Az Evangélikus Hittudományi Egyetem Hittudományi Doktori Iskolájának önértékelése
I.) Feltételek
Az EHE doktori iskolája a hittudományok tudományterületen 1998 óta folytat szervezett doktori képzést. Első akkreditációjára 2002-ben került sor. Az EHE doktori iskolája évente 3 állami ösztöndíjat kapott. Ennek megfelelően évente 3 PhD hallgatót vesz fel a szervezett képzésre, 2012 óta évente 2 ösztöndíjas PhD hallgatót, igény szerint 1-1 PhD hallgatót költségterítéssel. Emellett párhuzamosan egyéni tanrendben is folyik doktoranduszképzés, amely elsősorban a disszertáció megírására fókuszál, témavezetők segédletével. Az oktatás főként az EHE oktatói révén történik, ugyanakkor félévente legalább egyszer vagy belföldi, vagy legtöbb esetben külföldi vendégoktatóval is bővítjük a kurzuskínálatunkat. A tárgyi feltételek (termek, könyvtár, számítógépes infrastruktúra, szobakínálat a teológus otthonban, külön munkahely a doktoranduszok szobájában az egyetem épületében) megfelelőek. A továbbiakban osztatlanul működő lelkészképzés biztosítja egyetemi szinten, hogy a végzett hallgatók (beleértve a hittantanárképzésen egyetemi szinten végzettek) jelentkezhessenek a doktori képzésre. Amellett szolgál alapul a kétéves teológiai MA képzés. Mivel a doktori képzés
nyitott
más
hittudományi
egyetemeken
végzett
jelentkezők
számára
és
vallástudományi MA-val is lehet jelentkezni, feltételezhető, hogy jelentkezőkből nem lesz hiány.
II.) Működés
A DI kezdettől fogva zavartalanul működik. A kurzuskínálat az évek során egyre bővült. Ez főleg annak köszönhető, hogy egyre több fiatal kutatót is be lehet vonni az oktatásba, továbbá bővült az együttműködés más intézményekkel így közös kurzusok is bekerülhettek a kínálatba. A PhD hallgatóknak évente lehetőségük van rá, hogy témájuknak megfelelően javaslatot tegyenek a könyvtári állomány bővítésére. A szűk anyagi keret nem enged sokat, ám arra elegendő, hogy az adott téma szempontjából legfontosabbnak ítélt könyvek beszerzésre kerüljenek. Az egyetemi könyvtári állomány egyébként is fontos szerepet kap a 1
költségvetésben, és amennyire a lehetőségek engedik, az egyetem igyekszik a pénzt új könyvek vásárlására fordítani. Épp ezért a könyvvásárlásra fordítható összeg kiemelt tétel a mindenkori költségvetésben. A DI és az egyetem folyamatosan támogatta és támogatja a doktoranduszok külföldi tanulmányútjait, méghozzá részben az Erasmus program keretében, részben bilaterális kapcsolatok révén. Ezek a tanulmányutak külföldi doktori képzésben való féléves vagy éves részvételt tettek lehetővé, ezen túlmenően idegen nyelven történő konzultációs lehetőségre és jobban felszerelt könyvtárak használatára adtak alkalmat. Alkalmanként a DI anyagi segítséget nyújt a PhD hallgatók külföldi konferenciákon való részvételének lehetővé tételéhez is. A PhD hallgatók részt kapnak az oktatói munkából is - az elején szakmai felügyelettel, a későbbiekben pedig egyre önállóban, ami segít a pedagógiai képességük kialakuláshoz. Mind a pedagógus-továbbképzésben, mind pedig az egyéb továbbképzések során külön hangsúlyt kap a doktoranduszok által végzett oktatási tevékenység.
III.) Eredmények
A konkrét eredmények több ponton is megnyilvánulnak: - A végzett PhD hallgatók: számuk ugyan még nem túl magas, de mind az egyéni tanrend esetében, mind a szervezett képzésen belül érezhető a kontinuitás. Nappali tagozaton eddig összesen 26 fő szerzett abszolutóriumot és tízen nyerték el a doktori fokozatot. Egyéni felkészülés alapján további 7 fő esetében fejeződött be a doktori eljárás. A tendencia jó irányba mutat: az utolsó években évente minimum 1 PhD hallgató szerzett fokozatot. A szervezett képzésben résztvevők között jelenleg 1 hallgató végez, de várhatóan egy éven belül még további egy-két fő esetében zárul le a doktori eljárás. - Az összes eddig felvett PhD létszámarányához képest a fokozatot szerzett hallgatók aránya nagyjából 28%, az egyéni tanrendben végzetteket beleértve 48%, ami országos viszonylatban jónak minősül. - Néhány kivételtől eltekintve látszik folyamatos minőségjavulás a beadott dolgozatokon. Ugyanígy érezhető a javuló minőség az aktuális kurzusokon is. A már lassan állandósuló, külföldi professzorok által tartott idegen nyelvű kurzusok sokat segítenek a PhD hallgatóknak 2
a saját szakmai szintjük felmérésében és az ezeken elért sikerek jelentős motivációt biztosítanak a saját munkavégzésük szempontjából. - A kurzusokon, az EHE ill. a DI áltál szervezett konferenciákon,
továbbá a közös
témavezetői munka révén egyre több esetben valósul meg interdiszciplináris együttműködés a különböző szakterületek között. - 2013.szeptember 1-je óta a doktori iskola tanárai közül további két fő egyetemi tanári minőségben tanít.
IV.) A doktori iskola vezetőjének nemzetközi elismertsége
A doktori iskola vezetője nem csupán tagja számos nemzetközi szakmai szervezetnek (Wissenschaftliche Gesellschaft für Theologie, European Association of Biblical Studies, Society of Biblical Literature, Südostmitteleuropäischer Fakultätentag), hanem a szóban forgó grémiumokban vezető szerepet is vállal. Részt vett és vesz számos nemzetközi bizottság munkájában. Továbbá rendszeresen tart előadást nemzetközi konferenciákon, publikációi nemzetközileg elismert kiadóknál jelennek meg, és több országba hívták vendégelőadóként. Több esetben kapott felkérést szakmai vélemények (disszertáció, habilitáció, professzori állásbetöltés) megírására.
V.) A DI külső korlátai
Mint minden magyarországi doktori iskolánál, úgy esetünkben is a viszonylag szűk anyagi keret jelentősen befolyásolja a DI munkáját. Az oktatásba nem lehet olyan mértékig bevonni külsős (belföldi, mint külföldi) oktatókat amennyire az kívánatos lenne. A könyvtári állomány az utóbbi időkben egyre csökkenő pályázati lehetőségek miatt nem nőtt olyan mértékben, mint korábbi időkben, amely tény csak részben ellensúlyozható az interneten elérhető publikációkhoz való hozzáférés biztosításával. Mivel egy kis létszámú doktori iskola nem rendelkezik olyan mértékű humánerőforrásokkal, mint az a nagy egyetemek esetében megszokott, így a PhD hallgatók létszáma sem fog olyan mértékben nőni, hogy több nagyobb kutatócsoportot lehessen létrehozni, amelyekben egy-egy
3
PhD hallgató a saját témájának megfelelően tudna helyi kollégáival együttműködve tudományos munkát végezni. Ehelyett a kis létszám inkább interdiszciplináris vagy intézmények közötti kutatásra ösztönöz, aminek ugyanakkor tapasztalataink szerint számos pozitív hozadéka is lehet.
V.) A DI erőssége
Az említett kis létszámnak hátrányai mellett nagy előnye, hogy a hallgatókat sokkal könnyebb kísérni, hiszen a felmerülő szakmai problémák esetén témavezetőikkel, ill. oktatóikkal azonnal meg tudják beszélni az adott kérdést, és a személyes kapcsolat révén sokkal könnyebb szakmai kerekasztal beszélgetést szervezni. Mérete ellenére a doktori iskola meglehetősen erős a nemzetközi kapcsolatok terén, mivel az EHE tagja a SOMEF (Südostmitteleuropäischer Fakultätentag) szervezeteknek, továbbá az Erasmus programon keresztül is folyamatosan tartja a kapcsolatot külföldi egyetemekkel (így pld. a németországi Erlangen és a finn Joensuu). A SOMEF tagintézményei pedig hagyományosan
kétévente
szerveznek
találkozót
a
hollandiai
protestáns
teológiai
fakultásokkal. Ezeken a találkozókon az EHE oktatói, mint a PhD hallgatói is szintén aktív részvételt tanúsítottak. A PhD hallgatóink számára viszonylag könnyű ösztöndíjat elnyerni, legyen szó kutatási félévről vagy hosszabb-rövidebb tanulmányi tartozásról valamely külföldi egyetemen. Ezen túlmenően az oktatók mindegyike számos külföldi kapcsolatot is ápol, amelyek révén további lehetőségek nyílnak a hallgatók szakmai továbbfejlődésére. A kis létszámból adódik, hogy a PhD hallgatók könnyebben fordulhatnak az oktatókhoz, ha bármilyen probléma felmerül vagy javaslatot kívánnak tenni az oktatással vagy egyéb, a képzéshez tartozó ügyekkel kapcsolatban.
VI.) A DI gyengéi
A kis létszám ugyanakkor sajnálatos módon a gyenge pontok közé is sorolható, mivel ekkora létszámnál nem lehetséges a hallgatók által kínált kurzusokat szorosan a saját kutatási
4
témájukhoz igazodva meghirdetni, hanem a legtöbb esetben a téma megválasztásakor szélesebb témakört kell figyelembe venni. A PhD hallgatóknak többsége saját maga és családja megélhetésének érdekében kénytelen munkát vállalni. Emiatt sajnálatos módon a doktorálásra szánt idői keretből túl sok idő megy el a nem tudományos munkavégzésre.
VII.) A DI fejlesztési lehetőségei
Mivel a Doktori Iskolába nem csak hittudományi végzettséggel lehet jelentkezni, hanem vallástudományi MA-val is, így a más intézményekben végzettek is lehetőséget kapnak a jelentkezésre, ami egyúttal bővíti a felveendő hallgatók közti választás lehetőségének körét is. Szintén az említett kül- és belföldi kapcsolatok révén lehet azzal számolni, hogy a képzésen belül a külföldi és belföldi kollégák még az eddigieknél is gyakrabban, egyre bővülő kurzuskínálattal fognak tudni megjelenni. Ami a közösen meghirdetett kurzusokat jelentő intézményi szintű együttműködést illeti, rendkívül ígéretes közös munkának nézhetünk elébe.
VIII.) A DI működését veszélyeztető tényezők
A legfőbb problémának az tűnik, hogy az – akár ösztöndíjas, akár önköltséges – doktoranduszok az egyházi munkalehetőségek szűkülése miatt egyre inkább ragaszkodnak a lelkészi állásokhoz, ami nem is róható föl nekik, mert a jogszabályok is megengedik, és az ezekről való lemondás tényleges egzisztenciális kockázatnak tenné ki őket. Az evangélikus, baptista, metodista egyházakban végzett gyülekezeti szolgálat mellett azonban a legritkább esetben képesek disszertációjukat az elvárt határidőre benyújtani. A legtöbben ugyanis kötetlen munkaidőben dolgoznak, a részmunkaidő ezért híveik szemében csak annyit jelent, hogy teljes igénybevétel csökkentett fizetésért. Az érdemi tudományos munkát így a legtöbb doktoranduszunk esetében csak szabadságolás vagy külföldi kutatóút teszi lehetővé.
5
1.számú melléklet a DI önértékeléshez
Az Evangélikus Hittudományi Egyetem regionális funkciója, hazai és nemzetközi kapcsolatai
Az EHE intenzív kapcsolatot ápol Budapesten a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi és Bölcsészettudományi Karával (oktatók kölcsönös meghívása, hallgatók cseréje, meghívás rendezvényekre, tudományos konferenciákra), amellyel közösen alapította és tartja fenn a Hermeneutikai Kutató Intézetet. A hivatalos kapcsolatok mellett sok személyes kapcsolat is él, főként a biblikus és egyháztörténész szakemberek között. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK egyes tanszékeivel, ill. tanszékcsoportjaival hebraisztika, egyiptológia, szlavisztika, filozófia, történettudomány, germanisztika, régészet, stb.), Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karával, valamint az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetemmel is van munkakapcsolata az intézménynek. A Budapesti Corvinus Egyetemnek, az ELTE PPK Neveléstani tanszékének, az ELTE-BTK mai magyar nyelvi tanszékének, a KGRE BTK Anglisztika Intézet, a PPKE BTK Ókortörténeti tanszék kutatói óraadóként segítik az EHE munkáját. Az ország más azonos profilú felsőoktatási intézményei közül a Debreceni Református Hittudományi Egyetemmel, a Sárospataki Református Teológiai Főiskolával a legintenzívebb a kapcsolat. Az evangélikus egyházzal, annak intézményeivel és egyházközségeivel nagyon szoros és intenzív az EHE kapcsolata. A külföldi intézmények közül elsősorban a testvérintézmények, tehát egyetemi teológiai fakultások (Bécs, Pozsony, Prága, Erlangen, Marburg, Mainz, Lipcse, Halle, Helsinki, Joensuu, Kolozsvár, Róma stb.), valamint egyházi teológiai egyetemek említendők (Neuendettelsau, Bethel-Bielefeld, Chicago, Columbus). Figyelemmel kísérik az EHE tevékenységét a külföldi evangélikus egyházak, valamint a Lutheránus Világszövetség illetékesei is.
Az EHE kutatási-fejlesztési-innovációs stratégiája és gyakorlata 6
A Szociáletikai és Ökumenikus Kutatócsoport azt a munkát folytatja, amely a rendszeres teológiai tanszéken kezdődött még a 90-es években, majd amelyet 2000-2003-ban az OM támogatott (FKFP 0659/2000. nyilvántartási számú kutatási program), s melynek nyomán a Magyar Tudományos Akadémia támogatott kutatócsoportja volt 2003-2006-ban. A kutatócsoport az Eszmecsere kiadványsorozatnak eddig öt kötetét adta ki, amelyek témáját a kutatócsoport szervezte konferenciák is megtárgyalták. Nagy sikert jelentett a Religion and Democracy c. nemzetközi konferencia lebonyolítása 2008-ban.
Internationale Fachkonferenz der Predigerseminare Ebben a 30 képzési intézményt magába foglaló európai gyakorlati teológiai munkacsoportban az EHE hatodéves gyakorlati képzéséért felelős oktatók folyamatosan részt vesznek. Évente két szakkonferenciai alkalom mellett a rendszeres információ és kapcsolattartás műhelye ez a közösség. Az itt folyó munka különös hangsúlyt helyez arra, hogy az egyházak változó mozgásterének és igényének figyelembevételével hozzájáruljon a lelkészi, illetve a hittanári szakra készülő hallgatók gyakorlati tudásának korszerűsítéséhez, aktuálissá tételéhez. A tanácskozások alkalmával minden résztvevő intézmény köteles beszámolni a konferenciák közötti időszak módszertani eredményeiről. 2006. ápr. 18-21. között az EHE adott otthont a konferenciának.
GEKE – Europakonsultation Az európai protestáns egyházak közösségének (GEKE) szervezésében működő, az egy- és kétciklusú teológiai képzés problémáival foglalkozó konzultáció munkájába a MEE és az EHE 2006-tól küld képviselőket. A 2008 őszén Berlinben megalapított konzultációs munkacsoport kétéves tanulmányi anyagának előkészítő bizottságába beválasztották Szabó Lajost, ahol az Európai Egyházak Közössége és a németországi EKD közösen készítik elő a teológiai képzés európai közös dokumentumát. Ez az anyag azt a célt szolgálja, hogy a ma még mindig nagyon eltérő felsőoktatási képzési formák és szerkezetek közelebb kerüljenek egymáshoz és az egyházak kölcsönös diploma elismerése gördülékenyebb, és átláthatóbb legyen. A munkacsoportban felsőoktatási szakemberek és egyházi vezetők egyaránt részt vesznek. A folyamatos konzultáció helyszíne a bécsi teológiai fakultás.
7
GEKE – Regionalgruppe 2013-tól 2019-ig dolgozik a délkelet-európai GEKE munkacsoportja a „Bildung für Zukunft. Bildungsverantwortung
zwischen
evangelischem
Auftrag
und
gesellschaftlichen
Herausforderungen” című programon. A kutatás célja a nemzeti szinten strukturálódó képzési rendszerek áttekintése és átjárhatóságának vizsgálata, az új képzési formák megtalálása, a tehetséggondozáson és participáción alapuló modern képzési lehetőségek kidolgozása a kutatási partnerek segítségével. Az egyházak eközben nagy hangsúlyt helyeznek a képzés csupán funkcionális jellegével szemben az inklúzivitást és az egyén önállóságát támogató képzési formák kidolgozására és sajátosan egyházi jelleg megtalálására. Orosz Gábor a csoport tagja.
Kutatói projekt: Szent szövegek és erőszak címmel 2007 folyamán megtörténtek az első lépések egy nemzet- és vallásközi kutatócsoport létrehozása felé. Azóta már kis lépésekben meg is kezdte a munka. Központként az EHE Ószövetségi Tanszéke működik, ám az intézmény egyéb tanszékeinek kollégáit is sikerült bekapcsolni a munkába. A témáról több szemináriumra került sor (pld. 2009 januárjában Izaak de Hulster [Göttingen] vezetésével workshopra, később pedig a neuendettelsaui Augustana Hochschuléval [Renate Jost] együttműködve szemináriumra a gender tanulmányok és az erőszak összefüggéseiről. 1-1 cikk már meg is jelent.
Új fordítású protestáns Biblia revíziója A fordításrevízió bizottságának tagjai Bácskai Károly és Varga Gyöngyi.
Egyháztörténeti műhely: középkori és újkori megújulási mozgalmak Az egyháztörténeti tanszéket még Sólyom Jenő (1904-1976) és Fabiny Tibor (1924- 2007) tette a reformáció- és pietizmuskutatás nemzetközi hálózatához kapcsolódó fontos és elismert műhellyé. Korányi András bekapcsolódása óta ez a profil a rendtörténettel és 20. századi kutatásokkal is kiegészült. A tanszék külső közreműködőként részt vesz a Luther-bibliográfia összeállításában (Lipcse), a Melanchthon-levélkiadásban (Heidelberg), az EKD hitvalláskiadási vállalkozásában (a magyarországi hitvallások sajtó alá rendezésével) és a Franckesche 8
Stiftungen hallei gyűjteményeinek Hungarica-sorozata szerkesztésében, valamint az egykor bécsi, ma pozsonyi és eperjesi protestáns egyháztörténeti intézet kutatásaiban. 2001-2004 között sikerrel valósult meg a Szegedi Tudományegyetem Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékével és az Evangélikus Országos Könyvtárral közös, „Magyarország és Erdély a kora újkori európai eszmetörténetben” c. NKFP-projekt. A 2007-ben a PPKE-mel és a KRE-mel együtt rendezett reformációtörténeti konferenciakötete 2009-ben jelent meg. Az egyháztörténeti műhely kutatómunkájának két stratégiai partnere jelenleg és az előttünk álló 4-5 évben, a 2017-es reformációjubileumig a MEE Reformációtörténeti Emlékbizottsága (Luther válogatott művei könyvsorozat; Evangélikus lelkészek Magyarországon 1920-ig életrajzi adattár; Magyar Evangélikus Digitális Tár; Magyar Evangélikus Bibliográfia) és a MTA BTK „Emigration” munkacímű Refo500 tudományos projektje.
A Healing of Memories nemzetközi programot hozott létre az Egyházak Világtanácsa, illetve az Európai Egyházak Konferenciája azzal a céllal, hogy a hagyományos történelmi konfliktusokat a közösen végzett, tudományos igényű történelem-feltárás eszközével, szakkonferenciákkal és többnyelvű tanulmány-kötetekkel oldja fel. Korányi András a kutatócsoport tagja.
A 2000-es évek közepétől elindított történészi-egyháztörténészi kutatási program a Christian World Communion and the Cold War nemzetközi tudományos tanulmányi projekt, melynek kezdeményező és támogatói köre a Lutheránus Világszövetség, a skandináv és finn evangélikus egyházak és társadalmi alapítványok, illetve a Visegrádi Alapítvány. Célja az adott korszak minél szélesebb perspektívájú feltárása, illetve az ezen a szakterületen tevékenykedő tudományos-egyetemi műhelyek és kutatások közötti kapcsolatteremtés Korányi András a Tanácsadó Testület tagja.
Az egyháztörténeti nemzetközi kutatási együttműködések körébe tartozik még a külföldi egyetemekkel egy-háztörténeti szakterületen indított közös kutatás: -
a prágai Károly Egyetem (és a Lipcsei Egyetem kutatóinak közreműködésével) a 20.
századi kommunista-szocialista időszak kelet-közép-európai összefüggéseinek vizsgálatára;
9
-
a mainzi Johannes Gutenberg Egyetem Evangélikus Teológiai Fakultásán működő
Egyháztörténeti Intézettel (Seminar für Kirchengeschichte) együttműködésben a totalitárius diktatúrák Kelet-Közép-Európára fókuszáló feldolgozására.
Az EHE gyakorlati teológiai tanszékének vezetője már több cikluson át az Intereuropean Commission on Church and School (ICCS) európai szintű szakmai szervezet vezetőségi tagja. Az ICCS a münsteri Comenius Institute - az egyik legfontosabb európai protestáns valláspedagógiai tudományos kutatóintézet - munkáján keresztül a legjelentősebb európai szintű szakmai grémium. A szakmai körökben Magyarországon belül is ismert. A Gyakorlati tanszék munkatársai vezetik és koordináljak azt a katekétai munkacsoportot, amely a kötelezően választható hát- és erkölcstan koncepcióját, tantervét és tankönyveit készíti. A Gyakorlati Intézet vezetője szerkeszti a Magyarországi Evangélikus Egyház Lelkipásztor című szakfolyóiratát, amely az evangélikus gyülekezetek lelkészei körében az egész ország területén általánosan használt és olvasott havonta megjelenő szaklap.
Egyházzenei műhely: az egyházzenei tanszék munkatársai tagjai a Magyarországi Ev. Egyház liturgiai és zenei bizottságának. Közreműködtek az Evangélikus Istentisztelet – Liturgikus Könyv (Bp. 2007) szerkesztésében. Munkájuk a Magyarországi Ev. Egyház liturgikus életének része. Gyakorlati tevékenységükkel, melybe a szak és az intézmény más szakjainak hallgatóit is bevonják, segítik a liturgikus megújulást, az egyházzene liturgián belüli szervesebb szerepének megerősítését.
Oktatás és kutatás koordinációja: Doktori iskola
Az EHE doktori iskolája a hittudományok tudományterületen 1998 óta folytat szervezett doktori képzést. Első akkreditációjára 2002-ben került sor. A 33/2007 (III.7.) Korm. rendelet alapján átalakított doktori iskola a MAB 2008/3/VIII/2/110 sz. határozata alapján „feltételesen megfelel” minősítést kap. A MAB 2009//7/XIII/2/275 határozata alapján „megfelel” minősítést kap.
10
