AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTAL BEFOGADOTT NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK (EU IFRS) SZERINT KÉSZÍTETT KONSZOLIDÁLT, AUDITÁLT BESZÁMOLÓJA

VISONKA Nyrt. 2014.évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója

A VISONKA Takarmánykeverő és Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTAL BEFOGADOTT NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK (EU IFRS) SZERINT KÉSZÍTETT KONSZOLIDÁLT, AUDITÁLT BESZÁMOLÓJA A 2014. DECEMBER 31-ÉVEL LEZÁRULT ÉVRŐL

Obertin Roland vezérigazgató

VISONKA Nyrt. 2014. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója

TARTALOMJEGYZÉK

Oldal

Független könyvvizsgálói jelentés

3

Konszolidált mérleg

5

Konszolidált átfogó eredménykimutatás

6

A konszolidált saját tőke változása kimutatás

7

Konszolidált Cash Flow kimutatás

8

Kiegészítő melléklet a konszolidált pénzügyi beszámolóhoz

9

Üzleti jelentés

33

2 A 7-48. oldalon található mellékletek a konszolidált beszámoló elválaszthatatlan részét képezik

VISONKA Nyrt. 2014. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója VISONKA Takarmánykeverő Szolgáltató és Kereskedelmi Nyrt.

Konszolidált IFRS Mérleg Melléklet

2014.12.31 eFt

2013.12.31 eFt

ESZKÖZÖK Befektetett eszközök Ingatlanok, gépek, berendezések Immateriális javak Goodwill Egyéb tartósan adott kölcsön Halasztott adókövetelések Befektetett eszközök összesen Forgóeszközök Készletek Vevők és egyéb éven belüli követelések Tényleges adókövetelés Értékpapírok Pénzeszközök Forgóeszközök összesen Eszközök összesen

12 13

442 412 1 773 5 772 449 957

468 854 2 015 59 470 928

14

53 070

97 061

15

113 349 2 854 18 352 187 625 637 582

345 160 2 854 19 745 464 820 935 748

17 17

490 000 1 -84 905 405 096 405 096

490 000 1 -16 140 473 861 473 861

18 22

22 449 -

67 346 1 759

22 449

69 105

19 20

716 89 622

1 281 58 245

21

119 699

333 256

210 037

392 782

637 582

935 748

22

16

FORRÁSOK Saját tőke Jegyzett tőke Tőketartalék Saját részvények Eredménytartalék Nem irányító részesedés Saját tőke összesen Hosszú lejáratú kötelezettségek Pénzügyi kötelezettségek Halasztott adó kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettségek összesen Rövid lejáratú kötelezettségek Céltartalékok Pénzügyi kötelezettségek Szállítók és egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek összesen Kötelezettségek és saját tőke összesen


VISONKA Nyrt. 2014. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója VISONKA Takarmánykeverő Szolgáltató és Kereskedelmi Nyrt.

Konszolidált IFRS Átfogó eredménykimutatás (e Ft-ban kifejezve, kivéve a részvényenkénti számokat)

Melléklet

2014.12.31 eFt

2013.12.31 eFt

Értékesítés nettó árbevétele

3

703 928

2 270 745

Értékesítés költségei

4

-554 756

-2 091 396

Bruttó haszon

149 172

179 349

Anyagköltségek

56 667

3 232

Személyi jellegű ráfordítások Igénybevett szolgáltatások

6

86 062 30 728

122 741 43 582

12,13

25 442

26 950

7

15 313

14 467

Működési költségek

214 212

210 972

Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye

-65 040

-31 623

Értékcsökkenés és amortizáció Egyéb bevételek és ráfordítások, nettó

Pénzügyi tevékenység nettó eredménye Adózás előtti eredmény

8

-11 136 -76 176

-18 124 -49 747

Jövedelemadók

9

-7 411

269

-68 765

-50 016

Egyéb átfogó jövedelem

-

-

Teljes átfogó jövedelem

-68 765

-50 016

Anyavállalatra jutó rész

-68 765

-50 016

-

-

1 960 000

1 960 000

-35

-26

-35

-26

Adózott eredmény

Külső tulajdonosra jutó rész Törzsrészvények átlagos súlyozott száma Egy részvényre jutó eredmény (Ft) Alap Hígított

10


VISONKA Nyrt. 2014.évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója

VISONKA Takarmánykeverő Szolgáltató és Kereskedelmi Nyrt. Konszolidált saját tőke változás kimutatása a 2014.december 31-ével végződő évről

Melléklet Egyenleg 2013. január 1-én

Jegyzett tőke eFt 490 000

Tőketartalék eFt 1

Eredménytartalék eFt 33 876

Saját Összesen Nem irányító Saját tőke részvények részesedés összesen eFt eFt eFt eFt -

523 877

-

523 877

Teljes átfogó jövedelem ebből tulajdonoshoz kapcsolódó

-50 016

-50 016

-50 016

Nem pénzbeni apport Jegyzett tőke emelés Egyéb átfogó jövedelem Egyenleg 2013. december 31-én

490 000

1

-16 140

-

473 861

-

473 861

Teljes átfogó jövedelem ebből tulajdonoshoz kapcsolódó

-68 765

-68 765

-68 765

Jegyzett tőke emelés Egyéb átfogó jövedelem Egyenleg 2014. december 31-én

490 000

1

-84 905

-

405 096

-

405 096

VISONKA Nyrt. 2014.évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója VISONKA Takarmánykeverő Szolgáltató és Kereskedelmi Nyrt.

Konszolidált Cash Flow kimutatás- IFRS 2014.12.31 eFt

2013.12.31 eFt

Működési tevékenységből származó cash flow Adózott eredmény Korrekciók:

-68 765

-50 016

25 442

26 950

-565 -7 472

-351 324

43 991 231 811

155 836 129 001

-213 557

-258 258

10 885

3 486

1 000

1 114

242

352

1 242

1 466

-13 520

-31 551

-13 520

-31 551

Készpénz és készpénzjellegű tételek nettó változása

-1 393

-26 599

Készpénz és készpénzjellegű tételek év eleji egyenlege

19 745

46 344

Készpénz és készpénzjellegű tételek év végi egyenlege

18 352

19 745

Tárgyévi értékcsökkenés Céltartalékok változása Értékvesztés Halasztott adó Mérlegben pénzmozgást nem jelentő tételek (apport) Működő tőke változásai Készletek változása Vevő és egyéb követelések változása Forgatási célú értékpapírok változása Szállítók és egyéb rövid lejáratú kötelezettségek változása

Működési tevékenységből származó nettó cash flow Befektetési tevékenységből származó cash flow Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése Immateriális javak beszerzése Részesedés beszerzése Befektetési tevékenységból származó nettó cash flow Finanszírozási tevékenységből származó cash flow Banki hitel felvétel/(visszafizetés) Rövid lejáratú hitel igénybevétel Részvénykibocsátás Visszavásárolt saját részvények Finanszírozási tevékenységből származó nettó cash flow

8

VISONKA Nyrt. 2014. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓHOZ

I. Általános rész A VISONKA Nyrt. (továbbiakban a „Társaság“) a Magyar Köztársaságban került bejegyzésre. A Társaság székhelye: 6075 Páhi, III. körzet 51. A Társaság jogelődje a VISONKA Takarmánykeverő Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 1996. január 31-én alakult meg, amely 2009. december 31-én zártkörűen működő részvénytársasággá, 2011. április 28-án nyilvánosan működő részvénytársasággá alakult át. A Társaság részvényei 2011. június 22-én bevezetésre kerültek a Budapesti Értéktőzsdére. A kibocsátott részvények darabszáma, értéke Darabszám

Névérték

Részvény fajta

Tőzsdei kategória

1 960 000

250 Ft/db

„A” sorozatú törzsrészvény

T

Az „A” sorozatú törzsrészvények mindegyike azonos jogokat képvisel. A Társaság elsősorban takarmányok - tápok, extrudált termékek, koncentrátumok, premixek gyártásával és kereskedelmével foglalkozik. Az előállított keveréktakarmányok főként baromfitápok. Tulajdonosi struktúra 2014. december 31-én, részvényesi bejelentések alapján

Tulajdonosi kör

Tulajdoni arány

Szavazati jog

Részesedés

(%)

(%)

(db)

KEG Közép-Európai Gázterminál Nyrt.

31,23

31,23

612 117

Stefan Machalik

32,65

32,35

640 000

Jaroslav Calabek

5,83

5,83

114 435

30,29

30,29

593 448

Közkézhányad

Megjegyzés: A közkézhányad meghatározásánál nem vettük figyelembe az olyan tulajdonosokat, akiknek a teljes értékpapír-állomány legalább 5%-a a tulajdonában van, valamint a letétkelezők birtokában lévő értékpapír-állomány azon részét, amelyről a letétkezelő rendelkezésre álló igazolása alapján megállapítható, hogy a teljes értékpapír állomány legalább 5%-át kitevő értékpapír mennyiség van az adott személy tulajdonában.

Páhi Zöld Energia Kft (leányvállalat 2014.12.31-én) Társaság neve

Cégbejegyzés helye

Törzstőke

Tulajdoni hányad

Szavazati arány

Tevékenység

Páhi Zöld Energia Kft.

Magyarország

62 000 e Ft

100 %

100 %

Saját tulajdonú Ingatlan bérbeadás

A VISONKA Zrt. 2011.év elején döntött a Páhi Zöld Energia Kft. (székhely: 1051 Budapest,


VISONKA Nyrt. 2014. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója Hercegprímás u. 11.) 100%-os részesedésének a beapportált KEG részvények ellenében történő megszerzéséről. A VISONKA Zrt.-nek jelentős gazdasági érdeke fűződött a Páhi Zöld Energia Kft. üzletrészeinek valamint ingatlanjának megszerzéséhez, így a VISONKA Zrt. a

Páhi Zöld Energia Kft. egyszemélyes tulajdonosává vált. A Társaság Páhi Zöld Energia Kft-ben történt 100%-os részesedésszerzését a Bács-Kiskun Megyei Bíróság mint Cégbíróság 2011. április 22. napján kelt 03-09-122263/4. számú végzésével 2011. február 25-i hatállyal jegyezte be a cégjegyzékbe. A VISONKA Nyrt. a fordulónapon egyetlen olyan vállalkozásban sem bírt befolyással, amely a számviteli előírások szerint közös vezetésű vállalkozásnak, társult vállalkozásnak, illetve egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak minősül. 1.1. A Társaság pénzügyi beszámolója A könyvelés és beszámoló készítés a helyi hatályos törvények és számviteli előírások alapján történik. Az IFRS szabályainak való megfelelés érdekében a helyi beszámolók módosítására került sor. Jelen beszámoló a VISONKA Nyrt. cégcsoport pénzügyi helyzetét és tevékenységének, illetve pénzforgalmának eredményét, saját tőke változását mutatja be. A VISONKA Nyrt. először 2011-ben készített az Európai Unió Nemzetközi Jelentéskészítési Standardok szerint, azaz az IFRS szerint konszolidált éves beszámolót. A jelen konszolidált pénzügyi beszámoló fordulónapja 2014. december 31. A Csoport az IFRS standardokat 2011. január 1-jén adaptálta.

Elfogadás és nyilatkozat a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardoknak való megfelelőségről A konszolidált éves beszámoló a Nemzetközi Pénzügyi Számviteli Standardok szerint, az Európai Unió (EU) Hivatalos Lapjában rendeleti formában kihirdetett és beiktatott standardok alapján készült. Az IFRS-t a Nemzetközi Számviteli Standardok Bizottsága (IASB) és a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolás Értelmező Bizottsága (IFRIC) által megfogalmazott, standardok és értelmezések alkotják. 2005. január 1-jétől a magyar számviteli törvény változása lehetővé teszi, hogy a Csoport konszolidált beszámolóját az Európai Unió Hivatalos Lapjában rendeleti formában kihirdetett IFRS alapján készítse el. A pénzügyi kimutatásokban szereplő közzétételek megfelelnek az egyes standardokban foglalt követelményeknek. A beszámoló készítésének alapja Az anyavállalat a nem konszolidált éves beszámolóját a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint készíti. E törvény egyes előírásai eltérnek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokban (IFRS) foglaltaktól. Annak érdekében, hogy a nemzetközi konszolidált beszámoló összhangban legyen a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardekkel, bizonyos módosításokat kellett végrehajtani a Csoport magyar konszolidált beszámolóján. A beszámoló a bekerülési érték elve alapján került összeállításra, kivéve azokat az eseteket, ahol az IFRS más értékelési elv használatát követeli meg, mint ahogy az a számviteli politikában látható. A pénzügyi év megegyezik a naptári évvel.

Az értékelés alapja A konszolidált pénzügyi kimutatások esetében az értékelési alapja az eredeti bekerülési érték, kivéve a következő eszközöket és kötelezettségeket, melyek valós értéken kerültek bemutatásra: származékos pénzügyi instrumentumok, az eredménnyel szemben valós értéken


VISONKA Nyrt. 2014. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója értékelt pénzügyi instrumentumok és értékesíthető pénzügyi instrumentumok. Az IFRS-eknek megfelelő pénzügyi kimutatások elkészítése során szükség van arra, hogy a menedzsment szakmai megítélést, becsléseket és feltételezéseket alkalmazzon, melyek hatással vannak az alkalmazott számviteli politikákra, valamint az eszközök és kötelezettségek, bevételek és költségek beszámolóban szereplő összegére. A becslések és a kapcsolódó feltételezések múltbeli tapasztalatokon és számos egyéb tényezőn alapulnak, amelyek az adott körülmények között ésszerűnek tekinthetők, és amelyek eredménye képezi azon eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értéke becslésének alapját, amelyek egyéb forrásokból nem határozhatók meg egyértelműen. A tényleges eredmények eltérhetnek ezektől a becslésektől. A becslések és az alapfeltételezések felülvizsgálatára rendszeresen sor kerül. A számviteli becslések módosítása a becslés módosításának időszakában kerül megjelenítésre, ha a módosítás csak az adott évet érinti, illetve a módosítás időszakában és a jövőbeli időszakokban, ha a módosítás mind a jelenlegi, mind a jövőbeni éveket érinti.

2. Számviteli politika Az alábbiakban kerülnek bemutatásra a konszolidált pénzügyi kimutatások elkészítése során alkalmazott jelentősebb számviteli politikák. A számviteli politikák következetesen kerültek alkalmazásra a jelen konszolidált pénzügyi kimutatásokban szereplő időszakokra vonatkozóan. 2.1. A számviteli politika lényeges elemei A pénzügyi beszámoló összeállítása során alkalmazott legfontosabb számviteli elvek a következők 2.1.1. A konszolidáció alapja Leányvállalatok A konszolidált éves beszámoló a VISONKA Nyrt.-t, illetve az ellenőrzése alatt álló leányvállalatokat foglalja magában. Ellenőrzésről általában akkor beszélünk, ha a Csoport közvetve vagy közvetlenül birtokolja az adott társaság szavazati jogainak több, mint 50%-át, és a társaság pénzügyi és operatív tevékenységébe történő befolyás révén előnyöket élvez annak tevékenységéből. A megszerzett üzletrészekre az akvizíciós számvitel módszere kerül alkalmazásra, amely a megszerzéskori értékviszonyok alapján történik az eszközök és források akvizíció időpontjára, azaz az irányítás megszerzésének napjára vonatkozó piaci értékének alapul vételével. Az akvizíció költsége az ellenérték, valamint a nem irányító részesedéseknek a megszerzett üzletben meglevő részesedésének összege. Az év közben megszerzett vagy értékesített társaságok a tranzakció időpontjától kezdődően, illetve a tranzakció időpontjáig szerepelnek a konszolidált pénzügyi kimutatásokban. A konszolidációba bevont társaságok közötti tranzakciók, egyenlegek és eredmények, valamint a nem realizált eredmények kiszűrésre kerülnek, kivéve, ha az ilyen veszteségek a kapcsolódó eszközök értékvesztésére utalnak. A konszolidált éves beszámoló készítése során a hasonló tranzakciókat és eseményeket egységes számviteli elveket követve rögzítik. A külső tulajdonosokra eső tőke- és eredményrész a mérlegben és az eredménykimutatásban


VISONKA Nyrt. 2014. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója külön soron jelenik meg. Az üzleti kombinációk vonatkozásában a nem irányító részesedések vagy valós értéken, vagy a megszerzett társaság nettó eszközeinek valós értékéből a nem irányító tulajdonosokra jutó összeg értékében kerül meghatározásra. Az értékelés módjának kiválasztása minden üzleti kombináció vonatkozásában egyedileg történik. Az akvizíciót követően a nem irányító tulajdonosok részesedése az eredetileg felvett érték, módosítva a megszerzett társaság tőkéjében bekövetkező változások nem irányító tulajdonosokra jutó összegével. Az időszaki összes átfogó jövedelemből abban az esetben is részesülnek a nem irányító tulajdonosok, ha ez részesedésük negatív egyenlegéhez vezet. A Csoport leányvállalatokban meglevő részesedésének olyan változásai, amelyek nem eredményezik a kontroll elvesztését, tőke tranzakcióként kerülnek elszámolásra. A Csoport, valamint a nem irányító tulajdonosok részesedésre kerül módosításra úgy, hogy azok tükrözzék a leányvállalatokban meglevő részesedéseik változását. A nem irányító tulajdonosok részesedését módosító összeg, valamint a kapott vagy fizetett ellenérték különbsége a tőkében kerül Közös vezetésű vállalkozások A közös vezetésű vállalkozás olyan szerződésen alapuló megállapodás, amelyben két vagy több fél (vállalkozók) közös irányítás alatt álló gazdasági tevékenységet folytatnak. Közös irányítás akkor valósul meg, amikor a tevékenységhez kapcsolódó stratégiai, pénzügyi és operatív döntések a vállalkozók egyhangú beleegyezését követelik meg. A közös vezetésű vállalkozás olyan vállalkozás, amely egy gazdasági tevékenységet folytató társaság, partnerség vagy más jogi személy létrehozásával jár, amelyet a Csoport a többi vállalkozóval közösen irányít. Társaság közös vezetésű vállalkozásokban lévő részesedései equity módszerrel kerülnek bevonásra. A közös vezetésű vállalkozások pénzügyi kimutatásaikat az anyavállalatéval azonos beszámolási évre, konzisztens számviteli politikákat követve készítik el. A közös vezetésű vállalkozások addig az időpontig kerülnek equity módszerrel konszolidálásra, ameddig a Csoport közös irányítása fennáll a vállalkozásban. Amikor a Csoport eszközöket ad át, illetve értékesít a közös vezetésű vállalkozás részére, a tranzakció annak tartalma alapján kerül elszámolásra. Amikor a Csoport eszközöket vásárol a közös vezetésű vállalkozástól, a Csoport akkor számolja el a közös vállalkozás tranzakcióból származó eredményének rá jutó részét, amikor az eszköz harmadik fél részére továbbértékesítésre kerül. A csoporton belüli tranzakciókon keletkező veszteségek azonnal elszámolásra kerülnek, ha azok az eszköz realizálható értékének csökkenésére, vagy értékvesztésre utalnak. A közös irányítás megszűnése esetén a Csoport a megmaradó részesedését valós értéken veszi fel, kivéve, ha nem leányvállalattá vagy társult vállalkozássá válik. Az eredménykimutatásban egyetlensorban kerül kimutatásra a közös vállalkozás működésből származó eredményének Csoportra jutó része. A Csoport és a közös vállalkozás között történt tranzakciók nyeresége vagy vesztesége a közös vállalkozásban lévő tulajdoni hányad mértékéig kerül kiszűrésre. Befektetések társult vállalkozásokban A társult vállalkozás olyan társaság, amelynek pénzügyi és működési politikáira a Csoport jelentős befolyást képes gyakorolni, de amely nem leányvállalat vagy közös vezetésű vállalkozás. A Csoport társult vállalkozásokban lévő befektetései az equity módszer alkalmazásával kerülnek kimutatásra. Az equity módszer alapján a társult vállalkozásokban meglevő


VISONKA Nyrt. 2014. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója befektetés a mérlegben a társult vállalkozás nettó eszközértékének megszerzést követő, Csoportra jutó változásával növelt bekerülési értéken kerül kimutatásra. A társult vállalkozáshoz kapcsolódó goodwill a befektetés könyv szerinti értékének része, és nem kerül amortizálásra. Az eredménykimutatás a társult vállalkozás működéséből származó eredményének a Csoportra jutó részét tartalmazza. Ha a társult vállalkozás saját tőkéjével szemben elszámolt változás történik, a Csoport szintén elszámolja a rá jutó részt, és – ahol ez értelmezhető – kimutatja a saját tőke változásaként. A Csoport és a társult vállalkozás között történt tranzakciók nyeresége vagy vesztesége a társult vállalkozásban lévő tulajdoni hányad mértékéig kerül kiszűrésre. A társult vállalkozások beszámolási időpontjai megegyeznek a Csoportéval, és a társult vállalkozások számviteli politikája megfelel a Csoport által hasonló tranzakcióknál, hasonló körülmények között alkalmazottal. A társult vállalkozásokban levő befektetések a mérleg fordulónapján értékvesztésre utaló objektív bizonyítékok megállapítása céljából felülvizsgálatra kerülnek. Amennyiben van ilyen bizonyíték, meghatározásra kerül a befektetés realizálható értéke és az elszámolandó értékvesztés. A korábbi években elszámolt veszteségek okának mérlegelése alapján kerül meghatározásra, hogy a veszteségek visszafordításra kerülhetnek-e. Egy társult vállalkozásban meglévő jelentős befolyás megszűnése esetén a Csoport a megmaradó részesedést átértékeli, és valós értéken veszi fel. A társult vállalkozás könyv szerinti értékének, valamint a megmaradó részesedés valós értéke és az értékesítés ellenértéke összegének különbsége az eredményben kerül elszámolásra. 2.1.2. Beszámolási pénznem és deviza egyenlegek Az alapul szolgáló gazdasági események tartalmára és körülményeire való tekintettel az anyavállalat funkcionális, valamint a Csoport beszámolási pénzneme a magyar forint. A nem forintban nyilvántartott devizaügyletek kezdetben az ilyen tranzakciók végrehajtásának napján érvényes árfolyamon voltak nyilvántartva. A külföldi devizanemben fennálló követelések és kötelezettségek a mérleg-fordulónapi árfolyamon lettek forintra átszámítva, nem tekintve, hogy az eszköz megtérülése kétesnek minősült. A keletkező árfolyam differenciák az eredménykimutatásban a pénzügyi bevételeket, illetve ráfordítások között kerülnek kimutatásra A pénzügyi kimutatások magyar forintban (HUF) készültek, a legközelebbi ezerre kerekítve, kivéve ahol ettől eltérően megjelölésre került. A magyar forint (HUF) a funkcionális pénznem a Csoport összes társaságánál. A konszolidált pénzügyi kimutatások magyar forintban készültek, amely a Csoport prezentálási pénzneme. A külföldi pénznemben történő ügyletek a funkcionális pénznemben - a külföldi pénznemben lévő összegre a beszámoló pénznemének és a külföldi pénznemnek az ügylet napján érvényes átváltási árfolyamát alkalmazva – vannak elszámolva. Az átfogó jövedelemkimutatásban azokat az árfolyam-különbözeteket, amelyek monetáris tételek rendezésekor, az időszak során történt kezdeti megjelenítéskor vagy a megelőző pénzügyi kimutatásokban alkalmazott árfolyamtól eltérő árfolyam használatból eredően keletkeznek, bevételként vagy ráfordításként vannak kimutatva abban az időszakban, amikor keletkeztek. A külföldi pénznemben meghatározott monetáris eszközöket és kötelezettséget a funkcionális pénznemnek a beszámolási időszak végén érvényes árfolyamán számítják át. A valós értéken


VISONKA Nyrt. 2014. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója értékelt külföldi pénznemben meghatározott tételeket a valós érték meghatározásának időpontjában érvényes árfolyamon számítják át. A vevőkövetelések, illetve a szállítói kötelezettségek árfolyamkülönbözetei az üzleti tevékenység eredményében szerepelnek, míg a kölcsönök árfolyamkülönbözetei a pénzügyi műveletek bevételei vagy ráfordításai soron 2.1.3. Árbevétel Az értékesítési tranzakciók árbevétele a szállítási szerződések kondícióinak megfelelő teljesítésekor jelenik meg. Az árbevétel nem tartalmazza az általános forgalmi adót. Valamennyi egyéb bevétel és ráfordítás az összemérés elve alapján a megfelelő időszakban kerül elszámolásra. 2.1.4. Jelentős becslések A vezetőségnek az IFRS szerinti pénzügyi kimutatások összeállítása során egyes esetekben jelentős becslésekkel, illetve feltételezésekkel kell élnie. Ezek a jelentős becslések és feltételezések befolyásolják a pénzügyi kimutatásokban megjelenített eszközök és kötelezettségek, bevételek és ráfordítások értékét és a függő eszközök és kötelezettségek kiegészítő mellékletben történő bemutatását. A tényleges eredmények eltérhetnek a becsült adatoktól. 2.1.5. Ingatlanok, gépek, berendezések A tárgyi eszközök halmozott értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken kerülnek bemutatásra. A halmozott értékcsökkenés magában foglalja az eszköz folyamatos használatával, működtetésével kapcsolatban felmerült terv szerinti értékcsökkenés, valamint az eszköz nem várt, rendkívüli esemény miatt bekövetkezett jelentős mértékű megrongálódása, sérülése miatt elszámolt terven felüli értékcsökkenés elszámolt költségeit. A tárgyi eszközök bekerülési értékének része az eszköz beszerzési költsége, saját vállalkozásban végzett beruházás esetén a felmerült anyag- és bérjellegű költségek és egyéb közvetlen költségek. A tárgyi eszköz beruházáshoz felvett hitel után elszámolt kamat az eszköz bekerülési értékét növeli az eszköz rendeltetésének megfelelő állapotba kerüléséig. A tárgyi eszközök könyv szerinti értéke meghatározott időközönként felülvizsgálatra kerül, annak érdekében, hogy megállapítsák, hogy a könyv szerinti érték nem haladja-e meg az eszköz valós, piaci értékét, mivel ez esetben terven felüli leírás elszámolása szükséges az eszköz valós, piaci értékéig. Az eszköz valós, piaci értéke az értékesítési ár, illetve az eszköz használati értéke közül a magasabb. A használati érték az eszköz által generált jövőbeni pénzáramlások diszkontált értéke. A diszkontláb a társasági adózás előtti kamatlábat tartalmazza, figyelembe véve a pénz időértékét és az eszközhöz kapcsolódó egyéb kockázati tényezők hatását is. Amennyiben az eszközhöz önállóan nem rendelhető jövőbeni pénzáramlás, akkor azon egység pénzáramlását kell alapul venni, amely egységnek része az eszköz. Az így meghatározott értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés az erdménykimutatásban jelenik meg. A tárgyi eszközök javítási, karbantartási költsége és tartalékalkatrészek felhasználása a karbantartási kiadásokat terhelik. Az értéknövelő beruházások és a felújítások aktiválásra kerülnek. Eladott, illetve nullára leírt, használaton kívüli eszközök bekerülési értéke és halmozott értékcsökkenése kivezetésre kerül. Minden ilyen módon keletkező esetleges nyereség, vagy veszteség része a tárgyévi eredménynek. A Társaság eszközeinek értékét az eszközök hasznos élettartama alatt lineáris módszerrel írja


VISONKA Nyrt. 2014. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója le. Az élettartam eszközcsoportonként a következő: Épületek 7-50 év Építmények 7-70 év Gépek, berendezések 3-25 év Járművek 5 -10 év A hasznos élettartamok és az értékcsökkenési módszerek legalább évente felülvizsgálatra kerülnek az adott eszköz által nyújtott tényleges gazdasági haszon alapján. Szükség esetén a módosítás a tárgyévi eredménnyel szemben kerül elszámolásra. A Csoport terven felüli értékcsökkenést számol el azokra a tárgyi eszközeire, amelyek esetében az eszközök nettó könyv szerinti értéke várhatóan nem térül meg azok jövőbeni jövedelemtermelő képessége alapján. A Csoport szükséges kalkulációkat a hosszútávú jövőbeni cash-flow tervek megfelelő diszkontálása alapján készíti. 2.1.6. Immateriális javak Az egyedileg beszerzett immateriális javak beszerzési áron, az üzleti kombináció során megszerzett immateriális javak pedig valós értéken kerülnek felvételre a megszerzés időpontjában. A könyvekbe való felvételre abban az esetben kerül sor, ha az eszköz használata bizonyíthatóan jövőbeli gazdasági javak beáramlását eredményezi, és annak költsége egyértelműen meghatározható A bekerülést követően az immateriális javak vonatkozásában a bekerülési érték modell irányadó. Ezen eszközök élettartama véges vagy nem meghatározható. A véges élettartamú eszközök amortizációja lineáris módszerrel történik az élettartamra vonatkozó legjobb becslés alapján. Az amortizációs időszak és az amortizáció módszere évente felülvizsgálatra kerül a pénzügyi év végén. A saját előállítású immateriális javak, a fejlesztési költségek kivételével nem kerülnek aktiválásra, hanem felmerülésük évében elszámolásra kerülnek az eredménnyel szemben. Az immateriális javak évente felülvizsgálatra kerülnek értékvesztés szempontjából egyedileg, vagy a jövedelemtermelő egység szintjén. A védjegyek, licencek, iparjogvédelem alá eső javak és szoftverek beszerzési költségei aktiválásra kerülnek és lineáris módszer szerint íródnak le a becsült hasznos élettartamuk alatt Vagyoni értékű és egyéb jogok, valamint szoftverek 3-10 év 2.1.7. Goodwill A goodwill a megszerzett leányvállalat, társult társaság, illetve vegyesvállalat azonosítható nettó eszközeinek beszerzési értéke és valós értéke közötti pozitív különbözet a megszerzés napján. A goodwill nem kerül amortizálásra, de a Csoport minden évben megvizsgálja, hogy vannak-e arra utaló jelek, hogy a könyv szerinti érték valószínűleg nem fog megtérülni. A goodwill az esetleges értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken kerül kimutatásra. 2.1.8. Kutatás-fejlesztés A kutatás-fejlesztés költségei a felmerülés évében az eredmény terhére kerülnek elszámolásra. Az egyedi projekteken felmerülő fejlesztési költségek akkor vihetők tovább, ha annak jövőbeli megtérülése megfelelően bizonyítottnak tekinthető. A kezdeti elszámolást követően a fejlesztési költségekre a bekerülési érték modell


VISONKA Nyrt. 2014. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója alkalmazandó, amely szerint az eszköz értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken kerül kimutatásra. Amortizáció nem kerülhet elszámolásra a fejlesztési szakaszban felmerült költségekre. A fejlesztési költségek könyv szerinti értéke évente felülvizsgálatra kerül értékvesztés szempontjából, amikor az eszköz használatba vétele még nem történt meg, vagy gyakrabban, ha a beszámolási év során arra utaló jel merült fel, hogy a könyv szerinti érték nem térül meg 2.1.9. Készletek A készletek a felesleges, illetve az elfekvő készletekre képzett értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken vagy a nettó realizálható értéken szerepelnek attól függően, melyik az alacsonyabb. A készletértéket a tényleges bekerülési értéken határozzák meg. A saját termelésű készletek önköltsége tartalmazza az alapanyagok FIFO módszer szerinti, tényleges beszerzési árát, a közvetlen bérköltséget és járulékait és a termelő gépek értékcsökkenését, karbantartását. 2.1.10. Követelések A követelések a becsült veszteségekre képzett megfelelő mértékű értékvesztéssel csökkentett nominális értéken szerepelnek a kimutatásokban. Az év végén fennálló kinnlevőségek teljes körű felülvizsgálata alapján becslés készült a kétes követelésekre vonatkozóan. 2.1.11. Pénzügyi eszközök Az IAS 39 standard hatókörébe tartozó pénzügyi eszközök az alábbi négy csoportba sorolhatók: nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt (“kereskedési célú”) pénzügyi eszközök, kölcsönök és követelések, lejáratig tartott befektetések és értékesíthető pénzügyi eszközök. A pénzügyi eszközök megjelenítésekor azok kezdeti értékelése valós értéken történik. A kezdeti megjelenítést követően azok a pénzügyi eszközök, amelyek “kereskedési célúnak” vagy “értékesíthetőnek” minősülnek, valós értéken kerülnek értékelésre, a kereskedési célú értékpapírokon elért nem realizált árfolyamnyereség vagy -veszteség egyéb bevételként (ráfordításként) kerül elszámolásra, az értékesíthető értékpapírokon elért nem realizált árfolyamnyereség vagy veszteség pedig a saját tőke különálló elemeként jelenik meg, amíg a befektetés értékesítésre vagy más módon kivezetésre nem kerül a könyvekből, vagy amíg az adott befektetésen értékvesztést el nem számolnak, amely időpontban a saját tőkében elszámolt halmozott nyereség vagy veszteség bevételként kerül kimutatásra. Az egyéb hosszú lejáratú befektetések, amelyek lejáratig tartottnak minősülnek, mint például egyes kötvények, az első megjelenítést követően amortizált bekerülési értéken kerülnek kimutatásra. Az amortizált bekerülési érték számítása a beszerzéskori diszkont vagy prémium figyelembevételével történik a lejáratig tartó időszak alatt. Az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott befektetések esetében a befektetés kivezetésekor vagy értékvesztésekor, illetve az amortizációs időszak alatt keletkező nyereség vagy veszteség bevételként kerül kimutatásra A tőzsdei forgalomban résztvevő befektetések esetén a piaci érték a mérlegfordulónapon kihirdetett hivatalos árfolyam alapján kerül meghatározásra. Tőzsdén nem jegyzett, illetve nem forgalmazott értékpapírok esetén a piaci érték a hasonló/helyettesítő pénzügyi befektetés piaci értéke, amennyiben ez a módszer nem alkalmazható, akkor a piaci érték a befektetéshez kapcsolódó eszköz becsült jövőbeni pénzáramlása alapján kerül meghatározásra. A Csoport minden fordulónapon megvizsgálja, hogy a pénzügyi eszközre, vagy eszközök csoportjára értékvesztést szükséges-e elszámolni. Amennyiben az amortizált bekerülési értéken kimutatott eszközök felmerül olyan körülmény, hogy értékvesztés elszámolása szükséges, annak mértéke az eszköz nyilvántartási értéke és az eszköz jövőbeni


VISONKA Nyrt. 2014. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója pénzáramainak eredeti effektív kamatlábbal diszkontált összegének különbsége. Az értékvesztés az eredménykimutatásban jelenik meg. Amennyiben a későbbiekben az elszámolt értékvesztés összege csökken, az visszaírásra kerül, azonban csak olyan mértékben, hogy az eszköz nyilvántartási értéke ne haladja meg a fordulónapi amortizált értékét. Az értékpapír-befektetések teljesítés-napi árfolyamon és kezdetben beszerzési áron kerülnek értékelésre. Azok a rövid lejáratú befektetések, amelyek kereskedési célból tartott értékpapírokat tartalmaznak, a következő beszámoló időpontjában érvényes valós piaci értéken szerepelnek, és értéküket a mérleg fordulónapján érvényes nyilvánosan jegyzett árfolyam szerint számolják. A nem realizált nyereségeket és veszteségeket az eredménykimutatás tartalmazza. Az értékesíthető értékpapírok esetében a nem realizált nyereség és veszteség a saját tőkében kerül elszámolásra mindaddig, amíg az értékpapír értékesítésre nem kerül, vagy értékvesztés elszámolási döntés nem születik, amikor is az addig a saját tőkében elszámolt kumulált nyereség vagy veszteség az adott időszak eredménykimutatásában kerül elszámolásra 2.1.12. Származékos pénzügyi eszközök A származékos pénzügyi instrumentumok kezdetben beszerzési áron kerülnek értékelésre, a következő beszámoló időpontjában pedig valós piaci értékre kerülnek átértékelésre. A fedezeti ügyleteken kívüli származékos pénzügyi instrumentumok valós piaci értékében bekövetkezett változást az eredménykimutatás tartalmazza. 2.1.13. Céltartalékok A Csoport céltartalékokat mutat ki a múltbeli események következtében meglévő (jogi vagy vélelmezett) kötelmek után, amelyeket a Csoportnak valószínűleg ki kell egyenlítenie, és ha a kötelem összege megbízhatóan mérhető. A céltartalékként kimutatott összeg a meglévő kötelem rendezéséhez a mérlegfordulónapon szükséges ráfordításra vonatkozó legjobb becslés, figyelembe véve a kötelmet jellemző kockázatokat és bizonytalanságokat. Amennyiben a céltartalék értékeléséhez a meglévő kötelem rendezéséhez várhatóan szükséges cash-flow-t használják, a céltartalék könyv szerinti értéke ezen cash-flow-k jelenértéke. Amennyiben a céltartalék rendezéséhez szükséges ráfordítások egy részét vagy annak egészét egy másik fél várhatóan megtéríti, a követelés eszközként akkor van kimutatva, ha lényegileg biztos, hogy a gazdálkodó egység megkapja a térítést és a követelés összege megbízhatóan mérhető. A hátrányos szerződésekből fakadó meglévő kötelmek céltartalékként vannak kimutatva. A Csoport akkor minősít hátrányosnak egy szerződést, ha a szerződés alapján fennálló kötelmek teljesítésének elkerülhetetlen költségei meghaladják a szerződés alapján várhatóan befolyó gazdasági hasznokat. Átszervezési céltartalék akkor kerül kimutatásra, amennyiben a Csoport elkészített egy, az átszervezésre vonatkozó, részletes, formális tervet és a terv végrehajtásának megkezdésével vagy a terv főbb jellemzőinek az érintettek számára történő bejelentésével jogos várakozást ébresztett az érintettekben arra, hogy végre fogja hajtani az átszervezést. Az átszervezési céltartalék csak az átszervezéssel kapcsolatban felmerülő közvetlen ráfordításokat foglalja magában, melyek szükségszerűen együtt járnak az átszervezéssel és


VISONKA Nyrt. 2014. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója nem kapcsolódnak a gazdálkodó egység folytatódó tevékenységéhez. 2.1.14. Társasági adó A társasági adó mértéke a társasági és osztalékadóról szóló törvény alapján, valamint a helyi iparűzési adó rendelet által meghatározott adófizetési kötelezettségen alapul, amely a halasztott adóval kerül módosításra. A társasági adófizetési kötelezettség tárgyévi és halasztott adóelemeket tartalmaz. A folyó adófizetési kötelezettség a tárgyévi adózandó nyereség alapján kerül meghatározásra. Az adózandó nyereség eltér a konszolidált beszámolóban kimutatott adózás előtti eredménytől, az adóalapot nem képző nyereségek és veszteségek, illetve az olyan tételek miatt, melyek más évek adózandó nyereségében kerülnek figyelembe vételre. A Csoport folyó adófizetési kötelezettsége a mérleg fordulónapjáig hatályban lévő vagy kihirdetett (amennyiben a kihirdetés egyenértékű a hatályba lépéssel) adókulcs alapján kerül meghatározásra. A halasztott adó számítása a kötelezettség módszer szerint kerül kiszámításra. Halasztott adó azokban az esetekben keletkezik, amikor egy tétel az éves beszámolóban történő, illetve az adótörvény szerinti elszámolásában időbeli különbség adódik A halasztott adókövetelés és kötelezettség megállapítása azon évek adóköteles bevételére vonatkozó adókulcsok felhasználásával történik, amikor az időbeli különbség miatti eltérés várhatóan megtérül. A halasztott adókötelezettség és követelés mértéke tükrözi a Csoportnak a mérleg fordulónapján fennálló, az adóeszközök és kötelezettségek realizálódásának módjára vonatkozó becslését. Halasztott adókövetelés a levonható időbeli eltérések, a továbbvihető adókedvezmények és negatív adóalap vonatkozásában csak akkor szerepel a mérlegben, ha valószínűsíthető, hogy a Csoport a jövőbeni tevékenysége során adóalapot képző nyereséget realizál, amellyel szemben a halasztott adóeszköz érvényesíthető. Minden mérleg fordulónapon a Csoport számba veszi a mérlegben el nem ismert halasztott adóeszközöket, valamint az elismert adóeszközök könyv szerinti értékét. A korábban mérlegbe fel nem vett követelések azon részét állományba veszi, amely várhatóan megtérülhet a jövőbeni nyereségadójának csökkenéseként. Ezzel ellentétesen olyan mértékben csökkenti a Csoport halasztott adó követelését, amely összeg megtérülésének fedezetére, várhatóan adózott nyereség nem fog rendelkezésre állni. A tárgyévi és halasztott adó közvetlenül a saját tőkével szemben kerül elszámolásra, amennyiben olyan tételekre vonatkozik, amelyeket ugyanabban vagy egy másik időszakban szintén a saját tőkével szemben számoltak el, beleértve a tartalékok nyitó értékének a számviteli politika visszamenőleges hatályú változása miatt bekövetkező módosításait is. A halasztott adó eszközök és kötelezettségek egymással szemben történő elszámolására akkor van lehetőség, ha a társaságnak törvény általi joga van ahhoz, hogy az ugyanazzal az adóhatósággal szemben fennálló tényleges adóköveteléseit és kötelezettségeit egymással szemben beszámítsa, valamint a Csoportnak szándékában áll ezen eszközök és kötelezettségek nettó elszámolása. 2.1.15. Lízing Pénzügyi lízingről beszélünk abban az esetben, amikor a lízing feltételei szerinti, az eszközbirtoklásból származó összes kockázat és költség a lízingbe vevőt terheli. Minden egyéb lízing operatív lízingnek minősül.


VISONKA Nyrt. 2014. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója Pénzügyi lízing estén a Vállalatcsoport által lízingelt eszközök a Csoport eszközeinek minősülnek és megszerzéskori, piaci értéken kerülnek kimutatásra. A lízingbe adó felé felmerülő kötelezettség a mérlegben pénzügyi lízing kötelezettségként jelenik meg. A lízinggel kapcsolatosan felmerülő költségek, amelyek a beszerzett eszközök valós értékének és a teljes lízingkötelezettségnek a különbségei, az eredmény terhére kerülnek elszámolásra a lízing teljes futamideje alatt, úgy, hogy egy állandó, időszakosan megjelenő ráfordítást jelentsenek a kötelezettség fennálló összegére vonatkozóan az egyes időszakokban. Az összes kötelezettség és a lízingelt eszköz megszerzéskori piaci értékének különbözetéből adódnak, vagy a releváns lízing futamidején túl - annak érdekében, hogy a fennmaradó kötelezettség egyenlegében bekövetkezett változás időről időre nyomon követhető legyen -, vagy az egyes beszámolási időszakokban kerülnek az eredménykimutatásban elszámolásra 2.1.16. Egy részvényre jutó eredmény (EPS) Az egy részvényre jutó hozam meghatározása, a Csoport eredményének és a részvényeknek a visszavásárolt saját részvények időszaki átlagos állományával csökkentett állományának a figyelembe vételével történik. Az egy részvényre jutó hígított eredmény hasonlóan kerül kiszámításra, mint az egy részvényre jutó eredmény. A számításnál azonban figyelembe veszik az összes hígításra alkalmas forgalomban lévő részvényt a törzsrészvények után kiosztható hozamot megnövelve az adott időszakban figyelembe vehető átváltoztatható részvények osztalékával és hozamával, módosítva az átváltásból eredő további bevételekkel és ráfordításokkal, - a forgalomban lévő részvények súlyozott átlagos darabszámát megnövelve azon további részvények súlyozott átlagos darabszámával, melyek forgalomban lennének, ha az összes átváltoztatható részvény átváltásra kerülne. 2.1.17. Mérlegen kívüli tételek A mérlegen kívüli kötelezettségek nem szerepelnek a konszolidált éves beszámoló részét képző mérlegben és eredménykimutatásban, hacsak nem üzleti kombinációk során szerezték. A kiegészítő mellékletben kerülnek bemutatásra, kivéve, ha a gazdasági hasznot megtestesítő források kiáramlásának esélye távoli, minimális. A mérlegen kívüli követelések nem szerepelnek a konszolidált éves beszámoló részét képző mérlegben és eredménykimutatásban, de amennyiben gazdasági hasznok beáramlása valószínűsíthető, a kiegészítő mellékletben kimutatásra kerülnek. 2.1.18. Visszavásárolt saját részvények A visszavásárolt saját részvények névértéke a jegyzett tőkéből kerül levonásra. A névérték és a bekerülési érték közötti különbözet közvetlenül a tőketartalékban kerül elszámolásra 2.1.19. Szegmens információk Üzleti szempontból a Csoport egy szegmensnek tekinthető: takarmánygyártás és értékesítés, valamint bérgyártás. Ezen üzleti szegmensek szerinti bontás alapján készíti el a Csoport a szegmens információit a menedzsment számára. A menedzsment felelős az üzleti erőforrások szegmensek részére való hozzárendeléséért illetve a teljesítmények számonkéréséért. 2.1.20. Osztalék Az osztalékot abban az évben számolja el a Társaság, amikor azt a tulajdonosok jóváhagyják.



2.2. A számviteli politika változásai A Csoport számviteli politikája 2012 évben akként módosult, hogy összhangban legyen a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok-kel, valamint az anyavállalat által alkalmazott számviteli politikával. A Csoport az alábbi új, illetve módosított IFRS-t és IFRIC értelmezést alkalmazta az év során. A következőkben leírtakon túlmenően ezek alkalmazása nem gyakorolt jelentős hatást a Csoport pénzügyi kimutatására, azonban további közzétételi követelményeket eredményezett. 2014-ben a Csoport alkalmazza az összes, 2014. január 1-jével hatályos IFRS standardot, módosításokat és értelmezéseket. IFRS 10 – Konszolidált pénzügyi kimutatások Hatályos 2014. január 1.-jétől Az IFRS 10 az ellenőrzést a konszolidáció egységes alapjaként használja a befektetés természetétől függetlenül, megszüntetve ezzel a kockázatokra és hasznokra épülő megközelítést, amely a SIC-12-ben található. Az IFRS 10 az ellenőrzés 3 elemét azonosítja: - a befektetés tárgyát képező gazdálkodó irányítása, - befektetésből származó változó hozamokból eredő kitettségek és ahhoz kapcsolódó jogok, és - a befektetés tárgyát képező gazdálkodó feletti ellenőrzés használatának képessége, a befektetőt illető hozamok befolyásolása céljából. IFRS 11 – Közös Megállapodások Hatályos 2014. január 1.-jétől Az IFRS 11 az IAS 31 Közös vállalkozásokban lévő érdekeltségek standardot és a SIC-13 Közös Vezetésű Vállalkozások –Befektetők nem pénzbeli hozzájárulása értelmezést váltja ki. Az IFRS 11 megszünteti a közös vezetésű vállalkozások esetében az arányos konszolidáció alkalmazását. Ehelyett az equity módszert kell használni azon társaságok esetében, melyek megfelelnek a közös vezetés definíciójának. Az új standard alkalmazásának nem volt hatása a Csoport pénzügyi helyzetére. IFRS 12 – Egyéb gazdálkodókban lévő érdekeltségek közzétételei Hatályos 2014. január 1.-jétől Az IFRS 12 tartalmazza az IAS 27 konszolidált pénzügyi kimutatásokra vonatkozó közzétételi követelményeket, továbbá a korábban az IAS 31 és IAS 28 által előírt közzétételi szabályokat. IAS 27 – Egyedi pénzügyi kimutatások Hatályos 2014. január 1.-jétől Az IAS 27 módosításra került az IFRS 10 kibocsátása miatt, de a megmaradó leányvállalatok, közös vezetésű vállalatok és a társult vállalatok egyedi pénzügyi kimutatásaira korlátozódik. IAS 28 – Társult és közös vállalkozásokban lévő befektetések Hatályos 2014. január 1.-jétől Az IAS 28 módosítása a Bizottság közös vállalkozásokkal kapcsolatos projektjének eredménye. A projekt megvitatása során a Bizottság úgy döntött, hogy a közös vállalkozások esetében a tőkemódszerrel történő elszámolást beépíti az IAS 28 szabványba, mivel a


VISONKA Nyrt. 2014. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója módszer közös vállalkozásokra és társult vállalkozásokra egyaránt alkalmazható. A fenti kivételtől eltekintve az iránymutatás változatlan maradt. . A módosításnak nincs jelentős hatása a Csoport beszámolójára. IAS 32 – Pénzügyi instrumentumok: Bemutatás Előírja a pénzügyi instrumentumok kötelezettségként vagy saját tőkeként történő besorolásának és bemutatásának, illetve a pénzügyi eszközök és kötelezettségek egymással szemben történő elszámolásának alapelveit. Azon módosítások (2011. december), amelyek a beszámítással kapcsolatos előírások bizonyos szempontjait tisztázzák, 2014. január 1-től hatályosak. A korábbi alkalmazás megengedett. A módosított standard alkalmazása nincs hatással a Csoport beszámolójára.

Áttéréshez kapcsolódó módosítások az IFRS 10, IFRS 11 és IFRS 12 kapcsán” (kibocsátva 2012 júniusában; hatályos a 2014. január 1-én kezdődő üzleti évekre). A módosítások tisztázzák az IFRS 10 “Konszolidált pénzügyi beszámolók” áttérési útmutatójában foglaltakat. Az IFRS 10-et alkalmazó gazdálkodó egység annak az üzleti évnek az első napján köteles felmérni az ellenőrzés jellegét, amelyben az IFRS 10 először alkalmazásra kerül. Amennyiben a konszolidáció IFRS 10 szerinti megítélése eltér az IAS 27 és a SIC 12 rendelkezéseitől, az beszámolási időszakot közvetlenül megelőző összehasonlító időszak adatait kell újra megállapítani, kivéve, ha ez nem kivitelezhető. A módosítások további áttérési felmentést adnak az IFRS 10, IFRS 11 “Közös megállapodások” és IFRS 12 “Más gazdálkodó egységekben lévő érdekeltségek közzététele” alól, mivel az összehasonlító adatok megadását csak a tárgyidőszakot közvetlenül megelőző összehasonlító időszakra írják elő. “Az IFRS 10, IFRS 12 és IAS 27 módosításai – Befektetési gazdálkodó egységek” (kibocsátva 2012. október 31-én; hatályos a 2014. január 1-én kezdődő üzleti évekre). A módosítás meghatározza a befektetési vállalkozások fogalmát, amelyeknek a befektetési célból tartott leányvállalati érdekeltségeiket valós értéken kell nyilvántartani. A módosított standard alkalmazása nincs hatással a Csoport beszámolójára. IAS 36 módosításai – “Nem pénzügyi eszközök megtérülő értékének közzététele” (kibocsátva 2013 májusában; hatályos a 2014. január 1-én kezdődő üzleti évekre). A módosítások értelmében a standardból kikerül az a követelmény, mely szerint a megtérülő értéket közzé kell tenni abban az esetben, ha a pénztermelő egységhez goodwill vagy határozatlan hasznos élettartamú immateriális eszközök tartoznak, de értékvesztés nem történt. A módosított standard alkalmazása nincs hatással a Csoport beszámolójára. Az IAS 39 standard „Származékos instrumentumok megújítása és a fedezeti elszámolás folytatása” című módosításai (melyek 2013 júniusában kerültek kiadásra, és a 2014. január 1-jével az az azt követően kezdődő éves időszakokra hatályosak). A módosított standard alkalmazása nincs hatással a Csoport beszámolójára. A módosított standardok nem vezettek a gazdálkodó számviteli politikájának módosításához.

Szabványok, módosítások és értelmezések, amelyek még nem hatályosak, és amelyeknek a korai alkalmazását a Csoport nem választotta. IFRS 9 “Pénzügyi instrumentumok: besorolás és értékelés” (kibocsátva 2014 júliusában; az IASB által hatályos a 2018. január 1-én vagy azután kezdődő üzleti évekre. Az EU még nem fogadta be a szabványt). Az új számviteli szabvány főbb jellemzői az alábbiak:


VISONKA Nyrt. 2014. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója - A pénzügyi eszközök három értékelési kategóriába sorolandók: utólag amortizált költségen értékelendők, utólag valós értéken értékelendők az egyéb átfogó jövedelemmel szemben (FVOCI), illetve utólag valós értéken értékelendők eredménykimutatással szemben (FVPL). - A hitelinstrumentumok besorolását a gazdálkodó egység pénzügyi eszközök kezelésére vonatkozó üzleti modellje határozza meg, azzal a feltétellel, hogy a szerződés szerinti pénzmozgások kizárólag tőke- és kamatfizetésből állnak-e (solely payments of principal and interest = SPPI). - A tőkeinstrumentumokba való befektetések mindig valós értéken értékelendőek. A menedzsment azonban hozhat olyan visszavonhatatlan döntést, amely szerint a valós érték változásai az egyéb átfogó eredményben kerüljenek bemutatásra, feltéve, hogy az instrumentum nem kereskedési célú. IFRIC 21 – “Adók” ( kibocsátva 2013. május 20-án; hatályos a 2015. január 1-én kezdődő üzleti évekre). Az értelmezés a nyereségadótól eltérő adókötelezettségek elszámolását tisztázza. A kötelezettséget eredményező, kötelmet keletkeztető esemény az a vonatkozó jogszabályban leírt esemény, amely az adó megfizetésére vonatkozó kötelmet kiváltja. Az a tény, hogy egy társaságnak valamely jövőbeli időszakban gazdaságilag folytatnia kell tevékenységét vagy éves beszámolóját a vállalkozás folytatása elvének alkalmazásával készíti, nem keletkeztet kötelmet. Az évközi és éves beszámolókra azonos megjelenítési elvek vonatkoznak. IAS 19 módosításai – “Meghatározott juttatási programok: Munkavállalói hozzájárulások” (kibocsátva 2013 novemberében; az IASB által hatályos a 2015. január 1-én kezdődő üzleti évekre. Az EU még nem fogadta be a szabványt). A módosítás értelmében a társaságok feltüntethetnek dolgozói hozzájárulásokat szolgálat költségeit csökkentő tételként abban az időszakban, amikor az érintett munkavállalói szolgáltatást nyújtották, így nem kell a hozzájárulásokat szolgálat időszakához rendelni, amennyiben a dolgozói hozzájárulás összege független a szolgálati évek számától. IFRS 14, Hatósági halasztott számlák (kibocsátva 2014 januárjában; az IASB által hatályos a 2016. január 1-én vagy azután kezdődő üzleti évekre. Az EU még nem fogadta be a szabványt). Közösen ellenőrzött tevékenységekben szerzett részesedés számviteli kezelése – az IFRS 11 módosítás (kibocsátva 2014. május 6-án; az IASB által hatályos a 2016. január 1-én vagy azután kezdődő üzleti évekre. Az EU még nem fogadta be a szabványt). A módosítás új iránymutatást ad az olyan közösen ellenőrzött tevékenységekben történő részesedés szerzésekre, amelyek önálló üzletnek minősülnek. Az értékcsökkenés és amortizáció elfogadható módszereinek tisztázása – az IAS 16 és IAS 38 módosításai (kibocsátva 2014. május 12-én; az IASB által hatályos a 2016. január 1én vagy azután kezdődő üzleti évekre. Az EU még nem fogadta be a szabványt). Az értékcsökkenésre és amortizációra vonatkozó elfogadott módszerek tisztítása. IFRS 15, Vevőszerződésekből származó árbevétel elszámolása - (kibocsátva 2014. május 28-án; az IASB által hatályos a 2017. január 1-én vagy azután kezdődő üzleti évekre. Az EU még nem fogadta be a szabványt). Az új szabvány bevezeti azt az alapvető irányelvet, hogy árbevétel akkor kerül elszámolásra, amikor a javakat vagy szolgáltatásokat átadják a vevőnek a megállapodott áron.


VISONKA Nyrt. 2014. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója Mezőgazdaság: Termő mezőgazdasági növények – az IAS 16 és IAS 41 módosításai (kibocsátva 2014. június 30-án; az IASB által hatályos a 2016. január 1-én kezdődő üzleti évekre. Az EU még nem fogadta be a szabványt). Tőkemódszer az egyedi beszámolókban – az IAS 27 módosításai (kibocsátva 2014. augusztus 12-én; az IASB által hatályos a 2016. január 1-én kezdődő üzleti évekre. Az EU még nem fogadta be a szabványt). Eszközök értékesítése vagy rendelkezésre bocsátása a befektető és a társult vállalkozás vagy közös vállalkozás között – az IFRS 10 és IAS 28 módosításai (kibocsátva 2014. szeptember 11-én; az IASB által hatályos a 2016. január 1-én vagy azután kezdődő üzleti évekre. Az EU még nem fogadta be a szabványt). A módosítások az IFRS 10 és az IAS 28 közti ellentmondásokat oldják fel az eszközöknek a befektető és a társult vállalkozás vagy közös vállalkozás között történő értékesítése vagy rendelkezése bocsátása kapcsán. A 2014-es IFRS szabványok éves fejlesztése (kibocsátva 2014. szeptember 25-én; az IASB által hatályos a 2016. január 1-én vagy azután kezdődő üzleti évekre. Az EU még nem fogadta be a szabványt). A fejlesztések 4 szabványt érintenek. Az IFRS 5, IFRS 7, IAS 19, IAS 34 módosítása. A Csoport várakozása az, hogy a fenti módosítások, új standardok és értelmezések első alkalmazása nem lesz jelentős hatással a Csoport konszolidált pénzügyi kimutatása


VISONKA Nyrt. 2014. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója 3. Árbevétel Az értékesítés konszolidált nettó árbevételének megoszlása tevékenységenként 2014.12.31 eFt

2013.12.31 eFt

616 296

1 855 884

Extrudált termékgyártás

19 964

57 447

Belkereskedelem

30 189

324 077

Keveréktakarmány bérgyártás

30 557

26 523

4 294

2 928

143

11

2 485

3 875

703 928

2 270 745

Keveréktakarmány gyártás

Közúti teherszállítás Eladott /értékesített/ közv. szolg. Egyéb tevékenységek Összesen

A Társaság csoport szinten 69,0 százalékos csökkenés mellett, 2014. évben 703 928 eFt árbevételt ért el, a 2013 évben elért 2 270 745 eFt–tal szemben. A bérgyártáson kívül valamennyi főbb tevékenység árbevétele csökkent. A keveréktakarmány gyártás árbevétele 1 239 588 eFt-tal, az extrudált termékek árbevétele 37 483 eFt-tal, a belkereskedelmi tevékenység árbevétele 293 888 eFt-tal csökkent. A keveréktakarmány, az extrudált termékek és a belkereskedelmi tevékenység árbevételének változását főként az értékesítés volumenének, másrészt az értékesítési árak csökkenése együtt befolyásolta. 4. Értékesítés költségei

Értékesítés költsége Összesen

2014.12.31 eFt 554 756

2013.12.31 eFt 2 091 396

554 756

2 091 396

Az értékesítés önköltsége 2014. évben 1 536 640 eFt-tal csökkent az előző évi szinthez viszonyítva. A költségszerkezetben meghatározóak az alapanyag-beszerzés költségei. Az ipari eredetű alapanyagok átlagos beszerzési ára 2014. évben 10,3%-kal, a mezőgazdasági eredetűeké 19,7%-kal csökkent az előző évhez viszonyítva. A bázisidőszakban az alapanyag-vásárláshoz kapcsolódó, utólag kapott engedmény felhasznált, valamint értékesített készletre jutó értéke összesen 32 412 eFt –tal csökkentette az értékestés önköltségét. 5. Személyi jellegű rafordítások A személyi jellegű ráfordítások értéke 2014-ben 86 062 eFt volt, ami 36 679 eFt-tal kevesebb az előző év azonos időszakához viszonyítva (2013. év: 122 741 eFt). A változás főként a 2013. év második félvi és a 2014. évi létszámleépítés, másrészt a csökkenő termelés eredménye. A 2013. szeptember 17-én megtartott rendkívüli közgyűlés az Igazgatóságot és a Felügyelőbizottságot megszüntette, és döntött arról, hogy az Igazgatótanács, valamint az Audit Bizottság tagjai, az Igazgatótanács Elnöke kivételével tisztségükkel összefüggésben juttatásban nem részesülnek. A Közgyűlés 9/2014. (04.07.) sz. közgyűlési határozatával az Igazgatótanács díjazására vonatkozó 15/2013. (09.17.) sz. közgyűlési határozatot hatályon kívül helyezte és döntött arról, hogy az Igazgatótanács tagjai díjazás nélkül látják el tevékenységüket.



6. Igénybevett szolgáltatások 2014.12.31 eFt Szállítás-rakodás, raktározás költségei Részvény forgalomban tartási díj Karbantartási költségek Úthasználati díj Honlap karbantartási díj Szakértői díjak - ebből beszámoló könyvvizsgálat díja Telefon, posta, futár ktg. Tagsági díjak Biztosítási díjak Egyéb igénybevett szolgáltatások Hatósági, igazgatási díjak, illetékek Egyéb Összesen

120 258 7 898 1 084 965 8 006 2 500 1 156 1 355 2 403 7 781 822 5 669 30 728

2013.12.31 eFt 8 591 1 250 11 755 719 1 200 7 923 1 680 1 206 1 798 2 399 11 118 363 6 378 43 582

Az igénybe vett szolgáltatások értéke 12 854 eFt-tal csökkent 2013. évhez viszonyítva. A vizsgált időszakban a szállítás-rakodás, raktározás költsége és a karbantartási költségek együttesen 12 328 eFt-tal csökkentek a bázisidőszakhoz képest. 7. Egyéb bevételek és ráfordítások, nettó eredménye

Bírságok, kártérítések Káreseménnyel kapcsolatosan kapott bevétel Követelések értékvesztése Helyi adó Egyéb adók Tárgyi eszközök terven felüli écs Kapott késedelmi kamat, bírság Hiányzó állományból kivezetett készlet értéke Élelmiszerlánc-felügyeleti díj Egyéb Egyéb bevételek és ráfordítások, nettó

2014.12.31 eFt 4 880 -605 10 351 655 1 665 163 -4 563 765 2 265 -263

2013.12.31 eFt 1 041 212 1 082 1 970 -272 6 972 3 563 -101

15 313

14 467

Az egyéb bevételek és ráfordítások nettó eredménye 2013. évhez viszonyítva 846 eFt-tal romlott. Az egyéb ráfordítások 4 212 eFt-tal, az egyéb bevételek összege 5 058 eFt-tal emelkedett. Főként a termelés visszaesés, másrészt az alacsony készlet egységárak miatt, a gyártási és tárolási veszteségek értéke több, mint 6 207 eFt-tal csökkent 2013. évhez viszonyítva. A tárgyidőszakban vevőkövetelésekkel kapcsolatosan 10 351 eFt összegű értékvesztés került elszámolásra, 10 139 eFt-tal több, mint az előző évben.


VISONKA Nyrt. 2014. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója 8. Pénzügyi tevékenység nettó eredménye 2014.12.31 eFt 5 869

2013.12.31 eFt 11 715

-20

-331

Részesedés értékvesztése

1 750

2 696

Bankköltség

3 531

4 044

Árfolyamveszteség

9

-

Árfolyamnyereség

-3

-

11 136

18 124

Fizetett, fizetendő kamatok Kapott kamatok

Pénzügyi tevékenység nettó vesztesége

A pénzügyi tevékenység nettó eredménye 2014. évben -11 136 eFt volt, 6 988 eFt-tal kevesebb, mint az előző évben (2013. év: -18 124 eFt). Változatlanul jelentős költségelem a fejlesztések finanszírozásával kapcsolatban felvett hitelekkel összefüggésben fizetendő kamat. Összege 2013. évhez viszonyítva 5 846 eFt-tal csökkent. A Páhi Zöld Energia Kft.-ben lévő részesedés elszámolt értékvesztése a pénzügyi tevékenység nettó veszteségét 1 750 eFt-tal (2013. év: 2 696 eFt) növelte. 9. Jövedelemadók A csoportszintű tárgyévi társasági adó az egyes társaságok helyi szabályok szerint megállapított adózandó nyeresége alapján került meghatározásra. 2010. július 1-jétől a társasági adó kulcsa 10% éves 500 millió forint adózás előtti eredmény alatt, és 19% maradt az 500 millió forintos szintet meghaladó eredményre vonatkozóan. Jelenleg Magyarországon az egyes adóhatóságok által előírásra, kiszabásra kerülő adónemek körét több vonatkozó törvény szabályozza. Ezen jogszabályok többek között kiterjednek az általános forgalmi adó, a társasági-, helyi adók, valamint a bérhez kapcsolódó adók, járulékok körére. Az adóval kapcsolatos elszámolások ellenőrzési jogköre az adóhatóságokat illeti, amelyeknek, jogszabályi meg nem felelés illetve jogszabály sértés esetén, jogukban áll különféle bírság, mulasztás kiszabása a törvény adta kereteken belül. A vezetőség meggyőződése, hogy a beszámolóban szereplő adókötelezettségek értéke a jogszabályi előírásokkal összhangban áll. Ugyanakkor bármely adóhatóságnak jogában áll eltérő álláspont kialakítása, aminek hatása akár jelentős mértékű is lehet. A jövedelemadókhoz kapcsolódó bevételek és ráfordítások a következőkből tevődnek össze: 2014.12.31

2013.12.31

eFt

eFt

Társasági adó Halasztott adó

-61 7 472

4 265

Összesen

7 411

269

Jövedelemadók levezetése

Adózás előtti eredmény

2014.12.31

2013.12.31

eFt

eFt

-76 176

-50 016


VISONKA Nyrt. 2014. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója Aktuális adókulcs alapján számított adófizetési kötelezettség (10%) Le nem vonható költségek adóhatása Adótörvény szerint veszteségre elismert halasztott adó leírása, újra elismerése Jövedelemadók összesen

-

-

-61

210

7 472 7 411

59 269

10. Egy részvényre jutó eredmény Az alap részvényenkénti nyereség számításakor a részvényeseknek kiosztható adózás utáni eredményt kell figyelembe venni, valamint a kibocsátott törzsrészvények éves átlagos számát, amely nem tartalmazza a saját részvényeket. 2014.12.31 Részvényeseknek kiosztható adózás utáni eredmény (eFt) Kibocsátott törzsrészvények súlyozott átlagos száma (db) Egy részvényre jutó eredmény (alap és hígított) (Ft)

2013.12.31

-68 765

-50 016

1 960 000

1 960 000

-35

-26

11. Leányvállalat Páhi Zöld Energia Kft (leányvállalat 2014.12.31-én) Társaság neve

Cégbejegyzés helye

Törzstőke

Páhi Zöld Energia Kft.

Magyarország

62 000 e Ft

Tulajdoni Szavazati hányad arány

100 %

100 %

Tevékenység Saját tulajdonú ingatlan bérbeadás

2014 évben - ugyancsak a független könyvvizsgáló által elvégzett értékelés alapján - az ingatlanhoz kapcsolódó tartalékok értékéből 1 750 eFt értékvesztésre került. Csoport a konszolidálást 2014-től az IFRS 10 szabályai szerint végzi el. A bázis időszakban a konszolidálás végrehajtására az IAS 27 standardot kellett alkalmazni. Az új standard alkalmazása nem változtatta meg a Csoport szerkezetét, illetve a számviteli adatok sem módosultak. Mivel számszaki hatása a standard változásának nem volt, a Csoport nem tette közzé az első összehasonlító időszak nyitóértékét (2013. január 1-et) ismételten. A Páhi Zöld Energia Kft. a fordulónapon egyetlen olyan vállalkozásban sem bírt befolyással, amely a számviteli előírások szerint közös vezetésű vállalkozásnak, társult vállalkozásnak, illetve egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak minősül.


VISONKA Nyrt. 2014. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója 12. Ingatlanok, gépek, berendezések

Ingatlanok

Adatok eFt-ban Befejezetlen Összesen beruházás

Műszaki gépek, berendezések

Egyéb berendezések

155 576

56 724

2 810

687 419

739

968

1 707

-865

-2 518

-3 384

56 598

1 260

685 742

732

434

1 232

Bruttó könyvszerinti érték 2013. január 1.

472 309

Konszolidációs bővülése miatti növekedés Növekedés és átsorolás

-1

Csökkenés és átsorolás 2014. január 1.

472 308

155 576


66

Csökkenés és átsorolás

-138

-15

-716

-798

-1 667

472 236

155 561

56 614

896

685 307

80 995

75 737

33 769

190 501

14 197

9 625

3 430

27 252

-865

-865

2014. december 31.

Halmozott értékcsökkenés 2013. január 1. Konszolidációs bővülése miatti növekedés Növekedés és átsorolás Csökkenés és átsorolás

95 192

85 362

36 334

Növekedés és átsorolás

14 732

8 944

3 033

26 709

Csökkenés és átsorolás

-116

-15

-571

-702

109 808

94 291

38 796

0

242 895

2013. január 1.

391 314

79 839

22 955

2 810

496 918

2014. január 1.

377 116

70 214

20 264

1 260

468 854

2014. december 31.

362 428

61 270

17 818

896

442 412

2014. január 1.

0

216 888

Konszolidációs bővülése miatti növekedés

2014. december 31. Nettó érték


VISONKA Nyrt. 2014. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója 13. Immateriális javak Adatok eFt-ban

Bruttó könyvszerinti érték 2013. január 1.

5 677

Konszolidációs bővülése miatti növekedés Növekedés

48

Csökkenés 2014. január 1.

5 725


223

Csökkenés és átsorolás 2014. december 31.

5 948

Halmozott értékcsökkenés 2013. január 1. Konszolidációs bővülése miatti növekedés Növekedés

3 310

400

Csökkenés 2014. január 1.

3 710

Konszolidációs bővülése miatti növekedés Növekedés

465

Csökkenés 2014. december 31.

4 175

Nettó érték 2013. január 1.

2 367

2014. január 1.

2 015

2014. december 31.

1 773


VISONKA Nyrt. 2014. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója 14. Készletek 2014.12.31 eFt Anyagok

2013.12.31 eFt

52 032

95 096

Befejezetlen termelés

187

-

Saját előállítású takarmányok

595

1 780

Áruk

256

185

53 070

97 061

Összesen

A készletek 2014. december 31-i záró értéke 53 070 eFt volt (2013. december 31-én: 97 061 eFt). A változás -45,3 százalék. A vásárolt készletek értéke 42 993 eFt -tal, a késztermékek értéke 1 185 eFt-tal csökkent. A bázisidőszakban anyag-vásárláshoz kapcsolódó, utólag kapott engedmény a vásárolt készletek értékét sem a vizsgált időszakban sem pedig a bázisidőszakban nem módosította. 15. Vevők és egyéb éven belüli követelések 2014.12.31 eFt Vevőkövetelések

2013.12.31 eFt

122 672

297 572

-

-

-13 887

-3 536

3 512

50 183

Egyéb követelések értékvesztése

-

-

Szállítóknak adott előlegek

-

-

Aktív időbeli elhatárolások

1 052

941

113 349

345 160

Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Vevőkövetelések értékvesztése Egyéb követelések

Összesen

Az éven belüli követelések 2014. december 31-i záró értéke 113 349 eFt volt, 231 811 eFt –tal kevesebb, mint az előző évben (2013. december 31-i záró: 345 160 eFt). A legjelentősebb változás a vevőállományban (-174 900 eFt), és az egyéb követelések értékében (-46 671 eFt) következett be. A vizsgált időszakban vevőkövetelések kapcsán 10 351 eFt értékvesztés elszámolására került sor, amely 10 139 eFt-tal több, mint a bázisidőszaki (2013. év: 212 eFt). 16. Pénzeszközök 2014.12.31 eFt Pénztár, csekkek

201312.31 eFt

4 724

4 723

Bankbetétek

13 628

15 022

Összesen

18 352

19 745



17. Jegyzett (alaptőke) és tartalékok A Társaság jegyzett tőkéje 2014. december 31-én 1 960 000 db részvényből állt. A részvények névértéke 250 Ft/db. Részvények száma

Jegyzett tőke változása

Tőketartalék változása

(db)

eFt

eFt

2012.12.31

1 960 000

490 000

1

2013.12.31

1 960 000

490 000

1

2014.12.31.

1 960 000

490 000

1

2013. és 2014. évben a kibocsátott részvények számában és a jegyzett tőkében változás nem történt. Részvények névértékének változás A részvények névértékében sem a 2013., sem pedig a 2014. évben változás nem történt 18. Hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségek a vállalatcsoport vonatkozásában:

Hitelnyújtó

Hitel lejárata

Commerzbank Zrt.

2016.06.30

Összesen

Devizaneme

2014.12.31 eFt

2013.12.31 eFt

HUF

22 449

67 346

22 449

67 346

A Társaság hitele beruházás finanszírozás céllal került felvételre. A hitel változó kamatozású. A kamat mértéke 3 havi BUBOR + 3,5%. A hitelek biztosítékait képezik a Társaság eszközein lévő vagyont terhelő zálogjogok, ingatlan jelzálog, vevőköveteléseken lévő csendes zálogjog. 19. Céltartalékok A Társaság várható kötelezettségekre képzett céltartalék összege 2014-ben és 2013-ban az alábbiak szerint alakult: Jogcímek

eFt

Nyitó egyenleg 2013. január 1.

1 632

Tárgyévben képzett céltartalék

1 281

Céltartalék felhasználás

1 632

Záró egyenleg 2013. december 31.

1 281

Tárgyévben képzett céltartalék Céltartalék felhasználás Záró egyenleg 2014. december 31.

716 1 281 716

Tárgyévben a Társaság az időarányosan ki nem vett szabadságokra 716 eFt, az előző évben


VISONKA Nyrt. 2014. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója 1 281 eFt céltartalékot képzett. 20. Rövid lejáratú pénzügyi kötelezettségek a vállalatcsoport vonatkozásában Hitelek, kölcsönök megnevezése Rövid lejáratú forgóeszköz fin. hitel Beruházási hitel éven belül esedékes része

Devizaneme

2014.12.31 eFt

2013.12.31 eFt

HUF

44 635

13 347

HUF

44 987

44 898

89 622

58 245

Összesen

21. Szállítók és egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 2014.12.31 eFt

2013.12.31 eFt

Szállítói kötelezettségek

104 235

262 835

Vevőktől kapott előlegek

1 776

1 776

12 274

66 630

1 414

2 015

119 699

333 256

Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások Összesen

A szállítók és egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 2014. december 31-i záró értéke 119 699 eFt volt, az előző évinél 213 557 eFt -tal kevesebb (2013. december 31-i záró: 333 256 eFt). A legjelentősebb változás a szállítóállományban (-158 600 eFt), és az egyéb rövid lejáratú kötelezettségekben (-54 356 eFt) következett be. 22. Halasztott adó A halasztott adó a kötelezettség módszerrel kerül kiszámításra az ideiglenes különbözetek alapján. 2014.12.31 eFt Halasztott adó eszközök Halasztott adó kötelezettségek Nettó egyenleg december 31-én

2013.12.31 eFt

5 772

59

-

-1 759

5 772

-1 700



A halasztott adó követelés és kötelezettség részletei a következőképpen alakultak: Halasztott adó követelés (kötelezettség)

Egyenleg 2013. január 1-én

Adótörvény szerint elhatárolható veszteség Tárgyi eszközök és immateriális javak Céltartalék Készlet Vevők értékvesztés Nettó halasztott adó követelés (kötelezettség)

Változás

Egyenleg 2013. december 31-én

Változás

Egyenleg 2014. december 31-én

59

-

59

5 534

5 593

-2 477 163 547

237

-2 240

958

-1 282

-35 -547

128 -

-56 -

72 -

332

21

353

1 036

1 389

-1 376

-324

-1 700

7 472

5 772

23. Pénzügyi instrumentumok A konszolidált pénzügyi helyzet kimutatásban szereplő pénzügyi instrumentumok a tevékenységhez kapcsolódó befektetések és követelések, egyéb követelések, pénzeszköz és pénzeszköz-egyenértékesek, hitelek, kölcsönök, szállítói és egyéb kötelezettségek. A pénzügyi instrumentumokat a Csoport fajtájuk és vételi szándék alapján különböző kategóriákba sorolja. Az alábbi táblázat a Csoport eszközeinek és kötelezettségeinek a könyvszerinti és a valós értékét mutatja be 2014. december 31-én és 2013. december 31-én: 2014 eFt

2013 eFt

Könyv szerinti Valós érték érték

Könyv szerinti érték

Valós érték

Pénzügyi eszközök Eredménnyel szemben valós értéken értékelt - jegyzett értékpapírok Kölcsönök és követelések - követelések Pénzeszközök és pénzeszközegyenértékesek

-

-

-

-

113 349

113 349

345 160

345 160

18 352

18 352

19 745

19 745



Pénzügyi eszközök összesen

131 701

131 701

364 905

364 905

112 071

112 071

125 591

125 591

Kölcsönök amortizált bekerülési értéken Szállítók és egyéb kötelezettségek amortizált bekerülési értéken

119 699

119 699

333 256

333 256

Pénzügyi kötelezettségek összesen

231 770

231 770

458 847

458 847

Pénzügyi kötelezettségek

A pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke megfelelően reprezentálja a Csoport maximális hitelkockázati kitettségét. A maximum hitelkockázati kitettség a fordulónapokon az alábbi volt: Pénzügyi eszközök 2014.12.31 eFt

2013.12.31 eFt

Eredménnyel szemben valós értéken értékelt - jegyzett értékpapírok

-

-

113 349

345 160

18 352

19 745

Kölcsönök és követelések - követelések Pénzeszközök és pénzeszköz- egyenértékesek 24. Értékvesztések A vevőkövetelések korosítása az alábbiak szerint alakult:

Nem lejárt 0 és 90 nap között lejárt 91 és 180 nap között lejárt 181 és 365 nap között lejárt

Éven túl lejárt Összesen

Bruttó

Értékvesztés

Bruttó

Értékvesztés

2014 eFt

2014 eFt

2013 eFt

2013 eFt

89 901

220 640

11 472

72 401

6 901

4 140

645

10 862

9 747

3 886

- 3 536

122 672

13 887

297 572

-3 536


VISONKA Nyrt. 2014. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója 2013. évben a VISONKA Nyrt. vevő nem fizetés miatt 212 eFt, 2014. évben további 10 351 eFt összegben értékvesztést számolt el. Kölcsönök és követelések értékvesztése az alábbiak szerint változott: 2014.12.31 eFt Nyitó egyenleg január 1-én Eredménnyel szemben elszámolt értékvesztés miatti veszteség

3 536

3 324

10 351

212

-

-

13 887

3 536

Értékvesztés visszaírása Záróegyenleg december 31-én

2013.12.31 eFt

Szegmens információk 2014. december 31. Átfogó jövedelem

Értékesítés nettó árbevétele Értékcsökkenés Üzlet eredmény Pénzügyi műveletek nettó vesztesége

Takarmány üzletág

Egyéb

Összesen

703 928

-

703 928

23 871

1 571

25 442

-69 291

4 251

-65 040 -11 136


-76 176

Társasági adó

7 411

Időszak eredménye

-68 765

Mérleg Tárgyi eszközök Immateriális javak Készletek Vevőkövetelések Szegmenshez nem allokált eszközök Összes eszköz Szállítói és egyéb kötelezettségek Pénzügyi kötelezettségek Szegmenshez nem allokált eszközök Összes kötelezettség

353 979

88 433

442 412

1 664

109

1 773

53 070

-

53 070

115 081

1 122

116 203

-

-

24 124 637 582

118 862

837

119 699

112 071

-

112 071 716 232 486


VISONKA Nyrt. 2014. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója Szegmens információk 2013. december 31. Átfogó jövedelem


Takarmány üzletág

Egyéb

Összesen

2 270 745

-

2 270 745

25 286

1 664

26 950

-41 552

9 929

-31 623

Értékcsökkenés Üzlet eredmény Pénzügyi műveletek nettó vesztesége

-18 124


-49 747

Társasági adó

-296

Időszak eredménye

-50 016

Mérleg Tárgyi eszközök

377 135

91 719

468 854

1 889

126

2 015

97 061

-

97 061

347 999

15

348 014

-

-

19 804

Immateriális javak Készletek Vevőkövetelések Szegmenshez nem allokált eszközök Összes eszköz Szállítói és egyéb kötelezettségek Pénzügyi kötelezettségek Szegmenshez nem allokált eszközök

935 748 332 705

551

333 256

125 591

-

125 591 3 040

Összes kötelezettség

461 887

25. Kapcsolt felekkel folytatott ügyletek A Társaság 2014 és 2013 évben ingatlant bérelt leányvállalatától, a Páhi Zöld Energia Kft.-től. A vevő-szállító forgalom alakulását az alábbiakban mutatjuk be.

Vevő-szállító forgalom Kötelezettség a fordulónapon - ebből lejárt határidejű

2014.12.31 eFt 2 845

2013.12.31 eFt 2 784

4 228

1 405

4 000

1 170

A tranzakció piaci viszonyok mellett került lebonyolításra.



26. Bér- és létszámadatok A tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszámát és a foglalkoztatott munkavállalók bérköltségét mutatja be az alábbi táblázat:

Állománycsoport

Átlagos állományi létszám

Bér

Prémium jutalom

eFt

eFt

Jövedelem összesen

Szellemi

10

34 161

eFt 34 161

Fizikai

16

25 528

25 528

Dolgozók összesen

26

59 689

59 689

Teljes munkaidősök

25

58 948

58 948

1

741

741

Részmunkaidősök Személyi jellegű egyéb kifizetések

A tárgyévben személyi jellegű egyéb kifizetések címen összesen 7 464 eFt lett elszámolva. 27. Az Igazgatótanács tagjainak (vezető tisztségviselők) javadalmazása A beszámoló időszakában az Igazgatótanács elnöke tisztségének 2014. április 7. napján történt megszűnéséig összesen bruttó 323 E Ft tiszteletdíjban részesült. A Közgyűlés 9/2014. (04.07.) sz. közgyűlési határozatával az Igazgatótanács díjazására vonatkozó 15/2013. (09.17.) sz. közgyűlési határozatot hatályon kívül helyezte és döntött arról, hogy az Igazgatótanács tagjai díjazás nélkül látják el tevékenységüket. Az Igazgatótanács 2014. április 7-én megválasztott tagjai tisztségükre tekintettel egyéb pénzbeli, vagy nem pénzbeli juttatásban nem részesültek.

Korábbi vezető tisztségviselőkkel kapcsolatos kötelezettségek A korábbi vezető tisztségviselőkkel szemben semmiféle kötelezettség nem áll fenn. 28. Könyvvizsgáló által felszámított díjak A tárgyévi üzleti évre vonatkozóan a könyvvizsgáló által kizárólag könyvvizsgálati díj került felszámításra, más szolgáltatásokat ellenérték fejében a könyvvizsgáló nem nyújtott. A beszámoló könyvvizsgálatáért felszámított díj összege: 2 500 eFt 28. Környezetvédelem Veszélyes hulladékok, környezetre káros anyagok A tevékenység jellegéből adódóan a VISONKA Nyrt. nem termel, és nem tárol veszélyes hulladékot, a tevékenység során keletkező, környezetre káros anyagok elenyészők. Környezetvédelmi költségek Közvetlenül környezetvédelemmel kapcsolatosan sem az előző üzleti évben, sem a tárgyévben költség nem került elszámolásra.


VISONKA Nyrt. 2014. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója Környezetvédelmi céltartalékok A környezetvédelmi kötelezettségek, a környezet védelmét szolgáló jövőbeni költségek fedezetére sem az előző üzleti évben, sem a tárgyévben céltartalék-képzés nem történt. Nem látszó környezetvédelmi kötelezettségek A kötelezettségek között ki nem mutatott környezetvédelmi, helyreállítási kötelezettség a fordulónapon nem állt fenn.



A VISONKA Takarmánykeverő és Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

ÜZLETI JELENTÉS 2014. ÉVRŐL

AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTAL BEFOGADOTT NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK (EU IFRS) SZERINT KÉSZÍTETT KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI KIMUTATÁS ALAPJÁN

…….…………………..

Obertin Roland vezérigazgató



1. Gazdasági környezet Világgazdasági folyamatok

A 2014-es évben a világgazdaság az előző évvel azonos mértékben 3,3 százalékkal bővült. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése szerint 2015-ben a növekedés elérheti a 3,5 százalékot. Az euróövezeti GDP a 2014. évi 0,8 százalékos emelkedés után 2015-ben 1,5 százalékkal bővül. Közép-Kelet-Európa a 2014. évi 2,7 százalékos bővülés után 2015-ban 2,9 százalékos növekedésre számíthat. Hazai gazdasági folyamatok

A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint a magyar gazdaság teljesítménye a 2013 évi 1,1 százalékos növekedést követően 2014 évben 3,6 százalékkal emelkedett. A GDP-bővülés alapvetően az ipar és az építőipar ágazatok és a mezőgazdaság javuló teljesítményének eredménye. Az elmúlt években jelentős kapacitásbővítő beruházásokat végrehajtó járműgyártásnak, az építőipar pedig nagymértékben az állami beruházásoknak köszönhetően tudott javulni. A mezőgazdaság teljesítménye 2013 év után is kedvezően alakult. A GDP kedvező alakulásához a lakossági fogyasztás emelkedése is hozzájárult. A további kedvező kilátásokat a külső konjunktúra várható élénkülése mellett az üzleti és fogyasztói várakozások, illetve a rendelésállományi adatok is alátámasztják. Elemzők szerint az idén 2,3 – 2,5 százalék közötti gazdasági növekedés várható. A mezőgazdasági ágazat helyzete A mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke 2014-ben előző évi áron számítva – viszonylag kedvezőnek mondható időjárás következtében - 21%-kal emelkedett. A mezőgazdaság kibocsátásának 9,6%-os volumennövekedése a növényi termékek volumenének 13%-os emelkedéséből és az állattenyésztés kibocsátásának 5,6%-os növekedéséből adódott. A KSH január 22-i Gyorsjelentése szerint 2014-ban közel azonos területen, az előző évinél 21%-kal több gabona termett és valamennyi fontosabb őszi betakarítású növény termésmennyisége magasabb volt az előző évinél. Búzából 2014-ben az egy évvel korábbinál 2%-kal nagyobb területről 3,5%-kal több, 5,235 millió tonna termést takarítottak be. Kukoricát közel 5%-kal kisebb területről takarítottak be, mint 2013-ben. A 9,169 millió tonnás termés 36%-kal több az előző évinél. A gabonafélék termelői ára 8,4%-kal, az olajos növényeké 2,8%-kal csökkent 2013. decemberéhez viszonyítva. Az élő állatok és állati termékek ára - a 2013. évi 3,4%-os csökkenés után – 2014-ben 6,2%kal maradt el 2013. évihez képest. Az állati eredetű termékek költségét alapvetően meghatározó takarmány árak – a 2013. évi 5,3%-os emelkedést követően – 2014-ban 10,6%-kal csökkentek. A mezőgazdasági termelőiár-index és ráfordításiár-index hányadosa – agrárolló - értéke 2014ban 96,9% volt, azaz 2013-hez viszonyítva a mezőgazdasági termelői árak nagyobb mértékben csökkentek, mint a ráfordítási árak. (KSH Gyorstájékoztató 2015. február 16.)

Baromfi ágazat helyzete A tyúkok száma 2014. decemberben 31 millió volt, 1 millióval (3,6 százalékkal) több az egy évvel korábbinál. A 2014. június 1-jei állapothoz viszonyítva az állomány 5 millióval (14 százalékkal) csökkent. A 12 milliós tojóállomány az egy évvel korábbinál 1 millióval (7,5 százalékkal), a hat hónappal ezelőttinél 1,8 millióval (18 százalékkal) volt több. 2014 első 11 hónapjában a vágótyúkok felvásárlási ára 6,9 százalékkal volt alacsonyabb, a tyúktojásé


VISONKA Nyrt. 2014. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója lényegében nem változott 2013 azonos időszakához viszonyítva. A lúdállomány 2014. december 1-jén alig több mint 1 millió volt, 604 ezerrel (37 százalékkal) kevesebb az egy évvel korábbinál. A 4,3 milliós kacsaállomány 30 ezerrel (0,7 százalékkal) volt több, mint 2013 decemberében. A pulykaállomány – 2,8 millió – 226 ezerrel (8,9 százalékkal) nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. 2013 első 11 hónapjában a vágópulyka felvásárlási ára nem változott, a vágólúdé 8,9 a vágókacsáé 6,4 százalékkal csökkent 2013 azonos időszakához képest. 2014. január és november között az élő csirke piaci átlagára 13 százalékkal, az élő lúd piaci átlagára 22, az élő kacsáé 3,3 százalékkal magasabb, ezzel szemben az élő pulykáé 13 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2013 azonos időszakában. Forrás: KSH Statisztikai Tükör 2015. február 20.

2012. novemberében elkezdődött a termelés a MA-KA Kft. szentesi takarmánykeverő üzemében. Az egyébként is kedvezőtlen piaci helyzet mellett, az új, korszerű takarmánykeverő üzem működése a Dél-alföldi régió takarmánygyártói, így VISONKA Nyrt. gazdálkodását is kedvezőtlenül befolyásolja. 2.

VISONKA Nyrt. részvényeinek alakulás a 2014. január 01. és 2014.december 31. között eltelt időszakban

A részvény neve: VISONKA, ISIN kódja: HU0000108550, névérték: 250,- Forint bevezetett mennyiség: 1.960.000 darab, kategória: „T”

grafikon: www.bét.hu

A részvények kereskedése évközben 120,- forint és 29,- forint között mozgott. Az utolsó tőzsdei kereskedési napon, 2014. december 30-án a záróárfolyam 36 Ft volt.


VISONKA Nyrt. 2014. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója 3. Tulajdonosi struktúra 2014. december 31-én, részvényesi bejelentések alapján

Tulajdonosi kör

Tulajdoni arány

Szavazati jog

Részesedés

(%)

(%)

(db)

Közép-Európai Gázterminál Nyrt.

31,23

31,23

612 117

Stefan Machalik

32,65

32,35

640 000

Jaroslav Calabek

5,83

5,83

114 435

30,29

30,29

593 448

Közkézhányad

Megjegyzés: A közkézhányad meghatározásánál nem vettük figyelembe az olyan tulajdonosokat, akiknek a teljes értékpapír-állomány legalább 5%-a a tulajdonában van, valamint a letétkelezők birtokában lévő értékpapír-állomány azon részét, amelyről a letétkezelő rendelkezésre álló igazolása alapján megállapítható, hogy a teljes értékpapír állomány legalább 5%-át kitevő értékpapír mennyiség van az adott személy tulajdonában.

A Társágnak nincs tudomása arról, hogy vezető tisztségviselő(k), illetve munkavállaló(k) rendelkeznének VISONKA Nyrt. által kibocsátott részvénnyel. 5. Mérlegelemzés VISONKA Takarmánykeverő Szolgáltató és Kereskedelmi Nyrt. Konszolidált IFRS Mérleg

2014.12.31 eFt

2013.12.31 eFt

Változás %

ESZKÖZÖK

Befektetett eszközök Ingatlanok, gépek, berendezések Immateriális javak

442 412

468 854

-5,6

1 773

-12,0

Goodwill

-

2 015 -

Egyéb tartósan adott kölcsön

-

-

-

5 772

59

9683,1

449 957

470 928

-4,5

53 070

97 061

-45,3

113 349 2 854

345 160 2 854

-67,2 0,0

-

-

-

18 352

19 745

-7,1

Forgóeszközök összesen

187 625

464 820

-59,6

Eszközök összesen

637 582

935 748

-31,9

Halasztott adókövetelések Befektetett eszközök összesen

-

Forgóeszközök Készletek Vevők és egyéb éven belüli követelések Tényleges adókövetelés Értékpapírok Pénzeszközök


VISONKA Nyrt. 2014. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója Mérlegelemzés (folytatás)

2014.12.31 eFt

2013.12.31 eFt

Változás %

FORRÁSOK Saját tőke 490 000

490 000

0,0

Tőketartalék

1

1

0,0

Saját részvények

-

-

-

Eredménytartalék

-84 905 405 096 405 096

-16 140 473 861 473 861

-426,1 -14,5 -14,5

22 449

67 346

-66,7

0

1 759

-100,0

22 449

69 105

-67,5

716

1 281

-44,1

89 622

58 245

53,9

119 699

333 256

-64,1

210 037

392 782

-46,5

637 582

935 748

-31,9

Jegyzett tőke

Nem irányító részesedés Saját tőke összesen Hosszú lejáratú kötelezettségek Pénzügyi kötelezettségek Halasztott adó kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettségek összesen Rövid lejáratú kötelezettségek Céltartalékok Pénzügyi kötelezettségek Szállítók és egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek összesen Kötelezettségek és saját tőke összesen

A konszolidált mérlegben kimutatott eszköz- és forrásérték 298 166 eFt-tal csökkent az előző évhez viszonyítva. A befektetett eszközök értéke 20 971 eFt-tal csökkent az előző évhez viszonyítva, a változás döntően az elszámolt értékcsökkenés eredménye. A készletek 2014. december 31-i záró értéke 53 070 eFt volt (2013. december 31-én: 97 061 eFt). A változás -45,3 százalék. A vásárolt készletek értéke 42 993 eFt -tal, a késztermékek 1 185 eFt-tal csökkent. A vevők és egyéb éven belüli követelések 2014. december 31-i értéke 113 349 eFt volt, 231 811 eFt-tal kevesebb a 2013. december 31-i értékhez képest. A pénzeszközök értéke 2014. december 31-én 18 352 eFt volt, mely 1 393 eFt csökkenést jelent a 2013. december 31-i állapothoz viszonyítva. Az eredménytartalék 426,1%-os csökkenés után –87 905 eFt-ot ért el. A változás oka a vizsgált időszakban elért -68 765 eFt teljes átfogó jövedelem. A hosszú lejáratú hitelek állománya a rövid lejáratú hitelek közé történt átsorolás miatt 2013. december 31-i állapothoz képest 44 897 eFt-tal (66,7%-kal) csökkent.


VISONKA Nyrt. 2014. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója Vagyoni helyzet alakulása Vagyoni helyzet mutatói

2014. év

Befektetett eszközök fedezettsége ( % ) (Saját tőke/Befektett eszközök)*100 Saját tőke aránya ( % ) (Saját tőke /Összes forrás)*100 Befektetett eszközök aránya ( % ) (Befektetett eszközök/Eszközök összesen)*100 Eladósodottság mértéke ( % ) (Kötelezettségek/Saját tőke)*100

2013. év

90,0

100,6

63,5

50,6

70,6

50,3

57,4

97,5

2013. december 31. és 2014. december 31. között a szállítók és egyéb rövid lejáratú kötelezettségek értéke 64,1%-kal, 333 256 eFt-ról 119 699 eFt-ra csökkent.

Pénzügyi helyzet alakulása Pénzügyi mutatók

2014. év

2013. év

Likviditási gyorsráta (Forgóeszközök - Készletek)/ Rövid lejáratú telezettségek

0,6

0,9

Likviditási mutató (Forgóeszközök/Rövid lejáratú kötelezettségek

0,9

1,2

Hosszú távú likviditás (Forgóeszközök/ Kötelezettségek)

0,8

1,0

6. Eredménykimutatás elemzése VISONKA Takarmánykeverő Szolgáltató és Kereskedelmi Nyrt.

Konszolidált IFRS Átfogó eredménykimutatás (e Ft-ban kifejezve, kivéve a részvényenkénti számokat)


2014.12.31

2013.12.31

Változás

eFt

eFt

%

703 928

2 270 745

-69,0

-554 756

-2 091 396

-73,4

Bruttó haszon

149 172

179 349

-16,8

Anyagköltségek

56 667

3 232

1653,3

Értékesítés költségei


VISONKA Nyrt. 2014. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója Eredménykimutatás elemzése (folytatás)

Személyi jellegű ráfordítások Igénybevett szolgáltatások

86 062 30 728

122 741 43 582

-29,9 -29,5

Értékcsökkenés és amortizáció Egyéb bevételek és ráfordítások, nettó

25 442

26 950

-5,6

15 313

14 467

-5,8

214 212

210 972

1,5

-65 040

-31 623

105,7

-11 136

-18 124

-38,6

-76 176

-49 747

-53,1

-7 411

269

-2655,0

-68 765

-50 016

37,5

Működési költségek Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Pénzügyi tevékenység nettó eredménye Adózás előtti eredmény Jövedelemadók Adózott eredmény Egyéb átfogó jövedelem

-

Teljes átfogó jövedelem

-68 765

Anyavállalatra jutó rész

-68 765

-50 016 1

-37,5

-50 016

Külső tulajdonosra jutó rész Törzsrészvények átlagos súlyozott száma

1 960 000

1 960 000

Alap

-35

-26

Hígított

-35

-26

Egy részvényre jutó eredmény (Ft)

2014. évben a Csoport árbevétele az előző évhez képest 69,0%-kal csökkent, 703 928 eFt volt. Ezen belül a keveréktakarmány értékesítés 616 296 eFt-tal szerepelt, amely 1 239 588 eFt-tal kevesebb, mint az előző évben. A változás döntően az értékesítés mennyiségének, másrészt az alacsonyabb értékesítési árak eredménye. Az értékesítés költségei 2014. évben 1 536 640 eFt-tal (73,4%-kal) csökkentek az előző évi szinthez viszonyítva. Az összes anyagköltség 2014. évben 611 423 eFt volt, mely 70,1%-os csökkenés jelent a 2013. évhez képest. A költségszerkezetben meghatározóak az alapanyag-beszerzés költségei. Az ipari eredetű alapanyagok átlagos beszerzési ára 2014. évben 10,3%-kal emelkedtek, a mezőgazdasági eredetűeké 19,7%-kal csökkent az előző évhez viszonyítva. A személyi jellegű ráfordítások értéke 2014-ben 86 062 eFt volt, ami 36 679 eFt-tal kevesebb az előző év azonos időszakához viszonyítva. (2013.év: 122 741 eFt). A változás elsősorban a a 2013. és a 2014. évi létszámleépítés, másrészt a termelés csökkenésének eredménye. Az igénybe vett szolgáltatások értéke jelentős mértékben, 12 854 eFt-tal csökkent 2013. évhez viszonyítva. A vizsgált időszakban a szállítás-rakodás, raktározás költsége és a karbantartási


VISONKA Nyrt. 2014. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója költségek együttesen 12 328 eFt-tal csökkentek a bázisidőszakhoz képest. A Csoport konszolidált üzleti eredménye -65 040 eFt veszteség volt, 33 417 eFt-tal több, mint a 2013. évben. A 2014. évi pénzügyi veszteség 11 089 eFt volt, szemben a 2013. évi 18 124 eFt-tal. A tárgyévi veszteséget a Páhi Zöld Energia Kft.-ben lévő részesedéssel kapcsolatosan elszámolt értékvesztés bázis időszakhoz viszonyított csökkenése (946 eFt), továbbá a hitelek után fizetett csökkenő kamat 5 846 eFt-tal mérsékelte. A konszolidált adózott eredmény (veszteség) 18 749 eFt-tal több, mint a 2013. évben. 7. Vállalatirányítási nyilatkozat A Társaság a jogszabályokban, a BÉT Szabályzatokban és a Társaság Alapszabályában előírt nyilvánosságra hozatali szabályokat alkalmazza. A megjelentetési helyek a Társaság Honlapja (www.visonka.hu) és a BÉT hivatalos elektronikus honlapja, valamint az MNB honlapja. Társaság Vállalatirányítási Dokumentumai nyilvánosak. Ezen dokumentumok között megtalálhatók a Felelős Társaságirányítási Jelentése és a Felelős Társaságirányítási Nyilatkozat.

8. A Társaság vezető testületei A Társaság vezető testületei 2013. szeptember 17. napjától: Igazgatótanács, Audit Bizottság. A Közgyűlés 2013. szeptember 17-i ülésén hozott határozatával megszüntette az Igazgatóságot és a Felügyelő Bizottságot, továbbá határozott arról, hogy a jövőben a Társaság ügyvezető szerve az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság törvényben meghatározott feladatait ellátó, egységes irányítási rendszert megvalósító 5-11 tagú Igazgatótanács.

8.1. Igazgatótanács Az Igazgatóság/Igazgatótanács a társaság ügyvezető szerve, tagjait - köztük a vezérigazgatót - a Közgyűlés választja meg. Az Igazgatótanács saját tagjai között egyszerű többséggel választja meg elnökét. Az Igazgatótanács tagjai vezető tisztségviselők. A Társaság Igazgatótanácsának tagjai 2014. április 7. napjáig: Név

Beosztás

Megbízás kezdete

Dr. Németh Imre Sándor Dömök Gábor Erdélyi Csilla Tünde Dr. Lőrincz Benedek Müller Henrik

elnök tag tag tag tag

2013. szept. 17. 2013. szept. 17. 2013. szept. 17. 2013. szept. 17. 2013. szept. 17.


VISONKA Nyrt. 2014. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója A Társaság Igazgatótanácsának tagjai 2014. április 7. napjától: Név Milan Mečiar Zuzana Bezúrová Erdélyi Csilla Tünde Viliam Dohnansky Stefan Ivan Vincent Kundrát Obertin Roland

Beosztás

Megbízás kezdete

Megbízás vége

elnök tag tag tag tag tag tag

2014. ápr. 7 2014. ápr. 7 2014. ápr. 7 2014. ápr. 7 2014. ápr. 7 2014. ápr. 7 2014. ápr. 7

2018. szept. 17. 2018. szept. 17. 2018. szept. 17. 2018. szept. 17. 2018. szept. 17. 2018. szept. 17. 2018. szept. 17.

Erdélyi Csilla Tünde 2014. június 4. napjával, Zuzana Bezúrová 2014. október 6. napjával tisztségéről lemondott. 8.3 Audit Bizottság Az Igazgatótanács független tagjai közül a Közgyűlés háromtagú Audit Bizottságot választ. Az Audit Bizottság véleményezi a számviteli törvény szerinti beszámolót, javaslatot tesz a könyvvizsgáló személyére és díjazására, figyelemmel kíséri a könyvvizsgálóval szembeni szakmai követelményeket és összeférhetetlenségi előírásokat, ellátja a könyvvizsgálóval való együttműködéssel kapcsolatos teendőket, értékeli a pénzügyi beszámolási rendszer működését, segíti az Igazgatótanács munkáját a pénzügyi beszámolási rendszer megfelelő ellenőrzése érdekében. A Társaság Audit Bizottságának tagjai 2014. április 7. napjáig: Név

Beosztás

Megbízás kezdete

Dr. Németh Imre Sándor

elnök

2013. szept. 17.

Erdélyi Csilla Tünde

tag

2013. szept. 17.

Müller Henrik

tag

2013. szept. 17.

A Társaság Audit Bizottságának tagjai 2014. április 7. napjától: Név

Beosztás

Megbízás kezdete

Megbízás vége

Erdélyi Csilla Tünde

tag

2014. ápr. 7

2018. szept. 17.

Stefan Ivan

tag

2014. ápr. 7

2018. szept. 17.

Vincent Kundrát

tag

2014. ápr. 7

2018. szept. 17.

Erdélyi Csilla Tünde audit bizottsági tag tisztségéről 2014. június 4. napjával lemondott. A Társaság operatív tevékenységének irányítását a Közgyűlés által megválasztott, a Társasággal munkaviszonyban álló vezérigazgató végzi. A Társaság alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat a vezérigazgató, a vezérigazgató felett - megválasztása és visszahívása kivételével - az Igazgatótanács gyakorolja. 9. Foglalkoztatás politika A Társaságnál nincs külön HR részleg, hanem 1 személy látja el a munkaüggyel kapcsolatos feladatokat. A társaság foglalkoztatáspolitikáját alapvetően az határozta meg, hogy az üzleti


VISONKA Nyrt. 2014. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója feladatok ellátásához megfelelő mennyiségű és szerkezetű humán erőforrás legyen biztosítva. A csoport a munkaerővel való hatékony gazdálkodás mellett kiemelt hangsúlyt helyez a szervezet, valamint a személyzetfejlesztésre az egyéni ismeretbővítéstől a munkaerő képesség fejlesztéséig. A Társaság munkavállalóinak átlagbére 2014. évben az előző évhez viszonyítva 2,2%-kal csökkent. A képzés tekintetében továbbra is stratégiai célunk a jól képzett munkaerő biztosítása ,ezért munkavállalóink szakmai képzéseken vesznek részt. Munkatársaink képzésére 2014. évben 347 eFt-ot, az előző évben 103 eFt-ot fordítottunk. A Társaságnál foglalkoztatott munkavállalók átlagos állományi létszáma 2013 évben 35 fő, 2014. évben 26 fő volt. A munkavállalók záró létszáma a 2014. december 31-én 25 fő volt, 2 fővel kevesebb, mint 2013. december 31-én. 10. Kutatás és fejlesztés Kutatás és kísérleti fejlesztés tárgyévi költségei

A tárgyidőszakban kutatási, kísérleti fejlesztési költség nem került elszámolásra. 11. Környezetvédelem, fenntarthatóság Veszélyes hulladékok, környezetre káros anyagok

A tevékenység jellegéből adódóan a VISONKA Nyrt. nem termel, és nem tárol veszélyes hulladékot, a tevékenység során keletkező, környezetre káros anyagok elenyészők. Környezetvédelmi költségek

Közvetlenül környezetvédelemmel kapcsolatosan sem az előző üzleti évben, sem a tárgyévben költség nem került elszámolásra. Környezetvédelmi céltartalékok

A környezetvédelmi kötelezettségek, a környezet védelmét szolgáló jövőbeni költségek fedezetére sem az előző üzleti évben, sem a tárgyévben céltartalék-képzés nem történt. Nem látszó környezetvédelmi kötelezettségek

A kötelezettségek között ki nem mutatott környezetvédelmi, helyreállítási kötelezettség a fordulónapon nem állt fenn. 12. A vállalkozás céljai és stratégiája Stratégiai céljaink a kereskedelemben: •

Elsősorban a Közép alföldi piacainkon pozícióink erősítése, a vevői igényekhez igazított termék-fejlesztésekkel.

•

Kiegyensúlyozott termékkínálat fenntartása és további bővítése.

•

Kereskedelmi szolgáltatásaink színvonalának emelése a megbízható fizetőképes vevőkör bővítése.

•

Elsődlegesen az értékesítésben, beszerzésben, szolgáltatásokban rejlő szinergiák


VISONKA Nyrt. 2014. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója kiaknázása, valamint a berendezések folyamatos korszerűsítése •

A dolgozók megfelelő felkészültségének biztosítása érdekében a felsővezetés gondoskodik a szükséges képzésről szakmai, minőségügyi, környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági téren egyaránt.

Beruházási, fejlesztési elképzelések •

A üzemi területtel szomszédos 14 hektár ipari terület besorolású földterület a Társaság tulajdona, amely hasonló, vagy más ipari létesítmény kialakítására, illetve a jelenlegi bővítésére is alkalmas. Ezen lehetőséget kihasználva a táraság rövid és hosszú távú tervei közé tartozik, hogy a jelenlegi gabonatároló kapacitást megkétszerezze, biztosítva azzal a termelés több havi alapanyag-szükségletének elhelyezését, valamint a taktikai célú készletezést.

•

Célunk, hogy nagykapacitású, energiatakarékos extruder berendezés beszerzésével a full-fat szója piaci pozíciónkat az egyre növekvő hazai igényekkel összhangban növeljük.

13. A Társaság kockázatai

Árfolyamkockázat A forint le- és felértékelődése a gazdálkodás eredményességét közvetlenül és közvetve befolyásolja. A forint leértékelődése következtében emelkedik az importból származó ipari eredetű alapanyagok (fehérjehordozók, premix alapanyagok, stb.), energiahordozók, alkatrészek beszerzési ára, és ösztönzőleg hat a belföldön megtermelt mezőgazdasági eredetű takarmány-alapanyagok kivitelére. Bevételeink forint alapúak, így az árfolyamok alakulása eredményünkre hatással van. Kamatlábkockázat Nem garantálható, hogy a Társaság az infláció negatív hatásait át tudja hárítani vevőire. Az infláció esetleges emelkedése a hitelkamatok emelkedését eredményezné, ami negatív hatással lenne a Társaság pénzügyi gazdálkodására. Tekintettel arra, hogy a Társaság kamatráfordításai az árbevétel egy százalékát sem érik el, a finanszírozás költségeivel kapcsolatos kockázati elemet nem tekintjük jelentősnek. Hitelezési kockázat A Társaság pénzeszközei forintban vannak. A szabad pénzeszközeit megbízható, tradicionális pénzintézeteknél helyezi el. Az anyavállalat által felvett beruházási hitele szerződés szerinti kamatlábának mértéke változhat. Likviditási kockázat A Társaságnál a likviditási kockázat körültekintő kezelése kiterjed a kellő mennyiségű pénzeszköz, valamint megfelelő mennyiségű hitelkeret lehetőség szerinti fenntartására. Negatív változás a 2012 és 2013 évben bevezetett állami szabályozók, melyek növelik a Társaság likviditási kockázatát.


VISONKA Nyrt. 2014. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója A Társaságra és az ágazatra jellemző kockázati tényezők A hazai piaci lehetőségeket nagyban befolyásolja az állattartó ágazat, ezen belül elsődlegesen a vízi-szárnyas termelés mindenkori helyzete. Az alapanyag árak alakulása kiemelt hatással van a Társaság termékeinek piaci lehetőségeire, a működés eredményének alakulására. Az alapanyagárak jelentős mértékű emelkedését a Társaság nem tudja minden esetben maradéktalanul vevőire hárítani, ez az eredmény csökkenését okozhatja. A Társaság működésének alapfeltétele a termelés megfelelő mennyiségű és minőségű alapanyaggal történő ellátása. Ennek biztosítására többéves múltra visszatekintő beszállítói kapcsolatrendszer működik, ami minőségi oldalról megnyugtató módon kezeli a kockázatokat. Kiemelt kockázati tényezőként kell kezelni az éleződő versenyhelyzetet a magyar és külföldi forgalmazókkal szemben egyaránt, különös figyelemmel a nemrégiben beindított szentesi takarmánykeverő üzemre.

14. Az éves beszámoló elkészítés után és a jelentés publikálása között bekövetkezett jelentősebb események Az éves beszámoló után és a jelentés publikálása között bekövetkezett jelentősebb esemény nem


AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTAL BEFOGADOTT NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK (EU IFRS) SZERINT KÉSZÍTETT KONSZOLIDÁLT, AUDITÁLT BESZÁMOLÓJA

Recommend Documents