Az EU mezőgazdasági politikája Dr. Csapó János egyetemi tanársegéd
A KAP története 1950-es évek – II. világháború pusztítása – mezőgazdaság megbénult, – Élelmiszer ellátás bizonytalansága.
12 éves – 3 periódusból álló időszakra tervezték, – Első rendszabályok – 1962 – Egész rendszer 1968-ra épült ki. A korai KAP jellemzői: • Jobb élelmiszer-termelékenységre ösztönzött, • Elérhető áru, stabil élelmiszer, biztosítása volt a globális cél, • Életképes mezőgazdasági szektor megteremtése.
A korai KAP eszközei: • Támogatások és árgaranciák a termelésösztönzés érdekében, • A gazdálkodás átszervezésére anyagi támogatás nyújtása, (agrárbefektetések segítése, gazdaságok növekedésének ösztönzése, alkalmazkodási képesség javítása)
A korai KAP eredményei Siker – mert önellátóvá vált az EU (1970-es évekre), Első problémák az 1980-as években: – Túltermelés, állandósuló termékfelesleg! Export (támogatások segítségével)
Tárolás vagy megsemmisítés
Jelentős költségvetési beavatkozás, Torzították a világpiacot, Népszerűtlen a fogyasztók és az adófizetők körében.
A változtatás szükségessége: „A KAP-nak meg kell változnia!”
1990-es évek riói „Föld-Csúcs” mezőgazdaság Fenntarthatóságának kérdésköre
Változások a KAP-ban az 1990-es években Intézkedések: – Termelési korlátozások (kvótarendszer bevezetése), – Hangsúly a környezetre érzékeny gazdálkodás ösztönzésére, – A piaci viszonyok fokozottabb megjelenése, – Közvetlen jövedelem támogatások, – Megszabták a mezőgazdasági költségvetés felső határát, – Reagálniuk kellett a közösségi prioritások változására. Változást hozott a vidékfejlesztési politikában is.
Vidéki kezdeményezések támogatása, Segítette a gazdaságok diverzifikációját, Javította a termények piacra vitelét,
Változások a KAP-ban az 1990-es években Politikai eszközök a túltermelés csökkentése érdekében: – A földek bizonyos százalékának előbb önkéntes, majd kötelező parlagon hagyása, – Kvótarendszer bevezetése - túltermelés büntetése: a kvóta feletti mennyiség csak emelt áron, – Terményterület, állatok számának szabályozása, – Az export támogatás csökkentése ( az árkompenzáció csökkentése) – de a hatás nem teljes, a támogatás csökkent, de az export értéke tovább növekedett.
A KAP reformja 2003-ban Újabb intézkedés sorozat: – A kereslet vezérli a piacot figyelembe veszi a fogyasztók és az adófizetők érdekeit, Az uniós termelőknek biztosítja a szabad termékválasztást.
– A támogatások függetlenednek a termék fajtájától és előállított mennyiségétől, Múltban: aki többet termelt – több támogatást kapott, Jövő: közvetlen támogatás, de nem kötik a termeléshez,
– Környezetvédelmi, élelmiszer-biztonsági, egészségügyi szabályozások szigorodása (új társadalmi igények), – A termelés és a támogatás összekapcsolódásának szétválasztása – versenyképesebb és piacorientáltabb termelés.
A KAP jelenlegi rendszere Költségvetési szempontból stabil, megfelelő ellenőrzés alatt áll, – Középtávon jól előrelátható (tervezhető), – Az EU költségvetésen belül folyamatosan csökken relatív jelentősége (DE EU költségvetésének továbbra is 40%-át teszi ki! – 1990 – 65%, 2013 – 35%)
Kompatibilis a piaci verseny nemzetközi szabályaival (WTO szabályok), Környezetbarát (támogatási kifizetéseknél környezetvédelmi, egészségügyi és állatjóléti szempontok), „Vidékfejlesztés” pillér jelentőségének fokozatos növekedés
A közösségi szabályozó eszközök Külső védelem – sokáig a legfontosabb elem – Magas vámok, a világpiaci és a belső árak közötti különbség alapján importlefölözés, – Magas belső árak kialakulását biztosította és a konkurensek kizárását, – 1994-től csökkent a szerepe, a piacvédelem csak vámokkal.
Intézményes árak – EU számos termékre megállapít intézményes árat – piacszabályozás alapja.
A közösségi szabályozó eszközök Exporttámogatás: – Magasabb belső piaci és az alacsonyabb világpiaci árak különbségének kiegyenlítése, – WTO megállapodás korlátozza a használatát.
Intervenció: – Célja a piaci zavarok kezelése, – Közösség által finanszírozott felvásárlások Nagyobb mennyiségű terméket vonnak ki a piacról, melyet később értékesítenek, A belső piaci átlagár felett van az intervenciós ár.
A közösségi szabályozó eszközök Termelési támogatások: – Bizonyos termékek termelői normatív támogatást kapnak, Területnagyság vagy termelési kvóta alapján.
Közvetlen termelői kifizetések: – 1992-ben vezették be, szerepe növekszik, – Célja a termelői jövedelem közvetlen, normatív kiegészítése.
Közvetett termeléskorlátozó intézkedések – 1992-ben kötelező ugaroltatás bevezetése, – Kvótákhoz kötött támogatások.
A KAP költségei Az EU költségvetésében a kiadási oldal nagy részét tette ki (maximálisan 65% is volt!) de mára megváltozott, – A csökkenés okai: Szigorúbb költségvetési fegyelem, EU növekvő aktivitása más célkitűzések megvalósítására, A KAP sorozatos reformjai.
Forrása - EMOGA
A KAP kiadásainak változásai
Az EU a mezőgazdasági termékek világpiacán Jelentős importőr az agrártermékek, jelentős exportőr a feldolgozott termékek piacán, A fejlődő országokból exportált agrártermékek Fő világpiaci kereskedők és fejlődő országok legnagyobb piaca (2000-2002-es átlag) – legelőször biztosított vám- és kvótamentességet a kevésbé fejlett országokból érkező termékek számára,
Vezető szerepet játszik a globális kereskedelmi egyezmények létrehozásában – WTO Dohai Fejlesztési Ütemterv – kereskedelem liberalizációja érdekében
Az EU a mezőgazdasági termékek világpiacán
Források A növekedés útja, az EU gazdasága. www.europa.eu.int PROBÁLD F. (szerk.) (2000): Európa Regionális Földrajza – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000. 580 p. Probáld F., 2000. CD-rom A CIA adattára: www.cia.odci.gov The University of Texas at Austin térképtára (www.lib.utexas.edu/maps) Előadásjegyzetek (Dr. Aubert Antal: Európa regionális földrajza c. tantárgy) Az Európai Unió hivatalos honlapja: www.europa.eu.int Dr. Kengyel Ákos előadásai
