Az Európa Kulturális Fővárosa éven túl is van élet: fesztiválok múltja, jelene és jövője Pécsett
Az Európa Kulturális Fővárosa program az évtized legnagyobb szabású kulturális és gazdasági vállalkozása Reményeink szerint hosszú távú pozitív gazdasági fejlődést generál a város, régió és az ország számára Egyben egy nagyszabású kísérlet, „fesztivál-laboratórium” is, amely, -- a program eredményeinek megfelelő elemzése alapján -- meghatározó lehet az elkövetkező évtized kultúrpolitikai és kultúra-finanszírozási stratégiájának kialakításában
Fesztivál-struktúra és városarculat-építés Egy város rendezvény-kínálata egyben a város önmeghatározása („Ki-mi vagyok én?”) A fesztivál-kínálat kialakításában a helyi tradíciók, lobbiérdekek, „lelkes emberek” véleménye helyett/mellett tudatos stratégiai döntésekre is szükség van A „működőképes” (hosszú távon fenntartható) fesztiválok legfontosabb pillérei: • hosszú távú stratégia + finanszírozás (biztonság) • minőségi, és a folyamatosan elemzett keresletnek megfelelő programajánlat • megfelelő marketing (költsége csaknem ugyanannyi, mint a programköltség!) • folyamatos monitoring és utókövetés • a koncepció időről-időre történő újragondolása
Fesztivál-struktúra és városarculat-építés
Egyes városokban hosszú évtizedekre visszanyúló hagyományok élnek (pl. debreceni virágkarnevál) Másutt kreatív új ötletek születtek (miskolci operafesztivál, kocsonyafesztivál) Pécsett 15-20 éve alakultak ki új fesztiválok, (Sétatér fesztivál, Örökség fesztivál, stb.), ezek élnek ma is. A városnak komoly kulturális tradíciói vannak, de a POSZT-on kívül nem generált igazán nagyszabású, arculatot meghatározó fesztivált
Fesztiválok finanszírozása A fesztiválok alapvetően két félék lehetnek: Üzleti alapon szerveződő, jegybevételekből finanszírozható fesztivál Állami/önkormányzati finanszírozású fesztivál Bizonyos műfajok terén a fesztiválok mindenütt állami/önkormányzati finanszírozásban működnek (hiszen fizetőképes kereslet, de főként megfelelő marketingköltségvetés híján nem képesek önfenntartásra!) Ennek viszont következménye is van: egy közpénzből finanszírozott fesztiválnak valamilyen célt kell megvalósítania. Ez lehet pl.: • közvetlen turizmusfejlesztés, gazdaságélénkítés, • városarculat-formálás (= hosszú távú gazdaságélénkítés) • vagy – egy kultúrpolitikai döntés alapján – kulturális piacépítés
A kulturális fogyasztási szokások átalakultak, a fesztiválok közönsége is! (kutatásaink alapján) Kevésbé intézményekhez, mint programokhoz kötődnek nem csak kulturális élményt keresnek, hanem témaközösségre vágynak Nagy igény van a fúziós fesztiválokra (ezt nem mindig követi az ágazati rendszerű kultúra-finanszírozás) Az emberek sokszor közösségben (családdal, baráti társasággal) járnak fesztiválokra A kulturális programok mellett igénylik az egyéb szolgáltatásokat is: gasztronómia, wellness – erre van fizetőképes kereslet, de nem mindenhol születettek meg az ehhez illeszkedő „csomagok” Állami pénzből sok ingyenes rendezvényre van szükség, de emellett a fogyasztásélénkítés is cél. Az európai modell: drága előadások + ingyenes kísérőprogramok, csomagkedvezmények
A fesztiválokat időről időre újra kell gondolni Pécsett a Taizé-i találkozón 1989-ben 15000, 2009-ben 1800 résztvevő volt, mert már nem elégséges motiváció az, hogy európa keleti és nyugati feléről együtt vannak a fiatalok Budapesten a MÜPA felépülése és egész éves kínálata alapvetően befolyásolja a klasszikus zenei fesztiválok helyzetét Kreatív ötletekre van szükség, de a fentebb említett tudatos stratégia mentén!
Pécs 2010: Európa Kulturális Fővárosa Több száz program, (2010-ben 1,8 milliárd Ft értékben) Kulturális és városfejlesztési beruházások (összesen több, mint 30 milliárd Ft értékben, ennek 90%-a EU-s támogatás) Kommunikáció, marketing (1.8 milliárd Ft értékben)
Az EKF programok lehetséges céljai Egy egész éves „mega-fesztivál” Egy város teljes imázsváltása (Lille, Glasgow) stb. Pécs (és Magyarország) célja: a város hosszú távú kulturális és turisztikai alapú fejlesztése, egy fenntartható fejlődési folyamat beindításával, vagyis egyfajta kulturális léptékváltás a város „kerüljön fel a nemzetközi kulturális térképre”, regionális szerepe erősödjön gazdasági kihatás a 2010 utáni folyamatokra: gazdasági fellendülés, munkahelyteremtés, pécsiek közérzetének javítása kulturális decentralizáció
Pécs 2010: A programalkotás néhány főbb vezérelve: Pécs céljai, és ezek megjelenése a programsorban Pécs városának hosszú távú, kulturális alapú fejlesztése, regionális és országos pozíciójának erősítése Pécs (és ezen keresztül Magyarország) értékeinek bemutatása Pécs Európában – Európa Pécsett – Pécs helye Európa kulturális térképén (a program nemzetközi aspektusai) A civil társadalom bevonása/fejlesztése
1. Pécs városának hosszú távú kulturális alapú fejlesztése Kreatív iparágak erősítése Kulturális és konferenciaturizmus fejlesztése Az új kulturális beruházások integrálása a város életébe Ezáltal a város kulturális központ-pozíciójának megerősítése regionális, országos, nemzetközi szinten, egyben bevételek generálása a város számára Példák: Komolyzenei programok: Fúvószenei Nagydíj, Pécs Cantat, Pannon Filharmonikusok koncertsorozatai nemzetközi szólistákkal, az új koncertterem „bevezetése” világhírű magyar előadókkal Konferenciák: egyetemi konferenciák, nemzetközi szakmai találkozók
2. Pécs és Magyarország értékeinek bemutatása Pécs kulturális és művészeti sokszínűségének bemutatása a város adottságaira, múltjára, építészeti örökségére, geopolitikai helyzetére, soknemzetiségű hagyományaira és művészeti tradícióira épülő programok A még kiaknázatlan lehetőségek, a „rejtett kincsek” feltárása és integrálása a város kulturális életébe A magyar kultúra egyetemes értékeinek bemutatása az itt élők, valamint az ide látogató magyar és külföldi vendégek számára
Pécs értékeinek bemutatása -- Példák Alkotó város Magyarok a Bauhausban Pécsi mesterek kiállítás- és monográfiasorozata Országos és nemzetközi rezidensprogramok (Center for Young Art and Design) Nemzetközi kortárs képzőművészeti biennálé (Meeting Points) Táblaképnél nagyobb méretű festmények megvalósításával kapcsolatos kurzus és kiállítás (Színerő – Léptékváltás) Kortárs design-program (Porcelán – Pécs – Zsolnay) A legfiatalabb művész-generáció alkotásait bemutató nemzetközi utazó kiállítás (Jeune Création Européenne)
Pécs értékeinek bemutatása -- Példák Lüktető, fiatalos város A régió legjelentősebb ifjúsági rendezvénye (Pécsi Egyetemi Napok) Alternatív zenei fesztivál (Fishing on Orfű) Folk and roll fesztivál X. Jubileumi Rockmaraton Élhető, otthonos város Térzenék és Táncházak, Sétatér fesztivál, Pécsi Táncmaraton, Pán-Balkán Art Piknik
Színes város roma, görög, horvát, szerb, német programok
3. Pécs Európában – Európa Pécsett (a program nemzetközi aspektusai) Lehetőség az adott város – ország – számára, hogy megmutathassa értékeit a világnak Lehetőség a hagyományok európai kontextusban történő újraértelmezésére Lehetőség a létező nemzetközi kapcsolatok megerősítésére, új kapcsolatok kiépítésére Lehetőség a város adott földrajzi régióban történő újrapozícionálására
Pécs Európában – Európa Pécsett – Példák Magyar teljesítmények európai kontextusban
A „Nyolcak” Európája Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozó Josef Nadj és Frenák Pál társulatának új bemutatói Nemzetközi Cirkusz- és Utcaszínházi Fesztivál XV. Pécsi Nemzetközi Felnőtt Bábfesztivál Bridges Világkonferencia -- Matematikai összefüggések a művészetben, a zenében, a tudományban és a kultúrában
Pécs Európában – Európa Pécsett – Példák Nemzetközi kapcsolatok építése, erősítése Nyitott (határtalan) város Kapcsolat a déli szomszédos régiókkal: „Déli Kulturális Övezet” Kelet-nyugati Átjáró 2010 Balkán Világzenei Fesztivál Testvérvárosi kapcsolatok Fellbach, Terracina, Graz, Arad stb. Kapcsolat a társ-fővárosokkal (Isztambul, Ruhr vidék) Utazás a török félhold körül, Török filmhét, Német filmhét
4. A civil társadalom bevonása a kulturális programba Erős civil társadalom kialakulásának segítése A potenciális közönség körének kiterjesztése •hosszú távú piacbővítés, új intézmények látogatói körének kiépítése •látogatók megnyerése a környező régiókból •hátrányosabb helyzetű közönségrétegek segítése (fogyatékkal élők, kisgyermekes családok) Példa: Város és lakói programsorozat Szomszédünnep, Olvasóliget Város arcai: pécsi protrék és interjúk Városfoglalás – a pécsi emberek szabadtéri tárlata speciális kísérőprogramok fogyatékosok és kisgyermekes családok részére
„Élet az EKF után” – a pécsi fesztiválok jövője A hagyományos fesztiválok esetében (Tavaszi fesztivál, Sétatér fesztivál, Pécsi Szabadtéri Játékok, Felnőttbáb fesztivál, Rockmaraton stb.) 2010-ben cél •a program színvonalának emelése, nevesebb közreműködők bevonása, jelentősebb nemzetközi visszhang elérése • komolyabb marketing
Új fesztiválok esetében 2010-ben cél az esemény bevezetése Nemzetközi Tánctalálkozó Kelet-Nyugati Átjáró, Balkán Világzenei Fesztivál Irodalmi Fesztivál Cirkusz és Utcaszínházi Fesztivál Magyar Fúvószenei Fesztivél és Nagydíj Pán-Balkán Art Piknik
2010 után a városnak gondos hatáselemzés alapján kell eldöntenie, mely rendezvényeket kívánja/tudja hosszú távon fenntartani
Szeretettel várjuk 2010-ben Pécsett!
