AZ EU VÍZ KERETIRÁNYELV HAZAI ALKALMAZÁSA – VÍZTESTEK KIJELÖLÉSE BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Zárójelentés, Budapest, 2003. Felszíni víztestek kijelölése A VKI követelményei: Felszíni víztest: a felszíni víznek egy olyan különálló és jelentős elemét jelenti, amilyen egy tó, egy tározó, egy vízfolyás, folyó vagy csatorna, ezeknek egy része, … (2. cikk, 10. pont) A víztestek kijelölését a Keretirányelv nem szabályozza közvetlenül, azonban három közvetett szempont létezik: - tipológia, - mesterséges vagy erősen módosított jelleg , - az általánostól eltérő környezeti célkitűzés. Kijelölésének határideje: 2004. december A jelentős eltérések miatt célszerű kettéválasztani a vízfolyások és az állóvizek tárgyalását. Vízfolyások: Jelenlegi helyzet A végrehajtás eddigi lépései: 1. A VKI a tipológiához kötelező és opcionális elemeket jelöl meg. A kötelező tipológia két legfontosabb eleme (vízgyűjtő méret, tengerszint feletti magasság ) szerint a kijelölés megtörtént, ezek kategóriái: tengerszint feletti magasság: < 200 m B.f. 200 – 500 m B.f. 500 – 800 m B.f > 800 m B.f.
vízgyűjtőterület: 10 – 100 km2 100 – 500 km2 500 – 1000 km2 1000 – 10000 km2 > 10000 km2
A VKI által megadott kategória határok között nem szerepel az 500 m B.f. terepszint az 500 km2-es vízgyűjtőterület, ezeket a hazai sajátosságok miatt iktattuk be. A harmadik kötelező elem a víz hidrogeokémiai jellege (szilikátos, karbonátos és szerves anyag tartalmú). Hazánk vízfolyásainak többsége az első csoportba tartozik. Mivel erre vonatkozó adatbázis nem áll rendelkezésre, az ettől való eltéréseket csak az opcionális paraméterek szerinti finomítással együtt fogjuk kezelni. Az opcionális paraméterek még nem véglegesek, az ezzel foglalkozó EU
1
munkacsoport is csak az év második felére zárja le a témakört. A jelenlegi hazai javaslat szerint a figyelembe veendő további paraméterek a vízhozamból, a mederméretekből és a parti sáv jellemzőiből levezethetők. Ezzel a témakörrel külön munkacsoport foglalkozik. 2. 18 regionális vízgyűjtőt jelöltünk ki, ami biztosítja a csoportosítás lehetőségét, ugyanis ezeken belül a domborzat függvényében már elég jól becsülhető a fajlagos lefolyás és ezen keresztül a természetes állapotnak megfelelő sokévi átlagos vagy kisvízi vízhozam. A természetes medrek mérete is általában újabb paraméterek felhasználása nélkül „tipizálható”. 3. A vízgyűjtőkön belüli csoportosítás végrehajtása, vagyis a 100 km2-nél kisebb, valamint a 100 – 500 km2 közötti víztestek csoportosítása külön az 500 m B.f. feletti (kevés van), külön a 200 – 500 m B.f. közötti és a < 200 m B.f domborzati kategóriában. (egy későbbi fázisban esetleg hasonló lefolyási jellemzőkkel rendelkező szomszédos vízgyűjtők csoportjai összevonhatók). A vízgyűjtőterület szerinti szakaszhatárok kijelölésének alapját jelentő 100, 500 és 1000 km2-es vízgyűjtőterületeket próbálgatás útján határoztuk meg. 4. A nagy folyók szakaszolása a jelentősebb összefolyások szerint történt. A fentiek szerint kijelölt víztestek alkalmasak a jellemzéshez szükséges adatgyűjtés megkezdésére. A mellékelt ArcView állományban (felsz.apr), illetve térképen (felszíni_víztestek.wmf) megjelenő víztestek kijelöléséhez az OTAB 3.1 verziójához tartozó, a VITUKI Consult által felülvizsgált vízfolyás állományt használtuk (OVF által elfogadott hivatalos verzió). (A térképek felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokkal külön foglalkozunk.)
2
felszíni víztestek
Viztestek.shp < 100 km2 100 - 500 km2 500 - 1000 km2 >1000 km2 csatorna Dombor.shp < 200 m B.f. 200-500 m B.f. > 500 m B.f.
3
A fentiek szerint kijelölt 149 víztest(csoport) összetétele: 10 – 100 km2-es vízgyűjtő ¾ > 500 m B.f., : 0 (az 5 kis szakasz besorolható a 200 – 500 m B.f. kategóriába) ¾ 200 – 500 m B.f., : 13 csoport ¾ < 200 m B.f., : 18 csoport 100 – 500 km2-es vízgyűjtő ¾ 200 – 500 m B.f. : 16 ¾ < 200 m B.f., : 16 csoport + 17 (amelyiknek van 500 km2-nél nagyobb szakasza is)
500 – 1000 km2-es vízgyűjtő ¾ 200 – 500 m B.f. : 1 ¾ < 200 m B.f.: 17 1000 – 10000 km2-es vízgyűjtő ¾ 200 – 500 m B.f. : 2 ¾ < 200 m B.f.: 27 > 10000 km2-es vízgyűjtő ¾ < 200 m B.f. : 22 A víztestek kijelölésének további fázisai: 1.
A tipológia finomításával belépő új paraméterek (és ide tartozik a kötelező hidrogeokémiai jelleg is) értékeinek meghatározása az 1.- 4. pont szerint kijelölt víztestekre. Csak abban az esetben javasolunk további szakaszolást, ha a kijelölt víztesteken belül valamelyik új paraméter esetében szignifikáns a különbség.
2.
A víztestek jellemzéséhez kapcsolódva, az erősen módosított szakaszok és az ökológiai (vízminőségi) szempontból kritikus szakaszok kijelölése. Ezek kritériumai egyelőre EUszinten sem világosak). Ha a víztest egy csoport tagja, akkor onnan ki kell emelni és/vagy a kritikus szakasz lokalizálása miatt további felosztás szükséges.
3.
A Keretirányelv hatálya alá tartozó (= amelyikre az ökológiai potenciál értelmezhető) mesterséges vízfolyások bevonása. Ezek értelmezésével szintén célszerű megvárni az EU munkacsoport ajánlásait.
4
Jelenleg elkezdhető feladatok: Általános feladat a víztestek kijelölésével kapcsolatos koncepció véleményezése. VIZIG-eket érintő feladat a jelenleg hivatalosnak tekinthető OTAB 3.1 állomány felülvizsgálata: − A kijelölt víztestek térképi ábrázolása korrekt-e? − Hiányoznak-e a térképról 10 km2-nél nagyobb, „nem mesterséges” víztestek? − A mesterséges vízfolyásokról milyen információk állnak rendelkezésre? Megjegyzések: − A javított térképek alapján a jelenlegi digitális állomány javítása központilag, egy most kiírt téma keretében történik. − A tipológiával kapcsolatos vizsgálatok lezárása 2002. decemberre várható, az eszerinti finomítás 2003. március – áprilisra végrehajtható. − A víztesteket érő emberi tevékenység jellemzésének határideje 2003. december, tehát az erősen módosított állapot szerinti finomítás határideje 2004. március – április. A jellemzésből származó információkat (vízkivételek, átvezetések, pontszerű és nempontszerű szennyezések, morfológiai változások és okaik) térinformatikai alapon lehet a víztestekhez kapcsolni. Későbbi feladat! Állóvizek: Jelenlegi helyzet: Állóvizek esetén a feladatok lényegesen eltérnek a vízfolyásokra megadottaktól, hiszen ebben az esetben első lépésben az „egy állóvíz – egy víztest” megközelítés érvényesül. A hazai felfogás szerint az állóvizek közé tartoznak a holtágak és a vizenyős területek is. A tipológia kötelező elemei közé tartozik a vízfolyások esetén is említett domborzat és hidrogeokémiai jelleg, valamint a vízfelület: 0,5 – 1 km2, 1 – 10 km2, 10 – 100 km2, > 100 km2 és a vízmélység: < 1 m, 1-3 m, 3-5 m, 5-15 m, > 15 m. A tipológia hazai viszonyok alapján javasolt elemei: tartózkodási idő, vízhozamingadozás. Véglegesítése ez év decemberre várható. A fenti információkat minden természetvédelmi szempontból kiemelt és az összes egyéb, 50 ha-nál nagyobb állóvízre meg kell adni. Egy következő fázisban az azonos típusba sorolt állóvizek régiónként csoportokba gyűjthetők, vagy a lényegesen eltérő vízterekkel rendelkező tavak több, különböző típusú, illetve állapotú (erősen módosított, vagy vízminőségi szempontból kritikus) víztestre oszthatók. Az emberi tevékenység miatt erősen módosított vagy mesterséges, illetve a vízminőségi okok miatt kritikusnak minősülő állóvizeket, ha ezek csoportokba kerültek, külön kell választani. A mellékelt CD-n a felsz.apr projekten belül a „foto” és „to” fedvény, illetve az alloviz.wmf térkép mutatja a az OTAB állományban szereplő állóvizeket. Ez a sok hiányosság miatt csak tájékoztató jellegű.
5
Jelenleg elkezdhető feladatok: Általános feladat az állóvíz víztestek kijelölésére vonatkozó koncepció véleményezése. VIZIG-eket érintő feladatok: Az állóvizek jellemzésének alapját jelentő állóvíz kataszter aktualizálása (VIZIG-enként jelentősen eltérő), ehhez kapcsolódva az OTAB és a CORINE térképi állományának értékelése, kiegészítése papír térkép vagy digitális formában. A kiegészítéshez távérzékelési adatok (egyelőre nem eldöntött központi téma keretében), légifotók és végső esetben helyszíni felmérés adatai használhatók. Megjegyzés: A víztest csoportok kialakítása a jellemzés után lehetséges (tipológia, állapot, emberi tevékenység – mesterséges és erősen módosított állapot alapján). Ez a jellemzés határideje után, vagyis 2004. március – áprilisig hajtható végre.
6
AZ AZEU EUVÍZ VÍZKERETIRÁNYELV KERETIRÁNYELV HAZAI HAZAIALKALMAZÁSA ALKALMAZÁSA
felsz íni vvíztestek íztestek kijel ölése felszíni kijelölése éés s jellemz ése jellemzése Simonffy Zoltán MTA Vízgazdálkodási Kutatócsoport Fonyó György MTA Vízgazdálkodási Kutatócsoport Baranya Sándor BMGE, egyetemi hallgató
A víztest ddefinició efinició szerint szerint:: „ … a felszíni víznek egy olyan különálló és jelentős elemét jelenti, amilyen egy tó, egy tározó, egy vízfolyás, folyó vagy csatorna, illetve ezeknek egy része… „
Felszíni víztestek Á llóvizek Állóvizek Term észetes Természetes tavak
V ízfolyások Vízfolyások Term észetes Természetes vvízfolyások ízfolyások
Term észetes, de Természetes, emberi tev ékenység ááltal ltal tevékenység er ősen m ódosított felsz íni vvíztest íztest erősen módosított felszíni Mesterséges Mesterséges felszíni felszíni víztest víztest (tározó, (tározó, csatorna) csatorna)
Miért fontos kijelölni a víztesteket? Ezen a szinten történik: • a környezeti állapot értékelése • az emberi tevékenység hatásának elemzése • a környezeti célkitűzések meghatározása • a célkitűzések teljesítéséről szóló beszámoló • a monitoring üzemeltetése
•• •
ez özvetve szempontokat ez kközvetve szempontokat ad ad kkölcsönhatások ölcsönhatások a feladatok éés s a vvíztestek íztestek kijel ölése kközött özött kijelölése
Ökológiai referencia típusonként (tavakra és állóvizekre külön)
A víztestek kijelölésének elsődleges szempontja a tipológia
Egyel őre induljunk ötelező param éterekből…. Egyelőre induljunk ki ki aa kkötelező paraméterekből….
A tipológia hatása a víztestek kijelölésére Kötelező paraméterek vízfolyások esetére: vízgyűjtőterület • 10 – 100 km2 • 100 – 500 km2 • 500 - 1000 km2 • 1000 – 10000 km2 • > 10000 km2
domborzat domborzat •• << 200 200 m m •• 200 200 –– 500 500 m m •• 500 500 –– 800 800 m m
geológiai geológiai jelleg jelleg kimarad! kimarad! (később, (később, ha ha szükséges) szükséges)
de 18 region ális vvízgyűjtő ízgyűjtő regionális
Regionális
vízgyűjtők
Pragmatikus szempontok: • kis vízgyűjtővel rendelkező víztestek csoportosítási lehetősége • meteorológiai különbségek közvetve 12
? 1
8
14 13
9
2
11
16 6
3
10
4 5
?
7
17
15 18
Vízfolyások víztestei
alapok
Vízgyűjtőterület (km2)
100 – 500 500 – 1000 > 1000
domborzat (m B.f.): Ο < 200 200 – 500 > 500
<<>>100 km2-es vízgyűjtővel rendelkező vízfolyások regionális 100 km2-es rendelkező vízfolyások regionális km2-es vízgyűjtővel rendelkező folyók osztva –– 1000 km2-es vízgyűjtővel rendelkező folyók tovább tovább osztva A térképen aavízgyűjtővel javított OTAB-állomány szerinti vízfolyások szerepelnek, A1000 térképen javított OTAB-állomány szerinti vízfolyások szerepelnek, vízgyűjtőnként csoportokat alkotnak vízgyűjtőnként csoportokat alkotnak ----- domborzati domborzati kategóriák kategóriák szerint szerint részvízgyűjtők szerint részvízgyűjtők szerint kivéve kivéve aa csatornákat csatornákat
Vízfolyások víztestei
m ódszertan módszertan
az ellenőrzött állományban szerepel az OTAB 3.1 vízfolyások fedvénye
Vízfolyások víztestei
Alapv áltozat Alapváltozat
aa tipol ógia kkövetkezetes övetkezetes alkalmaz ásával, tipológia alkalmazásával, << 100 100 km km22 szakaszok szakaszok csoportokat csoportokat alkotnak alkotnak
V g y. t e r.
Domborzat <100 (cs) 100 – 500 500 – 1000 1000 – 5000 5000 - 10000 > 10000
összesen
> 500 m 5 0 0 0 0 0
200-500 m 13 20 3 2 0 0
5
38
< 200 m 18 96 23 19 8 22
186
összesen
36 116 26 21 8 22 229
Vízfolyások víztestei
1. vváltozat áltozat
(alap övid szakaszok ás besorol ása) (alap ++ aa rrövid szakaszok m más besorolása)
V g y. t e r.
Domborzat <100 (cs) 100 – 500 500 – 1000 1000 – 5000 5000 - 10000 > 10000
összesen
> 500 m 5 0 0 0 0 0 0
5
200-500 m 13 2016 3 1 2 0 0
38 32
< 200 m 18 9678 23 19 19 8 22
186164
összesen
36 31 116 94 26 20 21 8 22 229 196
Vízfolyások víztestei
2. vváltozat áltozat
(1. ált. ++ aa 100 -es kateg óriában (1. V Vált. 100 –– 500 500 km2 km2-es kategóriában az ással kapcsolatban llók öösszevonásával) sszevonásával) az egym egymással kapcsolatban áállók
V g y. t e r.
Domborzat <100 (cs) 100 – 500 500 – 1000 1000 – 5000 5000 - 10000 > 10000
összesen
> 500 m 0 0 0 0 0 0
200-500 m 13 16 1 2 0 0
0
32
< 200 m 18 78 68 19 19 8 22
164154
összesen
31 94 84 20 21 8 22 196 186
Vízfolyások víztestei
3. vváltozat áltozat
(1. ált. ++ aa 100 -es kateg óriában csoportos ítás (1. V Vált. 100 –– 500 500 km2 km2-es kategóriában csoportosítás kiv éve azokat, -es szakasza kivéve azokat, amelyeknek amelyeknek van van >> 500 500 km km-es szakasza is) is)
V g y. t e r.
Domborzat <100 (cs) 100 – 500 500 – 1000 1000 – 5000 5000 - 10000 > 10000
összesen
> 500 m 0 0 0 0 0 0
200-500 m 13 16 1 2 0 0
0
32
< 200 m összesen 31 18 7816 cs + 1794 45 20 19 21 19 8 8 22 22
164115
196 147
Víztestek kijelölésének finomítása vízfolyásokon
Új paraméterek a tipológiában? Megfelelő informatikai háttér a számításokhoz Hol jelent valójában új víztestet? Egy másik megközelítés…
Térinformatikai és adatbázis háttér Kód: Kód: Név: Név: Vízgy. Vízgy.terület: terület: Hossz: Hossz:
7_0_3_395 7_0_3_395 Fekete Feketevíz víz p. p. 1725 km2 1725 km2 33 33km km
Szélesség: 2.0 Szélesség: 2.0m m AAhullámtér szélessége: 20 m hullámtér szélessége: 20 m Középvízi Középvíziátl. átl.mélység: mélység: 1.0 1.0m m Közepes befolyás: 3.0 m3/s Közepes befolyás: 3.0 m3/s Közepes 3.5 Közepeskifolyás: kifolyás: 3.5m3/s m3/s ….. ….. Average Averagetravel traveltime: time: 0,2nap 0,2nap ….. …..
Víztestek kijelölésének finomítása vízfolyásokon
Új paraméterek a tipológiában? Megfelelő informatikai háttér a számításokhoz Hol jelent valójában új víztestet? Egy másik megközelítés…
Az emberi tevékenység hatása: •
a típusra (a tipológia paramétereire) ható tevékenységek az erősen módosított víztestek lehatárolása
•
a vízminőséget befolyásoló tevékenységek kritikus vízminőségi állapotú vízterek lehatárolása
V íztestek kijel ölése áállóvizek llóvizek eset én Víztestek kijelölése esetén Szempontok állóvizek esetén: • iv óvíztározók, term észetvédelem alatt áálló lló ivóvíztározók, természetvédelem áállóvizek llóvizek kiv álasztása kiválasztása • 50 ha -nál nagyobb áállóvizek llóvizek ha-nál • egy ttó/tározó ó/tározó -> egy vvíztér, íztér, --> ((kivéve, kivéve, ha ö sszevonhatók vagy fel kell összevonhatók bontani, mint pl. Kis -Balaton) Kis-Balaton) • tipol ógia szerinti besorol ás tipológia besorolás • tipol ógia éés s eelőzetes lőzetes áállapotértékelés llapotértékelés ut án tipológia után esetleges ö sszevonások rrégiónként égiónként összevonások
V íztestek kijel ölése áállóvizek llóvizek eset én Víztestek kijelölése esetén
Csoportos ítási Csoportosítási lehet őségek lehetőségek
A felszíni vizek jellemzéséhez szükséges adatok A vvíztesteket íztesteket 2004 -ig aa ttípusba ípusba sorol áshoz 2004-ig soroláshoz kiv álasztott param éterek alapj án kell jellemezni kiválasztott paraméterek alapján morfológiai, morfológiai, geológiai, geológiai, meteorológiai, meteorológiai, hidrológiai, hidrológiai, természetes természetes vízminőségi vízminőségi jellemzők jellemzők (?) (?)
D önteni kell Dönteni éges vagy az er ősen m ódosított áállapotról llapotról a term észetes, aa mesters természetes, mesterséges erősen módosított igen
nem
Az emberi tevékenység megváltoztatta a vízfolyás jellegét, elfogadható ?
igen
Az emberi ékenység jellemz ői emberi tev tevékenység jellemzői
Az emberi tevékenység jellemzői • Jelentős vízkivételek (hely, (hely, mennyiség, mennyiség, évszakos évszakos ingadozás) ingadozás)
• Jelentős beavatkozások a lefolyási viszonyokba (tározás, (tározás, átvezetés, átvezetés, földhasználat, földhasználat, belvízvédelem) belvízvédelem)
• Jelentős mederrendezési, kotrási munkák • Települési, ipari és mezőgazdasági eredetű pontszerű szennyezőforrások jellemzői • Nem-pontszerű szennyezőforrások jellemzői • A földhasználat jellemzői • Kiegészítő információk az emberi és a környezeti kockázat értékeléséhez
Az állapotértékeléshez és a minősítéshez szükséges adatok (monitoring!) • biológiai jellemzők:
fitoplankton fitoplankton (csak (csak tavak tavak esetén), esetén), növényzet, növényzet, gerinctelenek, gerinctelenek, halak halak
• hidrológiai jellemzők, folyók esetén:
lefolyás, lefolyás, áramlási áramlási viszonyok, viszonyok, folytonosság, folytonosság, aa felszín felszín alatti alatti vizekkel vizekkel való való kapcsolat kapcsolat
• hidrológiai jellemzők, tavak esetén: hozzáfolyás, hozzáfolyás, tartózkodási tartózkodási idő, idő, aa felszín felszín alatti alatti vizekkel vizekkel való való kapcsolat kapcsolat
• morfológiai jellemzők
geometriai geometriai jellemzők, jellemzők, üledék, üledék, mederanyag, mederanyag, partmenti partmenti sáv sáv jellege jellege
• fizikai és általános kémiai jellemzők:
hőmérséklet, hőmérséklet, oxigén-ellátottság, oxigén-ellátottság, sótartalom, sótartalom, savasodási savasodási állapot, állapot, tápanyagok tápanyagok
• egyéb kémiai komponensek:
bármilyen bármilyen mennyiségben mennyiségben bevezetett bevezetett kiemelt kiemelt szennyezőanyagok szennyezőanyagok és és jelentős jelentős mennyiségben mennyiségben bevezetett bevezetett szennyezőanyagok szennyezőanyagok
A felszín alatti víztestek kijelölése A VKI követelményei: Felszín alatti víztest: vízvezető rétegek telített zónájában lehatárolt víztömeg. (2. cikk, 2., 11. és 12. pontok), A felszín alatti víztesteket, ahol határaik nem esnek egybe, a felszíni vízgyűjtőhöz kell rendelni (3.cikk, 1. pont). Kijelölésének határideje: 2004. december Jelenlegi helyzet: A felszín alatti víztestek kijelöléséhez a Keretirányelv nem ad konkrét útmutatást. A hazai hagyományokat szem előtt tartva a következő hierarchikus megközelítést alkalmaztuk: 1. A víztartó kőzet típusa szerinti elkülönítés (karsztos, porózus és hasadékos). 2. A karsztos víztestek lehatárolása szerkezeti egységek, illetve hőmérséklet szerint; ezek alapján 10 hideg (Soproni hgs. is) és 7 melegvizű víztestet különítettünk el. 3. A porózus kőzetek víztesteit vertikálisan három részre osztottuk: talajvizek (az első, 10 m-nél mélyebb féligáteresztő réteg feletti, de legfeljebb 50 m vastag réteg telített zónája), rétegvizek és termálvizek, vízszintesen pedig kétszintű felbontást alkalmaztunk: 15 regionális hidrogeológiai egység (vízkivétel nélküli állapotban ezek peremein az oldalirányú áramlás elhanyagolható, tehát az összetartozó utánpótlódási és megcsapolási területek egy régióba tartoznak), illetve ezen belül a le- és feláramlási területek (ez utóbbi felosztás a talajvizek és a rétegvizek esetén 50-50-re növelte a víztestek számát); A mellékelt CD-n található víztestek a fenti szempontok szerint lettek kijelölve, felhasználva a VITUKI-ban rendelkezésre álló információkat (a feltártáság jelenlegi szintjét). A fav.apr projekt a fenti fedvények mellett tartalmazza a természetvédelmi szempontból kiemelt területeket, a sérülékeny működö vízbázisok már kijelölt és a távlati vízbázisok védőterületeit, valamint a 33/2000-es kormányhatározathoz tartozó „érzékenységi térkép” szerint az érzékeny felszín alatti vizek területeit. A karszt_víztestek.wmf, a porozus_viztestek1.wmf és a porozus_viztestek2.wmf file-ok a víztestek térképeit tartalmazzák (lásd a következő oldalakon).
-1-
-2-
-3-
-4-
A víztestek kijelölésének további fázisai: 1. A hasadékos kőzetek víztesteinek kijelölése, amennyiben a munkacsoport ezt szükségesnek látja. Ebben az esetén szintén a szerkezeti egységek jelenthetik a szétválasztás alapját. 2. A porózus termálvíztartók esetén a vízszintes felosztás a használathoz kötődő további feladat; 3. A hasadékos kőzetekbe beágyazódott lokális jelentőségű porózus vízadók víztest csoportokat alkotnak, ezek térképei a MÁFI-ban rendelkezésre állnak, a feladat csak a jelenlegi állománnyal való összefűzés. 4. Bármely típus esetén további felbontások lehetségesek és szükségesek a mennyiségi vagy minőségi szempontból kritikus állapot miatt (talajvízre érzékeny szárazföldi ökoszisztémák, alaphozamra érzékeny vízfolyásszakaszok utánpótlódási területei, veszélyben lévő védett területek, szennyezett vízterek). 5. A határokkal osztott víztestek esetén nemzetközi egyeztetés. A fentiek szerinti feloszás megfelelően rugalmas megközelítés biztosít a problémától függő felbontáshoz (hasznosítható vízkészlet, nem-pontszerű szennyezőforrások, pontszerű szennyezőforrások, érzékeny ökoszisztémákkal való kapcsolat). A felszíni vízgyűjtők (csak a három nagy vízgyűjtőt figyelembe véve) és a felszín alatti víztestek összhangja három területen igényel korrekciót: - a Mecsek teljes karsztos víztestét, illetve a kapcsolódó meleg karsztos víztesteket a Drávához célszerű sorolni, - a Tisza vízgyűjtője alá benyúló, de a dunántúli karsztos területekkel kapcsolatban álló termál karsztokat a Dunához soroljuk, - a Duna-Tisza közét a felszíni vízgyűjtő határokhoz kapcsolódva osztjuk fel, azzal, hogy a felszín alatti víztestek szempontjából közös tervezés szükséges (esetleg, mint speciális tervezési egység).
-5-
Jelenleg elkezdhető feladatok: A víztestek kijelölésével kapcsolatos egyetlen aktuális feladat a fentiekben ismertetett koncepció véleményezése (a többi feladat már a jellemzéshez kapcsolódik). Vízgyűjtő-gazdálkodási egységek kijelölése VKI követelmények: nincs Jelenlegi helyzet: A víztestek és a rész-vízgyűjtő közötti átmenetet jelentik a vízgyűjtő-gazdálkodási egységek. A legfontosabb szempont, hogy a nemzetközi rész-vízgyűjtő medencékhez való csatlakozás további felbontás nélkül megoldható legyen. Eszerint a Duna, a Dráva, a Tisza részvízgyűjtőjét kell elkülöníteni. (Az Ipoly vízgyűjtőjének leválasztása esetleg szintén szükséges lehet, de egyelőre ez nem áll fenn, a Dunához kapcsolva kezelhető). Ezen a szinten a felszín alatti víztestek is csatolhatók a kivételekkel kapcsolatban l. a felszín alatti víztestekről szóló részt. A három nagy vízgyűjtőre a VKI által megkövetelt vízgyűjtőgazdálkodási tervezés minden fázisát el kell végezni, az EU követelményeknek megfelelő dokumentáció azonban nem szükséges (a jelenlegi helyzet szerint csak országos jelentést kell leadnunk). Különleges szempontok indokolhatják, hogy egyes területekkel kiemelten foglakozzunk, ez azonban nem teljeskörű, a tervezésnek csak egyes részfeladatait jelenti. Ebbe a körbe tartozhat a Balaton vízgyűjtője, a Dunántúli-középhegység karsztvidéke, a Szigetköz, a Rába vízgyűjtője (az Ausztriával történő egyeztetések miatt), a Tisza Tokaj és Szolnok közötti jobb parti vízgyűjtője (az Északiközéphegység és a Szlovákiával való kapcsolatok miatt). A fenti lehetséges változatot foglaltuk össze a vízgazdalkodasi_egysegek.wmf fileban (lásd a következő oldalon). Más tervezési egységek is javasolhatók, illetve ezek köre a releváns problémákhoz kapcsolódva tervezési ciklusonként változhat. Természetesen a kijelölésnek lehetnek egyéb, adminisztratív szempontjai is, ezzel most nem foglalkozunk. Jelenleg elkezdhető feladat: A Kormányhatározat által megadott határidő 2002. szeptember 30. Döntést igényelő feladat, amelynek előkészítéséhez kérjük a területi hatóságok véleményét.
-6-
-7-
AZ AZEU EUVÍZ VÍZKERETIRÁNYELV KERETIRÁNYELV HAZAI HAZAIALKALMAZÁSA ALKALMAZÁSA
felsz íni alatti íztestek kijel ölése felszíni alatti vvíztestek kijelölése éés s jellemz ése jellemzése Simonffy Zoltán MTA Vízgazdálkodási Kutatócsoport Liebe Pál VITUKI Rt. Albert Kornél VITUKI Rt. Fonyó György MTA Vízgazdálkodási Kutatócsoport
A víztest ddefinició efinició szerint szerint:: ” … a felsz ín alatti vvíznek íznek egy vvíztartón íztartón vagy vvíztartókon íztartókon bel ül felszín belül lehat árolható rrészét észét jelenti ” lehatárolható jelenti”
A ffelszín elszín alatti én nincsenek ötelező ttípusok, ípusok, alatti vizek vizek eset esetén nincsenek kkötelező de a hazai átosságokat figyelembe vvéve éve éérdemes, rdemes, hazai saj sajátosságokat szempontok: • a vvíztartó íztartó ttípusa: ípusa: •• karszt karszt
•• hasad ékos hasadékos (csak álják, illetve ásokat ttáplál) áplál) (csak ott ott ahol ahol haszn használják, illetve forr forrásokat •• por ózus porózus
• vvízföldtani ízföldtani (szerkezeti) égek, illetve (szerkezeti) egys egységek, felsz ín alatti ízgyűjtők felszín alatti vvízgyűjtők • ááramlási ramlási jelleg s fel áramlási ter ületek) jelleg (le (le éés feláramlási területek)
V íztestek karsztos vvízadóban ízadóban Víztestek Hideg Hideg karszt: karszt:
utánpótlódási utánpótlódási (nyílt (nyílt karszt) karszt) és és megcsapolási megcsapolási (források) (források) területek területek egy egy szerkezeti szerkezeti egységen egységen belül belül
Meleg Meleg karszt: karszt:
az az utánpótlódást utánpótlódást biztosító biztosító hideg hideg karszt karszt szerint szerint szeparálva szeparálva
10 Hideg és 6 meleg karszt víztest
Víztestek porózus vízadókban
Az sszetartozó Az öösszetartozó ut ánpótlódási éés s utánpótlódási megcsapol ási megcsapolási ter ületek egy területek egy vvízföldtani ízföldtani egys égen bel ül egységen belül
15 region ális vvízföldtani ízföldtani egys ég regionális egység
Víztestek porózus vízadóban Lokális Lokális jelentőségű jelentőségű porózus porózus vízadó vízadó
talajvíz
rétegvíz
Hideg karszt
Hasadékvíz termál karszt(> 30 oC)
termálvíz (> 30 oC) Porózus kőzetben
terep talajvíztest
rétegvíztest
termálvíztest
Víztestek porózus vízadóban
Leáramlási Leáramlási (beszivárgási (beszivárgási területek területek további további felosztása felosztása aa megcsapolási megcsapolási hely hely szerint szerint feláramlási feláramlási leáramlási leáramlási terület terület
47 – 47 víztest a talaj- és rétegvíz tartóban 15 - 30 a termálvíztartóban kb. 10 lokális víztest csoport hegyvidéki területen
Az üli Az ezen ezen bel belüli heterogenit ásokat heterogenitásokat aa vvíztestek íztestek szempontj ából szempontjából elhanyagoljuk elhanyagoljuk
Lok ális jelent őségű vvíztestek íztestek Lokális jelentőségű Kritikus llapotú vvíztestek íztestek Kritikus áállapotú •• vvízkivételek ízkivételek miatt miatt •• min őség miatt minőség miatt Érzékeny felszíni víz melletti talajvíztest, növényzet, természetvédelem Települések alatti szennyezett talajvíztest
csoportos ítási csoportosítási lehet őségek !! lehetőségek !!
Vízbázisok védőidomai
Esetleg édett ter ületek Esetleg vvédett területek •• term észetvédelem természetvédelem •• vvízbázisok ízbázisok vvédőidomai édőidomai ((elérési elérési id ő?) idő?) Nyílt karszt
Felszín alatti víztestek jellemzése
Első fázis
• az utánpótlódási területek fedőrétegeinek típusa • van-e kapcsolat felszíni vizekkel és szárazföldi ökoszisztémákkal • az emberi tevékenység jellemzői
• vízkivételek (hely, mennyiség), • mesterséges vízpótlás jellemzői • települési, ipari és mezőgazdasági eredetű pontszerű szennyezőforrások jellemzői • nem-pontszerű szennyezőforrások jellemzői
Felszín alatti víztestek jellemzése Második fázis, csak kritikus víztestekre • részletes geológiai és hidrogeológiai információk • sokévi átlagos beszivárgás • vízforgalom a kapcsolódó felszíni vizekkel és szárazföldi ökoszisztémákkal • az utánpótlódási területek földhasználatának jellemzői • a víztest kémiai összetétele, kimutatva az emberi hatásokat • vízkivételek és visszatáplálások minőségi jellemzői
Felszín alatti víztestek mennyiségi állapota
JJó ó mennyis égi áállapot: llapot: mennyiségi
•• a v ízkivétel kisebb, ánpótlódás, cs ökkentve vízkivétel kisebb, mint mint az az ut utánpótlódás, csökkentve
a felsz íni vvíztest íztest sz ámára sz ükséges alaphozammal éés s felszíni számára szükséges éés s az ö koszisztémáknak fontos talajv ízpárolgással ökoszisztémáknak talajvízpárolgással • a vvízszintek ízszintek megfelelnek a kapcsol ódó felsz íni kapcsolódó felszíni vvíztestek íztestek éés s sz árazföldi ö koszisztémák jjó ó áállapotának llapotának szárazföldi ökoszisztémák • a vvízkivételek ízkivételek hat ására megv áltozó ááramlási ramlási ir ány hatására megváltozó irány nem okoz vvízminőség ízminőség roml ást romlást
JJó ó min őségi áállapot: llapot: minőségi • valamennyi komponens megfelel a kkörnyezeti örnyezeti kkövetelményeknek övetelményeknek • a felsz ín alatti vvíztest íztest kkémiai émiai áállapota llapota a ttőle őle ffüggő üggő felszín felsz íni vvíztestek íztestek éés s sz árazföldi ö koszisztémák felszíni szárazföldi ökoszisztémák áállapotát llapotát nem vesz élyezteti veszélyezteti
