Az EU jogrendje
I. EK=elsı EK=elsı igazá igazán nemzetek feletti szervezı szervezıdés
A nemzetkö nemzetközi jog és az EK jog A jogforrá jogforrási rendszer tagolá tagolása
Az elsı elsıdleges kö közössé sségi jog - Az alapí alapító szerzı szerzıdések
- Az alapszerzı alapszerzıdések módosí dosítása - A csatlakozá csatlakozási szerzı szerzıdések - Az alapszerzı alapszerzıdések tartalma
- A terü területi hatá hatály - az íratlan primer jog 2009.02.23.
Agrárgazdaságtani és Társadalomtudományi Tanszék
I. EK=elsı EK=elsı igazá igazán nemzetek feletti szervezı szervezıdés
Az EK szé szélesebb hatá hatáskö skörrel rendelkezik, mint a tö többi nemzetkö nemzetközi szervezet. Az EK joga a tagá tagállamok jogrendszeré jogrendszerét jelentı jelentısen áthatja és ré részben átfedi. A kö közössé sségi jognak elsı elsıdlegessé dlegessége van a tagá tagállamok nemzeti jogrendszeré jogrendszerével szemben. A kö közössé sségi jog folyamatosan kialakuló kialakuló és fejlı fejlıdı rendszer, mely elsı elsısorban az integrá integráció ció menté mentén alakul.
Több mint az alkotó alkotó államok puszta közössé ssége. Olyan új jogrendszert jelent a nemzetkö nemzetközi jogban, amely a szuverenitá szuverenitásukat a Közössé sségre önké nként átruhá truházó tagá tagállamok javá javára mő mőködik. A kö közössé sségi jognak nemcsak a tagá tagállamok, de az egyé egyének is alanyai. Az EK jog olyan jogokat és kö kötelezettsé telezettségeket teremt az egyé egyének szá számára, melyeket bí bíróság elı elıtt érvé rvényesí nyesíthetnek.
II. A jogforrá jogforrási rendszer tagolá tagolása - Az Unió Unió valamely pillé pillérében folytatott együ együttmő ttmőködésre vonatkozó vonatkozó jog ( a Közössé sségek joga, Kö Közös Kül- és Bizonsá á gpolitika joga, stb.) Bizons stb.) -Alanyi jogforrá jogforrások szerint (tagá (tagállamok, Unió Unió inté intézmé zményei). Ezen a csoporton belü belül beszé beszélhetü lhetünk elsı elsıdleges (primary law, law, droit primaire - droit originarie) originarie) és másodlagos jogró jogról (secondary (secondary law, law, droit secondairesecondairedroit dérivé rivé)
1
II/1. Az elsı elsıdleges és a má másodlagos jog eredete Az elsı elsıdleges jog alkotó alkotói a TAGÁ TAGÁLLAMOK. A má másodlagos jog alkotó alkotói a jogalkotá jogalkotásra felhatalmazott inté intézmé zmények. Jogforrá Jogforrásnak tekintjü tekintjük az Euró Európai Bíróság esetjogá esetjogát, jogelveket, jogelveket, illetve az alapvetı alapvetı jogok érvé rvényesü nyesülését is.
III/1. Az alapí alapító szerzı szerzıdések ESZAK, vagy Pá Párizsi Szerzı Szerzıdés - 1951. ápr.18 pr.18 - hatá hatályba lé lépett 1952. jú június 23. Lejá Lejárt 2002. jú június 2323-án. EGK, vagy Ró Római Szerzı Szerzıdés és EURATOM Szerzı Szerzıdés - 1957.má 1957.március 25 - hatá hatályba lé lépett 1958. januá január 1. Az elı elızı szerzı szerzıdések mó módosí dosításai:
– Egysé Egységes Euró Európai Okmá Okmány - 1986 febr. febr. 28. - hatá hatályba lé lépett 1987. jú július 1.
III. Az elsı elsıdleges jogforrá jogforrások
Ide tartoznak: – az alapí alapító szerzı szerzıdések (alapszerzı (alapszerzıdések) – az ezekhez csatolt jegyzı jegyzıkönyvek (protocols), protocols), nyilatkozatok (declarations). declarations). – a csatlakozá csatlakozási szerzı szerzıdések – a tagá tagállamok által kö kötött megá megállapodá llapodások, sok, az általuk elfogadott aktusok. aktusok. – az EU alkotmá rtá ák alkotmányjogi szerzı szerzıdése (aláí (aláírt 2004 októ októberé berében - ratifiká ratifikáció ciók!)
III/1. Az alapí alapító szerzı szerzıdések (folyt) – Az EUEU-ról szó szóló Maastrichti Szerzı Szerzıdés (1992. febr. febr. 7 -hatá hatályba lé lépett 1993. november 1.) által a Kö Közössé sségek alapí alapító szerzı szerzıdéseiben vé végrehajtott mó módosí dosítások. – Az Amszterdami Szerzı Szerzıdéssel (1997. okt.2 okt.2 - hatá hatályba lé lépett 1999. má május 1.) beiktatott módosí dosítások. – A Nizzai Szerzı Szerzıdéssel (2001. febr. febr. 2626hatá hatályba lé lépett 2003. febr.1) febr.1) beiktatott módosí dosítások.
2
III/1. Az alapszerzı alapszerzıdések módosí dosításának szabá szabályai
III/1. Az alapszerzı alapszerzıdések módosí dosításának szabá szabályai
Bármely tagá tagállam kormá kormánya, nya, vagy a Bizottsá Bizottság javaslatot tehet a Taná Tanácsnak az alapí alapító szerzı szerzıdések felü felülvizsgá lvizsgálatá latára. A Taná á cs pozití í v vé é lemé é Tan pozit v lem nye eseté esetén, a Taná Tanács elnö elnöke összehí sszehívja a kormá kormányok ké képviselı pviselıibı ibıl álló lló konferenciá konferenciát, hogy kö közös megegyezé megegyezéssel elfogadjá elfogadják a mó módosí dosító javaslato( javaslato(ka)t. ka)t. A monetá monetáris terü területre vonatkozó vonatkozó inté intézmé zményi mó módosí dosítások eseté esetében az Euró Európai Kö Központi Bank Kormá Kormányzó nyzó Taná Tanácsá csával is konzultá konzultálnak. A mó módosí dosítások a tagá tagállamok ratifiká ratifikálásai utá után lépnek hatá hatályba.
III/2. A szerzı szerzıdésekhez csatolt jegyzı jegyzıkönyvek - néhány pé példa
Az EK szerzı szerzıdés 311. cikke értelmé rtelmében a Szerzı Szerzıdéshez a tagá tagállamok egyeté egyetérté rtésével csatolt jegyzı jegyzıkönyvek annak integrá integráns ré részé szét képezik. pezik. Az Euró Európai Bí Bíróság Statú Statútumá tumáról szó szóló jegyzı jegyzıkönyv A kivá kiváltsá ltságokró gokról és mentessé mentességekrı gekrıl szó szóló jegyzı jegyzıkönyv A Kö Központi Bankok Euró Európai Rendszere ás az Euró Európai Kö Központi Bank Statú Statútumá tumáról szó szóló jegyzı jegyzıkönyv.
Az Euró Európai Bí Bíróság joggyakorlata egyes esetekben felfogható felfogható a Szerzı Szerzıdések bírói úton tö törté rténı módosí dosításának.
III/3. A csatlakozá csatlakozási szerzı szerzıdések
Dánia, Írorszá rország és az Egyesü Egyesült Kirá Királysá lyság csatlakozá csatlakozásáról szó szóló szerzı szerzıdés - hatá hatályba lé lépett 1973. januá január 1. Görögorszá gország csatlakozá csatlakozásáról szó szóló szerzı szerzıdés - hatá hatályba lépett 1981. januá január 1. Spanyolorszá Spanyolország és Portugá Portugália csatlakozá csatlakozásáról szó szóló szerzı szerzıdés - hatá hatályba lé lépett 1986. januá január 1. Ausztria, Finnorszá Finnország és Své Svédorszá dország csatlakozá csatlakozásáról szó szóló szerzı szerzıdés - hatá hatályba lé lépett 1995. januá január 1. Ciprus, Csehorszá Csehország, Észtorszá sztország, Magyarorszá Magyarország, Litvá Litvánia, Lettorszá Lettország, Má Málta, Szlová Szlovákia, Szlové Szlovénia és Lengyelorszá Lengyelország csatlakozá csatlakozásáról szó szóló szerzı szerzıdés (Athé (Athéni Szerzı Szerzıdés) hatá hatályba lé lép(ett p(ett)) 2004. má május 1.
3
III/4. A tagá tagállamok által kö kötött megá megállapodá llapodások, általuk elfogadott aktusok - példá ldák
III/3. A csatlakozá csatlakozási szerzı szerzıdések szabá szabályai
„Bármely euró európai állam ... az Unió Unió tagjá tagjává válhat. Kérelmé relmét a Taná Tanácshoz kell benyú benyújtania, amely egyhangú egyhangúsággal nyilatkozik a Bizottsá Bizottsággal való való konzultá konzultáció ció és az Euró Európai Parlament - tagjai abszolú abszolút tö többsé bbségének szavazatá szavazatával elfogadott hozzá hozzájárulá rulása utá után. A felvé felvétel felté feltételei és az Unió Unió alapí alapító szerzı szerzıdéseiben az ezzel já járó módosí dosítások a tagá tagállamok és a ké kérelmezı relmezı állam kö közötti megá megállapodá llapodás tá tárgyá rgyát ké képezik. Ezt a megá megállapodá llapodást minden szerzı szerzıdı állam sajá saját alkotmá alkotmányos szabá szabályainak megfelelı megfelelıen ratifiká ratifikálja.” lja.” (EUSZ 49. cikk)
Az egyetlen Taná Tanácsot és Bizottsá Bizottságot létrehozó trehozó megá megállapodá llapodás (1965 ápr. pr. 8. hatá hatályon kí kívül helyezte az Amszterdami Szerzı Szerzıdés. A Parlament kö költsé ltségveté gvetési hatá hatáskö skörét bıvítı megá á llapodá á sok (1971 é s 1977). meg llapod A Parlamenti ké képviselı pviselık kö közvetlen választá lasztásáról szó szóló megá megállapodá llapodás (1978)
V. Az alapszerzı alapszerzıdések terü területi hatá hatálya
IV. Az alapszerzı alapszerzıdések tartalma
ESZAK szerzı szerzıdés - hatá határozott idı idıre szó szólt. EGK+EURATOM+EU szerzı szerzıdés - hatá határozatlan idı idıre szó szól. A Szerzı Szerzıdések nem tartalmaznak felmondá felmondásra, kizá kizárásra vonatkozó vonatkozó rendelkezé rendelkezéseket. A tagá tagállamok szuverenitá szuverenitásának korlá korlátozá tozása a Közössé sség javá javára vé végleges jellegő jellegő - a Bí Bíróság a Costa v. Enel ügyben mondta ki. Ha valamely tagá tagállam kilé kilépni szá szándé ndékozna - a Szerzı Szerzıdésben ré résztvevı sztvevı államokkal tö törté rténı megá megállapodá llapodás útjá tján rendezhetı rendezhetı.
A tagá tagállamok terü területe Kivé Kivételek:
– Tagá Tagállamhoz tartozó tartozó terü területen nem, vagy a csak korlá korlátozottan érvé rvényesü nyesül a Szerzı Szerzıdés (Faeroe szigetek). – Nem a tagá tagállam terü területé letéhez tartozó tartozó terü területen a Szerzı Szerzıdés hatá hatályban van (Gibraltá (Gibraltár).
4
Az EU Alkotmá Alkotmányjogi Szerzı Szerzıdése 2004 októ rta október: A 25 tagá tagállam aláí aláírta Rómában az EU Alkotmá Alkotmányjogi Szerzı Szerzıdését. A ratifiká ratifikáció ciókra legfeljebb 2 év áll rendelkezé rendelkezésre. Utá Utána hatá hatályos. Több mint há háromszá romszáz oldalas dokumentum.
VI. Az íratlan primer kö közössé sségi jog
A Bí Bíróság által (is) formá formált általá ltalános jogelvek: – jóhiszem (good faith) faith) – jogbiztonsá jogbiztonság (legal (legal certainty) certainty) – megfelelı megfelelı gondossá gondosság (due (due diligence) diligence) – egyenlı egyenlıségi elv (principle (principle of equality) equality) – jogszerő jogszerő elvá elvárás (legitimate (legitimate expectation) expectation) – ará arányossá nyosság elve (principle (principle of proportionality) proportionality)
5
