Molnár Ákos
Peczöli Ákos
[email protected]
[email protected]
Az Európai Unió határellenőrzési rendszere II. - Aktuális kihívások Border Control System of the European Union II. – Current Challenges
Rezümé: Az Európai Unió 2011-ben új kihívások sorával találta magát szemben; a belső pénzügyi válság kezelése, a tagállami bővítés kérdései, a schengeni rendszer jövője, valamint a regionális környezet instabilitása. Szerzők a kihívások hatását vizsgálják az Európai Unió határőrizeti rendszerre és belső együttműködésre.
Resume: The European Union faced brand new challenges in 2011; managing inner financial crisis, questions of expansion, future of the Schengen system and regional instability. Authors examine these effects on the European border control system and internal cooperation.
Kulcsszavak: Európai Unió, határőrizet, Schengen, Frontex, regionális kihívás, NATO, Líbia, válságkezelés
Key words: European Union, border control, Schengen, Frontex, regional challenge, NATO, Libya, crisis management
1
Bevezetés
A XXI. században a határőrizeti rendszert számos korábban nem ismert kihívás érte és éri, ezeknek a számbavétele bonyolult felderítő-, elemző-, és értékelő munkát kíván. A hagyományos államközpontú rendészetet meg kell haladni, a kihívások összefüggésrendszere túlhaladottá tette a lokális problémamegoldást. A globalizációs folyamatok
alaptermészetükből
fakadóan
a
határőrizet,
a
határrendészet,
és
az
idegenrendészet területén jelentkeznek a legerőteljesebben. Az elegánsan „kihívásnak” aposztrofált konkrét fenyegetések civilizációk önképét tudják megrengetni (pl. 2001. szeptemberi merényletek), és veszélybe képesek sodorni a működő integrációkat (Európai Unió és az „arab tavasz”). Az Európai Uniót és Magyarországot jelenleg fenyegető általános és akut veszélyek felméréséhez át kell tekinteni a
-
NATO új Stratégiai Koncepcióját (2010); Aktív szerepvállalás, modern védelem [1],
-
az Európai Biztonsági Stratégiát (2003); Biztonságos Európa Egy Jobb Világban [2],
-
az Európai Unió Jelentését az Európai Biztonsági Stratégia végrehajtásáról (2008) [3],
-
az Európai Unió Belső Biztonsági Stratégiáját (2010); Tervezet - Az európai biztonsági modell felé [4],
-
a Kormány 1035/2012. (II. 21.) Korm. határozata Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról [5],
-
valamint a meghozataluk óta történt aktuális események dokumentumait.
Fenti dokumentumok szerint általános problémák1 következők az EU szempontjából. Globális problémák: -
globalizációs egyenlőtlenségek hatásai: szegénység, betegségek, éhezés, társadalmak szétesése, vízhiány
-
demográfiai robbanás
-
éghajlatváltozás
-
államok kudarca, instabil régiók, működésképtelen államok
-
terrorizmus
-
tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik, ballisztikus rakéták proliferációja
1
A dokumentumok nem koherensen használják a kihívás/veszély/fenyegetés fogalmakat, így azok nem azonos súlyúak, és gyakran egymás logikai következményei
2
-
kézi- és könnyűlőfegyverek (SALW), szórt lőszerek és taposóaknák proliferációja
-
pénzügyi válság
-
általános fegyverkezés
-
fejlett technológiák - nukleáris, vegyi, biológiai és radiológiai képességek
-
cybertámadások, külföldi katonai szervezetek, hírszerző szervezetek, szervezett bűnözés, terrorista és/vagy szélsőséges csoportok
Regionális problémák: -
erőszakos regionális konfliktusok
-
befagyott regionális konfliktusok
-
Szervezett bűnözés: kábítószerek, nők, illegális migránsok és fegyverek határokon átnyúló kereskedelme
-
kalózkodás
-
energiabiztonság. kommunikációs, szállítási és tranzitútvonalak
-
számítógépes biztonság
-
illegális migráció
Lokális problémák: -
nyitott határok
-
kritikus infrastruktúra sebezhetősége
-
feketegazdaság gazdasági bűnözés és korrupció
-
információs társadalom
-
természetes erőforrásokért, különösen a vízért folyó verseny
-
energia
-
kábítószerek terjedése
-
erőszak
-
katasztrófák
-
közúti balesetek
-
politikai és vallási szélsőségek
Szakmai szemléletváltás
A problémák csoportosítása persze némileg hiábavaló az ok-okozati viszonyok megállapíthatatlansága miatt. A világgazdasági szerkezetet megváltoztatni, a konfliktus– 3
bizonytalanság–szegénység ördögi köréből kilépni majdnem lehetetlen. A paradigma ezért nem is a megoldás, hanem a komplex és hatékony válságkezelés, amihez átfogó megközelítés kell. A megfelelő információk beszerzése és feldolgozása után kialakuló döntési fölény olyan proaktív cselekvésnek nyit teret, amely garantálja a kézben tarthatóságot, elkerüli a további problémák eszkalálódását, és leszorítja a költségeket. A problémák közös jellemzője a kiszámíthatatlanság, nem pusztán katonai-rendészeti jellegűek, azonban a megfelelő információs bázis már a rendészeti-nemzetbiztonsági szférába tolja át feladatot. Elkerülhetetlen a felismerés, hogy közös cselekvés kell, integrált szervezetek, folyamatos és bizalmi információátadás. A problémák és a belőlük kialakuló válságok kezelése első lépésben hírszerzési, majd politikai, diplomáciai, gazdasági, végül rendőrségi, igazságügyi, katonai és egyéb eszközök keverékét kívánhatja meg. A kudarcot vallott államokban a rend helyreállítása katonai eszközöket, a fennálló válság kezelése pedig humanitárius eszközöket igényelhet. A határok mentén fellángoló problémák előbb-utóbb átcsapnak a hátországba is, a külső-belső biztonság közötti határvonal elmosódik, ezért a kihívások skálájához igazított eszköztárra van szükség. Ez más megközelítést kíván a belügyi-rendészeti területen. A kérdés immár nem az, hogy -
hogyan tartsunk távol nem kívánatos embereket egyes területektől,
-
vagy hogyan ellenőrizzünk minden kilométert a határokon,
hanem sokkal inkább az, hogy -
mi legyen a szűrési szempont a személyek (államhatáron történő)
beléptetésekor, -
milyen kreatív-innovatív szinten mozognak a jogsértést elkövetők vagy
elkövetni szándékozók, -
hogyan találjunk meg személyeket a területen,
-
hogyan akadályozzuk vagy előzzük meg a jogsértések elkövetésében,
-
melyek azok a kritikus pontok, ahova több erőt kell csoportosítani,
-
és végezetül a szervek képességeinek milyen kombinációját kell
létrehozni, hogy a feladatoknak eleget tudjon tenni?
Politikai szemléletváltás
4
Politikai területen civilizációs vízválasztó, hogy ki kell jelenteni; a régi világrendben még diktáló Európa az érdekérvényesítési versenyfeltételek egy részének korlátozottan felel meg, szellemi és anyagi erőforrásait a versenyben lényegtelen kérdésekre pazarolja. Az európai civilizáció válságba jutott, a folyamatosan változó világban csak paradigmaváltással tarthatja meg helyét. A paradigmaváltás, a versenyszemlélet minősége határozza meg, hogy a jövőben milyen pozíciót vívhat ki az Európai Unió. A tények szerint az európai népesség stagnál; a valóságban a bevándorlások tartják fent a statisztikai értékeket, további belső problémákat generálva. A fejlettebb országokban a magasabb életszínvonal (átlagosan) romló termékenységi rátával párosul, míg a szociálisan hátrányos, hiányosan integrált, képzettségében elmaradott, etnikailag is elkülönülő rétegek a jóléti állam vívmányait kihasználva nagyobb reprodukcióval bírnak. A helyzet összehangolt, hosszú távú intézkedéseket igényel, ennek egyik – és hangsúlyozottan csak egyik – eszköze lehet a további bevándorlás. A más – leginkább iszlám – vallású és kultúrájú tömegek integrációja összeütközésekkel terhes, költségigényes és sokáig tartó folyamat, és a nehézségekből könnyű rövid távú politikai tőkét kovácsolni. Gazdasági területen a globális versenykörnyezet megszilárdult, ebben változtatások híján az Európai Unió széttagoltságában csak sokadrangú szereplő lehet. A mezőny jellemzője, hogy bizonyos méretgazdaságossági küszöb alatt (gazdasági erő és a piachoz szükséges népesség) az államok/államszövetségek nem is indulhatnak eséllyel. Ezek a játékosok jelenleg az Egyesült Államok, Japán, Korea, Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika (BRICS) és a potenciális belépők, mint Indonézia, Pakisztán, Mexikó. Az egyre komolyabban veendő BRICS egyébként világ területének körülbelül 30 százalékát alkotja, lakosságának 42 százalékát adja és bruttó hazai termékük (GDP) összességében a globális GDP 18 százaléka. Éves kereskedelmi forgalmuk értéke 15 százalékát tette ki tavaly a világ teljes forgalmának. A BRICS 2009-ben alakult Oroszországban, Dél-Afrika 2010 decemberében csatlakozott a csoporthoz. Tavaly Brazíliában tartották csúcstalálkozójukat [6].
Ország
Népesség
Városi népesség
Növekedési ráta
Várható élettartam
GDP/fő
(millió fő)
(%)
(%)
(életév)
(dollár/fő )
Kína
1.336,718
47
0,5
74
7.600
India
1.189,172
30
1,3
67
3.500
313.232
82
0,9
78
47.200
Egyesült Államok
5
Indonézia
245.613
44
1
71
4.200
Brazília
203.429
87
1,1
72
10.800
Oroszország
138.739
73
-0,5
66
15.900
Japán
126.475
67
-0,3
82
34.000
Mexikó
113.724
78
1
76
13.900
Európai Unió
492.387
N/A
0.098
79
32.700
1. táblázat: a globális versenyszereplők összehasonlítása forrás: CIA World Factbook 2011 https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/index.html, letöltés ideje: 2011. 06. 21.
További jellemző, hogy a verseny felgyorsult, nincsenek évtizedekre bebetonozott pozíciók, a kritériumok az egységesség, a piaci méretgazdaságosság, a gazdasági fejlődési képesség, a befolyásoló képesség és a modern katonai erő. Némi leegyszerűsítéssel, a világ a szabad, de demográfiailag és gazdaságilag hanyatló Nyugatra; illetve a diktatórikus, de szaporodó és gazdagodó Keletre oszlik. Ez a felosztás nagy országok adataiból nem derül ki egyértelműen, az „arab tavasz” országait vizsgálva azonban egyértelműen kiderül mekkora potenciál rejlik a humántőkében.
Ország
Népesség
Népesség
Átlagéletkor
Népesség
(millió fő)
növekedés
(év)
nyomorszint
(%)
a
Munkanélküliség
Infláció
GDP/fő
(%)
(%)
(dollár)
alatt (%)
Egyiptom
82,0
1,9
24,3
20,0
9,7
12,8
6.200
Szíria
22,5
0,9
21,9
11,9
8,3
5,9
4.800
Jemen
24,1
2,6
18,1
45,2
35,0
12,2
2.600
Tunézia
10,6
0,9
30,0
3,8
14,0
4,5
9.500
Algéria
34,9
1,1
27,6
23,0
9,9
5,0
7.400
Líbia
6,5
2,0
24,5
N/A
30,0
3,0
13.800
16,6
Átlag:
7385,7
cca. 33 Összesen:
215,5
Átlag:
24,8
Átlag:
2. Az „arab tavasz” országainak összehasonlítása forrás: CIA World Factbook 2011. https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/index.html, letöltés ideje: 2011. 06. 21.
Rendvédelmi szemléletváltás
6
Katonai-biztonsági (képességek és háttéripar egyaránt) síkon számos lépés vár az Európai Unióra. A jelenlegi hasadtlelkű szemlélet ékes bizonyítéka a líbiai hadműveletek története; az európai országok már a nyitányban elbuktak volna amerikai részvétel nélkül, később pedig a negyedik generációs hadviseléshez szükséges eszközökben mutatkoztak utánpótlási gondok. Ezeket a problémákat az amerikai vezetés nem túl burkoltan európai kollégáik tudomására is hozta [7]. A stabilitás megteremtését ugyanis a regionális viszonyok rendbetételével kell kezdeni, amelyik birodalomnak a hátsó kertjében nincsenek tiszta erőviszonyok, az nem tud távolabbra tekinteni (pl. Egyesült Államok és Kína[8].) A XXI. század ugyanis a negyedik generációs hadviselésé (4th Generation Warfare 4GW), amelyben főszerepet játszik a -
high-tech fegyverrendszerek, digitális, hálózatalapú vezetéssel és ellenőrzéssel,
-
a hadműveletek globálisan becsatornázott, a média által a közvélemény számára követhető,
-
PSYOPS, INFOOPS megnövekedett jelentősége,
-
a harc annyira non-lineáris, hogy nincs is felismerhető harctér, front és hátország,
-
az ellenfél az állami szintről áttevődik a legváltozatosabb szervezetekre,
-
a hagyományos hadviselési szabályok megváltozása, semmibevétele [9],
-
aszimmetria a felek között, gerilla hadikultúra előretörése,
-
ennek ellenére a befektetett pénz nem garantál győzelmet, nem haditechnika centrikus
-
a győzelem fogalma megváltozik, békekötésre alkalmas állam híján nem tartós siker,
-
ellenséget csak akkor lehet legyőzöttnek tekinteni, ha õ maga is elismeri a vereségét,
-
kizárólag katonai eszközökkel nem megnyerhető
-
a válságkezelési jelleg előtérben, kiegészítő humanitárius műveletek,
-
szakít a nyugati hadviselés alapját képező „háromsággal” (állam, katona, polgár),
-
hagyományos háborúkat lezáró béke vagy fegyverszünet egyszerűen nem jöhet létre,
-
cyberműveletek, elektronikus hadviselés kiemelt jelentősége (EW) [10]. Az egyre modernebb, konkrét helyi viszonyokra adaptált eszközök folyamatosan
megújított generációi nagyságrendekkel többe is kerülnek. Míg korábban kis országok is képesek voltak – akár licenszek keretében - viszonylag modern eszközök létrehozására, ez mára megszűnt. Az Európai Unió pedig különös tehetséget mutat saját képességeinek korlátozásában, ezt jelzik a Galileo műholdrendszer többszöri csúszása, a külpiacokon egymással versengő gazdaságtalan kisszériás vadászgépek és harckocsik, és az alig létező homogén ipari, katonai, gazdasági konglomerátumok. A megoldás a polgári piachoz hasonló modularitás, méretgazdaságosság, a közös fejlesztések. Fentiek vonatkoznak a bevetett 7
egységekre is; legyen az háborús vagy nem-háborús, határrendészeti vagy humanitárius, egységes kiképzés, szabályzatok, és fegyverzet nélkül a tagállamok hadseregei rosszabbul és drágábban lesznek képesek ellátni feladataikat. Ennek egyik jele, hogy a közvetlen a határokat érintő líbiai hadműveletben legalább hétféle, közel azonos képességekkel rendelkező repülőgéptípus vesz részt, ennek megfelelő számú kiképzési, kiszolgáló, logisztikai rendszer fenntartását igényelve - és többszörös költséget generálva. (Franciaország: Dassault Mirage, Dassault Rafale, Dassault Super Étendard, Nagy-Britannia: Eurofighter EF2000 Typhoon, Panavia Tornado, Dánia: Lockheed Martin F-16 Fighting Falcon, Svédország: Saab JAS Gripen [11]) Perspektivikusan a nagyobb ívű projektek sem végigvihetőek, a sokféle politikai színű tagállamban ugyanis mindig lesz néhány frissen megválasztott rózsaszín lelkű pacifista, aki fontosabb tartja a tizenkettedik jóléti juttatás emelését, vagy a harmadik legritkább savanyúfűfajta megmentését a globális versenyben való helytállás helyett. Ennek a jelenségnek tipikus példája a Magyarországon felépítendő NATO-lokátor [12]. Márpedig kényszerűen el kell fogadni; a gazdag, de védekezésképtelen Európai Unió könnyű préda lehet.
Problématérkép
Az EU külső környezetét a globális világgazdasági válság után megszilárdult és keményedett verseny, valamint az Afrikától a Közel-Keletig végigsöprő államokat megrengető instabilitási hullám. A trend kibontakozása folyamán stabilnak hitt országok, mint Tunézia, Egyiptom, Líbia, Szíria Omán egyszerre megdöbbentően egyöntetű tüneteket kezdtek mutatni, a hatalom azonos módszerekkel reagált, majd azonos módon buktak el, vagy éppen vívják haláltusájukat, míg Líbia esetében konkrét polgárháborúvá eszkalálódott, ebben külső támogatóként a NATO-művelet részese több uniós tagállam is. Az EU belső problémái jelenleg strukturális és akut jellegű halmazokra oszlanak; hosszabb távú stratégiai jelentőségű az oktatási, népesedési, belső kisebbség és migrációs, katonai ügyek megoldása. Akut probléma, a világgazdasági válságból szinte önálló életre kelt eurós valutaválság, amely Görögország, Portugália, Spanyolország, Írország és Szlovénia gazdaságát veszélyezteti komolyabban. Az ügyek azonossága, hogy egyik sem kezelhető illetve oldható meg hosszabb távú stratégiai döntések meghozatala nélkül Az új helyzetben a biztonsági dokumentumok jóslatai pontról pontra váltak valósággá; az EU lekésett az eszkaláció megfékezéséről minden probléma esetében.
8
Az Európai Unió számára a figyelmet igénylő problémák ezúttal nem az Európa Erőd védelmét jelentik, hanem komplex, proaktív módon végrehajtott civil (politikai-gazdasági), diplomáciai és katonai válságintézkedéseket kívánnak. Az „arab tavasz” fő tanulsága, hogy a katonai erőn nyugvó autoriter vagy diktatórikus rendszerekben a stabilitás megingott, és az elittől valódi reformokat vagy pozícióik teljes átértékelését követeli. Jelen állás szerint a következtetés, hogy ezek a rezsimek nem örökéletűek, és kizárt a dinasztikus utódlás, ha a jövőtlenség által megérintett fiatal és elkeseredett populáció haragjával találkoznak. Ezek az államok széles spektrumot ölelnek fel, tipikusan a demokratikus és a feudális megoldások elegyítésével; Tunézia, Egyiptom, Líbia, Bahrein, Jemen, Szíria és Omán mind szűk elitekre épülő országok, ezért nem is meglepő, lévén a demokrácia afféle életképtelen nyugatias gyarmati jövevény a tekintélyelvre épülő széles értelemben vett iszlám kultúrában. A nyílt vagy rejtett diktatúrákban a katonai és belbiztonsági elit általában belső harcai ellenére is őrzi az állam fenntartásával kivívott kivételes pozícióját, lojalitását csak az megváltozott erőviszonyok kezdik ki. A diktatúra egyik töréspontja a hatalom átadása, hiszen a hiteles egyszemélyi vezetés nem tűr alternatívát, az idős, beteg vezetők esetében pedig meggyengült pozícióik hoznak létre instabil helyzeteket. Gazdasági téren az államok közös problémái az állami szféra egészségtelen túlsúlya a magánszférával szemben. A politikai elit által hűbérbirtokként kezelt állami társaságok érdekeltek a nyersanyag, turisztikai, és biztonsági szektorban, bevételeik követhetetlenek és vezetőik elszámoltathatatlanok. Az általános szociális helyzet az egymást erősítő jelenségek sorozata; a túlnépesedés, ebből következően a fiatal korosztályok túlnyomó többsége, a nyomorszint alatt élők magas száma (sokszor csak becsült adatok vannak), és hogy a megfelelő növekedés hiányában a gazdaság képtelen a diplomásokat felszívni. Az érintett országok vezetése elsőként jóléti intézkedéseket vezetett be ártámogatások formájában, ez azonban érdemi változást nem hozott. Megszűnt ugyanis az a kettős hatású mélységi védő háló, amelynek modellje Líbiában működött [13], sőt Tripoli engedélyezte, hogy az olasz csendőrség hajói líbiai vizeken állítsák meg az emberkereskedőket [14]. A háló lényege volt, hogy az olasz befektetések által nyújtott munkalehetőségek visszatartották a kivándorolni szándékozókat, aki mégis nekiindult, adminisztratív módon fogták vissza. Ezek a táborok az általános dezorganizáció miatt megszűntek, lakosai a menekültek számát szaporítják.
9
Líbia több szempontból is különleges eset [15]. Az ország egykori vezetése a lakosság ellen gyakorlatilag mindenfajta intézkedést megtett; a tömegbe lőttek könnyű- és nehézfegyverzettel, bombázták a polgári lakosságot, fürtös bombákat vetettek be, lekapcsolták az internetet, zsoldosokat toboroztak és felfegyverezték a rendszerhű civileket, pszichológiai műveleteket alkalmaztak, elvágták a humanitárius segélyek útját, és a harcok miatt leállt a települések víz- és áramellátása. A harcok a polgárháborús jelleg mellett magukon hordozták és hordozzák a modern hadműveletek néhány sajátosságát [16]: - aszimmetrikus műveletek (reguláris hadsereg a felkelők ellen) - városi környezetben (az ország kettészakítása mellett a helyi központok túlsúlya), - a traumatizált, változó lojalitású lakosság között (lsd. városi környezet), - nagy infrastrukturális tét (olajipari létesítmények), - a elérhető győzelem fogalma itt maximálisan a csökkent legitimitású status quo és - kihat a szélesebben vett környezetre direkten a menekültek, indirekten a katonai-gazdasági kölcsönhatásokon keresztül. A válságreagáló művelet a változó hadiszerencse ellenére a koalíciós- majd NATOdoktrína kimerült öt intézkedésben az ENSZ Biztonsági Tanácsának S/RES/1973 (2011) számú, A líbiai helyzet (The Situation in Libya) tárgyában született, 2011. március 17-én kelt határozata alapján [17]. Ezek; a civilek védelme (Protection of Civilians), repüléstilalmi övezet a civilek védelmében (No Fly Zone), fegyverembargó létesítése az utánpótlás elvágására (Enforcement of the Arms Embargo), a líbiai repülőeszközök földön tartása (Ban on Flights), és a pénzügyi források befagyasztása (Asset Freeze), szárazföldi csapatok telepítése (különleges alakulatok kivételével) nem reális. A menekülők heterogén közösséget alkotnak. Egy részük az életét félti a harcoktól, (civilek, az ancien regime tagjai), mások a turizmust, vendéglátást, ipari ágazatokat elkerülhetetlenül érintő gazdasági visszaesés okozta nyomor elől menekülnek. Az arab forradalmak hatása ma még felmérhetetlen, a járulékosnak tetsző, de talán legfontosabb következménye, hogy alapvetően megváltoztatja az Európai Unió belső struktúráit is. A román és bolgár bővítés miatt amúgy is a szakításponton levő határigazgatási intézményrendszert övező konszenzus végleg felbomlani látszik. A regionális primer veszélyzóna az olasz, spanyol, máltai partoknál húzódik, a kisugárzó hatását azonban az Európai Unió összes tagállama megérzi.
10
Bronislaw Komorowski lengyel államfő szerint „egy ilyen tiltakozási hullámra, az Európai Unió egyszerűen nem volt felkészülve… de bátornak kell lennie ahhoz, hogy hosszú távon támogassa a demokratikus mechanizmusokat Észak-Afrikában és másutt is” [18]. Az olaszok és a máltaiak kérésére az unió mozgásba lendítette a közös határőrizeti rendszerét, ám a Frontex műveleteiről, a térségbe küldendő erőkről a brüsszeli tudósítók nagy elégedetlenségére a bizottsági szóvivők hétfőn még semmiféle felvilágosítással sem tudtak szolgálni [19]. A Frontex prognózisaiban nem voltak becslések, hányan kísérlik meg az átkelést [20]. A Frontex akkor a „Hermes 2011” közös műveletben végzett határőrizeti feladatokat, amelyben tizenegy EU tagország vett részt műszaki felszerelésekkel (repülőgépek, hajók stb.) és szakértőkkel. Líbiával korábban is jó kapcsolatokat ápoló Olaszország szorgalmazta az „óvatos fellépést”, a tagállamok pénzügyi hozzájárulását és menekültek arányos szétosztását és ki is tartott emellett [21]. Az emberáradat és a korábbi rendszerhez fűződő jó viszony tovább bonyolítja az olasz álláspontot, a 2008-ban Kadhafi-val kötött baráti szerződés kompromittálhatja jövőbeni líbiai szerepvállalást, igaz a megállapodást Olaszország semmisnek nyilvánította [22]. Németország ellenben egyértelműsített, hogy szerinte nincs szükség a menekültek szétosztására, hivatkozva arra, hogy korábban több menekültet fogadtak be, mint Olaszország. A boszniai polgárháború idején például 350 ezer menekültet fogadott be a Balkánról - többet, mint az összes EUtagállam együttvéve. Két éve pedig a német földön menedékjogot kapott külföldiek száma meghaladta a 40 ezret - miközben Olaszország csupán hétezer érkezőnek adott politikai menedékjogot. A gazdasági menekültek tekintetében 2011. februárjában Thomas de Maiziere belügyminiszter szerint nem volt várható nagy arányú menekülthullám Észak-Afrikából, ellentétben az olasz véleménnyel, miszerint Európának „bibliai méretű” exodusra kell számítania a Magreb országai felől [23]. A helyzet komolyságát illusztrálja, hogy már két héttel a zavargások kitörése után a líbiai-tunéziai határon már több tízezer menekült vesztegelt [24]. Pár napra rá számuk 140 ezer főre nőtt [25], óránként 2.000 fővel gyarapodva, ami a végsőkig leterhelte a segélyszervezetek munkatársait [26]. Az adatot később 120-130 ezer főre pontosították, és a szövetségesek légitámadásait követőn megindult a menekültek lassú visszaáramlása is. A líbiai-tunéziai határon is több, mint tízezer vendégmunkás várakozik [27], részükre az ENSZ Világélelmezési Programja (UN World Food Programme) 240 tonna élelmiszert juttatott el, ez 50 ezer ember ellátására elég 30 napon keresztül. [28]. 11
A béketámogató műveletek magukba foglalják: a megelőző diplomáciát, a konfliktus megelőző küldetéseket, a békefenntartást, a béketeremtést, a humanitárius segélyek célba juttatását és a menekültek megsegítését. Tartós válságmenedzsmentre Sarkozy francia elnök „humanitárius zónák” felállítását is javasolta Észak-Afrikában, ám José Manuel Barroso az Európai Bizottság elnöke, megjegyezte, hogy Líbiában egyelőre három folyamatra figyel az uniós végrehajtó testület: az európai polgárok kimenekítésére, a Líbiában rekedt többi külföldi hazatérésének támogatására, illetve az EU határőrizeti szervezetének, a Frontexnek a tevékenységére. Kérte a tagállamokat, adjanak még több segítséget ahhoz, hogy egy esetleges nagyobb menekülthullámot kezelni tudjon az unió [29].A magyar közreműködés a humanitárius segítségnyújtást jelenti a válságkezelésben [30]. Aki átjutott a tengeren nagy valószínűséggel az „olasz Guantanamo”-ra, a hatezer lakosú Lampedusa szigetére kerül [31]. A 19 éve működő sziget menekülttábora a helyiek tiltakozása ellenére épült, és olyannyira zsúfolt volt az emberáradat előtt is, hogy zavargások törtek ki [32]. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága már eredeti állapotában is katasztrofálisnak tartotta és rendszeres tiltakozások célpontja volt. Az Olaszország felé tartó hajókat a parti őrség ide irányítja, innen kompjáratok szállítják tovább az embereket a szárazföldre [33]. A balesetek kódolva vannak [34], a balesetekhez szintén a parti őrséget riasztják. 2011. januárjától csaknem 23 ezer menekült érte el Lampedusát [35], 2011. március végén a 850 ember befogadóképességű táborban több mint négyezren voltak. A visszatoloncolásról és a gazdasági támogatásokról újra folynak a tárgyalások a konszolidálódó országokkal. A menekültek - zömmel munkanélküli fiatalok - Franciaországba vagy más európai uniós országba akarnak továbbutazni Olaszországból, oda, ahol a családtagjaik élnek, vagy ahol munkát vállalnának. A megoldás célja a menekültek távoltartása, a helyi gazdaság újjáépítése és beindítása lenne, egy béketámogató művelet keretében; ennek ciklusából a megelőző diplomácia csődöt mondott, a békefenntartást, a béketeremtés eredménye nem látszik, a humanitárius segélyek célba juttatását és a menekültek megsegítését is csak korlátozottan lehet ellátni [36]. Az Unió belső problémái alapvetően az EU tagországainak pénzügyi egyensúlyával, társadalmuk önképével és kulturális identitásával, a belső migrációval, valamint politikai helykeresésével kapcsolatosak.
12
A megkerülhetetlen problémák egyértelműen feladatként jelentkeznek; meg kell határozni a tagországok számának bővítési menetrendjét (horvát, szerb és török vonal), a schengeni övezet kiterjesztését (bolgár és román vonal), és belső konszenzusokat létrehozni. A belső problémák közül a fenyegetésekkel kapcsolatban kiemelendő a -
bevándorlás és a belső iszlám összekapcsolódó kérdésköre, és a
-
romák tarthatatlan helyzete.
A bevándorlás történelmi háttere kettős; gazdasági és értékelvű. Egyfelől
az
első
generációs
bevándorlók
gazdasági
előnyt
jelentettek
a
munkaadóknak; szó nélkül alacsony bérért elvégezték a nem kvalifikált munkákat, reménykedve gyermekeik jobb sorsában. Értékkülönbségeiket elnyomták, be akartak illeszkedni, nyelvet tanultak. A közösségek értékei változnak, másod- és harmadgenerációban a kutatások szerint természetesnek veszik, amiért szüleik keményen megdolgoztak. Az beilleszkedési ambíció hiányával valamint a többségi társadalom által állított akadályok miatt megállt a felfelé tartó társadalmi mobilitás. Másfelől a II. világháború után Európa a nacionalizmustól való félelmében teret engedett a bevándorlásnak, hitet tett a vallásbéke, tolerancia, elfogadás, és választható integráció mellett. Az eredmények megkérdőjelezhetőek, a nagyvárosokban amerikai mintára etnikai negyedek jöttek létre saját szabályokkal, melyek ugyan jogot formáltak a szociális juttatásokra, de alkalmazkodási kötelezettségüket vonakodtak teljesíteni. A Nagy-Britanniában az 1960-as évektől működő multikulturális elv (minden csoport a saját értékei alapján élhet) David Cameron brit kormányfő szerint csak „elkülönülő közösségeket” (segregated communities) hozott létre, és adós maradt azzal a közös identitással, melynek központjában az emberi jogok, a demokrácia, a szociális intergráció és jogegyenlőség áll. Sőt, óriási probléma, hogy bevándorló csoportok elkülönült életet élnek, távol egymástól és a többségtől, köztük a militáns iszlám gyökeret verhet. További probléma, hogy az elkülönülés tartózkodást, félelmet és rasszizmust szül, amit újfent elítélve már értelmezhetetlen az értékek szövevénye, kettős és többes mércét hozva létre. A miniszterelnök élesen elítélte az uszító hitszónokokat (preachers of hate), az extremizmust és figyelmeztetett a terrorizmus veszélyére [37]. A brit társadalmon belüli feszültségek 2011. augusztusában jutottak a felszínre, amikor egy, a rendőrség által lelőtt 29 éves férfi halála volt a demonstráció - majd a későbbi kaotikus állapotok eredeti oka. A tüntetés azonban átcsapott valami másba: bolti fosztogatások, 13
kiterjedt közterület és magántulajdon rongálások, gyújtogatások, lopások és testi sértések tartották London, Manchester, Birmingham és más nagyobb brit városok lakosait rettegésben. A bűncselekmények elkövetői jellemzően 13-25 éves “huligánok” voltak. Habár kezdetben különböző
etnikai
csoportokat
gyanúsítottak,
az
összeesküvés
elméletek
gyártói
továbbmentek a faji alapú, fehérellenes zavargások gondolatán és a szélsőjobb erők provokációja, valamint a brit rendvédelmi szervek tudatos mértékletessége mellett a XXX. Nyári Olimpiai Játékok megrendezésének szándékos ellehetetlenítését hangoztatták. Később nyilvánvalóvá vált, hogy nem lehet leszűkíteni a bűnelkövetők táborát etnikai csoportokra. Új fogalom született a kriminalisztikában: megjelentek a “teenage looter”-ek, akik jellemzően alul iskolázottak, gyakran munkanélküli vagy iskolát kerülő suhancok. Agresszív viselkedésük oka valószínűleg szociális gyökerű. Gyakran a rendőrökkel is direkt összetűzésbe kerültek a zavargást okozók véres utcai összecsapásokat produkálva, amely magatartásra a liberális brit rendőrség egyáltalán nem volt felkészülve. A szigetországról köztudott volt, hogy a 3 millió közterületen telepített CCTV kamera rendszerekkel semmi sem marad észrevétlen, mégis a hatóságokat kezdetben felkészületlenül érte a tömeges bűnözéshullám. A rendőrség szabályosan sokkot kapott és napok teltek el mire megfelelő hatósági erőket vonultattak fel az utcákon. 38 Esettanulmányként az iszlám és az európai kultúra viszonyát paradox módon Svájc példája mutatja be. A svájci kultúra védelme és a terjeszkedő iszlám kapcsán komoly vita után került sor a népszavazásra a minaretek építéséről. A 2009-es referendum eredménye szerint a svájciak többsége (több mint 57 százaléka) támogatta az új minaretek építésének a tilalmát [39]. A válasz nem is késett sokáig, Kadhafi, akkori líbiai vezető azonnali dzsihádot hirdetett az ország ellen [40]. A két ország kapcsolatai egyébként Kadhafi egyik fiának svájci, és két svájci üzletember líbiai őrizetbe vétele, valamint azt ezt követő gazdasági adok-kapok miatt egyébként is fagyosak voltak. A betiltás ráadásul nem is volt előzmények nélküli, és több, hasonló gondokkal küzdő állam is megfontolta az ötletet [41].
Belső problémák
A romák helyzete is a megoldandó kérdések közé tartozik; többségük mobil, nyelvileg elkülönül, képzettsége hiányos, és nem is kíván a „hagyományos” keretekbe integrálódni és etnikai bűnözésből (koldulás, prostitúció) él. A tendenciára válaszul Franciaország leszámolva a „szép és szabad” romantikus nomád eszményképpel, több száz romát rakott repülőre vagy vasútra és deportálta őket az országból [42]. A roma táborok lerombolása mellett a kiutasítás 14
(expulsion), ahogyan a nemzetközi sajtó interpretálja, vonatkozik a 8 órás munkahelyeket igazolni nem tudó nem francia állampolgárokra, akik választhattak a későbbi erőszakos kiutasítás vagy a néhány száz eurós fájdalomdíj melletti változat mellett [43]. Olaszországban is problémát okoznak az illegális cigánytáborok a városok szélén, melyeket a városok vezetése (például Rómában), gyakran egyszerűen ledózeroltat. A táborok önmagukban sem biztonságosak, gyakoriak a balesetek, és állandó támadásoknak vannak kitéve a helyi lakosság részéről [44]. Ennek hátterében az áll, hogy a vélemények szerint a lakók sok bűncselekményt követnek el, és általában véve elmaradottak a környezethez képest. Az Európai Unió a problémát érzékelve kidolgozta a felemelkedés stratégiáját a mintegy 10-12 millió roma számára; az Európai Bizottság azzal számol, hogy a romák a népesség 10%-át teszik ki Bulgáriában, 9%-át Szlovákiában, 8%-át Romániában, 7%-át Magyarországon
és
1,5-2.5%
között
Görögországban,
Csehországban
valamint
Spanyolországban. A terv esélyt kínál az oktatás, munkalehetőségek, egészségügy és lakhatás fejlesztésére, minden tagállam saját célt tűz ki, melynek megvalósítását Brüsszel monitorozná [45]. A féléves magyar elnökség alatt az Európai Tanács elfogadta az „A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig” című dokumentumot [46], ennek célja becsatornázni a romákat a modern társadalomba, homogenizálni értékeiket a többségi társadaloméival [47]. A dokumentum azonban kérdéses, hogyan fogja a belső migrációt kezelni, hiszen 10 éves időszakot szab meg a végrehajtásra, szankciót azonban nem állapít meg a szabotálókra.
Schengen sorsa
A külső és belső problémák metszete lett a határellenőrzés adminisztratív szintje. Ennek oka az észak-afrikai válság valamint Románia és Bulgária integrációja miatt a belső határok átjárhatóságának újragondolása, praktikusan a határellenőrzés visszaállítása. Erre a schengeni szabályok lehetőséget adnak és míg korábban szinte kizárólag nagyobb sportesemények vagy csúcstalálkozók esetén került rá sor [48], a menekülthullám megindulása óta sorozatos nyilatkozatok láttak napvilágot a rendszer szigorításáról. Olaszország kilátásba helyezte, hogy a hozzá áramló menekültek ideiglenes tartózkodási engedélyt kapnak, amely segítségével – határellenőrzés hiányában – szabadon mozoghatnak a tagállamok között. Róma rendkívüli és kissé teátrális intézkedése felzúdulást váltott ki az unióban: Németország és Ausztria is ellenlépéseket helyezett kilátásba az afrikai menekültekkel kapcsolatos olasz vízumpolitika miatt. 15
Mivel az érkező külföldiek többsége a korábbi francia gyarmatokról származik, elsődleges célpontjuk Franciaország. A francia kormány mellett Dánia is jelezte, hogy „véletlenszerűen” vizsgálni fogja az országba érkezőket, ennek keretében új vámellenőrzési létesítményeket helyeznek el a dán-német határon, rendszámfelismerő eszközökkel felszerelve. A hivatalos indok az elmúlt években a határokon átnyúló bűnözés megnövekedése és nem hivatalos politikai válasz Románia és Bulgária schengeni csatlakozására [49]. Németország elutasította a dán kezdeményezést, mondván az utazási szabadság mellett sérül a közös kockázatvállalás elve is [50]. A soros magyar elnökség keretében Belügyi Tanács a témát 2011. május 12-én tárgyalta, rendkívüli tanácsülés napirendjének két legfontosabb témája a dél-mediterrán térségből jövő menekülthullám kezelése és a Közös Menekültügyi Rendszer (Common Asylum System) 2012-re való létrehozása volt. Az EU egyik szimbólumát, a személyek szabad mozgását az aktuális politikai érdekek oltárán feláldozni nem okos dolog. Ezt a tagállamok képviselői a kezdeti indulatok után időben felismerték. Egybehangzó álláspont szerint a belső határellenőrzést nem szabad egyes tagállami döntések alapján visszaállítani, mert ez láncreakciót indíthat el és megingathatja a tagállamok egymás iránti bizalmát [51]. Pintér Sándor magyar belügyminiszter megvédte a schengeni rendszert, mondván „ragaszkodni kell ahhoz, hogy a közösségi vívmányok, a belső határok nélküli Európa eszméje és gyakorlata ne csorbuljanak”, ugyanakkor a felmerült helyzetben sok munkával járó politikai vitára lesz szükség [52]. Ennek ellenére az osztrák kormány is határellenőrzési szigorításban gondolkodik, az osztrákolasz határtérségben megerősített az ellenőrzés. A szolgálat ellátására igénybe vennék a hadsereget is [53]. Svájc – nem lévén az EU – tagja, más megfontolásokból szintén a szigorítás mellett döntött. A korábban a mecsetek kapcsán némi idegenellenességről tanúbizonyságot tett ország vezetése végleg leállítaná a bevándorlást, és ennek elődleges eszközéül a szűrést választaná. Ugyan az Olaszországot, Németországot és Franciaországot összekötő közlekedési infrastruktúra jelentős része keresztülszeli Svájcot, Christoph Blocher, a Svájci Néppárt (SVP) szerint „nem kell ragaszkodni a schengeni egyezményhez. Meg kell nézni, mi lehetséges, és ha úgy látjuk, hogy elértük a lehetőségeink határát, akkor kell hogy legyen elegendő bátorságunk a szerződés felmondásához. Dánia mint EU-tagállam nem léphet ki a schengeni egyezményből, Svájc viszont igen” [54].
16
Martonyi János magyar külügyminiszter foglalta össze az EU véleményét; „korábban aggodalmat okozott, hogy a migrációval kapcsolatos feszültségek határozhatják meg az Európai Tanács ülésének hangulatát, de jelenleg úgy tűnik, egyetértés uralkodik a tagállamok között abban, hogy a külső határokat meg kell erősíteni, a szolidaritásnak alapvető elvnek kell maradnia, és a schengeni rendszert meg kell őrizni, mert ez az EU egyik legjelentősebb vívmánya”. A schengeni rendszerrel kapcsolatban úgy fogalmazott, értékelni kell a működését, és végre kell hajtani a szükséges javításokat. Mint kijelentette, ennek nem lehet köze ahhoz, hogy az övezetet kiterjesszék Romániára és Bulgáriára [55]. Az EU-ban a harmadik pillér keretében (együttműködés a bel- és igazságügy területén) az 1992-es Maastrichti szerződésben szerepelt -
a Közösség külső határainak átlépésével kapcsolatos szabályok és az ellenőrzés gyakorlása
-
az illegális bevándorlás elleni küzdelem
-
közös menekültpolitika [56]. A szándék folyamatosságát az Európai Unió Alkotmánya (IV. fejezet, 2. szakasz III-
266. CIKK [57] ) szerint „(1) Az Unió közös menekültügyi, valamint kiegészítő védelem és ideiglenes védelem nyújtására vonatkozó politikát alakít azzal a céllal… európai törvény vagy kerettörvény intézkedéseket állapít meg egy közös európai menekültügyi rendszer létrehozása céljából, amely a következőket foglalja magában: a) az Unió egészén belül érvényes, egységes menekült jogállás a harmadik országok állampolgárai számára, b) az Unió egészén belül érvényes, egységes kiegészítő védelmet biztosító jogállás a harmadik országok azon állampolgárai számára, akiknek, anélkül hogy európai menekült jogállást kapnának, nemzetközi védelemre van szükségük, c) közös rendszer a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén e személyek ideiglenes védelmére, d) közös eljárások az egységes menekült-, vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállás megadására és visszavonására vonatkozóan, e) a menedékjog vagy kiegészítő védelem iránti kérelem elbírálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó kritériumok és eljárások, f) előírások a menedékkérők és a kiegészítő védelmet kérők befogadásának feltételeire vonatkozóan,
17
g) partnerség és együttműködés a harmadik országokkal a menedékkérők, illetve a kiegészítő vagy ideiglenes védelmet kérő személyek beáramlásának kezelése céljából.” A Közös Menekültügy Rendszer bevezetése jelen állás szerint 2012-re várható, addig a dublini rendelet dönt a menekültek sorsáról. Ennek jelentősége, hogy „a valamely harmadik ország állampolgára által az EU tagállamai egyikének területén, benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért mely tagállam felel”, és amennyiben e kritériumok vizsgálata valamely másik tagállam felelősségét eredményezi, a másik tagállamot felkérhetik a menedékkérő „átvételére”, azaz a kérelem megvizsgálására. Amennyiben a másik tagállam elismeri a felelősségét, az első tagállam a menedékkérőt átadja a másik tagállamnak. [58] A rendszer értékelését az EU korábban elvégezte, és a tagállamok „szilárd véleménye, hogy amíg nem jön létre megfelelő és kiegyensúlyozott védelem az egész Európai Unióban, addig a dublini rendszer sem technikai, sem emberi szempontból nem fog kielégítő eredménnyel működni, s a menedékkérők továbbra is okkal gondolhatják, hogy kérelmüket érdemesebb egy bizonyos tagállamban benyújtani, hogy a legkedvezőbb nemzeti döntéshozatal vonatkozzon rájuk” [59]. A rendszer átalakítása tehát eldöntött kérdés, a líbiai válsággal mégis az elavult intézményrendszernek kell(ett) megbirkóznia [60].
A magyar uniós elnökség rezonált a határkérdésre több értelemben is; Horvátország csatlakozásának kérdésében 2013-as céldátummal megszületett a politikai döntés (és Szerbia esetében Ratko Mladics elfogásával megnyílt az elméleti esély), megerősítette a Frontex-et [61]. Kiállt a schengeni rendszerben is lefektetett alapvető uniós szabadság, a személyek szabad mozgásának a joga mellett, valamint partnerséget ajánlott Észak-Afrika országainak, elsődleges szerepet kívánva játszani az Észak-Afrikában és a Közel-Keleten zajló történelmi folyamatokban. Az uniós vezetők partnerséget ajánlanak a régió országainak, hogy mind a demokratikus, mind a gazdasági reformokat támogassák. A Frontexben a tagállamok saját határőreik munkaerejének felajánlásával, illetve felszereléssel támogathatják az ügynökséget. Ez azt jelenti, hogy ha az ügynökség és egy tagállam megállapodnak egy éves tervről, az adott tagállam a Frontex kérésére határőrségének tagjait és felszerelését az éves terv szerint a Frontex rendelkezésére bocsátja, kivéve ha ez súlyosan veszélyeztetné nemzeti feladatainak ellátását. Több technikai, és eszközkezeléssel összefüggő intézkedés mellett „Európai Határőr Csapatok” lenne a Frontex műveletek során
18
bevetett csapatok közös neve (legyen szó akár közös műveletekről, kísérleti projektekről vagy gyors határmenti beavatkozásokról). Magyarország a soros elnökség átadását követően azonban egy intenzív illegális migrációs nyomással szembesült. A schengeni külső határunkon túl fekvő Szabadka ugyanis a Közép-Ázsiából és Észak-Afrikából érkező illegális migránsok százai számára meghatározó helyszínné vált. A háborús konfliktusok, politikai üldöztetés vagy nyomor elől menekülők már régről ismert egyik fő útvonala Törökországon és Bulgárián, vagy a Földközi-tengeren és Albánián át vezet a szerb-magyar államhatárig - többnyire embercsempészek segítségével. Sokan az észak-afrikai forradalmak elől menekülnek, mások az afganisztáni háború miatt, vagy a pakisztáni árvizekben váltak földönfutókká. Számukra Szabadka az utolsó állomás a külső határ átlépése előtt, hiszen annak átlépése után a határellenőrzés nélküli schengeni zóna következik. Azok a külföldiek, akik a hatósági ellenőrzést kijátszva sikeresen jutnak Magyarországra már célegyenesben érezhetik magukat, hiszen az ún. kompenzációs intézkedések
(pl.:
Schengeni
Információs
Rendszer,
mélységi
ellenőrzés,
rendőri
együttműködés) sajnos sokszor nem bizonyulnak elégségesnek a már bejutott illegális migránsok kiszűrése céljából.
Magyar válaszok
A magyar rendőrség szinte minden nap realizál egy-egy csoport illegális bevándorlót és rendszerint automatikusan visszautasítja a személyeket Szerbiába. A harmadik országbeli külföldiek pedig jellemzően nem kérnek menekült státuszt, hiszen számukra Magyarország nem célállomás, a kérelmezőket nyilvántartó ún. EURODAC2 rendszerbe pedig nem akarnak bekerülni. A Szabadka mellett elterülő erdős rész így egyre növekvő nomád menekülttáborrá válik, amit a hatóságok mellett az embercsempészettel foglalkozó szervezett bűnözői körök is ismert "megállóként" tartanak számon. A határ szerb oldalánál megrekedt külföldiek legalább Ausztriáig akarnak eljutni. Embercsempész közreműködése esetén (egy csempész kb. 10003000 eurót kér egy bécsi fuvarért) sok esetben eredményes a vállalkozás. 62
2
„Az Eurodac, az európai daktiloszkópiai adatbázis, amely a menedékkérelmet benyújtott személyek, és az illegális bevándorlók ujjlenyomatát tartalmazza. Az adatbázis a dublini egyezmény hatékony alkalmazását teszi lehetővé, amely alapján meghatározható az a tagállam, amelyik a menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős. Ezzel elkerülhető, hogy a menedékkérőket tagállamról tagállamra szállítsák, és megelőzik a többszöri vagy párhuzamos menedékkérelmeket.” Forrás: http://abiweb.obh.hu/abi/index.php?menu=5/eurodac/rendszer, Letöltve: 2011. október 09. 19
Tekintettel arra, hogy az embercsempészekre a térségben fokozott igény mutatkozik a helyismerettel és nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező bűnelkövetők igazodtak a helyzethez és mára ez a fajta illegális tevékenység kritikus méreteket kezd ölteni. Az osztrák hatóságok az utóbbi hónapok során több száz illegális bevándorlót fogtak el – jellemzően autópályák mentén, az országhatártól távolabbra fekvő területeken -, akikről bebizonyosodott, hogy Magyarországnál lépték át a schengeni külső határt. Habár nyilvánvaló, hogy az illegális migránsok és az embercsempészek ellen legfőképpen a rendőri együttműködés fokozásával, valamint titkosszolgálati eszközök alkalmazásával lehet hatékonyabban felvenni a versenyt Ausztria 2011. decemberéig3 nem kívánt lemondani zöldhatárainak sorkatonai szolgálattal történő őrzéséről. Az ún. „határőrizeti segédszolgálat”-ot a vasfüggöny lebontása után megindult nagyszámú illegális migráció miatt – eredetileg tízhetes időszakra- hozták létre. Feladata a határsértések számának és a határon átnyúló bűnözés mértékének csökkentése, valamint a lakosság biztonságérzetének javítása volt. Herbert Anderl, az osztrák rendőrség közbiztonságért felelős parancsnoka elmondta, hogy „a határszolgálat első fázisában, a schengeni térség 2007-es bővítéséig összesen kilencvenezer határsértőt tartóztattak fel.”…”2007 és 2011 között a megváltozott feladatkörű járőrszolgálat háromezer-ötszáz esetben jelentett a rendőrségnek bűncselekményre utaló eseményt, mintegy kétezer-ötszáz esetben követte a jelentést rendőrségi intézkedés. A rendőrség az elmúlt három évben felkészült a járőrszolgálat megszűnésére”.63 Magyarország és Szlovákia schengeni csatlakozása utáni évek adatai szerint Ausztria keleti határainak a katonaság kisegítő szolgálatával történő őrizete évente 12,6 millió euróba került, ehhez képest csekély számú illegális határsértőt sikerült elfogni. Emiatt a szervezet létjogosultsága nyugati szomszédunknál folyamatos politikai vita tárgyát képezte és 2007-től egészen a megszűnésükig 740-ről 280 főre csökkent a létszámuk. A katonáknak a megfigyelésen, jelentésen túl másra nem volt mandátumuk – járőrözésük a lakosság biztonságérzetét növelte, amit most a belügyminiszter “megfelelő számú” rendőr burgenlandi jelenlétével kíván fenntartani.64 A lakosság félelme nem megalapozatlan: az illegális migránsok szép számmal érkeznek. A statisztikai adatok romlása a közelmúltban elérték az osztrák tűréshatárt: csupán augusztus utolsó hetében közel 150 illegális migránst fogtak el a hatóságok, akik mind Törökország-(Görögország) – Nyugat-Balkán útvonalon érkeztek. Ha pedig ezt hozzáadjuk a már Magyarországon elfogott külföldiek és a Németországig eljutott migránsok ismert összegével, akkor a végeredmény már négy számjegyű. A látenciát pedig 3
2011. december 16-án, Kismartonban (Eisenstadt) ünnepélyes keretek között búcsúztatták el az Ausztria keleti határán járőröző osztrák katonákat.
20
még megbecsülni is nehéz! A fenti események következtében ötpontos kormánymegállapodás született Ausztria és Magyarország között, amelynek értelmében a szomszédos államból 2030 fő egyenruhás szakember érkezett a szerb-magyar határra és közös osztrák-magyar nyomozócsoportról is beszéltek az embercsempész tevékenység hatékonyabb felderítése érdekében. A két ország emellett a Frontex és az Europol segítségét is kérte, valamint a belügyminiszterek közös levélben hívták fel az uniós tagállamok figyelmét a szárazföldi határokon kialakult helyzetre. Magyarország természetesen soha sem ismerte el, hogy a külső határait nem tudná megfelelően őrizni, az osztrák segítség elfogadása ezzel némiképp ellentmond.65 Sokakban fogalmazódott már meg, hogy a határrendészeti szolgálati ág a Rendőrség-Határőrség 2008-as integrációja óta „mostohagyermekként” kezelt szakterület. A külső határok őrizete a technikai eszközök (pl. éjjellátó készülékek, hőkamerák, lépés érzékelők stb.) és szolgálati gépjárművek folyamatos karbantartásával, fejlesztésével, valamint a járőrözéshez szükséges megfelelő üzemanyag mennyiség és helyismerettel rendelkező jól képzett határrendész állomány biztosításával érhető el. Ezen alapvető feltételek sérülése, hiánya már nem csak Magyarország érdekeit veszélyeztetik, hanem közvetve valamennyi tagállam biztonságát.
Összefoglalás
A XXI. századi körülmények az Európai Unió számára új követelményeket állítottak a határőrizet és határrendészet területén. Egyszerre kell helytállni a globális versenyben, kontrollálni a regionális konfliktusokat, mindezt a belső erőforrások és képességek fejlesztésével. Az EU ereje a belső megosztottság és a gazdasági világválság miatt megtört, politikai és katonai erejét nem tudja kellő hatékonysággal kivetíteni. Az afrikai és közel-keleti regionális instabilitás kezelése ebből fakadóan elhúzódik, folyamatos kihívást jelentve a nemzetbiztonsági szféra intézményeinek. Az események mélységi hatáselemzése hosszú távú projekteket és nem tüneti kezelést kíván. Az intézkedésekhez nagy pénzügyi és időbeli puffert kell rendelni, a strukturális problémák kezelés nem hoz azonnal eredményt. A kihívások való adaptivitás miatt a határőrizeti tevékenység immár komplex fogalom, a potenciális menekültek és bevándorlók lakóhelyén veszi kezdetét, beletartozik a gazdaságfejlesztés, az mélységi beavatkozás, a benyúló hálózatok építése, a fejlett felderítésből adódó valósidejű információs tömeg és annak értékelése. A határőrizeten túlmutat a kritikus mennyiségű és minőségű, hiteles, igazolható katonai erő felmutatása, ami birodalmi képességet ad a preventív intézkedésekre. Ez a 21
prevenció az kellő időben meghozott megfelelő erővel végrehajtott leszorítja a költségeket, végig az eszkalációs szint alatt tartva az fenyegetéseket. A véleményeket tehát közös álláspontba kell összefűzni, a költségvetéseket növelni kell és egy irányba fordítani, mindent a „birodalmi szintű” erőnek alárendelni. Ennek esélye az EU 2016-2020 közötti keretköltségvetés vitája előtti helyzetet elnézve kétes. A tagállamok részéről több pénzt igényelne a komplex védelem (közös kül- és biztonságpolitika, bevándorlás, válságkezelés), miközben szándék szerint a befizetett összegek nem növekednek, sem a „szent tehenek” (közös agrárpolitika 40%, felzárkóztatás 33% körül) pedig érinthetetlenek [66]. Bár a sokat idézett mondás szerint a háborúhoz három dolog kell, az átgondolt biztonsági stratégia végrehajtásához és fejlesztéséhez elég lenne kettő is. A sokáig hiányolt Mr. Európa létezik, már csak egy diszkréten dudorodó fegyver kell az elegáns öltöny alá.
Források, hivatkozások: [1] Active Engagement, Modern Defence, NATO, 2010. 11. 19. http://www.nato.int/cps/en/natolive/official_texts_68580.htm letöltés ideje: 2011. 06. 18. [2] BIZTONSÁGOS EURÓPA EGY JOBB VILÁGBAN, EU, 2003. 12. 12. http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cmsUpload/031208ESSIIHU.pdf letöltés ideje: 2011. 06. 18. [3] REPORT ON THE IMPLEMENTATION OF THE EUROPEAN SECURITY STRATEGY - PROVIDING SECURITY IN A CHANGING WORLD, EU, 2008. 12. 11-12. http://www.consilium.europa.eu/ueDocs/cms_Data/docs/pressdata/HU/reports/104644.pdf letöltés ideje: 2011. 06. 18. [4] INTERNAL SECURITY STRATEGY FOR THE EUROPEAN UNION "TOWARDS A EUROPEAN SECURITY MODEL", EU 2010. 02. 23. http://register.consilium.europa.eu/pdf/hu/10/st05/st05842-re02.hu10.pdf letöltés ideje: 2011. 06. 18. [5]http://www.kormany.hu/download/f/49/70000/1035_2012_korm_hatarozat.pdf Letöltés ideje: 2012. 05. 05. [6] BRICS-csúcs Kínában: feltörekvők egy új világrendért, 2011. április 14., http://hvg.hu/vilag/20110414_brics_csucs_kinaban letöltés ideje: 2011. 06. 08. [7] Amerika kiakadt a NATO-ra, NOL, 2011. 06. 10. http://nol.hu/kulfold/amerika_kiakadt_a_nato-ra letöltés ideje: 2011. 06. 18. f8] Kínai nyomulás Suriname-ban, HVG, 2011/25. (2011. 06. 25.), pp. 24. ISSN: 1217-9647 [9] KISS Álmos Péter: GENERÁCIÓK A HADVISELÉSBEN – A NEGYEDIK GENERÁCIÓ In: Hadtudományi Szemle 2009/2. http://hadtudomanyiszemle.zmne.hu/?q=hu/2009/2-evfolyam-2-szam/hadmuveszet/generaciok-hadviselesben%E2%80%93-negyedik-generacio letöltés ideje: 2011. 06. 18. [10] SOMKUTI Bálint: A 4. GENERÁCIÓS HADVISELÉS In: Hadtudományi Szemle 2009/2. http://hadtudomanyiszemle.zmne.hu/?q=hu/2009/2-evfolyam-2-szam/hadmuveszet/4-generacios-hadviseles letöltés ideje: 2011. 06. 18. [11] ENDRES-GETHING: Jane’s Repülőgép határozó, Panemex-Grafo, Budapest, 2003. ISBN: 963 9491 152
22
[12] Heti Világgazdaság cikkgyűjtemény: NATO-radar http://hvg.hu/cimke/NATO-radar letöltés ideje: 2011. 06. 18. [13] Olaszország hatalmas befektetéssel kárpótolja a gyarmati uralomért Líbiát, NOL, 2008. 08. 31. http://nol.hu/archivum/archiv-505258 letöltés ideje: 2011. 06. 18. [14] Berlusconi és Kadhafi barátsága, NOL, 2009. 08. 26. http://nol.hu/kulfold/berlusconi_es_kadhafi_baratsaga_ letöltés ideje: 2011. 06. 18. [15] North Africa Humanitarian Situation, UNHCR http://www.unhcr.org/pages/4d7755246.html letöltés ideje: 2011. 06. 18. [16] SZTERNÁK György: A katonai műveletek megvívásának jellemzői napjainkban, levonható következtetések hatása a hadtudomány fejlődésére http://portal.zmne.hu/pls/portal/docs/PAGE/ZPORTAL/ZMNE_ROOT/KUTATAS/KUTATAS_HDI/TANANY AGOK/TAB112964/PK3X.DOC letöltés ideje: 2011. 06. 18. [17] UN Security Council Resolutions 2011 http://www.un.org/Docs/sc/unsc_resolutions11.htm letöltés ideje: 2011. 05. 13. [18] Komorowski: az EU-t felkészületlenül érte az észak-afrikai tiltakozási hullám, NOL, 2011. 02. 21. http://nol.hu/kulfold/komorowski__az_eu-t_felkeszuletlenul_erte_az_eszak-afrikai_tiltakozasi_hullam letöltés ideje: 2011. 06. 18. [19] Elítéli a líbiai tüntetők elleni erőszakot az EU, NOL, 2011. 02. 21. http://nol.hu/kulfold/eliteli_a_libiai_tuntetok_elleni_eroszakot_az_eu letöltés ideje: 2011. 06. 18. [20] Líbia: Európa készül a menekülthullámra, NOL, 2011. 02. 22. http://nol.hu/kulfold/libia__europa_keszul_a_menekulthullamra letöltés ideje: 2011. 06. 18. f21] Szankciókat fogadott el az EU Líbia ellen, NOL, 2011. 02. 28. http://nol.hu/kulfold/szankciokat_fogadott_el_az_eu_libia_ellen letöltés ideje: 2011. 06. 18. [22] Berlusconi nem akarta zavarni Kadhafit a felkelés közepén, NOL, 2011. 02. 28. http://nol.hu/lap/vilag/20110228-berlusconi_szabadulna_kadhafitol letöltés ideje: 2011. 06. 18. [23] Berlin nem kér az Olaszországba érkező menekültekből, HVG, 2011. 02. 24. http://hvg.hu/vilag/20110224_olaszorszag_afrika_menekultek letöltés ideje: 2011. 06. 18. [24] Kadhafi ellentámadásban, NOL, 2011. 02. 28. http://nol.hu/kulfold/libia__az_ellenzek_nem_ker_amerikabol letöltés ideje: 2011. 06. 18. [25] Over 140,000 flee Libya to Egypt and Tunisia, UNHCR steps up efforts to support refugees and civilians in Libya, UN HCR, 2011. 03. 01. http://www.unhcr.org/cgi-bin/texis/vtx/search?page=search&docid=4d6cdfa89&query=libya letöltés ideje: 2011. 06. 18. [26] Katonai tanács alakult Bengáziban, NOL, 2011. 03. 01. http://nol.hu/kulfold/tovabb_folynak_a_harcok_libiaban letöltés ideje: 2011. 06. 18. [27] Kadhafi: itt vagyok, ide lőjetek!, NOL, 2011. 03. 23. http://nol.hu/archivum/kadhafi__itt_vagyok__ide_lojetek_ letöltés ideje: 2011. 06. 18. [28] Gyerekek halnak meg Miszrátában, NOL, 2011. 04. 19. http://nol.hu/kulfold/gyerekek_halnak_meg_miszrataban letöltés ideje: 2011. 06. 18. [29] Líbia: az EU még vár, NOL, 2011. 03. 11. http://nol.hu/kulfold/libia__az_eu_meg_var letöltés ideje: 2011. 06. 18. [30] Martonyi: kizárt a katonai megszállás, NOL, 2011. 03. 29. http://nol.hu/archivum/martonyi__kizart_a_katonai_megszallas
23
letöltés ideje: 2011. 06. 18. [31] Lampedusa - az olasz Guantánamo, NOL, 2009. 01. 26. http://www.nol.hu/kulfold/lampedusa_-_az_olasz_guantanamo letöltés ideje: 2011. 06. 18. [32] Zavargás egy olasz menekültközpontban, HVG, 2009. 02. 18. http://hvg.hu/vilag/20090218_lampedusa_zavargas letöltés ideje: 2011. 06. 18. [33] Menekültek százai léptek partra Olaszországban, HVG, 2011. 06. 11. http://hvg.hu/vilag/20110611_menekultek_olaszorszag letöltés ideje: 2011. 06. 18. [34] Lampedusa: száznál többen eltűntek egy menekültszállító hajóról, HVG, 2011. 04. 06. http://hvg.hu/vilag/20110406_lampedusa_menekultek_eltuntek letöltés ideje: 2011. 06. 18. [35] Berlusconi a menekültáradat megállításáról tárgyal Tunéziában, HVG, 2011. 04. 04. http://hvg.hu/vilag/20110404_menekultek_berlusconi_tunezia letöltés ideje: 2011. 06. 18. [36] GELSEI András: A békeműveletek néhány aktuális kérdése, In: Hadtudomány, 2003/2. http://www.zmne.hu/kulso/mhtt/hadtudomany/2003/2/05gelsei/Chapter1.htm letöltés ideje: 2011. 06. 18. [37] Cameron Criticizes ‘Multiculturalism’ in Britain, The New York Times, 2011. 02. 05. http://www.nytimes.com/2011/02/06/world/europe/06britain.html?ref=davidcameron letöltés ideje: 2011. 05. 13. [38]Londoni zavargások, angliai fosztogatások – Összefoglaló http://hunuk.com/londoni-zavargasok-angliai-fosztogatasok-osszefoglalo/Letöltés ideje: 2011. 10. 09. [39] Svájcban betiltják a minareteket, NOL, 2009. 11. 29. http://www.nol.hu/kulfold/svajcban_betiltjak_a_minareteket letöltés ideje: 2011. 05. 13. [40] Kadhafi dzsihádot hirdetett Svájc ellen, Index, 2010. 02. 25 http://index.hu/kulfold/2010/02/25/kadhafi_dzsihadot_hirdetett_svajc_ellen/ letöltés ideje: 2011. 05. 13. [41] A németek is betiltanák a minareteket, NOL, 2011. 11. 30. http://nol.hu/kulfold/_a_felelem_ongolja_ letöltés ideje: 2011. 05. 13. [42] In France, Poverty Travels, The New York Times, 2011. 01. 01. http://www.nytimes.com/2011/01/02/opinion/02garcia.html?ref=romanipeople letöltés ideje: 2011. 05. 13. [43] Expulsion of Roma Raises Questions in France, The New York Times, 2010. 08. 19. http://www.nytimes.com/2010/08/20/world/europe/20france.html letöltés ideje: 2011. 05. 13. [44] Gypsies Protest Rome’s Shelter Plan, The New York Times, 2011. 04. 23. http://www.nytimes.com/2011/04/24/world/europe/24roma.html?_r=1&scp=1&sq=italy%20roma&st=cse letöltés ideje: 2011. 05. 13. [45] E.U. Lays Out Plan to Improve the Lives of the Roma, The New York Times, 2011. 04. 05. http://www.nytimes.com/2011/04/06/world/europe/06iht-union06.html?ref=romanipeople letöltés ideje: 2011. 05. 13. [46] A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig, EU http://www.eu2011.hu/files/bveu/documents/A_nemzeti_romaintegracios_strategiak_unios_keretrendszere_2020 -ig.pdf letöltés ideje: 2011. 06. 25. [47] Orbán: az Unió erősebb lett a magyar elnökség alatt, EU, 2011. 06. 24. http://www.eu2011.hu/hu/hir/europai-tanacs-20110624 letöltés ideje: 2011. 06. 25. [48] Ausztria ellenőrzi határait a NATO-csúcs alatt, Index, 2009. 03. 26. http://index.hu/kulfold/2009/03/26/ausztria_ellenorzi_hatarait_a_nato-csucs_alatt/ letöltés ideje: 2011. 05. 13. [49] A dánok ismét ellenőrzik a határaikat, Index, 2011. 05. 11. http://index.hu/kulfold/ep/hirek/2011/05/11/a_danok_ismet_ellenorzik_a_hataraikat/ letöltés ideje: 2011. 05. 13.
24
[50] A németeknek nem tetszik a dán határellenőrzés, Index, 2012. 05. 12. http://index.hu/kulfold/ep/hirek/2011/05/12/a_nemeteknek_nem_tetszik_a_dan_hatarellenorzes/ letöltés ideje: 2011. 05. 13. [51] Schengen megőrzése mellett a rendkívüli Belügyi Tanács, EU2011 Hivatalos honlap, 2011. 05. 12. http://www.eu2011.hu/hu/hir/biut-extra-2011-05-12 letöltés ideje: 2011. 05. 13. [52] Pintér: megvédeni a belső határok nélküli Európát, EU2011 Hivatalos honlap, 2011. 05. 11. http://www.eu2011.hu/hu/hir/pinter-megvedeni-belso-hatarok-nelkuli-europat letöltés ideje: 2011. 05. 13. [53] Ausztria visszaállíthatja a határellenőrzést, Index, 2011. 05. 12. http://index.hu/kulfold/2011/05/12/ausztria_visszaallithatja_a_hatarellenorzest/ letöltés ideje: 2011. 05. 13. [54] Svájc újra bevezetné a határellenőrzést, Index, 2011. 05. 13. http://index.hu/kulfold/2011/05/13/svajc_ujra_bevezetne_a_hatarellenorzest/ letöltés ideje: 2011. 05. 13. [55] Martonyi: lassan mindenki megérti a tétet, NOL, 2011. 06. 17. http://nol.hu/kulfold/martonyi__lassan_mindenki_megerti_a_tetet letöltés ideje: 2011. 06. 25. [56] A Maastrichti és az Amszterdami Szerződés, EU, 2008. 07. 01. http://circa.europa.eu/irc/opoce/fact_sheets/info/data/how/evolution/article_7144_hu.htm letöltés ideje: 2011. 06. 18. [57] Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés, EU, 2004. 10. 29. http://www.nefmi.gov.hu/letolt/EU_jogszabalyok/eu_alkotmany_szerzodes.pdf letöltés ideje: 2011. 06. 18. [58] 52007DC0299, EU http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2007:0299:FIN:HU:HTML letöltés ideje: 2011. 06. 18. [59] Az Európai Parlament 2008. szeptember 2-i állásfoglalása a dublini rendszer értékeléséről (2007/2262(INI) Az Európai Unió Hivatalos Lapja, 2009.12.4. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2009:295E:0004:0009:HU:PDF letöltés ideje: 2011. 06. 25. [60] A Tanács 2004/83/EK irányelve, EU, 2004. 04. 29. http://eurlex.europa.eu/Notice.do?mode=dbl&lang=hu&ihmlang=hu&lng1=hu,hu&lng2=bg,cs,da,de,el,en,es,et,fi,fr,hu,it,l t,lv,mt,nl,pl,pt,ro,sk,sl,sv,&val=389679:cs&page= letöltés ideje: 2011. 06. 25. [61] A Frontex európai külső határvédelmi ügynökség megerősítése – Politikai megállapodás a Tanács és a Parlament között, EU, 2011. 06. 22. http://www.eu2011.hu/files/bveu/documents/HunPR_47-22_06_2011_-Frontex_HU.pdf letöltés ideje: 2011. 06. 25. [62] Visnovitz Péter: "Hungary, big problem" - Magyarország kapujában várják a csodát a harmadik világ nyomorgói http://www.origo.hu/nagyvilag/20110914-szerbia-arab-es-azsiai-menekultek-a-szabadka-melletti-erdoben-.html Letöltés ideje: 2011. 10.09. [63] Magyar Online: Elbúcsúztatták a határon járőröző osztrák katonai egységeket Burgenlandban. http://www.mon.hu/elbucsuztattak-a-hataron-jarorozo-osztrak-katonai-egysegeket-burgenlandban/1865108 Letöltve: 2012. május 8. [64] Szervusz Ausztria: Költséges a zöldhatár felügyelete, a lakosság biztonságérzete minden pénzt megér http://www.szervuszausztria.hu/ausztriamozaik/szervuszausztria-hatarvedelem-keleti-hatar-hadsereg-50136.html Letöltés ideje: 2011. 10.09. [65] Bruxinfo: EU-s segítséget kérünk a déli embercsempészet kezeléséhez http://www.bruxinfo.hu/cikk/20110920-a-magyar-hataron-at-jut-az-eu-ba-az-embercsempeszek-tobbsege.html Letöltés ideje: 2011. 10.09. [66] Uniós költségvetés 2014-2020; Kabátot a gombhoz, Figyelő, 2011. 06. 23-29. ISSN: 0015-086X
25
