AZ EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSI POLITIKÁJÁNAK ÖSSZEOMLÁSA ÉS ENNEK FŐBB KÖVETKEZMÉNYEI HAZÁNKBAN DR. KOVÁCS Tamás - DR. NOVOSZÁTH Péter – VÉGH Gábor A munkanélküliségi ráta alakulása fontos jelzőszáma a gazdasági és a társadalmi fejlődésnek egyaránt. A növekvő munkanélküliség következtében csökken az állampolgárok jövedelme, ami növeli a nyomást a mindenkori kormányok irányába, hogy egyrészt növeljék a szociális biztonságot, a szociális kiadások növelésével és teremtsenek több munkahelyet az adóbevételek csökkentése révén. Gazdasági szempontból a munkanélküliség egyúttal kihasználatlan munkaerő kapacitást is jelent. Az Eurostat becslése szerint 24 millió 772 ezer férfi és nő az Európai Unió 27 tagállamában, valamint 17 millió 365 ezer az euró zóna országaiban volt munkanélküli 2012 márciusában. A 2012. februári adatokkal összevetve a munkanélküliek száma 193 ezer fővel nőtt az EU 27 tagországaiban és 169 ezerrel az euró zóna országaiban. Az egy évvel korábbi, 2011. márciusi adatokkal összehasonlítva 2 millió 123 ezer fővel növekedett a munkanélküliek száma az EU 27 tagállamában és 1 millió 732 ezerrel az euró zóna országaiban. Az Európai Unió országaiban az eddig soha még nem látott szint ellenére tovább növekszik a munkanélküliség [1]. A munkanélküliségi ráta 10,8 % volt az euró zóna, és 10,2 % az EU 27 tagállamaiban 2012. márciusban, míg 8,2 % az Egyesült Államokban és 4,5 % Japánban (2012. februárban). Az Egyesült Államokban a munkanélküliségi ráta 2009 közepére egy élesebb növekedést követően utolérte az Európai Unióban tapasztalt mértéket (10 %), azóta ugyanakkor jelentősen csökkenésnek indult és jelenleg több mint 2 százalékkal alacsonyabb az Európai Unióban regisztráltnál és csökkenő trendet követ. Japánban a munkanélküliség ráta sokkal alacsonyabb (nem éri el az 5 százalékot), mint az Európai Unióban és az elmúlt évtizedek során ma tapasztalható a legnagyobb különbség Japán és az Európai Unió között a munkanélküliség tekintetében [2, 1. oldal]. Az EU 27 tagállamában 5 millió 462 ezer fiatal (25 év alatti) volt munka nélkül 2012. februárjában. Ezek közül 3 millió 272 ezer fiatal az euró zóna országaiban. Az egy évvel korábbi 2011. februári adatokkal összehasonlítva a fiatal munkanélküliek száma 262 ezer fővel növekedett egy év alatt az EU 27 tagállamában és 106 ezer fővel az euró zóna országaiban. A fiatalok munkanélküliségi rátája 22,4 % volt az EU 27 tagállamában és 21,6 % az euró zónában 2012. februárban. A legalacsonyabb Németországban (8,2 %), Ausztriában (8,3 %), és Hollandiában (9,4 %), míg a legmagasabb Spanyolországban (50,5 %), és Görögországban (50,4 %, 2011. decemberben) [2, 1. oldal]. Ennyire kilátástalanok a fiatalok elhelyezkedési esélyei soha sem voltak az EU tagállamaiban, mint ma. A tartósan munkanélküliek számának növekedése okozza az egyik legtöbb gondot a politikai döntéshozók számára Függetlenül attól, hogy milyen pénzügyi és társadalmi hatással van az érintettekre, a tartósan munkanélküliek számának növekedése negatív következményekkel jár a társadalmi kohézióra, és végső soron visszavetheti a gazdasági növekedést. Összességében az Európai Unió 27 tagállama munkaerő állományának 3,8 százaléka volt tartósan munkanélküli, azaz több mint, egy éve nem kapott munkát, habár aktívan keresett [2, 2. oldal].
Munkanélküliségi ráták alakulása az Európai Unió országaiban
Országok/országcsoportok Euró zóna (17 ország) Európai Unió (27 ország) Belgium Bulgária Cseh Köztársaság Dánia Németország Észtország Írország Görögország Spanyolország Franciaország Olaszország Ciprus Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Hollandia Ausztria Lengyelország Portugália Románia Szlovénia Szlovákia Finnország Svédország Egyesült Királyság Izland Egyesült Államok Japán
Munkanélküliségi ráták Összesen Fiatalok (szezonálisan kiigazított) (25 év alatt) 2011. 2012. 2012. 2011. 2012. 2012. március február március március február március 9,9 10,8 10,9 20,6 21,9 22,1 9,4 10,2 10,2 21,0 22,5 22,6 7,0 7,3 7,3 18,9 17,0 17,1 11,1 12,5 12,6 26,7 32,3 32,8 6,9 6,8 6,7 17,6 19,1 19,0 7,5 7,9 8,1 13,7 14,7 15,1 6,2 5,6 5,6 8,8 8,0 7,9 13,6 11,7* n.a. 20,4 24,9** n.a. 14,1 14,7 14,5 28,7 31,3 30,3 15,7 21,7* n.a. 40,9 51,2** n.a. 20,8 23,8 24,1 44,9 50,9 51,1 9,6 10,0 10,0 23,3 21,9 21,8 8,1 9,6 9,8 28,3 33,9 35,9 6,9 9,8 10,0 18,8 28,8 28,8 16,2 14,6* n.a. 30,4 27,3** n.a. 16,3 14,3* n.a. 32,0 34,3** n.a. 4,7 5,2 5,2 14,7 16,9 17,4 10,7 11,1 11,2 25,4 28,1 28,4 6,3 6,8 6,8 13,6 14,4 13,6 4,2 4,9 5,0 6,9 9,4 9,3 4,2 4,1 4,0 8,7 8,7 8,6 9,4 10,1 10,1 25,7 27,2 26,7 12,4 15,0 15,3 27,6 35,4 36,1 7,0 7,1 7,5 22,9 24,8** n.a. 8,1 8,7 8,5 16,3 16,5 16,5 13,3 14,0 13,9 32,9 34,1 33,9 7,9 7,5 7,5 20,4 19,6 19,4 7,7 7,5 7,3 24,0 23,5 22,8 7,7 8,2* n.a. 19,6 21,9** n.a. 7,3 7,1 7,5 15,9 15,2 19,2 8,9 8,3 8,2 17,5 16,5 16,4 4,6 4,5 n.a. n.a. n.a. n.a.
* 2011. decemberi adat, **2012. januári adat Forrás: Saját szerkesztés [1] Eurostat newsrelease euroindicators. 3-4 oldal adatai alapján
A munkaerő állomány 1,8 százaléka pedig már több mint két éve van munka nélkül. Rohamosan növekszik a tartósan munkanélküliek száma, egy egész generáció válhat munkanélkülivé [2, 2. oldal].
2
Egyre növekszik a szegregáció az Európai Unió munkaerőpiacain A pénzügyi válság egyes társadalmi csoportok foglalkoztatásra gyakorolt hatásait elemezve feltűnő, hogy az Európai Unión kívüli munkavállalók esetében csökkent a legnagyobb mértékben a foglalkoztatás szintje. Szignifikáns különbség figyelhető meg a hazai munkavállalók és azon munkavállalók foglalkoztatási rátájának csökkenése között is, akik nem az adott ország, hanem más EU tagállam állampolgárai, ahol tartózkodnak. A nem EU állampolgárok foglalkoztatási rátája 2008. II. negyedéve és 2010 II. negyede között összességében 4,5 %-kal, a más EU tagállamok munkavállalói esetében 2,1 %-kal, míg a hazai munkavállalók esetében csupán 1,6 %-kal csökkent [3, 53. oldal]. Mindez jól mutatja, hogy az EU országok munkáltatói egyre erőteljesebben diszkriminálják a nem hazai munkavállalókat.
A foglalkoztatási ráták változásai különböző társadalmi csoportok szerint
Összesen Állampolgárság
Képzettség szintje
Összesen Hazai más EU nem EU Alsó-fokú Középfokú Felsőfokú
2008 II. negyedév % 66 66,2 69,9 59,8 48,1 71 84,1
2010 II. negyedév % 64,3 64,7 67,8 55,3 45,1 68,7 82,8
Változás % -1,7 -1,6 -2,1 -4,5 -3 -2,3 -1,4
Forrás: [3] Employment in Europe 2010, 53. oldal
Összehasonlítva a 2008 második negyedévi adatokat a 2010 második negyedévi adatokkal azt tapasztalhatjuk, hogy a legnagyobb mértékben az alsó-fokú végzettséggel rendelkezők foglalkoztatási rátája csökkent (3 százalékkal), míg legkevésbé a felsőfokú végzettségűeké (1,4 százalékkal). Az alsó-fokú végzettséggel rendelkezők foglalkoztatási rátájának csökkenése egyúttal az Európai Foglalkoztatási Stratégia egy fontos céljának a teljes foglalkoztatás (minimálisan 70 %-os foglalkoztatási ráta elérése) megvalósításától való távolódást is jelenti. Ezért a további gazdasági visszaesés elkerülése érdekében, az eddig kevésbé értékesnek tekintett munkahelyeket is érdemes megőrizni, sőt bővíteni. A statisztikai adatokon túlmenően számos más egyértelmű jele is megfigyelhető a hazai és nem hazai EU tag munkavállalók egyre nyilvánvalóbb megkülönböztetésének. Hollandiában és Belgiumban például, honlapokat hoztak létre a nem hazai munkavállalók viselt dolgainak feljelentésére. A http://meldpuntillegaliteit.be nevű honlapot létrehozó Vlaams Belang (Flamand érdek) nevű párt vezetője Filip Dewinter pártja e kezdeményezését azzal indokolta, hogy az illegális bevándorlók tízezrei tartózkodnak jelenleg Belgiumban, akik névtelen vállalkozások révén követnek el különféle társadalombiztosítási csalásokat, feketén vállalnak munkát és súlyos bűncselekményeket követnek el [4] [5].
3
Hasonló honlapot hozott létre a Holland Szabadság Párt (PVV) is „Jelentés Közép- és Kelet Európaiakról” megnevezéssel, amelyen többek között azt lehetett bejelenteni, ha hollandok rovására közép- és kelet európaiakkal töltenek be munkahelyeket. A honlap arra buzdítja az olvasóit, hogy regisztrálják magukat azok, akik úgy vélik, hogy tisztességtelen versenyt támasztanak a beáramló lengyelek és más kelet európaiak a munkaerőpiacon [6]. A francia kormány 2010. július 28-án elrendelte az összes Kelet Európából illegálisan érkezett roma bevándorló eltávolítását az országból. Egyúttal határozatot hozott az országban illegálisan található összes cigány tábor kiürítéséről, mivel azok az emberkereskedelem és a fiatalkorú prostitúció melegágyai [7]. A strasbourgi székhelyű Európa Tanács 2011. november 11-i döntésében megállapította, hogy a francia hatóságok jogsértő módon, a diszkriminancia tilalmát és az emberi méltósághoz való jogot megsértve toloncolták ki tömegesen az országból, a Romániából és Bulgáriából bevándorolt cigányokat [8]. A francia példa is azt támasztja alá, hogy az európai uniós roma stratégia elfogadása jelentős eredmény volt. De a létrehozott keretek tartalommal való kitöltése megrekedni látszik. Mintha ezen a téren is az Európai Unió megelégedett volna a tennivalók kimondásával, és egyáltalán nem látszanak a meggyőző tettek a végrehajtás területén. Másrészt az elfogadott Roma Stratégia igazából akkor lehetne hatékony, ha az Európai Unió Foglalkoztatási Stratégiája egyik meghatározó pillére lenne. Az utóbbi időben egyre több ország vezetője javasolja a schengeni övezeten belüli határellenőrzések visszaállítását. A francia és az olasz kormányfő 2011. áprilisában közösen tett javaslatot a határellenőrzések visszaállítására az Európai Bizottságnak [9] [10]. Spanyolország 2012. május 3-án a határellenőrzések visszaállítását a Barcelonában tartott Európai Központi Bank által szervezett nemzetközi találkozó idejére kérte a megszorító intézkedés ellenes nagyszámú olasz és görög tüntetők kizárása érdekében.
Társadalmi következmények Folyamatosan növekszik a hónapról hónapra nehéz pénzügyi helyzetben lévő háztatások száma az Európai Unió tagországaiban. Az Flash Eurobarométer erre vonatkozó legutóbbi speciális felmérése szerint az EU hat tagországában, három megkérdezett ember közül legalább egy válaszolta azt, hogy előfordult az elmúlt 12 hónapban, hogy az ő háztartása nem volt képes kifizetni a rendszeres számlákat vagy megvásárolni a szükséges élelmiszereket vagy egyéb mindennapi fogyasztási cikket [11]. Görögországban (45 %), Lettországban (42 %), Litvániában (37 %), Bulgáriában (36 %), Romániában (36 %) és Magyarországon (34 %) tapasztalták a legnagyobb számban a pénzügyi nehézségekről beszámoló válaszadókat az Eurobarométer kérdezőbiztosai. Az előző 2010-es hasonló felmérésükhöz képest a legnagyobb kedvezőtlen változást ebben a tekintetben, Görögországban regisztrálták. Felgyorsult az elszegényedés az Európai Unió tagországaiban. A Flash Eurobarométer erre vonatkozó legutóbbi speciális felmérése szerint az EU négy tagországában: Görögországban (92 %), Portugáliában (84 %), Bulgáriában (81 %) és Olaszországban (81 %) 10 megkérdezett közül több mint 8-an számoltak be a szegénység növekedéséről a 2011-es évben. A legnagyobb növekedést a szegénység növekedéséről beszámolók
4
számában, Görögországban (63 %), Bulgáriában (57 %), Magyarországon (45 %) és Portugáliában tapasztalták a kutatók [12]. Az OECD által 2007-ben közzétett 10 év (1995-2005) változásait bemutató jelentés már beszámolt arról, hogy akik 1995-ben szegények voltak 2005-ben még szegényebbekké váltak és megfigyelhetővé vált néhány centrumbeli ország (pl.: Olaszország) elszegényedése is [13]. Ugyanakkor a pénzügyi válság hatására ez a folyamat nemcsak felgyorsult, hanem olyan fejlett, erős országokban is kiteljesedett már, mint Franciaország, az Egyesült Királyság és Németország. Egy a németországi szegénység alakulását bemutató felmérés adatai szerint például, amelyet a rászorultakat segítő szervezetek országos szövetsége (Paritätischen Wohlfahrtsverbandes, PW) tett közé 2011. decemberében, a hivatalos szegénységi küszöb alatti jövedelemből élők száma 12 millió volt Németországban és a szegények teljes népességen belüli aránya pedig 14,5 százalék 2010-ben. Németországban 2005 és 2010 között a szegények aránya 14 és 14,7 százalék között mozgott, gyakorlatilag alig változott. Annak ellenére, hogy a német gazdaság 2005 és 2007 között még növekedett és a többi európai országhoz képest is páratlan gyorsasággal lábalt ki a válságból 2009-2010-ben. Mindez azt támasztja alá Ulrich Schneider a szövetség (PW) igazgatója szerint, hogy a szegénységet nem csak a munkanélküliség elleni küzdelem révén lehet és kell visszaszorítani. Az elosztási viszonyokon is változtatni kell, az adóemelés kérdését nem lehet kikerülni, mivel Németországban a magánszemélyek összesített pénzvagyona 4,6 ezermilliárd euró és az állam és az önkormányzatok adóssága pedig 2,1 ezermilliárd euró volt 2010-ben [14]. Egész Európában 2003 és 2007 között még csökkenő tendenciát mutattak az öngyilkosságok alakulására vonatkozó adatok. A pénzügyi válság kitörését követően ugyanakkor hatalmas ütemben ismét növekedni kezdett az öngyilkosok száma 2007 és 2009 között, elsősorban a legsúlyosabb megszorításokat végrehajtó országokban, különösen Litvániában, Lettországban, Cipruson, Észtországban és Írországban.
Az öngyilkosság számának alakulása 100 ezer lakosra vetítve az Európai Unió néhány tagországában Országok
2007
2008
2009
EU 27 Észtország Írország Görögország Spanyolország Olaszország Ciprus Lettország Litvánia Magyarország
9,9 16,9 10,3 2,6 6,1 5,2 2,2 17,8 28,4 21,4
10,2 16,5 9,4 2,8 6,5 5,4 4,4 20,9 30,7 21,5
10,3 18,3 11,6 3,0 6,3 5,4 3,6 20,7 31,5 21,8
Forrás: Saját szerkesztés [15] Eurostat database adatai alapján
Több egymástól függetlenül folyó kutatás is arra hívják fel a világ figyelmét, hogy a gazdasági válság hatására egyre több európai átlagember, különösen sok kis vállalkozó és 5
munkanélküli menekül öngyilkosságba. Az egyik kutatás, amelyet Kyriakos Katasdoros pszichiáter irányításával a Klimaka csoport folytat Görögországban tapasztalatai szerint az öngyilkosságok megelőzésére létrehozott segélykérő hívások száma megháromszorozódott és az öngyilkosságok száma is megkétszereződött a korábbi évekhez képest. Amíg 2009-ben még naponta 5-8 segélykérő hívás volt jellemző, addig 2010-ben már 15-35 [16]. Egy nemzetközi kutatás, amelyet David Stuckler a Cambridgei egyetem szociológia professzora irányít, azt tapasztalta, hogy Görögországban 2007 és 2009 között az öngyilkossági ráták 17 százalékkal, míg Írországban 13 százalékkal emelkedtek meg [17]. David Stuckler tapasztalatai szerint az öngyilkossághoz vezető utat az hozza létre egy egyébként életerős ember lelkében, hogy megfogható közelségben eltűnik minden kapaszkodó. Sehol sincs valamiféle utolsó menedék, amely biztos fedezékül szolgálhatna a maga és családja számára, amíg a válság el nem múlik Az adósságválság és azt kísérő megszorítások következményeként a különféle tiltakozások, a sztrájkok, tüntetések általánossá váltak az Európai Unió leginkább érintett országaiban. Egyes dél-európai országok hatóságai egyre inkább attól tartanak, hogy a pénzügyi, gazdasági-, társadalmi-válság miatt, az emberekben felgyülemlő indulatok és harag nyomán erőszakos cselekményekben fog testet ölteni. A gazdasági helyzet kilátástalansága, a háztartások pénzügyi helyzetének romlása, a szegénység növekedése egyre erősíti az EU szkepticizmust a tagállamokban. Ma még jelentős különbségek vannak ugyan az egyes országok között az Eurobarometer ezzel kapcsolatos felmérése szerint. Például azzal a kijelentéssel, hogy boldognak érzik-e magukat a megkérdezettek, hogy az EU-ban élnek, Magyarországon csupán a megkérdezettek 35 %-a tudott egyetérteni, míg Luxemburgban 93 % [18]. De az egyre romló életkörülmények hatása az EU szkepticizmus növekedésében egyre inkább tetten érhető, ha az Eurobarometer 2011. decemberi felmérésének eredményeit a 2006. márciusában lefolytatott hasonló felmérésének eredményeivel hasonlítjuk össze. Ezek szerint hét országban romlott az emberek megítélése az öt évvel korábbiakhoz képest és érzik kevesebben boldognak magukat az EU-ban: Magyarországon, 21 %-kal, Görögországban, 20 %-kal, Litvániában 18 %-kal, a Cseh Köztársaságban 16 %-kal, Észtországban 10 %-kal, Olaszországban 4 %-kal kevesebben érzik magukat boldognak [19].
Főbb következtetéseink Az EU-ban az eddig soha még nem látott szint ellenére tovább növekszik a munkanélküliség. Egyre növekszik a szegregáció az EU munkaerőpiacain Az EU egyre távolodik az általa meghirdetett foglalkoztatás politikai célok elérésétől. Az Európai Unió Foglalkoztatás Politikája mára már elavulttá vált, mivel számos jelentős kérdésre nem képes választ adni (leszakadás a versenytársaktól, fiatalok, alacsony képzettségűek elhelyezkedése, szegregáció növekedése stb.). A gazdasági válság megoldására hozott intézkedések (pl. Költségvetési Paktum) rontják a versenyképességet, a növekedési kilátásokat, növelik a munkanélküliséget, és tovább mélyítik a válságot. Az Európai Unió Foglalkoztatási Stratégiája mára gyakorlatilag összeomlott – új Foglalkoztatási Stratégiára és annak végrehajtásához az EU jelenlegi intézményrend-szerének teljes újragondolására van szükség. A döntéshozók túlságosan is a pénzügyi kérdések megoldására összpontosítanak, és jószerivel semmit sem foglalkoznak az egyre
6
szaporodó társadalmi problémákkal. Holott ezek a társadalmi problémák olyan időzített bombát jelentenek, amelyek akár hosszú évtizedekre, évszázadokra romlásba dönthetik az egész Európai Uniót. Amikor a munkanélküliség újabb rekordot döntött Görögországban ez volt az első eset Európában, hogy a munka nélkül lévő fiatalok száma meghaladta azokét, akik munkával rendelkeznek. A legfőbb veszély ezért ma az, ahogy azt Guy Ryder az ILO vezérigazgatója nemrégiben egy interjúban megfogalmazta, hogy egy egész nemzedék válhat munkanélkülivé. Európában korábban azt tapasztaltuk, hogyha a fiatalok képzésük befejezését követően több mint két évig munka nélkül maradnak, elveszhetnek a munkaerőpiac számára."Marginalizálódnak, és többnyire egész munkás életükre sérültek lesznek. Ezért olyan új politika kell egész Európa számára, amelyben a munkahelyteremtés elsődleges prioritás.” [20]. Az EU Foglalkoztatás Politikájának alárendelődése a mindenkori fiskális céloknak nagymértékben veszélyezteti a Magyar Kormány egyik legfőbb céljának az egymillió munkahely megteremtésének esélyeit. Ezért Magyarországnak a negatív folyamatokban leginkább érintett országokkal (Kelet- és Közép Európa, Mediterrán országok stb.) összefogva a jelenlegi helyzet megoldását sokkal inkább elősegítő új Foglalkoztatási Politikai célok megfogalmazását kell elérnie és azt, hogy azok végrehajtása semmiképpen se rendelődhessen alá a jövőben más gazdaságpolitikai (fiskális, monetáris stb.) célok végrehajtásának. Ezért olyan gazdaságpolitikai fordulatra lenne szükség az Európai Unióban, amely a pénzügyi konszolidációval egy időben új munkahelyek tömeges létrejöttét is eredményezi.
Felhasznált irodalom [1] Eurostat newsrelease euroindicators STAT 12/67 – 2 May 2012. Euro area unemployment rate at 10,9 %. Letöltve: 2012. 05. 11. http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=STAT/12/67&type=HTML [2] Eurostat Unemployment statistics. From statistics explained. 2 April 2012. Letöltve: 2012.04.11. http://epp.eurostat.ec.europa.eu/statistics_explained/index.php/Unemployment_statistics [3] European Comission. Employment in Europe 2010. Directorate-General for Employment, Social Affairs and Equal Opportunities Unit D.1. October 2010. Letöltve: 2011. 03. 26. http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=738&langId=en&pubId=593 [4] Europost. Belgian far-rights launch anti-immigrant website. 12 April 2012. Letöltve: 2012.05.11. http://www.europost.bg/article?id=4290 [5] meldpunt Illegaliteit. Letöltve: 2012.05.11. http://meldpuntillegaliteit.be/ [6] SP.nl SP Maakt Landelijke Inventarisatie Concurrentievervalsing Op de Arbeidsmarkt. Letöltve: 2012. 05.11. http://www.sp.nl/enquetes/concurrentievervalsing/ [7] CBS News. France’s Sarkozy Orders Illegal Gypsies Expelled. July 28, 2010. Letöltve: 2012. 05. 13. http://www.cbsnews.com/2100-202_162-6722137.html [8] Wikipedia – French Romani reptriation. Letöltve: 2012. 05.13. http://en.wikipedia.org/wiki/French_Romani_repatriation
7
[9] Ralitsa Kovacheva: Does Europe restore border barriers? Euinside, April 28, 2011. Letöltve 2012. május 13. http://www.euinside.eu/en/news/france-italy-schengen-letter [10] Daniel Wools. Spain to restore border chechks for ECB meeting. Yahoo Finance. Apr 20, 2012. Letöltve: 2012. május 13. http://finance.yahoo.com/news/spainrestore-border-checks-ecb-111033685.html [11] European Commission. Flash Eurobarometer 338. Monitoring the social impact of the crisis: public perceptions in the European Union (wave 6) April 2012. Letöltve: 2012.05.13. http://ec.europa.eu/public_opinion/index_en.htm [12] European Commission. Flash Eurobarometer 338. Monitoring the social impact of the crisis: public perceptions in the European Union (wave 6) pp. 24-43. April 2012. pp. 9-23. Letöltve: 2012.05.13. http://ec.europa.eu/public_opinion/index_en.htm [13] OECD Taxing Wages 2006/2007: 2007 Edition. Letöltve: 2012.05.21. http://www.oecd.org/document/57/0,3746,en_2649_34533_40233913_1_1_1_1,00.html [14] Der Paritätische Gesamtverband. Das Presse Statement von Dr. Ulrich Schneider zum Armutsbericht 21.12. 2011. Letöltve: 2012.05.21. http://www.derparitaetische.de/index.php?eID=tx_nawsecuredl&u=0&file=fileadmin/dokumente/2011_ armutsbericht/111221_PK_Armutsbericht2011_Statement_Schneider.pdf&t=133829237 2&hash=fdbdfb753f2036169fbae9cec490d803c011f821 [15] Eurostat database. Death due to suicide, by sex. Standardised death rate by 100 000 inhabitants [16] Derek Gatopulos. Psychiatric Group warns of surge in Greek suicides. MSNBC.com 2010. Letöltve 2012.04.27. http://www.msnbc.msn.com/id/38695457/ns/world_news-europe/t/psychiatric-groupwarns-surge-greek-suicides/#.T7PNl82z4V8 [17] Kate Kelland. Financial crisis boosts European suicide rates, especially in Greece, Ireland. Reuters.com. FaithWorld. July 8, 2011. Letöltve 2012.04.27. http://blogs.reuters.com/faithworld/2011/07/08/financial-crisis-boosts-european-suiciderates-especially-in-greece-ireland/ [18] European Commission. Special Eurobarometer 379. Future of Europe. April 2012. p.12. Letöltve: 2012. május 13. http://ec.europa.eu/public_opinion/index_en.htm [19] European Commission. Special Eurobarometer 379. Future of Europe. April 2012. p.9. Letöltve: 2012. május 13. http://ec.europa.eu/public_opinion/index_en.htm [20] Welt Online. Generation arbeitslos. 10.04. 2012. Letöltve: 2012. 06.08. http://www.welt.de/print/welt_kompakt/article106165686/Generation-arbeitslos.html
8
