Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szenátusának a december 15-i ülésén meghozott határozatai. Határozatok tára

Szenátusi ülés jegyzőkönyve

2014. december 15.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szenátusának a 2014. december 15-i ülésén meghozott határozatai Határozatok tára CXCIX/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozat Karátson Dávid egyetemi tanárnak a Központi Etikai Testület elnökévé megválasztásáról CC/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozat Dezső Tamás dékánnak, habil. egyetemi docensnek a Központi Etikai Testület tagjává megválasztásáról CCI/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozat Karácsony András egyetemi tanárnak a Központi Etikai Testület tagjává megválasztásáról CCII/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozat Fülöp Márta egyetemi tanárnak a Központi Etikai Testület póttagjává megválasztásáról CCIII/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozat Veszprémi Anna műszaki tanárnak a Központi Etikai Testület póttagjává megválasztásáról CCIV/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozat Vokó Zoltán egyetemi tanárnak az Egyetemi Habilitációs Bizottság tagjává megválasztásáról CCV/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozat Fokasz Nikosz egyetemi tanárnak az Egyetemi Habilitációs Bizottság póttagjává megválasztásáról CCVI/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozat Károlyi Gyula egyetemi tanár, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetében tudományos tanácsadója részfoglalkozású egyetemi tanári pályázatának támogatásáról a Természettudományi Karon CCVII/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozat professor emeritus cím adományozásáról Klaudy Kinga egyetemi tanár részére a Bölcsészettudományi Karon CCVIII/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozat professor emeritus cím adományozásáról Vásáry István egyetemi tanár részére a Bölcsészettudományi Karon CCIX/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozat professor emeritus cím adományozásáról Boreczky Elemérné ny. főiskolai tanár részére a Pedagógiai és Pszichológiai Karon CCX/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozat professor emeritus cím adományozásáról Érdi Bálint egyetemi tanár részére a Természettudományi Karon CCXI/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozat tiszteletbeli doktor és professzor cím adományozásáról Harmathy Attila, az ELTE professor emeritusa, volt dékánja, korábbi alkotmánybíró részére az Államés Jogtudományi Karon CCXII/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozat tiszteletbeli doktor és professzor cím adományozásáról Janusz K. Kozłowski régész, a krakkói Jagello Egyetem professor emeritusa, a krakkói Lengyel Tudományos és Művészeti Akadémia tagja és II. Osztályának elnöke részére a Bölcsészettudományi Karon CCXIII/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozat tiszteletbeli doktor és professzor cím adományozásáról Ron L. Akehurst, a Sheffieldi Egyetem professor emeritusa részére a Társadalomtudományi Karon


2014. december 15.

CCXIV/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozat tiszteletbeli doktor és professzor cím adományozásáról David Andreu, a barcelonai Pompeu Fabra Egyetem professzora részére a Természettudományi Karon CCXV/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozat címzetes egyetemi tanári cím adományozásáról Ács Pál, az MTA tudományos tanácsadója, az Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz Osztálya osztályvezetőhelyettese részére a Bölcsészettudományi Karon CCXVI/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozat címzetes egyetemi tanári cím adományozásáról Wojtilla Gyula indológus, ókortörténész, a Szegedi Tudományegyetem professzora részére a Bölcsészettudományi Karon CCXVII/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozat címzetes egyetemi docensi cím adományozásáról Baráth Julianna Katalin pszichiáter szakorvos, pszichoterapeuta, családterapeuta, kiképző terapeuta, szupervízor, a Szt. Rókus Kórház Családterápiás Rendelőjének vezetője részére a Pedagógiai és Pszichológiai Karon CCXVIII/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozat címzetes egyetemi docensi cím adományozásáról Lukács István ny. főiskolai docens részére a Pedagógiai és Pszichológiai Karon CCXIX/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozat az ELTE 2014. évi Akkreditációs Önértékelés elfogadásáról CCXX/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozat az ESN ELTE – Erasmus Hallgatók Hálózatának Egyesülete tevékenységének az ELTE szellemiségével összeegyeztethetőnek, kifejezetten céljait szolgálónak nyilvánításáról és egyúttal egyetemi ingatlan székhelyként való megjelölésének engedélyezéséről CCXXI/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozat Mongolisztikai Kutatóközpont létrehozásáról és Oktatói Tudományos Diákköri Díj alapításáról a Bölcsészettudományi Karon CCXXII/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozat a Habilitációs Szabályzat Pedagógiai és Pszichológiai Karra vonatkozó része és 1. sz. függeléke módosításáról CCXXIII/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer Különös Részének az Informatikai Karra vonatkozó fejezete módosításáról CCXXIV/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer Különös Részének a Társadalomtudományi Karra vonatkozó fejezete módosításáról CCXXV/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer 4. sz. melléklete, a Felvételi Szabályzat Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karra vonatkozó fejezete módosításáról CCXXVI/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend 3.c. számú melléklete, az Informatikai Kar Szervezeti és Működési Szabályzata módosításáról CCXXVII/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend 4.d. számú melléklete, az Egyetemi Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata elfogadásáról

2


2014. december 15.

CCXXVIII/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötet 8. számú melléklete, az Egyetemi Könyvtári Szolgálat Szervezeti és Működési Szabályzatának 5. sz. függeléke, az EKSZ Gyűjtőköri Szabályzata elfogadásáról, valamint 2. sz. melléklete, az EKSZ Használati Szabályzata módosításáról CCXXIX/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozat klinikai logopédia mesterképzési szak létesítéséről és indításáról a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról CCXXX/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozat hon- és népismerettanár osztatlan tanárszak indításáról a Bölcsészettudományi Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról CCXXXI/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozat fordító és tolmács mesterképzési szak új specializációjának (kínai nyelv) létesítéséről és indításáról a Bölcsészettudományi Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról CCXXXII/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozat informatikatanár újabb tanári szakképzettség megszerzésére irányuló mesterképzési szak indításáról az Informatikai Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról CCXXXIII/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozat a Pedagógiai és Pszichológiai Kar gondozásában folyó tanári mesterszak játék- és szabadidő-szervező modulja felelősének megváltoztatásáról CCXXXIV/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozat együttműködési megállapodás jóváhagyásáról a Management education mesterképzési szak nemzetközi konzorciumban történő létesítésére Pedagógiai és Pszichológiai Kar és a Társadalomtudományi Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról CCXXXV/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozat együttműködési megállapodás jóváhagyásáról a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolával a tanári mesterszakra, a pedagógus szakvizsga szakirányú továbbképzésre, valamint az osztatlan tanárképzésre vonatkozóan, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról CCXXXVI/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozat együttműködési megállapodás jóváhagyásáról az Evangélikus Hittudományi Egyetemmel az osztatlan tanárképzésre vonatkozóan, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról CCXXXVII/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozat a Szakkollégiumi stratégia elfogadásáról CCXXXVIII/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozat ELTE Tehetséggondozási Alap létrehozásáról

3


2014. december 15.

Az egyes érdemi és ügyrendi határozatok, bejelentések, kérdések és válaszok 1. Napirend előtt Mezey Barna rektor bejelentette, hogy 2014. december 13-án 86 éves korában elhunyt R. Várkonyi Ágnes professor emeritus, Széchenyi-díjas történész, az MTA rendes tagja, az ELTE BTK középkori és kora újkori magyar történet tanszékének egykori tanszékvezető egyetemi tanára. A Szenátus egyperces néma felállással adózott emlékének. 2. Ugyancsak napirend előtt Címzetes egyetemi docensi oklevelet adott át Kraiciné dr. Szokoly Mária, a Pedagógiai és Pszichológiai Kar ny. főiskolai docense részére. 3. A Szenátus a kiküldött napirendet 40 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta. 4. A Szenátus Mezey Barna rektor előterjesztésére, Tausz Katalin dékán (TáTK), Kisfaludi András rektorhelyettes, Dezső Tamás dékán (BTK) hozzászólásával • • • • •

38 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 érvénytelen szavazattal meghozta a CXCIX/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozatát Karátson Dávid egyetemi tanárnak a Központi Etikai Testület elnökévé megválasztásáról; 33 igen szavazattal, 3 ellenében, 3 érvénytelen szavazattal meghozta a CC/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozatát Dezső Tamás dékánnak, habil. egyetemi docensnek a Központi Etikai Testület tagjává megválasztásáról; 39 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 érvénytelen szavazattal meghozta a CCI/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozatát Karácsony Andrásnak egyetemi tanárnak a Központi Etikai Testület tagjává megválasztásáról; 38 igen szavazattal, 1 ellenszavazat ellenében, 1 érvénytelen szavazattal meghozta a CCII/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozatát Fülöp Márta egyetemi tanárnak a Központi Etikai Testület póttagjává megválasztásáról; 37 igen szavazattal, 1 ellenében, 2 érvénytelen szavazattal meghozta a CCIII/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozatát Veszprémi Anna műszaki tanárnak a Központi Etikai Testület póttagjává megválasztásáról.

5. A Szenátus Mezey Barna rektor előterjesztésére, vita nélkül • •

38 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 érvénytelen szavazattal meghozta a CCIV/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozatát Vokó Zoltán egyetemi tanárnak az Egyetemi Habilitációs Bizottság tagjává megválasztásáról; 38 igen szavazattal, 1 ellenében, 1 érvénytelen szavazattal meghozta a CCV/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozatát Fokasz Nikosz egyetemi tanárnak az Egyetemi Habilitációs Bizottság póttagjává megválasztásáról.

6. A Szenátus Mezey Barna rektor előterjesztésére, vita nélkül 40 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a CCVI/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozatát Károlyi Gyula egyetemi tanár, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetében tudományos tanácsadója részfoglalkozású egyetemi tanári pályázatának támogatásáról a Természettudományi Karon.

4


2014. december 15.

7. A Szenátus Mezey Barna rektor előterjesztésére, vita nélkül • • • •

33 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a CCVII/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozatát professor emeritus cím adományozásáról Klaudy Kinga egyetemi tanár részére a Bölcsészettudományi Karon; 37 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a CCVIII/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozatát professor emeritus cím adományozásáról Vásáry István egyetemi tanár részére a Bölcsészettudományi Karon; 37 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a CCIX/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozatát professor emeritus cím adományozásáról Boreczky Elemérné ny. főiskolai tanár részére a Pedagógiai és Pszichológiai Karon; 37 igen szavazattal, 1 ellenében meghozta a CCX/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozatát professor emeritus cím adományozásáról Érdi Bálint egyetemi tanár részére a Természettudományi Karon.

8. A Szenátus Mezey Barna rektor előterjesztésére, vita nélkül •

•

•

•

38 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a CCXI/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozatát tiszteletbeli doktor és professzor cím adományozásáról Harmathy Attila, az ELTE professor emeritusa, volt dékánja, korábbi alkotmánybíró részére az Állam- és Jogtudományi Karon; 38 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a CCXII/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozatát tiszteletbeli doktor és professzor cím adományozásáról Janusz K. Kozłowski régész, a krakkói Jagello Egyetem professor emeritusa, a krakkói Lengyel Tudományos és Művészeti Akadémia tagja és II. Osztályának elnöke részére a Bölcsészettudományi Karon; 38 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a CCXIII/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozatát tiszteletbeli doktor és professzor cím adományozásáról Ron L. Akehurst, a Sheffieldi Egyetem professor emeritusa részére a Társadalomtudományi Karon; 38 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a CCXIV/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozatát tiszteletbeli doktor és professzor cím adományozásáról David Andreu, a barcelonai Pompeu Fabra Egyetem professzora részére a Természettudományi Karon.


•

38 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a CCXV/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozatát címzetes egyetemi tanári cím adományozásáról Ács Pál, az MTA tudományos tanácsadója, az Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz Osztálya osztályvezető-helyettese részére a Bölcsészettudományi Karon; 38 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a CCXVI/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozatát címzetes egyetemi tanári cím adományozásáról Wojtilla Gyula indológus, ókortörténész, a Szegedi Tudományegyetem professzora részére a Bölcsészettudományi Karon.


37 igen szavazattal, 1 ellenében meghozta a CCXVII/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozatát címzetes egyetemi docensi cím adományozásáról Baráth Julianna Katalin pszichiáter szakorvos, pszichoterapeuta, családterapeuta, kiképző terapeuta, szupervízor, a Szt. Rókus Kórház Családterápiás Rendelőjének vezetője részére a Pedagógiai és Pszichológiai Karon;

5


•

2014. december 15.

37 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a CCXVIII/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozatát címzetes egyetemi docensi cím adományozásáról Lukács István ny. főiskolai docens részére a Pedagógiai és Pszichológiai Karon.

11. A Szenátus Orosz Éva rektorhelyettes előterjesztésére vita nélkül 40 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CCXIX/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozatát az ELTE 2014. évi Akkreditációs Önértékelés elfogadásáról. (1. sz. melléklet) 12. A Szenátus Rónay Zoltán főtitkár előterjesztésére Zaránd Péter elnök (EHÖK), Dezső Tamás dékán (BTK) hozzászólásával 39 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CCXX/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozatát az ESN ELTE – Erasmus Hallgatók Hálózatának Egyesülete tevékenységének az ELTE szellemiségével összeegyeztethetőnek, kifejezetten céljait szolgálónak nyilvánításáról és egyúttal egyetemi ingatlan székhelyként való megjelölésének engedélyezéséről. (2. sz. melléklet) 13. A Szenátus Rónay Zoltán főtitkár előterjesztésére vita nélkül 39 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CCXXI/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozatát Mongolisztikai Kutatóközpont létrehozásáról és Oktatói Tudományos Diákköri Díj alapításáról a Bölcsészettudományi Karon. (3. sz. melléklet) 14. A Szenátus Kisfaludi András rektorhelyettes előterjesztésére vita nélkül 40 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CCXXII/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozatát a Habilitációs Szabályzat Pedagógiai és Pszichológiai Karra vonatkozó része és 1. sz. függeléke módosításáról. (4. sz. melléklet) 15. A Szenátus Rónay Zoltán főtitkár előterjesztésére, az EHÖK egyetértésével, vita nélkül 40 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CCXXIII/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozatát az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer Különös Részének az Informatikai Karra vonatkozó fejezete módosításáról. (5 sz. melléklet) 16. A Szenátus Rónay Zoltán főtitkár előterjesztésére, az EHÖK egyetértésével, vita nélkül 39 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CCXXIV/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozatát az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer Különös Részének a Társadalomtudományi Karra vonatkozó fejezete módosításáról. (6. sz. melléklet) 17. A Szenátus Rónay Zoltán főtitkár előterjesztésére vita nélkül 39 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CCXXV/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozatát az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer 4. sz. melléklete, a Felvételi Szabályzat Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karra vonatkozó fejezete módosításáról. (7. sz. melléklet) 18. A Szenátus Rónay Zoltán főtitkár előterjesztésére vita nélkül 40 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CCXXVI/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozatát az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend 3.c. számú melléklete, az Informatikai Kar Szervezeti és Működési Szabályzata módosításáról. (8. sz. melléklet) 19. A Szenátus Rónay Zoltán főtitkár előterjesztésére vita nélkül 39 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CCXXVII/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozatát az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend 4.d. számú melléklete, az Egyetemi Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata elfogadásáról. (9. sz. melléklet)

6


2014. december 15.

20. A Szenátus Rónay Zoltán főtitkár előterjesztésére Surján Péter dékán (TTK) hozzászólásával 40 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CCXXVIII/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozatát az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötet 8. számú melléklete, az Egyetemi Könyvtári Szolgálat Szervezeti és Működési Szabályzatának 5. sz. függeléke, az EKSZ Gyűjtőköri Szabályzata elfogadásáról, valamint 2. sz. melléklete, az EKSZ Használati Szabályzata módosításáról. (10. sz. melléklet) 21. A Szenátus Kisfaludi András rektorhelyettes előterjesztésére, Király Miklós dékán (ÁJTK), Gömör Iván ügyvezető (ELTE Sport Kft.), Hunyady András ügyvezető (ELTE Eötvös Kiadó Kft.), Dezső Tamás dékán (BTK), Surján Péter dékán (TTK), Juhászné Huszty Katalin gazdasági főigazgató, Keleti Tamás (TTK) hozzászólásával határozathozatal nélkül megtárgyalta a Tájékoztató az ELTE tulajdonú gazdasági társaságok 2013. évi üzleti tevékenységéről című előterjesztést (11. sz. melléklet). 22. A Szenátus Orosz Éva rektorhelyettes előterjesztésére vita nélkül •

•

•

•

•

•

•

40 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CCXXIX/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozatát klinikai logopédia mesterképzési szak létesítéséről és indításáról a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról; 39 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CCXXX/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozatát hon- és népismerettanár osztatlan tanárszak indításáról a Bölcsészettudományi Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról; 40 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CCXXXI/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozatát fordító és tolmács mesterképzési szak új specializációjának (kínai nyelv) létesítéséről és indításáról a Bölcsészettudományi Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról; 39 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CCXXXII/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozatát informatikatanár újabb tanári szakképzettség megszerzésére irányuló mesterképzési szak indításáról az Informatikai Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról; 39 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CCXXXIII/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozatát a Pedagógiai és Pszichológiai Kar gondozásában folyó tanári mesterszak játék- és szabadidő-szervező modulja felelősének megváltoztatásáról; 40 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CCXXXIV/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozatát együttműködési megállapodás jóváhagyásáról a Management education mesterképzési szak nemzetközi konzorciumban történő létesítésére Pedagógiai és Pszichológiai Kar és a Társadalomtudományi Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról; 41 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CCXXXV/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozatát együttműködési megállapodás jóváhagyásáról a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolával a tanári mesterszakra, a pedagógus szakvizsga szakirányú továbbképzésre, valamint az osztatlan tanárképzésre vonatkozóan, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról;

7


•

2014. december 15.

40 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CCXXXVI/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozatát együttműködési megállapodás jóváhagyásáról az Evangélikus Hittudományi Egyetemmel az osztatlan tanárképzésre vonatkozóan, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról.

23. A Szenátus Orosz Éva rektorhelyettes előterjesztésére, Pozsár-Szentmiklóssy Zoltán rektori biztos, Juhászné Huszty Katalin gazdasági főigazgató, Surján Péter dékán (TTK), Dezső Tamás dékán (BTK), Király Miklós dékán (ÁJTK), Zaránd Péter elnök (EHÖK), Horváth László (FDSz képviselője), Tausz Katalin dékán (TáTK), Michaletzky György (doktori iskolák képviselője) hozzászólásával, Orosz Éva rektorhelyettes válaszaival 36 igen szavazattal, 1 ellenében és 3 tartózkodás mellett meghozta a CCXXXVII/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozatát a Szakkollégiumi stratégia elfogadásáról. (12. sz. melléklet) 24. A Szenátus Orosz Éva rektorhelyettes előterjesztésére Keleti Tamás (TTK), Ritter Dávid (nem oktató-kutató dolgozó képviselője), Surján Péter dékán (TTK), Dezső Tamás dékán (BTK), Rónay Zoltán főtitkár, Zaránd Péter elnök (EHÖK), Michaletzky György (doktori iskolák képviselője), Tausz Katalin dékán (TáTK) hozzászólásával, a helyszínen elfogadott módosításokkal1 37 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett meghozta a CCXXXVIII/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozatát ELTE Tehetséggondozási Alap létrehozásáról. (13. sz. melléklet) 25. Az Egyebek között Mezey Barna rektor bejelentette, hogy •

idén a Magyar Tudományos Akadémia az MTA Szerves és Biomolekuláris Kémiai Bizottság felterjesztésével, az MTA Kémiai Tudományok Osztályának jóváhagyásával Zemplén Géza díj mindkét fokozatát, a fődíjat és az ifjúsági díjat egyaránt az ELTE munkatársa kapta: a Fődíjat Csámpai Antal habilitált egyetemi docens (TTK Szervetlen Kémiai Tanszék), az Ifjúsági Díjat Bánóczi Zoltán tudományos munkatárs (TTK Szerves Kémiai Tanszék);

•

a szerves kémia területén végzett, kiemelkedő tudományos munkásság – beleértve a bio-organikus, biokémiai gyógyszerkutatást és az azzal összefüggő analitikai, spektroszkópiás és elválasztástechnikai tevékenységet – elismerésére a Richter Gedeon Nyrt. és a Magyar Tudományos Akadémia által alapított Bruckner Győzőfődíjat idén Hajós György, a kémiai tudományok doktora, az MTA TTK professor emeritusa, az ELTE Szerves Kémiai Tanszékének egyetemi magántanára kapta;

•

Kajtár Gábor, az Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi Jogi Tanszék egyetemi adjunktusa veheti át az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete által alapított Pro Dissertatione Iuridica Excellentissima Díjat, amelyet az Intézet kutatóiból álló bíráló bizottság „A nem állami szereplők elleni önvédelem a nemzetközi jogban” címmel benyújtott doktori dolgozat alapján ítélt oda;

•

nyolc pedagógus nyerte el ebben az évben az Ericsson Magyarország, a Graphisoft, a Richter Gedeon Nyrt. által alapított Rátz Tanár Úr Életműdíjat, közöttük Böddiné Schróth Ágnes, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium kémia szakvezető tanára és igazgatóhelyettese;

1

A Szenátus az előterjesztő javaslatára 37 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett a II. pont első bekezdés első mondatát módosította az alábbiak szerint:

„Az Alapból finanszírozott tevékenységek esetében természetesen figyelembe vennénk a már kialakult kari szintű tevékenységeket, valamint az EHÖK és a kari HÖK-ök hallgatói tudományos tevékenységet ösztönző, segítő pályázatait, programjait.”

8


2014. december 15.

•

az egyetemi-főiskolai országos úszóbajnokságon (MEFOB) Egyetemünket 18 úszó képviselte, közülük Kapás Boglárka 400 méteres gyorsúszásban aranyérmet, 50 méteres gyorsúszásban ezüstérmet szerzett;

•

a Heti Válasz 2014. november 28-án megjelentetett felsőoktatási rangsora a felvett hallgatók kiválósága és a végzett hallgatók diplomás pályakövetési adatai alapján készült. Tizenkét képzési területet és a területek legnépszerűbb három szakját (összesen harminchármat) rangsoroltak, karok szerinti bontásban. Egyetemünk karai vezetik a bölcsészettudományi, a jogi, a gazdaságtudományi, valamint a pedagógusképzési területet, tizenkét ELTE-s szakot választottak a legjobbnak.

26. Az ülés végén Mezey Barna rektor megköszönte a Szenátus egész éves munkáját és mindenkinek boldog karácsonyt és sikerekben gazdag újévet kívánt. Budapest, 2014. december 15. Dr. Mezey Barna rektor a Szenátus elnöke Hitelesítő: ………………………………………….. dr. Rónay Zoltán főtitkár a Szenátus titkára

9


2014. december 15.

1. sz. melléklet CCXIX/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozat az ELTE 2014. évi Akkreditációs Önértékelés elfogadásáról A ELTE intézményi önértékelés és kari önértékelések a MAB 2013/8/IV/1. sz. határozatában meghatározott elvárások alapján készültek2. Az ELTE önértékelését tíz kötet tartalmazza: az ELTE intézményi kötet és annak mellékletei, valamint nyolc kari kötet, továbbá az azokat kiegészítő – különálló dokumentumokban, illetve online felületeken található – mellékletek. A kari önértékeléseket az illetékes Kari Tanácsok ülései megtárgyalták és elfogadták. Az EVÉ 2014.12.01. ülése megtárgyalta és támogatta az ELTE intézményi és kari önértékeléseket. Az ELTE és karai minden tekintetben megfelelnek az intézményi akkreditáció törvényi feltételeinek: a képzési szerkezetet, a személyi és szervezeti feltételeket, a tárgyi és pénzügyi eszközöket, továbbá az intézményi működés szabályozottságát tekintve. HATÁROZAT A Szenátus elfogadja az ELTE intézményi önértékelést és a kari önértékeléseket. Budapest, 2014. december 15. Dr. Mezey Barna s.k. rektor

2

Az önértékelések a jogosultsággal rendelkezők számára a www.elte.hu/onertekeles liken elérhetőek.

10


2014. december 15.

2. sz. melléklet CCXX/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozat az ESN ELTE – Erasmus Hallgatók Hálózatának Egyesülete tevékenységének az ELTE szellemiségével összeegyeztethetőnek, kifejezetten céljait szolgálónak nyilvánításáról és egyúttal egyetemi ingatlan székhelyként való megjelölésének engedélyezéséről Az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötet 6. számú melléklete, a Vagyonkezelési Szabályzat 12. § (2) bekezdés a) pontja akként rendelkezik, hogy az Egyetem az állami vagyon részét képező ingatlan, vagy annak helyisége vonatkozásában olyan alapítvány, társadalmi szervezet számára adhat engedélyt központi ügyintézés helye, ezt is magában foglaló székhely nyilvántartásba történő bejegyzéséhez, amelynek tevékenységét a Szenátus kifejezetten az Egyetem szellemiségével összeegyeztethetőnek, kifejezetten céljait szolgálónak minősíti. Az ESN ELTE – Erasmus Hallgatók Hálózatának Egyesülete a szükséges formanyomtatványon bejelentette székhelyhasználati igényét, amelyhez csatolta az előírt mellékleteket, köztük alapszabálya tervezetét, amelyből megállapítható, hogy a szervezet teljesíti a szabályzatban előírt feltételeket. Az Egyesület célja az Eötvös Loránd Tudományegyetem nemzetközi hallgatóinak közösségbe való integrációjának elősegítése a mentorrendszer működtetése, és különböző kulturális programok szervezésén keresztül, és ezáltal az Eötvös Loránd Tudományegyetem hírnevének növelése a partneregyetemek körében. Az Egyesület támogatja emellett a magyar hallgatók mobilitását tájékoztató jellegű rendezvények szervezésével. HATÁROZAT A Szenátus az ESN ELTE – Erasmus Hallgatók Hálózatának Egyesülete tevékenységét az Eötvös Loránd Tudományegyetem szellemiségével összeegyeztethetőnek, kifejezetten céljait szolgálónak nyilvánítja és egyúttal engedélyezi a 1075 Budapest, Kazinczy u. 23-27. alagsor 7. székhelyként való megjelölését. Budapest, 2014. december 15. Dr. Mezey Barna s.k. rektor

11


2014. december 15.

3. sz. melléklet CCXXI/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozat Mongolisztikai Kutatóközpont létrehozásáról és Oktatói Tudományos Diákköri Díj alapításáról a Bölcsészettudományi Karon I. Mongolisztikai Kutatóközpont létrehozása A mongol nyelvvel és műveltséggel foglalkozó stúdiumok már a 19. század hetvenes éveitől jelen vannak az Egyetemen (Budenz József és Szentkatolnai Bálint Gábor munkássága), részét alkották a nagy múltú keletkutatásnak. Rendszeres és sokoldalú mongolisztikai oktatás és kutatás Ligeti Lajos tevékenységével kezdődött, és a 20. század negyvenes éveitől a tibetisztikával együtt a Ligeti professzor számára alapított Belső-ázsiai Tanszék keretében folyt. A Tanszék nemzetközileg is elismert egyik fő profilja a filológiai alapú oktatás és kutatás, mely mind Ligeti Lajos, mind az őt a Tanszék irányításában követő Kara György óta jelenleg is meghatározó. A másik, szintén nemzetközileg is jegyzett profil a terepkutatásra alapuló anyagyűjtés, mely az 1990-es évektől kezdődött és a jelenlegi tanszékvezető, Birtalan Ágnes, valamint a korábbi MTA Altajisztikai Kutatócsoport főmunkatársa Sárközi Alice vezetésével zajlik jelenleg is a doktoranduszok és a hallgatók bevonásával. Mind Ligeti Lajos és Kara György, mind pedig a jelenlegi tanszékvezető irányításával számos hazai és nemzetközi kiadványsorozat készült. 2014-től a mongolisztikai és nomadizmushoz kapcsolódó stúdiumok szervezetileg megváltozott keretben zajlanak, mely értelmében a Tanszék neve Mongol és Belső-ázsiai Tanszékre változott. Az Egyetemen folyó mongolisztikai tevékenység nemzetközi elismerésének egyik újabb jele, hogy a mongol állami vezetés által létrehozott Nemzeti Mongolisztikai Tudományos Tanács és Mongolisztikai Kutatásokat Támogató Alap kiemelt projektként kezeli az Egyetem mongolisztikai műhelyének támogatását és regionális központtá fejlesztését. Ehhez első lépésként egy szeptemberben aláírt egyezmény keretében 15 ezer euró kezdeti támogatással létrejöhet egy, a Mongol és Belső-ázsiai Tanszék szakmai irányítása alatt álló Kutatóközpont, melyben a támogatási keretből két fiatal munkatárs kap álláslehetőséget. A két státusz létrehozása és működése nem terheli az Egyetem költségvetését. A támogatást a mongol fél várhatóan meghosszabbítja és folyamatossá kívánja tenni. A Kutatóközpont infrastruktúrájának megalapozására a mongol államelnök Cahiágín Elbegdordzs magyarországi látogatása során 3 millió forint értékben eszközöket adományozott, valamint a Központot és a Tanszéket további nagy értékű könyvadományban is részesítette. A Bölcsészettudományi Kar Tanácsa a 2014. október 22-ei ülésén egyhangúlag támogatta a Mongolisztikai Kutatóközpont létrehozását. II. Oktatói Tudományos Diákköri Díj alapítása Az ELTE Bölcsészettudományi Karán igen kiterjedt tudományos diákköri hálózat működik. A Kar minden intézetében és a Szakmódszertani Központban, valamint számos tanszéken önálló tudományos diákköri csoportok dolgoznak. A tudományos diákkörök támogatásában a kar oktatói közül nagyon sokan vesznek részt, a 2013-ban OTDK-ra nevezett dolgozatok elkészítését több mint 130 oktató segítette konzulensként. A Karon a TDK munka az elmúlt időszakban látványosan megerősödött, az OTDK-n bemutatott dolgozatok száma 2009 és 2013 között több mint másfélszeresére nőtt, míg az első három helyezés egyikét elérő dolgozatok száma ennél nagyobb arányban, kétharmadával emelkedett. Tehát a dolgozatok számának növekedése nem járt a színvonal gyengülésével, éppen ellenkezőleg, nőtt az OTDK-ra jelentkező hallgatók eredményessége. Mindez nem lenne lehetséges a tudományos diákköri tevékenységet önzetlenül, a munkaköri kötelezettségeiken lényegesen túlmutató módon támogató oktatók közreműködése nélkül.

12


2014. december 15.

Méltányos tehát, hogy a tudományos diákköri munkában részt vevő oktatók elismerésére a Kar megalapítsa az Oktatói Tudományos Diákköri Díjat, melyet évente egy-egy oktató kaphat meg a kari Tudományos Diákköri Tanács előterjesztése alapján. Az Oktatói Tudományos Diákköri Díjjal pénzjutalom nem jár. HATÁROZAT 1. A Szenátus létrehozza a Bölcsészettudományi Kar Mongolisztikai Kutatóközpont elnevezésű szervezeti egységet, egyúttal az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend 1. sz. mellékletébe és 3.b. sz. melléklete, a Bölcsészettudományi Kar Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: BTK SzMSz) 1. sz. mellékletébe felvételre kerül a szervezeti egység. 2.

A BTK SzMSz 49. § (1) bekezdés f) pontja az alábbi bekezdéssel egészül ki:

„49. § (1) [A Kar jogszabály, illetve egyetemi szabályzat által létrehozott állandó bizottságai: (…) f) Tudományos Diákköri Tanács (…)] Az Oktatói Tudományos Diákköri Díj odaítélésére a Tudományos Diákköri Tanács a tudományos diákkörök előterjesztése alapján tesz javaslatot a Kitüntetési Bizottságnak.” 3. A BTK SzMSz 55/A. § (1) bekezdés az alábbi f) ponttal, a paragrafus a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „55/A. § (1) [A Bölcsészettudományi Kar az alábbi kitüntetéseket alapítja meg: (…)] f) Oktatói Tudományos Diákköri Díj. (…) (7) Oktatói Tudományos Diákköri Díjban részesül az a kari közalkalmazott oktató, aki a Karon folyó tudományos diákköri munkában kimagasló eredményt ért el az adományozást megelőző időszakban.” 4. A jelen határozat az elfogadását követő napon lép hatályba, ezzel a Szenátus egyidejűleg kezdeményezi a fenntartónál az Alapító Okirat 1. sz. melléklete értelemszerű módosítását.

Budapest, 2014. december 15. Dr. Mezey Barna s.k. rektor

13


2014. december 15.

4. sz. melléklet CCXXII/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozat a Habilitációs Szabályzat Pedagógiai és Pszichológiai Karra vonatkozó része és 1. sz. függeléke módosításáról 1.) A PPK Kari Habilitációs Bizottság összetétele a külső tagok száma tekintetében a vonatkozó, a doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról szóló 387/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet előírásának csak tört szám kerekítésével felel meg, ezért szükséges a Bizottság létszámának egy taggal való kiegészítése. A Kari Habilitációs Bizottság összetételéről az ELTE SZMSZ III. kötet 2. sz. melléklete, a Habilitációs Szabályzat (a továbbiakban: Habilitációs Szabályzat) rendelkezik, az erre vonatkozó módosításra a PPK Kari Tanácsa 2014. szeptember 11-én tett javaslatot. 2.) Az ELTE Szenátusa CXCVII/2014. (XI. 3.) Szen. sz. határozattal döntött doktori iskolai képzés megszüntetéséről és a megszüntetéssel kapcsolatos további intézkedésekről. E szerint: „A Szenátus az Egyetemi Doktori Szabályzat 13. § (3) bekezdése alapján 2014. december 31-i hatállyal megszünteti az Eötvös Loránd Tudományegyetem Művészettörténet-tudományi Doktori Iskolájában folyó doktori képzést, ezzel egyidejűleg – a Filozófiatudományi Doktori Iskolában 2015. január 1-jével Művészettörténeti doktori oktatási program létesítésének és indításának engedélyezésével – jóváhagyja a megszüntetés alatt álló Művészettörténet-tudományi Doktori Iskola oktatási programjának a Filozófiatudományi Doktori Iskolába történő kooptálását. (…)” A hivatkozott szenátusi döntésre figyelemmel a Habilitációs Szabályzat 1. sz. függelékében a tudományágak felsorolásából is törölni kell a Művészeti és művelődéstörténeti tudományok tudományágat. HATÁROZAT 1) A Habilitációs Szabályzat 120. § (1) bekezdés első és második mondata helyébe a következő szöveg lép: „120. § (1) A KHB létszáma 12 fő + 1 fő póttag. A rendes tagok közül legalább kilenc fő egyetemi tanár, legalább egy fő habilitált docens, a külső tagok száma négy, és közülük legalább három fő MTA doktora. (…)” 2) A Habilitációs szabályzat 1. sz. függelékében a „Filozófiai tudományok” szövegrész helyébe a „Filozófiai tudományok (beleértve a művészettörténet tudományágat is)” szöveg lép. 3) A jelen határozat az elfogadását követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Habilitációs Szabályzat 1. sz. függelékében a „Művészeti és művelődéstörténeti tudományok” szövegrész. Budapest, 2014. december 15. Dr. Mezey Barna s.k. rektor

14


2014. december 15.

5. sz. melléklet CCXXIII/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer Különös Részének az Informatikai Karra vonatkozó fejezete módosításáról Az Informatikai Kar Kari Tanácsa 2014. november 18-i ülésén az alábbiak szerint tett javaslatot az ELTE SzMSz II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer (a továbbiakban: HKR) Különös része Informatikai Karra vonatkozó fejezete módosítására. A kari javaslatban az ELTE főtitkára kodifikációs okból – tartalmat nem érintő – technikai módosításokat eszközölt. Az előterjesztést az Oktatásszervezési és Hallgatói Ügyek Bizottsága (OHÜB) 2014. december 3-i ülésén megtárgyalta, és módosításokkal támogatta. HATÁROZAT 1)

A HKR 371. § helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„371. §. A szabályzat 52. § (1) bekezdés d) pontja alapján a Tanulmányi Osztály megszünteti a hallgatói jogviszonyt, ha a hallgató az első négy félévben nem teljesített 30 kreditet.” 2)

A HKR 372. § helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„372. § A szabályzat 52. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogkövetkezményt az Informatikai Karon azzal a hallgatóval szemben lehet alkalmazni, aki egy, a szak képzési tervében szereplő tanegységet hat érdemjegyszerzési kísérlettel, illetve a tanári mesterképzési szak és az osztatlan tanárképzés esetében öt érdemjegyszerzési kísérlettel – nem beleértve a gyenge előfeltétel nem teljesülése miatt érvénytelen kísérletet – sem teljesített.” 3)

A HKR 376. § (4) és (7) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„376. § (4) A (3) bekezdés a) és c) pontokban meghatározott kritériumok esetében a korábban nem bejelentett számonkérésekről való hiányzás igazoltnak tekintendő. Kritériumonként egymástól függetlenül lehetőséget kell biztosítani a vizsgaidőszak első hetében a) a (3) bekezdés a) pont szerinti kritérium esetén az alkalmak 20 százalékának pótlására; b) a (3) bekezdés b) pontban meghatározott kritérium esetén a feladatok 33 százalékának, de legalább egynek pótlására; c) a (3) bekezdés c) és d) pontokban meghatározott kritériumok esetén az igazoltan elmulasztottak 33 százalékának, de legalább egynek a pótlására. (…) (7) A kari honlapon fel kell tüntetni, hogy az adott gyakorlat folyamatos számonkérésű-e vagy sem.” 4)

A HKR kiegészül a 376/A. §-sal az alábbiak szerint:

„376/A. § Az összevont számonkérésű (x-es) tárgyak a szabályzat 66. § (4) bekezdésében leírtak alól kivételt képeznek.” 5)

A HKR 377. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„377. § (4) A hallgató egy tárgyból az adott vizsgaidőszakban legfeljebb egyszer halaszthatja el vizsgáját. E rendelkezés vonatkozásában halasztásnak az az eset minősül, amikor a hallgató a vizsgára bejelentkezett, de kéri a vizsgáztatótól az „igazoltan nem jelent meg” státusz bejegyzését.”

15


6)

2014. december 15.

A HKR 380. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„380. § A szabályzat 78. §-hoz kapcsolódóan az Informatikai Karon a szakdolgozatot a témavezető véleményével együtt kell leadni a témavezető tanszékén, külső konzulens esetén a kijelölt belső témavezető tanszékén: a) tavaszi félévi záróvizsga esetén május 15-ig; b) őszi félévi záróvizsga esetén december 15-ig. A tavaszi félévben kezdődő mesterképzésre jelentkező hallgatóknak a szakdolgozat leadás határideje december 1.” 7)


„381. § (1) Ha a témavezető a szakdolgozatot nem fogadja el, akkor az nem nyújtható be. A szakdolgozatot a témavezető javaslata alapján a záróvizsga-bizottság minősíti és az értékelést jegyzőkönyvbe veszi. Ez alapján a Tanulmányi Osztály az eredményt az Elektronikus Tanulmányi Rendszerben rögzíti.” 8)

A HKR 382. § (1) és (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„382. § (1) A záróvizsga a szakdolgozat védéséből, majd ennek sikeressége után a szak törzsanyaga és az előzetesen közzétett tételjegyzék alapján való szóbeli számonkérésből áll. (6) Azt, hogy a hallgató az adott záróvizsga időszakban záróvizsgázni kíván, a Tanulmányi Osztályon kell bejelenteni a) tavaszi félévi záróvizsga esetén legkésőbb március 15-ig, b) őszi félévi záróvizsga esetén legkésőbb október 15-ig.” 9)

A HKR 386. § (1)–(4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„386.§ (1) A kreditelismeréseket a karon rendszeresített kreditátviteli formanyomtatványon kell kérni és azt a Tanulmányi Osztályon leadni. A kérelemhez mellékelni kell az elismerés alapjául szolgáló okirat másolatát. (2) Az egyéni tanulmányi megállapodással történő előzetes elismerésekre vonatkozó kérelmet a megelőző félév vizsgaidőszaka harmadik hetének végéig a Tanulmányi Osztályon kell leadni. A kérelemről a megelőző félév vizsgaidőszakának végéig kell dönteni. (3) A hallgató az Egyetemen folytatott tanulmányai megkezdése előtt végzett tanulmányainak elismerését az első regisztráció alkalmával, a szorgalmi időszak első hetének végéig kérheti. A kérelemről a szorgalmi időszak második hetének végéig dönteni kell. (4) Az adott félévre vonatkozó kurzusfelvétel során felvett tantárgyakra vonatkozó elismerési kérelmeket legkésőbb a szorgalmi időszak első hetének végéig kell benyújtani. A kérelemről a szorgalmi időszak második hetének végéig dönteni kell.” 10)


„397. §. (1) A kari ösztöndíjjellegű juttatások pontos felhasználásáról a Kari Ösztöndíjbizottság dönt. Az elnököt és 1 oktató tagot a Kari Tanács választja A bizottságnak tagja még a Kar Tanulmányi Osztályának vezetője, továbbá tagjai a Hallgatói Önkormányzat Hallgatói Jólléti Bizottságának elnöke, a Hallgatói Önkormányzat által delegált egy küldött, és a Doktorandusz Képviselet által delegált egy küldött.” 11)

A HKR 399. §-a bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„399. § (1) A költségtérítés/önköltség befizetésének ütemezését félévenként a Kar dékánja határozza meg, és gondoskodik a döntés közzétételéről. (2) A tanulmányait félbehagyó hallgató a következő módon jogosult költségtérítés/önköltség visszatérítésre: a) a regisztrációs időszak végéig történő visszavonás esetén a teljes összeg, b) a szorgalmi időszak negyedik hetének végéig a teljes összeg 90%-a.

16


2014. december 15.

(3) A szorgalmi időszak negyedik hete után költségtérítés/önköltség visszatérítés nem jár. Rendkívüli esetben a hallgató méltányossági elbírálást kérhet”. 12) Ahol a HKR Informatikai Karra vonatkozó fejezete kreditbizottságról vagy kari kreditbizottságról rendelkezik, ott Kari Kreditátviteli Bizottság kitételt kell alkalmazni. Ennek megfelelően értelemszerűen módosul a HKR 367. § (2) és (4) bekezdése, 369/A. § (4) bekezdése. 13) A HKR 377. § (3) bekezdésében az „Az (2)a)” szövegrész helyébe az „A (2) bekezdés a)” szöveg, az „az (2)b)” szövegrész helyébe az „a (2) bekezdés b)” szöveg, a 377. § (4) bekezdésében a „kétszer” szövegrész helyébe az „egyszer” szöveg, a 378. § (1) bekezdésében a „93. § (2)” szövegrész helyébe az „74. § (2) bekezdés” szöveg, a 384. § (1) bekezdésben a „TB” szövegrész helyébe a „Kari Tanulmányi Bizottság” szöveg, 400. § (6) bekezdésében az „Ftv. 125. § (4) bekezdése” szövegrész helyébe az „Nftv. 82. § (2) bekezdése” szöveg lép. 16) Hatályát veszti a HKR 366. §-a, 369. §-a, 370. §-ában a „(sávok)” szövegrész, 378. § (3) bekezdése a) és b) pontja, 379. §-a, 386. § (7) bekezdése, 390. § (2) bekezdés utolsó két mondata, 392. § (3) bekezdés utolsó két mondata, 394. § (3) bekezdés utolsó két mondata. 17) Jelen határozat az elfogadását követő napon lép hatályba. Budapest, 2014. december 15.

Dr. Mezey Barna s.k. rektor

17


2014. december 15.

6. sz. melléklet CCXXIV/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer Különös Részének a Társadalomtudományi Karra vonatkozó fejezete módosításáról A Társadalomtudományi Kar Kari Tanácsa az alábbiak szerint tett javaslatot az ELTE SzMSz II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer (a továbbiakban: HKR) Különös része Társadalomtudományi Karra vonatkozó fejezete alábbiak szerinti módosítására. Az ELTE főtitkára a kari javaslatban szövegpontosításokat eszközölt. Az előterjesztést az Oktatásszervezési és Hallgatói Ügyek Bizottsága (OHÜB) 2014. december 3-i ülésén megtárgyalta, és egyhangúlag támogatta. HATÁROZAT 1) A HKR kiegészül az alábbi 450. §-sal: „450. § ad 58. § (1) A szabályzat 16. § (3) bekezdés b) pontja szerinti vizsgakurzust a Karon csak az a hallgató vehet fel, akinek volt érdemjegyszerzési kísérlete, de a tanegységet nem teljesítette.” 2) A HKR 455. § kiegészül az alábbi (4) bekezdéssel: „455. § (4) A szóbeli vizsga napján a kiírt időpont végéig köteles az oktató a vizsga helyének kijelölt teremben / oktatói szobában tartózkodni, ha az adott vizsgára jelentkező hallgatók mindegyike még nem kísérelte meg a vizsgát.” 3) A HKR 458. § helyébe az alábbi rendelkezés lép: „458. § (1) A szabályzat 95. § (6) bekezdés szerinti, a Társadalomtudományi Karra visszaosztott létszámarányos összeget 100%-nak véve a szakmai, tudományos, közéleti, sport és kulturális ösztöndíj kari keretének megosztása: a) szakmai: 10%, b) tudományos: 15 %, c) közéleti: 45%, d) sport és kulturális: 30 %. (2) Maradvány esetén a keretekről fel nem használt összeg a következő év ugyanazon keretét növeli.” 4) A HRK 464. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép, egyidejűleg kiegészül az alábbi (1a) és (1b) bekezdésekkel: „464. § (1) Nem adhat be köztársasági ösztöndíj pályázatot az a hallgató, a) aki tanulmányai során nem teljesített több mint öt kurzust vagy vizsgakurzust; b) akinek súlyozott/halmozott tanulmányi átlaga az utolsó két aktív félévében félévente nem éri el a 4,51-et; c) aki az utolsó két aktív félévében félévente nem teljesít legalább 20 kreditet; d) aki úgy pályázik, hogy csak szakos képzési idején túl kerülhetne sor az ösztöndíj folyósítására. (1a) Az (1) bekezdés d) pont szerinti időtartam annál a hallgatónál, aki képzési ideje alatt legalább 3 hónapos ösztöndíjjal külföldön folytatott tanulmányokat, meghosszabbodik a külföldön eltöltött félévek számával.

18


2014. december 15.

(1b) Az (1) bekezdés c) és d) pontjában foglaltakkal ellentétben az az alapképzésen végzős hallgató, aki az Egyetem mesterképzésén szeretné tanulmányait folytatni, szakos képzési idejének utolsó félévében is pályázhat köztársasági ösztöndíjra, ekkor az utolsó félévben nem kell 20 kreditet teljesítenie.” 5) A HRK 464. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „464. § (3) A Köztársasági Ösztöndíj pályázatnak tartalmaznia kell: a) a felsőoktatásért felelős minisztérium által kiadott, kitöltött pályázati lapot; b) leckekönyvkivonatot; c) a szakmai, közéleti és egyéb tevékenységet igazoló dokumentumokat. Az Egyetemen belüli tevékenység igazolására elfogadható a Kar valamely oktatója által aláírt nyilatkozat. A dokumentumokon/igazolásokon egyértelműen fel kell tüntetni a hallgató nevét, azonosítóit (lehetőség szerint az Elektronikus Tanulmányi Rendszer által generált kódját) és a tevékenység pontos idejét; d) a Kar legalább két oktatójának támogató javaslatát; e) az ELTE-n folytatott minden képzésről leckekönyvkivonatot.” 6) A HRK 464. § (5) bekezdése kiegészül az alábbi d) ponttal: „464. § (5) [A pályázat közzétételének és benyújtásának rendje: (…)] d) nem adható be olyan tudományos és közéleti tevékenységet igazoló dokumentum, amelyet már egy korábban elnyert köztársasági ösztöndíj pályázatban felhasznált a hallgató.” 7)

Jelen határozat az elfogadását követő napon lép hatályba.

Budapest, 2014. december 15.


19


2014. december 15.

7. sz. melléklet CCXXV/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer 4. sz. melléklete, a Felvételi Szabályzat Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karra vonatkozó fejezete módosításáról A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Kari Tanácsa 38/2014.(X. 15.) ELTE BGGYK Kari Tanács határozattal az alábbiak szerint kezdeményezte az ELTE SzMSz II. kötet 4. számú melléklete, a Felvételi Szabályzat Karra vonatkozó alábbiak módosítását. Évről-évre egyre több diplomával rendelkező jelentkezik a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karra, hogy gyógypedagógia BA végzettséget szerezzen. A Karnak jogában áll meghatározni, és differenciálni, hogy milyen felvételi pontszámot ad az egyes diplomákra. A diplomás pontszámítás tényét a felvételi meghirdetéskor a felvi.hu-felületen rögzíteni kell, szerepeltetve azt a linket, ahol a pontos pontszámítási rendszert a jelentkezők hivatalosan elérhetik. Mindezt a Felvételi Szabályzatban is közzé kell tenni. Előzmények A 2013-as felvételi eljárás során már kiderült, hogy nem szerencsés kizárólag a diploma szöveges minősítése alapján pontozni, mert az nagyon nagy, azonos pontszámmal rendelkező hallgatói tömböket hoz létre, ami komolyan veszélyezteti a felvételi keretszám betöltését. Egy differenciálóbb pontozási rendszerben érdemes gondolkozni, ami igazságos a jelentkezők felé, és nem sodorja veszélybe a Kart. A differenciált pontozás szempontjai • Nem lehet mást figyelembe venni, csak a diploma eredményét, nem vehetünk figyelembe sem további képzéseket, sem szakterületi munkaviszonyban szerzett tapasztalatot. • Viszont nemcsak az oklevél szöveges minősítése alapján, hanem az oklevél minősítésének tizedes jegyre kerekített átlaga alapján is lehet pontozni. A differenciálás egyik útja tehát a diploma tizedes jegyekre kerekített átlaga alapján történő pontozás. • Ezen túl, lehetőségünk van arra is, hogy szakképzettségek szerint is differenciáljunk (jogilag még az is megengedett, hogy a tanítókat műveltségi területenként differenciáljuk). A rendszer nehézségét az jelenti, hogy meglehetősen sok munkát ad majd annak a TO munkatársnak, aki a Gólyában rögzíti a diplomára adott pontokat. Egyenként kell majd megvizsgálni, hogy milyen szakterületen lett kiadva az oklevél, az melyik fenti csoportba tartozik, és milyen a diploma átlaga. Ehhez a diplomás jelentkezőkkel előzetesen fel kell töltetni a Gólyába az oklevél mellett, az indexnek azt az oldalát, ahol a záróvizsgára /korábban államvizsgára/ vonatkozó bejegyzések látszanak, és ahol a diploma minősítés alapjául szolgáló átlageredmény is fel van tüntetve. A rendszer előnye a hallgatók szempontjából: a gyógypedagógiához közel álló, és feltehetően a szakterületen már tevékenykedő kollégákat részesíti előnyben. Ugyanakkor más diplomásokkal sem túlzottan diszkriminatív a magasabb teljesítményt mutatók körében. A rendszer előnye a Kar szempontjából: nagyobb esélyt ad azoknak a szakembereknek, akik a gyógypedagógiához közelebb álló szakmákból érkeznek. A tervezett pontozási rendszer az aprólékos differenciálással a diplomával rendelkező leendő felvételizőket teljesítmény és szakterület szempontjából is kis létszámú azonos felvételi pontszámú csoportokra osztja, így nem sodorja veszélybe a Kart, hogy azonos pontszámmal rendelkező nagyobb tömegeket veszítsen a diplomások köréből. Az előterjesztést az Oktatásszervezési és Hallgatói Ügyek Bizottsága (OHÜB) 2014. december 3-i ülésén megtárgyalta, és egyhangúlag támogatta.

20


2014. december 15.

HATÁROZAT 1. A Felvételi Szabályzat 10. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „10. § (1) Alapképzési szakra történő jelentkezés esetén a felsőfokú végzettséggel rendelkező jelentkező a Rendelet 15. § (6) bekezdésében foglaltak szerint választhatja az oklevél minősítése alapján történő pontszámítást. A szakképzettség típusa és az oklevél minősítésének tizedesre kerekített átlaga alapján az alábbi pontszámok szerezhetők: a) 1. csoport: pedagógusképzés képzési terület szakjai (csecsemő- és kisgyermeknevelő, óvodapedagógus, konduktor, tanító, gyógypedagógus, közismereti tanár /minden szintű és szakos/), társadalomtudományi képzési terület szociális képzési ág (szociális munkás, szociálpedagógus) b) 2. csoport: egészségtudományi képzési terület meghatározott szakjai (ápolás és betegellátás – gyógytornász szakirány, általános orvos), bölcsészettudományi képzési terület meghatározott szakjai (pedagógia BA, andragógia BA és MA, pszichológia BA és MA, neveléstudományi MA), sporttudományi képzési területek meghatározott szakjai (testnevelő-edző, humánkineziológus), továbbá egyéb tanári végzettségek (szakmai tanár, műszaki szakoktató, nevelőtanár, mérnök-tanár, pedagógiatanár) c) 3. csoport: minden egyéb felsőfokú oklevél 1.csoport adható

összes

2. csoport

3. csoport

5

200

adható összes összes 400 200 400

4,9 4,8

198 196

396 392

197 194

394 388

196 192

392 384

4,7 4,6

194 192

388 384

191 188

382 376

188 184

376 368

4,5

190

380

185

370

180

360

4,4 4,3

188 186

376 372

182 179

364 358

176 172

352 344

4,2 4,1

184 182

368 364

176 173

352 346

168 164

336 328

4,0

180

360

170

340

160

320

3,9 3,8

178 176

356 352

167 164

334 328

156 152

312 304

3,7 3,6

174 172

348 344

161 158

322 316

148 144

296 288

3,5 3,4

170 168

340 336

155 152

310 304

140 136

280 272

3,3

166

332

149

298

132

264

3,2 3,1

164 162

328 324

146 143

292 286

128 124

256 248

3,0 2,9

160 158

320 316

140 137

280 274

120 116

240 232

2,8

156

312

134

268

112

224

2,7 2,6

154 152

308 304

131 128

262 256

108 104

216 208

2,5 <2,5

150 0

300 0

125 0

250 0

100 0

200 0

21

összes 200

400


2014. december 15.

(2) Az (1) pont szerinti pontszámítás a felvételiző kérésére alkalmazható, az alábbiak szerint: a) a pontszámítás alkalmazható, ha az oklevél tartalmazza a minősítés alapjául szolgáló átlagot (egy vagy két tizedesig); b) a pontszámítás alkalmazható, ha az oklevél nem tartalmazza az oklevél minősítésének átlagértékét, de a jelentkező csatolja azt a dokumentumot, melyen a két tizedesig megjelenített átlag látható (indexnek az az oldala, ahol a záróvizsgára vonatkozó bejegyzés található, záróvizsga igazolás stb.); c) a differenciált pontszámítás nem alkalmazható, ha az oklevél nem tartalmaz számszerű átlageredményt, és a jelentkező nem csatol az átlagértékre vonatkozó dokumentumot. Ebben az esetben a kerek egészhez tartozó pontértéket kell megadni.” 2. A jelen előterjesztés szerinti módosítás az elfogadását követő napon lép hatályba. Budapest, 2014. december 15.


22


2014. december 15.

8. sz. melléklet CCXXVI/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend 3.c. számú melléklete, az Informatikai Kar Szervezeti és Működési Szabályzata módosításáról Az Informatikai Kar Kari Tanácsa 2014. november 18-i ülésén az alábbiak szerint tett javaslatot az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend 3.c. számú melléklete, az Informatikai Kar Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: IK SzMSz) módosítására. HATÁROZAT 1) Az IK SzMSz I. kötetének 31. §-a az alábbi bekezdéssel egészül ki: „• Kari Ösztöndíjbizottság 6 tagú. Az elnököt és 1 oktató tagot a Kari Tanács választja. A bizottságnak tagja még a Kar Tanulmányi Osztályának vezetője. További 2 főt a HÖK, egy főt pedig a kari Doktorandusz Képviselet delegál.” 2) Az IK SzMSz I. kötetének 33. § (2) bekezdése kiegészül az alábbiak szerint: „33. § (2) [Tagjai: (…)] • a kari Doktorandusz Képviselet elnöke.” 3) A jelen határozat az elfogadását követő napon lép hatályba. Budapest, 2014. december 15.


23


2014. december 15.

9. sz. melléklet CCXXVII/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend 4.d. számú melléklete, az Egyetemi Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata elfogadásáról Az Egyetemi Könyvtár főigazgatója az alábbiak szerint tett javaslatot az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötet 4.d. számú melléklete, az Egyetemi Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadására. Az előterjesztést a Könyvtári Tanács 2014. október 17. napján tartott ülésén támogatólag véleményezte. HATÁROZAT 1)

A Szenátus elfogadja az Egyetemi Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzatát.

2) Hatályát veszti az Egyetemi Könyvtár XVI/2001. (IV. 17.) ET sz. határozattal elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzata. 3) A jelen határozat – a 4) pontban meghatározott kivétellel – az elfogadását követő napon lép hatályba. 4) Az Egyetemi Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzatának 2. sz. függeléke, az Egyetemi Könyvtár Gyűjtőköri Szabályzata annak kultúráért felelős miniszter általi jóváhagyása napján lép hatályba. Budapest, 2014. december 15. Dr. Mezey Barna s.k. rektor

24


2014. december 15.

10. sz. melléklet CCXXVIII/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötet 8. számú melléklete, az Egyetemi Könyvtári Szolgálat Szervezeti és Működési Szabályzatának 5. sz. függeléke, az EKSZ Gyűjtőköri Szabályzata elfogadásáról, valamint 2. sz. melléklete, az EKSZ Használati Szabályzata módosításáról A Könyvtári Tanács 2014. október 17. napján tartott ülésén az alábbiak szerint tett javaslatot az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötet 8. számú melléklete, az Egyetemi Könyvtári Szolgálat (a továbbiakban: EKSZ) Szervezeti és Működési Szabályzatának 5. sz. függeléke, az EKSZ Gyűjtőköri Szabályzata elfogadására, valamint az EKSZ SZMSZ 2. sz. melléklete, az EKSZ Használati Szabályzata módosítására. HATÁROZAT 1) A Szenátus az EKSZ SZMSZ 5. sz. függelékeként elfogadja az EKSZ Gyűjtőköri Szabályzatát a jelen határozat 1.a) és 1.b). számú melléklete szerinti tartalommal. 2)

Az EKSZ Használati Szabályzatának 6. §-a kiegészül az alábbi (10) és (11) bekezdésekkel:

„6. § (10) A beiratkozási lapokat zárt helyen kell tárolni. (11) Az utolsó érvényes tagsági határidő lejártát követő harmadik évben, amennyiben az olvasónak nincs tartozása, személyi adatait a könyvtár rendszeréből törölni kell.” 3) Az EKSZ Használati Szabályzatának 5. § (2) bekezdésében az „EHA kód” szövegrész helyébe az „Elektronikus Tanulmányi Rendszer által generált kód” szöveg, 7. § (3) bekezdés a) pontjában az „összesen 8” szövegrész helyébe az „összesen 15” szöveg, 9. § (2) bekezdésében a „3 munkanap” szövegrész helyébe a „3 naptári nap” szöveg, 9. § (3) bekezdésében a „3 munkanappal” szövegrész helyébe a „3 naptári nappal” szöveg, 9. § (4) bekezdésében a „felszólítást” szövegrész helyébe az „utolsó felszólítást” szöveg lép. 4) Az EKSZ Használati Szabályzat csatolmánya helyébe jelen határozat 2.a) és 2.b) számú melléklete lép. 5) A jelen határozat az elfogadását követő napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az EKSZ Használati Szabályzatának 5. § (6) bekezdése. Budapest, 2014. december 15.


25


2014. december 15.

11. sz. melléklet Tájékoztató az ELTE tulajdonú gazdasági társaságok 2013. évi üzleti tevékenységéről Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 100 %-os tulajdonában az alábbi korlátolt felelősségű társaságok állnak: ELTE Peregrinus Hotel Kft. ELTE Sport Kft. ELTE Eötvös Kiadó Kft. ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központ Kft. ELTE Egyetemi Szolgáltatásszervező Kft. f.a. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 26 %-os részesedéssel rendelkezik az ELTE-Soft Kutatásfejlesztő Non Profit Korlátolt Felelősségű Társaságban. Az alábbiakban e társaságok 2013-as gazdasági évre szóló beszámolóinak legfontosabb adatairól adunk tájékoztatást. 1. ELTE Peregrinus Hotel Kft. A társaság 2010-ben jött létre tízmillió forintos törzstőkével, amit az alapító 2011-ben ötmillió forinttal megemelt, így a társaság jelenlegi törzstőkéje 15 millió forint. A társaság az egyetem kezelésében lévő, korábban egyetemi vendégházként üzemelő Szerb utcai épületet működteti szállodaként. 2013-ban nettó árbevételét igen csekély mértékben növelve 68.493 eFt bevételt ért el (2012-ben ez az adat 68.042 eFt volt), amelyből 865 eFt-os üzemi eredmény származott (2012-ben 4.492 eFt). Az adózott eredmény 1.226 eFt volt (szemben a 2012-es 4.765 eFt-tal), amit a tulajdonos osztalékként elvont a társaságtól. 2. ELTE Sport Kft. A társaság 2008-ban alakult meg tízmillió forintos törzstőkével, amely a mai napig változatlan. A társaság fő tevékenysége az egyetem kezelésében lévő sportcélú létesítmények hasznosítása. Ebből a tevékenységből 2013-ban 128.997 eFt árbevételt ért el a társaság, ami a 2012-es 122.926 eFthoz képest jól látható növekedést jelent. Ugyanakkor az üzemi eredménya 2012-es 5.054 eFt-ról 2013ban 1.413 eFt-ra esett vissza, s az adózott eredmény is csökkent: a 2012. évi 4.975 eFt-ról 3.851 eFtra. A tulajdonos a keletkezett nyereséget a társaság eredménytartalékaként a társaságnál hagyta, meghatározva azokat a felújítási feladatokat, amelyek finanszírozására ez a forrás felhasználható. 3. ELTE Eötvös Kiadó Kft. A társaság 2008-ban alakult 50 millió forintos törzstőkével. A törzstőkét az ELTE 2011-ben 50 millió forinttal megemelte, így jelenleg a társaság 100 millió forintos törzstőkével működik. A társaság könyvkiadói tevékenységet folytat, amelyen belül az ELTE hallgatóinak szóló tananyagok, illetve az oktatók tudományos munkáinak kiadására helyezi a hangsúlyt. 2013-ban a társaság nettó árbevétele csökkent az előző évihez képest: 128.632 eFt helyett csupán 117.411 eFt-ot tett ki. Az üzemi eredmény már 2012-ben is negatív volt (-1.174 eFt), azonban 2013ban ez a negatív eredmény jelentősen megnőtt, - 15.789 eFt-ot ért el. Míg 2012-ben sikerült a negatív üzleti eredményt kompenzálni és 334 eFt-os adózott eredményt kimutatni, addig a 2013-ban a társaságnál veszteség keletkezett, melynek mértéke: -14.994. A tulajdonos a veszteség elhatárolásáról rendelkezett. Az árbevételnek a tervezettől és az előző évitől történő elmaradását a társaság azzal indokolta, hogy az egyetem részéről a közbeszerzés alá eső megrendelések jelentős mértékben elmaradtak.

26


2014. december 15.

4. ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központ Kft. E társaságot az ELTE 2012-ben alapította 20 millió forintos törzstőkével, a korábban az ELTE szervezeti egységeként működő Idegennyelvi Továbbképző Központ tevékenységének piaci alapon, vállalkozási formában való ellátására. A társaság 2013. évi árbevétele 485.112 eFt volt, ami nehezen hasonlítható össze a 2012-es év 387.750 eFt-os adatával, mert a társaság a 2012-es évnek csak egy részében működött, s a szokásos üzletmenet szerint az első és második félév árbevétele között jelentős eltérés mutatkozik. Az üzemi eredmény 2013-ban 13.628 eFt volt, szemben a 2012-es töredék év 11.727 eFt-os eredményével. A társaság a 2012-es 11.300 eFt adózott eredmény után 2013-ban 13.261 eFt nyereséget produkált. A nyereségből a tulajdonos az üzleti tervnek megfelelő mértékű, azaz 6.902 eFt-os osztalék kifizetéséről rendelkezett, míg a maradék 6.359 eFt nyereséget az eredménytartalékba helyetett, figyelemmel arra, hogy a társaságnak a vizsgarendszerének akkreditációja megújításával kapcsolatban olyan díjkötelezettségekkel kell számolnia, amelyek egyetlen üzleti év bevételeiből nem termelhetőek ki. 5. ELTE Egyetemi Szolgáltatásszervező Kft. f.a. A társaság 2013-ban megkezdett végelszámolási eljárása nem volt befejezhető, mert a végelszámoló megállapítása szerint a társaság vagyona nem biztosított fedezetet a társaság kötelezettségeire. Erre tekintettel – a kötelező törvényi előírások alapján – a végelszámolási eljárás felszámolási eljárássá alakult át. A társaság tevékenységét befejezte. A felszámolási eljárás jelenleg is tart, a felszámoló a társaság vagyonának számbavételét és értékesítését, valamint a hitelezői igények nyilvántartásba vételét végzi. Az adatokból továbbra is az valószínűsíthető, hogy a hitelezői igények nem kerülnek teljes mértékben kielégítésre. A felszámolási eljárásra tekintettel rendes éves beszámoló nem készült. 6. ELTE-Soft Kutatás-fejlesztő Non Profit Korlátolt Felelősségű Társaság A társaság 2009-ben alakult meg kétmillió forintos törzstőkével, amelyből az ELTE részesedése 520 eFt Ft volt, s ehhez igazodva a társaságban az ELTE 26 %-os üzletrésszel rendelkezik. (Tájékoztatásul: a társaság 2014-ben törzstőkéjét – az időközben bekövetkezett jogszabályi változásokra tekintettel – hárommillió forintra emeli fel, amelyben az ELTE arányos részt vállal, azaz a felemelt alaptőke mellett is megőrzi 26 %-os részesedését.) A társaság nonprofit jellege miatt a társaságban képződő nyereség nem felosztható. A társaság közhasznú szervezetnek minősül. A társaság nettó árbevétele 2013-ban 299.563 eFt volt, amely jelentősen meghaladja a 2012-es 217.000 eFt-ot, ugyanakkor egyéb bevételei között a pályázati támogatási összeg a közel 245.000 eFtról (212-es adat) nem egészen tízmillió forintra csökkent. Ennek köszönhető, hogy az üzemi eredmény a 2012. évi 14.455 eFt-ról 7.049 eFt-ra süllyedt, s az adózott eredmény is csökkent: 15.135 eFt-ról 6.902 eFt-ra, amely az eredménytartalékot gyarapította. Budapest, 2014. december 15. Dr. Mezey Barna s.k. rektor

27


2014. december 15.

12. sz. melléklet CCXXXVII/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozat a Szakkollégiumi stratégia elfogadásáról A Stratégia összeállítását Dr. Borsodi Csaba, az oktatási és tanulmányi ügyek korábbi rektorhelyettese és dr. Pozsár-Szentmiklósy Zoltán, a hallgatói ügyek rektori biztosa koordinálta. A Stratégiához szükséges előkészítő anyagok összeállításában közreműködőket a Stratégia bevezetője tartalmazza. Az ELTE Kollégiumi stratégiájának tárgyalásakor világossá vált, hogy a szakkollégiumok mind gazdálkodásuk, irányításuk, mind pedig a képzéshez és a kutatáshoz kapcsolódó szakmai tevékenységeik tekintetében speciális helyzetben vannak: ennek megfelelően a jelenlegi és jövőbeli működésükhöz kapcsolódó koncepcionális kérdések átgondolása önálló tervezési folyamat keretében indokolt. Erre tekintettel határozta meg feladatként Rektor Úr egy önálló szakkollégiumi stratégia tervezetének elkészítését 2013 őszén. A tervezet elkészítését a szakkollégiumok helyzetének átfogó felmérése előzte meg, ezt követően kerültek megfogalmazásra azok a javaslatok, amelyek – figyelemmel az egyes szakkollégiumok mint önkormányzati elven működő oktatási műhelyek közös és esetenként eltérő sajátosságaira – a tehetséggondozás e formájának hosszú távú fenntarthatóságát és fejlesztésének lehetőségét támogatják. A javaslatok végső formájának kialakítása előtt rendszeres és érdemi egyeztetésekre került sor a szakkollégiumi igazgatókkal. A szakkollégiumok gazdálkodásához kapcsolódó kérdések áttekintését és a javaslatok megtervezését konzultáció keretében segítette Dr. Juhászné Huszty Katalin gazdasági főigazgató és Danisné Ravasz Judit gazdasági főigazgató-helyettes. A tervezetet véleményezte az EHÖK szakkollégiumi képviselőkkel kiegészült Tudományos Bizottsága. Arra figyelemmel, hogy a szakkollégiumok egyrészt az Egyetem szervezeti egységei, másrészt szakmai profiljukhoz hozzátartozik, hogy több tudományterületen, tanéveken is átnyúlóan működtetik képzési és kutatási programjaikat, működésük, minőségbiztosításuk és támogatásuk kiszámítható, a felelős szakmai munka megtervezését biztosító feltételeiről egységes, integrált szerkezetben szükséges gondoskodni. *** A stratégia első része helyzetképet vázol fel, amely kitér az ELTE szakkollégiumainak közös és intézményenként eltérő jellemzőire a következő területeken: (a) a szakkollégiumi képzési modell meghatározó elemei, (b) szakmai tevékenységek, (c) szakmai eredmények, (d) gazdálkodás, (e) irányítás. A stratégia második része javaslatokat fogalmaz meg az egyes kérdéskörökhöz kapcsolódóan, amelyek egyaránt figyelemmel vannak a fenntarthatóság, a minőségbiztosítás és a versenyképesség szempontjaira. A stratégia mellékletét képezik a szakkollégiumok gazdálkodását és szakmai eredményeit részletesen bemutató adatok. A stratégia átfogó megállapítása szerint a szakkollégiumok az ELTE kiemelkedően értékes erőforrásai, amelyeket ennek megfelelő súllyal kell kezelni. A szakkollégiumi képzések alkalmasak arra, hogy speciális, az egyetemi képzésben kisebb hangsúlyt kapó tudományterületeken is versenyképes tudást közvetítsenek. A szakkollégiumi kutatások sok esetben hiánypótlók, eredményeik a tudományos közvélemény számára is hasznosíthatók. Az intenzív szakkollégiumi kutatómunka adja meg a megfelelő hátteret ahhoz, hogy a különböző tanulmányi versenyeken, elsősorban az Országos Tudományos Diákköri Konferencián a szakkollégisták közül kerüljön ki a díjazott ELTE hallgatók jelentős része. A szakkollégiumok társadalmi szerepvállalása keretében középiskolások számára meghirdetett programok sokat tesznek hozzá a kiváló egyetemi hallgatók sikeres utánpótlásához.

28


2014. december 15.

Az eredményekhez megfelelő működési keretek biztosítása is szükséges – a stratégia elsősorban ebben a tekintetben kíván a szakkollégiumi képzés sajátosságaira figyelemmel lévő, fenntartható megoldásokat kínálni. A szakkollégiumi munka alapja a szakmai közösség önkormányzati elv alapján történő működése, ami kizárólag az Egyetem által biztosított, megfelelő háttérrel lehet sikeres. Ebben a vonatkozásban a Stratégia a jelenlegi kereteket megőrző, fenntartható, professzionális működtetés mellett a versenyképesség és a szakmai eredményesség további erősítésére helyezi a fő hangsúlyt. HATÁROZAT Az ELTE Szenátusa támogatja a Szakkollégiumi stratégiát. Budapest, 2014. december 15.


29


2014. december 15.

AZ ELTE SZAKKOLLÉGIUMI STRATÉGIÁJA* Egy körültekintően kidolgozott szakkollégiumi stratégia elfogadásával az Egyetem hosszú távon megalapozhatja tehetséggondozó műhelyeinek szakmai sikerét. A sikeres szakkollégiumi munka eredményei az egyetemi rangsorokban, az egyetemi finanszírozásban, és az egyetemen túlmutató területeken is megjelenhetnek. Az ELTE öt szakkollégiuma, az Eötvös Collegium, a Bolyai Kollégium, a Bibó István Szakkollégium, az Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium, és az Illyés Sándor Szakkollégium3 lefedi az Egyetem valamennyi kara által gondozott tudományterületeket. Az egyes szakkollégiumok munkája nagymértékben saját hagyományokra is támaszkodik, de azok közös alapja minden esetben az együttlakó szakmai közösség elhivatottsága és alkotómunkája. Bár a kollégiumi együttlakás teremti meg a szakkollégiumi működés alapfeltételét, a szakkollégiumok elsősorban önkormányzati elven működő oktatási műhelyek, amelyek szerteágazó képzési és kutatási tevékenységet folytatnak – ezért is megkerülhetetlen, hogy az Egyetem önálló stratégiát dolgozzon ki ezen a területen. A szakkollégiumi képzések alkalmasak arra, hogy speciális, az egyetemi képzésben kisebb hangsúlyt kapó tudományterületeken is versenyképes tudást közvetítsenek. A szakkollégiumi képzés módszere is sajátos abban a tekintetben, hogy a kiscsoportos foglalkozások, egyéni konzultációk keretében – a tárgyi ismeretek közvetítése mellett – jóval nagyobb tér nyílik a különböző kompetenciák erősítésére. A szakkollégiumi kutatások sok esetben hiánypótlók, eredményeik a tudományos közvélemény számára is hasznosíthatók. Az intenzív szakkollégiumi kutatómunka adja meg a megfelelő hátteret ahhoz, hogy a különböző tanulmányi versenyeken, elsősorban az Országos Tudományos Diákköri Konferencián a szakkollégisták adják a díjazott ELTE hallgatók jelentős arányát.4 A szakkollégiumok társadalmi szerepvállalása keretében középiskolások számára meghirdetett programok sokat tesznek hozzá a legkiválóbb egyetemi hallgatók sikeres utánpótlásához. Az eredményekhez megfelelő működési keretek és megfelelő háttér biztosítása is szükséges – a szakkollégiumi stratégia (a továbbiakban: Stratégia) elsősorban ebben a tekintetben kíván a szakkollégiumi képzés sajátosságaira figyelemmel lévő, és fenntartható megoldásokat kínálni. A szakkollégiumi munka alapja az együttlakó szakmai közösség önkormányzati elv alapján történő működése – mind szakmai, mind pedig gazdasági vonatkozásban – ami az Egyetem által biztosított megfelelő háttérrel lehet sikeres. Bár a szakkollégiumok – kis létszámukból adódóan – szálláshelyként természetesen nem lehetnek piacképesek, a szakmai eredmények tekintetében sokszorosan azok, ami a felsőoktatás új finanszírozási rendszerében – más tényezőkkel együtt – jelentős támogatást jelent az Egyetem számára. Stratégiai kérdés tehát egy olyan irányítási és gazdasági háttér kidolgozása, amely a jelenlegi kereteket megőrző, fenntartható, professzionális működtetés mellett a versenyképesség és a szakmai eredményesség további erősítésére helyezi a fő hangsúlyt.

*

A Stratégia összeállítását Dr. Borsodi Csaba, az oktatási és tanulmányi ügyek korábbi rektorhelyettese és dr. Pozsár-Szentmiklósy Zoltán, a hallgatói ügyek rektori biztosa.koordinálta. A Stratégiához szükséges előkészítő anyagok összeállításában közreműködött Dr. Horváth László, az Eötvös Collegium igazgatója, Dr. Lénárd Sándor, az Illyés Sándor Szakkollégium igazgatója, Dr. Szalay Péter, a Bolyai Kollégium igazgatója, dr. Tar Adrienn, a Bibó István Szakkollégium igazgatója, és Dr. Wessely Anna, az Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium igazgatója. A Stratégia összeállításához szükséges adatok továbbításában közreműködött dr. Cseszregi Tamás oktatási igazgató és Dr. Horváth Ákos, a Tehetséggondozó Tanács tagja (ELTE TTK). A Stratégiához kapcsolódó előzetes koncepcionális egyeztetésben részt vett Dr. Juhászné Huszty Katalin gazdasági főigazgató, a gazdálkodásra vonatkozó adatok egyeztetésében Danisné Ravasz Judit gazdasági főigazgató-helyettes. A Stratégia előzetes koncepcióját megvitatta az EHÖK Tudományos Bizottsága. 3 Lásd az ELTE SZMSZ 38. § (2) bekezdését. 4 A 2011. évi OTDK díjazott ELTE hallgatóinak 21,21%-a, a 2013. évi OTDK díjazott ELTE hallgatóinak 22,88%-a volt szakkollégista.

30


2014. december 15.

A Stratégia első része helyzetképet vázol fel, amely kitér az ELTE szakkollégiumainak közös és adott esetben intézményenként eltérő jellemzőire a következő területeken: (a) a szakkollégiumi képzési modell meghatározó elemei, (b) szakmai tevékenységek, (c) szakmai eredmények, (d) gazdálkodás, (e) irányítás. A Stratégia második része javaslatokat fogalmaz meg az egyes kérdéskörökhöz kapcsolódóan, amelyek egyaránt figyelemmel vannak a fenntarthatóság, a minőségbiztosítás és a versenyképesség szempontjaira. A Stratégia mellékletét képezik a szakkollégiumok gazdálkodását részletesen bemutató adatok. A Stratégia átfogó megállapítása szerint a szakkollégiumok az ELTE kiemelkedően értékes erőforrásai, amelyeket ennek megfelelő súllyal kell kezelni. A szakkollégiumokkal kapcsolatos stratégiai javaslatok megfogalmazása során figyelemmel kell lenni arra a körülményre, hogy a hatályos jogszabályi előírások szerint a kutatóegyetemi minősítés egyik lényeges feltétele, hogy az Egyetem a tehetséggondozást – ezen belül a szakkollégiumok működtetését – kiemelt feladatként végezze.5

5

Lásd: 24/2013. (II. 5.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés d) pont

31


2014. december 15.

(A) HELYZETKÉP I. A SZAKKOLLÉGIUMI KÉPZÉSI MODELL MEGHATÁROZÓ ELEMEI 1.1. Szabályozási keretek A tehetséggondozást, ezen belül a szakkollégiumok működtetését a Nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) a felsőoktatási intézmények feladatává teszi.6 A szakkollégiumi tehetséggondozás rendszerét A nemzeti felsőoktatási kiválóságról szóló 24/2013. (II. 5.) Korm. rendelet foglalja egységes normatív keretbe. Ennek megfelelően „(A) a szakkollégium célja, hogy saját szakmai program kidolgozásával magas szintű, minőségi szakmai képzést nyújtson, segítve a kiemelkedő képességű hallgatók tehetséggondozását, közéleti szerepvállalását, az értelmiségi feladatokra történő felkészülés tárgyi és személyi feltételeinek megteremtését, a társadalmi problémákra érzékeny, szakmailag igényes értelmiség nevelését.”7 Az ELTE SZMSZ hasonló hangsúlyokat fogalmaz meg a szakkollégiumok meghatározása kapcsán: „(A) a szakkollégiumok magas színvonalú, önálló és/vagy az egyetemi képzésbe illeszkedő szakmai képzést folytató, az egyes szakterületeken való jártasság elmélyítésére további képzést nyújtó, közösségformáló, önkormányzati elven működő, társadalmi problémákra érzékeny, szakmailag igényes értelmiség kinevelését, valamint tehetséggondozást célzó intézmények.”8 Érdemes kiemelni, hogy az ELTE Tehetséggondozási koncepciója9 a szakkollégiumok tevékenységét, feladatait az egyes szakkollégiumok szervezeti és működési szabályzatai alapján a fenti, normatív rendelkezésekkel összhangban foglalta egységes keretbe. Ennek megfelelően a szakkollégiumok az alábbi feladatokat látják el: - a tömegképzés keretei között is hatékonyan segítik a tehetséges diákok szakmai fejlődését; - ennek érdekében olyan kis létszámú, emelt szintű kurzusokat szerveznek, amelyek a BA/BSc képzés keretében nem, vagy alig érintett tudáselemek átadására szolgálnak; - törekszenek az interdiszciplinaritás jegyében szervezett kurzusok számának növelésére; - ennek elősegítésére erősítik az egymás közti együttműködést; - a tudományos életre való felkészítés jegyében konferenciákat szerveznek, szakmai eredményeiket publikálják; - szorosan együttműködnek a tudományos diákkörökkel.10 Lényeges kérdés az is, hogy a fentiekben kiemelt célkitűzések eléréséhez és feladatok ellátásához alapfeltételként milyen szervezeti és intézményi keretek szükségesek. A szakkollégiumi működés alapfeltételeit – a sikeres szakkollégiumi modellek alapján – a 24/2013. (II. 5.) Korm. rendelet az alábbiak szerint foglalja össze: a) [a szakkollégium] rendelkezik létesítő okirattal, valamint szervezeti és működési szabályzattal, amelyek együttesen rögzítik a szakkollégium céljait, működési elveit, a szakkollégiumi tagsági jogviszony keletkezését, megszűnését, a tagsági formákat, továbbá a vezetőség választásának eljárását; b) a szakkollégium létesítő okiratában, szervezeti és működési szabályzatban rögzített céljai között szerepel a felsőoktatási intézmények oktatási tevékenységén túlmenő szakmai képzés, illetve önképzési lehetőség nyújtása a tagoknak, a társadalom iránt elkötelezett értelmiségi réteg nevelése valamint az autonómia biztosítása; 6

Lásd: Nftv. 54. § Lásd: 24/2013. (II. 5.) Korm. rendelet 19. § (3) bekezdés 8 Lásd: ELTE SZMSZ 38. § (1) bekezdés 9 http://www.elte.hu/file/tehetseggondozas.pdf (A Szenátus elfogadta a 2008. június 30-i ülésén.) 10 Lásd: Tehetséggondozási koncepció 7-8. 7

32


2014. december 15.

c) rendelkezik képzési programmal, amely rögzíti különösen a tagság szakmai feltételeit, a képzési vállalásokat, a szakmai teljesítmény elfogadásának elveit, továbbá a szakkollégiumi képzési program elvégzésének kötelezettségét.11 A fenti, a szakmai munka tartalmára vonatkozó követelményeken túl, a tagság együttlakása természetesen olyan követelmény, amely hangsúlyosan megkülönbözteti a szakkollégium szervezeti formáját más öntevékeny, szakmai jellegű diákszervezetektől. A Korm. rendelet külön kiemeli – működő és induló szakkollégiumok esetében egyaránt – a működés és együttlakás infrastrukturális feltételei biztosításának követelményét.12 Az ELTE valamennyi szakkollégiuma teljesíti a fenti követelményeket. A szakkollégiumok képzési programjai minden esetben többletismereteket nyújtanak az egyetemi képzéshez képest, nagy hangsúlyt fektetnek a hallgatók kutatási tevékenységére, egyéni képzésére, és különböző kompetenciáik erősítésére. Meghatározó az aktív hallgatói kezdeményezés és szerepvállalás a szakkollégiumok szakmai, közösségi és közéleti munkájában. Az együttlakás biztosítása – két szakkollégium esetében önálló épületben, három szakkollégium esetében más kollégiumi épületen belül – nélkülözhetetlen hátteret biztosít a színvonalas szakmai munkához. A fenti feladatok sikeres ellátásához megkerülhetetlen a szakkollégiumok és az egyetemvezetés közötti rendszeres egyeztetés. Az Egyetem Rektorának közvetlen irányítása13 mellett ennek elsődleges fóruma a Szakkollégiumi Hálózat Testülete. Az ELTE SZMSZ rendelkezéseinek megfelelően „a szakmai és tehetséggondozási tevékenység összehangolt fejlesztésére, továbbá az ELTE e területen országosan mértékadó kezdeményezéseinek kimunkálására ELTE Szakkollégiumi Hálózat Testülete (SzHT) működik.”14 Az ELTE szakkollégiumai országos viszonylatban is meghatározó jelentőségűek. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet megbízásából készített „Szakkollégiumi helyzet felmérése” címet viselő, 2011-ben folytatott átfogó kutatás tíz kiválósági mutató alapulvételével végzett összesítésében a három legjobban teljesítő intézmény közül kettő az ELTE szakkollégiuma.15 1.2. Önálló szakmai és képzési program Az ELTE valamennyi szakkollégiuma – mind tematikájában, mind pedig módszertanában – speciális képzési programot kínál tagjai számára. A képzési program az egyetemi képzést jellemzően kiegészíti (olyan ismeretekkel, amelyek nem integrálhatóak az egyetemi curriculumba), vagy elmélyíti, ezen túl elősegíti a szakkollégisták gyakorlati ismereteinek és készségeinek erősítését. Az egyes képzési formák szakterületenként és szakkollégiumonként változnak, azonban közös jellemzőjük, hogy az ismeretek átadása a szakkollégiumi képzési keretben valósítható meg a leghatékonyabban. Az egyes képzési programok minden esetben igazodnak a szakkollégiumok által gondozott tudományterületek sajátosságaihoz, és a hallgatói pályaképet tekintve a teljes képzési ciklusra vonatkoznak. Hasonlóképpen fontos szerepet kapnak a szakmai munkában a kutatási programok: több szakkollégium folytat önállóan, vagy más szakmai szervezetekkel együttműködésben olyan kutatásokat, amelyek amellett, hogy alapvetően a hallgatói közreműködésre építenek – ezzel nagyban elősegítve a szakkollégisták kompetenciáinak erősítését – az adott szakterületen önálló hozzáadott értéket képviselnek. A kutatási programok jelentős szerepet töltenek be a szakkollégisták tudományos életre való felkészítésében is. 11

Lásd: 24/2013. (II. 5.) Korm. rendelet 19. § (5) bekezdés Lásd: 24/2013. (II. 5.) Korm. rendelet 20. § (5) bekezdés 13 Lásd: ELTE SZMSZ 38. § (3) bekezdés 14 Lásd: ELTE SZMSZ 114. § (1) bekezdés 15 Lásd: Szakkollégiumi helyzetkép felmérése (Készítette az ADITUS Szolgáltató és Tanácsadó Zrt. az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet megbízásából) Budapest, 2011. http://femip.hu/c/document_library/get_file?uuid=53e02822-86f2-4237-a885-229a35a092e6&groupId=10136 210. 12

33


2014. december 15.

Az Eötvös Collegium szakmai működésének alapvető jellemzője, hogy az egyetem kínálta képzést kiegészíti, illetve annak intenzitását, eredményességét növeli, elsősorban az egyetemi képzéstől független, – de azt nem kiváltó – hagyományos értelemben vett szemináriumi és tutori foglalkozások keretében. A szakmai munkában fontos szerepet töltenek be a különböző tudományterületek szerint szervezett kutatócsoportok. A Bibó István Szakkollégium szakmai munkájában egyaránt nagy hangsúlyt kapnak az egyetemi képzési programot kiegészítő kurzusok, az esetmegoldó és elemző szemináriumok, az egyéni kutatómunkát oktatói irányítás mellett támogató tutori képzések, valamint az egyes szakterületek gyakorlati aspektusainak megismerését szolgáló szakmai gyakorlatok. A Szakkollégiumot – képzési programja alapján – 2010-ben Tehetségpontként ismerte el a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács.16 A Bolyai Kollégium képzési programja elsősorban a heti rendszerességgel sorra kerülő szakszemináriumok és az intenzív nyelvoktatás szervezésén alapul. Az öt szakszeminárium keretében diszciplínánként egy vagy két szemináriumvezető tanár vezetésével folyik a szakmai munka, amely fontos szakmai alapot jelent a szakkollégisták későbbi kutatómunkájához is. Ez egészül ki a heti rendszerességgel megtartott Csütörtök Estékkel, amelyek keretében neves vendégek adnak elő változatos témákról, elsősorban a kollégisták értelmiségi feladatokra történő felkészítését segítve. Az Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium képzési programjában elsősorban az egyetemi tananyagot kiegészítő, elmélyítő, illetve általános értelmiségi tájékozódást segítő alapozó kurzusok (társadalomelmélet, módszertan, készségfejlesztés), valamint változó tematikájú, illetve kutatási programokhoz kapcsolódó műhelyszemináriumok meghatározóak. A tapasztalatszerző műhely keretében a szakkollégisták meghatározott szociális- és fogvatartási intézményekben tartanak kiegészítő foglalkozásokat. Az Illyés Sándor Szakkollégium képzései a neveléstudományi és pszichológiai szakterület tudományos eredményeire támaszkodnak. Ennek megfelelően a szakkollégiumi képzési rendszer módszertana is korszerű neveléstudományi elméletekre épít: a képzés a tartalomközpontúság helyett elsősorban tanulási eredmények alapú (learning outcomes). Kiemelt fontosságú a validáció (előzetes tudás elismerése), amely lehetővé teszi a szakkollégisták differenciált képzését a kis létszámú és gyakorlatorientált kurzusok keretében. 1.3. Együttlakó szakmai közösség A szakkollégiumi működés szempontjából meghatározó az intézmények rendelkezésére álló épített tér, amely egyúttal a szakkollégiumi közösség formálódását és alapvető kötődését is meghatározza. Az önálló felvételi eljáráson alapuló szakkollégiumi tagságot17 elsősorban szakmai kvalitások és közösségi kompetenciák határozzák meg, ennek megfelelően (a) a bentlakásnak nem feltétele a szociális rászorultság vagy a vidéki állandó lakóhely, valamint (b) a szakkollégiumoknak külsős, azaz nem bentlakó tagjai is lehetnek.18 Az egyes szakkollégiumok alapításakor meghatározó szempont volt, hogy a szakkollégisták együtt lakjanak és ezáltal is közösséget formálva alakítsák saját képzési és szakmai programjukat. A szakkollégiumi működés és együttlakás infrastrukturális feltételeinek biztosítását a 24/2013. (II. 5.) Korm. rendelet is előírja.19 16

Lásd: http://tehetseg.hu/tehetsegpont/tp-120-000-908 Az ELTE SZMSZ 96. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint: A hallgatók szakkollégiumba történő felvételével kapcsolatos ügyekben az egyes szakkollégiumok felvételi bizottságai döntenek, amelyekre vonatkozó részletes szabályokat az illetékes szakkollégium szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. 18 Lásd a 24/2013. (II. 5.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezést: A szakkollégium szolgáltatásait igénybe veheti az a hallgató is, aki nem rendelkezik kollégiumi tagsági viszonnyal. 19 Lásd a 24/2013. (II. 5.) Korm. rendelet 20. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezést: Felsőoktatási intézmény keretében működő szakkollégium esetében a felsőoktatási intézmény, diákotthon keretében működő 17

34


2014. december 15.

Két szakkollégium önálló épülettel rendelkezik, három intézmény pedig az Egyetemi Kollégium épületrészeiben nyert elhelyezést. Az Eötvös Collegium Ménesi út 11-13. szám alatti épülete a magyar művelődéstörténet fontos emlékhelye. Az eredeti célok szerint, tehetséggondozó intézményként, az ELTE szakkollégiumaként való üzemeltetése olyan kultúra-, és tudománytörténeti, nemzeti érték, amelyet ebben a formában szükséges megőrizni. A Bibó István Szakkollégium 1983 óta az önálló, Ménesi úti 12. szám alatti épületben működik, amely az elmúlt évtizedek során meghatározó közéleti és szakmai események emblematikus helyszíneként is szolgált – az épület ilyen módon elválaszthatatlan a szakkollégium eszmeiségétől és az általa képviselt értékektől. A Bolyai Kollégium,20 az Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium és az Illyés Sándor Szakkollégium a Nándorfejérvári úti Kollégium épületén belül (Nándorfejérvári út 13.) működik. Az önálló szakkollégiumi tér ezen intézmények esetében is a szakkollégiumként történő működés alapvető feltétele, amelyet saját használatú folyosó-részek és – a lehetőségekhez képest adott mértékben – közösségi terek biztosítanak.21 A szakkollégiumi környezet alapvetően meghatározza a szakmai munka kereteit: a szakkollégiumokban az együttlakó szakmai közösség a nap huszonnégy órájában jelen van, értékteremtő szakmai, közösségi, közéleti tevékenységet végez, amely elválaszthatatlan a szakkollégisták és oktatóik által használt, sajátjukként óvott szakkollégiumi tértől. 1.4. Önkormányzatiság A szakkollégiumi működéshez kapcsolódóan az önkormányzatiság elvét a 24/2013. (II. 5.) Korm. rendelet22 és az ELTE SZMSZ23 egyaránt hangsúlyosan jeleníti meg. Az ELTE szakkollégiumai részben eltérő hagyományokkal rendelkeznek – amelyekben egyaránt jelen van a hangsúlyosabb igazgatói irányítás és a bázisdemokratikus működés – azonban közös jellemvonásuk az egyetemi szervezeti kereten belüli önkormányzati elvű működés. Az önkormányzatiság külső oldala a képzési program és a szakmai munka irányainak, tartalmának meghatározására vonatkozik – ami fogalmilag nem választható el a kapcsolódó gazdálkodási kérdésektől. Az önkormányzatiság belső oldala elsősorban a szakkollégium önmeghatározását, saját működési kereteinek kialakítását érinti. A szakkollégiumok a szakmai, közösségi és közéleti programok szervezésében nagyban építenek a hallgatói közösség aktív kezdeményezésére, szervezőmunkájára és alakító közreműködésére – utóbbi nélkül a szakkollégiumi működés elképzelhetetlen. Az önkormányzatiság legnagyobb részben mindkét vonatkozásban biztosított: a szakkollégiumok a Rektor közvetlen irányítása alatt állnak, hagyományosan jó szakmai együttműködést alakítottak ki az egyes karokkal, és saját maguk határozzák meg képzési programjukat. Az Eötvös Collegium, a Bibó István Szakkollégium és a Bolyai Kollégium szakmai tevékenységének, mindennapi életének irányítását önálló gazdálkodási jogkör támogatja. Az egyes intézményekben a szakkollégiumi közösség által választott diákbizottságok, választmányok működnek, meghatározó szerepet vállalva a szakkollégiumi programok szervezésében.

szakkollégium esetében a diákotthon fenntartója biztosítja a szakkollégium tagjai számára a működés és együttlakás infrastrukturális feltételeit. 20 Érdemes megjegyezni, hogy a Bolyai Kollégium alapításától 2004-ig önálló, az Amerikai úton lévő épületben működött. 21 A Bolyai Kollégium esetében konyha, étkező, társalgó, könyvtár és előadó. 22 Lásd: 24/2013. (II. 5.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdés 23 Lásd: ELTE SZMSZ 38. § (1) bekezdés

35


2014. december 15.

II. A SZAKKOLLÉGIUMOK SZAKMAI TEVÉKENYSÉGEI 2.1. Képzési programok Az egyes szakkollégiumok képzési programjai mind tematikájukban, mind pedig módszertanukban igazodnak az általuk gondozott tudományterületekhez, jelentős mértékben az egyes karokon folyó képzésekre alapozva. Az Eötvös Collegium minden tanévben változatos képzési- és kurzuskínálatot tesz közzé az összesen 17 műhelyben és szervezeti egységben. A kurzusszervezés sajátossága, hogy az egyes képzési egységek – együttműködésben a BTK-val, valamint a TTK-val és az IK-val – az adott karok Egységes Tanulmányi Rendszerében (NEPTUN) is meghirdetésre kerülnek. A képzések egy része az egyetemi curriculumhoz tartozik, más részük klasszikus, kiegészítő ismereteket tartalmaz. Az Egységes Tanulmányi Rendszerben való meghirdetés kellő transzparenciát biztosít a collegiumi szakmai munka számára, és erősíti a szakmai együttműködést a karokkal. Az egyes kurzusokat minden esetben átfogó értékelés zárja. A szakmai munka fontos részét képezi a kötelező nyelvi képzés: 2011 szeptemberétől a mindenkori első évfolyam számára kötelező három éven belül francia, olasz vagy német nyelvből középfokú nyelvvizsgát tenni. A nyelvi képzésben önkéntes munkában felsőéves, és senior hallgatók, valamint nyelvi lektorok is részt vesznek. A Bibó István Szakkollégium tanulmányi rendszerének célja, hogy orientálja a szakkollégistákat szakmai pályaképük alakításában, valamint elősegítse szóbeli és írásbeli, illetve analitikus készségeik fejlesztését. A szakmai munka szervezése a Szakkollégiumon belül tudományterületenként tagozódik, ennek megfelelően működik a Büntető Tudományok Műhelye, a Civilisztika Műhely, a Közjogi Tudományok Műhelye, a Nemzetközi és Európai Jogi Műhely, valamint a Politikatudományi Műhely. A szakkollégiumi műhelyek egész tanévre szóló, személyre szabott egyéni képzési íveket határoznak meg a hallgatók számára. Ennek keretében szemeszterenként különböző típusú tanulmányi kötelezettségek terhelhetik a szakkollégistákat: a szakmai ív tutori képzés, kurzus, jogesetmegoldó/politikai elemző szeminárium és szakmai gyakorlat keretében teljesíthető. A teljesítés és a számonkérés módja is különbözik képzési formánként, így azokat tanulmányírás, vizsga, jogesetmegoldás/elemzés, vagy előre meghatározott gyakorlati feladatok zárják. A Szakkollégium képzési kínálatában egyre hangsúlyosabban vannak jelen az idegen nyelvű szakmai kurzusuk, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak a hallgatók szaknyelvi ismereteinek, írás- és beszédkészségének fejlesztéséhez.24 A képzési rendszerben a minőségbiztosítást szolgálja, hogy az egyes Műhelyek vezető oktatói véleményezik és hagyják jóvá előzetesen az egyes képzési terveket, valamint ellenőrzik és utólag értékelik a hallgatói és az oktatói munkát. A Bolyai Kollégium legfontosabb képzési egységei a szakszemináriumok. Az öt szakszeminárium diszciplínánként szerveződik, biológia, fizika, földrajz-földtudomány, kémia, és matematikainformatika tudományterületen. Az egyes szakszemináriumokon belül önállóan kerül meghatározásra a képzési program, amelynek tematikus kurzusok, előadás-sorozatok és gyakorlati foglalkozások egyaránt részét képezhetik. Az egyes képzési egységeken belül meghatározó jelentőségű az aktív hallgatói közreműködés, egyéni, és csoportmunka keretében. A hagyományos tanulmányi kirándulások fontos gyakorlati tapasztalatokkal gazdagítják a szakszemináriumok hallgatóit. A Kollégium rendszerint két-három nyelvből kínál nyelvi kurzusokat, az angol, német, és francia mellett spanyol és orosz nyelvből is. A „Csütörtök esték” keretében megtartott rendezvények a társadalmi kérdésekre fogékony értelmiségi létre készítenek fel. Az Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium képzési kínálatában egyaránt jelen vannak az egyetemi tananyagot kiegészítő, elmélyítő, illetve általános értelmiségi tájékozódást segítő alapozó kurzusok, valamint az esetenként kutatásokhoz kapcsolódó műhelyszemináriumok. A kurzusok és a műhelyszemináriumok tartásában az ELTE oktatói és doktoranduszai mellett meghívott szakemberek 24

A szakkollégistáknak az egyetemi tanulmányok utolsó féléve szorgalmi időszakának befejezéséig legalább egy felsőfokú; különböző nyelvekből legalább két középfokú általános, vagy egy középfokú szakmai írásbeli és szóbeli, államilag elismert nyelvvizsgával kell rendelkezniük, valamint szakkollégiumi tagságuk alatt legalább egy idegen nyelvű szakkollégiumi képzést el kell végezniük.

36


2014. december 15.

és felsőbb éves szakkollégisták is közreműködnek. A képzési rendszer sikeres kísérlete a Kiválóságok Köre: az elmúlt tanévekben a Szakkollégium és a kari Tudományos Diákköri Tanács sikeres közös pályázata révén e néven interdiszciplináris kurzusok megtartására került sor a globalizáció és az urbanisztika témakörében, amelyek keretében a meghívott szakértők által tartott előadásokat a résztvevő hallgatók számára biztosított heti személyes, tutori konzultációk egészítették ki. A Szakkollégium képzési rendszerét – a társadalmi szerepvállalás jegyében – a szakmai gyakorlat és az önkéntes munka kombinációjával megtartott foglalkozások egészítik ki. Az Illyés Sándor Szakkollégium képzési rendszerében a szakkollégiumi kurzusokat a szakkollégisták aktív részvételével folytatott tudományszervezési tevékenységek, illetve tudományos és szakmai gyakorlati tevékenységek egészítik ki. A szakkollégiumi képzés egy bevezető Proszemináriummal indul, mely szervezeti szocializációs funkciókat is szolgál. Ezután az alapozó kurzusok (tudományelméleti és szervezési alapismeretek, rendezvényszervezés, kutatásmódszertan, az ember interdiszciplináris ismerete) és a készségfejlesztő tárgyak (prezentációs készségek, íráskészség fejlesztése) következnek. A tanulmányokat különböző szakmai profilokon folytatják a szakkollégisták: kutatói profil (kutatásmódszertani-statisztikai ismeretek, publikációs készségfejlesztés), vezetői profil (emberi erőforrás menedzsment, projektmenedzsment), segítő profil (érzékenyítő tréning, önkéntes projektek) melyek egyéni konzultációkkal egészülnek ki. A Szakkollégium minden félévben lehetőséget biztosít választható tárgyak elvégzésére is. 2.2. Kutatási programok Az egyes szakkollégiumok által gondozott tudományterületeken folytatott kutatások azon túl, hogy fontos szakmai eredményekhez vezetnek, nagyban elősegítik a szakkollégisták kompetenciáinak erősítését, tudományos pályára való felkészítését. Lényeges szempont az is, hogy a kutatási programok keretében megvalósuló intézményi együttműködéseknek az egyetemi és a szakkollégiumi finanszírozásban is meghatározó szerepe lehet. Az Eötvös Collegiumhoz kötődő oktatók és kutatók sikeresen vesznek részt interdiszciplináris kutatási programokban és szerepelnek rangos kutatási pályázatokon.25 A Collegiumba mint kutatóhelyre telepített pályázatok révén megerősödhetnek a szakkollégiumban folyó szakmai munka tudományos távlatokat is nyitó alapjai. A Collegium nemzetközi kapcsolatai közös kutatási programok és tudományos rendezvények szervezésében is hasznosulnak.26 Hasonlóképpen a szakmai együttműködés lehetőségét rejti az Eötvös Collegium által kezdeményezett Kárpát-medencei szakkollégiumi hálózat, amelynek egyre növekvő számban tagjai szakkollégiumok és más tehetséggondozó szervezetek. A Bibó István Szakkollégium kutatási programjainak hangsúlyos eleme a hallgatói közreműködés. Az egyes szakkollégiumi műhelyek, valamint több műhely közös koordinálásában megalakított kutatócsoportok munkája szervesen illeszkedik a szakkollégium képzési programjába – a kutatásokat rendszerint vezető elméleti és gyakorlati szakemberek koordinálják. Az egyes kutatások jellemzően aktuális jogtudományi, közéleti kérdéseket dolgoznak fel27 – a kutatási eredmények ennek megfelelően a szakmai közegben is jelentős értékkel bírnak. A szakkollégiumban hagyományosan jelen vannak a 25

Az elmúlt években öt OTKA pályázat (OTKA 47136, OTKA 71311, OTKA 104456, OTKA PD 104876, OTKA PD 108622) és egy Bolyai Kutatási Ösztöndíj (BO/00141/12/1) esetében szerepelt kutatóhelyként a Collegium. 26 Az elmúlt időszak jelentősebb együttműködő partnerei: École Normale Supérieure Paris, British Academy, University of Durham, University of Cambridge, University of Oxford, University College London, University of Belfast, Institute of Classical Studies London, Universität Hamburg, Università di Bologna, Université de Paris 3 – Sorbonne Nouvelle, Université Rennes 2 – Haute Bretagne, Beloit College (Wisconsin, USA), Institut der Mittelalterforschung der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, Abteilung Byzanzforschung, ÖAW Abteilung Schrift- und Buchwesen. 27 Az elmúlt időszakban fejezte be munkáját az Új Ptk. kutatócsoport (2010-2013), valamint az Alaptörvény kutatócsoport (2012-2013). 2013 őszén kezdte meg munkáját a Szakkollégium választási kutatócsoportja, amelynek munkájában a Politikatudományi Műhely és a Közjogi Műhely tagjai is részt vesznek, valamint a versenyjogi kutatócsoport, amelynek munkájába a hírközlési ágazat vezető szakemberei is bekapcsolódnak.

37


2014. december 15.

más intézményekkel, szakmai partnerekkel együttműködésben folytatott kutatások is,28 a kutatási eredmények publikálására pedig rendszerint tanulmánykötetekben kerül sor. A Bolyai Kollégium – hasonlóan a kurzusszervezéshez, elsősorban a TTK-n és az IK-n zajló kutatásokba történő bekapcsolódásban nyújt segítséget a szakkollégisták számára: a szakszemináriumok keretében a hallgatók megismerkednek a Karok vezető kutatóival, és kutatási programjaival. A Bolyai Kollégium Baráti Köre tagságában tudhatja a két Kar vezető oktatóit, akik – a Kollégium szakmai közösségéhez hasonlóan – segíteni tudják a hallgatók orientációját, kutatásokba való bekapcsolódását. A Kollégium elsősorban anyag- és eszközvásárlással, valamint konferenciákra, rövidebb kutatási látogatásokra való utazás támogatásával – rendszerint pályázati forrásokból – segíti azokat a kutatásokat, amelyekben hallgatói részt vesznek. Kiemelésre érdemes, hogy a Szakkollégium hallgatói akadémiai kutatóintézetek munkájában is rendszeresen részt vesznek. Az Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium szakmai munkájában egyaránt jelen vannak az önálló, szakkollégiumi kutatási programok, valamint egy-egy szakkollégiumi oktató vezetésével folytatott kutatások, amelyek lebonyolításába a szakkollégisták is bekapcsolódnak. Kiemelt szakmai értéket képviselnek azok a kutatási programok, amelyeket az intézmény más szakmai szervezettekkel, partnerszervezetekkel szoros együttműködésben bonyolított le.29 A Szakkollégium közreműködésével folytatott kutatások széleskörű társadalomtudományi spektrumot fednek le, amelyek minden esetben jelentős hozzáadott értéket képviselnek az adott tudományterületen. Az Illyés Sándor Szakkollégium képzési rendszerében meghatározó szerepet töltenek be a szakemberek vezetésével és szakkollégisták részvételével folytatott neveléstudományi és pszichológiai kutatások. Az adott tudományterületek számára hasznosítható eredmények mellett meghatározó jelentőségű a sikeres kutatási programok révén felhalmozott módszertani tudás is. A kutatások eredményeit a szakkollégium rendszeresen publikálja, hozzáférhetővé és hasznosíthatóvá teszi a szakma számára. 2.3. Konferenciák A szakkollégiumok hagyományosan jelentős szerepet vállalnak a kutatási eredmények disszeminációjában és a tudományos diskurzus fenntartásában: a szakkollégiumi szervezésben megvalósuló konferenciák, kerekasztal-beszélgetések és workshopok rendszerint megszólítják az adott szak- és tudományterület meghatározó szereplőit, számos esetben nemzetközi szinten is. Az Eötvös Collegium történelmileg örökölt és évek óta intenzíven és tudatosan épített nemzetközi szakmai kapcsolatainak köszönhetően kutatómunkáját és ahhoz kapcsolódóan az egyetemi képzést kiegészítő oktatási tevékenységét elismert nemzetközi kapcsolatrendszerbe tudja ágyazni. A Collegium által szervezett konferenciák lefedik az intézmény által gondozott tudományterületeket, hozzájárulva a nemzetközi és hazai szakmai diskurzushoz.30 A hallgatói részvételre építő, és más oktatási intézmények, szakkollégiumok körében is népszerű Eötvös Konferenciát hagyományosan minden év tavaszán a Collegium Diákbizottsága szervezi meg.

28

A legutóbbi időszak kutatásainak szakmai együttműködő partnerei: Nézőpont Intézet, Political Capital Institute, Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja. 29 A legutóbbi időszak szakmai együttműködő partnerei: MTA Szociológiai Kutató-intézet, Mérei Ferenc Szociometriai Egyesület, OSA, Rajk László Szakkollégium. 30 Néhány nagy nemzetközi konferencia-példa az elmúlt ötéves időszak közel negyven tudományos rendezvényéből: Was ich bin, und was ich habe, dank’ ich dir, mein Collegium – Classical Studies and Textual Criticism Colloquium in Memory of István Borzsák; Lustrum Saeculare Collegii, konferenciasorozat az Eötvös Collegium százéves épületének tiszteletére; Littérature et folklore dans le récit médiéval, Nemzetközi konferencia, Werkstatt zur Lehrerforschung konferenciái; Byzanz und das Abendland; Begegnungen zwischen Ost und West / Byzance et l’Occident; Rencontre de l’Est et de l’Ouest, Nemzetközi konferencia I; Byzanz und das Abendland II. / Byzance et l’Occident II., Nemzetközi konferencia; Sauvageot-tudományos ülésszak.

38


2014. december 15.

A Bibó István Szakkollégium szakmai programjainak meghatározó eleme olyan nemzetközi és hazai szakmai konferenciák, kerekasztal-beszélgetések szervezése, amelyek aktuális jogtudományi és politikatudományi kérdéseket járnak körül. A Szakkollégium küldetéséhez kötődő fontos szempont, hogy a szakkollégisták minden esetben aktív résztvevői és szervezői az egyes szakmai rendezvényeknek.31 A Bolyai Kollégium hazai tudományos rendezvényei közül kiemelkedik a 2014-ben már 19. alkalommal megrendezett Bolyai Konferencia. Ezen az interdiszciplináris konferencián az ország szinte összes szakkollégiumából, valamint egyetemeiről vesznek részt hallgatók, rendszeresen érkeznek határon túli résztvevők is. A program népszerűségét a többszörös túljelentkezés jelzi. A Kollégium nagy hangsúlyt fektet arra is, hogy – pályázati forrásból – támogassa a kollégisták külföldi konferenciákon való részvételét.32 Az Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium 2010 óta minden évben nyilvános konferenciát szervez, amelynek keretében a szakkollégisták beszámolnak kutatási eredményeikről, folyamatban lévő kutatásaikról. A Szakkollégium együttműködő szakmai partnerként harmadik éve részt vesz az ELTE Társadalomtudományi Kar éves konferenciája, a Kulcskérdések szervezésében is. A Szakkollégium kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a szakkollégisták kutatási eredményeikkel az adott tudományterület szakmai rendezvényeihez is kapcsolódni tudjanak,33 emellett rendszeresen együttműködik az ELTE többi szakkollégiumával interdiszciplináris hallgatói szakmai rendezvények szervezésében. Az Illyés Sándor Szakkollégium számára meghatározó jelentőségű tagjai felkészítése a tudományos diskurzusban való részvételre. Megfelelően szemlélteti a szakkollégisták szakmai aktivitását, hogy az alapítás éve, 2007 óta a Szakkollégium tagjai csaknem 40 hazai, és 18 külföldi, vagy idegen nyelvű konferencián vettek részt. Ugyancsak kiemelésre érdemes, hogy az elmúlt időszakban a Szakkollégium 10 konferenciát – köztük a minden évben megtartott Szakmai Napokat –, és 14 vitaszemináriumot, illetve multidiszciplináris szakmai programot szervezett. 2.4. Publikációk Valamennyi szakkollégium nagy hangsúlyt fektet a szakkollégiumi kutatásokhoz, konferenciákhoz kapcsolódó publikációk megjelentetésére. A tudományos eredmények disszeminációjában hasonlóképpen fontos szerepet töltenek be a szakkollégiumi képzésben közreműködő oktatók, gyakorlati szakemberek, valamint a szakkollégisták egyéni publikációi, amelyek nem függetleníthetők az adott szakkollégiumtól, mint intézményes háttértől és szakmai műhelytől. Az egyes szakkollégiumok által gondozott tudományterületek természetesen a publikációk jellegét is meghatározzák, azonban kiemelésre érdemes, hogy a szakkollégiumokhoz kapcsolódó tudományos közlések rangos nemzetközi folyóiratokban is jelen vannak. Az Eötvös Collegiumban, mint kutatóhelyen működő kutatásokhoz kapcsolódó publikációk mind a collegiumi oktatók, mind pedig a kutatásokban résztvevő szakkollégisták tudományos eredményeit megjelenítik, nemzetközi és hazai kiadványokban egyaránt. 2009 óta a Collegium több, mint félszáz saját kiadványt jelentetett meg, a magyar mellett angol, német, olasz, és francia nyelven. A Collegium évkönyve, az ECCE (Eötvös Collegium – Collegiumi Értesítő) fontos szerepet tölt be a Collegium szakmai munkájának és eredményeinek a nyilvánossághoz történő közvetítésében. Hasonló módon 31

A legutóbbi időszak szakmai rendezvényeiből: Bibó Napok – konferencia a Szakkollégium 25 éves jubileuma alkalmából (2008), Bibó 100 Programsorozat (2011), Szakkollégiumi Külügyi Napok (2012), „Választások az Egyesült Államokban” Konferencia (2012), Oxfordi vitaest (2013), Új Büntető Törvénykönyv konferencia (2013), „Személyiség a XXI. században” Kerekasztal-beszélgetés sorozat (2013), Bibó Napok konferencia a Szakkollégium 30 éves alapításának jubileuma alkalmából (2014) 32 2011-ben 8, 2012-ben 19, 2013-ban pedig 13 hallgató vehetett részt külföldi konferencián. 33 A Szakkollégium kapcsolathálózattal foglalkozó tagjai előadtak 2012-ben az MTA HUNNET Konferencián (a magyar kapcsolatháló-elemzők konferenciája), 2013-ban pedig a Szakkollégium egyik kutatóműhelye, a Balatoni vállalkozók ismertette kutatási eredményeit a Magyar Szociológiai Társaság éves konferenciáján.

39


2014. december 15.

meghatározóak a Collegium Diákbizottságának kiadványai, a hallgatók művészeti és publicisztikai alkotásait közlő ECloga, valamint az Eötvös Konferencia kiadványkötete, az Adsumus. A Bibó István Szakkollégium 2007 óta 12 önálló tanulmánykötet jelentett meg, amelyek között egyaránt vannak a tanulmányi versenyeken sikeresen szereplő hallgatói dolgozatokat tartalmazó kötetek, hiánypótló társadalomtudományi, és tudománytörténeti kiadványok, és olyan kutatási eredményeket tartalmazó kötetek, amelyek aktuális jogi és politológiai kérdéseket dolgoznak fel, ilyen módon a tudományos szféra és a gyakorlat számára is forrásértékkel bírnak. A Szakkollégium hallgatói rendszeresen publikálnak szakmai folyóiratokban. 2013-ban indult útjára a Szakkollégium elektronikus szakmai kiadványa, a Bibó Jogi és Politikatudományi Szemle (BJPSZ), amely félévente megjelenő, tematikus számaiban jelenlegi és volt szakkollégistáknak nyújt publikációs lehetőséget, szerkesztőségi munkájában pedig a Szakkollégium iránt elkötelezett egyetemi oktatók vesznek részt. A szakkollégisták egyetemi oktatásban várható későbbi részvételére tekintettel az egyetemi rangsorok szempontjából is kiemelt fontossággal bír, hogy a Bolyai Kollégium hallgatói több esetben már a doktori képzést megelőzően egy-két nemzetközi, referált folyóiratban – közöttük a legmagasabb besorolású folyóiratokban34 – megjelent angol nyelvű publikációval rendelkeznek. 2007 és 2013 között 22 ilyen tudományos közlemény publikálására került sor. Az Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium 2008 óta a szakkollégisták legjobb tanulmányait az évente megjelenő Kötetlen címmel kiadott kötetben jelenteti meg. A tudományos diákköri konferenciákon sikeresen szereplő szakkollégisták tanulmányai rendszeresen megjelennek a kari kiadású Társadalmi tanulmányokban. 2012-ben és 2013-ban a Szakkollégium három önálló, a tudományos közvélemény számára is értékes információkat hordozó tematikus kötetet publikált. Az Illyés Sándor Szakkollégium 2012-ben és 2013-ban az ELTE Eötvös Kiadó gondozásában öt tanulmánykötet publikált, amelyek egyaránt megismerhetővé teszik a neveléstudományi, pszichológiai tudományos közvélemény számára a szakkollégisták kutatási eredményeit, és a Szakkollégium oktatási, oktatásszervezési, kutatási tevékenységéhez, valamint a társadalmi szerepvállaláshoz kacsolódó módszertani tapasztalatait. 2.5. Társadalmi szerepvállaláshoz kötődő programok Valamennyi szakkollégium prioritásai között szerepel a társadalmi szerepvállalás előtérbe helyezése. A társadalmi szerepvállalás jegyében a szakkollégisták egyaránt aktív szervezői és résztvevői karitatív rendezvényeknek, valamint olyan, középiskolások, vagy általános iskolások számára szervezett szakmai és közösségi programoknak, amelyek a korai tehetséggondozás és az egyetemi utánpótlás ügyét szolgálják. Az Eötvös Collegium évente három szakkollégiumi versenyt, illetve tábort szervez és bonyolít le a középiskolás diákok szakmai előmenetelének erősítésére. A Tehetségtábort a Collegium végzős, a középiskolai tantárgyversenyeken kiemelkedően sikeresen szereplő diákok számára szervezi meg, a Természettudományos nyári tábor a természettudományok iránt elkötelezett, érettségi előtt álló vidéki és budapesti középiskolásoknak szól, míg a többfordulós Eötvös József Tanulmányi Versenyt a Collegium műhelyei szervezik a leginkább motivált középiskolás diákok számára. A Bibó István Szakkollégium hagyományos programja a 2000-ben életre hívott Állampolgári Nevelés Tábor,35 amelyet a szakkollégisták aktív közreműködésével (az utóbbi időszakban az Illyés Sándor 34

Többek között: Journal of Organic Chemistry, Journal of Biological Chemistry, Journal of Physical Chemistry, Journal of Pharmaceutical Sciences. 35 Az önálló tematikával és módszertannal rendelkező, szakkollégisták által kidolgozott képzési program a fiatalok közötti kölcsönös megértés és az európai azonosságtudat erősítésére életre hívott, az Európai Unió által alapított Európai Ifjúsági Károly-díj nemzeti győztese volt 2009-ben. http://www.charlemagneyouthprize.eu/view/hu/previous_winners/prev_winners_2009/national_winners_2009.ht ml

40


2014. december 15.

Szakkollégium tagjaival szoros együttműködésben), évente szervez meg a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Őr község Bibó István Általános Iskolájának diákjai, valamint a kiskunhalasi Bibó István Gimnázium diákjai számára. A program oktatási módszertanát a szakkollégisták középiskolai „osztályfőnöki órák” keretében is hasznosítják, amelyek során alapvető állampolgári ismereteket közvetítenek közérthető formában a diákok számára. A Szakkollégium jogsegélyszolgálata a 2012/2013-as tanévben indult útjára civil szervezetekkel együttműködésben, elsősorban a családon belüli erőszak áldozatai számára történő segítségnyújtás céljából. A Bolyai Kollégium hasonló programjai közül kiemelendő a középiskolás diákok számára meghirdetett, a Kollégium által gondozott tudományterületekhez kapcsolódó Levelezős Verseny. A csapatok többfordulós versenyén legjobban szereplő diákok számára a Kollégium szakmai programokat, és a résztvevő diákok kreativitását fejlesztő nyári tábort szervez. A Kollégium hallgatói rendszeres, aktív szervezői és résztvevői a Kutatók Éjszakája keretében szervezett egyetemi és kari programoknak. Az Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium a Szakkollégium Éjszakája36 rendszeres megszervezésével meghatározó szerepet vállal a szakkollégiumi képzési modell és a szakkollégiumi szakmai eredmények közérthető formában való megismertetésében, ilyen módon eljut a szélesebb közvéleményhez, így az egyetemi és szakkollégiumi képzés utánpótlását jelentő diákokhoz is. A szakkollégisták ugyancsak aktív szervezői és résztvevői a Kutatók Éjszakája keretében szervezett egyetemi és kari programoknak, a Tapasztalatszerző Műhely keretében pedig a társadalmi felelősségvállalás a képzési rendszernek is szerves része. Az Illyés Sándor Szakkollégium tagjai negyedik éve vesznek részt aktívan a Bibó István Szakkollégium Állampolgári Nevelés Táborának szervezésben, és szervezik meg (együttműködésben a Bibó Szakkollégiummal) nagy sikerrel a Középiskolások Szabadegyetemét,37 amely elsősorban a pályaválasztásban és az orientációban van a középiskolások segítségére. A fentieken túl, a szakkollégium tagjai összesen öt alkalommal szerveztek tábort hátrányos helyzetű kisközségek (Tiszadob, Tiszalök, Told) diákjai számára. III. A SZAKKOLLÉGIUMOK SZAKMAI EREDMÉNYEI 3.1. Tudományos diákköri versenyeken elért eredmények A szakkollégiumok képzési rendszerében meghatározó szerepet betöltő tematikus kutatási programok, a szakkollégisták tutori képzés keretében végzett egyéni felkészítése, valamint az együttlakó szakmai közösség inspiráló ereje egyaránt támogatják a hallgatók szakmai ismereteinek elmélyítését, kompetenciáik erősítését. Mindez rendkívüli eredményességet hoz a szakkollégisták számára a tanulmányi versenyeken, kiemelkedő módon a kétévente megrendezett Országos Tudományos Diákköri Konferencián. Az ELTE szakkollégiumai – évfolyamonként és szakonként esetenként csak néhány, legfeljebb egy tucat hallgatót képviselve – a több száz fős kari, szakos évfolyamokhoz képest rendre a versenyre kvalifikációs jogot szerző hallgatók számottevő arányát teszik ki. A versenyre kvalifikált szakkollégisták eredményessége is kiemelkedő: estenként adott intézmény valamennyi hallgatója díjazásban részesül. A szakkollégiumok rendszeresen szerveznek a versenyre felkészítő tematikus programokat, amelyek keretében nagy hangsúlyt kap a kutatásmódszertan, és a szóbeli prezentáció módszertana is. Kiemelésre érdemes, hogy az egyes versenyeken a szakkollégisták összlétszámához képest is kiugróan magas az eredményesen szereplő, díjazott szakkollégisták aránya. A szakkollégiumi eredmények természetesen nem függetlenek az egyetemi képzéstől, azonban az kétségkívül megállapítható, hogy a szakkollégiumi képzésben részt vevő hallgatók jóval nagyobb valószínűséggel érnek el helyezést 36 37

A program leírását lásd: http://sze.tatk.elte.hu/ A Középiskolások Szabadegyeteme a megrendezés első évében a Nyári Egyetem nevet viselte.

41


2014. december 15.

az egyetemi rangsorokban és az egyetemi finanszírozásban is meghatározó jelentőségű versenyen, mint nem szakkollégista hallgatótársaik. Hasonlóképpen jelentős a szakkollégisták által elnyert Pro Scientia díjak száma. Az egyes szakkollégiumok eredményességét a két legutóbbi országos versenyen a Stratégia Mellékletében található összefoglaló táblázatok szemléltetik. 3.2. Más szakmai elismerések Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia mellett más rangos tanulmányi versenyeken, nemzetközi szakmai programokon is rendszeresen részt vesznek a szakkollégiumok hallgatói. A volt szakkollégisták a diploma megszerzése után sok esetben kiemelkedően sikeres tudományos pályát futnak be. Az Eötvös Collegium szakkollégiumi működése alatt – korábbi tagjai közül – 9 akadémikust és két MTA Lendület-pályázat nyertest is adott. A tanulmányi versenyekre jellemző példaként kiemelhető, hogy a Bibó István Szakkollégium tagjai évek óta rendszeres résztvevői az ELTE ÁJK nemzetközi perbeszédversenyeken38 induló, és sikeresen szereplő csapatainak. Az Ernst & Young nemzetközi adóversenyén39 2012-ben a nemzeti forduló győzteseként Magyarország képviseletében a Bibó István Szakkollégium egyik hallgatója vett részt, aki a nemzetközi verseny legjobbjának bizonyult. A mindössze 21 éves Bolyai Kollégium tehetséggondozó munkájának hosszú távú eredményességét jelzi, hogy két korábbi kollégista nyert az MTA Lendület pályázaton, egyiküket pedig 2013-ban az MTA levelező tagjává választották. Az Illyés Sándor Szakkollégium pszichológia szakos hallgatói a Kardos Lajos Pszichológia versenyen érnek el kiemelkedő eredményeket. 3.3. Köztársasági ösztöndíjak Az együttlakó szakmai közösség inspiráló, és kiemelkedő tanulmányi eredményeket támogató hatása az egyes szakkollégiumok tagjai által elnyert köztársasági ösztöndíjak számában is kimutatható. Minden tanévben több tucat szakkollégista nyeri el a köztársasági ösztöndíjat. Az elmúlt öt tanévben az egyes szakkollégiumok tagjai által elnyert köztársasági ösztöndíjak számát a Stratégia Mellékletében található táblázat foglalja össze. IV. A SZAKKOLLÉGIUMOK GAZDÁLKODÁSÁNAK MEGHATÁROZÓ ELEMEI 4.1. Keretek Az egyes szakkollégiumok gazdálkodásának meghatározó elemei eltérőek attól függően, hogy önálló épületben (Eötvös Collegium, Bibó István Szakkollégium), vagy más kollégiumi épületben nyertek-e elhelyezést (Bolyai Kollégium, Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium, Illyés Sándor Szakkollégium), valamint, hogy biztosított-e az önálló gazdálkodási jogkörük (Eötvös Collegium, Bibó István Szakkollégium, Bolyai Kollégium), vagy ebben a vonatkozásban nem jelennek meg önállóan az Egyetem gazdálkodásában (Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium, Illyés Sándor Szakkollégium). Az önálló épületek szakkollégiumi működtetésben történő megtartása olyan érték, amely elválaszthatatlan az egyes intézményeket meghatározó és az alumni közösséget megtartó történelmi, 38

Phillip C. Jessup Moot Court, International Commercial Mediation Competition, European Law Moot Court Competition, Willem C. Vis International Commercial Arbitration Moot, Willem C. Vis EAST International Commercial Arbitration Moot. 39 Ernst & Young Tax Professional of the Year

42


2014. december 15.

szakmai és közéleti hagyományoktól.40 Az alumni közösségek ragaszkodása egykori szakkollégiumi terükhöz az elmúlt évtizedek alatt önmeghatározásuk részévé vált – elsősorban erre alapíthatják az egyes intézmények azt a célkitűzésüket, hogy alumni közösségük – az egyre intenzívebb szakmai kapcsolatok mellett – vállaljon nagyobb szerepet a (közvetlen vagy közvetett) szakkollégiumi finanszírozásban is. A más kollégiumi létesítményekben (a Nándorfejérvári úti Kollégiumban) elhelyezett szakkollégiumok esetében kulcsfontosságú az ingatlanon belül kialakítható saját használatú közösségi terek megtartása és fejlesztése. A könyvtárszobák, oktatótermek, klubszobák, konyhák meghatározó helyszínei az egyes intézmények mindennapjainak, szakmai és közösségi programjainak. Lényeges rögzíteni, hogy a szakkollégiumi munka hatékonyságához, eredményességéhez nélkülözhetetlen a szakkollégiumi közösség együttlakásának biztosítása megfelelő közösségi terekkel együtt, ami önálló épületben jóval hatékonyabban megvalósítható. Hasonlóképpen nagyobb mértékben támogatja a szakmai feladatok ellátásának hatékonyságát az önálló gazdálkodás jogkör. 4.2. Bevételtípusok41 4.2.1. A kollégiumi férőhelyekhez kapcsolódó bevétel Az önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező szakkollégiumok esetében a kollégiumi férőhelyekhez kapcsolódó bevételek (kollégiumi normatíva és kollégiumi díj) nagyságrendjét szükségképpen behatárolja a férőhelyek viszonylagosan kis száma. Az Eötvös Collegiumban 125, a Bibó István Szakkollégiumban 62 fő, a Bolyai Kollégiumban pedig 66 fő elhelyezésére van lehetőség.42 Gyakran előfordul, hogy a hallgatók szakkollégiumi tagságukat megőrizve (így a férőhelyre továbbra is igényt tartva), folytatnak egy vagy két szemeszterben külföldi tanulmányokat – ilyen esetben a szakkollégiumok az egyetemi és a szakkollégiumi külföldi cserekapcsolatok keretében a normatívát is tartalmazó áron adják ki külföldi hallgatóknak a fennmaradó férőhelyeket. Bár a szakkollégiumi tagság szakmai és közösségi kompetenciákat mérő felvételin alapul, amely időpontjának meghatározása elsősorban a szakkollégiumi képzés jellegéhez igazodik, kiemelt figyelmet szükséges fordítani arra, hogy az egyes szakkollégiumok teljes mértékben töltsék fel a rendelkezésükre álló férőhelyeket. Az önálló gazdálkodási jogkörrel nem rendelkező szakkollégiumok esetében a fenti tételek értelemszerűen az Egyetemi Kollégium kezelésében jelennek meg. 4.2.2. Kiegészítő bevételek: szálláshely és terembérlet Az önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező szakkollégiumok a nyári időszakban korlátozott kapacitással szálláshelyként tudnak működni, esetenként pedig bérbe tudják adni a kezelésükben lévő közösségi tereket (terembérlet), ezzel egészítve ki saját bevételeiket. Fontos azonban kiemelni, hogy a szakkollégisták egy része – kutatócsoportban való részvétele, szakmai gyakorlata, munkája miatt – a nyári időszakban is igényt formálhat a szakkollégiumban való bentlakásra, továbbá a szakkollégiumok szakmai, közéleti és közösségi programjainak egy része is a nyári időszakra esik. Ezek a szakkollégiumi működés által indokolt körülmények a nyári időszakban korlátozzák a szakkollégiumok mozgásterét saját bevételeik kiegészítésére.

40

Az Eötvös Collegium 1910 óta, a Bibó István Szakkollégium pedig 1983 óta működik jelenlegi épületében. Az Eötvös József Collegium továbbá a Nemzeti Kegyeleti és Emlékhely Bizottság javaslatára (NR-3/33/1-09/2013), a Kormány döntése alapján 2014 tavaszán elnyerte a Történelmi emlékhely címet. 41 Az egyes szakkollégiumokra lebontott összegek a Stratégia 3. sz. mellékletében jelennek meg. 42 Lásd: Kollégiumi stratégia 3.

43


2014. december 15.

4.2.3. Szakkollégiumi támogatás Az Egyetem korábban évente összesen 30.000.000 forinttal, az utóbbi években évente összesen 15.000.000 forinttal támogatta a szakkollégiumok szakmai munkáját. Az Egyetem 15.000.000 forint értékű éves támogatásának felosztására, az egyes szakkollégiumokra jutó arányok meghatározásáról rendszerint a szakkollégiumi igazgatók közötti egyeztetésen született döntés. A szakkollégiumok közötti szolidaritás eredményeként a támogatás felosztására nem egyenlő arányok szerint került sor: a támogatás legnagyobb része a működéshez és üzemeltetéshez, valamint a szakmai munka kereteinek biztosításához nélkülözhetetlen költségek pótlására az Eötvös Collegiumhoz és a Bibó István Szakkollégiumhoz került. A többi szakkollégium a támogatási keretből rendszerint csak jelképesen, vagy egyáltalán nem részesült. 4.2.4. Pályázatok A szakkollégiumok aktív pályázati tevékenységet folytatnak, rendszerint sikeresen is szerepelnek a számukra hozzáférhető pályázatokon.43 Fontos azonban megjegyezni, hogy a lehetséges pályázatok köre, és az azok keretében hozzáférhető támogatási összegek korlátozottak, amelyekhez hozzájárul a pályázatok kiírásának esetlegessége és a pályázati keretek szűkössége. A pályázati támogatások nagyságrendje jellemzően a szakmai programokra fordított költségek kiegészítését, vagy kismértékű pótlását teszik lehetővé, amelynek nagyságrendje messze nem kielégítő. 4.3. Költségtípusok44 4.3.1. Személyi kiadások Az egyes szakkollégiumokra jutó bérköltség az intézmény elhelyezésétől, és az alaptevékenységek ellátásához kapcsolódó jogviszonytól függően változik. Valamennyi szakkollégium esetében megállapítható, hogy a személyi kiadások jelenleg is a működtetéshez és a feladatellátáshoz nélkülözhetetlen mértékre korlátozódnak. Ennek megfelelően az Eötvös Collegium költségvetését terheli főállásban 3.25 álláshelyen 4 fő műhelyvezető tanár, egy fő gazdasági vezető, egy fő ügyvivő szakértő, tanulmányi előadó, egy fő gondnok, egy fő karbantartó, és két fő takarító, egy álláshelynyi könyvtáros(ok) valamint részmunkaidőben az igazgató bére. A Bibó István Szakkollégium költségvetését terheli főállásban az igazgató, egy fő igazgatási ügyintéző, egy fő karbantartó és részmunkaidőben egy fő takarító bére.45 A Bolyai Kollégium költségvetését terheli részmunkaidőben az igazgató, valamint egy ügyvivő szakértő (6 órás álláshely) és egy ügyintéző (2 órás álláshely) bére.

43

Korlátozott körben az OTKA (elsősorban az Eötvös Collegium esetében), a korábbi tanévekben az ELTE pályázati részvételének köszönhetően a TÁMOP, valamint (valamennyi szakkollégium esetében) az oktatásért felelős miniszter által a szakkollégiumok támogatására működtetett pályázati rendszer keretében elnyert támogatások. [A pályázati rendszer működtetésének kötelezettségét a 24/2013. (II. 5.) Korm. rendelet írja elő.] 44 Az alábbiakban a Stratégia csak a költségvetések nagyobb arányát kitevő költségtípusokra tér ki, amelyek kezelésével kapcsolatban adott esetben indokolt lehet stratégiai döntéseket hozni – nem érint tehát olyan tipikus dologi típusú költségekre, mint például karbantartási eszközök beszerzése, postai, irodai, és kommunikációs költségek, stb. Az egyes szakkollégiumokra lebontott összegek a Stratégia Mellékletében jelennek meg. 45 2013-ban a korábban elkülönülő gazdasági ügyintéző és igazgatási ügyintéző munkakör összevonásra került, így a korábbi két irodai státus helyett csak egy van betöltve, valamint a korábbi két fő takarító helyett csak egy takarító dolgozik a Szakkollégiumban, részmunkaidőben – utóbbi körülmény esetenként megnehezíti a feladatellátást.

44


2014. december 15.

Az Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium nem rendelkezik önálló gazdálkodási jogkörrel. A részmunkaidőben foglalkoztatott igazgató bérköltsége terheli a Szakkollégium számára biztosított forrásokat. Az Illyés Sándor Szakkollégium nem rendelkezik önálló gazdálkodási jogkörrel. A részmunkaidőben foglalkoztatott igazgató bérköltsége terheli a Szakkollégium számára biztosított forrásokat. A fenti, állandó bérköltségeken túl az egyes szakkollégiumok szakmai pályázataik alakulásának függvényében, azok terhére tudnak forrásokat biztosítani a szakmai munkában közreműködő oktatók, kutatók és más szakemberek díjazására.46 Kivételt képez a Bolyai Kollégium, amely éves költségvetése terhére – megbízási szerződés alapján – tanévenként rendszerint kilenc szakszeminárium-vezető, valamint az esetenként közreműködő, a Kollégium állományába nem tartozó kollégák tiszteletdíjához járul hozzá. 4.3.2. Üzemeltetési költségek Az egyes szakkollégiumokra jutó üzemeltetési költség – a személyi kiadásokra jutó költségekhez hasonlóan – azok elhelyezésétől, és az alaptevékenységek ellátásához kapcsolódó jogviszonytól függően változik. Az önálló épülettel rendelkező szakkollégiumok, az Eötvös Collegium és a Bibó István Szakkollégium fenntartásához elengedhetetlen üzemeltetési költségek közül a huszonnégy órás portaszolgálat ellátása terheli a szakkollégiumok költségvetését (mindkét esetben az Egyetemi Kollégiumtól szerződött külső vállalkozó látja el a portaszolgálatot). Érdemes megjegyezni, hogy – a szakkollégiumi funkciókra tekintettel – az állandó portaszolgálatnak nincs alternatívája: a biztonsági szempontok mellett arról is gondoskodni kell, hogy az adott intézményekben napi rendszerességgel zajló szakmai programok közreműködői, oktatói, gyakorlat- és kutatásvezetői közlekedhessenek az épületekben, illetve megfelelő tájékoztatást kapjanak. Az önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező Bolyai Kollégium az Egyetemi Kollégiummal kötött megállapodás alapján járul hozzá a Nándorfejérvári úti Kollégium üzemeltetési költségeihez. Az önálló gazdálkodási jogkörrel nem rendelkező szakkollégiumok esetében az üzemeltetéshez kapcsolódó költségek kezelése az Egyetemi Kollégium kompetenciájába tartozik. 4.3.3. Közüzemi költségek Az önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező szakkollégiumok közüzemi költségeinek fedezetét az Egyetem központi költségvetése biztosítja, amely a közüzemi költségek szakkollégiumi költségvetéshez viszonyított nagyságrendje47 és a szakkollégiumok korlátozott bevételi lehetőségei miatt elengedhetetlen támogatás. Az utóbbi években a szakkollégiumok – a közös felelősségvállalás jegyében – a tervezett kiadásokon felüli saját bevételeik terhére, valamint pályázati forrásokból tudtak kis mértékben hozzájárulni ezekhez a költségekhez. A Bolyai Kollégiumra eső rezsiköltség – attól nem elválasztva – a Nándorfejérvári úti Kollégium közüzemi költségében jelenik meg. Az önálló gazdálkodási jogkörrel nem rendelkező szakkollégiumok az adott kollégiumi épület részeként működnek, a bentlakó hallgatók után járó bevételek is az Egyetemi Kollégium kezelésében vannak, ennek megfelelően a közüzemi költségek kezelése is az Egyetemi Kollégium kompetenciájába tartozik. 46

Gyakori megoldás a pro bono közreműködés is, amely ugyanakkor – a professzionális együttműködés követelményére tekintettel – nem válhat általánossá. 47 Az Eötvös Collegium esetében a rezsiköltség éves szinten 31.348.630 Ft, a Bibó István Szakkollégium esetében 9.690.273 Ft, a Bolyai Kollégium esetében 13.874.765 Ft költséget tesz ki. (2014. évi adatok alapján)

45


2014. december 15.

4.3.4. Szakmai munkához kapcsolódó költségek A szakkollégiumok szakmai munkájához kapcsolódó költségtípusok jellemzően (a) a szakmai munka szervezéséhez kapcsolódó személyi és dologi kiadásokból, (b) a közreműködő oktatók, szakemberek tiszteletdíjából, (c) könyvek, kiadványok, eszközök beszerzésének költségéből, (d) konferenciák, szakmai rendezvények szervezésének költségeiből, és az azokon való részvétel támogatásából, és (e) kiadványok megjelentetéséből tevődnek össze. Az Eötvös Collegium esetében a szakmai működéséhez kapcsolódó költségnek tekinthető a részmunkaidőben foglalkoztatott igazgató, a gazdasági vezető, az ügyvivő szakértő, a könyvtáros, valamint a (részben részmunkaidőben foglalkoztatott) nyelvtanárok és nyelvi műhelyvezetők48 bérköltsége. A Collegium bevételei nagyobb részben, de nem teljes mértékben fedezik ezeket a költségeket, mint ahogy a szakmai munka egyéb költségeit sem. A Bibó István Szakkollégium esetében a szakmai működéshez kapcsolódó kiadásnak tekinthető az igazgató, és az igazgatási ügyintéző bérköltsége, a szakkollégiumi kurzusokat tartó oktatók, kutatásvezetők és tutorok megbízási díja, valamint az egyes kutatási programokhoz és azok disszeminációjához tartozó költségek. A szakkollégium bevételei a két közalkalmazott bérköltségét fedezik, azonban a megbízási díjakra és kutatási programok részleges finanszírozására nem elegendőek. A Bolyai Kollégium esetében a szakmai működéshez kapcsolódó személyi kiadásnak tekinthető a részmunkaidőben foglalkoztatott igazgató, valamint az ügyvivő szakértő és az igazgatási ügyintéző bérköltsége, évente kilenc szakszeminárium-vezető megbízási díja, valamint a részben kutatási programokhoz kapcsolódó költségek (anyag- és eszközbeszerzés, konferenciarészvétel). A Kollégium bevételei e költségeket legnagyobb részben fedezik – a megfelelő szakmai működés fenntartásához azok kiegészítése indokolt. Az Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium szakmai működéséhez kapcsolódik a részmunkaidőben foglalkoztatott igazgató bérköltsége, a szakkollégiumi kurzusok oktatóinak megbízási díja, valamint az intézmény alapvető szakmai programjaihoz kapcsolódó költségek. Mivel az intézmény önálló bevételi forrással nem rendelkezik, e költségek fedezete nem biztosított. Az Illyés Sándor Szakkollégium szakmai működéséhez kapcsolódik a részmunkaidőben foglalkoztatott igazgató bérköltsége, a szakkollégiumi kurzusok oktatóinak megbízási díja, valamint az intézmény alapvető szakmai programjaihoz kapcsolódó költségek. Mivel az intézmény önálló bevételi forrással nem rendelkezik, e költségek fedezete nem biztosított. Az önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező szakkollégiumok költségvetési keretükből jellemzően csak kis részben tudnak forrásokat biztosítani a szakmai munkához kapcsolódó dologi költségekre és esetenként a személyi költségekre is. Az önálló gazdálkodási jogkörrel nem rendelkező szakkollégiumok a részmunkaidőben foglalkoztatott igazgató bérköltségén kívül egyáltalán nem rendelkeznek a szakmai munkára fordítható források fölött. A pályázati források valamennyi szakkollégium esetében a rendelkezésre álló források kismértékű kiegészítését teszik lehetővé.

48

Nyelvtanárok és nyelvi műhelyvezetők állandó foglalkoztatásának szükségessége nem jelenik meg ugyan a többi szakkollégiumban, azonban ettől a – bölcsészettudományi képzés sajátosságaira és a collegiumi tehetséggondozás hagyományaira tekintettel – nem lehet eltekinteni. Megfelelő megoldás lehet a többi szakkollégiumi felé nyújtandó kompenzációra, ha az Eötvös Collegium – a kapacitás által lehetővé tett, és a szakkollégiumi igazgatók között egyeztetett számban – a többi szakkollégium hallgatói számára is rendszeresen megnyitja nyelvi kurzusait.

46


2014. december 15.

V. A SZAKKOLLÉGIUMI MUNKA IRÁNYÍTÁSA Az egyes szakkollégiumok működését részletesen szabályozzák azok Szervezeti és Működési Szabályzatai, amelyek az ELTE SZMSZ mellékleteit képezik.49 Bár az egyes szakkollégiumok szakmai munkájának, mindennapjainak szervezése eltérő sajátosságokat mutat,50 közös jellemzőjük az igazgató és a szakkollégiumi közösség együttműködése. Az igazgató elsősorban a szakmai munka irányításáért, valamint a szakkollégium, mint szervezeti egység szabályos működtetéséért felelős, továbbá képviseli azt az egyetemi fórumok és más szakmai szervezetek előtt. A hallgatói közösség részvétele alapvető az egyes szakkollégiumokban: az SZMSZ elfogadásával, a szakmai, közösségi és közéleti programok szervezésével maguk is aktívan alakítják a munkát, választott tisztségviselőik pedig a szakkollégium mindennapi ügyeinek vitelében is fontos szerepet látnak el. A szakkollégiumok tehát jellemzően nem szolgáltató oktatási egységek: a hallgatók nem a szakkollégium vezetése által kínált képzési program elvégzését vállalják, hanem maguk is alakítói annak, valamint a szakmai munka egészének. A szakkollégiumok szervezeti kerete tehát jellemzően nem az oktatói irányítás és a hallgató érdekképviselet elvén alapul, hanem a vezetés és a szakkollégiumi hallgatók közösségi partnerségi viszonyán. A szakkollégiumi közösség alkotó részvétele nélkül az intézmények nem lehetnek sikeresek, ezért is kulcsfontosságú a szakkollégiumok működtetésével kapcsolatos stratégiai döntések esetében az a szempont, hogy azok az adott közösségek támogatását is élvezzék – ez a Stratégia fenntarthatóságának egyik kulcseleme. Az egyetemi szervezeti egységek (a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság, az Egyetemi Kollégium, a Rektori Hivatal, stb.) meghatározott feladatok mentén kapcsolódnak a szakkollégiumokhoz, kulcsfontosságú támogatást biztosítva számukra a munkaszervezésben a működtetéshez szükséges háttér biztosításában. A jó együttműködést – amelynek alapja a szervezeti partnerségi együttműködés – érdemes tovább erősíteni: a Szakkollégiumi Hálózat Testülete keretén belül a stratégiai és munkaszervezési kérdések rendszeres egyeztetésére is mód nyílik. A karok közös képzések, kutatások, szakmai programok szervezése mentén, valamint a szakkollégiumi oktatáshoz nélkülözhetetlen szakmai háttér biztosításával kapcsolódnak a szakkollégiumokhoz. Abból következően, hogy az öt szakkollégium az Egyetem valamennyi Karához, és valamennyi képzési területhez kapcsolódik, stratégiai érdek a szakmai partnerségi viszony további erősítése. A szakkollégiumi, a tudományos diákköri, és a doktori (PhD) képzés keretében folytatott tehetséggondozás sikere a szakkollégiumoknak és a Karoknak közös stratégiai érdeke, mivel jelentős hatással lehet az egyes tudományterületeken folytatott képzés versenyképességére.

49 50

Lásd: ELTE SZMSZ 4/g-j. és 4/u. mellékletek. Lásd a Stratégiának az önkormányzatiság belső oldalára vonatkozó megállapításait (1.4.).

47


2014. december 15.

(B) JAVASLATOK I. A szakkollégiumi képzési modellhez kapcsolódó javaslatok A jogszabályi környezetre tekintettel nem indokolt az ELTE vonatkozó szabályzatainak módosítása. Az ELTE szakkollégiumai a szakkollégiumok országosan egyre bővülő sorában is modellértékű képzési programmal és szervezeti keretben működnek – a minőség megőrzésének követelményére, valamint az egyre bővülő versenyre tekintettel ugyanakkor érdemes intenzívebben bekapcsolódniuk a szakkollégiumok közötti egyeztetésekbe, érdekképviseleti munkába. Az egyes szakkollégiumok változatos képzési programok szerint alakítják szakmai tevékenységüket. A képzési rendszer átláthatóságának erősítésére, valamint a jó gyakorlatok, módszertani tapasztalatok közvetítésének igényére figyelemmel az egyes szakkollégiumok képzési programját érdemes összegyűjtve, egységes szerkezetben közzétenni az egyetemi honlapon. Az egyes szakkollégiumok által jelenleg használt épületeket, épületrészeteket meg kell hagyni az adott szakkollégiumok kezelésében – az együttlakó szakmai közösség a szakkollégiumi működés meghatározó eleme, az épített szakkollégiumi tértől pedig elválaszthatatlanok az intézményi identitást döntően meghatározó szakkollégiumi hagyományok. A jelenlegi szervezeti keretek támogatják a sikeres működést, így érdemes azokat megőrizni. Érdemes tisztázni az Egyetemi Kollégium és az egyes szakkollégiumok viszonyát az esetleges párhuzamos kompetenciák tekintetében, hasonlóképpen a Kollégiumi Hallgatói Önkormányzat és a szakkollégiumi választmányok, diákbizottságok viszonyát. Az önkormányzatiság elvével az a megközelítés van összhangban, amely a szakkollégiumok mint szervezeti egységek és a szakkollégiumi hallgatói szervezetek önálló – a többi egyetemi szervezettel együttműködő – pozícióját támogatják. Érdemes lépéseket tenni abban az irányban, hogy a Szakkollégiumi Hálózat Testülete rendszeres tevékenységében az egyes szakkollégiumok működéséhez kapcsolódó praktikus kérdések egyeztetésén túl nagyobb hangsúlyt kapjon a szakkollégiumok egyeztetett, és egységesen képviselt stratégiai célkitűzéseinek összehangolása, egyeztetése az egyetemi szintű stratégiai célkitűzésekkel. II. A szakmai tevékenységek szervezéséhez kapcsolódó javaslatok A szakkollégiumok interdiszciplináris jellegéből is következően érdemes további lépéseket tenni abban az irányban, hogy az egyes szakkollégiumok képzései – amennyiben ezt szakmai szempontok lehetővé teszik, így különösen a nyelvi kurzusok – a többi ELTE szakkollégium hallgatói számára is hozzáférhetőek legyenek, a szakkollégiumi képzések esetenként közös szervezésben kerüljenek megtartásra. Az egyes képzések, kurzusok átjárhatóságát nagyban elősegítheti, ha a többi szakkollégium hallgatói számára hozzáférhető képzési egységeket (valamint a lehetséges létszámokat) az egyes intézmények a szemeszterek elején a Szakkollégiumi Hálózat Testülete rendelkezésre álló kommunikációs felületeken51 osztják meg egymással. A versenyképesség elősegítése céljából érdemes erősíteni az egyes intézményekben folyó szaknyelvi, és idegen nyelvű szakmai képzéseket. A szakkollégiumok által szervezett kutatási programok és az azokhoz kapcsolódó konferenciák szervezése kapcsán azokban az esetekben, amikor a kutatási téma interdiszciplináris jellege ezt lehetővé teszi, érdemes közös kutatási projekteket kidolgozni, ami adott esetben mind a 51

Megfelelő megoldás lehet az adott képzési adatok titkársági címre történő megküldése, vagy elektronikus levelező-lista használata.

48


2014. december 15.

szervezésben, mind pedig a finanszírozásban könnyebbséget jelenthet. Hasonlóképpen érdemes előtérbe helyezni az akadémiai, vagy a piaci szférában működő szakmai szervezetekkel közös szervezésű kutatási programokat és szakmai rendezvényeket. Érdemes több olyan akadémiai támogatású kutatási projektet kidolgozni, amelyek esetében a szakkollégiumok szerepelhetnek kutatóhelyként. A nemzetközi együttműködés erősítése – mind regionális, mind pedig tágabb kontextusban – hosszabb távon az Egyetem számára finanszírozási szempontból is fontos eredményeket hozhat, tekintve, hogy a szakkollégiumok és az Egyetem ismertségének erősödése az egyetemközi nemzetközi együttműködésekre is hatással lehet. A szakkollégiumi kutatási programokhoz kapcsolódó, és a szakkollégisták egyéni kutatási eredményeit feldolgozó publikációk esetén törekedni kell arra, hogy azok minél nagyobb arányban jelenjenek meg hazai – és amennyiben a téma jellege azt lehetővé teszi – külföldi szakmai folyóiratokban. Mindez lehetővé teszi, hogy a publikációk jóval szélesebb szakmai közösséghez jussanak el. A szakkollégiumok társadalmi szerepvállaláshoz kapcsolódó, és az egyetemi utánpótlást támogató, középiskolás szakmai programjai rendkívül fontos szerepet töltenek be az egyetemi kommunikációban és az egyetemi utánpótlásban, ezért ezeket mindenképpen folytatni és erősíteni érdemes. Meghatározott programok mentén előremutató több szakkollégium együttműködése. Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzattal együttműködésben érdemes lehet a szakkollégiumok gólyatábori jelenlétét, és ezzel összefüggésben a gólyatáborok figyelemfelkeltő jellegű szakmai programjait is erősíteni. Hasonlóképpen előremutató lehet a szakkollégiumok szerepvállalása a kari és az egyetemi Nyílt Napokon. A szakmai munka valamennyi területén érdemes erősíteni a szakkollégiumok kommunikációját. Érdemes folytatni azt a gyakorlatot, hogy a közérdeklődésre számot tartó programok nemcsak az egyes intézmények, hanem az Egyetem különböző kommunikációs fórumain is megjelennek. Meghatározott időközönként érdemes lehet a szakkollégiumok szakmai munkájáról szóló, átfogó és általános információkat publikálni az Egyetem kiadásában, nyomtatott és elektronikus formában is. Az egyes szakkollégiumok honlapjait érdemes naprakészen frissíteni, folyamatosan fejleszteni, és angol nyelvű változatukat is elkészíteni. III. A szakmai eredmények kommunikációjához kapcsolódó javaslatok A szakkollégiumok szakmai eredményeit érdemes minden tanévre vonatkozóan egységes szerkezetben összesíteni és közzétenni az ELTE honlapján. A szakmai eredményesség nyilvánosság számára való közvetítése lehetővé teszi a szakkollégiumi munka objektív mérőszámok alapján történő külső értékelését, minősítését. Lényeges szempont az is, hogy a szakkollégiumi tehetséggondozás eredményeinek publikálása az Egyetem kommunikációját is erősítheti. Az egyes szakkollégiumoknak a szakmai versenyekre történő rendszeres felkészítés során felhalmozott módszertani tapasztalatait és a hallgatói kompetenciák fejlesztését támogató jó gyakorlatait érdemes a Szakkollégiumi Hálózat Testülete keretében egymással is rendszeresen egyeztetni. Erre vonatkozó igény esetén mindez a kari tudományos diákkörök számára is hasznosítható tudás lehet, amelynek átadását kari szervezésű módszertani képzések is támogathatják. IV. A gazdálkodásra vonatkozó javaslatok 4.1. Gazdálkodási jogkör és a gazdálkodáshoz kapcsolódó feladatok Az önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező szakkollégiumok (Eötvös Collegium, Bibó István Szakkollégium, Bolyai Kollégium) meglévő gazdálkodási mozgásterének változatlan biztosítása

49


2014. december 15.

indokolt a szakmai munkával összefüggő területeken, valamint a szakkollégiumi munka hátterét adó, a közösség mindennapjainak szervezésével kapcsolatos kérdésekben – az önkormányzatiság szakmai és gazdálkodási elemei ebben a vonatkozásban csak együttesen értelmezhetők. E kereteken belül természetesen olyan gazdálkodási és szervezési megoldásokra kell törekedni, amelyek optimalizálják az egyes költség- és bevételtípusok arányát, és messzemenően figyelemmel vannak a költséghatékonyság szempontjára. Az önálló gazdálkodási jogkörrel nem rendelkező szakkollégiumok (Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium, Illyés Sándor Szakkollégium) esetében gondoskodni szükséges a szakmai tevékenységek hátterének biztosításáról, valamint a pályázatok kezeléséhez kapcsolódó feladatok ellátásáról. Megfelelő megoldás lehet egy szakkollégiumi gazdasági vezető megbízása, akinek feladata egyrészt a szakkollégiumok gazdálkodásával kapcsolatos kérdések egységes képviselete az Egyetem irányában, másrészt az önálló gazdálkodási jogkörrel nem rendelkező szakkollégiumok rendelkezésére álló források szakszerű felhasználásának támogatása. Ennek keretében olyan – együttműködésen alapuló – szervezési megoldást szükséges kialakítani, amely valamennyi szakkollégium esetében megőrzi a meglévő döntési kompetenciát és mozgásteret. A fentieken túl, az adminisztratív háttér biztosítására az önálló gazdálkodási jogkörrel nem rendelkező szakkollégiumok esetében megfelelő megoldás lehet (a) egy ügyintéző közös alkalmazása, vagy (b) más szervezeti keretbe tartozó ügyintézők kijelölése az adminisztráció támogatására. 4.2. Az épületek és a közüzemi költségek kezelése A Stratégia korábbi megállapítása szerint az egyes szakkollégiumi közösségek önmeghatározása, szakkollégiumi hagyományaik elválaszthatatlanok az általuk használt közösségi terektől. Az önálló épülettel rendelkező szakkollégiumokat mindenképpen jelenlegi elhelyezésükben kell megőrizni. Hasonlóképpen fontos, hogy a más kollégiumi épületben elhelyezést nyert szakkollégiumok mindenképpen számíthassanak jelenlegi elhelyezési körülményeik fenntartására, amennyiben pedig – az Egyetem kedvező finanszírozási helyzete esetén – a jövőben annak fejlesztésére kerül sor, az ezzel kapcsolatos döntések meghozatalára az érintett szakkollégiumokkal egyetértésben kerüljön sor. Az önálló épülettel rendelkező szakkollégiumok esetében megfelelő figyelmet kell fordítani az épületek állagának megóvására és – az Egyetem gazdálkodási lehetőségeinek függvényében – felújítására. Érdemes arra utalni, hogy a szakkollégiumi épületek az Egyetemről alkotott összképet is meghatározó, reprezentatív funkciót is betöltenek, a szakmai, közéleti programok keretében gyakran kerül sor hazai és külföldi közjogi tisztségviselők, vezető tudósok és gyakorlati szakemberek meghívására. A más kollégiumi létesítményekben (a Nándorfejérvári úti Kollégiumban) elhelyezett szakkollégiumok esetében szükséges átfogóan felmérni, hogy az egyes szakkollégiumok számára jelenleg rendelkezésre álló közösségi terek alkalmasak-e a szakkollégiumi működéshez kapcsolódó egyes funkciók betöltésére, és rövid távon megvalósítható tervet készíteni – szükség esetén – az átalakítások elvégzésére, infrastrukturális feltételek biztosítására. Külön kiemelhető az Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium és az Illyés Sándor Szakkollégium azon igénye, hogy egy-egy kollégiumi lakóegység felszabadításával egy-egy önálló választmányi iroda, szemináriumi terem, valamint könyvtárterem kerülhessen számukra kialakításra. Az önállóan gazdálkodási jogkörrel rendelkező szakkollégiumok korlátozott bevételi lehetőségeikre tekintettel nem tudják átvállalni közüzemi költségeik fedezetét – a Kollégiumi stratégia megállapítása szerint is „a közüzemi díjak teljes összegének átterhelése a szakkollégiumok működését veszélyezteti”52. Elengedhetetlen, hogy a közüzemi költségeket e szakkollégiumok esetében – a korábbi, jó gyakorlatnak megfelelően – továbbra is a központi költségvetésből fizesse az Egyetem. A fenti megoldásokkal az Egyetem tulajdonképpen azt vállalja fel, hogy a szakkollégiumi szakmai közösség együttlakásának és szakmai munkájának alapfeltételét biztosítja két módon: (a) az 52

Lásd: Kollégiumi stratégia 9.

50


2014. december 15.

épület, vagy épületrész biztosításával, megtartva az egyes intézmények jelenlegi elhelyezését, (b) az épület, vagy épületrész működésének alapszintű biztosításával. E megközelítés összhangban van a 24/2013. (II. 5.) Korm. rendelet tételes előírásaival, amelyeknek megfelelően „(F)felsőoktatási intézmény keretében működő szakkollégium esetében a felsőoktatási intézmény (…) biztosítja a szakkollégium tagjai számára a működés és az együttlakás infrastrukturális feltételeit.”53 Szükséges választ adni arra a kérdésre is, hogy az Egyetemi Kollégium Nándorfejérvári úti épületében elhelyezett három szakkollégium esetében a fenti – a működés és az együttlakás infrastrukturális feltételeinek biztosítására vonatkozó – vállalás milyen módon biztosítható. Amellett, hogy az önállóan gazdálkodó Bolyai Kollégium az Egyetemi Kollégiummal kötött megállapodás alapján járul hozzá a Nándorfejérvári úti Kollégium üzemeltetési költségeihez, indokolt annak rögzítése, hogy – az Eötvös Collegiumhoz és a Bibó István Szakkollégiumhoz hasonlóan – e szervezeti egységet ne terhelje a szakkollégisták létszámának arányában a közüzemi költségekhez való hozzájárulás kötelezettsége. Erre a körülményre, valamint az önálló bevétellel nem rendelkező Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium és Illyés Sándor Szakkollégium hasonló elv szerinti támogatására tekintettel meg kell vizsgálni, hogy az Egyetemi Kollégium számára indokolt-e ebben a vonatkozásban kompenzációt biztosítani. A fentieken túl két módon indokolt a szakkollégiumok közüzemi költségekhez való hozzájárulásának hangsúlyosabbá tétele: (a) nagyobb kutatási programok, szakmai pályázatok keretében rezsiköltség tervezése, amelyek esetében az adott szakkollégium kutatóhelyként szerepelhet, (b) a szakkollégiumok számára kiírt pályázatok keretében rezsiköltség tervezése (amennyiben azt a pályázat lehetővé teszi), legfeljebb a pályázati összeg 20%-ának arányáig. A fenti javaslatok az előző évek költségvetési tételeihez képest nem járnak nagyobb forrás-igénnyel az Egyetem számára, ugyanakkor világos és fenntartható működési kereteket jelentenek. A szakkollégiumok számára is nagy jelentőséggel bír, ha infrastruktúrájuk hosszú távú, kiszámítható keretek között biztosított. 4.3. Differenciált támogatási rendszer Attól függően, hogy az egyes szakkollégiumok rendelkeznek-e önálló épülettel, valamint önálló gazdálkodási jogkörrel, az egyes költségtípusok eltérő módon, az egyes költségek pedig eltérő mértékben érintik őket. A szakkollégiumi működésben különválaszthatók (a) a kollégiumi alapműködéshez kapcsolódó költségek, (b) a szakmai alapműködéshez kapcsolódó költségek, valamint (c) a szakmai többlettevékenységhez kapcsolódó költségek. A meglévő forrásokra és bevételi lehetőségekre tekintettel – differenciált keretben – valamennyi költségtípus esetén indokolt az Egyetem támogatásának biztosítása. Az Egyetem korábbiakban kialakított szakkollégiumi támogatási kerete fontos kiindulási alapot jelent a támogatási rendszer kialakítása során, amelyet azonban a korábbi, egységes keretösszeg helyett a következő struktúrában indokolt kialakítani: (a) az egyes szakkollégiumok működésének sajátosságaihoz igazodóan eltérő mértékű, és célhoz kötött kiegészítő támogatással szükséges biztosítani a kollégiumi alapműködéshez szükséges forrásokat, (b) az egyes szakkollégiumok szakmai munkájának sajátosságaihoz igazodóan eltérő mértékű, és célhoz kötött támogatással szükséges biztosítani a szakmai alapműködéshez szükséges forrásokat,

53

Lásd: 24/2013. (II. 5.) Korm. rendelet 20. § (5) bekezdés

51


2014. december 15.

(c) a szakmai többlettevékenységek támogatását az egyes szakkollégiumok szakmai teljesítményétől kell függővé tenni. A kollégiumi alapműködéshez kapcsolódó költségek az önálló épülettel rendelkező, önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező szakkollégiumokat terhelik, amelyeknek a szakmai munka szervezésétől függetlenül, annak előfeltételeként az épületek őrzéséről, takarításáról, karbantartásáról, biztonságos üzemeltetéséről is gondoskodniuk kell – lehetséges bevételeiknek ugyanakkor a férőhelyek viszonylagosan kis száma szükségképpen határt szab. Az egyes szakkollégiumok költségvetésének szerkezetétől függően lehet indokolt – a közüzemi költségek központi költségvetésből történő fizetése mellett – a kollégiumi alapműködéshez kapcsolódó központi egyetemi kiegészítő támogatás igénybevétele. A szakmai alapműködéshez kapcsolódó költségek – amennyiben szakmai munkájukat megfelelő színvonalon, versenyképesen kívánják folytatni – valamennyi szakkollégiumot terhelik. A szakkollégiumok jelenlegi működési keretei között a szakmai munkához kapcsolódó alapvető költségekre attól függően jutnak – eltérő nagyságrendű – források, hogy az adott intézmények önállóan gazdálkodnak-e. Az eredményes szakkollégiumi munka hosszú távú fenntartásának követelménye és a minőségbiztosítás szempontjából ugyanakkor az is elégtelennek bizonyul, ha a szakmai munka finanszírozása túlnyomó részben bizonytalan pályázati forrásokon alapul. Érdemes utalni arra, hogy az ELTE szakkollégiumai is versenyhelyzetben vannak, sok esetben jóval kedvezőbb finanszírozási hátterű alapítványi, egyházi, vagy egyetemi fenntartású szakkollégiumokkal szemben. Az, hogy saját szakkollégiumai továbbra is élen járjanak a tehetséggondozásban, és kiemelkedő eredményekkel szerepeljenek a hallgatói kiválósághoz kapcsolódó mutatókban, az Egyetemnek is stratégiai érdeke. Ennek megfelelően biztosítani szükséges azt a támogatási keretet, amely valamennyi szakkollégium esetében – az egyedi sajátosságokra is tekintettel – megteremti a szakmai alapműködés feltételeit. Az egyes szakkollégiumok esetében jelenlegi gazdálkodási kereteik, bevételi lehetőségeik, valamint a Stratégia által javasolt, a kollégiumi alapműködéshez kapcsolódó támogatás mellett eltérő mértékű támogatásra van szükség a szakmai alapfeladatok biztonságos ellátásához. Az együttlakás infrastrukturális feltételeinek biztosítása és a kollégiumi alapműködés kiegészítő támogatása mellett a szakmai alapműködés támogatása egyértelmű, stratégiai jelentőségű választás az Egyetem részéről abban a tekintetben, hogy önkormányzatisággal rendelkező, értékteremtő oktatási műhelyeknek, és nem önfenntartó kollégiumoknak tekinti a szakkollégiumokat. E vállalás összhangban van a kutatóegyetemi minősítés feltételével is, amely szerint a tehetséggondozást – ezen belül a szakkollégiumok működtetését – kiemelt feladatként kell végezni.54 A szakkollégiumok szakmai munkára vonatkozó támogatási rendszerében is érdemes megjeleníteni olyan elemeket, amelyek a teljesítményen, a szakmai munka mérhető eredményein alapulnak. Ennek megfelelően a szakmai többlettevékenységek támogatását egy előzetesen meghatározott, valamennyi szakkollégium esetében egységesen értékelhető mérőszám alapulvételével szükséges biztosítani. Ennek lehetséges, de nem kizárólagos eleme lehet például az OTDK helyezések, a szakkollégiumi kiadványok (tudományos és közéleti közlések), referált folyóiratokban született cikkek, a nemzetközi és hazai konferenciák, kerekasztal-beszélgetések, synposionok (előadások, poszterek), elnyert és megvalósított szakmai és közéleti pályázatok, hazai és nemzetközi versenyeken elért eredmények stb. után járó, előzetesen meghatározott összegű támogatás. Ebben az összefüggésben fontos rámutatni a szakmai alapműködéshez kapcsolódó támogatás és a szakmai többlettevékenység támogatásának viszonyára: míg előbbi az eredményes szakmai munka alapfeltételeit biztosítja, amely nélkül az eredményesség sem biztosítható, az utóbbi a teljesítmény elismerésére és az eredményesség fokozására szolgáló ösztönző elem a támogatási rendszerben. Érdemes kiemelni, hogy az Nftv. kifejezetten rendelkezik arról, hogy „a szakkollégium hallgató tagja részére a szakkollégiumban kifejtett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként ösztöndíj 54

Lásd: 24/2013. (II. 5.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés d) pont

52


2014. december 15.

adományozható. A szakkollégiumi ösztöndíjat a felsőoktatási intézményben működő szakkollégium esetében a felsőoktatási intézmény (…) biztosítja.”55 A szakkollégiumok szakmai többlettevékenységének teljesítmény alapján történő támogatása útján az Egyetem a törvényben rögzített célkitűzéssel összhangban, a hallgatói kiválóságra tekintettel biztosíthat támogatást, ugyanakkor azzal közvetlenül az egyes intézmények szakmai munkáját, eredményességének fenntartását segítheti. 4.4. A szakkollégiumi munka értékelése és a támogatások nyilvánossága Ahhoz, hogy a szakkollégiumok működése és a szakkollégiumi szakmai munka színvonala hosszú távon fenntartható legyen, az ellátandó feladatokhoz igazodó nagyságrendű, évente azonos (az Egyetem rendelkezésére álló források mértékétől függően növekvő mértékű) keretet szükséges a támogatási rendszer fenntartására biztosítani. A keretösszegen belül az egyes támogatási formákra (kollégiumi alapműködés kiegészítő támogatása, szakmai alapműködés támogatása, teljesítménytől függő szakmai többlettámogatás) jutó összegeket évente szükséges meghatározni, a szakkollégiumok által benyújtott támogatási kérelmek függvényében. A szakkollégiumi támogatási kérelmek egyúttal arra is lehetőséget adnak, hogy az Egyetem szakmai és gazdasági vezetése minden évben a releváns adatok birtokában megfelelő képet alakítson ki az egyes szakkollégiumok gazdálkodásának hatékonyságáról, szakmai munkájáról és annak eredményességéről. A rögzített összegű szakkollégiumi támogatási keretből az egyes támogatási típusokra jutó összegek éves nagyságrendjének meghatározására és a támogatási kérelmek elbírálására egy eseti testületet szükséges összehívni. A Rektor Úr által felkért testületben az egyetemvezetés és a szakkollégiumok képviselői egyaránt helyet kapnának. A támogatási kérelmek és a szakmai teljesítmény mérésére alkalmas (a testület által meghatározandó) indikátorok alapján elnyerhető, címzett támogatások lehetővé teszik, hogy az Egyetem az egyes szakkollégiumok intézményi sajátosságaihoz, adott évre vonatkozó szakmai programjához, teljesítményéhez igazodóan biztosítson támogatást, amely ennek megfelelően valamennyi szervezeti egység számára hozzáférhető, transzparens és nyomon követhető. A fentieken túl, törekedni kell arra, hogy az egyes szakkollégiumokhoz kötődő alumni, és más civil szervezetek56 fokozatosan, egyre nagyobb arányban kapcsolódjanak be a szakkollégiumi támogatási keret biztosításába. Lépéseket kell tenni abba az irányba, hogy az alumni szervezetek az egyes szakkollégiumok kiemelkedően tehetséges tagjai számára ösztöndíjakat hozzanak létre. A Stratégiának megfelelő költségvetési támogatásnak megfelelő súllyal kell kezelnie a szakkollégiumi munkát és annak mérhető eredményességét. A differenciált, célhoz kötött támogatási rendszer kiszámítható, átlátható és ellenőrizhető kereteket teremt mind az Egyetem gazdasági vezetése, mind pedig az egyes szakkollégiumok számára. V. A szakkollégiumi munka irányításához kapcsolódó javaslatok A szakkollégiumi munka koordinálását, a stratégiai és szervezési kérdések egyeztetését, valamint a szakkollégiumok kommunikációjának összehangolását érdemes nagyobb rendszerességgel és intenzitással folyatni. A Szakkollégiumi Hálózat Testülete erre megfelelő fórumot biztosít, amely ennek megfelelően fontos szerepet tölthet be az Egyetem kiválóságának, kiemelt minősítésének megőrzésében. 55

Lásd: Nftv. 85/D. § Az Eötvös Collegiumban az Eötvös Collegium Baráti Köre, a Bibó István Szakkollégiumban a Bibó István Szakkollégium a Felelős Értelmiségért Alapítvány, a Bolyai Kollégiumban a Bolyai Baráti Kör, stb.

56

53


2014. december 15.

Természetesen az is kiemelt fontosságú, hogy az egyes szakkollégiumok rendszeres szakmai kapcsolatot és együttműködést alakítsanak ki azokkal a karokkal, amelyek hallgatói a szakkollégiumi képzésben részt vesznek. Az együttműködés és az egyeztetés keretei természetesen intézményenként változóak lehetnek – ennek egyik lehetséges fóruma a szakkollégiumok szakmai munkájáról szóló éves beszámoló a kari tanácsokon.57 Hasonlóképpen fontos szerepet tölt be a szakkollégiumi választmányok, diákbizottságok együttműködése közös szakmai, közéleti és közösségi programok mentén a hallgatói önkormányzattal és az egyes hallgatói szervezetekkel.

57

Az Állam- és Jogtudományi Kar és a Bibó István Szakkollégium együttműködésében többéves hagyományra visszanyúló, jó gyakorlatnak tekinthető a Szakkollégium Kari Tanács előtti éves beszámolója. Hasonlóképpen jó gyakorlatnak tekinthető a Bolyai Kollégium beszámolója a két kar professzorait magában foglaló Bolyai Baráti Kör számára.

54


2014. december 15.

1. melléklet: Az ELTE szakkollégiumainak eredményessége az Országos Tudományos Diákköri Konferencián 2011. évi OTDK – díjak száma

EC Bibó Bolyai Angelusz Illyés Szakkoll. összesen Átlagos hallgatói létszám

I.

II.

III.

Szakkoll. összesen

758 359 160 0 2

14 3 4 0 0

4 1 4 0 3

25 7 9 061 5 46

23162

40063

25.15164

ELTE összesen

2013. évi OTDK – díjak száma

EC Bibó Bolyai Angelusz Illyés Szakkoll. összesen Átlagos hallgatói létszám

I.

II.

III.

Szakkoll. összesen

1665 5 2 2 3

6 4 3 0 3

5 0 3 0 4

27 9 8 2 10 56

23666

400

22.67367

ELTE összesen

2. melléklet: A szakkollégisták által elnyert köztársasági ösztöndíjak száma 2009-2014 tanév 2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014

EC 20 33 30 18 33

Bibó 9 6 5 6 3

Bolyai 8 13 10 10 13

58

Angelusz 0 0 0 4 4

Illyés 5 1 5 5 9

Egy hallgató Pro Scientia Díjban is részesült. Egy hallgató Pro Scientia Díjban is részesült. 60 Egy hallgató Pro Scientia Díjban is részesült. 61 A korábbi évekhez képest kimutatható visszaesés összefügg a bolognai képzési struktúrára való áttéréssel. 62 Lásd: Pénzügyi beszámoló az Egyetem 2011. évi költségvetésének végrehajtásáról (Előterjesztés az ELTE Szenátusa részére, Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság, 2012. május) 62. 63 Az átlagos szakkollégiumi létszámok alapján becsült adat. 64 Az alapképzésre, mesterképzésre és osztatlan képzésre járó, 2011. október 15-i statisztikai létszám alapján. Lásd: Pénzügyi beszámoló az Egyetem 2011. évi költségvetésének végrehajtásáról 18. 65 Egy hallgató Pro Scientia Díjban is részesült. 66 Lásd: Beszámoló az ELTE „Önálló lépések a tudomány területén” TÁMOP-projekt Tudományos Diákköri Alprojekt keretében az ELTE részvételéről a XXXI. OTDK Szekcióiban 67 Az Oktatási Igazgatóság 2013. október 15-i statisztikai létszámra vonatkozó tájékoztatása alapján. 59

55


2014. december 15.

3. sz. melléklet: Az ELTE szakkollégiumai pénzügyi helyzetének általános áttekintése a 2014. évi költségvetési adatok alapján68 BEVÉTELEK Személyi Dologi Felhalmozási KIADÁSOK UTKÓD Utalványkód megnevezése Állami támogatás Egyéb bevétel Járulékok ÖSSZESEN juttatások kiadások kiadások ÖSSZESEN 69 70 248 KOL Eötvös József Collegium 23 268,50 23 986,00 47 254,50 21 994,80 6 354,60 15 905,11 2 999,99 47 254,50 ÖSSZESEN 23 268,50 23 986,00 47 254,50 21 994,80 6 354,60 15 905,11 2 999,99 47 254,50 UTKÓD 243

Utalványkód megnevezése KOL Bibó Kollégium ÖSSZESEN

UTKÓD 245

Utalványkód megnevezése KOL Bolyai Kollégium ÖSSZESEN

Állami támogatás 10 622,5071 10 622,50 Állami támogatás 10 189,0073 10 189,00 Állami támogatás

Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium ÖSSZESEN

ÖSSZESEN 68

Személyi juttatások 6 740,40 6 740,40

BEVÉTELEK ÖSSZESEN 8 978,70 19 167,70 8 978,70 19 167,70

Személyi juttatások 7 980,00 7 980,00

Egyéb bevétel

Egyéb bevétel

610,0075 610,00 Állami támogatás

Illyés Sándor Szakkollégium

BEVÉTELEK ÖSSZESEN 9 029,54 19 652,04 9 029,54 19 652,04

Egyéb bevétel

610,0076 610,00

BEVÉTELEK ÖSSZESEN 610,00 610,00

Egyéb bevétel

BEVÉTELEK ÖSSZESEN 610,00 610,00

Személyi juttatások

Járulékok 1 988,91 1 988,91 Járulékok 2 316,56 2 316,56 Járulékok

Dologi Felhalmozási KIADÁSOK kiadások kiadások ÖSSZESEN 8 274,7872 2 647,95 19 652,04 8 274,78 2 647,95 19 652,04 Dologi Felhalmozási KIADÁSOK kiadások kiadások ÖSSZESEN 6 209,4774 2 661,67 19 167,70 6 209,47 2 661,67 19 167,70 Dologi kiadások

610,00 610,00 Személyi Járulékok juttatások 610,00 610,00

Felhalmozási KIADÁSOK kiadások ÖSSZESEN 610,00 610,00

Dologi kiadások

Felhalmozási KIADÁSOK kiadások ÖSSZESEN 610,00 610,00

Az adatok forrása a GMF előterjesztése az Egyetem 2014. évi költségvetéséről (16. sz. melléklet). Az adatsorokban nem szerepelnek a közüzemi költségek, amelyek az egyetemi költségvetést terhelik. Ezek mértéke 2014. évi adatok alapján a Eötvös Collegium esetében 31 348,63 a Bibó István Szakkollégium esetében 9 690,27, a Bolyai Kollégium esetében 13 874,76. 69 Ebből 9 900,00 forrása az ELTE szakkollégiumi támogatási kerete, 3 000,00 pedig a lakhatási támogatásból javasolt kiegészítés. 70 Ebből 7 353,70 szerződéses üzemeltetési kiadás. 71 Ebből 3 380,00 forrása az ELTE szakkollégiumi támogatási kerete, 2 000,00 pedig a lakhatási támogatásból javasolt kiegészítés. 72 Ebből 6 202,83 szerződéses üzemeltetési kiadás. 73 Ebből 500,00 forrása az ELTE szakkollégiumi támogatási kerete, 2 000,00 pedig a lakhatási támogatásból javasolt kiegészítés. 74 Ebből 2 000,00 szerződéses üzemeltetési kiadás. 75 Ennek forrása teljes egészében az ELTE szakkollégiumi támogatásai kerete. 76 Ennek forrása teljes egészében az ELTE szakkollégiumi támogatásai kerete.


2014. december 15.

13. sz. melléklet CCXXXVIII/2014. (XII. 15.) Szen. sz. határozat

ELTE Tehetséggondozási Alap létrehozásáról A Tehetséggondozási Alap létrehozásának indokoltsága Az Egyetem vezetése számára a tehetséggondozás, elitképzés stratégiai cél. A Rektori program is hangsúlyozza: a sikeres tehetséggondozási munka eredményei az egyetemi rangsorokban, az egyetemi finanszírozásban, és az egyetemen túlmutató területeken is megjelenhetnek. Már a 2008-ban elfogadott, jelenleg érvényes – alapos helyzetelemzésen alapuló, és számos ma is releváns javaslatot tartalmazó – Tehetséggondozási Koncepció hangsúlyozta a továbbfejlesztés feltételei között: “A tehetséggondozási koncepció megvalósításához szükség van központi anyagi erőforrásokra; A TDK mozgalom támogatásában megfontolandó a legkiválóbb munkák egyetemi szintű pályázati támogatása, továbbá e munkák közzétételének, publikálásának anyagi elősegítése” stb. A fenti célok megvalósítása érdekében 2014 októberében újra megkezdte működését az ELTE Tehetséggondozó Tanácsa. A Tanács első ülésén áttekintette a tehetséggondozás jelenlegi helyzetét (a Tehetséggondozási Koncepció megvalósításának helyzetét) és állást foglalt a következő évek fő célkitűzéseiről (1. melléklet). Ezek egyikeként az ELTE Tehetséggongozási Alap létrehozására tett javaslatot. A Tanács javaslatai alapján – a Rektori Titkárság közreműködésével –már el is kezdtük kialakítani az ELTE központi honlapján a „Tehetséggondozás” menüpontot (http://www.elte.hu/tehetseggondozas . Több egyetem – pl. a Debreceni Egyetem – példája mutatja, hogy a tehetséggondozási tevékenység rendszerszerű működése, ami az egyetemi szintű, kari szintű és mikroszintű (tanszékek, szakkollégiumok stb.) tevékenységekből tevődik össze eredményesebben tud működni, mint ha hiányzik a megfelelő egyetemi szint. A 2014. év fontos eredménye a szakkollégiumi stratégia kidolgozása, ami a szakkollégiumok egységes működési elemeinek erősítését és a hosszútávon fenntartható finanszírozás kereteinek a kialakítását célozta. Mivel a szakkollégiumok szakmai munkája is a tehetséggondozás részét képezi, ezért szükséges a szakkollégiumok költségvetéséből finanszírozott és a Tehetséggondozási Alapból finanszírozott tevékenységek közötti koordináció megteremtése a párhuzamos finanszírozás elkerülése érdekében. Ennek szervezeti kerete: a Tehetséggondozó Tanács. HATÁROZAT A Tehetséggondozási Alapból finanszírozandó főbb tevékenységek Az Alapból finanszírozott tevékenységek esetében természetesen figyelembe vennénk a már kialakult kari szintű tevékenységeket, valamint az EHÖK és a kari HÖK-ök hallgatói tudományos tevékenységet ösztönző, segítő pályázatait, programjait. Ezekkel összehangolva terveznénk meg a Tehetséggondozási Alapból finanszírozandó tevékenységeket. A koordináció intézményi keretét a Tehetséggondozó Tanács nyújtja. Az alábbi lista a főbb lehetőséget mutatja be. A konkrét tevékenységekre vonatkozó – az anyagi lehetőségek függvényében kialakított – éves munkatervekről a Tehetséggondozó Tanács előzetes véleményezése után születne döntés.


2014. december 15.

Nyitás a középiskolák felé • Tehetséges (elsősorban vidéki) középiskolásoknak nyári egyetemi felvételire felkészítő tábor (különösen természettudományos területeken). A kapcsolat internetes rendszer útján történő fenntartása (feladatok – megoldások). Ezt a tevékenységet fiatal oktatók irányításával egyetemisták végezhetnék. •

Vidéki középiskolákban az ELTE-ről helyszíni felvételi tájékoztató

• Ismeretterjesztő előadások középiskolások számára.

tartása

középiskolákban.

Szakmai

versenyek

szervezése

• Stratégiai együttműködés megkötése olyan középiskolákkal, ahonnan az egyetem bizonyos szakjaira vonzani szeretnénk a tehetséges diákokat. Ennek keretében például az ELTE-n tölthető nyári (3-4 hetes) gyakorlat meghirdetése középiskolásoknak (számos amerikai egyetemen bevált „summer internship” mintájára). A középiskolásoknak kötelező közösségi szolgálat Egyetemünkön való töltéséhez a lehetőség megteremtése (Természetesen a nyári gyakorlatra vagy a közösségi szolgálatra nemcsak ezekből a középiskolákból fogadnánk diákokat.) •

Kapcsolat kialakítása a középiskolás kutató diákok mozgalmának szervezeteivel

• Találkozó szervezése középiskolai tanárok számára, akik ösztönözhetnék az ELTE-re való jelentkezésre a tehetséges diákjaikat (A vidéki tanárok számára az útiköltséget az Alapból térítenénk.) • ELTE ösztöndíj létesítése (bizonyos szakokon), amit hátrányos szociális helyzetű, tehetséges középiskolások körében hirdetnénk meg. Már a középiskola 4. évében döntés születne, de a folyósítás akkor indulna, ha valóban felvételt nyernek az ELTE-re (Először néhány szakon, kísérleti jelleggel). Részét képezné az alább külön pontban szereplő Új Tehetséggondozó Programoknak. Megjegyzés: a középiskolák felé történő nyitást összehangolnánk az egyes karokon vagy szakkollégiumokban már meglévő jó kezdeményezésekkel. Tehetségek korai felismerését szolgáló tevékenységek • Előadássorozat: esszéírás, prezentáció, kutatás módszereiről. (Aki erre jelentkezik, feltehetően az átlagosnál érdeklődőbb hallgató). Ezeket a kurzusokat a témához magas szinten értő külső szakemberek is tarthatnák. • Pályázat: multidiszciplináris témákban kutatások hirdetése hallgatók számára (legalább 2 különböző Karról kellene hallgatóknak résztvennie). Finanszírozás: az oktató munkája és a kutatás költségei • Pályázat műhelymunka támogatására (pl. TDK dolgozat írását nem eredményező műhelymunka, perbeszédversenyre történő felkészülés, részvétel, stb.) • Tanácsadó szolgálat azon hallgatóknak, akik szeretnének kutatásokba bekapcsolódni, de nem tudják kihez forduljanak Megjegyzés: a fenti pályázatok magukba foglalnák a kutatások, a műhelymunka tárgyi költségeinek és az azokat segítő oktatók többletfeladatának a díjazását.

58


2014. december 15.

TDK • ELTE TDK Tanács tevékenységének finanszírozása. A Tehetséggondozó Tanács (TGT)szükségesnek tartja, hogy a TGT-hez mellérendelten létrehozzuk az ELTE TDK Tanácsot is, hasonlóan a Szakkollégiumi Tanács működéséhez. • Az OTDK-n előadóként résztvevő hallgatók és tutoraik költségeinek fedezése – összehangolva a Karok által nyújtott támogatással, a lehetséges pályázati forrásokkal. • Az OTDK-n helyezést elért hallgatók hazai és nemzetközi tudományos konferenciákon való részvételének pénzügyi támogatása •

OTDK szekció rendezése

• Pályázat TDK kutatások finanszírozására; összehangolva az EHÖK tudományos munkát támogató pályázatával •

TDK munkákon alapuló elektronikus kiadványok elkészítésének finanszírozása

Új Tehetséggondozó Programok indítása Első fázisában ez a program kiterjesztené, központi szervezés keretei közé helyezné a jelenleg kari szinten folyó tutorális képzési formát . A hallgatói ösztöndíjak mellett a programban résztvevő oktatók munkájának többletfeladatként való díjazását is szükségesnek tartjuk. A korábban említett középiskolás ösztöndíj is részét képezhetné ennek a programnak. Az anyagi lehetőségektől függően a Tehetséggondozó Tanács új elemeket dolgozna ki az Új Tehetséggondozó Programok részeként. Tehetséggondozást honoráló díj létrehozása ELTE szintű díj alapítása olyan oktatók számára, akik több éven keresztül végeztek a tehetséggondozás területén kiemelkedő munkát (pl. sikeres TDK tutori munkát). A díj finanszírozása a Tehetséggondozási Alapból történne. A díj kialakításakor figyelembe kell venni az egyes Karokon már meglévő hasonló célt szolgáló díjakat. Kommunikáció • Önálló Tehetséggondozás honlap létrehozása és fenntartása (Most az ELTE központi honlap egy menüpontjaként jön létre egy „Tehetséggondozás” felület.) • Kiadványok • Videók Összehangolás a szakkollégiumok szakmai munkájával és finanszírozásával A szakkollégiumok tevékenysége a tehetséggondozás alapvető összetevőjét jelenti. Ezért a tevékenységek szintjén szükséges az összehangolás a tehetséggondozás különböző formái között. Ehhez a Tehetséggondozó Tanács megfelelő kereteket nyújt. Továbbá feladatát fogja képezni a tehetséggondozási referensnek is (ld. alább). A korábban kidolgozott Szakkollégiumi stratégia kialakította a szakkollégiumok tevékenysége finanszírozásának elvi kereteit. Ezért a finanszírozás esetében az összehangolás az egyes tevékenységek esetében történne. Minden pályázat esetében be kellene mutatni, hogy a pályázó kap-e más forrásból (pl. szakkollégiumi keret) támogatást az adott tevékenységhez. Néhány éves tapasztalat alapján megvizsgálandó, hogy nem lenne-e célszerű a szakkollégiumok szakmai munkájának a finanszírozását is a Tehetséggondozási Alap részeként kezelni.

59


2014. december 15.

A megvalósítás feltételei A pénzügyi konstrukció, jogi háttér A Tehetséggondozási Alap két forrásból tevődne össze: - a hallgatói juttatások egy bizonyos százaléka, amelyet a költségvetési irányelvek kialakításakor célszerű meghatározni; - az ELTE központi költségvetésben erre a célra elkülönített forrás. A Tehetséggondozási Alapból finanszírozott tevékenységeket összehangolnánk a Karok és az EHÖK tehetséggondozásra fordított forrásaiból finanszírozott tevékenységekkel. Az összehangolás egy lehetséges technikája, hogy minden pályázat esetén be kellene mutatni, hogy az adott tevékenység kap-e más (kari, EHÖK, szakkollégiumi, stb.) támogatást. A jelenlegi jogszabályok és egyetemi szabályzati rendelkezések alapján (3. melléklet) a Tehetséggondozási Alapból a hallgatók részére nyújtható támogatások fedezetéül a hallgatói normatíva egy része felhasználható, de az oktatók elismerése, a tehetséggondozási programnak a középiskolákra kierjesztése, illetve a tehetséggondozás dologi és szervezettel összefüggő személyi kiadásai önálló forrást igényelnek, ezt célozná az Egyetem központi költségvetésében elkülönített összeg. Szervezeti feltételek A Tehetséggondozási Alap felett a szakmai felügyeletet a Tehetséggondozó Tanács gyakorolja. A tehetséggondozásért felelős rektorhelyettes éves munkatervet terjeszt a Tehetséggondozó Tanács elé és minden év elején beszámolót az előző évi alap felhasználásáról. Az egyes pályázati formák keretében történő finanszírozás esetében a döntéseket a tehetséggondozásért felelős rektorhelyettes által – a Tehetséggondozó Tanács tagjai közül – felkért kuratóriumok hozzák. A nem pályázati formában történő tevékenységek estében a tehetséggondozásért felelős rektorhelyettes hatáskörét képezi a döntés. A Tehetséggondozási Alapból finanszírozott tevékenységek koordinálásához – első lépésként – elengedhetetlen egy önálló, főállású tehetséggondozási referens pozíció létesítése. Mivel a tehetséggondozás központi segítésével összefüggő adminisztratív feladatok a Rektori Hivatal több tevékenységét is érintik, ezért indokolt és szükséges, hogy a tehetséggondozási referens alkalmazása a főtitkár közvetlen munkajogi irányítása és a tehetséggondozásért felelős rektorhelyettes szakmai felügyelete mellett történjen meg. E tevékenység hosszú távú költségvetési kihatással bír, e többlet költségre a Rektori Hivatalban jelenleg nincs meg a fedezete, ezért az éves költségvetésbe ezt további kiadásként kell betervezni. A későbbiekben a tehetséggondozási referens munkáját egy vagy két hallgató segítené (részidős foglalkoztatás keretében). A releváns országos pályázatok figyelése és pályázatok kidolgozása is a referens feladatát képezné. Az első év tapasztalatai alapján célszerű mérlegelni, hogy ez a szervezeti megoldás megfelelő-e a javaslatban foglalt funkcióknak. Budapest, 2014. december 15. Dr. Mezey Barna s.k. rektor

60

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szenátusának a december 15-i ülésén meghozott határozatai. Határozatok tára

Recommend Documents