I. AZ ÓVODA BEMUTATÁSA Intézményünk Kispest városközponti rekonstrukciójának negyedik óvodájaként épült fel 1982 - ben. A rövid múlt dinamikus változásai stabil nevelıtestületet, egységes nevelıi szemléletet és eredményes, minden tekintetben korszerő pedagógiai gyakorlatot értek el, melyben találkoznak a szülıi-, az önkormányzati- és a szakmai elvárások. A lapos tetıs 1021 nm - es épület és a 2265 nm - es játszó udvar megszakítja az égbe szökı tíz emeletes panel házak sorát . Az azonos építészeti jellegő szomszédos bölcsıde és a Csokonai iskola sajátságos egységet képez, megoldja a környezı lakosság különbözı korú gyermekeinek ellátását, nevelését, oktatását születésétıl a serdülı korukig. A belsı terek harmóniát, derőt, nyugalmat árasztanak. Kellıen tágasak, célszerőek, praktikusak és jól elkülönülnek a kiszolgáló helyiségektıl. A természetes fényt a csoport szobák teljes szélességében végighúzódó óriási thermo ablakok és üvegajtók biztosítják. A korszerő világítás, főtés, a könnyen tisztán tartható mőanyag padlók, lemosható bútorok ideálisan szolgálják az egészségügyi feltételeket. Melegítı konyhánk, mosodánk és a gazdasági iroda minden szükséges berendezéssel fel van szerelve. A sajátos lakótelepi életmódból adódó mozgáshiányt nagyon jól tudjuk kompenzálni a speciálisan felszerelt helyiségekben. Két zsibongóban, a csoportszobáinkat az udvarral összekötı teraszokon, óvodánk büszkeségében, a kifogástalanul felszerelt tornaszobában és az uniós követelményeknek nem teljesen megfelelı udvaron. Az óvoda udvara sajnos nem rendelkezik a funkciójához méltó tárgyi felszereltséggel. A gyermekek egészségét, mozgásigényét és készségfejlesztését szolgáló eszközöket kénytelenek voltunk a belsı terekre koncentrálni. Az egyik pancsoló- medence megszüntetésével nagyobb lehetıséget biztosítunk a mozgásos játékoknak (rollerezés, focizás, futójátékok, versenyjátékok).
1
Nevelési koncepciónk alappillére, hogy a kisgyermek szeressen óvodába járni. Ez az óvodába lépés elsı napjától az Csoportszobáink ideális színterei a játéknak és a különféle tevékenységeknek az egész nap folyamán. Berendezésük, felszereltségük optimális, balesetmentes mely csupán a folyamatos cserével tartható fenn (játékszer, bútorok). Tiszta, nagy felülető, pasztellszínő falakkal bıvítjük a térhatást, melyben jól érvényesülnek a gyermekek érzelemvilágához közelálló színes felszerelési tárgyak. A termek és a folyosó dekorációi zömmel a gyermekek munkáiból kerülnek ki, s hően tükrözik a ránk bízott óvodás korosztály érzelemvilágát, kreativitását, érdeklıdési körét és autonómiáját, óvodánk - óvónıink hitvallását a humanista értékek iránt. Láthatóvá válik, hogy melyek azok a mőveltségtartalmak, amelyek közvetítését fontosnak tartjuk: a hétköznapok, az ünnepek és a jeles napok körforgásában. Óvodai nevelésünk alapfunkcióit a szociokultúrális környezet, a szülık, a családok igényei, a gyermekek alapvetı érdekei határozzák meg. utolsó napig érvényes. Az a kisgyermek, aki szívesen jár az óvodába: jókedvő, derős, kiegyensúlyozott. Komfortérzete a biztosítéka annak, hogy sem pszichésen, sem szomatikusan nem károsodik. Bízik óvónıjében, önmagában és társaiban. Könnyebben tud kapcsolatot teremteni, ezáltal intenzívebben fejlıdnek a metakommunikációs képességei. Alkalmazkodó-, konfliktustőrı- és kezelıképessége, önkontrollja, önértékelése és én - fejlıdése pozitív irányba terelhetı. Az élénk, érdeklıdı gyermek jól irányítható és maximálisan együttmőködik a játékban és a tanulási, fejlesztési helyzetekben. Ebben a törekvésünkben teljesedik ki az óvoda: óvó - védı, nevelı - személyiség fejlesztı funkciója szocializációs folyamata. A vidám, kiegyensúlyozott, jól fejlıdı gyermekek szülei elégedettek az óvoda munkájával és szívesen mőködnek együtt velünk. Ez az a pont, ahol elsıdlegesen realizálódnak a gyermekek, a szülık az óvoda érdekei és az Óvodai nevelés országos alapprogramjának elvárásai.
Alapelveink a nevelésben A fentiekre épülnek és azzal tökéletes egységbe fonódnak. Nálunk minden kisgyermeket, mint önálló autonóm személyiséget - feltétel nélküli szeretet, tisztelet, elfogadás és megbecsülés övez. Nevelésünk lehetıvé teszi és segíti minden gyermek személyiségfejlıdését és egyéni képességeinek kibontakoztatását.
2
Fontosnak tartjuk az óvodai integrációs program keretében zajló ép és sajátos nevelési igényő, továbbá az eltérı szociális hátterő gyermekek együttes nevelését.
Alapelveink megvalósítása érdekében : megteremtettük a gyermekek egészséges fejlıdéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi és tárgyi környezetet, - gondoskodunk az érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes óvodai légkörrıl, a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor specifikus alakításáról, - az óvodai közösségben végezhetı sokszínő tevékenységrıl, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthetı - játékra, - a tevékenységeken keresztül a mőveltségtartalmak közvetítésérıl. - szervezési feladatokkal az integrációt elısegítı csoportalakítás (olyan csoportalakítási elvet választunk, amely biztosítja a sajátos nevelési igényő, valamint a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek arányos elosztását) - a sajátos nevelési igényő gyermekeknél figyelembe vesszük az eltérı fejlıdési ütemet, biztosítjuk a kompenzációt, a sérült funkciók mőködésének differenciált és tudatos fejlesztésével. -
Pontosan megfogalmazott szokás - és szabályrendszerünk van, a gyermekek nyugalma, testi - lelki épsége érdekében, a szocializációs folyamat fontos részeként. Ennek értelmét és fontosságát: tapintattal, türelemmel, személyes példamutatással, meggyızéssel és következetes határozottsággal próbáljuk megértetni és betartatni a gyermekekkel. Nevelési elveink a gyermekcsoportjainkban realizálódnak. A szülık kívánsága és a teljes körő nevelıtestület meggyızıdése értelmében minden évben " tiszta korú " homogén csoportokat indítunk 2 - 2 azonos korosztállyal. Nagyon fontosnak tartjuk a kimenetet, azt, hogy nagycsoportosaink - egyéni képességeikhez mérten - jól felkészülten, bizalommal, érdeklıdıen és bátran várják az iskolába lépés pillanatát - és a folytatást is -. A szülık figyelemmel kísérik, elvárják, és számon kérik iskola elıkészítı munkánkat. Hagyományosan jónak ítélik ezt a törekvésünket évek óta, a környezı iskolákkal egyetértésben. Körültekintı, céltudatos igényfeltárás alapján óvónıink speciális továbbképzésekkel gyarapították ismereteiket, hogy a részképességekben lemaradt gyermekeket differenciált egyéni bánásmódban is részesíthessük, melyhez a mozgáskoordinációt fejlesztı speciális tornát is alkalmazzuk. A beszéd - és beszédképzı szervek korrekciójával logopédus foglalkozik, itt helyben, heti 3 alkalommal.
3
A Nevelési tanácsadó szakemberei: fejlesztı -, feszültségoldó foglalkozásokkal és iskolaérettségi vizsgálatokkal segítik munkánkat. A sajátos nevelési igényő gyermekek fejlesztési stratégiájának kialakítását a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkezı, az integrált fejlesztésben tapasztalatokkal rendelkezı utazó gyógypedagógus segíti. Az óvodánkba járó gyermekek zöme lakótelepi családban nevelkedik, amely sajátos mikroklímában, sajátságos szociokultúrát jelent.
Nevelésünk kereteit : • az egészséges életmódra nevelés, • a környezeti nevelés és viselkedéskultúra • Sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelése adja. Mind a két területen nagyon hangsúlyosnak tekintjük a humanista emberi - és erkölcsi értékek megismerését és a gyermekek korának megfelelı gyakorlását.
A sajátos igények minıségi kiszolgálása érdekében elvégzett speciális továbbképzéseink, változatos témaköröket feldolgozó szakdolgozataink, pályamunkáink, önálló helyi programjaink arra a döntésre késztettek bennünket, hogy saját helyi Óvodai nevelési programot írjunk: pedagógiai, módszertani és gyakorlati értékeink stabilizálása és folyamatos gazdagítása érdekében.
Minıségi munka:
Feltétele szakmai innováció, a folytonos érdeklıdés, a legújabb pszichológiai, pedagógiai, metodikai kutatások iránt, melyre a továbbképzések nyújtanak számunkra lehetıséget.
Kollektívánk kiemelkedı módon élen járt a szakmai megújulás terén: - pedagógusok intenzív tanfolyamát elvégezte - 3 éves esztétika tanfolyamot végzett - 2 éves mentorképzést végzett (egészséges életmódra nevelés FPI-ben) - 2 éves vezetı óvodapedagógusi szakvizsgát tett - 2 éves közoktatási vezetı és pedagógus szakvizsgát tett - 3 éves hitoktatói oklevelet szerzett - 1 éves gyermekvédelmi tanfolyamot végzett - alapfokú C-típusú és középfokú A-típusú angol nyelvvizsgával rendelkezik
3 fı 2 fı 1 fı 1 fı 1 fı 1 fı 2 fı 1 fı 4
- az OPI és a TIT Stúdió szervezésében 3 éves környezetvédelmi tanfolyamot végzett
2
- BTKF-án környezetvédelmi tanfolyamot végzett - 2.5 éves fejlesztı pedagógusi szakvizsgát tesz - 2 éves gyógytestnevelıi szakvizsgát tesz
2 fı 2 fı 2 fı
fı
Az FPI és a kerületi munkaközösségek által szervezett tanfolyamokon az alábbi témákban gyarapítottuk módszertani ismereteinket: játék, néphagyomány, népmővészet, néptánc, Gordonmódszer, Freinet-módszer, vizuális nevelés, matematika, tervezés, a Gyámügyi Törvény az intézmények gyakorlati életében.
Személyi feltételek biztosítása
1.
Felsıfokú végzettségő fıállású óvónı Szakvizsgával rendelkezik Fıállású dajka Óvodatitkár Kertész-karbantartó Kihelyezett logopédus, helyben, heti 8 órában
13 fı 2 fı 7 fı 1 fı 1 fı 1 fı
A szakmai megújulás és a minıségi munka folyamatos biztosítása érdekében szakmai megújulást biztosító akkreditált továbbképzésben részt vettek az utóbbi 5 évben:
Közoktatási vezetı szakirányú oklevelet szerzett
2 fı
2. Fıiskolai szintő képzésben vett részt:
Tanulás- és magatartászavar terápiája Prevenciós szemlélet alkalmazása az egészséges gyermekek gyógytestnevelésében
1 fı 1 fı
5
3. 120 órás OKJ tanfolyamot végzett fıiskolai szintő képzésben:
Új szemlélet az ismeretszerzés és átadás folyamatában 3 fı Gyermek- és családcentrikus nevelés az óvodában 3 fı Környezetkultúra 2 fı
4. FPI szervezésében 120 órás akkreditált képzésben vett részt:
NAT – helyi tanterv – szakértés és az egészségtan Informatika a vezetésben Gyermekvédelmi felelısök alapképzése I – II. év.
1 fı 1 fı 1 fı
5. KPSZI-be kihelyezett akkreditált tanfolyamokon vett részt:
Minıségbiztosítás témakörben Számítógép és internet használat
3 fı 6 fı
6. A COMENIUS 2000 programban való eredményes közremőködésünk feltételeit az OM által támogatott továbbképzéssel kívánjuk biztosítani:
Minıségirányítási alapismeretek 30 óra 2 fı A minıségirányításban használatos módszertanok 60 óra 2 fı
Középfokú angol nyelvvizsgát tett önerıbıl
2 fı
A fent jelzett tanfolyamok látványosan bizonyítják a pedagógus kollégák széleskörő érdeklıdését, elhivatottságát. A HOP-ban vállalt feladatainknak való korszerő megfelelés igényét, a sajátos arculat kimunkálásának bıvítését és továbbvitelét. Ismerjük az óvodánkba járó gyermekek speciális lakótelepi szükségleteit és igényeit, felelısséget érzünk a „másság” kezelésében. Képessé tettük magunkat az egyéni fejlesztés és a tehetséggondozás megoldására. Érezzük az „idık szavát” a számítógép használat alapjainak elsajátításában és a meglévı ismeretek gyarapításában. Tudatosan készülünk a minıségfejlesztés területén ránk váró feladatokra.
Amire büszkék vagyunk a diploma megújító szakdolgozatok klf. szakmai pályázatokra készített pályamővek, szakmai tanfolyamok záró dolgozatai, saját belsı készítéső programterveink, teljesen új területeket tártak fel.
6
Az elmélyült pszicho-pedagógiai és metodikai kutatómunka nemcsak a dolgozatok készítıit gazdagította, hanem a kollektíva téma iránt érdeklıdı tagjait is. Mindennapos gyakorlatunk az alábbi témakörökben korszerősödött az elızı évek munkaközösségi foglakozásain: - egészséges életmódra nevelés, - játék - a játékban rejlı tanulás lehetıségei, - vizuális nevelés - Freinet-mőhely, - ünnepek, ünnepélyek, - tervezés, - anyanyelvi, - ének-zenei, - matematikai nevelés az óvodában.
Országos viszonylatban is az elsık között voltunk a környezetvédelmi nevelés elméletének és gyakorlatának a kidolgozásában és bevezetésében. Négy éven keresztül tartottunk munkaközösségi foglalkozásokat és gyakorlati bemutatókat a kerületi kollegák számára - mely ıszinte elismerést váltott ki belılük. Módszertani útmutatóink jelentek meg, melyek már országszerte ismertek, több kerületi (és kerületen kívüli) kolléganı konzulensei voltunk a téma szerinti szakdolgozat elkészítése elıtt. Egy munkatársunk a RÉCE sorozat "Óvodások környezeti nevelése" címő kötetének lektorálást végezte.
TÁRGYI FELTÉTELEK
A kisgyermekek számára a tárgyaknak különleges jelentıségük van. A megismerési folyamatok érzékeléssel, észleléssel kezdıdnek és érzelmi indíttatásúak, melyekben a tárgyak színének, anyagának, funkciójának, tárbeli elhelyezkedésének stb. fontos szerepe van. A legalapvetıbb, legörömtelibb és legfejlesztıbb tevékenységnek - a játéknak - is sokféle jó minıségő eszköz - az egyik - fı motiválója. Csoportszobáinkban a játékszerek megfelelıek, esztétikusak, a gyermekek játékszituációihoz remekül használhatók. Minden korosztály ellátott képességfejlesztı (Ravensburger) játékokkal, építıkkel, kirakókkal, mesekönyvekkel. Adott a lehetıség mozgásfejlesztı eszközök folyamatos cseréjére és változatos használatára. Felújított a csoportszobák bútorzata, a babaszobák, babakonyhák berendezése. Különösen jól felszerelt a tornaszobánk: 2 Greiswald KTK, és 4 Body Roll készlet, 2 minitrambulin, szekrények, tornapadok, zsámolyok, különféle mérető tornaszınyegek, karikák, minitopogók, körkötél, normál- és szivacslabdák, valamint a klasszikus kézi szerek állnak a mozgásfejlesztés rendelkezésére. Legújabb büszkeségünk: a Luna készlet, melynek fejlesztése folyamatos.
7
A környezeti nevelés kiegészítıjeként, az évszakváltás és az ünnepek hangulatának elıkészítéséhez TV-t és videót is alkalmazunk. Segítségükkel példát mutatunk az értelmes és értékes kultúraközvetítéshez, a gyerekek korához és igényszintjéhez méltó médiatermékek alkalmazásához. Szertáraink közös használatúak. A legjobban felszereltek: a matematika és a környezetismeret, valamint a szakkönyvtárak. Fejlesztésre szorulnak: az udvari játékok és ehhez kapcsolódóan udvarunk felújítása, korszerősítése. Szorgalmazzuk a természetes alapanyagú bútorzat beszerzését csere esetén. Szándékunkban áll a fejlesztı pedagógia újonnan megjelent irodalmának és speciális eszközeinek a beszerzése, a meglévık folyamatos bıvítése és minél szélesebb körő alkalmazása. A környezeti nevelés eszközeként a témának megfelelı videokazettákkal fejlesztettük szertárunkat, pályázati úton. A tárgyi feltételek biztosítása az Önkormányzat által finanszírozott költségvetésbıl és pályázatokból történik. A beszerzések az óvoda nevelési programjában vállalt feladatok megvalósítását szolgálják. Az eszközök, berendezési tárgyak megbecsülése, megóvása minden dolgozó feladata. Erre megtanítjuk a gyermekeket és megpróbáljuk partnernek megnyerni a szülıket is (Házirend).
8
II. NEVELÉSÜNK ÁLTALÁNOS CÉLJA ÉS FELADATA Mottó: 'Ne annyit markolj, amennyit akarsz, hanem amennyit a kezedben tudsz tartani' (Seneca) Cél: 1. A gyermekek egészséges és korszerő életmódjának, egészségvédı szokásainak alakítása. A testilelki egészség és a szociális kapcsolatok harmóniájának megteremtése. 2. Érzelemgazdag, szeretetteljes, nyugodt, autonóm légkör kialakítása, melyben a játék és a mozgás alapvetı tevékenységével biztosítjuk az életkorra jellemzı érzelmi és értelmi fejlıdési folyamatok minıségi változását. 3. A természet szeretetére, megismerésére és megbecsülésére nevelés folyamatában: a természetes és épített környezet iránti pozitív érzelmi viszony korai megalapozása, a környezetkultúra, a környezettudatos magatartás alakítása.
Feladat: 1. A gyermekek fejlıdéséhez szükséges egészséges, esztétikus, tiszta környezet és az optimális pszichés klíma megteremtése és folyamatos fenntartása. A gondozás teendıi közben higiénés szokások alakítása, egészségük és testi épségük óvása. Optimális óvodai életritmus és rugalmas napirendi keretek között kedvezı feltételek megteremtése kapcsolat-felvételi igényeikhez és önérvényesítési törekvéseikhez. 2. Családias, vidám, kreatív óvodai légkör megteremtése a játék és a mozgás ideális feltételeivel. A játék és a mozgásszabadság tiszteletben tartása mellett elısegíteni a pozitív személyiségfejlesztı hatásokat, hogy általuk komplex módon erısítsük az érzelmi és értelmi képességek minıségi változását. 3. A szőkebb és tágabb környezet élıvilágát és épített értékeit megismertetni, megszerettetni, hozzájuk főzıdı pozitív érzelmi viszonyt kialakítani. A megismerési folyamatokhoz változatos helyszíneket, élményeket és tevékenységeket szervezni. Szokásokat, szokásrendszereket és viselkedési formákat alapozni, melyek elindítják a gyermekekben környezetre figyelı, környezeti problémák iránt érzékeny környezettudatos viselkedést.
9
10
III. NEVELÉS KERETE III./1. Egészséges életmódra nevelés Cél: A gyermekek testi-lelki fejlıdésének elısegítése, életviteligényük alakítása. Óvodásaink testi-lelki szükségleteinek kielégítése, melynek során a gyermekekben megalapozzuk az egészség és testkultúrális magatartáskészségeket, szokásokat, melyek az egészséges életvitelhez szükségesek. A gyermekeket képessé tenni arra, hogy az általunk átadott ismeretek birtokában, lehetıség szerint tudatosan végezzék azokat a tennivalókat, amelyek saját és társaik testi épségével kapcsolatosak. Feladat: 1. Egészséges, barátságos, esztétikus környezet kialakítása (nyugalom, érzelmi-hangulati egyensúly fenntartása, optimális pszichés klíma megteremtése.) 2. Napirend, életrend megszervezése, melyben megfelelı idı jut mozgásra, pihenésre, játékra, étkezésre...stb.) Nyugodt, kiegyensúlyozott élettempó biztosítása. 3. A gyermekek gondozása, testi-lelki szükségleteik kielégítése, egészségük megırzése - edzettség, mozgásigény, táplálkozás, környezeti feltételek, prevenció. 4. Az óvodai életritmus és a családi életrend egymáshoz való közelítése - követendı példamutatás (nyílt napok, hétvégi kirándulási javaslatok, egészséges táplálkozást prezentáló bemutatók...stb.) Az alábbi táblázat óvodai nevelésünk lényegét tartalmazza: Egészségnevelés SZOMATIKUS NEVELÉS
PSZICHOHIGIÉNÉS NEVELÉS
SZOCIOHIGIÉNÉS NEVELÉS
1 Higiénés nevelés, személyi, ill. környezeti nevelés 2.Profilaxisra nevelés (betegség megelızés)
Egészséges életvezetés
Kedvezı társas miliı mőködtetése Kommunikációs nevelés érintkezési zavarok kivédése. Családi életre nevelés Szerepfeszültségek feloldása
3.Kondicionálás, testnevelés, sport 4.Balesetmegelızésre nevelés
Abuzus deviancia profilaxisa (gyógyszer túlfogyasztás)
Stressz elhárítás Érzelmi nevelés
Társadalmi izoláció megelızése
Egészségpropaganda
11
EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD TESTI, LELKI FEJLİDÉS 1. Környezeti feltételek:
Csoportszobáinkat, udvarrészünket, a berendezést úgy alakítottuk ki, hogy azok gyermekeink biztonságát, kényelmét szolgálják, mozgásigényüket kielégítsék. A csoportszoba közegészségügyi követelményeit szem elıtt tartjuk: a szoba tiszta levegıjének biztosítása (szellıztetés), megfelelı megvilágítás (lehetıleg természetes fény, ill. hımérséklet (20 C°, mosdóban 24 C°). Szobáink falai világosak, nagy ablakaink pedig a természetes fény bejutását, és a nap folyamán a rendszeres levegıcserét biztosítják. Párologtatókkal növeljük a levegı páratartalmát. Berendezési - használati tárgyaink méretükben, anyagukban gyermekléptékőek, könnyen tudják mozgatni, formai kivitelezésük kizárja a balesetveszélyt. A játékszereket naponta átnézzük, a balesetveszélyes, törött játékokat eltávolítjuk. Csoportszobáinkban változatos (gyakran cserélhetı) mozgásfejlesztı játékeszközöket alkalmazunk, ezzel is hozzájárulva a napi mozgásszükségletük kielégítéséhez. A gyermekek által használt eszközöket elérhetı magasságban helyezzük el, és bevonjuk ıket a tisztántartásba is. Külön figyelmet szentelünk a kézmőves-barkácsoló, valamint az élı-természetsarok helyének megválasztására. Az öltözıben a gyermekek váltóruhája, cserecipıje, egyéb ruhanemőik, tornafelszereléseik külön jellel - fényképpel ellátott szekrényrészben nyernek elhelyezést. Az elıtérben kifüggesztett, szülıknek szóló információs tábla a nevelés érdekében fontos, folyamatos tájékoztatást biztosít az egészséges életmód szokásalakításáról (étrend, testnevelés napja, kirándulások, zöldséggyümölcs- napok). A mosdóban a gyermekek jellel ellátott törülközıjét, fésőjét és fogmosó felszerelését tároljuk. Gondoskodunk ezek rendszeres tisztításáról, cseréjérıl. A tornaterem berendezését a biztonsági elıírások szerint az óvodáskorúak részére készített mozgásfejlesztı eszközökkel alakítottuk ki. Az óvoda udvarán a gyermekek mozgásigényének kielégítését szolgáló terek, berendezések kialakítására törekedtünk. Az udvari vizesblokk kialakítása a jövıben nagyon fontos (test felfrissítése, edzése, vízzel való játék). A homokozás a gyermekek udvari tevékenysége során elsı helyet foglal el. A gyermekek egészségvédelmének érdekében naponta fellazítjuk, locsoljuk, évente cseréljük. Teraszunk alkalmas kinti étkezésre, vizuális tevékenységek végzésére, melyet ki is használunk. 2. Tevékenységtartalmak: A gyermekek számára olyan napirendet, tevékenységi ritmust biztosítunk, ami egészséges fejlıdésükhöz nélkülözhetetlen. Nagy hangsúlyt fektetünk a gyermekek biztonságérzetének megteremtéséhez elengedhetetlen harmonikus társas kapcsolatok támogatására. Elsı naptól kezdve építjük a pozitív érzelmi viszony kialakulását óvónı és gyermek között, hogy érezze a bizalmat, a szeretetet, napjaik félelemmentesen teljenek. Kerüljük a túl sok korlátozást, engedjük bátran tevékenykedni ıket. Személyiségük kibontakozásáért nyugodt légkört, meleg, jutalmazó, megerısítı nevelési módszereket alkalmazunk. Követelménytámasztásunknál kerüljük az alul ill. felülkövetelést, folyamatos figyelmeztetést, a büntetés kilátásba helyezését.
12
A durva, agresszív viselkedésmódot tanúsító gyermekekre odafigyelünk, folyamatosan igyekszünk leépíteni ezt a negatív tulajdonságot. Különös figyelmet szentelünk a gyermekeket érı, terhelı stresszoroknak, amelyek a gyermekek nyugtalanságához vezethetnek: csoportszoba magas hımérséklete, szellızetlensége, felnıttek hangos beszéde, sok tiltás, állandó fegyelmezés, parancsolgatás, mozgáslehetıség és a tér beszőkítése... A gyermekek jó közérzete érdekében figyelemmel kísérjük testi szükségleteik igényét (étkezés, pihenés, WC-használat - akkor mehet, ha szükségét érzi, folyamatos folyadék biztosítása...). Egészséges fejlıdésük fontos feltétele az életkoruknak megfelelı egészséges táplálkozás. A naponta visszatérı zöldség és gyümölcs “feldolgozó” csemegézéssel, közös falatozással formáljuk a gyermekek és szülık szemléletét. A szülık figyelmét ráirányítjuk a nyers zöldség és gyümölcsfogyasztás és a rágás fontosságára, a változatos alapanyagú nyers saláták élettani és ízlésformáló hatására. A “feldolgozáshoz” szükséges eszközök (szeletelık, reszelık, tálak...) a csoportszobákban (tálaló szekrényekben) állnak rendelkezésre. Az étkezés óvodai feltételeit önkiszolgálással és naposi tevékenységgel valósítjuk meg. Fontosnak tartjuk az esztétikus terítést, és kultúrált étkezési szokások betartását (étkezés elıtti szellıztetés, szalvéta, terítı, evıeszközök helyes használata...). Kedvet csinálunk az étkezéshez, az ételeket megnevezzük, fogyasztását nem erıltetjük. Öltözködésnél önállóságukat támogatjuk, közben ízlésvilágukat is formáljuk. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek ruházata az idıjárás változásaihoz igazodó, kényelmes, könnyen felés levehetı legyen. Ennek szükségességét, praktikumát a szülıkkel elızetesen megbeszéljük. Öltözködési, egészségügyi szempontból szükségesnek tartjuk a benti játszóruhát, cserecipıt, kényelmes szabadidıruhát az udvari mozgáshoz. A megbetegedés tüneteit fel kell ismernünk (láz, kipirult arc, izzadás, begyulladt szem , bágyadtság, étvágytalanság, fájdalomérzés, gyors szívverés, hányás, nyelészavar, hasmenés, hörgı nehéz légzés, köhögés...). Betegség esetén, ha szükséges, értesítjük a szülıt, az orvost. Amíg a szülı megérkezik lázát csillapítjuk. A gyermekek gyógyszeres kezelését nem vállaljuk! Csak orvosi igazolással jöhetnek ismét közösségbe. A gyermekek egészségvédelme érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk az óvoda orvosával, védınıvel, fogorvossal, pszichológussal, logopédussal az egészségvédelem társadalmi szervezeteivel.
Az óvónı feladatai -
A gyermekek fejlıdéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása. A gyermekek gondozása, testi szükségleteik, mozgásigényük kielégítése. A nyugodt, szeretetteljes, kiegyensúlyozott óvodai légkör kialakítása. A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása. A gyermekek táplálkozási, tisztálkodási, öltözködési szokásainak egyénileg történı segítése A családokkal való együttmőködési formák megkeresése
13
-
-
-
Az óvónı öltözékével, megjelenésével, segítségnyújtásával mintát adjon A gyermekek egyéni adottságainak, egészségi állapotának (allergia, érzékenység, stb...) figyelemmel kísérése Minden tevékenységet fokozott szóbeli megerısítéssel kísérjen, a napi óvodai életritmusunkban erre elegendı idıt, nyugodt, kiegyensúlyozott, türelmes légkört biztosítson. Együttmőködés a szülıvel, az egészségügyi szakemberekkel, elsısorban a betegségek megelızésében, ill. “megszüntetésében”. Korszerő étkezési kultúra közvetítése, melyben igyekezzen partnerként megnyerni a családokat is. Folyamatos ismeretterjesztı dekoráció készítése a szülık számára, hogy felismerjék egészségüket veszélyeztetı, környezetszennyezı anyagokat (közlekedés, ipari szennyezés, ételszínezék, tartósítószerek, stb...). A mindennapjainkban példát mutatni az energiával való takarékosságra. A gyermekeken keresztül erre buzdítjuk szüleiket is.
Az egészséges életmódra nevelés feladataiba természetes módon integráljuk az alábbi prevenciós feladatokat: - Mozgásfejlesztés: • • •
Nagymozgások fejlesztése (pl. járás, futás, mászás...) Finommotorika fejlesztése (pl. gombolás, evıeszköz használata, körömkefe használata, vágás, szeletelés, reszelés...) Szem-kéz koordináció fejlesztése (pl. folyadéktöltés, kenyér- kenés, fésülködés, gombolás, kötés...)
- Testsémafejlesztés: • Testséma kialakítása, testrészek ismerete (pl. öltözés, gyermekek elalvás elıtti és ébresztı simogatása...) • Meghatározott testrészekre koncentrálás (pl. mászókázás, csúszdázás) • A test személyi zónájának alakítása (pl. tisztálkodás, öltözés közben a testrészek tudatos megnevezése...) - Percepció fejlesztés: • A környezeti ingerek teljes körő megtapasztalása, az érzékszervek mőködésének finomítása (pl. ételek íze, illata, tapintás, ...) Térpercepció fejlesztése (pl. terítés, ruhanemők felvétele, fogkefe helyes irányú használata...)
14
- Verbális fejlesztés: • A fentieket tudatosan kíséri a verbális megerısítés (pl. testrészek, ruhadarabok megnevezése, használati tárgyak ismerete...)
A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére A nyugodt, szeretetteljes környezet és bánásmód hatására a gyermek biztonságérzete megnı. A szokások elsajátítása folyamán kialakulnak egészsége életmódbeli készségei, jártasságai. Tevékenységeiben:
* * * * * * *
- Önálló: a tisztálkodásban, a tisztálkodó eszközök használatában WC használatakor fogmosásban öltözködésben önkiszolgáláskor a kimert étel mennyiségének megítélésében az adott hımérsékletnek megfelelı ruhakiválasztásában - Megfelelıen használja: • az evıeszközöket, játékokat, egyéb eszközöket • az óvoda és egyéb helyiségeit • a környezet tisztántartására szolgáló eszközöket (lábtörlı, felmosó) - Tud:
* * *
* cipıt kötni * gombolni * teríteni hajtogatni (szalvéta, ruha) ajtót nyitni, csukni (csendben közlekedni) természetes testtartással az asztal mellett ülni - Ismeri: • a kultúrált étkezés szokásait (csukott száj, asztal rendje, halk beszélgetés) • zsebkendıhasználat módját • a rendetlenség megszüntetésének módját - Segít: • a környezet tisztántartásában, a rend megırzésében • a kisebbek különbözı tevékenységében - Részt vesz: • foglalkozásokon, sétákon, kirándulásokon, rendezvényeken • a játékok és egyéb eszközök elrakásában, tisztán tartásában
15
• berendezési és egyéb tárgyakat rendeltetésszerően használja • a napi tevékenységekhez kapcsolódó eszközök elıkészítésében, használatában, helyretételében tevékenykedik • mozgáshoz, sporthoz szükséges felszereléseket, eszközöket biztonságosan használ
• pihenéshez szükséges teremrendezésben, eszközök elıkészítésében segít Helyes cselekedeteit, jól sikerült megoldásait kiemeljük, személyre szólóan gyakran dicsérjük.
III./2. Környezeti nevelés Mottó: Figyelmeztetés! Ha meglátom, hogy lelövöd azt a madarat, mely énekelve röpül át a világon, vagy éppen pihen egy faágon, itt kı kövön, tı tövön csı csövön nem marad, és nem lehetsz a barátom! (Zsirai László) A környezeti nevelés a családban veszi kezdetét, majd az óvodában folytatódik. Kiindulópontja minden esetben a szőkebb természeti és társadalmi környezet, ahol a gyermek él, ahonnan tapasztalatait, információit szerzi, élményeit győjti, valamint a különbözı magatartási és kommunikációs formákat, szokásokat, szabályokat megtanulja (szocializációs-identifikációs folyamatok). Egész lényét az érdeklıdés, a megismerési vágy hatja át. A világ felfedezése motiválja fejlıdését. Teljes érzelmi nyitottsággal, nagy intenzitással fordul az azt körülvevı élı és élettelen környezet felé. Érdekli minden jelenség, történés, tárgy amivel csak kapcsolatba kerül. A pozitív és negatív tapasztalatok élményei, az általuk keltett érzelmek ösztönzik az összefüggések keresésére. Mivel az óvodás korú gyermeket az érzelmei irányítják, a természet megszerettetése, szépségének felfedeztetése is az érzelmein keresztül kell, hogy történjen. A környezeti nevelés több, mint a környezet megismerése. Környezetre figyelı, környezettudatos magatartás megalapozását tartalmazza.
16
Cél : 1. Az élı és élettelen környezet megismertetése, a természeti és társadalmi lakókörnyezethez főzıdı pozitív érzelmi viszony alapozása. 2. Sokrétő tevékenység biztosítása, melynek során átélik a gyermekek a felfedezés örömét, megtapasztalják környezetalakító munkájuk eredményét. 3. Viselkedésükben jelenjenek meg környezet harmonikus jártasságok, készségek. 4. Közvetlen tapasztalatokon, érzelmi kötıdésen keresztül jussanak el környezetük megbecsüléséhez, védelméhez. 5. A gyermekek érdeklıdésére, cselekvési vágyára, érzelmi vezéreltségére alapozva korszerő szokásrendszert, gondolkodásmódot és viselkedésmódot- viselkedés kultúrátalapozzunk Feladat : 1. Az életkori sajátosságoknak, a helyi adottságoknak megfelelı mőveltségtartalmak kidolgozása, sokféle tevékenység és élmény biztosítása. 2. A nevelési területek és a tevékenységi formák komplexitásának megteremtése 3. Konkrét cselekvésekbe ágyazva összefüggéseket felfedeztetni - ökológiai szemléletmód alapozása, miszerint minden mindennel összefügg a természetben. Az óvónı feladatai -
-
-
Tegye lehetıvé a gyermekek számára a környezet tevékeny megismerését. Biztosítson alkalmat, idıt, helyet és eszközöket a spontán és szervezett tapasztalatszerzésre, a közös élményekre, a kísérletezésre, az összefüggések megláttatására és következtetések levonására- matematikai alapfogalmak kialakítására. Részesítse elınyben a természetes anyagokat és azok felhasználását, barkácsolás, dekorálás, ajándékkészítés alkalmával. Rendelkezzen széleskörő természetismerettel, pozitív életszemlélettel, ökológiai szemléletmóddal. Támogassa, és cselekvıen vegyen részt a lakótelepi családok szemléletmódjának formálásában, (komposztálás, újrahasznosítás, takarékos bánásmód az energiákkal, felesleges csomagolóanyagok kiküszöbölése a vásárláskor, hulladékkezelés, mérgezı anyagok a táplálékban) Teremtse meg a lehetıséget a népi hagyományok ápolásához, az anyanyelv, a népi kultúra és a hazaszeretet élményeinek az átéléséhez.
Környezeti nevelésünk helyszínei - óvodakert, virágoskert - séták, kirándulások - múzeumok, tájházak
17
Az ökológiai szemléletmód formálásához nyújtanak segítséget a visszatérıévszaknak megfelelı- kirándulások és az alábbi színterek. Természettudományi Múzeum Mezıgazdasági Múzeum Közlekedési Múzeum Állatkert Vadaspark Népliget Mogyoró hegy, Repülıtér,
A kirándulások finanszírozását pályázatok útján kívánjuk megvalósítani, illetve az SZMK által elfogadott szülıi hozzájárulás igénybevételével. A külsı és a belsı környezet megismerésére nevelés során folyamatossá tesszük a gyermekek számára, azokat a játékos, vidám, koruknak megfelelı tevékenységeket, melyben érvényesül: - a személyes tapasztalás, vizsgálódás, - kötetlen szemlélıdés és a kötött szempontok alapján történı megfigyelés. Arra törekszünk, hogy a megfigyelések tartalmazzanak: - különbségekre, hasonlóságokra - összehasonlításokra, csoportosításokra irányuló kereséseket - ítéletalkotásokat, relációk feltárását - konkrét fogalmak megalkotását - kapcsolatok kiépítését - oksági kapcsolatok keresését A tevékenységek során elemi tudományos megismerési módszereket alkalmazunk: - megfigyeléseket, - vizsgálódásokat, - összehasonlításokat, - méréseket, becsléseket, - kísérleteket, - modellezéseket (környezetszennyezések érzékeltetésére, pl.: víz, hó, levegı szennyezettségének megfigyelésekor) Vizsgálódásaink közben gyarapítjuk, fejlesztjük a gyermekek matematikai ismereteit, képességeit, a külsı környezet élı és élettelen részeinek összehasonlításával, a szín, az alak, a formák mennyiségtulajdonságaival, a kiterjedések, elhelyezkedések viszonyításával, rendezésekkel, ..... stb. A közvetlen környezet tevékeny alakítása közben - évszakoknak megfelelı gyermekek által végzett munkák közben érvényesülnek a legjobban a szociabilitás személyiségfejlesztı hatásai (társas életre, barátkozásra, társas érintkezésre való hajlam a mikrokörnyezetben) • a társ jelenléte jutalmazó, erısítı jellegő, önbizalmat ad, bátorságot indukál, formálja az önértékelést • a társ élményforrást jelent, ötletet produkál • csökkenti a stresszt (hangulat, vidámság, jókedv) • az együttmőködésben magasabb cél biztosított (egységben az erı) • elısegíti a másság elfogadását 18
A környezeti nevelésben megjelennek a különbözı nevelési területek, tevékenységi formák -integrálódnak- és sajátos kölcsönhatásban felerısítik, kiteljesítik egymást -vers, mese, ének,
A mozgásos -és munkatevékenységek, játék, anyanyelv, kommunikáció. Erkölcsi -érzelmi értelmi nevelés. Hatással vannak a gyermekek érzelmeire, szokásrendszerére, viselkedésére, szocializációjára, értékrendjére. A viselkedésminták, attitődök elsajátítása közvetlen tapasztalatok útján történik modellkövetéssel: elleséssel, megfigyeléssel, utánzással.
A tanulási folyamatban meghatározó, hogy a gyermekek jól érezzék magukat, melyet az életkori sajátosságaik biztosítnak számukra: - a kíváncsiság, az érdeklıdés, a motiváltság, a bizalom, a jókedv, a humor, az érzékeik használata, a cselekedtetés, a találgatás lehetısége, a tévedés szabadsága, a felfedezés, a megtalálás, az alkotás, az együttmőködés és a játék öröme. Eredményét tekintve a tanulás: a gyermekben nem elsısorban az ismeret szintjére, hanem a viselkedésére, magatartására, az értékrendjére és az attitődjére irányul. Domináns szerepe van: a szociális, a kooperatív és a játékban tanulásnak.
Speciális területek a környezetkultúra és a viselkedéskultúra alapozásában 1. Táplálkozáskultúra 'külsı én' 2. Mentálhigiéné 'belsı én' 3. Tárgykultúra 4. Viselkedéskultúra 5. Környezetvédelem Az egészséghez vezetı életmód szokásai 1. Táplálkozáskultúra 'külsı én' -
Étkezési és környezetkultúra kérdése- mit eszünk? (A gyermek nem azt szereti, ami számára egészséges, hanem amihez a családban hozzászokott.) - Vitamindús, könnyő, teljes értékő táplálék elınyben részesítése. - A fizikai lét öröme, a táplálkozás, az ízlelés öröme, pozitív szerepet tölt be az életünkben. - Táplálkozáskultúra szempontjából lényeges, hogy az agyon színezett, illatosított, túl édesített ételek torzítják az ízlelést, allergizáló anyagokat juttatnak a szervezetbe (csokoládé, sütemény, torta, szörp, üdítı)
19
. Mentálhigiéné 'belsı én' szempontjából lényeges az óvodás korosztály számára -
Az én-kép kialakulásához hozzátartozik az ápoltság, a tiszta ruházat, a gondozott haj, köröm, és a fogápolás igénye is. Az én -tudat kialakulása, helyes önértékelés. Társas helyzetben megtanulja magát megkülönböztetni másoktól.
A gyermekekre visszaható mentálhigiénés hatások szempontjából nagyon fontos tény: ha a felnıtt egészséges, akkor képes nyugodt, derős, hangulatos légkört teremteni. Legfontosabb a belsı derő. Csak a szülık megnyerésével iktatható ki a gyermekek életébıl az agresszió, a fenyegetettség és a kiszolgáltatottság. A 'videópiac' valóságos környezeti ártalom. A gyermekek látják a dühöt, az erıszakot, az agressziót, a haragot, melyek frusztrálják ıket. A feszültéségek szeretettel kiküszöbölhetık! 3. Tárgykultúra alakítása - esztétikus környezet igénye - tárgyakhoz, bútorokhoz, játszótéri- és lakókörnyezethez való viszony megbecsüljük, vigyázunk rá, velük való bánásmód - a természetes anyagok használatához főzıdı igény - a közvetlen környezet alakításában való aktív részvétel igénye. 4. Viselkedéskultúra: A társas együttélés hétköznapi és ünnepi alkalmaihoz kapcsolódó szokás és szabályrendszer - a családban az óvodában, a természeti és társadalmi környezetben. Apró hétköznapi szokásokkal érhetı el a környezetére odafigyelı, értı környezettudatos magatartás. A szabályok csak akkor válnak bensıvé, ha a családban és az intézményes nevelésben: bensıséges szeretetben formálódnak, stabilizálódnak. Viselkedéskultúra tekintetében feladatunknak tartjuk, hogy az identifikációs és szocializációs folyamatokat pozitív tartalommal töltsük fel a gyerekek korának megfelelı erkölcsi értékeket alapozzunk meg. A humanista értékrend részeként megismertetjük gyermekeinkkel: a minden élı iránti tisztelet elvét, gyakoroljuk a globális gondolkodás és lokális cselekvés elvét. 5. Környezetvédelem, és természetvédelem A szülık szemléletformálása a gyermekeken keresztül történik. A természetszeretı, környezetkímélı magatartás, - a pozitív viszonyulás személyiségbe történı beépülését az óvoda csak a családok megnyerésével, a közös törekvések eredményeként valósíthatja meg! Ennek érdekében: - ízléses dekorációs falat rendszeresítettünk aktuális információk átadására 20
- győjtjük a papírt -szelektív hulladékgyőjtés - győjtjük az elemet -mérgezı anyag a háztartásban - komposztáljuk a szerves hulladékot - az energiákkal való takarékos bánásmódra szoktatjuk a gyerekeket - játékos tevékenységekkel megemlékezünk a természeti ünnepekre Természeti ünnepek beépítése a környezeti nevelésbe, és azok tevékenységtartalma: Október 4. Állatok világnapja - színes képek győjtése kedvenc állatokról - leporellók készítése - állatokról szóló mesék bábozása, dramatizálása - természetfilm megtekintése - rajzverseny „kedvenc állatom” - gyurmázás - múzeumlátogatás Március 22. Víz világnapja - vízben élı állatokról képek győjtése, beszélgetés - témához kapcsolódó mesék, természeti lexikonok - játék a vízzel - horgászos játék bevezetése - feladatok megoldása (vízszennyezés, vízben élı állatok, mi úszik, stb…) Április 22. A Föld napja - az óvoda udvarának szépítése a szülık bevonásával ( padok, mászókák festése) - egy gyerek egy palánta; szülıkkel közös virágpalánta ültetés - balkonládák betelepítése virágokkal Május 10. Madarak és Fák napja - séta alkalmával a madarak megfigyelése környezetünkben (veréb, varjú, feketerigó, balkáni gerle) - kirándulás szervezése - rajzverseny - madár báb készítése A tevékenységek kiválasztásával az életkori sajátosságokat figyelembe vesszük. A fejlıdés várható jellemzıi óvodáskor végére 1. A gyermekek tudják otthonuk címét, szüleik, testvéreik pontos nevét, szüleik foglalkozását, munkahelyét, óvodájuk, csoportjuk nevét 2. Ismerjék saját születési helyüket, idejüket (hónap, nap) 3. Különbséget tesznek az évszakok között, tudnak gyönyörködni szépségében, ismerik az évszakváltás kölcsönhatásait az élı és élettelen természetre. Kísérletek alapján képesek okokozati összefüggések felfedezésére. 4. Felismerik és megnevezik környezetük színeit, azok árnyalatait 5. Ismerik a környezetükben élı növényeket (fákat, cserjéket, virágokat), zöldségeket, gyümölcsöket, néhány ismertebb vadon élı növényt, cselekvıen részt vesznek gondozásukban. Tudják, miért fontosak számunkra, óvják ıket. 6. Ismerik a programunkban szereplı házi állatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat, rovarokat 7. Ismerik a környezetükben fellelhetı intézményeket, szolgáltató intézményeket, mőemlékeket (épületek, szobrok, közterek).
21
8. Ismerik a napszakokat, az azokhoz kapcsolódó tevékenységeket 9. Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában, ismerik a közlekedési eszközöket, rendelkeznek az alapvetı közlekedési morállal (udvariasság, segítségadás… stb.) 10. Tudják megnevezni az emberi testrészeket, ismerik és gyakorolják önállóan a tisztántartásukat, ismerik érzékszerveiket, azok funkcióját, védelmét 11. Tapasztalattal rendelkeznek a felnıtt foglalkozásokról (kereskedı, fodrász, postás, orvos, tanító... stb.) 12. Különbséget tudnak tenni az élı és élettelen dolgok között 13. Olyan pozitív személyiségvonások alapjaival rendelkeznek, melyek lehetıvé teszik a környezettel való harmonikus együttélés továbbfejlıdését – viselkedéskultúrájuk koruknak megfelelı. Elítélik : • • • •
a növények károsítását, az állatok bántalmazását, a természetes környezet és élıhelyek tönkretételét, az épített környezet rongálását, szemetelést, firkálást
14. Aktívan részt vesznek a környezetvédelem tevıleges feladataiban: • Közvetlen környezet rendben tartása • Papír- és elemgyőjtés 15. Vannak tapasztalataik az egészség szempontjából értékes természeti elemek+ védelmérıl: víz, levegı, talaj A környezeti neveléshez kidolgozott program áll rendelkezésre; melyet minden csoport számára biztosítunk. (környezetgazdálkodási ismeretek korcsoportra lebontva, illetve az óvodáskorúak által ismerhetı állat,- és növényfajok, szintén életkornak megfelelıen, melyek magukba foglalják a megfigyeléseket, kísérleteket, kapcsolódó témákat).
22
III/3. Sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelése
A sajátos nevelési igényû gyermekek A sajátos nevelési igény az az állapot, amikor a gyermekek egyedi sajátosságai oly mértékben térnek el az átlagostól, hogy annak alapján- a lehetséges fejlıdés eléréséhezsajátos pedagógiai eszközök, módszerek és segédeszközök biztosítása szükséges. Sajátos nevelési igényő gyermek, az a gyermek, aki szakértıi és rehabilitációs bizottság véleménye alapján • •
Testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság elıfordulása esetén halmozottan fogyatékos, Pszichés fejlıdési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott.
A sajátos nevelési igény megállapítása Sajátos nevelési igény megállapítására a tanulási képességet vizsgáló szakértıi és rehabilitációs bizottságok és az országos szakértıi és rehabilitációs tevékenységet ellátó bizottságok komplex- orvosi, pedagógiai, pedagógiai, gyógypedagógiai, pszichológiaivizsgálat alapján kerülhet sor. A sajátos nevelési igényő gyermekek joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának gyógypedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdıdıen, hogy megfelelı, igényjogosultságát megállapították. Sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelése Nevelıközösségünk a sajátos nevelési igényő gyermekeknél is a nevelés általános célkitőzéseinek megvalósítására törekszik. Fejlesztésük közösségi keretek között egyénileg és mikrocsoportosan történik. Nevelımunkánk során figyelemmel vagyunk arra, hogy • a sérült gyermekek harmonikus személyiségfejlıdését az elfogadó, az eredményeket értékelı környezet segíti, • a gyermekek iránti elvárást fogyatékosságuk jellege, súlyosságuk mértéke határozza meg, • terhelhetıségét biológiai állapota, esetleges társuló fogyatékossága, személyiségjegyei befolyásolják. Fontosnak tartjuk, hogy a sajátos nevelési igényő gyermekek minden segítséget megkapjanak hátrányuk leküzdéséhez.
23
Ezek a gyermekek az intézmény minden dolgozójától egy kicsit több, odafordulóbb, figyelmesebb magatartást kívánnak. A gyermekek fejlesztését a gyermekek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkezı, az integrált fejlesztésben tapasztalatokkal rendelkezı utazó gyógypedagógus segíti. Közremőködése kiterjed a gyermekeket fejlesztı óvodapedagógusok felkészítésére, az óvoda sajátos teendıi ellátásának tervezésére, folyamatos tanácsadásra, mely a nevelımunkán túl a szülık és az óvoda együttmőködésére is hangsúlyt helyez. Nevelıtestületünk törekszik arra, hogy az integráltan fejlesztett gyermekek számára lehetıségeinkhez mérten biztosítsuk mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs ellátást, melyekre a szakértıi és rehabilitációs bizottság javaslatot tesz. Célnak a gyermek beilleszkedését, fejıdését, az együtt haladás lehetıségét tekintjük, melynek eredményes megvalósítását az alábbiak szolgálják: •
-
-
az együttnevelés megvalósításában érvényesül a habilitációs, rehabilitációs szemlélet, és a sérülés- specifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában, a „sérül- specikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az egyéni fejlıdési sajátosságokhoz. • A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevı, magas szintő pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttmőködéshez szükséges kompetenciákkal rendelkezı óvodapedagógus: a foglakozások során a pedagógiai diagnózisban szereplı javaslatokat beépíti, a gyermek fejlıdésének elemzése alapján- szükség esetén- eljárásait megváltoztatja az adott szükségletekhez igazodó módszereket megválasztja, egy- egy nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres, alkalmazkodik az eltérı képességekhez, az eltérı viselkedéshez, együttmőködik a különbözı szakemberekkel; a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba, a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképesítéssel rendelkezı gyógypedagógus az együttmőködés során: o segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek haladását, o javaslatot tesz gyógypedagógiai- specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására, az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra a gyermek igényeihez igazodó környezet kialakítására, o segítséget nyújt a szükséges speciális eszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzés lehetıségeirıl, o együttmőködik az óvodapedagógusokkal, figyelembe veszi a gyermekekkel foglalkozó óvodapedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait, o kapcsolatot tart a szülıvel a rehabilitáció sikerességét szolgáló ismeretek átadásával.
24
A sajátos nevelési igényő gyermek sérülés- specifikus fejlesztésének elvei, feladatai az óvodai nevelés során: Óvodánk a szakértıi és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a következı sajátos nevelési igényő gyermekeket fogadja: -
autista, a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra visszavezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzdı gyermeket, a megismerı funkciók vagy viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzdı gyermek.
Az autisztikus gyermek: Az autizmus- sprektrumzavarok lényege a társas viselkedés, a kommunikáció és sajátos gondolkodási képességek minıségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az autisztikus gyermekekre legjellemzıbb a kölcsönösséget igénylı társas viselkedési készségek területén tapasztalható gondolkodási képesség sajátos hiányosságai, a beszéd szintjéhez képest károsodott kölcsönös kommunikáció, a rugalmas viselkedés, a szervezés és kivitelezés képességének minıségi sérülése az egyetlen képességprofil. Az autisztikus gyermek lehetı legkorábbi diagnózist követı habilitációs terápiája megelızheti a kóros viselkedés kialakulását, enyhíti a fejlıdés devianciáját. Ennek eredményeként (ha mentális szintje megengedi) óvodába lépéskor már rendelkezhet korlátozott mennyiségő, de célszerően használt augmentált- vizuálisan segítettkommunikációs eszköztárral. A jó értelmi képességekkel rendelkezı, jól beszélı autisztikus gyermekek számára a kommunikációs, szociális és kognitív habilitációs terápia az óvodai nevelés elsıdleges feladata. Ennek érdekében az óvodai nevelımunka, illetve ideálisan a szülıkkel való együttmőködés eredményeképpen az egész ébren töltött idıt használjuk fejlesztésre. A fejlesztések során az intenzív, jól struktúrált és a meglévı töredékkészségek használata, az egyéni motíváció megteremtése, a speciálisan a gyermek szükségleteihez alkalmazkodó módszerek alkalmazása a célravezetı. Az óvodai fejlesztés alapja a pszichológiai képességmérés. A fejlıdési szint és a szociális alkalmazkodás követése egyéni tervekkel történik, speciális eszközök és módszerek használatával, egyéni fejlesztési helyzetben megalapozva. Az autisztikus gyermek szükségleteinek megfelelı fejlesztéshez a megfelelı óvodai környezeten kívül speciális szakember (gyógypedagógus, pszichológus, logopédus) is szükséges.
25
IV. AZ ÉRZELMI- ÉRTELMI -ERKÖLCSI -ÉS ANYANYELVI NEVELÉS HATÁSRENDSZERE IV./1 Az érzelmi nevelés és a szocializáció Mottó: „...Tessék, itt a titkom. Nagyon egyszerő: jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.” (Exupery: A kis herceg) Cél: A szociális és egyéni nevelés a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességének kibontakoztatása a közösség által, a közösség normáinak érvényesítésével.
26
Feladat: 1. Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, családias légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig. 2. A gyermek-gyermek, felnıtt-gyermek pozitív érzelmi töltéső kapcsolatának kialakítása. Az érzelmekre épülı kapcsolatteremtı és megtartó képességek formálása, erısítése, a társas kapcsolatok létrehozása érdekében.
Tartalom a feladatoknak megfelelıen: 1. Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, családias légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig. Az óvodáskorú gyermekek jellemzı sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, szeretetteljes, derős légkör vegye körül. Családias légkörben a gyermekeknek kialakul az érzelmi kötıdése társaihoz, felnıttekhez egyaránt. A beszoktatás idıszaka meghatározza a gyermekek óvodához főzıdı érzelmi kötıdését. Lehetıséget adunk arra, hogy a gyermekek szüleikkel együtt ismerkedjenek az óvodával, mely nagyfokú körültekintést, gyöngédséget, megértést, türelmet kíván. Így együtt teremtjük meg a lehetı legnyugodtabb körülményeket a gyermekek számára. A beszoktatásban mindkét óvónı részt vesz. A dajkával együtt gondosan elıkészítjük ezt az idıszakot. A gyermeket szeretettel vesszük körül. A családias légkör megteremtése elısegíti a gyermekek társas kapcsolatainak alakulását. A közös élmények az óvodáskor végéig biztosítják a gyermekek együttmőködését, ami formálja egymáshoz főzıdı viszonyukat.
2. A gyermek- gyermek, felnıtt-gyermek pozitív érzelmi töltéső kapcsolatának kialakítása. Az érzelmekre épülı kapcsolatteremtı és megtartó képességek formálása, erısítése, a társas kapcsolatok létrehozása érdekében. A gyermekek pozitív kapcsolata úgy alakul ki, ha jól érzik magukat a csoportban. Bizalmuk, biztonságuk kialakulását elısegíti az óvoda felnıtt közössége. Ebben kiemelkedı szerepünk van, hisz irányítójuk, és egyben társuk is vagyunk. A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, ésszerő korlátokkal együtt. Fontos, megteremteni a jó, közvetlen kapcsolatot a szülıkkel, nagyszülıkkel, hogy kellı bizalom alakuljon ki az együttmőködéshez. Egyénre szabott nevelési módszerekkel segítjük az eltérı képességő és tulajdonságú gyermekeket. Társaikat segítjük abban, hogy tolerálják, elfogadják a másságot, pl.: • • • •
nehezen szocializálhatók érzékszervi vagy mozgássérültek elhanyagoltak hátrányos helyzetőek 27
•
kiemelkedı képességőek
Úgy alakítjuk ki a közösségi élet szabályait, hogy segítsük a gyermekbarátságok formálódását. A konfliktust feloldó megbeszéléseket kellı odafigyeléssel, kivárással hallgatjuk meg. Bátorítunk minden gyermeket, hogy ezáltal a belsı elégedettség, pozitív én-képe kialakuljon. A gyermekek viselkedéskultúráját fejlessze a mi példánk. A humor jó segédeszköz, a szeretet egy bizonyos formája. A nehézségeket a humor feloldhatja, a görcsösséget megszüntetheti. A bátortalan gyermek nevelésekor minél többször örüljünk a kisebb elmozdulásnak. Az odafigyelés, meghallgatás, a saját érzelmek elmondása, mások érzésének elfogadása, megfogalmazása áthatja a közösségfejlesztı pedagógiai munkát, hogy a gyermekek örömteli optimizmusa fejlıdjön.
A fejlıdés jellemzıi óvodáskor végére: -
Ragaszkodnak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez, felnıttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra. A gyermekek törekedjenek a helyes viselkedés és cselekvés szokásszabályainak betartása. Egymást figyelmeztetik a szabályok megszegése esetén. A felnıtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. Konfliktushelyzetben megegyeznek társaikkal. Érdeklıdnek egymás iránt, ha az óvodán kívül találkoznak, szeretettel köszöntik egymást. A csoportba érkezı vendégeket szeretettel fogadják. Igényükké vált a tevékenységekben való részvétel és együttmőködés. A tevékenységeket türelmesen, a megbeszéltek alapján befejezik. Képesek nyugodtan ülni, figyelmesen meghallgatják a felnıttek, gyermekek közléseit. Szavak nélkül is értik környezetük jelzéseit, érzéseit. A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben. Tudják értékelni saját tetteiket, és az eléjük tárt magatartási példákat. Érvényesítik kezdeményezıkészségüket, kinyilvánítják tartósabb érdeklıdésüket. Igyekeznek legyızni a felmerülı akadályokat. Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre.
IV./2. Az értelmi nevelés hatásrendszere Cél: Testi – szellemi egészség egységének megırzése, fejlesztése.
28
Érdeklıdés kíváncsiság felébresztése az egyes tevékenységek iránt a gyermek életkori sajátosságait figyelembe véve, játékosan érzelmi alapon, szemléletes – cselekvı módon. Gyermekeink óvódáskor végére érjék el az iskolai beilleszkedést nagymértékben segítı értelmi és szociális fejlettséget Feladat: 1. Sokoldalú tapasztalatszerzés és figyelemkoncentrációs lehetıségek biztosítása. 2. A környezı világról szerzett tapasztalatok rendszerezése. 3. Kommunikációs képességek alakítása és fejlesztése (beszédprodukció, beszédértés, kifejezıkészség, nyelvi képesség, szókincs, metakommunikáció) 4. Önálló gondolkodásra nevelés, döntési képesség fejlesztése. 5. Differenciált egyéni képességek szerinti fejlesztés (egyéni különbségek – adottságok, hajlam, rátermettség, képességek – felfedezése.) 6. „Én – kép” fejlesztése, testséma kialakulásának fejlesztése. 7. A gyermek kognitív képességeinek fejlesztése ( megfigyelés, emlékezet, képzelet, figyelem, gondolkodás. ) 8. Vizuális percepció ( formaérzékletek, forma-érzékelések, alakállandóság)) ) fejlesztése. 9. Taktilis – kinesztéziás ( mozgás – érzeti ) szféra mobilizálása. 10. Differenciált egyéni fejlesztés módszerével lehetıséget biztosítunk különbözı területen kiemelkedı tehetségő gyerekek fejlesztésére, és a fejlıdésben lemaradt gyerekek felzárkóztatására (a fejlıdés ütemérıl tájékoztatjuk a szülıket) Az értelmi nevelés tartalma: Az értelmi nevelés tartalmát képezi az óvodai nevelés minden tevékenységi formája: játék, tanulás, munka. Fejlesztési területek: • Mese – vers • Ének – zene • Rajzolás, mintázás, kézimunka • Mozgás • Környezeti nevelés • Matematika
Az értelmi nevelés várható eredményei óvodáskor végére: -
Részt vesz különbözı tevékenységekben Képes figyelmét ugyanarra összpontosítani a feladat végrehajtásához szükséges ideig Törekszik a végzett tevékenységek összefüggéseinek felfedezésére Megpróbálja kifejezni a változások tartalmát szóban, rajzban Rendelkezik problémafelismerı és megoldó képességekkel Tudja alkalmazni ismereteit a gyakorlatban Törekszik az önértékelésre, segítséggel javítja saját tévedéseit, ellenırzi saját tevékenységét.
Az értékelés minden esetben pozitív megerısítéssel történik. 29
IV./3. Erkölcsi nevelés Cél : 1. Az óvodások nyugodt, élmény gazdag, harmonikus fejlıdésének elısegítése az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével. 2. Az erkölcsi értékek alapjainak lefektetése. 3. Személyiség pozitív irányba való formálása
4. A csoportokban a közösségi szellem kialakítása és fejlesztése.
Feladat : 1. Érzelmi biztonságot nyújtó, bizalommal és szeretettel teli, nyugodt, családias légkör megteremtése. 2. A közös együttlétek olyan erkölcsi tulajdonságokat erısítsenek meg, mint az együttérzés, önzetlenség, figyelmesség, segítıkészség, önállóság, önfegyelem, pontosság, szorgalom, kitartás, állhatatosság, szabálytartás, a közösen végzett munka öröme. 3. Önmaguk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére nevelés. 4. A szociális érzékenység kialakulása segítse a másság elfogadását. 5. Az érzelmekre épülı, kapcsolatteremtı képességek megerısítése, segítése.
6. A barátkozás tegye lehetıvé, hogy minden gyermek megtalálhassa helyét, szerepét a csoportban. Óvónı feladatai : - Biztonságos, nyugodt, családias óvodai mindennapokat biztosítunk neveltjeink számára, amelyben lehetıség kínálkozik a gyermekek közötti, valamint a gyermekek és felnıttek közötti folyamatos metakommunikációra ( interperszonális kapcsolatok ) A felnıttekkel és a társakkal kapcsolatos viselkedési szokások kialakítása és gyakorlása természetes szituációkban. - A gyermekcsoportokon belül az együttmőködés, az együttjátszás, együttdolgozás képességének kialakítása és gyakorlása. - A konfliktusok kezelése és azok önálló megoldására való ösztönzés. - A társakért, a csoportért érzett felelısségérzet alakítása. - Értelmes szabályok betartásának gyakoroltatása. - Arra nevelni a gyermekeket, hogy megértést és toleranciát tanúsítsanak a társaik iránt. A nevelés folyamatában az óvoda világnézeti kérdésekben semleges. Tiszteletben tartjuk a családok vallási hovatartozását. Szülıi igény szerint, az óvoda biztosítja a hittanoktatást. 30
Nagyon fontos feladatunk a pozitív Én-kép kialakításának segítése, valamint az, hogy reális én-kép alakuljon ki a gyermekben. Az óvoda életében fontos szerepet kap az erkölcsi nevelés. Tudjuk, hogy az erkölcsi nevelés társadalmilag meghatározott, ezért nagyon fontos, hogy milyen példát lát a gyermek a felnıttektıl. A modern erkölcsi nevelés legnagyobb hibája, hogy a társadalom nem tartja be az alapvetı erkölcsi " kódexet ". Ebbıl következik, hogy gyermekeink magatartáskultúrája egyre komolyabb gondot okoz. Szomorú, hogy sok esetben nincs meg a pozitív modellkövetés lehetısége sem. Ezért fontos, hogy óvodánkban ezt a területet is kiemelten kezeljük. Azt tartjuk feladatunknak, hogy a környezeti és egészséges életmódra neveléshez kapcsolódó -természetes élethelyzetekben megtanítsuk a gyermekeinket a helyes viselkedésre, minden olyan dologra, ami a világban történı eligazodásukat megkönnyíti ( udvariassági szokások, viselkedés kultúra, segítség nyújtás, stb ). A morális normák az óvodai élet minden területén, helyzetében, pillanatában megtalálhatók. Tehát nem mindegy, hogy az óvónı a csoportjában lévı különbözı személyiségő gyermekekbıl milyen egységes közösséget tud létrehozni, és milyen kapcsolatot tud kialakítani a szülıkkel. Ez egy folyamat, melynek alapjait a kiscsoportban kell lerakni, és amire, mint alapra, az egész további nevelés épül. Az erkölcsi normák kiépítésében elsırendő partnereink a gyermekek szülei, akiknek egyetértésével, megnyerésével közösen munkálkodunk ezen a fontos szocializációs folyamaton. Az erkölcsi normák fejlıdése nem bontható egymástól mereven elkülönített életkori szakaszokra, mégis szükséges megjelölni az egyes korosztályoktól elvárható normákat.
A fejlıdés jellemzıi a különbözı korcsoportokban : - Kiscsoportban : • • • • • •
A gyermekek hallgassák meg az óvónı szavát, kövessék utasításait. Köszönjenek a felnıtteknek és egymásnak. Köszönjék meg ha kapnak valamit. Kérjék el a játékokat és legyen türelmük míg azt megkapják. Bánjanak óvatosan a játékszerekkel és az eszközökkel. Legyenek tekintettel egymás játékára, hagyják társaikat nyugodtan játszani. • Kezdjen kialakulni bennük az egymás iránti segítıkészség. • Legyen bennük hajlandóság egymás meghallgatására - Középsı csoportban: • Kezdjen tisztázódni bennük a morális szokások értelme. • Köszönjenek az óvónınek, dajkának és a csoportba belépı felnıttnek, gyermeknek. Távozásuknál ugyanez történjen meg.
31
• Segítsék egymást játékidıben, öltözés-, étkezés-, séta... stb. közben. Ügyeljenek a csoportszoba rendjére, a leejtett tárgyakat önmaguktól rakják a helyükre. • Formálódjon meg viselkedésükben és gondolkodásukban : a segítıkészség, az alkalmazkodókészség, az empátia, a bizalom, a nyitottság, a másik és a másság elfogadása • Tartsák rendben, ápolják, gondozzák a környezetüket. Tudják, értsék, hogy miért van erre szükség. • Tartsák ugyancsak fontosnak a lakókörnyezetüket is.
- Nagycsoportban : • Az eddig kialakult morális szokások váljanak a gyermek igényévé. • A megkezdett munkát /alkalomszerő, naposi... stb./ fejezzék be. • Érdeklıdjenek társaik és a velük dolgozó felnıttek iránt és hallgassák meg egymást türelemmel. • Vegyék észre, hogy kinek van szüksége segítségre, miben és hol tudnak segíteni. • Tisztelettel viselkedjenek, a felnıtt óvodai dolgozók iránt, becsüljék meg munkájukat. • Váljék igényükké a környezet szépítése, óvása. Sajnos a gyermekek fontos illemszabályokat nem ismernek, amelyeket ismerik azokról nem tudják miért szükséges az alkalmazásuk. A kommunikációhoz, a beszédértéshez szorosan kapcsolódik az illem. Ahhoz, hogy az élet produkálta helyzetekben mindig gyorsan, kultúráltan és megfelelıen tudjanak dönteni, el kell sajátítaniuk a helyes viselkedés és az együttélés elemi szabályait.
IV./4. Az anyanyelvi nevelés és kommunikáció A gyermeki személyiségfejlesztés leghatékonyabb eszköze az anyanyelvi nevelés. Szemléletünk tudatosan ráirányítja a gyermekek figyelmét az anyanyelv szépségeire. A mindennapi mesélés, mondókázás, énekes játék, altatódal, sokszínő tevékenység által a gyermek állandóan intenzíven részesül magas színvonalú anyanyelvi élményben. Cél: A gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni képességeiknek megfelelı, magas színvonalú anyanyelvi kultúra elsajátítása. A magyar nyelv sajátosságainak megfelelı (hanglejtés, artikuláció, hangsúly) élményszerő elıadásmód és kommunikáció megalapozása. Feladat: 1. Érzelemteli, szeretetteljes, biztonságérzetet sugárzó légkör megteremtésével a folyamatos beszédkedv fenntartása.
32
2. Életkori és egyéni képességeknek megfelelı tevékenység biztosításával az óvónı példamutató beszédével szókincsbıvítés. 3. Beszédelsajátítás, beszédértés fejlesztése, a beszédhibás gyerekek szőrése, nyelvi korrekciója. A kommunikációs nevelés tartalma: A kommunikáció áthatja a gyermek egész napját, folyamatos és minden tevékenységre kiterjed. Olyan helyzeteket teremtünk, melyben a gyerekeket beszédre serkentjük, és igényükké válik a közlési vágy, fejlıdik szókincsük, beszédkészségük, gondolkodásuk. A gyermekek szeretetteljes, biztonságérzetét erısítı gondozáson túl, az örömteli játékon keresztül a sokféle, színes tevékenységformáig mind-mind a kommunikációs nevelés széles skáláját és gazdag lehetıségét rejti magában. Nevelımunkánk során soha nem feledkezhetünk meg arról, hogy a beszédkészség csak olyan szociális közegben fejlıdik egyenletesen, amely ösztönzıleg hat a gyerekre. Sok lehetıséget biztosítunk a manipulációra, a tárgyak, eszközök használatára, az aktivitásra, cselekedtetésre. Olyan helyzeteket teremtünk, melyben a gyerek kapcsolatba kerül környezetével, megszólalásra késztetı ingerek érik. Az élmények szerepe meghatározó, hatásukra a gyermekek kinyílnak, szükségét érzik a beszédnek. Az óvónı példamutató, szép beszéde, artikulációja, hanglejtése, beszéddinamikája példaértékő a gyerekek számára. Az esztétikai nevelés alapja ugyancsak az anyanyelv, a beszéd metakommunikációs légkörével együtt. Azaz nemcsak a közlés, felvilágosítás, hanem a vigasztalás, a biztonságot sugárzó szép szó. Erre épül az élményt adó és befogadó: óvónı-gyermek kapcsolat. Az anyanyelv, a kommunikációs kultúra legfıbb színtere a család. A késıbbiekben a család mellett az óvoda - ahová eltérı kommunikációs képességekkel érkeznek a gyermekek - lesz igen fontos közege a személyiségük, anyanyelvük fejlıdésének. Beszédszínvonaluk, beszédállapotuk, beszédük tisztaságának felmérése után és ennek ismeretében tervezzük meg a fejlesztés módját. A beszédelsajátítás folyamatában fontos szerepe van a beszédértésnek, hiszen így érti meg a gyermek az információkat. Az élettani beszédhibák felszámolása érdekében tisztán, helyes artikulációval, hanglejtéssel, beszédtempóval kommunikálunk a gyerekekkel. Hangsúlyt fordítunk a szóbeli közlés mellett a metakommunikációra /tekintet, gesztus, testtartás, mimika, térköz szabályozás/.
Ezekre jellemzı, hogy kiegészítik egymást, megerısíthetik a verbális jelentést, segíthetik a nyelvi megértést. A nem verbális eszközök fontos figyelmet érdemelnek, hisz egy simogatás, mosoly, elismerı arckifejezés sokat jelent egy kisgyereknek és segíti a nyelvi megértést. A kommunikáció révén a „közlı” és a „befogadó” is aktív részese a történésnek, valamilyen módón visszajelez, verbális vagy nem verbális eszközökkel. A kommunikáció fejlıdésének két fı forrása van az óvodában: az óvónı és a gyermek. Utánzásra késztetı példaadást nyújtó „közlést” közvetítünk a gyermek felé. Az érzelmi kötıdés az utánzásra motiválja a gyereket. Az új szavak, kifejezések beépülnek a gyermekek szókincsébe, a beszédükben is realizálódik. A gyermek felé megfogalmazzuk a beszédfegyelem követelményét. Hagyjuk beszélni ıket, türelmesen végighallgatjuk a gyerekeket, ha élményeiket mesélik. Ezáltal bennük is kialakul, hogy meghallgatják egymást, és a velük foglalkozó felnıttet.
33
A beszédfejlıdés másik fı forrása a gyermek beszéde, mely gyakorlás útján fejlıdik. Nyugodt légkört teremtünk, a bensıséges kapcsolat kialakításához, melyben a gyermekekben kialakul a beszédkedv, a közlési vágy. Változatos lehetıséget biztosítunk a gyakorlásra, egyéni és csoportos beszélgetések, különbözı tevékenységformák, életkornak megfelelı nyelvi és nem verbális játékok segítségével. A fejlıdés jellemzıi óvodáskor végére. - Életkornak megfelelıen tudják kifejezni magukat, jól eligazodnak az ıket körülvevı világban. - Tisztán beszélnek, képesek bıvített mondatokban kifejezni magukat. - Élményeiket folyamatosan, összefüggıen el tudják mondani. - Meghallgatják egymást és a felnıtteket.
34
V. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI
V./1. Játék Mottó: "Csináljon bármit, ami nyitogatja szemét és eszét, szaporítja tapasztalatait. İ azt hiszi: csak játszik. De mi már tudjuk, mire megy ki a játék. Arra, hogy e világban, otthonosan mozgó, eleven esző és tevékeny ember váljék belıle." /Varga Domonkos/ A játékról általában A játék a gyermek létfontosságú alaptevékenysége, örömforrás, a játék lényegébıl adódik, hogy az önmagáért való. Örömet okoz az elképzelés, a manipuláció, maga a cselekvés. A gyermekek játék közben ismerkednek a világgal, az élı és élettelen környezettel, tapasztalatokat szereznek, reagálnak, kíváncsian "tapogatóznak", mely ismeretszerzés is egyben. A sokféle mozgásban kipróbálják erejüket, ügyességüket és a térben is egyre biztonságosabban tájékozódnak. A játék az érzelmek megjelenésének domináns tere. Az élményeknek meghatározó szerepük van a játékban, pozitívan befolyásolják azt . A gyermek állandó belsı késztetést, hajlandóságot mutat a játékra, itt kívánsága beteljesülhet, nem ütközik akadályba. A társigény az ötletek elfogadására ösztönzi, együttmőködést alakít ki. A játékban vállal, választ , fantáziája önkifejezésre készteti. Az én-tudat mellett megjelenik a "te" és a "mi" fogalma. A közös játékot áthatja az összetartozás érzése, ezáltal a gyermek képessé válik a játékhoz szükséges szabályok betartására. A játék a késıbbi tevékenységformákat is megalapozza, így a munkát és a tanulást is.
Cél: Gyermekeink játéka legyen a legfıbb tevékenységi forma, mely az egész óvodai nevelést átszövi. Jelentsen számára szabadságot, spontaneitást, örömöt és szórakozást, közben gyakorolja erejét, szélesedjen látóköre, szociális tapasztalatokra tegyen szert, ismerje meg, és alkotó módon kombinálja a környezı élet jelenségeit. Olyan tulajdonságok fejlıdjenek ki a gyermekben, a játék folyamatában, ami késıbb az iskolába , a társadalomba való beilleszkedést nagymértékben elısegítik. 35
Feladat:
1. Nyugodt légkör biztosítása, az elmélyült játék feltételeinek megteremtése 2. A napirenden belül elegendı idı és hely biztosítása a játék számára. 3. A játékhoz szükséges eszközök folyamatos felkínálása 4. Ötletek, lehetıségek, helyzetek teremtése a sokszínő játék kialakulásához 5. A játék fejlesztése érdekében az egyéni élményeken túl, a közös élményszerzési lehetıségek kihasználása 6. A gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása 7. „Szükség esetén" bekapcsolódni a játékba, együtt játszani a gyermekekkel, tudatosan felhasználni a lehetıségeket, fejlesztésük érdekében 8. A játékszabályok rugalmas követése életkoronként
Tevékenységtartalmak-játékfajták
- Gyakorló vagy funkciójáték - Építı játék - Szerep, /utánzós/ játék - Dramatikus játék, bábozás - Mozgásos játék - Barkácsolás - Szellemi játékok - Népi játékok
1. Gyakorló vagy funkciójáték: E játékkal fıképpen a gyermekek mozgásigényét és manipulációs vágyát elégítjük ki. Ebben a játékban elsısorban az eszközök tulajdonságaival, a tárgyak egymáshoz való viszonyulásával, mőködésével ismerkednek meg. Véletlen mozgásból, cselekvésbıl fakad, azok ismétlése során szerzett örömök miatt a gyermekek nehezen hagyják abba. Figyelünk arra, hogy egy-egy gyermek, "hosszú idıszakon" át tartó gyakorlójátéknál, azzal párhuzamosan, nem lépett- e fel fejlıdési lemaradás, részfunkció zavar.
Fejlesztıhatás: A mozgásos gyakorlójáték a 3-4 éves korosztálynál a nagymozgások fejlıdésében, a manipulációs gyakorló játék az anyagok, tulajdonságainak megismerésében, a testséma, szem-kéz koordináció, a vizuális memória, a finommozgás fejlesztésében, a verbális gyakorló játék pedig a ritmusérzék fejlesztésében, a beszédgátlás oldásában érezteti fejlesztı hatását.
36
2. Építı játék: A gyermekekkel a különféle hasábokból, konstrukciós játékokból, építı elemekbıl, építményeket, játékszereket, tárgyakat hozunk létre. A kezdetben spontán készült építményeket fokozatosan felváltják a bonyolultabb alkotások, megtervezik, kivitelezik és a játékaikban gyakran felhasználják.
Fejlesztıhatás: Építés konstruálás közben átéljük velük az alkotás örömét, tapasztaljuk a rész -egész viszonyát, megtanuljuk a tervezést, szerkesztést. Fejlıdik a gondolkodásuk, megfigyelı képességük, sok - sok matematikai ismeretet szereznek. Szem-kéz koordináció a játék során finomodik. Verbális fejlesztı hatása a szókincs gyarapodásában, a beszédfejlıdésben igen jelentıs
3. Szerepjáték: A szerepjátékban a gyermekekkel tapasztalataikat, addigi ismereteiket, elképzeléseiket, hozzájuk főzıdı érzelmeiket jelenítjük meg. A gyermekek fejlıdésük során egyre tökéletesebben utánozzák, valósítják meg játékukban az ıket körülvevı, környezetükben élı emberek munkáját, emberi magatartását, ill. az állatok viselkedését. Fejlesztıhatás: Nagy jelentısége van az egész személyiség fejlıdésében elsısorban szociális területen, mivel e játékkal segítjük leginkább az emberek közötti társas kapcsolatok fejlıdését, az alá, fölé rendelt viszonyokat, a szerep elfogadását. A közösen felállított szabályokkal fejlesztjük önuralmukat, akaratukat, szabálytudatukat, erkölcsi érzéküket. Szerepjáték közben gyakorolják szerzett ismereteiket, újakat tanulnak egymástól. Mindig a témától függ, hogy a fejlesztı hatás mely területre terjed ki leginkább (mozgásfejlıdés, verbális, szem-kéz koordináció, finommotorika fejlıdése).
4. Dramatikus játék, bábozás: A dramatikus játék elsısorban a gyermekek irodalmi élményeinek szabadon választott, kötetlen formában való feldolgozását segítjük elı. Saját elgondolásuknak megfelelıen a mesék hıseit, tipikus vonásait reprodukálják. A dramatikus játékkal segítjük az társas kapcsolatok formálását, helyes viselkedési minták elsajátításában a negatív élmények feldolgozását. Feszültségoldó, verbális, testséma és percepciós fejlesztı hatását erıteljesnek tartjuk.
37
5. Mozgásos játékok: Domináns eleme az aktív mozgás, a gyermekek természetes mozgásának minden formáját és ezek kombinációját felöleli. A gyermekek általános fizikai fejlıdését szolgáljuk vele. Ezekben a játékokban a gyermekek rendszerint közös erıfeszítéssel kölcsönös együttmőködéssel, változó helyzetbıl adódó lehetıségek kihasználásával vesznek részt.
Fejlesztıhatás: A különféle eszközökkel, egyedül vagy társakkal végzett játékok elsısorban a gyermekek mozgásfejlıdését, a szem-kéz, szem-láb koordinációt, a téri tájékozódást, a testséma alakulást, a (testrészek ismeretét) és a fizikai állóképesség növelését segítjük.
6. Barkácsolás: A barkácsolás mindig a játék igényébıl indul ki, és kötetlen. Az elkészített eszközöket elajándékozhatják, játszhatnak vele. Folyamatos győjtımunka során behozott anyagokat, eszközöket, a gyermekek számára bármikor elérhetı helyen tároljuk. Segítjük, hogy a barkácsolással készült eszközök, játékok természetes eszközként legyenek felhasználva szerepjátékban, és bármely tevékenységükben, ahol ık szeretnék.
Fejlesztıhatás: A sok változatos tevékenység alatt a gyermekekkel rengeteg ismeretet és tapasztalatot szerzünk, gyarapítjuk matematikai ismereteiket, sok technikát, munkaformát ismertetünk meg, fejlıdik kreativitásuk, alakul társas kapcsolatuk. Szem-kéz koordináció, finommozgás, és percepciós fejlesztı hatása igazolt a gyakorlatban.
7. Szellemi játékok: A szellemi játékok az alkotó játékok fejlıdése kapcsán alakulnak ki. A feladat és a szabály rögzített. A játéktevékenység meghatározott eredmény elérésére irányul. A szabályok betartásaival morális magatartási követelményeket viszünk be a gyermekek tevékenységébe. A feladatok megoldása közben jelentkezik elıször a gyermekeknél az önértékelés mozzanata.
38
8. Népi játékok:
Fı típusai, az énekes- táncos, mondókás, dramatizáló, társas, vetélkedı illetve a mozgásos játékok. Gyermekeink óvodai életében, különbözı tevékenységi formában jelen vannak ezek a játékok is.
Szabálykövetés életkoronkénti alakulása a játékban:
- 3-4 éves általában már képes, nem túl bonyolult szabályok betartására, ha egyben szereptartalmat is kap. - A 4-5 éveseknél már megfigyelhetı a szabálykövetı viselkedés. A szabályoknak már nem kell minden esetben a szerep tartalmába beolvadnia. - Az 5-8 évesek játékában a kész szabályokkal rendelkezı játékok jelentıs teret töltenek be. A gyermekek iskolaérettségének egyik mutatója, hogy a játékban a szabályokhoz képesek már viszonyulni. Fejlıdési jellemzık óvódáskor végére: - Betartják a különbözı játékszabályokat, ezekkel azonosulnak, tudnak veszíteni - Elfogadják egymás ötleteit, tudnak a társakkal együttmőködni, képesek a kisebb csoportban való játékra - Vállalják a számukra kevésbé érdekes, kedvezıtlenebb szerepeket is - Önállóak a játék elızetes tervezésében, szerepek kiválasztásában, a játékszerek, eszközök megválasztásában - Tudják a játékot gazdagítani különbözı kiegészítı eszközök elkészítésével - Aktívan részt vesznek az erıfeszítést, ügyességet igénylı játékokban - Képesek saját élményeik eljátszására és jelen van játékukban a tapasztalat, az ismeret - Megjelenítik játékukban a helyes, követendı viselkedési normákat, az egészséges életmódhoz kapcsolódó szokásokat -A játék során felmerülı problémákat, problémahelyzeteket, konfliktusokat képesek pozitív módon megoldani, tudnak dönteni
39
V./2. Mozgás, mozgásfejlesztés Cél:
1. A természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgásigény kielégítése, a mozgás megszerettetése 2. A mozgásszint fejlesztése, a mozgástapasztalatok bıvítése sok gyakorlási lehetıség biztosításával 3. A testi képességek - fizikai erınlét - fejlesztése 4. A cselekvıképességük kifejlesztése - legyenek képesek cselekvéseik megfelelı irányítására, a gyakorlatban szerzett tapasztalataikat, ismereteiket hozzá tudják rendelni az élethelyzeteikhez
Feladat:
1. A fizikai állóképesség fejlesztése, a fizikai aktivitáson keresztül a szellemi aktivitás elıkészítése, illetıleg a sikeres mozgásos feladatmegoldások eredményeként az önértékelés és az önbizalom növelése 2. A nagy és a finommozgások fejlesztése. 3. A testséma fejlesztése. 4. A problémamegoldások erısítése, mozgásos tevékenységgel végzett feladat megoldásokkal. 5. A mozgással kapcsolatos szókészlet fejlesztése. 6. Mozgásmőveltség kialakítása jártasság, készség szintjén, mozgásos cselekvések gazdaságos végrehajtási módjának elsajátítása, mozgásos cselekvések szép kivitelezése. 7. Játék, versenyigény felkeltése, kielégítése: szórakoztató élményekben gazdag testnevelési játékok szervezése.
A mozgásról általában A mozgás alapvetı szerepet tölt be az óvodánkba járó gyermekek fejlıdésében, mind a testi, mind a pszichikus funkciókat tekintve. Ebben az életkorban leginkább e tevékenységek által szereznek információt környezetükrıl. A Mozgásos-játékoknak jelentıs szerepük van a mozgásigény kielégítésében, a képességfejlesztésében és a feladatmegoldó képesség alakításában. Lehetıséget biztosítanak ahhoz, hogy az állandóan változó külsı környezettel összefüggésben az észlelési funkciók tökéletesedjenek. A mozgásokkal győjtött tapasztalatok szükségszerően kreativitást, tér - és helyzetértékelést igényelnek a gyermektıl. A természetes mozgások elısegítik a koordinációs képességek fejlıdését is, melyek segítségével a mozgásszabályozás megvalósul. A koordináció megnyilvánul a mozgásvégrehajtás minıségében és a mozgáselsajátítás eredményességében, tehát a gyermek egy adott mozgás végrehajtása során folyamatosan igazodik a külsı és belsı környezetbıl nyert információkhoz és ezáltal képes a feladatnak megfelelıen cselekedni.
40
Minél változékonyabb a külsı környezet, annál magasabb szintő szabályozó folyamatra van szükség a feladatok megoldásához. A sokszori gyakorlással, a mozgáshoz kapcsolódó szabályok megtanulásával egyre biztonságosabban használják a szereket, eszközöket. A megfelelı terheléssel az aktivitási szintek változtatásával is a testi képességek fejlıdését segíthetjük. Ez egyénenként eltérı lehet. A fejlıdés nyomon követése fontos feladat. A fejlıdést elısegíteni csak a gyermek meglévı szintjéhez igazodva lehet. Itt is érvényesül differenciált egyéni fejlesztés. A testi / motoros / és a pszichikus képességek szoros összhangban vannak egymással. " Vigyázzunk a gyerekekre! de ez nem azt jelenti, hogy nem engedjük ıket mozogni, hanem azt, hogy tegyük alkalmassá, képességeikhez igazított gyakorlatok végeztetésével egyre bonyolultabb és nehezebb feladatok megoldására. " A mozgásos tevékenységek és játékok preventív szerepet töltenek be a külsı testi deformitások, elváltozások kialakulásában és végzésük folyamán fejlıdnek a gyermekek: nagymozgásai ( járás, futás, ugrás, csúszás, kúszás, mászás, egyensúlyozás; szem - kéz, szem - láb koordináció ); finommotorikus képességei testséma ( testének ismerete, a test személyi zónáinak alakítása, a test fogalom, a lateralitás, az egyes testrészek fejlesztésére alkalmas mozgások... stb. ); az észlelés területén a vizuális memória ( az alak - forma - méretlátás... stb. ) a mozgó tárgyak követése; a térbeli tájékozódás (viszonyok, irányok, távolságok, relációs fogalmak érzékeltetése) az akusztikus észlelés fejlesztése ( tapsolás, ritmusfejlesztés, egyenletes járás, zenével összhangban járás ); taktilis érzékelés, észlelés ( különbözı kézi szerekkel bánás - formájuk, méretük, súlyuk ); verbális fejlesztés ( tárgyak, eszközök, tevékenységek, testhelyzetek, testgyakorlatok megnevezése... stb. ); idıészlelés A játékban szerzett mozgásos ismeretek révén tapasztalatokat szereznek a gyermekek - az erıfelhasználás gazdaságosságáról, - az erıkifejtés optimális, vagy maximális alkalmazásának szükségességérıl, az egyensúlyhelyzet megtalálásáról, - a különbözı sebességviszonyok között végzett feladatok, helyzetek reális megítélésének lehetıségérıl, - a mozgások pontosságának és kellı idızítésének célszerőségérıl, - a váratlan helyzetekben való célszerő mozgásviselkedésrıl, - a testi épséget veszélyeztetı szituációkban a legjobb megoldást kívánó döntésekrıl. A mozgás és az egészséges életmód A mozgás jelentıs szerepet tölt be az egészséges életmódra nevelésben is. A sokféle mozgáslehetıség kedvezıen befolyásolja az egész szervezet fejlıdését. Hozzájárul a légzı és keringési rendszer teljesítıképességének, a csont és az izomrendszer teherbíró képességének növeléséhez. Elısegíti a harmonikus fejlıdést, a biológiai egyensúly fenntartását, az egészség megóvását. 41
Ének - zene és a mozgás Az ének - zenei tevékenység a gyermekek és az óvónı kezdeményezésére bármikor, bárhol történhet. A mozgás, a ritmus, a zene egymástól elválaszthatatlan egységben jelent élményt az óvodáskorú gyermek számára. A zenei tevékenységben elsısorban a közös mozgás, az ének lés jelenti a legnagyobb élményt. A szabad mozgás A természetes környezetben történı szabad mozgás szinte semmivel sem pótolható. Az irányított foglalkozások arra adnak lehetıséget, hogy különbözı mozgásformákat ismerjenek meg a gyermekek, ezzel felkeltsük érdeklıdésüket a kipróbálásukra. Zavartalan gyakorlási lehetıség a szabadidıs tevékenység alatt nyílik. A feladatok megoldásában biztosított szabadság szükségszerően kialakítja a saját teljesítıképesség reális megítélését. A szabadtéri mozgások alkalmával a függésekre és az ezzel kapcsolható mászások gyakorlására adunk lehetıséget. A mászókákon a hintázást, lengéseket, átfordulásokat, kötélmászást gyakorolhatják. A csoportszobában az egyensúlyérzéket fejlesztı mozgásokra van leginkább lehetıség. Ide tartozik a nagy füles labda, amin ülésben ugrálva keresendı az egyensúlyi helyzet. A gólyaláb, a minitopogó, a trambulin, a " Luna " elemek, a terápiás korong, a „dupla csı”, a nagy gimnasztikai labda az egyensúlyérzék fejlesztésén túl a mozgáskoordináció alakításának mulatságos és kedvelt eszközei. Az eszközök és a tevékenységek kiválasztásával a gyermekek életkorához, fejlettségi szintjéhez és a csoport összetételéhez igazodunk. Az eszközöket idıszakosan váltogatjuk a gyermekek érdeklıdésének megfelelıen. A szabadon választott tevékenység közben az a célunk, hogy minden egyes gyermeknek biztosítsuk azt a mozgáslehetıséget, amit szervezete és idegrendszere igényel. A gyermekek mozgását az óvónı csak akkor korlátozza, ha az önmagára, vagy társaira veszélyes lehet, vagy zavarja a többiek nyugodt tevékenységét. Nem tanítjuk a mozgást, hanem sok olyan helyzetet teremtünk, ahol ki tudják próbálni a gyermekek a különbözı mozgásformákat és megtalálják közülük a legcélravezetıbbet. Mindennapos testnevelés A mozgásfejlesztés nem képzelhetı el a rendszeres, játékban gazdag, az egyéni képességeket messzemenıen figyelembe vevı, kellı aktivitást és terhelést biztosító mindennapos testnevelés nélkül, melyet jó idı esetén, az udvaron tartunk. Amennyiben nem tudunk a szabad levegın mozogni, a tornatermet, zsibongókat, vagy a csoportszobát használjuk a mozgásos játékok végrehajtására. Az anyag döntı részét fıleg a játékok alkotják, melyeket a mozgásformák bonyolultsága szerint a gyermekek fejlıdési sajátosságaihoz igazítva választunk ki. Az alkalmazás lehetıségeit az adott gyermekcsoport elıképzettsége, testi és pszichés fejlettsége, valamint a korábbi mozgások készségszintje határozza meg, melyeket személyiséglapon rögzítünk.
42
- Futójátékok - ahol maga a mozgás végrehajtása adja a tartalmat és ezek elsısorban meghatározott szerephez kapcsolódnak. Felhasználhatunk természetes gyakorlatokat is pl.: különbözı irányokba végrehajtott futás, megállással, megindulással kapcsolatos futás, természetes támaszgyakorlatok / kúszás, csúszás, mászás /, utánzó mozgásokkal / pók, rák, fóka / végrehajtott futás. A futójáték mozgásanyaga, a végrehajtás módja, segíti a térérzékelés fejlıdését, mert a saját mozgás ellenırzése mellett a társak mozgását is követni kell ahhoz, hogy az összeütközést elkerüljék.
- Fogójátékok - a mozgások fejlıdésével a mozgásformák készségszintjének emelkedésével és a szabályokhoz való fokozatos alkalmazkodás kialakulásával válik képessé a gyermek a fejlettebb tevékenységi formák végrehajtására. A feladatjátékban az eredményesség érdekében mindig a legcélszerőbb megoldást kell választani és azt a lehetı legrövidebb idı alatt végrehajtani. A fogójátékok elsajátításához nélkülözhetetlenek azok a minták, amelyek a futójátékok gyakorlása során alakultak ki. Természetes mozgásokat és utánzó járásokat is. - Versengések - lényeges elemei a 3 - 8 éves korosztály testnevelésének. Valamennyi korcsoport számára lehetıséget biztosítanak a természetes mozgások készségszintre emeléséhez. Fontos, hogy csak azok a mozgások kapjanak szerepet a versenyszituációkban, amit már biztonsággal hajtanak végre. A versengésekben szinte valamennyi kéziszert felhasználhatjuk. • Egyéni versengések - leginkább a 3 - 4 éves kisgyermekeknél választjuk, hiszen ık még nem igazán a gyızelemért, inkább a dicséretért játszanak. Hasonlít a futójátékhoz, azzal a különbséggel, hogy a feladat végrehajtásának értékelése egyénileg történik. • Sorversenyek - a gyermekek egyszerre, egyidıben végzik a feladatokat. A gyakorlat végrehajtását együttesen értékeljük az egész csapatnál. Az együttes végrehajtás nem kritérium a sorversenyeknél, de fontos szempont a társ mozgásának figyelemmel kisérése, hogy ne akadályozzák egymást a feladat végrehajtásában. Ügyelni kell arra, hogy a létszám és a csapatokban lévı gyermekek képessége körülbelül azonosak legyenek. • Váltóverseny - a csapat tagjai egymás után végzik ugyanazt a mozgásfeladatot. A váltó- versenyeknél fontos, hogy a gyermekek folyamatosan figyelemmel kísérjék társuk mozgását, mert indulásukat, a váltás idejét, az elızı társuk beérkezése határozza meg. A versenyekben felhasznált mozgásformák segítik az egyensúly és a térérzékelést, valamint a mozgásérzék fejlıdését. Hozzájárulnak az érzékszervi információk összerendezıdéséhez. • Labdajátékok - labdával végzett gyakorlatok, melyek fejlesztı hatása rendkívül komplex. A tervezésnél feltétlenül figyelembe kell venni az egyes korosztályok életkori sajátosságait. A gyermekek kb. 5 éves korától képes a röppálya követésére és itt már megfigyelhetı, hogy a kezét igyekszik az érkezı labdához igazítani.
43
A késıbbiekben a vizuális téri felmérés fokozatos javulásával egyre eredményesebbek a labda elkapásában és természetesen a pontos dobás kivitelezésében is. A 3 - 4 éveseknél olyan labdajátékokat játszunk, ahol nem tölt be szerepet a labda röppályája / gurítás /. - Testnevelés - az óvodapedagógus által szervezett kötelezı tevékenység. Szervezett testnevelés foglalkozás heti 1 alkalommal van, minden korcsoportban, a nagycsoportosoknál heti 2 alkalom, melybıl egy az úszással helyettesíthetı. A foglalkozások idıtartama - a gyermekek teherbíró képességét és életkori sajátosságát figyelembe véve - 45 perc is lehet. A foglalkozások levezetésénél maximálisan lehetıséget biztosítunk a gyermekeknek, hogy egyéni tempójuknak megfelelıen sokat gyakorolhassák a különbözı mozgásokat. A szervek védelme érdekében, mindig betartjuk a fokozatosság elvét / bemelegítés, gimnasztikai gyakorlatok, játék, levezetés /. - Járás, futás közben egymáshoz alkalmazkodva kell mozogni. A sok - sok alkalmazkodási kötelezettségbıl elıször a menetirány betartását tanítjuk meg, így kizárjuk az összeütközéseket és a mozgás lendületét nem korlátozzuk. Ezután a sík akadályok kikerülése, majd a magasabb kiterjedéső eszközökre való fel - és lelépés, követi a futás közbeni irányváltoztatás, majd a különbözı testhelyzetek gyors felvétele. - A gimnasztikai gyakorlatok az izmok elıkészítését és bemelegítését szolgáló feladatok halmazát jelentik. Ezzel nem csak a mozdulatok irányát, erejét, helyét, hanem az erıkifejtés idejét is megkíséreljük szabályozni. A kiscsoport vége felé megpróbálhatjuk az együttes láb és karemelést, a középsı csoportnál az ütemezett gyakorlatokat és a nagycsoportban szép kivitelezésővé érnek a mozdulatok. - A fıgyakorlatok a mozgástanulás tekintetében valóban a foglalkozás fı része, ahol a gyermekek a teljes mozgássor begyakorlását végzik. Ahhoz, hogy minden gyermek a saját tempójában, várakozás nélkül a mozgásra koncentrálva tevékenykedhessen, állandóan biztosítani kell a gyakorlás lehetıségét. Ennek feltétele, hogy elegendı gyakorlóeszközt biztosítsunk számukra. A különbözı kéziszerekkel végzett gyakorlatok / különbözı mérető labdák, botok, szalagok / segítik a finommotorika fejlesztését. Ez nagyon lényeges terület, mivel a finommotoros koordináció az írás megtanulásának elengedhetetlen feltétele. A foglalkozásokon begyakorlott mozgásformák a játékban állnak össze teljes mozdulatsorrá. A komoly figyelemkoncentrációt igénylı gyakorlatok után egy lazább, kötetlenebb formában kínálunk gyakorlási lehetıséget a gyermekeknek. Itt válik el, hogy a tanultakat képesek-e alkalmazni. Korosztályonként szaporodnak a szabályok, melyeknek a gyermekek tudásuk gyarapodásával boldogan tesznek eleget. Az új játékok gyakorlását a mindennapos testnevelésre idızítjük. Ott van lehetıség a szabályok megértésére, kipróbálására. Ha egymás utáni napokon játszunk, csiszolható, változtatható, a csoport fejlettségének megfelelıen. Amikor kiforr a játék, a gyermekek ráéreznek az ízére, akkor jelenti a foglalkozás végén az igazi szórakozást.
44
Az óvónı feladatai -
Minden nap lehetıséget adunk a gyermekeknek, hogy minél hosszabb idıt tölthessenek a szabad levegın Biztosítjuk a gyermek szabad mozgásgyakorlásának feltételeit. Ötleteket adunk a szabadban és az épületen belül is a legoptimálisabb terhelést biztosító napi mozgáshoz. Változatos eszközök és az önálló szabad mozgások biztosításával lehetıvé tesszük, hogy a mozgás mindig örömet jelentsen a gyermek számára Elısegítjük a mozgások végrehajtásában a gyermekek önálló elképzeléseinek megvalósítását A gyermekek szókincsét folyamatosan bıvítjük a mozgáshoz kapcsolódó szakkifejezésekkel
A fejlıdés jellemzıi óvodáskor végére -
Növekszik teljesítıképességük, mozgásuk összerendezett, ügyessé, megfelelı ritmusúvá válik Cselekvıképességük gyors, a mozgásban kitartóak. Fejlıdik tér - és idıérzékük, ismerik az irányokat, tudnak térben tájékozódni. Szeretik és igénylik a mozgást, kitartóak a mozgásos játékokban. Erkölcsi érzékük, segítıkészségük fejlıdik. A szabályokat betartják. A mozgásban nem gátoltak, de óvatosak, önértékelésük megfelelı. Tudatosul bennük saját fizikai képességük, és azt hatékonyan alkalmazzák a mindennapi tevékenységekben is
- Úszás • Nagycsoportosaink októbertıl heti 1x1 órát az uszodában töltenek, ahol szakedzı foglalkozik a csoporttal. A szülıket folyamatosan tájékoztatjuk a gyermekek fejlıdésérıl, decemberben és májusban nyílt órát szervezünk, ahol személyesen is meggyızıdhetnek arról, hogy gyermekeik vízhez szoktatása és úszástechnikája milyen szinten tart. Az úszás tökéletes sport, mert a test teljes izomzatát egyidejőleg és részarányosan foglalkoztatja.
- Tartásjavító játékos gyermektorna A szőrıvizsgálatok évrıl - évre jelzik, hogy gyermekeink körében egyre gyakoribb a hanyag tartás, a gerincferdülés és a lábbetegségek által okozott panasz. A mozgásszegény életmód is befolyásolja az izomzat fejlıdését. Azáltal, hogy a gyermek testtartása nem megfelelı, kevés fizikai megterhelést bír el. Az idı elıtti kifáradás miatt szellemi téren sem tudják képességeiket kellıképpen kifejteni. A mindennapi helytelen test tartások a legveszélyesebbek, mert bizonyos idı után megfordíthatatlanná válhatnak. A megoldást itt is, mint sok más területen, a megelızés alkotja. A láb-izomerısítı gyakorlatok
45
megerısítik a talpizmokat és serkentik azok fejlıdését. Segítségükkel már óvodás korban megteremthetjük az alapjait, a lábak egész életen át tartó teherbíró képességének. A rendszeres tornával, a gerincizomzat megerısítésével biztosítható a jó testtartás is. A tartáshibák létrejöttében nagy szerepet játszik a helytelen ülés is, ezért elsıdleges feladatunk a helyes ülés megtanítása. A gyakorlatokat igény szerint alkalmazzuk a testnevelés foglalkozásokon is.
V./3. Vers - mese Cél: 1. A magyar népmővészeti és szépirodalmi alkotások révén a pozitív erkölcsi magatartásformák és érzelmi biztonság megalapozása. 2. Az anyanyelvi kultúra és az irodalmi élmény magas színvonalú, példaértékő közvetítésével a gyermekek beszédkészségének fejlesztése.
Feladat: 1. A gyermekek folyamatos, rendszeres irodalmi élményhez juttatása, mely segíti tájékozódásukat a külvilág, az emberi belsı világ legfıbb érzelmi viszonylatairól, lehetséges viselkedésformákról. 2. Az irodalmi élményfeldolgozáson keresztül szorongásoldás és kreativitásfejlesztés, a jóval való azonosulási lehetıség megteremtése. 3. Igényes irodalmi anyag összeállítása a mindennapi élménynyújtáshoz. 4. Az irodalmi élmény nyelvesztétikai hatásának felhasználása a gyermek beszédfejlesztésében.
Tartalom: A 3-4 éveseket megismertetjük egyszerő cselekményszálon futó rövid, élethő történetekkel, állatmesékkel, versekkel, mondókákkal, melyek segítségével érzékelik a mozgás, a ritmus révén a nyelv zeneiségét. Egyéni fejlettségtıl függıen lehetıséget adunk mondóka és vers mondására. Az 5-8 évesek megismerkednek mőmesékkel, bonyolultabb cselekményő, nem valósághő elemeket tartalmazó mesékkel, majd tündérmesékkel. Így kettıs tudat kialakításával fejlesztjük fantáziájukat, kreativitásukat. A versek kapcsolódnak a közvetlen természeti - társadalmikörnyezeti ismereteikhez (család, óvoda, testünk, én-kép, növények, állatok.) Lehetıséget teremtünk a mese újra átélésére - dramatizálás, bábozás, kitalált és folytatásos mese, drámajáték segítségével, (síkbáb, kesztyőbáb, fejdísz, jelmezek), amelyek hozzájárulnak a beszédkészség
46
fejlesztéséhez az aktív és passzív szókincs bıvítéséhez. Ennek feltételei mindennap a gyermekek rendelkezésére állnak. Metakommunikációs eszközök segítségével segítjük a mesék mondanivalójának átélését. A mesékkel való azonosulást a mesehangulat megteremtésével érjük el. Az érdeklıdésük felkeltéséhez változatos módszereket alkalmazunk.
A fejlıdés jellemzıi óvodáskor végére -
A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, mondókákat, várják és igénylik a mesehallgatást. Szívesen kezdeményeznek bábozást, dramatizálást, drámajátékot, ismereteik alapján vállalják a szerepeket és tudnak egymással együttmőködni. Képesek meséket, történeteket kitalálni, elkezdett történeteket befejezni, és azokat mozgásban megjeleníteni. Azonosulnak a pozitív erkölcsi magatartásformákkal. Koruknak megfelelıen átlátják, megértik a mese mondanivalóját, ismerik, megértik a versekben, mesékben hallott szavak jelentését. A magyar nép- és mőmesék, versek révén erısödik magyarságtudatuk. Szépen bánnak a könyvekkel. Tudnak a könyvben kép alapján tájékozódni.
V./4. Ének, zene, énekes játék " Ha egy szóval akarnók jellemezni a nevelés lényegét, az a szó nem lehetne más, mint : ének. Mechanizálódó korunk olyan úton halad, melynek végén az ember géppé válik. Ettıl csak az ének szelleme véd meg... "
Kodály Zoltán Cél : Gyermekeink érdeklıdésének felkeltése, zenei ízlésének és esztétikai fogékonyságának formálása az együttes, örömteli játék biztosításával. Emlékezetük, figyelmük, gondolkodásuk és nyelvi képességeik fejlesztése a zene megéreztetésén keresztül.
47
Feladat :
Életkornak és fejlıdési szintjüknek megfelelı igényes zenei kultúra közvetítése a játékos mozgás feltételeinek megteremtésével és állandó biztosításával. Készségeik (hallás, éneklési készség, ritmusérzék, harmonikus, szép mozgás) fejlesztése a mozgás, a hang, a zörej összekapcsolásával és megfelelı zenei élmény nyújtásával. A zenei neveléssel az érzelmeken keresztül hatunk a gyermekekre. Mondókák, énekes játékok, gyermekdalok megismertetése, esztétikai ízlésformálás zenei anyanyelvünk mővészi értékeit. Az ének - zenei tevékenységet nem korlátozzuk a kezdeményezések idejére, az egész napot áthatja. A mozgás, a ritmus, a zene egymástól elválaszthatatlan egységben jelent zenei élményt az óvodáskorú gyermekek számára. A gyermekekkel érzékelés alapján megfigyeltetjük a hanghatásokat. Amiben sajátosan más a zene, az a megfoghatatlan, láthatatlan hanginger, amit együtt hozunk létre. Zenei nevelésünk "három alapszíne : halk - hangos, magas - mély, gyors - lassú". (Kodály Zoltán) Környezetünk hangjait természetes eszközökkel, játékos módon megfigyeltetjük, ezzel felkeltjük gyermekeink zenei érdeklıdését. Óvodásainkkal az élményt nyújtó közös ének - zenei tevékenység során felfedeztetjük a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklésével, a gyermek néptáncokkal és népi-játékokkal, a hagyományok megismerését, továbbélését segítjük. Az óvodában az ének - zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósításával megalapozzuk, elısegítjük a zenei anyanyelv kialakulását. A gyermekek lassabban énekelnek, mint beszélnek. A lelassított mondókák, énekek ismételgetésével segítjük a helyes artikulációt, a szavak szép, pontos kiejtését. A mondókák, énekek szövegének hanglejtésével, hangsúlyával, ritmusával, hangerejének utánzásával éreztetjük meg a nyelv kifejezı erejét, szépségét. Az éneklési készség fejlesztését szolgáló hangutánzó szavak éneklésével segítjük a magán - és mássalhangzók pontos képzését, kiejtését, a sokféle énekes játék alkalmat ad a szókincs bıvítésére. Az énekléssel és a mozgással két különbözı dimenziót kötünk össze: a teret és az idıt. A ritmus idıbeni történést jelent, az azt kísérı mozgás: térben történik, térváltoztatásnál esetleg egy távolságot is megszabhat. Gyermekeink számára így a hang vizuálisan is felfogható ingerré változik, ami a zene képi megértését is segíti és az elvont gondolkodásukra: visszahat.
48
A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és készségszintnek megfelelı összeállítása: A 3 - 4 éves korú gyermekekkel elsısorban olyan ölbeli játékokat ismertetünk meg, amelyeket együtt játszhatunk. A szeretet - a kapcsolat, a biztonságérzet kialakításának egy láncszeme, a tapintásos kontaktussal összekapcsolt zenei élmény. A kicsikkel egyszerő 4 - 5 hangból álló, olyan énekes játékokat ismertetünk meg, amelyek álló helyzetben játékos mozdulatokkal is eljátszhatók s ezekkel az egyenletes lüktetés megéreztetése és elsajátítása az egyik feladatunk. A 4 - 5 éves gyermekek már képesek arra, hogy pentaton jellegő dúr hexachord hangkészlető énekes játékokat énekeljenek. Ezek mozgásanyaga is gazdagodik, valamint hangsúlyossá válik a ritmus kiemelése is. Megismertetjük a csigavonallal, hullámvonallal, szerepcserével játszható játékokat. Igényes mőválasztás dominál a néhány alkalmi dal kiválasztásában is, melyekhez találjanak ki játékokat, utánzó mozdulatokat. Az 5 - 8 éves gyermekek által tanult dalok hangkészletére már az ötfokúság jellemzı. A legidısebb óvodások szabálytartó képessége megengedi, hogy az óvónı bonyolultabb játékokat tervezzen (párcsere, kapus, hidas, sorgyarapító, fogyó), ami ennek a korosztálynak a néptánca is. A nagycsoportban a biztos egyenletes lüktetés megérzésével a ritmusérzékelés már együttesen feladat. A hallásfejlesztı tevékenységeket: a halkat - hangosabbat, összekapcsoljuk a tempóval, dallambújtatással, hangszín-felismeréssel. A mondókák, énekek, és a mozgás egymást erısítik. A sok- sok gyakorlással a mozgás mintákból felépülnek a motoros készségek. A mozdulatok egyre célirányosabbá válnak. Az óvónı feladatai : -
A felnıtt minta utánzásával az éneklés, zenélés olvadjon be a gyermekek mindennapi tevékenységébe. Éppen ezért elengedhetetlen a modell értékő elıadásmód (mimika, artikuláció, mozgás, szép, tiszta, csengı zenei hang).
-
A nevelési eljárások tudatos megtervezéséhez ismernünk kell a csoport fejlettségi szintjét és az adott életkorban elvárható teljesítményt. Ebbıl adódóan hangsúlyt fektetünk az egyéni fejlesztésre: tehetséggondozásra, a gyengébb képességő gyermekek felzárkóztatására. A készség fejlesztése folyamat. Feladatunk, hogy játékkal, játékos módszerekkel, megfelelı eszközökkel, ritmus hangszerekkel úgy fejlesszük a gyermekeket, hogy az óvodai élet végére az iskolára felkészüljenek. Megfelelı eszközökkel, motivációval lehetıséget adunk az utánzásra, cselekvésre.
-
-
49
- A jó hallású, kiemelkedı képességekkel rendelkezı gyerekekkel külön foglalkozunk. - A zenehallgatáshoz olyan mőveket győjtünk, amelyek felkeltik a gyermekek érdeklıdését a nemes zene iránt. - Legtöbbször népdalt énekelünk, de megjelennek zenei repertoárunkban a rokon - és más népek dalai, a magyar komponált mőzene, altatódalok és klasszikus mőzene is. A fejlıdés jellemzıi óvodáskor végére : - az éneklés, zenélés a gyermek mindennapi tevékenységévé, igényévé válik - élvezettel játszanak énekes játékokat - gátlások nélkül tudnak énekelni - egyedül is - kialakul a zenei fogékonyság, alkotókedv, koordinált mozgás - Megkülönböztetik, és észreveszik az egyenletes lüktetést, a dalok ritmusát, és ezt összekapcsolják - szöveges, ritmusos motívumokat visszatapsolnak - tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögzíteni - képesek zenei fogalom párokat dinamikai különbséggel együtt felismerni, megkülönböztetni. - szép testtartással, kézfogással, egyöntetően körbejárnak - élvezettel figyelnek a zenére - felismernek néhány hangszert és azok hangját
V./5. Rajzolás, mintázás, kézimunka “Az a célunk, hogy minden gyermekben felkeltsük a közlés igényét, és segítsük a benne kialakult közlendı vizuális kifejezésében...” /Gerı Zsuzsa: A gyermekrajzok esztétikája Akadémiai kiadó 1974./ Cél: 1. A gyermekek sokrétő ábrázoló tevékenységének fejlesztése, az ıket érı vizuális élmények és tapasztalatok újraalkotásával. 2. Vizuális képességeik (megjelenítı, konstruáló) kreatív, alkotó magatartásuk, intellektuális és esztétikai látásmódjuk megalapozása. Feladat: 1. A vizuális tevékenységek végzéséhez szükséges eszközök és élmények biztosítása. 2. A gyermekeket körülvevı élı és élettelen környezet tárgyainak megismertetése az észlelı funkciók segítségével, viszonyuk, térbeli elrendezésük megjelenítése az ábrázolásban. 3. A vizuális képességek komplex fejlesztése (képi, téri, esztétikai, plasztikai, forma-szín...),
50
valamint az iskolaalkalmasság elérése érdekében részképességek fejlesztése (finommotorika, forma, szín, technikai ismeretek, esztétikai érzékenység...) Tevékenységeik végzéséhez biztosítjuk a lehetıségeket: hely, idı, eszköz, motiváció. A gyermekek élményeinek képi-téri feldolgozásához megfelelıen védett helyet, elegendı idıt (addig végezhesse a tevékenységet, amíg kedve van hozzá) jó minıségő, és mérető szerszámokat, változatos anyagokat és sok közösen átélt élményt biztosítunk. A gyermekek életkorának megfelelı vizuális tapasztalatokat nyújtunk, hogy érdeklıdésüket felkeltsük az ábrázolási tevékenységek iránt. Különbözı technikákkal ismertetjük meg ıket, sokszínő tevékenységet felkínálva, melyekbıl kedvükre választhatnak (festés, rajzolás, gyurmázás, tépés, vágás, ragasztás, varrás, térplasztika, építés, vegyes technikák) szükség szerint. Alkotó mőhely jellegő, állandó sarok áll gyermekeink rendelkezésére, ahol biztosítjuk számukra, hogy nap, mint nap tapasztalják, megismerjék az általuk használt anyagok sokszínő tulajdonságát, variálhatóságát, az anyaggal való játék, alkotás élményét. A gyermek vagy felnıtt kezdeményezésére kötetlen formában történı, sokszínő tevékenység gyakorlása közben fejlesztjük a kéz finommozgását, a szem- kéz koordinációt, a rész-egész térbeli viszonyának megértését, a térbeli tájékozódást, a képi-plasztikai kifejezıképességet, megoldó képességet, az élmény ill. fantáziavilágukat, kreativitásukat, az esztétikai érzékenységet, igényességet. A képi-téri megjelenítés, feldolgozás ill. gondolkodásuk fejlesztése érdekében megismertetjük velük az ember alkotó tudásának, képzelıerejének, érzésvilágának képi-téri megjelenítését, múzeum -, és képtárlátogatások alkalmával , mővészeti könyvek nézegetésével. Forma, szín technikai ismereteik fejlesztéséhez, különféle színek, formák közti tájékozódásukat segítjük, erısítjük (színek, formák vágása, tépése...) az anyag formálhatóságát megismertetjük, kezük mozdulatával létrehozott változásokat észrevetetjük velük. Tevékenységek irányításánál érvényesítjük az egyéni bánásmódot - differenciálást, fokozatosságot (a technikák fokozatos nehezítését) és a komplexitást. Lehetıleg egyszerre max. 5-6 gyerekkel dolgozunk, hogy követni tudjuk: szín- és formaviláguk, technikai ismereteik és eszközhasználatuk fejlettségét. Velük egyidıben végezhetjük saját “munkánkat, ezzel is motiváljuk a technikához “illı” témaválasztást, az esztétikus, kitartó munkavégzést. Közvetlen megfigyelés útján is születnek alkotások, nem gátolva a gyerek képzeletét, kreativitását. Több napig tartó munkát is tervezünk - ünnepre készülıdés, ajándékkészítés, de sohasem erıltetjük, addig alkothatnak, amíg kedvük van hozzá. Gondoskodunk arról, érezzék, hogy munkáikat megbecsüljük, környezetük szépítésében felhasználjuk, ık pedig elajándékozhatják... Egy-egy újabb vizuális technikáról külön “munkakártyát” készítünk, ezekbıl a lapokból bármikor feleleveníthetjük a szükséges információt.
51
Tervezésnél és a tevékenységek során nem szigorúan a gyermek életkorát, hanem elsısorban fejlıdési ütemét vesszük figyelembe, mégis a korcsoport meghatározó. 3 éves korban a gyermekeink firkálás közben magában a mozgásban, a mozgás eredményeként létrejött vonalakban és színekben találják meg örömüket, mely közben sokat fejlıdik kézügyességük. Játszva ismertetjük meg ıket az anyagokkal, eszközökkel, technikákkal. Tevékenységeik a képalakítás, plasztikai munkák, építés. Érdeklıdésüknek, élményeiknek megfelelıen teremtjük meg a szabad témaválasztást. A képalakítás sokféle technikával jelenik meg (zsírkrétával, festéssel, papírragasztással, karcolással, nyomattal, stb.) mely a gyermekekbıl örömet vált ki, és a spontán grafomotoros kivetítésre készteti ıket. A mindennapi gyurmázás, építést biztosítjuk számukra, hogy megismerkedhessenek a különbözı színekkel, alakzatokkal, ill. ezekrıl “beszéltetjük” ıket. Kialakítjuk bennük azt az érzést, hogy tudjanak örülni alkotásaiknak. 4-5 éves korban az alkotó, alakító tevékenységeiket tovább bıvítjük. A gyermekeknél megjelenı szándékos képalakító tevékenységet élményeikhez tartozó témákkal, megfelelı technikával segítjük (pl. ünnepre készülıdés). Megtalálhatjuk rajzaikban az emberábrázolás, környezet, tárgyak, cselekmények saját elképzelés alapján történı megjelenítését. Gyönyörködünk a gazdag formákban, színárnyalatokban. Tevékenységeik során: ollót, ragasztót, színes papírt, ceruzát, krétát, rostirónokat, pálcákat, ecseteket, spárgát, fonalakat, textilt, terméseket, gyurmát használnak. Játékukhoz kellékeket ill. alkalmi ajándékot készítenek. Segítenek az eszközök elıkészítésében, elrakásában. Gyönyörködnek az általuk készített, kiállított “munkákban”, és örömmel mutatják barátaiknak, szüleiknek. Segítjük a képi-plasztikai és környezetalakító tevékenységek bıvülését 5-6-7-8 éves korban. Képalakítás során egyre többször alkotnak közös kompozíciót. Az eddig megismert technikai megoldások, eszköz lehetıségek gazdagodnak. (batik, kollázs, plakett, dombormő, viaszkarc, lenyomatok, stb.) A saját élményeken alapuló cselekvéses témákban megjelennek a mesék, versek, énekes játékok, ünnepek eseményábrázolásai is. A gyermekek a képalakításhoz egyre eredetibb megoldásokat, formákat, színeket használnak, és egyre egyénibb módon jelenítik meg. Plasztikai munkáikban megjelenik a közös többalakos kompozíció, egy-egy jelenet... Igényük az ajándékkészítés, elsısorban ünnepekhez kötötten, szüleik, kisebbek részére átélik az ajándékozás örömét. Szüleikkel, társaikkal győjtik az alkotó munkához szükséges anyagokat. Környezetalakító, díszítı munkákat terveznek. Építés során, különbözı mérető elemekbıl, térben állítanak össze búvóhelyet, színpadot, jármőveket, autógarázst, stb.
52
Önállóan is elıkészítik a tevékenységhez szükséges anyagokat. Több napig tartó tevékenységben is kitartóan vesznek részt, igényükké válik az alkotás öröme, annak befejezése.
Óvónı feladatai: Festés, rajzolás, kézimunka jellegő tevékenységeket biztosítunk. E tevékenységek tervezésénél, szervezésénél fejlesztjük a gyermekek: képi, plasztikai kifejezıképességét (különféle technikai megoldásokkal), komponáló, rendezı, térbeli tájékozódó képességét, szemkéz koordinációt, kreativitást, élmény és fantáziavilágát, képi formában történı kifejezését, tériformai színképzetét, esztétikai érzékenységét, igényességét és képi gondolkodását. Mindezek eléréséhez biztosítjuk a közösen átélt élményeket, megfigyeléseket, megfelelı nyugodt helyet, idıt, jó minıségő eszközöket. Sokszínő tevékenységet, változatos technikákat, alapanyagokat kínálunk fel. Beszélgetéssel segítjük az élmények szubjektív megjelenését az ábrázolásban. Egy-egy újabb technika felajánlásánál a csoport fejlettségi szintjét vesszük alapul. Több napig tartó munkát is tervezünk ünnepekre való készülıdés, ajándék készítés...). A tevékenységek során érvényesítjük az egyéni differenciálást, a fokozatosságot. Múzeumlátogatásokat szervezünk. Szülıkkel, gyermekekkel együtt győjtjük a különbözı anyagokat. Munkakártyákat készítünk a különbözı technikákról. Közösen dekorálunk, díszítünk a gyermekekkel. A kiemelkedı képességő gyermekeknek lehetıséget biztosítunk a bonyolultabb technikák kipróbálására, gyakorlására. Lehetıség szerint részt veszünk kerületi és országos pályázatokon. Várható fejlıdési jellemzık óvodáskor végére: − Bátran kiszolgálják magukat az elképzeléseiknek megfelelı eszközökkel, ill. munkájuk befejeztével a rendet újra helyreállítják. − Érdeklıdıek az ábrázolási tevékenységek iránt. − Képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket. − Élmény, ill. fantáziaviláguk gazdag, kreativitásuk fejlett. − Vizuális észlelésük, emlékezetük, képzeletük, eszközhasználatuk, gondolkodásuk fejlett. − A gyermekek alkotására már jellemzı a részletezı formagazdagság. − Megfelelı forma, szín, technikai ismeretek birtokában vannak. Megnevezik a színeket, azok világosabb, sötétebb árnyalatait. − Megfigyelı, problémamegoldó képességük fejlett. − Jellemzı a helyes ceruza - ecset - eszközhasználat. − Tudják utánozni a különbözı technikai eljárásokat. − Munkáikban megjelennek a mesék, versek, énekes játékok, ünnepek eseményábrázolásai. − Koordinált szem-és kézmozgással rendelkeznek. − Emberábrázolásban megjelennek a részformák, egyszerőbb vonások. − Tárgyakat díszítenek saját elképzelésük szerint ill. környezetalakító, díszítı munkát terveznek. − Plasztikai munkáik egyéniek, részletezık, megfigyelés után tudnak formát mintázni.
53
− Téralakításban, építésben közösen vesznek részt, térben jól tájékozódnak. − Örülnek alkotásaiknak, és az elkészített közös kompozíciónak. − Kitartóan képesek dolgozni egy-egy kitőzött vizuális cél végrehajtásáért (ajándékkészítés), alkotás öröme. − Esztétikai érzékenység, igényesség jellemzı, rácsodálkoznak a szép látványára, tudnak gyönyörködni benne. − Megfogalmazzák értékítéletüket, beszélni tudnak az alkotásokról. − Nagyobb mérető elemekbıl az építés során térben alakítanak ki elképzeléseiknek megfelelıen különbözı játékteret. - Győjtik az alkotó munkához szükséges anyagokat. - Törekednek a precíz, tiszta, áttekinthetı tevékenységekre.
54
V./6. Matematika Cél: 1. A minket körülvevı világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezésével, megtapasztaltatásával a gyermekek képességeinek fejlesztése. 2. Érzelmi, akarati tulajdonságaik, közösségi érzésük alakítása. 3. Spontán, játékos és irányított tapasztalatszerzéssel, valamint az óvónı által kezdeményezett foglalkozásokkal a gyermekek korának és egyéni képességeinek megfelelı, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szint elérése. Feladat : 1. A gyermekek matematikai érdeklıdésének felkeltése, elemi, okozati összefüggések felismertetése és megtapasztalása. 2. Az intellektuális érzelmek fejlesztése. 3. Pozitív viszony alakítása a problémahelyzetek megoldásához, a logikus gondolkodás megalapozása. 4. A nap folyamán adódó tevékenységek során matematikai nevelési lehetıségekben, matematikai játékokon, spontán és irányított matematikai foglalkozásokon a gyermekek ismerkedjenek meg a mennyiségi viszonyokkal, szerezzenek tapasztalatot az alaki, nagyságbeli és térbeli viszonyokról (irányok és helyzetek: a testséma fokozatos alakítása) Kapcsolat rendszere: A matematikai nevelés kapcsolatban van a gyermekek személyiségfejlesztésével foglalkozó valamennyi területtel. Környezet megismerésére a nevelés során: a valóság megismerı folyamatában - formai, mennyiségi sajátosságok felfedezése. Ábrázoló tevékenységben : térbeli, nagyságbeli viszonyok tükrözıdése. Zenei nevelésben : zenei specifikumok, matematikai jellegének kifejezése. Testnevelési foglalkozásokon : térirányok - jobb és bal oldalirány megkülönböztetése, sorszámok gyakorlása -. Irodalmi nevelésben : matematikai jellegő tapasztalatok, ismeretek és azok nyelvi formáinak megjelenése. A játék : lehetıséget biztosít a spontán matematikai tapasztalatszerzésre, megnyilvánulásra, csoportosításra. Munkatevékenység : segíthetik a matematikai ismeretek gyakorlását. Anyanyelv gazdagítása : speciális matematikai szókészlettel.
Programunk a matematikai ismeretek elsajátítását komplex óvodai tevékenységek, matematika kezdeményezések keretén belül valósítja meg. Bevált gyakorlatunk alapján a matematika kezdeményezés önállóságát hangsúlyozzuk.
55
Az óvodánkba kerülı gyermek már rendelkezik bizonyos matematikai tapasztalattal. Felismeri a tárgyak közötti különbségeket, fölfedez azonosságokat, képes megnevezni kevés számú halmazt, különösen, ha az a személyi tulajdonára vonatkozik. Kiscsoportban egy - egy játékos ötlettel, kérdésfeltevéssel ráirányítjuk a gyermekek figyelmét olyan tulajdonságokra, kapcsolatokra, amelyek a matematika gondolatkörébe tartoznak. Játék közben is sokoldalúan megtapasztalják a tárgyak térben elfoglalt helyét és ehhez viszonyítva saját testüket. A matematikai nevelés terén két életkori szintet jelölünk meg : - Elsı szint - általában 4 - 5. életévig tart. Feladata : • a matematikai kíváncsiság és érdeklıdés kibontakozásának segítése, a matematikai beállítódás, szemlélet megalapozása. - Második szint : az intenzív fejlesztés szakasza az 5- 7. életévben Feladata : • az iskolai alkalmassághoz szükséges tapasztalatok megszereztetése, részképességek, gondolkodási mőveletek, szokások elsajátítása. • tájékozódás megalapozása a gyakorlati életben. A korai tanulást négy észlelési szinten valósítjuk meg : 1. Vizuális 2. Auditív 3. Kinesztétikus 4. Taktilis - spontán, játékos tapasztalatszerzés - a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülı ismeretszerzés - óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés - gyakorlati probléma és probléma megoldás - az óvónı által kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanulás. A mindennapi tevékenységek végzése, a játék olyan szituációt hoz felszínre, ahol természetes környezetben folyhat a matematikai tapasztalatok szerzése. Minden esetben támaszkodunk a gyermekek ötleteire, igényeire, aktuális élményeire. A környezı valóság mennyiségi és térbeli viszonyai, formái természetes szituációkban megfigyelhetık. Ezek alkalmasak matematikai tartalmak közvetítésére az adódó lehetıségek felismerésére és kihasználására. Tevékenykedés közben megismerı képességek: - érzékelés - észlelés - megfigyelés - emlékezés - megértés - problémalátás - problémamegoldás fejlesztése szinte észrevétlenül megoldható.
56
Bármilyen gyakori is a játékban és egyéb tevékenységekben szerzett, belsı érdeklıdésbıl fakadó tanulás a gyermek 4. életéve után egyre gyakrabban igényli - és képes kisebb - nagyobb csoportban - az óvónı által irányított formában a mélyebb és sokoldalúbb összefüggések keresésére. Fıként akkor, ha hozzájuk közel álló, játékos tevékenységet jelentenek. A matematikai ismeretszerzést olyanná tesszük, hogy azt a játék érdekességével és örömével éljék át. A játékosság elvét a tudatosság és aktivitás elvével szoros kapcsolatban a foglalkozás minden részletére, a foglalkozáson kívüli matematikai nevelı munkára egyaránt érvényesnek tartjuk. Óvónı feladatai -
Az óvónınek korszerő matematikai ismeretekkel kell rendelkeznie, amelyeket a spontán szituációkban és a tervezésnél is képes rugalmasan alkalmazni. A gyermekek alapos ismerete, egyéni - életkori sajátosságaik figyelembevétele, autonómiájuk tiszteletben tartása. Fokozatosság: a meglévı ismeretek felhasználásával és többszöri gyakorlásával haladás az összetett tevékenységek felé. Motiváció, játékosság, életszerőség, megoldhatóság felkínálása Matematika tanítása helyett a fejlesztés a cél : felébresztjük a gyermekekben a matematikai tapasztalás örömét ( kapcsolatrendszerek kihasználásával is ). Az óvónı probléma helyzetek teremtésével , érdekes kérdésekkel, eszközökkel önálló gondolkodásra és cselekedetre késztet, a gyerekek változó helyzetekben is kipróbálhassák magukat. A gyermekek matematikai megismerı tevékenységét - a verbális fejlesztés érdekében beszédével folyamatosan kíséri
A fejlıdés várható jellemzıi az óvodáskor végére: ( Számfogalom elıkészítése, alapozása, tapasztalatok a geometria körében ) - Megnevezik a mennyiségi viszonyokat ( tıszámok, sorszámok legalább 10 - ig vagy azon túl is). - Összehasonlítanak mennyiségeket : több - kevesebb, ugyanannyi. - Felismerik környezetükben a párosával jelentkezı dolgokat, tárgyakat és önállóan is létrehoznak párokat. - Összehasonlítják a tárgyakat, személyeket szabadon, vagy tulajdonság szerint. - Képesek sorozatok készítésére. - Felismerik a sorba rendezés szempontjait (mennyiségi tulajdonságok, vagy egyéb szempontok szerint). - Különbséget tudnak tenni a tárgyak méretei, tömege, őrtartalma között (összehasonlítás, összemérés, azonosság - különbség megfogalmazása). - El tudják dönteni, hogy az állítások igazak vagy hamisak. Ítéletalkotás szóban.
57
- Felismerik a változásokat, megmutatják, megnevezik. - Építenek, alkotnak szabadon és másolással : létrehoznak különbözı kiterjedéső építményeket, amelyben megnevezik a beépített elemek számát. - Építenek egy feltétel megadása alapján. - Képesek festéssel, papírnyírással síkmértani elemeket készíteni szabadon, fantázia szerint, takarások, elemek összehasonlítása, válogatása. - Tevékenységeket végeznek tükörrel. - Megismerik a gömböt, téglatestet mindenféle helyzetben, méretben és ezeket megkülönböztetik más alakú tárgyaktól. - Ismerik a tér- és síkbeli állások helyzetének irányait, és helyesen használják azt. - Megfelelıen használják a matematikai kifejezéseket. - Tevékenységeiket szóban is el tudják mondani.
V./7. Munkajellegő tevékenységek Mottó „ amit hallok elfelejtem , amit látok, arra emlékszem, amit csináltam, azt tudom is. " Ókori bölcsesség A gyermekek számára a munka: játék, mely még az óvodáskor végére sem különül el teljesen. Egy - egy tevékenységet sem az eredményért végez el, hanem magáért a tevékenységéért, a közben átélt sikerélményért. A fejlıdés közben egyre inkább megjelenik az eredményre törekvés, mint ösztönzı erı. Jó érzéssel tölti el, és további cselekvésre motiválja, miközben rájön, hogy mennyi mindenre képes egyedül, másoktól függetlenül. Képes felelısséget vállalni önmagáért és másokért. A munka a játékkal sok vonatkozásban mutat azonosságot. A személyiségfejlesztés tevékenységi formája és egyik hatékony eszköze, elısegíti az életre való felkészülést és a társadalmi gyakorlat megismerését. Célja : A játékban szerzett tapasztalatok felhasználásával - erkölcsi, esztétikai, értékteremtı készségek, képességek fejlesztése. Feladata : Rendszeres, változatos és folyamatos munkalehetıségek biztosításával teret adni a munka örömének átéléséhez. Személyre szólóan erısíteni a kitartást, az önállóságot, a felelısséget, a céltudatosságot, a helyes önértékelést, a társas kapcsolatokat, a közösségért végzett munka értékét, a felnıttek munkájának megismerését és megbecsülését, tiszteletét.
58
Környezetbarát szemléletmód formálása.
A munka fajtái : • • • •
Az önkiszolgáló munka A mindennapi élettel kapcsolatos munkák Növény - és állatgondozás, kerti munka Az óvoda belsı környezetének és kertjének rendben és tisztántartása, esztétikája
1. Önkiszolgáló munka - az egészséges életmódra nevelésben szerepel. 2. A mindennapi élettel kapcsolatos munkák: Ide sorolunk minden olyan tevékenységet, amelyek naponta ismétlıdnek vagy alkalomszerően adódnak és a közösségért végzik. A gyermekek közösségi kapcsolatát jól fejleszti a naposi munka, amit akkor célszerő bevezetni, ha a gyermekek készség szinten ismerik a munkafolyamat menetét, fogásait. (Az önkiszolgáló tevékenység ezt jól elıkészíti kiscsoportban) Még a nagyobbak csoportjában is kizárólag önként vállalt tevékenység. A bátortalanabb gyermekeket biztatjuk, segítjük, dicsérjük. - A legkisebb gyermekek is részt vesznek a játékok elrakásában, a rend helyreállításában, a csoportszobában és az udvaron egyaránt. - A nagyobbak segítenek a babák fürdetésében, a játékok szétválogatásában, javításában. - Segítenek az udvari játékokat kivinni, behozni. - A kiszóródott homokot összegyőjtik és a homokozóba visszarakják. - A nagyobbak fellapátolják a homokot. - Barkácsolás után az ábrázoló asztal környékén rendet tesznek, felsöpörnek. - Készítenek egyszerőbb bábokat, fejdíszeket, kellékeket, melyeket használat után a helyére tesznek. - Segítenek a termet átrendezni ( a nagyobbak az ágyazásnál is ). - Részt vesznek az ünnepek elıtti készülıdésben, a terem díszítésében. - Segítenek egymásnak és a felnıtteknek, ha szükséges. - Vállalnak egyszeri megbízatásokat és felelısségteljesen elvégzik. - A nagycsoportosok segítik az új gyermekeket eligazodni az épületben, a kicsiket bekísérik az udvarról a mosdóba. - Átadnak üzeneteket az óvoda egyéb helyiségében dolgozó felnıtteknek. 3. Növény - és állatgondozás, kerti munka: a legtöbb ismeretet és tapasztalatot nyújtja a gyermekeknek. - Segítenek a szobanövényeket öntözni. - Győjtik és folyamatosan cserélik az évszakoknak megfelelıen a természetsarokban a terméseket, növényeket. - Otthonról hoznak csiráztatáshoz, hajtatáshoz, ültetéshez magvakat, ágakat. Érdeklıdıen vesznek részt ezekben a kísérletekben. -Tavasszal, nyáron segítenek a gyepfelület és a virágoskert gondozásában, öntözésében, gyomlálásában, virágmagvak győjtésében. 59
- İsszel a falevelek összegyőjtésében, komposztálásában, a gumós növények felszedésében, az ásásban, a talajtakarásban. A befızésekben. - Télen a madárkalács készítésben, madáretetık gondozásában.
Óvónık feladatai : A gyermekek egyéni képességeinek felmérése, megismerése Ennek ismeretében a gyermekek életkorának és egyéni fejlettségének megfelelı munkalehetıségek és a fokozatos bıvítésének biztosítása. A gyermekek munkájához megfelelı-mérető és mennyiségő munkaeszköz biztosítása olyan helyen ahol a gyermekek bármikor elérhetik, használhatják. Az óvónı adjon mintát az eszközök, a fogások és azok sorrendjének megismertetésére. Tervezze meg a munkával kapcsolatos szokások módját, ütemét a nevelési tervben. Arra törekedjen, hogy minden munka örömet jelentsen a gyermekeknek, mindig önként választható és sohasem kényszerő feladat legyen. A napirendben biztosítson elég idıt a gyakorlásra, próbálkozásra. Ne sürgessük, engedjük saját tempójában tevékenykedni a gyermeket. Mindig a pozitívumokat emeljük ki, erre építve, bízva a gyermekben, fejezzük ki azt a meggyızıdésünket, hogy képes az eredményes munkára. A legkisebb erıfeszítést, igyekezetet is vegyük észre és értékeljük nagyra. A segítséget mindig egyénre szabottan, a gyermek fejlettségéhez mérten adjuk. Amire a gyermek képes, azt soha ne végezzük el helyette. Az egész óvodai életet a közös élményen alapuló tevékenység jellemezze. Építkezzen a gyermek megismerési vágyára, aktivitására, érdeklıdésére és használja fel nevelési céljai megvalósításához. A csoportos dajkát partnernek tekintjük a gyermekek nevelésében. Megbeszéljük a neveléssel kapcsolatos feladatainkat, módszereket, a segítségnyújtás módját és mértékét. Tudniuk kell, hogy milyen célok érdekében, hogyan kívánjuk a gyermekek fejlesztését megvalósítani s ebben mikor, mi a dajka feladata. Fontos a szülıkkel is megismertetni nevelési feladatainkat, és javaslatot tenni arra, hogy ık otthon mivel egészítsék ki. Az önállóság fejlesztésében nagyon fontos a szülık pozitív hozzáállása, hogy partnerként mőködjenek közre, ezzel megerısítve nevelési törekvéseinket. A nevelı hatás így lesz egységes, folyamatos és hatékony.
A fejlıdés jellemzıi óvodáskor végére : -
Örömmel és önként vesznek részt a tevékenységekben. - Az elvállalt munkát igényesen elvégzik.
60
-
Szeretnek közösen dolgozni, tudnak alkalmazkodni egymáshoz, egymás között a munkát megosztani. Megbecsülik egymás - és a felnıttek munkáját. Pozitív viszony alakul ki bennük a munkatevékenységekhez. - Szívesen segítenek a kisebbeknek, felnıtteknek. Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére. Örömmel segítenek a mindennapi növény - és állatgondozásban. Igényükké válik állandó környezetük, a csoportszoba és az elıtér rendben tartása.
V./8. A tanulás A tanulás folyamatát a játék motivációs bázisára építjük.
Az óvodás gyermekeink játszva tanulnak.
A tanulás - mint folyamat a gyermek egész napi óvodai életében nyomon követhetı.
Az óvodai nevelésünk feladata, hogy kifejlessze a gyermekekben a tanulás motívumait, az ismeretek és készségek elsajátításának igénye kialakítsa a tanulást, mint tevékenységet.
Az ismeretek, jártasságok, készségek tudatos elsajátítását a tanulásában - egyéni fejlıdési ütemüknek megfelelıen - egyre inkább elıtérbe helyezzük.
1. A tanulás szervezése
3-4 évesek: november 1-tıl május 31-ig 4-5 évesek: október 1-tıl május 31-ig 5-8 évesek: szeptember 15-tıl május 31-ig
61
2. A tanulás folyamata, módszerei:
Figyelemfelkeltés, szemléltetés, tapasztalatszerzés, bemutatás, magyarázat, játékos cselekedtetés, gyakorlás, ellenırzés, értékelés
3. A tanulás szervezeti keretei és formái – idıtartama Heti tevékenységek korcsoportonként Szabadon Korcsoport választott tevékenység Kiscsoport Játék 3-4 évesek Énekes játék Rajzolás Gyurmázás Mozgásos játékok Fejlesztı játékok Bábozás Középsı csoport 4-5 évesek
Nagycsop ort 5-8 évesek
Játék Énekes játék Rajzolás Gyurmázás Mozgásos játékok Fejlesztı játékok Bábozás
Játék Énekes játék Rajzolás Gyurmázás Mozgásos játékok Fejlesztı játékok Bábozás
Kötetlen
Hete Kötött nte tevékenység
Hete Idıtart nte am
Vers-mese Ének, zene, énekes játék Rajz, mintázás, kézimunka Környezeti nevelés
2-3
Testnevelés Mindennapos testnevelés
1
15-20’
5
10-15’
Vers-mese Ének-zene, énekes játék Rajz, mintázás, kézimunka Környezeti nevelés Matematika
4-5
Testnevelés Mindennapos testnevelés
1
20-25’
5
10-15’
2
60’ 30-35’
5
10-15’
tevékenység
Vers-mese Ének, zene, énekes játék Rajz, mintázás, kézimunka Környezeti nevelés Matematika Úszásoktatás
1 1 1
1 1 1 1
5 1
Testnevelés Mindennapos testnevelés
1 1 1 1
62
A kezdeményezéseket mikrocsoportos és egyéni munkaformában szervezzük meg a nap bármely idıszakában, az aktualitásnak megfelelıen. Kizárólag egyénileg foglalkozunk a részképességekben lemaradt és a kiemelkedı képességő gyermekekkel – felzárkóztatás, tehetséggondozás – az óvónık módszertani szabadságának messzemenı érvényesülésével. 4. Az óvónı feladatai a tanulással kapcsolatban
Értelmi képességek fejlesztése (érzékelés, észlelés, képzelet, emlékezet, figyelem, gondolkodás) A gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának, sokoldalú érdeklıdésének kielégítése Lehetıséget kínálni a gyermek számára olyan szituációk átélésére, ahol megismerhetik a felfedezés, a kutatás örömeit A mindennapokban adódó spontán lehetıségek, helyzetek rugalmas felismerése A gyermekek egyéni érdeklıdésének megfelelı tevékenységek biztosítása - differenciált egyéni fejlesztés, tehetséggondozás A gyermekek önállóságának, figyelmének, kitartásának, pontosságának, feladattudatának fejlesztése Olyan tapasztalatok szerzéséhez nyújtson segítséget, amelyben a gyermek saját teljesítıképességét is megismerheti A gyermekek tudatos felkészítése az iskolai alkalmasságra Fejlesztési terv készítése, ellenırzése, értékelése, módosítása, újabb feladatok meghatározása
63
V/9. Napirend
3-4 évesek
4-5 évesek
5-6-7-8 évesek
Idıkeretek Tevékenységek Gyülekezés, szabad játék, Felajánlott-választható tevékenységek, Tisztálkodás, testápolás, folyamatos vagy kötött tízórai, Mindennapos testnevelés, Egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés, tehetséggondozás, Játék a szabadban, séta, helyszíni megfigyelések
Gyülekezés, szabad játék, Felajánlott, választható tevékenységek, Tisztálkodás, testápolás, folyamatos vagy kötött tízórai, Mindennapos testnevelés, Egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés, tehetséggondozás, Játék a szabadban, séta, helyszíni megfigyelések, kísérletek
Gyülekezés, szabad játék, Felajánlott-választható tevékenységek, Tisztálkodás, testápolás, folyamatos vagy kötött tízórai, Mindennapos testnevelés, Differenciált, egyéni fejlesztés, tehetséggondozás, felzárkóztatás, Játék a szabadban, séta, helyszíni megfigyelések, kísérletek
11 óra 40-tıl 13-ig 13 órától 15-ig
Testápolás Ebéd Pihenés
11óra 50-tıl: Testápolás, ebéd 13-tól 14 óra 45-ig: Pihenés
12 órától: Testápolás, ebéd 14-14 óra 30-ig: Pihenés
15-17 óra 30-ig
Szabad játék, felajánlott tevékenységek (jó idı esetén a szabadban)
u.a.
u.a.
6 órától 11 óra 40-ig
64
VI. Hagyományos ünnepeink és rendezvényeink
Az érzelmi kötıdést elısegítı ünnepek • • • • • •
Mikulás – december 6. Adventi ünnepi készülıdés (a szülıkkel együtt) Karácsony Anyák napja Bóbita – nap (Gyermeknappal egybekötött) Nagycsoportosok búcsúztatása
A népi kultúra, a hagyományápolás jeles napjai: • • •
Farsang Nınap Húsvét
Nemzeti ünnepünk: •
Március 15.
A mindennapokhoz kapcsolódó gyermeki élet ünnepei: • •
Születésnapok Névnapok
Természetóvó jeles napok: • • • •
Állatok napja – október 4. A víz világnapja – március 22. A Föld napja – április 22. Madarak és fák napja – május 10.
65
66
VII. SZAKMAI DOKUMENTUMAINK
Szakmai dokumentumaink: - Felvételi-mulasztási napló - Az óvoda pedagógiai-mőködési terve (rövid és középtávú) - A csoportok nevelési terve (nevelési évre készül, féléves bontásban, értékelés félévenként) Tartalmazza : a szokás- és szabályrendszert napirendet, hetirendet eseménytervet, melyben rögzítjük: aktuális ünnepeket, kirándulásokat, a játék fejlesztéséhez szükséges élményeket, eszközöket, helyszíneket, a szülıkkel való együttmőködés idejét, formáit: szülıi értekezlet, fogadóóra, nyílt napok, közös programok stb. - Fejlesztési terv : téma megjelölés havi bontásban – egyéni személyi feljegyzésekben, gyermekre lebontva - Tevékenységformáknak megfelelı - éves tervek - A gyermekek fejlettségmérı éves dokumentumai : anamnézis lapok, személyiséglap, fejlettségmérı lapok (mozgás fejlettség, nyelvi kifejezıképesség, értelmi fejlettség és szociális érettség rögzítéséhez.) a testséma- a téri tájékozódás és finommotorika fejlesztésének mutatói. Porkolábné Dr. Balogh Katalin koncepciója szerint, Nagy József : PREFER vizsgálati anyaga és Feladatgyőjtemény a képességszintek megállapításához - Hajdú-Bihar megye Ped, Int. Kiadványa. A helyi program beválásának vizsgálata Területei : • A program használhatósága a mindennapi nevelı-oktató munkában. • A „fejlıdés jellemzıi”-nek beválási mutatói. • A kiemelt feladatok. • A program hatása az óvoda környezetére ( társintézmények) A családok igényeinek való megfelelés, a szülık visszajelzései. A nevelıtestület pedagógiai kultúrájának mutatói. Idıkeretei : az 1. és 4. év végén Végzik : a témákhoz megfelelı speciális team, óvodavezetı, szaktanácsadó
67
VIII. ÓVODÁNK KAPCSOLATRENDSZERE
A családokkal való együttmőködés formája, tartalma, alkalmai, gyakorisága "Hangsúlyozza, hogy a nevelés elsıdleges színtere a család, az óvodai nevelés azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlıdését. Ennek alapvetı feltétele a családdal való együttmőködés." Az elsı - és mindkét fél számára meghatározó - találkozás a beiratkozást megelızı nyílt délelıttön, ahol bepillantást nyerhetnek az óvoda életébe, és megismerkedhetnek a leendı óvó nénikkel. A beiratkozáskor az adatfelvételen és a gyermekrıl szerzett benyomásokon túl egy kötetlen beszélgetésben kölcsönösen tájékozódunk - a szülık az óvoda belsı életérıl, az óvoda vezetıje a család helyzetérıl, a gyermeket érı hatásokról. Szülıi értekezletek Tájékoztató szülıi értekezletre hívjuk az óvodába kerülı kiscsoportosok szüleit június elején. Rövid tájékoztatást kapnak óvodánk személyi- és tárgyi feltételeirıl, a bölcsıde és az óvoda közti különbségrıl: a napirendet, a tevékenység formáit, az étkezések befizetését stb. illetıen. Elmondjuk, miben számítunk a gyermekek önállóságára, miben adunk - és mihez várunk segítséget a szülıktıl. Megismertetjük a szülıkkel az óvoda nevelési koncepcióját, a házirendet, az óvoda hagyományait, ünnepeit és hétköznapjait. Módot adunk az egyéni kérések és javaslatok elmondására. A tájékoztató szülıi értekezlet célja, hogy 3 éven keresztül zavartalanul eligazodjanak az óvoda belsı életében, értsék és támogassák azt a nevelıi szándékot, melynek minden eleme gyermekeik jó közérzete és fejlıdése érdekében történik. Csoportos szülıi értekezletek: Fı céljuk: az adott korosztály legjellemzıbb tevékenységformáinak az ismertetése - az óvodai nevelés feladatai ezzel kapcsolatban. Javaslatot teszünk arra, hogyan segíthetik elı a szülık gyermekeik fejlıdését, szakirodalmat ajánlunk a témakörnek megfelelıen. Megbeszéljük a csoport életével kapcsolatos aktualitásokat és lehetıséget adunk a személyes érdeklıdésre, probléma felvetésre és segítségnyújtásra is. Amennyiben ez nem tőr halasztást, minden nap van mód arra, hogy a szülık személyes közléseiket elmondhassák, információt, segítséget kapjanak - néhány perc erejéig. Kritikus, vagy diszkréciót igénylı ügyekben idıpontot kérnek az óvónıktıl, alkalmat teremtünk nyugodt beszélgetésre - a tanév bármelyik idıszakában, fogadóóra keretében. Biztosítjuk ıket az óvónı titoktartásáról. A szülık kezdeményezésére általánossá vált nagy csoportban ez a fajta megoldás (a fogadóórák helyett). Fontosnak tartják és igénylik a zavartalan, személyre szóló megbeszélést az iskolaválasztást megelızıen. A Nevelési Tanácsadóba történı beutaláshoz más formában meg sem lehetne nyerni beleegyezésüket és együttmőködésüket.
68
Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a nehezen szocializálható, a lemaradt, pszichés és családi zavarral küzdı, logopédiai kezelésre szoruló gyermekekre és szüleiknek folyamatosan lehetıséget adunk a személyes beszélgetésekre, mely segít a tények feltárásában, a megoldás és a megfelelı szakember megtalálásában. A családok megismerését szolgálják az elızetesen megbeszélt családlátogatások. Nagyon kedvelt és nagyon eredményes alkalmak ezek: gyerek, szülı, óvónı számára megerısítik a közösséghez tartozás érzését és ezen belül egyre jobban megismerjük az egyént. Közösen készülıdünk a karácsonyi ünnepekre is. Az ádventi hetekben egy délutánt az ajándékkészítés örömeire szánunk. A családok együttmőködésével újítjuk fel az óvodakertet tavasszal a Föld napján. Friss palánták kerülnek a virágládába, új főmag egy-egy kikopott területre, szükség szerint átfestjük a padokat vagy a mászókákat. Ebben a programban lehetıséget teremtünk gyermekeink környezetének esztétikusabbá, egészségesebbé tételére, példát mutatnak a közvetlen természeti környezet megbecsülésére és arra, hogy a tevékeny összefogás milyen csodákra képes. Közös program a papírgyőjtés is, mely a csekély anyagi hasznon túl, szemléletformálásra, lokális cselekvésre ösztönöz. Az érdeklıdı szülıknek módjuk van részt venni a kerületi óvodás sportversenyen - minden tavasszal, vagy télen, a Mikulás kupán.. Minden óvodai ünnepen lehetıséget nyújtunk az izgalom és az élmény közös átélésére. Hagyományként ırizzük a Gyermeknap és az óvoda névadásának közös, Bóbita napi megünneplését az óvodakertben, majálisszerő rendezvényen. Ez alkalomból vendégül látjuk a kerület elöljáróit, gyermekeink családját és a leendı kiscsoportosokat, akik kötetlen formában ismerkedhetnek az óvoda ünnepi hangulatával. A mősort volt óvodásaink énekes és hangszeres, táncos szereplése gazdagítja, táncház színesíti, szülık, és gyermekek sportvetélkedıje teszi izgalmassá, kézmőves foglalkozás vonzza az alkotni vágyókat. Hagyományosan Bóbita - futással és ajándékozással ér véget az év legvidámabb hangulatú rendezvénye. A szülık érdekképviseletét Szülıi Választmány látja el, mely érdemi beleszólást biztosít az óvoda döntési folyamataiba. A szülıknek kötelessége az óvodáskorú gyermek testi-, lelki-, értelmi-, erkölcsi nevelésének biztosítása, és a rendszeres óvodai nevelésben való részvétel elısegítése. Így kapunk reális képet a gyerek fejlıdésérıl, melyrıl a szülıket rendszeresen tájékoztatjuk. A szülıi igényeket figyelembe vesszük, amíg a gyermek érdekeit szolgálja. Problémás esetekben életmódbeli, nevelési tanácsokkal segítjük a szülıket, szükség esetén a megfelelı intézménybe utaljuk (Családsegítı, Nevelési Tanácsadó, Gyámhatóság). Az együttmőködés gyakorisága: • • • -
Szülıi értekezlet: évente 2 alkalommal Dokumentációja: jegyzıkönyv a csoportnaplóban Nyílt nap: évente 1 alkalommal Dokumentációja:- éves munkatervben - Csoportnaplóban Fogadóóra: - beiskolázás elıtt - a szülı kérésére szükség szerint
69
•
Aktuális megbeszélések- rövid kérések, közlések: - szükség szerint, minden nap
•
Szülıi kérdıív: - Kiscsoportban - év végén - Nagycsoportban – félév után Tartalma: szülıi elégedettség, elégedetlenség vizsgálata Dokumentációja: intézmény egységesen kidolgozott kérdıíve
EGYÜTTMŐKÖDÉS A TÁRSINTÉZMÉNYEKKEL "Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés elıtt, az óvodai élet alatt és az óvodai élet után meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében." Óvodánknak hagyományosan jók a kapcsolatai a gyermekek ellátásához főzıdı intézményekkel, melyben kerülünk minden formális és "kényszer szülte" reprezentációt. Természetes, közvetlen napi kapcsolatban vagyunk, melynek következtében azonnal elintézhetık az aktuális feladatok. Emellett gondosan számon tartjuk azokat az eseményeket és kapcsolódási pontokat, melyeket az évtizedes együttmőködés során kölcsönösen pozitívnak és gyümölcsözınek tartottunk.
Kapcsolatunk a bölcsıdével
A májusi beiratkozást megelızıen a szomszédos bölcsıde vezetıje elkészíti az óvodába menık névsorát, mely követhetıvé teszi a körzet szerinti gyerekek jelentkezését. A két intézmény vezetıje már ekkor számba veszi kit tartanak éretlennek az óvodai felvételre, s ezt a tényt hogyan rendezték el a szülıkkel. Ekkor kerül sor a sérült gyermekek helyzetének a megnyugtató elrendezésére. Beiratkozás után kedves hangú levélben tájékoztatjuk a hozzánk felvett kisgyermekeket és szüleiket, jelükrıl valamint csoportjukról. Kolléganıinktıl érdeklıdünk a gyerekek szokásairól, családban elfoglalt helyérıl. Bizalommal fogadjuk az étkezési segélyezés iránti javaslatukat, mert így a nehéz sorsú családok számára az átmenet nem jelent anyagi kiesést. A beiratkozást megelızıen egy délelıtt átjönnek hozzánk a leendı kiscsoportosok és megismerkednek csoportszobáinkkal, udvarunkkal, játékszereinkkel és vendégszeretetünkkel, amit közös készülıdés elız meg. Az eddig kialakult baráti kapcsolatokat figyelembe vesszük a csoport osztáskor, hogy megkönnyítse a beszoktatást.
70
Bizonytalan, problémás esetekben az intézményvezetık és a csoportvezetı kolléganık teljes bizalommal fordulnak egymáshoz - esetfeltárás megoldása érdekében.
Kapcsolatunk az iskolával
A körzethatárok megszőnése, az iskolák specializálódása óta szorosabb kapcsolatot tartunk a környékünkön lévı négy iskolával. Ismerjük saját programjukat, választott írás-olvasás tanítási módszereiket, az alsó tagozaton alkalmazott tankönyvcsaládokat, az alsós tanítónıket és a munkaközösség-vezetıket. Évente egy alkalommal elvisszük a nagycsoportosainkat iskolalátogatásra, - bemutató foglalkozást, majd ezt követı szakmai konzultációt szervezünk a Vass Lajos iskola tanító kollégái részére. Ez minden esetben bensıséges szakmai megbeszélést és alapvetı pedagógiai egyetértést eredményezett. Alkalmat ad a korszerő vagy eredményesen alkalmazott metodikák megismerésére és kitér a sajátságos lakótelepi viselkedésrendezés kérdéseire is. Ebben a közvetlen kollegiális közegben jól nyomon tudjuk követni neveltjeink beilleszkedését az iskolai életbe, tanulásuk eredményeit, valamint segítséget tudunk adni a sikertelenség okainak feltárásához. Továbbra is segítséget nyújtunk az iskola zenei elıkészítıjének megszervezéséhez, mert a hangszeres zene egy életre szóló élményt fog jelenteni. Igényt tartunk egy meleg, bensıséges hangulatú karácsonyi "zenekari hangversenyre", melyet a zeneiskola növendékei tartanak számunkra az ünnep fényének emelésére. A beiskolázással kapcsolatban testületünknek az a meggyızıdése, hogy minden kisgyermeket abba az iskolatípusba kell irányítanunk, ahol a legsikeresebben fog tudni teljesíteni, ahol a legtöbb sikerélményben lesz része. Lehet ez elıkészítı, logopédiai- vagy kis létszámú osztály, de zenei-, nyelvi-, mozgásmővészeti osztály vagy éppen késleltetett írás-olvasási módszerrel induló, illetve ökomenikus elsı osztály is. Ennek figyelembevételével a hozzánk járó gyermekek érdekében naprakész munkakapcsolatot tart az óvoda vezetıje az összes érintett iskola igazgatójával.
Kapcsolatunk a Nevelési Tanácsadóval A szocializációs zavarral küszködı gyermekek kezelése és megnyugtató beiskolázása érdekében folyamatos és állandó kapcsolatot tartunk a Nevelési Tanácsadóval, melynek sokrétő szolgáltatásait igénybe vesszük és segítjük a szülık együttmőködési készségének megnyerésével, a gyermekek pszichés felkészítésével, a beutalást megelızı ismereteink átadásával: (gyermeket körülvevı pszichés klíma, család szociális helyzete, szülık nevelıi attitődje). A kerületi intézmények vonatkozásában - hagyományosan a legjobb az együttmőködésünk a Nevelési tanácsadó vezetıjével és munkatársaival.
71
Kapcsolatunk a Móra Ferenc Óvoda, Gyógypedagógiai Módszertani Intézménnyel:
Általános
Iskola
és
Egysége
A szakmai együttmőködés célja: az 1993. évi LXXIX. Törvényben és a 2/2005 (III.1.) OM rendeletben megfogalmazott integrációs feladatok megvalósítása, a sajátos nevelési igényő gyermekek integrált nevelésének biztosítása.. Az EGYMI utazó gyógypedagógusának feladatai a befogadó óvodában- az 1993. évi LXXIX törvény 3.sz. melléklete 11. pontja, valamint a 2/2005 (III.1.) OM rendelet alapján végzi)
Állandó és folyamatos a kapcsolatunk: az óvoda orvosával, védınıjével, idıszakos a fogorvossal. Ugyanez érvényes a kerület két közmővelıdési intézményére. Évente meglátogatjuk elıadásaikat. Igazi színházi élményt az óvodás korosztály számára a Bábszínház jelent, így mi arról nem mondunk le, hogy évente egy alkalommal autóbusszal elvigyük a gyerekeket a város szívébe.
Kapcsolat a fenntartóval Az Önkormányzattal, Oktatási Bizottsággal: tiszteletteljes, megértı, elfogadó állásponton vagyunk. Anyagi, erkölcsi és pályázati jellegő segítı szándékukat szívesen fogadjuk. A Mővelıdési Iroda vezetıivel és munkatársaival állandó, az aktuális feladatoknak megfelelı munkakapcsolatot tartunk. Koncepciójukat és a kerületi intézményhálózat mőködése érdekében hozott döntéseiket ismerjük és intézményeinket ennek megfelelıen mőködtetjük. Szakmai koordinációs tevékenysége, továbbképzések szervezése és bonyolítása, szakmai pályázatok kiírása, az intézményi pedagógiai munka ellenırzése, értékelése és segítése következtében a Kispesti Pedagógiai Szolgáltató Intézettel való viszonyunk a legközvetlenebb és a legértékesebb. GESZ, VAMÜSz: az intézmény zavartalan mőködése érdekében az óvodavezetı napi kapcsolatot tart fenn mindkét szervezettel. A kispesti Családsegítı Központtal és intézményeivel fenntartott kapcsolatunk a gyermekvédelmi fejezetben van részletezve.
72
Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggı pedagógiai tevékenységrendszer Gyermekvédelmi munkánk szervezésében irányadónak tekintjük: -
A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról alkotott 1997. XXXI. Törvényt és módosítását, a 2002. évi IX. törv. K.T-t és a kerületi Önkormányzat szociális ellátásról szóló 12/1997. sz. rendeletét.
Célja:
• • •
A gyermeki jogok érvényesülése Prevenciós tevékenység Esélyegyenlıtlenség csökkentése
Feladataink: 1. A gyermeki és szülıi jogok és kötelességek érvényesítése (házirendben rögzítettek alapján)
2. A gyermek személyiségét, emberi méltóságát tiszteletben tartó légkört és feltételeket biztosítani, megóvni a testi-lelki erıszakkal szemben. 3. Megakadályozni bármilyen hátrányos megkülönböztetést a gyermekkel szemben: neme, vallása, etnikai hovatartozása, családja miatt, vagy bármilyen más okból 4. Biztosítani a jogot a különleges gondozáshoz, ha ezt a gyermek állapota indokolja (K.T. 10. par. 3. f.) 5. Elısegíteni a veszélyeztetett és hátrányos helyzető gyermekek óvodába kerülését és rendszeres óvodába járását 6. Védı - óvó intézkedésekre javaslatot tenni 7. A gyermekeket és családjukat minél jobban megismerni, a problémákat, a hátrányos helyzetet felismerni, az okokat feltárni Feladataink személyre szólóan és hatványozottan mőködnek: • A szociálisan hátrányos helyzetben lévı • Részképességben lemaradt • Magatartási, beilleszkedési zavarral küzdı gyermekek esetében. Szocializációjuk, fejlesztésük, felzárkóztatásuk módja programunkban, pedagógiai gyakorlatunk múltjában és jelenében széleskörő, hatékony skálán mozog.
A gyermekvédelmi felelıs feladat, - és hatásköre : 73
-
-
A hátrányos és veszélyeztetett körülmények között élı gyermekek fejlıdésének folyamatos nyomon követése. Szükség esetén segítségnyújtás, a megfelelı szakemberhez való irányítás. Súlyos esetben védelembevétel kérése a Gyermekjóléti Szolgálat vagy Gyámhivatal segítségével. Segítséget nyújt a cigány etnikumból vagy más kultúrából (vietnámi, kínai, stb.) érkezı gyermekek szociális és kulturális hátrányai csökkentésében. Elbírálja az étkezési hozzájárulást nevelési évenként, a rászorultság figyelembe vételével. Segélyezés bármilyen formájában segít a szülıknek.
Szociálisan hátrányos helyzetben lévık felzárkóztatása Elsıdleges feladatunk a pozitív énkép kialakítása, jó tulajdonságok megerısítése, segítségnyújtás, negatív szerepbıl való kihozás, az önértékelés javítása. Nagy hangsúlyt fektetünk az egyéni differenciálásra. Egyénileg foglalkozunk velük, fejlettségi szintjüknek megfelelı feladatokat adunk. Igénybe vesszük fejlesztı pedagógus, pszichológus, szükség esetén a Családsegítı közremőködését, anyagi támogatásokat eszközölünk számukra Kiemelt figyelmet fordítunk az átlagtól eltérı gyermekek beiskolázására: • Egyrészt, hogy idıben kezdjék meg és fejezzék be tanulmányaikat, ne csússzanak ki a tankötelezettség idıszakából, hogy ez által ne veszítsék el esélyeiket a továbbtanulásra (etnikum) • Minden veszélyeztetett, hátrányos helyzető, részképességben lemaradt gyermek elérje az iskolaérettség szintjét. A képességeinek megfelelı iskolatípusba nyerjen felvételt, ahol személyisége nem sérül és megfelelı szakemberek közremőködése biztosítja a fejlıdését, azt, hogy a gyermek ne kallódhasson el, hanem lehetısége nyíljon a kibontakozásra, a családi miliıbıl való kiemelkedésre. Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggı pedagógiai tevékenységek Nagyon lényeges a gyermekek beilleszkedési, teljesítménybeli és neurotikus tünetekben jelentkezı zavarainak feltárása és megszüntetése, az egészséges alkalmazkodás elısegítése. Feladatok:
74
-
-
Figyelemfelhívó, ismeretterjesztı tevékenységet folytatunk, melyek azt célozzák, hogy a szülık ismereteket szerezzenek a gyermeknevelésrıl, a gyermekek fejlıdési szükségleteirıl. Szülıkkel való folyamatos kapcsolattartás, nevelési segítség. Jelzési kötelezettség, problémafelismerés esetén. Gyermeki szükségletek maximális kielégítése. Ki kell zárni minden lehetséges okot, hogy a pedagógus megelızze, elhárítsa és enyhítse a gyermek egészséges testi- és személyiségfejlıdését gátló tényezıket. Veszélyeztetettség okait feltáró kérdıíves felmérések készítése. Gyermek irányítása a Nevelési Tanácsadóba. Javaslat a szülıknek a Családsegítı Központok szolgáltatásainak igénybevételeire
A gyermekvédelem eszközei intézményi szinten: • • •
Pályázatok Önkormányzati segítség Szülıi támogatás (ruha, játék)
Önkormányzati szinten • • •
Támogatás Étkezési térítési díj csökkentése, étkezés ingyenessé tétele Pályázatok
formájában. Állami szinten: • Alanyi jogon járó támogatások • A mindenkori szabályozásnak megfelelı egyéb támogatások Az óvoda a védı – óvó javaslatokat: • Kezdeményezi, javaslatot tesz • Figyelemmel kíséri A védı – óvó feladatok megtételére jogosultak: • Gyermekjóléti Szolgálat • Gyámhatóság, nevelıszülıi felügyelı, családgondozó • Az önkormányzat jegyzıje Az óvó – védı – prevenciós feladatok hatásrendszere: Dokumentumai
Anamnézis lap
Kitöltéséért, vezetéséért felelıs Csoportos óvónık
Gyakorisága
A felvétel után
Ellenırzi Óvodavezetı, Gyermekvédelmi
75
felelıs, szükség esetén Családlátogatás Beszoktatás Feljegyzései Egyéni fejlettségmérı dokumentáció
-„-„-
Fejlesztési terv
-„-
Csoportok veszélyeztetettséget felmérı lapja
-„-
Beutalók szakszolgálatokhoz
Szakvélemények, Határozatok,
Orvosi szakvélemények
-„-
A felvétel utáni elsı negyedév Folyamatosan Felülvizsgálat, kiegészítés évente 2 alkalommal Folyamatosan, szükség szerint Minden tanév elején, szeptemberben
óvodavezetı
óvodavezetı Óvodavezetı, Gyermekvédelmi felelıs
Szükség szerint – folyamatosan Iskolaérettségi Közremőködik: Csoportos óvónık vizsgálatokhoz, Óvodavezetı, rehabilitációs gyermekvédelmi bizottságokhoz, felelıs Gyermekjóléti, Családsegítı Közp. Nevelési Tanácsadó Szükség szerint Irattározza és a benne Óvó – védı -„foglaltak gyámhatósági érvényesítését segíti: intézkedésre Óvodavezetı, jogosultak Gyermekvédelmi Óvoda orvosa, -„felelıs Védınık
76
SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK
Óvodánk speciális szolgáltatásai az alábbiakra irányulnak: - az alapfunkciók és a kiemelt feladatok kiegészítésére, - a lakótelepi mozgásszegény életmód kompenzálására, - a tehetséggondozásra, - a szülık igényeinek teljesítésére, - az óvoda-család partnerkapcsolat erısítésére. A napirendbe építve az alapellátás részeként, logopédus közremőködésével: - logopédiai kezelésben, - korai beszédfejlesztésben, - dislexia-disgraphia-diskalkulia fejlesztı foglalkozásban részesülnek az arra rászoruló gyermekek, Az egészséges életmód, a játék és a mozgás kiteljesítése érdekében, szülıi finanszírozással: - Úszni visszük a nagycsoportosokat heti 1 alkalommal. - Évszakonkénti kirándulást szervezünk a középsı és nagycsoportosok számára. - Hetente gyümölcs és zöldségnapot szervezünk mind a három korosztály számára. A nevelési idın túl (16, 30 órán túl), szülıi finanszírozással - Tartásjavító tornát szervez prevenciós és korrekciós feladatokat ellátva speciálisan képzett kolleganınk heti 1 alkalommal. - Zenés gyermektáncot teszünk lehetıvé tehetséges gyermekek számára heti 1 alkalommal, - Kezdı és haladó angol nyelvoktatásban részesülhetnek a középsı és nagycsoportos gyermekek a szüleik kívánságára. A tanfolyamot középfokú nyelvvizsgával és speciális óvodai metodikával rendelkezı kolleganınk vezeti heti 2-2 alkalommal, lehetıleg tehetséges gyermekek részvételével. Gyermek, - család, - óvoda érdekeit és kölcsönös partnerkapcsolatát erısítı szolgáltatásaink: - Díjmentes szőrést végeznek a szakemberek minden évben visszatérıen: • gyermekorvos • védını - látás-hallás vizsgálatot végez • fogorvos • logopédus • fejlesztı pedagógus • Nevelési Tanácsadó - iskolaérettségi vizsgálatot végez • Szakértıi Bizottságok - speciális oktatási intézmény igénybevétele esetén
77
- Évente lehetıséget biztosítunk 1-1 kötetlen beszélgetésre védını, pszichológus, logopédus meghívásával. Széleskörő gyermekvédelmi tevékenységgel segítjük az arra rászoruló gyermekeket és szülıket - szükség esetén igénybe vesszük a családsegítés minden fórumát és szakemberét. fejlesztı pedagógia korszerő módszereit alkalmazza egy óvónınk, egyenlıre a saját csoportjában. -
A karácsonyi ünnepek elıkészítésébe széleskörően bevonjuk a szülıket, azzal a szándékkal, hogy megmutassuk hogyan lehet az anyagiasságtól elvonatkoztatva igazi örömet szerezni, ünnepi hangulatot teremteni saját készítéső ajándékokkal, díszekkel.
Lehetıvé tesszük, hogy a gyermekek egyházi jogi személy által szervezett hit- és vallásoktatásban vegyenek részt - a nevelési idın kívül. Az oktatás a szülık kérésére történik. Errıl a lehetıségrıl az év eleji szülıi értekezleten kapnak tájékoztatást. Biztosítjuk a hit- és vallásoktatáshoz az óvodában rendelkezésre álló eszközöket, a szükséges tárgyi feltételeket, helyiséget, valamint a jelentkezéshez és mőködéshez szükséges feltételeket. Pedagógusaink az intézményben vallási és világnézeti kérdésekben nem foglalhatnak állást, semlegesnek kell maradniuk.
78
