Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szenátusának a május 25-i ülésen meghozott határozatai. Határozatok tára

Szenátusi ülés jegyzőkönyve

2009. május 25.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szenátusának a 2009. május 25-i ülésen meghozott határozatai Határozatok tára

LXXIV/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozat Lehoczkyné Kollonay Csilla Állam- és Jogtudományi Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről LXXV/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozat Dr. Bartosiewicz László Bölcsészettudományi Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről LXXVI/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozat Dr. Borsi-Kálmán Béla Bölcsészettudományi Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről LXXVII/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozat Dr. Kovács András Bálint Bölcsészettudományi Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről LXXVIII/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozat Dr. Lukács István Bölcsészettudományi Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről LXXIX/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozat Dr. Mezei Balázs Bölcsészettudományi Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről LXXX/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozat Dr. Pál Ferenc Bölcsészettudományi Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről LXXXI/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozat Dr. Szabó László Bölcsészettudományi Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről LXXXII/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozat Csuhaj Varjú Erzsébet Informatikai Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről LXXXIII/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozat Márton Mátyás Informatikai Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről LXXXIV/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozat Bárdos György Pedagógiai és Pszichológiai Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről LXXXV/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozat Fülöp Márta Pedagógiai és Pszichológiai Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről LXXXVI/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozat Szabolcs Éva Pedagógiai és Pszichológiai Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről LXXXVII/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozat Fokasz Nikosz Társadalomtudományi Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről LXXXVIII/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozat Csabai István Természettudományi Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről


2009. május 25.

LXXXIX/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozat Salma Imre Természettudományi Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről XC/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozat Török János Természettudományi Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről XCI/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozat Bánfalvy Csaba Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről XCII/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozat professor emeritusi cím adományozásáról Mayer Miklósné Nádasi Mária egyetemi tanár részére a Pedagógiai és Pszichológiai Karon XCIII/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozat doctor honoris causa cím adományozásáról Susan Mubarak részére XCIV/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozat az Eötvös Loránd Tudományegyetem tudás-és technológiatranszfer koncepciójáról XCV/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer és 4. sz. mellékletének módosításáról XCVI/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozat Magyar nyelvtudomány mesterképzési szak létesítéséről a Bölcsészettudományi Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról XCVII/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozat Francia nyelv, irodalom és kultúra mesterképzési szak indításáról francia nyelven a Bölcsészettudományi Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról XCVIII/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozat Lengyel nyelv és irodalom mesterképzési szak indításáról lengyel nyelven a Bölcsészettudományi Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról XCIX/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozat Német nyelv, irodalom és kultúra mesterképzési szak indításáról német nyelven a Bölcsészettudományi Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról C/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozat Orosz nyelv és irodalom mesterképzési szak indításáról orosz nyelven a Bölcsészettudományi Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról CI/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozat Portugál nyelv, irodalom és kultúra mesterképzési szak indításáról portugál nyelven a Bölcsészettudományi Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról CII/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozat Hungarológia mesterképzési szak indításáról a Bölcsészettudományi Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról CIII/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozat Reneszánsz tanulmányok mesterképzési szak indításáról a Bölcsészettudományi Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról 2


2009. május 25.

CIV/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozat A visegrádi együttműködés országainak és társadalmainak kapcsolattörténete szakirány létesítéséről és indításáról a Történelem mesterképzés keretében a Bölcsészettudományi Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról CV/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozat Építési jogi szakokleveles mérnök szakirányú továbbképzés létesítéséről és indításáról az Állam- és Jogtudományi Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról CVI/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozat Rekreáció- és szabadidősport-szervező szakirányú továbbképzés létesítéséről és indításáról a Pedagógiai és Pszichológiai Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról CVII/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozat Outdoor programok és animáció szakirányú továbbképzés létesítéséről és indításáról a Pedagógiai és Pszichológiai Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról CVIII/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozat s Fittségi és személyi edző szakirányú továbbképzés létesítéséről és indításáról a Pedagógiai és Pszichológiai Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról CIX/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozat Angol nyelv az óvodában szakirányú továbbképzés létesítéséről és indításáról a Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról CX/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozat Az anyanyelvi kompetencia fejlesztésének korszerű módszerei szakirányú továbbképzés létesítéséről és indításáról a Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról CXI/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozat a Bölcsészettudományi Kar Fordító és Tolmácsképző Tanszék alá tartozó Idegen Nyelvi Lektorátus megszüntetéséről CXII/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozat a Pedagógiai és Pszichológiai Kar Testnevelési és Sport Központja elnevezésének Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézetre történő módosításáról

3


2009. május 25.

Az egyes érdemi és ügyrendi határozatok, bejelentések, kérdések és válaszok 1. Napirend előtt Hudecz Ferenc rektor bejelentette, hogy a Nemzeti Színházban vasárnap este átadták az egyik legrangosabb magyar tudományos elismerést, a Bolyai-díjat. A kétévente átadott díjat idén dr. Ritoók Zsigmond akadémikus, az ELTE BTK professor emeritusa kapta. Hudecz Ferenc rektor bejelentette azt is, hogy a Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar tanácsa egyhangú szavazással Mikonya György habilitált egyetemi docenst választotta főigazgatónak, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar tanácsa pedig Szabó Ákosnét újraválasztotta főigazgatónak. Hudecz Ferenc mindkét jelöltnek gratulált megválasztásához. Ezt követően Hudecz Ferenc rektor bejelentette, hogy Szakács István az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar volt tanszékvezető egyetemi docense, korábbi dékánhelyettese 58 éves korában elhunyt. A Szenátus egyperces néma felállással adózott emlékének. 2. Cseszregi Tamás elnök ugyancsak napirend előtt bejelentette, hogy a GyFK HÖK küldöttgyűlése Szabó Pál Tamást, a TáTK HÖK küldöttgyűlése pedig Pálffy Dorottyát – mindkét esetben ellenszavazat nélkül – elnöknek újraválasztotta. 3. A Szenátus a kiküldött napirendet 30 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta. 4. A Szenátus Hudecz Ferenc rektor – valamennyi esetben támogató – előterjesztésére Keszei Ernő (TTK) hozzászólásával. – 29 igen szavazattal, 1 ellenében meghozta a LXXIV/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozatát Lehoczkyné Kollonay Csilla Állam- és Jogtudományi Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről; – 29 igen szavazattal, 1 ellenében meghozta a LXXV/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozatát Dr. Bartosiewicz László Bölcsészettudományi Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről; – 29 igen szavazattal, 1 ellenében meghozta a LXXVI/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozatát Dr. Borsi-Kálmán Béla Bölcsészettudományi Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről; – 27 igen szavazattal, 3 ellenében meghozta a LXXVII/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozatát Dr. Kovács András Bálint Bölcsészettudományi Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről; – 29 igen szavazattal, 1 ellenében meghozta a LXXVIII/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozatát Dr. Lukács István Bölcsészettudományi Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről; – 29 igen szavazattal, 1 ellenében meghozta a LXXIX/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozatát Dr. Mezei Balázs Bölcsészettudományi Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről; – 29 igen szavazattal, 1 ellenében meghozta a LXXX/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozatát Dr. Pál Ferenc Bölcsészettudományi Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről; – 29 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 érvénytelen szavazattal meghozta a LXXXI/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozatát Dr. Szabó László Bölcsészettudományi Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről; – 30 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a LXXXII/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozatát Csuhaj Varjú Erzsébet Informatikai Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről; – 29 igen szavazattal, 1 ellenében meghozta a LXXXIII/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozatát Márton Mátyás Informatikai Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről; – 28 igen szavazattal, 1 ellenében meghozta a LXXXIV/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozatát Bárdos György Pedagógiai és Pszichológiai Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről;

4


2009. május 25.

– 29 igen szavazattal, 1 ellenében meghozta a LXXXV/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozatát Fülöp Márta Pedagógiai és Pszichológiai Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről; – 29 igen szavazattal, 1 ellenében meghozta a LXXXVI/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozatát Szabolcs Éva Pedagógiai és Pszichológiai Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről; – 30 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a LXXXVII/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozatát Fokasz Nikosz Társadalomtudományi Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről; – 30 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a LXXXVIII/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozatát Csabai István Természettudományi Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről; – 30 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a LXXXIX/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozatát Salma Imre Természettudományi Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről; – 30 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a XC/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozatát Török János Természettudományi Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről; – 29 igen szavazattal, 1 ellenében meghozta a XCI/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozatát Bánfalvy Csaba Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről. 5. A Szenátus Hudecz Ferenc rektor előterjesztésére, Oláh Attila dékán (PPK) hozzászólásával 26 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a XCII/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozatát professor emeritusi cím adományozásáról Mayer Miklósné Nádasi Mária egyetemi tanár részére a Pedagógiai és Pszichológiai Karon. 6. A Szenátus Hudecz Ferenc rektor előterjesztésére, vita nélkül 21 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 érvénytelen szavazattal meghozta a XCIII/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozatát doctor honoris causa cím adományozásáról Susan Mubarak részére. 7. A Szenátus Hudecz Ferenc rektor és Orosz Magdolna rektorhelyettes előterjesztésére, Keszei Ernő (TTK)1, hozzászólásával, 23 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül meghozta a XCIV/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozatát az Eötvös Loránd Tudományegyetem tudás-és technológiatranszfer koncepciójáról. (1. sz. mell.) 8. A Szenátus Hudecz Ferenc rektor előterjesztésére, Nemes László elnök (BTK), Rónay Zoltán főtitkár, Dezső Tamás dékán (BTK), Rudas Tamás dékán (TáTK), Keszei Ernő (TTK), Cseszregi Tamás elnök (EHÖK) az EHÖK egyetértéséről tájékoztató hozzászólásával 27 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a XCV/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozatát az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer és 4. sz. mellékletének módosításáról. (2. sz. mell.) 9. A Szenátus Zentai László rektorhelyettes előterjesztésére, vita nélkül – 27 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a XCVI/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozatát Magyar nyelvtudomány mesterképzési szak létesítéséről a Bölcsészettudományi Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról; – 27 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a XCVII/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozatát Francia nyelv, irodalom és kultúra mesterképzési szak indításáról francia nyelven a Bölcsészettudományi Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról;

1

A koncepció 1. pontot megelőző bekezdésének szabatosabb megfogalmazását javasolta, a Szenátus erre figyelemmel hozta meg határozatát.

5


2009. május 25.

– 27 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a XCVIII/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozatát Lengyel nyelv és irodalom mesterképzési szak indításáról lengyel nyelven a Bölcsészettudományi Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról; – 29 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a XCIX/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozatát Német nyelv, irodalom és kultúra mesterképzési szak indításáról német nyelven a Bölcsészettudományi Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról; – 29 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a C/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozatát Orosz nyelv és irodalom mesterképzési szak indításáról orosz nyelven a Bölcsészettudományi Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról; – 29 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CI/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozatát Portugál nyelv, irodalom és kultúra mesterképzési szak indításáról portugál nyelven a Bölcsészettudományi Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról; – 29 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CII/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozatát Hungarológia mesterképzési szak indításáról a Bölcsészettudományi Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról; – 30 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CIII/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozatát Reneszánsz tanulmányok mesterképzési szak indításáról a Bölcsészettudományi Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról; – 30 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CIV/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozatát A visegrádi együttműködés országainak és társadalmainak kapcsolattörténete szakirány létesítéséről és indításáról a Történelem mesterképzés keretében a Bölcsészettudományi Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról; – 30 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CV/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozatát Építési jogi szakokleveles mérnök szakirányú továbbképzés létesítéséről és indításáról az Állam- és Jogtudományi Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról; – 29 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett meghozta a CVI/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozatát Rekreáció- és szabadidősport-szervező szakirányú továbbképzés létesítéséről és indításáról a Pedagógiai és Pszichológiai Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról; – 28 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett meghozta a CVII/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozatát Outdoor programok és animáció szakirányú továbbképzés létesítéséről és indításáról a Pedagógiai és Pszichológiai Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról; – 29 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett meghozta a CVIII/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozatát Fittségi és személyi edző szakirányú továbbképzés létesítéséről és indításáról a Pedagógiai és Pszichológiai Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról; – 30 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CIX/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozatát Angol nyelv az óvodában szakirányú továbbképzés létesítéséről és indításáról a Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról; – 30 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CX/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozatát Az anyanyelvi kompetencia fejlesztésének korszerű módszerei szakirányú továbbképzés létesítéséről és indításáról a Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról.

6


2009. május 25.

10. A Szenátus Hudecz Ferenc rektor előterjesztésére, vita nélkül 30 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a CXI/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozatát a Bölcsészettudományi Kar Fordító és Tolmácsképző Tanszék alá tartozó Idegen Nyelvi Lektorátus megszüntetéséről (3. sz. mell.) 11. A Szenátus Hudecz Ferenc rektor előterjesztésére, Keszei Ernő (TTK), Oláh Attila dékán (PPK), 29 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a CXII/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozatát a Pedagógiai és Pszichológiai Kar Testnevelési és Sport Központja elnevezésének Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézetre történő módosításáról (4. sz. mell.) 12. Hudecz Ferenc rektor bejelentette, hogy – az MRK plénuma állást foglalt a nemzetközi jellegű felsőoktatási intézményekre vonatkozó törvényjavaslatról, egyúttal elutasította azt a módszert, amely egyéni képviselői módosítási indítványokkal kívánja a felsőoktatási törvényt módosítani, továbbá ismertette a legutóbb kezdeményezett törvénymódosítással kapcsolatos állásfoglalásokat is; –

a Junior Príma-díjban az oktatás területén Verdes Tamás a GyFK tanársegédje részesült;

–

a XXIX. Országos Tudományos Diákköri Konferencián az ELTE hallgatói kimagasló eredményeket értek el (5. sz. mell.);

–

a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke és az ELTE rektora megújította a MOB és az egyetem között hosszú évek óta fennálló együttműködést;

–

az ELTE rektora és Tata Város polgármestere a tatai Geológus-kert és a Tatai Természetvédelmi terület és Geológiai Szabadtéri Múzeum jövőjének biztosítására hosszú távú együttműködési szerződést írt alá;

–

az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) és az ELTE együttműködési megállapodást kötött, amelynek keretében lehetőség nyílik az AmCham közel ötszáz tagjával ELTE hallgatók szakmai gyakorlaton történő fogadását biztosító szerződéskötésre;

–

az ELTE és a Gubkin Egyetem megállapodást kötöttek arról, hogy a jövőben együttműködnek a petróleumgeológia és geofizika tanításában és kutatásában;

–

az osztrák akadémia Nyelvjárási és Névtani Kutatóintézete az ELTE Germanisztikai Intézetével írt alá megállapodást.

13. Az OTDK-ról szóló bejelentéshez kapcsolódóan Király Miklós dékán (ÁJTK) jelezte, hogy a Kar hallgatói tucatnál is több különdíjat hoztak el. Keszei Ernő kapcsolódó hozzászólásában utalt arra, hogy a TTK hallgatói is mekkora sikert értek el. 14. Jancsó Tamás elnök (TTK HÖK) Hunyady György professzorhoz intézett kérdést a tanárképzés helyzetével összefüggésben, aki válaszában ismertette a Nemzeti Bologna Bizottság erre irányuló tevékenységét és kifejezte annak szükségességét, hogy az Egyetem vezetése mielőbb elemezze és foglalkozzon a kialakult helyzettel, első sorban a jelentkezési adatokkal. Budapest, 2009. május 25. Dr. Hudecz Ferenc rektor a Szenátus elnöke Hitelesítő: ………………………………………….. dr. Rónay Zoltán főtitkár a Szenátus titkára

7


2009. május 25.

1. sz. melléklet XCIV/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozat az Eötvös Loránd Tudományegyetem tudás-és technológiatranszfer koncepciójáról

Preambulum Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a hatályos 2005. évi CXXXIX. Törvény a felsőoktatásról 5 § (1) pontját követve megalkotott K+F+I stratégiájában meghatározta azokat az intézményi szintű intézkedéseket és módszereket, amelyek elősegítik a magas szintű tudományos és kutatási tevékenység fenntartását és további erősítését az Egyetemen. A felsőoktatás és a társadalom kapcsolatának intenzívvé válását követve az Egyetem kiemelt célokként határozta meg kutatási tevékenységének átláthatóságát, annak eredményei számára a széleskörű nyilvánosság biztosítását és azok társadalmi hasznosításának elősegítését. A K+F+I stratégiában megfogalmazott célkitűzések gyakorlati megvalósítására az Egyetem tudás-és technológiatranszfer koncepciót dolgoz ki. A következőkben kifejtett koncepció a kutatás, fejlesztés és innováció terén kijelöli a K+F+I stratégiában megfogalmazott célok elérése érdekében elvégzendő átfogó fejlesztési feladatokat, meghatározza a megvalósítás intézményi kereteit.

Az ELTE tudás- és technológiatranszfer koncepciója Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kiemelten fontosnak tekinti az Egyetemen felhalmozott és létrejövő tudás minden formáját, mert úgy véli, hogy a modern tudásalapú társadalomban a tudás minden formájának hasznosulnia kell, s ennek folyamatában a felsőoktatásnak, s jelesül az ELTE-nek mint az ország egyik legnagyobb és régi hagyományokkal bíró egyetemének jelentős szerepe lehet. Az ELTE mint különféle tudományterületek művelője a tudásközvetítés szélesebb értelmezését állítja előtérbe, amely a társadalom, a gazdaság, a tudomány, a kultúra minden szeletére kiterjedő folyamatokban működik és elősegíti a társadalmi és kulturális kihívások felmérését, (pro)aktív feltárását, olyan folyamatok generálását, amelyek a felismert problémák kreatív megoldásaihoz vezetnek el. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a tudásközvetítés napjainkban elterjedt, egyes tudományterületekre koncentráló értelmezése tekintetében küldetésének tekinti az egyetemi kutatási eredmények gazdasági és üzleti hasznosításának elősegítését, és az innovációs kultúra terjesztését az Egyetem polgárai körében. Az Egyetem továbbra is kiemelt feladatként kezeli tudásközpont-jellegű szervezeteinek támogatását, annak érdekében, hogy a színvonalas alapkutatások mellett az alkalmazott kutatások terén is elérjük azt a kritikus tömeget, amely versenyképes innovációs légkört tud teremteni. A tudás-és technológiatranszfer koncepció célja az alapkutatást tekintve a pozíciók továbbjavítása, az újabb kutatási irányzatok befogadására alkalmas, a tudomány fejlődésében felvetett kérdésekre folyamatosan és rugalmasan válaszolni képes rendszer kiépítése; az alkalmazott kutatás területén az országos jelentőségű projektek megvalósításába történő bekapcsolódás, köztük néhány kiemelt projekt vezetésének vállalása. Ehhez az alapkutatástól az innovációig ívelő kutatási szemléletet intézményi szinten el kell fogadtatni. Elő kell segíteni a hallgatók és a fiatal oktatók aktív részvételét az innovatív folyamatokban, továbbá szorgalmazni kell a kutatások során létrehozott technológia hasznosítását. Kiemelten kezeljük az egyetem-ipar közti kapcsolatok széleskörű kiépítését, s azok eredményes fenntartását.

8


2009. május 25.

1. A tudás- és technológiatranszfer koncepció fő elemei 1.1 Az innovációs feltételek megteremtése Szabályrendszerek, ügyrendek, eljárásrendek fejlesztése, pontosítása Szabályzatok korszerűsítése Szerződésminták kidolgozása Kutatók számára megfelelő ösztönző és motivációs rendszer kialakítása Kutatási együttműködések elősegítése (mind kutatóintézményekkel, mind gazdasági partnerekkel) 1.2. Az ELTE kutatási portfoliójának összeállítása, folyamatos bővítése, frissítése Egyetemi tudástérkép kialakítása (kérdőíves felmérés, személyes interjúk), ebből felhasználóbarát adatbázis kialakítása, amely információt nyújt a potenciális együttműködőknek és befektetőknek Innovatív ötletek, projektek gyűjtése, kari, tanszéki, intézeti, tudásközponti kapcsolattartók hálózatának kialakítása – „innopontok” megszervezése Folyamatos kommunikáció az Egyetem kutatóival (projektgenerálás) 1.3. Projektek átvilágítása, szűrése Hasznosíthatósági vizsgálatok: belső értékelési rendszer kidolgozása, külső szakértők bevonása 1.4. Szellemi alkotások védelmének menedzselése Az innováció és a kutatáshasznosítás sarkalatos pontja a szellemi tulajdon védelme. Az Egyetem nagy súlyt fektet a találmányok megfelelő iparjogi védelmének biztosítására, szakterületekre specializálódott szabadalmi ügyvivők bevonásával. Emellett a kutatók felé több csatornán keresztül igyekszünk eljuttatni a szellemi tulajdonvédelemmel kapcsolatos információkat, tudnivalókat. 1.5. A szellemi alkotások hasznosítása, a hasznosítás módjának meghatározása Optimális hasznosítási mód kiválasztása, szerződéses háttér megteremtése: Licenciamodell (az Egyetem harmadik személy részére engedélyezi meghatározott ellenérték fejében a szellemi tulajdon hasznosítását) Innovációsmodell (az Egyetem törekszik a gazdasági szereplők bevonásával megvalósítandó közös kutatási projektek szervezésére, illetve hasznosító vállalkozások alapításában való aktív közreműködésre) Az egyetemi találmányok hasznosítása során olyan eljárás kialakítására kell törekedni, amely a feltalálót érdekeltté teszi a találmány hasznosulásában. 1.6.Üzletfejlesztés Üzleti terv készítése Potenciális partnerek, versenytársak feltérképezése Befektetés-ösztönzés, kockázati tőke kapcsolatok kialakítása 1.7.Az innovációs kultúra terjesztése Innovációs workshopok szervezése Szellemi tulajdonvédelemmel, szabadalmaztatással kapcsolatos kurzusok megrendezése Az információk folyamatos megjelentetése, bővítése, frissítése az Egyetem honlapján A kutatási eredmények PR-jának menedzselése (beszámolókban, jelentésekben, sajtótájékoztatókon, célzottan, potenciális partnereknél, befektetőknél, eseti rendezvényeken) Az elért eredmények aktív kommunikációja mind nemzeti, mind nemzetközi közegben

9


2009. május 25.

1.8.Etika A koncepció feltételezi a lelkiismeretes, törvényeknek megfelelő etikus kutatói magatartást, a kutatási eredményeknek az Egyetem érdekében történő hasznosításának igényét, az arra való törekvést, a hasznosításban résztvevő közreműködők korrekt üzleti, etikus magatartását. ELTE Innovációs Lánc Az innovációs kultúra terjesztése Innovációs feltételek megteremtése

Kutatási portfolió

Szűrés, hasznosíthatósági vizsgálatok

Szellemi tulajdon védelme

Hasznosítás módjának Üzletfejlesztés meghatározása

A feltételek megteremtése egyrészt a meglevő szabályozó rendszerek átalakítása, illetve ezen rendszerek keretei között business-like eljárások kialakítása. A Tudástérkép elkészítése során azon meglevő projektek, kutatási és műszerkapacitások feltérképezése, amelyek bármilyen formában (fejlesztendő termék, szolgáltatás, ipari igényeknek megfelelő projektek) hasznosíthatóak. Ennek eredménye a TTTI adatbázis.

A szűrés során annak vizsgálata, hogy a felmért kapacitások közül melyek hasznosíthatóak gazdaságosan, melyek esetében áll rendelkezésre meglevő vagy potenciális ipari partner. A találmányok megfelelő iparjogi védelmének biztosítása

Optimális hasznosítási mód kiválasztása, szerződéses háttér megteremtése

Az Üzletfejlesztés során konkrét vagy potenciális ipari partnerek megkeresése, bevonása.

külső tőke

2. A tudás- és technológiatranszfer intézményi keretei Az Eötvös Loránd Tudományegyetem megteremti és fejleszti a tudás-technológiatranszfer intézményes kereteit, ennek érdekében 2006-ban létre hozta a Tudományszervezési Pályázati és Innovációs Központ keretein belül Tudás-és Technológiatranszfer Irodáját (TTTI). E tevékenység a Rektori Hivatal Pályázati és Innovációs Központjában folyik tovább. A TTTI célja az, hogy hidat képezzen az egyetem és a gazdasági-üzleti szféra között, ezáltal elősegítve az egyetemen keletkezett kutatási eredmények gazdasági hasznosulását. Ennek érdekében elősegíti partnerkapcsolatok létrehozását a nagyvállalkozásokkal, valamint állami és más, nem profitorientált szervezetekkel. Ellátja emellett a jelenleg meglévő és jövőbeli tudásközpontok, illetve más egyetemi pályázatok innovációval, hasznosítással kapcsolatos feladatait. Segíti és ösztönzi a spin-off cégek és tudástranszfer vállalkozások létrehozását, működteti a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos központi titkárságot, továbbá kapcsolatot tart a hazai és nemzetközi innovációs szféra szereplőivel. A TTTI a feladatok minél magasabb szintű ellátása érdekében külső szakértők, szakterületekre specializálódott szabadalmi ügyvivők, valamint a K+F eredmények hasznosításában jártas tanácsadók szolgáltatásait is igénybe veszi. Az egyes értékelési feladatokkal megbízandó intézményekről, szakértőkről az iroda adatbázist készít.

10


2009. május 25.

2.1. A TTTI menedzsmentjének továbbképzése A szolgáltatások színvonalának emelése érdekében szükséges a tudás és technológiatranszfer feladatokat ellátók ismereteinek folyamatos bővítése, a hazai és nemzetközi jó példák megismerése, adaptálása. 2.2. A TTTI eredményességének mérése A Tudás- és Technológiatranszfer Iroda eredményességének mérése nehéz feladat, mivel egyrészt a szabadalmaztatás eredményeként létrejövő termék által indukált pozitív változások sokszor csak hosszútávon érvényesülnek, másrészt pedig nehezen számszerűsíthetők. A koncepció hatékonyságának, valamint TTTI eredményességének mérésére inkább az alábbi indikátorok használhatóak: - tudásbázis mérete - cégadatbázis mérete - cégekkel történt személyes kapcsolatfelvételek száma - információkérések száma - egyetemi szervezeti egységekkel való kapcsolatfelvételek száma - szabadalmak és kooperációk száma 2.3.A TTTI és a kutatók eredményességének motivációja Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kidolgozza a Tudás- és Technológiatranszfer Iroda, illetve az Egyetem kutatónak motiváltságát elősegítő szempontokat. A szabadalmak és a kooperációk számát az ELTE honlapján a TTTI folyamatosan közzéteszi, emellett a 2.2 pontban írt egyéb adatokhoz az ELTE kutatói számára a hozzáférést biztosítja

Budapest, 2009. május 25.

Dr. Hudecz Ferenc s. k. rektor

11


2009. május 25.

2. sz. melléklet XCV/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer és 4. sz. mellékletének módosításáról A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar Kari Tanácsa 2009. április 22. napján az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer (a továbbiakban: HKR) kari különös része terepgyakorlattal kapcsolatos rendelkezéseinek kiegészítését kezdeményezte. A kari javaslatot az 1. pont tartalmazza. A Bölcsészettudományi Kar Kari Tanácsa – 2009. április 16. napján hozott határozatával a köztársasági ösztöndíj pályázat elbírálási rendjének kari szabályai (4. pont) módosítására, – 2009. május 14. napján a kari intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj 2008-as maradványának felhasználásának és a részismereti képzés kari szabályaira (2-3. pont) tett javaslatot. Az Oktatásszervezési és Hallgatói ügyek Bizottsága 2009. május 13. napján tartott ülésén tárgyalta a GYFK, illetve a BTK köztársasági ösztöndíj pályázat elbírálási rendjével kapcsolatos módosításokat, míg a BTK Kari Tanácsa által május 14. napján tárgyalt indítványokat a 21. héten véleményezte, és azokat minden esetben támogatta. A kari tanácsok által tett szövegszerű javaslatok az ELTE főtitkára, kodifikációs okból – a javaslatok tartalmát nem érintő – technikai módosításokat eszközölt, illetve az OHÜB május 13-i ülésén tett észrevételei is beillesztésre kerültek. A Társadalomtudományi Kar Kari Tanácsa kezdeményezte a HKR 4. sz. melléklete, a Felvételi Szabályzat (a továbbiakban: FSz) Társadalomtudományi Karra vonatkozó különös részének módosítását is, amelyet az OHÜB ugyancsak támogatott a 2009. május 13-i ülésén. HATÁROZAT 1.

A HKR 296. §-a kiegészül az alábbi (2) bekezdéssel:

„296. § (2) Az összefüggő szakmai gyakorlat (terepgyakorlat) szakmai követelményeire, szervezésére és teljesítésének feltételeire a Kari Tanács, a Gyakorlati Képzési Munkacsoport, a Kari Oktatási Bizottság és a Tanszékvezetői Tanács javaslata alapján ajánlásokat és kötelező előírásokat is megfogalmazhat. Az ajánlásokat és kötelező előírásokat a Kar honlapján a hallgatók számára elérhetővé kell tenni.” 2.

A HKR kiegészül az alábbi 316/A. §-al:

„ad 44/A. § 316/A. § (1) Részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzésben (részismereti képzésben) az a jelentkező vehet részt, akit a Kreditátviteli Bizottság a mesterképzésre való felvételhez kiegészítő tanulmányok elvégzésére kötelez. (2) A részismereti képzésre jelentkező egyéni képzési tervet állít össze, amelyben felsorolja, ütemezi és az adott szakért felelős intézet igazgatójával/tanszékvezetőjével engedélyezteti az elvégzendő tanegységeket. A jelentkezőnek rendelkeznie kell az adott kurzusok elvégzéséhez szükséges előfeltételekkel. (3) A részismereti hallgatói jogviszony létrehozására az igazolt képzési tervet a Tanulmányi Hivatalban kell leadni a megelőző félév vizsgaidőszakának végéig. (4) Az egyéni képzési tervről a Kreditátviteli Bizottság döntése és a Kar képzési kapacitása alapján az oktatási dékánhelyettes határozatot hoz, amelynek tartalmaznia kell a költségtérítés összegét, valamint a képzés munkarendjét.

12


2009. május 25.

(5) A jelentkező legkésőbb a félév regisztrációs időszakának végéig köteles a Tanulmányi Hivatalban és az ETR-ben beiratkozni. (6) Az egyéni képzésben engedélyezett kurzusokat az Intézet/Tanszék az ütemezés szerinti félévben köteles meghirdetni, a kurzus felvételét az ETR-ben a Tanulmányi Hivatalnak kell rögzítenie. (7) Amennyiben a jelentkezőnek tanulmányai során 30 kreditnél kevesebbet kell megszereznie, a képzés egy félév alatt is elvégezhető.” 3.

A HKR 349. §-a kiegészül az alábbi (2) bekezdéssel, egyidejűleg a HKR általános részének hivatkozása az alábbiak szerint módosul:

„ad 95. § (4) 349. § (2) A 2008/2009. tanév második szemeszterében a kari intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj 2008-as maradványa terhére mesterkompenzációs ösztöndíj adományozható, amelynek pályázati kiírását a Hallgatói Önkormányzat Diákjóléti Bizottsága határozza meg, valamint tesz javaslatot a ráfordítható keret nagyságára. Az ösztöndíjra jogosultak azon 2009. tavaszi félévben végző hallgatók, akik alapszakos tanulmányiak során több mint 203 kreditet vettek fel. A bírálás során különös figyelemmel kell lenni a végzős hallgatók tanulmányi eredményére és szociális helyzetére. A karon benyújtott mesterszakos felvételiért plusz pont adható.” 4.

A HKR 357. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„357. § (1) A Köztársasági Ösztöndíj Pályázat benyújtásakor a hallgató köteles büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozni arról, hogy nem nyújt be olyan tudományos és közéleti tevékenységet igazoló dokumentumokat, melyeket egy korábban elnyert Köztársasági Ösztöndíj Pályázatában már felhasznált. A nyilatkozatot a hallgató köteles külön erre a célra készített formanyomtatványon a Köztársasági Ösztöndíj Pályázatához csatolni. Ha az elbírálás során a bíráló bizottság igazolhatóan szabálytalanságot tapasztal, a pályázatot kizárja. (2) A ki nem javított, elégtelen szigorlati eredmény kizárja a jelentkezést. (3) A képzési idő utolsó félévére regisztráló és a képzési idejét túlfutó hallgató nem adhat be Köztársasági Ösztöndíj pályázatot. (4) A Köztársasági Ösztöndíj pontrendszere az ELTE BTK-n, az egyes jogcímek és az értük járó pontszámok: I.) Tanulmányok 1) Súlyozott tanulmányi átlag a két utolsó lezárt félévben megszorozva az adott tanév őszi félévének szakos/alapszakos szorzójával. (Maximálisan elérhető pontszám 30 pont). Azon hallgatók, akik több karon vesznek részt államilag támogatott képzésben átlaguk együtt számítandó. Ha a hallgatónak ezen szakokhoz több indexe van, abban az esetben a két indexben a szereplő tanegység jegyei együttesen adják ki a figyelembe veendő súlyozott átlagot. A BTK-n kiadott indexet lezárva, a más karon kiadott és lezárt index fénymásolatát a hiánypótlás végéig le kell adni. a) 5.0 30 pont b) 4.99-4.9 26 pont c) 4.89-4.8 22 pont d) 4.79-4.7 18 pont e) 4.69-4.6 14 pont f) 4.59-4.5 10 pont g) 4.49-4.0 6 pont h) 3.99 alatt 0 pont 2) 2 félév alatt elvégzett kreditmennyiség: a) 55-65 kredit 2 pont b) 66-75 kredit 5 pont c) 76-85 kredit 8 pont d) 86-95 kredit 12 pont e) 96 kreditnél több 15 pont 3) Nyelvtudás (Maximálisan elérhető pontszám 20 pont)

13


2009. május 25.

Egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért (a legmagasabb fokozat után) adható pont. Nyelvszakos / nyelvi alapszakos pályázó pályázatában a szak / alapszak nyelvének középfokú nyelvvizsgája után nem kaphat pontot. A nem felvételi követelményként teljesített emelt szintű nyelvi érettségi középfokú C típusú nyelvvizsgának minősül. Adott idegen nyelvből azonos fokú A és B típusú nyelvvizsga C típusú nyelvvizsgának minősül. Magyar, illetve kettős állampolgárok esetében (akik egyik állampolgársága magyar) nem vehető figyelembe a magyar nyelvből szerzett nyelvvizsga. a) középfokú C 7 pont b) felsőfokú C 10 pont 4) Párhuzamos hallgatói jogviszonyban, ill. az Egyetemen belül bármilyen képzési formában tanulmányokat folytató, regisztrált hallgatók: a) második illetve minden további BA/BSc és MA/MSc szak 8 pont b) két osztatlan szak, vagy szakpár után harmadik osztatlan képzésű szak 8 pont c) osztatlan képzésű szak melletti második BA alapszak 6 pont d) BA képzésben második illetve minden további 50 kredites ETR-ben regisztrált és le nem adott modul 4 pont e) felsőfokú szakképzés, levelező képzés, esti képzés 5 pont II.) Szakmai tevékenység 1) kutatási tevékenység kari ill. szakterületi kutatócsoportban, valamint igazolt önálló kutatási tevékenység (melynek célja nem a szakdolgozat) 3 pont 2) OTDK a) első helyezés b) második helyezés c) harmadik helyezés d) elismerés (nem helyezés!)

10 pont 8 pont 6 pont 2 pont

3) Tudományos Ösztöndíjon elért: a) első helyezés b) második helyezés c) harmadik helyezés

3 pont 2 pont 1 pont

4) az egyetemi felvételi eljárás során többletpontot nem érő OKTV a) első helyezés 3 pont b) második és harmadik helyezés 2 pont c) döntőbe jutás 1 pont 5) az egyetemi felvételi eljárás során többletpontot nem érő országos versenyen elért 1-3. helyezés 1 pont. 6) publikációk (Csak a publikációs tevékenységet igazoló formanyomtatvány hiánytalan kitöltése esetén adható pont) Megjelenés alatt álló, vagy megjelenésre szánt dolgozat nem tekinthető publikációnak, kivéve a képzési időn belüli ősszel az utolsó két félévre regisztráló hallgatók estében (osztatlan egyszakos képzés esetében 5-6., osztatlan kétszakos képzés esetében 7-8., mesterképzés esetében 1-2.). a) tudományos és művészeti (szak)lapban illetve tanulmánykötetben megjelent − tanulmány 6 pont − szerzőtárssal írt tanulmány 3 pont − közlemény 1 pont − recenzió, kritika 1 pont − mű- és/vagy szakfordítás 2 pont − szerzőtárssal írt mű- és/vagy szakfordítás 1 pont b) önálló kötet (tudományos munka) 10 pont c) szerzőtárssal írt kötet 7 pont d) kötet fordítása 5 pont e) kötet fordítása szerzőtárssal 3 pont

14


2009. május 25.

7) előadás tudományos konferencián magyar nyelven

6 pont

8) előadás tudományos konferencián idegen nyelven (nem adott nyelvszakos hallgatóként)

8 pont

9) előadás nemzetközi tudományos konferencián

8 pont

10) egyéb kiemelkedő szakmai tevékenység a) szakkollégiumi tanulmányokat folytat szakkollégiumonként 1 pont, max. 2 pont A következő szakkollégiumok tagjai: - ELTE Bibó István Szakkollégium - ELTE Bolyai Kollégium - ELTE Eötvös Collegium - ELTE Társadalomtudományi Szakkollégium - ELTE Illyés Sándor Szakkollégium - Mathias Corvinus Collegium b) Tutorálásban való részvétel 2 pont c) tudományszervezési tevékenység 5 pont III.) Közéleti és egyéb tevékenységek (Maximálisan elérhető pontszám a pályázó hallgató saját összpontszámának (I.+ II. kategória) legfeljebb10%-a). 1) választott egyetemi, kari ill. kollégiumi testület 3 pont 2) rendezvényszervezés, szakos közéleti tevékenység 3 pont 3) kiemelkedő társadalmi, szociális, kulturális tevékenység a) Kortárs segítő csoport tagja 3 pont b) drogprevenciós csoport tagja 3 pont c) kari felkérésre végzett kulturális, társadalmi szociális tevékenység 3 pont 4) Eredményes, kiemelkedő sporttevékenység* 3 pont *eredményes= 1-3. helyezés országos bajnokságon (egyéni/csapat) kiemelkedő= válogatott/olimpiai kerettag ” 5.

Az FSz 31. § és az azt megelőző cím hatályát veszti.

6.

A FSz 32. § (2)-(3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „32. § (2) Szóbeli felvételi vizsga maximum 97 pont. (3) Többletpont maximum 3 pont.”

7.

Az Fsz 33. § és az azt megelőző cím hatályát veszti.

8. A jelen módosítás az elfogadást követő napon lép hatályba. A 3. ponttal elfogadott kiegészítés 2009. augusztus 31. napjával hatályát veszti. Budapest, 2009. május 25. Dr. Hudecz Ferenc s. k. rektor

15


2009. május 25.

3. sz. melléklet CXI/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozat a Bölcsészettudományi Kar Fordító és Tolmácsképző Tanszék alá tartozó Idegen Nyelvi Lektorátus megszüntetéséről

A Bölcsészettudományi Kar Kari Tanácsa 2006. május 4-ei ülésén döntött arról, hogy az Idegen Nyelvi Lektorátus önálló tanszékként megszűnik, és 2006. december 1-jétől a Fordító- és Tolmácsképző Tanszékhez tartozik. Tekintettel arra, hogy a jogszabályi környezet megváltozása miatt az Idegen Nyelvi Lektorátus feladatai megszűntek (a Kar hallgatóinak biztosított nyelvoktatását az Idegennyelvi Továbbképző Intézet vette át, a lektorátusi nyelvvizsgákat megszüntették), a Bölcsészettudományi Kar Kari Tanácsa javaslatot tett arra, hogy a Fordító és Tolmácsképző Tanszék alá tartozó Idegen Nyelvi Lektorátus megszűnjék. A Lektorátus közalkalmazottai a Fordító- és Tolmácsképző Tanszék állományába kerülnek át. Az áthelyezett közalkalmazottak közvetlen munkahelyi vezetője a Fordító- és Tolmácsképző Tanszék vezetője. A javaslatot a Gazdasági Tanács támogatta. HATÁROZAT A Szenátus a Bölcsészettudományi Kar Fordító és Tolmácsképző Tanszék alá tartozó Idegen Nyelvi Lektorátust megszünteti, egyúttal az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend 1. sz. mellékletét és a 3.b. sz. melléklet függelékét értelemszerűen módosítja. A jelen határozat az elfogadását követő napon lép hatályba. Budapest, 2009. május 25.

Dr. Hudecz Ferenc s.k. rektor

16


2009. május 25.

4. sz. melléklet CXII/2009. (V. 25.) Szen. sz. határozat a Pedagógiai és Pszichológiai Kar Testnevelési és Sport Központja elnevezésének Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézetre történő módosításáról A PPK jogelődjének, a megszűnt TFK-nak a Testnevelési Tanszékéből megalakult Testnevelési és Sport Központ (TSK) 2003-ban, a Kar alapításakor került a PPK szervezetébe. Az új kar megalakításával 2003-ban az ELTE szerencsés módon megteremtette az egészséges életvezetés, az egészségtudatos szemlélet iránt elkötelezett oktatók, kutatók „egymásra találásának” feltételeit (neveléstudomány + pszichológia + sporttudomány). A TSK jelenleg két szakot gondoz: a hagyományos rendszerű főiskolai szintű testnevelő-tanár képzést, valamint a rekreáció-szervezés és egészségfejlesztés BSc-t. Ezek mellett jelentős oktatási feladat, hogy a TSK nyújtja az Egyetem valamennyi kara hallgatói számára az általános testnevelés kurzusokat. A PPK – az Állam és Jogtudományi Karral együttműködésben – kidolgozta, és benyújtotta a sportszervező BSc alapszak indítási kérelmét a MAB-hoz. Az OH-FHF/47-6/2009. számú határozatával a szakot nyilvántartásba vette, az indítási engedély alapján 2009. szeptemberétől indíthatjuk a szakot. A GyFK, a TÓFK és a PPK együttműködésében előkészítettük a rekreációszervezés és egészségfejlesztés BSc-n belül az 50 kredites egészségfejlesztés szakirány indítási kérelmét. (Ennek a kérelemnek még meg kell kapnia a MAB támogató véleményét, azután várhatóan 2010-ben választhatják ezt a szakirányt az akkor harmadéves rekreáció-szervezés szakos hallgatók.) A PPK Kari Tanácsa megvitatta a TSK által kidolgozott három szakirányú továbbképzési szak – „Fittségi, személyi edző”, „Outdoor programok és animáció”, „Rekreáció- és szabadidősportszervező” – létesítési és indítási dokumentumait. Ezek indítását 2009. szeptemberében tervezzük, ezek jelenleg az OKT előtt vannak. Az intézet keretében 1-2 éven belül tervezünk megjelenni a mesterképzések piacán egy életmódfejlesztő/magatartástudományi MA alapításával és indításával. Terveink szerint e képzés a PPK-nak egy olyan terméke lesz, amelyben kiaknázható a Kar erőssége: a neveléstudományi, a pszichológiai és a sporttudományi erőforrások együttes jelenléte. Az intézet munkatársai aktív szereplői a terület kutatásának. Oktatóink rendszeresen szerepelnek és publikálnak a szakterület rendezvényein és szakmai fórumain. (Pl. Az ELTE részt vesz az ÖTM Sport Szakállamtitkársága és a Testnevelési és Sporttudományi Szakmai Kollégium stratégiai partnerségében megvalósuló Hálózati Kutatási Projektben. Az együttműködés lényege, hogy a sportszakemberképzésben résztvevő felsőoktatási intézmények (és a testneveléshez és edzőképzéshez kapcsolódó más oktatási intézmények) sporttudományi kutatásokat vállalnak a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia megvalósítása érdekében. Ebben a hálózatos rendszerű kutatási projektben az ELTE (a TF-fel és a NUSI-val együtt) „A rekreációs edzés szerepe és jelentősége az egészséges életmódban – különös tekintettel a motoros és a lelki fittségre” témájú kutatási feladatot vállalta fel. Az intézet kezdeményezte és megszervezte a sporttudományi képzési terület valamennyi érdekelt intézményére kiterjedő pályázati konzorcium megalakítását a TÁMOP 4.1.2. „A” jelű pályázatban történő együttműködés érdekében.) A TSK-nak 23 fő oktató és 1 fő ügyviteli alkalmazott munkatársa van. Az oktatók közül tudományos fokozattal 7 fő rendezik (4 docens, 2 tudományos főmunkatárs, 1 adjunktus, közülük 1 docens egyetemi tanári pályázatát a MAB támogatta, az egyik tudományos főmunkatárs a sikeres habilitáció után docensi előléptetésének kezdeményezését tervezzük.) Az előterjesztés az intézettel szemben támasztott személyi feltételeknek megfelel. A vonatkozó szabályozás szerint az intézetben legalább hat tudományos fokozattal rendelkező közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktató szükséges, akik közül legalább egy egyetemi tanár vagy habilitált docens. [ELTE SzMSz 12. § (3) és PPK kari SzMSz 3. § (6)] Az állományból 2 tanársegéd rendelkezik doktori abszolutóriummal, doktori tanulmányokat folytat további 4 tanársegéd.

17


2009. május 25.

Az életmódtudományok bázisának kiépítésével – a meglévő erősségeink kiaknázásával – egyetemünk hazai vonatkozásban egy teljesen új perspektivikus szakterület művelésében és oktatásában léphet fel kezdeményezőként és válhat vezető intézménnyé is ezen a területen a jövőben. Az intézet elnevezés mind a szakmai közösség felé történő kommunikációban, mind az új képzések alapításánál és indításánál az akkreditációs eljárásokban a mainál meggyőzőbben fejezi ki a meglévő tudományos kapacitást, az oktatói gárda felkészültségét és ambícióját és az oktatásszervezési feltételeket. HATÁROZAT Az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötet (Szervezeti és Működési Rend) 66. § (1) bekezdés c) pontjára és 117.§ (2) bekezdés d) pontjára való hivatkozással, a Pedagogikum Vezető Testülete 2009. március 24-én elfogadott támogató határozata (4 „igen”, 0 „nem”, 0 tartózkodás), a PPK Kari Tanácsának a 18/2009. (IV.2.) PPK KT határozata (18 „igen”, 0 „nem” és 0 tartózkodás), valamint a 40/2009. (V.7.) PPK KT határozata (15 „igen”, 0 „nem” és 0 tartózkodás) alapján a Szenátus jóváhagyja, hogy a PPK Testnevelési és Sport Központ nevű oktatási szervezeti egysége 2009. szeptember 1-től az „Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet” néven működjön tovább.

Budapest, 2009. május 25.

Dr. Hudecz Ferenc s.k. rektor

18


2009. május 25.

5. sz. melléklet A XXIX. Országos Tudományos Diákköri Konferencián elért ELTE eredmények karok szerint 2009.

Karok Állam- és Jogtudományi Kar Bölcsészettudományi Kar Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar Informatikai Kar Pedagógiai és Pszichológiai Kar Társadalomtudományi Kar Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar Természettudományi Kar ÖSSZESEN

HELYEZÉS I. II. III. 10 5 6 17 21 14 1 2 0 1 1 4 5 6 9 2 3+1* 1 0 2 1 32 35 20 68 76 55

ÖSSZ.

Különdíj

21 52 3 6 20 7 3 87 199

8 0 2 4 9 2 1 28 54

Megjegyzés: * A II. és III. díj a pontszámok egyezősége miatt összevonva és megosztva került kiosztásra az ELTE TÁTK és a Pannon Egyetem hallgatói között.

19

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szenátusának a május 25-i ülésen meghozott határozatai. Határozatok tára

Recommend Documents