AZ ÉV HONLAPJA PÁLYÁZAT SZEREPE A HAZAI ONLINE MARKETING KULTÚRA FEJLŐDÉSÉBEN

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KERESKEDELEM ÉS MARKETING SZAK Nappali Tagozat Nemzetközi marketing szakirány

AZ ÉV HONLAPJA PÁLYÁZAT SZEREPE A HAZAI ONLINE MARKETING KULTÚRA FEJLŐDÉSÉBEN

Készítette: Kondor Eszter

Budapest, 2010

Tartalomjegyzék 1. Bevezető ........................................................................................................ 5 2. A téma elméleti hátterének bemutatása .................................................... 8 2.1. A marketing fogalma .................................................................................................. 8 2.2. A marketing stratégia elemei és a marketing mix ...................................................... 9 2.3. Marketingkommunikáció ......................................................................................... 10 2.4. A direkt marketing .................................................................................................... 10 2.5. Az online marketing ................................................................................................. 11 2.5.1 Az online környezet ............................................................................................ 12 2.5.2. Könnyű vagy nehéz az online kommunikáció? ................................................. 14 2.5.3. Az online marketing fajtái ................................................................................. 14 2.5.4. Az online marketing célja .................................................................................. 15 2.5.5. Vállalati jelenlét a weben .................................................................................. 16 2.5.6. A weboldal ......................................................................................................... 18 2.5.6.1. Az értékesítése weboldal ............................................................................ 18 2.5.7. Miért fontos az online jelenlét? ......................................................................... 19 2.5.8. A kommunikatív web dizájn ............................................................................. 20 2.5.8.1. Milyen a "jó" web dizájn? .......................................................................... 20 2.5.8.2. Mitől lesz igazán értékes egy honlap? ........................................................ 22 2.5.8.3. Saját holnap nélkül nincs jövő .................................................................... 23 2.5.9. A válság hatása az online marketingre .............................................................. 25 2.5.10. Az online világ fejlődése, ahogy én látom ...................................................... 26

3. Az Év Honlapja pályázat .......................................................................... 28 3.1. Bevezető ................................................................................................................... 28 3.2. Mélyinterjúk, elemzések ........................................................................................... 28 3.2.1. Interjú Varga Istvánnal ...................................................................................... 29 3.2.2. Interjú Kollár Lászlóval ..................................................................................... 33 3.3. A pályázat elindítása ................................................................................................. 35 3.3.1. Az alapötlet, alapítók, célkitűzések ................................................................... 35 3.4. A pályázat környezetének elemzése ......................................................................... 37 3.4.1. PEST analízis..................................................................................................... 37 3.4.2. SWOT analízis................................................................................................... 41

3

3.5. Az Év Honlapja pályázat működése és fejlődése ..................................................... 42 3.5.1. Áttekintés 2002-2008-ig .................................................................................... 42 3.5.1.1. Nevezés feltételei........................................................................................ 42 3.5.1.2. Nevezési kategóriák, a nevezők számának alakulása ................................ 43 3.5.1.3. Elbírálási szempontok ................................................................................ 43 3.5.1.4. Szakmai zsűri, díjazás ................................................................................ 44 3.5.2 Innovációk, újítások 2008 és 2009 között .......................................................... 45 3.5.2.1. A pályázat honlapjának fejlesztése ............................................................. 46 3.5.3. Innovációk, újítások 2009 és 2010 között ......................................................... 49 3.5.3.1. Kategóriák bővülése ................................................................................... 49 3.5.3.2. Zsűrizés ....................................................................................................... 50 3.5.3.3. A szponzoráció lehetősége 2010-ben ......................................................... 52 3.5.4. Az Év Honlapja 2010 pályázat lebonyolítása .................................................... 53 3.5.4.1. Az utolsó zsűri találkozó ............................................................................ 56 3.5.4.2. A Díjátadó Gálaest...................................................................................... 57 3.5.4.3. A nyertesek ................................................................................................. 59

4. A kérdőíves kutatásom elemzése.............................................................. 62 4.1. A kutatás célja .......................................................................................................... 62 4.2. Mintavétel módja ...................................................................................................... 62 4.3. Hipotézisek megfogalmazása ................................................................................... 62 4.4. Eredmények .............................................................................................................. 63 4.4.1. A minta demográfiai jellemzői .......................................................................... 63 4.4.2. A tárgyköri kérdések elemzése .......................................................................... 64 4.4.3. Összegzés .......................................................................................................... 77

5. Mélyinterjú egy pályázóval ...................................................................... 78 6. Összefoglalás .............................................................................................. 79 7. Felhasznált irodalom ................................................................................. 80 8. Mellékletek ................................................................................................. 81

4

1. Bevezető A marketingeszközök az elmúlt években robbanásszerű változáson mentek keresztül. A korábbi, tradicionális stratégiák helyébe modern és figyelemfelkeltő ötletek léptek, majd napjaink legnépszerűbb vívmányaként az internetes marketing is teret hódított. A webes megjelenések olyan új távlatokat nyitottak meg, amelyek a marketing teljes mechanizmusát átrendezték. Az Internet szerepének átalakulása ma már olyan korszakalkotó marketingmódszereknek adott otthont, melyek segítségével az eddigieknél sokkal könnyebben érhetjük el emberek millióit. A tradicionális közvetítést az interaktivitás váltotta fel, hiszen egy új világ van kibontakozóban, melyben a fogyasztók saját maguk igényeik szerint alakíthatják az őket körülvevő környezetet, az internet végtelen tárháza segítségével kényükre válogathatnak termékek és szolgáltatások között. Eldönthetik milyen reklámra kíváncsiak, keresgélhetnek weboldalak között, nincs rájuk kényszerítve semmi. Manapság egyre több marketingstratégia központi szereplője az internet. Saját weblap nélkül olyan egy vállalat, mintha nem is létezni, így fontos, hogy erősen koncentráljunk erre a területre. Egy cég arculatának egyik nélkülözhetetlen alkotóeleme egy olyan naprakész, letisztult honlap, mellyel sikerül egy pozitív képet kialakítani a fogyasztók körében. Szakdolgozatom esettanulmányának köszönhetően, Az Év Honlapja pályázat kapcsán értettem meg, mennyire fontos időt és pénzt szánnunk az online marketingtörekvésekre, az internetes lehetőségek olyan dinamikusan fejlődnek, hogy aki nincs jelen az online térben, olyan mintha nem is létezne. A pályázat vállalatok, magánszemélyes honlapjait pontozza, az online megjelenés professzionális kialakítását és természetesen annak pozitív illetve negatív hatásait díjazza. Az pályázat egy olyan kezdeményezés, amely már 9 éve támogatja az online marketing fejlődését, a háttérből járul hozzá az internet adta lehetőségek kiaknázásához. Szakmai gyakorlatom során lehetőségem volt a pályázatot működtető csapat tagjaként részt venni a háttérmunkálatokban, segíteni a versenyt támogató feladatok végrehajtásában.

5

Szakdolgozatom témája így az online marketing fejlődése, módszerei, és ezen kultúra egyik főtámogatója Az Év Honlapja pályázat lett. A téma tehát nagyon időszerű, hiszen kutatásaimat, interjúimat a pályázat lezajlásának ideje alatt készíthettem el. A pályázat alapítója, Varga István sok értékes anyagot bocsátott rendelkezésre, első kézből olvashattam az elmúlt évek pályázatainak lebonyolításáról, sikeres kimeneteléről. Kutatásaim fő célja, hogy kiderüljön, mennyire fontos ma az online marketing, a webes megjelenés, és hogy milyen eszközökkel támogatja a pályázat az internetmarketing terjedését és népszerűsítését. Mélyinterjúim és kérdőíves kutatásom segítségével szeretném feltárni az online tér jövőbeni lehetőséget és ehhez kapcsolódóan a pályázat térhódításának lépéseit. Szakdolgozatomban a bevezetést követően a második fejezetben, a dolgozat elméleti hátterét szeretném bemutatni a marketing kialakulásától egészen az online marketing módszereinek bemutatásáig. A harmadik fejezetben Az Év Honlapja pályázatot esettanulmányként dolgozom fel, egészen az alapítástól a 2010-es pályázat lebonyolításáig. Kutatásaimat természetesen a pályázat alapítójával, Varga Istvánnal készült mélyinterjúval kezdtem, majd sikerült az egyik zsűrivel, Kollár Lászlóval is beszélgetnem. Kettőjük inspirációs munkája nekem is megadta a kellő magabiztosságot dolgozatom folytatásához. A továbbiakban foglalkoztam a pályázat fejlődését, sikerességét fokozó innovációs technikákkal is, valamint azon sikeres változtatásokkal, amelyek a pályázatot támogató csapat sokévi munkájának gyümölcse. Az idei pályázat háttérmunkálatainak elemzése a dolgozatom egyik legfontosabb része, hiszen itt már saját tapasztalataim is segítséget nyújtottak. A következő részben folytattam a primer kutatást, de már nem mélyinterjúkkal, hanem egy kérdőív segítségével, amelyet a pályázat idei és az elmúlt évek jelentkezői között töltettem ki. Kíváncsi voltam, hogy azon vállalatok körében, akik már az elmúlt években komolyan vették az online területek fejlődésében rejlő lehetőségeket, hogyan látják a jövőt, miért látták hasznosnak nevezni a pályázatra, mennyire foglalkoztak az online marketing eszközeivel a versenyképesség a piaci potenciál növelésének érdekében. A válaszok 6

elemzése, a fejezet grafikonjai és diagramjai megkérdőjelezhetetlenül kimutatják hipotéziseim beigazolódását. Az összefoglaló fejezetben beszámolok dolgozatom eredményességéről, a témához kapcsolódó gondolataimról, valamint olyan lehetőségekről, melyek pozitívan alakíthatják mind az online marketing mind Az Év Honlapja pályázat jövőjét. A mellékletben csatoltam a szakdolgozatomhoz felhasznált képeket, anyagokat, melyeket hasznos szemléltető eszközöknek tartok. Bevezetésem végén szeretném megragadni az alkalmat, hogy megköszönjem a közreműködést mindazoknak, akik ötleteikkel, véleményeikkel segítették munkámat.

7

2. A téma elméleti hátterének bemutatása 2.1. A marketing fogalma Ha marketing szó jelentésére vagyunk kíváncsiak, akkor mélyre kell ásnunk a közgazdaságtan belső, szűkebb tevékenységeihez. A marketing nem más, mint a vállalatok által használt ösztönző módszer, mely a vevők és a fogyasztók igényeinek kielégítésére irányul. A marketing eszközei, piacelemzés, termékek és szolgáltatások elemzése, fogyasztók megismerése, árak meghatározása, kialakítása, értékesítés megszervezése mind a fogyasztók befolyásolására törekszik. Fontos a folyamatos innováció, új termékek piacra való bevezetése ahhoz, hogy mindig a fogyasztók szeme előtt maradhassunk, kreatív marketingötletek segítségével befolyásolhatjuk szokásaikat.1 „A hagyományos meghatározás szerint a marketing egyenlő a vevőorientációval. Miközben harmonizálja a vállalat érdekeit és lehetőségeit a vevők igényeivel, hozzájárul a jövedelmezőséghez.”2 Ahol a szükséglet megjelenik, ott születik a marketing, és arra törekszünk hogy ezt a szükségletet minél hamarabb minél hatékonyabban elégítsük ki. Ehhez termékeket is szolgáltatásokat nyújtunk, amikért cserébe ellenértéket kapunk. Ahhoz hogy befolyásolni tudjuk az eladásokat, létre kell hozni egy hatásos értékesítése csatornát a vevő és az eladó között. Egy vállalat marketingtevékenységei egy olyan személetmódot, filozófiát is jelent, melyet a felső vezetők határoznak és valósítanak meg. Az adott cég résztevékenységeinek összhangban kell lenni a marketingszempontokkal, csak így alakulhat ki egy határozott és céltudatos stratégia, mely sokban befolyásolhatja az arculat és az imázs hatását a fogyasztókra. A marketing legfőbb szolgája az eladásösztönzésnek, hiszen segítségével embertömegek véleményét, igényeit formálhatjuk, termékeket is szolgáltatásokat népszerűsíthetjük, növelhetjük eladásainkat. Természetesen a marketing segítséget nyújthat több olyan nyereségorientált területen is, mint például a politika, oktatás, kultúra vagy akár a vallás. A marketing olyan interdiszciplináris szakterület, mely több olyan társadalomtudománnyal is kapcsolatban áll, mint például a szociológia,

közgazdaságtan,

pszichológia,

vallástudomány,

stb.

A

sikeres

marketingstratégia kialakításához rendkívül sok külső tényezőt is figyelembe kell venni. A

1

http://hu.wikipedia.org/wiki/Marketing , 2010.október 4. 15:40

2

Veres Zoltán, Szilágyi Zoltán: A marketing alapjai, Perfekt kiadó, Budapest, 2007, 16. oldal

8

vállalatok a belső erőforrásaikat igyekszenek úgy alakítani, hogy azok minél pontosabban illeszkedjenek a külső piaci viszonyokhoz. Természetesen ehhez először több vizsgálatot is el kell végezni. A versenytársak elemzése nélkülözhetetlen lépés, valamint piackutatási módszerek segítségével megismerhetjük a fogyasztói igényeket, így nyereségesebbé és hatékonyabbá tehetjük vállalatunkat.3

2.2. A marketing stratégia elemei és a marketing mix Egy vállalkozás marketingstratégiája egy olyan átfogó, összetett cselekvéssorozat, amely a marketingcélok megvalósítására irányul. Megmutatja, hogy a vállalkozás: 

melyik piacon és milyen módszerekkel akar eljutni a fogyasztókhoz,



milyen befolyásoló eszközöket használ ahhoz, hogy a vevőket magához csábítsa illetve hogy az üzleti partnerek támogatását megszerezze,



mit tesz a vállalkozás azért, hogy törzsvásárlót megtartsa, illetve vevőinek körét tovább bővítse.

A marketingstratégia általános meghatározásából következik, hogy a marketingstratégia két főeleme: 

a célpiac meghatározása,



a marketingmix.

A célpiac az a szegmens, ami az adott piacon egyneműnek tekinthető, és a vállalkozás azért választja ki, hogy egy adott terméket, illetve szolgáltatást célzottan juttassa el a fogyasztókhoz a nekik szóló üzenettel együtt. A marketing mix az alapja minden marketingpolitikának, és természetesen az is nagyon fontos, hogy ezen elemeket integráltan, együttesen kell alkalmaznunk. Termékek esetében a 4P-t (Product, Price, Place, Promotion) alkalmazzuk, vagyis a következő alkotóelemeket: termék, ár, értékesítés, promóció. A szolgáltatások esetében ez még további 3 elemmel (People, Process, Physical evidence) bővül, melyek a következők: emberek, folyamat, és 3

http://hu.wikipedia.org/wiki/Marketing , 2010.október 4. 15:30

9

fizikai megjelenés. Ezen elemek és szempontok vizsgálata az első lépés egy marketingstratégia kialakításánál. Mindig figyelembe kell vennünk, hogy minél könnyebben illeszkednek egymáshoz ezen alkotók, annál könnyebb lesz elérnünk az általunk kitűzött célt.4

2.3. Marketingkommunikáció „A marketingkommunikáció olyan tervezett cselekvéssorozat, amely a vállalat marketingrendszerébe illeszkedik, célja egy termék (szolgáltatás), márka vagy vállalat (intézmény) megismertetése, népszerűsítése, a fogyasztó figyelmének felkeltése, vásárlásra ösztönzése, illetve érdeklődésének megtartása kommunikáció segítségével.”5 A marketingkommunikációt két részre bontható, az ATL (klasszikus reklámeszközök) valamint a BTL, azaz a nem hagyományos marketingkommunikációs eszközök alkotják. A below the line eszközei között találjuk a direkt marketing módszerét is, ami manapság igen közkedvelt és népszerű lett, a továbbiakban bővebben foglalkozom ezzel a témával.

2.4. A direkt marketing A marketing egyik értékesítés-ösztönzési formája a direkt marketing, melynek legfőbb törekvése a kapcsolatfelvétel, valamint az irányított kommunikáció a célcsoport tagjaival. Ezen cél elérése érdekében többféle reklámeszköz közül válogathatunk:6 

Csomagküldő kereskedelem: az áruházak katalógusok segítségével mutatják be termékeiket, majd postai úton juttatják el a megrendelt árut a megrendelőkhöz. Előnye hogy nem szükséges eladó személyzet fenntartása, hátránya viszont hogy nehéz meghatározni a célszegmenseket, így nehéz kiválasztani, hogy kiknek küldjük el a katalógust. Ez az egyik legelterjedtebb direkt marketing forma.

4

http://hu.wikipedia.org/wiki/Marketing, 2010. október 4. 15:40

5

Veres Zoltán, Szilágyi Zoltán: A marketing alapjai, Perfekt kiadó, Budapest, 2007, 197.oldal

6

http://hu.wikipedia.org/wiki/Marketing, 2010. október 4. 16:10

10



Közvetlen levél (direct-mail): E-mailek illetve postai levelek formájában brosúrákat, prospektusokat küldhetünk a lehetséges vevőknek, potenciális megrendelők.



Telemarketing: Telefonon történő vásárlásösztönzés.



SMS-marketing: Ez egy új, egyre népszerűbb eszköz. Pontosan célozható, így hatékony.



TV-marketing: Külön műsor keretében kerülnek bemutatása az egyes termékek a televízióban, amelyek azonnal megrendelhetőek



Multi level marketing: Ez egy piramis rendszer, amelyben a már meglévő eladók szereznek maguk alá újabb eladókat, akik az adott felettesük irányítása alatt dolgoznak.



Internet marketing: Manapság az internet az egyik leghatékonyabb marketing eszköz. Költséghatékony, és nagyon népszerű. Fajtái a web marketing, e-mail marketing, keresőmarketing, valamint szociális hálókon való megjelenés is.

2.5. Az online marketing „Online marketing alatt az interaktív üzleti munkához kapcsolódó marketingtevékenység azon formáját értjük, amely hálózati információrendszerekben és elektronikus közegben egyedekkel és tömegekkel sajátos módon kommunikál, és globális értékesítést támogat online és offline eszközökkel. Alternatív fogalom az e-marketing vagy elektronikus marketing, amely szélesebb kiterjedésű, magában foglalja az internet, az interaktív digitális tv, a mobil kommunikációs eszközök és más technológiák, például adatbázis marketing és elektronikus CRM (ügyfélkapcsolat-kezelés) alkalmazását a marketing célok érdekében.”7

7


11

2.5.1 Az online környezet Az internet segítségével a vevői kapcsolatok gyorsabbak és közvetlenebbek, a szervezet és a vevő közötti útvonal megrövidült. Az internet nyitott és globális, szerkezete és mérete lehetővé teszi a globalizációs folyamatot. Bárhol, bármikor elérhető, ezen jellegéből fakadóan egyre jobb kommunikációs lehetőséget biztosít a vevők és a vállalatok számára. Ma már az interneten is elérhető szinte az összes hagyományos „off-line” piaci kínálatban fellelhető

termék,

szolgáltatás,

megvásárolhatunk

számos

fogyasztási

cikket,

katalógusokból rendelhetünk, ezen kívül kereskedhetünk információkkal, adatbázisokkal valamint programokkal is. A költségeket tekintve egyrészről nagyban lecsökkennek az értékesítési csatorna kiadásai, másrészről viszont újak is jelentkeznek, hiszen az online infrastruktúra kialakításához és fenntartásához új ráfordítások szükségesek, de ettől függetlenül költséghatékony megoldásnak nevezhető az online értékesítés. A kibertérben az elektronikus piactereken a cserefolyamatok megvalósításánál úgynevezett kiber közvetítők vesznek részt. Ide tartoznak azok az intézmények, amelyek a kifizetést segítő intézmények, a szállító cégek, és a kommunikációs folyamatokért felelős ügynökségek. Meg kell találnunk azt a leghatékonyabb összhangoz ezen közvetítők között, hogy az eladó és vevő közötti csere minél zökkenő mentesebben történjen. „Irányítani kell az termékinformációt, amely a webhelyről közvetlenül a végfelhasználó felé árad.”8 Az online környezetben az AIDA modell is módosul, továbbfejlődik, hiszen a fogyasztó passzív szerepköre most aktív státuszba lép át. Ezen változásokat lehet látni a következő táblázatban. Az internetes környezet jellemzésére az ún. NAIARS formulát is lehet használni, amely a fogyasztó szükségleteinek kielégítésére fókuszol, hiszen célja a minél magasabb megelégedettség.9

8


9

Veres Zoltán, Szilágyi Zoltán: A marketing alapjai, Perfekt kiadó, Budapest, 2007, 284-285.oldal

12

1. ábra:

AIDA modell10

Magatartás modell

E-üzlet kommunikációs stratégia

AIDA Folyamat

Offline médiumok használatával hívjuk fel a figyelmet a webhelyre. Keresőgépek igénybevétele Kognitív

Figyelem/Attention

hasznos, hogy a hely megtalálását lehetővé tegyük. Más

webhelyeket

lehet

használni

hirdetési

felületként. Használhatunk különböző, egyéni testre-szabási technológiákat, hogy megfeleljünk az odalátogató Érzelmi

Érdeklődés/Interest individuum igényeinek. E-mail és engedélyezett (permission) marketing, valamint Push módszerek alkalmazása a célpiac elérésére. Olyan tartalom és dizájn kialakítása, amely vonzó a célközönség számára. Megfelelő kapcsolattartási

Vágy/ Desire

elemek

Viselkedés

alkalmazása,

melyek

a

helyre

visszavonzzák a látogatót. Cselekvés/Action

Promóciók alkalmazása a vásárlás elősegítése céljából.

Saját készítésű táblázat NAIARS formula: 11 

N Need / Szükségletek



A Action / Cselekvés



I Information / Információ



A Attraction / Vonzerő



R Reaction / Reakció



S Satisfaction / Megelégedettség

10


11


13

2.5.2. Könnyű vagy nehéz az online kommunikáció? Online közegben megadatik az a lehetőség, hogy arra és akkor kattintunk rá, amire és amikor akarunk. Nem kell végig nézni a sok felesleges reklámot, amit a televízióban nem tudunk kikerülni, nem kell meghallgatni a hirdetéseket a rádióban, amikor inkább zenét hallgatnánk. Ez a neten másképp működik. Olyan oldalakat böngészünk, amiket mi szeretünk, olyan hirdetésre kattintunk, ami minket érdekel, és azt az oldalt válasszuk ki, ami a legmegfelelőbb a keresett tartalom elérésére. Ezért is sokkal mérhetőbb, hogy ki mire kattint, ez egyfajta visszajelzés a vállalatok, értékesítők részére. Manapság már több olyan

alkalmazás

létezik,

melyek

segítségével

visszajelzéseket

kaphatunk

az

érdeklődőktől, ami nagyon is megkönnyítheti munkánkat. Az, hogy a kibertérben a látogatók válogathatnak a hirdetések, reklámok és weboldalak között, az természetesen meg is nehezíti munkánkat. Ezért sem árt foglalkozni az online marketinggel, hiszen ha odafigyelünk és a célcsoportunknak megfelelően alakítjuk ki online kampányukat és hirdetéseinket, ha elérjük, hogy a keresőmotorokban előkelő helyet foglaljon el honlapunk, akkor biztosak lehetünk, hogy eljut a fogyasztókhoz az általunk kínált termék vagy szolgáltatás.12

2.5.3. Az online marketing fajtái Kijelenthetjük, hogy az online marketing, más néven internetes marketing egy olyan új, forradalmi eszköz, melyet az internet rohamos fejlődése tett lehetővé. Az elmúlt években több olyan marketing módszer látott napvilágot, amelyek alkalmazása lehetetlen az internet segítsége nélkül. Ilyenek például:13 

Weboldalak fenntartása: a vállalatok weboldalak segítségével jelennek meg az online térben, így mindig naprakész információkkal rendelkeznek látogatóik számára.



Keresőmarketing: egy weboldal látogatottságának növelésére irányuló módszer.

12


13

http://hu.wikipedia.org/wiki/Online_marketing, 2010. október 12. 13:40

14



Web analitika: az internetes látogatottság mérése.



E-mailek és hírlevelek: segítségükkel friss hírekkel, akciókkal, felhívásokkal bombázhatjuk célcsoportunkat.



Banner hirdetések: figyelemfelkeltő hirdetési felület egy weboldalon.



Blogok: egy olyan weboldal, mely folyamatosan bűvölő bejegyzéseket tartalmaz.



Vírusmarketing: egy olyan szájreklám, mely az üzenetét internetet segítségével terjeszti.



Link kampányok: linkek segítségével teszik lehetővé, hogy a lehető legtöbb látogató felkeresse az adott weboldalt.



Fórum: olyan weboldal, mely lehetőség biztosít arra hogy a felhasználók üzeneteket osszanak meg egymással egy adott témában.



Hírek RSS-ben: hírportálok és blogok használják ezt a szolgáltatást, hogy az oldalon megjelenő friss tartalom összefoglalóját terjesszék.



Partnerprogramok (affiliate marketing): egy olyan módszer, amikor a hirdető reklámjai megjelennek a partnere honlapján, és így a hirdető az innen érkező vevők után egy bizonyos százalékú jutalékot fizet partnerének.

2.5.4. Az online marketing célja Az online marketing esetében az eladó és a vevő közötti kommunikáció az internet segítségével valósul meg. De az, hogy ez a kommunikáció végül milyen hatást gyakorol az eladásra, az csakis az online marketingen múlik. Ezen tevékenységek célja ugyanaz, mit minden más marketinges eszközé, hatékonyan elérni a fogyasztót, hogy kielégítse annak igényit. Hogy ez az online térben valósul meg, az már csak egy plusz ráadás. A nyereségesség elérése érdekében tehát fókuszált online marketingkommunikációs tevékenységeket vetünk be. Ebben segítenek a következő módszerek:14

14

http://hu.wikipedia.org/wiki/Online_marketing, 2010. október 12. 14:05

15



Azonosítás: online piackutatási módszerek alkalmazása a vevői igények és szükségletek felderítésére.



Előrelátás:

az

feltérképezése.

információszerzés A

jövőben

igényének

befektetendő

és

a

vásárlási

erőforrások

hajlandóság

meghatározásának

szempontjából fontos hogy megértsük az a keresletet, amely az interneten jelentkezik. 

A vásárló igények kielégítése: a sikeresség szempontjából fontos, hogy különbséget tegyünk a hagyományos és az internetes csatornán jelentkező igények, szükségletek kielégítésének folyamata között. Az online marketing alkalmazása esetén nem feledkezhetünk meg a weboldalunk működtetéséről, frissítéséről. Fontos hogy használható, és naprakész legyen, hogy mindenki megtalálja a számára fontos

információt.

Fontos

még

a

hozzáadott

szolgáltatások,

postázás,

problémakezelés minősége is, hiszen a régi vevők megtartása ugyanolyan fontos, mint az újak szerzése.

2.5.5. Vállalati jelenlét a weben „Tekintettel az online médium viszonylag új mivoltára, kevés vállalat rendelkezik jól átgondolt és megtervezett web stratégiával. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a vállalati webhelyek véletlenül jelennek meg. A legtöbb vállalat természetes utat jár be, amely segíti az

adott

szinten

a

marketing

tevékenységét.

A

következő

fejlődési

fokokat

különböztethetjük meg:”15 A marketingszemlélet az idők során gyökeresen megváltozott, és ez az internet rohamos fejlődésének volt köszönhető. A vállalatok, főleg a haza kis- és középvállalatok 10-20 éve még nem tudhatták, mekkora aranybánya lesz majd az online területek kiaknázása. Kezdetben a net, mint információs csatorna jelentkezik és lehetőséget nyújt weblapok alkalmazására is. A következőkben már alkalmas adatbázisok elérése és összekapcsolására is, eközben a hálózati eszközök fejlődésének köszönhetően egyre gyorsabb és hatásosabb munkát biztosít. A későbbikben a fejlődés egy olyan szakaszába ért, amelyet előre 15

Eszes István - Bányai Edit: Online marketing, Műszaki könyvkiadó, 2002, 35.oldal

16

megjósolni nem lehetett. A fogyasztók bekapcsolódhattak a marketingfolyamatokba, az interaktivitás és a kétirányú kommunikáció lehetővé tette, hogy visszacsatolások segítségével részt vehessenek a tervezésben és a módosításokban.16

2. ábra17

A vállalati webhely fejlődése 0. szint

A vállalatnak nincs webhelye. Önálló webhelye nincs, de címét és

1. szint

fontosabb adatait megjeleníti egy internetes cím gyűjteményében.

2. szint

Egyszerű,

statikus

bemutatja

a

webhely,

vállalatot,

amely

megadja

az

elérhetőségeit és a fontosabb termékek leírását. Egyszerű,

3. szint

interaktív

hely,

ahol

a

felhasználók már kereshetnek a webhelyen, kérhetnek

adatokat

a

termékekről,

készletekről és árakról. Interaktív

webhely,

felhasználókkal 4. szint

Többnyire

támogatja

folyó

a

tranzakciókat.

elérhető

interaktív

vevőszolgálat, mely direkt marketinges funkciókat is támogat. Teljesen 5. szint

interaktív

webhely,

olyan

kapcsolati marketing kialakítása a vevők felé, mely lefedi a teljes marketingfunkciót. Saját készítésű táblázat

16

Veres Zoltán, Szilágyi Zoltán: A marketing alapjai, Perfekt kiadó, Budapest, 2007, 289-290. oldal

17

Veres Zoltán, Szilágyi Zoltán: A marketing alapjai, Perfekt kiadó, Budapest, 2007, 289-291. oldal

17

2.5.6. A weboldal Egy weblap általában azon célból készül, hogy a mögötte álló céget vagy személyt könnyen megtaláljuk az interneten és hasznos adatokat szerezzünk róla. Előfordulhat, hogy a weboldal az, amivel először találkozunk, amikor egy bizonyos személyről vagy vállalkozásról keresünk

információkat, ezért fontos tudnunk, hogy egy honlap

meghatározza a cég vagy személy megítélését az online közegben.18

2.5.6.1. Az értékesítése weboldal Az online marketing alapja egy értékesítése weboldal működtetése. „Az értékesítési weboldal – értékesítő mikrosite (mikroszájt) - egy olyan kereskedelmi célzattal felállított internet médium, (honlap, weblap), amelyet egy adott termék on-line értékesítésére hoz, vagy hozat létre a termékforgalmazásban érdekelt természetes, vagy jogi személy (cég).”19 Legfőbb feladat a termék vagy szolgáltatása forgalmazása, népszerűsítése a haszon növelésének céljából, tehát a minél hatékonyabb értékesítés. Egy jó értékesítési weboldal alapvető tulajdonságai: 

Letisztult struktúrájú, szerkezete könnyen átlátható



Felhasználóbarát



Navigációja könnyed és támogató



Tartalma informatív



Interaktív eszközöket alkalmaz



Vásárlásösztönző, döntés-előkészítő



Ügyfélkapcsolatokat kialakító és megtartó



Keresőbarát



Optimalizált



A jó weblap tervezés és tesztelés eredménye

18

http://hu.wikipedia.org/wiki/Weblap, 2010. október 22. 11:20

19

http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89rt%C3%A9kes%C3%ADt%C3%A9si_weboldal, 2010. október 22.

12:20

18

2.5.7. Miért fontos az online jelenlét? Nem érdemes abban a tévhitben élnünk, hogy amikor elkészül a weblapunk és azt egy bizonyos tárhelyen elhelyezzük, akkor vége is a történetnet. Honlapunk elkészítése csak a kezdet. Fontos, hogy ha már egyszer létrehoztuk, akkor minél többen látogassák, hiszen csak így érhetjük el a hozzá fűzött reményeiket. Ehhez pedig érdemes bizony online marketing eszközökhöz nyúlni segítségül. Az egyik hatékony lehetőség a kampányolás, vagyis a weblap népszerűsítése az egyes médiumokon keresztül, például sajtóban, rádióban, tévében, stb. Viszont előfordulhat, hogy a kampány befejeztével csökkeni fog a látogatottság. Fontos, hogy napról napra foglalkozzunk honlapunkkal, hiszen a karban tartása is épp olyan fontos, milyen amilyen a létrehozása volt. Lényeges elem a dizájn és természetesen a friss tartalom is. A láthatóság az egyik kulcsmomentum egy weboldal életében, ami azért fontos, hogy a különböző keresőoldalak a lehető legkönnyebben megtalálják. Ehhez be kell regisztrálni annak adatbázisába, és ezután ha rákeresünk az adott cég által kínált termékre vagy szolgáltatásra, akkor a keresők segítségével rátalálhatunk annak honlapjára. Ezen kívül be lehet kerülni még bizonyos katalógusokba és linktárakba is. A keresőoptimálás egy kiváló eszköz, amely alkalmazásával minél előkelőbb helyre kerülhetünk a keresőkben. Úgy válhatunk keresőbaráttá, ha tevékenységünkhöz illő címet találunk ki, majd optimalizáljuk a keresőszavakat, melyek beírásakor a mi cégünk linkje kerül az elsők közé. Érdemes partnerkapcsolatokat kialakítani és bekerülni linkgyűjtőkbe és banner bázisokba, így a PageRank-et is növelhetjük. Ez egy a kattintások alapján számított pontszám, mely érték alapján rangsorolják a kereső alkalmazások a találati sorrendet. Manapság az internetes kereskedés egyre népszerűbb lett, így már nélkülözhetetlen az online jelenlét. Tudnunk kell, ha a weboldalunk nem található meg a keresőeszközökben, akkor olyan, mintha egyáltalán nem is létezne. Friss tartalom, kampányolás, a keresőmotorok listáinak első 10 találatába kerülés mind elkerülhetetlen lépés egy weblap életében.20

20

http://www.webtron.hu/index.html, 2010. november 2. 15:20, http://www.honlapteszt.hu/web-design.

2010. november 2. 15:40

19

2.5.8. A kommunikatív web dizájn Egy jó web dizájn nagyon hasznos, hiszen több dologra is felhasználható. Rengeteget tudunk belőle építkezni, de persze csak akkor, ha az adott honlap tényleg jól össze van állítva. Segítségével könnyebben alakíthatjuk ki a bizalmat a vásárlóinkban, belevéshetjük a márkáink neveit a látogatók emlékezetébe, nívós tájékoztatást adhatunk, egyszerűbben pozícionálhatjuk termékeinket és persze nagyobb profitra tehetünk szert. Vállalkozói szempontból ezek közül talán a legfontosabb a profitszerzés, és ahhoz természetesen elengedhetetlen a hatékony kommunikáció. A web dizájn pedig fontos szerepet tölt be az online kommunikációban, az egyik legkreatívabb technika, ahol az alkotók bemutathatják saját ötleteiket. Azonban érdemes odafigyelni a visszacsatolásokra, és azon igényekhez közelíteni saját elképzeléseinket.

2.5.8.1. Milyen a "jó" web dizájn? „A jó dizájn az Interneten elengedhetetlen az értékesítési információk nyugodt, zökkenőmentes bemutatásához. Mivel az online szolgáltatások a fogyasztó által vezérelt és meghatározott közegben zajlanak, létfontosságú, hogy a tájékoztatás váljék a meggyőzés alapvető eszközévé, ezért könnyen fellelhető és felfogható módon kell tálalnunk. A világháló változatos lehetőségeket kínál, hogy az információ megkeresését és felhasználását a fogyasztók számára gyorssá, hatékonnyá tegyük.”21 Elég nehézkes kimutatni, hogy egy új, modern dizájn hány százalékkal jobban édesgeti magához a leendő vevőket. Minden ilyen változtatás hatását majd csak a következő évek forgalmából tudjuk kimutatni. Persze akad olyan lépés, melynek hatása akár azonnal érzékelhető, hol pozitívan, hol negatívan. Ilyenkor oda kell figyelnünk, hogy mi az ami bevált, és mi az, ami nem, tehát értékelnünk kell a következményeket. Fontos, hogy tanuljunk hibáinkból, vagy esetleg akár másik hibájából, és azt saját magunk javára fordítani. A web dizájn feladata az, hogy elősegítése a terméke értékesítését. Attól válik „jóvá” egy web dizájn, hogy mennyire jól segíti elő a termékek eladását. Fontos tudnunk, hogy nem a dizájn, hanem természetesen a tartalom és a szöveg értékesít, viszont az sem igaz, hogy a kinézetnek semmilyen hatása nincs a bevételére. Előfordulhat, hogy egy-egy találó kép, esetleg animáció sokat segít azon, hogy sokan olvassák el a szöveget, és többen 21

Daniel S. Janal: Online marketing kézikönyv II., Bagoly könyvkiadó, Budapest, 1988, 338.oldal

20

ezáltal rendeljenek. Amikor a látogató egy honlapra érkezik, először egységében látja meg a kezdőoldalt. Ezért nagyon fontos hogy az első oldal mindig csalogató, hívogató legyen. Természetesen ne legyen túl színes és összekutyult, hiszen senki se szeret órákig bogarászni, hogy mi hol van. A színek lágyak legyenek, fontos a szemeknek kellemes összhatás. A menürendszer átlátható, könnyen használható legyen, hogy minél hamarabb megtaláljuk, amiért jöttünk. Ha a leendő vevő az első bevillanó képben rögtön megtalálja a számára hasznos információkat. Egy túlzsúfolt honlapról igencsak nehézkes bármilyen fontos adatot kinyerni. Sokszor az is baj, ha túl sok mindent akarunk egyszerre rázúdítani a vevőre. Rengeteg felesleges információ a cégünkről, amik igazából nem is hasznosak, mint ahogyan mi gondoljuk. A bizalomépítés is nagyon fontos, így például célszerű egy pár sort közzé tennünk vállalkozásunk történetéről is, de természetesen csak mértékkel. Ha csak telezsúfoljuk a képernyőt, azzal nem érünk el semmi hasznosat. Próbáljunk meg mindig arra törekedni, hogy röviden tömören közöljük a lényeget, mindig csak a legfontosabb információknak szorítsunk helyet. Ezt főleg a kezdőoldalra értem, de természetes vegyük figyelembe a teljes honlap kialakításakor is. Ha a vevő beazonosít minket az "egy a sok közül" típusú cégek közé, akkor az csakis azért lehet, mert egyből összehasonlítja a honlapot a többivel. Ha nem lát egy kellemes, igényes, profi dizájn hasznos tartalommal, akkor sajnos nem tudjuk felvenni a versenyt a konkurenciával.22 Az első felvillanó képnek egyértelműen a látogató tudtára kell adnia, hogy jó helyen jár. Ahhoz hogy, ezt elérjük, érdemes betartani néhány íratlan szabályt:23 

ne használjunk 3 hasábnál többet



a szövegek különböző háttérszíneinek száma ne legyen több háromnál



az első képernyőn legnagyobb betűvel a címsort szedjük



ne ugráljunk a betűméretek között, mindenhol ugyanazokat a méreteket használjunk



használjunk félkövér és dőlt kiemeléseket

A „webkettes” dizájn jól kommunikál, ezért kiválóan használható eladására. A web 2.0 tervezés azt jelenti, hogy az oldal fókuszált, tiszta és egyszerű. Azon van a hangsúly, hogy minél élvezetesebbé tegye a honlap használatát az olvasója számára. Egyszerűségéből

22

http://www.honlapteszt.hu/web-design, 2010.október 29. 18:10

23


21

fakadóan átlátható, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy semmi dizájn nincs a holnapon, hanem azt hogy letisztult, modern és tetszetős. A „webkettes”dizájn a tartalomra és a könnyű kezelhetőségre összpontosít, emiatt nagyon népszerű az internetezők körében. Kifejezetten arra tervezték, hogy bizalmat és szimpátiát keltsen a honlap üzemeltetője felé. Kiválóan használható értékesítési honlapok elkészítésére is, mivel a hatékony kommunikációra épül.24

2.5.8.2. Mitől lesz igazán értékes egy honlap? Lássunk néhány alapvető elvet és koncepciót, amelyek megvalósításával létrehozhatunk egy kompozás, professzionális weblapot: 25  Egyszerűség: nem használunk felesleges elemeket, nem zavarjuk össze a látogatót a tájékozódásban. Koncentráljunk csak a fő üzenet átadására, csak a fontos és hasznos információkat kommunikáljuk. A blokkok élesen különüljenek el egymástól, így a kép nem folyik egybe.  Fehér háttér: a szöveg olvasása könnyebbé válik, jobban átlátható a honlap. Persze feldobhatjuk színekkel és mintákkal, de a szövegek mögötti részek fehérek legyenek.  Kevesebb hasáb: az oldal átláthatóbbá válik, könnyebb lesz a tájékozódás. A megtört szöveg jobban olvasható, de három hasábnál többet nem célszerű használni.  Erőteljes fejléc: előnyös, ha a képernyő felső része erőteljesen eltér a többi résztől, és ha a fejléc egy feltűnő színnel el van választva az oldal törzsétől.  Egyszerű navigáció: célszerű ugyanazt az átlátható menüt megjeleníteni minden oldalon, ez lehetővé teszi az egyszerű és gyors navigálást.  Címsor: fontos, hogy a címsor mindig a leginkább szem előtt lévő helyen legyen, ami bártan lehet akár nagyméretű is.  Erős színek: könnyedén elkülöníthetjük a fejlécet és a menüsort a többi résztől, ha élénk, erős színeket használunk.

24


25

http://www.honlapteszt.hu/web-design, 2010. október 29. 18:10

22

 Gazdag felszín: finom hatásokkal könnyedén lehet fokozni a minőséget, a dizájnos elemek pontosan erre szolgálnak. Minőségi fotók, színátmenet, tükröződés és 3D-s hatásokkal hamar feldobhatjuk a látképet.  Ikonok: segítségükkel izgalmasabbá tehetjük a honlapot.  Vonalak: ha az egymástól elkülönülő blokkokat vékony vonalakkal választjuk el, az 3D-s hatást kelt.  Új alkalmazások: egy kis kreativitás, innováció mindig feldobhatja a weblapunkat, ez pedig csaj előny jelenthet számunkra a konkurenciával szemben. Érdemes grafikusokkal és kreatív marketinges szakemberekkel együtt dolgozni, hogy mindig naprakészek, frissek és modernek legyünk. Hátha éppen egy új, merész ötlet hozza meg a nem várt sikert.  Logó: A logó az egyik legfontosabb ismertetőjegye egy vállalatnak, hiszen ez alapján ismernek meg bennünket a vásárlók. Ezért fontos hogy a honlapunkon is szerepeltessük nagyban és kicsiben is, akár több helyen feltüntetve. Legyen egyszerű és jól kidolgozott, könnyen felismerhető. Lényeges hogy mind a nevünk, mind a logónk egyedi legyen, így könnyedén beazonosíthatóak leszünk. Nem elhanyagolható az sem, hogy a honlap dizájnja harmonizáljon a logónkkal.

2.5.8.3. Saját holnap nélkül nincs jövő Az online jelenlét manapság már egyre fontosabb, akármilyen kis vállalatról is legyen szó, érdemes saját honlappal előrukkolni, és ezzel erősíteni az ismertséget az interneten is. Összegyűjtöttem pár meggyőző érvet, miért is hasznos manapság egy saját weblap: 26 Könnyen megismertethetjük cégünket és termékünket a világgal Hazánkban is egyre többen rendelkeznek internetes hozzáféréssel, és számuk napról napra tovább nő. Ezzel a páratlan eszközzel emberek ezreit érhetjük el közvetlenül. Költséghatékonyság Az internetes jelenlét - különösen más kommunikációs formákhoz képest - költségkímélő módja széles tömegek elérésének, és ezáltal új ügyfelek megszerzésének. 26

http://www.marketinginfo.hu/marketing_eszkozok/article.php?id=33, 2010. október 25. 16:40

23

Ügyfél-kapcsolattartás Egy weboldal remek lehetőség a cég ügyfélszolgálatának javítására, hiszen azonnali válaszlehetőséget biztosít az ügyfelektől és vásárlóktól érkező kérdésekre, valamint olyan közérdekű információk publikálására, mint a vállalat elérhetőségei, nyitva tartás és fogadóórák, a kínálatban szereplő termékek és szolgáltatások, cégbemutató, stb. Állandó elérhetőség A honlapon keresztül cégünk a nap 24 órájában, az év 365 napján elérhetővé válik. A site non-stop nyitva tartásának köszönhetően a potenciális ügyfelek és vásárlók bármikor választ

kaphatnak

kérdéseikre,

információkat

szerezhetnek

a

termékekről,

szolgáltatásokról. Reklámozás lehetősége Egy weboldal nagyon hatékony marketingeszköz, segítségével online értékesíthetünk, hasznos információkat oszthatunk meg vásárlóinkkal, partnereinkkel. Frissíthetjük az oldalt a legújabb akciókkal, mindig feltölthetjük az aktuális, naprakész híreket. Új piacok válnak elérhetővé Weboldalunk könnyedén felhasználható bármely piac meghódítása érdekében. Oldalunk kialakításánál az egyik legfontosabb a vevőorientáltság, hiszen célzottan szólíthatunk meg egy konkrét vásárlói kör, ilyen módon személyre szabottan népszerűsíthetjük termékünket. Termékek és szolgáltatások értékesítése A világhálón keresztül rengeteg megrendelés szerezhető, hiszen egyre népszerűbb az online vásárlás, a kényelmet biztosító otthonról történő beszerzés folyamata. Gyors frissítések és módosítások Az üzleti életben mindennap történnek változások. Változnak az árak, az ütemtervek, az elérhetőség, a specifikációk, a követelmények, stb. naprakész weboldalunkon keresztül lehetővé válik az információ azonnali frissítése, így mindig az éppen aktuális adatokkal találkozhat a fogyasztó. A világhálón mindig sokkal hamarabb értesülhetünk az újdonságokról, mint például a nyomtatott sajtóban. Figyelni kell, hogy oldalunk ne legyen elavult, pontatlan, minden nap foglalkozni kell a fenntartásával.

24

Visszajelzés a fogyasztóktól Mit gondolnak a látogatók és a potenciális vagy meglévő vásárlók vállalatunkról és termékünkről/szolgáltatásunkról? Vannak-e javaslataik vagy ötleteik tevékenységünkkel kapcsolatban? Milyen elvárásaik vannak cégünkkel szemben? Mindez csupán néhány a számos kérdés közül, amelyre választ kaphatunk, ha visszajelzési lehetőséget teremtünk fogyasztóink számára az interneten. A kommunikáció kiépítése remek módja az ügyfélkapcsolatok ápolásának. Versenyben maradás Az egyre éleződő versenyben mindenki mindent elkövet azért, hogy eladásait valamint fogyasztóinak számát növelje. Előbb-utóbb minden vállalat felismeri a világhálóban rejlő lehetőségeket, ezért érdemes megelőzni a konkurenciát, és mielőbb jelen lenni az interneten.

2.5.9. A válság hatása az online marketingre A 2008-2009-es globális gazdasági válság hatására rengeteg cég, vállalkozás került nehéz helyzetbe, sokan közülük tönkrementek, de akik átvészelték a krízist, számukra is jelentős áldozatokkal, megszorításokkal járt ez az időszak. Az online marketing ezzel szemben most virágozhat, hiszen egyre többen keresik a költséghatékony és mérhető megoldásokat, így lehetőség nyílik új piacok megszerzésére. A keresőhirdetésekben egyre többen hirdetnek, és számuk csak növekszik, viszont ezáltal az egyes kulcsszavakra adott licitek is nőnek, hiszen mindenki láthatóbb, értékesebb helyeken szeretné látni saját hirdetését. Egyre többen bízzák online kampányaikat szakemberre, segítséget kérnek honlapjuk megtervezésében, hiszen rájöttek, hogy ezek a módszerek igen jövedelmezőek lehetnek. A recesszió hatására, a fogyasztók egyre inkább, és tudatosan az online vásárlási megoldások felé fognak elfordulni, azok egyszerű használata, és ár-összehasonlító funkciójuk miatt. Magyarországon is megnövekedett az ilyen típusú weboldalak száma az elmúlt pár évben. Az online marketing világában igenis törekedni kell a kreatív megoldásokra, hiszen valahogy ki kell tűnni a tömegből, hiszen lehet kreatívan hirdetni e-mailben, egy weboldalon, de még a keresőkben is. Tudni azt, hogy a látogatók mikor mit tettek a weboldalunkon nagyon hasznos lehet, viszont tudni, hogy azt, amit tettek, miért tették, már

25

sokkal fontosabb dolog. 2009-ben már a kisebb weboldalaknál is egyre nagyobb szerepet kapott egy profi web-analitikai rendszer (például Google Analytics) használata. Tudni, azt hogy miért cselekednek úgy a látogatók ahogy, és ebből következtetéseket levonni, és annak megfelelően alakítani a honlap tartalmát megjelenését, egyre nagyobb versenyelőnyt jelent.27

2.5.10. Az online világ fejlődése, ahogy én látom 20 éve elképzelni sem tudtuk, hogy 2010-ben egy e-mail cím keresettebb lesz, mint egy telefonszám. Nem is gondoltuk, hogy névjegykártyánkra egy új, akkor még igen ritka elem is felkerül majd, és ma mégis az e-mail cím az egyik leghasznosabb információ. El sem tudnánk képzelni az életünket az internet nélkül. Segítségével barátkozunk és élünk közösségi

életet,

üzletkötésekhez,

kapcsolattartáshoz

ma

már

nélkülözhetetlen.

Vásárolhatunk, kereskedhetünk, és informálódhatunk általa, tehát kijelenthetjük, hogy a mindennapi élet részévé vált. Hódítanak a közösségi portálok, az értékesítése weboldalak, az online piacok, minden valamire való cég arculatához hozzá tartozik honlapjának dizájnos kinézete. És ez még csak a kezdet, hiszen el sem tudjuk képzelni mi vár ránk a jövőben. Biztos vagyok benne, hogy az online vonal még sikeresebb és népszerűbb lesz, mint valaha. Érdemes ezzel a témával foglalkozni, talán sokakat kíváncsivá tesz, miként fog alakulni virtuális életünk. Egyre több hazai vállalkozás gondolkozik erről hasonlóan. Észrevehetően tevődik át az üzleti szféra jelentős része az online közegbe. Kezdenek rájönni a cégek, hogy milyen hasznos a digitális márkaépítés. Napjainkban egy vállalkozás az online marketing segítsége nélkül már nehezen boldogul. Nagyon hasznos eszköz az internet a termékek és szolgáltatások népszerűsítésére, ezen kívül költséghatékony módszer saját honlapon keresztül ügyfelek szerezni, megszólítani a potenciális vásárlókat. Egy modern, interaktív és naprakész weblap lehet a titka annak, hogy jelentős üzleti potenciált és versenyképes pozíciót szerezhessünk.

27

http://www.marketingotletek.hu/, 2010. november 4. 17:30

26

Észre kell vennünk, mennyi lehetőség rejlik az online eszközökben, ezért meg kell tanulnunk, hogyan használjuk őket a lehető legjobb eredmény elérése érdekében. Ahogyan évekkel ezelőtt nem tudtuk elképzelni, hogy mi lesz ma, hogy milyen új, innovatív eszközök lesznek segítségünkre a magánéletünkben és az üzlet világában, úgy azt sem láthatjuk előre, mi fog történni a következő 5-10 évben. Úgy érzem korszakváltás idején vagyunk, a kommunikáció forradalmát éljük. Aki pedig ezt nem veszi észre, nagyon le fog maradni a versenyben. Szakmai gyakorlatom ideje alatt első kézből tapasztalhattam el, hogy már a haza kisvállalkozások munkája sem menne zökkenőmentesen az internet nélkül. Egy saját céget szinte képtelenség lenne sikeresen igazgatni online jelenlét nélkül, manapság e-mailek, honlapok, hírlevelek és egyéb alkalmazások nélkül elveszettnek és tanácstalannak érezhetjük magunkat. Akit interneten keresztül nem tudunk elérni, olyan mintha nem is létezne.

27

3. Az Év Honlapja pályázat 3.1. Bevezető Az hazai internet rohamos fejlődése miatt a vállalatoknak újra kellett gondolniuk üzleti és kommunikációs stratégiájukat. Már nem elég egy tetszetős honlap, nem elég, ha egy vállalat csupán kommunikációs eszközként éli meg az internet fokozódó nyomását. Merőben új gondolkodásmóddal integrálnia kell üzletvitelébe az internet adta lehetőségeket. Az Év Honlapja pályázat célja elsősorban a figyelemfelkeltés a korszerű marketinglehetőségek kiaknázására. A modern marketingtechnikák pályázat útján történő bemutatásával példát kíván állítani a cégek, vállalkozások számára, valamint ösztönzést, bátorítást adni a magasabb színvonalú szakmai tudás gyakorlati alkalmazására. Célja ezenkívül a hazai online kultúra erősítése, illetve a hiánypótló, értékteremtő, kiemelkedő minőségű honlapok díjazása. A pályázat utat kíván mutatni minden olyan vállalkozás számára, akik komolyan veszik a gazdaság működését, illetve annak kihívásait.28

3.2. Mélyinterjúk, elemzések Mélyinterjúkat készítettem: 

Az Év Honlapja pályázat alapítója, Varga Istvánnal.29 A kérdéseket az 1. számú melléklet tartalmazza.



Kollár Lászlóval, a Microsoft Hungary Kft. fejlesztési igazgatójával, Az Év Honlapja pályázat egyik zsűritagjával.30 A kérdéseket a 2. számú melléklet tartalmazza.

28

Az Év Honlapja pályázat szervező bizottságának belső anyaga.

29


30


28

Kutatásom célja: Szakdolgozatom egyik fő célja Az Év Honlapja pályázat működésének és jövőjének feltérképezése, valamint a hazai online marketing fejlődésére gyakorolt hatásának értékelése. Varga István, a pályázat alapítója releváns interjúalany, hiszen tőle minden a témához kapcsolódó háttér információt megkaphatok. Kollár László, mint informatikai szakember, egy kicsit szavai más perspektívából világította meg a témát. Vele az internet, az online marketing fejlődéséről is beszélgettem, majd természetesen faggattam bíráló tevékenységéről is. Mintavétel módja: Szakmai gyakorlatom alatt alkalmam volt mélyinterjút készíteni főnökömmel, Varga Istvánnal, a pályázat alapítójával. Majd a későbbiekben sikerült Kollár Lászlóval

is

beszélgetnem, aki oszlopos tagja a pályázatokat bírálók csapatának, ezenkívül kiváló informatikai szakember.

3.2.1. Interjú Varga Istvánnal Az

Internet

Marketing

Tagozat

elnökével

és

Az

Év

Honlapja

online

marketingkommunikációs pályázat alaptójával, Varga Istvánnal készült interjúm segítségével rengeteg hasznos információval gazdagodtam. Megértettem, hogy mekkora utat kellett bejárni az online marketing ébredésétől az ország egyik legrangosabb online megmérettetésének megrendezéséig. Az igények felismerése, az ösztönzés és persze rengeteg munka is közrejátszott abban, hogy jelenleg Az Év honlapja a hazai online tér legnagyobb versenye. A honlapok küzdenek, hogy bezsebeljék a díjat, hogy ők legyen kategóriájuk legjobbjai. Interjúalanyom elárulta, hogy ennek persze kemény mögöttes tartalma is van. Hiszen manapság már nem tudjuk tartani a lépést egy gyorsan működő, modern, hasznos információkkal teli honlap nélkül. Cégünk eltűnik a rengetegben, ha nem rukkolunk elő valami új, dizájnos weblappal. A fogyasztók, érdeklődők megszólításához, hozzánk csalogatásához egyszerűen nélkülözhetetlen az online jelenlét. Nem elég csak feltölteni egy oldalt, amin találunk egy címet és egy telefonszámot. Manapság az emberek már online informálódnak mindenről, nézelődnek és vásárolnak is a neten. A web tehát egy remek, és költséghatékony módszere annak, hogy minél nagyobb bevételre tegyünk szert. Mindenképpen időt és pénzt is kell áldoznunk honlapunk elkészítésére, karbantartására, és

29

frissítésére. Ezen törekvéseket díjazza Az Év Honlapja pályázat, amely szigorú elbírálás közepette, zsűrik segítségével választja ki a nyerteseket. Beszélgetőpartnerem elmesélte, hogy a pályázat 2001-ben indult útjára a Magyar Marketing Szövetségben működő Internet Marketing Klub szervezésében. Az Klub akkori célja az internet penetráció terjedésével az online marketing szakmaiság erősítése volt. A pályázat önmagában egy verseny, de sokkal több mögöttes tartalma van. Az elindítás ötlete mindenféleképpen a vállalatok, cégek ösztönzéséből ered, szerették volna megmutatni a világnak hogy az online megjelenés igenis fontos, és mint láthatjuk, mára nélkülözhetetlenné vált. Az online marketing korai időszakában a cégek megelégedtek az első generációs honlapokkal, brosúra oldalakkal, azonban a szakmai fejlődés egyre hatékonyabb, mutatósabb és interaktívabb online megjelenést, innovatív alkalmazásokat kívánt. Ez egy evangelizációs folyamat, amely az új marketing tér lehetőségeit szeretné közvetíteni a vállalatok számára. Fontos volt tudatni velük, hogy vevőik, fogyasztóik idővel szinte átköltöztek a netre, hiszen legtöbbször a netről szerzik be a termékekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos információkat, ezen a csatornán keresztül kommunikálnak a vállalatokkal, vásárolnak és élik közösségi életüket is. Varga István szavait idézve: „A pályázat elindításakor online korszak már beköszöntött.” Az alapítók abban bíztak, hogy a vállalatok komolyan veszik majd az online jelenlétet. Az első évben 3 kategória volt csupán, a mikro- és kisvállalatok, középvállalatok és nagyvállalatok. Összesen 34-en jelentkeztek. Remélték, hogy minden évben lesz újabb és újabb termés, azonban nem terveztek, csak pár évre előre. Jövőre már 10 éves lesz a pályázat és 2009-ben több mint 250 pályázó volt. Az alapítók és munkatársaik nagy utat tettek meg 2001 óta. Az első pályázati kiírás nagyon sok munkával járt, nem voltak még támogatók, sajnos a szakmai összefogás is hiányzott. Irdatlanul sok feladat hárult a csapatra mind a szervezési, mind a jelentkezési időszakban. Több munkatárs éjjel-nappal „reszelte” a honlapot, igyekeztek minden beérkező e-mailre és telefonra válaszolni. A 34 beérkezett pályázat mai szemmel is kiemelkedő eredmények számít. A zsűritagok a kezdetektől segítettek, felépítették az elbírálás menetét. A következő években mind a pályázati kiírást, a kategóriákat, valamint a szempontrendszer is átalakították, rengeteget tanultak és fejlődtek évről évre. Egy kizárólag nonprofit alapon működő pályázatnak nem volt pénze milliós 30

nagyságrendű médiavásárlásra és hirdetésekre, ezért médiatámogatók segítségével próbálták népszerűsíteni a pályázatot. Már akkor is voltak kifejezetten online marketinggel és weboldalfejlesztéssel foglalkozó ügynökségek, akik viszont komolyan vették a versenyt, hiszen számukra egy szakmai elismerés volt „Az Év Honlapja Díj” elnyerése. A kapott válaszok alapján kijelenthetem, hogy az online marketing akkoriban, azaz 2001ben még csak gyerekcipőben járt. Az első években az online web áruházak becsült összforgalma talán pár százmillió forint lehetett, mára ez az érték a 100 milliárd forintot is meghaladja, természetesen ennek megfelelő volt a súlya a fejekben is. Küzdeni kellett a marketingköltés pár százalékáért. Az értékesítési és marketingvezetőket lefoglalta a napi munka, csak púp volt a hátukra, hogy még a weblapjukat is fejleszteni kell. Viszont az egyre bővülő kínálat meghozta a vásárlási kedvet és az információ éhség csillapítására is jó eszköz volt a web. Ez egy önmagát erősítő folyamat volt. Varga István véleménye szerint, akik akkoriban jelentkeztek részben kalandnak fogták fel az egészet, részben pedig a webes jelenlétükkel is szerettek volna kitűnni a tömegből. Nagyon értő és szenzibilis jelentkezői közösségről beszélhetünk. Ezeknek a honlapoknak a fejlesztői, tulajdonosai és szakmai vezetői már akkor tudták, hogy mi felé haladuk. Az alapítás óta 9 év telt el és az alapító csapat még mindig képes megújulni, jobbnál jobb ötleteket bevetni a siker érdekében. Minden évben elsődleges céljuk volt, hogy korszerűsítsék a pályázatot, hogy modern eszközöket, innovációkat vagy akár új kategóriákat vezessenek be. Annyira gyorsan fejlődik az online marketing szakma, hogy az évenkénti megmérettetések közötti időben új eszközök robbannak be, új trendek indulnak el, miközben a fogyasztók figyelme pillanatok alatt változik. Idén két hét alatt több pályázat érkezett, mint anno az első évben összesen, de ez nem meglepő, hiszen nagyon sokan várták már a pályázat indulását. A szervezők titkon 300 fölé remélik az idei pályázók számát, a szerkesztőségben fogadásokat kötnek, tippelgetik, vajon hányan

küldik

be

jelentkezésüket

a

határidőig.

Minden

eddiginél

nagyobb

médiatámogatással népszerűsítik az idei pályázatot, amelyet a 2008-ban bevezetett közönségszavazással, és az idei Facebook-os megjelenéssel is erősítik. 2010 szeptember végén sor került az első zsűri találkozóra, ahol megbeszélték az új értékelési rendszert. Harminc honlapot a zsűri nem ugyanúgy bírál el, mint háromszázat, hiszen szigorú 31

előbírálás zajlik, amiben például a Budapesti Gazdasági Főiskola marketing szakos hallgatói is segítenek. Ebben a folyamatban én is részt vettem még a 2008-as pályázat idején, Dr. Eszes István Online Marketing című órájának keretein belül. Csapatokban dolgoztunk, és előadásokat készítettünk az általunk legjobbnak talált ifjúsági honlapokról. Pontoztuk az összes weboldalt a kategórián belül és így kijött egy győztes, aki a legtöbb pontot kapta, és egy különdíjas, akié a második legnagyobb pontszám volt. Megkaptuk ugyanazt az elbírálási lapot, amivel a zsűri is dolgozott, így mi is szakmai szemmel vizsgálhattuk az oldalakat. Teljesen más megvilágításban láttam a dolgokat, elkezdtem értékelni a pozitív és negatív jellemzőket. Megtaláltam a hiányosságokat és díjaztam a friss, könnyen kezelhető, dizájnos honlapokat. Az idei pályázaton is sokan dolgoztak, ezúttal még több munkatárs bevonására volt szükség. A külkeres hallgatókon kívül tördelők, grafikusok, szakmai gyakorlatos hallgatók valamint a 12 tagú zsűri is segíti a szervezők munkáját. Interjúalanyom határozottan állította, hogy a pályázat elérte a kitűzött célját. Már a harmadik évben túlhaladták, hiszen olyan dolgokat sikerült megvalósítaniuk, amikről álmodni se mertek, évről-évre újabb és merészebb célokat állítottak maguk elé. 2007-től a díjátadó napján már online marketinges workshopra is van lehetőség, amelyet igen magas számban látogatnak a szakmaibeliek is. A téma újra és újra a jövő, a „hogyan tovább” és a „merre tartunk”. Neves szakemberek mutatják be fejlesztéseiket, jövőbeni terveiket. Idén a Microsoft, és a Digitális Média Közmű fejlesztései, új platformjai is terítékre kerülnek. A Díjátadó Gála és workshop időpontja 2010. december 2. Mindenki számára használható receptet még maga az alapító sem tudott megosztani velem, azonban ha egy honlap marketingorientált és kellő mennyiségű információval rendelkezik a termékekről, szolgáltatásokról, interaktív valamint a fogyasztó számára hiteles és vásárlásösztönző, akkor biztos számíthat mind a szakmai elismerésre, és számot tarthat a látogatók érdeklődésére is. A kategória legjobb honlapja az, amelyik megszerzi a potenciális fogyasztó figyelmét, és meg is tartja azt. Minden egyes szakmai weblap célként csak a legjobbat tűzheti ki maga elé, azaz minél színvonalasabban kiszolgálni a látogatót. Varga István és alapító társai úgy döntöttek, hogy nem csak a vállalatok, cégek számára indítanak holnapokat, hanem magánszemélyek részére. Mindenkinek meg akarták adni a lehetőséget, hogy a pályázzon a versenyre. Beszélgetőpartnerem így fogalmazott:„A 32

személyes honlap egy lehetőség az önkifejezésre, önmegvalósításra, személyiségünk rejtett zugainak bemutatására.” Ezek a honlapok magánszemélyek tulajdonában lévő, nem kereskedelmi céllal létrehozott weblapok, így ebbe a kategóriába csak magánszemélyek nevezhetnek. Az emberek nagyon sok mindennel foglalkoznak a munkájukon és a családjukon kívül, rengeteg embernek a hobbija jelenti a menekülést a mai rohanó világból. A személyes honlapok bemutatásával és a közösség elé állításával példát szeretnénk mutatni azon emberek számára is, akik még eddig nem ismerték fel az online kommunikáció lehetőségeit. Korszakváltás határán vagyunk, ahol a személyes szférák áthatása egyre erőteljesebben találkozik a vállalatok és nonprofit szervezetek nyíltságra törekvő szándékaival. A pályázatot támogatok egyre többen jöttek, sok médiatámogató átveszi a sajtóhíreket, valamint a partnerek sokszor interjúkat készítenek a nyertesekkel. Minden évben van főtámogató is. A korai években nagyon sokat dolgoztak azon, hogy partnereket, támogatókat szerezzenek, ez manapság a pályázat szakmai elismertségének köszönhetően egy kicsit könnyebb. Korszakalkotó terveik vannak a következő évekre is, mindenképpen erősíteni szeretnének közösségi fronton, az online kereskedelem, a szolgáltatás-fejlesztés és az új média irányába. Ennek egyik jó példája volt, hogy már tavaly élőben közvetítették a díjátadót. Ezen kívül természetesen terveznek újításokat és meglepetéseket a jubileumi pályázat alkalmából.

3.2.2. Interjú Kollár Lászlóval A későbbiekben lehetőségem nyílt a főtámogató, a Microsoft Hungary fejlesztési igazgatójával, Kollár Lászlóval is beszélgetni. Interjúalanyom elmondta, hogy mikor kezdett el érdeklődni az Internet világa iránt, mióta foglalkozik szakmai szemmel az online tér adta lehetőségekkel. Kollár László a World Wide Web erejét 1995 nyarán, Torontóban érezte először egy ottani konferencián, ezt megelőzően már használta az Internetet, távoli gép elérésre, és file átvitelre, és természetesen levelezésre.

33

Későbbiekben beszélt arról is, hogy szerinte a cégek mennyiben ismerték fel a webes megjelenés jelentőségét az online marketing korai szakaszában. Véleménye szerint, Az USA-ban, illetve Kanadában egyes szektorok (média, kereskedelem) már akkoriban is sejtették az Internet, pontosabban a WWW forradalmi jelentőségét, itthon ez még nem volt ekkor egyértelmű, többek között a távközlési infrastruktúra fejletlensége miatt. Beszélgetőpartnerem szerint ma Magyarországon a hazai webes ökoszisztéma több torzulást is mutat a nemzetközi trendekhez képest. A hazai KKV szektor még nem ismerte fel a webben lévő valós üzleti potenciált, ezért az érték maximalizálás helyett a költség minimalizálás a célja. Ebből adódóan az értéklánc egyes elemeit szolgáltató cégek rendkívül kisméretűek és így nem különülnek el egymástól az egyes funkciók, például a web-fejlesztés és az alkalmazás üzemeltetés sok esetben ugyanazon személy kezében van. A felső rétegek, mint például a kereső optimalizálás, vagy az üzleti rendszerekkel való integráció pedig alig van jelen. Kollár László véleménye szerint: „Ha mindenhez érteni kell, akkor semmihez nem értünk igazán és nincs időnk/energiánk egy-egy szakterület fejlődésével lépést tartani.” Természetesen a pályázatról is kérdeztem interjúalanyomat. Meggyőződése, hogy Az Év Honlapja pályázat célja tehát kettős: egyrészt segíti a web értékének KKV szektor felé való kommunikációját jó példákon keresztül, másrészt kitűnési lehetőséget ad több ezernyi webes fejlesztő cég/személy közül a szakmában kiemelkedő teljesítményt létrehozók számára, ezáltal is igényt teremtve a vevőknek többet adó megoldások iránt. Kollár László zsűritagként segíti a pályázat lebonyolításával járó munkálatokat. A munkát már jóval a pályázat meghirdetése előtt elkezdik a kategóriák és az értékelési szempontok kialakításával. Maga a zsűrizés a már elkészült szempontrendszer alapján az egyes pályázatok tételes megnézésével történik, szükség esetén az adott webes alkalmazáshoz kapott felhasználói fiókkal a funkcionalitás kipróbálását is beleértve. Beszélgetőpartneremet kérdeztem az online marketing workshopról is, amire a gálaest előtt kerül sor. A Microsoft igen nagymértékben kiveszi részét a szervezésből, hiszen főtámogató. A „Honlapod a holnapod!” online marketingkommunikációs workshop elsősorban webes fejlesztő cégeknek szól, a célja pedig egy olyan szakmai kitekintés

34

nyújtása a résztvevők számára, ami akár rövidtávon is hasznosíthatnak a mindennapi munkájuk során. A Microsoft fontosnak tartja a pályázat támogatását. Egyrészt alkalmat ad a weben, a webért tevékenykedőkkel való párbeszéd stimulálására, másrészt segít a Microsofttal kapcsolatos, mára teljesen elavult prekoncepciók módosításában. Röviden a két legfontosabb cél a tanulás és az image építés. Kollár Lászlót is faggattam arról, hogyan látja az online marketing jövőjét, szerinte milyen változások várhatók. Válaszában kitért arra is, hogy szerinte az IT ipar egyszerre két forradalmi változás küszöbén áll, nevezetesen a tartalom fogyasztás eszközei konzumerizálódnak és szétágaznak. A korábban egyeduralkodó PC mellett nagyobb szerepet kapnak a mobileszközök, amelyeken elsősorban webes tartalmat fogyasztanak majd. Ami a kiszolgáló oldalon a múlt század elején végbement, az a folyamat az elektromos hálózat egységesedéséhez hasonlóan alakul majd. Amikor a ház sarkában zúgó generátorok helyét átvette a nemzeti, majd nemzetközi elektromos hálózat. Ennek eredményeként a mai, a szolgáltatást igénybe vevők tulajdonában lévő, általuk üzemeltetett számítástechnikai háttér felköltözik a felhőbe.

3.3. A pályázat elindítása 3.3.1. Az alapötlet, alapítók, célkitűzések Az

Év

Honlapja

marketing-kommunikációs

pályázat

először

2002-ben

került

megrendezésre a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) és az Internet Marketing Klub (IMK) közös szervezésében. A pályázat ötletgazdája Bíró Péter a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) volt elnöke, alapítója és a verseny kiírója Varga István, a Magyar Marketing Szövetség elnökségi tagja, az Internet Marketing Klub (IMK) elnöke. Az IMK az MMSZ-en belül a haladó irányvonalat képviseli, azért jött létre 1999-ben, hogy összefogja azokat a marketing szakembereket, akik már akkor felismerték az internet jelentőségét a marketing szakmában. Az Internet Marketing Klub tagjai elkötelezték magukat a hazai online tér minél színvonalasabbá tétele, az egyre inkább teret hódító internet, mint az egyik fejlődő értékesítési csatorna presztízsének kialakítása és vállalati

35

színvonalának emelése mellett. Ezen célkitűzések megvalósítása érdekében született meg Az Év Honlapja pályázat ötlete. A pályázat fő célja31 a figyelemfelkeltés a korszerű marketinglehetőségek kiaknázására. A kezdeményezés teljesen egyedülálló, indulásakor nem létezett olyan online marketingkommunikációs pályázat, ahol a vállalatok a profiljuknak leginkább megfelelő kategóriákban versenyeztethették honlapjaikat. A mai napig Az Év Honlapja pályázat az egyetlen olyan online marketingkommunikációs verseny, amely arra törekszik, hogy olyan nevezési kategóriákat állítson fel, melyek a teljes online marketing piacot lefedik. Az elgondolás eredetisége abban rejlik, hogy a lehető leghatékonyabb módon ösztönöz a fejlődésre, hívja fel a figyelmet az internetes marketing fontosságára. A piacgazdaság fő mozgatója az állandó verseny a piaci szereplők között. Az egyes vállalkozások arra törekednek, hogy az általuk képviselt szegmens szignifikáns tagjai legyenek. Mi más ösztönözné tehát jobban a vállalatokat arra, hogy az internetes „képviseletüket”, azaz honlapjukat is egyre tökéletesebbé tegyék és az online tér domináns szereplői legyenek, mint egy versenypályázat? Ezért kíván Az Év Honlapja a korszerű marketingtechnikák pályázat útján történő bemutatásával példát állítani a cégek, vállalkozások számára, valamint ösztönzést, bátorítást adni a magasabb színvonalú szakmai tudás gyakorlati alkalmazására. Mindemellett célja még a hazai online kultúra erősítése és útmutatás minden vállalkozás számára. A pályázat tárgya32 a pályázó által vagy annak megbízásából fejlesztett magyar nyelvű, a pályázat időtartama alatt működő honlap. A pályázatot benyújthatja vállalkozás vagy magánszemély, aki a honlapot fejlesztette vagy a honlap tulajdonosa, amennyiben a honlap a magyar gazdaság területén működik. A díjat a pályázó (pályázati díjat befizető) kapja, illetve veheti át. Egy személy vagy szervezet egy honlappal több kategóriában is jelölheti magát egy pályázaton belül, ekkor csak egyszer kell neveznie a versenyen. A pályázó elfogadja, hogy honlapjának oldalait az Internet Marketing Klub prezentáció során felhasználhassa. A Magyar Marketing Szövetség ezen pályázat meghirdetésével - az információ és a kommunikáció évszázadának kezdetén a hazai ugrásszerű fejlődést is figyelembe véve, a marketing egy speciális területére az elektronikus kommunikációra

31


32


36

koncentrál. Egy cég elektronikus marketingkommunikációjának sikerét nagy mértékben meghatározza a vállalkozás honlapja. Ezért biztosak a szervezők abban, hogy az "Az Év honlapja" díj erősíti a vállalkozások üzleti jó hírét, alátámasztja marketing aktivitásukat.

3.4. A pályázat környezetének elemzése 3.4.1. PEST analízis A PEST analízis egy makro környezeti elemzés azaz a politikai, gazdasági, társadalmi és technológiai tényezők vizsgálata. A tág környezet, amelyet elemzünk, egy olyan befolyásolhatatlan keretfeltételt jelent, amelyhez feltétlenül alkalmazkodnunk kell. A környezet ezen szintje nem csak a vizsgálat tárgyának környezetét, hanem azoknak egymás kapcsolódását is magába foglalja. A PEST- elemzés tulajdonképpen a hosszú távú tendenciák rendszerezett felkutatását jelenti. Ezeknek hatásait természetesen minősíthetjük aszerint, hogy melyek fejtenek ki kedvező hatást, vagyis teszik könnyebbé a piac bővítését, illetve melyek hatnak rá kedvezőtlenül, vagyis szűkítik a piacot, növelve a potenciális versenytársak számát és erejét. A PEST-analízis négy dimenzióban vizsgálja Az Év Honlapja pályázat működését befolyásoló külső környezetet: Politikai tényezők A politikai tényezők „Az Év Honlapja” pályázat szempontjából irrelevánsak, hiszen a pályázat fennállása óta megőrizte apolitikus jellegét. Pár éve viszont már lehet Kormányzat és önkormányzat kategóriában is nevezni honlapot, így kialakult az együttműködést az Ekormányzat tekintetében. Gazdasági tényezők A gazdasági helyzet „Az Év Honlapja” pályázat szempontjából 2008-2009-ben volt a legkedvezőtlenebb, mivel a világgazdasági válság hatásai ezekben az években tetőztek. Számítani lehetett arra, hogy ez negatívan befolyásolja a projekt megvalósítását, kimenetelét. A vállalatok a dekonjunktúra hatására a marketing költéseiket csökkentik a

37

legdrasztikusabb mértékben, így kevesebbet költenek a weblapfejlesztésre is. Ugyanakkor paradox módon az is felmerült opcióként, hogy a recesszió hatására nagyobb figyelmet szentelnek a cégek az internetes marketingnek, mivel a költséghatékony megoldásokat helyezik előtérbe, amely nézőpontból az online marketing eszközök az élen járnak. Szintén a marketingköltségek leszorítása miatt az elmúlt két évben nehezebb volt szponzorokat, támogatókat szerezni „Az Év Honlapja” számára. Az idei pályázat már sokkal pozitívabban teljesített az elmúlt évekhez képest. Ez főleg annak köszönhető, hogy a válságból már nagyjából kilábaló cégek rájöttek, hogy az internet segítségével rengeteg pénzt spórolhatnak, többet foglalkoznak az online marketinggel és elkezdtek saját weboldalt fejleszteni. Szociokulturális tényezők A társadalmi tényezők tekintetében „Az Év Honlapja” pályázat szemszögéből pozitív tendenciák figyelhetők meg. Az internet a társadalomban egyre fontosabb szerepet tölt be, lassan elsődleges információforrássá válik. 2009 végén a hazai internet penetráció már meghaladta az 50 százalékot, körülbelül 55 százalékos szinten állt. Magyarország lakosságának közel 49 százaléka legalább havi rendszerességgel a világhálóra, a legalább hetente internetezők aránya 52 százalék. Viszont még mindig fennáll az a tendencia, hogy az interneten keresztül elérhető személyek a fiatal korosztályra korlátozódnak, ami „Az Év Honlapja” pályázat szempontjából nem tekinthető negatív hatásnak, mert a másodlagos célcsoport tagjai pont a médiumot leginkább használó fogyasztók közé tartoznak, az elsődleges célcsoport majdnem háromnegyede rendszeresen internetezik.

38

3. ábra

Forrás: http://einclusion.hu/2010-04-16/internet-penetracio-es-internet-hasznalat-2009-vegen/ 2010. november 26. 17:40 4. ábra

Forrás: http://einclusion.hu/2010-04-16/internet-penetracio-es-internet-hasznalat-2009-vegen/ 2010. november 26. 17:40

39

5. ábra

Forrás: http://einclusion.hu/2010-04-16/internet-penetracio-es-internet-hasznalat-2009-vegen/ 2010. november 26. 17:40

Technológiai tényezők A technológiai környezet abszolút kedvező, Magyarországon az internetkapcsolat minősége évről évre jelentős fejlődést, modernizációt mutat, amit a gazdasági válság sem vetett vissza. Eltűnőben van a keskenysávú és az analóg kapcsolat, viszont gyorsan nő a kábeles és a szélessávú mobil internet részaránya. Az internet-előfizetések száma egyre csak nő, valamint az elmúlt években a mobilinternet szolgáltatás is nagyon népszerűvé vált. A számítógépek, ezen belül is a laptopok árának csökkenése, így közvetetten a lakossági előfizetések számának emelkedéséhez járul hozzá. A világ fejlett és fejlődő országaiban – azaz hazánkban is – az internet elérése SIM kártyán keresztül jelenleg a leggyorsabban terjedő internet elérési technológia.

40

3.4.2. SWOT analízis A külső környezet feltérképezése után érdemes saját erősségeinket, gyengeségeinket, lehetőségeinket és korlátainkat is felmérnünk, hiszen ezek tényezők feltárása után tisztábban láthatjuk a pályázat jövőjét. 6. ábra

Erősségek



Gyengeségek

„Az Év Honlapja” pályázat már nyolc éve működik sikeresen, így rendelkezésre



Korai zárás (általában december)

tapasztalatai egyaránt



Díjátadó költségei

A szervezőknek van gyakorlata a projekt



Díjátadó gála helyszínének

állnak az előző évek pozitív és negatív



kivitelezésében

biztosítása



Az Év Honlapja pályázat presztízse



Partnerkapcsolatok



Lehetőségek

Veszélyek



Hiányosságok feltárása és korrekciója



Hatékony kommunikációval elérni, hogy évről évre többen nevezzenek a versenyre



Szállások költsége

A weblap korszerűsítése



jelentett 

Kevesebb lesz a workshop résztvevő



Saját készítésű táblázat

41

Gazdasági válság visszaesést

Kevesebbe „fizetős vendég” lesz

3.5. Az Év Honlapja pályázat működése és fejlődése 3.5.1. Áttekintés 2002-2008-ig Az Év Honlapja pályázat 2008-ban már hét éve versenyeztette az online szférában jelenlévő cégeket, vállalkozásokat. Az évek száma is egyértelműen azt mutatja, hogy egy sikeres, jól működő projektről van szó. Eredményességét bizonyítja, hogy egyre többen neveznek, a pályázatok egyre színvonalasabbak, és ezáltal a versenypályázat presztízse is egyre nagyobb. Ennek a sikernek a kulcsa a folyamatos megújulás, innováció, naprakészség, amely egy online marketing-kommunikációs pályázat esetén különösképp elengedhetetlen. Az indulása óta Az Év Honlapja pályázat rengeteget fejlődött. A következőkben ismertetem a pályázat struktúráját és annak főbb változásait különböző szempontok alapján.

3.5.1.1. Nevezés feltételei A pályázatot benyújthatja vállalkozás vagy magánszemély, aki a honlapot fejlesztette vagy a honlap tulajdonosa, amennyiben a honlap a magyar gazdaság területén működik. A nevezés díjhoz kötött, mely 2006 óta változatlan a pályázók számára (25.000 Ft + ÁFA / domain), minden további kategória az adott domainhez kedvezőbb (15.000 Ft + ÁFA). Ezen kívül kedvezményesen nevezhetnek az MMSZ, MRSZ, MPRSZ, MATISZ, MAKSZ tagok (domainenként 20.000 Ft + ÁFA), minden további kategória csatolható az adott domainhez 10.000 Ft + ÁFA díj ellenében. A non-profit szervezetekre és az online ügynökségekre szintén ugyanez a kedvezményes díjfizetési kötelezettség vonatkozik, illetve az ügynökségek számára minden ötödik domain nevezése ingyenes. A 2007 óta fennálló személyes oldal kategóriában 5000 Ft +ÁFA / domain ellenében versenyezhetnek a pályázók. Az ifjúsági kategóriában a nevezés ingyenes.33 A személyes oldal kategóriába kizárólag magánszemélyek nevezhetnek, a magánszemély tulajdonában lévő, nem kereskedelmi céllal létrehozott weblappal. Ifjúsági kategóriában

33

A nevezési díjak: Az Év Honlapja pályázat szervező bizottságának belső anyaga.

42

csakis 14-18 év közötti magánszemélyek vehetnek részt, 14-18 éves magánszemély által fejlesztett, nem kereskedelmi céllal létrehozott honlappal.

3.5.1.2. Nevezési kategóriák, a nevezők számának alakulása A kezdetekkor 2002-ben még csak három kategóriában versenyezhettek a pályázók, melyek a kis-, közép- és nagyvállalati kategória, később, 2004-től még hozzájött a non profit kategória is. A 2005-ös év jelentette az igazi áttörést, ebben az évben a jelentkezők száma majdnem háromszorosára növekedett az előzőhöz képest, mindösszesen 145 érvényes nevezés érkezett a pályázatra. A kategorizálás is teljesen új szempontok alapján történt, ekkor már tíz különböző klasszisban nevezhettek a pályázók, melyek az alábbiak voltak: egészségügy, e-marketing megoldások, kereskedelem, kormányzat és települések, kultúra, márkasite, média, nonprofit, oktatás és szolgáltatás kategória. 2006-ban a kategóriák tekintetében minimális változás történt, az e-marketing megoldások helyébe az ipari web lépett. 2007-ben a már ismertetett tíz kategórián kívül az év kreatív online megoldása, személyes oldal kategóriákban nevezhettek a résztvevők, 2008-ban pedig az elektronikus hírlevéllel és az ifjúsági kategóriával tizennégyre bővült a nevezési csoportok száma. 2008-ban 281 érvényes pályázattal zárták az évet, ami az addigi legsikeresebb versenynek bizonyult.

3.5.1.3. Elbírálási szempontok A pályázatok értékelésénél a zsűri figyelembe vett úgynevezett általános, valamint ezeken felül kategóriánként más-más, az adott klasszis sajátosságaihoz illeszkedő elbírálási szempontokat. Az általános elbírálási szempontok a következők: aktualitás, betöltési gyorsaság, célcsoportnak megfelelő tartalom, elérhetőség, információ mennyisége és minősége, navigáció könnyedsége valamint a honlap struktúrája. Az egyes kategóriák különleges elbírálási aspektusai az alábbiak szerint alakulnak:34 

Kultúra: kulturális örökség, stílus, szerkezeti és tartalmi egység



Oktatás: interaktivitás, szolgáltatások mennyisége és minősége, alkalmazott audiovizuális eszközök

34


43



Kereskedelem: ügyfélszolgálat, értékesítés támogatása



Média: tájékoztatás, portál-szolgáltatások, interaktivitás, stílus



Kormányzat és települések: interaktív önkormányzati szolgáltatások mértéke, navigáció, települések és térségek informativitása, vállalkozásösztönző tartalom



Márkasite: a "Márka" image, termékkínálat, marketing tevékenység – online eszközök, célcsoport elérés, dizájn, kreativitás (tartalom, megjelenés)



Ipari web: iparági sajátosságok megjelenítése, funkcionalitás, ügyfélszolgálat és kapcsolatrendszer, terméktámogatás



Szolgáltatás: ügyfélszolgálat, szolgáltatás tartalma és színvonala, interaktivitás, marketing tevékenység – online eszközök



Egészségügy: interaktivitás, szolgáltatási kör, tanácsok



Az év kreatív online megoldása: dizájn, kreativitás, "Nagy durranás" – újszerűség



Non profit: tájékoztatás, átláthatóság, non-profit jelleg, mozgósítás



Személyes oldal: dizájn, navigáció, tartalom minősége, célnak megfelelő tartalom, kreativitás



Elektronikus hírlevél: dizájn, kommunikációs folyamat, leiratkozási lehetőség



Ifjúsági: dizájn, navigáció, tartalom minősége, interaktivitás

3.5.1.4. Szakmai zsűri, díjazás A pályázatokat egy tíz fős szakmai zsűri értékelte, melynek tagjai a hazai marketing szakma által elismert, nagy tekintélyű marketingszakemberek, akiknek hozzáértése megkérdőjelezhetetlen. Minden pályázatot három zsűri tag értékelt egymástól függetlenül (azaz egyik zsűritag sem látja a másik értékelését), a pályázatokat egy véletlengenerátor osztotta szét számukra. A zsűri által végzett feladatok 2006 óta automatizáltak, mely rendszer biztosítja az igazságosságot, garantálja az értékelés tisztaságát. Miután a zsűritagok egyéni értékelésével kialakult egy sorrend a honlapok között az egyes kategóriákban a zsűri az utolsó záró ülésen meghozza a végleges eredményt. Minden 44

kategóriában csak egyetlen weblap győzhet, amely megkapta „Az Év Honlapja” címet. Holtverseny esetén a zsűri „Különdíjjal” jutalmazta a megmérettetésben végül alulmaradt honlapokat. Ezenkívül azokat a kategóriájukban kiváló honlapokat, amelyeket a zsűri kiemelkedőnek, érdemesnek tart úgynevezett Minőségi díjban részesítette. A Minőségi díj nem egyenrangú az egyes kategóriákban kiosztott díjakkal, hanem egy minőségi tanúsítvány. Ezen díj birtokosai egy éven keresztül viselhetik honlapjukon „Az Év Honlapja Minőségi Díj” logóját. Az ifjúsági kategóriát minden évben a Budapesti Gazdasági Főiskola III. évfolyamos kereskedelem és marketing szakos hallgatói zsűrizik. 2008

óta

lehetőség

van

közönségszavazásra

is.

Annak

érdekében,

hogy

a

közönségszavazás is igazságos legyen, csak a nevezési határidő után nyílik lehetőség a nagyközönség számára, hogy szavazzon a neki leginkább tetsző weblapra. Egy számítógépről egy nap mindösszesen egyetlen szavazás lehetséges, illetve érvényes a szavazás teljes ideje alatt.

3.5.2 Innovációk, újítások 2008 és 2009 között A külső és belső környezet megvizsgálása után az alábbi célkitűzések fogalmazódtak meg a 2009-es Az Év Honlapja pályázattal kapcsolatban:  Elérni, hogy a 2008-as évhez képest növekedjen a nevezők száma.  A pályázat presztízsének, színvonalának növelése.  Célzott, költséghatékony marketingkommunikáció.  Minél több és jelentősebb szponzorok és támogatók megnyerése.  A verseny struktúrájának javítása, fejlesztése.  Az online piac jobb lefedettsége érdekében a nevezési kategóriák kibővítése.  Interaktivitás növelése.  A honlap megújítása. Az imént említett célok közül a legsürgősebb átalakítást a pályázat honlapja, a www.azevhonlapja.hu weboldal igényelte. Az a pályázat, ami weblapok tartalmát, kinézetét, interaktivitását és szakmaiságát értékeli, nem engedheti meg magának, hogy a saját honlapja ne rendelkezzen ugyanezen tulajdonságokkal. Sőt technológiájával és alkalmazásaival példát kell hogy statuáljon a pályázatra jelentkezőknek. Ezért a 2008-as

45

verseny lezárta után elkezdődött az egyik legfontosabb feladata, a pályázat holnapjának fejlesztése.

3.5.2.1. A pályázat honlapjának fejlesztése 2008 és 2009 közötti a legfontosabb újítás pályázat honlapjának fejlesztése volt. A 2008-as kezdeményezés után, 2009-ben tudatosan használták a pályázat megnevezésében a névelős címet. Ez magával vonta a névelős domain (www.azevhonlapja.hu) levédését is, illetve ehhez a domain címhez tartozó tárhelyen egy új weblap kialakítását is. Az Év Honlapja weblap új motort és új dizájnt kapott, a kor követelményeinek tökéletesen eleget téve. A pályázat gondolatiságának weben történő megjelenítéséhez a Joomla! CMS rendszert használták. Ezt az új rendszert egy új tárhelyre, az új domain alá programozták fel. Azért is volt fontos a teljesen új weblap másik tárhelyen történő elhelyezése, mert így a régi weblap keresőkben történő indexelése nem vész el. A jelenlegi oldalról is elérhetjük a régi fejlesztéseket, ahol megtalálhatjuk az adott évben pályázók névsorát, az akkori híreket, stb. A Joomla! rendszer előnyei közé tartozik alapesetben, a több előre megírt modul (például a menüszerkezet kialakítása), amit a hozzáértő szakembernek egy kicsit kell csak módosítania. Az Év Honlapja esetében ez egy bonyolultabb folyamat, hiszen nagyon sok egyedi modult meg kellett írni (pályázással, zsűrizéssel kapcsolatosak alkalmazások, megjelenítések, stb.). Ennek megfelelően Az Év Honlapja pályázat weblapjának munkálatai már hónapokkal az indulás előtt megkezdődtek a háttérben. Ezek közé tartoztak a dizájn kialakítása, és az alapvető modulok, motorok megírása. Az első zsűri megbeszélés után pedig az új ötletek, módszerek kivitelezése, leprogramozása is megtörtént. A rendszerben háromszintű felhasználó kezelés lett kialakítva. 

Az „egyszerű” látogató, aki csak sima felhasználói szinten tudja böngészni a weblapot.



A regisztrált felhasználó. Ilyen például az a pályázó, aki több weblappal nevez egyszerre. így regisztrálhat az oldalon és létrejön a saját felülete, amit csak ő láthat. Adatait, pályázatait módosíthatja. Illetve ide tartoznak a zsűri tagjai is, aki el tudják érni a zsűriző felületet.

46



Végül azok a felhasználók, akik hozzáférhetnek az admin részhez, és a weblap szövegét is módosítani tudják.

Miután a dizájn elnyerte végleges formáját, sor kerülhetett a weben történő megjelenítésére. HTML és CSS nyelvek alkalmazásának segítségével, illetve a meglévő modulokkal történő szinkronizációnak. A modulok kialakítása A nevezés során a rendszer külön gyűjtötte a felhasználók adatait és külön a pályázatokat. A két „táblát” összekapcsolva lehet látni az egyes pályázatokhoz tartozó adatokat. Így tekinthető meg a pályázatok listája egy, illetve a nevezők listája egy másik egységben, megkönnyítve az utólagos munkát, amikor például egy screenshot-ot, vagy egy telefonszámot módosítani kell az adott pályázathoz. A rendszernek tudnia kell csoportos emailt küldeni a pályázóknak, illetve minden nevezés után automatikusan elküldeni az MMSZ-nek is a nevezési lapot, segítve a számlázást. Ugyanakkor manuálisan is el lehet küldeni bármelyik pályázat nevezési lapját egy kiválasztott e-mail címre. A zsűriző modul, hasonlóan az elmúlt évekhez, véletlenül osztotta ki a pályázatokat a zsűri tagjai között. Egy pályázatot 5 zsűri tag bírált el, így alakult ki a végeredmény. Természetesen az Admin felületen nyomon lehetett követni az egyes zsűritagok értékelését, a zsűrizés állását. A közönségszavazás-t létrehozó modul sokkal bonyolultabb az előző évekhez képest. Admin felületről vezérelhető, és egy Captcha beépítésével meggátolja a nemkívánatos robotokat a szavazgatástól. A közben kialakult

Microsoft támogatás alapján a pályázatok

listája, és a

közönségszavazás megjelenítése is Silverlight-ban történt. Az egyeztetések és a technika megtanulása – összekötése Az Év Honlapja rendszerével – után tényleg egy 21. századi látványos, jól használható és dinamikus technológia valósult meg. A sajtóval, illetve a pályázókkal történő kommunikáció leghatékonyabb módja a hírlevél kiküldése volt. A weblap dizájnjához alkalmazkodó stílusban készült hírlevelet küldtek ki minden aktivitás alkalmával. (például: elinduláskor, a pályázat lezárását megelőző héten minden nap /visszaszámlálás/, lezáráskor, a közönségszavazás alkalmával, amikor véget ér

47

a közönségszavazás, valamint a díjazottak kihirdetése után.). Külön a sajtólistára, külön a nevezők listájára, illetve egy vásárolt céges adatbázisra is. A hírlevélen kívül nagy hangsúlyt kapott a banner kampány is. Az aktivitások alkalmával újabb bannerek készültek több méretben is, és ezek kerültek ki a különböző oldalakra. Új grafikai megjelenés 

Új dizájn elkészítése több körös módosítással (3. számú melléklet)



Elfogadott dizájn implementálása hml, css nyelven (4. számú melléklet)

Az Év honlapja verseny háttér felületének / elemeinek leprogramozása (5. számú melléklet) 

Nevezési kategóriák, bírálati szempontok, bírálatok, értékelések



Pályázatok, pályázók



Zsűritagok



Összesítések

Az Év honlapja verseny front-end felületének leprogramozása 

Jelentkezés



Pályázatok listája



Kiegészítő modulok (főbb adatok, legfrissebb nevezések)



Ki/bekapcsolható közönségszavazás funkció



Pályázó adatok módosítása

Az Év honlapja verseny zsűriző felületének leprogramozása 

Bírálati lapok, értékelések



Kiosztott pályázatok listája



Összesítések

Joomla! rendszer beállítása 

A dizájn integrálása



Az Év honlapja komponens integrálása, vezérlő paraméterek beállítása

48

A Silverlight integrálása a Joomla! rendszerbe 

Egyeztetések a Zoomery céggel (nagy kapacitású tárhely bérlés)



A dizájn átformálása



Szinkronizálni a Joomla! Rendszerrel

Bannerek 

Az aktivitásokhoz különböző bannerek készítése 3 féle méretben.

Ügyfélszolgálat 

Hibás adatok módosítás (képek, adatok)



Nem megfelelő kategóriába pályázók figyelmeztetése



Hírlevelek kiküldése

3.5.3. Innovációk, újítások 2009 és 2010 között A mai felgyorsult világ egyre több innovációt kíván, hiszen a piaci versenyben való helytálláshoz nem engedhetjük meg magunknak „jó lesz az, ami tavaly volt” gondolatát. Az Év Honlapja csapat ezt már 2001-ben is tudta, hiszen az internet rohamos fejlődésének jóslata ott lebegett a fejük felett. A 2010-es verseny előtti hónapokban többször összeültek a szervezők és a zsűritagok, és közösen átbeszélték az elmúlt évek tanulságait, és ezekből tanulva új és izgalmas ötleteket megvalósítását tervezgették. A továbbiak ezen innovációs lépéseket szeretném ismertetni.

3.5.3.1. Kategóriák bővülése Az alapító csapat úgy döntött, hogy a kategóriák számát bővíteni kell, így a számuk 22-re növekedett. Az elmúlt évek tapasztalataiból ítélve szükség volt újabb hét olyan kategória bevezetése, amikre már az elmúlt években is lett volna jelentkező. Új kategóriaként hozták létre a következőket:  E-kereskedelem  E-learning

49

 Kormányzat  Művészek, közszereplők honlapjai  Önkormányzatok és települések  Turizmus  Vendéglátás

3.5.3.2. Zsűrizés A régi értékelési rendszert felcserélték egy új, átláthatóbb, modernebb szempontrendszerre. Kialakult egy úgynevezett előzsűrizés, ahol a Manta Marketing dolgozói első körben szűrik meg a holnapokat. Itt kiderül, kik maradhatnak továbbra is versenyben. Azután a zsűrik 6 szempont szerint vizsgálják a megmaradt holnapokat, majd ötös skálán pontozzák ezen elvárások megvalósítását. Az értékelési rendszer a következőképp alakult:35  Dizájn: A honlap vizuális megjelenése (színvilág, layout, tipográfia, grafika) támogatja-e a megadott célkitűzést, valamint mennyire van összhangban a honlap tartalmával.  Impresszió: A weblap vizuális megjelenése és tartalmának megismerése milyen összbenyomást kelt a látogatóban  Innovatívitás: Milyen újszerű tartalmi, formai ás programozás technikai megoldásokat alkalmaztak a weblap fejlesztői.  Interaktivitás: Milyen formában ad lehetőséget a honlap a látogatóknak / ügyfeleknek a kapcsolattartásra. A honlap tartalma / szolgáltatásai mennyire használják ki a web által nyújtott kétirányú kommunikációs lehetőségeket.  Kategóriának megfelelő tartalom: Miután a versenyben különböző kategóriákban lehet nevezni, a tartalmat nem lehet általában értékelni, hanem csak a konkrét kategória jellegzetességeinek megfelelően. A honlap tartalmi része mennyire támogatja a nevezésben megadott marketing célkitűzés megvalósítását az adott

35


50

kategóriában. A kereskedelmi kategóriában induló honlapok - az üzleti szolgáltatás minősége mellett - mennyire felelnek meg a kötelező jogi előírásoknak.  Navigáció: A látogatók részéről a leggyakoribb panasz a weblapokra, hogy egy idő után elveszítik a tájékozódást, nem tudják, hol vannak, hogyan tudnak visszatérni a kezdőoldalra. Értékeljük, hogy a weblap mennyire áttekinthető, milyen segítséget nyújt a weblap egyes részeinek a megismeréséhez. 2010-ben a zsűritagok minden második fordulós holnapot átnéztek és megvizsgáltak, majd tetszés szerint és persze szakmai szemmel pontozták őket. Az előző évekkel ellentétben most nincs szétosztás a zsűrik között, idén minden tag minden egyes bennmaradt weblapot elbírál, majd a pontszámok összesítése után alakultak ki az eredmények. Idén 13 zsűri várta a pályázatok érkezését, és már hetekkel a lezárás előtt megnyílt a zsűri motor Az Év Honlapja weblapján, így már a jelentkezési időszakban elkezdhették az értékelést. A zsűritagok 2010-ben:36

36



Debreczeni László: Adrius Web Team - üzletfejlesztési vezető



Dénes Viktor: Manta Marketing Kft. - webfejlesztő, webdesigner



Dr. Eszes István: a zsűri elnöke, BGF - tanszékvezető főiskolai tanár



Dr. Mlinarics József: Magyar Tartalomipari Szövetség - elnök



Kollár László: Microsoft Hungary - fejlesztési igazgató



Mucsi Csaba: Magyar Televízió, újmédia főszerkesztő



Pioker Zoltán Bence: www.felvi.hu - vezető szerkesztő



Rátky György: NECC Kft – ügyvezető



Sarkadi Katalin: Invitel Zrt. – marketing kommunikációs vezető



Somogyi Dóra: Független Hírügynökség – felelős szerkesztő



Somogyi Péter Pál: Admedia - cégvezető



Varga István: Alapító, MMSZ – elnökségi tag



Vértes János: Adverticum Zrt. – elnök


51

A névsorból is látszik, hogy rendkívül hozzáértő és szakmailag elismert tagokból áll a társaság, így mindenki biztosra veheti, hogy a döntések alaposan megfontoltak és igazságosak lesznek.

3.5.3.3. A szponzoráció lehetősége 2010-ben Szponzor lehet minden olyan jogi- vagy magánszemély, aki "Az Év Honlapja" pályázatával azonosulni tud, illetve ismertté tételéhez anyagi vagy eszközi támogatást kíván nyújtani. Szponzorálás három kategóriában lehetséges:37  Fő támogató – 1.000.000 Ft + ÁFA  Támogató – 500.000 Ft + ÁFA  Partner – 300.000 Ft + ÁFA Fő támogató  "Az Év Honlapja Fő Támogatója" cím használata  A hazai médiában való kiemelt megjelenés  A hazai sajtótájékoztatókon való kiemelt megjelenés  Az Év Honlapja publikált anyagain, kiadványain való kiemelt megjelenés  Az Év Honlapja - honlapján történő kiemelt megjelenés (banner, "Fő támogató" logó)  Egyes díjak átadásának lehetősége  Díjátadó rendezvényen a főszponzor tevékenységével összefüggő ajándék átadásának lehetősége  A díjátadó ünnepségen molinó kihelyezésének lehetősége (7 m2)  A díjátadó ünnepségen vetített fal használata  A 2009. évi Marketing Konferencián kiemelt hirdetési felület (10-20 m2) A Fő támogató címhez a támogatás mértéke: 1.000.000 Ft + ÁFA. Támogató 37


52

 "Az Év Honlapja Támogatója" cím használata  A hazai médiában való kiemelt megjelenés  A hazai sajtótájékoztatókon való kiemelt megjelenés  Az Év Honlapja publikált anyagain, kiadványain való kiemelt megjelenés  Az Év Honlapja - honlapján történő kiemelt megjelenés (banner, "Támogató" logó)  Egy kategória díjának átadásának lehetősége  Díjátadó rendezvényen a Támogató tevékenységével összefüggő ajándék átadásának lehetősége  A díjátadó ünnepségen molinó kihelyezésének lehetősége (5 m2)  A díjátadó ünnepségen vetített fal használata  A 2009. évi Marketing Konferencián kiemelt hirdetési felület (10-20 m2) A Támogató címhez a támogatás értéke 500 000.- Ft + ÁFA. Partner  "Az Év Honlapja Partnere" cím használata  A hazai médiában való megjelenés  A hazai sajtótájékoztatókon való megjelenés  Az Év Honlapja publikált anyagain, kiadványain való megjelenés  Az Év Honlapja - honlapján történő megjelenés (banner, "Partner" logó)  Díj átadásának lehetősége  Díjátadó rendezvényen a Partner tevékenységével összefüggő ajándék átadásának lehetősége  A díjátadó ünnepségen molinó kihelyezésének lehetősége (3 m2)  A díjátadó ünnepségen vetített fal használata Partner címhez a támogatás összege 300 000.- Ft + ÁFA.

3.5.4. Az Év Honlapja 2010 pályázat lebonyolítása A nevezés előtti időszak

53

Amikor 2010. augusztus 2-án bekerültem a szervezők csapatába, már nagyban folytak a munkálat, hiszen már csak egy hónap volt vissza az indulásig. Az idei évben is sikerült sok támogatót és partnert magunk köré gyűjtenünk. A feltételek tisztázása után létrejöttek a kölcsönös elfogadáson alapuló szponzori kapcsolatok. Ezen kapcsolatok nagy rész több éves múltra tekint vissza, de szerencsére a támogatók listája évről évre bővül. A kapcsolattartás folyamatos egyeztetéseket igényelt, melyek telefonon és e-mailen keresztül intéztünk.

A

logókat

és

a

bannereket

eljutattuk

azon

partnerekhez,

melyek

médiatámogatást ajánlva szeptembertől megjelenítik azokat saját honlapjuk, cserébe Az Év Honlapja

weboldalon

logókkal

feltüntetve

listáztuk

őket,

így

a

szponzorok,

médiatámogatók logói Az Év Honlapja weboldalon a főoldalon megtalálhatóak. Elkészültek a sajtóhírek és a felhívások, mindemellett az adatbázis bővítés volt az egyik legfontosabb feladatunk. A 22 kategória mindegyikét véve sorra haladtunk, és az internet segítségével összegyűjtöttünk rengeteg címet és elérhetőséget. Fel kellett keresnünk az olyan honlapok üzemeltetőit, akiknek oldalai kiemelkedő minőséggel, tartalmas felépítéssel és dizájnos kinézettel rendelkeztek. A Google és a Startlap keresői segítségével több szász honlapot kattintottunk végig, és az arra érdemes oldalakról szerzett információkkal napról napra növekedett az adatállomány. A nevezési időszak Szeptember 1-től Október 31-ig tart a nevezési időszak, ilyenkor a népszerűsítés a legfontosabb feladat. Az első napokban több helyen is megjelentettük a felhívó sajtóhírt, hiszen szerettük volna minél nagyobb számban buzdítani a cégeket, fejlesztőket, magánszemélyeket. Hírportálok, online magazinok is átvették a hírt, így széles körben vált elérhetővé a felhívás. Többek között a következő internetes oldalakon jelent meg a hír:  Kreativ.hu – 2010. szeptember 06. 14:10  Marketinginfo.hu – 2010-09-06 10:26  Híradó Online – 2010. augusztus 31. 08:09  Prim Hírek, forrás Prim Online – 2010. augusztus 30. 19:43  Webradio, Független Hírügynökség – 2010. szeptember 01.  Napiász Online – 2010. szeptember 01., 13:51

54

 Magyar Online – 2010.09.01 05:46  Brand Trend – 2010.09.01.  Reklámipar.hu – 2010 szeptember 1.  Marketing.hu – 2010. szeptember 1.  Felvi.hu – 2010.09.01  Pályázati Portál – 2010. szept. 7. kedd, 05.13.14 Ezen kívül több írott sajtóban is megjelent a pályázatról szóló hirdetés, többek között a Heti Válaszban, a Népszabadságban és a IT Business Magazinban is. Valamint a Klubrádióban lehetett hallani egy 20 másodperces spotot, ami a pályázatra, és a „Honlapod a Holnapod!” online marketingkommunikációs workshopra hívta fel a figyelmet. Szeptember első napjaiban elküldtük a felhívást az elmúlt évek nevezőinek, bízva abban, hogy újra versenybe szállnak a díjért. Valamint postáztuk az értesítőt azokra a email címekre is, amelyeket mi gyűjtöttünk ki augusztusban a már említett adatbázisba. Készítettem egy interjút Varga Istvánnal, a pályázat alapítójával, ezen mélyinterjú elemzése már korábban olvasható volt szakdolgozatomban. Ez az interjú felkerült az egyik támogató, a Privát Bankár weboldalára, valamint Az Év Honlapja saját weblapjára is. A későbbiekben ebből az interjúból készítettem egy rövidített PR cikket, amelyet pedig a Habostorta.hu oldalán lehetett megtalálni. Kollár Lászlóval, a pályázat egyik zsűritagjával is sort kerítettem egy rövid interjúra, amelyet szintén a már említett két internetes oldalra töltöttek fel. Próbáltunk több médiumon keresztül hirdetni, elérni minél több lehetséges versenyzőt, hiszen fontos hogy a pályázatok száma magas legyen, hogy legyen miből válogatni, legyen kik közül kiemelni a győztest. Hirdettünk az interneten, szórólapokon, valamint direkt emailekkel is bombáztuk a célközönséget. 2010 Szeptember eleje óta folyamatosan jelen vagyunk a Facebook oldalán is, hetente újabb és újabb információkat osztunk meg az érdeklődőkkel. Hetente friss hírekkel jelentkeztük, hogy mindenki értesüljön a pályázat menetének állomásaival. Miután elkészültek a szórólapok is, szakmai gyakorlatos társaimmal karöltve ellátogattunk a Budapesti Nemzetközi Vásárra, ahol a Magyar Marketing Szövetség standja előtt osztogattuk a felhívásról szóló reklámlapokat. 55

Október 31-től November 14-ig a pótjelentkezés zajlott, amikor a legfontosabb feladat, hogy amennyire csak lehet hirdessünk, e-maileket küldjünk, és telefonálgassunk, azaz a sales-es munkák ilyenkor nagyon hasznosak tudnak lenni. A Microsoft Hungary Kft., mint főtámogató felajánlotta, hogy azok a cégek, akik szerepelnek a Holnapgaléria oldalán, azok közül a 20 első pályázó nevezési díját kifizeti. Ezen cégek ügyvezetőinek e-maileket küldtünk és telefonon is felkerestük őket, hogy pontosan tájékoztassuk őket ezen lehetőségről. Sikeresen összegyűjtöttük a nevezőket, kifizetődőnek bizonyult a munkánk. Ezen kívül akadt olyan kategória, ami sajnos nem volt olyan népszerű a pályázók körében. Ilyenek volt például a Vendéglátás valamint a Művészek és közszereplők kategória. A már nyáron elkészített adatbázisokat vettük segítségül, és a siker érdekében szintén a telefonos felkeresés mellett döntöttünk. Sajnos a Vendéglátás kategóriát ennek ellenére is törölnünk kellett a kevés jelentkező miatt. November 14-án végül sikeresen zárult le a jelentkezési időszak, hiszen rekordmennyiségű, 353 érvényes nevezés érkezett. A nevezési időszak lezárása Október 14-én lezárult a szavazást, a sajtóhír is elkészült, amit elküldtünk a partnereknek, támogatóknak is a terjesztés érdekében. A lezárással egy időben indult el a közönség szavazás, így a pályázat honlapján bárki voksolhatott a szerinte legjobbakra. Közben persze az előzsűrizés is zajlott, amit mi, a Manta Marketing munkatársai végeztek, így csak azok a honlapok kerülhetnek majd a zsűri elé, amik átmennek az első rostán. A díjátadó December 2-án este 19 órától vette kezdetét, amin én is részt vettem, mint szervező, valamint az előkészületi munkálatokban is segédkeztem, már reggeltől a helyszínen voltunk, hogy kézben tartsuk a felkészülést. A díjátadó napján délután 15 órától a „Honlapod a

Holnapod!” online marketingkommunikációs workshop is kerül

megrendezésre került a Microsoft Hungary Kft. támogatásával. Erre a pályázat honlapján lehetett jelentkezni, részvételi díj befizetése ellenében bárki részt vehetett, nem csak pályázók.

3.5.4.1. Az utolsó zsűri találkozó 2010. november 24-én a John Bull Víghajós Étteremben gyűlt össze a zsűri, hogy véglegesítsék a sorrendeket, és kiválasszák a kategóriák legjobbjait. A pontozás alapján már kialakult egy bizonyos rangsor, de ez nem jelentette azt, hogy vita nélkül minden

56

elfogadható. Ezen a találkozón én is részvettem, így közelről figyelhettem, hogy dolgozik a zsűri, mi alapján dönt, hogyan bírálja el a holnapokat. Egy közel 5 órás beszélgetés, tele vitákkal és érvelésekkel, végül meghozta eredményét. November 25-én már büszkén jelenthettük ki, hogy kialakultak a végső eredmények, megkezdődhetett a Díjátadó megszervezése.

3.5.4.2. A Díjátadó Gálaest A Díjátadó gála műsorvezetője Kőszegi András, a Brandtrend cégvezetője volt, aki december 2-án este 19 órakor megnyitotta a műsort Budapesten, a Hotel Heliában. Miután Kozák Ákos, az MMSZ elnöke tartott egy pár perces nyitó beszédet, Kőszegi Andás és társa Varga István, a pályázat alapítója megkezdték a pályázatok értékelését és az eredményhirdetést. Varga István elmondta, hogy a tavalyi évhez képest a jelentkezők száma jelentősen nőtt. Ebben az évben 22 kategóriával várták a jelentkezéseket, rekordszámú 353 jelentkezés érkezett, amely 40%-al több, mint a tavalyi. Elárulta azt is, hogy ez jelentős többletmunkát rótt a 22 fős szervező csapatra is, akiknek ezúton megköszönte munkáját. Elmondott egy pár szót a zsűrizés menetéről is, ami idén online felületen és több órás zsűri találkozók keretein belül történt. Ezek után kezdődhetett az várva várt eredményhirdetés.

Röviden összegzés a 2010-es pályázatról: 

Összesen 353 pályázat érkezett



Legtöbben a Szolgáltatás (42), az E-kereskedelem (37), a Kereskedelem (20) és a Márkasite (21) kategóriákat választották



Az online ügynökségek jelenléte miatt (is) erős a mezőny



Volt olyan pályázó, aki már harmadszor indult a versenyen



Kategóriánként három díjat osztottak: Minőségi Díj, Különdíj, Az Év Honlapja Díj, valamint egy Közönség Díj és gazdára talált



Az elmúlt 9 évhez képest az idei beérkezett pályázatok száma volt legmagasabb

57

7. ábra

Pályázatok számának alakulása 2002-2010 400

353

350 281

300

251

250 186

200

167

145 150

117

100 50

63 34

0 2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

Saját készítésű ábra

8. ábra

A jelentkezők megoszlása 2010-ben

Saját készítésű ábra

58

2010

3.5.4.3. A nyertesek A Közönség Díj 2010-ben több mint 386 ezer voks érkezett be a közönségszavazás keretin belül, ami szintén rekordmennyiségnek mondható. 79382 szavazattal a TVN.hu oldala nyerte meg idén a Közönség Díjat.

A következő díjak esetében csak párat említenék, próbáltam összegyűjteni a legkiemelkedőbb pályázatokat.

Minőségi Díjak Idén a Kereskedelem kategória Minőség Díját a Djuice.hu kapta, hiszen az elvárásoknak megfelelő, magas szinten interaktív szolgáltatást nyújtó, az Y-generációt megszólító honlap a célcsoportja életérzését tökéletesen kifejezi

59

A Márkasite kategória idei Minőség Díját a Pannontej Zrt. – Medve Sajt weboldal nyerte, A honlap nagyon jól megtalálta azokat a kreatív eszközöket, amelyekkel a saját célközönségét el tudja érni.

Különdíjak Az Oktatás kategória Különdíját a MOME Diploma 2010 weboldal nyerte. Egy iskola célja, hogy diákjai állást találjanak. Bár információtartalma nincs akkora, mint a többi honlapé, de ez volt a mezőny legszebb, legesztétikusabb honlapja.

Az egyik legnépszerűbb kategória, az E-kereskedelem Különdíjasa a Polomania.hu lett. Túllép a hagyományos e-kereskedelmen. Nemcsak árusít, hanem kreatív módon saját magunknak tervezhetünk pólót is. Emellett eladja magát a tevékenységet is, hiszen franchise partnerré válhatnak a látogatók.

60

Az Év Honlapja Díjak Az egyik legkönnyebb dolga a Kereskedelem kategóriával volt a zsűrinek. A nyertes a KBC Equitas honlapja lett, ami kiemelkedően a legjobbnak bizonyult, így egyhangúan nyert. Kivételesen magas színvonalon való megvalósítás, közérthető oldal.

A Márkasite kategóriában az év legjobb honlapja a Hubertus.hu – Lépj be a Hubertus új világába! Weboldal lett. Nem a terméket adja el, újszerűen közelíti meg a saját márkaépítését az iparágon belül.

Az Év Kreatív megoldása kategóriában az egyik legeredetibb ötlet a JóReggelt! - Tehén és New York honlap nyert. Nagyon sok jó alkotás érkezett be, de ez volt idén a legötletesebb megoldás.

61

4. A kérdőíves kutatásom elemzése 4.1. A kutatás célja Az online marketing és Az Év Honlapja pályázat összefüggéseinek felkutatása. Kideríteni, hogy azon vállalatok körében, akik már az elmúlt években komolyan vették az online területek fejlődésében rejlő lehetőségeket, hogyan látják a jövőt, miért látták hasznosnak nevezni a pályázatra, mennyire foglalkoztak az online marketing eszközeivel a versenyképesség a piaci potenciál növelésének érdekében.

4.2. Mintavétel módja Kvantitatív, azon belül kérdőíves primer kutatást végeztem Az Év Honlapja verseny pályázói körében, a célcsoport tehát az elmúlt évek, valamint az idei pályázat versenyzői. Kérdőívemet (6. számú melléklet) összesen 102 fő töltötte ki, akik segítőkészen álltak rendelkezésemre.

4.3. Hipotézisek megfogalmazása 

A megkérdezettek sokat foglalkoznak online marketing eszközökkel, saját weblapjukat naponta fejlesztik, érdekli őket a dizájn és a tartalom hitelessége.



A megkérdezett vállalati ügyvezetők, alkalmazottak elismerik, hogy a mai haza marketing kultúrának szerves része lett az online marketing, ezért a továbbiakban is alkalmazni fognak ilyen eszközöket, hiszen már tudják, hogy mekkora üzleti lehetőségeket biztosít számukra az online piac.



A pályázat jövőjét pozitívan látják, osztják azt a nézetet, hogy a pályázat működése pozitívan alakítja az online marketing fejlődését.

62

4.4. Eredmények 4.4.1. A minta demográfiai jellemzői 9. ábra

Demográfiai jellemzők Életkor

25 év alatt

25-35 év

35-45 év

Nem

45-55 év

Férfi

55 év felett

Iskolai végzettség

Egyetemi diploma

Főiskolai diploma

Érettségi

Szakközépiskola

Lakóhely

Budapest

Egyéb

Saját készítésű ábra Megoszlás nem szerint: 

Nők: 32%



Férfiak: 68%

Megoszlás kor szerint: 

25 év alatti: 4%



25-35: 52%



35-45: 27%



45-55: 16%



55 feletti: 1%

Nő

63

Megyei jogú város

Város

Falu

Megoszlás legmagasabb iskolai végzettség szerint: 

Egyetemi diploma: 41%



Főiskolai diploma: 38%



Gimnáziumi érettségi: 7%



Szakközépiskola: 8%



Egyéb: 6%

Megoszlás lakóhely szerint: 

Budapest: 55%



Megyei jogú város: 22%



Város: 20%



Falu: 3%

4.4.2. A tárgyköri kérdések elemzése Az első néhány kérdést bevezető jellegűnek szántam, de már ezekből sok hasznos információt szűrtem le. Kíváncsi voltam arra hogy a megkérdezettek milyen tevékenységükhöz használják az internetet, és arra a válaszok igazolták várakozásaimat. Több lehetséges választ is be lehetett jelölni, így a következőképpen alakultak az adatok. A legtöbben munkájukhoz, információk gyűjtéséhez, valamint tájékozódáshoz használják a netet. A válaszadók 92%-a jelölte hogy mindennapi munkájához elengedhetetlen eszköz az internet. A legkevesebben a konkurencia figyelésére (49%-a jelölte be) valamint egyéb elfoglaltsághoz, szórakozáshoz (24%) használják. A válaszadók több mint a fele bejelölte, hogy vásárlás céljából is szoktak csatlakozni a hálóra. Mivel a válaszadók 100%-a rendelkezik saját weblappal, így ne volt nehéz dolgom kideríteni, miért is tartják ezt fontosnak. Szerencsére olyan modern felfogású üzletemberekkel volt dolgom, akik már évekkel ezelőtt érezték az online megjelenés pozitív hatását. A válaszok tükrözik, hogy egy saját weblap üzemeltetése könnyebbé teszi a fogyasztók elérését, mindemellett költséghatékony, és sok hasznos is hoz, valamint segítségével mindig friss és naprakész információkkal láthatjuk el látogatóinkat. Ezen pontokat több mint háromnegyedes többséggel ikszelték a válaszadók. Azon lehetőségre,

64

hogy a weboldaluk működtetésének semmilyen pozitív hatását nem érezték az elmúlt években, senki nem kattintott. Szerettem volna a válaszadók véleményét megtudni arról hogy vajon miért is olyan hasznos az online jelenlét a mai felgyorsult, modern világunkban. A válaszok magukért beszélnek, próbáltam pontokba szedni a legtöbbek által fontosnak tartott érveket: 

Egy jól megtervezett online marketinggel a látogatókat a legjobb időben érhetünk el és ennek költségei az egyéb felületeken való megjelenés töredéke, ezen kívül költséghatékony és gyors. A lakosság nagyobb része az interneten tájékozódik, emiatt fontos hogy éljünk a lehetőséggel, az internet segítségével új partnereket szerezhetünk, a kapcsolattartás egyszerűbbé válik.



Könnyű bemutatkozás és hirdetési lehetőséget nyújt, valamint széleskörű ismertséget biztosít, gyorsan és hatásosan érhetjük el a célközönségünket.



Digitalizált világunkban egyre inkább teret nyernek az online kommunikációs csatornák, ehhez a helyzethez pedig alkalmazkodni kell. Az online jelenlét nélkülözhetetlen egy vállalat életében. A jelenlegi internet penetráció is azt mutatja, hogy egyre többen használják az internetet, egyre több potenciális fogyasztót érhetünk el vele. Továbbá, az internetes reklámozás legfontosabb jellemzői is azt tanúsítják, hogy megéri befektetni, hiszen rendkívül jól pozícionálhatunk, pontos mérési eredményeket kaphatunk. Ezen kívül az internet egy rendkívül rugalmas, interaktív és magas presztízsű médium. Ezen kívül a "modern" generációk életének szerves része a net, így - az ezeket célzó - vállalatok számára is kikerülhetetlen. Hatalmas előnye, hogy bárhonnan elérhető.



Rugalmasabb kommunikációs eszköz és minden pontosan követhető, mérhető, sok vállalat életében az egyik legeredményesebb reklámforma. Hiszen ebben a felgyorsult világban, az átalakuló írott sajtó világában, a reklámozási lehetőségek közül a leghatékonyabb, legcélirányosabb lehetőségeket az online-világ jelenti.



Sokkal több személyre szabott "élményt" lehet adni az ügyfél/vevő jelölteknek célzottabb reklámkampányokkal.



A hirdetések, hírlevelek legfőbb célja, hogy kattintsanak az adott oldalra. Ezt offline marketingből sokkal nehezebb elérni, mint online marketingből. Ezen kívül a potenciális felhasználóink kizárólag az internet használókból kerülnek ki, hiszen egy dinamikusan működő online vállalkozás rengeteg érdeklődőt és ügyfelet szállít

65

az üzletnek, akik ugyan konkrétan lehet, hogy az irodában, vagy a boltban kötnek ki fizikálisan, de a weboldalon át érkeztek. 

Egy cég honlapja nagy jelentőséggel bír, az arculat része, kialakít egy bizonyos képet a vállalatról. Az internet többek között az első olyan fórum, ahol tájékozódunk egy bizonyos termékről vagy szolgáltatásról. Fontos ahhoz, hogy egy cég naprakész legyen és ne maradjon el a konkurenciáitól, nemhogy hasznos, hanem kötelező az online marketinggel foglalkoznia!



Egyetlen válaszadó nyilatkozott arról, hogy még mindig sok az olyan 50 év körüli tulajdonos által vezetett cég, akik egyáltalán nem, vagy jelentőséget nem tulajdonítva jelennek meg az interneten. Ezen természetesen lehet segíteni, ha összedolgozunk olyan marketing- vagy médiaügynökségekkel, akik profi web szerkesztőkkel dolgoznak, így azok számára is bevethető lesz ez a marketing forma, akik amúgy nem értenének hozzá.

A következő kérdésekkel a weblapok kinézetének fontosságára kérdeztem rá. 10. ábra

Mennyire fontos egy weboldal kinézete? 6%

Nagyon fontos, hogy modern, dizájnos és naprakész legyen Elég, ha tartalmazza a fontos információkat, a kinézet annyira nem számít

94%

Saját készítésű ábra A válaszadók 94%-a szerint nagyon fontos, hogy modern, dizájnos és naprakész legyen a honlap, és csak a maradék 6% van megelégedve, ha csak a fontos információkat tartalmazza a weboldal, nekik a kinézet nem olyan fontos. Ezt a kérdést boncolgatva, a továbbiakban rákérdeztem arra is, hogy vajon mik lehetnek egy igazán hatékony weboldal legfontosabb tulajdonságai. A válaszadók szerint a négy nélkülözhetetlen követelmény: a

66

könnyű kezelhetőség, a friss tartalom, a dizájn (kinézet) és az interaktivitás. A megkérdezettek 97%-ban választották a könnyű kezelhetőséget az egyik legfontosabb tulajdonságnak, 89%-ban a friss tartalmat és 77%-ban a honlap kinézetét. Ezen kívül 27% tartja fontosnak hírlevél alkalmazását, viszont csak 18%-nak hasznos tartalom a cégtörténet és a misszió leírása, valamint csak 15% szerint értékes az impresszum, amit én személy szerint kevésnek tartok. A válaszadók jelentételen százaléka (5%) érzi elengedhetetlennek reklámok használatát weboldalán. Ezt kibővítve a következőkben a bannerek, reklámfelületek kérdését boncolgattam. 46% alkalmaz ilyen eszközöket bevételszerzés céljából, vannak olyanok (4%), akik csak ezen források segítségével tartják fenn honlapjukat. A megkérdezettek fele pedig egyáltalán nem foglalkozik ilyesmivel. 11. ábra

Mik egy hasznos honlap legfontosabb tulajdonságai? Egyéb

3% 27%

Hírlevél 15%

Impresszum

18%

Cégtörténet, misszió leírása Reklámok

5% 48%

Interaktivitás

89%

Friss tartalom 77%

Design, kinézet

97%

Könnyű kezelhetőség 0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Saját készítésű ábra Szerettem volna megtudni azt is, hogy vajon a vállalatok weboldalait üzemeltető csapat nyomon követi-e a konkurens cégeket, és esetleg próbálják-e ellesni azoktól a jól működő online stratégiákat. A válaszadók fele természetesen figyelemmel kíséri a versenytársak weboldalait, 40%-a viszont próbál tanulni másik hibájából és esetleg ellesi a sikeres lépéseket. 10% semmilyen módon nem figyeli a konkurenciát, inkább saját weblapjukra szánnak több időt, annak önálló fejlesztésére koncentrálnak. Én úgy gondolom egyik taktika sem rossz, mindkettőben rejlenek jó lehetőségek. Nem biztos, hogy baj az, ha figyelemmel kísérjük a többiek próbálkozásait, hiszen így talán kiküszöbölhetünk olyan hibákat, amiket amúgy elkövetnénk. De természetesen az, ha egy profi csapat minden idejét a saját honlapunk fejlesztésére szánja, az is bizonyulhat a jövedelmezőbbnek.

67

A következő kérdéskör a weboldalak frissítésének, modernizálásának fontosságával foglalkozik, valamint a hírlevél küldés hasznosságát boncolgatja. A válaszadók 68%-a naponta foglalkozik honlapja frissítésével, minden nap tölt fel új naprakész információkat, hiszen számára nagyon fontos a tartalom aktualizálása, korszerűsítése. 21% hetente foglalkozik ezen tevékenységekkel, úgy véli, hogy ez is bőven elegendő. 11% pedig úgy gondolja, hogy csak a honlap csak a nagyon fontos információkat tartalmazza, így csak akkor frissít, ha az szükségszerű. 12. ábra

A weboldalak frissítése, modernizálása 11%

Frissítésével majdnem minden nap foglalkozom, és próbálok mindig modern, naprakész lenni

21%

Hetente rakok fel új információkat

68%

Csak a nagyon fontos információkat rakom fel

Saját készítésű ábra Manapság a hírlevelek, a hozzászólás alkalmazás lehetősége nagyon népszerű eszközök lettek egy weboldal életében. Ha szeretnénk, hogy vevőink, és termékünk vagy szolgáltatásunk után érdeklődők naponta friss híreket kapjanak aktuális akcióinkról, eseményeinkről, érdemes felajánlani nekik a hírlevél lehetőségét. Minél több fórumon értesülnek az újdonságokról, annál inkább minket fognak választani, népszerűek és hitelesek lehetünk a szemükben. Ha pedig még véleményeikkel is alakíthatják kínálatunkat, akkor csak még jobban elégedettek és márka hűek lesznek. A válaszadók 60%-a küldd ki hírlevet látogatóinak, amennyiben azok kérvényezik ezen lehetőséget. 24%-uk pedig tervezi a jövőben, hogy bevezeti a hírlevél alkalmazását, mint plusz szolgáltatatást.

68

A gondolatmenetet folytatva áttértem a oldalak karbantartásának kérdésére. Szerettem volna megtudni, hogy a külső szépségen kívül ki mennyit áldoz a technika gondozására, hiszen ez a kettő igen szorosan összefügg. A válaszadók 52%-as saját webmesterekkel, grafikusokkal dolgozik együtt, azt vallják, hogy minél közelebb tudhatják maguk mellett munkatársaikat, annál sikeresebb az együttműködés a közös cél érdekében, hiszen így könnyebb kivitelezni a kívánt eredményt. 19% inkább külső, hozzáértő ügynökséget bíz meg az ilyen munkálatokkal. Ami számomra meglepő adatnak bizonyult, hogy a megkérdezettek 24%-a ért a honlap-tervezéshez, így maga végzi a karbantartással, szerkesztéssel kapcsolatos munkálatokat. Ez talán az egyik legköltséghatékonyabb és egyben a legbiztosabb megoldás is. 13. ábra

Kik segítenek az weboldalak karbantartásában? Saját grafikusokkal, webmesterekkel dolgozom

5% 24% 52%

Külső, hozzáértő reklámügynökséget bízok meg a munkálatokkal Értek a honlap-tervezéshez, az ilyesmit magam intézem

19%

Egyéb

Saját készítésű ábra A folytatásban kezdtem felvezetni Az Év Honlapja pályázattal kapcsolatos kérdéseket, szerettem volna, hogy körvonalazódjon, mikor és miért érezték úgy válaszadóim, hogy weblapjuk megérett egy online marketingkommunikációs versenyre. A válaszadók többsége 2005-2010 közötti időszakban nevezett a pályázatra, voltak akik többször is próbálkoztak. Többen az elmúlt évek sikertelenségei utána, idén is beadták pályázatukat. Nézzük, milyen válaszokat kaptunk a miért kérdésre: 

Voltak, akik új verzióval jöttek ki, elsők voltak a Google keresési listáján, folyamatosan növekedett látogatóik és oldalbetöltéseik száma, így büszkén neveztek a versenyre.

69



Többen felméréseket, kutatásokat készítettek, melyek segítségével kiderült, hogy az arculat átalakítása sikeresnek bizonyult, nevük időtálló és törekvéseikkel minden nemű és korú látogatót sikerült megszólítaniuk. Miután a modern, figyelemfelkeltő dizájn is elkészült, amivel kapcsolatban pozitív visszajelzéseket is kaptak, készek voltak benevezni a pályázatra.



Akadtak olyanok, akik egy teljes arculat- és stratégiaváltás után, újult erővel vágtak neki a megmérettetésnek.



Nem is egy olyan választ kaptam, ahol arról meséltek, hogy neveztek már egyszer az elmúlt években, csak sajnos nem jártak sikerrel. Viszont azóta nagy változásokon ment keresztül a cég, rengeteg innovatív ötletet vetettek be weboldaluk kinézetében, tartalmában, így idén újra próbálkoznak, sikerekben reménykednek.



Több olyan jelentkezőhöz is volt szerencsém, akik a nagyszámú pozitív felhasználó és vevő visszajelzések, valamint szakmai elismerések növelték önbizalmukat, ezért is gondolták, hogy megállnák helyüket egy ilyen nívós versenyben. Sőt akadtak olyanok, akik még versenytársaiktól is kaptak elismerő dicséreteket.



Természetesen találkoztam olyan válaszadókkal is, akik egyszerűen csak találkoztak a felhívással az interneten vagy egy hírlevél kapcsán, és kedvet kaptak a versenyzéshez. Voltak köztük olyanok is, akik mielőtt neveztek volna, tanulmányozták az elmúlt évek nyerteseinek holnapjait, és így döntötték el, hogy lenne-e esélyük elnyírni a díjat.



Akadtak olyanok is, akik csak azért jelentkeztek, mert látták hogy a konkurens cégek is beneveztek már a versenyre.

A válaszokból arra tudtam következtetni, hogy pályázat az elmúlt öt évben volt igazán sikeres, indulása idején még csak kevesen tudtak róla. Sokan felhívásokból, a pályázat partnereinek, médiatámogatóinak oldalairól, egyéb hírportáloknak köszönhetően értesültek a versenyről. A legtöbben egy nagyobb arculatváltás, dizájn átalakítás, holnap megújulás után gondoltak arra, hogy sikeresen szerepelnének egy ilyen megmérettetésen. Voltak persze olyanok is, akik a felhívást követően összedolgoztak fejlesztőkkel, ügynökségekkel, és még a nevezési időszak lezárása előtt elkészült az új, modern honlapjuk, amit már büszkén neveztek. A legtöbb válaszadó önbizalma a visszacsatolásoknak köszönhetően

70

nőtt meg, és nem is egy ilyen pályázó már az első nevezéskor magáénak tudta a díjat. Vannak olyanok, akik idén már nem is először nevezik be weblapjukat. Kíváncsi voltam, hogy a pályázók hol, milyen fórumon hallottak először Az Év Honlapja pályázatról. A következők fordultak elő a legtöbbször: 

Hírlevél



Internetes felhívás (például Kreativ.hu, HetiVálasz.hu, MMSZ honlapja, kdb.hu, myvip.hu, vitaminsziget.com)



Banner



Internetes szakportál



Nyomtatott szaksajtó



Az Év Honlapja weboldal



E-mail-es felhívás, spam



Kollégák, ismerősök



A pályázat készítői



Előző évek nyertesinek honlapján található „Az Év Honlapja” logó

Kijelenthetjük hogy igen gazdag az a skála, amik népszerűsítik a pályázatot, a szerkesztőknek pont ez a céljuk, hogy minél szélesebb körben ismertté váljon a verseny, és az elmúlt 5 évben nagy sikereket értek el ezen a téren. A legtöbben hírlevelek és internetes felhívások által értesülnek az indulásról, de akadnak olyanok is, akik személyes ismeretség által informálódnak róla. Természetesen a cégek, magánszemélyek azért neveznek erre a versenyre, mert győzni szeretnének. Viszont a díj elnyerésén kívül más is lebeg a szemük előtt, hiszen akár más tényezők is fontosak lehetnek. Lássuk kinek miért érzete hasznosnak „Az Év Honlapja” cím kiérdemlését.

71

14. ábra

Miért fontos a pályázóknak Az Év Honlapja díj elnyerése 11% 47% 5% 31% 39% 86%

0%

20%

40%

60%

80%

100%

Egyéb Bíztatás az eddigi munka folytatásához Konkurencia legyőzése Az Év Honlapja logó szerepeltetése a saját honlapján Büszkeség Szakmai elismerés

Saját készítésű ábra A válaszadók 85%-a egy olyan szakmai elismerésnek tartja a díjat, ami igazolja ez addigi stratégiát, és az üzleti szférában előkelő helyet biztosít. 47% úgy tartja, hogy a győzelem az egyfajta bíztatás, és az eddig munkát még erőteljesebben folytatni kell, így növelhetik hatékonyságukat. A megkérdezettek 31%-a „Az Év Honlapja” logó szerepeltetését is fontos szempontnak tartja, ezen kívül sokaknak volt fontos az is, hogy büszkén újságolhassa el munkatársainak, versenytársainak, hogy elnyerte a legjobbnak járó kitüntetést. A válaszolók 5%-a azért is szeretne győztes lenni, mert ezzel úgy érzi, hogy legyőzte a konkurenciát. Kíváncsi voltam arra is, hogy a pályázók körében mik a legnépszerűbb kategóriák. Az elmúlt években a legtöbben a következő témákban neveztek: 

Kultúra



Szolgáltatás



Kereskedelem



Személyes honlap

72



Önkormányzatok és települések

De ezeken kívül többen neveztek még a következő kategóriákban is: 

Non-profit



Oktatás



Ifjúsági



Ipari web



Egészségügy

A válaszadók 27%-a még csak idén nevezett először, de akik az elmúlt évek egyik pályázatán indultak már, azok közül 22% megnyerte a kategória legjobbjának járó díjat, 23%-a pedig minőségdíjas lett. Kevesen, de találkoztam olyanokkal is, akik több évben is pályáztak és nyertek is, vagy akik egy évben több kategória díját is megkapták. Sajnos az pályázó válaszolók közül 42% még nem nyert soha. A díj elnyerésének lehetnek pozitív hatásai, amennyiben jól kihasználják ezt a győztes cégek. Kíváncsi voltam, ezt hogy látják a megkérdezett pályázóim. 20%-uk érezte a előrelendült az üzlet a sikeres versenyt követően, 31%-uk pedig még elismerést is kapott a szakmabeli kollégáktól, versenytársakról. 13% érezte úgy hogy, cége sikeresebb és népszerűbb lett a díjnak köszönhetően, valamint 19%-a azért folytatta tovább a meglévő stratégiát, mert győzelmet, egyfajta bíztatásként élte meg. Sajnos 11% semmilyen pozitív hatást nem érzett.

73

15. ábra

Milyen hatásokat érzetek a nyertes pályázók? Érezhetően több pozitív hatása is volt

11% 20% 6%

A cégem ismertebb és népszerűbb lett Elismerést kaptam a szakmabeliektől 13%

19%

Erőt kaptam a folytatáshoz Több bevételhez jutottam Semmilyen pozitív hatást nem éreztem

31%

Saját készítésű ábra A válaszadók közül szerencsésnek mondható az a 27%, akik már az első nevezés alkalmával nyertek, ezen kívül az a 9%, akik a második pályázaton nyerték el a díjat. A nyertes pályázók több mint a fele, csak egyszer nevezett, abban az évben amikor nyert is, így többször nem próbálkozott. Valamint sajnos akadtak olyanok is, akik több évben is benyújtották pályázatukat, de egyszer sem nyertek. Nekik biztos kicsit jobban oda kéne figyelni a háttérfeladatokra, érdemes profi szakemberekkel, web szerkesztőkkel összedolgozni. Kérdőívem számomra egyik legfontosabb feladata, hogy kiderítsem, miért is neveznek a cégek, magánszemélyek Az Év Honlapja pályázatra, mi lehet a célja ennek a versenynek, miben segítheti el a pályázat az online marketing fejlődését. Kérdésem tehát az volt, mit gondolnak a válaszadók, mi a célja egy ilyen online marketingkommunikációs versenynek. A válaszolók többsége ezen lehetőségeket jelölte be: 

Figyelemfelkeltés a korszerű marketinglehetőségek kiaknázására



Ösztönzés



Magasabb színvonal támogatása az online piacon



Online marketing támogatása és népszerűsítése

74

16. ábra

A pályázat céljai a versenyzők szerint 48 %

45 %

50%

45 %

45 %

34 %

40% 30%

16 %

16 %

20% 3% 10% 0% Figyelemfelkeltés a korszerű marketinglehetőségek kiaknázására Ösztönzés Példamutatás Online marketing támogatása és népszerűsítése Szakmai tudás átadása Magasabb színvonal támogatása az online piacon Egyéb Nincs célja

Saját készítésű ábra A pályázat célja az online törekvések támogatása, a marketinglehetőségek kihasználására való felhívás, és ösztönzés a modern gondolkodásra, a magasabb színvonal elérésére. Ebben munkatársaimmal, főnökeimmel is egyet értettünk, így örültem, hogy a pályázók is hasonlóan vélekedtek a pályázat mögöttes tartalmáról. Ezeken kívül természetesen az is nagyon fontos, hogy az új nevezők tanuljak az elmúlt évek nyertesitől, így a szakmai tudás átadása előtérbe kerülhet, mint a pályázat célja. Szakmai gyakorlatom alatt sokat foglalkoztunk a díjátadó gála előtti délutánon megrendezésre kerülő online marketingkommunikációs workshop megszervezésével. Idén a Microsoft Hungary Kft. főtámogatásával nívós programokkal várják az érdeklődőket. A szervezők számára ez díjátadón kívül az egyik legfontosabb esemény, így sok fórumon kampányoltunk, próbáltunk összegyűjteni minél több résztvevőt. Szerettem volna kideríteni, vajon a válaszadók körében mennyire népszerű ez a workshop. Sajnos 74%-uk még nem vett részt ezen a programok, és 10%-uk még soha nem is hallott róla. Idén pont emiatt még erőteljesebben reklámozzuk a workshopot, hogy minél többen informálódjanak

75

róla. Több felhívást és hírlevet küldtük ki, a médiatámogatók, partnerek oldalai is felkerült a felhívás. A válaszadók mindössze 19%-a vett részt az elmúlt években ezen az eseményen. Sajnos csak igen kevesen találják hasznosnak ezt a rendezvényt. Remélem idén sokaknak megváltozik a véleménye. Utolsó kérdésem természetesen a jövőbeni lehetőségekre fókuszált. Kíváncsi voltam, ki mennyire szeretne fejlődni az online területen, hiszen már most láthatjuk, hogy az interneté a jövő. Szerettem volna kideríteni, miért is érzik elengedhetetlennek az online marketing eszközök alkalmazását. 17. ábra

Saját készítésű ábra Válaszadóim sem vélekedtek erről másképpen. 58%-uk tervez megújulást, szakmai fejlődést a következő években, 42%-uk ikszelte be, hogy a folyamatos innováció nélkülözhetetlen, valamint hogy terveznek még nevezést Az Év Honlapja pályázatra. 31%uk azt is bejelölte, hogy természetesen be fog vetni új ötleteket a közeljövőben. 21% szerint pedig nagyon fontos a jól bevált stratégiát folytatni, ugyanennyien érzik nagyon

76

fontos a megjelenést, szerintük az internet nélkülözhetetlen része egy vállalat marketingjének.

4.4.3. Összegzés A kérdőívet kitöltött pályázók felvilágosult, modern marketingelveikkel, sikeres webes stratégiájukkal erősítik a hazai online marketing kultúra fejlődését. A nevezők nagy része nem csak a pályázat kedvéért alkalmazza az internet marketing eszközeit, hanem saját fejlődése és profitszerzése érdekében is teszi. Célja hogy maximálisan kielégítse vevői igényeit, és ezt minél professzionálisabb módon tegye, úgy hogy ez közben mindkét fél előnyére váljon. A pályázati felhívás ezt a bizonyos céltudatos réteget szeretné elérni. Ezen kívül persze szeretne elérni olyan kis és középvállalkozásokat is, akik még nincsenek tisztában az online jelenlét fontosságával, így nem használják az internet adta lehetőségeket. Az elmúlt ével pályázói elismerik a pályázat pozitív céljainak mivoltát, és úgy érzik, hogy ez a verseny természetesen erősíti a hazai vállalkozások online aktivitását. Ezenkívül pedig egy visszajelzést az a nevezők részére, amiből minden résztvevő tanulhat, így támogatást nyernek a jövőben alkalmazandó taktikák megtervezésére.

77

5. Mélyinterjú egy pályázóval Sikerült pár kérdés erejéig elbeszélgetnem a tavalyi pályázat egyik nyertesével. A Szolgáltatás kategória győztes pályázójával, az AEGONdirekt.hu szakmai igazgatójával, Marosvölgyi Pétert kérdeztem a pályázattal kapcsolatos véleményéről. Az interjú kérdéseit a 7. számú melléklet tartalmazza. A cég már 9-10 éve foglalkozik az online marketinggel, tehát ez körülbelül akkoriban kezdődött, mint amikor a pályázatot megalapították, de nincs szoros összefüggés a kettő között. Magát a weboldal csak 2009-ben kezdték el professzionális szinten fejleszteni. A pályázat létezéséről pár éve hallottak, sajtóhírekben már olvastak róla, és szakmabeli kollégáktól is értesültek a nevezés lehetőségéről. A pályázás oka egyszerűen a kíváncsiság volt. Jónak tartották magukat a szakmában, így hát mások véleményére is érdekelte őket. A díj megnyerése ösztönzőleg hatott a csapatra, ezért folytatták azt a jól bevált stratégiát, amit addig alkalmaztak. A Szolgáltatás kategória díjának köszönhetően egy elismerést kaptak, Az Év Honlapja logót azóta is büszkén viseli a weboldal. Marosvölgyi Péter szerint az online marketing dinamikusan fog fejlődni a jövőben is, egyre inkább ezen technikák fogják hatékonyan elérni és megszólítani a fogyasztókat. A jövőben tervezik a közösségi média megcélzását, és továbbra is nagy hangsúlyt fektetnek az adatbázis építésre, az elektronikus direkt mail, a SEO, a linkmarketing, az adWords és a linkszponzoráció adta lehetőségekre. Ezeken kívül honlapjuk ápolása az egyik legfontosabb feladatuk.

78

6. Összefoglalás Szakdolgozatom elméleti témája az elmúlt évek egyik legaktuálisabb marketing talánya. Manapság már minden az internet körül forog, nem alakulhatott ez másképp a haza vállalati szférában sem. Egy korszakváltás kapujában állunk, az internet térhódítása mindennél nagyobb. A válság sem szabott gátat az online marketing fejlődésének, sőt költséghatékonyságának köszönhetően a recesszió talán még segítségére is volt. Dolgozatom elméleti része gondosan felépített fejezetekből áll a marketing fogalmától kezdve, az online kommunikációs keresztül, egészen a hasznos vállalati weboldalak tulajdonságainak felsorolásáig. Írásomban az online marketingen belül főleg a vállalati weboldalak jelentőségére fókuszáltam, hiszen esettanulmányként Az Év Honlapja online marketingkommunikációs pályázatot választottam. Manapság nagyon fontos az online jelenlét, és szakmai fejlődés is egyre hatékonyabb, mutatósabb és interaktívabb online megjelenést, innovatív megoldásokat kíván. Az érdeklődők legtöbbször a netről szerzik be a termékekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos információkat. Ez a pályázat egy olyan megmérettetés, amely az online marketingtörekvéseket díjazza. A verseny az elmúlt években épp olyan dinamikusan fejlődött, mint az általa támogatott irányzat, az online marketing.

Az

Év

Honlapja

szerepe

a

hazai

online

marketing

kultúrában

megkérdőjelezhetetlen, hiszen egy olyan nívós, az egész országot megmozgató pályázatról van szó, mely az évek során teljesítményének köszönhetően szakmai elismerést kapott. A kezdeményezés kilenc év alatt a hazai online tér legrangosabb versenyévé nőtte ki magát, melynek lebonyolítása mögött neves szakemberek, tanárok és fejlesztők állnak. Kutatásaim során mind a szakértői interjúk, mind az elmúlt évek pályázói által készült kérdőíves kutatás segítettek verifikálni az általam felállított hipotéziseket. A nyertes pályázók büszkén törekednek a még jobb teljesítményre, az alul maradtak pedig kíváncsian érdeklődnek arról, hogy milyen területekre kéne jobban odafigyelniük a jövőben. Úgy gondolom, hogy a pályázat példaértékűen ösztönzi a mai magyar kis- vagy akár nagyvállalkozásokat, hogy saját maguk érdekében áldozzanak marketingköltéseikből az online technikákra is, és ne hagyják figyelmen kívül a világ egyik leggyorsabban fejlődő médiumát.

79

7. Felhasznált irodalom Internetes linkek: 1. http://internethatasai.atw.hu/ 2. http://hu.wikipedia.org/wiki/Marketing , 2010.október 4. 15:30 3. http://hu.wikipedia.org/wiki/Online_marketing, 2010. október 12. 13:40 4. http://hu.wikipedia.org/wiki/Weblap, 2010. október 22. 11:20 5. http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89rt%C3%A9kes%C3%ADt%C3%A9si_webol dal, 2010. október 22. 12:12 6. http://www.abfox.eu/honlapkeszites-webdesign.html 7. http://www.honlapteszt.hu/web-design, 2010. november 2. 15:40 8. http://www.marketinginfo.hu/marketing_eszkozok/article.php?id=33, 2010.október 25. 16:40 9. http://www.marketingotletek.hu/, 2010. november 4. 17:30 10. http://www.webtron.hu/index.html, 2010. november 2. 15:20

Szakirodalom 1. Daniel S. Janal: Online marketing kézikönyv I-II., Bagoly könyvkiadó, Budapest, 1988, 338.oldal 2. Eszes István – Bányai Edit: Online marketing, Műszaki könyvkiadó, Budapest, 2002, 35.oldal 3. Fazekas

Ildikó

–

Harsányi

Dávid:

Marketingkommunikáció,

Szókratész

Külgazdasági Akadémia, Budapest, 2006 4. Perjés László: Internet marketing magyar szemmel, Bagoly könyvkiadó, Budapest, 2001 5. Veres Zoltán, Szilágyi Zoltán: A marketing alapjai, Perfekt kiadó, Budapest, 2007, 16., 197., 275., 283., 284-285., 289-209. oldal 6. Az Év Honlapja pályázat szervező bizottságának belső anyaga.

80

8. Mellékletek 1. számú melléklet: Interjú Varga Istvánnal, Az Év Honlapja pályázat alapítójával  Mikor és hogyan indult útjára Az Év honlapja pályázat?  Ön

miért

tartotta

fontosnak

a

cégek/

magánszemélyek

weboldalainak

megmérettetését? Mi volt a pályázat célja az elindításának idején?  Milyen jövőbeni lehetőségeket látott a pályázat elindításakor? Hosszútávra terveztek egyáltalán?  Hogyan nézett ki az első pályázat lebonyolítása? Milyenek voltak az akkori pályázók?  Kijelenthetjük, hogy 2001-ben az online marketing még nem volt olyan jelentős tényező, mint ma. Ön hogy látta az akkori internetes világot? Mekkora volt az internet szerepe általában és mekkora a marketing világában?  Mit gondol mennyiben ismerték fel már akkor az online megjelenés jelentőségét a jelentkezők?  Ugorjunk egy kicsit az időben. Ennyi év elteltével még mindig képesek megújulni, egyre több pályázót megszólítani. Hogyan áll az idei pályázat? Hasonlítsuk össze az akkori és a mai pályázatot…  Ön szerint elérte az eredetileg kitűzött célját?  Ön szerint mik azok az elengedhetetlen funkciók, alkalmazások, amelyek egy igazán jó honlap ismertetői? Ön hogyan képzeli el az idei Év Honlapját? Hogyan válhat egy honlap a kategóriája legjobbjává?  Mi a helyzet a személyes honlapokkal?  Foglalkozzunk egy kicsit a támogatókkal. Mit tudna elmondani a pályázat hátteréről? Milyen tendenciát vélt felfedezni a partnerekkel kapcsolatban?  Milyennek látja a pályázat jövőjét? Milyen újításokat terveznek a jubileumi évre? Hogyan lehetne még sikeresebb és népszerűbb az Év Honlapja pályázat? Az interjú készült: Budapest, 2010. október 1.

81

2. számú melléklet: Interjú Kollár Lászlóval Az Év Honlapja pályázat zsűritagjával, a Microsoft Hungary fejlesztési igazgatójával  Mikor kezdett az Internet világával foglalkozni?  Mit gondol mennyiben ismerték fel az online megjelenés jelentőségét az akkori cégek, vállalkozók?  Hogyan látja az online-tér helyzetét most?  Ön szerint mi a célja, üzenete a Pályázatnak? Miért tartja fontosnak a cégek/, magánszemélyek weboldalainak megmérettetését?  Hogyan kell elképzelni egy zsűritag munkáját?  Sokfelé hirdetik, hogy a díjátadó gálaest napjára (2010.december 2.) „A Honlapod A Holnapod!” címmel online-marketing workshopot szerveznek? Mi ennek a célja, kinek ajánlják?  Miért tartja fontosnak a Microsoft, hogy támogassa a pályázatot?  Hogyan látja az online világ jövőjét? Ön szerint milyen változások várhatók?

Az interjú készült: Budapest, 2010. október 8.

82

3. számú melléklet: Az Év Honlapja honlapjának fejlődési szakait bemutató ábrák

83

4. számú melléklet: A holnap dizájn terve

84

5. számú melléklet: A Joomla! Rendszer belső felületei

85

6. számú melléklet: Kérdőív Az Év Honlapja pályázat nevezőihez Kondor Eszter vagyok a Budapesti Gazdasági Főiskoláról, és Az Év Honlapja Pályázatról írom a szakdolgozatomat. Szeretném megkérni Önt, hogy amennyiben ismeri a pályázatot, vagy már jelentkezett rá az elmúlt években, kérem, válaszaival segítse munkámat. A kérdőív kitöltése mindössze pár percet vesz igénybe! Előre is köszönöm! 1. Milyen tevékenységhez használja leggyakrabban az internetet? Egyszerre többet is jelölhet!  Munkámhoz  Információ gyűjtéséhez  Tájékozódáshoz  Konkurencia figyeléséhez  Vásárláshoz 3. Ön szerint miért hasznos az online marketing egy vállalat életében? Kérem, írja le véleményét! 4. Jó befektetésnek tartja-e egy saját weblap üzemeltetését?  Igen, hiszen így még könnyedén elérhetem fogyasztókat  Igen, mivel költséghatékony és sok hasznot hoz  Igen, mert segítségével friss információkat oszthatok meg az érdeklődőkkel  Kevésbé érzem a pozitív hatását  Egyáltalán nem érzem a pozitív hatását 5. Mennyire fontos Önnek a weboldal kinézete?  Nagyon fontos, hogy modern, dizájnos és naprakész legyen  Elég, ha tartalmazza a fontos információkat, a kinézet annyira nem számít  Mostanában keveset foglalkozom a honlapom kinézetével 6. Ön szerint mik egy hasznos honlap legfontosabb tulajdonságai?  Könnyű kezelhetőség  Design, kinézet

86

 Friss tartalom  Interaktivitás  Reklámok  Cégtörténet, misszió  Impresszum  Hírlevél  Egyéb 7. Alkalmaz-e reklámokat, bannereket a weboldalon? Esetleg azokból tartja fenn a honlap működését?  Természetesen alkalmazok reklámokat, bannereket  Fontos bevételi forrás, ezért alkalmazok  Csak reklámfelületek eladásából tudom fenntartani az oldalt  Nem foglalkozom ilyesmivel 8. Mennyire követi versenytársai weboldalait? Ellesi-e a jó ötleteket, esetleg tanul mások hibájából?  Természetesen foglalkozom a konkurenciával, próbálom mindig a legjobbat ellesni, a hibákból tanulni  Nyomon követem versenytársaimat, de nem utánzom őket semmiben  Nem érdekelnek a versenytársak, inkább a saját weblapomra szánok több időt 9. Milyen gyakran foglalkozik saját weboldalával, annak frissítésével, modernizálásával?  Frissítésével majdnem minden nap foglalkozom, és próbálok mindig modern, naprakész lenni  Hetente rakok fel új információkat  Csak a nagyon fontos információkat rakom fel 10. Alkalmaz hírlevelet?  Természetesen igen, nagyon hasznosnak tartom  Nem, de tervezem  Nem

87

11. Kinek a segítségével tartja karban az oldalt?  Saját grafikusokkal, webmesterekkel dolgozom  Külső, hozzáértő reklámügynökséget bízok meg a munkálatokkal  Értek a honlap-tervezéshez, az ilyesmit magam intézem 12. Mikor érezte úgy, hogy a honlapja elég jó ahhoz, hogy részt vegyen egy weboldalak közötti megmérettetésen? Méltónak érezte marketingtörekvéseit egy versenyhez? Kérem, fejtse ki véleményét! 13. Mikor és honnan hallott először az Év Honlapja pályázatról? Kérem, nevezze meg azt a fórumot, ahol először tájékozódott a versenyről! 14. Miért érezte fontosnak, hogy megnyerje a díjat? Kérem, válasszon az alábbiak közül! Egyszerre többet is jelölhet!  Szakmai elismerés  Büszkeség  Az Év Honlapja logó szerepeltetése a saját honlapján  Konkurencia legyőzése  Bíztatás az eddigi munka folytatásához

15. Hogyan szerepelt a versenyen?  Ebben az évben neveztem először  Megnyertem a kategória legjobbjának járó díjat  Több kategóriában is nyertem  Nyertem, több évben is  Minőségdíjas lettem  Sajnos nem nyertem 16. Amennyiben nyert, mit gondol, a díjon kívül mit nyert még vele? Egyszerre többet is jelölhet!  Érezhetően több pozitív hatása is volt  A cégem ismertebb és népszerűbb lett  Elismerést kaptam a szakmabeliektől

88

 Erőt kaptam a folytatáshoz  Több bevételhez jutottam  Semmilyen pozitív hatást nem éreztem  Nem nyertem még 17. Ha nem nyert, próbálkozott újra a következő évben?  Már első nevezéskor nyertem  Második nevezéskor nyertem  Próbálkoztam többször és sajnos nem nyertem  Nem neveztem többször 18. Mit gondol, mi a célja egy ilyen versenynek? Egyszerre többet is jelölhet!  Figyelemfelkeltés a korszerű marketinglehetőségek kiaknázására  Ösztönzés  Példamutatás  Online marketing támogatása és népszerűsítése  Szakmai tudás átadása  Magasabb színvonal támogatása az online piacon  Nincs semmi célja 19. Részt vett-e valaha a pályázat szervezői által megrendezett online marketing workshopon? Hasznosnak tartja ezt a rendezvényt?  Részt vettem, mivel hasznosnak tartom, hiszen találkozhatok a legújabb fejlesztésekkel  Igen részt vettem már, idén is részt veszek  Igen részt vettem már, de csak kíváncsiságból  Még nem vettem részt  Soha nem hallottam róla 20. Ön szeretne még fejlődni az online területen? Tervez a jövőben aktívabb online megjelenést? 

Természetesen folyamatos innovációt tervezek, biztos vagyok benne, hogy nevezni fogok még Az Év Honlapja címért

89



Igen, tervezek megújulást, szakmai fejlődést



Be fogok vetni új ötleteket a közeljövőben



Folytatom az eddigi munkámat, úgy ahogyan eddig csináltam



Fontos az online megjelenés, azért mindig is elérhető leszek az interneten

Kérem válaszoljon a következő demográfiai adatokra vonatkozó kérdésekre is!

Neme: 

Nő



Férfi

Legmagasabb iskolai végzettsége: 

Egyetemi diploma



Főiskolai diploma



Gimnáziumi érettségi



Szakközépiskola



Egyéb

Kora: 

25 év alatti



25-35



35-45



45-55



55 feletti

Lakóhelye: 

Budapest



Megyei jogú város



Város



Falu

Köszönöm, hogy válaszaival segítette munkámat!

90

7. számú melléklet: Interjú a 2009-es pályázat Szolgáltatás kategóriájának nyertesével: 

Mikor kezdtek el komolyabban foglalkozni az online marketinggel, a honlapjuk fejlesztésével?



Mikor és hol találkoztak először a pályázattal?



Miért jelentkeztek a pályázatra?



Végzetek plusz munkálatokat a pályázat kedvéért?



Éreztek bármilyen pozitív hatást a díj megnyerését követően?



Önök szerint van-e bármilyen szerepe a pályázatnak a haza online marketing kultúra fejlődésében?



Mit gondolnak a hazai online marketing jövőjéről?



Önök milyen alkalmazásokat kívánnak alkalmazni a következő években? Hogyan látják weboldaluk fejlődésének lehetőségeit?

Az interjú készült 2010 december 2.

91

AZ ÉV HONLAPJA PÁLYÁZAT SZEREPE A HAZAI ONLINE MARKETING KULTÚRA FEJLŐDÉSÉBEN

Recommend Documents