AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE Tóvári Judit átdolgozó: Sike Sándor

MÉDIAINFORMATIKAI KIADVÁNYOK

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE

Tóvári Judit átdolgozó: Sike Sándor

Eger, 2011

Lektorálta: CleverBoard Interaktív Eszközöket és Megoldásokat Forgalmazó és Szolgáltató Kft.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Felelős kiadó: dr. Kis-Tóth Lajos Készült: az Eszterházy Károly Főiskola nyomdájában, Egerben Vezető: Kérészy László Műszaki szerkesztő: Nagy Sándorné

Kurzusmegosztás elvén (OCW) alapuló informatikai curriculum és SCORM kompatibilis tananyagfejlesztés Informatikus könyvtáros BA, MA lineáris képzésszerkezetben TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0005


Tartalom 1. Bevezetés ....................................................................................................................... 5 1.1 Célkitűzés .......................................................................................................... 5 1.2 A kurzus tartalma .............................................................................................. 5 1.3 A kurzus tömör kifejtése ................................................................................... 6 1.4 Kompetenciák és követelmények ...................................................................... 6 1.5 Tanulási tanácsok, tudnivalók ........................................................................... 7 2. Az Európai Unió alapszerződései ................................................................................ 8 2.1 Célkitűzés .......................................................................................................... 8 2.2 Tartalom ............................................................................................................ 8 2.3 Alapszerződések Lisszabon előtt ...................................................................... 8 2.3.1 A Schuman-deklaráció .......................................................................... 8 2.3.2 A Montánunió Szerződés .................................................................... 10 2.3.3 A Római Szerződések ......................................................................... 11 2.3.4 Az Egységes Európai Okmány............................................................ 12 2.3.5 Az Unió alapszerződése, a Maastrichti Szerződés .............................. 13 2.3.6 Az Amsterdami Szerződés .................................................................. 14 2.4 Összefoglalás................................................................................................... 14 2.5 Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 15 3. A Lisszaboni Szerződés .............................................................................................. 16 3.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 16 3.2 Tartalom .......................................................................................................... 16 3.3 A Lisszaboni Szerződés .................................................................................. 16 3.3.1 A szerződés főbb tartalmi elemei ........................................................ 16 3.3.2 Változások a döntéshozatalban ........................................................... 18 3.3.3 További változások ............................................................................. 19 3.3.4 A Szerződés előtti akadályok elhárulása ............................................. 19 3.3.5 A nagyobb hatáskör és több felelősség szerződése ............................. 20 Lisszaboni Szerződés nagyobb hatáskör, több felelősség .................................. 21 3.3.6 A demokratikusabb, átláthatóbb Európa szerződése ........................... 21 3.4 Összefoglalás................................................................................................... 23 3.5 Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 23 4. Az Európai Unió jogalkotásának szereplői és dokumentumtípusai ...................... 24 4.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 24 4.2 Tartalom .......................................................................................................... 24 4.3 Az európai unió működése .............................................................................. 24 4.3.1 Az Európai Parlament ......................................................................... 24 4.3.2 Az Európai Unió Tanácsa ................................................................... 26 4.3.3 Az Európai Bizottság .......................................................................... 28 4.3.4 Az Európai Tanács .............................................................................. 31 5

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE 4.4 4.5

4.3.5 Az Unió további szervei és szervezetei ............................................... 31 Összefoglalás................................................................................................... 33 Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 34

5. Az Európa szerver I. .................................................................................................. 35 5.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 35 5.2 Tartalom .......................................................................................................... 35 5.3 Az Európai Unióról – alapismeretek ............................................................... 35 5.3.1 Alapismeretek ..................................................................................... 36 5.3.2 Szerződések és jog .............................................................................. 40 5.3.3 Tények és adatok................................................................................. 41 5.3.4 Az euro ................................................................................................ 41 5.3.5 Az Európai Unió költségvetése ........................................................... 42 5.3.6 Az EU képekben ................................................................................. 42 5.3.7 Referenciadokumentumok – Ismertetők az Európai Unióról .............. 42 5.4 Összefoglalás................................................................................................... 43 5.5 Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 44 6. Az Európa szerver II. ................................................................................................. 45 6.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 45 6.2 Tartalom .......................................................................................................... 45 6.3 Az Európai Unióról ......................................................................................... 45 6.3.1 Intézmények és szervek ...................................................................... 45 6.3.2 Az EP, a Tanács és a Bizottság ........................................................... 46 6.3.3 A Bíróság és a Számvevőszék............................................................. 46 6.3.4 Egyéb intézmények és szervezetek ..................................................... 48 6.3.5 Az uniós intézmények honlapjai ......................................................... 48 6.3.6 A pénzügyi szervek honlapjai ............................................................. 49 6.3.7 Az EU ügynökségei ............................................................................ 49 6.3.8 Jogalkotás az Európai Unióban ........................................................... 49 6.3.9 Az Európai Unió 27 tagországa .......................................................... 50 6.3.10 Az Európai Unió története, köztisztviselői ......................................... 50 6.3.11 Az Európa szerver további főoldali blokkjai ...................................... 51 6.4 Összefoglalás................................................................................................... 52 6.5 Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 52 7. On-line hozzáférés az EU jogalkotásához I. ............................................................. 53 7.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 53 7.2 Tartalom .......................................................................................................... 53 7.3 A dokumentációs központ ............................................................................... 53 7.3.1 A dokumentációs Központ főoldaláról közvetlenül elérhető linkek ... 54 7.3.2 Hivatalos dokumentumok ................................................................... 56 7.3.3 Jogszabályok és szerződések............................................................... 58 7.3.4 Kiadványok és a Kiadóhivatal ............................................................ 58 7.3.5 Statisztikák és közvélemény-kutatások ............................................... 59 7.3.6 Eszközök és kézikönyvek ................................................................... 59 7.3.7 Európai dokumentációs központok ..................................................... 60 6

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE 7.4 7.5

7.3.8 Archívumok ........................................................................................ 60 Összefoglalás................................................................................................... 60 Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 61

8. On-line hozzáférés az EU jogalkotásához II. ........................................................... 62 8.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 62 8.2 Tartalom .......................................................................................................... 62 8.3 Általános tudnivalók az EUR-lexről ............................................................... 62 8.3.1 EUR-Lex felépítése, főoldalról elérhető tartalmai .............................. 62 Szerződések........................................................................................................ 63 Nemzetközi megállapodások ............................................................................. 63 Hatályos jogszabályok ....................................................................................... 64 Előkészítő dokumentumok ................................................................................. 64 8.3.2 Egyebek............................................................................................... 64 8.3.3 Általános keresés................................................................................. 65 8.3.4 Keresés a dokumentum típusa szerint ................................................. 69 8.3.5 A dokumentum száma szerinti keresés ............................................... 71 8.3.6 Keresés a megjelenés adatai szerint .................................................... 71 8.4 Összefoglalás................................................................................................... 72 8.5 Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 72 9. On-line hozzáférés az EU jogalkotásához III. .......................................................... 73 9.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 73 9.2 Tartalom .......................................................................................................... 73 9.3 A PreLex ......................................................................................................... 73 9.3.1 A PreLex tartalma ............................................................................... 74 9.3.2 Folyamatok és szereplők a PreLex-en................................................. 74 9.3.3 Keresés a PreLex adatbázisban ........................................................... 75 9.3.4 Az egyszerű keresés összetevői .......................................................... 77 9.3.5 Bővített keresés ................................................................................... 79 9.4 Összefoglalás................................................................................................... 81 9.5 Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 81 10. Az EU információközvetítő intézményhálózata I. ................................................... 82 10.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 82 10.2 Tartalom .......................................................................................................... 82 10.3 Az internet és a decentralizált információ-terjesztés....................................... 82 10.3.1 Az internet nem csak információt, magyarázatot is ad ....................... 83 10.3.2 Szakosodott hálózatok......................................................................... 84 Euro Info Központok (EICs) .............................................................................. 84 10.4 Összefoglalás................................................................................................... 88 10.5 Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 88 11. Az EU információközvetítő intézményhálózata II. .................................................. 89 11.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 89 11.2 Tartalom .......................................................................................................... 89 11.3 A kiadói és terjesztői hálózat, az unió könyvtárai ........................................... 89 7

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE 11.3.1 Az Európai Unió kiadó és terjesztő hálózata ...................................... 89 11.3.2 EUROLIB – az Európai Unió intézményeinek könyvtári hálózata .... 90 11.3.3 Az ECLAS .......................................................................................... 92 11.3.4 Az Európai Parlament könyvtára ........................................................ 93 11.3.5 Letéti könyvtárak ................................................................................ 93 11.3.6 Dokumentációs intézmények .............................................................. 94 11.4 Összefoglalás................................................................................................... 95 11.5 Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 95 12. Összefoglalás ............................................................................................................... 96 12.1 A kurzusban kitűzött célok összefoglalása...................................................... 96 12.2 Tartalmi összefoglalás ..................................................................................... 96 12.3 A tananyagban tanultak részletes összefoglalása ............................................ 97 12.3.1 Bevezetés ............................................................................................ 97 12.3.2 A Lisszaboni Szerződés ...................................................................... 98 12.3.3 Az Európai Unió alapszerződései ....................................................... 98 12.3.4 Az Európai Unió jogalkotásának szereplői és dokumentumtípusai .... 98 12.3.5 Az Európa szerver I............................................................................. 98 12.3.6 Az Európa szerver II. .......................................................................... 98 12.3.7 On-line hozzáférés az EU jogalkotásához I. ....................................... 99 12.3.8 On-line hozzáférés az EU jogalkotásához II. ...................................... 99 12.3.9 On-line hozzáférés az EU jogalkotásához III. ..................................... 99 12.3.10 Az EU információközvetítő intézményhálózata I. .............................. 99 12.3.11 Az EU információközvetítő intézményhálózata II. ............................. 99 12.4 Zárás ................................................................................................................ 99 12.5 Egyéb ............................................................................................................ 100 12.5.1 Az Európai Unió jelképei .................................................................. 100 13. Kiegészítések ............................................................................................................. 103 13.1 Irodalomjegyzék – kötelező irodalom .......................................................... 103 13.1.1 Hivatkozások ..................................................................................... 103 13.1.2 Hivatkozások ..................................................................................... 104 13.2 Glosszárium, kulcsfogalmak értelmezése ..................................................... 104 14. Ábrajegyzék .............................................................................................................. 113 15. Médiaelemek ............................................................................................................. 114 16. Tesztek ....................................................................................................................... 115 16.1 Gyakorlóteszt ................................................................................................ 115 16.2 Záróteszt A. ................................................................................................... 119 16.3 Záróteszt B. ................................................................................................... 123 16.4 Záróteszt C. ................................................................................................... 126

8


1. BEVEZETÉS A tantárgy és a tananyag címében szereplő rendszer szó arra a következtetésre vezethet bennünket, hogy egy könnyen áttekinthető, átlátható szerkezetű ismeretanyag vár ránk. A „rendszer” ugyanis átláthatóságot, elemei közötti logikus szerkezetű kapcsolódásokat feltételez. Anélkül, hogy az Európai Unió információs hálózatának ezen belső, egymáshoz koherens struktúrában illeszkedő voltát megkérdőjeleznénk, le kell szögezni: az uniós intézményrendszer méreteinél, egymást át-, meg átszövő kapcsolódásainál fogva eléggé bonyolult ahhoz, hogy „könnyű álmot” ígérhessünk a tananyag elsajátításához. Nehezítik a hallgató dolgát más tényezők is. Így például az, hogy a tananyag feldolgozásához használható legfrissebb, és gyakorlatilag egyetlen nyomtatásban megjelent tankönyv (szerzője Tóvári Judit) részben elvesztette időszerűségét két okból is: elfogadták és életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, illetve gyökeresen átalakult az Európai Unió internetes portálja. Különösen az utóbbi két-három történései írták át a tankönyvben foglaltakat. Jelen tananyag szerkesztésekor abból indultunk ki, hogy egyfajta „mankót”, ismeretszerzési segédanyagot nyújtsunk, mivel a szakirodalom meglehetősen hiányos. Olyan vázlatot, ami egy válogatás a – szerző megítélésén alapulóan – fontos tudnivalókról. Ezt a csupasz vázat azonban mindenkinek magának kell felöltöztetnie, mégpedig az uniós portál beható tanulmányozásával. 1.1

CÉLKITŰZÉS

A tananyag feladata, hogy áttekintést adjon az Európai Unió működését meghatározó szerződésekről, mindenekelőtt a 2009. december 1-jétől hatályos Lisszaboni Szerződésről, illetve a továbbra is hatályban tartott alapszerződésekről. Cél továbbá az Unió intézményrendszerének, az egyes intézmények információs termékeinek, az EU hivatalos dokumentumainak, valamint az ezek közötti eligazodás metódusainak bemutatása. A tananyag megismerteti a hallgatókat a 2009 őszétől megújult Európa Szerver tartalmainak bonyolult rendszerével. Segítséget nyújt a szerveren található honlapok ezrei közötti eligazodásban, biztonságos alapot nyújt a különböző adatbázisokban való kereséshez az erre kifejlesztett rendszerek segítségével. 1.2

A KURZUS TARTALMA

1. Az Európai Unió alapszerződései 2. A Lisszaboni Szerződés 3. Az Európai Unió jogalkotásának szereplői és dokumentumtípusai 4. Az Európa szerver I. 5. Az Európa szerver II. 6. On-line hozzáférés az EU jogalkotásához I. 7. On-line hozzáférés az EU jogalkotásához II. 8. On-line hozzáférés az EU jogalkotásához III. 9. Az EU információközvetítő intézményhálózata I. 10. Az EU információközvetítő intézményhálózata II.

5

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE 1.3

A KURZUS TÖMÖR KIFEJTÉSE

A tananyag a Lisszaboni Szerződésről szóló ismeretek feldolgozásával kezdődik. Törvényszerűen, mert a Reformszerződés gyökeresen alakította át az Európai Unió működését. A szerződés elfogadásának és hatályba lépésének következtében egy hatékonyabban működő közösségben élhetünk, egy olyan Unióban, amelyben – a polgárok által közvetlenül választott, megnövekedett jogkörű Parlament révén az uniós polgár több beleszólást kap Európa ügyeibe. A Lisszaboni Szerződéssel módosultak, ugyanakkor hatályban maradtak az Unió korábbi alapszerződései: a II. világháború utáni együttműködésben áttörést jelentő Schumandeklaráció, az Európai Szén- és Acélközösséget megteremtő Montánunió Szerződés, a Római Szerződések, az Egységes Európai Okmány, a Maastrichti, valamint az Amsterdami szerződés. Ezek ismerete szükséges, ezért szerves részét képezik a kurzusnak. Bemutatja a tananyag az Európai Unió működésének legfontosabb szerveit, a jogalkotási szinteket, a jogalkotás és végrehajtás összefüggéseit. Foglalkozik az Európa Szerver működésével, az EU-s portál szerkezeti felépítésével. Segítséget nyújt a hallgatónak az Európa szerveren való navigáláshoz, illetve az Unióról szóló alapismeretek közötti, a webes felület használata nélkül történő eligazodásban. Része a kurzusnak a Dokumentációs Központ internetes megjelenésének bemutatása, a különféle dokumentumok elérhetőségéről szóló tájékoztatás, valamint az Európai Unió Kiadóhivatalának bemutatása. Az európai joganyagban való keresésre kifejlesztett EUR-Lex honlap, valamint az intézmények közötti döntéshozatali folyamat nyomon követésére szolgáló PreLex honlap segítségével történő kereséseket gyakorlati szinten elsajátítandó feladatként tartalmazza a tananyag. Ismereteket nyújt továbbá az EU bonyolult rendszerében folyó információközvetítés szerteágazó hálózatáról, a megújult Európa Szerver működéséről. Bemutatja az információközvetítés decentralizált hálózatát. A kurzus része az Unió kiadói és terjesztői hálózatának, a Kiadóhivatal on-line szolgáltatásainak, az európai intézmények könyvtári hálózatának bemutatása. Segít elsajátítani ECLAS (az európai bizottsági könyvtárak on-line katalógusa) használatát, és ismereteket nyújt a letéti könyvtárak, a dokumentációs intézmények, és a felsőoktatásban létrehozott európai dokumentációs központokról. 1.4

KOMPETENCIÁK ÉS KÖVETELMÉNYEK

A tantárgy tanulmányainak a végén a hallgató legyen képes 1. Eligazodni az EU hivatalos dokumentumaiban 2. Ismertetni a legfontosabb reform- és alapszerződések szerepét és hatását 3. Elemezni az információs igényt és ahhoz kiválasztani a megfelelő információforrást 4. Online keresési stratégiát kialakítani 5. Biztonsággal használni az EUR-Lex és PreLex rendszereket 6. Eligazodni az Európa Szerver tananyagban bemutatott honlapjain 7. Bemutatni az Unió információközvetítő hálózatát

6


TANULÁSI TANÁCSOK, TUDNIVALÓK

Ezt a tananyagot csak mint tanulási segédanyagot kezeljük! Az ismeretek elsajátítása során mindig legyen nyitva előttünk az Európai Unió honlapja. Ez segít ugyanis mélyebben rögzíteni azokat az információkat, amelyek önmagukban csupán egy nehezen befogadható információhalmazt képeznek. Különösen az EUR-Lex-en és a PreLexen való keresés kívánja meg azt, hogy a gyakorlatban is többször kipróbáljuk, keresések sokaságát végezzük el. A kereséseknek nem csak a sikere, de annak eredménytelensége is hozzásegít bennünket ahhoz, hogy a későbbiekben egyre biztosabban jussunk el a kívánt találatokhoz. Ne feledjük, hogy a szorgalmi időszakban végzett folyamatos munka képezi a kompetenciák teljesítésének alapfeltételét. Ennek oka pedig rendkívül egyszerű: az Európai Unió információs rendszere című tananyag tartalma nem egy megtanulható tanegység, hanem sokkal inkább folyamatosan elsajátítható, egyre szélesebb körű ismeretek halmaza.

7


2. AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPSZERZŐDÉSEI 2.1

CÉLKITŰZÉS

A lecke tanulmányozását követően a hallgatónak legyenek ismeretei az Unió életét meghatározó legfontosabb korábbi szerződésekről. A második világháborút követően az európai béke szempontjából áttörést jelentő Schuman-deklarációról, az Európai Szén- és Acélközösséget megteremtő Montánunió Szerződésről. Ismerje a Római Szerződéseknek az Európai Gazdasági Közösség megteremtésében betöltött szerepét, az Egységes Európai Okmány gazdasági egységet megteremtő szerepét, az Unió alapszerződéseként is ismert Maastrichti, valamint ennek tartalmát felülvizsgáló Amsterdami szerződések lényegét. 2.2

TARTALOM A Schuman-deklaráció A Montánunió Szerződés A Római Szerződések Az Egységes Európai Okmány Az Unió alapszerződése, a Maastrichti Szerződés Az Amsterdami Szerződés

2.3

ALAPSZERZŐDÉSEK LISSZABON ELŐTT

Az Európai Unió eddigi történetében számos meghatározó szerződés és dokumentum játszott szerepet. Ebben a leckében azt vizsgáljuk, hogy melyek voltak azok, amelyeket a Lisszaboni Szerződés egységbe foglalt: Robert Schuman francia külügyminiszter 1950. május 9-én tett nyilatkozata a francia és német acél- és széntermelés közös főhatóság alá rendelésének nyitott utat. 1951-ben írta alá Párizsban a francia és a német kormány az Európai Szén- és Acélközösség megteremtéséről szóló szerződést (Montánunió). A Római Szerződések (1957) teremtették meg az Európai Közösség intézményi kereteit és fektették le a közös piac elvét. Az 1987-ben megalkotott Egységes Európai Okmány a Római Szerződések kiegészítéseit, módosításait tartalmazza. Gazdasági közösségből politikai közösséggé az 1993. november 1-jén életbe lépett Maastrichti Szerződés formálta az Uniót. A Maastrichti Szerződést 1996-ban vizsgálták felül, majd megszületett az Amszterdami Szerződés, melynek fontos célkitűzése az emberi jogok védelme és a külpolitika hatékonyabbá tétele. 2.3.1

A Schuman-deklaráció

A második világháború az emberiség történetének eddigi – önmaga által okozott – legnagyobb tragédiája. A háború – mely, mint korábban mindig, Európából indult, és az öreg kontinenst viselte meg leginkább – lezárását követően különböző mozgalmak indultak annak érdekében, hogy létrejöjjön Európa nemzetei között az egyetértés. A mozgalmak megfogalmazott célkitűzései között szerepelt például, hogy Európa polgárai jobb életfeltételek, a parlamenti demokrácia keretei között élhessenek, ahol az emberi jogok deklarálása minden korábbinál nagyobb hangsúlyt kaphat.

8

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE A békés életre, a jobb, demokratikus életfeltétek megteremtésére irányuló szándék azonban veszélyben volt: az Egyesült Államok és a Szovjetunió között az ellenségeskedés, a hatalmi vetélkedés kezdett egyre nagyobb méreteket ölteni és 1947-ben hidegháborús hangulatba torkollott. Az USA európai helyreállítási programját, a Marshall-segélyt a szovjetek által „felszabadított” területeken létrejött népi demokratikus országok elutasították. A KGST, majd a NATO 1949-es megalakulásával Európa hosszú évtizedekre két szembenálló katonai táborra szakadt szét. Még a NATO létrejöttének évében (1949) megalakult a Német Szövetségi Köztársaság és ezzel egyidejűleg felvetődött az NSZK nyugati integrációja, sőt az újrafelfegyverezésének gondolata is. Ennek az elképzelésnek az volt az előzménye, hogy a Szovjetunió bejelentette: atombombával rendelkezik. Ebben a feszült helyzetben az Egyesült Államok sürgette az NSZK gazdasági újjáépítését. (I/1)

1. kép

Szögesdrót Berlinben. A hidegháború évtizedekre kettészakította Európát

1950. május 9-én Robert Schuman francia külügyminiszter bejelentette Franciaország és Nyugat-Németország szén- és acéltermelésének összevonását és felszólította az európai államokat, hogy csatlakozzanak hozzájuk. Terve azon az elven alapult, hogy a jövőben az európai egység lehet a béke záloga. Schuman úgy ítélte meg, hogy a termelési szolidaritás „nem csak elképzelhetetlenné, de anyagilag lehetetlenné tenné” a háborút Franciaország és Nyugat-Németország között. Robert Schuman a béke napján tett nyilatkozatában gyakorlatilag annak a nézetének adott hangot, miszerint az Európa békéjét fenyegető újabb háború veszélye a nemzetek – mindenekelőtt az évszázadok óta szembenálló Franciaország és Németország – összefogását igényli. Az összefogás első lépése a francia és német acél- és széntermelés közös főhatóság alá rendelése oly módon, hogy az nyitva áll más európai országok csatlakozása előtt is. 9

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE Hagyományosan a szén- és acéltermelés régiói voltak a háborús vetélkedés célpontjai. A francia és német szén- és acéltermelés egyesítésével Schuman kifejezésre juttatta a hagyományos német-francia ellenfelek között a termelés területén létrejövő érdekközösséget, ami kizárja a háború bármely fajtáját. A más európai országok számára nyitva álló csatlakozás lehetősége pedig a gazdasági egyesülés reális alapjait teremtette meg. A francia külügyminiszter az életszínvonal emelkedése mellett az európai egyesülés alapvető feladatának tartotta az afrikai földrész fejlesztését is. (I/2) A célok megvalósítása érdekében olyan intézkedéseket kellett hozni, amelyek biztosították a résztvevő tagországok piacainak egyesítését és a termelés kiterjesztését, ellentétben azzal a szándékkal, amely a magas profit fenntartása érdekében a nemzeti piacok felosztására és korlátozó intézkedések bevezetésére törekedett. (I/3) 2.3.2

A Montánunió Szerződés

Európai Szén- és Acélközösséget – rövidítve ESZAK (ESZAK, angolul European Coal and Steel Community, ECSC) –, más néven Montánuniót 1951-ben alapította Franciaország, az NSZK, Olaszország, Belgium, Luxemburg és Hollandia (Párizsi Szerződés). Az ESZAK-ot az acél- és szénkészletek tagállamok területén történő kezelésére hozták létre abból a célból, hogy ezzel megelőzzenek egy újabb háborút. A közösség létrehozásának alapfilozófiája szerint a szén- és acélipar központi ellenőrzése lehetetlenné teszi az egyes államok önálló háborús felkészülését. A terv Jean Monnet francia közgazdász ötletén alapult, amelyet az előző leckerészben taglaltak szerint felkarolt a német származású francia külügyminiszter, Robert Schuman. A megállapodás létrejöttében – tekintettel a II. világháborút lezáró szerződésekben kapott szerepére, illetve egyre erősebb világhatalmi pozíciójára – meghatározó szerepe volt annak a ténynek, hogy az Egyesült Államok is támogatta a kezdeményezést. Az 1951-ben létrejött ESZAK lett az Európai Gazdasági Közösség (később Európai Közösség), és az Európai Unió alapja. (A Párizsi Szerződés 1952. július 23-án lépett életbe, de csak 50 évre szólt. Az ESZAK 2002. július 23-án megszűnt, kötelezettségei és jogai az Európai Közösségre szálltak.) Az 1950. május 9-én meghirdetett Schuman-tervet szokták tartani az európai integráció kezdő lépésének. A terv háttérben az a megfontolás állt, amelyre utaltunk: a szén- és acélipar közös ellenőrzése révén lehetetlenné válik a németek újabb háborús készülődése; a hadviselésnek ugyanis alapvető feltétele e két iparág hadi célokra történő termelése. Így a két ország gazdasági jellegű együttműködésén kívül komoly biztonságpolitikai megfontolások is álltak a terv meghirdetése mögött. Miután a kezdeményezést a Konrad Adenauer kancellár vezette Német Szövetségi Köztársaság elfogadta, ahhoz több más európai ország, így a hagyományosan integrációpárti Hollandia, Belgium és Luxemburg (1948 után a Benelux), valamint a második világháború utáni elszigeteltségből kitörni szándékozó Olaszország is csatlakozott megszületett a Montánunió. (Az Európai Szén- és Acélközösség megteremtéséről aláírt Párizsi Szerződés Montánunió néven vonult be a történelembe.) A Párizsban létrehozott Európai Szén- és Acélközösség a későbbi Európai Közösségek egyik alkotórésze lett.

10

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE 2.3.3

A Római Szerződések

A Montánunió-szerződést aláíró hat állam 1957-ben állapodott meg Rómában az Európai Gazdasági Közösség (EGK) megalapításáról, ami már nemcsak a szén- és acéliparra, de a gazdaság más területeire is kiterjedt. (I/4) Az Európai Gazdasági Közösség (EGK), közismert nevén Közös Piac egy nemzetközi szervezet volt a legfontosabb ama három közül, amely 1967-től az Európai Közösségeket alkotja. Az EGK-t az Európai Közösség (EK) elődjeként 1957-ben a Római szerződéssel alapította Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, az NSZK és Olaszország. Az EGK célja volt a tagállamok gazdasági uniója, vagyis a munka és a tőke szabad áramlása, az együttes és kölcsönös vezérelvek kidolgozása a foglalkoztatás, a társadalmi jólét, a mezőgazdaság, a közlekedés és a külkereskedelem területén. Céljai között szerepelt még a trösztök és kartellek eltörlése is. Megszüntették egymás között a vámokat (vámközösség). A külső országokkal szemben Egységes Vámuniót alakítottak ki. Az EKG alapszabály alapján működött: a tőke, a munkaerő, az áruk és a szolgáltatások szabad áramlása. A szerződő államok közös versenypolitikát alakítottak ki, mint ahogyan közös politikát alakítottak ki a mezőgazdaság és a közlekedés terén is. Létrehozták az Európai Szociális Alapot és az Európai Beruházási Bankot. Társult viszonyt alakítottak ki az egykori tengerentúli gyarmatokkal.

2. kép

Az európai együttműködés egyre szélesebb területekre terjedt ki

Az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) létrehozó római szerződés aláírásával egy napon, 1957. március 25-én szignálták az Európai Atomenergia Közösséget (EURATOM) megalapító szerződést. Aláírói megállapodtak az atomenergia békés célú felhasználásában és az atomenergia-ipar fejlesztésében való együttműködésben. Az EURATOM létrejötte lehetővé tette az atomenergia területén folyó kutatások összehangolását, a védelmi szabályok közös megalkotását, a közös piac létrehozását az atomenergia termelését érintő összes területen, beleértve a tőke és a szakemberek szabad mozgását. 11

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE Az Euratom különálló jogi személyiség, de a tagság és szervezet teljesen összeolvadt az Európai Unióval. Az Euratom és az EGK szervezeti struktúrája az azóta megszűnt Európai Szén- és Acélközösséggel (ESZAK) 1967-ben egyesült. Jelenleg az Európai Közösségek két alkotóeleme az Euratom és az Európai Közösség maradt. A Montánunió, az EGK és az EURATOM fúziójával jött létre 1967-ben az Európai Közösség. A Római Szerződések érdeme, hogy megteremtették az Európai Közösség intézményi kereteit és lefektették a közös piac elveit. Ezek a következők: a tőke, az áruk, a szolgáltatások és a személyek szabad mozgása. Az 1957-ben megálmodott és szerződésben rögzített egységes belső piac azonban csak több mint harminc évvel később, a Maastrichti Szerződés ratifikálásával vált valóra. 2.3.4

Az Egységes Európai Okmány

Az 1987. július 1-jén lépett életbe az Egységes Európai Okmány. A dokumentum – amelyet 1986. február 17-én írtak alá – lényegében a Római Szerződések kiegészítéseit, módosításait tartalmazza. Az okmány ismételten kinyilvánítja a pénzügyi unió létrehozásának a szándékát, és ezzel összefüggésben az Egységes Piac (Single Market) kialakításának a befejezését 1992. december 31-re irányozta elő. (I/5) Az Egységes Európai Okmány nem más, mint az Európai Unió gazdasági egységét kimondó dokumentum. Ennek az egységességnek a jegyében az okmány előírja a tagállamok fejlettségének folyamatos közelítését, és az EU szociális együttműködő jellegének kidomborítását. Az 1986 februárjában szignált irat előzménye: bár az EU alapító szerződésében előírt közös piac jelentős részben már a hatvanas években megvalósult azáltal, hogy a vámokat és a mennyiségi kereskedelmi korlátokat teljesen felszámolták, de a piaci egységet még ez sem hozza meg. Az egység korlátja volt, hogy a tagországok nem kereskedelmi jellegű szabályok és rendelkezések egész sorát akadályként állították a kereskedelem útjába. Ezen korlátok felszámolása napjainkban is tart, bár az Egységes Európai Okmány értelmében 1993 első napjától egy működőképes egységes piac működik a szerződött közösségen belül. Az Egységes Európai Okmány megszületésének történetéhez tartozik, hogy Európai Bizottság óriási feladat elé állította magát, amikor kezdeményezte annak aláírását. A megállapodást követő hét év során több mint háromszáz uniós jogszabályt – többnyire eredményében kötelező irányelvet – kellett kidolgoznia. Olyanokat, amelyek együttesen képesek biztosítani az egységes piac működését. Az Egységes Európai Okmány igen jelentős állomás az Európai Unió történetében. Többek között ez a dokumentum iktatta a gyakorlatba a már harminc évvel korábban, a Római Szerződésben megfogalmazott szociális egyenlőség szabályait. Az okmányt hamarosan – 1989-ben – követte az Európai Közösségek Chartája a dolgozók alapvető szociális jogairól, és ezzel e jogok végérvényesen intézményesítetté váltak az EU-ban. Ez az intézményesülés persze szükségszerű is volt, abból a felismerésből fakadt, hogy egészséges versenyben csak akkor van remény a belső piacon, ha folyamatosan javulnak és közelednek egymáshoz a különböző államok polgárainak élet- és munkakörülményei is. Az okmány meghatározó eleme volt a gazdasági és szociális összetartás, amelynek alapján ma az EU dollármilliárdokat költ arra, hogy elmaradottabb területeit, államait vagy 12

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE gazdasági ágazatait a többi szintjére zárkóztassa fel. Bevezették a strukturális politikát, amelynek célja az említett felzárkóztatás kivitelezése volt anyagi támogatások formájában. Az Egységes Európai Okmány aláírásának időpontjában még csak az európai uniós egységre vonatkozott, de már ebben az időszakban voltak politikusok, akik úgy vélték: hamarosan a kontinens egésze elindul az egységesedés útján, mégpedig nem csupán a gazdasági, hanem a politikai szempontból is. Ez a remélt folyamat 2004-ben, az első keleteurópai államok felvételével gyakorlatilag meg is kezdődött. 2.3.5

Az Unió alapszerződése, a Maastrichti Szerződés

Az Európai Közösségek állam- és kormányfői 1992. február 7-én a hollandiai Maastrichtban írták alá az Európai Unió szerződését (hivatalos nevén Szerződés az Európai Unióról). Ettől az időponttól beszélhetünk tehát Európai Unióról, ami célkitűzéseiben már nemcsak gazdasági egyesülést, hanem politikai uniót is jelent. (I/6)

3. kép

Ülésterem. Munkában a képviselők

A Maastrichti Szerződés megteremtette az Európai Uniót (EU). 1992 előtt az európai integráció neve összefoglalóan Európai Közösségek, az Európai Unió kifejezés használata csak a Maastrichti Szerződés 1993-as hatályba lépése után indokolt. A megállapodást a Párizsi Szerződés és a Római Szerződés, valamint az Egységes Európai Okmány mellett az európai integráció egyik alapvető szerződésének lehet tekinteni. A szerződés fontos eredménye a gazdasági és monetáris unió alapjainak lerakása volt. Az integrációban részt vevő államok megállapodtak a közös európai valuta megteremtésének feltételeiben (az úgynevezett Maastrichti konvergencia-kritériumokban), amelyekre alapozva a kilencvenes évek végén sikerült létrehozni az Európai Unió közös valutáját, az eurót. A Maastrichti Szerződés lényeges lépése volt a strukturális alapok kiegészítése egy negyedik alappal, a Halászati Pénzügyi Orientációs Eszközzel, amely a halászati politika központi tényezővé vált. A strukturális alapok mellett létrehozták a Kohéziós Alapot is. A 13

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE Kohéziós Alap a szegényebb tagországok infrastrukturális és környezetvédelmi beruházásait hivatott támogatni. A gazdasági és pénzügyi unió működésének érdekében a tagállamok az említett kérdésekben átruházzák a döntést az Unió intézményeire. A Maastrichti Szerződéssel az Európai Unió három pilléren nyugvó közösséggé vált: Az első pillért az Európai Gazdasági Közösség, az Európai Szén- és Acélközösség és az Euratom alkotja, s a közösségi politikák széles körét jelenti. Ebbe a körbe tartozik a mezőgazdaság, a közlekedés, a környezetvédelem, az energia, a kutatás és fejlesztés, azaz a gazdasági közösség, kiegészítve a közös pénznem bevezetésével. A második pillér alapja az Európai Politikai Együttműködés (European Political Cooperation, EPC). Az EPC-t jelentős mértékben kibővítette a Maastrichti Szerződés. A harmadik pillér elhozta a jogszabályok, az igazságszolgáltatás, a menedékjog, a bevándorlás összehangolását. Eredetileg az Európai Közösség főként a gazdasági és kereskedelmi ügyekkel foglalkozott. Az Európai Bizottságnak és az Európai Bíróságnak jelentős hatalom összpontosult a kezében, ezért függetlenek a tagállamok kormányaitól. Az Európai Parlamentnek, amelyet ma már közvetlenül az Európai Közösség tagállamainak állampolgárai választanak, szintén számottevő politikai ereje volt. A fennmaradó ügyekben a tagállamok kormányai döntöttek. Ezt a rendszert közösségi módszernek vagy szupranacionalimusnak hívták. A három pilléres szerkezet elválasztja egymástól a gazdasági területeken meglévő hagyományos közösségi felelősséget és az új külügyi, katonai (második pillér) és bűnüldözési hatásköröket (harmadik pillér). 2.3.6

Az Amsterdami Szerződés

A Maastrichti Szerződés tartalmát 1996-ban vizsgálták felül, amikor is megállapították, hogy az újabb csatlakozások előtt módosítani kell az EU működési mechanizmusát. Az eredmény az Európai Unió módosított alapszerződése, az Amszterdami Szerződés aláírása. Az amszterdami szerződés fontos előrelépéseket hozott a közös kül- és biztonságpolitika területén. A legjelentősebb haladást a bel- és igazságügyi együttműködés közösségiesítésében érték el. A menekültügyi és bevándorlási politikát, a külső és belső határellenőrzést, valamint az igazságügyi együttműködést polgári jogi ügyekben átemelték az Unió három pillére közül a harmadikból az elsőbe. A schengeni egyezményt – amivel megszüntették a tagállamok belső határainak ellenőrzését, a menekültügyet és a bevándorlási politikát közösségi politikává tették – beemelték az EU intézményi keretébe. A harmadik pillér fennmaradó részében pedig megerősítették a rendőri és bűnügyi együttműködést. Bekerült a szerződésbe az EUROPOL megalapítása. Szintén említésre méltó, hogy Amszterdamban sikerült elérni a foglalkoztatási politika közösségi szintre emelését. 2.4

ÖSSZEFOGLALÁS

A második világháborút követően született meg a felismerés arra vonatkozóan, hogy Európában a francia és német gazdasági szembenállás újabb háborúhoz vezethet. Az európai béke szempontjából ezért is van nagy jelentősége a Schuman-deklarációnak, amely később elvezetett az Európai Szén- és Acélközösséget megteremtő Montánunió Szerződéshez. A leckével való ismerkedés során a hallgató megismerhette a Római Szerződések az 14

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE Európai Gazdasági Közösség megteremtésében betöltött szerepét, illetve azt, hogy az Egységes Európai Okmány jelentősége a gazdasági egység megteremtésében áll. A tanegységben tárgyalt szerződések sorában vázlatos formában, ám fontos ismeretekkel gyarapodhatott a hallgató az Unió alapszerződéseként is ismert Maastrichti, valamint az ennek tartalmát felülvizsgáló Amsterdami szerződések tanulmányozásakor. 2.5

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK Fejtse ki, hogyan illeszkednek egymáshoz a Lisszaboni Szerződés előtti, az Unió működését alapvetően meghatározó szerződések! 2. Mutassa be az unió alapszerződését, a Maastrichti szerződést! 1.

15


3. A LISSZABONI SZERZŐDÉS 3.1

CÉLKITŰZÉS

A lecke tanulmányozását követően a hallgatónak legyenek ismeretei arról, hogy a Liszszaboni Szerződés, vagyis a Reformszerződésként is nevezett dokumentum milyen módon alakította át az Európai Unió működését. Tudjon válaszolni olyan kérdésekre, mint: miért lett hatékonyabb az Unió, milyen módon és mértékben nőtt meg a Parlament jogköre, mennyiben kap több beleszólást Európa ügyeibe az uniós polgár. 3.2

TARTALOM A Lisszaboni Szerződés főbb tartalmi elemei A hatékonyság, a legitimitás és az egység megerősítésének a dokumentuma Összefüggései más szerződésekkel Főbb változások A Szerződés előtti akadályok elhárulása A nagyobb hatáskör és több felelősség szerződése A demokratikusabb, átláthatóbb Európa szerződése

3.3

A LISSZABONI SZERZŐDÉS

A Lisszaboni Szerződés (más néven Reformszerződés) olyan szerződés, mely az Európai Unió (1) működését tette hatékonyabbá. A Reformszerződés az Európai Unióról szóló szerződést (2), valamint az Európai Közösséget létrehozó szerződést (3) módosította úgy, hogy az utóbbi nevét az Európai Unió működéséről szóló szerződésre változtatta. A Lisszaboni Szerződés kinyilvánított célja volt, hogy „lezárják az Amszterdami szerződéssel (4) és a Nizzai szerződéssel (5) megkezdett folyamatot, amely arra irányul, hogy megerősítse az Unió hatékonyságát és demokratikus legitimitását, valamint javítsa egységes fellépését.” 3.3.1

A szerződés főbb tartalmi elemei

A Lisszaboni Szerződés rugalmas keretet nyújt a további fejlődéséhez és növekedéséhez, egyúttal az új szerződés az Unió hatékonyabb külső fellépését is szolgálja. A Reformszerződés az Európai Unió hatékonyabb, átláthatóbb, demokratikusabb működését teszi lehetővé. A Lisszaboni Szerződés fontosabb újításai a következők: 1. Rögzíti az EU célját és legfontosabb értékeit, köztük az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, a jogállamiság, az egyenlő esélyek és az emberi jogok, köztük a kisebbségekhez tartozók jogai védelmének az elvét. 2. Egységes jogi személyiséget teremt az Unió számára. Ez azt jelenti, hogy hatályba helyezése után az EU maga is jogosult lesz valamely megbízottja révén szerződést kötni, megállapodást aláírni, nemzetközi konvencióhoz csatlakozni. 3. Jogilag kötelező szövegnek ismeri el az Alapvető Jogok Chartáját.

16

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE 4. Tisztázza, hogy az EU csak olyan területeken illetékes, amelyekben a tagok kifejezetten ráruházták a szükséges hatáskört. Különbséget tesz kizárólagosan közösségi, illetve a tagállamokkal közösen gyakorolt hatáskörök között. 5. Az EU állam- és kormányfőit magában foglaló Európai Tanács élén bevezeti az elnöki funkciót. Betöltőjét a tagállamok minősített többséggel választják két és fél évre. Az elnök megbízatása egy alkalommal megújítható.

4. kép

Herman Van Rompuay

6. Létrehozza az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselő posztját, amelynek betöltője elnököli a külügyminiszteri tanács üléseit, és egy személyben az Európai Bizottság külkapcsolatokért felelős alelnöke. 7. A Bizottság összetételénél 2014-ig alapelv marad, hogy minden ország egy-egy biztost állíthat. 2014-től azonban a testület létszáma a tényleges taglétszám kétharmadára csökken, hacsak a Tanács egyhangúlag nem dönt másként. 8. Az Európai Parlament tagjainak száma a jövőben nem haladhatja meg a 751 főt. Az egyes tagországok európai parlamenti képviseletét minimum 6, maximum 96 fő látja majd el. 9. 2014-től feltételesen, 2017-től végérvényesen módosítja a jelenlegi szavazati rendszert, új szabályokat vezetve be a minősített többség, illetve a döntési folyamatot blokkolni akaró tagállami képesség meghatározására. 10. A minősített többséggel történő szavazások körét még tovább szélesíti a bel- és igazságügyi együttműködés legtöbb területére. 11. A nemzeti parlamentek is jogot kapnak arra, hogy módosítást kezdeményezzenek valamely uniós jogszabály-tervezetben. 12. Egymillió uniós polgár közös petícióban uniós jogalkotást kezdeményezhet az Európai Bizottságnál. 13. Lehetővé teszi, hogy a tagok harmada még szorosabb integrációba – úgynevezett megerősített együttműködésbe – kezdhessen valamely témában, feltéve, 17

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE hogy ennek célja összhangban áll az alapvető uniós célokkal, és kezdeményezésük nyitott valamennyi tagállam bekapcsolódása számára. 3.3.2

Változások a döntéshozatalban

Kiterjesztett együttdöntés Nőtt azoknak a szakpolitikai területeknek a száma, melyek esetében az uniós jogszabályokat a közvetlenül megválasztott Európai Parlamentnek és a tagállamok minisztereiből álló Tanácsnak közösen kell elfogadnia (együttdöntési eljárás). Az úgynevezett rendes jogalkotási eljárás menete tehát: együttdöntés a Parlamenttel, a Tanácson belül pedig minősített többség. A negyven területre kiterjedő eljárás közül a bel- és igazságügy területéhez tartozók a legfontosabbak, de ide tartoznak még a mezőgazdaság, az energiabiztonság, a bevándorlás, kutatáspolitika, az egészségügy és a strukturális alapok kérdései.

A kettős többség elve a Tanácsban Az EU tanácsi döntéshozatalában használt szavazási rendszer bonyolult. A Lisszaboni Szerződés mindezt – 2014-től feltételesen, 2017-től véglegesen – jelentős mértékben egyszerűsíti. A rendszer a kettős többség elvére fog épülni: a többség meghatározásához elegendő lesz a tagállamok számát, és a mögöttük álló tényleges népességi súlyt összevetni. Így kalkulálva az az álláspont szerezheti meg a szükséges többséget, amit a tagállamok legalább 55, és az EU-népesség legalább 65 százaléka támogat. Annak érdekében, hogy a legnagyobb lélekszámú tagországok közül egy kisebb csoport ne tudja megakadályozni bizonyos döntések meghozatalát, a határozatot ellenző ún. blokkoló kisebbséget nem alkothatja négynél kevesebb tagország; ha ez a feltétel nem teljesül, a minősített többséget akkor is elértnek kell tekinteni, ha a határozatot támogató tagországok lakosainak száma nem éri el a 65 százalékot.

Többségi szavazás bel- és igazságügyi kérdésekben A legtöbb döntést ma már minősített többségen alapuló szavazással hozzák. Bizonyos területeken azonban továbbra is az egyhangú döntéshozás a jellemző. 2005-től az Amszterdami Szerződés alapján a bel- és igazságügyek legtöbb területén megszűnt a vétójog. A Lisszaboni Szerződés még tovább szélesíti a bel- és igazságügyi együttműködés legtöbb területére, vagyis tovább szűkíti azon ügyek körét, ahol ez – mindenekelőtt a bűnüldözést célzó együttműködésben – még fennáll. Továbbra is egyhangú döntést követelnek meg a Tanácson belül az olyan területek, mint például az adózás, a szociális biztonság, a külpolitika, a védelmi politika, az operatív rendőrségi együttműködés, stb.

Erősödő szerepű nemzeti parlamentek A szerződés megerősíti az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek szerepét. A nemzeti parlamentek is jogot kapnak arra, hogy módosítást kezdeményezzenek valamely uniós jogszabály-tervezetben. Korábban a nemzeti parlamenteknek nem volt közvetlen beleszólásuk az uniós jogalkotásba. Az új szerződés módot ad arra, hogy ha a nemzeti parlamentek egyharmada úgy véli, 18

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE hogy egy EU-szinten javasolt jogszabályban foglaltakat hatékonyabban lehet megvalósítani nemzeti hatáskörben, az Európai Bizottságnak felül kell vizsgálnia kezdeményezését. 3.3.3

További változások

A Lisszaboni Szerződéssel bevezetett főbb változtatások közé tartozott − a minősített többségi szavazások (6) számának növelése az EU Tanácsában,(7); − az Európai Parlament (8) megnövelt szerepe a döntéshozásban; − a pillérrendszer (9) megszüntetése, új tisztségek létrehozása (az Európai Tanács elnöke és az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője) egy egységes álláspont képviseletének megkönnyítésére. A szerződés két jelenlegi és egy jövőbeli kivétellel jogilag kötelezővé tette az Alapjogi Chartát. (10) A szerződéssel eredetileg csökkentették volna az EU-biztosok (11) számát 27-ről 18-ra, de ezt végül az íreknek adott garanciákban visszavonták. Az Európai Unió intézményeinek módosításáról szóló tárgyalások 2001-ben kezdődtek, és először az Európai Alkotmány létrejöttét eredményezték, mely elbukott a francia és holland népszavazásokon.

5. kép

Népszavazás a szerződésről. Igenre buzdító plakát

A lisszaboni szerződést 2007. december 13-án írták alá Lisszabonban (ekkor Portugália volt a Tanács soros elnöke). 3.3.4

A Szerződés előtti akadályok elhárulása

Az eredeti tervek szerint 2008 végéig kellett volna minden tagállamban ratifikálni a dokumentumot, hogy a 2009-es európai parlamenti választásokig – január 1-jén – életbe léphessen. Azonban ezt a 2008. június 12-én megtartott ír népszavazás (12), valamint a cseh 19

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE törvényhozás, a lengyel elnök vétója és egy német alkotmánybírósági ítélet elhúzódása nem tette lehetővé. Írország vezetői később az uniós politikusokkal összhangban úgy döntöttek, hogy 2009. október 2-án megismétlik a referendumot, miután garanciákat adtak Írországnak az adópolitika nemzeti szuverenitása, a hagyományos ír semlegesség, valamint az „etikai” (családjogi, oktatási, vallási stb.) kérdések kapcsán. Ezen a referendumon az igenek több mint kétharmados többséget szereztek, és az ír ratifikáció október 23-ra le is zárult. A cseh törvényhozás két háza 2009 első felében megszavazta a szerződést, szeptemberre a németek is ratifikálták, és a lengyel elnök, aki az ír „igen”-től tette függővé kézjegyét, szintén aláírta azt. Az életbe lépést már csak Václav Klaus cseh államfő akadályozta, akinek három feltétele volt: az ír népszavazás pozitív eredménye, Csehország mentesítése az Alapjogi Charta alól és az alkotmánybíróság határozata arról, hogy a szerződés összeegyeztethető a cseh alkotmánnyal. Ez történt meg legkésőbb, november 3-án. A cseh elnök még aznap aláírta a szerződést. A lisszaboni szerződés 2009. december 1-jén lépett életbe. 3.3.5

A nagyobb hatáskör és több felelősség szerződése

http://europa.eu/lisbon_treaty/index_hu.htm

Az Európai Unió működését a 2009. december 1-jei életbe lépést követően meghatározó dokumentumnak – a LSZ-t nem euroszkeptikus megközelítésben értékelők számára – számos pozitívuma van. Ezek közé lehet sorolni az uniós polgárok által közvetlenül választott Európa Parlament (EP) befolyásának jelentős növekedését a közösség életének alakításában. A szerződés legfőbb hozadéka, hogy az EP az MT-vel egyenrangú jogalkotóvá vált az uniós jogszabályok döntő többsége esetében.

6. kép

20

Az Európa Parlament épülete


Lisszaboni Szerződés nagyobb hatáskör, több felelősség A LSZ minden eddiginél jobban megnöveli az EP befolyását Európa alakításában: a Parlament döntései a korábbiakhoz képest jóval nagyobb mértékben érintik közvetlenül a közösséghez tartozó polgárok életét. A nagyobb hatáskör többek között abban nyilvánul meg, hogy a LSZ több, mint negyven új területre terjeszti ki az együttműködési eljárások körét, amelyekben a Parlament a Tanáccsal egyenlő jogokkal bír. Az új területek közül (a teljesség igénye nélkül) említhető a mezőgazdaság, az energiabiztonság, a bevándorlás, a bel- és igazságügy, az egészségügy, a strukturális alapok. Nagyobb szerepet kap az EP a költségvetés tervezésénél, hiszen a szerződéssel megszűnt a különbségtétel a kötelező és nem kötelező kiadások között. A LSZ az EU költségvetés egészéről együttes döntést ír elő a Parlament és a Tanács számára: az Európa Parlament a Miniszterek Tanácsával együtt dönt a teljes EU költségvetésről. Korábban az Unió költségvetésének 45 százalékát kitevő kötelező kiadások kapcsán illette meg a Parlamentet a végső döntés, az utolsó szó joga. Ez megváltozott, és a továbbiakban a Parlament, valamint az EU-tagállamok kormányai felelnek az Unió költségvetéséért, beleértve a költségvetés feletti szigorúbb ellenőrzést is. A több felelősség a nagyobb hatáskörből fakad. Az EP – az egyetlen közvetlenül megválasztott uniós intézmény – számára új eszközöket biztosít az LSZ, hogy az általa képviselt 500 millió állampolgár felé elszámoltatható legyen az EU. A Parlament köteles biztosítani például az uniós polgároknak a polgári, politikai, gazdasági és szociális jogaiknak az érvényesülését a LSZ-ben foglalt Alapjogi Chartával összhangban. A Parlament köteles gondoskodni az állampolgári kezdeményezésre vonatkozó új jog (amely lehetővé teszi az emberek számára, hogy egymillió aláírással kezdeményezzenek új szakpolitikai javaslatokat) hatékony végrehajtásáról is. Az EP közvetlen választáson megválasztott képviselői új szerepet kaptak az EU-val és intézményeinek egészével kapcsolatban. A Parlament választja az Európai Bizottság elnökét, illetve parlamenti hozzájárulás szükséges a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő kinevezéséhez. A Parlament a továbbiakban javaslatot tehet a hatályos szerződések módosítására is. Ezen kívül az EP hivatott biztosítani a nemzeti parlamentek jogainak védelmét, hogy azok kifogást emelhessenek olyan jogalkotási javaslatok ügyében, amelyeket megítélésük szerint nemzeti szinten jobban tudnának kezelni. 3.3.6

A demokratikusabb, átláthatóbb Európa szerződése

A Lisszaboni Szerződés módosítja a hatályos EU- és EK-Szerződést, ám nem lép azok helyébe.

Európa demokratikusabbá és átláthatóbbá válik Az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek szerepe megerősödik. A polgárok nagyobb lehetőséget kapnak arra, hogy kifejezésre és érvényre juttassák elképzeléseiket. Az Európai Unió polgárai által közvetlenül megválasztott Európai Parlament hatásköre fontos új elemekkel bővül az uniós jogalkotás, az uniós költségvetés és a nemzetközi megállapodások tekintetében. A nemzeti parlamentek jobban bekapcsolódhatnak az EU munkájába, különösen annak az új mechanizmusnak köszönhetően, amelynek révén folyamatosan nyomon követhetik. 21

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE Kizárólag azokban az esetekben kerül-e sor uniós szintű fellépésre, amikor az eredményesség szempontjából ez ígérkezik a legjobb megoldásnak (szubszidiaritás). Amennyiben több tagország állampolgárai közül legalább egy millióan szükségesnek ítélik, a kezdeményezési jognak köszönhetően felkérhetik a Bizottságot, terjesszen elő új szakpolitikai javaslatokat. A hatáskörök pontos elkülönítésével átláthatóbbá válik a tagállamok és az Európai Unió közötti viszonyrendszer. A LSZ mondja ki először, hogy a tagállamok kiléphetnek az Unióból.

Európa hatékonyabbá válik Az uniós munkamódszerek és szavazási szabályok egyszerűsödnek; az intézményrendszer a 27-tagúra bővült Unió igényeinek megfelelően racionalizáltabbá és korszerűbbé válik. A Tanácsban alkalmazott minősített többségi szavazást a szerződés kiterjeszti újabb szakpolitikai területekre annak érdekében, hogy a döntéshozatal felgyorsuljon és eredményesebbé váljon. 2014-től kezdődően a minősített többség kiszámítása a tagállamok és lakosok száma alapján meghatározott kettős többség elve szerint történik, összhangban az Unió kettős legitimitásával. A LSZ létrehozza az Európai Tanács elnökének posztját, melyet két és fél évente választás útján töltenek be; közvetlen kapcsolatot hoz létre a Bizottság elnökének megválasztása és az európai választási eredmények között; új szabályokat vezet be az Európai Parlament jövőbeli összetétele vonatkozásában; és világosabb szabályokat fogalmaz meg a megerősített együttműködés és a pénzügyi rendelkezések tekintetében. A LSZ következtében az EU jobban fel tud lépni számos, az Unió és polgárai számára napjainkban prioritást jelentő területen. Ez különösen igaz a szabadság, biztonság és jogérvényesülés terén felmerülő feladatok, így pl. a terrorizmus elleni küzdelem és a bűnözés elleni fellépés esetében.

A szerződés létrehozza a jogok és értékek, a szabadság, a szolidaritás és a biztonság Európáját Az LSZ elősegíti az uniós értékek érvényesülését; az Európai Unió alapjogi chartáját beemeli az elsődleges európai jogba; új szolidaritási mechanizmusokat tesz lehetővé; és hatékonyabb védelmet biztosít az európai polgárok számára. A LSZ részletesen áttekinti és megerősíti az Unió működésének alapjául szolgáló értékeket és célkitűzéseket. A LSZ megőrzi a korábban megállapított jogokat, de ezeken túlmenően új jogokat is létrehoz. Ezen belül garantálja az Európai Unió alapjogi chartájában rögzített szabadságokat és elveket, és a charta rendelkezéseit kötelező jogi erővel ruházza fel. A LSZ megőrzi és megerősíti a „négy szabadságot”, és az európai polgárokat megillető politikai, gazdasági és szociális szabadságokat. A LSZ úgy rendelkezik, hogy az Unió és a tagállamok a szolidaritás szellemében közösen lépjenek fel, ha az egyik tagországot terrortámadás éri, illetve természeti csapás vagy ember által okozott katasztrófa sújtja. Bővülnek a szabadság, a biztonság és a jogérvényesítés célját szolgáló uniós képességek, ez pedig közvetlen előnyöket biztosít a bűnözés és a terrorizmus elleni uniós fellépés 22

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE terén. A polgári védelemmel, humanitárius segítségnyújtással és közegészségüggyel kapcsolatos új rendelkezések ugyancsak arra irányulnak, hogy az Unió könnyebben tudjon reagálni az európai polgárok biztonságát fenyegető veszélyekre.

Európa hatékonyabban tud fellépni A LSZ-nek köszönhetően Európa egységesen tud megnyilatkozni mindazon partnerei felé, akikkel világszerte kapcsolatokat ápol. A szerződés Európa gazdasági, humanitárius, politikai és diplomáciai képességeire építve elősegíti az európai érdekek és értékek globális érvényesülését, miközben tiszteletben tartja a tagállamok egyedi külpolitikai érdekeit. A szerződés által életre hívott külügyi és biztonságpolitikai főképviselői tisztség révén az EU külső fellépése hatásosabbá, következetesebbé és hangsúlyosabbá válik. A főképviselő alelnöki tisztséget tölt be az Európai Bizottságban. A szerződés létrehozza az európai külügyi szolgálatot, amely támogatást és segítséget biztosít a főképviselő részére. A szerződés önálló jogi személyiséggel ruházza fel az Európai Uniót, így az nagyobb súllyal tud fellépni a tárgyalások során, hatékonyabban tud szerepelni a nemzetközi színtéren. Az európai biztonság- és védelempolitika fejlődése nem bontja el a jelenlegi különleges döntéshozatali rendszert, viszont lehetővé teszi, hogy megerősített együttműködés jöjjön létre kisebb, csupán néhány tagállamot számláló csoportok tagjai között. 3.4

ÖSSZEFOGLALÁS

A Lisszaboni Szerződés jelentősége abban áll, hogy a korábbi elképzelések szerinti uniós Alkotmány szerepét tölti be. Ismeretes, hogy az alkotmányozási kísérlet népszavazásokon elbukott, így a közösség működésének biztosításához egy olyan új szerződést kellett kötni, amely átfogóan szabályozza a már 27 tagúra bővült közösség működését. A Reformszerződés – amellett, hogy számos korábban nem szabályozott kérdést szabályoz – megerősíti az Unió működésének demokratikus elemeit. Elsősorban a Parlament szerepének felértékelésének van szerepe, hiszen az EP az a grémium, amelyet a polgárok közvetlenül választanak. Az EP ezzel a magas szintű legitimációval alkalmas arra is, hogy biztosítsa a nemzeti parlamentek jogainak védelmét. Az Európa Parlament és a nemzeti parlamentek szerepének megerősödése egyúttal azt is jelenti, hogy az Unió közel 500 millió polgárának nagyobb lehetősége van akaratának kinyilvánítására, érdekei érvényesítésére. Ugyancsak a Reformszerződés életbelépésének lényeges következménye, hogy mind szervezeten belüli, mind pedig külső országokhoz, szervezetekhez való viszonylatban megnöveli az EU működésének hatékonyságát. Ezáltal megteremtődik a jogok és értékek, a szabadság, a szolidaritás és a biztonság Európája. 3.5

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 3. 4.

Mely dolgokban nyilvánul meg az Európa Parlament nagyobb hatásköre? Mit jelent a gyakorlatban, hogy a polgárok nagyobb lehetőséghez jutnak akaratuk érvényesítésében a Lisszaboni Szerződésnek köszönhetően?

23


4. AZ EURÓPAI UNIÓ JOGALKOTÁSÁNAK SZEREPLŐI ÉS DOKUMENTUMTÍPUSAI

4.1

CÉLKITŰZÉS

A hallgató ismerje meg az Európai Unió működésének legfontosabb szerveit. Legyen képes eligazodni ezen szervek bonyolult rendszert képező dokumentumai között. Ismerje a jogalkotási szinteket, a jogalkotás és végrehajtás összefüggéseit. 4.2

TARTALOM

Az Európai Parlament Az Európai Parlament dokumentumai Az Európai Unió Tanácsa Az Európai Unió jogalkotásának szintjei Az Európai Unió Tanácsának fontosabb dokumentumai Az Európai Bizottság Az Európai Bizottság dokumentumai Elsődleges források Másodlagos források Az Európai Tanács Az Európai Bíróság A Számvevőszék Az Európai Beruházási Bank Az Európai Központi Bank A Gazdasági és Szociális Bizottság A Régiók Bizottsága 4.3

AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSE

Az Európai Unió nem önálló állam, hanem egyes nemzetállamok gazdasági, pénzügyi és politikai szövetsége, amelyben az egyes résztvevők saját nemzeti törvényhozásukat hangolják össze az uniós érdekekkel. Ahhoz, hogy a rendszer működőképes legyen, az integrációban is szükség van mindazokra a testületekre, amelyek az Unió működését biztosítani képesek. Az Unióban nemzeti érdekek rendelődnek alá, vagy mondanak ellent az egész közösség érdekeinek, ezért az EU döntéshozatali rendszere különleges, bizonyos pontokon eltér az egyes nemzetállamok hatalmi struktúrájától. 4.3.1

Az Európai Parlament

Az Európai Parlament az Európai Unió egyetlen közvetlenül megválasztott testülete. Az 500 millió ember képviseletére ötévente megválasztott Parlament 736 tagjának feladata, hogy az uniós polgárokat képviselje. 1. Az Európai Parlament számos politikaterületen az új európai jogszabályokról közösen dönt a tagállamokat képviselő Miniszterek Tanácsával. Aktív szerepet játszik a polgárok mindennapjait befolyásoló jogszabályok kidolgozásában. A 24

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE Parlament a Tanáccsal együtt hatáskörrel rendelkezik az Európai Unió éves költségvetése fölött is. (I/1)

7. kép

Az Európa Parlament ülésterme

A Parlament elnöke Az Európai Parlament az Európai Unió tagállamainak népeit képviselő közösségi intézmény. Az elnök irányítja az intézmény minden munkáját és ellátja képviseletét.

Az EP politikai szervezetei és eljárások Az Elnökök Értekezlete az Európai Parlament politikai szerve, amelynek feladata az Európai Parlament munkájának és a jogalkotási munka ütemezésének megszervezése, a bizottságok és a küldöttségek feladatainak kijelölése, összetételük megállapítása, az Európai Unió többi intézményével, a nemzeti parlamentekkel és harmadik országokkal való kapcsolattartás. Az Elnökök Értekezlete készíti elő az Európai Parlament naptári ütemtervét és a plenáris ülések napirendjét, valamint megállapítja a képviselők ültetési rendjét a plenáris ülésteremben. Az Elnökség az Európai Parlament szabályszerű működéséért felelős szerv. Hatáskörébe tartozik az Európai Parlament előzetes költségvetésének felállítása és mindennemű hivatali, személyzeti és szervezeti kérdés rendezése. A Főtitkárság szervezeti felépítését, valamint a tisztviselők és egyéb alkalmazottak hivatali beosztására vonatkozó belső szabályokat az Elnökség szabja meg. A Főtitkárságon alkalmazott személyek többségét az Európai Unió valamennyi országából, versenyvizsgán toborozzák. A munkatársak az Európai Parlament alkalmazásában állnak. Eljárások: az Európai Unió alapszerződései az Európai Parlamentet jogalkotói, költségvetési, kezdeményezési és végrehajtási ellenőrzési hatáskörrel ruházzák fel. A személyes adatok védelme az Európai Parlamentben: a Parlament a személyes adatok kezelése során maradéktalanul tiszteletben tartja az érintett személyek jogait. Az Európai Parlament az adatokat a 45/2001/EK rendeletben megszabott feltételek szerint kezeli és biztosítja a nevezett rendelet által előírt jogokat. Az EMAS az Európai Parlament által az ISO 14001:2004 szabvánnyal és az EMAS-ról szóló 761/2001/EK rendelettel összhangban használt környezetvédelmi vezetési rendszer. Az Európai Parlament elismeri azon kötelezettségét, hogy hosszú távú célként tevőlegesen hozzájáruljon a fenntartható fejlődéshez. Az Elnökség ezért a 2004. április 19-ei határozattal elindította az EMAS-projektet a Parlamentben. 25


Az Európai Parlament dokumentumai Az EP ülései nyilvánosak, azokon a sajtó és magánszemélyek egyaránt részt vehetnek. A nyilvánosság legújabb fejezete, hogy az ülések élőben követhetők az interneten televíziós közvetítés formájában. A webes felületen történő adás nem teszi azonban feleslegessé a Parlament Titkárságának Információs és PR Főigazgatósága (III. Directorate Generale) munkáját. A főigazgatóság egyaránt megjelenteti a napi beszámolókat és az ülésszakok összefoglalóit, emellett koordinálja a tagországokban működő Euro-Info Pontok munkáját, ahol az információs anyagok hozzáférhetők. A Parlament III. Főigazgatósága külön jelentet meg kiadványokat a nyilvánosság, a sajtó és a képviselők számára. a) A nyilvánosságnak szól az EP News című periodikum, ami az ülések tevékenységének, eredményeinek összefoglalóit teszi közzé. b) A sajtónak szóló kiadvány az Info Memo. c) A képviselőknek szóló kiadvány, amit nem lehet előfizetni az Unió 23 hivatalos nyelvén kiadott Bulletin. d) A hivatalosnak tekinthető közlés a Hivatalos Lapban (Official Journal) jelenik meg. Ezek között különös figyelmet érdemelnek − A plenáris ülések jegyzőkönyvei. − A parlamenti ülésszakok részletes beszámolói a szekciódokumentumok szövegével együtt. e) A törvényelőkészítő munka során keletkezett dokumentumok, amelyeket betűjelük azonosít: − 1, 2, 3, 4, 5 (Régi EP-dokumentumok) − A2, A3, A4, A5 (a Parlamenti Bizottsága által elfogadott beszámolók) − B4, B5 (a plenáris ülésekre benyújtott javaslatok) − C, C2, C3, C4, C5 (más intézményektől érkezett iratok) − PE (minden más EP-dokumentum) (I/7) 4.3.2

Az Európai Unió Tanácsa

Az Unió legfőbb döntéshozó testülete az Európai Unió Tanácsa. Az 1950-es években, az Alapszerződések értelmében hozták létre Európai Parlamenthez hasonlóan. A Tanács (miniszterek tanácsa) a tagállamokat képviseli. Ülésein az Európai Unió minden egyes nemzeti kormányából – a napirenden szereplő témától függően, és annak megfelelően – egy-egy miniszter vesz részt. Az Unió külkapcsolataival az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa foglalkozik. Ez a testület szélesebb felelősségi körrel rendelkezik az általános politikai kérdésekben is, ezért ülésein a kormányok által választott miniszter vagy államtitkár vesz részt. Az EU országainak állam- és/vagy kormányfői, valamint az Európai Bizottság elnöke évente legfeljebb négyszer együtt üléseznek: ezt hívják Európai Tanácsnak. E „csúcstalálkozók” határozzák meg az EU általános politikáját, és olyan problémákat oldanak meg, melyeket alacsonyabb szinten (vagyis a hagyományos tanácsi ülések miniszterei közreműködésével) nem lehetne megoldani.

26


Az Európai Unió jogalkotásának szintjei Az elsődleges jogalkotás körében születnek meg azok a nemzetközi szerződések és hosszabb távú stratégiai döntések, amelyek az Unió létének alappilléreit képezik. A másodlagos jogalkotás körébe a folyamatos törvénykezés keretében megalkotott, az Unió alapszerződéseiből következő jogszabályok tartoznak: − rendeletek (regulációk), amelyek minden tagállamra nézve kötelezőek, így közvetlenül érvényesülnek (Összhangban KELL lenniük a tagállamok belső törvényeivel); − irányelvek (direktívák) kötelezőek az elérendő célok szintjén, de a tagállamok maguk választhatják meg a végrehajtás módját és eszközét; − a döntések (Decisions) mindig csak arra nézve kötelezőek, akikre vonatkoznak. Ezek lehetnek tagállamok, intézmények, személyek. − Az ajánlások, állásfoglalások nem kötelezőek. Egy-egy jogszabály hatályba lépéséig előkészítő tárgyalások, intézményközi egyeztetések, módosítások sorozatán megy keresztül és akkor válik hatályossá, ha megjelenik a Tanács Hivatalos Lapjában. (I/8)

Az Európai Unió Tanácsának fontosabb dokumentumai 1. Guide to the Council of the European Communities. Évente kétszer jelenik meg, közli a képviselők névsorát és tájékoztat az intézmény szervezeti felépítéséről. 2. Hivatalos Lap (Official Journal) – HL. Az Unió hivatalos lapja minden munkanapon 23 nyelven jelenik meg. Elérhető on-line és CD-ROM változatban is. A Hivatalos Lap „L”, „C” és „S” sorozatból áll, illetve az „E” jelű változata csak elektronikusan jelenik meg. Az Unió jogszabályai az L (Legislation) sorozatban való közzététellel lépnek életbe és a következő jogszabályokat tartalmazzák: − A minden tagállamra nézve kötelező érvényű rendeletek (regulációk), − Irányelvek (direktívák), − Döntések, amelyek mindig csak azokra nézve kötelezőek, akikre vonatkoznak. − A nem kötelező érvényű ajánlások, állásfoglalások. Az L series részét képezi az uniós törvénykezés két kötetben megjelenő tárgyszóindexe. A C (Communication) sorozat információkat, jogszabálytervezeteket, bizottsági állásfoglalásokat és egyéb háttéranyagokat közöl Az S (Supplement) series tenderkiírásokat, közbeszerzési versenypályázatok kiírásait tartalmazza. A Hivatalos Lap indexei: Havonta és évente jelenik meg kronologikus index, valamint évente kétszer a Hatályos közösségi jogszabályok jegyzéke, amit a HL előfizetői automatikusan megkapnak. Az EURLex-ből ma már elérhető magyarul is. A havi és az éves indexek két kötetből állnak: az 1. kötet betűrendes mutató, a 2. kötet numerikus index. A két kötet együtt használható, mert a betűrendes index tárgyszavai hivatkoznak a dokumentum 2. kötetből visszakereshető címére. A Hivatalos Lap CD-ROM-on: 27

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE Az OJ L, C és CE sorozatának kényelmes elérését teszi lehetővé a havi frissítésű CDROM kiadás. A HL tartalomjegyzéke html formátumban, tartalma PDF formátumban használható. Az S seriesének funkcióját a Tenders Electronic Daily című supplement vette át. DVDn jelenik meg és a TED adatbázisból hívható le. A Hivatalos Lap on-line adatbázisokban: A folyóirat a szabadon hozzáférhető EUR-Lex adatbázisból érhető el on-line. Az EURLex egyik gyűjteménye az Unió Hivatalos Lapja. Az EUR-Lex használatát egy későbbi lecke ismerteti. (I/9) − CELEX adatbázis 2004. július 1-jétől ingyenes volt. Ma már külön nem létezik, beolvadt az EURLexbe. Az adatbázis nemcsak a HL L és C szövegeit tartalmazza, hanem az Európai Bíróság ítélkezéseit, előkészítő tárgyalások dokumentumait, parlamenti kérdéseket és nemzeti törvénykezésre vonatkozó hivatkozásokat is. 4.3.3

Az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság az Unió végrehajtó szerve. A Bizottság kidolgozza az új uniós jogszabályok tervezetét, valamint végrehajtja a szakpolitikai feladatokat és az uniós költségvetés kezelésével járó napi teendőket végzi. Az EU egészének érdekeit képviselő intézményként a Bizottság gondoskodik arról, hogy a tagállamok betartsák az uniós szerződésekből és jogszabályokból fakadó kötelezettségeit.

Az Európai Bizottság szervezeti felépítése A bizottság különféle szervezeti egységekre és szolgálatokra tagoltan végzi munkáját. Egyrészt különféle szakpolitikák szerint tagolódik. Jelesül: – Mezőgazdaság és vidékfejlesztés – Költségvetés – Éghajlat-politika – Versenypolitika – Gazdasági és pénzügyek – Oktatásügy és kultúra – Foglalkoztatás, szociális ügyek és esélyegyenlőség – Energiaügy – Vállalkozáspolitika és ipar – Környezetvédelem – A végrehajtó ügynökségek – Belügyi – Tengeri ügyek és halászat – Mobilitáspolitika és közlekedés – Egészségügy és fogyasztóvédelem – Információs társadalom és média – Belső piac és szolgáltatás – Jogérvényesülési – Regionális politika 28

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE – – –

Kutatás Adóügy és vámunió Fejlesztés

Másrészt külső kapcsolatokat tart kézben, úgymint: – Bővítés – EuropeAid - Együttműködési Hivatal – Külkapcsolatok – Humanitárius segélyek – Kereskedelem Általános szolgálatokat biztosít az alábbi intézményeken keresztül: – Központi Könyvtár – Tájékoztatás – Európai Csalás Elleni Hivatal – Európai Közösségek Statisztikai Hivatala – Történeti levéltárak – Közös Kutatóközpont – Kiadóhivatal – Főtitkárság A bizottság belső szolgálatai a következők: – Európai Szakpolitikai Tanácsadó Iroda – Az Európai Bizottság adatvédelmi tisztviselője – Humánerőforrás és biztonság – Informatika – Infrastruktúra és logisztika - Brüsszel – Infrastruktúra és logisztika - Luxembourg – Belső ellenőrzési szolgálat – Tolmácsolás – Jogi szolgálat – Egyéni Jogosultságok Kezelési és Elszámolási Hivatala – Fordítás

Az Európai Bizottság dokumentumai A. Elsődleges források a) Különböző, nyomtatott formában önállóan megjelenő, illetve csak elektronikus úton elérhető iratok; b) az EU Hivatalos Lapja (Official Journal) C sorozatában megjelenő törvénytervezetek; c) tematikus folyóiratokat, mint például a Bulletin of the European. Az EU minden hivatalos nyelvén megjelenő Bulletin az Európai Bizottság Általános Titkárságához beérkezett jelentéseket, bizottsági és más uniós intézményektől származó beszámolókat teszi közzé. 29

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE Munkaprogramok, akciótervek Ezek között találhatók például a Bizottság éves munkaprogramjai, középtávú stratégiai terve az új Európáról, az egységes piac megvalósításának akcióterve, vagy a tanulási stratégiák az információs társadalomban. Törvényelőkészítő anyagok COM dokumentumok a) Green Papers A Bizottság közzéteszi a specifikus politikai területeken folytatott párbeszédeit, amelyeket vitára hívott intézményekkel, pártokkal és egyénekkel folytat. b) White Papers Javaslatokat tartalmaznak EU-akciókhoz. A Green Papers-t követik, de míg azok a közösség tagjaival folytatott párbeszédet tartalmazzák, addig a White Papers a témáról alkotott hivatalos álláspontot tükrözik. SEC dokumentumok Jogszabályok bevezetésének hatásjelentései, statisztikai elemzések. CSE dokumentumok A Bizottságnak az Európa Tanács számára készített dokumentumai. C dokumentumok Rövid ideig érvényes jogszabálytervezetek, a Bizottság, a Tanács és a Parlament intézményközi anyagai. LET (Letter) A Tanácsnak küldött számozás nélküli dokumentum. Vitaanyagok, memorandumok A dokumentumok az Európai Bizottság általános politikai irányvonalát, stratégiáját tartalmazzák egy-egy konkrét kérdésben. Beszámolók, éves jelentések Kivonatuk, illetve teljes szövegük letölthető az Europa szerverről, illetve a Bizottság szóvivőjének a témáról közzétett teljes szövegű anyaga hozzáférhető a RAPID adatbázisban. B. Másodlagos források Ebbe a csoportba az Európai Bizottság megjelent kiadványairól tájékoztató segédletek tartoznak: a) A Documents című, havonta megjelenő katalógus jelentéseket tartalmaz. b) A SCAD Bulletin az új kiadványokról, joganyagokról és cikkekről tájékoztat. c) A Recent Publications of the European Communities Received by the Library az Európai Bizottság könyvtárának havi gyarapodásáról kiadott katalógus. (I/10)

30


Az Európai Tanács

A tagállamok miniszterelnökei (államfői Franciaország és Finnország esetében) évente legalább két alkalommal találkoznak, kialakítják az Európai Közösséggel kapcsolatos általános politikai irányvonalat, meghozzák a legfontosabb elvi döntéseket. Az Európai Tanács nem jogalkotó szerv. Az elfogadott közös politikának a közösség különböző szintű jogalkotó fórumai adnak hivatalos formát a szerződésekben lefektetett eljárásoknak megfelelően.

8. kép 4.3.5

Az Európa Tanács strasbourgi épülete

Az Unió további szervei és szervezetei

Az Európai Bíróság Teljes nevén az Európai Unió Bírósága – az Európai Unió legfelsőbb jogértelmező fóruma. Az Európai Unió Bíróságának 1952-ben történt alapítása óta feladata, hogy biztosítsa „a jog tiszteletben tartását" a Szerződések „értelmezése és alkalmazása során". Az Európai Unió Bíróságának könyvtára Az informatikus könyvtáros szakos hallgatók számára különösen fontos lehet a Bíróság könyvtárának a működése. A könyvtár az alábbi témakörökben bővíti gyűjteményét: a.) jogi témakörök – uniós jog – nemzetközi jog – összehasonlító jog – nemzeti jog – általános jogelmélet

31

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE b.) egyéb témakörök – közgazdaságtan – politika – társadalom‑ és közigazgatási tudományok – könyvtártudomány A könyvtár jelentős, egynyelvű és többnyelvű szótárgyűjteménnyel, valamint nagyszámú hivatalos lappal, parlamenti dokumentummal és más hivatalos folyóirattal rendelkezik. Állománya jelenleg több mint 150 ezer kötetből és megközelítően 900 előfizetett folyóiratból áll. A könyvtárba érkező valamennyi új szerzeményt – a folyóiratok aktuális számait is – feldolgozzák, megkeresve bennük: – az uniós joggal és az egyéb jogterületekkel kapcsolatos olyan tudományos cikkeket, amelyek az intézmény munkájához hasznosak lehetnek. A kiválasztott cikkeket ezután tárgymutatóba rendezik, és katalogizálják; – a Bíróság, a Törvényszék és a Közszolgálati Törvényszék ítéleteire vonatkozó tudományos írásokat és kommentárokat. A könyvtár katalógusa az olvasóteremben, számítógépes adatbázisban érhető el. Kiadványok a. Aktuális bibliográfia Az összes új szerzemény, valamint az adott időszak alatt válogatott valamennyi tudományos cikk rendszerezett nyilvántartását tartalmazó, havonta készített bibliográfia. A bibliográfia két különálló részből áll: A rész: az európai integrációra vonatkozó jogi kiadványok; B rész: általános jogelmélet, nemzetközi jog, összehasonlító jog, nemzeti jog és egyéb területek. b. Az európai integráció jogi bibliográfiája Évente megjelenő kétkötetes kiadvány, amely az adott évben beszerzett és elemzett uniós jogi kiadványokat tartalmazza. Az 1990‑es kiadás óta ez a bibliográfia az Európai Unió hivatalos kiadványává vált. Számos bibliográfiai utalást tartalmaz, amelyeket tartalomjegyzékek és a szerzők mutatója szerint lehet elérni. Ez az éves bibliográfia megvásárolható az Európai Unió Kiadóhivatala forgalmazó partnereinél.

A Számvevőszék 1975-ben hozták létre, székhelye Luxemburgban van. A Számvevőszék feladata annak ellenőrzése, hogy az adófizetők pénzéből összetevődő EU alapokat megfelelően szedik be és jogszerűen, gazdaságosan és a megfelelő célra fordítják.

Az Európai Beruházási Bank Az Európai Beruházási Bank (EIB) az Európai Unió hosszú távú hitelekkel foglalkozó bankja. Feladata, hogy hitelt nyújtson azoknak a magán- vagy közszféra keretében induló projekteknek, amelyek közös európai érdekeket szolgálnak. 32


Az Európai Központi Bank Az Európai Központi Bankot (EKB) 1998-ban, az Európai Unióról szóló szerződés keretében hozták létre, székhelye Frankfurtban (Németország) van. Feladata, hogy irányítsa az EU egységes valutáját, az eurót, és őrködjék az árstabilitás felett. Az EKB feladata továbbá az Unió gazdasági és monetáris politikájának megtervezése és végrehajtása.

9. kép

Az Európai Központi Bank épülete Frankfurtban

A Gazdasági és Szociális Bizottság A Gazdasági és Szociális Bizottság tanácsadó jellegű testület, konzultatív szerv, amelynek feladata a gazdasági és szociális érdekcsoportok bevonása a közösségi döntések előkészítésébe.

A Régiók Bizottsága Az 1994-ben létrehozott Régiók Bizottsága (RB) Európa regionális és helyi hatóságainak képviselőit tömörítő tanácsadó testület. Mielőtt egyes helyi és regionális irányítást érintő kérdésekben uniós döntéseket fogadnak el, ki kell kérni az RB véleményét. 4.4

ÖSSZEFOGLALÁS

A lecke megismertette az Európa Parlament működésének alapjait, illetve az EP dokumentumainak rendszerét. Ismereteket nyújtott az Európai Unió Tanácsának működéséről, az Unió jogalkotásának szintjeiről. Bemutatta az Európai Unió Tanácsának fontosabb dokumentumait, az Európai Bizottságot, valamint annak dokumentumait. Vázlatos formában bemutatta az Európai Tanácsot, az Európai Bíróságot és a Számvevőszéket. Ismereteket nyújtott a pénzügyi szervezetek, az Európai Beruházási Bank és az Európai Központi Bank működéséről, bemutatta a Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottságá33

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE nak a szerepét. A hallgató tehát megismerhette az Európai Unió működésének legfontosabb szerveit, a jogalkotási szinteket, a jogalkotás és végrehajtás összefüggéseit. 4.5

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK Ismertesse, hogy milyen szintjei vannak az Európai Unió jogalkotásának! 2. Mutassa be az Európai Unió Tanácsa dokumentumainak rendszerét! 1.

34


5. AZ EURÓPA SZERVER I. 5.1

CÉLKITŰZÉS

A hallgató ismerje meg milyen szerkezeti felépítés szerint működik, és milyen tartalmakat hordoz az EU-s portál. Szerezzen gyakorlati ismereteket az Európa szerveren való navigáláshoz. ismerje meg az Unióról szóló, az Európa szerveren elhelyezett alapismeretek kivonatos változatát, azokat képes legyen felidézni a webes felület használata nélkül is. 5.2

TARTALOM

Az 5-ös és 6-os leckében bemutatjuk, hogy milyen szerkezeti felépítés szerint működik, és milyen tartalmakat hordoz az EU-s portál. Az ötödik leckében az Unióról szóló, az Európa szerveren elhelyezett alapismeretek kivonatos változatával találkozhat az olvasó, míg a portál további tartamairól – igen vázlatosan – a hatodik leckében esik szó. − Alapismeretek az EU-ról − Négy kérdés és négy válasz az Európai Unióról − Az Európai Unió 12 leckében − Szerződések és jog − Tények és adatok − Az euro − Az Európai Unió költségvetése − Az EU képekben − Referenciadokumentumok – Ismertetők az Európai Unióról 5.3

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL – ALAPISMERETEK

Az Európa szerver* az Unió 23 hivatalos nyelvén, a http://europa.eu címen érhető el. A nyitó képernyőn az ország-kódra kattintva választhatunk, hogy az EU hivatalos nyelvei közül melyiken kívánunk a továbbiakban kommunikálni. A magyar nyelvű oldal (14) webcíme: http://europa.eu/index_hu.htm – (Az Europa szerver – amellett, hogy az Unió intézményeinek elsődleges információs forrása – széleskörű és ingyenes hozzáférést biztosít mindenki számára szinte valamennyi, az Európai Unióval kapcsolatos tudnivalókhoz. A szerver az EU mind a 23 hivatalos nyelvén közöl információkat, beleértve az EU hivatalos dokumentumait is. Fenntartója az Európai Bizottság X. Főigazgatósága.) A főoldalról közvetlenül hat fejezetet érhetünk el: „Az Európai Unióról”; „Szakpolitikák és tevékenységek”; „Élet az Európai Unióban”; „Kiadványok és dokumentumok”; „Médiaközpont”; „Szóljon hozzá” címen. Ezekhez az oldalakhoz az Európa szerver főoldalán 35 oldal elérhetősége található meg.

35


10. kép 5.3.1

Az Európa Szerver magyar nyelvű nyitólapja

Alapismeretek

Az Unió bemutatása az Európai Unióról szóló alapismeretek számbavételével kezdődik. Tényeket, adatokat, szerződéseket, a költségvetéssel, az euróval kapcsolatos tudnivalókat és más tartalmakat ismerhetünk meg az alapismereteket tartalmazó link alatt (15). Az oldalon általános információkat kapunk arról, hogy az EU hogyan működik, milyen tevékenységeket folytat. Az ismertetést grafikonok, diasorok, videók gazdagítják, de az érdeklődő az EU működésének szabályait lefektető uniós alapszerződésekről is tájékozódhat itt.

Négy kérdés és négy válasz az Európai Unióról Az alapvető ismeretek fejezet olyan kérdésekre ad igen rövid, ám jól érthető válaszokat, mint a. „Mi is az Európai Unió?”; b. „Mik a céljai?”; c. „Milyen eredmények születtek eddig?”; d. „Hogyan működik?” A válaszok sem bonyolultabbak: − Az Unió egyedülálló gazdasági és politikai társulás 27 demokratikus európai ország között; − Célja békét, jólétet és szabadságot biztosítani az EU közel 500 millió polgára számára – egy már igazságosabb és biztonságosabb világban; 36

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE −

−

1. 2. 3.

Legfontosabb eredményei közé sorolható: utazás és kereskedelem határok nélkül, az euró (egységes európai valuta), biztonságosabb élelmiszerek és tisztább környezet, magasabb életszínvonal a szegényebb régiókban, együttes fellépés a bűnözés és a terrorizmus ellen, alacsonyabb telefontarifák, számtalan lehetőség külföldi tanulmányok folytatására; Hogy a fentebbi célok valóra válhassanak, a tagországok szerveket hoztak létre az EU működtetésére és jogszabályainak elfogadására. Ezek közül a legfontosabbak: – az Európai Parlament (az európai polgárokat képviseli), – az Európai Unió Tanácsa (a tagállami kormányokat képviseli), – az Európai Bizottság (a közös európai érdeket képviseli).

Az EU-ról részletesebb tájékoztatást az europa.eu honlapon talál az érdeklődő, kérdéseire pedig az Europe Direct válaszol. A szolgálat bárki által ingyenesen hívható telefonszám: 00 800 6 7 8 9 10 11

Az Európai Unió 12 leckében Ez a fejezet Európa múltjának, jelenének és jövőjének tömör bemutatására vállalkozik, tizenkét olvasmányos részegységre tagolva a témát. Valamennyi egységet egy-egy kérdés vezeti be. Ezen kérdések között olyanokat találunk, mint: − Miért van szükség az Európai Unióra?; − Hogyan hat az EU az életünkre?; − Milyen jogkörökkel rendelkezik az EU?; − Mit rejt Európa jövője?

Miért van szükség az Európai Unióra? Az Európai Unió hivatalos portálján olvasható válasz szerint az Unió megálmodói azért hozták létre a Közösséget a második világháborút követően, hogy a kontinens lakosai számára stabilitást, békét és jólétet biztosítsanak. I. Béke és stabilitás A második világháború alatt a totalitarizmus ellen harcolók elhatározzák, hogy véget vetnek a nemzetközi gyűlölködésnek és megteremtik a tartós béke feltételeit. II. Európa újraegyesítése A kontinens újraegyesítésének nagy mérföldköve berlini fal 1989-es leomlása. 1989-et követően az Európai Unió ösztönözte a német újraegyesítést. A szovjet birodalom 1991ben történt széthullását követően a Varsói Szerződés egykori tagjai, a volt kommunista közép- és kelet-európai országok úgy döntöttek, hogy a demokratikus európai nemzetek közösségében látják a jövőjüket. III. Biztonság A biztonság kérdése mindig két értelemben értendő: belső és a külső biztonságként. Ami az utóbbit illeti, az Európai Uniónak hatékonyan kell fellépnie tagállamai biztonságának szavatolása érdekében. Konstruktív együttműködésre van szükség a határai mel37

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE letti régiókkal, illetve valódi európai biztonsági és védelmi politika kialakításával kell védelmeznie katonai és stratégiai érdekeit. A belső biztonsághoz tartozik terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, ami valamennyi uniós ország rendőrségének közösen végzett munkáját igényli. IV. Gazdasági és társadalmi szolidaritás Az Európai Unió dinamizmusa és sikere az integráció gazdasági vonatkozásaiból ered. A szabad verseny azonban „fájhat” is, ezért azt az egész Európára kiterjedő szolidaritással kell ellensúlyozni. V. Azonosságtudat és sokféleség egy globalizált világban A kontinens posztindusztriális társadalmai egyre összetettebbek. Az életszínvonal folyamatosan emelkedik, azonban a szegények és gazdagok között jelentősek a különbségek. Közösen kell dolgozni a különbségek csökkentésén, de ezek az erőfeszítések nem veszélyeztetik az EU-országok saját kulturális vagy nyelvi jellemzőit. VI. Értékek Az EU elő akarja mozdítani a humanitárius és előre mutató értékeket. A közösség olyan emberséget és társadalmi modellt képvisel, amelyet polgárainak nagy többsége is támogat. Az európaiak óvják értékeik örökségét: − az emberi jogokba, − a társadalmi szolidaritásba, − a vállalkozás szabadságába és a gazdasági növekedés gyümölcseinek egyenlő elosztásába vetett hitet, − a védett környezethez való jogot, − a kulturális, nyelvi és vallási sokszínűség tiszteletét, − a hagyományok és a fejlődés harmonikus összekapcsolását. A 2000 decemberében Nizzában kihirdetett Európai Unió alapjogi chartája rögzíti azokat a jogokat, amelyeket ma az Unió tagállamai és polgárai magukéinak ismernek el.

Tíz történelmi lépés A fejezet az EU történelmének 10 kiemelkedő eseményét mutatja be az 1950-es évektől egészen napjainkig. Olvashatunk többek között a Schuman-nyilatkozatról, az eredetileg hat tagot számoló Közösség létrejöttéről, illetve a 2007. évi bővítésekről is, melyek eredményeként az EU tagországainak száma 27-re emelkedett.

Bővítés és szomszédságpolitika A harmadik „lecke” ismerteti az uniós tagság feltételeit, és bemutatja a csatlakozni kívánó országokat. A fejezet ezen felül áttekinti a bővítéssel járó előnyöket és azokat a kihívásokat, melyeket az új tagok felvétele jelent, továbbá összefoglalja, hogyan kezeli az Unió szomszédaival kialakított kapcsolatait.

Hogyan működik az EU? A fejezet bemutatja, hogyan működik az Unió döntéshozatali folyamatában részt vevő három legfontosabb szerv: a Parlament, az Európai Unió Tanácsa és a Bizottság. A negyedik „lecke” segítségével a többi intézmény szerepével is megismerkedhetünk. 38

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE A menüpontban leírtakból megtudhatjuk, hogy az Európai Unió több mint az országok egyszerű konföderációja, mégsem szövetségi állam. A Szerződések – amelyeket „elsődleges” jogként ismerünk – képezik az ún. „másodlagos” jog alapját, amelynek közvetlen hatása van az európai polgárok mindennapi életére. A másodlagos jog javarészt az EU intézményei által elfogadott rendeletekből, irányelvekből és ajánlásokból áll. Ezek a jogszabályok az EU általános politikáival együttesen azon döntések eredményei, amelyeket a (nemzeti kormányokat képviselő) Tanácsból, (a polgárokat képviselő) Európai Parlamentből és a (közös európai érdekeket képviselő, kormányoktól független) Európai Bizottságból álló intézményi háromszög hoz meg. (a) Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Tanács (b) Európa Parlament (c) Európai Bizottság

11. kép

Az Európai Bizottság épülete Brüsszelben

Mit tesz az EU? A szolidaritásnak és az innovációnak kiemelkedő jelentősége van az EU tevékenységében. A fejezet felvázolja, mire költi az Unió 120 milliárd eurót meghaladó éves költségvetését, és milyen célokra fordítja a rendelkezésére álló forrásokat.

Az egységes piac Az egységes piac az Európai Unió egyik legnagyobb vívmánya. A hatodik fejezet ismerteti ennek előnyeit, a piac létrejöttének történetét és azokat az újonnan keletkezett kihívásokat, amelyekkel korunkban szembe kell néznie. 39


A gazdasági és monetáris unió (EMU) és az euró Az euró az Európai Unió közös valutája. A fejezet áttekinti az euró és az EMU történetét, ismerteti működésüket, és megnevezi azokat az országokat, melyek a közös valutát használják.

A tudásalapú társadalom felé Napjainkban a prioritást gazdasági növekedés és a foglalkoztatás jelent az Unió számára. Az EU arra törekszik, hogy javítsa versenyképességét, egyúttal azonban eleget kíván tenni polgáraival szemben fennálló kötelezettségeinek, és igyekszik előmozdítani a fenntartható fejlődés ügyét is. A nyolcadik fejezet mindezekről a kérdésekről részletes tájékoztatással szolgál.

A polgárok Európája Az Európai Unió polgárait számos politikai és alapjog illeti meg. Többek között szabadon utazhatnak és vállalhatnak munkát az EU területén, illetve megválaszthatják, melyik tagállamban kívánnak letelepedni.

Szabadság, biztonság és a jog érvényesülése Az EU polgárai soha korábban nem utazhattak az Unió tagállamai között olyan szabadon, mint napjainkban. A mobilitás ugyanakkor új kihívások elé állítja a rendőri és igazságügyi szerveket.

Az Európai Unió a nemzetközi porondon Európa tagállamai a nemzetközi politikai színtéren egységes álláspontot képviselnek. Az uniós tagországok szorosan együttműködnek a kereskedelem és a fejlesztési politika terén. Az egységes fellépés érdekében az EU közös kül- és védelmi politika kialakítására törekszik.

Milyen jövő vár Európára? Napjainkban az Unió feladata, hogy globalizált világunkban érvényt szerezzen az európai polgárok érdekeinek. Az EU Lisszaboni Szerződés néven új szerződést dolgozott ki, hogy segítségével hatékonyabban léphessen fel. 5.3.2

Szerződések és jog

Ebben a fejezetben tekintheti át az érdeklődő az Unió működésének alapszabályait lefektető szerződéseket, melyeket a tagállamok saját akaratukból és demokratikus úton történő megegyezések útján kötöttek. Az alapító szerződéseket több alkalommal is módosították, jellemzően az új tagállamok belépésekor. A szerződések alapján az intézmények jogszabályokat fogadhatnak el, amelyeket ezt követően a tagállamok hajtanak végre.

40

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE Az uniós jogszabályok teljes szövege megtalálható az Eur-Lex honlapon, az európai uniós joganyag internetes oldalán.* Kizárólag a Hivatalos Lapban (EUR-Lex) közzétett szövegek tekinthetők hiteles változatnak. – (Az EUR-Lex felépítésével, tartalmával, a joganyagokban való keresés kérdéseivel a 8. lecke foglalkozik.) A Szerződések és jog címszó alatt ismertetett a szerződésekről a tananyag második és harmadik leckéjében lehetett bővebben olvasni, ezért itt csak felsoroljuk ezen dokumentumok nevét és aláírásának, illetve hatályba lépésének időpontját. − Lisszaboni Szerződés: 2007. december 13-án írták alá, 2009. december 1-jén lépett hatályba. − „Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés”: az állam- és kormányfők az Európai Tanács 2004. június 17–18-i brüsszeli ülésén fogadták el, majd 2004. október 29-én, Rómában írták alá. A Szerződés azonban soha nem került ratifikálásra. − Nizzai Szerződés: 2001. február 26-án írtak alá, 2003. február 1-jén lépett hatályba. − Amszterdami Szerződés: 1997. október 2-án írták alá, 1999. május 1-jén lépett hatályba. − Szerződés az Európai Unióról: 1992. február 7-én írták alá Maastrichtban, 1993. november 1-jén lépett hatályba. − Egységes Európai Okmány: (EEO) Luxembourgban és Hágában írták alá, 1987. július 1-jén lépett hatályba. − Egyesítő Szerződés: 1965. április 8-án Brüsszelben írtak alá, 1967. július 1-je óta hatályos. − Római Szerződés: 1957. március 25-én Rómában írták alá, 1958. január 1-jén lépett hatályba. − Az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés: 1951. április 18-án írták alá Párizsban, 1952. július 23-án lépett hatályba, 2002. július 23-án hatályát vesztette. 5.3.3

Tények és adatok

Ez az oldal statisztikai adatok, ábrák és illusztrációk sokaságát nyújtja az Európai Unióról, valamint az EU tagországairól és lakosságáról. A weboldal diagramjaival, grafikonjaival és szórakoztató ábráival alapvető tényeket és számadatokat mutat be. Az Európára vagy az európaiakra vonatkozó lényegesebb adatok tájékoztató füzet formájában is elérhetők. (16) 5.3.4

Az euro

Az oldal az euro átfogó bemutatására vállalkozik, beleértve az euro-árfolyamokat is. A bővülő euro-övezetről interaktív animációt közöl. Az euro 1999-es bevezetésekor az euroövezetnek tizenegy tagja volt. A tagországok száma jelenleg tizenhat. A legutóbbi belépők Szlovákia, Ciprus és Málta. Tájékoztató anyagok találhatók ebben a fejezetben az euro-bankjegyekről és az euroérmékről, illetve arról, hogyan történt, történik a régi nemzeti fizetőeszközök átváltása 41

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE euróra. Szerepelnek az oldalon a legfrissebb adatok a bankjegyekről és az érmékről, valamint letölthető képek segítik az uniós fizetőeszköz megismerését. A jobb eligazodást segíti a bankjegyek biztonsági elemeinek ismertetése. 5.3.5

Az Európai Unió költségvetése

Ennek az oldalnak az elsődleges feladata, hogy bemutassa, mire költi az EU az adófizetők pénzét? A feltett kérdésre adott válasz szerint a közös jövő építésére és globális felelősségek vállalására az EU teljes vagyona csupán egy százalékát használja fel. A kiadással kapcsolatos döntések azon az alapon működnek, hogy minden egyes uniós szinten elköltött eurónak nagyobb hasznot kell hoznia, mint ha ugyanazt az összeget a nemzeti kormányok költenék el. A hangsúly azon van, hogy az uniós polgárok jobb életszínvonalának érdekében szembe kell nézni a modern világ kihívásaival. A kihívások ismeretében természetesnek tűnik, hogy a rendelkezésre álló pénzt elsősorban az Európa-szerte tapasztalható − jövedelmi és társadalmi különbségek csökkentésére, − a nyitott belső határok által elért mobilitás előmozdítására, − az Unió külső határain belül a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésére és − az Unió kulturális sokszínűségének megerősítésére költik. Jelentős összegeket szánnak a fentieken túl a határokon kívülre, hiszen az Uniónak a világban betöltött gazdasági és politikai szerepe globális felelőséggel ruházza fel a gazdasági, politikai közösséget. 5.3.6

Az EU képekben

A honlap ingyenesen letölthető diaképek sokaságát kínálja. A képek jól használhatók bemutatók készítéséhez. Tanároknak vagy előadóknak egyaránt hasznosak lehetnek az oldal fájlok gazdagon illusztrált diái, melyek az Európai Unió történetét, tevékenységeit és működését mutatják be. A diaképek nem alkotnak összefüggő, teljes prezentációt, és sorrendjüknek nincs jelentősége – a felhasználó kiválaszthatja bemutatójához azokat a diaképeket, amelyeket megfelelőnek ítél, és a kiválasztott diákat saját maga által létrehozott képsorozatba is beillesztheti. A diaképek egyszerű tényeket vagy közérthető kulcsszavakat közölnek az Európai Unióról, előzetes ismeretekkel nem rendelkező közönséget célozva. A diasorokat felhasználó tanárnak vagy előadónak azonban jártasabbnak kell lennie a témában, ezért a weboldal gondozói azt javasolják, hogy bővebb információért érdemes ellátogatni „Az EU dióhéjban” című honlapra. 5.3.7

Referenciadokumentumok – Ismertetők az Európai Unióról

A honlap – készítői szándéka szerint – betekintést nyújt az európai integráció folyamatába, és bemutatja, hogyan járul hozzá ehhez az Európai Parlament.

42


12. kép

Európa képekben. Ingyen letölthető dokumentumok sokaságát kínálja a honlap

Ennek a linknek a működése, pontosabban az oldalnak a tananyagírás időpontjában való elérhetetlensége jól mutatja, hogy mennyire bonyolult szerkezetű és szinte felfoghatatlan mennyiségű ismerethalmazt tartalmaz az Európa szerver. A linkek dzsungelében természetesen előfordulhat, hogy valamelyik nem működik, és arra a webmesterek nem is mindig jönnek rá azonnal. Mindenesetre a megszokott „az oldal nem elérhető” felület helyett itt annyival „többet” kapunk, hogy közlik velünk: 15 másodperc múlva visszairányítanak bennünket a főoldalra. 5.4

ÖSSZEFOGLALÁS

A lecke segítségével megismerhettük az EU-s portál felépítését, sor került az ott elhelyezett tartalmak kivonatos ismertetésére. Tekintettel az igen gazdag információmennyiségre, itt csak arra nyílt lehetőség, hogy a legfontosabb összefüggésekre világítsunk rá. Olyan, önmagában is külön fejezetet érdemlő témákról esett szó pár mondatban, mint a szerződések, jogi dokumentumok, az euro, az Unió költségvetése. Mindezek bővebb tanulmányozására természetesen maga az Európa Szerver a legbiztosabb forrás. Azzal azonban számolni kell, hogy az információk kimeríthetetlen tárháza áll majd előttünk, mellyel ismerkedni felettébb időigényes feladat.

43


ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK Ismertesse, hogy mely szervek a legfontosabbak az EU működtetése, jogszabályai elfogadása tekintetében? 2. Mutassa be, hogyan működik az EU-t irányító „intézményi háromszög”? 1.

44


6. AZ EURÓPA SZERVER II. 6.1

CÉLKITŰZÉS

Az ötödik leckében meghatározott célkitűzés ebben az egységben is mérvadó: a hallgató ismerje meg milyen szerkezeti felépítés szerint működik, és milyen tartalmakat hordoz az EU-s portál. Az Unióról szóló, az Európa szerveren elhelyezett alapismereteket ez a lecke is rendszerezetten, de ugyancsak kivonatos változatban ismerteti. Ennek a tartalomnak a webes felület használata nélkül való biztonságos ismerete a cél. 6.2

TARTALOM

Intézmények és szervek Az EP, a Tanács és a Bizottság A Bíróság és a Számvevőszék Egyéb intézmények és szervezetek Az uniós intézmények honlapjai Pénzügyi szervek honlapjai Tanácsadó szervek honlapjai Intézményközi szervezetek honlapjai Az EU ügynökségei Jogalkotás az Európai Unióban Az Európai Unió 27 tagországa Az Európai Unió története, köztisztviselői Az Európa szerver további főoldali blokkjai 6.3

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL

Az ötödik leckéből – amelyből tájékozódhattunk az Európai Unióval kapcsolatos alapismeretekről – is tudjuk: az Európa szerver az Unió 23 hivatalos nyelvén, a http://europa.eu címen (17) érhető el. A magyar nyelvű oldal (18) webcíme: http://europa.eu/index_hu.htm 6.3.1

Intézmények és szervek

Az elmúlt évben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés ezen a területen is számos változást hozott. Ennek okán a honlap frissítésére van szükség, ami jelenleg – a tananyag írásának időpontjában – is folyamatosan történik. Az itt található oldalak tájékoztatást adnak az EU intézményeiről – ismertetik feladataikat, és azt, hogy miként is működnek. Az egyes intézmények és szervek politikai és igazgatási szerepét ismertető weboldalról van szó, igen gazdag tartalommal. A honlap felépítésének logikáját maga az Unió működése adja. Jelesül: az EU intézményeinek és szervezeteinek a felépítését meghatározza, hogy az Uniót alkotó országok (a „tagállamok”) független szuverén nemzetek, amelyek egyesítik szuverenitásukat. Ez azt jelenti, hogy a tagállamok bizonyos döntési hatásköröket átruháznak az általuk létrehozott intézményekre. Az EU intézmények hatásköreit és feladatait, az EU valamennyi tevékenységének alapját képező szerződésekben állapították meg. Ugyancsak a szerződések tartalmazzák az 45

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE uniós intézmények által követendő eljárásokat. A szerződéseket az EU valamennyi tagállamának állam- és/vagy kormányfője elfogadja, parlamentjük pedig ratifikálja. 6.3.2

Az EP, a Tanács és a Bizottság

Az Európai Unió döntéshozatali folyamatában általában, és különösen az együttdöntési eljárásban három fő intézmény vesz részt: az Európai Unió polgárai által közvetlenül megválasztott, és őket képviselő Európai Parlament (EP); az egyes tagállamok képviseletében az Európai Unió Tanácsa; az Unió egészének érdekeit képviselő Európai Bizottság. Ez az „intézményi háromszög” alkotja meg az EU-szerte alkalmazandó politikákat és jogszabályokat. Elvileg az Európai Bizottság tesz javaslatot új jogszabályokra, de azokat a Parlament és a Tanács fogadja el. Ezeket ezután a Bizottság és a tagállamok hajtják végre, és a Bizottság szerez nekik érvényt. 6.3.3

A Bíróság és a Számvevőszék

Két másik intézmény is nagyon fontos szerepet játszik: a Bíróság az uniós jogszabályok betartását felügyeli, a Számvevőszék pedig az Unió tevékenységeinek finanszírozását ellenőrzi.

Az Európai Unió Bíróságának 1952-ben történt alapítása óta feladata, hogy biztosítsa „a jog tiszteletben tartását" a Szerződések „értelmezése és alkalmazása során”. Ennek szellemében: − gondoskodik arról, hogy a tagállamok teljesítsék a Szerződésekből eredő kötelezettségeiket, és − a nemzeti bíróságok kérelmére értelmezi az uniós jogot. Az Európai Unió luxembourgi székhelyű Bírósága három igazságszolgáltatási fórumból áll: − a Bíróság, − a Törvényszék (1988-ban hozták létre), − a Közszolgálati Törvényszék (amelyet 2004-ben hoztak létre).

46


13. kép

Az Európai Unió Bírósága a jog tiszteletben tartását hivatott biztosítani

Mivel minden tagállam saját hivatalos nyelvvel és jogrendszerrel rendelkezik, az Európai Unió Bírósága többnyelvű intézmény. Az eljárás nyelve az Unió bármely hivatalos nyelve lehet.

A Számvevőszék A Brüsszeli Szerződés hozta létre 1975-ben. Az európai integrációs folyamat, valamint az egymást követő szerződések az uniós pénzügyek ellenőrzésével megbízott uniós intézmény szerepét ruházták rá. A Számvevőszék külső ellenőrként elősegíti az Unió pénzügyi gazdálkodásának javítását, és egyben az uniós polgárok pénzügyi érdekeinek független őre.

14. kép

A Számvevőszék épülete. Külső ellenőrként segítenek 47

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE Ellenőrzési szolgáltatásai révén a Számvevőszék értékeli az uniós pénzeszközök beszedését és kiadását. Megvizsgálja, hogy megfelelően tartják-e nyilván és teszik-e közzé, illetve jogszerűen és szabályszerűen hajtják-e végre a pénzügyi műveleteket. 6.3.4

Egyéb intézmények és szervezetek

Ezen intézmények mellett az Unióban még számos egyéb, szakmai feladatokat ellátó szervezet működik: − az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (19) a civil társadalmat, a munkáltatókat és az alkalmazottakat képviseli; http://europa.eu/institutions/consultative/eesc/index_hu.htm

−

a Régiók Bizottsága (20) a regionális és helyi hatóságokat képviseli; http://europa.eu/institutions/consultative/cor/index_hu.htm

−

−

az Európai Beruházási Bank (21) http://europa.eu/institutions/financial/eib/index_hu.htm az EU beruházási projektjeit finanszírozza, és az Európai Beruházási Alapon (22) http://europa.eu/institutions/financial/eif/index_hu.htm keresztül segítséget nyújt a kisvállalkozásoknak; az Európai Központi Bank (23) az európai monetáris politikáért felelős; http://europa.eu/institutions/financial/ecb/index_hu.htm

−

az Európai Ombudsman (24) megvizsgálja az EU intézmények és szervek hivatali visszásságaival kapcsolatos panaszokat; http://europa.eu/institutions/others/ombudsman/index_hu.htm

− − − −

az Európai Adatvédelmi Biztos (25) felügyeli az emberek személyes adatainak tiszteletben tartását; http://europa.eu/institutions/others/edps/index_hu.htm az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala (26) információkat tesz közzé az EU-ról; http://publications.europa.eu/index_hu.htm az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (27) toborozza az Unió intézményeinek és egyéb testületek munkatársait; http://europa.eu/epso/index_hu.htm az Európai Közigazgatási Iskola (28) http://europa.eu/eas/index_en.htm feladata, hogy különböző szakterületeken biztosítsa az EU-intézmények munkatársainak továbbképzését.

6.3.5

Az uniós intézmények honlapjai

Európai Tanács – meghatározza az Európai Unió tevékenységének általános politikai irányvonalát és prioritásait; Európai Parlament – az Európai Parlament képviselőit az EU polgárai ötévente közvetlen szavazással választják; Az Európai Unió Tanácsa – a tagállami miniszterek rendszeresen találkoznak, hogy megvitassák és (az Európai Parlamenttel közösen) elfogadják az uniós jogszabályokat; Európai Bizottság – a Bizottságot a kijelölt biztosok testülete és az EU közszolgálata alkotja. A Bizottság javasolja az uniós jogszabályokat, továbbá ő ellenőrzi, hogy a hatályos jogszabályokat minden tagállam megfelelően alkalmazza-e, és munkája során az EU egészének érdekeit képviseli; Az Európai Közösségek Bírósága – a honlap bemutatja az EU-jogot, illetve a Bíróság joggyakorlatát; 48

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE Európai Számvevőszék – az EU tevékenységének finanszírozását ellenőrző szerv; Európai Központi Bank – az európai monetáris politikáért felelős szerv; Európai Ombudsman – feladata az EU intézményei és szervei ellen hivatali visszásságok miatt benyújtott panaszok kivizsgálása; Európai Adatvédelmi Biztos – feladatköre az adatvédelem felügyelete az EU intézményeiben és szerveiben, tanácsadás az adatvédelmi jogszabályokról. 6.3.6

A pénzügyi szervek honlapjai

Európai Beruházási Bank – német, angol, francia nyelven {Deutsch (de) English (en) français (fr)} – az EU beruházási projektjeinek finanszírozásáról gondoskodó szerv; Európai Beruházási Alap – csak angol nyelven{English (en)} – a kisvállalkozások támogatása. Tanácsadó szervek honlapjai Európai Gazdasági és Szociális Bizottság – a civil társadalmat, a munkaadókat és a munkavállalókat képviselő szerv; Régiók Bizottsága – a regionális és helyi hatóságokat képviselő szerv. Intézményközi szervezetek honlapjai Az Európai Unió Kiadóhivatala – az EU különböző dokumentumainak közzétételével foglalkozó hivatal; Európai Személyzeti Felvételi Hivatal – Uniós állások: Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO); Európai Közigazgatási Iskola – német, francia, és angol nyelven érhető el pillanatnyilag – {Deutsch (de) English (en) français (fr)} – alapképzések az EU alkalmazottai számára. 6.3.7

Az EU ügynökségei

Közös kül- és biztonságpolitikai ügynökségek – meghatározott technikai, tudományos, illetve irányítási feladatok végrehajtására létrejött ügynökségek; A büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés területén működő ügynökségek – ezek az ügynökségek az uniós tagállamok együttműködését segítik a nemzetközi szervezett bűnözés elleni küzdelemben Más szakpolitikai területeken működő ügynökségek – közösségi ügynökségek; Végrehajtó ügynökségek – az uniós programokat irányítani hivatott ügynökségek EURATOM ügynökségek és szervek – az Európai Atomenergia-közösség; célkitűzéseit támogató szervezetek. Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) {English (en)} – az intézet a legjobb tudományos, üzleti és oktatási forrásokat gyűjti egybe az Unió innovációs kapacitásának növelése céljából. 6.3.8

Jogalkotás az Európai Unióban

Az oldal arról tájékoztat, milyen szerepet játszanak a fő uniós intézmények a jogalkotás folyamatában. A döntéshozatalban különféle európai intézmények vesznek részt, különösen az Európai Bizottság, az Európai Parlament (EP), és az Európai Unió Tanácsa. Általában az Európai Bizottság tesz javaslatot új jogszabályokra, de azokat a Tanács és a Parlament fogadja el. Néhány esetben a Tanács egyedül is cselekedhet. A többi intézménynek szintén szerepe van a döntési folyamatban. 49

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE Az EU jogszabályok fő formája az irányelv és a rendelet. Egy új európai jogszabályra irányuló javaslatnak mindig a Szerződés egy konkrét cikkén kell alapulnia, vagyis ez lesz az adott javaslat „jogalapja”. A három fő döntéshozatali eljárás az „együttdöntési eljárás”, a „hozzájárulási eljárás” és a „konzultációs eljárás”. 1. Együttdöntési eljárás Ezt az eljárást használják az EU jogalkotási tevékenységének többségére. Az együttdöntési eljárás során a Parlament nem pusztán kifejezi véleményét, hanem a Tanáccsal együtt osztja a jogalkotási hatáskört. Ha nem sikerül megegyezniük egy javasolt jogszabályról, akkor azt a Tanács és a Parlament azonos számú képviselőjéből álló, ún. egyeztető bizottság elé terjesztik. Amint a bizottság megegyezésre jut, a jóváhagyott szövegtervezetet újra megküldik a Parlamenthez és a Tanácshoz, hogy azok végül jogszabályként fogadják el. 2. Hozzájárulás A hozzájárulási eljárás azt jelenti, hogy a Tanácsnak néhány kiemelten fontos döntés meghozatala előtt a Parlament hozzájárulására van szüksége. A hozzájárulási eljárást túlnyomórészt a más országokkal kötött megállapodásokhoz használják, közöttük azokhoz, amelyek az új országok EU-csatlakozását teszik lehetővé. 3. Konzultáció A konzultációs eljárást használják például a mezőgazdasági, adózási vagy versenypolitikai döntéseknél. A Bizottság javaslata alapján a Tanács konzultál a Parlamenttel, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával. Amennyiben a Parlament módosításokat kér, a Bizottság átgondolja a Parlament által javasolt változtatásokat. Ha a Bizottság elfogadja e javaslatokat, akkor a Tanácsnak a módosított javaslatot küldi meg. A Tanács megvizsgálja a módosított javaslatot, és azt vagy változtatás nélkül elfogadja, vagy tovább módosítja. Ebben az eljárásban – akárcsak az összes többiben – a Tanácsnak egyhangúan kell elfogadnia a bizottsági javaslat módosításait. 6.3.9

Az Európai Unió 27 tagországa

Az EU jelenleg 27 tagországot számlál. További három ország kérelmezte, hogy az Unió tagjává válhasson: Horvátország, Macedónia és Törökország. A honlapon valamennyi tag és tagjelölt országról, illetve más, potenciálisan tagjelölt európai országokról is naprakész információkat találunk. E mellett ingyenesen letölthető térképek, illetve a tágállamok zászlóinak fényképei is letölthetők. Hangfelvételek is meghallgathatók az EU hivatalos nyelvein. 6.3.10 Az Európai Unió története, köztisztviselői Az Uniót bemutató blokk további honlapjain részletes ismertetést találhatunk az EU történetéről hat szakaszra tagolva. A köztisztviselőkre irányuló link alatt az EU a munkalehetőségek széles körét kínálja azoknak, akik szívesen dolgoznának többnemzetiségű, többnyelvű munkakörnyezetet kínáló intézményeiben. 50

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE Az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) toboroz alkalmazottakat az uniós intézmények számára, elsősorban nyílt versenyvizsgák révén. Az EU intézményei és szervei gyakornoki lehetőségeket is biztosítanak. A jelentkezés módjáról az említett link alatt lévő oldalakon tájékozódhat az érdeklődő. 6.3.11

Az Európa szerver további főoldali blokkjai

A nyitóképernyő központi részének fő fejezetei további öt témablokkba csoportosítva jelennek meg: „Szakpolitikák és tevékenységek”; „Élet az Európai Unióban”; „Kiadványok és dokumentumok”; „Szóljon hozzá”; „Médiaközpont”. Munka, tanulás és üzleti tevékenység A fenti fejezetek közül talán a legnagyobb közérdeklődésre tarthatnak számot a munkavállalással és üzleti tevékenységgel kapcsolatos információk. Olyan kérdésekre kaphatunk választ mint: hogyan kell európai önéletrajzot íni; mi módon tudunk állást találni, vagy hogyan tudjuk képesítésünket elismertetni. A weboldalon a vállalkozók tájékozódhatnak a tagországok üzleti szabályairól, de külföldi munkavállalókat felvehetnek cégükhöz. Az álláslehetőségekről az EURES foglalkoztatási portál nyújt információt, míg az európai tanulási és álláslehetőségekről az Erasmus kínál lehetőségeket, egyebek között kezdő vállalkozók számára is. A fogyatékos emberek tájékoztatást kapnak a portálon a munkával kapcsolatos jogaikról. A globalizáció következtében állásukat vesztett munkavállalók pedig megismerhetik a megsegítésüket célzó alap tevékenységét. A felsőoktatási rendszereket a tagországok működtetik. Az EU szerepe elsősorban az, hogy javítsa a rendszerek összehasonlíthatóságát és átjárhatóságát. Az európai tanulási és képzési lehetőségek, valamint az uniós csereprogramok megismertetéséről a PLOTEUS portál gondoskodik. Az egyik legjelentősebb európai tanulási program az Erasmus, amely lehetővé teszi, hogy a diákok csereprogramok keretében tanulmányokat folytassanak más európai országokban, egyúttal ösztönzi a felsőoktatási intézmények közötti együttműködést. Párbeszéd A „Szóljon hozzá!” főoldali blokk alatt a szakpolitikai konzultációkat tartalmazó honlapra, az uniós biztosok által vezetett webnaplókhoz (blogokhoz), valamint különféle uniós intézményekhez irányító linkek nyertek elhelyezést. Innen tölthetők le az EU-val kapcsolatos, a YouTube-on elhelyezett filmek, és itt kapunk tájékoztatást a különféle díjakról és versenyekről. Kiadványok, dokumentumok, médiaközpont A „Kiadványok és dokumentumok”, valamint a „Médiaközpont” blokkban található tartalmakat a tananyag más leckéiben dolgozzuk fel. A Europe Direct Az Unió bármely pontjáról ingyenesen hívható EUROPE DIRECT telefonos szolgáltatás a 00800 6 7 8 9 10 11 számon érhető el. Itt tanácsadással és különböző információs anyagokkal állnak az érdeklődők rendelkezésére. A EUROPE DIRECT e-mail-ben is elérhető.

51


− − −

− −

Szolgáltatásai: általános tájékoztatás az EU-val kapcsolatban minden hivatalos nyelven; válaszok az európai uniós szakpolitikákra vonatkozó kérdésekre; gyakorlati információk olyan kérdésekben, mint: hogyan ismertessük el végzettségünket, hogyan tegyünk panaszt a biztonságot veszélyeztető termékekkel kapcsolatban stb.; megadja az illetékes szervezetek elérhetőségeit; tanácsokat nyújt az európai polgári jogok gyakorlása terén.

15. kép 6.4

Az Europe Direct közismert emblémája

ÖSSZEFOGLALÁS

Ennek a tanegységnek a feldolgozásával kiegészítettük az ötödik leckében elsajátított ismereteket, megismerhettük, hogy milyen szerkezeti felépítés szerint működik, és milyen tartalmakat hordoz az EU-s portál. Átfogó, ugyanakkor vázlatos képet kaptunk az Unióról szóló, az Európa szerveren elhelyezett alapismeretekről. 6.5

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK Fejtse ki, milyen következményekkel jár a honlapok kezelésére a Lisszaboni Szerződés! 2. Ismertesse az Unió jogalkotási folyamatát! 1.

52


7. ON-LINE HOZZÁFÉRÉS AZ EU JOGALKOTÁSÁHOZ I. 7.1

CÉLKITŰZÉS

A hallgató ismerje meg az Európai Unió Dokumentációs Központjának internetes megjelenését. Legyen tisztában a különféle dokumentumok, szerződések, kézikönyvek és archívumok anyagainak elérhetőségével. Ismerje meg az Európai Unió Kiadóhivatalának szerepét és a kiadványok elérhetőségét. Legyenek ismeretei az európai dokumentációs központokról. 7.2

TARTALOM

Hivatalos dokumentumok Jogszabályok és szerződések Kiadványok és a Kiadóhivatal Statisztikák és közvélemény-kutatások Eszközök és kézikönyvek Európai dokumentációs központok Archívumok 7.3

A DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT

Az Európa portál (http://europa.eu), mely több mint hatmillió oldalból áll, egyike a világ legnagyobb webhelyeinek. Az Európai Unió központi honlapja 2009. szeptember 21től megújult formában érhető el. A korábbi két lecke a honlapon való eligazodáshoz, a portálon elhelyezett tartalmak megismeréséhez nyújtott segítséget. Ebből a tananyagrészből azt tudhatjuk meg, miként férhetünk hozzá az uniós jogalkotás folyamatában keletkezett dokumentumokhoz. Első megközelítésben erre a mikéntre a válasz az, hogy könnyen: a jogi szövegektől a történeti anyagokig az EU legkülönbözőbb dokumentumaihoz az Európa Szerver főoldaláról közvetlenül elérhető Dokumentációs központon át juthatunk el.

53


16. kép

A Dokumentációs Központ oldalainak nyitólapja az uniós portálon

A Dokumentációs Központ oldalain a legújabb uniós felmérésekről és közvéleménykutatásokról is kapunk információt, de továbbléphetünk azokba a könyvtárakba és dokumentációs központokba, ahol az említett anyagok fellelhetők. 7.3.1

A dokumentációs Központ főoldaláról közvetlenül elérhető linkek

Az Európa Tanács 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

54

Áttekintés Miniszteri Bizottság Parlamenti Közgyűlés A Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa (CLRAE) Emberi Jogok Európai Bírósága Emberi Jogi Biztos CPT A Nemzetközi Nem-kormányzati Szervek Konferenciája (NGO) Velencei Bizottság ET Információs Központok hálózata A legfontosabb tudnivalók Mi micsoda? Magyarország és az Európa Tanács


A budapesti központ 1. 2. 3. 4.

Információk A központ feladata A könyvtár használata Állomány

Emberi jogok 1. 2. 3. 4.

Általános információ Panaszbeadvány Magyar nyelvű ítéletek listája HUDOC

Dokumentumok magyarul 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Egyezmények Miniszteri Bizottság Parlamenti Közgyűlés Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa (CLRAE) A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság (ECRI) Kiadványaink magyarul

Hasznos linkek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23.

Európa Tanács Miniszteri Bizottság Parlamenti Közgyűlés Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa Emberi Jogok Európai Bírósága Emberi Jogi Biztos Velencei Bizottság Európai Ifjúsági Központ, Budapest Magyar Országgyűlés Országgyűlési Biztos Hivatala Miniszterelnöki Hivatal Külügyminisztérium Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Oktatási és Kulturális Minisztérium Oktatási Jogok Biztosának Hivatala Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Szociális és Munkaügyi Minisztérium Alkotmánybíróság Legfelsőbb Bíróság Országgyűlési Könyvtár Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Acta Humana – Emberi jogi folyóirat Fundamentum – Emberi jogi folyóirat 55

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE 24. Európai Parlament Tájékoztatási Irodái 25. Európai Bizottság Magyarországi Képviselete

7.3.2

Hivatalos dokumentumok

A hivatalos dokumentumok között érhetjük el Európai Unió Hivatalos Lapját (HL), a dokumentumtárakat, az EU-intézmények közös, valamint az egyes intézmények, ügynökségek és szervek saját dokumentumait.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja A Hivatalos Lap – melynek 1998-tól kezdődően létezik on-line kiadása – minden munkanapon, az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvén megjelenik. A HL két összetartozó sorozatból és egy kiegészítő kiadványból áll: az L sorozatban a jogszabályokat, a C sorozatban a tájékoztatókat és közleményeket, míg az S sorozatban a nyilvános pályázati felhívásokat teszik közzé. A C jelű sorozathoz tartozik továbbá egy elektronikus melléklet, a HL C E, ami csak elektronikus formában érhető el.

17. kép

56

Hozzáférés a Hivatalos Laphoz az EUR-Lexen keresztül


Dokumentumtárak Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság anyagai – csak angolul (en) és francia (fr) nyelven olvashatók. A Régiók Bizottsága anyagai egyelőre csak 11 nyelven olvashatók.

Az EU-intézmények közös dokumentumai A közös dokumentumok sorába az Európai Unió Hírlevele, valamint az Általános jelentés az Európai Unió tevékenységeiről című kiadvány tartozik. A Hírlevél havonta jelenik meg és betekintést ad az Európai Bizottság és a többi uniós intézmény tevékenységébe. Az Általános jelentés áttekinti, milyen tevékenységeket végzett az EU a közzétételt megelőző évben.

Az egyes intézmények, ügynökségek és szervek dokumentumai Elérhetők ezen a linken: http://europa.eu/documentation/official-docs/index_hu.htm − az Európai Parlament iratai: napirendek, jegyzőkönyvek, jelentések, jogszabályszövegek, állásfoglalások és egyebek, valamint különféle ismertetők az Európai Unióról és az európai integrációs folyamatról; − az Európai Unió Tanácsa tanácsi üléseinek következtetései; − az Európai Tanács elnökségi következtetései, illetve a Tanács elé terjesztett dokumentumok; − az Európai Bizottság dokumentumai: a Zöld könyvek, a Fehér könyvek, a Bizottság munkaprogramja (11 nyelven), az uniós biztosok heti ülésének jegyzőkönyve/napirendje (11 nyelven), komitológiai nyilvántartás, valamint jogszabályok, más jogi dokumentumok, ülések jegyzőkönyvei, újságcikkek, sajtóközlemények és a Bizottság belső munkadokumentumai. Ez utóbbi a DORIE adatbázisában érhető el. Az Európai Bíróság jogesetei, valamint éves jelentése (csak angol nyelven) úgyszintén elérhető a hivatalos dokumentumok között. Az Európai Számvevőszék ellenőrzési jelentéseket és véleményeket, valamint éves tevékenységi jelentéseket tesz közzé. Az Európai Központi Bank éves jelentéseihez, konvergenciajelentéseihez és pénzügyi stabilitási jelentéseihez angol nyelven férhetünk hozzá. Az Európai Ombudsman oldala határozatokat, ajánlástervezeteket, valamint éves jelentéseket tesz közzé. Az Európai Adatvédelmi Biztos véleményeket, dokumentumokat és éves jelentéseit teszi elérhetővé angol és francia nyelven. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság dokumentumai között 11 nyelven érhetők el vélemények, angol és francia nyelven a plenáris üléseken elfogadott vélemények összefoglalása, valamint az éves jelentések. A Régiók Bizottsága véleményeket és állásfoglalásokat, valamint a TOAD adatbázisban elérhető munkadokumentumokat tesz közzé. Megtalálhatók még a fejezetcím alatt az Európai Unió ügynökségeinek a dokumentumai és kiadványai.

57


Jogszabályok és szerződések

A jogszabályok és szerződések az Európa Szerver főoldaláról közvetlenül elérhetők. A linkhez tartozó oldalakon rákereshetünk a megadott adatbázisokban tárolt jogszabályokra, de megismerkedhetünk az uniós jogalkotási eljárásokkal is. Ugyanitt tájékozódhatunk az uniós tagországok kormányai között megvalósuló jogi együttműködésről. A jogszabályok és szerződések hat nagy fejezetre tagolódik: megtaláljuk a link alatt a hatályos jogszabályok gyűjteményét, melyeket az EUR-Lex (bővebben a 8. leckében) segítségével tallózhatunk; az európai uniós jog tagállamokban történő alkalmazását; jogszabály-összefoglalókat; az Unió Hivatalos Lapjához vezető linket; hozzáférhetünk 23 uniós tagország – köztük Magyarország – hivatalos nemzeti jogszabálygyűjteményéhez (N-Lex); valamint elérhetjük az Európai Unió Tanácsa jogi aktusainak havi jegyzékét. 7.3.4

Kiadványok és a Kiadóhivatal

Kiadványok Az Európai Unióval kapcsolatban keletkezett kiadványok közvetlenül megrendelhetők az EU Könyvesboltban (EU Bookshop). Az oldalon lehetőség van témák, illetve szerzők szerinti keresésre. A témákat a webhely 14 csoportba sorolja, melyek közül a legtöbb kiadvány – 2010 júniusának végén szám szerint 405 – az Európai Unió tevékenységével kapcsolatos tartalmakhoz köthető. Mennyiségét tekintve jelentős (333 kiadvány) a szociális témakörben születetteké, de a gazdaság és pénzügy területén is 186 lehetőség közül választhatunk. A további témák: jogi keret és igazságügy; külkapcsolatok; kereskedelem – verseny; információ – oktatás – kultúra – sport; mezőgazdaság – erdészet – halászat; ipar – vállalkozás – szolgáltatások; energia; közlekedés; környezet – ökológia; tudományos és műszaki kutatás; statisztika.

Kiadóhivatal Az Európai Unió Kiadóhivatala (Kiadóhivatal) intézményközi működésű, és az a feladata, hogy gondoskodjon az Európai Közösségek és az Európai Unió kiadványainak közzétételéről. A könyvszerkesztés világában egyedülálló módon a kiadó naponta teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapját 22 vagy 23 nyelven (ír nyelven csak akkor, ha a közzétételt kérik). A Kiadóhivatallal a kiadványokat önállóan, vagy az európai uniós intézményekkel közösen adja ki. Fentieken kívül többféle online szolgáltatással áll az érdeklődők rendelkezésére. Ingyenes hozzáférést biztosít például az uniós jogszabályokhoz (EUR-Lex, amelynek használatáról a 8. lecke ad bővebb információt), tájékoztatást nyújt az EU kiadványairól (EU-Könyvesbolt), az uniós közbeszerzésekről (TED), valamint a kutatás-fejlesztés terén folytatott tevékenységekről és kezdeményezésekről (CORDIS).

Kiadványok intézmények szerinti bontásban Tíz intézmény dokumentumai érhetők el ezen az oldalon. Emellett információkat szerezhetünk arról, hogy miként lehet beszerezni tájékoztató füzeteket, szórólapokat, hírleveleket, jelentéseket és más uniós kiadványokat.

58


Az Európai Bizottság Központi Könyvtára A Bizottság Központi Könyvtárát 1958-ban alapították. Gyűjteménye betekintést nyújt az európai integráció történetébe, ugyanakkor a jelenkor uniós kérdésköreit is átfogja. A honlap tájékoztatást nyújt a könyvtár látogatásáról és a gyűjteményekről is. A folyamatosan fejlesztett ECLAS katalógus hivatott eligazodni a könyvtár dokumentumainak hatalmas méretű rendszerében. A „Docurama” az Európai Bizottság főigazgatóságain és szolgálatain működő könyvtárak hálózatáról ad tájékoztatást, az EUROLIB csoport pedig az európai intézmények könyvtárainak együttműködését biztosítja.

18. kép 7.3.5

Nyitott könyv. A könyvtárak dokumentumainak hatalmas méretű rendszerében kell eligazodni

Statisztikák és közvélemény-kutatások

„Az uniós statisztikák és közvélemény-kutatások” oldal statisztikai adatokat tesz hozzáférhetővé a regionális növekedéstől a külkereskedelemig számos területen. A közvélemény-kutatások képet adnak arról, mennyire elégedettek az emberek az európai integráció különböző vonatkozásaival, és min lehetne a jövőben javítani. Az Eurostat-statisztikák egyelőre többnyire csak három nyelven (német, angol, francia) érhetők el. 7.3.6

Eszközök és kézikönyvek

Teljes körű tájékoztatást kapunk az oldalon az Európai Unióról szóló anyagok megjelentetésével kapcsolatban. Glosszáriumokhoz, kiadványszerkesztési útmutatókhoz, szövegírással kapcsolatos tanácsokhoz, szakpolitikai szakkifejezésekhez, az EU-logók használatával és uniós weboldalak létrehozásával kapcsolatos tudnivalókhoz férhetünk hozzá többek között. 59

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE Igen érdekes egysége a weboldalnak az eurozsargon szószedet. Az EU-intézmények dolgozói és az uniós ügyekkel foglalkozó médiamunkatársak által használt szavak és kifejezések magyarázatáról van szó. Az igen nagy haszonnal forgatható útmutatóról tudni kell, hogy az nem pusztán jogi vagy szaknyelvi jellegű kifejezéseket tartalmaz. A fogalomtár tartalmazza az uniós szaknyelvi és jogi kifejezések magyarázatát, amit magyar nyelven egyelőre még nem érhetünk el. Letölthető az oldalról „A pontos fogalmazás művészete” címet viselő, pdf formátumú dokumentum, amit az Európai Bizottság Fordítási Főigazgatósága állított össze. Az útmutató tanácsokkal szolgál arról, hogyan építsük fel szövegeinket és fogalmazzuk meg mondanivalónkat úgy, hogy üzenetünk célba érjen. Ugyanitt érhető el az Eurovoc, az Unió tevékenységi területeinek szókincsét felölelő többnyelvű tezaurusz. Elérhetjük itt a különböző szakterületek szaknyelvi segédanyagát, többnyire csak három – német, angol, francia –, némely területeken csak angol nyelven. A kiadók számára szóló segédanyagok sorában szerepel az Európai Unió Kiadói Fóruma, a Kiadóhivatalhoz vezető link, az uniós logó letöltésével, továbbá a logó megfelelő sokszorosításával kapcsolatos tudnivalókat tartalmazó tájékoztató. Találunk segédanyagokat az oldalon az uniós intézmények munkatársai és szerződéses vállalkozói számára: a multimédiás kiadványok vademecumát, a multimédiás kiadványok glosszáriumát és információszolgáltatási útmutatót. (Valamennyit csak angol nyelven.) Az Európai Bizottság ez utóbbi információszolgálati útmutatót az EU weboldalaira szánt anyagok létrehozásával és közzétételével foglalkozó szakemberek – köztük webmesterek, szerkesztők, tartalomszolgáltatók, webfejlesztők és szerződéses vállalkozók – számára dolgozta ki. 7.3.7

Európai dokumentációs központok

Megfogalmazott céljuk szerint segítséget nyújtanak az egyetemeknek és kutatóintézeteknek az oktatás és az európai integrációs kutatás fejlesztésében, ösztönözik az említett intézmények részvételét az európai témájú vitákban, illetve támogatják az állampolgárokat az uniós szakpolitikákkal kapcsolatos tudás megszerzésében. 7.3.8

Archívumok

Itt érhető el Európai Egyetemi Intézet, az Európai Unió Történeti Levéltára angol és francia nyelven, illetőleg az európai uniós intézmények levéltári szolgálatai. Tudjuk, hogy mindegyik uniós intézmény és szerv rendelkezik saját levéltári szolgálattal, melynek feladata, hogy a kérdéses intézmény, illetve szerv dokumentumait és egyéb anyagait azok életpályája során kezelje. Az EU levéltárai az állományukban lévő dokumentumokat – létrejöttüket követően 30 évvel – hozzáférhetővé teszik a nagyközönség számára. 7.4

ÖSSZEFOGLALÁS

A lecke tanulmányozása során megismerhettük az Európai Unió Dokumentációs Központjának internetes megjelenését. Tájékozódhattunk a hivatalos dokumentumokról, az uniós jogszabályokról és szerződésekről Ismereteket szereztünk a különféle kiadványokról és a Kiadóhivatal munkájáról. Foglalkoztunk a statisztikák és közvélemény-kutatások elér60

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE hetőségével, a jobb tájékozódásunkat segíteni hivatott eszközökkel és kézikönyvekkel. Megismertük az Európai dokumentációs központok szerepét, valamint az archívumok elérhetőségét. 7.5

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK Ismertesse, hogy milyen rendszer szerint kapcsolódnak össze az Unió szerveinek és szervezeteinek dokumentumai! 2. Mutassa be a Kiadóhivatal működésének legfontosabb elvei! 1.

61


8. ON-LINE HOZZÁFÉRÉS AZ EU JOGALKOTÁSÁHOZ II. 8.1

CÉLKITŰZÉS

A hallgató ismerje meg és biztonsággal tudja használni az európai joganyagban való keresésre kifejlesztett EUR-Lex honlapot. Legyen tájékozott az EUR-Lex felépítéséről, biztonsággal tudja használni az egyszerű keresés különféle funkcióit. Igazodjon el a gyűjtemények, így a szerződések, nemzetközi megállapodások, a hatályos jogszabályok, az előkészítő dokumentumok, a jogesetek és a parlamenti kérdések világában. 8.2

TARTALOM

Az EUR-Lex felépítése, főoldalról elérhető tartalmai; Szerződések; Nemzetközi megállapodások; Hatályos jogszabályok; Előkészítő dokumentumok; Jogesetek; Parlamenti kérdések; Egyszerű keresés az EUR-Lexben. 8.3

ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK AZ EUR-LEXRŐL

Az EUR-Lex oldal legfontosabb szerepe, hogy itt megtekinthető az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadása, valamint az ingyenes hozzáférés az Európai Unió joganyagához. Az EUR-Lex olyan integrált szolgáltatást nyújt, amelyen keresztül bárki könnyen követheti a jogszabályok szövegének alakulását a törvény-javaslattól az elfogadásig. Az EUR-Lex portálról 2002. január elsejétől 1998-ig visszamenőleg minden hivatalos dokumentum elérhető, függetlenül megjelenési idejétől és formájától. Az EUR-Lex az Unió minden hivatalos, azaz 23 nyelvén megjelenik. Előfordul azonban – bár egyre szűkülő mértékben –, hogy egynémely dokumentum nem található meg a kívánt nyelven. (A 2004-et követően csatlakozott országok nyelvén letölthető dokumentumok köre kezdetben hiányos volt, ám folyamatosan bővült, és mára már szinte teljes mértékben rendelkezésre állnak.) Azon esetben, ha az adott nyelven mégis hiányzik a rendszerből a keresett dokumentum, akkor másik nyelvet kell választani. 8.3.1

EUR-Lex felépítése, főoldalról elérhető tartalmai

Az EUR-Lex (29) (http://europa.eu.int/eur-lex) kezdőlapjáról az alábbi tartalmak és funkciók érhetők el:

62


19. kép − − −

Az uniós portál magyar nyelvű főoldala

8.3.1.1. A Hivatalos Lap (HL) (30) – http://eur-lex.europa.eu/JOIndex.do?ihmlang=hu 8.3.1.2. Az egyszerű keresés (31) – http://eur-lex.europa.eu/RECH_menu.do?ihmlang=hu 8.3.1.3. A részletes keresés (32) – http://eur-lex.europa.eu/expert/sg/sga_cnct/celexexp!dev?LANG=HU&BASE=bas-chu

A részletes keresésnek a tananyag írásakor még nem állt rendelkezésre magyar nyelvű nyitólapja, de a magyar nyelven meglévő adatbázisban való keresést ez nem korlátozza, csupán a keresőfelület használata igényli valamely idegen nyelv (angol, német, francia) ismeretét.

Gyűjtemények Szerződések (33) – http://eur-lex.europa.eu/hu/treaties/index.htm Erről az oldalról érhetők el az Európai Unió és az Európai Közösségek alapját képező jogi szövegek: az alapszerződések (az eredeti változatok és a későbbi frissítések), a módosító szerződések, a bővítési folyamat hat csatlakozási szerződése, és más alapvető dokumentumok. Nemzetközi megállapodások (34) – http://eur-lex.europa.eu/hu/accords/accords.htm Az EUR-Lex az Európai Közösségek által nemzetközi hatásköre gyakorlása során létrehozott összes okmányt tartalmazza. Az oldal egyúttal keresési lehetőséget is biztosít 63

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE ezekben az okmányokban: az Európai Közösségeknek (EK) nem tagállamokkal, illetve nemzetközi szervezetekkel kötött megállapodásai az EK hatáskörébe tartozó meghatározott területeken; a tagállamok és az Európai Közösségek által közösen megkötött megállapodások (vegyes megállapodások) a megosztott felelősségű területeken; nemzetközi megállapodás alapján a megállapodás kezelésére felállított, az aláíró felek képviselőiből álló vegyes bizottságok határozatai. Az Európai Közösségek által kötött megállapodásokhoz a jegyzék fejezetei, valamint téma alapján férhetünk hozzá. Az EUR-Lex hozzáférést biztosít az Európai Unió Tanácsa által működtetett, megállapodásokat tartalmazó adatbázishoz (35) – http://www.consilium.europa.eu/showPage.aspx?id=252&lang=HU

–, illetve az Európai Bizottság szerződésekkel foglalkozó hivatalának adatbázisához (36) – http://ec.europa.eu/world/agreements/default.home.do – is. Hatályos jogszabályok (37) – http://eur-lex.europa.eu/hu/legis/index.htm Az oldal az európai uniós jogszabályok jegyzékén keresztül teszi lehetővé hatályos jogszabályok keresését. A jegyzék 20 tematikus fejezetre tagolódik, melyek esetenként további alfejezeteket tartalmaznak. A megfelelő fejezetre kattintva megjeleníthető a benne foglalt jogszabályok listája. Előkészítő dokumentumok (38) – http://eur-lex.europa.eu/hu/prep/index.htm Az oldal a jogszabályokat előkészítő dokumentumokhoz, valamint az intézmények egyéb, a nagyközönség érdeklődésére számot tartó dokumentumaihoz ad hozzáférést. Jogszabályokat előkészítő dokumentumok alatt az összes olyan dokumentumot kell érteni, amelyek a jogalkotási vagy költségvetési eljárás különböző szakaszaiban keletkeznek: a Bizottság javaslatai, a Tanács közös álláspontja, a jogalkotási és költségvetési állásfoglalások, az Európai Parlament kezdeményezései, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága véleményei. Egy adott jogszabályhoz kapcsolódó jogalkotási eljárás menete a PreLex honlapon („A döntéshozatali folyamat nyomon követése” rovatban) vagy az ŒIL (az Európai Parlament jogi megfigyelőközpontja) honlapon tekinthető meg. Jogesetek (39) – http://eur-lex.europa.eu/JURISIndex.do?ihmlang=hu Ezen link alatt ítéletek és indítványok érhetők el a Bíróságtól, az Elsőfokú Bíróságtól és a közszolgálati Bíróságtól. Parlamenti kérdések (40) – http://eur-lex.europa.eu/hu/questions/questions.htm Az Európai Parlament képviselőinek a Bizottsághoz és a Tanácshoz intézett kérdései azt követően, hogy az intézmény válasza a Hivatalos Lapban megjelent, felkerülnek az EUR-Lexre. 8.3.2

Egyebek

Külön blokkban találhatók az EUR-Lex nyitólapján azok a linkek, amelyek a szakemberek számára szolgáló információkat tartalmazzák: az Európai Unió általános költségvetése; az ECICS; az intézmények nyilvántartásai; a TARIC; az EU statisztikai jogszabályai témakörönként. Ugyanitt az EU-jog témakörében elérhető az EU jogszabályainak összefoglalása; a folyamatok és szereplők, illetve a jogalkotás címet viselő fejezet.

64


Általános keresés

Szavakra történő keresés A magyar nyelvű menüsornak köszönhetően nem jelenthet különösebb nehézséget, hogy a kívánt dokumentumo(ka)t megtaláljuk. Ügyelni kell azonban arra, hogyha a teljes szövegtartalmakban kívánunk keresni, az alaphelyzetben címben való keresésre állított műveletet állítsuk át „cím és szövegre”, vagyis a teljes tartalomra! Kereshetünk egyetlen szóra, vagy szókapcsolatra, az „és” rovat kitöltésével két együttesen előforduló szóra, vagy szókapcsolatra. Ezzel a találatok számát tudjuk szűkíteni, továbbá a „kivéve” sáv kitöltésével – a kizárni kívánt szó, vagy szókapcsolat megadásával – még tovább szűkíthetjük a nem kívánt nagy találati arányt. Használhatunk vessző írásjelet a keresett szavak vagy kifejezések között az olyan dokumentumokhoz való hozzáféréshez, amelyekben legalább az egyik keresett szó vagy kifejezés szerepel. Példa: „informatika, könyvtár” azokra a dokumentumokra keres rá, amelyek tartalmazzák vagy az informatika, vagy a könyvtár kifejezést, vagy mindkettőt. Erre a keresésre 351 találatot kaptunk 2010. június 20-án.

20. kép

Keresés az EUR-Lexben. A vessző írásjel használatával a vele elválasztott szavak mindegyikére kereshetünk 65

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE Példa: „könyvtár ÉS informatika” leszűkíti a keresést a mindkét kifejezést tartalmazó dokumentumokra. A találatok száma 24-re szűkült.

21. kép

Keresés az EUR-Lexben. Az ÉS kötőszóval leszűkítjük a keresést az együttes előfordulásokra

Példa: „könyvtár KIVÉVE informatika” azokra a dokumentumokra keres rá, amelyek tartalmazzák a könyvtár kifejezést, az informatika kifejezést azonban nem. Ebben az esetben a találatok száma 91.

66


22. kép

Keresés az EUR-Lexben. A KIVÉVE szóval kizárjuk a megadott szópárok együttes előfordulását a keresésből

A kifejezés vagy dátum csonkolható a ? vagy a * szimbólum használatával. A két karakter azonban nem azonos módon csonkol. A ? egyetlen karaktert helyettesít, a * pedig meghatározatlan számút. Ügyeljünk arra, hogy ezt a két szimbólumot csak egy karakterlánc belsejében vagy végén lehet használni, az elején nem. Példa: A k?nyvtá* kifejezés megadására a könyvtár, könyvtáros, könyvtároló stb. szavak kerülhetnek megjelenítésre. Ezzel a kereséssel egyébként 340 találathoz jutottunk.

67


23. kép

Keresés csonkolással az EUR-Lexben

Dátumra vagy időtartamra való keresés A dátumra való kereséskor megadhatjuk, hogy az elfogadás, a megjelenés, a hatályba lépés, vagy ezek mindegyikére keressen-e rendszer. (Valamelyiket a négy közül mindenképpen meg kell azonban jelölni.) Ezt követően a kezdő és a záró dátumot kell megadnunk. Beírhatjuk pontosan, év, hónap, nap Az összes típus mezőben való kereséskor a túlságosan nagy számú találat elkerülése érdekében amennyire csak lehetséges, le kell szűkíteni a keresést egy pontos dátumra vagy egy rövid időszakra.

A kibocsátóra történő keresés A dokumentumok kibocsátója lehet: az Európai Parlament; a Tanács; az Európai Bizottság; az Európai Bíróság; az Európai Számvevőszék; az Európai Központi Bank; az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság; a Régiók Bizottsága. A felsoroltakon túl kereshetünk egy másik szerzőre is. Ehhez a „más szerző” mezőbe egy szerv vagy egy intézmény nevét, vagy egy személy nevét, pl. a Parlament egy tagjának, egy parlamenti kérdés szerzőjének a nevét kell beírni. Ebben a kereső opcióban is csonkolhatunk: a ? egyetlen karaktert helyettesít, a * pedig meghatározatlan számút. Mint korábban a két szimbólumot itt is csak egy karakterlánc belsejében vagy végén lehet használni, az elején nem.

68


Keresés fejezetek alapján Az egyszerű keresés ezen opciójában az uniós ügyek húsz fejezete szerint juthatunk el a kívánt találatokhoz: 01. Általános, pénzügyi és intézményi ügyek 02. Vámunió és az áruk szabad mozgása 03. Mezőgazdaság 04. Halászat 05. Munkavállalók szabad mozgása és szociálpolitika 06. Letelepedési jog és a szolgáltatásnyújtás szabadsága 07. Közlekedéspolitika 08. Versenypolitika 09. Adózás 10. Gazdaság- és monetáris politika és a tőke szabad mozgása 11. Külkapcsolatok 12. Energia 13. Iparpolitika és belső piac 14. Regionális politika és a strukturális eszközök összehangolása 15. Környezet, fogyasztók és egészségvédelem 16. Tudomány, tájékoztatás, oktatás és kultúra 17. Vállalkozásokra vonatkozó jog 18. Közös kül- és biztonságpolitika 19. A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség 20. Polgárok Európája

Kulcsszavak (EUROVOC) alapján történő keresés A kulcsszavakra történő keresés megértéséhez tisztázni szükséges, mi is az az EUROVOC (tezaurusz). Az EUROVOC tezaurusz egy olyan hierarchikus fogalmi rendszer, amelynek kategóriái az egyes nyelvek között egyértelmű megfeleltetésben állnak, ennél fogva különösen alkalmas arra, hogy a különböző nyelvű dokumentumok tartalmáról az összes olyan nyelven is elérhető gyors útmutatást adjon, amelyre az EUROVOC rendszert kidolgozták. Az EU tagországai mellett jelenleg már szinte valamennyi kelet-európai ország elkészítette saját nyelvi változatát (létezik szlovák, cseh, szlovén, román, horvát, lengyel, orosz, lett és litván változat is). A magyar rendszer továbbfejlesztése a tananyag készítésekor egy uniós projekt keretében folyt, azt az MTA Nyelvtudományi Intézete végezte. 8.3.4

Keresés a dokumentum típusa szerint

Szerződésekben való keresés Az összes szerződésben együtt, egy időben kereshetünk szavakra vagy tárgyakra, illetve választhatjuk azt az opciót, amikor a kiválasztott szerződésben, jelesül a következőkben: Szerződés az Európai Unióról; az Európai Közösséget létrehozó szerződés; az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés; a csatlakozási szerződések, egyéb szerződések és jegyzőkönyvek. 69

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE Az alapbeállítás szerinti keresés a legutóbbi egységes szerkezetbe foglalt változatra vonatkozik.

Jogszabályokban történő keresés Hasonlóan a szerződésekben való kereséshez, itt is irányulhat a keresés az összes jogszabályra, de le is szűkíthető egy bizonyos kategóriára. Így a másodlagos jogra, amelyen belül rendeletek, irányelvek, határozatok és más jogi aktusok szerepelnek, valamint a nemzetközi megállapodásokra. Ez utóbbihoz tartoznak a harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel kötött megállapodások; a tagállamok közti megállapodások; a nemzetközi megállapodások eredményeként létrejött szervek jogi aktusai. További szűkítési lehetőség, hogy csak a hatályos jogi aktusok között hajtjuk végre a keresést. További keresési beállításokként választhatjuk a szavakra, a dátumra vagy időtartamra; a kibocsátóra; fejezetekre és kulcsszavakra (EUROVOC) irányuló keresést.

Keresés előkészítő dokumentumokban Az összes előkészítő dokumentumban való keresés mellett kiválaszthatunk egy bizonyos kategóriát vagy az előkészítő jogi aktusok – a Bizottság javaslatai és véleményei; tagállamok kezdeményezései; a Tanács közös álláspontjai; az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalásai; a bizottságok véleményei; egyéb vélemények/ajánlások – közül, vagy az intézmények egyéb dokumentumai – a Bizottság közleményei; a Számvevőszék jelentései; más dokumentumok – közül. Szűkítési lehetőség ebben a menüpontban a függőben lévő javaslatokra van. További keresési beállításokként választhatjuk a szavakra, a dátum vagy időtartamra; a kibocsátóra; fejezetekre és kulcsszavakra (EUROVOC) irányuló keresést.

Keresés bírósági határozatokban Kereshetünk az összes ügyre, vagy egy bizonyos típusra − A Bíróság esetében ítéletre, végzésre, véleményre, vagy főtanácsnoki indítványra; − Az Elsőfokú Bíróság és a Közszolgálati Törvényszék esetében egyaránt: ítéletre és végzésre. További lehetőségek: szavakra, dátum, vagy időtartamra, az eljárás típusára, tárgyára, illetőleg a közösségi jog esetjogi gyűjteményére való keresés.

Parlamenti kérdések Az összes parlamenti kérdésre, vagy külön-külön az írásbeli, a szóbeli kérdésekre, illetőleg a kérdések órájában feltett kérdésekre kereshetünk. További keresési beállításokként választhatjuk a szavakra, a dátum vagy időtartamra; a kibocsátóra; fejezetekre és kulcsszavakra (EUROVOC) irányuló keresést.

70


A dokumentum száma szerinti keresés

Természetes szám alapján való keresés A dokumentum típusa szerint az összes jogszabályra, vagy a jogszabályok közül különkülön rendeletre, irányelvre, határozatra van lehetőségünk keresni, illetve nemzeti végrehajtási intézkedésekre, COM véglegesre, SEC-re és bírósági ügyekre. A keresés úgy történik, hogy megadjuk a 4 karakteres évszámot és egy ugyancsak 4 karakteres természetes számot.

Celex-szám A Celex-szám felépítése: {szektor}{évszám}{betűjel}{aktus száma} Kötelezően megadandó a kereséshez a szektor és a négykarakterű évszám. A többi adat * jellel csonkolható.

Egységes szerkezetbe foglalt szöveg Az egységes szerkezetbe foglalás a közösségi jogszabályok alapvető jogi aktusainak, azok módosításainak és kiigazításainak egységes, nem hivatalos jogi aktusba történő integrálását jelenti. Ebből következően ezek a dokumentumok csak tájékoztató jellegűek, ennélfogva az intézmények nem vállalnak felelősséget azok tartalmáért. A dokumentum típusa szerint kereshetünk az összes jogszabályra, illetve azok típusaira: rendeletre, irányelvre, határozatra, más jogi aktusokra. 8.3.6

Keresés a megjelenés adatai szerint

A Hivatalos Lapban Az Európai Bírósági Határozatok Tárában Az EUR-Lex legújabb funkciói szerint tárolja korábbi kereséseinket, saját dossziét nyithatunk, elmenthetjük kereséseinket, illetve visszakövethetjük a kereséstörténetet is.

71


24. kép 8.4

Az EUR-Lex megőrzi kereséseink történetét

ÖSSZEFOGLALÁS

A lecke tanulmányozása során megismerhettük az európai joganyagban való keresésre kifejlesztett EUR-Lex honlapot. Az EUR-Lex az egyszerű keresés különféle funkciói segítségével alkalmas arra, hogy gyorsan és biztonsággal eligazodjunk az uniós jogalkotás irdatlan mennyiségű adatbázisában. A részletes keresés funkció használatával a találatokat egészen pontosan arra a dokumentumra tudjuk leszűkíteni, amire éppen szükségünk van. Biztonsággal el tudunk igazodni a gyűjtemények, így a szerződések, nemzetközi megállapodások, a hatályos jogszabályok, az előkészítő dokumentumok, a jogesetek és a parlamenti kérdések világában is. 8.5

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK Fejtse ki, hogy a nemzetközi megállapodások körébe milyen okmányok tartoznak? 2. Mutassa be, milyen lehetőségeink vannak az előkészítő dokumentumokban való keresésre? 1.

72


9. ON-LINE HOZZÁFÉRÉS AZ EU JOGALKOTÁSÁHOZ III. 9.1

CÉLKITŰZÉS

A hallgató képes legyen az intézmények közötti döntéshozatali folyamat nyomon követésére a PreLex honlap segítségével. Legyen képes bemutatni és használni az egyszerű keresés elemeit. Tudja alkalmazni a bővített keresés funkcióit. Biztonsággal találja meg azokat a dokumentumokat, amelyeknek intézmények közötti mozgását nyomon kívánja követni. (A lecke tanulmányozásakor legyünk tekintettel arra, hogy jelenleg folyik e honlap frissítése annak érdekében, hogy tükrözze a Lisszaboni Szerződés hozta változásokat.) 9.2

TARTALOM

Keresés a PreLex adatbázisban Az egyszerű keresés összetevői Bővített keresés Keresés „fájltípusra” Keresés hatályos közösségi jogszabályokra Keresés jogalapra A szerv és feladatkör szerinti keresés Személyre történő keresés Egyéb keresési lehetőségek 9.3

A PRELEX

Az intézmények közötti döntéshozatali folyamat nyomon követésére szolgál a PreLex honlap. A PreLex az Európai Unió intézményközi adatbázisa. Egy-egy jogszabály helyét, állapotát vizsgálja a döntési folyamatban. A keresések jellegzetessége, hogy minden fájl az ügyek intézmények között végbemenő ügyintézési folyamatát követi végig. PreLex, az intézményközi eljárások adatbázisa nyomon követi a Bizottság és egyéb intézmények közötti döntéshozatali folyamat jelentős állomásait például: − az eljárás stádiuma; − az intézmények döntései; − személyek neve; − felelős szervezeti egységek; − dokumentumok hivatkozásai alapján, de nyomon követi a különböző intézményi szereplők munkáját (Európai Parlament, Tanács, Gazdasági és Szociális Tanács, Régiók Bizottsága, Európai Központi Bank, Bíróság stb.). A PreLex nyomon követi az összes bizottsági javaslatot (jogi és költségvetési dossziékat, nemzetközi egyezmények megkötését) és közleményt a Tanácsnak vagy az Európai Parlamentnek történő átadásuktól kezdődően. A linkek a felhasználók számára lehetővé teszik, hogy közvetlenül hozzáférjenek a rendelkezésre álló elektronikus szövegekhez (COM dokumentumok, Hivatalos Lap, az Európai Unió értesítője, az Európai Parlament dokumentumai, sajtóközlemények stb.). 73


A PreLex tartalma

A PreLex struktúrája Keresés Egyszerű keresés Bővített keresés Other search (egyéb keresés) Hogyan kell értelmezni a képernyőn megjelenő találatokat? Listák A dokumentumok típusai Eljárástípusok FAQ Hogyan lehet a PreLex-re hivatkozó linket létrehozni? A kezdőlapra mutató linkek Meghatározott hivatkozásra utaló linkek 9.3.2

Folyamatok és szereplők a PreLex-en

1. A dokumentumtár * 1.1. Szerződések * 1.2. Nemzetközi megállapodások * 1.3. Másodlagos jog * 1.4. Egységes szerkezetbe foglalt jogszabályok * 1.5. Előkészítő dokumentumok * 1.6. Az ítélkezési gyakorlat * 1.7. Parlamenti kérdések

2. Jogalkotási eljárások * 2.1. Hozzájárulási eljárás (HJE kód) * 2.2. Együttdöntési eljárás (EDE kód) * 2.3. Együttműködési eljárás (EME kód) * 2.4. Konzultációs eljárás (KE kód)

3. A közösségi rendszer szereplői * 3.1. Az Európai Parlament * 3.2. Az Európai Unió Tanácsa * 3.3. Az Európai Bizottság * 3.4. Az Európai Közösségek Bírósága és Elsőfokú Bírósága * 3.5. Az Európai Számvevőszék * 3.6. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság * 3.7. A Régiók Bizottsága * 3.8. Az Európai Központi Bank

74


Keresés a PreLex adatbázisban

A PreLex az Európai Bizottság és az Unió egyéb intézményei közötti döntési folyamatokat segíti, és figyeli a különböző intézmények munkáját, vagyis döntés-előkészítő anyagokat tartalmaz. Minden hivatalos dokumentumot követ, így − az Európai Bizottság minden javaslatát (törvénykezési és költségvetési iratokat, nemzetközi megállapodásokból levont következtetéseket); − az Európa Tanácshoz vagy az Európa Parlamenthez közvetített párbeszédeket; − az Európa Tanácstól, az Európa Parlamenttől érkező törvényelőkészítő anyagokat. A PreLex nem tartalmazza sem a dokumentumok szövegét, sem azok összefoglalóit, viszont a keresés eredményeként megkapott referencialistán a dokumentum jelzete mellett megadja a hozzáférés lehetőségét szöveges adatbázisokhoz (például a Celex-hez). Ezen a kapcsolaton keresztül érhetők el a következő dokumentumok szövegei: különféle eljárások, COM dokumentumok; Hivatalos Lap; a Bulletin; az Európa Parlament dokumentumai; jegyzőkönyvek, konzultációk anyagai, sajtótájékoztató anyagok, különféle bizottságok véleményei. Ugyanezen az útvonalon keresztül a szövegek meg is rendelhetők az Európai Unió Kiadóhivatalához történő kapcsolódással. Minden ügy kapcsolatban van személyekkel, bizottságok, igazgatóságok munkájával, dokumentumokkal, ezért a keresés a kérdés komplexitásától függően lehet: egyszerű keresés; bővített keresés; vagy a döntési folyamat vizsgálatából kiinduló, előre definiált keresés. Az egyszerű keresés végezhető a sorozat (COM, SEC,C, JAI, BCE CSE, LET) típusának, a cím szavainak, és dátum egyidejű megadásával, vagy az események és intézmények szerint, amelyek legördülő menüből választhatók ki.

75


25. kép

Az EUR-Lex egyszerű és részletes (bővített) keresést tesz lehetővé

Bővített keresés végezhető aktivitásmező szerint, a testület neve alapján, a testület szerepköre szerint, személynév alapján.

26. kép 76

A részletes keresésnek számos szempontja lehet

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE 9.3.4 − −

Az egyszerű keresés összetevői

A sorozat, az eljárás, vagy a dokumentum típusa, a cím szavai, és a dátum egyidejű megadása; események és intézmények, amelyek legördülő menüből választhatók ki.

Keresés a sorozat típusának és a cím szavainak a megadásával Az adatbázisban a különböző eredetű dokumentumokat sorozati jelzetük azonosítja. Az alábbi sorozatok érhetők el elektronikus formában: A javaslat típusai szerinti dokumentumok intézményenként Eljárások (az intézményközi referencia típusai): − CNS (konzultációs eljárás) − COD (együttdöntési eljárás) − SYN (együttműködési eljárás) − AVC (az Ep hozzájárulási eljárása) − ACC (megállapodás) − PRT (szociálpolitikai jegyzőkönyv) − CNB (a Központi Bankkal történő konzultáció) − CNC (konzultáció a Számvevőszékkel) − APP (különleges jogalkotói eljárás) − NLE (nem jogalkotói eljárás Kiadványok: − C – C dokumentum − COM – COM dokumentum − LET – LET dokumentum − SEC – SEC dokumentum − IP – a Bizottság sajtóközleményei − BULLETIN – Hírlevél − PRES (a Tanács sajtótájékoztató anyagai) − PE-CONIS – Az EP és a Tanács dokumentuma (együttdöntés) − PE – EP parlamenti dokumentum − A – megállapodás − 1 – 1. parlamenti dokumentum − 2 – 2. parlamenti dokumentum − A2 – A2 parlamenti dokumentum − A3 – A3 parlamenti dokumentum − A5 – A5 parlamenti dokumentum − B4 – B4 parlamenti dokumentum − B5 – B5 parlamenti dokumentum 77

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE − − − − − − − − − − − −

C2 – C2 parlamenti dokumentum C3 – C3 parlamenti dokumentum C4 – C4 parlamenti dokumentum C5 – C5 parlamenti dokumentum CES – a Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye CESE – az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény CDR – a Régiók Bizottságának a véleménye JO – Hivatalos lap JO C – Hivatalos Lap C JO C E – az EK hivatalos lapja JO L – Hivatalos Lap L TA – TA

A kereséskor a megjelenés vagy az elfogadás évét kell megadni négy számjeggyel. Meg kell adni a teljes címet, vagy a cím egyes szavait. A cím általában az eredeti javaslat címe. Ha a cím a tárgyalási folyamat során változik, a módosított javaslat címe a fájl és nem a dokumentum címeként választható. A cím szavai közül egy vagy több szó választásával is elindítható a keresés. Alkalmazható a csonkolás akár a szó elején, akár a végén. Ha a kereséshez több szót használunk, azokat szóközzel kell elválasztani, és figyelembe kell venni a szavak címben közölt sorrendjét. Ha a dokumentum a cím valamely szavát ékezetes betűvel közli, azt a kereséskor is ékezetes formában kell megadni. Figyelembe kell azonban venni, hogy az adatbázis 1998 előtt a cím szavainak leírásakor nem alkalmazta az ékezeteket. Ha tehát ékezetes betűk alkalmazásakor nem jön létre találat, célszerű megismételni a keresést ékezet nélküli betűkkel. Az eredménylistán szereplő dokumentumokról bővebb adatok a dokumentumszámra kattintással érhetők el. Ekkor megkapja a keresett COM dokumentum intézményközi állapotának adatait. A fájl tartalmazza a keresett dokumentum különböző változatait és azok jelzeteit attól függően, hogy a döntési folyamat melyik szakaszában, melyik intézménynél keletkeztek. Innen linkeken keresztül lehet eljutni a COM (final) dokumentum PDF formátumú szövegéhez, illetve a Celex-számra kattintva a CELEX adatbázisból lehívható szöveghez, vagy a Hírlevélben olvasható kivonathoz. Minden fájl a javaslat eredeti száma alapján azonosítható. A referenciaszám összetevői: a javaslat típusának kódja. (Például: COM, SEC stb.). Intézményközi referenciaszám, amit akkor kap egy dokumentum, ha a folyamatban más intézmény is részt vesz. Az intézményközi referencia típusa (például COD, CNS, SYN stb.) attól függ, hogy milyen folyamatban keletkezett az irat. A keresésnél bármelyik használható, sőt a referenciaszám valamely része is. Azt azonban szem előtt kell tartani, hogy ha a keresési kritériumok nem pontosak, nagy lesz a találati halmaz és hosszú a keresési idő!

78

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE Tekintettel kell lennünk arra is, hogy a módosított javaslat referenciaszáma nem mint fájlazonosító, hanem mint dokumentumazonosító szám vehető figyelembe. (Egy fájl több dokumentum referenciaadatait tartalmazza!) Az évszám mindig a fájl megnyitásának az éve, amelyet mindig négyjegyű számmal kell megadni (például 2006).

Keresés események, vagy intézmények tevékenysége alapján Ebben az egyszerű keresési pozícióban kizárólagosan vagy az eseményekre, vagy az intézmények tevékenységére tudunk keresni, egy tetszőleges időintervallum megadásával. Az események lehulló menüpont 130 választási lehetőséget kínál fel. Az időintervallumot pedig (-tól, -ig) nap, hónap, évre kéri a rendszer. Az intézmények tevékenysége szerinti keresésnek mindössze nyolc lehetősége van. A lehulló menüben angol nyelven olvashatóak a választható opciók. Mindkét keresés esetében akkor van nagyobb esélyünk kevés találati eredménnyel megtalálnunk a kívánt dokumentumot, ha kellően szűk időintervallumot tudunk megadni. Ehhez persze ismerni kell a dokumentum keletkezésének legalább megközelítő dátumát. 9.3.5

Bővített keresés

Keresés intézmények közötti együttműködésre események, vagy tevékenység alapján Ebben a bővített keresési pozícióban is tudunk vagy az eseményekre, vagy az intézmények tevékenységére keresni, de itt már össze tudunk kötni, illetve ki tudjuk zárni két esemény együttes megjelenését az „és”, valamint a „vagy” opciók, illetve a „kivéve” operátor választásával. Ebben a bővített keresési opcióban is egy tetszőleges időintervallum kell megadnunk természetesen. Az események lehulló menüpontja ugyanazt a 130 választási lehetőséget kínálja fel, mint amit láthatunk az egyszerű keresésben. Az időintervallumot is ahhoz hasonlóan (-tól, -ig) nap, hónap, évre kéri a rendszer.

79


27. kép

A részletes keresés eredményességét segíti, ha rendelkezünk megfelelő információkkal

Az intézmények tevékenysége alapján is nyomon követhetjük az intézmények közötti együttműködést az egyszerű keresésnél már említett nyolcféle lehetőség alapján. A bővített keresés alább részletezett további lehetőségei arra hivatottak, hogy pontosabban behatároljuk a megtalálni kívánt dokumentumot, azaz tovább szűkítsük a találati arányt. Ezeknek a mezőknek a kitöltése természetesen akkor indokolt, ha rendelkezünk is információval a dokumentumról az adott szempont szerint.

Keresés „fájltípusra” Ebben a menüpontban megtévesztő lehet a fájltípus kifejezés, hiszen nem hagyományos értelemben vett fájltípusokat tartalmaz a lehulló menü közel kilencven választható alternatívája. Olyan opciókat találhatunk itt a példa kedvéért, mint jegyzőkönyv, ajánlás, levél, vagy határozat-tervezet.

Keresés hatályos közösségi jogszabályokra Ebben a menüpontban a „mind” opció mellett külön-külön kereshetünk irányelvekre, rendeletekre, vagy határozatokra. Megadható paraméterek az évszám (négy számjegy) és a dokumentum száma.

Keresés jogalapra Elérhetők találatok a jogalap szerint: Pl.: 133. cikk – 384/96 rendelet – 93/77 irányelv – 309/02 határozat.

80


Keresés tevékenységi területekre A tevékenységi területeket 45 opcióval vethetjük össze az „és”, illetve a „vagy” operátor használata mellett.

A szerv és feladatkör szerinti keresés A szerv szerinti keresésnek is 140 lehulló menüpontja van (azaz ennyi uniós szerv dokumentumai közül választhatunk), amelyhez tizenegy feladatkörre – a formához kötött jogi aktus címzettje; az információ címzettje; címzett; jelentéstevő; konzultáció; kötelező konzultáció; nem kötelező konzultáció; társ; társfelelős; vezető; véleményező – való keresés lehetősége társul. Az intézmények között együttműködés dokumentumait itt is az „és”, illetve a „vagy” opciókkal kapcsolhatjuk össze.

Személyre történő keresés Ebben az opcióban a PreLex felkínálja a személyek listájának megjelenítését. A gyorsabb kiválasztás érdekében begépelhetjük a kívánt nevet, vagy a név elejével és egy *-al gyorsíthatjuk a kiválasztást. Az adott személyhez a találatok szűkítése érdekében hozzárendelhetjük a feladatkört – előadó, felelős, társ, társfelelős, véleményező előadó, átvétel – is.

Egyéb keresési lehetőségek Rákereshetünk a A.: Függőben lévő javaslatokra, amelyekért a megjelölt 140 szervezeti egység valamelyike felel, és a B.: A Bizottság a keresést végző által megadott időpontot követően – visszavont javaslataira. 9.4

ÖSSZEFOGLALÁS

A PreLex honlap megismerésével és gyakorlati használatával hallgató képessé vált az intézmények közötti döntéshozatali folyamat nyomon követésére. Már az egyszerű keresési funkció használatával is nagy biztonsággal érhetünk el találatokat, míg a bővített keresés lehetővé teszi a találatok pontosítását, a kívánt eredmény gyorsabb elérését. A lecke elsajátításával a hallgató biztonsággal kereshet rá azoknak a dokumentumoknak a listájára, amelyek intézmények közötti mozgását nyomon kívánja követni. 9.5

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK Fejtse ki és soroljon példákat arra, hogy mely szempontok alapján követi nyomon a PreLex honlap az intézmények közötti együttműködés dokumentumait? 2. Mi a jelentősége a bővített keresésnek a PreLexen? 1.

81


10. AZ EU INFORMÁCIÓKÖZVETÍTŐ INTÉZMÉNYHÁLÓZATA I. 10.1 CÉLKITŰZÉS A hallgatónak legyenek ismeretei az információközvetítés szerteágazó hálózatáról. Rendelkezzen átfogó képpel a megújult Európa Szerver működéséről. Legyen képes bemutatni az információközvetítés decentralizált hálózatát, annak történetiségében. Ismerje az Európai Információs Központok szerepét és jelentőségét, legyen képes bemutatni, hogy milyen feladköre és milyen szerepe van a megyei információs pontoknak. Legyen tájékozott a szakosodott hálózatok működésével kapcsolatban, ismerje meg a tudományos és fejlesztési programok tájékoztató rendszerét, a magyarországi innovációközvetítés, illetve a kulturális, oktatási és ifjúsági programok nemzeti irodáinak hálózatát. 10.2 TARTALOM Az internet nem csak információt, magyarázatot is ad Általános információkat szolgáltató intézményhálózat Európai Információs Központok Az Európai Tájékoztatási Központ Budapesten Az Euro Info Pontok (IPEs) a megyékben Szakosodott hálózatok Euro Info Központok (EICs) A tudományos kutatási és fejlesztési program információs rendszere Az EU Magyarországi Innovációközvetítő Központja A kulturális, oktatási, ifjúsági programok nemzeti irodái 10.3 AZ INTERNET ÉS A DECENTRALIZÁLT INFORMÁCIÓ-TERJESZTÉS Az Európai Unió központi honlapja, az Európa Szerver 2009. szeptember 21-étől megújult formában érhető el. Mivel valószínűleg a világ legnagyobb honlapjáról van szó, méltán kinevezhetjük azt az Európai Unió intézményközvetítő hálózata egyik legfontosabb elemének. Annál is inkább, mert az Európai Bizottság maga is bízik benne, hogy az EU új jól tagolt portálja megkönnyíti az információ után kutatók dolgát. A korábbi leckékben már áttekintettük az információ elérésének, különösen az uniós joganyag megtalálásának és tanulmányozásának több lehetőségét. Azonban maradt még bőven keresési és elérési út a megközelítően két és félmillió oldalt tartalmazó hatalmas „szövevényben”. Az információközvetítés másik meghatározó elemének története 90-es évek elejére nyúlik vissza. Másfél évtizeddel ezelőtt az Európai Bizottság és az Európa Parlament információs és kommunikációs politikája a decentralizált információ-terjesztésre helyezte a hangsúlyt. Ezzel metódussal speciális felhasználói kört céloztak meg. Áttekintve ennek a decentralizált információszolgáltató hálózatnak a történetét, meggyőződhetünk arról, hogy ez a fajta információs és kommunikációs politika az információközvetítés prioritásaiban ma is megmutatkozik. Többek között azáltal, hogy megőrizte és továbbfejlesztette a korábban kialakított decentralizált intézményhálózatát.

82

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE 10.3.1 Az internet nem csak információt, magyarázatot is ad A megújult portál egyik újdonsága, hogy az EP plenáris üléseit ezentúl élő internetes közvetítéssel is nyomon lehet követni. A televíziós anyag persze csak töredékét képezi az elérhető tartalmaknak. Az Európai Bizottság kezelésében lévő honlap szerkesztői nem elégszenek meg azzal, hogy az elfogadott dokumentumokat, előterjesztéseket, javaslatokat elhelyezzék a portálon. Arra is törekednek, hogy mindezen dokumentumok keletkezésének körülményeit és hátterét is elmagyarázzák. Ezzel kapcsolatban Josep Borrel, az Európa Parlament elnöke így nyilatkozott: „A cél az, hogy a nagyközönség egy egyszerű kattintással eljuthasson a saját nyelvén és szavaival megfogalmazott tartalomtól a technikai jellegű tartalmakig, amelyekhez igyekszünk némi minimális kulcsot is szolgáltatni számára. Nem sok értelme volna egy plenáris ülés során elfogadott jelentést feltenni az internetre, ha nem vesszük a fáradságot, hogy el is magyarázzuk, mi a tétje, milyen viták előzték meg, milyen problémák, politikai álláspontok ütköztek meg körülötte.” Egy, az Európai Bizottságnak dolgozó internetes szakember szerint a legfőbb cél, hogy az oldal minél inkább felhasználóbarát legyen, vagyis, hogy a fókusz ne azokra az információkra helyeződjön, melyet az egyes főigazgatóságok fontosnak tartanak, hanem azokat, amelyeket a látogatók keresnek. Ezeket az adatokat sokkal könnyebben elérhető helyre is helyezték.

Általános információkat szolgáltató intézményhálózat Az Európai Információs Központok Az Információs Központokat az Európa Tanács saját intézményeiként hozta létre, működésüket a Miniszteri Bizottság Res(99)9 és Res(2006)20 számú Határozatai szabályozzák. Feladataik közé tartozik, hogy tájékoztatást nyújtsanak az Európa Tanács értékeiről, elveiről és tevékenységéről; hogy minél szélesebb körben megismertessék az Emberi Jogok Európai Egyezményét, valamint hogy támogassák az Európa Tanács jelenlétét és segítsék tevékenységeit a fogadó országokban. A Központoknak különösen fontos feladatuk az, hogy az Európa Tanácsról nemzeti nyelven adjanak tájékoztatást, lefordított dokumentumokat jelentessenek meg és adjanak közre, ide értve a naprakész honlapokat is, biztosítva ezzel a minél szélesebb körű hozzáférést az Európa Tanács anyagainak az adott ország nyelvén. Az Információs Központokon keresztül a nagyközönségnek módjában állt megismerni az Európa Tanács kiemelt témáit, elsősorban a kampányokat és a nagyszabású eseményeket. Jelenleg tizenhárom központ működik a tagállamokban.

Az Európai Tájékoztatási Központ Budapesten Az Európai Bizottság Magyarországi Delegációja 1998. december 1-jén nyitotta meg tájékoztatási központját Budapesten, a Főpolgármesteri Hivatal épületében azzal a céllal, hogy információt nyújtson az Európai Unióról, az integrációról, Magyarország csatlakozásának folyamatáról.

83

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE Az EU általános információs stratégiájának megfelelően a nagyközönség számára nyújt térítésmentes szolgáltatást ma is az ETK, ahol rendelkezésre áll az EU részletes joganyaga, szabadpolcos dokumentumtárában megtalálhatók az EU intézményeinek kiadványai, folyóiratai. A nyomtatott anyagon kívül ingyenesen biztosítja az Európa Szerver és egyéb uniós adatbázisok elérését, az anyag letöltését, illetve kinyomtatását. Emellett lehetőség van a CD-ROM adatbázisok használatára is.

Euro Info Pontok (IPEs) a megyékben Az Info Pontok célja, hogy a legszélesebb nyilvánosság rendelkezésére álljanak az általános dokumentációs anyagok, és a szakemberek megtalálják (és szükség szerint le is tölthessék) a Közösség joganyagát vagy szabványait. Az Info Pontok rendelkeznek az Unió intézményei és a közösségi politikák dokumentációs anyagaival, munkaanyagokkal, az EU döntéseivel, rendelkezésre állnak továbbá a Hivatalos Lap számai. Maguk az Info Pontok is adnak ki újságokat, és magazinokat, munkaanyagokat szolgáltatnak a helyi média számára, konferenciákat szerveznek. Több programjukkal a fiatal hallgatóságot célozzák meg. Az Info Pontok hálózatát 1991-ben kezdték kiépíteni. Munkájukat a Parlament Titkárságának Információs és PR Főigazgatósága (III. Directorate Generale) koordinálja. Magyarországon a Külügyminisztérium és az önkormányzatok fenntartásában 1998 ótaműködnek Európai Információs Pontok minden megyében. A Phare támogatással létrehozott információs pontok a Külügyminisztérium EU-kommunikációs stratégiája keretében jöttek létre azzal a céllal, hogy a legszélesebb közvélemény számára nyújtsanak információkat az Európai Unióról, a közösségi politikákról és programokról. Ennek érdekében konferenciákat, szemináriumokat és egyéb rendezvényeket szerveznek, dokumentációs szolgálatot működtetnek és adatbázis-szolgáltató tevékenységet végeznek. (I/11) 10.3.2 Szakosodott hálózatok Euro Info Központok (EICs) Az Európai Bizottság 1987-ben alapította meg a 37 európai országra kiterjedő, 285 tagot számláló Euro Info Központok hálózatot a vállalkozások, a kereskedelem, a turizmus és az ezekkel összefüggő nemzetközi együttműködések előmozdítása érdekében. Az EICs-k munkáját a Bizottság Vállalkozási Főigazgatósága koordinálja. Az Európai Tanács koppenhágai csúcstalálkozóján 1993-ban született döntés arról, hogy az integrációs felkészülés érdekében egyes közösségi programokhoz a társult országok is csatlakozhatnak. Magyarország 1997-től vesz részt programokban, amelyek kezdetben az ifjúságpolitika, az oktatás és képzés területére terjedtek ki. Ezek a programok bővültek 1998. december 1-jétől a kis- és középvállalkozás-fejlesztési programcsomaggal, amelynek keretében Magyarország olyan uniós programokban vehet részt, amelyek révén javulnak a hazai kisvállalkozások piacra jutási esélyei, és megismerhetővé válik az Unió kisvállalkozás-fejlesztési gyakorlata. E programok egyike volt az ún. EIC program, amelyek célként tűzték ki a kis- és középvállalkozások felkészítését az egységes európai piac követelményeire. E feladatot tanácsadással, dokumentációs és könyvtári szolgáltatások nyújtásával és az EU projektjeiben való részvétellel valósították meg. 84

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE Az Európai Bizottság 1991-es döntése értelmében ehhez az volt szükséges, hogy az Euro Info Központok hálózatához a kelet-európai, a mediterrán és a balti államok egy része is csatlakozhasson. Ezzel a döntéssel elhárult az akadály a magyar központ létrehozása elől. Megvalósítására 1994-ben az ITDH Hungary nyertes pályázata után kerülhetett sor. Phare támogatással jött létre a budapesti Euro Info Központ 1995-ben, amely azóta is az EIC hálózat hivatalos állomásaként működik. Magyarországon az Euro Info Központok kezdetben egyrészt a gazdasági kamarák keretében működtek (Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Baranya, Csongrád, Tolna megye), másrészt alapítványi keretben (PRIMOM Vállalkozásélénkítő Alapítvány SzabolcsSzatmár-Bereg megyében), harmadrészt közhasznú társaság keretében régiók szerint (Magyar Befektetési és Kereskedelmi Kht). (I/12)

A tudományos kutatási és fejlesztési program információs rendszere Az innováció ösztönzésére, a versenyképesség növelésére, a környezeti és energiaproblémák megoldására az EU keretprogramokat alakított ki. E programok hatékonyságának növeléséhez szükséges a rendszeres tájékoztatás, az információk széles körű eljuttatása az érdeklődőkhöz. E cél elérése érdekében alakítottak ki egy – az EU-tagországokra kiterjedő – információs hálózatot. A hálózat feladata a pályázati programokkal kapcsolatos szervezett információnyújtás, tanácsadás, tájékoztatás volt. Ezt a kísérleti hálózatot fejlesztették tovább 1995-ben a tagországok és hozták létre az EU 4. Kutatási és Technológiai Fejlesztési (KTF) keretprogramjának részeként az 53 tagú Információközvetítő Központok (IRC3) hálózatot. A hálózat feladata a tudományos kutatással és fejlesztéssel foglalkozó intézmények és vállalkozások információkkal való ellátása volt. Segítséget nyújtott a technológiai igények és szükségletek felméréséhez, az eredmények hasznosításához, pályázati tanácsadást végzett. A hálózat regionális alapon szervezett innovációközvetítő központokból áll, amelyeknek feladata volt a tudományos és műszaki információcsere megszervezése az abban érdekelt intézmények, vállalkozások és a programokat irányító szervek között. (I/13)

Az Európai Unió magyarországi innováció-közvetítő Központja Mivel a 4. KTF keretprogramot Közép- és Kelet-Európa országaira is kiterjesztették, szükségessé vált a társult országok fokozottabb bevonása a kutatási és fejlesztési programokba. Ezzel a céllal hozták létre az IRC hálózat társult tagjainak, a FEMIRC4 hálózatát. A hálózatnak 10 tagja volt: Bulgária, a Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia és a balti államok. Az IRC hálózat magyar tagja, az EU Magyarországi Innovációközvetítő Központja EU MIK/FEMIRC Hungary nevű konzorciumként jött létre 1997 januárjában az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár koordinálásában. Az OMIKK-on kívül a Nemzetközi Technológiai Intézet és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság lett a tagja, de az egyes szakterületeken alvállalkozó partnerek is közreműködtek. A konzorcium feladata volt az EU keretprogrammal kapcsolatos tanácsadás, a nemzetközi technológiatranszfer serkentése, a kutatási-fejlesztési eredmények hasznosításának az ösztönzése volt. (Az IRC/ FEMIRC hálózat megbízatása 2000. június 30-án lejárt, az EU MIK/IRC Hungary korszak, 2000. július 1-jétől kezdődött.)

85

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE Az EU 2000-ben indult 5. KTF keretprogramjában a társult országok már teljes jogú közreműködőként vehettek részt. A korábbi feladatok mellett olyan új kihívásokkal is szembe kellett nézni, mint az innováció ösztönzése, a kis- és közepes vállalkozások bevonása a programba. A cél továbbra is a gazdaság versenyképességének fokozása, a környezet védelme, az élet minőségének a javítása volt. (I/14)

A kulturális, oktatási, ifjúsági programok nemzeti irodái A közösségi politikák között az oktatás kiemelkedő helyet foglal el. Ezen a területen Magyarország is bekapcsolódhatott az EU programjaiba. A diákok képzése, a nyelvtanulás, a diákcserék összefogó programja 1994 óta a Socrates program, amelyben az EU tagállamok mellett Magyarország és Kelet-Közép-Európa államai is részt vehettek már a csatlakozásuk előtt. − A Socrates programot három önálló program alkotja, illetve alkotta: a) az Erasmus program konkrét célja mennyiségében és minőségében növelni: a hallgatói és oktatói mobilitást, a nemzetközi projektek számát, a felsőoktatási intézmények / vállalkozások közötti együttműködést, az európai hallgatói és oktatói mobilitás nagyságrendjét. Ugyanakkor a mobilitás minőségét javítani úgy, hogy 2012-re az Erasmus hallgatók száma elérje a 3 milliót (az Erasmus korábbi szakaszaival együttesen).

28. kép

Előadás az egri főiskolán. Az Unió a mobilitást kulcsfontosságú kérdésnek tartja

b) A Lingua program, ami a diákok és a tanárok nyelvi kultúrájának a fejlesztését volt hivatott szolgálni, 2006 végén befejeződött. Szerepét a 2007–2013-ra vonatkozó egész életen át tartó tanulás program egyik részprogramja, a nyelv86


−

tanulás, nyelvoktatás és nyelvi sokszínűség támogatására irányuló tevékenység vette át. A Lingua célja az volt, hogy a nyelvi sokszínűség ügyét Európa-szerte támogassa, valamint hozzájáruljon a nyelvtanítás és a felnőttoktatás minőségének javításához. A program két részből, a Lingua 1 és a Lingua 2 alprogramból állt. c) A Comenius program célja, hogy az általános és középiskolás diákok, valamint tanáraik tudatára ébredjenek az európai kultúra sokszínűségének, és felismerjék annak értékeit. Támogatja azon alapkészségek elsajátítását, amelyek a fiatalok személyes fejlődéséhez, jövőbeni munkába állásához és európai közéleti szerepvállalásához szükségesek. A Comenius az egész életen át tartó tanulás programjának (2007–2013) részeként az alábbi három prioritás köré épül: iskolák közötti partnerségek, többoldalú projektek és hálózatok. A Leonardo program a szakképzés minőségének az előmozdítását célozza meg, és nem más, mint az Európai Bizottság 1994-ben indult együttműködési programja a szakképzés területén. 2007-től a program beépül az új Egész életen át tartó tanulás programba (2007-2013). Ennek részeként a Leonardo a felsőoktatáson kívüli szakképzés területére irányul.

29. kép −

A külföldön való tanulást több programmal támogatja az EU

Az ifjúsági vezetők képzését, nemzetközi ifjúsági kapcsolatok kiépítését támogatja a Youth for Europe program. Az 1989 óta folyamatosan működő program 15-25 év közötti fiatalok számára szervezett csereprogramokat. Bár az Ifjúság Európáért program 2000-ben lejárt, az Európai Unió a sikereken felbuzdulva, kisebb átalakításokkal, elfogadta a 2000-től 2006-ig tartó Ifjúság (Youth) programot is. (I/15)

87

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE 10.4 ÖSSZEFOGLALÁS Ebben a leckében vázlatos formában ismételten áttekintettük a megújult Európa Szerver működését, illetve részletesebben az információközvetítés decentralizált hálózatát. A hallgató megismerhette az Európai Információs Központok szerepét és jelentőségét, ismereteket szerzett arról, hogy milyen szerepe van a megyei információs pontoknak. A szakosodott hálózatok működésével kapcsolatban, illetve a tudományos és fejlesztési programok tájékoztató rendszeréről, a magyarországi innovációközvetítés, illetve a kulturális, oktatási és ifjúsági programok nemzeti irodáinak hálózatáról is alapismereteket nyújtott ez az egység. 10.5 ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK Röviden ismertesse, hogy miben áll az Uniós Szerver 2009 szeptemberétől történt megújulása! 2. Mutassa be a megyei információs pontok működésének lényegét! 1.

88


11. AZ EU INFORMÁCIÓKÖZVETÍTŐ INTÉZMÉNYHÁLÓZATA II. 11.1 CÉLKITŰZÉS A hallgató ismerje meg az Unió kiadói és terjesztői hálózatát. Legyen tájékozott a Kiadóhivatal on-line szolgáltatásaival kapcsolatban, valamint a szolgáltatások és kapcsolódó szolgáltatások segítségével elérhető tartalmak rendszeréről is legyenek ismeretei. Biztonsággal igazodjon el az európai intézmények könyvtári hálózatának rendszerében: ismerje az EUROLIB felépítését, azt, hogy milyen könyvtárakat működtet az Európai Bizottság, illetve hogyan működik az Európai Parlament könyvtára. Ismerje az ECLAS-t, az európai bizottsági könyvtárak on-line katalógusának használatát. Legyenek alapvető ismeretei a letéti könyvtárak, a dokumentációs intézmények, és a felsőoktatásban létrehozott európai dokumentációs központok szerepéről! 11.2 TARTALOM Az Európai Unió kiadó és terjesztő hálózata EUROLIB az Európai Unió intézményeinek könyvtári hálózata Az ECLAS Az Európai Parlament könyvtára Letéti könyvtárak Dokumentációs intézmények Európai Dokumentációs Központok a felsőoktatási intézményekben Az EDC-k és az Unió központi könyvtárainak viszonya 11.3 A KIADÓI ÉS TERJESZTŐI HÁLÓZAT, AZ UNIÓ KÖNYVTÁRAI 11.3.1 Az Európai Unió kiadó és terjesztő hálózata

EUR-OP, az Európai Unió Kiadóhivatala Az Európai Unió hivatalos kiadója 1969-ben alakult, székhelye Luxemburg. Az Európai Unió Kiadóhivatala (Kiadóhivatal) egy intézményközi hivatal, amelynek az a feladata, hogy gondoskodjon az Európai Közösségek és az Európai Unió (EU) kiadványainak közzétételéről, mint azt a 2009/496/EK, Euratom határozata rögzíti. Ennek megfelelően többek között: − naponta teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapját − a kiadványokat önállóan, vagy az európai uniós intézményekkel közösen adja ki A Kiadóhivatal többféle online szolgáltatással áll az érdeklődők rendelkezésére: ingyenes hozzáférést biztosít az uniós jogszabályokhoz, tájékoztatást nyújt az EU kiadványairól, az uniós közbeszerzésekről, valamint a kutatás-fejlesztés terén folytatott tevékenységekről és kezdeményezésekről (Lásd: 7. lecke). Kiadói minőségében feladata, hogy a legjobb minőségű szolgáltatást nyújtsa ügyfeleinek. Az új technológiák területén célként fogalmazódik meg, hogy a kiadói szakma élvonalába kell kerülnie.

89

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE Bizonyos kiadványok, mint az Európai Unió Hivatalos Lapjának vagy az Európai Unió tevékenységeiről szóló általános jelentésnek a közzététele jogi kötelezettsége a kiadónak. Más kiadványok az Unió fejlődése és szakpolitikái szempontjából lényegesek, míg néhány információs forrásként szolgál a nagyközönség, illetve szakmai körök számára. A Kiadóhivatal folyamatosan együttműködik az EU intézményeivel, ügynökségeivel és szerveivel. Ezzel is elősegíti az európai szakpolitikák és a jogalkotási folyamat átláthatóságát. Az együttműködéssel egyúttal megkönnyíti a hozzáférést a Hivatalos Lap L (jogszabályok), C (tájékoztatások és közlemények) és S (közbeszerzési felhívások) sorozatában, illetve a kapcsolódó EUR-Lex (Lásd: 8. lecke) és TED weboldalakon közzétett európai jogszabályok teljes anyagához és az ott elhelyezett információkhoz. A Kiadóhivatalban vagy annak közreműködésével készített EU-kiadványokat katalogizálják, iktatják és archiválják annak érdekében, hogy az EU-Könyvesbolt szolgáltatás terjeszthesse azokat. Az EU-Könyvesbolt célja, hogy egyetlen hozzáférési pontot kínáljon az Európai Unió intézményeinek, ügynökségeinek és egyéb szerveinek kiadványaihoz. Átfogó bibliográfiai jegyzék segítségével közvetlen hozzáférést biztosít a kiadványok tartalmához, míg a legújabb kiadványok PDF-formátumban díjmentesen letölthetők. Adatbázisai hozzáférhetők mind on-line, mind off-line módon. A CD-ROM és a nyomtatott kiadványok a kiadó disztribútorain keresztül rendelhetők meg a megrendelő saját nyelvén és a fizetés is történhet saját pénznemben. Az egyetemek, újságírók, Európai Dokumentációs Központok, Euro-Info Központok és más hivatalos információközvetítők árkedvezményben részesülnek. A CORDIS, azaz a közösségi kutatás-fejlesztési információs szolgálat, interaktív információs platform, amely lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy értesüljenek a legfrissebb hírekről, előrelépésekről és kezdeményezésekről az európai innováció, kutatás és fejlesztés területén. A CORDIS-ban a meglátogatott oldalak száma (56 millió) 1999 óta több mint kétszeresére nőtt. 11.3.2 EUROLIB – az Európai Unió intézményeinek könyvtári hálózata Az Unió könyvtárai sajátos rendszert alkotnak. Minden intézménynek van saját könyvtára (egyik-másiknak több is). Az olyan nagy uniós intézménynek, mint az Európai Bizottság, főigazgatóságonként is van egy-egy kisebb könyvtára és dokumentációs központja. Ezek a főigazgatósági könyvtárak alkotják az Európai Bizottság könyvtárainak hálózatát, a Réseaubibet. Ennél szélesebb körű együttműködés az EUROLIB nevű könyvtári csoportosulás, amelyben az uniós intézmények és a hozzájuk társult más intézmények könyvtárai vesznek részt. Az Európai Unió intézményei ezt az együttműködési kört az Európa Parlament 1988ban tett előterjesztésére 1997-ben alapították meg azzal a céllal, hogy az európai integráció irodalmának széleskörű bibliográfiai kontrolja jöjjön létre az információs társadalom követelményeinek megfelelően. A cél jól strukturált együttműködés az EUROLIB tagkönyvtárak között az új technológiák és a könyvtárak forrásainak jobb kihasználása érdekében. A csoport nyitott minden olyan könyvtár és könyvtári vonatkozású szolgáltató intézmény csatlakozása előtt, amelyik elfogadja az EUROLIB alapszabályait. Az EUROLIB alkalmanként hírlapot is kiad Eurolib news címmel. Az EUROLIB-nek nincsenek fizetett alkalmazottai, hanem a tagkönyvtárak képviselőiből álló éves közgyűlés tisztviselőket választ a közös ügyek intézésére. 90


A Bizottság Központi Könyvtára Az Európai Bizottságnak két központi könyvtára és több, mint 25 kisebb könyvtára van, amelyek hálózatot alkotnak Réseaubib néven. A nagyobb központi könyvtár Brüsszelben, a kisebb Luxembourgban működik. Mindkét könyvtár tagja az EU-könyvtárak kooperációs szervezetének, az EUROLIB-nek. A brüsszeli könyvtár A brüsszeli könyvtár nem nyilvános könyvtár. A Bizottság tagjai és időszakonként gyakornokok használhatják, de más EU intézmény hivatalnokainak is nyújtanak segítséget. Külső kutatók szükség szerint hozzáférhetnek az EU kiadványaihoz, de nem közlekedhetnek szabadon. Lehetőség van az EU-intézmények web oldalainak böngészésére vagy az anyag helyben használatára. A látogatók általános bibliográfiai keresést végezhetnek az EU integráció témakörében, ehhez használhatják az ECLAS-t, az Európai Bizottság könyvtárainak egyesített katalógusát, és használhatják az OCLC-t. A luxembourgi könyvtár A luxembourgi könyvtár gyűjtőköre, dokumentumtípusai, számítógépes rendszere megegyezik a brüsszeli könyvtáréval és ez a könyvtár is teljes jogú tagja a Bizottság külső könyvtári hálózatának, a Reseaubibnek. Itt található meg az Eurostat, a tagállamok és harmadik országok hivatalos statisztikai kiadványainak a különgyűjteménye.

30. kép

Könyvtárban. A polcokon és a katalógusokban rendnek kell lennie 91

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE 11.3.3 Az ECLAS Az ECLAS az európai bizottsági könyvtárak online katalógusa. A katalógus a Réseaubib nevű könyvtári hálózat állományának adatait tartalmazza. A hálózathoz a Központi Könyvtáron kívül további 25 kisebb szakkönyvtár és dokumentációs központ tartozik még. Az ECLAS az Unió hivatalos kiadványain kívül a legtöbb kormányközi szervezet azon dokumentumait, az üzleti, tudományos és kormányzati sajtókiadványok többségét, valamint azon folyóiratcikkek válogatását tartalmazza, amelyek tartós érdeklődésre számíthatnak. Az ECLAS katalógusban az európai integrációval, az uniós intézmények politikai céljaival és tevékenységeivel kapcsolatos anyagokat, a tagállamokra vonatkozó, különösen azok intézményi, jogi és társadalmi-gazdasági struktúráival foglalkozó kiadványokat találhatunk, illetve olyan szakdokumentumokat is, amelyek a Bizottság egyes főigazgatóságainak munkájához elengedhetetlenek. Ezek között ugyanúgy szerepelnek jogi dokumentumok, mint tudományos-technikai kutatási anyagok. A katalógus jelenlegi anyaga az Európai Szén- és Acélközösség Főhatóságának, valamint az Euratom és az Európai Gazdasági Közösség bizottságainak gyűjteményein alapul. Átfogja az európai integráció teljes időszakát, az ötvenes évek elejétől napjainkig. Az ECLAS az 1978 után keletkezett összes dokumentum adatait tartalmazza. A korábbi évekből a legfontosabb dokumentumok adatai kerültek be az adatbázisba. A historikus dokumentumok feldolgozása jelenleg is folyamatban van. Az 1978 előtti anyagokkal kapcsolatos történeti kutatások céljára helyben az eredeti kártyás katalógust vagy a mikrofilmtárat lehet igénybe venni. Fontos tudni, hogy az ECLAS katalógus révén kizárólag a gyűjtemények bibliográfiai hivatkozásai kereshetők ki. Dokumentumok kölcsönzésére vagy másolására csak az EU tisztviselői jogosultak. Külső felhasználók a Központi Könyvtár könyvtárközi kölcsönzési szolgáltatásán keresztül kérhetik ki vagy másolhatják le a dokumentumokat. Az Európai Unió kiadványai a világ számos országában működő mintegy 500 Európai Dokumentációs Központban férhetők hozzá. E központok, amelyek gyakran felsőoktatási intézményekben kaptak helyet, rendszeresen megkapják és hozzáférhetővé teszik az Európai Parlament, a Bizottság és más uniós intézmények dokumentumait. Uniós jogszabály keresésére az EUR-LEX használatát javasolják. Ezt a portált az EU Kiadóhivatala hozta létre abból a célból, hogy a felhasználók teljes képet kapjanak a közösségi jogszabályokról és döntéshozatali eljárásokról. Az ECLAS katalógus tételeit a kétnyelvű (angol/francia) ECLAS-tezaurusz alapján tárgyszavazták. A tárgyszavak háromlépcsős hierarchikus rendbe szerveződnek, amelyben gyorsan lehet keresni az általános és a részletes szintek között mozogva. A tezaurusz online változata súgófunkciói révén ugyancsak egyszerű felhasználást tesz lehetővé. Mivel ma már egyre több információforrás érhető el az interneten, a Réseaubib megkezdte az európai integráció témakörében rendelkezésre álló internetes források katalogizálását. E tételek bibliográfiája hiperlinkeket (URL-eket) tartalmaz, amelyekre kattintva közvetlenül a keresett dokumentumhoz juthatunk. Egyes dokumentumok kizárólag elektronikus formában érhetők el. Az online dokumentumok az ECLAS angol nyelvű weboldalán az „Internet resource”, a francia nyelvű oldalon a „Ressource sur internet” dokumentumtípus beállításával érhetők el. A Réseaubib tagkönyvtárai egyes elektronikus dokumentumok teljes változatát újabban 92

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE az Európai Unió EUROPA szerverén is elérhetővé teszik, a Központi Könyvtár pedig azon dolgozik, hogy létrehozza a maradandó értékű elektronikus dokumentumok gyűjteményét, amely beszkennelt historikus anyagokat is tartalmaz. A könyvtári hálózat egyszerűsített MARC 21 formátumban állítja elő a bibliográfiai rekordokat. Ez a részletesen strukturált adatformátum számos előre rögzített adatmezővel és almezővel rendelkezik. A leíró katalogizálás az AACR2 szabványt követi. 11.3.4 Az Európai Parlament könyvtára Az Európa Parlamentnek is két könyvtára van, csakúgy, mint az Európai Bizottságnak. A nagyobb Luxembourgban, a titkárság székhelyén, a kisebb Brüsszelben, a bizottsági és szekcióülések városában működik. Mindkét könyvtár feladata, hogy a képviselőket és a titkárság munkatársait ellássa a munkájukhoz szükséges információkkal. Mivel a titkárság székhelye Luxembourg, a könyvtár főépülete is itt található annak ellenére, hogy a képviselők nagyon ritkán tartózkodnak ebben a városban. Ebből adódik, hogy ide a kérések nagy része faxon, telefonon vagy levélben érkezik. Ezt a könyvtárat személyesen csak a helyben dolgozó adminisztrációs személyzet használja. Strasbourgban, ahol a plenáris ülések zajlanak, nincs könyvtára az EP-nek. Az ülésszakok idején természetesen sok az információs igény, amit legegyszerűbben mindenhol a könyvtár tud kielégíteni. Nincs ez másként az EP strasbourgi üléseinek idején sem. Mivel a városban az Európa Tanácsnak van könyvtára, így ezt használják információs igényeik kielégítésére. A plenáris ülések idejére a brüsszeli és luxembourgi parlamenti könyvtárak munkatársai Strasbourgba mennek, a városok között dokumentumszállító szolgálat működik és videokonferenciákra is mód nyílik. A könyvtári munka szervezésére vonatkozóan mindebből az is következik, hogy az EP könyvtárának minden más könyvtárnál nagyobb mértékben kell elérhetőnek lenni az intézmény falain kívülről. Ez azt is jelenti, hogy biztosítani kell a könyvtári anyag teljes szövegű on-line elérését.

A könyvtár gyűjtőköre Az Európa Parlament könyvtára az EP Dokumentációs Centrum részeként működik. Ez azt is jelenti, hogy külső kutatók számára erősen korlátozzák a használatot, mivel az uniós intézmények dokumentációs központjainak az elsőrendű feladata az intézmény tagjainak, a Parlament Dokumentációs Centruma esetén a Parlament tagjainak, a titkárságnak és különféle politikai csoportok információs szükségleteinek a kielégítése. Ha valakinek ilyen igénye van, az az Információs és PR Főigazgatósághoz (DG III.) fordulhat kérelmével. A brüsszeli könyvtár gyűjti az Európai Unió intézményeinek anyagait, a nemzeti parlamentek dokumentumait, a nemzetközi szervezetek anyagait, sőt a tagországok napilapjait is. (I/16) 11.3.5 Letéti könyvtárak Az EU letéti könyvtárai általában a nemzeti könyvtárak állományának a részét képezik és a nemzeti bibliográfiák biztosítják az anyaghoz a bibliográfiai hozzáférést. Magyarországon az Európai Unió Letéti Könyvtára az Országgyűlési Könyvtárban működik. (I/17)

93


Dokumentációs intézmények

Az egyes uniós intézmények munkatársainak dokumentációs igényeit kielégítő saját dokumentációs központok és könyvtárak mellett az Unió a nyilvánosság számára a felsőoktatási intézményekben működteti az Európai Dokumentációs Központokat. Az Európai Unió dokumentumai 1963-tól három alapvető tájékoztatási intézményben férhetők hozzá a nyilvánosság számára: az Európai Dokumentációs Központokban, az Európai Tájékoztatási Központokban (European Reference Centres) és a Letéti Könyvtárakban (Depository Libraries). Az Európai Bizottság ettől az időponttól küldi a Közösség intézményeinek minden publikációját e három alapvető tájékoztatási intézménytípusnak. (I/18)

Európai Dokumentációs Központok a felsőoktatási intézményekben Az Európai Dokumentációs Központok (EDCs) az Európai Bizottság X. sz. Főigazgatóságának felelősségi körébe tartoznak. Az Európai Bizottság Oktatási és Kulturális Főigazgatósága a tagállamokban 1963-tól, Közép- és Kelet-Európában, valamint szerte a világban az 1990-es évek elejétől Európai Dokumentációs Központokat alapít olyan egyetemeken és főiskolákon, ahol európai integrációs képzés és kutatás folyik. Ezek a felsőoktatási intézmények ingyenes hozzáférést kapnak az Unió adatbázisaihoz, ingyenesen vagy kedvezményesen kapják az EU kiadóhivatalának publikációit, a Hivatalos Lapot, az Európa Parlament és a Gazdasági és Szociális Bizottság hivatalos dokumentumait, a EU-aktivitásokról készült beszámolókat, az Európai Bíróság jogeseteit és minden, a Közösséget érintő publikációt. Nemcsak az oktatók, kutatók és hallgatók, hanem minden érdeklődő részére ingyenes szolgáltatást biztosítanak. Az EDC-knek soha nem volt feladatuk az aktív információterjesztés. Ezeket az intézményeket a széleskörű, jól szervezett, hozzáférhető gyűjtemény jellemzi, ahol mind a tanulók, mind más érdeklődők helyben, saját kezdeményezésükre férhetnek hozzá a forrásokhoz. Ez a regionális politika előreláthatóan a jövőben stratégiai kérdéssé válik. Minden polgárnak, jogásznak, üzletembernek, politikusnak biztosítani kell, hogy legyen egy pont, ahol kényelmesen és könnyen hozzáférhet az alapvető szövegekhez. Egyes intézményekben teljes, máshol specializált EDC-k működnek a befogadó intézmény képzési területének függvényében. A magyarországi EDC-k specializált gyűjtemények.

Az EDC-k és az Unió központi könyvtárainak viszonya A könyvtárak az uniós intézmények alkalmazottai, politikai csoportok, az intézmények tagjai információellátását szolgálják, ezért korlátozottan nyilvános intézmények. Az EDC-k ezzel szemben széleskörű, jól menedzselt, nyilvánosan hozzáférhető dokumentum-gyűjtemények, amelyek az EUROLIB tapasztalatai alapján a jövőben több intézményközi és más könyvtárközi projekt eredményit is felhasználják. Az EDC-k működése feltételezi a felsőoktatási intézmények kiépített infrastruktúráját, Internet-használat lehetőségét, elektronikus hálózatát, mert az EU információs stratégiája szerint a Közösség kiadványainak és adatbázisainak hozzáférhetővé tétele minden képző intézménnyel szemben követelmény. Az EDC-knek rendelkezniük kell olyan kapacitással, ami képessé teszi azokat az elektronikus hálózati munkában való részvételre.

94

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE 11.4 ÖSSZEFOGLALÁS Az Unió kiadói és terjesztői hálózata önmagában is rendkívül szerteágazó hálózatot alkot, ezt a rendszert ma már egyre gazdagabb tartalommal közvetítik a Kiadóhivatal on-line szolgáltatásai. A lecke segítségével a hallgató ismereteket szerzett a szolgáltatások és kapcsolódó szolgáltatások segítségével elérhető tartalmak rendszeréről. Ismertté vált számára az európai intézmények könyvtári hálózata: rendelkezik alapinformációkkal az EUROLIB felépítéséről, arról, hogy milyen könyvtárakat működtet az Európai Bizottság, illetve hogyan működik az Európai Parlament könyvtára. El tud igazodni az ECLAS, az európai bizottsági könyvtárak on-line katalógusának használatában. Tudja mik azok a letéti könyvtárak, a dokumentációs intézmények, és a felsőoktatásban létrehozott európai dokumentációs központok. 11.5 ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. Röviden ismertesse az Európai Unió Kiadóhivatala működésének legfontosabb el-

veit! 2. Mutassa be az ECLAS katalógus használatát!

95


12. ÖSSZEFOGLALÁS 12.1 A KURZUSBAN KITŰZÖTT CÉLOK ÖSSZEFOGLALÁSA A hallgatónak legyenek ismeretei a Lisszaboni Szerződésről, arról hogy a Reformszerződés miként alakította át az Európai Unió működését. Tudja, miért lett hatékonyabb az Unió, milyen módon és mértékben nőtt meg a Parlament jogköre és mennyiben kap több beleszólást Európa ügyeibe az uniós polgár. Ismerje az Unió életét meghatározó legfontosabb korábbi szerződéseket. Az áttörést jelentő Schuman-deklarációról, az Európai Szén- és Acélközösséget megteremtő Montánunió Szerződést, a Római Szerződések az Európai Gazdasági Közösség megteremtésében betöltött szerepét, az Egységes Európai Okmányt, a Maastrichti, valamint az Amsterdami szerződések lényegét. Ismerje az Európai Unió működésének legfontosabb szerveit. Legyen képes eligazodni ezen szervek dokumentumai között. Ismerje a jogalkotási szinteket, a jogalkotás és végrehajtás összefüggéseit. A hallgató ismerje meg EU-s portált. Tudja milyen szerkezeti felépítés szerint működik, és milyen tartalmakat hordoz. Szerezzen gyakorlati ismereteket az Európa szerveren való navigáláshoz. Az Unióról szóló alapismeretek között képes legyen eligazodni a webes felület használata nélkül is. Legyenek ismeretei az Európai Unió Dokumentációs Központjának internetes megjelenéséről, legyen tisztában a különféle dokumentumok elérhetőségével. Ismerje meg az Európai Unió Kiadóhivatalának szerepét. Ismerje és biztonsággal használja az európai joganyagban való keresésre kifejlesztett EUR-Lex honlapot. Tudja használni az egyszerű és összetett keresés különféle funkcióit. A hallgató legyen képes az intézmények közötti döntéshozatali folyamat nyomon követésére a PreLex honlap segítségével. Legyenek ismeretei az információközvetítés szerteágazó hálózatáról. Rendelkezzen átfogó képpel a megújult Európa Szerver működéséről. Ismerje az információközvetítés decentralizált hálózatát: az Európai Információs Központok szerepét és jelentőségét, a szakosodott hálózatok működését, a tudományos és fejlesztési programok tájékoztató rendszerét, a magyarországi innovációközvetítés, illetve a kulturális, oktatási és ifjúsági programok nemzeti irodáinak hálózatát. A hallgató ismerje meg az Unió kiadói és terjesztői hálózatát. Legyen tájékozott a Kiadóhivatal on-line szolgáltatásaival kapcsolatban, igazodjon el az európai intézmények könyvtári hálózatának rendszerében. Ismerje az ECLAS-t, az európai bizottsági könyvtárak on-line katalógusának használatát. Legyenek ismeretei a letéti könyvtárak, a dokumentációs intézmények, és a felsőoktatásban létrehozott európai dokumentációs központok szerepéről! 12.2 TARTALMI ÖSSZEFOGLALÁS A tananyag tanulmányozását azért a Lisszaboni Szerződéssel kezdtük, mert a Reformszerződés – amellett, hogy számos korábban nem szabályozott kérdést szabályoz – felülírja a korábbi szerződéseket, megerősítve az Unió működésének demokratikus elemeit. Első-

96

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE sorban a Parlament szerepének felértékelésének van jelentősége, hiszen az EP az a grémium, amelyet a polgárok közvetlenül választanak. Az unió alapszerződései természetesen továbbra is nagy jelentőséggel bírnak, ismeretükre is szükség van, nem csak történelmi összefüggésükben. Ezért is foglalkoztunk a Schuman-deklarációval, a Montánunió Szerződéssel, a Római Szerződésekkel, az Egységes Európai Okmánnyal, Maastrichti, valamint az ennek tartalmát felülvizsgáló Amsterdami szerződéssel. Az Európa Parlament, illetőleg az Európai Unió működésének alapjai, valamint az EP dokumentumainak rendszere, a jogalkotási szintek, illetve a végrehajtás mechanizmusa olyan ismeretek, amelyek az Unió információs rendszerének tanulmányozásához nélkülözhetetlenek. A tananyag fontos részét képezi az EU-s portál felépítéséről, az ott elhelyezett tartalmakról szóló lecke. A gazdag információmennyiségre tekintettel ugyanakkor természetesen maga az Európa Szerver a legbiztosabb forrás. Megismerhettük, hogy milyen szerkezeti felépítésben működik, és milyen tartalmakat hordoz az EU-s portál. Az Európai Unió Dokumentációs Központjának internetes megjelenése, az elérhető hivatalos dokumentumok, az uniós jogszabályok és szerződések ismerete is fontos része a tananyagnak, csakúgy a Kiadóhivatal és az által terjesztett kiadványok. Az európai joganyagban való keresésre kifejlesztett EUR-Lex honlap – mely alkalmas arra, hogy gyorsan és biztonsággal eligazodjunk az uniós jogalkotás adatbázisában – kezelése a tananyag meghatározó része. A PreLex honlap használatával az intézmények közötti döntéshozatali folyamatot követhetőjük nyomon. A PreLex-el foglalkozó lecke az egyszerű és bővített keresési módokhoz nyújtott alapismereteket, illetőleg gyakorlás révén alakított ki egyfajta „rutint”. A tizedik leckében újból áttekintettük a megújult Európa Szerver működését, az Európai Információs Központok szerepét és jelentőségét, a megyei információs pontok feladatait, illetve a különféle hálózatok és információs rendszerek szerepét. Az Unió kiadói és terjesztői hálózata rendkívül szerteágazó rendszert alkot. Megismertük az európai intézmények könyvtári hálózatát: az EUROLIB felépítését, az Európai Bizottság által működtetett könyvtárakat, valamint az Európai Parlament könyvtárat, az ECLAS, az európai bizottsági könyvtárak on-line katalógusának használatát. 12.3 A TANANYAGBAN TANULTAK RÉSZLETES ÖSSZEFOGLALÁSA 12.3.1

Bevezetés

Az uniós intézményrendszer méreteinél, egymást át- meg átszövő kapcsolódásainál fogva eléggé bonyolult ahhoz, hogy „könnyű álmot” ígérhessünk a tananyag elsajátításához. A feldolgozásához használható legfrissebb tankönyv részben elvesztette időszerűségét: életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, illetve gyökeresen átalakult az Európai Unió internetes portálja. A tananyag egyfajta „mankót”, ismeretszerzési segédanyagot nyújt. Olyan vázlatot, ami válogatás a fontos tudnivalókról.

97


A Lisszaboni Szerződés

A Lisszaboni Szerződés a korábbi elképzelések szerinti uniós Alkotmány szerepét tölti be. A Reformszerződés – amellett, hogy számos korábban nem szabályozott kérdést szabályoz – megerősíti az Unió működésének demokratikus elemeit. Elsősorban a Parlament szerepének felértékelésének van jelentősége, hiszen az EP az a grémium, amelyet a polgárok közvetlenül választanak. Az EP ezzel a magas szintű legitimációval alkalmas arra is, hogy biztosítsa a nemzeti parlamentek jogainak védelmét. Az Európa Parlament és a nemzeti parlamentek szerepének megerősödése egyúttal azt is jelenti, hogy az Unió közel 500 millió polgárának nagyobb lehetősége van akaratának kinyilvánítására, érdekei érvényesítésére. 12.3.3 Az Európai Unió alapszerződései A második világháborút követően született meg a felismerés arra vonatkozóan, hogy Európában a francia és német gazdasági szembenállás újabb háborúhoz vezethet. Az európai béke szempontjából ezért is van nagy jelentősége a Schuman-deklarációnak, amely később elvezetett az Európai Szén- és Acélközösséget megteremtő Montánunió Szerződéshez. A Római Szerződéseknek az Európai Gazdasági Közösség létrehozásában volt szerepe, az Egységes Európai Okmány jelentősége a gazdasági egység megteremtésében áll. Az Unió alapszerződéseként is ismert Maastrichti, valamint az ennek tartalmát felülvizsgáló Amsterdami szerződések tanulmányozása a tananyag fontos része. 12.3.4 Az Európai Unió jogalkotásának szereplői és dokumentumtípusai Az Európa Parlament működése, az EP dokumentumainak rendszere, az Európai Unió Tanácsának működése, az Unió jogalkotásának szintjei képezték a lecke tartalmát, amely a fenti témákon túl bemutatta: az Európai Unió Tanácsának fontosabb dokumentumait, az Európai Bizottságot, valamint annak dokumentumait. Vázlatos formában bemutattuk az Európai Tanácsot, az Európai Bíróságot és a Számvevőszéket, az Európai Beruházási Bankot és az Európai Központi Bankot, a Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága szerepét. 12.3.5 Az Európa szerver I. Megismerhettük az EU-s portál felépítését, sor került az ott elhelyezett tartalmak kivonatos ismertetésére. Olyan, önmagában is külön fejezetet érdemlő témákról esett szó, mint a szerződések, jogi dokumentumok, az euro, az Unió költségvetése. Ennél a résznél is érvényes, hogy mindezek bővebb tanulmányozására maga az Európa Szerver a legbiztosabb forrás. 12.3.6 Az Európa szerver II. A tanegység feldolgozásával megismerhettük, hogy milyen szerkezeti felépítés szerint működik, és milyen tartalmakat hordoz az EU-s portál. Átfogó, ugyanakkor vázlatos képet kaptunk az Unióról szóló, az Európa szerveren elhelyezett alapismeretekről.

98

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE 12.3.7 On-line hozzáférés az EU jogalkotásához I. Az Európai Unió Dokumentációs Központjának internetes megjelenésével ismerkedtünk meg ebben a leckében. Tájékozódhattunk a hivatalos dokumentumokról, az uniós jogszabályokról és szerződésekről Ismereteket szereztünk a különféle kiadványokról és a Kiadóhivatal munkájáról. Foglalkoztunk a statisztikák és közvélemény-kutatások elérhetőségével, a jobb tájékozódásunkat segíteni hivatott eszközökkel és kézikönyvekkel. Megismertük az Európai dokumentációs központok szerepét, az archívumok elérhetőségét. 12.3.8 On-line hozzáférés az EU jogalkotásához II. Megismerhettük az európai joganyagban való keresésre kifejlesztett EUR-Lex honlapot, az EUR-Lex az egyszerű keresés különféle funkcióit. A részletes keresés használatával kiegészítve a biztonságos eligazodás metódusára tettünk szert a gyűjtemények, a szerződések, nemzetközi megállapodások, a hatályos jogszabályok, az előkészítő dokumentumok, a jogesetek és a parlamenti kérdések között. 12.3.9 On-line hozzáférés az EU jogalkotásához III. A PreLex honlap az intézmények közötti döntéshozatali folyamat nyomonkövetését teszi lehetővé. Már az egyszerű keresési funkció használatával is nagy biztonsággal érhetők el találatok, a bővített keresés pedig lehetővé teszi azok pontosítását, a kívánt eredmény gyorsabb elérését. 12.3.10 Az EU információközvetítő intézményhálózata I. A megújult Európa Szerver, illetve az információközvetítés decentralizált hálózata képezte a tizedik lecke tartalmát. A témában az Európai Információs Központok, a megyei információs pontok, a szakosodott hálózatok működése, illetve a tudományos és fejlesztési programok tájékoztató rendszere, a magyarországi innovációközvetítés, illetve a kulturális, oktatási és ifjúsági programok nemzeti irodáinak hálózata képezték a lecke tartalmát. 12.3.11 Az EU információközvetítő intézményhálózata II. Az Unió kiadói és terjesztői hálózata rendkívül szerteágazó rendszert alkot, amelyet egyre gazdagabb tartalommal közvetítenek a Kiadóhivatal on-line szolgáltatásai. Ismertté vált számunkra az európai intézmények könyvtári hálózata: az EUROLIB felépítése, az Európai Bizottság, illetve az Európa Parlament működtette könyvtárak. Része a leckének az ECLAS, az európai bizottsági könyvtárak on-line katalógusának használatában, a letéti könyvtárak, a dokumentációs intézmények, és a felsőoktatásban létrehozott európai dokumentációs központok bemutatása. 12.4 ZÁRÁS A tananyag szerteágazó ismeretekről nyújt nagyon vázlatos képet. Végső célját tekintve nem várható el több tőle, mint hogy egyfajta segédanyagként szolgáljon a témakör elmélyültebb tanulmányozáshoz. Az elmélyedés legbiztosabb eszköze az Európa Szerveren eltöltött minél több idő. A gazdag tartalommal rendelkező Európa portál még a honlapot

99

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE régóta bújóknak is szolgál állandó meglepetésekkel, korábban fel nem fedezett tartalmakkal. A téma legnagyobb nehézségét az okozhatja, hogy a Tóvári Judit által megírt, az akkori állapotokat mélységében áttekintő és rendszerező tankönyve óta újabb nem született. Ugyanakkor az Európai Unió honlapja még ez alatt a rövid idő alatt is gyökeresen megváltozott. Természetesen lehetett volna más logikai rend szerint is felépíteni az ismeretrendszert, ám úgy gondoltuk, hogy belső koherenciája miatt érdemes átvenni az említett szerző által alkalmazott szerkezeti-tartalmi felépítést. Azon részeit a könyvnek, amelyek a mai napig megállják helyüket nem változtattuk meg, csupán az elengedhetetlen frissítéseket végeztük el a szövegen. A fentebb vázoltak egyúttal azt is megmagyarázzák, hogy miért olyan szegényes a feldolgozáskor használt nyomtatott szakirodalom. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy az Európai Unió információs rendszerének feldolgozása nem annyira nyomtatott formában megjelenő kiadványokat igényel, sokkal inkább azt, hogy egy rendszerező vázlat segítségével magunk igazodjunk el az internetes felületen. Nem lehetetlen vállalkozás, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az elérhető tartalom mind nagyobb részéhez férhetünk hozzá magyarul is. 12.5 EGYÉB 12.5.1 Az Európai Unió jelképei 1. Az Európai Unió zászlója Az Európa Tanács – amelyet 1949-ben hoztak létre azzal a feladattal, hogy küzdjön az emberi jogokért és támogassa az európai kultúrát – viták sorozata után fogadta el a ma is használatos, kék alapon kör alakban elhelyezkedő 12 aranysárga csillagos zászló tervét. Számos nép hagyományvilágában a 12-es szám a tökéletességet szimbolizálja, továbbá utal az év hónapjaira és az óralap számaira is, míg a kör egyebek mellett az egység szimbóluma. Nincs összefüggés a tagállamok és a csillagok száma között, így az Európai Unió bővülésével a csillagok száma nem változik. A zászló az európai népek közötti egység jelképévé vált. Az Európa Tanács a későbbiekben szorgalmazta, hogy az Európai Közösségek intézményei is fogadják el a zászlót saját jelképüknek, majd 1983-ban az Európai Parlament megszavazta a zászló jelképpé emelését. Végül 1985-ben a zászlót valamennyi uniós tagország állam- és kormányfője az Európai Unió – akkoriban Európai Közösségek – hivatalos emblémájaként fogadta el. A tizenkét csillagos zászló 1986. május 26-ától az Európai Unió hivatalos zászlaja. A kiadóhivatal részletes ismertetője a zászlóról ezen az oldalon olvasható, a zászló pontos grafikai jellemzőiről pedig itt található bővebb információ. 2. Az Európai Himnusz Az Európai Unió állam- és kormányfői az Európai Tanács 1985-ös milánói ülésén Ludwig van Beethoven IX. szimfóniájának negyedik tételéből az Örömódát fogadták el európai himnusznak. Emellett minden tagország megőrzi saját himnuszát, hiszen az euró100

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE pai himnusz célja nem az, hogy átvegye a tagországok nemzeti himnuszának helyét, hanem az, hogy ünnepelje a tagországok közös értékeit és egységét. A szimfónia utolsó tételében Beethoven Friedrich von Schiller 1785-ös versét, az Örömódát zenésítette meg. A vers Schiller idealista látomását fejezi ki az emberek között kialakuló testvériségről – s e látomást Beethoven is osztotta. 3. A jelmondat 2000. május 4-e óta Európa jelmondata: „Egyesülve a sokféleségben” (angolul: „United in diversity”, néha „Egység a sokféleségben” magyar fordítással használják). A jelmondatot egy verseny alapján hirdették ki, amelyen nyolcvanezer 10 és 20 év közötti európai fiatal vett részt az Európai Unió valamennyi tagállamából. A tagállamok egy-egy jelentős személyiségét magában foglaló európai zsűri a beérkezett javaslatok közül választotta ki a jelmondatot. 4. Az Európa Nap Robert Schuman francia külügyminiszter 1950. május 9-én tette közé azt a javaslatot, amely a közös európai béke megteremtését és egy közös Európa létrehozását tűzte ki célul. A javaslat, közismert nevén a Schuman Nyilatkozat (Schuman Declaration) hívta életre az Európai Közösségeket. Mára május 9. európai szimbólummá vált, és az Európai Unió politikai egységét jelképezi. Az Európa Nap alkalmat ad olyan fesztiválokra, rendezvényekre, melyek az Unió népeit egymáshoz, Európát a polgárokhoz hozzák közelebb. 5. Az Euró, az egységes valuta 2002. január 1-je óta, több mint 300 millió európai polgár használja az eurót. Csupán 10 év kellett ahhoz, hogy a közös európai valuta elvét rögzítő Maastrichti Szerződéstől (1992. február) az EU eljusson az euró bankjegyek és pénzérmék 12 EU-országban való használatához. 1999. január 1-jén az euró lett az egységes európai valuta. Az euró bankjegyek és érmék 2002. január 1-jétől kerültek forgalomba. Az euró logót a görög epszilon (a kultúra az európai civilizáció közös bölcsője) és az Európa szó első betűje nyomán alkották meg. A két párhuzamos vonal az euró stabilitását jelképezi. 6. Az uniós szimbólumok használata Bár az alapszerződésekben a jelképek nem szerepelnek, minden tagországban elfogadják és használják ezeket a szimbólumokat. A Lisszaboni Szerződéshez csatolt 51. Nyilatkozatban „Belgium, Bulgária, Németország, Görögország, Spanyolország, Olaszország, Ciprus, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Ausztria, Portugália, Románia, Szlovénia és Szlovákia kijelenti, hogy a kék alapon tizenkét arany csillag alkotta körből álló zászlót, Ludwig van Beethoven IX. szimfóniája Örömódájának részletét mint himnuszt, az ’Egyesülve a sokféleségben’ jelmondatot, az eurót mint az Európai Unió pénznemét, valamint a május 9-i Európa-napot továbbra is a polgárok Európai Unióhoz való közös kötődése és az Európai Unióval való kapcsolata jelképeinek tekinti”.

101

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE Az Európai Parlament 2008. október 8-i határozata alapján elfogadja saját szimbólumaiként az unió jelképeit. Az Európai Parlament eljárási szabályzatát úgy módosították, hogy abba bekerült egy, az unió jelképeivel foglalkozó rész. Eszerint „a parlament elismeri, és sajátjaként fogadja el az unió alábbi jelképeit: − a zászlót, amely kék alapon tizenkét arany csillag alkotta körből áll; − a himnuszt, amely Ludwig van Beethoven IX. szimfóniájának Örömódáján alapul; − a jelmondatot: „Egyesülve a sokféleségben”. Az EP május 9-én ünnepli meg az Európa-napot. Az uniós zászlót el kell helyezni minden parlamenti épületen és minden ülésteremben. A himnuszt minden alakuló és egyéb ünnepélyes ülés megnyitásakor le kell játszani, különösen az állam- és kormányfők üdvözlésére. A jelmondatot pedig fel kell tüntetni a parlament hivatalos dokumentumain – áll az elfogadott szövegben.

102


13. KIEGÉSZÍTÉSEK 13.1 IRODALOMJEGYZÉK – KÖTELEZŐ IRODALOM Tóvári Judit: Az Európai Unió információs rendszere. – Eger : EKF, 2002. – 173 p. : ill. Az Európai Unió évkönyve : 1999-2000. – Budapest : DHV Magyarország : Osiris, 2000. – 579 p. – (Magyarország az Európai Unióban) Hirschler András (fel. szerk.) Kulcs Európához: az Európai Közösséggel kapcsolatos magyarországi információs források kézikönyve. – 5. átdolg. kiad. – Budapest : ITD Hungary, 1999. – 148 p. – (Európa füzetek) Koreny Ágnes Az Európai Unió információs és dokumentációs rendszere. – In: Tudományos és műszaki tájékoztatás. – 45. évf. 2. sz. (1998), p. 51-61. Mann, Michael R. Az Európa Parlament könyvtára. – In: Tudományos és műszaki tájékoztatás. – 43. évf. 3. sz. (1996), p. 114-117. Szauer, Axel Elektronikus információszolgáltatások az Európai Közösség Bizottságában. – In: Tudományos és műszaki tájékoztatás. – 41. évf. 5. sz. (1994), p. 194-197. 13.1.1 Hivatkozások

Elektronikus dokumentumok / források 1.: http://hu.wikipedia.org/wiki/Eur%C3%B3pai_Uni%C3%B3 2.: http://hu.wikipedia.org/wiki/Maastrichti_szerz%C5%91d%C3%A9s 3.: http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%B3mai_szerz%C5%91d%C3%A9s 4.: http://hu.wikipedia.org/wiki/Amszterdami_szerz%C5%91d%C3%A9s 5.: http://hu.wikipedia.org/wiki/Nizzai_szerz%C5%91d%C3%A9s 6.:http://hu.wikipedia.org/wiki/Min%C5%91s%C3%ADtett_t%C3%B6bbs% C3%A9gi_szavaz%C3%A1s 7.: http://hu.wikipedia.org/wiki/Az_Eur%C3%B3pai_Uni%C3%B3_Tan%C3%A1csa 8.:http://hu.wikipedia.org/wiki/Az_Eur%C3%B3pai_Uni%C3%B3_h%C3% A1rom_pill%C3%A9re 9.: http://hu.wikipedia.org/wiki/Eur%C3%B3pai_Parlament 10.: http://hu.wikipedia.org/wiki/Eur%C3%B3pai_Uni%C3%B3_Alapjogi_ Chart%C3%A1ja 11.: http://hu.wikipedia.org/wiki/Eur%C3%B3pai_Bizotts%C3%A1g 12.: http://hu.wikipedia.org/wiki/Lisszaboni_szerz%C5%91d%C3%A9s – cite_noteAz_els.C5.91_.C3.ADr_n.C3.A9pszavaz.C3.A1s_eredm.C3.A9nye-3 13: http://europa.eu/lisbon_treaty/glance/index_hu.htm 14: http://europa.eu/index_hu.htm 15: http://europa.eu/about-eu/basic-information/index_hu.htm 103

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE 16: http://ec.europa.eu/publications/booklets/eu_glance/66/index_hu.htm 17: http://europa.eu 18: http://europa.eu/index_hu.htm 19: http://europa.eu/institutions/consultative/eesc/index_hu.htm 20: http://europa.eu/institutions/consultative/cor/index_hu.htm 21: http://europa.eu/institutions/financial/eib/index_hu.htm 22: http://europa.eu/institutions/financial/eif/index_hu.htm 23: http://europa.eu/institutions/financial/ecb/index_hu.htm 24: http://europa.eu/institutions/others/ombudsman/index_hu.htm 25: http://europa.eu/institutions/others/edps/index_hu.htm 26: http://publications.europa.eu/index_hu.htm 27: http://europa.eu/epso/index_hu.htm 28: http://europa.eu/eas/index_en.htm 29: http://europa.eu.int/eur-lex 30: http://eur-lex.europa.eu/JOIndex.do?ihmlang=hu 31: http://eur-lex.europa.eu/RECH_menu.do?ihmlang=hu 32: http://eur-lex.europa.eu/expert/sg/sga_cnct/ celexexp!dev?LANG=HU&BASE=bas-chu 33: http://eur-lex.europa.eu/hu/treaties/index.htm 34: http://eur-lex.europa.eu/hu/accords/accords.htm 35: http://www.consilium.europa.eu/showPage.aspx?id=252&lang=HU 36: http://ec.europa.eu/world/agreements/default.home.do 37: http://eur-lex.europa.eu/hu/legis/index.htm 38: http://eur-lex.europa.eu/hu/prep/index.htm 39: http://eur-lex.europa.eu/JURISIndex.do?ihmlang=hu 40: http://eur-lex.europa.eu/hu/questions/questions.htm 13.1.2 Hivatkozások

Nyomtatott dokumentumok / források I/1: Tóvári Judit – Az Európai Unió információs rendszere – Eger : EKF, 2002. – 173 p. I/2 – I/18 – A további hivatkozások Tóvári Judit I/1 alatt jelzett könyvének ezen tananyagba változtatás nélkül átvett részeire vonatkoznak. 13.2 GLOSSZÁRIUM, KULCSFOGALMAK ÉRTELMEZÉSE

Fogalmak az EU honlapján elérhető eurozsargon szótár alapján Abszorpciós kapacitás Az abszorpciós kapacitás általában azt mutatja meg, hogy egy ország vagy szervezet mennyi támogatást tud fogadni és hatékonyan felhasználni. A fejlődő országok esetében gyakran hiányzik ez a fajta felvevőképesség. Például lehet, hogy egy ország elegendő támogatást kap a területén élő gyermekek iskoláztatására, viszont ha nem rendelkezik megfelelő számú tanárral vagy iskolával, illetve a támogatás kezeléséhez szükséges adminisztratív rendszerrel, rövid távon nem tudja a kapott összegeket hasznosítani. Az első lépést a 104

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE tanárok képzése, új iskolák építése és a rendszer hatékonyságának javítása terén kell megtenni, azaz először az ország „abszorpciós kapacitását” kell növelni. Alapító atyák A második világháborút követő években Jean Monnet, Robert Schuman és más hasonló nagy politikusok Európa népeinek hosszan tartó békében és barátságban való egyesítéséről álmodoztak. Az elmúlt ötven év során, az EU kiépülésével álmaik valóra váltak. Ezért hívjuk őket az Európai Unió alapító atyáinak. Alkotmány Jelenleg az EU négy alapszerződésen és a Lisszaboni Szerződésen nyugszik. Ezek a dokumentumok határozzák meg működésének szabályait. Mivel az alapszerződések hoszszúak és összetettek, az EU vezetőinek szándékában áll egyetlen, rövid és egyszerű dokumentummal helyettesíteni őket. Az alkotmányos szerződés, melyet 2004-ben az Európai Tanács elfogadott és aláírt, végül nem léphetett életbe, mivel a francia és holland lakosság 2005-ben népszavazás keretében elutasította a szöveget. Átláthatóság Az „átláthatóság" kifejezést gyakran használják az uniós intézmények munkájával kapcsolatban a nagyközönség előtti nyitottság kifejezésére. Az EU-intézmények még nyitottabbá kívánnak válni, ezért erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy az érdeklődők könnyebben jussanak információhoz, valamint érthetőbb és olvasmányosabb dokumentumokhoz. Ez a törekvés magában foglalja a jogi szövegek egyszerűbb megfogalmazását, és a jogszabályi hierarchia csúcsán egy rövid, egységes és egyszerűsített reformszerződés megalkotását. Bővítés Az 1950-es években az EU-nak csupán hat tagállama volt; jelenleg már 27 tagot számlál. A tagállamok számának növekedését bővítésnek nevezzük. Az EU története során már több alkalommal volt példa bővítésre. * 1950-es évek Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország, Olaszország * 1973 Dánia, Egyesült Királyság, Írország * 1981 Görögország * 1986 Portugália, Spanyolország * 1995 Ausztria, Finnország, Svédország * 2004 Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia. * 2007 Bulgária és Románia Civil társadalom Azon nem kormányzati szervezetek és egyesületek gyűjtőneve, amelyek szakmákat, érdekcsoportokat vagy társadalmi csoportokat képviselnek. Ide tartoznak pl. a szakszervezetek, a munkaadói szervezetek, a környezetvédelmi lobbicsoportok, a nőket, a gazdálkodó105

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE kat vagy a fogyatékkal élőket képviselő csoportok. Mivel ezek a szervezetek bizonyos területeken nagy szakértelemmel rendelkeznek, és részt vesznek az uniós szakpolitikák végrehajtásában és felügyeletében, az EU rendszeresen konzultál képviselőikkel, és arra törekszik, hogy a civil társadalom nagyobb szerepet kapjon az európai szakpolitikák kidolgozásában. Csatlakozó ország A csatlakozó ország státuszt az a tagjelölt ország nyerheti el, amely megfelel a koppenhágai kritériumoknak, és az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalásai lezárultak. EFTA Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás rövidítése. A szervezetet 1960-ban hozták létre annak érdekében, hogy elősegítsék az áruk tagállamok közötti szabad kereskedelmét. Eredetileg hét tagja volt: Ausztria, Dánia, az Egyesült Királyság, Norvégia, Portugália, Svájc és Svédország. Finnország 1961-ben, Izland 1970-ben, Liechtenstein pedig 1991-ben csatlakozott. 1973-ban az Egyesült Királyság és Dánia kivált az EFTÁ-ból, és az EGK-hoz (lásd alább) társult. Őket 1986-ban követte Portugália, illetve 1995-ben Ausztria, Finnország és Svédország. Az EFTA mai tagállamai: Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc. EGK Az Európai Gazdasági Közösség rövidítése. Az EGK a három Európai Közösség (lásd alább) egyike. 1957-ben hozták létre, célja Európa gazdasági integrációjának megvalósítása. Eredetileg hat tagállamból állt: Belgiumból, Franciaországból, Hollandiából, Németországból, Luxemburgból és Olaszországból. Az EGK – melynek neve 1993-ban a Maastrichti Szerződés hatályba lépésével Európai Közösségre (EK) változott – a jelenlegi Európai Unió alapját képezi. EGT Az Európai Gazdasági Térség rövidítése, amely az Európai Unióból és valamennyi EFTA-tagállamból áll (lásd fent), Svájc kivételével. Az EGT-Megállapodás, amely 1994. január 1-jén lépett hatályba, lehetővé teszi Izland, Liechtenstein és Norvégia számára, hogy élhessenek az EU közös piaca által nyújtott előnyökkel anélkül, hogy az EUtagsággal járó kötelezettségek és kiváltságok teljes köre vonatkoznak rájuk. Erasmus A nagy reneszánsz tudós nevét egy 1987 óta működő uniós oktatási program viseli. Jóval 1,5 millió felett van azon diákok száma, akik részesülhettek az Erasmus program nyújtotta előnyökben. Az uniós kezdeményezés révén az európai egyetemistáknak lehetőségük nyílik arra, hogy életükben először megtapasztalják, milyen külföldön élni és tanulni. Érdekelt fél Érintett félnek nevezzük mindazokat a személyeket vagy szervezeteket, akiknek vagy amelyeknek egy jogalkotási vagy politikai döntéshozási folyamathoz valamilyen érdekük 106

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE fűződik, vagy valamilyen szinten érintettek általa. Új jogszabályok megalkotása vagy új politikai kezdeményezések előterjesztése előtt az Európai Bizottság az érintett felek lehető legszélesebb körével folytat konzultációt. Eurokrata Az „eurokrata” a „bürokrata” szó mintájára alkotott kifejezés. Az EU-intézményekben (köztük a Parlamentben, a Tanácsban és a Bizottságban) dolgozó több ezer munkatársra utal. Európai év Az EU vagy az Európa Tanács évente-kétévente európai évnek nyilvánít egy adott évet annak érdekében, hogy kiemelkedően fontos európai témákra hívja fel az emberek figyelmét. Minden európai év során számos különleges rendezvényre kerül sor az adott témához kapcsolódóan. 2008 a kultúrák közötti párbeszéd európai éve. Európai integráció A kifejezés az európai országok és népek közötti egység megteremtésének folyamatára utal. Az Európai Unió tagországai ennek érdekében egyesítik erőforrásaikat, és számos kérdésben közös döntéseket hoznak. Ez a közös döntéshozatal az EU-intézmények (köztük a Parlament, a Tanács és a Bizottság) együttműködése keretében történik. Európai Közösségek Az 1950-es években hat európai ország elhatározta, hogy egyesíti gazdasági erőforrásait, és gazdasági ügyekben közös döntéshozatali rendszert hoz létre. Az általuk e célból létrehozott három szervezet: − az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK), − az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) és − az Európai Gazdasági Közösség (EGK). E három közösségre – gyűjtőnevükön az „Európai Közösségekre" – alapul a jelenlegi Európai Unió. Az EGK-t, amely rövid időn belül a legfontosabbá vált a három szervezet közül, végül az egyszerűbb „Európai Közösség" (EK) névre keresztelték át. Az EK-döntések „közösségi módszerrel" (lásd alább), azaz az EU intézményein keresztül születnek. Ez az EU minden tevékenységére igaz, kivéve a kizárólag kormányok közötti megállapodással eldönthető kérdéseket. Európa-nap, május 9. 1950. május 9-én tartotta meg Robert Schuman akkori francia külügyminiszter híressé vált beszédét, melyben javaslatot tett az európai integráció (lásd alább) létrehozására. Schuman az európai összefogásban látta a háborúból kilábaló Európa számára a béke biztosításának és a jólét megteremtésének zálogát. Javaslataival képletesen a mai Európai Unió alapkövét rakta le, ezért május 9-ét az EU születésnapjaként ünnepeljük.

107

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE Euroszkeptikus Gyakori kifejezés, melyet olyan emberekre használunk, akik ellenzik az európai integrációt, vagy „szkeptikusak” az Uniót és célkitűzéseit illetően. Főigazgatóság A legfontosabb uniós intézmények (Bizottság, Tanács és Parlament) több szervezeti egységből állnak, melyeket főigazgatóságoknak neveznek (angolul „Directorate-General”, „DG”). A főigazgatóságok mindegyike meghatározott feladatokért vagy szakpolitikai területekért felel. A főigazgatóságok irányítását a főigazgató végzi. Kohézió Szó szerinti jelentése: összetartó erő. A „szociális kohézió elősegítése” kifejezés az EU azon törekvésére utal, hogy mindenki számára helyet biztosítson a társadalomban. E szándékának megfelelően az Unió küzdelmet folytat például a szegénység, a munkanélküliség és a hátrányos megkülönböztetés ellen. Az uniós költségvetés részét képező ún. Kohéziós Alap az Európai Közösséget összetartó erő növelésére irányuló projekteket segíti. Ebből az alapból támogatható például olyan új közúti vagy vasúti összeköttetések kiépítése, amelyek a hátrányos helyzetű régiók számára lehetővé teszik, hogy bekapcsolódhassanak az EU gazdasági életébe. Kompetenciák Azaz „hatáskörök és felelősségi körök”. Gyakran használják politikai viták során arra vonatkozóan, hogy az EU-intézményeknek milyen hatáskörük és felelősségi körük legyen, és mi maradjon a nemzeti, regionális és helyi hatóságok feladata. Koppenhágai kritériumok 1993 júniusában a Koppenhágában ülésező uniós vezetők három kritériumot határoztak meg a tagjelölt országok (lásd alább) csatlakozásának feltételeként. Az első kritérium olyan stabil intézményrendszer megléte, amely biztosítja a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat és a kisebbségek tiszteletben tartását. A második a működő piacgazdaság, a harmadik pedig a közösségi vívmányok (acquis) maradéktalan átvétele és az Európai Unió célkitűzéseinek támogatása. Ezenkívül a csatlakozni kívánó országok közigazgatásának képesnek kell lennie az uniós jogszabályok gyakorlati alkalmazására és kezelésére. Az EU szabadon dönthet arról, mikor ítéli úgy, hogy egy adott tagállam eleget tett a koppenhágai kritériumoknak, illetve arról, mikor kész fogadni az új tagot. Közös piac Az 1957-ben létrejött EGK (lásd fent) alapját az ún. „közös piac” adta. Ez azt jelenti, hogy a személyek, az áruk és a szolgáltatások a tagállamok között határellenőrzések és vámfizetés nélkül, szabadon mozoghatnak, mintha a tagállamok egyetlen országot alkotnának. Az alapelv megvalósítása azonban időt vett igénybe: az EGK-országok közötti vámokat 1968. július 1-jéig nem törölték el teljes mértékben. A kereskedelem további akadálya-

108

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE inak megszüntetése szintén hosszú időbe telt. A valóban egységes belső piacot így csak 1992 végére sikerült megvalósítani. Az „egységes piac” kifejezés ekkor vált elterjedtté. Közösségi vívmányok („acquis communautaires”) A közösségi vívmányok kifejezés – franciául „acquis communautaires” – a tagállamokra vonatkozó jogok és kötelességek összességét takarja. A vívmányok lényegében az európai integráció mindenkori állapotát, fejlettségét tükrözik. Közéjük tartoznak az uniós szerződések és jogszabályok, a nyilatkozatok, az állásfoglalások, az uniós ügyekhez kapcsolódó nemzetközi megállapodások és az Európai Bíróság ítéletei. Az „acquis” részét képezik azok az intézkedések is, melyeket a tagállamok az igazságügy, a belügy, valamint a közös kül- és biztonságpolitika terén közösen léptetnek életbe. A vívmányok elfogadása tehát az EU jellegét meghatározó szabályok teljes körű átvételét jelenti. A csatlakozni kívánó országok felvételének feltétele, hogy elfogadják a közösségi vívmányokat, és az uniós jogszabályokat átültessék saját nemzeti jogukba. Kulturális fővárosok Minden évben más európai város vagy városok viselhetik az „Európa kulturális fővárosa” címet. A kezdeményezés célja az, hogy népszerűsítse és ünnepelje az adott város kulturális vívmányait és szépségét, tudatosítva ezzel az európai polgárokban, milyen gazdag közös örökséget tudhatnak magukénak. 2008-ban az angliai Liverpool és a norvégiai Stavanger viseli az Európa kulturális fővárosa címet. Harmonizáció Jelentheti a különböző tagállamok nemzeti törvényeinek összehangolását. Ennek gyakran az a célja, hogy a tagállamok felszámolják azokat a nemzeti szintű akadályokat, amelyek gátolják a munkaerő, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását. Más szóval a harmonizáció biztosítja, hogy az EU hatáskörébe tartozó bármely területen az egyes tagállamok által felállított szabályok hasonló kötelezettségekkel járnak a polgárokra nézve, és minden egyes országban bizonyos minimális követelményeket szabnak meg. A harmonizáció fogalmához tartozik a nemzeti műszaki normák összehangolása is. Ennek célja, hogy a termékek és szolgáltatások kereskedelme akadálymentesen történjen az EU-ban. A közhiedelemmel ellentétben a harmonizáció nem azt jelenti, hogy az uborka görbületének mértékétől a sárgarépa színéig mindent szabványosítani kell. Egyszerűen csak arról van szó, hogy az EU-tagállamok elismerik egymás biztonsági normáit. Hivatalos nyelvek 2007. január 1-je óta az Európai Uniónak 23 hivatalos nyelve van: angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén. Az uniós jogszabályok a hivatalos nyelvek mindegyikén megjelennek. Az EU intézményeivel e nyelvek bármelyikén kapcsolatba lehet lépni. Európában természetesen sok más nyelvet is beszélnek, és az európaiak nagy becsben tartják a nemzeti és regionális nyelvek sokféleségét, mely része gazdag kulturális örökségünknek. Az Európai Bizottság számos program keretében népszerűsíti a nyelvtanulást és a nyelvi sokféleséget. 109

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE Maastrichti kritériumok Az öt maastrichti kritérium azt határozza meg, hogy egy adott uniós tagállam készen áll-e az euró bevezetésére. A kritériumok a következők: − árstabilitás, − költségvetési hiány, − adósság, kamatlábak, − árfolyamstabilitás. (A kritériumok a Maastrichti Szerződésben szerepelnek, ezért kapták a „maastrichti” jelzőt.) Minősített többségi szavazás Az Európai Unió Tanácsa a legtöbb kérdésben szavazás útján határoz. Minden országnak nagyjából a népessége arányában meghatározott számú szavazata van. Az egyes országokra jutó szavazatok száma a következő: Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és Olaszország 29 Lengyelország és Spanyolország 27 Románia 14 Hollandia 13 Belgium, Cseh Köztársaság, Görögország, Magyarország és Portugália 12 Ausztria, Bulgária és Svédország 10 Dánia, Finnország, Írország, Litvánia és Szlovákia 7 Ciprus, Észtország, Lettország, Luxemburg és Szlovénia 4 Málta 3 Összesen: 345 Ezenfelül a tagállamok kérhetik annak ellenőrzését, hogy az igennel szavazó tagállamok képviselik-e az Unió teljes népességének legalább 62%-át. Ha nem ez a helyzet, a döntés nem fogadható el. Négy alapszabadság Az EU egyik legnagyobb vívmánya, hogy olyan határoktól mentes térséget hozott létre, amelyen belül (1) a személyek, (2) az áruk, (3) a szolgáltatások és (4) a tőke szabadon mozoghat. Ezt a négy szabadságot a „négy alapszabadságnak" is nevezik. Pénzügyi terv Az EU-nak jó előre meg kell terveznie a munkáját, illetve biztosítania kell azt, hogy elég pénz álljon rendelkezésére tervei megvalósításához. Az EU fő intézményeinek (a Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak) ezért idejekorán meg kell állapodniuk a követ110

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE kező néhány év prioritásairól, és elő kell terjeszteniük a régebben „pénzügyi tervnek”, ma inkább „pénzügyi keretnek” nevezett költségtervezetet. Ez a pénzügyi terv vagy keret határozza meg, hogy az EU maximálisan mennyit költhet, és pontosan mire. Pillér Az Európai Unió három különálló (politikai) területen hozza meg döntéseit, amelyek az EU három „pilléreként” ismertek. − Az első pillér a közösségi dimenzió, amely a legtöbb olyan közös szakpolitikára kiterjed, ahol a döntéseket közösségi módszerrel (lásd fent) hozzák, azaz a döntéshozatali folyamatban a Bizottság, a Parlament és a Tanács is részt vesz. − A második pillér a közös kül- és biztonságpolitika, ahol a döntéseket a Tanács egyedül hozza meg. − A harmadik pillér a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés, ahol a döntéseket szintén a Tanács hozza. Schengeni térség (schengeni országok) 1985-ben öt EU-tagállam (Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxembourg és Németország) megállapodott arról, hogy felszámolja a közös határokon átutazók ellenőrzését. Ezáltal megszületett a belső határok nélküli, ún. schengeni térség. (Schengen egyébként a megállapodás aláírásának helyszínéül szolgáló luxembourgi városka neve.) A schengeni országok közös vízumpolitikát vezettek be a schengeni térség egészét illetően, és megegyeztek a külső határok hatékony ellenőrzéséről. A megállapodás értelmében korlátozott időtartamig a belső határokon is lehet ellenőrzéseket végezni, amennyiben azt a közrend vagy a nemzetbiztonság szükségessé teszi. A schengeni térség lépésről lépésre bővült. Ma már beletartozik az EU csaknem valamennyi országa, valamint Izland és Norvégia is. Strasbourg Strasbourg a német határ közelében található francia város, mely havonta egyszer egy héten keresztül szolgál az Európai Parlament plenáris üléseinek helyszínéül. A város egyúttal az uniós intézményrendszeren kívül álló Emberi Jogok Európai Bíróságának és az Európa Tanácsnak is székhelye. A „Strasbourg" kifejezést a média esetenként metaforikusan a fenti szervezetek jelölésére is alkalmazza. Szomszédságpolitika Az európai szomszédságpolitika kidolgozására az EU 2004-es bővítése idején került sor. A szomszédságpolitika célja annak elkerülése, hogy a kibővült Unió elszigetelődjön a környező országoktól. Helyette a Közösség a stabilitás erősítésére törekszik, valamint arra, hogy mindenki számára biztonságot és jólétet biztosíthasson. A szomszédságpolitika az alábbi közös értékekre épül: demokrácia, emberi jogok, jogállamiság, jó kormányzás, piacgazdaság és fenntartható fejlődés. Az EU szomszédsági kapcsolatainak mélységét az befolyásolja, hogy az adott ország milyen mértékben tartja tiszteletben a fenti értékeket. Az európai szomszédságpolitika alapját az egyes partnerországok és az EU között létrejött 111

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE kétoldalú szomszédságpolitikai cselekvési tervek adják. Haut de la page Ezek a dokumentumok olyan célkitűzéseket tartalmaznak, melyek rövid és középtávú politikai és gazdasági reformokra irányulnak. Szubszidiaritás A „szubszidiaritás elve” értelmében az uniós döntéseket mindig a polgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten kell meghozni. Vagyis az Unió egy adott kérdésben csak akkor cselekszik (kivéve természetesen azokat az ügyeket, amelyekért egyedül az Unió felel), ha az EU-intézkedés hatékonyabb, mint a nemzeti, regionális vagy helyi szinten hozott intézkedés. Tanács Európai szinten három olyan szerv létezik, amelynek a nevében előfordul a „tanács” szó: Európai Tanács: Az uniós tagállamok állam- és kormányfőinek (azaz elnökeinek és/vagy miniszterelnökeinek), valamint az Európai Bizottság elnökének értekezlete. Az Európai Tanács elméletileg évente négyszer ülésezik, hogy megegyezzen az uniós politikák terén felmerülő kérdésekben, és számba vegye az elért eredményeket. Ez az Európai Unió legmagasabb szintű politikai döntéshozatali szerve, ezért üléseit gyakran „csúcstalálkozóknak" nevezik. Az Európai Unió Tanácsa: Korábbi elnevezése: Miniszterek Tanácsa. A tagállamok kormányainak minisztereiből áll. A Tanács rendszeresen ülésezik, részletes döntéseket hoz, és közösségi jogszabályokat fogad el. Európa Tanács: Az Európa Tanács nem az EU intézménye. A strasbourgi székhelyű kormányközi szervezet célja többek között az emberi jogok védelme, Európa kulturális sokszínűségének támogatása, valamint küzdelem olyan társadalmi problémák ellen, mint az idegengyűlölet vagy az intolerancia. Az Európa Tanácsot 1949-ben alapították, első eredményeinek egyike az emberi jogokról szóló európai egyezmény kidolgozása volt. Annak érdekében, hogy a polgárok gyakorolhassák az egyezmény szerinti jogaikat, az Európa Tanács létrehozta az Emberi Jogok Európai Bíróságát.

112


14. ÁBRAJEGYZÉK 1. kép 2. kép 3. kép 4. kép 5. kép 6. kép 7. kép 8. kép 9. kép 10. kép 11. kép 12. kép 13. kép 14. kép 15. kép 16. kép 17. kép 18. kép 19. kép 20. kép 21. kép 22. kép 23. kép 24. kép 25. kép 26. kép 27. kép 28. kép 29. kép 30. kép

Szögesdrót Berlinben. A hidegháború évtizedekre kettészakította Európát ............ 9 Az európai együttműködés egyre szélesebb területekre terjedt ki......................... 11 Ülésterem. Munkában a képviselők ...................................................................... 13 Herman Van Rompuay .......................................................................................... 17 Népszavazás a szerződésről. Igenre buzdító plakát ............................................... 19 Az Európa Parlament épülete ................................................................................ 20 Az Európa Parlament ülésterme ............................................................................ 25 Az Európa Tanács strasbourgi épülete .................................................................. 31 Az Európai Központi Bank épülete Frankfurtban ................................................. 33 Az Európa Szerver magyar nyelvű nyitólapja ....................................................... 36 Az Európai Bizottság épülete Brüsszelben............................................................ 39 Európa képekben. Ingyen letölthető dokumentumok sokaságát kínálja a honlap .................................................................................................................... 43 Az Európai Unió Bírósága a jog tiszteletben tartását hivatott biztosítani ............ 47 A Számvevőszék épülete. Külső ellenőrként segítenek ........................................ 47 Az Europe Direct közismert emblémája............................................................... 52 A Dokumentációs Központ oldalainak nyitólapja az uniós portálon .................... 54 Hozzáférés a Hivatalos Laphoz az EUR-Lexen keresztül ..................................... 56 Nyitott könyv. A könyvtárak dokumentumainak hatalmas méretű rendszerében kell eligazodni ....................................................................................................... 59 Az uniós portál magyar nyelvű főoldala ............................................................... 63 Keresés az EUR-Lexben. A vessző írásjel használatával a vele elválasztott szavak mindegyikére kereshetünk ......................................................................... 65 Keresés az EUR-Lexben. Az ÉS kötőszóval leszűkítjük a keresést az együttes előfordulásokra ...................................................................................................... 66 Keresés az EUR-Lexben. A KIVÉVE szóval kizárjuk a megadott szópárok együttes előfordulását a keresésből ....................................................................... 67 Keresés csonkolással az EUR-Lexben .................................................................. 68 Az EUR-Lex megőrzi kereséseink történetét ........................................................ 72 Az EUR-Lex egyszerű és részletes (bővített) keresést tesz lehetővé .................... 76 A részletes keresésnek számos szempontja lehet .................................................. 76 A részletes keresés eredményességét segíti, ha rendelkezünk megfelelő információkkal....................................................................................................... 80 Előadás az egri főiskolán. Az Unió a mobilitást kulcsfontosságú kérdésnek tartja ....................................................................................................................... 86 A külföldön való tanulást több programmal támogatja az EU .............................. 87 Könyvtárban. A polcokon és a katalógusokban rendnek kell lennie ..................... 91

113


15. MÉDIAELEMEK Fájlnév

Ssz.

Méret

Dátum

Típus

1.

19_h01.mp3

848.1 KB

2010-10-18 7:05

sound

1.

19_v02.flv

11.87 MB

2010-10-22 14:45

video

2.

19sikesandoraliszaboniszerzodesalairasa.flv

33.21 MB

2010-09-17 12:47

video

1.

19_a_01.swf

6.08 MB

2010-10-26 13:54

anim

2.

19_a02.swf

2.2 MB

2010-10-22 13:08

anim

3.

19_a_03.swf

1.47 MB

2010-10-26 13:54

anim

114


16. TESZTEK 16.1 GYAKORLÓTESZT SC Kérdés Kép Válasz Válasz Válasz SC Kérdés Kép Válasz Válasz Válasz SC Kérdés Kép Válasz Válasz Válasz SC Kérdés Kép Válasz Válasz Válasz

SC Kérdés Kép Válasz

Mikortól módosítja végérvényesen a szerződés a jelenlegi szavazati rendszert? 2012 2017 2014

HIBAS HELYES HIBAS

Az EU-népesség legalább hány százalékának támogatása szükséges a döntéshez a kettős többség elve szerint? 65 55 60

HELYES HIBAS HIBAS

Mely országok egyesítették először a szén- és acéltermelésüket? francia, belga német, francia, benelux államok német és francia

HIBAS HIBAS HELYES

Mely országok hozták létre az Európai Szén- és Acélközösséget? Franciaország, az NSZK, Olaszország, Belgium, Luxemburg és HELYES Hollandia Franciaország, Anglia, Olaszország, Belgium, Luxemburg és Hol- HIBAS landia Franciaország, az NSZK, Anglia, Belgium, Luxemburg és Hollan- HIBAS dia

Ki felel az EP szabályszerű működésért? az EP főtitkársága

HIBAS 115

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE Válasz Válasz SC Kérdés Kép Válasz Válasz Válasz SC Kérdés Kép Válasz Válasz Válasz SC Kérdés Kép Válasz Válasz Válasz SC Kérdés Kép Válasz Válasz Válasz SC Kérdés Kép Válasz Válasz Válasz SC Kérdés 116

az EP elnöke az EP elnöksége

HIBAS HELYES

Mely szervezett biztosítja az EP üléseinek, dokumentumainak nyilvánosságát? a Parlament III. Főigazgatósága az EP sajtókommunikációs főigazgatósága az EP dokumentációs központja

HELYES HIBAS HIBAS

Kit képvisel az Európai Unió Tanácsa az uniós jogalkotás folyamatában? a közös európai érdekeket az európai polgárokat a tagállami kormányokat

HIBAS HIBAS HELYES

Mikor és hol hirdették ki az Európai Unió alapjogi chartáját? 2004 decemberében Nizzában 2000 decemberében Nizzában 2005 májusában Rómában

HIBAS HELYES HIBAS

Milyen igazságszolgáltatási fórumai vannak az Európai Unió Bíróságainak? a Bíróság, a Számvevőszék, a Közszolgálati Törvényszék a Bíróság, a Törvényszék, a Számvevőszék a Bíróság, a Törvényszék, a Közszolgálati Törvényszék

HIBAS HIBAS HELYES

Melyik szerződés hozta létre a Számvevőszéket? Mikor? Párizsi dekrétum 1982-ben Brüsszeli Szerződés, 1975-ben Római megállapodás, 1995-ben

Mi tartozik az EU-intézmények közös dokumentumai sorába?

HIBAS HELYES HIBAS

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE Kép Válasz Válasz Válasz

SC Kérdés Kép Válasz Válasz Válasz SC Kérdés Kép Válasz Válasz Válasz SC Kérdés

Kép Válasz Válasz Válasz SC Kérdés Kép Válasz Válasz Válasz

Európai Unió Hírlevele, valamint az Részletes beszámoló az Eu- HIBAS rópai Unió tevékenységeiről című brosúra Európai Unió Brosúrája, valamint az Általános jelentés az Európai HIBAS Unió tevékenységeiről című kiadvány Európai Unió Hírlevele, valamint az Általános jelentés az Európai HELYES Unió tevékenységeiről című kiadvány

A jogszabályok és szerződések hány nagy fejezetre tagolódik az Európa Szerver főoldalán? kilenc hat négy

HIBAS HELYES HIBAS

Az Eur-Lex részletes keresésnek 2010 nyarán volt-e magyar nyelvű nyitólapja? nem igen csak angol nyelvű volt

HELYES HIBAS HIBAS

Melyik szó illik a kipontozott részre: „Jogszabályokat … dokumentumok alatt az összes olyan dokumentumot kell érteni, amelyek a jogalkotási vagy költségvetési eljárás különböző szakaszainak felelnek meg.”? megalapozó előkészítő osztályozó

HIBAS HELYES HIBAS

Hány fejezete van a PreLexben a dokumentumtárnak? hat kilenc hét

HIBAS HIBAS HELYES

117

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE SC Kérdés Kép Válasz Válasz Válasz SC Kérdés Kép Válasz Válasz Válasz SC Kérdés Kép Válasz Válasz Válasz SC Kérdés Kép Válasz Válasz Válasz

SC Kérdés Kép Válasz Válasz Válasz

118

Melyik szó illik a kipontozott részre: „Az adatbázisban a különböző eredetű dokumentumokat … azonosítja.”? sorozati jelzetük és Celex-számuk sorozati jelzetük keletkezési dátumuk

HIBAS HELYES HIBAS

Ki az Európa Parlament elnöke? Jorge Barroso Antonio Barroso Josep Borrel

HIBAS HIBAS HELYES

Mi az EICs? Európai Tájékoztatási Pontok Európai Információs Központok Regionális Információs Központok

HIBAS HELYES HIBAS

Mi a CORDIS? közösségi tájékoztató szolgálat, információs platform HIBAS közösségi kutatás-fejlesztési információs szolgálat HIBAS közösségi kutatás-fejlesztési információs szolgálat, interaktív in- HELYES formációs platform

Nyilvános könyvtár-e a brüsszeli? igen nem bizonyos részlegei

HIBAS HELYES HIBAS

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE 16.2 SC Kérdés Kép Válasz Válasz Válasz SC Kérdés Kép Válasz Válasz Válasz SC Kérdés Kép Válasz Válasz Válasz SC Kérdés Kép Válasz Válasz Válasz SC Kérdés Kép Válasz Válasz Válasz

ZÁRÓTESZT A.

Melyik szerződés szüntette meg a vétójogot a bel- és igazságügy legtöbb területén? Maastrichti Római Amsterdami

HIBAS HIBAS HELYES

Melyik szerződés teremtette meg a nemzeti parlamentek közvetlen beleszólásának lehetőségét az uniós jogalkotásba? Maastrichti Római Lisszaboni

HIBAS HIBAS HELYES

Minek a rövidítése az ESZAK? Európai Szén- és Acélközösség Nyugat-Európai Szén- és Acélközösség Európai Szén- és Acéltermelő Közösség

HELYES HIBAS HIBAS

Hol írták alá a Montánunió szerződést? Londonban Párizsban Rómában

HIBAS HELYES HIBAS

Mi az EMAS? környezetvédelmi vezetési rendszer környezetvédelmi büntetési rendszer környezetvédelmi hatóság

HELYES HIBAS HIBAS

119

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE SC Kérdés Kép Válasz Válasz Válasz


SC Kérdés Kép Válasz Válasz



120

Milyen dokumentumokat jelölnek a B4, B5 jelek az Európai Parlament iratai között? más intézményektől érkezett iratokat a plenáris ülésekre benyújtott javaslatokat régi EP-dokumentumokat

HIBAS HELYES HIBAS

Mi az Unió döntéshozatali folyamatában részt vevő három legfontosabb szerv? a Parlament, az Európai Unió Tanácsa és a Bizottság a Számvevőszék, az Európai Unió Tanácsa és a Bizottság a Parlament, az Európai Unió Tanácsa és a Bíróság

HELYES HIBAS HIBAS

Az alapító szerződéseket elsősorban mely alkalmakkor módosították? az új tagjelöltek jelentkezésekor az új tagállamok belépésekor

HIBAS HELYES

Milyen nyelveken érhető el ma az Európai Beruházási Bank honlapja? angol, francia, olasz német, angol, francia német, angol, olasz

HIBAS HELYES HIBAS

Melyik állítás igaz: az Európai Innovációs és Technológiai Intézet a tudományos, üzleti és oktatási forrásokat maga kutatja évi rendszerességgel szervez tudományos konferenciákat a legjobb tudományos, üzleti és oktatási forrásokat gyűjti egybe

HIBAS HIBAS HELYES

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE SC Kérdés Kép Válasz Válasz Válasz SC Kérdés Kép Válasz Válasz Válasz SC Kérdés Kép Válasz Válasz Válasz SC Kérdés Kép Válasz Válasz Válasz


A legtöbb kiadvány mivel kapcsolatosan érhető el? az Európai Unió tevékenységével szociális ügyekkel pénzügyekkel

HELYES HIBAS HIBAS

Melyik állítás igaz: az Európai Unió Kiadóhivatala intézményektől függetlenül működdik működése az intézmények közötti konzultáción alapul intézményközi működésű

HIBAS HIBAS HELYES

Milyen adathalmazban kereshetők a hatályos európai jogszabályok? európai uniós jogszabályok listáján európai uniós jogszabályok jegyzékén európai uniós jogszabályok katalógusán

HIBAS HELYES HIBAS

Melyik állítás igaz? Az EUR-Lex az Európai Közösségek által nemzetközi hatásköre HIBAS gyakorlása során létrehozott összes állásfoglalást tartalmazza. Az EUR-Lex az Európai Közösségek által nemzetközi hatásköre HIBAS gyakorlása során létrehozott összes irányelvet tartalmazza. Az EUR-Lex az Európai Közösségek által nemzetközi hatásköre HELYES gyakorlása során létrehozott összes okmányt tartalmazza.

Milyen eljárás típust jelöl a PRES a PreLex-ben? a Bizottság sajtótájékoztató anyagait a Tanács sajtótájékoztató anyagait a Parlament sajtótájékoztató anyagait

HIBAS HELYES HIBAS

121





122

Melyik állítás igaz? A kereséskor a megjelenés vagy az elfogadás évét hónapját, és HIBAS napját kell megadni. A kereséskor a megjelenés vagy az elfogadás évét és hónapját kell HIBAS megadni. A kereséskor a megjelenés vagy az elfogadás évét kell megadni HELYES négy számjeggyel.

Fejezze be a mondatot: Az Információs Központokon keresztül a nagyközönségnek módjában áll megismerni … ! a Bizottság sajtótájékoztató anyagait az Európa Tanács kiemelt témáit a Parlament sajtótájékoztató anyagait

HIBAS HELYES HIBAS

Melyik állítás igaz? Az Európai Bizottság Magyarországi Delegációja 1997. december HIBAS 1-jén nyitotta meg tájékoztatási központját Debrecenben Az Európai Bizottság Magyarországi Delegációja 2000. december HIBAS 1-jén nyitotta meg tájékoztatási központját Budapesten Az Európai Bizottság Magyarországi Delegációja 1998. december HELYES 1-jén nyitotta meg tájékoztatási központját Budapesten

Fejezze be a mondatot: A luxembourgi könyvtár gyűjtőköre, dokumentumtípusai, számítógépes rendszere megegyezik … ! a brüsszeli könyvtáréval az Európa Tanács könyvtáráéval a párizsi könyvtáréval

HELYES HIBAS HIBAS


Melyik állítás igaz? Az ECLAS az európai parlamenti könyvtárak online katalógusa Az ECLAS az európai bizottsági könyvtárak katalógusa Az ECLAS az európai bizottsági könyvtárak online katalógusa

16.3 SC Kérdés Kép Válasz Válasz Válasz SC Kérdés Kép Válasz Válasz Válasz SC Kérdés Kép Válasz Válasz Válasz SC Kérdés Kép Válasz Válasz Válasz

HIBAS HIBAS HELYES

ZÁRÓTESZT B.

Mely országok népszavazásain bukott el az Európai Alkotmány? francia, ír, holland ír, holland francia, holland

HIBAS HIBAS HELYES

Az EP költségvetés tervezésénél a kötelező és nem kötelező kiadások között van-e különbség? nincs bizonyos fejezetek esetében van van

HELYES HIBAS HIBAS

Mi az Európai Gazdasági Közösség közismert neve? Európai Piac Közös Piac Montánunió

HIBAS HELYES HIBAS

Mit mond ki az Egységes Európai Okmány? a nyugat-európai piac gazdasági egységét az európai piac pénzügyi egységét az Európai Unió gazdasági egységét

HIBAS HIBAS HELYES

123

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE SC Kérdés Kép Válasz Válasz Válasz SC Kérdés Kép Válasz Válasz Válasz SC Kérdés Kép Válasz Válasz Válasz SC Kérdés Kép Válasz Válasz Válasz SC Kérdés Kép Válasz Válasz Válasz SC Kérdés Kép 124

Milyen szintjei vannak az Európai Unió jogalkotásának? előkészítő javaslatok és elsődleges jogalkotás szintjei elsődleges és másodlagos jogalkotás szintjei másodlagos jogalkotás szintje

HIBAS HELYES HIBAS

A Tanács dokumentumai között milyen szériajel (series) jelöli a tenderkiírásokat, közbeszerzési versenypályázatok kiírásait? C L S

HIBAS HIBAS HELYES

Jelenleg hány tagja van az euro-övezetnek? 11 16 27

HIBAS HELYES HIBAS

Létrehozásakor hány tagja volt az euro-övezetnek? 16 9 11

HIBAS HIBAS HELYES

Melyik eljárást használják az EU jogalkotási tevékenységének többségére? együttdöntés konzultáció hozzájárulás

HELYES HIBAS HIBAS

Melyik eljárást használják a mezőgazdasági, adózási vagy versenypolitikai döntéseknél?

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE Válasz Válasz Válasz SC Kérdés Kép Válasz Válasz Válasz SC Kérdés Kép Válasz Válasz Válasz SC Kérdés Kép Válasz Válasz Válasz SC Kérdés Kép Válasz Válasz Válasz SC Kérdés Kép Válasz Válasz Válasz

együttdöntés konzultáció hozzájárulás

HIBAS HELYES HIBAS

Milyen hozzáférést biztosít az EUR-Lex az EU-s joganyaghoz? ingyenes részben fizetős regisztrációs díj ellenében ingyenes

HELYES HIBAS HIBAS

Mikor jelenik meg 23 és nem 22 nyelven a Hivatalos Lap? mindig 23 nyelven jelenik meg amikor az írek kérik mindig 22 nyelven jelenik meg

HIBAS HELYES HIBAS

Az Európai Közösségek által kötött megállapodásokhoz mi alapján férhetünk hozzá? a jegyzék fejezetei, valamint téma a jegyzék fejezetei, valamint kódszám alapján a jegyzék sorszáma, valamint téma alapján

HELYES HIBAS HIBAS

Mit jelent a vessző (,) írásjel az EUR-Lex-ben való általános kereséskor? csak az egyik szóra keres mindkét szóra, de legalább az egyikre keres csak az együttes előfordulásra keres

HIBAS HELYES HIBAS

Ha az egyszerű a kereséshez több szót használunk, azokat hogyan kell elválasztanunk? szóközzel vesszővel és kötőszóval

HELYES HIBAS HIBAS

125

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE SC Kérdés Kép Válasz Válasz Válasz IH Állítás

SC Kérdés Kép Válasz Válasz Válasz IH Állítás


Mit jelent a vessző (,) írásjel a PreLex-ben való kereséskor? csak az egyik szóra keres mindkét szóra, de legalább az egyikre keres csak az együttes előfordulásra keres

HIBAS HELYES HIBAS

Igaz-e: „Az Info Pontok rendelkeznek az Unió intézményeinek és a Igaz közösségi politikáknak a dokumentációs anyagaival.”?

Mikor kezdték kiépíteni az Info Pontok hálózatát? 1991-ben 2004-ben 1995-ben

HELYES HIBAS HIBAS

Igaz-e: „Strasbourgban, ahol a plenáris ülések zajlanak, nincs Igaz könyvtára az EP-nek.”?

Kik jogosultak az ECLAS-ban kikereshető gyűjtemények kikölcsönzésére? csak az EU tisztviselői bárki csak a parlamenti képviselők

HELYES HIBAS HIBAS

16.4 ZÁRÓTESZT C. SC Kérdés Kép Válasz Válasz Válasz

126

Kiléphetnek-e a tagállamok az EU-ból? igen 2016-ot követően nem

HELYES HIBAS HIBAS

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE SC Kérdés Kép Válasz Válasz Válasz SC Kérdés Kép Válasz Válasz Válasz SC Kérdés Kép Válasz Válasz Válasz SC Kérdés Kép Válasz Válasz Válasz SC Kérdés Kép Válasz Válasz Válasz SC Kérdés

A főképviselő milyen tisztséget tölt be az Európai Bizottságban? elnökhelyettesi alelnöki főtitkári

HIBAS HELYES HIBAS

Az Egységes Európai Okmány megszületését milyen meghatározó dokumentum követte? az Európai Közösségek Nyilatkozata az Európai Közösségek Deklarációja az Európai Közösségek Chartája

HIBAS HIBAS HELYES

Melyik szerződést tekinthetjük az Uniót megteremtő szerződésnek? a Maastrichti Szerződést a Lisszaboni Szerződést a római szerződéseket

HELYES HIBAS HIBAS

Mióta ingyenes a CELEX? 2004. július 1-jétől 2004. május 9-étől 2009. december 1-jétől

HELYES HIBAS HIBAS

Mik a SEC dokumentumok? jogszabályok bevezetésének hatásjelentései, statisztikai elemzések a Tanácsnak küldött számozás nélküli dokumentum a Bizottságnak az Európa Tanács számára készített dokumentumai

HELYES HIBAS HIBAS

Igaz, vagy sem, hogy az uniós költségvetés egyik prioritása a nyitott belső határok által elért mobilitás előmozdítására?

Kép 127

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE Válasz Válasz Válasz SC Kérdés Kép Válasz Válasz Válasz SC Kérdés Kép Válasz Válasz Válasz SC Kérdés Kép Válasz Válasz Válasz SC Kérdés Kép Válasz Válasz Válasz SC Kérdés Kép Válasz Válasz Válasz 128

igaz nem, a mobilitás javításáért minden tagállam maga felel nem, a mobilitás nincs a költségvetési prioritások között

HELYES HIBAS HIBAS

Miből áll az úgynevezett másodlagos jog? kizárólag az EU intézményei által elfogadott rendeletekből HIBAS javarészt az EU intézményei által elfogadott rendeletekből, irány- HELYES elvekből és ajánlásokból az EU intézményei által elfogadott irányelvekből és ajánlásokból HIBAS

Mely országok kérelmezték már, hogy az Unió tagjai lehessenek? Horvátország, Macedónia és Törökország Horvátország, Macedónia és Ciprus Horvátország, Málta és Törökország

HELYES HIBAS HIBAS

Mi az EPSO? Európai Központi Felvételi Hivatal Európai Személyzeti Irányítási Hivatal Európai Személyzeti Felvételi Hivatal

HIBAS HIBAS HELYES

Mely szolgáltatás tájékoztat az uniós közbeszerzésekről? TED CORDIS PreLex

HELYES HIBAS HIBAS

Miről ad tájékoztatást a „Docurama”? az Európai Bizottság főigazgatóságain és szolgálatain működő HIBAS dokumentumtárakról az Európai Bizottság főigazgatóságain és szolgálatain működő HELYES könyvtárak hálózatáról az Európai Unió Tanácsa szolgálatain működő könyvtárak hálóza- HIBAS

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE táról SC Kérdés Kép Válasz Válasz Válasz SC Kérdés Kép Válasz Válasz Válasz SC Kérdés Kép Válasz Válasz Válasz SC Kérdés Kép Válasz Válasz Válasz SC Kérdés Kép Válasz Válasz Válasz

Hány fejezetben kereshetők az uniós ügyek az egyszerű keresésben? húsz tizennyolc huszonkettő

HELYES HIBAS HIBAS

Leszűkíthető-e a keresés az EUR-Lex-ben csak a hatályos jogi aktusok közötti keresésre? igen nem igen, de több lépcsőben

HELYES HIBAS HIBAS

Mire utal a COM, vagy a SEC a PreLexben? a javaslat típusának kódja a javaslat típusának ideiglenes kódjele a javaslat benyújtási idejének kódja

HELYES HIBAS HIBAS

A PreLex bővített keresési opcióban az események lehulló menüpontja hány lehetőséget tartalmaz? 130 70 12

HELYES HIBAS HIBAS

Milyen céllal hozták létre az IRC hálózat társult tagjainak, a FEMIRC4-knek a hálózatát? a társult országok fokozottabb bevonása a kutatási és fejlesztési HELYES programokba az újonnan felvett országok fokozottabb bevonása a kutatási és HIBAS fejlesztési programokba a társult országok fokozottabb bevonása az adminisztratív prog- HIBAS 129

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE ramokba SC Kérdés Kép Válasz Válasz Válasz SC Kérdés Kép Válasz Válasz Válasz IH Állítás

130

Igaz, vagy sem: „Az Erasmus program célja mennyiségében és minőségében növelni a hallgatói és oktatói mobilitást.”? igaz csak a mennyiségi növelés a cél a minőségi növelés a cél

HELYES HIBAS HIBAS

Hol található az Európai Parlament könyvtárának főépülete? Luxemburg Brüsszel Párizs

HELYES HIBAS HIBAS

Igaz, vagy sem: ”Magyarországon az Európai Unió Letéti Könyvtá- Hamis ra az Országos Széchenyi Könyvtárban működik.”?

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZERE

Recommend Documents