nyertesei ennek az átalakulási folyamatnak,

KÜRTÖS

s Q t r W k III. évfolyam 9. szám

Közéleti havilap

2 0 0 5 . szeptember

Még nyílnak a völgyben a kerti virágok… Lánglelkű költőnk, Petőfi Sándor felejthetelenül gyönyörű sorai jutnak eszembe az őszről. Még égnek a nyár tüzei, de már nem perzselnek, csak kicsit szomorkásan melegítik az ember szívét, újra elmúlt ez is. Az öregebbek azt mondják, már régen nem volt ilyen hideg, szeszélyes nyarunk, s ha szétnézünk a világban, bizony szomorú képeket közvetítenek felénk az égi csatornák. Pusztítások, viharok, emberek milliói keresik az utcán elsodort életüket, vagy ami megmaradt belőle. „Ecce homo“, íme az ember, mondhatnám, de ez ennél sokkal összetettebb, sokkal mélyebb. A nap mint nap megélt szenvedések láttán, amelyek embertársainkat érik, mi még hálát adhatunk a sorsnak itt, Közép-Európában, minket még elkerülnek a szörnyű csapások, habár az áradásoktól sújtott erdélyi és székelyföldi testvéreink már ezt a nézetet sem oszthatják velünk. Ez a sok borzasztó negatív élmény, amit naponta begyűjtünk a televízión keresztül, szinte fásulttá tesz, mert a szenvedés, a pusztítás fokozatai egyre csak nőnek, egészen az égig, és kétségeket ébresztenek bennünk, mennyire kicsik vagyunk a világon, mennyire védtelenek vagyunk a természettel szemben. A világ nagyhatalmai komolyan vehetnék már végre, nem mindenhatók a hatalmukkal. Van tőlük is hatalmasabbb, nem kellene már a jövőnket eljátszani olcsó politikai rulettpartikon. De kezdődnek a kisebb partik is, hiszen a hideg nyár után, úgy néz ki, forró ősz elé néz a hazai politikai élet is. A megyei választások lassan rányomják majd a bélyegüket a közélet minden apró mozzanatára. Kirajzanak majd a pártok szónokai, hogy meggyőzzék az embereket, ők ezentúl mindent jobban, mindent szebben és mindent a kisemberek érdekében fognak csinálni, ha… Ezzel nem is volna semmi baj, hiszen a demokratikus társadalmakban mindenki szabadon kifejtheti véleményét, s a választó dönt, vagy állítja a saját maga megélt sorsát szembe az elmondottakkal. Mert szóban Kánaánt lehet varázsolni seperc alatt, de mindig ott a kérdés, vajon az emberek mennyire érzik ezt a bőrükön. Mennyire szenvedői vagy

nyertesei ennek az átalakulási folyamatnak, melyet másfél évtizede indítottunk el közösen. Ha szétnézek szűkebb hazámban, a Palócföldön, látok ilyet is, olyat is. Nincs háború, melyben csak győztesek vannak, így van ez, amióta világ a világ. Mégis látok elmozdulást, látok reményt, terveket, akaratot. Míg néhány évvel ezelőtt csak itt-ott tartottak falunapokat, főleg a nagyobb településeink, addig mára már inkább az jellemző falvainkra, hogy senki nem akar lemaradni a másiktól. Egymást húzzák, gerjesztik, munkára biztatják a kis falvak is. Van egyfajta bizonyítási kényszer, s ahol vannak elképzelések, ott a siker is lassan, de megérkezik. Szépülnek a községeink, ki utat csinál, ki átépít, ki befejez, s ha minden mindig nem úgy alakul, ahogyan szeretnénk, nem kell feladni, mert a kerék forog. A dolgok nem csak feketék vagy fehérek, erre az élet már mindenkit megtaníthatott. Nekünk, itt a szűkebb pátriánkban nem kell szégyenkeznünk. Kevesen vagyunk, de ha mindenki hoz magával még egy embert, hogy stílusos legyek, akkor már kétszer annyian leszünk. A kérdés mindig az, hogy a munka is a felére fog-e csökkenni, vagy csak a sikerben osztozunk majd. Nemrégen, egyik barátom fogalmazta meg egy összejövetelen, hogy az emberek biztatást várnak, pozitív dolgokról akarnak hallani, elég keserűséget élnek meg a mindennapokban. Tetszett neki, hogy havilapunkban is csupa ilyen dologról olvashat, megtartó és hitet adó ez a munka, amit e lelkes kis csapat közvetít az emberek felé, s ez jó. Nemcsak a régióban, de a határainkon túl is felfigyeltek már erre, mert a jó dolognak is híre megy, nemcsak a rossznak. Egy kis vargabetű után visszakanyarodva próbáljunk meg látni is, ne csak nézni, hallani is, ne csak hallgatni, és megérteni, ne csak érteni. Nem túl bonyolult ez a képlet, csak megfontolt, józan paraszti ész kell hozzá, no meg egy kis kurázsi, hogy mindig tudjuk, hol a helyünk, mert előbb-utóbb „elhull a virág, eliramlik az élet…“ HB

Ára 10,- korona

MEGHÍVÓ

A CSEMADOK Nagykürtösi Területi Választmánya tisztelettel meghívja az

O´´SZIRÓZSA

magyarnóta - énekesek országos versenyére, mely

2005. október 9-én, vasárnap 14.00 órakor kezdődik az ipolykeszi kultúrházban.

IPOLYBALOG, a felvidéki Csíksomlyó című összeállításunkat a 8.-9. oldalakon találják

Közélet

2 Kürtös

2005. szeptember

Megkérdeztük

Az MKP betartotta az ígéretét

Hamerlik Richárd mérnököt, az MKP megyei frakcióvezetőjét

A Magyar Koalíció Pártja immár hetedik évét tapossa a kormánykoalícióban. Főleg vidéken hangzott el sokszor, többek között itt, a Palócföldön is, hogy a párt nem törődik a vidékkel, és csak nagyon lassan változnak a dolgok. Nos most ezen téren is megtört a jég, hiszen a nyár utolsó hónapjában megérkeztek azok a tavasszal megígért támogatások, melyel a Nagykürtösi járás mintegy 24 települését érintik, de azoknak sem kell elkeseredniük, akik most nem kaptak, mert remélhetőleg ezzel a támogatások sorának még nincs vége. Ezeket a pénzeket a helyi önkormányzatok tisztán fejlesztésre kapták, így sok minden olyan feladatot megoldhatnak belőle, melyre helyi szinten akár tíz évet is várhattak volna. A több mint 21 millió korona, remélem, szemmel láthatólag beépül a legkisebb településeink elöregedett infrastruktúráiba is. Külön öröm számomra, hogy a környezetvédelemmel összefüggő infrastrukturális fejlesztésekre is érkezett több mint 8 millió korona a Miklós László irányította tárcától. Ha sokáig is vártunk tehát a régi ígéretek teljesítésére, úgy gondolom, hogy megérte, és mindenesetre köszönjük, mert az ígéret szépszó, ha megtartják úgy jó. Szerk.

- A Besztercebányai Megyei Önkormányzat általános rendelete alapján pályázni lehetett különböző rendezvényekre a 2005-ös évre. Járásunkban kik számára sikerült kieszközölni ezt a támogatást? - Az elbírálások után a következő falvak és szervezetek részesültek juttatásokban: A kérvényező neve

A tervezet megnevezése

Összeg

Alsópalojta - D. Plachtince Alsósztregova - D.Strehová Kőkeszi Kóvár Ipolyharaszti Apátújfalu Nagycsalomja Inám Szécsénke Lukanénye Magasmajtény - Hrušov Nagykürtös - Veľký Krtíš Ipolykér Vzáj. pom, o.z.- Pôtor. Zsély Kelenye Zsély

Hagyományos borverseny - „Palojta 2005“ A település első írásos említésének 760. évf. Keszi nevű települések találkozója Falunap Falunap A falu megalakulásának 100. évf. Csalomjai nyár 2005 VI. Mézfesztivál Az „Angol park“ kiépítése Nemzetközi kulturális találkozó A Honti parádé jubileumi 10. évfolyama A város megalapításának 760. évf. Falunap a falu jelképeinek felszentelésével Az év gazdája 2005 Röplabdapálya építése Szent Anna-szobor A tűzoltószertár tetőszerkezetének javítása

14 700 50 000 48 000 27 000 30 000 49 500 40 000 65 400 33 000 48 000 50 000 50 000 37 500 30 000 13 500 30 000 15 000

Csall Bussa Ing. E. Stieraková - Agentúra ES RRA pre rozv. reg.stredn.Poiplia Alsózellő - Malé Zlievce Nova Press Kiadó - Nagykürtös Ipolynyék A.H. Škultéty Társ.- Nagykürtös Kékkő - Modrý Kameň

Festmény készítése a csalli községi hivatal épületére Bussa község első írásos említésének 760. évf A járás turisztikai-inf. nagy felületű térképének készít. Nyilvános fórum az új vidékpolitikáról Alsózellő első írásos említésének 760. évf Munkanélküliek segítése és kult.-társad. rendez. rekl. Regionális szüreti ünnepély és borfesztivál August Horislav Škultéty Irodalmi Napok Gesztenye-ünnepség

10 900 50 000 15 000 39 000 30 000 87 000 50 000 9 600 30 000

A Nagykürtösi járás részére megítélt összeg 2005-ben 953 100 Sk

Polgári védelem - Egyéni védelem Az egyéni védelem többek között a mindenkori helyzet sajátosságainak megfelelően kiválasztott: szűrő, illetve szigetelő típusú eszközökkel, bőrvédő eszközökkel, vagy szükséges védőeszközökkel oldható meg. Olyan ipari balesetek, robbanások, terrortámadások stb. esetén, amikor az emberi életre veszélyes, káros anyagok kerülnek a levegőbe, védekezni kell a veszélyeztető hatások ellen. Ehhez különböző ezközöket használhatunk attól függően, hogy mi ellen akarjuk önmagunkat és másokat megvédeni. Légzésvédő eszközök: A levegőbe került sugárzó, mérgező, illetve fertőző anyagok a szervezetbe a legkönnyebben a légzőszerveken keresztül jutnak be, gyorsan szétáramlanak és felszívódnak. A légutak védelme ezért nagyon fontos. A légzésvédő eszközök megakadályozzák, hogy a biológiailag káros aeroszolok és gázok a légutakon keresztül a szervezetbe juthassanak, egyben

biztosítják az életfunkcióhoz szükséges tiszta és megfelelő oxigéntartalmú levegőt, valamint az arc és szemek védelmét. Az egyéni védőeszközöket rendeltetésük szerint több csoportba osztjuk: csecsemők részére (gyermekvédőzsákok) 0 - 18 hónapos korig óvodás korú gyerekek részére 18 hónapostól 6 éves korig iskolások részére 15 éves korig felnőttek részére speciális védőeszközök - légzőkészülékek sűrített levegőre, oxigént fejlesztő készülékek, hivatásos egységek részére készült és speciális szűrővel ellátott gázálarcok stb. Folyt.köv. Tómus Tibor

Gazdaság

2005. szeptember

Kürtös 3

TURIZMUS ÉS KULTURÁLIS ÉRTÉKEK A sorozat folytatása Szlovákia turizmusa az ezredfordulón Magashegységeivel, gyönyörű váraival, kastélyaival, nagy kiterjedésű nemzeti parkjaival, aktív kultúriparával Szlovákia Európa nagyon attraktív, bár még nem megfelelőképp kiaknázott turisztikai célországa. A Szlovákiába irányuló vendégforgalom az 1990-es évek elejétől jelentősen megnövekedett, az évtized végén évente 30 millió fő körül stabilizálódott a látogatók száma. A látogatók zöme a cseh határszakaszon lép be az országba, a legkisebb a határforgalom az Ukrajnával közös átkelőhelyeken. 2003-ban a statisztikailag megfigyelt szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák 54%-át a cseh, lengyel és magyar vendégek kötötték le, ugyanez az arányszám 1997-ben még csak 43% volt. Szlovákia hagyományos piacának számító Németországból érkező vendégek 2003-ban 5%-kal kisebb arányt képviseltek a vendégforgalomban, mint 1997-ben. A kínálati oldal jellemzői a Felvidéken Egy terület idegenforgalmi értékét elsősorban a meglévő egyedi, máshol nem élvezhető adottságok határozzák meg. A vizsgált dél-szlovákiai területek számos természeti látványossággal, gyógyászati és rekreációs szolgáltatással, kulturális értékkel vonzzák a turistákat. Természeti értékek Szlovákia felszínét a Kárpátok változatos kőzetekből felépülő hegyvonulatai, valamint a köztük meghúzódó folyóvölgyek, medencék mozaikjai építik fel. A változatos alapkőzeteken karakteresen eltérő felszíni formák, flóra és fauna alakult ki. Ez a mozaikosság viszonylag kis földrajzi területen belül olyan turisztikai élmény kialakítását teszi lehetővé - nem csupán a szakmai közönségnek -, amely párját ritkítja Európában. Nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek A természeti vonzótényezők közül kiemelkednek a természet aktív felfedezését, kellemes pihenést, fizikai kikapcsolódást együttesen biztosító nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, amelyek igazgatóságai egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a természeti értékek ellenőrzött keretek közötti megismertetésére a belföldi és külföldi vendégekkel. Az egyedi földtani emlékek, látványosságok pl. a ránkfüredi gejzír; valamint a barlangok: Aggtelek-Domica, Gombaszög, Jászó és a Dobsinai-jégbarlang kedvelt célpontjai a kirándulóknak.

A Felvidék barlangjai a turisták körében nagy népszerűségnek örvendenek. A Szlovák-karszt Nemzeti Parkhoz tartozó Szilicei-fennsík nyugati oldalában nyílik az 1525 m hosszú Gombaszögi-barlang, amely 1955 óta fogadja a látogatókat 285 m hosszú változatos cseppkő alakzatok között vezető kiépített szakaszával. 1968 óta barlanggyógyászati tevékenységet is folytatnak benne. Egyedülállóságát nagyon vékony, akár 3 m hosszúra is megnőtt mennyezetről alácsüngő úgynevezett szalmacseppköveinek köszönheti, a barlang az UNESCO világörökség részét képezi. A Szilicei-fennsík délnyugati végén nyílik a Domicai-cseppkőbarlang, amely a magyarországi Baradla-barlanggal képez egy egységet, 1000 tagot számláló patkósorrú denevér (Rhinolopus euryale) populációja egyedülálló Szlovákiában. A barlangot 1926-ban tárták fel, és 1932ben nyitották meg a látogatók előtt. A 22 km hosszú barlangjáratokból ma 1315 m-es szakaszt járhatnak be a turisták, amelyből 140 m kizárólag csónakkal látogatható. Európa egyetlen látogatható aragonit barlangját (Martonháza) is a Szlovákkarszt Nemzeti Parkban találjuk. A 300 m hosszú barlang változatos - helyenként leheletfinom tűk formájában megjelenő aragonit kitöltései speciális hidrotermális és klimatikus viszonyok között keletkeztek zárt térben. A barlangot 1954-ben fedezték fel, 1972-ben 230 m hosszú szakaszát a nagyközönség számára is megnyitották. A Szlovák-karszt Nemzeti Parkhoz tartozó Jászói-fennsík rejti magában a 2122 m hosszan feltárt Jászói-cseppkőbarlangot. A barlang létezését már a XIII. században dokumentá1ták, legrégebbi leírása 1452-ből származik. 1846-ban a nagyközönség számára is megnyitották egyik szakaszát, ezzel az ország legrégebben látogatható barlangjává vált. 550 m hosszú, jól kiépített szakasza a turisták kedvelt kirándulási célpontja. A Szlovák-karszt területén számos olyan barlang is található, amely a nagyközönség számára nincs kiépítve, de tapasztalt barlangászok vezetésével, speciális felszereléssel az arra vállalkozó kalandturisták számára megtekinthető. Ezek közül is kiemelkedik a krasznahorkai cseppkőbarlang, ahol a világ legnagyobb - 32,6 m magas - cseppkőoszlopa található. A Szlovák-karszt különösen szép kirándulóhelyei a meredek sziklafalakkal övezett Szádelői-völgy és Áji-völgy.

Az épített környezet vonzerői A kulturális és történelmi emlékek a turizmus egyik alapfeltételét képezik. Nem csupán kiegészítő szolgáltatásokat kínálnak a turizmus, a turisták számára, de önálló turizmustípust is kialakítanak, a kulturális örökség turizmust. Szlovákia 12 ezer műemléki jegyzékbe felvett épülettel, értékkel rendelkezik, ezeknek csupán töredékét használják kulturális vagy turisztikai célokra. A műemlékvédelem alatt álló városmagok, várak, kastélyok, kolostorok, skanzenek, tájházak közül már számosat a világörökség részévé nyilvánítottak. Kiemelkedő értékűek Pozsony, Nagyszombat, Nyitra, Rozsnyó, Kassa műemléki városrészei; Jászó és Lelesz kolostorai; a rengeteg kastély és vár; a búcsújáró helyek, ahol a vallási turizmus keretén belül zarándokok ezreit látják vendégül. Sok zarándokhely nagyváros is egyben, közülük kiemelésre méltó Kassa. A régió jelentős történelmi, építészeti emlékei közé tartoznak a tájházak. Ezek a zömmel vályogból készült építmények hűen tükrözik a parasztság életmódját, és bizonyosságot adnak a kor emberének hihetetlen alkalmazkodó képességéről, amely lehetővé tette a környező természettel való harmonikus együttélést. A hagyományos formák és szerkezeti alapelemek különleges jelleget adnak ezeknek az épületeknek. A népi építkezés szép példáit láthatjuk Királyfiakarcsán, Taksonyon, Nyékvárkonyban. Legszebb talán a királyfiakarcsai, a csallóközi paraszti építészet minden jellemvonását magán viseli. Egy térség kulturális örökségének markáns elemét képezik az egyházi építészet emlékei, a Felvidék számos jeles egyházi építménnyel vonzza a látogatókat. Somorján, Deákin, Vízkelethegyen, Csallóközcsütörtökön, Egyházgellén, Gombán, Nagyszarván és Ipolybalogon mind a mai napig megmaradtak az Árpád-korból származó ritkaságszámba menő templomok. Kiemelhető közülük a somorjai református és a deáki katolikus templom, amelyek magyar kultúrtörténeti szempontból rendkívüli jelentőséggel bírnak. Értékesek továbbá a dunaszerdahelyi, az alistáli és a várkonyi gótikus egyházi építmények. Folytatjuk Dél- Szlovákia c. könyv alapján összeállította: Balogh Gábor

4 Kürtös

Közélet

2005. szeptember

ÖSSZEÁLLÍTÁS A FALUNAPOKRÓL Örvendetes tény, hogy az utóbbi években egyre több településen tartanak színvonalasabbnál színvonalasabb falunapot. Közös vonása ezeknek a rendezvényeknek identitástudatunk elmélyítése, a múlt hagyományainak és emlékeinek bemutatása, az összetartozás érzésének megerősítése és nem utolsósorban az öntevékeny művészeti csoportok bemutatkozása, valamint a kötetlen szórakozás és kellmes kikapcsolódás lehetősége. Az elmúlt hónapban szinte egymást érték a falunapi ünnepségek, amelyeken megjelentek hazai magyar politikai életünk jeles képviselői is (ezért az egyes rendezvényekről szóló beszámolónkban külön nem említjük a nevüket): Hamerlik Richárd parlamenti és megyei képviselőnk, Jámbor László és Molnár Katalin megyei képviselőink. IPOLYKÉR - A község történelmi jelképeinek bemutatása és megszentelése alkalmából tartottak falunapot a településen. Ünnepi szentmise keretében Buday Károly ipolyvarbói esperes-plébános szentelte meg a község szimbólumait. A falunap szórakoztató programjában a sportpályán futballmérkőzés és ügyességi motoros bemutató várta az érdeklődőket, a kultúrházban pedig az óvári SZIVÁRVÁNY vegyeskar, a lukanényei citeraegyüttes és a TRIÁSZ VARIETAS szórakoztatta a közönséget. A falunapi ünnepség táncmulatsággal ért véget. KÓVÁR - A k ö z s é g b e n augusztus 20-án, első királyunk, Szent István ünnepén tartják a falubúcsút. Ezt a hagyományt idén második alkalommal k ö t ö t t é k ö s s ze falunapi kulturális és sportrendezvénynyel. A falunap előest-jén, augusztus 20-án tartott ünnepi szentmisén részt vett a falu jeles szülötte és díszpolgára, Csáky Pál, a szlovák kormány miniszterelnök-helyettese is. A szentmise után a település lakóinak jelenlétében Csáky Pál és Ivanič András, a község polgármestere vágta át ünnepélyesen azt a szalagot, amellyel jelképesen átadták rendeltetésének a jelentős állami támogatásal felújított helyi úthálózatot. Másnap délelőtt a balassagyarmati Babcsán Művek hathatós támogatásával kispályás futballkupával kezdődött a falunapi program, a délutáni műsor nyitányaként díszpolgáravatásra került sor a községháza előtt felállított szabadtéri színpadon. Illés Valéria alpolgármester méltatta Jakus Vince nyugalmazott tanító munkásságát, a díszpolgáriságról szóló oklevelet pedig Ivanič András nyújtotta át a megilletődött idős pedagógusnak. Ami pedig a rendezvény szórakoztató műsorát illeti, elsőként Ayala, a budapesti Mikroszkóp Színpad humoristája szórakoztatta a közönséget. A jó hangulatot csak fokozta a kelenyei folklórcsoport fellépése a Kelenyei lakodalmassal, majd a kóvári Fehér Rózsa női énekkar remek előadásával folytatódott a műsor, amelyben bemutatkozott még a nagycsalomjai citerazenekar és aszonykórus, a bátorfalui Agačinka folklórcsoport, a csesztvei hagyományőrző asszonykórus, Básti János nótaénekes, a plach-

tincei Bažalička folklóregyüttes, a lukanényei citerazenekar, a Remény nevet viselő bussai női énekkar és a Triász Varietas ismert slágerekkel, magyar nótákkal és operettmelódiákkal. Az rendezvény sztárvendége a népszerű magyarországi énekesnő, Szandi volt. A műsort, csak úgy, mint tavaly, most is Bodzsár Gyula vezette. IPOLYHIDVÉG - Idén immár negyedik alkalommal rendeztek falunapot a községben. A háborús emlékmű megkoszorúzása után a kultúrházban Trevalecz László szép előadásában hangzott el József Attila A Dunánál c. költeménye. Ezt követően a Triász Varietas zenés-szórakoztató műsorának tapsolhatott a közönség. IPOLYVARBÓ - Mindenképpen jó ötlet volt alkalmi nézőtérré változtatni a művelődési ház előtti tágas teret, ahol Zólyomi Károly polgármester magvas gondolatokkal átszőtt ünnepi köszöntő szavai után a kultúrműsor szereplői vehették birtokukba a ,,terepet”. A bussai női énekkar jól komponált dalblokkja után a Triász Varietas fellépésével folytatódott a program, majd az óvári Szivárvány vegyeskar lépett a képzeletbeli színpadra, a jó ritmusérzékű bussai dobosok pedig pontot tettek a szórakoztató műsor végére. Feltétlenül említést érdemel, hogy a művelődési ház nagytermében ,,Ipolyvarbói arcképcsarnok” címmel fényképkiállítás várta az érdeklődőket. A szerk. megj.: Lapzártáig nem kaptunk beszámolót a Nagycsalomján tartott falunapi rendezvényről. Összeállította: B.Gy.

LUKANÉNYE - 2005. augusztus 27-28-án rendezték Lukanényén a már hagyományosnak mondható falunapokat. Szombaton a sporté volt a főszerep, a helyi focipályán labdarúgó-mérkőzések zajlottak, a ,,Homokásón” pedig motokrossz verseny volt. Este a régi futballpályán szabadtéri táncmulatságra került sor, a helyi GINIS zenekar közreműködésével. Vasárnap délelőtt a művelődési házban Lukanénye polgármestere fogadta a meghívott vendégeket, majd az állófogadás után megtekintették a községháza dísztermében állandó jelleggel működő képkiállítást Patay László érdemes művész képeiből, valamint az ebből az alkalomból rendezett kézimunka-, termény- és fotókiállítást. Az ünnepi szentmise kezdete előtt került sor az I. és II. világháborúban elesett hősök emlékművének megkoszorúzására. Eközben a régi futballpályán már 14 katlanban rotyogott a finom bográcsgulyás, s délután kellemes nyárutói időben került sor a szórakoztató műsorra. Mialatt a színpadon a szereplők dallal, tánccal szórakoztatták a jelenlevőket, a gulyás is elkészült. A szponzoroknak köszönhetően értékes tomboladíjak leltek gazdára. Lukanénye község képviselőtestülete és Kuzma Zolán, Lukanénye község polgármestere ezúttal is nyilvánosan mond köszönetet mindazoknak, akik odaadó munkájukkal hozzájárultak a sikeres rendezvénysorozathoz. MIGI

Közélet

2005. szeptember

Száz éve egyesült Apáti és Újfalu, avagy kétnapos ünnep Apátújfaluban Apátújfalu augusztus 20-21-én kétnapos ünneppel emlékezett meg a két kisközség, Apáti és Újfalu egyesülésének 100. évfordulójáról. S z o m b a t délután szabadtéri szentmisével vette kezdetét az ünnep. Köszöntőt mondott Jámbor László, Apátújfalu, valamint Fay Dániel, Terény polgármestere, aki Tiszteletbeli Polgár címet adományozott többek közt Jámbor László polgármesternek is. A helyi magyar iskola tanulóinak szavalatai után Gulácsi Hilda, Terény evangélikus papnője köszöntötte a jelenlévőket. A műsor a helyi kultúrházban folytatódott. Gyönyörű népviseletben, énekkel, tánccal szórakoztatta falunk lakosságát és a vendégeket a terényi tánc- és énekcsoport. Késő este, megköszönve a szép kultúrműsort, búcsúztunk magyarországi barátainktól. A két nap folyamán a helyi iskola termében rögtönzött kézimunka- és festménykiállítás volt, melyen Péter Teréz, Nemcsok Miklós és Schmidt László munkáit mutatták be. Vasárnap délelőtt ismét az Úr köszöntésével, a Szilási Zoltán atya celebrálta szentmisével kezdődött az ünnepnap. Majd Hamerlik Richárd parlamenti képviselő, Molnár Katalin megyei képviselő és a helyi képviselőtestület tagjai megkoszorúzták Szt. István király szobrát. A programsorozat a helyi focipályán folytatódott. Legelőször községünk legidősebb polgárait köszöntötték, majd egy jubiláló házaspárt, Hegedűs Jánost (86) és nejét, Máriát (85), akik 65 évvel ezelőtt mondták ki a boldogító igent az Úr színe előtt. Szívet melengető volt a bussai énekcsoport és a nagycsalomjai folklórcsoport műsora. A helyi alapiskola lánycsoportja is fellépett egy moderntánccal, de a helyi fiatalasszonyok amatőr csoportja is nagy sikert aratott cigánytáncukkal és moderntáncukkal. ,,Elpattant egy húr,…´´ - énekelte Magyarországról érkezett sztárvendégünk, a DOLLY ROLL a sok ismert klasszikus rock and roll sláger mellett. Hamar beesteledett, és a lemenő ünnepnapot az éjszakába nyúló táncmulatság és a tombolahúzás zárta. E műsorokban, élményekben gazdag ünnepnapok után sok szép benyomás marad meg mindnyájunk emlékezetében. Péter Júlia

Kürtös 5

Szüreti ünnepély Bussán A szőlő emberkísérő növény. A magyarság a szőlővel már az őskorban megismerkedett, de a szőlőművelés mesterségét csak a honfoglalás után tanulta meg az itt talált földművelő népektől. A szőlő termését a föld ereje, a nap melege, az ember szorgalmas munkája és az Isten áldása adja. A jó termést a szőlősgazda mindig megköszönte az Istennek, a begyűjtésétszüretelését pedig megünnepelte. A szüret mindig is vígan telt, a domboldalak a szüretelők víg dalától voltak hangosak. Községünkben is híresek voltak a szüreti ünnepélyek, mulatságok. A bussai Csemadok alapszervezete, a Nagykürtösi Területi Választmány és a helyi önkormányzat támogatásával azért vállalta fel a szeptember 10-i ünnepség megrendezését, hogy ezekre a régi szép szokásokra emlékezzünk, s megszerettessük az ifjúsággal hagyományaink ápolását - hangsúlyozta ünnepi köszöntőjében Vámos Lászlóné, a Csemadok helyi szervezetének elnöknője. Az új kenyérre és terményeinkre áldást kértünk a templomban. A szentmisét celebráló To m b o s J ó z s e f berceli lelkiatya szentb e s z é d é b e n első helyen említette a határok nélküli magyarok összetartozását, bárhol élnek, őrizzék és ápolják hitüket, kultúrájukat és anyanyelvüket. A szentmise Bombor Magdi néni lelki üdvéért volt felajánlva. Életéről, hagyományőrző munkájáról hálával emlékezett meg Molnár Katalin. A megáldott új kenyeret, megszegése után, kiosztottuk a szentmiséről távozóknak, utalva a lelkiatya szavaira, hogy a kenyérben rejlő erő adjon áldást, szeretetet határok nélkül. A szentmise után szüreti felvonulás volt a falu utcáin feldíszített lovashintóval az élen, majd az ,,Ősszel érik babám a fekete szőlő" címet viselő kultúrműsor következett a helyi művelődési házban. A műsorban fellépett a kóvári, nagycsalomjai, apátújfalui, bussai kultúrcsoport, valamint Básti János, Laboda Róbert szólóénekesek, a bussai tánccsoport és dobosok. A jól sikerült rendezvénnyel sikerült elérnünk a célunkat, mégpedig megőrizni falunk múltját és annak jellemző szokásait, hagyományait. Végh Éva

EGY KIS FALU NAGY NAPJA HARASZTI - Túlzás nélkül jellemezhető így szeptember első vasárnapja, amely bizonyára kiemelt helyen szerepel majd a község krónikájában. Ugyanis ezen a vasárnap délután falunapi rendezvény keretében került átadásra az a szép kivitelezésű falazott és fedett szabadtéri színpad, amely járásunk bármelyik községének díszére válna. Csak dicsérni lehet Cseri Edit polgármester asszony kezdeményezését és igyekezetét, melynek köszönhetően a községháza előtti téren nem egész egy év alatt elkészült az imént említett kulturális létesítmény. Az átadási ünnepségen jelen volt Hamerlik

Richárd parlamenti és megyei képviselő, Jámbor László megyei képviselő, valamint a szomszédos községek polgármesterei közül Balogh Gábor (Ipolybalog), Nagy József (Inám), Nagy Mihály (Nagycsalomja), Ivanič András (Kóvár), Bakoš József (Leszenye), Liba Erika (Terbegec) és Huťan József (Záhorce). Az új színpadon, ha nem is számít történelmi ténynek, elsőként a kóvári Fehér Rózsa női énekkar mutatkozott be Százszínű csokor c. összeállításával, a záhorcei folklórcsoport jóvoltából zahorai lakodalmi szokásokat láthatott a nagyszámú közönség, amely

az ipolykeszi Básti János nótaénekes előadását is nagy tapssal jutalmazta. De kijutott a tapsból a leszenyei ifjúsági csoport „A jó és a rossz harca“ címet viselő előadásának, az apátújfalui fiatalasszonyok cigánytáncának, a bátorfalui folklórcsoport népszokásokat felelevenítő műsorának és nem utolsósorban a Triász Varietasnak, amely slágerekkel, nótákkal és pesti dalokkal szórakoztatta a közönséget. A műsort Bodzsár Gyula konferálta, és az ő „vezénylete“ alatt került sor a 36 értékesebbnél értékesebb tomboladíj kisorsolására is. -ár-

6 Kürtös

Kultúra

2005. szeptember

Egy évtized a jövőnek Hihetetlen, hogyan múlik az idő. A X. ÖNT műsora szépen sorra 1996-ban hívta táborába először a megvalósult. Csupán Pap Gábor előadáPalóc Társaság a magyar őstörténet sa maradt el az előadó közbejött elfogiránt érdeklődőket. Kiderült, ilyenek laltsága miatt. Másodszor köszönthettük alig akadnak kies palóc tájainkon. az ÖNTön a kilencvenes éveit taposó Azóta tíz év telt el, az idén már tizedik Badiny Jós Ferenc sumerológus proalkalommal került sor az Örökség fesszort, az előadók doenjét. Budai Népfőiskolai Táborra Ipolyságon, Ilona reggelente két-három magyar népmert ez a volt Hont vármegyei kisvádalt tanított meg abból a füzetből, amely ros (hajdanán patinás megyeszékhely) erre az alkalomra jelent meg, s különadott otthont mind a tíz alkalommal a böző magyar tájegységek népdalaiból Chemez Farkas kiállított munkái rendezvénynek. S éppen ez a jubileum közölt válogatást. Szőke István Atilla árulkodik arról, hogy azért történt itt ségek: Selmecbánya, Zólyom, Ipoly költő ötlete is megvalósult: gyertyaegy s más, különben ilyen évfordulóra mente, Nyitra-vidék, Pozsony, Borsi, fénnyel sétált a sokaság Sajó Sándor Kassa, Balassi-várak, aligha kerülhetett volközépső Vág mente - szülőházához, s fogadta meg, hogy az el na sor. Örvendhetünk valamennyi egy csepp nem égett gyertyát mindaddig megőrzi, tehát, hogy nem fulmúlt Felvidék magyar amíg a ház nem szolgálja méltón a költő ladt ki a kezdeti láng, v o n a t k o z á s a i b ó l ) . emlékét, akkor a háznál újból meggyújthogy volt elegendő kiHárom felvidéki ősbe- ja… Az esős idő ellenére jól sikerült a tartás a szervezőkben, mutató gazdagítja a kétnapos honismereti kirándulás is a Vág erő a mindig újrakezfilmvetítéseket (Hon- mentén, amelynek során felkeresték déshez, gond a bővífoglalás, Sacra Korona, Benyovszky Móric szülővárosát, Nyitratésre, a fejlődésre… A velünk élő Trianon). verbót, Csák Máté várát, Beckó várát, Még a hallgatóság Sikerült két kiállítást is Pöstyént és Nagyszombatot. létszáma is évről évre A résztvevőkben - hisszük! - a sok megszervezni (Csodaemelkedett, az idei tizehasznos és izgalmas témát feltáró, bonszarvas címmel a szkítadik ÖNT már teltházat colgató előadás, a megnyerő előadókkal kincseket, Megtartó örökért el. Ha nemzetünket Molnár V. József ség címmel Chemez való találkozás, eszmecsere, a visszamegbonthatatlan egésznek és egységesnek tekintjük, akkor ez Farkas faragóművész alkotásait láthatta visszatérő hallgatók már-már baráti mindenképpen siker, sőt még elégedett- a közönség). Budai Ilona népdalokat közösségének érzete kerekedik felül, s nem utolsó sorban a viséget is eredményezhet. Ha viszont azt tanított több ÖNT ideje szontlátás lehetősége, vesszük figyelembe, hogy a közönség el- alatt, és önálló műsomint a most is létezett, söprő része nem helyi, még csak nem is rokkal is meglepte a nem éppen kifogástalan tábor lakóit és a városi környékbeli, egyáltalán nem is felvidéki kollégiumi körülmények érdeklődőket. Ezen magyar, hanem maradék magyarországi, és vendéglői kosztolás akkor bánkódhatunk ezért. Sokra ezzel kívül zenés irodalmi élménye. Minden alkanem megyünk, kedvünket is szegheti, estek, közéleti vitaműlommal minden jogos sorok, a csábi Szeder tehát nem érdemes a sajnálkozás. észrevétel, hiányérzet Fábián Dalegylet és az Elismeréssel nyugtázhatjuk, hogy a ellenére az az általános Palóc Társaság legrangosabb rendez- ipolybalogi Szent Korovélemény kerekedik vényévé nőtte ki magát az évek során az na Kórus hangversenye felül a résztvevőkben, tette színesebbé az Örökség Népfőiskolai Tábor. Beszédehogy az Örökség NépfőÖrökség Népfőiskolai sek a számok: a tíz év alatt 28 előadó Nyers Csaba mesterszakács iskolai Táborra nagy összesen 146 előadást tartott. Tizenhat Táborok műsorát. A jubileumi rendezvény városházi szükség van a magyar jövő építése előadással Molnár V. József néplélekrajzkutató vezeti a rangsort, akit olyan megnyitóján, július 3-án köszöntötte az céljából. Örökség Népfőiskolai Tábort Duray Befejezésül s bizonyítandó álljanak Miklós író, parlamenti képviselő, itt a sorok a vendégkönyvből: „A palóc Lezsák Sándor országgyűlési képviselő, világ Atilla, Szent István, Szent C. Tóth János, a Határon Túli Magya- László, IV. Béla, Mátyás és a törökrok Hivatala főtanácsosa, Száraz József, verő hősök világa. Ha élnek az ittea Csemadok OT elnöke és Lőwy János, niek szívében, a minta adott; Isten Ipolyság polgármestere. A társaság elnö- éltesse, erősítse, áldja azokat, akik ke az erre az alkalomra készíttetett emlék- ebben a keserves időben vállalják a éremmel ajándékozta meg a neves ven- küzdelmet, a küszködést a hősök dégeket (az érem készítője Kutak Adrien nevében szűkebb hazájuk, a palóc keramikus, anyagi támogatója pedig az föld népe javára. Kikre gondolok? Szakács Gábor érdeklődő fiatalokkal ipolysági polgármester). Az ünnepélyes Rátok, a Palóc Társaságra, és minnevek követnek mint Bakay Kornél megnyitó után Vas Ottó előadóművész den közösségre, aki-ami éltetője régész-történész professzor, Pap Gábor József Attila-emlékműsorának tapsolha- életfánknak. Ez a helytállás engem művészettörténész, Kocsis István drá- tott a Díszterem közönsége, amely zsú- is megerősít, gyógyít. Köszönöm maíró, Tábori László keletkutató, és folásig megtöltötte a termet. Az ünnep- tehát, hogy vagytok! (Gál Péter) mások. Kilenc a honismereti-történelmi ség után Lőwy János polgármester Z. Urbán Aladár tanulmányutak száma (a felkeresett hely- fogadást adott a megjelentek tiszteletére.

Honismeret

2005. szeptember

Kürtös 7

Balladák és mondák földjén Tanulmányút Délnyugat-Erdélyben és a Partiumban A Palóc Társaság szervezésében az idén is újabb tanulmányútra indultunk Erdélybe, ahol ugyan a társaság több tagja már néhányszor megfordult, de mindig más és más útvonalon. Vezetőnk és jó barátunk Z.Urbán Aladár tanár úr sorait idézve: „Erdély csodálatos helyeit járva mindenütt évezredes múltunk emlékeivel találkozunk. Magyar örökségünket nemcsak megismerni érdekünk, megőrizni feladatunk, hanem továbbadni is kötelességünk!“ Magyarországot átszelve első megállónk Arad, Erdély déli kapuja. 190 ezer lakosából kb. 20% vallja magát magyarnak. A város főterén található Szabadság-szobor a 13 aradi vértanút ábrázolja. Közvetlen szemben román testvéreink egy óriási emlékművet állítottak figyelemelterelés céljából. Megnéztük az ún. szecessziós házat, melyben gyógyszertár működik, továbbá Jávor Pál szülőházát, majd a jelenleg pedagógusok házát, melynek falán egy Munkácsyemléktábla található - ide járt hetente 2 alkalommal festeni tanulni. Tovább haladva láttuk Arad legöregebb házát, a Török-házat, majd végigmentünk a Három veréb utcán, amely Ady idejében piros lámpás házak utcája volt. Sétánkat a Damjanich-ház megtekintésével fejeztük be. Másnap az aradi vértanúk emlékművénél tettünk tiszteletet.

Kirándulásunk második megállója Világos, ahol az 1848/49-es szabadságharcban a magyarok letették a fegyvert. Itt található a Bohus-kastély, melyben Görgei aláírta a fegyverletételről szóló megállapodást. Temesvár - 334 ezer lakosából 10% a magyar - innét indult 1989-ben Tőkés László vezetésével a forradalom, emlékét emléktábla őrzi. A város és lakossága 1906-ban Mária-

szobrot állíttatott Dózsa György 1514ben történt kivégzésének helyén. Temesvár büszkesége a Hunyadi-vár, melyben ma természettudományi

múzeum található. Itt nevelkedett Mátyás király. A város főterén látható a barokk stílusú katolikus székesegyház. Magyarországon elsőként Temesvárott vezették be a gázvilágítást, innét származnak az első kandeláberek. Klapka György honvédtábornok szülőháza is ebben a városban van. Bolyai János emléktábláját büszkén őrzi a város, mivel innét adta hírül a matematikai zseni 1823-ban az első nemeuklideszi geometria alapképletének felfedezését ezekkel a szavakkal: „Semmiből egy új, más világot teremtettem.“ Deák Ferencnek is kedvenc fürdőhelye volt Buziásfürdő, udvarán egy 197 éves platánfa áll. Marosillyén született Bethlen Gábor erdélyi fejedelem. Kirándulásunk egyik legnagyobb élménye Déva, melynek vára a Ruszka-havas 371m magas hegyén épült. 26 fős társaságunk minden tagja meglátogatta Kőműves Kelemen népballadájának színhelyét, ahonnan gyönyörű kilátás nyílt a Maros völgyében elterülő városra. Itt látható a Bethlen-kastély, melyben a „murányi Vénusz“-ként ismert Széchy Mária is lakott első férjével. Déva város ma székhelye a Böjte Csaba ferences atya által alapított Dévai Szent Ferenc Alapítványnak. Nevelőszülők, önkéntes áldozatkész fiatalok és pedagógusok segítségével nevelnek itt közel 500 gyermeket. Vendégszeretetüket, családias környezetüket és az ott élő gyermekek

hálás tekintetét mindannyian hazahoztuk emlékeinkben. Tanulmányutunk 4. napján elsőként Vajdahunyad várát tekintettük meg. A dombra épült Hunyad várát Hunyadi János /Mátyás király édesapja/ építtette várkastéllyá a 15. században. A 17. században Bethlen Gábor volt a vár ura, majd Thököly Imre is birtokolta. Tovább haladva említést érdemel Piski, Bem tábornok győztes csatahelye, majd Tordos - neve az őstörténetünkhöz kapcsolódik, Tatárlaka - az ősmagyar rovásírás legrégibb emlékének a lelőhelye, Szászsebes - híres a román stílusú háromhajós bazilikája, itt halt meg I. János király. Gyulafehérvár - kb. 70 ezer lakosából csupán 4% a magyar. A Maros partján fekvő város nevezetessége a Szent Mihály püspöki székesegyház a 13. századból, amely Hunyadi János és fia László, Márton Áron és sok jelentős személyiség nyugvóhelye. A város virágkorát Bethlen Gábor idejében élte, aki református kollégiumot alapított itt. Utolsó állomásunk Nagyenyed, melynek híressége az 1622-ben ideköltözött Bethlen Kollégium. Itt tanult többek közt Bolyai Farkas, Sütő András, Barabás

Miklós, Kőrösi Csoma Sándor, tanárként itt működött Apáczai Csere János, Áprily Lajos... Társaságunk koszorúkat helyezett az udvaron lévő emléktáblák elé. Az épületben található a Természettudományi Múzeum. A kollégium utcájának a végén egy kis parkban áll a nagyenyedi diákok emlékműve, melynek történetét Jókai Mór örökítette meg A nagyenyedi két fűzfa c. elbeszélésében. A katolikus plébánia szálláshelye és a királyi pompával vetekedő asztali lakomák felejthetetlen élményt nyújtottak számunkra. /folytatása következik/ Balázs Tünde

8 Kürtös

Közélet

Ipolybalog, a felvidéki Csíksomlyó

Kell még egy szó. Hetek óta keresem, de nem találom. Az érzések és benyomások kifejezésére, amit az ipolybalogi koronaszentelésen éreztem. Már reggel, amikor a község főterén gyülekeztünk várakozásteli szívvel, már akkor is éreztem ezt. Idősek és fiatalok, őszülő nagyapák és nagymamák unokájuk kezét fogva álltak csillogó szemmel. Én láttam őket, nem csak néztem, éreztem, amit ők, valami nagyon szépet. Kicsit megkésve érkezett a négylovas hintó, rajta a Szent Korona másolatával, népviseletbe öltözött férfiak és nők kíséretében, templomos és magyar zászlók oltalma alatt. Ég és föld ünneplőbe öltözött. A főtéren felállított kis emelvényen Pásztor Béla, Veresegyház polgármestere, aki ipolybalogi gyökerű, s akinek oroszlánrésze volt ennek az ünnepnek a méltó előkészítésében, meghatottan adta át a korona másolatatát ipolybalogi kollégájának, Balogh Gábornak, (Folyt. a 9. oldalon)

2005. szeptember

2005. szeptember

Közélet

Kürtös 9

I p o l y b a l o g , a felvidéki Csíksomlyó akinek a hangján szintén lehetett érezni, súlya van minden szónak, mozdulatnak. A rövid, de annál magasztosabb ceremónia után a több százra duzzadt gyülekezet, élén a Szent Korona másolatával, elindult az Árpád-kori kis templom felé, ahol 701 évvel ezelőtt már tanúi lehettek az egykori falak a magyar Szent Korona érkezésének. A templomkert kapuja előtt a helyiek lelkipásztora, György Ferenc atya fogadja az érkezőket. Beszél a történelemről, a hazáról, nemzetről, a hűségről, mely megőrizte az emlékeket itt a szülőföldön, megőrizte az emlékét több száz éven keresztül ennek az eseménynek. Amikor a templom bejárata előtt elhelyezik a koronát, a tömeg lassan, hömpölyögve elindul, hogy tiszteletét tegye, hogy megcsodálja. Valóban szép, talán a legszebb másolat. Rengeteg ismerős arc. Itt él és mozog az egész régió. Jönnek meszmennyei korona mása, egy sziről és közelről. Érkeznek a isteni hajlék, maga az olvendégek is határon innen és talom. A misét Dr. Paskai túlról. A szlovákiai magyar László bíboros, nyugalmazott közélet színe-java. Kell még érsek celebrálja a régió papságának és segédpüspökünk, egy szó, talán ők is érzik, de Orosch Jánosnak a segédleténem fölösleges szó, talán csak vel. Felhangzik a kórus: Hol egy gesztus, aminek nagyobb vagy magyarok tündöklő csilaz ereje, mint a szónak. A laga? S bár az égen egyetlen Kápolna-domb gyönyörű napfelhőfoszlány sincs, mi látjuk sütésbe öltözik az ünnepi azt a tündöklő csillagot. A szentmisére. A szabadtéri mise végeztével szót kér és oltár, egy fából készült boltív kap a közélet. rajta a megdőlt kereszttel, a A község díszpolgára, Csáky Pál egykori iskolájáról beszél. Az emlékek ragadják el őt is, s viszik kézenfogva a régi, megkopott padsorokba, a legendák útján, mert a szülőföld nem enged el, vigyázza sorsodat. E sorsról beszél Bugár Béla is, a közös jövőről, a koronáról, mely alatt nemzetek fértek, s férnének el ma is, ha lenne közös akarat, s folytatja gondolatait Németh Zsolt és Száraz József is. Szólnak, zengnek a himnuszok, talán még az angyalok is jelen vannak e magasztos percekben. Ebéd alatt arról beszélgetünk, hogyan lehetne ezt a varázst átmenteni a következő évekre. Lehozni a Komáromban már lassan kifulladó imanapokat, hogy egy Szent Korona- körmenettel itt kérjük a Jó Istent, hallgassa meg kérésünket, hogy egy leendő Palóc Csíksomlyó képe bontakozzon ki ebből a közös akaratból. Mindenki tervez, de Isten végez. Ő az, aki letaszít, de fel is emel, megaláz, de meg is vigasztal. A délután már a jókedvé, hogy felszabaduljon a lélek. Kiállítás a templomkertben, tisztelgés Szent István és a magyar szentek előtt, a Kápolna-domb alatti szabadtéri színpadon pedig a régió hagyományőrző csoportjainak fellépése. Az egész oldal egy hatalmas nagy hömpölygő tömeg. Aztán eljön az este. Janicsák István és a Veresegyházi Asszonykórus kicsit ráhangolja a többezresre duzzadt tömeget az est fénypontjára, a népszerű Nox együttes koncertjére. Közben ténylegesen feltűnnek a nyári égen a csillagok. Szól a zene, száll az ének, tényleg kell még egy szó, egy érzés, csak egyszer megtaláljam, csak egyszer megtaláljuk…. Hrubik Béla

Oktatás

10 Kürtös

M A G YA R Í R Á S s A r I s A v o r Az írás történetének áttekintése során elérkeztünk a magyar rovásírás és más népek rovásírásának kapcsolatához. A föníciai betűírás kialakulását most annak terjedésével folytatjuk. A föníciai betűírás kelet és nyugat felé egyaránt elterjedt. Kelet felé a türk és a szabir-magyarok közvetítésével. Nyugati elterjedését elsősorban az etruszk és a pelazg népek nyugatra vándorlása idézte elő. Az etruszkok a Kárpát-medencén át az itáliai félsziget északi részére közvetítették anyagával és eszközével együtt, mivel ez még fába rovás volt. Az írás elterjedésével Sebestyén Gyula foglalkozott, aki három fő csoportba osztotta a rovásírást: 1. föníciai, sémi csoport, 2. Földközitenger melléki, 3. török csoport, amelyhez a magyar rovásírás is tartozik. A számszerű összehasonlító kimutatás adatai szerint a pelazg, az etruszk a latin és az ógörög rovásírások föltűnő egyezést mutatnak. Az a tény, hogy a magyar rovásírás 50 százalékos egyezést mutat a föníciai csoportba sorolt rovásírással (az etruszkkal 43,4 százalékot, a türkkel viszont csak 28,6 százalékot), igazolni látszik, hogy a magyarok a türköktől függetlenül jutottak a rovásírás birtokába. Ezért téves több kutató azon megállapítása, hogy a magyar rovásírás a türk rovásjelek átvétele volna. A magyarság közvetlenül is részt vett a rovásírás kifejlesztésében, tehát ott voltunk az ősforrásnál! Az is tény, hogy az etruszkok rovásírásának valamennyi nép rovásírásával kapcsolata van, a magyarral pedig egészen szoros, ami az ősi rokoni kapcsolatot is bizonyítja. Továbbá tény az is, hogy a magyar rovásírásnak valamennyi nép rovásírásával kb. olyan arányú a kapcsolata, amilyen arányú az etruszk rovásírásé. Forrai Sándor ebből arra következtet, hogy az etruszk írásból közvetlenül fejlődhetett ki a latin rovás, de a későbbiek során erős görög hatás is érvényesült. Végső soron megállapítható, hogy a pelazg és az etruszk írás közeli kapcsolatának eredménye a latin és a görög rovásírás közötti kapcsolat is. Mindkét rovást kezdetben jobbról balra rótták, s csak amikor kezdett megváltozni az írás anyaga, akkor vált könnyebbé, természetesebbé a balról jobbra való haladás. A későbbiek során a rovásjelekből alakultak ki a latin nagybetűk, ezért hasonlít nagy részük ma is alakilag a székely-magyar rovásírás jeleihez.

2005. szeptember

Az írásjeleket minden nép igyekezett a maga nyelvének hangtörténetéhez is igazítani, és a nyelvükben levő hangokra a hiányzó jeleket pótolni. A magyarság a föníciai alapjelekből megfelelő logikai felépítéssel alakította ki egységes jelrendszerét. Egyetlen olyan idegen jelünk sincs, amely kilógna a sorból. Egész jelrendszere gyakorlatilag egy függőleges egyenes, az SZ S jele és ennek hajlított változata, az N n jele logikus kombinációjából áll, segédvonalkák kiegészítésével. A segédvonalkák megfelelő elhelyezései is logikai csoportokat alkotnak.

Csoport

Alapjel

Jelek

1.

S

S j c K a A m p i I d G t Z

2.

SS

r C z v u U

3.

s

s g l k

4.

b

b T

5.

n

n e E o O N H w L f

6.

W

Az első csoportba tartoznak a függőleges jelnek, az SZ jelének segédvonalklás változatai. A második csoportba a két függőleges jel segédvonalkákkal összekötött módozatai.A harmadikban a két egyenes ékjeles, segédvonalas változatok, a negyedikben a keresztvonalas jeleket találjuk. Az ötödik csoportba az N jelből kialakult írásjelek szerepelnek, míg a hatodik csoportban egyetlen jel, az Ü található, amely lényegében három segédvonalkából áll. Ez az egységes jelrendszer is bizonyítja, hogy a magyar rovásírás más idegen rendszerből (glagolitából, cirillből stb.) nem vett át jeleket. Más ókori, közel-keleti rendszerekkel való összehasonlítás alapján megállapítható, hogy a székely-magyar rovásírás jelei az írás történeti fejlődésének szerves részét képezik. Az összehasonlítás eredménye a következő: a magyar rovásírással alakilag is megegyező egyiptomi jelek száma 19, a sumér jeleké 18, a türk jeleké 17, a föníciaiaké (moabi, szidóni, arámi) 24, az etruszk jeleké 21, a görögöké 19, a latin rovásjeleké 20, a rúna jeleké 10, a pelazg jeleké 9. Ez az eredmény tehát azt bizonyítja, hogy a magyar rovásírás valóban szerves része az írás történeti fejlődésének! Z. Urbán Aladár sorozatszerkesztő

Csak Csábon nincs magyar elsős

Ötből hányat?

Mivel évről évre csökkenő irányt mutat a gyermekszületések száma, ezzel arányosan mind a szlovák, mind a magyar tanítási nyelvű iskolákban kevesebb a gyerek. A kedvezőtlen demográfiai hullám következtében a magyar iskolák kettős hátrányba kerülnek, mivel még mindig sok magyar nemzetiségű szülő íratja csemetéjét nem anyanyelvi tanintézménybe. Ebből a szempontból legveszélyeztetettebbek a nyelvhatáron fekvő iskoláink.

Értesüléseim szerint járásunk egyik vegyeslakta településen, ahol egyébként mérhetően magyar ajkúak laknak többségben, idén öt gyermek vált iskolakötelessé. Informátorom elmondása alapján mind az öt gyerek magyarul beszélő és álmodó szülők utóda. Mivel az adott községben szlovák és magyar iskola is található, mit gondol a kedves Olvasó, az öt csemetéből hányat írattak anyanyelvi iskolába? Egyet sem. Erre mondják, no komment.

Ami térségünk magyar tanítási nyelvű alapiskoláit illeti, Inámban 6, Ipolybalogon 18, Ipolyhidvégen 1, Ipolynyéken 18, Ipolyvarón 9, Kelenyén 1, Lukanényén 7 és Óvárban 2 elsős kezdte az idei tanévet. Sajnos Csábon a közös igazgatású iskola magyar tagozatán gyermek híján nem nyitottak első osztályt, holott ha nem is helyből, de számoltak két elsőssel a vonzáskörzeten kívül eső falvak egyikéből. Egyik esetben a szülők még jóval iskolakezdet előtt, másik esetben szinte az utolsó pillanaban gondolták meg magukat, és irányították gyermeküket szlovák iskolába. Ráadásul ez utóbbi esetben a szülők felvették a Rákóczi Szövetség által a beíratásért felajánlott egyszeri pénzjuttatást is, amit természetesen vissza kell téríteniük az adományozónak. -bgy-

B.Gy.

2005. szeptember

Közélet

Méhésztalálkozó, mézkirálynő-választás

Kürtös 11

Évfordulók Szeptember

Térségünk kétségtelenül egyik legkiemelkedőbb rendezvényének számít az Inámban idén augusztus 13-án immár hatodik alkalommal megtartott Mézfesztivál. Fővédnöke ezúttal is Simon Zsolt mezőgazdasági miniszter volt, akit egyéb elfoglaltsága miatt Pelle Tibor, a minisztérium hivatalvezetője képviselt a méhésztalálkozóval, szakmai előadásokkal, termékbemutatóval, mézversennyel, mézvásárral és mézkirálynő-választással egybekötött rendezvényen. Megtisztelte jelenlétével a Mézfesztivált többek közt Hamerlik Richárd parlamenti és megyei képviselő, Molnár Katalin megyei képviselő, Milan Marčok, a Besztercebánya Megyei Önkormányzat elnöke, továbbá jelen voltak a Szlovákiai Méhészek Szövetsége, a hazai és magyarorszígi méhészszervezetek képviselői, és a vendégek sorában foglaltak helyet a Mézfesztivál társrendezőinek képviselői is. Nagy József, Inám község polgármestere nyitotta meg az immár fedett szabadtéri színpadon az évről évre nagyobb érdeklődéssel kísért rendezvényt, majd az köszöntő beszédek elhangzása után került sor a kiváló méhész és ismert méhész-szakíró, Sőtér Kálmán emléktáblájának megkoszorúzására. Ezt követően a szép számban összegyűlt méhészek Jókai Tibor, Sztrancsik Zsigmond és Fritsch Ottó előadók jóvoltából új ismeretekkel gyarapíthatták szakmai tudásukat. A kora délutáni órákban kezdődött a mézkirálynő-választás. Ezúttal két járásból hét ifjú hölgy indult a mézkirálynő cím elnyeréséért. Hogy a szakmai zsűrinek valóban nem volt könnyű dolga, bizonyítja az is, hogy két jelölt azonos pontszámmal végzett a második helyen, és így az idei mézkirálynő, a terbegeci Paulenda Mária, az ipolyfödémesi Jánoska Edit és az ipolyviski Jakus Mária személyében két első udvarhölgyet kapott. Az inámi Gemer Xénia csak úgy mint tavaly, most is elnyerte a közönség szépe díjat. A mézkirálynő-választás programjában kapott helyet a mézverseny eredményhirdetése. A méhész szakemeberekből álló zsűri az inámi Bugyi Gábor által hozott akácmézet jutalmazta a legtöbb ponttal, aki ezzel megelőzte Jókai Tibort (Zselíz) és Gyurász Mátét (Inám). A mézkirálynőválasztás közben és utána is helyi, környékbeli és magyarországi éneklő- és tánccsoportok, szólóénekesek és együttesek szórakoztatták a nagyérdeműt. A rendezvény délutáni sztárvendége Mary Zsuzsi táncdalénekesnő, az esti pedig a Füsti Fecskék volt. Természetesen illik legalább címszavakban felsorolni, hogy ki mindenki tarkította a maratonira

sikeredett szórakoztató műsort: az inámi óvodások, iskolások, hagyományőrző asszonykórus és moderntánccsoport mellett színpadra lépett az ipolynyéki Hont néptánccsoport, a nagycsalomjai Sisa Pista citerazenekar és a Rozmaring asszonykórus, a kóvári Fehér Rózsa, a bussai női énekkar, a herencsényi, cserháthalápi és galgamácsai asszonykórus, a csúzi női énekkar és a mazsorettcsoport, a tardoskeddi nyugdíjasok énekkara, a lukanényei citerások, a hrusovi Anton Bendík harmonikás, továbbá az ipolynyéki Karnevál énekesei: Balázs Anasztázia, Molnár Tamás és Szabó Erzsébet, a Melcsi duó: Cseri Ilona és Zolcer Melánia, valamint a műsort záró ipolyszakállosi Signál együttes. A rendezvény krónikájához tartozik, hogy volt még játszóház, aszfaltrajzverseny, kézművesfoglalkozás, tábortűz és hajnalig tartó méz(utca)bál. Végezetül még annyit, hogy a szervezők az előző évekhez hasonlóan eredetileg idén is kétnaposra tervezték a mézfesztivált, ám objektív okok miatt ezúttal egy napba sűrítették a programokat, ami végül nem is volt baj, mert a rendezvény így is maradéktalanul teljesítette küldetését. Ebből adódóan pedig mindenképpen érdemes elgondolkodni azon, hogy a jövőt illetően is csak egynaposra kell(ene) tervezni a mézfesztivált. És még egy megjegyzés: nagyobb hangsúlyt kaphatott volna a rendezvényen, hogy idén 90 éve (1915. szeptember 16-án) annak, hogy „A legnagyobb magyar méhész, a mi öreg Nesztorunk, minden méhésznek leghivatottabb tanítómestere, jobblétre szenderült.“ - írta Sőtér Kálmán halálakor az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Közlönyében, a „Magyar Méh“-ben a lap főmunkatársa, Erdős Lajos. Érdemes idézni nekrológjának ma is aktuális sorait: „Eltávozott közülünk a nagy mester, de ránk hagyta örökségül egy munkás élet gyümölcsét. Az ő munkája, mint vezetőcsillag fog a magyar méhészek felett talán századokon át ragyogni, s azt az embert, kit kora meg nem értett és nem becsült eléggí, egyszer majd fennhangon fogjuk a világ előtt magasztalni, mint nemzeti büszkeségünket.“ Mivel Sőtér Kálmán Inámban kezdte meg igazán méhészeti tevékenységét, s ezzel hírnevet szerzett a településnek, a hálás utókor, Inám község mai vezetése, valamint a mézfesztivál megálmodói és szervezői ezzel az évről évre megtartandó rendezvénnyel méltón őrzik Sőtér Kálmán emlékét. -bgy-

300 éve - 1705. szeptember 13-án hunyt el a száműzetésben Thököly Imre, Erdély és Magyarország fejedelme, az ún. Thököly-felkelés vezére. Teste Késmárkon, a „Vörös templomban“ pihen. 120 éve - 1885. szeptember 22-én született Budapesten Benedek Marcell író, irodalomtörténész, Benedek Elek fia. Jelentős műfordítói munkássága is. 60 éve - 1945. szeptember 26-án hunyt el New York-ban Bartók Béla, a XX. századi zene kimagasló zeneszerzője és népdalgyűjtő. Legismertebb művei a népdalfeldolgozásokon kívül: A kékszakállú herceg vára, Allegro Barbaro, A fából faragott királyfi, A csodálatos mandarin, Cantata profana, Divertimento… 70 éve - 1935. szeptember 28-án született Zsélyi Nagy Lajos költő, akitől júliusban vettünk búcsút… Október Minden év október 6-án emlékezünk meg az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc hőseiről, áldozatairól, az aradi vértanúkról. 435 éve - 1570. október 4-én született Pázmány Péter, a katolikus egyház újjáalapítója és szervezője. Nevéhez fűződik a nagyszombati tudományegyetem megalapítása, amely a mai ELTE elődje. Pázmány Péter ezenkívül kiváló katolikus hitvitázó is volt. 70 éves Tőzsér Árpád. Születésnapja október 6-án van. A felvidéki magyar irodalom jeles költője, esszéíró, műfordító, kritikus, egyetemi tanár, szerkesztő. Kossuth-díjjal is kitüntették. 75 éves Dobos László. 1930. október 28-án született Királyhelmecen. Szintén Kossuth-díjas. Regényei a kisebbségbe taszított felvidéki magyarok kálváriáját ábrázolják: Messze voltak a csillagok, Földönfutók, Sodrásban, Egy szál ingben… 75 éve - 1930. október 29-én született Fónod Zoltán irodalomtörténész. 80 éve - 1925. október 30-án született Bábi Tibor költő.

Közélet

12 Kürtös

2005. szeptember

Több mint ezer év után, újra egy asztalnál Történelmi találkozóra került sor 2005. szeptember 10-én, Ipolynyéken, amikor is az immár hagyományos szüreti ünnepség keretén belül egy asztalhoz ülhettek a ,,Nyék” nevű települések az egész Kárpát-medence területéről. A találkozó apropóját az adta, hogy Ipolynyék község ebben az esztendőben ünnepli első írásos emlékének 870. évfordulóját. Ez igen tekintélyes ok a visszatekintésre, hogy a gyökereink keresése közben úgy építsük a jelenünket és a jövőnket, hogy közben nem feledkezünk meg az ősökről, akik egykor nevet adtak és lakhelyet termetettek az itt élőknek. Ennek a jegyében indult már szombaton reggel a kétnapos ünnepség, s ahogyan érkeztek a vendégek, az első bemutatkozás és ismerkedés után néhány pohár jó nyéki bortól lassan oldódott a hivatalosság, és hangulatos, jó beszélgetések alakultak ki a jelenlévők között. A találkozóra eredetileg kilenc község, a magyarországi Alsónyék, Felsőnyék, Kápolnásnyék, Kisnyék, Hernyék és Nyékládháza és a szlovákiai Feketenyék, Nyékvárkony és a házigazda Ipolynyék részvételével került volna sor, de a Hernyékiek nem jeleztek vissza, Nyékládháza pedig az utolsó pillanatban egy nem várt esemény miatt lemondta a találkozót. A többiek jelenlétében került sor arra az ünnepi önkormányzati ülésre, ahol is az évforduló kapcsán Önkormányzati és Polgármesteri Díjakat adományoztak a község polgárainak. Önkormányzati Díjban részesült Lekýr Michal, a falu fejlesztéséért végzett tevékenységéért, Dobos Sándor és Mics Károly pedig posztumusz a kultúrában és az oktatásban kifejtett tevékenységéért. Polgármesteri Díjat vehettek át Allarám János és Kusicky Ernő a sport területén kifejtett tevékenységükért, valamint Gömöry Mária és Juhász Béla a kultúrában végzett áldozatos munkájukért.

Ezt követően a vendégek és a díjazottak, valamint hozzátartozóik megkoszorúzták az I. és a II. világháborúban elesett ipolynyéki polgárok emlékművét, majd a helyi kultúrházban megtekintették azt a néprajzi és fotódokumentációs kiállítást, melyet Tóth Ilona, helyi pedagógus, és kolléganői készítettek elő erre az alkalomra. Ebéd után a helyi sportpálya melletti réten kezdődött Kovács Csomor Endre hon-

foglaláskori fegyvertörténeti és viselettörténeti előadása, majd a komáromi Varga-törzs jóvoltából jurtasátor-állítás és lovasíjász bemutató szórakoztatta az érdeklődőket. A kisebbek részére a helyi pedagógusok kézművesfoglakozást tartottak. A szabadtéri programmal egyidőben a helyi fürdőnél megkezdődött a ,,Nyék” falvak küldöttségeinek bemutatkozása, az itteni szőlővidék és borfajták ismertetésével, melyből Celleng András, a borszakma egyik kiválósága adott némi ízelítőt. Ezután mutatták be településeiket a jelenlévő polgármesterek, majd egy szándéknyilatkozatot írtak alá, mely a további együttműködéshez nyújt biztos keretet. Az aláírást követően a ,,nyékiek” a Szent Orbánszobornál tartott szabadtéri mise helyszínére, a Zsobrákra vonultak, melyet követően megkezdődött a hajnalba torkolló Pincefesztivál, ahol a helyi gazdák vendégül látták az idelátogatókat, ismerőseiket. Minden pincé-

nél kialakultak kisebb társaságok, melyek vándorlása bizonyosan kisebb volt, mint a honfoglalás, de kezdetnek ez sem rosz. Másnap délután a hagyományos szüreti felvonulással megkezdődött a hagyományőrző csoportok bemutatkozása a helyi szabadtéri színpadon, ahol is először ünnepi köszöntőt mondott Tóth István, Ipolynyék polgármestere, majd Bugár Béla, az MKP elnöke szólt szívhezszólóan a jelenlévőkhöz. A helyi Hont néptáncsoport bevezető műsora után sajnos eleredt az eső, és a kultúrműsor a kultúrházban folytatódott. A zsúfolásig megtelt teremben óriási sikert aratott a Szőttes népművészeti együttes, de a helyi alapiskolások, az énekcsoport és tánccsoport is, valamint a százdi citerások és Básti János nótaénekes előadása is hatalmas tapsban részesült. Az ezt követő operett-, nóta- és popgála keretén belül helyi és vendégművészek előadásában szólt az ének profi szin-

ten, amit az is jelzett, hogy a már folyamatosan, negyedik órája tartó műsort még mindig telt ház előtt mutathatták be. A kétnapos rendezvény az esti órákban ugyan befejeződött, de mivel a rendezők, a Csemadok helyi szervezete, valamint Ipolynyék község önkormányzata nevében elégedetten nyilatkoztak a képviselők, valószínűleg jövőre ugyanitt találkozunk a jobb időjárás reményében. HB

Kik vagyunk és honnan jöttünk? Görög nyelvű források

Szláv nyelvű források

A bizánci görög források a Kr. utáni V-VI. századoktól kezdve a bizánciakkal kapcsolatba került népekről számolnak be. E munkákban a magyarok onggroi, onggoi, turkoi, szavromatai stb. neveken szerepelnek. Priszkor rhétor munkái igen becsesek, mert Attila hun uralkodóról és udvaráról jó betekintést kapunk. Írásaiban a magyarok onogur néven szerepelnek. Ménandrosz műve 582-ig követi az eseményeket; munkáját Theophylaktosz Szymokáttész folytatta 602-ig. Őseinket uniguroknak nevezi, és szokásairól sok jó részleteket közöl. Őseinkről ezt olvassuk: ,,Bort ittak, de nem olyant, amilyent nálunk préselnek… édes itallal töltötték meg magukat…” Bölcs León, a magyar honfoglalás kortársa ,,Taktika” című művében a magyarok harcmodoráról részletes, jó tájékoztatást kapunk.

A szlávok a IX. század előtt, írástudatlanok lévén, sem maguk, sem a szomszédaik nevét és viselt dolgait nem jegyezték föl. A szláv népek nem sokkal a magyar honfoglalás előtt vették föl a kereszténységet és az írásbeliséget. Korai szláv források között szerepel a görögből fordított 811-es évi eseményeket rögzítő Mitrofán prológ, a Pannóniai legendák, a XIII. században keletkezett Cirill elhunyta, majd a Konsztantinosz Manasszész Világkrónikájának bejegyzése, Csoda egy bolgárral és Naum legendája. E munkákban a magyarokról, mint foglalókról esik említés. A XII-XV. századok között keletkezett Elbeszélés a latinokról című munka az orthodoxia magyarországi elterjedéséről ír. Kiszely István után (Folytajuk)

2005. szeptember

Hitélet

Kürtös 13

„Aki úgy él, hogy hisz bennem, nem hal meg örökre“

Októberi nevezetes napok:

(Gondolatok Mons.Lénár Károly atya temetésére)

2.Szent Őrzőangyalok 4.Assisi Szent Ferenc 7.Rózsafüzér Királynője 8.Sz. Mária, Magyarok Nagyasszonya, 16.Alacoque Szent Margit 17.Antiochiai Szent Ignác 18.Szent Lukács evangélista 28.Szent Simon és Szent Júdás Tádé

Nem akartuk elhinni, mert nem úgy ment el, hogy arra gondolhattunk volna: szegény, már nem jön vissza többé, annyira beteg, már csak napjai vannak hátra...! De hát másként történt, vasárnap futótűzként terjedt a hír Palócországban: szombat este az érsekújvári kórházban meghalt Lénár atya. Pénteken délelőtt Érsekújvárba vitte az őt gondozó és ápoló unokahúga, hogy az ottani korszerű kórházban ismerős orvos-barátai jófajta gyógyszerekkel és alkalmas gyógymódokkal megint felerősítsék, és aztán tovább folytathatja kisegítő pasztorációs munkáját. Ugyanis szülőfalujába, Inám községbe nem pihenni, semmit tevően időt múlatni jött, mert mihelyst megérkezett, ezelőtt három évvel, 2002-ben, azonnal lelkipásztori munkára jelentkezett e falucska lelkiatyjánál, és derekasan ki is vette részét minden efféle szolgálatból. Mert papi szíve nem lehetett tétlen, hogy amikor oly kevés a magyar pap, amikor a magyar plébániák egyre ürülnek, és mindig több az összevont egyházközségek száma, ő megérdemelt nyugdíjas idejében nyugodtan pihent volna otthonában. Ezért az egyébként is munkában elnyűtt, megfáradt teste mind többször jelezte: már nem bírom sokáig, már lassan abba kell hagynom, és nemcsak kevés időre, hanem véglegesen. És erről az érsekújvári felerősítő kúráról nem jött visssza többé, pontosabban visszatért megint, utoljára, végleg, megfáradt holttestét hazahozták, de hűséges papi lelke másfelé vette az irányt: abba az országba, ahová mindig is kész volt menni, ahová százakat és ezreket készített fel mint lelkek jó pásztora, Jézus munkatársa és barátja. Jellemes pap volt. Az istentelenség éveiben buzgó papi tevékenységét nem nézték jó szemmel az akkori urak, okot találtak, vagy inkább vádat koholtak ellene, hogy a törvényesség látszatát keltve bűnözőként elítéljék, és mint a haza és a nép ellenségét börtönbe vessék. Börtönévei alatt sok rabtársának feltárta az üdvösség lehetőségét azáltal, hogy a tiltás ellenére is beszélt nekik Jézusról, mert a pap mindig és mindenütt pap, lelkeket mentő emberhalász. Emellett nyelveket tanult, angolul és németül hibátlanul beszélt és írt, de a szent tudományt sem hanyagolta el, mert teológiai tanár és egyházi főméltóságok társaságában - rabtársai voltak ők is - a teológia kérdéseiről folyt leggyakrabban a beszélgetés. A 60-as évek elején börtönbüntetését kényszermunkára változtatták, így került egy üvegcsiszoló üzembe, ahol pontossága, szakértelme a gyár legjobb munkásává tette. Végül, amikor új szelek kezdtek fújni, és a régi rendszer felülbírálta cselekedeteit, és próbálta helyrehozni hibáit, amnesztiát kapott Károly atya is. Csendben hagyta el a csehországi üveggyárat, az üzem vezetősége megkönnyezte távozását, és azzal búcsúzott el tőle, hogy náluk mindig talál munkát, szegények azt gondolták, hogy egy papot boldoggá tehet a nem papi munka. . . ! A nagyszombati egyházmegye papjaként került börtönbe, szabadulása után ugyanide tért vissza, és ebben az egyházmegyében kapott kinevezést az éppen megürült zsitvaudvardi plébániára 1970-ben. Egyházközségének alázatos és szerető szívű lelkiatyja volt tizenhét éven keresztül. Innen 1987ben Tardoskeddre helyezte főpásztora, és áldozatos papi életéért a kitüntető Mons. (Őszentsége Káplánja) címet kapta. Tardoskedden 15 évig volt esperes-plébános, egész 2002-ig, nyugdíjba vonulásáig. Papi működése során számos hivatás született Tartoskedden, ahol szólásmondássá vált: a tardoskeddi kispapnak két otthona van: otthon, szüleinél és a plébánián, lelkiatyjánál. Elment Károly atya, a jó pásztor megtért gazdájához, biztosan sok, már otthon lévő volt híve köszöntötte a hazaérkező lelkiatyát, és csókolta meg áldó papi jobbját, megköszönve szolgálatát. Mi gondolatban csókoljuk meg a Felvidék Lelkiatyjának papi kezét, mellyel évente megáldotta a komáromi imanapokra zarándokolt magyar főpásztorért imádkozó közösséget, azonkívül is mindent megtéve azért, hogy népünk jogos vágya valamikor valóság legyen. Várjuk, hogy közbenjáró imádságára népünk egyszer magyar ajkú és magyar szívű főpásztort kapjon. Búcsúzunk Tőled Károly atya, példás életed előttünk áll, mind paptestvéreid, mind híveid szívében megmaradsz, üzenetedet megőrizzük, Te pedig ne nyugodj most sem: járj közbe érettünk isteni Mesterednél, hogy földi életünk végén mi is haza juthassunk, és örökre együtt lehessünk mennyei Atyánk örömében! György Ferenc, ipolybalogi lelkiatya

Köszöntő Augusztusban ünnepelte 70. születésnapját Urbán József, ipolyhidvégi lelkiatya. Hálaadó szentmisével augusztus 27-én köszönte meg az Istennek, hogy egészségben szolgálhatja a híveket. A szentmisét a környék lelkiatyái együtt celebrálták Orosch püspök úrral. A püspök úr megköszönte Urbán atyának az Úr és a hívek szolgálatában eltöltött éveket, felidézte azokat az időket, amikor ifjú bussai lelkiatyaként jó tanácsokat kapott Urbán atyától, aki abban az időben Zsélyben, majd Varbón működött. Az Ipoly mente híveivel egyetemben a szerkesztőség is erőt, egészséget és kegyelmet kíván Urbán József atyának a további működéséhez Isten országának érdekében.

SZENT ŐRANGYALOK A Trienti zsinat rendeletéből a Katekizmus tanítja: a gondos szülő védő vezetőt biztosít az útra gyermeke mellé, a mennyei Atya is ezt teszi a veszedelmek ellen. Szent Bernát tanítja: tiszteletet kell adnunk a jelenlétükért, odaadást a jóakaratukért, bizalmat az őrségért. Az ünnep Spanyolországban keletkezett, és a 16. században jutott át Franciaországba. V. Pál pápa szeptember első vasárnapjára, X. Kelemen pápa a Szent Mihály ünnepe utáni első szabadnapra, végül X. Piusz pápa október 2-ára helyezte az ünnepet.

RÓZSAFÜZÉR KIRÁLYNŐJE 1571-ben Lepantónál - egy tengeri ütközettel - megkezdődött a török hatalom hanyatlása. V. Szent Piusz pápa a csatát segítendő a rózsafüzért imádkozta, közben látomása volt, mégpedig a győzelmet látta. Valóban, délben a szél megfordult, a füstöt a törökökre vitte, így a keresztesek győztek. A pápa a győzelem tiszteletére engedélyezte az ünnepet. 1716-ban Péterváradnál is a rózsafüzér imádkozása segített győzelemre. XIII. Gergely pápa elrendelte az ünnepet, XI. Kelemen pápa az egész egyházra kiterjesztette. Összeállította: Kliment Éva

14 Kürtös

Egészség - Néphagyomány

Amit egészségünk érdekében tudnunk kell A leves fontossága P.I. levelébõl idézek: „Kissé molettebb vagyok a kelleténél. Sokszor tartottam különféle fogyókúrákat, sajnos a kilóimat mindig visszaszedtem. Mi a véleménye a levesrõl?...“ Bevallom, elsõ látásra furcsálltam, miért éppen tõlem kérdez ilyet, hiszen egy dietetikus szakember sokkal többet foglalkozik a fogyás mûvészetével. Megpróbálok a gyógytornász szemszögébõl válaszolni. A fogyni akaró embernek tudatosítani kell azt a tényt, hogy koplalással ugyan le lehet fogyni, de nem hosszú idõre. Valljuk be, hogy a fogyókúrázók többsége alig várja, hogy leteljen az elõírt diéta utolsó napja, és végre jóllakhasson. Most kap igazán szerepet a leves. Tudnunk kell, hogy jóllakottságot akkor érzünk, amikor a gyomorfalon lévõ idegvégzõdések ingerelve vannak az étellel. Ingert elõidézni viszont fõleg a szilárdabb étel tud, éppen ezért, ha levest fogyasztunk, a híg rész átfolyik, a töményebb részek pedig máris megkezdik az ingerlést. Így a fõ étel elfogyasztása elõtti levesadag már bizonyos mértékû jóllakottsági érzést hoz létre. Ebbõl logikusan az következik, hogy sokkal kevesebb tömény ételre van szükségünk ahhoz, hogy jóllakjunk. Szakirodalom írja, hogy pl. egy adag zöldségleves elfogyasztásával kb. 200 kcal-t spórolhatunk meg egy étkezésnél. Kevesebb kalóriával több kalciumot nyerünk a szervezetünknek. Még egy dolog, amin el kell gondolkoznunk, amikor fogyni akarunk. Mozgás és torna nélkül a már lefogyott testrész nem biztos, hogy esztétikus lesz. A zsírszövet ugyan eltûnik, de az izomrostok és a bõr feszességét megfelelõ tornával kell biztosítanunk. Tehát: leves fogyasztásával kevesebb kalóriát viszünk be a szervezetbe, mozgásterápiával pedig stabilizáljuk az izmok feszességét, garantáltan sikeres lesz a fogyókúránk. Tisztelettel Balázs Tünde,Mgr. Várom szíves kérdéseiket a megszokott címeken!

2005. szeptember

NÉPI KALENDÁRIUM Október „Remete szél, óvakodva, lassan/ avart tapos útkanyarulatban. /Égő-piros csipkebokorra hajolva /láthatatlan Krisztus sebeit csókolja...“ Lombhullató október elején már ismét időszerűek Jeszenyin orosz költő örökszép sorai, az ősz megkapó varázslatáról. Amivel - csak észre kell vennünk - az esztendei körforgásnak legpazarabb színjátékaként ajándékoz meg bennünket a természet. Amikor még a déli verőfényben a nyár is visszakacsinthat, ám amikor már a deresedő hajnalok, a hanyatló évszak prózaibb valóságát is eszünkbe juttatják. Érdekes megfigyelésre kínálnak alkalmat a régi csíziós jóslatok. Például, ha ökörnyál száll a levegőben vagy a fák másodszorra virágzanak, akkor hosszú és szép ősz lesz. Október jeles napjai közül elsőként Ferenc (okt. 4.) napját említjük. Az egyháztörténet egyik legnépszerűbb szentje, a madaraknak és a fáknak prédikáló Assisi Szent Ferenc emlékét őrzi. Személye a földi javakról való lemondás, az egyszerűség és a szeretet jelképe lett. A búzavető Ferenc-hétnek szintén jeles napja volt (okt. 9.) a szüret kezdetét hirdető Dénes névünnepe. A régi népi megfigyelés szerint, ha Dénes napján csípős északi szél támad és tiszta az ég, akkor bizony kemény lesz a tél Teréz, Gál, Lukács... szinte egymást érik a népi kalendáriumban a lombhullás évadjának régtől fogva jeles napjai. Teréz napján (okt. 15.) Avilai Nagy Szent Terézre emlékezünk, s névünnepe a régi paraszti munkarendben azonban főként az igazi nagy szüret nyitányát hirdette. Szent Gál (okt. 16.) napján tartották régebben az utolsó nagy hálóbevetést a halászok. És ha az október nem áztatta kerékagyig a szántásra váró földeket, a hajdani paraszti szokásrend Lukácsot (okt. 18.) tartotta az utolsó magvetőnek. Lukács evangélistát választották védőszentjüknek az orvosok, az asztalosok és a róla elnevezett kórházak, gyógyfürdők is, aki a legenda szerint gyógyítással, képfestéssel és még kézművességgel is foglalkozott. Midőn eljő Simon-Júdás, fázik, didereg a gatyás - sóhajtottak október végén a kemence melegét kereső hajdani öregek, akik a bibliai „ikerszentek“ közös névünnepét a téli félév kezdő napjának tartották. Nem így a juhászok, akik előbb még (okt. 26.) országszerte nagy vigassággal ünnepelték Dömötör-napi zárszámadásukat, a „juhászújévet“. Híresek voltak valamikor a Simon-Júda-napi vásárok, a pásztorok pedig a nap időjárásából jósolták a közelgő télidőt. Korabeli lapokból válogatta és összeállította: Bodzsár Gyula

R.A.I. REIKI TANFOLYAM INDUL 2005 októberében szombat-vasárnapokon Mi az a Reiki valójában? Kézrátétes gyógyítás, ahol nem a saját energiánkat adjuk át akár saját magunknak, akár más embereknek, hanem a beavatások hatására a kozmoszból jövő energiával dolgozunk. Tehát szervezetünk miközben másnak energiát ad, önmaga is feltöltődik. R.A.I. Reiki A Reiki ezen változatát Echardt Strohm alakította ki Németországban. De mit tud ez a rendszer? Miben különbözik a többitől? A R.A. I. Reiki a krisztusi utat (nem egyházi!) követi. Ez elsősorban a beavatás módjában mutatkozik meg. A beavatások között nem kell éveknek eltelni. Csupán 7 napra van szüksége a szervezetnek, hogy a rezgésszám-emelkedést károsodás nélkül elviselhesse.

A R.A I. Reiki ára jóval alacsonyabb, mint a többi Reiki ára. Az árakat a német központ határozta meg. Az első fokozat 893,- Sk, a második fokozat 1.885,-Sk, a harmadik, mesterfokozat 5.952,Sk-ba kerül. Tanári beavatás minden évben egyszer van. A hallgatók közvetlenül a német központtól kapnak oklevelet, amivel dolgozhatnak is. Ki nem végezheti el a Reiki tanfolyamot? A hallgatók nyilatkozatot kell hogy tegyenek a tanfolyam elején, hogy semmiféle pszichiátriai betegségben nem szenvednek, és jelenleg sem állnak kezelés alatt. Mit tud a végzett hallgató? Képes önmaga és mások gyógyítására. A reiki energia egy olyan energia, ami megtalálja a szervezet energiahiányos

területeit. Így kizárt, hogy a kezelést el lehet rontani! Az orvosi kezelések kiegészítőjeként kitűnően alkalmas a gyógyulási folyamatok beindítására és elősegítésére, az egészséges ember állapotának karbantartására, mindennemű fájdalom csillapítására. JELENTKEZNI LEHET: 0915 268 191-ES TELEFONON. SZERETETTEL VÁROK MINDEN ÉRDEKLŐDŐT! 10 FŐ JELENTKEZÉSE ESETÉN A TANFOLYAMOKAT HELYBEN TARTOM. Siklósi Edit Nenince, 99126 Slovensko Ul. Mikszátha 579/17, e-mail: [email protected]

2005. szeptember

Szabadidõ - Felhívás

Felhívás Az IPOLY EURORÉGIÓ és Tagszervezetei: Nagybörzsöny Község Önkormányzata és a Szent István Király - Alapítvány az Ipoly Mente Kultúrkörért szervezésében idén is megrendezik a III. Nagybörzsönyi Templomos Napokat az IPOLY EURORÉGIÓ Szabadegyetemen. Időpontja 2005. szeptember 1718., a helyszín pedig Nagybörzsöny község. Szombaton 9.00 órától „Kő kövön nem marad!“ címmel nagybörzsönyi műemléki konzíliumok zajlanak a Reménység Házában (Kossuth utca. 59.), vasárnap pedig 15.30-kor AZ UTOLSÓ PALÓCFÖLDI DUDÁS (Pál István juhász élete dalban elbeszélve) címmel folytatódik a programsorozat. Közreműködik: a NAGYBÖRZSÖNYI PÁVAKÖR

Elhúnyt Vladimír Siváček Hosszú, súlyos betegség után életének 63. évében elhúnyt Dr. Vladimír Siváček, CSc., a kékkői vármúzeum nyugalmazott igazgatója. Több mint tíz évig igazgatta Kékkőn a kezdetben Honismereti Múzeumként, Báb- és Játékmúzeumként működő intézményt, amelyhez az alsósztregovai Madách-kastély és Szklabonyán a Mikszáth Emlékház is tartozott. Szívén viselte mindkét irodalmi emlékhely sorsát. Elsősorban neki köszönhető, hogy Alsósztregován a Madách Imre életét és munkásságát bemutató kiállítás kezdettől fogva kétnyelvű tárlatvezetővel fogadta a látogatókat, miként az is, hogy az épület falára a szlovák nyelvű Madách-emléktábla alá harmincegynéhány év után magyar nyelvű emléktábla is került, mi több, a kiállítási tárgyakra a korábbi szlovák szöveg mellett angol és magyar nyelvű felirat is került. Vitathatatlan érdeme volt abban is, hogy Kékkőn a múzeum belső falát kétnyelvű Balassi-emléktábla díszíti. Múzeumigazgatóként jó, mondhatni baráti kapcsolatokat ápolt a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeummal, a pozsonyi Magyar Kulturális Intézettel, a Madách Társasággal, a Mikszáth Társasággal, a Palóc Társasággal és a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmányával is. A magyarországi művelődési intézményekkel kialakított gyümölcsöző egyműködése elismeréseként a magyar kulturális miniszter a Pro Hungariae Culture díjat adományozta Vladimír Siváček múzeumigazgatónak. Emlékét megőrizzük!

Kürtös 15

Számítógép a mindennapokban Az előző számban a számítástechnikáról szóló cikkben az interneten való keresést mutattuk be a Szent Korona fogalmán keresztül. Ebben a részben is maradnánk a hálózatoknál a P2P (peerto-peer) rendszerekben az egyenrangú résztvevők együttműködésén alapuló hálózatokat jelölik. A P2P rendszerekben minden számítógépnek egyforma jogai és kötelességei vannak. A fájlok (dokumentumok, hang, kép stb.) adatai nem egy központi számítógépen (szerveren) találhatók, hanem tényleg az adott számítógép tudja, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkezhetnek az általa tárolt fájlok. Ismert, hogy az internet világában az ilyen P2P alkalmazások a multimédiás állományok illegális cseréjénél használatosak. Ez hátrány a lemezkiadók és a filmforgalmazók szemszögéből nézve, hiszen így jelentős jövedelemtől esnek el. Természetesen ez a cikk nem akar útmutató lenni az ilyen tevékenységben. A P2P hálózatok szolgálhatnak az állományok törvényes cseréjére, hanghordozásra, és játékok játszására is. A P2P rendszerek fő előnyei, hogy általuk kiterjeszthető a tárolóterület és a számítási kapacitás. A P2P rendszerek nagy hátránya, hogy az ellenőrizetlen hálózaton könnyen terjednek a vírusok és a kémprogramok. Ezért ha interneten P2P alkalmazást akarunk használni, szerezzünk be vírusszűrő és kémelhárító programot. A világhálón igen népszerűek a P2P

alkalmazások, amelyekre jellemző, hogy általában csak saját magukat ismerik meg a hálózaton.

A Morpheus nevű alkalmazás két hálózatot is használ, a Gnutella-t és a NEOnet-et. Kiváló a grafikája, főleg hang- és képállományok cseréjére szolgál. A LimeWire programnak létezik egy fizetős és egy ingyenes verziója. Az ingyenes szegényesebb grafikával és alacsonyabb sebességű letöltéssel működik. Elsősorban film és hanganyag található a hálózatán. DC++ alkalmazás, a „DirectConnect“ típusú hálózatokban lehetővé teszi azonos állomány egyidejű letöltését egyszerre több forrásból is. A P2P alkalmazások, hálózatok sokasága létezik a világhálón, amelyek között mindenki megtalálhatja a magának megfelelőt mind tartalom, mind kezelhetőség szempontjából. RNDr. Balázs Péter

A MAGYAR VERS ÜNNEPE - FELHÍVÁS A szülőföldhöz való hűség költője, az ipolysági születésű Sajó Sándor emlékének ápolására „MAGYARNAK LENNI: NAGY S SZENT AKARAT!“ címmel a Palóc Társaság ötödik alkalommal rendezi meg a magyar költők hazafias verseinek szemléjét. A magyar vers ünnepére szeretettel hívja és várja a versmondó alap- és középiskolás diákokat, akiknek két költeményt: egy tetszés szerint választott Sajó Sándor-költeményt, valamint a magyar hazafias költészetből egy ugyancsak szabadon választott verset kell könyv nélkül előadniuk szakmai bírálóbizottság előtt. (Sajó Sándor válogatott versei 2000-ben Nem akarok gyáva csendet címmel jelentek meg a Ménrót Kiadó gondozásában; ugyancsak ez a kiadó adta ki 2001-ben a Trianont ledöntjük c. válogatást, amelyben Sajó-versek is találhatók, valamint a Benedek István szerkesztette Rendületlenül c. kötetben Officina Nova, 1989 és a Medvigy Endre szerkesztette A magyarokhoz c. kötetben - Felsőmagyarországi Kiadó-Kiskapu Kiadó). A magyar vers ünnepe 2005. november 12-én a költő születésnapja táján lesz szülővárosában, Ipolyságon. A magyar vers ünnepén résztvevő diákok ellátásáról és jutalmazásáról a rendező és támogatói gondoskodnak. Jelentkezni jelentkezőlapon a név, életkor, kategória (alapiskola felső tagozat vagy középiskola), az iskola címe és telefonszáma, valamint a két előadandó vers címének feltüntetésével lehet 2005. október 23-ig a Palóc Társaság címén: 991 22 Olováry 132 vagy faxszámán: 047 / 4879115 lehet. A jelentkezőknek részletes tájékoztatást tartalmazó meghívót küld a Palóc Társaság.

Sport

16 Kürtös

Rákóczi Emlékfutás Rákóczi Város Alapítvány Szécsény 2005. szeptember 4-16. között öt ország futóiból álló csapattal X. Rákóczi Emlékfutást szervez. A Rákóczi által megszentelt útvonalon Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Románia és Ukrajna területén fogják bizonyítani, hogy tiszteljük, becsüljük egymást, és barátsággal együttműködünk. A csapat tervezett létszáma 10 fő. (Útvonal: Cigánd - Vaja - Fehérgyarmat - Szatmárnémeti - Tarpa - Beregsurány Munkács - Nagykapos - Borsi - Sárospatak - Ónod - Miskolc - Sikszó - Kassa - Rozsnyó - Késmárk - Szandec - Rimaszombat - Losonc - Ipolybalog). Ünnepélyes érkezés Ipolybalogra szeptember 16-án kb. 16 órakor, azon a napon, hogy 301 éve annak az eseménynek, amikor a Nagyságos Fejedelem megtudta a küldöttségektől, hogy Erdély fejedelmévé választották. Ez Szécsény városában történt, ahová II.Rákóczi Ferenc összehívta az országgyűlést 1705-ben. A történelmi jelentőségű összejövetelen hat püspök, harminchat főúr, valamint huszonöt megye és szinte valamennyi város követei részt vettek. A város a napokban ünnepelte az országgyűlés 300. évfordulóját. Ipolybalog ezt a jeles eseményt úgy ünnepli meg, hogy fogadja az Emlékfutás résztevevőit, valamint egy foto-dokumentációs kiállítást rendez „Rákóczi és kuruc emlékek Európában“ címmel. Ez a tizenhárom ország emlékeit bemutató kiállítási anyag mintegy 500 színes képet tartalmaz. A tárlat egy hétig tekinthető meg 17.00-19.00 között.

Búcsú egy Sportembertől Váratlanul ért a hír, hogy itthagytál minket, régi sakkbarátaidat. Az igaz, hogy az utóbbi években visszavonultan éltél, az élet zaja már nem nagyon érdekelt, a betegség az embert nem ösztönzi vígságra, esetleg harcra. Mint a búcsúztatón is elhangzott, az utolsó mérkőzéseden alulmaradtál. Az ember a halállal szemben mindig vesztes marad, de nem hal meg, míg az emberek emlékeznek rá. Mi, akik veled és másokkal együtt ott voltunk járásunk sakkéletének kezdeteinél, és részünk volt alakításában, míg élünk, nem feledünk. Rozkoš Gyuri barátunk mindig kedves, jó kedélyű, segítőkész, egyenes ember volt. A régmúltban voltak is ebből problémái, de ezt ő sosem hánytorgatta fel. Szeretett minket, a sakkjátékot, másként hogyan is volna elképzelhető, hogy szabadidejének nagy részét a sportnak szentelje. A járás megalakulása után többekkel együtt személyesen is járta a falvakat, és kezdeményezte a sakkegyesületek megalakulását. Ezekután megszervezte az edzők és bírók tanfolyamait, hogy az egyesületekben szakképzett sakkozók szervezzék és irányítsák a sakkéletet. Ugyanez volt a klasszifikáció terén. A kezdő sakkozókat tudásuk alapján mielőbb osztályokba kellett szervezni. Ennek köszönhetően nagyon gazdag és színvonalas sakkéletet sikerült elérni jó 20 év alatt járásunkban. Közkedvelt személy volt, ahol valami sakkal kapcsolatos történt, oda elhívták, és ő ment fáradhatatlanul. Így vezette a kürtösi csapat gazdasági és adminisztrációs ügyeit is, ha kellett, akkor játékosként is beszállt. A rendszerváltás után a sportra jóformán semmi pénz nem jutott. Az üzemek tönkrementek, a támogatások elapadtak, az egyesületek szétesőben voltak. A nyugdíjba vonulásával a vezetést fiatalabbakra bízta, hogy a felmerülő problémákat az új helyzetben talán majd jobban tudják kezelni. Személyed immár járásunk sporttörténetének lapjaira került, kár, hogy ezzel behatóbban senki nem foglalkozik. Sok értékes dolog megy veszendőbe, reméljük, hogy amit Te alkottál, az kiállja az idő próbáját. Nyugodjál békében! Balogh Gábor

2005. szeptember

A Madách Napok műsora Szeptember 23-24. - Csesztve Balassagyarmat - Salgótarján Madách Szimpózium a Madách Irodalmi Társaság szervezésében, Szeptember 29. - Alsósztregova - Madáchova Strehová Madách - megemlékezések szlovák nyelven Szeptember 30. - Alsósztregova Madách Emléknap a Szlovákiai Magyar Múzeumok szervezésében (MKSZM) Október 1. - Csesztve - Madách-megemlékezések Október 2.- Szliács - a Mikszáth Kálmán Társaság emléktáblát avat Október 7. - Szécsénke - a Csemadok - Nagykürtösi Területi Választmánya őszi ülése - Megemlékezés az aradi vértanúkról Október 9. - Ipolykeszi - Őszirózsa magyarnóta-énekesek országos versenye A Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya október 2-án Szliácsra, az emléktáblaavató ünnepségre autóbuszt indít, ha megfelelő létszámú jelentkező akad. A táblaavatás után Zólyomban szabad program keretén belül vár- és városnézés, valamint bevásárló központok látogatása lehetséges. Az érdeklődők a 4885117, 0907 856296 telefonszámokon jelentkezhetnek szeptember 25-ig.

FELHÍVÁS Az ipolybalogi Szent Korona − ünnepségről megrendelhetők műsoros kazetták, C D − k , D V D − k . Rendeléseiket a 047/48 85 117−es telefonszámon tehetik meg. Bátrak Szabad-Egyeteme 2005/2006. I. szemeszter, I. előadás: 2005. szeptember 27. kedd 19.00 óra „Nietzsche és a kereszténység“ Vendégünk: Vajda Mihály akadémikus Balassagyarmat, Kossuth u. 38. „Luther-ház“ Az előadást beszélgetés követi. Mindenkit szeretettel várunk!

E lapszám megjelenését a Mezõgazdasági Minisztérium és a BBKÖ támogatta. Vydanie tohto èísla finanène podporil MP - SR a Banskobystický samosprávny kraj. havilap. Kiadja a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A kiadásért felel Balogh K Ü R T Ö S Közéleti Gábor, a CSNTV elnöke, telefon: 0907/84 22 67. Fõszerkesztõ Hrubík Béla. Szerkesztõk: Bodzsár Gyula, Urbán Aladár. Mûszaki szerkesztõ: Kliment Éva. Korrektúra: Németh Ágota. Levélcím: 991 28 Vinica, Cesta slobody 466. E-mail: [email protected]: 0905/60 87 77. Nyilvántartási szám: OÚ 2003/05297. ISSN 1336-3972. Nyomda: NOVAPRESS Ve¾ký Krtíš. Terjeszti: a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. Ára 10.korona. A szerkesztõség álláspontja nem minden esetben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelõsséget nem vállalunk. A lap a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának támogatásával készül.