Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szenátusának a október 1-jei ülésen meghozott határozatai. Határozatok tára

Szenátus ülésének jegyzőkönyve

2007. október 1.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szenátusának a 2007. október 1-jei ülésen meghozott határozatai Határozatok tára CLXXXI/2007. (X. 1.) Szen. sz. határozat a Szenátus Ügyrendi Bizottságának megválasztásáról. CLXXXII/2007. (X. 1.) Szen. sz. határozat a Szenátus 2007/2008. tanév I. félév ülés és munkatervéről. CLXXXIII/2007. (X. 1.) Szen. sz. határozat Dr. Zentai László az ELTE rektorhelyettesi megbízatására benyújtott pályázatának véleményezéséről. CLXXXIV/2007. (X. 1.) Szen. sz. határozat Dr. Dezső Márta egyetemi tanár Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék tanszékvezetői megbízatására benyújtott pályázatának véleményezéséről. CLXXXV/2007. (X. 1.) Szen. sz. határozat Dr. Rácz Lajos habil. egyetemi docens Állam- és Jogtudományi Kar Egyetemes Állam- és Jogtörténeti Tanszék tanszékvezetői megbízatására benyújtott pályázatának véleményezéséről. CLXXXVI/2007. (X. 1.) Szen. sz. határozat Dr. Fleck Zoltán habil. docens Állam- és Jogtudományi Kar Jogszociológiai Tanszék tanszékvezetői megbízatására benyújtott pályázatának véleményezéséről. CLXXXVII/2007. (X. 1.) Szen. sz. határozat Dr. Király Miklós habil. egyetemi docens Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi Magánjogi és Európai Gazdasági Jogi Tanszék tanszékvezetői megbízatására benyújtott pályázatának véleményezéséről. CLXXXVIII/2007. (X. 1.) Szen. sz. határozat Dr. Podráczky Judit főiskolai docens Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar Neveléstudományi Tanszék tanszékvezetői megbízatására benyújtott pályázatának véleményezéséről. CLXXXIX/2007. (X. 1.) Szen. sz. határozat az Egyetemi Doktori Tanács megválasztásáról. CXC/2007. (X. 1.) Szen. sz. határozat az ELTE Hallgatói Karrier- és Szolgáltató Központ létrehozásáról. CXCI/2007. (X. 1.) Szen. sz. határozat a GYFK, a PPK és a TÓFK szakmai együttműködésnek elveiről és szervezeti kereteiről. CXCII/2007. (X. 1.) Szen. sz. határozat az ELTE Konfuciusz Intézet Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadásáról. CXCIII/2007. (X. 1.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend 3.f. sz. mellékletének, a Természettudományi Kar Szervezeti és Működési Szabályzatának módosításáról. CXCIV/2007. (X. 1.) Szen. sz. határozat a 2007. évi felvételi eljárásról szóló tájékoztató elfogadásáról. CXCV/2007. (X. 1.) Szen. sz. határozat javaslattételről az ELTE vagyonkezelésében álló Bezerédi utcai ingatlan értékesítésére. CXCVI/2007. (X. 1.) Szen. sz. határozat az ELTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Alapszabálya Informatikai Kar Hallgatói Önkormányzat Alapszabályát tartalmazó melléklete módosításának jóváhagyásáról.


2007. október 1.

Az egyes érdemi és ügyrendi határozatok, bejelentések, kérdések és válaszok 1. Hudecz Ferenc rektor napirend előtt bejelentette, hogy Hámor Géza professor emeritus, a Tatai Természetvédelmi Terület és Szabadtéri Geológiai Múzeum volt igazgatója elhunyt. A Szenátus egyperces néma felállással adózott emlékének. 2. Hudecz Ferenc rektor napirend előtt bejelentette, hogy Forgó Melinda Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnöki megbízatása lejárt, az új elnök Cseszregi Tamás eddigi alelnök, aki a Bölcsészettudományi Kar és az Állam- és Jogtudományi Kar hallgatója. 3. Hudecz Ferenc rektor bejelentette, hogy Lovász László akadémikus, egyetemi tanár, a TTK professzora kapta idén a Bolyai-díjat. 4. Hudecz Ferenc rektor ezt követően bemutatta Antoni Györgyit a Tudományszervezési, Pályázati és Innovációs Központ új igazgatóját. 5. Hudecz Ferenc rektor örömmel nyugtázta, hogy a Kutatók Éjszakája rendezvény nagy sikerrel került megszervezésre, megköszönte a közreműködést. 6. A Szenátus ezt követően Hudecz Ferenc rektor előterjesztésére, vita nélkül 31 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül meghozta a CLXXXI/2007. (X. 1.) Szen. sz. határozatát a Szenátus Ügyrendi Bizottságának megválasztásáról. A tagok: Véghelyi Józsefné főiskolai docens (TÓFK), Buzás Sándor (nem oktató-kutató dolgozók képviselője), Petrovits Nándor (ÁJTK HÖK). 7. A Szenátus a kiküldött napirendet a kiküldöttnek megfelelően 32 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta. 8. A Szenátus Hudecz Ferenc rektor előterjesztésére, Rónay Zoltán főtitkár és Szabó Zoltán elnök (FDSz) hozzászólásával, a helyszínen ismertetett módosítással, 32 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül CLXXXII/2007. (X. 1.) Szen. sz. határozatát a Szenátus 2007/2008. tanév I. félév ülés és munkatervéről. (1. sz. melléklet). 9. A Szenátus Hudecz Ferenc rektor előterjesztésére, vita nélkül 28 igen szavazattal, 2 ellenében és 1 érvénytelen szavazattal meghozta a CLXXXIII/2007. (X. 1.) Szen. sz. határozatát Dr. Zentai László az ELTE rektorhelyettesi megbízatására benyújtott pályázatának véleményezéséről. 10. Rónay Zoltán főtitkár tájékoztatta a Szenátust a másik rektorhelyettesi pályázat kiírásáról. 11. A Szenátus Hudecz Ferenc rektor előterjesztésére, vita nélkül 28 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CLXXXIV/2007. (X. 1.) Szen. sz. határozatát Dr. Dezső Márta egyetemi tanár Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék tanszékvezetői megbízatására benyújtott pályázatának véleményezéséről. 12. A Szenátus Hudecz Ferenc rektor előterjesztésére, vita nélkül 30 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CLXXXV/2007. (X. 1.) Szen. sz. határozatát Dr. Rácz Lajos habil. egyetemi docens Állam- és Jogtudományi Kar Egyetemes Állam- és Jogtörténeti Tanszék tanszékvezetői megbízatására benyújtott pályázatának véleményezéséről. 13. A Szenátus Hudecz Ferenc rektor előterjesztésére, vita nélkül 31 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CLXXXVI/2007. (X. 1.) Szen. sz. határozatát Dr. Fleck Zoltán habil. docens Állam- és Jogtudományi Kar Jogszociológiai Tanszék tanszékvezetői megbízatására benyújtott pályázatának véleményezéséről. 14. A Szenátus Hudecz Ferenc rektor előterjesztésére, vita nélkül 31 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CLXXXVII/2007. (X. 1.) Szen. sz. határozatát Dr. Király Miklós habil. egyetemi docens Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi Magánjogi és Európai Gazdasági Jogi Tanszék tanszékvezetői megbízatására benyújtott pályázatának véleményezéséről. 15. A Szenátus Hudecz Ferenc rektor előterjesztésére, vita nélkül 31 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CLXXXVIII/2007. (X. 1.) Szen. sz. határozatát Dr. Podráczky

2


2007. október 1.

Judit főiskolai docens Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar Neveléstudományi Tanszék tanszékvezetői megbízatására benyújtott pályázatának véleményezéséről. 16. A Szenátus Hudecz Ferenc rektor előterjesztésére, vita nélkül, 31 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a CLXXXIX/2007. (X. 1.) Szen. sz. határozatát az Egyetemi Doktori Tanács megválasztásáról (2. sz. melléklet). 17. A Szenátus Hudecz Ferenc rektor és Forgó Melinda elnök (EHÖK) előterjesztésére, Oláh Attila dékán (PPK), Michaletzky György dékán (TTK), Rudas Tamás dékán (TáTK), Dezső Tamás dékán (BTK), Keszei Ernő (TTK), Hortobágyi István főigazgató (TÓFK), Raczky Pál (BTK), Hunyady György (PPK), Juhászné Huszty Katalin gazdasági főigazgató hozzászólásával, 27 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 4 tartózkodás mellett meghozta a CXC/2007. (X. 1.) Szen. sz. határozatát az ELTE Hallgatói Karrier- és Szolgáltató Központ létrehozásáról (3. sz. melléklet). 18. A Szenátus Hudecz Ferenc rektor előterjesztésére, Balázs János (GyFK), Rudas Tamás dékán (TáTK)1, Németh Ágnes (ÁJTK), Rónay Zoltán főtitkár, Szabó Ákosné főigazgató (GyFK), Oláh Attila dékán (PPK), Juhászné Huszty Katalin gazdasági főigazgató, Cseszregi Tamás (EHÖK)2, Keszei Ernő (TTK), Hunyady György (PPK), Hortobágyi István főigazgató (TÓFK), Rónay Zoltán főtitkár hozzászólásával, 19 igen szavazattal, 9 ellenében, 4 tartózkodás mellett meghozta a CXCI/2007. (X. 1.) Szen. sz. határozatát a GYFK, a PPK és a TÓFK szakmai együttműködésnek elveiről és szervezeti kereteiről (4. sz. melléklet). 19. A Szenátus Rónay Zoltán főtitkár előterjesztésére, vita nélkül 26 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül meghozta a CXCII/2007. (X. 1.) Szen. sz. határozatát az ELTE Konfuciusz Intézet Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadásáról. 20. A Szenátus Rónay Zoltán főtitkár előterjesztésére, vita nélkül 25 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CXCIII/2007. (X. 1.) Szen. sz. határozatát az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend 3.f. sz. mellékletének, a Természettudományi Kar Szervezeti és Működési Szabályzatának módosításáról (5. sz. melléklet). 21. A Szenátus Székelyi Mária rektorhelyettes előterjesztésére, Hudecz Ferenc rektor, Michaletzky György dékán (TTK) hozzászólásával, 28 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül meghozta a CXCIV/2007. (X. 1.) Szen. sz. határozatát a 2007. évi felvételi eljárásról szóló tájékoztató elfogadásáról. 22. A Szenátus Juhászné Huszty Katalin gazdasági főigazgató előterjesztésére, Hortobágyi István főigazgató (TÓFK), Keszei Ernő (TTK) hozzászólásával, 28 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül meghozta a CXCV/2007. (X. 1.) Szen. sz. határozatát javaslattételről az ELTE vagyonkezelésében álló Bezerédi utcai ingatlan értékesítésére. 23. A Szenátus Rónay Zoltán főtitkár előterjesztésére, Cseszregi Tamás (EHÖK) hozzászólásával 28 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül meghozta a CXCVI/2007. (X. 1.) Szen. sz. határozatát az ELTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Alapszabálya Informatikai Kar Hallgatói Önkormányzat Alapszabályát tartalmazó melléklete módosításának jóváhagyásáról. 1

Ügyrendi javaslata: az SzMR 9. § (2) bekezdése vonatkozásában külön szavazást kér. A Szenátus az ügyrendi javaslatot 9 igen 18 ellenében, 5 tartózkodás mellett elvetette. Módosítási javaslata: az Újbuda Tudásközpont vezetőjének a Pedagogikum Központ Vezető Testületében való tanácskozási jogú tagságának törlésére irányul. A Szenátus a módosítási javaslatot 7 igen szavazattal 22 ellenében 3 tartózkodás mellett elvetette. 2 Módosítási javaslata: a) a Vezető Testületben további, a PK SzMSz-ben meghatározottak szerint delegált két hallgató tanácskozási joggal vegyen részt. Az előterjesztő a módosítási javaslatot befogadta. b) A Határozati Javaslat 3. b) pontjában a bizottságok egészüljenek ki 1-1 hallgatóval. Az előterjesztő a módosítási javaslatot befogadta.

3


2007. október 1.

24. Az egyebek között a) Székelyi Mária rektorhelyettes tájékoztatást adott a 2008. évi felvételi irányszámok megállapításának menetéről. A tájékoztató kapcsán Keszei Ernő (TTK) felvetette a kapacitásakkreditáció kérdését, továbbá, hogy a pályakövetés rendszerének bevezetésével milyen szakaszban van. Székelyi Mária, bejelentette, hogy pályázott az ELTE egy ilyen rendszer bevezetésére, de a vonatkozó jogszabályok nem írják elő, hogy a volt hallgatók adatot szolgáltassanak, ezért nincs eszköz a rendszer működtetéséhez. Stéger Csilla jelezte, hogy a kapacitás-akkreditáció 2009-ben kötelező. A pályakövetés országos rendszere még nem épült ki. Rudas Tamás dékán (TáTK) ehhez kapcsolódóan kérdezte, hogy a 2007-es felvételi eljárás szomorú tapasztalata az volt, hogy egy adott karon jelentkező, kapacitás is volt, az OKM mégsem engedte betölteni, kíván-e ez ellen tenni valamit az Egyetem. Székelyi Mária elmondta, hogy már jelezte az OKM felé az ELTE vezetése ezt az anomáliát. b) Ezt követően Hudecz Ferenc köszönetet mondott Székelyi Máriának rektorhelyettesi tevékenységéért. c) Hudecz Ferenc rektor ismertette a 2007. augusztus 20. alkalmából kitüntettek névsorát (6. sz. melléklet). d) Hudecz Ferenc rektor bejelentette, hogy Szingapúr miniszterelnökének honoris causa doktorrá avatása alkalmából 2007. október 9. napján 16 órakor rendkívüli szenátusi ülés lesz. e) Rónay Zoltán főtitkár bejelentette, hogy a Duna-menti Rektori Konferencia alelnökévé választotta Hudecz Ferenc rektort, aki így egy év elteltével az elnöki tisztséget is betölti.

Budapest, 2007. október 2.

Dr. Hudecz Ferenc rektor a Szenátus elnöke Hitelesítő: ………………………………………….. dr. Rónay Zoltán főtitkár a Szenátus titkára

4


2007. október 1.

1. sz. melléklet CLXXXII/2007. (X. 1.) Szen. sz. határozat a Szenátus 2007/2008. tanév I. félév ülés és munkatervéről. Október 1. 1. 2.

Javaslat a Szenátus 2007/2008. tanév I. félév ülés- és munkatervére Személyi ügyek a) rektorhelyettesi pályázatok véleményezése, b) tájékoztató rektorhelyettesi pályázat kiírásáról, c) Egyetemi Doktori Tanács megválasztása, d) tanszékvezetői pályázatok. 3. ELTE Hallgatói Karrier- és Szolgáltató Központ létrehozása 4. Előterjesztés a GYFK, a PPK és a TÓFK szakmai együttműködésének elveiről és szervezeti kereteiről 5. Konfuciusz Intézet SZMSZ-ének elfogadása 6. TTK kari SZMSZ módosítása 7. Tájékoztató a 2007. évi felvételi eljárásról 8. Ingatlanértékesítés 9. Az ELTE EHÖK Alapszabály módosításának jóváhagyása Kari tanácsok ülésének javasolt időpontja: 2007. szeptember 10-14. Ehhez anyagok kiküldése: 2007. szeptember 3. Október 29. 1. Tájékoztató beszámoló a 2006/2007. tanévről 2. Pályázati Szabályzat 3. Képzési Szabályzat 4. Képzési hozzájárulással kapcsolatos határozat 5. Foglalkoztatási Követelményrendszer módosítása 6. Minőségfejlesztési Szabályzat mellékleteinek jóváhagyása 7. Közalkalmazotti Szabályzat 8. Alumni szabályzat 9. Cégalapítás pályázatokon való részvételhez 10. Ingatlanértékesítés 11. Szaklétesítések 12. Tájékoztató az OKM által meghatározott 2008. évi felvételi irányszámokról Kari tanácsok ülésének javasolt időpontja: 2007. október 8-12. Ehhez anyagok kiküldése: 2007. október 1. November 26. 1. K+F+I stratégia 2. Vagyonkezelési Szabályzat 3. Az ELTE külügyi koncepciója 4. Az ELTE tehetséggondozási koncepciója 5. ELTE SzMSz felülvizsgálata a törvénymódosítás alapján 6. Szaklétesítések Kari tanácsok ülésének javasolt időpontja: 2007. november 12-17. Ehhez anyagok kiküldése: 2007. november 5. December 17. 1. Pedagogikum SZMSZ-ének elfogadása (a 2007. 10. 01-i szenátusi szavazás függvényében) 2. A Foglalkoztatási Követelményrendszer kötelező óraterhelési szabályai 3. Szakmai szabályzatok (Tűzvédelmi, Munkavédelmi, Rendészeti és Vagyonvédelmi) 4. Kollektív Szerződés 5. Szaklétesítések Kari tanácsok ülésének javasolt időpontja: 2007. december 3-10. Ehhez anyagok kiküldése: 2007. november 26. Budapest, 2007. október 1. Dr. Hudecz Ferenc s.k. rektor

5


2007. október 1.

2. sz. melléklet CLXXXIX/2007. (X. 1.) Szen. sz. határozat az Egyetemi Doktori Tanács megválasztásáról

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 67.§ (5) bekezdésének előírásai alapján és az Egyetemi Doktori Szabályzat 3.§-a értelmében az Egyetemi Doktori Tanács elnökének, illetve az egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban nem álló három tagjának személyére a rektor, a karokat képviselő tagjaira – az érintett karok kari tanácsaival való egyetértésben – a kari doktori tanácsok tesznek javaslatot. Az Egyetemi Doktori Tanács elnökét és tagjait a Szenátus választja meg. Az Egyetemi Doktori Tanács tagja továbbá a doktorandusz hallgatók által választott egy – tudományos fokozattal rendelkező – tag. A Szenátus az EDT szavazati joggal rendelkező póttagjait a karok javaslatainak beérkezését követően fogja megválasztani. Az Egyetemi doktori Tanács elnökének személyéről az alábbi határozatot hozza a Szenátus: a doktori ügyekért felelős rektorhelyettes A Magyar Tudományos Akadémiát és intézeteit képviselő tagok személyéről – a kari tanácsok egyetértésével - az alábbi határozatot hozza a Szenátus: Bölcsészettudományi terület képviselője: Dr. Török László akadémikus, MTA Régészeti Intézete Természettudományi terület képviselői: Dr. habil. Sarkadi Balázs akadémikus, egyetemi tanár, osztályvezető főorvos (OGyK) Dr. Tompa Kálmán DSc, tudományos tanácsadó, címzetes egyetemi tanár (MTA KFKI SzFKI) Az Egyetemi Doktori Tanács karokat képviselő tagjainak személyéről – a kari felterjesztések alapján – az alábbi határozatot hozza a Szenátus: Állam- és Jogtudományi Kar: Dr. Gönczöl Katalin DSc, egyetemi tanár Bölcsészettudományi Kar: Dr. Szabó Miklós akadémikus, egyetemi tanár Pedagógiai és Pszichológiai Kar: Dr. Hunyady György akadémikus, egyetemi tanár Természettudományi Kar: Dr. Nemes-Nagy József DSc, egyetemi tanár Informatika Kar: Dr. Schipp Ferenc DSc, egyetemi tanár Társadalomtudományi Kar: Dr. Némedi Dénes DSc, egyetemi tanár Budapest, 2007. október 1. Dr. Hudecz Ferenc s.k. rektor

6


2007. október 1.

3. sz. melléklet CXC/2007. (X. 1.) Szen. sz. határozat az ELTE Hallgatói Karrier- és Szolgáltató Központ létrehozásáról

Az Egyetem vezetése az Egyetemi Hallgatói Önkormányzattal egyetértésben kiemelten fontosnak tartja, hogy az Egyetem szervezeti egységeként Hallgatói Karrier- és Szolgáltató Központ (továbbiakban KK) működjön. A központ tevékenysége segíti a hallgatók felkészülését a diploma megszerzése utáni szakmai pályára, tudatos karrierépítésre és hozzájárul ahhoz, hogy az ELTE diploma társadalmi értéke is nagyobb legyen. Az Egyetem vezetése ugyancsak tisztában van azzal, hogy kötelezettséget is vállalt Hallgatói Karrier- és Szolgáltató Központ létrehozására és öt éven keresztüli fenntartására, amikor konzorciumi partnerként részt vesz a 2008. február 29-ig zajló ROP 3.3 projektben, amelynek keretében jelenleg a BTK Múzeum körúti épületében működik karrierközpontot. I. Előzmények A ROP 3.3 projekt végrehajtására létrejött projektszervezet által működtetett, a ROP pályázat által támogatott Karrierközpont eddigi tevékenységének vázlata: • az I. negyedévben beszerzésre került 5 db számítógép, 1 db laptop, 1 db projektor, 1 db nyomtató, 1 db fénymásoló, 18 db szék, 16 db asztal, 4 db szekrény; • Megtörtént az ügyfélfogadási iroda helyszín kialakítása, mely jelenleg az ELTE BTK épületében, a Múzeum krt. 4/a. alagsorában üzemel, 1 fő munkatárs fogadja az érdeklődő hallgatókat; • A Karrierközpont honlapja elkészült (karrier.elte.hu); a KK hirdetései minden HÖK iroda faliújságján elérhetőek, illetve az EXIT programmagazinban is megtalálhatók; • Tanácsadásokon (vállalkozói, életvezetési, karrier, pályaválasztási) részt vettek száma 126 ELTEs hallgató (2007. első félévi adat); • A munkaadók állás és gyakornoki hellyel való megkeresésének továbbítása a hallgatók felé; • Két konferencia megszervezése: „Felsőoktatás és Munkaerőpiac I-II”, 2006. áprilisában és novemberében, amelyen alkalmanként közel 200 fő vett részt; • Állásbörze megszervezése 2007. április 28-29., amelyen 32 cég képviseltette magát. A rendezvényen 1000 fő regisztrálta magát az információs pultnál, amely közel harmada a résztvevő látogatóknak; • Képzések: a projektmenedzsment és pályázatíró tréningen 106 ELTE hallgató vett részt, rendezvényszervező és gépírásképzésben 36 ELTE-s hallgató vett részt ingyenesen (2007. első félévi adat); • A KK által regisztrált hallgatók száma jelenleg meghaladja a 2000 főt

II. Javaslat az ELTE Hallgatói Karrier- és Szolgáltató Központjának létrehozására Az Előterjesztők javasolják – a ROP 3.3 projekt végrehajtására létrejött projektszervezet által megkezdett tevékenységekre épülő – egyetemi szervezeti egység létrehozását. A létrejövő ELTE Hallgatói Karrier- és Szolgáltató Központ célja, részben, hogy a 2008. március 1-ig terjedő időszakban (előkészítő szakasz) a folyó ROP 3.3. pályázat tapasztalatai és a nemzetközi gyakorlat alapján kidolgozza az ELTE sajátosságait figyelembe vevő koncepciót, a funkciók gyakorlati megvalósíthatóságának alapján kialakítsa a 2008. március 1. utáni működés konkrét tartalmát és teremtse meg az ehhez szükséges infrastruktúrát. Mindezen túl a Karrierközpont létrehozását az indokolja, hogy az ELTE a ROP 3.3. pályázatban kötelezettséget vállalt a Karrierközpont 5 éven keresztül való működtetésére.

7


2007. október 1.

Létrehozandó szervezeti egység neve: ELTE Hallgatói Karrier- és Szolgáltató Központ (ELTE KK) A létrehozás tervezett időpontja: a GT támogató döntését követően a Szenátus támogató döntése esetén 2007. október 1. A Karrierközpont tervezett tevékenységei: 1. A felsőoktatási törvényben kötelező intézményi tevékenységként meghatározott életpálya (életviteli, mentálhigiénés) tanácsadás 2. A karrierépítés elősegítését biztosító tevékenységek:

• Tanácsadás o általános, tanulmányi, o karrier, vállalkozási, • Képzések o Tréningek, tanfolyamok, kompetenciafejlesztésre irányuló képzések (gépírás, ECDL, álláskeresés, autóvezetés), o Készségfejlesztés (önismeret, kommunikáció, rendezvényszervezés), o MA/MSc felvételi előkészítők szervezése a karokkal együttműködésben, o önéletrajzírás több nyelven, o prezentációs kézségek fejlesztése.

3. Szolgáltatói tevékenységek • • • •

Szakmai gyakorlati, valamint gyakornoki és egyéb álláslehetőségek meghirdetése, ajánlása, Állásbörze szervezése, Ügyfélszolgálat kialakítása és üzemeltetése, Honlap üzemeltetés, hírlevelek szerkesztése, ’Útravaló’ végzősöknek szóló kiadvány elkészítése, • Hallgatói munkaerő-közvetítés, • Egyéb szolgáltatások (fénymásolás, fordítás, albérlet közvetítés), • A munkaerőpiac és a felsőoktatás viszonyával foglalkozó konferenciák szervezése. 4. Aktív kapcsolattartás a munkaerőpiac szereplőivel • Munkaerőpiaci lehetőségek monitoringja; • A munkaerőpiac elvárásainak követése, az elvárásokról történő visszajelzések; • Fiatal diplomások elhelyezkedésének támogatása

E tevékenységek a ROP pályázat keretén belül a jelenleg is működő Karrierközpont tapasztalataira támaszkodva valósulnak meg. A jelenleg működtetett Karrierközpont egy vezetőből és nyolc kari összekötőből áll. A Karrierközpont tervezett felépítése, finanszírozása: A rektor az ELTE KK vezetésére ideiglenes jelleggel az EHÖK egyetértésével megbízott vezetőt nevez ki. A vezető munkáját koordinátorok (3 fő) és asszisztensek (3 fő) segítik. Megfontolandó a kari összekötői rendszer fenntartása is, a konkrét működtetést azonban célszerű a létrejövő ELTE KK vezetőjére bízni. Az ELTE KK vezetőjének és munkatársainak díjazása 2008. február 29-ig a hallgatói maradványból erre a célra átcsoportosított 15 millió forint terhére történik az 1. sz. melléklet szerinti költségvetés alapján. Az ELTE KK vezetőjének és munkatársainak szerződése határozott idejű, 2008. február 29ével lejár. Az ELTE KK további öt éves fenntartásának konkrét feltételeit az alábbi paraméterek határozzák meg: • 2008. február 29-ig az ELTE KK megalkotja SzMSz-ét, 2008. március 1-től az ELTE KK a megalkotott SzMSz alapján működik. • 2008. február 29-ig az ELTE KK megalkotja középtávú stratégiáját. 8


•

2007. október 1.

Az egyetemi költségvetés készítésének szabályozott rendje szerint az ELTE KK elkészíti az ELTE GMF-el egyeztetett éves költségvetési tervét.

A 2008. március 1-ével kezdődő három-öt évre pályázat alapján a rektor – az Egyetemi Hallgatói Önkormányzattal egyetértésben – nevezi ki az ELTE KK vezetőjét. A KK elhelyezkedése a szervezeti struktúrában: Az ELTE Hallgatói Karrier- és Szolgáltató Központ önálló, közvetlenül a rektor alá rendelt szervezeti egység, amely költségvetési keretével a Gazdálkodási Szabályzatnak megfelelően önállóan gazdálkodik, és amelynek működéséért a szervezeti egység vezetője felelős. A szervezeti egység fizikai elhelyezése: Az ELTE KK az ügyfélszolgálat központi részeként a Quaestura Központi Hallgatói iroda és az EHÖK iroda ügyfélterében kerül elhelyezésre. A szervezeti egység működésére vonatkozó szabályok: Az ELTE KK szervezeti és működési szabályzatát úgy kell a Szenátus elé terjeszteni, hogy 2008. február 29-ig mód nyíljon annak elfogadására, a szervezeti és működési szabályzatban kell az előkészítő szakaszban kialakított feladat- és hatáskört és belső szervezetet rögzíteni.


Dr. Hudecz Ferenc s.k. rektor

1. sz. melléklet: Az ELTE KK költségvetés-tervezete 2008. február 29-ig 2. sz. melléklet: A ROP 3.3. pályázat/projekt tartalmi összefoglalása 3. sz. melléklet: A ROP 3.3. projekt konzorciumi tagonkénti pénzügyi kimutatása

9


2007. október 1.

Az ELTE KK szervezeti egység költségvetés tervezete 2008. február 29-ig Bérköltségek és azok járulékai: BELSŐ TERVEZÉS '2007 ELTE Karrierközpont

Költségvetési tervezési munkalap alapján

Megnevezés Vezető 51423 KÖLEKEDÉSI KÖLTSÉGTÉRÍTÉS (MUNK.-BA JÁRÁS,SAJÁT GK. 51424 ÉTKEZÉSI HOZZÁJÁRULÁS 51425 EGYÉB KÖLTSÉGTÉRÍTÉS (PEDAG. SZAKKÖNYV VÁSÁRLÁS) 5312 TB JÁRULÉK (29%) 5322 MUNKAADÓI JÁRULÉK (3%) 5332 EÜ HOZZÁJÁRULÁS (1950 FT/FŐ/HÓ, VAGY 11%) 53 MUNKÁLTATÓT TERHELŐ JÁRULÉK 51-53 SZEMÉLYI JUTTATÁSOK + MUNKÁLTATÓT TERH. JÁRULÉK 511215 13. HAVI ILLETMÉNY JÁRULÉKOKKAL

Alap bruttó/hó 270,00 0,00 2,00 0,00

Megnevezés Koordinátor 51423 KÖLEKEDÉSI KÖLTSÉGTÉRÍTÉS (MUNK.-BA JÁRÁS,SAJÁT GK. 51424 ÉTKEZÉSI HOZZÁJÁRULÁS 51425 EGYÉB KÖLTSÉGTÉRÍTÉS (PEDAG. SZAKKÖNYV VÁSÁRLÁS) 5312 TB JÁRULÉK (29%) 5322 MUNKAADÓI JÁRULÉK (3%) 5332 EÜ HOZZÁJÁRULÁS (1950 FT/FŐ/HÓ, VAGY 11%) 53 MUNKÁLTATÓT TERHELŐ JÁRULÉK 51-53 SZEMÉLYI JUTTATÁSOK + MUNKÁLTATÓT TERH. JÁRULÉK 511215 13. HAVI ILLETMÉNY JÁRULÉKOKKAL

Alap bruttó/hó 225,00 5,00 2,00 0,00

Megnevezés Aszisztens 51423 KÖLEKEDÉSI KÖLTSÉGTÉRÍTÉS (MUNK.-BA JÁRÁS,SAJÁT GK. 51424 ÉTKEZÉSI HOZZÁJÁRULÁS 51425 EGYÉB KÖLTSÉGTÉRÍTÉS (PEDAG. SZAKKÖNYV VÁSÁRLÁS) 5312 TB JÁRULÉK (29%) 5322 MUNKAADÓI JÁRULÉK (3%) 5332 EÜ HOZZÁJÁRULÁS (1950 FT/FŐ/HÓ, VAGY 11%) 53 MUNKÁLTATÓT TERHELŐ JÁRULÉK 51-53 SZEMÉLYI JUTTATÁSOK + MUNKÁLTATÓT TERH. JÁRULÉK 511215 13. HAVI ILLETMÉNY JÁRULÉKOKKAL

Alap bruttó/hó 150,00 5,00 2,00 0,00

Összesen 1350,00 0,00 10,00 0,00 391,50 40,50 9,75 441,75 1801,75

1

Hó 15 15 15 15

358,35

Összesen 3375,00 75,00 30,00 0,00 978,75 101,25 29,25 1109,25 4589,25

3

Hó 15 15 15 15

896,85

Összesen 2250,00 75,00 30,00 0,00 652,50 67,50 29,25 749,25 3104,25

2,00

Apeh Rehab hozzájárulás / negyed év / fő

Hó 5 5 5 5

3

599,85

14

28,00 6975,00 11378,30

ÖSSZESEN Alap illetmény ÖSSZESEN

10


2007. október 1.

Beszerzések, dologi kiadások: Kalkulált Eszközbeszerzés (számítógép, irodai eszközök)

920 686 Ft

Számítógép alapfelszerelés: (5 db) alaplap processzor memória winchester dvd író videókártya ház monitor billentyűzet hangszóró egér

Előzetes keret-terv 1 000 000 Ft

114 840 Ft 105 792 Ft 73 776 Ft 59 856 Ft 46 597 Ft Integrált 60 361 Ft 243 600 Ft 9 678 Ft 8 059 Ft 9 319 Ft

Hálózati kiegészítők: Wi-Fi router (vezeték nélküli internet hálózathoz) Wi-Fi USB WI-Fi PCMCIA Wi-Fi PCI

15 695 Ft 11 007 Ft 7 338 Ft

Irodai eszközök: scanner nyomtató (fekete-fehér, lézer) parafatábla laminálógép vágógép spirálózó

49 944 Ft 29 824 Ft 15 000 Ft 15 000 Ft 20 000 Ft 25 000 Ft

Irodaszerek

245 000 Ft

tonerek USB pendrive-ok, CD lemezek fénymásoló papírok írószerek, eszközök (pl. tűzőkapcsos, gémkapocs) számítógépes eszközök (pl. egéralátét) kisgépek (pl. tűzőgép, lyukasztó, kapocskiszedő, olló) egyéb (pl. szerszámkészlet, elosztó)

400 000 Ft

40 000 Ft 25 000 Ft 50 000 Ft 50 000 Ft 10 000 Ft 50 000 Ft 20 000 Ft

Rezsiköltségek, telefon, postaköltség

200 000 Ft

200 000 Ft

Bútorvásárlás

580 000 Ft

600 000 Ft

konténerek, 5 db fogas, esernyőtartó szemetesek, 5 db Katalógustartók lámpák (asztali és állólámpák) forgószékek, 2 db tárgyalószékek, 5 db íróasztal 120x60, 1 db

200 000 Ft 35 000 Ft 20 000 Ft 60 000 Ft 50 000 Ft 120 000 Ft 55 000 Ft 40 000 Ft

Kalkulált rezsi és telefonköltség

11

Szenátus ülésének jegyzőkönyve Építkezés

870 499 Ft

2007. október 1.

gipszkarton falak, ajtóval (GMF) pult (Quaestura) mag: 110 x szél: 400+240 x mély: 60

270 499 Ft 600 000 Ft

Ügyfélhívó rendszer

2 000 000 Ft

1 409 000 Ft

központi kijelző (8 soros), tartólábazattal Szoftver sorszámosztó készülék (10 nyomógombos) ügyfélhívó készülékek (munkaállomásokhoz) 5 db sorszám kijelzők munkaállomásokra, 5db üzembe helyezés Betanítás sorszámtekercsek, 100 tekercs Kiszállítás

500 000 Ft 192 000 Ft 264 000 Ft 195 000 Ft 48 000 Ft 42 000 Ft 120 000 Ft 43 800 Ft 4 200 Ft

Működési költségek összesen

4 225 185 Ft

Bér jellegű kiadások összesen

11 378 000 Ft

Tervezett saját bevétel

4 200 000 Ft

1 600 000 Ft

Mindösszesen:

15 603 185 Ft

A hallgatói maradványból a Karrier Központra fordítandó 15 millió forint és a fenti költségvetés közötti különbséget (603 ezer forint) a jelenleg a ROP pályázat keretében működő Karrier Központ saját bevételéből biztosítja. A Karrier Központ bevételei elsősorban a KK működésével (bérköltség, járulékok) kapcsolatos kiadások fedezetéül szolgálnak. A működési költségeken felül keletkező saját bevételek felosztása a saját bevételek elosztására vonatkozó egyetemi szabályzat szerint történik.

12


2007. október 1.

2. sz melléklet A ROP 3.3. pályázat/projekt tartalmi összefoglalása Pályázat címe: Pályázat azonosító száma: Projekt időtartama: Projekt költségvetése: Főpályázó: Partner intézmények:

ELTE Hallgatói Karrier- és Szolgáltató Központ létrehozása ROP-3.3.1.-05/1.-2005-03-0001/35 pályázat 2 éves folyósítási időtartam és további 5 év kötelező fenntartás 59 896 500 Ft Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK)/ ELTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzat ELTE, Felsőoktatási Tanácsadók Egyesülete (FETA), Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSz), Philos Alapítvány, Educatio Kht, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HÖOK Kht

Projekt rövid leírása: A Regionális Operatív Program 3.3 számú pályázati intézkedésének célja egyetemekhez kötődő regionális karrierközpontok kialakításának támogatása. A pályázaton elnyerhető legnagyobb összeg 60 millió forint volt. A pályázatnak a kiírás szerint valamely felsőoktatási intézményben kell megvalósulnia, és segítenie kell az ELTE-n végzettek, illetve a diplomások elhelyezkedését. A pályázatban hallgatói szervezetnek, illetve a munkaadói oldal szereplőinek is szerepelniük kell. Pályázatot csak konzorciumban lehetett beadni. Hallgatói karrier központ szolgáltatásai: • Munkáltató szervezetekkel való folyamatos kapcsolattartás, • Fiatal diplomások elhelyezkedésének segítése, munkaközvetítés, • Szakmai gyakorlati hely közvetítése hallgatók számára, • Munkáltató szervezetek és fiatal diplomások adatbázisának kialakítása, • Kapcsolattartás, együttműködés az ÁFSZ kirendeltségével, • Közös információs, humánszolgáltatási programok szervezése. Tanácsadás • Karrier tanácsadás hallgatók, fiatal diplomások számára, • Vállalkozási tanácsadás, • Mentálhigiénés tanácsadás. Vezetői kompetencia-fejlesztő képzés: • Önismereti modul, • Kommunikációs modul, • Csapatépítő tréning modul, • Projektfejlesztő-lebonyolító képzés, • Projekttervező modul, • Pályázatíró modul, • Projektmenedzsment modul, • Szakmai gyakorlat biztosítása a projekten belül.

13


2007. október 1.

3. sz melléklet A ROP 3.3. pályázat konzorciumi tagonkénti pénzügyi kimutatása A pályázat eredményeképpen az intézményben olyan, jól működő karrieriroda jöhet létre, amely nem csupán a végzősök elhelyezkedését könnyíti meg, de működése minimálisan önfenntartó, esetleg nyereséges lehet. A karrieriroda működését a hallgatói önkormányzati irodák is - egyablakos ügyfélszolgálati rendszerben - támogathatják.

ELTE ROP 3.3 pénzügyi jelentés

Partner neve

Elnyert összeg (módosítások kal)

Előleg (kifizetve)

Első elszámolás összege (kifizetve)

2. Kifizetési kérelem összege (kifizetés alatt)

3. Kifizetési kérelem összege (kifizetés alatt)

Kumulált (1+2+3 kifizetési kérelem)

Elszámolás alatt álló tételek

Rendelke zésre álló keretek

HÖOK/ ELTE EHÖK Philos Alapítvány

12 884 900

3 905 225

2 391 560

781 170

1 500 000

4 672 730

1 488 600

17 834 600

4 458 650

3 577 266

831 388

3 500 000

7 908 654

2 063 370

6 058 131

FETA

20 712 200

5 178 050

409 957

0

5 000 000

5 409 957

5 000 000

11 235 518

ELTE

4 036 000

325 000

397 970

200 000

200 000

797 970

200 000

2 838 030

Educatio Kht.

2 928 800

732 200

0

809 600

366 100

1 175 700

616 100

1 020 900

HÖOK Kht.

1 500 000

375 000

0

134 400

230 000

364 400

0

622 800

59 896 500 14 974 125

6 776 753

2 756 558

10 796 100

20 329 411

Összesen:

14

6 894 360

9 368 070 28 669 739


2007. október 1.

4. sz. melléklet CXCI/2007. (X. 1.) Szen. sz. határozat a GYFK, a PPK és a TÓFK szakmai együttműködésnek elveiről és szervezeti kereteiről

PREAMBULUM Az ELTE fejlődése, jövőbeni piaci pozíciója szempontjából mára már meghatározóvá vált, hogyan tudja képzési tudományos-kutatási struktúráját a finanszírozási lehetőségek függvényében alakítani. Az egyetem meg kívánja őrizni országos vezető szakmai pozícióját és financiális egyensúlyát, amihez azonban működését, szervezését, irányítását fejlesztenie kell. Az érintett képzési (és tudomány) területek egyike a szó tág értelmében vett pedagogikum, amely zömmel a közoktatás szellemi és szakember-szükségleteit elégíti ki, de ma - az élethosszig tartó tanulás és az esélyegyenlőség céltudatos növelésének korában – hatósugara kiterjed a felnőttképzés, a harmonikus mentális fejlesztés és társadalmi beilleszkedés mind teljesebb spektrumára. Valamennyi kar – kisebb vagy nagyobb mértékben – érdekelt e területen, a nyolcból három kar (GyFK, PPK, TÓFK) viszont kifejezetten erre fókuszál, valamint szervesen ide kapcsolódik az ELTE közoktatási intézményeinek tevékenysége. Ez szakmailag összefüggő, ám szervezetileg erősen tagolt szakterület, amelynek elsődleges felvevő piaca, a közoktatás igen jelentős változásokon megy át (mind létszám-arányaiban, szerkezetében, mind tartalmi szabályozásában, inkluzív nevelési módszerében), s amely ugyanakkor új, kiterjedő társadalmi igények kielégítésére hivatott. Az átalakulás ezen fázisában a pedagogikum területe, a három kar anyagi szempontból nem támaszkodhat a társkarok vagy az egyetemi központ különleges támogatására, egyensúlyának megtartásában és fejlesztési feladatainak megoldásában saját financiális erőforrásait kell mozgósítani. A felsőoktatási integráció folyamatában az Eötvös Loránd Tudományegyetem úgy vett részt, hogy nevének fenntartásával keretei közé befogadott két – a maga nemében kiváló – felsőoktatási intézményt, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolát és a Budapesti Tanítóképző Főiskolát. E pozitív döntéssel a két főiskola maga is elhárította azt az alternatív lehetőséget, hogy a fővárosban – a gazdasági és műszaki területekhez hasonlóan – az ELTE mellett és ellenében egy Budapesti Pedagógiai Főiskola létesüljön, és határozott lépést tett abba az irányba, hogy a pedagógusképzés egyetemi szervezeti keretben integrálódjon és differenciálódjon szintek szerint. A szervezeti integrációnak ez az igényes és előremutató módja nem volt előzmények nélkül való: a ’80-as években a BGGyTF vezetése (élen Illyés Sándorral, az ELTE Pszichológiai Intézetének volt igazgatójával és aktív egyetemi tanárával) kifejezetten szorgalmazta, hogy az ELTE pszichológiai szakterülete a főiskola szakmai-humánpolitikai támasza legyen és neveléstudományi szakterülete nyisson egyetemi továbbhaladási lehetőséget a főiskolán végzett gyógypedagógusok számára. A BTF több vonatkozásban hajtómotorja volt a gyakorlat-orientált pedagógusképzés és -továbbképzés megújításának, ehhez személyi politikájában támaszkodott az ELTE pedagógiai és pszichológiai doktori iskolájára, inspirálta azokat a (pl. szakvizsgára, majd a 5-6 osztály nevelési feladataira felkészítő) továbbképzési formákat, amelyeket az ELTE-vel kooperációban és munkamegosztásban működtettek. A főiskolai karok belépésében rejlő szakmai lehetőségeket néhány évig nem lehetett teljes mértékben kiaknázni, mert a) az ELTE évek során érlelte a maga általános pedagógusképzési 15


2007. október 1.

koncepcióját és konkrétan a tanárképzéssel kapcsolatos elgondolásait és együttműködési rendjét, b) a főiskolák intézményi autonómiájuk emlékét őrizve fokozottan ügyeltek kari érdekeikre és különállásukra. E bizonytalanság és érzékenység azonban nem gátolta meg az ELTE-t abban, hogy országosan mértékadó módon előre lépjen a pedagógusképzés terén a kifejtett-kifejtetlen „ELTE modell” szellemében: 1) Tanárképző Főiskolai Karát megszüntetve előmozdította az egységesen egyetemi (mester) szintű tanárképzés gondolatának valóra váltását, 2) létrehozva a Pedagógiai és Pszichológiai Kart e tudományok egyetemi szintű művelésének és oktatásának szervezeti keretét erősítette meg, amely nem utolsósorban a tudományos utánpótlás biztosítására hivatott a pedagógusképzés teljes területén, 3) sikerrel síkra szállt a bolognai tagozódásból kirívó négyéves gyakorlat-orientált tanítóképzés megőrzése és fejlesztése mellett, és akkreditáltatta a végzett tanítók továbbhaladását is biztosító neveléstudományi mesterképzést, 4) a nagymértékben differenciált gyógypedagógiai alapképzésre diszciplináris és tanári mesterképzést épített, ez utóbbit belefoglalva a tanárképzés egységes rendszerébe, 5) érlelő külső és belső viták során kidolgozta az ELTE tanári mesterszak „akkreditációs csomagját”, és kiegyensúlyozott kompromisszumos megoldásra jutott a tanárképzés felelős karközi munkamegosztásával kapcsolatban, 6) a pedagógia, pszichológia, az ideg- és rehabilitációs tudományok közös érdekű területén tudásközpont szakmai tervein dolgozik, amelyekkel esélyesen pályázati forrásokat nyerhet el. Az előremutató szakmai célok és megoldások – sajátosan a pedagógusképzés területén – találkoznak kényszerítő külső körülményekkel és racionális gazdasági megfontolásokkal. Egyrészt a „közoktatás piaca” láthatóan és várhatóan beszűkül, és ez az állami finanszírozást és a költségtérítéses keresletet egyaránt limitálja. A közoktatás igényei tartalmilag is átrendeződnek, új követelmények jelennek meg a pedagógusok kompetenciáival, illetve a közoktatást segítő professziók (gyógypedagógia, pszichológia) képviselőivel kapcsolatban. A közoktatás hagyományos intézményrendszerében és azon túltekintve a pedagógusképzés különböző ágainak együtt lehet, érdemes kitörési pontokat keresni. Másrészt a középtávon problematikus anyagi helyzetben – e szakmailag egybefüggő területen különösképpen – megfontolni érdemes, hogy munkaszervezés révén, és magában az oktató-kutató tevékenységet támogató apparátusban milyen megtakarításokat lehet elérni, milyen erőforrásokat lehet elérni ahhoz, hogy a szakterület – külső egyetemi segítség nélkül – megőrizze egyensúlyát, sőt belső támpontot találjon a szakmai előrehaladást és az anyagi egyensúlyt hosszabb távon biztosító fejlesztésekhez. Már többször felmerült és felmerül a kérdés, hogy a parciális kari szempontokon felülemelkedő egyetemi érdek nem azt kívánja-e meg, hogy az alapvetően a pedagógusképzésben érintett három kar – az felsőoktatási integráció egyenes folytatásaként, immár egyértelműen egyetemi szinten – egy Pedagógiai Karrá egyesüljön, amelyben a szervezeti egységek intézeti formában és szinten találják meg a maguk helyét. Első megközelítésben ennek látta értelmét a Gazdasági Tanács, mérlegelte ezt a lehetőséget is az egyetemvezetés, felbukkannak a vitákban ilyen utalások a társkarok részéről, amikor a szakterület szenátusi képviseletét, vagy a költségvetés tervezésében játszott szerepét kívánják egyszerűsíteni. Ez a radikális lépés azonban – amelynek kezdeményezését és támogatását maguktól a közvetlenül érintett karoktól nem várhatjuk – beszűkítené az érintett egységek szervezeti mozgásterét, mielőtt szorosabb együttműködésük szakmai többlet-értékéről meggyőződhetnénk, és mielőtt mód lenne ennek az együttműködésnek az anyagi-működési hatékonyságát tapasztalati alapon próbára tenni és értékelni. Az egyetem rektori vezetésének jelen javaslata – a viszonyokat felkavaró radikalizmus nélkül – a magyar felsőoktatási gyakorlatban ismert „centrum”-hoz hasonló formát javasolja létrehozni az ELTE pedagógusképzési területén, amely megőrzi a közvetlenül érintett, a nagy és különböző hagyományokkal rendelkező oktatási-kutatási részterületek kari különállását, 16


2007. október 1.

ugyanakkor ledönti a szakmai közeledés és a hivatali szervezet racionalizálása útjában álló válaszfalakat, és a pedagógusképzés terén erős közös érdekeltséget teremt. Ezáltal a rektori vezetés egy olyan stratégiai döntést kezdeményez, amely szükséges a pedagógusképzésben vállalt országos szerep megőrzéséhez és lehetőséget ad egy új versenyképes egyetemi szintű fejlesztéséhez, ami is az intézményfejlesztési tervében kiemelten szerepel. Az elmúlt években ez irányban részint az egyetemvezetés ösztönzésére, részint a közvetlenül érintett karok javaslatára – az alábbiakban részletesen tárgyalt pontokon és formákban – sokirányú egyeztető munka folyt, amely érveket sorakoztatott fel a javaslatba foglalt központ szakmai feladataival és teendőivel, anyagi helyzetével és kilátásaival, közös hivatali-szervezeti rendszerének felépítésével és működésével kapcsolatban. Kiemelt figyelmet érdemel az a helyzetelemzést és együttműködési perspektívát nyújtó munka, amelyet még az ELTE korábbi vezetése által felkért karközi szakmai munkacsoport (EISzB) végzett Csépe Valéria akadémikus asszony vezetésével az NFT2 preferenciáihoz is illeszkedő tudományos kutatásokról és fejlesztésekről. Maga a szenátus is napirendjére vette a központ létesítésének javaslatát, a stratégiai döntéstől való viszonylag nagyarányú tartózkodás azonban 2007 júliusában egy patthelyzetet eredményezett. A lezajlott vita nyomán az egyetem rektori vezetése annak tisztázására törekedett, hogy 1) a tanárképzésben érintett diszciplináris karok felelős szerepe és aktív részvétele a tanárképzés irányításában és ellenőrzésében biztosítva legyen a tanár mesterszaknak – a Szenátus 2007 júliusi határozatával elfogadott – akkreditációs „csomagjában”, ezt a rendet a Pedagogikum létrejötte nem kavarja fel, 2) a pedagógiai, gyógypedagógiai és pszichológiai interdiszciplináris terület fejlesztését közvetlenül és közvetve (financiális előnyökkel) egyaránt szolgálja majd a központ létrehozandó közös hivatali szervezete, 3) e stratégiai döntés meghozatala után – a kialakítandó új keretben – az érintett szakterület feladata, hogy a maga alakítsa ki a célirányos belső együttműködésének rendjét, ezt az egyetemvezetés kötelességszerűen figyelemmel kíséri és segíti, ám a Szenátusnak azt javasolja, hogy ennek a belső szervezetfejlesztő munkának meghatározott idő – két év multán – vonja meg a mérlegét. I. rész A szakmai együttműködés elvei (működési célkitűzések és az integráció határai) Az egyetemvezetés arra törekszik, hogy a pedagogikum 1) szakmai súlyának és képzési volumenének megfelelő szervezeti kiemelést kapjon az egyetem szerkezetében, 2) szakmai forrásait összefogottan kiaknázva növelje versenyképességét a közoktatási és a felsőoktatási képzés, továbbképzés piacán, a hazai és nemzetközi tudományosságban, és a kutatási és fejlesztési pályázatok terepén, 3) hatékony munka- és képzésszervezési, gazdálkodási és irányítási gyakorlatot valósítson meg, összegyetemi beruházási célokra is infrastrukturális fejlesztést eredményezzen, 4) főiskolai egységeit is - mindezek révén - a többciklusú egyetemi képzés és az egyetemi kutatás rangos műhelyévé tegye, megnyissa hallgatóinak útját a doktori képzés irányába. A Pedagogikum Központ tehát első lépésként a funkcionális működés összefogásával megteremti annak szervezeti előfeltételeit, hogy az alábbi célok megvalósulhassanak Létrehozza az ELTE-n képviselt pedagógiai és pszichológiai tudományok művelésének és alkalmazásának átfogó keretét, amely a társkarok érintett szakembereinek bevonásával is számolva országos viszonylatban kiemelkedő szaktudományos bázist képez. E két alapdiszciplínával együtt és együttműködésben megjelennek a pedagógusképzési képzési terület 17


2007. október 1.

legkülönbözőbb ágai (óvó-, tanító-, gyógypedagógus-képzés, az általános stúdiumok a tanárképzésben, andragógus-képzés). A kettős szakképzettségű gyógypedagógus-tanári mesterképzés rendszerbe állítása az ELTE úttörő feladata. -

Az egészség- és rehabilitációs tudományok művelésének és alkalmazásának szerepét megerősíti, súlyát megnöveli az ELTE-n. Ez az egyetem képzési expanziója lesz az intézményközi versenyben. A gyógypedagógia terapikus tartalma és szerepe mellé az egészségpszichológia, egészségnevelés és mentálhigiéné, a rekreáció területei csatlakozhatnak, közös (a TTK-val együtt biztosított) idegtudományi és neuropszichológiai alapokra támaszkodva.

-

Kitüntetett figyelmet fordít általában a kultúraközvetítés, és sajátosan a kultúrközi különbségek, érintkezés és kapcsolatfejlesztés pszichológiai és neveléstudományi tanulmányozására és ismeretanyagának alkalmazására. Ennek gyakorlati haszna lehet a kisebbségi (és a halmozottan hátrányos) oktatási helyzetekben, az európai és euroázsiai migráció következtében előálló különleges oktatási-nevelési szituációkban, a kéttannyelvű közoktatási intézmények gyakorlatában és pedagógusainak felkészítésében, valamint magának az egyetemnek az idegennyelvű képzései során. A központ céltudatos szervezőmunkájával hozzájárul ahhoz, hogy az érintett három kar részvételével az ELTE a háromciklusú egyetemi képzésben angol és német nyelvű felkészítést nyújtson a fentiekben megjelölt minden pedagógus- és rehabilitációs képzési területen/tudományágban.

-

A (köz)oktatási szolgáltatások igen széles spektrumában aktív regionális és országos mintaadó szerepet biztosít egyetemünk számára. Az intézményi és nevelési tanácsadás, mérés- és értékelés, pedagógiai (ideértve a gyógypedagógiai) fejlesztés, valamint a tehetséggondozás területein végzett munka kiterjeszthető a budapesti közoktatáson túl – igény szerint – a felsőoktatásra is. A Pedagogikum Központ mint kezdeményező és szervező centrum – az ELTE BTK-át, IK-át, TTK-át is inkorporáló multimédiafejlesztő tevékenységének résztvevőjeként –, európai logisztikai központtá válhat a pedagógiai innováció és annak multimédiás megjelenítése terén.

-

Az ELTE közoktatási intézményeit a pedagógusképzés valamennyi ELTEn képviselt területével szakmai együttműködésbe állítja. A közoktatási intézmények viszonylagos gazdasági önállósága mellett az utóbbi évtizedekben az egyetem a fenntartó formális szervezeti felügyeletét gyakorolja, a Pedagogikum Központ az óvó-, tanító-, tanár- és gyógypedagógus képzésben ezen gyakorló intézményeknek aktív szakmai partnerséget biztosít, miközben oktatási, gazdasági, irányítási tevékenységüket célirányosan összefogja.

-

Az óvó-, a tanító és a tanárképzés olyan egyetemi, össz-intézményi feladat, amelynek megoldásában a Pedagogikum Központ belső szakmai koordinációja is, és egyetemi külső kapcsolatépítése is előrevivő lesz. Feladatát természetszerűleg csak úgy tudja ellátni, hogy a tanárképzésben résztvevő valamennyi karral kapcsolatot ápol, és hivatala a maga szolgáltató szerepében valamennyi karral együttműködik. A belső koordináció körébe 18


2007. október 1.

tartozik a gyógypedagógiai stúdiumok biztosítása az óvó-, a tanító- és tanárképzésben, az 5-6. osztályban folyó oktatásra tanítói és tanári kompetenciák kölcsönös, egymást kiegészítő kialakítása. A kapcsolatépítés kitüntetett területe a tanárképzési stúdiumok, ezen belül a közös érdekterületet képviselő gyakorlatok és vizsgák szervezésében való közreműködés. A Pedagogikum Központ az informatikai stúdiumokat az IK aktív és felelős közreműködésével biztosítja, koordinált szakmai kapcsolatot épít (közös pályázatok révén is) a társkarok szakmódszertani (tudás)központjaival. -

A pedagógus-továbbképzés szűkülő piacán kitüntetett helyet biztosít a kínálat teljességét szervezetten biztosító ELTE-nek. A közoktatás és ezt is érintően a felnőttoktatás számára a többciklusú képzés kiépítésének előzményeként, kísérőjeként a pedagogikum területén (és a társkarok szakmódszertani szakterületén) olyan ismeretanyag halmozódik fel, amely a pedagógusok szakirányú (szakvizsgát célzó szakirányú) továbbképzésének egyedi és előrevivő tartalmát képezi.

-

A pedagogikum területén már életre hívott szakkollégium a tehetséggondozás egymásra utalt, termékenynek ígérkező formája, amelynek összefűző ereje (a diákköri munkákban és rendezvényeken eddig is megmutatkozó) közös tudományos alap, és a közoktatási felhasználási terület terepe és perspektívája.

-

A doktori képzés neveléstudományi iskolája révén – a differenciált és kellő szakmai súllyal rendelkező pszichológiai iskolával együttműködésben – átfogja a pedagógusképzési terület valamennyi ágát, és tudományos utánpótlást biztosít mindegyik számára. A feltételek megteremtésének támogatásával a Pedagogikum Központ elősegíti a további multidiszciplináris, az egészség- és rehabilitációs tudományi doktori képzést.

-

Az egyetem diszciplináris gazdagságához méltó tudásközpont(ok) szervezeti hátterét és erőforrásait biztosítja e szakterületen, amely(ek) kapcsolatot épít(enek) mind a biológiai, idegtudományok felé, mind a társadalomtudományok, mind pedig az informatika felé. A Békésy György Tudásközpont terve illeszkedik az NFT2-be foglalt országos kiemelésű kutatási-fejlesztési-szolgáltató feladatokhoz.

-

Céltudatos és racionálisabb létesítményfejlesztés és -gazdálkodás ösztönzőjévé válik. Az Újbudai Tudásközpont épületének – a lágymányosi campus egészét, a társkarokat is érintő – tervezése, kivitelezése, infrastrukturális fejlesztése a Pedagogikum Központ létesítéséből fakad, érveket és pályázati forrásokat abból merít. A tanárképzés nagytermes és informatikai szempontból megerősített infrastruktúrája értelemszerűen támogatja a tanárképzés szakmódszertani, szakmai, sőt társkarok nagy csoportoknak tartott diszciplináris oktatómunkáját is. A központ kereteibe illeszkedő és azok által funkcionálisan támogatott diszciplináris és multidiszciplináris kutatótevékenység célul kitűzött fejlesztése érdekében az egyetem elkötelezetten támogatja az NFT2 lehetőségeit kiaknázó infrastrukturális pályázatokat.

19


2007. október 1.

-

A gazdálkodás területén belső egyensúlyt keres és teremt más karok forrásainak kényszerű bevonása nélkül, valamint a fejlesztési erőforrásokat fókuszáltan hasznosítja.

-

Összefogott, modern hálózatos-jellegű, racionális adminisztrációjával hatékonyabb szervezeti formában működik.

méretű

A Pedagogikum Központ szervezeti kialakítása értelemszerűen 1) nem vezethet a karok szakmai autonómiájának rovására (hiszen feladatukat magas szinten ellátó, szűkebb szakterületükön országosan kiemelkedő képzőhelyekről van szó), 2) nem célozza a széles szakterület finanszírozási forrásainak elvonását (épp az együtt megteremthető belső egyensúly, közös érdekű fejlesztések képezik a célt), 3) nem szigeteli el a szakterületet az egyetem más karaitól és szervezeteitől (hanem – tudásközpontokkal - a partneri együttműködés bázisát teremti meg), 4) a tanárképzés terén nem terjeszkedik túl azon az oktatási és oktatás- (gyakorlat-) szervezési szerepen, amely a közreműködő karok között a szabályozott munkamegosztás keretében a Pedagógiai és Pszichológiai Karra hárul, 4) nem korlátozza a karok pedagógián túlnyúló tudományos tevékenységet (amilyenek pl. pszichológia egyes területei, egészségfejlesztési és rehabilitációs tudományok). II. rész Az együttműködés szervezeti keretei A kitűzött szakmai és működési célok megvalósítása érdekében a három közvetlenül érintett kar szervezett együttműködését az egyetemvezetés szorgalmazza, ehhez – a meglévő oktatási és születő kutatási-fejlesztési koordinációs testületeken túl is – intézményes kereteket teremt karközi hivatali-szolgáltató funkcionális egység létesítésével. A fentiek alapján – az Intézményfejlesztési Tervben foglaltakkal összhangban – a rektor elsődlegesen a pedagógusképzésben közreműködő karok egyeztető tárgyalásait és munkaértekezleteit, valamint a Gazdasági Tanács egyöntetű és egyértelmű támogató állásfoglalását követően kezdeményezi a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, a Pedagógiai és Pszichológiai Kar, és a Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar azonos vagy szorosan kapcsolódó funkcionális tevékenységének ellátására közös funkcionális szervezeti egység működtetését. Ennek érdekében a rektor kéri a Szenátust, hogy közös hivatalként működő önálló funkcionális szervezeti egységként 2008. január 1. napjával alapítsa meg a PEDAGOGIKUM KÖZPONTOT (amely gazdasági, tanulmányi és egyes igazgatási funkciók közös ellátását végzi). A Pedagogikum Központ szolgáltató funkciói és szervezeti felépítése A Pedagogikum Központ önálló gazdálkodó egységként jön létre, feladata a három érintett kar (GyFK, PPK és TÓFK), valamint a közoktatási intézmények számára hálózati jelleggel a) a gazdálkodási, pénzügyi, üzemeltetési feladatok ellátása, továbbá b) a GyFK, a PPK és a TÓFK oktatásszervezési, tanulmányi és c) humánpolitikai tevékenységének végzése. A hálózatos működés lényege, hogy a hálózatba szervezett - előbbiekben felsorolt funkcionális feladatok általános jellegű szakmai megszervezése, a működés szakmai színvonala feletti felügyelet a közös egységben a Pedagogikum Központ megfelelő vezetője 20


2007. október 1.

irányításával történik, a karok számára végzendő támogató tevékenység keretében szükséges napi ügyintézést kari referensek végzik, akik szolgáltatásukat a kar vezetője felelősségi körében kiadott instrukcióknak megfelelően nyújtják. A Pedagogikum Központ hálózatos felépítésű Gazdasági Főosztályra, Oktatásszervezési és Tanulmányi Főosztályra, valamint humánpolitikai hivatali egységre tagozódik, melyek révén ellátja a közoktatási intézmények feletti szakmai felügyeletet is a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján. A Gazdasági Főosztály a GyFK Gazdasági Hivatalának bázisán jön létre, annak szakmai és munkatársi bázisára épül, kiegészítve a másik két kar szükséges és indokolt létszámú szakembereivel. A gazdasági hivatali egység munkatársai közül indokolt létszámban a PPK-n és a TÓFK-on helyben végzik munkakörébe tartozó feladataikat (hálózatos működés). A hálózati Oktatásszervezési és Tanulmányi Főosztály a PPK Tanulmányi Hivatalának szakmai és munkatársi bázisán jön létre és ellátja a teljes körű (felsőfokú szakképzés, BA, MA, PhD, szakirányú továbbképzés) tanulmányi ügyintézést. A Főosztályon belüli feladat ellátás a kari struktúrához igazodik. A Főosztály munkatársai közül indokolt létszámban a GyFK-n és a TÓFK-on helyben látják el munkakörükbe tartozó feladatait (hálózatos működés). A hálózati humánpolitikai hivatali egység a TÓFK szakmai és munkatársi bázisán jön létre. A humánpolitikai hivatali egység hatáskörébe tartozik a Pedagogikum Központ közalkalmazottaival és a kari vezető munkáltatói jogkörébe tartozó közalkalmazottakkal kapcsolatos humánpolitikai ügyintézés. A humánpolitikai hivatali egységen belüli feladatellátás a kari struktúrához igazodik. A Pedagogikum Központ irányítása és ellenőrzése A Pedagogikum Központ irányítását és közvetlen ellenőrzését Vezető Testület látja el, amelynek tagja az érintett három kar vezetője, valamint egy – a Pedagogikum Központ szmsz-ében meghatározottak szerint delegált – hallgatói képviselő, és amelynek működésében tanácskozási joggal részt vesz a Pedagógusképzési Tanács és a Közoktatási Bizottság delegáltja, továbbá – megalakulását követően – az Újbuda Tudásközpont vezetője, a Pedagogikum Központ szmsz-ében meghatározottak szerint delegált további két hallgatói képviselő, valamint akit a Testület elnöke meghív. A Testület elnöke kétévenkénti rotációval változik: a megalakulás első két évében az elnök a TÓFK főigazgatója. A Vezető Testület biztosítja, hogy a karok vezetői együtt és egyaránt befolyással legyenek a funkcionális szervezetre, működtetésére vonatkozó döntéseikért közvetlen irányítóként vállalva a felelősséget. A hálózati Oktatásszervezési és Tanulmányi Főosztály keretei között, de a Vezető Testület elnökének közvetlen és a Közoktatási Bizottság, illetve a Pedagógusképzési Tanács elvi irányítása mellett működő munkatárs(ak) végzi(k) a közoktatási intézmények feletti szakmai felügyelet körébe tartozó feladatokat. A Pedagogikum Központ megalakulását követően a GyFK, a PPK és a TÓFK oktató, kutató és tanári munkakörben foglalkoztatott, valamint az oktató-kutató tevékenységet közvetlenül segítő (pl. könyvtáros, laboráns) közalkalmazottai változatlanul az adott kar állományában maradnak, a többi munkatárs a Pedagogikum Központ állományába kerül át. Ennek 21


2007. október 1.

megfelelően felettük a munkáltatói jogkört a Pedagogikum Központ Vezető Testület mindenkori elnöke gyakorolja. A Pedagogikum Központ kialakításával, működésének elindításával és a működés első két évében felmerülő problémák kezelésével kapcsolatban a rektor – az Intézményfejlesztési Tervben foglaltakkal összhangban – közvetlen hatáskörben jár el. A gazdálkodás menete és rendje a Pedagogikum Központban A költségvetés készítése: Az ELTE számára meghatározott állami támogatásból az ELTE általános költségei és központilag ellátott feladatainak finanszírozási összege elkülönítésre kerül, és a GYFK-ra, a PPK-ra és a TÓFK-ra jutó állami támogatás összeg kerül a Pedagogikum Központra. A Vezető Testület az elnök vezetésével és kiegészítve a Pedagogikum Központ gazdasági főosztályának vezetőjével meghatározza a Pedagogikum Központ általános költségeit, fejlesztési forrásait és általános tartalékát. Ezek levonása után kerül az állami támogatás a három karra elosztásra. Az elosztás módszertanát a Vezető Testület határozza meg. Ez lehet: •

az éves finanszírozás rendelet szerinti elosztása,

•

vagy általuk elfogadott más módszertan szerinti szétosztás.

A Szenátus elé kerülő költségvetés tartalmazza a Pedagogikum Központ költségvetését, lebontva a Pedagogikum Központ központi egyetemi és karai költségvetésére. A karok a Pedagogikum Központ gazdasági főosztálya támogatásával elkészített kari költségvetést a kari tanácsokban elfogadják. Évközi gazdálkodás A Pedagogikum Központ az elfogadott és kari szintig lebontott költségvetési keretek között gazdálkodik. A karok vezetőinek a kari költségvetési keretek között utalványozási jogköre van, de a gazdálkodási feladatot mindhárom kar tekintetében a Pedagogikum Központ Gazdasági Főosztálya látja el. Az ELTE gazdasági főigazgatója az ellenjegyzési jogkört a Pedagogikum Központ Gazdasági Főosztálya vezetője részére delegálja a Pedagogikum Központ vonatkozásában. Ő ezt az ellenjegyzési jogkört az ELTE gazdasági főigazgatója egyetértésével továbbadhatja a Pedagogikum Központ Gazdasági Főosztályán belül. Beszámolás a költségvetési teljesítéséről A Pedagogikum Központ beszámolója tartalmazza a karok beszámolóját is, és az ELTE egységes beszámolójának részévé válik. A közoktatási intézmények a közoktatási törvény és a költségvetési törvény rendelkezési alapján koordináltan és önállóan gazdálkodnak. A költségvetéseiket és éves beszámolóikat a Pedagogikum Központ költségvetésének és beszámolójának részeként készítik el. 22


2007. október 1.

III. rész A hatályos szabályzati környezet átalakítása A Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend (a továbbiakban: SzMR) szervezeti egységekre vonatkozó általános szabályainak átalakítását a Pedagogikum Központ létrehozása nem teszi szükségessé, ugyanis az SzMR 7. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint a Szenátus az SzMR-ben vagy annak módosításával egyes szervezeti egységeket önálló gazdálkodási jogkörrel ruházhat fel (a továbbiakban: önálló szervezeti egység). A gazdálkodási jogkör tartalmát az SzMR mellékleteként a Szenátus által elfogadott Gazdálkodási Szabályzat (a továbbiakban: GSz) állapítja meg. A karok és a kari szervezetbe nem tartozó önálló szervezeti egységek az SzMR-ben meghatározottak szerint megalkotott saját szervezeti és működési szabályzatuk alapján működnek. E szervezeti és működési szabályzatokat a Szenátus fogadja el és azok az SzMR mellékleteit képezik. A hivatkozott rendelkezések tehát lehetővé teszik, hogy ne csak a karok, hanem más egységek is önálló gazdálkodási jogkörrel bírjanak, és működésükre az SzMR mellékleteként a Szenátus által elfogadott szabályzat legyen az irányadó. A Pedagogikum Központ ily módon ebbe a rendszerbe két szenátusi aktussal beilleszthető: a) szükséges önálló szervezeti egység mivoltának kimondása és b) szervezeti és működési szabályzatának elfogadása. Az előkészítő munka során, valamint a korábbi előterjesztéssel kapcsolatos viták alapján az kristályosodott ki, hogy a Pedagogikum Központ szervezeti beágyazottságával kapcsolatos kételyek, félreértések eloszlatásához szükséges, hogy már a GyFK, PPK, és a TÓFK szakmai együttműködésének szervezeti kereteire vonatkozó előterjesztés is tartalmazza az SzMR, illetve a GSz szükséges kiigazítását, kiegészítését annak érdekében, hogy a Pedagogikum Központnak a három érintett karhoz, illetve e karoknak és a Pedagogikum Központnak a másik öt karhoz való viszonya egyértelmű legyen. Ezért a jelen előterjesztés az SzMR 9. § módosítására is tartalmaz javaslatot az alábbiak szerint: 1. A 9. § (2) bekezdése az első mondatot követően kiegészül az alábbi rendelkezéssel: (A kar egy vagy több képzési területen, tudományterületen több, a képzési programban rögzített szakmailag összetartozó képzés oktatási, továbbá a tudományos kutatási tevékenység feladatait ellátó önálló gazdálkodási jogkörrel felruházott szervezeti egység.) „Az e bekezdésben meghatározott gazdálkodási jogkör a szenátus által létrehozott közös gazdasági funkcionális szervezeti egység által megszervezetten és részben felügyelten is biztosítható azon karok esetében, amelyek vonatkozásában ilyen szervezetet a szenátus létrehozott.” 2. A 9. § (3) bekezdése helyébe az alábbi (3)-(6) bekezdések lépnek: „(3) Az Egyetemen a 2. § (5) bekezdésében felsorolt karok működnek. (4) A PPK, a GyFK és a TÓFK olyan önálló gazdálkodási jogkörrel felruházott szervezeti egység, amely a Szenátus által elfogadott éves költségvetésben közös cím alatt, de elkülönítetten meghatározott kerettel önállóan, a (2) bekezdés szerinti közös gazdasági funkcionális szervezeti egysége által megszervezetten és részben felügyelten gazdálkodik. (5) A PPK, a GyFK és a TÓFK (4) bekezdésben meghatározott közös gazdálkodási funkcionális szervezeti egysége a Pedagogikum Központ, amely a jelen Szabályzat 44. § (6) bekezdésében meghatározott közös hivatalként működik és egyéb funkcionális 23


2007. október 1.

tevékenységeket is ellát a három kar számára. A Pedagogikum Központ önálló gazdálkodási jogkörrel felruházott szervezeti egység, amelyre a jelen Szabályzat a Szenátus által a jelen Szabályzat mellékleteként elfogadott szervezeti és működési szabályzatban meghatározott – a sajátosságra tekintettel rögzített – kiegészítésekkel vonatkozik. (6) A karok a jelen Szabályzatban meghatározottak szerint vesznek részt az Egyetem szolgáltató tevékenységében, továbbá meghatározott funkcionális (általános és szakigazgatási) feladatokat önállóan is elláthatnak, illetve azok ellátására közös szervezeti egységet is működtethetnek [9. § (6) bek., 44. § (6) bek.].” Az SzMR hatályos és megváltozatott szövegrészeinek összehasonlítását a Mellékletként csatolt áttekintő táblázat segíti. A kialakítandó új struktúrában a Pedagogikum Központ és az érintett három kar gazdálkodásának sajátosságait a jelen előterjesztés II. része részletesen rögzíti, az ehhez szükséges speciális szabályokat a szervezet és működés kialakításával összhangban a Pedagogikum Központ megalkotandó szmsz-ében kell rögzíteni, ehhez azonban indokolt a GSz megfelelő kiigazítása az alábbi körben: 1. A GSz 3. § (3) bekezdése kiegészítésre kerül a következők szerint: „(3) Speciális költséggazdák a Pedagogikum Központ, a Pedagógiai és Pszichológiai Kar, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, a Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar, amelyek esetében a GSZ a Pedagogikum Központ Szervezeti és Működési Szabályzatában foglalt eltérésekkel alkalmazandó. A speciális költséggazdák felsorolását az 1/a. függelék tartalmazza.” 2. A GSz 1. számú függelékéből a Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, a Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar törlésre kerül, ezzel egyidejűleg a GSz kiegészül egy 1/a. számú függelékkel, amely a speciális költséggazdákat sorolja fel, melyek a következők: Pedagógikum Központ, a Pedagógiai és Pszichológiai Kar, a Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, a Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar.

Bárczi

Gusztáv

HATÁROZATI JAVASLAT 1. A Szenátus az Előterjesztés I. részében meghatározott szakmai együttműködés szükségességével és annak elveivel, valamint az annak keretét adó, a II. részben leírt szervezeti megoldással egyetért és ennek érdekében 2008. január 1. napjával a) elfogadja a Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend, valamint az annak mellékletét képező Gazdálkodási Szabályzat módosítását az Előterjesztés III. részében foglaltak szerint; b) közös hivatalként működő önálló szervezeti egységként megalapítja a PEDAGOGIKUM Központot. A jelen a) és b) pontban írt rendelkezés hatályba lépésének feltétele az alábbi 2. pontban foglaltak teljesülése. 2. A Szenátus felkéri a rektort, hogy 2007. december 20. napjáig az érintett karok kari tanácsai bevonásával – az SzMR keretei között – gondoskodjon a Pedagogikum Központ Szervezeti és Működési Szabályzatának (amely ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend mellékletét képezi) 24


2007. október 1.

előkészítéséről, ennek keretében a szervezeti struktúra és működési rend, benne a gazdálkodás részletes szabályozásáról. 3. A Szenátus felkéri a rektort, hogy 2007. október 15-ig rektori utasításban szabályozza a Pedagogikum Központ kialakításával, működésének elindításával kapcsolatos feladatokat az alábbiakra figyelemmel: a) a Szenátus szükségesnek tartja, hogy a szakmai együttműködés tartalmai részleteinek kidolgozására az EISzB – a közvetlenül és közvetve érintett karok javaslata alapján szükség szerint kiegészítve – kapjon felkérést; b) a Szenátus indokoltnak tartja, hogy a funkcionális feladatok szabályozásának kidolgozására gazdálkodási feladatok terén a gazdasági főigazgató, az oktatásszervezési és tanulmányi ügyek területén az oktatási igazgató, a humánpolitikai teendők területén a főtitkár irányításával munkacsoport alakuljon a három érintett kar 1-1 munkatársából, valamint 1 hallgatóból. 4. Az 1. pontban foglaltak hatályba lépése esetére a Szenátus felkéri a rektort, hogy 2008. január 15-ig rektori utasításban szabályozza a Pedagogikum Központ működése első két évében felmerülő problémák kezelésével kapcsolatos közvetlen hatáskörben történő eljárását. 5. A Szenátus a Pedagogikum Központ alapítását követő két év elteltével felül kívánja vizsgálni a szakmai együttműködés eredményességét és annak szervezeti keretére kidolgozott megoldás működőképességét, ezért felkéri a rektort, hogy a megfelelő vezetők bevonásával gondoskodjon arról, hogy a kétéves beszámolót a Szenátus legkésőbb 2010. március 31-ig tárgyalhassa.



25


2007. október 1.

MELLÉKLET Táblázat a szövegváltozások áttekintéséhez 9. § (1) Az Egyetemen az oktatási és a szakképzési tevékenység valamint a tudományos munka – a 31.34. §-ban meghatározott kivételekkel – az Egyetem karain, illetve a karokon létrehozott szervezeti egységekben folyik. (2) A kar egy vagy több képzési területen, tudományterületen több, a képzési programban rögzített szakmailag összetartozó képzés oktatási, továbbá a tudományos kutatási tevékenység feladatait ellátó önálló gazdálkodási jogkörrel felruházott szervezeti egység.

(3) A kar a jelen Szabályzatban meghatározottak szerint vesz részt az Egyetem szolgáltató tevékenységében, továbbá meghatározott funkcionális (általános és szakigazgatási) feladatokat is ellát.

9. § (1) Az Egyetemen az oktatási és a szakképzési tevékenység valamint a tudományos munka – a 31.34. §-ban meghatározott kivételekkel – az Egyetem karain, illetve a karokon létrehozott szervezeti egységekben folyik. (2) A kar egy vagy több képzési területen, tudományterületen több, a képzési programban rögzített szakmailag összetartozó képzés oktatási, továbbá a tudományos kutatási tevékenység feladatait ellátó önálló gazdálkodási jogkörrel felruházott szervezeti egység. Az e bekezdésben meghatározott gazdálkodási jogkör a szenátus által létrehozott közös gazdasági funkcionális szervezeti egység által megszervezetten és részben felügyelten is biztosítható azon karok esetében, amelyek vonatkozásában ilyen szervezetet a szenátus létrehozott. (3) Az Egyetemen a 2. § (5) bekezdésében felsorolt karok működnek. (4) A PPK, a GyFK és a TÓFK olyan önálló gazdálkodási jogkörrel felruházott szervezeti egység, amely a Szenátus által elfogadott éves költségvetésben közös cím alatt, de elkülönítetten meghatározott kerettel önállóan, a (2) bekezdés szerinti közös gazdasági funkcionális szervezeti egysége által megszervezetten és részben felügyelten gazdálkodik. (5) A PPK, a GyFK és a TÓFK (4) bekezdésben meghatározott közös gazdálkodási funkcionális szervezeti egysége a Pedagogikum Központ, amely a jelen Szabályzat 44. § (6) bekezdésében meghatározott közös hivatalként működik és egyéb funkcionális tevékenységeket is ellát a három kar számára. A Pedagogikum Központ önálló gazdálkodási jogkörrel felruházott szervezeti egység, amelyre a jelen Szabályzat a Szenátus által a jelen Szabályzat mellékleteként elfogadott szervezeti és működési szabályzatban meghatározott – a sajátosságra tekintettel rögzített – kiegészítésekkel vonatkozik. (6) A karok a jelen Szabályzatban meghatározottak szerint vesznek részt az Egyetem szolgáltató tevékenységében, továbbá meghatározott funkcionális (általános és szakigazgatási) feladatokat önállóan is elláthatnak, illetve azok ellátására közös szervezeti egységet is működtethetnek [9. § (6) bek., 44. § (6) bek.].

26


2007. október 1.

5. sz. melléklet CXCIII/2007. (X. 1.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend 3.f. sz. mellékletének, a Természettudományi Kar Szervezeti és Működési Szabályzatának módosításáról

A Szenátus 2007. május 7-i ülésén módosította az ELTE SzMSz I. kötet 11. § (3) és III. kötet 96. § (5) bekezdését. Ennek következtében a Kar Szervezeti és Működési Szabályzata a következők szerint módosul: I. kötet 12. §

(1) bekezdés: …. Kivételesen, a dékán közvetlen irányításával, nem önálló tanszék is létrehozható (3) bekezdés: …. A dékán közvetlen irányításával létrehozandó nem önálló tanszék alapítására a dékán tesz javaslatot.

III. kötet 17. § (2) bekezdés: törlendő A Kari SzMSz III. kötet 3. § (5) bekezdésében az egyetemi szabályzattal egyezően: … a Kari Tanács javaslatára az egyetemi docenst a rektor, a főiskolai docenst a dékán nevezi ki.



27


2007. október 1.

6. sz. melléklet 2007. augusztus 20. alkalmából kitüntettek

Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje Dr. Sipos Lajos ELTE BTK egyetemi tanár Professor Emeritus a történelemtudományok doktora Dr. Urbán Aladár ELTE BTK egyetemi tanár Professor Emeritus a történelemtudományok doktora dr. Bernolák Béláné ELTE BGGYFK adjunktus dr. Kiss Daisy

ügyvéd a Magyar Ügyvédi Kamara titkára az ELTE tiszteletbeli tanára

Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt Dr. Faluba Kálmán ETLE BTK Romanisztikai Intézet egyetemi docens Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a csillaggal Dr. Erdei Árpád ETLE ÁJK egyetemi tanár volt alkotmánybíró Dr. Harmathy Attila ETLE ÁJK egyetemi tanár Professor Emeritus volt alkotmánybíró Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje Dr. Szabó Miklós ELTE BTK egyetemi tanár az MTA rendes tagja

28

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szenátusának a október 1-jei ülésen meghozott határozatai. Határozatok tára

Recommend Documents