Szenátusi ülés jegyzőkönyve
2013. február 4.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szenátusának a 2013. február 4-i ülésen meghozott határozatai Határozatok tára I/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat a Szenátus 2012/2013-as tanév II. félévi ülés- és munkatervéről II/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat Tiszteletbeli doktori és professzori cím adományozásáról Prof. Dr. Helmut Koziol, a Bécsi Egyetem professor emeritusa részére az Állam- és Jogtudományi Karon III/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat Tiszteletbeli doktori és professzori cím adományozásáról Ferjan Omerling, az Utrechti Egyetem professzora részére az Informatikai Karon IV/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat Tiszteletbeli doktori és professzori cím adományozásáról Somogyi Péter, az Oxfordi Egyetem professzora, a Medical Research Council Neuroanatómiai Részlegének igazgatója, az Angol Királyi Akadémia tagja részére a Természettudományi Karon V/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat Professor emeritus cím adományozásáról Bihari Mihály egyetemi tanár részére az Állam- és Jogtudományi Karon VI/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat Címzetes egyetemi tanári cím adományozásáról F. Várkonyi Zsuzsa, klinikai szakpszichológus, tranzakció-analitikus terapeuta részére a Pedagógiai és Pszichológiai Karon VII/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat Gellér Balázs Állam- és Jogtudományi Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről VIII/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat Birtalan Ágnes Bölcsészettudományi Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről IX/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat Ferencz Győző Bölcsészettudományi Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről X/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat Fried Ilona Bölcsészettudományi Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről XI/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat Rényi András Bölcsészettudományi Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről XII/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat Szilágyi Márton Bölcsészettudományi Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről XIII/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat Víg István Bölcsészettudományi Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről XIV/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat Demetrovics Zsolt Pedagógiai és Pszichológiai Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről XV/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat Nguyen Luu Lan Ahn Pedagógiai és Pszichológiai Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről XVI/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat Trencsényi László Pedagógiai és Pszichológiai Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről XVII/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat Kaló Zoltán Társadalomtudományi Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről
Szenátusi ülés jegyzőkönyve
2013. február 4.
XVIII/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat Mikonya György Tanító- és Óvóképző Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről XIX/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat Bántay Péter Természettudományi Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről XX/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat Cserti József Természettudományi Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről XXI/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat Csordás András Természettudományi Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről XXII/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat Gubicza Jenő Természettudományi Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről XXIII/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat Karátson Dávid Természettudományi Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről
XXIV/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat Keleti Tamás Természettudományi Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről XXV/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat Vellai Tibor Természettudományi Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről XXVI/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat Galácz András egyetemi tanár, törzstagnak a Környezettudományi Doktori Iskola vezetőjévé megválasztásáról XXVII/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat Szabó Miklós akadémikus, professor emeritus Egyetemi Doktori Tanács elnökévé megválasztásáról XXVIII/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat Kulcsár Szabó Ernő akadémikus, egyetemi tanár Egyetemi Doktori Tanács tagjává megválasztásáról XXIX/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat Benczúr András egyetemi tanár Egyetemi Doktori Tanács tagjává megválasztásáról XXX/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat Hunyady György akadémikus, professor emeritus Egyetemi Doktori Tanács tagjává megválasztásáról XXXI/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat Örkény Antal egyetemi tanár Egyetemi Doktori Tanács tagjává megválasztásáról XXXII/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat Faragó István egyetemi tanár Egyetemi Doktori Tanács tagjává megválasztásáról XXXIII/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat Török László akadémikus Egyetemi Doktori Tanács külső tagjává megválasztásáról XXXIV/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat Sarkadi Balázs akadémikus Egyetemi Doktori Tanács külső tagjává megválasztásáról XXXV/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat Bárdosi Vilmos egyetemi tanár Egyetemi Doktori Tanács póttagjává megválasztásáról XXXVI/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat Halász Gábor egyetemi tanár Egyetemi Doktori Tanács póttagjává megválasztásáról
2
Szenátusi ülés jegyzőkönyve
2013. február 4.
XXXVII/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat Orosz Éva egyetemi tanár Egyetemi Doktori Tanács póttagjává megválasztásáról XXXVIII/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat Szigeti Zoltán egyetemi tanár Egyetemi Doktori Tanács póttagjává megválasztásáról XXXIX/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat Michaletzky György egyetemi tanárnak az EHÖK Jogorvoslati Bizottság tagjává megválasztásáról XL/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat Rónay Zoltán főtitkárnak az EHÖK Jogorvoslati Bizottság tagjává megválasztásáról XLI/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat Seifert Tibor kollégiumi főigazgatónak, rektori főbiztosnak az EHÖK Jogorvoslati Bizottság tagjává megválasztásáról XLII/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat Báli Bernadett egyetemi hallgatónak az EHÖK Jogorvoslati Bizottság tagjává megválasztásáról XLIII/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat Kurucz Orsolya egyetemi hallgatónak az EHÖK Jogorvoslati Bizottság tagjává megválasztásáról XLIV/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat Faragó István egyetemi tanár Egyetemi Habilitációs Bizottság tagjává megválasztásáról XLV/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat Ráduly Zsuzsanna habil. egyetemi docens Hallgatói Jogorvoslati Bizottság Általános Tanácsa tagjává megválasztásáról XLVI/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat Lőw Péter egyetemi docens Hallgatói Jogorvoslati Bizottság Általános Tanácsa póttagjává megválasztásáról XLVII/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat Kisteleki Károly adjunktus Hallgatói Jogorvoslati Bizottság Általános Tanácsa póttagjává megválasztásáról XLVIII/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat Csíkvári Gábor főiskolai tanár Hallgatói Jogorvoslati Bizottság Általános Tanácsa póttagjává megválasztásáról XLIX/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat Nikovits Tibor műszaki tanár Hallgatói Jogorvoslati Bizottság Fegyelmi Tanácsa tagjává megválasztásáról L/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat Majtényi Balázs egyetemi docens Hallgatói Jogorvoslati Bizottság Fegyelmi Tanácsa póttagjává megválasztásáról LI/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat Varga Katalin egyetemi docens Hallgatói Jogorvoslati Bizottság Fegyelmi Tanácsa póttagjává megválasztásáról LII/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat Vargáné Molnár Márta tanársegéd Hallgatói Jogorvoslati Bizottság Fegyelmi Tanácsa póttagjává megválasztásáról LIII/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat az ELTE Gyakorló Általános Iskola és Középiskola jövőjéről LIV/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat az ELTE Kutatóegyetemi-pályázati megszüntetéséről, és az ezzel összefüggésben szükséges szabályzatmódosításokról
Projektiroda
LV/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer Különös Részének a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karra vonatkozó fejezete módosításáról
3
Szenátusi ülés jegyzőkönyve
2013. február 4.
LVI/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer Különös Részének a Bölcsészettudományi Karra vonatkozó fejezete módosításáról LVII/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer 4. sz. melléklete, a Felvételi Szabályzat Állam- és Jogtudományi Karra vonatkozó fejezete módosításáról LVIII/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer 4. sz. melléklete, a Felvételi Szabályzat Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karra vonatkozó fejezete módosításáról LIX/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer 4. sz. melléklete, a Felvételi Szabályzat Informatikai Karra vonatkozó fejezete módosításáról LX/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer 4. sz. melléklete, a Felvételi Szabályzat Pedagógiai és Pszichológiai Karra vonatkozó fejezete módosításáról LXI/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer 4. sz. melléklete, a Felvételi Szabályzat Társadalomtudományi Karra vonatkozó fejezete módosításáról LXII/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer 4. sz. melléklete, a Felvételi Szabályzat Tanító- és Óvóképző Karra vonatkozó fejezete módosításáról LXIII/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer 4. sz. melléklete, a Felvételi Szabályzat Természettudományi Karra vonatkozó fejezete módosításáról LXIV/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend 3.f. sz. melléklete, a Természettudományi Kar Szervezeti és Működési Szabályzata módosításáról LXV/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat az ELTE Doktori Szabályzat 9/6. sz. mellékletének, a Természettudományi Kar – kari sajátosságokat tartalmazó – kari szabályzata módosításáról LXVI/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat Biológia Doktori Iskola képzési terveinek módosításáról, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról LXVII/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat a Fizika Doktori Iskola képzési terveinek módosításáról, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról LXVIII/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Alapszabálya módosításának jóváhagyásáról LXIX/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Alapszabálya Pedagógiai és Pszichológiai Kar Hallgatói Részönkormányzatra vonatkozó melléklete módosításának jóváhagyásáról
4
Szenátusi ülés jegyzőkönyve
2013. február 4.
Az egyes érdemi és ügyrendi határozatok, bejelentések, kérdések és válaszok 1. Napirend előtt Karácsony András rektorhelyettes bejelentette, hogy Mezey Barna rektor úr betegsége miatt ő vezeti a szenátusi ülést. 2. Rónay Zoltán főtitkár ismertette a megalakuló Szenátus tagjait. 3. Ezt követően Karácsony András rektorhelyettes bejelentette, hogy 2013. január 13-án, életének 65. évében elhunyt Szendrei Julianna, a Tanító- és Óvóképző Kar tanszékvezető főiskolai tanára. A Szenátus egyperces néma felállással adózott emlékének. 4. A Szenátus a kiküldött napirendet hozzászólás nélkül – azzal a módosítással, hogy mivel a Szaklétesítés, szakindítás napirend keretében szereplő előterjesztést a kezdeményező kar visszavonta az lekerül a napirendről – 36 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta. 5. A Szenátus Karácsony András rektorhelyettes előterjesztésére, vita nélkül, 38 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az I/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát a Szenátus 2012/2013-as tanév II. félévi ülés- és munkatervéről (1. sz. mell). 6. A Szenátus Rónay Zoltán főtitkár javaslatára, vita nélkül, 38 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 érvénytelen szavazattal megalakította a szenátusi szavazatszámláló bizottságot az alábbi összetételben: Steiger Judit, Kovács Norbert, és az EHÖK delegáltjaként: Kiss Ádám. 7. A Szenátus Karácsony András rektorhelyettes előterjesztésére vita nélkül 38 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a II/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát Tiszteletbeli doktori és professzori cím adományozásáról Prof. Dr. Helmut Koziol, a Bécsi Egyetem professor emeritusa részére az Állam- és Jogtudományi Karon. 8. A Szenátus Karácsony András rektorhelyettes előterjesztésére vita nélkül 36 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal meghozta a III/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát Tiszteletbeli doktori és professzori cím adományozásáról Ferjan Omerling, az Utrechti Egyetem professzora részére az Informatikai Karon. 9. A Szenátus Karácsony András rektorhelyettes előterjesztésére vita nélkül 38 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a IV/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát Tiszteletbeli doktori és professzori cím adományozásáról Somogyi Péter, az Oxfordi Egyetem professzora, a Medical Research Council Neuroanatómiai Részlegének igazgatója, az Angol Királyi Akadémia tagja részére a Természettudományi Karon. 10. A Szenátus Karácsony András rektorhelyettes előterjesztésére vita nélkül 38 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a V/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát Professor emeritus cím adományozásáról Bihari Mihály egyetemi tanár részére az Állam- és Jogtudományi Karon. 11. A Szenátus Karácsony András rektorhelyettes előterjesztésére vita nélkül 37 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta az VI/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát Címzetes egyetemi tanári cím adományozásáról F. Várkonyi Zsuzsa, klinikai szakpszichológus, tranzakcióanalitikus terapeuta részére a Pedagógiai és Pszichológiai Karon.
5
Szenátusi ülés jegyzőkönyve
2013. február 4.
12. A Szenátus Karácsony András rektorhelyettes előterjesztésére Surján Péter dékán (TTK) és Tausz Katalin dékán (TáTK) hozzászólásával •
37 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal meghozta a VII/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát Gellér Balázs Állam- és Jogtudományi Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről;
•
38 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a VIII/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát Birtalan Ágnes Bölcsészettudományi Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről;
•
38 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a IX/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát Ferencz Győző Bölcsészettudományi Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről;
•
38 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a X/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát Fried Ilona Bölcsészettudományi Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről;
•
38 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a XI/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát Rényi András Bölcsészettudományi Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről;
•
38 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a XII/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát Szilágyi Márton Bölcsészettudományi Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről;
•
34 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 4 érvénytelen szavazattal meghozta a XIII/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát Víg István Bölcsészettudományi Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről;
•
37 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 érvénytelen szavazattal meghozta a XIV/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát Demetrovics Zsolt Pedagógiai és Pszichológiai Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről;
•
38 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a XV/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát Nguyen Luu Lan Ahn Pedagógiai és Pszichológiai Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről;
•
35 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 érvénytelen szavazattal meghozta a XVI/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát Trencsényi László Pedagógiai és Pszichológiai Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről;
•
37 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal meghozta a XVII/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát Kaló Zoltán Társadalomtudományi Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről;
•
38 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a XVIII/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát Mikonya György Tanító- és Óvóképző Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről;
•
36 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal meghozta a XIX/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát Bántay Péter Természettudományi Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről;
6
Szenátusi ülés jegyzőkönyve
2013. február 4.
•
37 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 érvénytelen szavazattal meghozta a XX/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát Cserti József Természettudományi Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről;
•
4 igen szavazattal, 20 ellenszavazattal, 14 érvénytelen szavazattal meghozta a XXI/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát Csordás András Természettudományi Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről;
•
38 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a XXII/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát Gubicza Jenő Természettudományi Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről;
•
38 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a XXIII/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát Karátson Dávid Természettudományi Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről;
•
38 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a XXIV/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát Keleti Tamás Természettudományi Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről;
•
38 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a XXV/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát Vellai Tibor Természettudományi Karra benyújtott egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről.
13. A Szenátus Karácsony András rektorhelyettes előterjesztésére vita nélkül 34 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a XXVI/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát Galácz András egyetemi tanár, törzstagnak a Környezettudományi Doktori Iskola vezetőjévé megválasztásáról. 14. A Szenátus Karácsony András rektorhelyettes előterjesztésére vita nélkül 32 igen szavazattal, 2 ellenében meghozta a XXVII/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát Szabó Miklós akadémikus, professor emeritus Egyetemi Doktori Tanács elnökévé megválasztásáról. 15. A Szenátus Karácsony András rektorhelyettes előterjesztésére vita nélkül •
34 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül 1 érvénytelen szavazattal meghozta a XXVIII/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát Kulcsár Szabó Ernő akadémikus, egyetemi tanár Egyetemi Doktori Tanács tagjává megválasztásáról;
•
33 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a XXIX/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát Benczúr András egyetemi tanár Egyetemi Doktori Tanács tagjává megválasztásáról;
•
30 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 érvénytelen szavazat mellett meghozta a XXX/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát Hunyady György akadémikus, professor emeritus Egyetemi Doktori Tanács tagjává megválasztásáról;
•
34 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a XXXI/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát Örkény Antal egyetemi tanár Egyetemi Doktori Tanács tagjává megválasztásáról;
•
33 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a XXXII/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát Faragó István egyetemi tanár Egyetemi Doktori Tanács tagjává megválasztásáról;
7
Szenátusi ülés jegyzőkönyve
2013. február 4.
•
34 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal meghozta a XXXIII/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát Török László akadémikus Egyetemi Doktori Tanács külső tagjává megválasztásáról;
•
34 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal meghozta a XXXIV/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát Sarkadi Balázs akadémikus Egyetemi Doktori Tanács külső tagjává megválasztásáról;
•
35 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a XXXV/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát Bárdosi Vilmos egyetemi tanár Egyetemi Doktori Tanács póttagjává megválasztásáról;
•
34 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal meghozta a XXXVI/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát Halász Gábor egyetemi tanár Egyetemi Doktori Tanács póttagjává megválasztásáról;
•
34 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a XXXVII/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát Orosz Éva egyetemi tanár Egyetemi Doktori Tanács póttagjává megválasztásáról;
•
35 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a XXXVIII/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát Szigeti Zoltán egyetemi tanár Egyetemi Doktori Tanács póttagjává megválasztásáról.
16. A Szenátus Karácsony András rektorhelyettes előterjesztésére vita nélkül •
32 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett meghozta a XXXIX/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát Michaletzky György egyetemi tanárnak az EHÖK Jogorvoslati Bizottság tagjává megválasztásáról;
•
32 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal meghozta a XL/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát Rónay Zoltán főtitkárnak az EHÖK Jogorvoslati Bizottság tagjává megválasztásáról;
•
33 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal meghozta a XLI/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát Seifert Tibor kollégiumi főigazgatónak, rektori főbiztosnak az EHÖK Jogorvoslati Bizottság tagjává megválasztásáról;
•
32 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal meghozta a XLII/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát Báli Bernadett egyetemi hallgatónak az EHÖK Jogorvoslati Bizottság tagjává megválasztásáról;
•
34 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 érvénytelen szavazattal meghozta a XLIII/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát Kurucz Orsolya egyetemi hallgatónak az EHÖK Jogorvoslati Bizottság tagjává megválasztásáról.
17. A Szenátus Karácsony András rektorhelyettes előterjesztésére vita nélkül 35 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a XLIV/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát Faragó István egyetemi tanár Egyetemi Habilitációs Bizottság tagjává megválasztásáról. 18. A Szenátus Karácsony András rektorhelyettes előterjesztésére vita nélkül •
34 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a XLV/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát Ráduly Zsuzsanna habil. egyetemi docens Hallgatói Jogorvoslati Bizottság Általános Tanácsa tagjává megválasztásáról;
8
Szenátusi ülés jegyzőkönyve
2013. február 4.
•
35 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a XLVI/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát Lőw Péter egyetemi docens Hallgatói Jogorvoslati Bizottság Általános Tanácsa póttagjává megválasztásáról;
•
34 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a XLVII/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát Kisteleki Károly adjunktus Hallgatói Jogorvoslati Bizottság Általános Tanácsa póttagjává megválasztásáról;
•
32 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a XLVIII/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát Csíkvári Gábor főiskolai tanár Hallgatói Jogorvoslati Bizottság Általános Tanácsa póttagjává megválasztásáról;
•
33 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal meghozta a XLIX/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát Nikovits Tibor műszaki tanár Hallgatói Jogorvoslati Bizottság Fegyelmi Tanácsa tagjává megválasztásáról;
•
32 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal meghozta a L/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát Majtényi Balázs egyetemi docens Hallgatói Jogorvoslati Bizottság Fegyelmi Tanácsa póttagjává megválasztásáról;
•
34 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta az LI/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát Varga Katalin egyetemi docens Hallgatói Jogorvoslati Bizottság Fegyelmi Tanácsa póttagjává megválasztásáról;
•
34 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal meghozta az LII/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát Vargáné Molnár Márta tanársegéd Hallgatói Jogorvoslati Bizottság Fegyelmi Tanácsa póttagjává megválasztásáról.
19. A Szenátus Karácsony András rektorhelyettes előterjesztésére, Király Miklós dékán (ÁJTK), 31 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 4 tartózkodás mellett meghozta az LIII/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát az ELTE Gyakorló Általános Iskola és Középiskola jövőjéről (2. sz. mell). 20. A Szenátus Kalina Gergely elnök (EHÖK) előterjesztésére hozzászólás nélkül tájékoztatást hallgatott meg az ELTE Iskolaszövetkezet megalakulásáról (3. sz. mell). 21. A Szenátus Rónay Zoltán főtitkár előterjesztésére, vita nélkül, 35 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az LIV/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát az ELTE Kutatóegyetemi-pályázati Projektiroda megszüntetéséről, és az ezzel összefüggésben szükséges szabályzatmódosításokról (4. sz. mell). 22. A Szenátus Rónay Zoltán főtitkár előterjesztésére, vita nélkül, 34 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül, az EHÖK egyetértésével meghozta a LV/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer Különös Részének a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karra vonatkozó fejezete módosításáról (5. sz. mell). 23. A Szenátus Rónay Zoltán főtitkár előterjesztésére, vita nélkül, 34 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az EHÖK egyetértésével meghozta az LVI/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer Különös Részének a Bölcsészettudományi Karra vonatkozó fejezete módosításáról (6. sz. mell).
9
Szenátusi ülés jegyzőkönyve
2013. február 4.
24. A Szenátus Rónay Zoltán főtitkár előterjesztésére, vita nélkül, 34 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az LVII/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer 4. sz. melléklete, a Felvételi Szabályzat Állam- és Jogtudományi Karra vonatkozó fejezete módosításáról (7. sz. mell). 25. A Szenátus Rónay Zoltán főtitkár előterjesztésére, vita nélkül, 38 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az LVIII/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer 4. sz. melléklete, a Felvételi Szabályzat Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karra vonatkozó fejezete módosításáról (8. sz. mell). 26. A Szenátus Rónay Zoltán főtitkár előterjesztésére, vita nélkül, 37 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az LIX/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer 4. sz. melléklete, a Felvételi Szabályzat Informatikai Karra vonatkozó fejezete módosításáról (9. sz. mell). 27. A Szenátus Rónay Zoltán főtitkár előterjesztésére, vita nélkül, 38 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az LX/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer 4. sz. melléklete, a Felvételi Szabályzat Pedagógiai és Pszichológiai Karra vonatkozó fejezete módosításáról (10. sz. mell). 28. A Szenátus Rónay Zoltán főtitkár előterjesztésére, vita nélkül, 37 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az LXI/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer 4. sz. melléklete, a Felvételi Szabályzat Társadalomtudományi Karra vonatkozó fejezete módosításáról (11. sz. mell). 29. A Szenátus Rónay Zoltán főtitkár előterjesztésére, vita nélkül, 37 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a LXII/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer 4. sz. melléklete, a Felvételi Szabályzat Tanító- és Óvóképző Karra vonatkozó fejezete módosításáról (12. sz. mell). 30. A Szenátus Rónay Zoltán főtitkár előterjesztésére, vita nélkül, 38 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a LXIII/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer 4. sz. melléklete, a Felvételi Szabályzat Természettudományi Karra vonatkozó fejezete módosításáról (13. sz. mell). 31. A Szenátus Rónay Zoltán főtitkár előterjesztésére, vita nélkül, 37 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a LXIV/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend 3.f. sz. melléklete, a Természettudományi Kar Szervezeti és Működési Szabályzata módosításáról (14. sz. mell). 32. A Szenátus Keszei Ernő rektorhelyettes előterjesztésére, vita nélkül, 37 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a LXV/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát az ELTE Doktori Szabályzat 9/6. sz. mellékletének, a Természettudományi Kar – kari sajátosságokat tartalmazó – kari szabályzata módosításáról (15. sz. mell). 33. A Szenátus Keszei Ernő rektorhelyettes előterjesztésére, vita nélkül, 34 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a LXVI/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát Biológia Doktori Iskola képzési terveinek módosításáról, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról.
10
Szenátusi ülés jegyzőkönyve
2013. február 4.
34. A Szenátus Keszei Ernő rektorhelyettes előterjesztésére, vita nélkül, 37 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a LXVII/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát a Fizika Doktori Iskola képzési terveinek módosításáról, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról. 35. A Szenátus Rónay Zoltán főtitkár előterjesztésére, vita nélkül, 37 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a LXVIII/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Alapszabálya módosításának jóváhagyásáról (16. sz. mell). 36. A Szenátus Rónay Zoltán főtitkár előterjesztésére, vita nélkül, 37 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a LXIX/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozatát az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Alapszabálya Pedagógiai és Pszichológiai Kar Hallgatói Részönkormányzatra vonatkozó melléklete módosításának jóváhagyásáról (17. sz. mell). 37. Az Egyebek között Szögi László főigazgató (Egyetemi Könyvtár) tájékoztatást adott az Elsevier hozzáférés problémáiról, valamint az egyetemek részére nyújtandó, a fővárosi egyetemeket hátrányosan sújtó, a jelenleg hatályos, a kötelespéldányokkal kapcsolatos rendelkezésekről. Budapest, 2013. február 4. Dr. Karácsony András rektorhelyettes a Szenátus elnökének jogkörében eljárva
Hitelesítő: ………………………………………….. dr. Rónay Zoltán főtitkár a Szenátus titkára
11
Szenátusi ülés jegyzőkönyve
2013. február 4.
1. sz. mell. I/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat a Szenátus 2012/2013-as tanév II. félévi ülés- és munkatervéről Február 4. 1. Javaslat a Szenátus 2012/2013. tanév II. félév ülés- és munkatervére (MB) 2. Személyi ügyek (MB) a) Tiszteletbeli doktori és professzori cím adományozása b) Professzor Emeritus cím adományozása c) Döntés az egyetemi tanári pályázatok MAB elé terjesztéséről d) EDT tagjainak megválasztása e) EHÖK JB tagjainak megválasztása f) EHB kari képviselőjének megválasztása (TTK) g) HJB oktató tagjainak megválasztása 3. Az ELTE Gyakorló Általános Iskola és Középiskola jövőbeli helyzete 4. Tájékoztató az Iskolaszövetkezet megalakulásáról 5. Egyetemi szabályzatok módosítása (KPPI kivezetése) 6. HKR módosítása (kari különös BGGYK, BTK) 7. Felvételi szabályzat módosítása (Különös rész: ÁJTK, BGGyK, IK, PPK, TáTK, TÓK, TTK) 8. SzMSz módosítása (TTK kari SzMSZ) 9. EDSZ módosítása 10. EHÖK ASZ, PPK HÖK ASZ Kapcsolódó kari tanácsok (ha lesz ilyen téma) legkésőbbi időpontja: Ehhez előterjesztések kiküldése a kari tanácsokra: Március 18. 1. Személyi ügyek (MB)
a) 2. Karok által kezdeményezett szabályzat-módosítások 1 3. 2013. évi költségvetés elfogadása 4. HKR módosítása (kari különös BTK) Kapcsolódó kari tanácsok (ha lesz ilyen téma) legkésőbbi időpontja: 2013. február 28. Ehhez előterjesztések kiküldése a kari tanácsokra: 2013. február 11. Április 15. 1. Személyi ügyek (MB) a) 2. Tanévi és gazdasági beszámoló a 2012. évről 3. Kapcsolódó kari tanácsok (ha lesz ilyen téma) legkésőbbi időpontja: 2013. március 28. Ehhez előterjesztések kiküldése a kari tanácsokra: 2013. március 11.
Amennyiben a február végéig beérkező kari tanácsi vélemények alapján indokolt, az SzMR módosítása március 12-ig tartott rendkívüli ülésen kerül tárgyalásra.
1
12
Szenátusi ülés jegyzőkönyve
2013. február 4.
Május 27. 1. Személyi ügyek (MB) a) A MAB véleménye ismeretében döntés az egyetemi tanári pályázatok miniszterhez történő felterjesztéséről 2. Egyetemi Doktori Szabályzat módosítása 3. Egyetemi Habilitációs Szabályzat módosítása Kapcsolódó kari tanácsok (ha lesz ilyen téma) legkésőbbi időpontja: 2013. május 9. Ehhez előterjesztések kiküldése a kari tanácsokra: 2013. április 22. Július 1. 1. Személyi ügyek (MB) a) egyetemi kitüntetések adományozása b) 2. Kapcsolódó kari tanácsok (ha lesz ilyen téma) legkésőbbi időpontja: 2013. június 13. Ehhez előterjesztések kiküldése a kari tanácsokra: 2013. május 27.
Budapest, 2013. február 4.
Dr. Karácsony András s.k rektorhelyettes
13
Szenátusi ülés jegyzőkönyve
2013. február 4.
2. sz. mell. LIII/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat az ELTE Gyakorló Általános Iskola és Középiskola jövőjéről Az ELTE Szenátusa az ELTE Gyakorló Általános Iskola és Középiskola átalakításáról és további működtetése feltételeiről szóló CCXLIII/2012. (XII. 17.) Szen. sz. határozatában egyetértett az iskola középiskolai részének megszüntetésével és ennek megfelelően felkérte a rektort, hogy kezdeményezze az iskola átalakítását a köznevelési törvényben foglalt eljárásrendben. Ennek alapján a rektor felkérte a Pedagogikum Vezető Testület elnökét, hogy a főtitkár iránymutatása mellett tegye meg a szükséges intézkedéseket. Ezek előkészítés alatt állnak, 2013. január folyamán a Klebersberg Intézményfenntartó Központtal folytak egyeztetések a szükséges intézkedések megtétele érdekében. Ugyancsak a fenti számú határozatában a Szenátus felhívta a rektort, hogy széleskörű részvétellel működő szakértői bizottságot felkérve, 2013. január 31-ig tegyen javaslatot a nyolc osztályos iskola megfelelő színvonalú szakmai és legalább középtávon veszteség nélküli pénzügyi működtetésére. Ennek érdekében a rektor felkérte az Állam- és Jogtudományi Kar dékánját szakértői bizottság alakítására, amely 2013. január 28. napján véleményét a rektor részére eljuttatta. A szakértői bizottság jelentése a jelen előterjesztéshez csatolásra került. A hivatkozott szenátusi határozat a szakértői bizottság véleményére tekintettel adott javaslat függvényében felhatalmazta a rektort a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidék Önkormányzatával kötött megállapodás módosításának aláírására, vagy a teljes iskola megszüntetésének kezdeményezésére a köznevelési törvényben foglalt eljárásrendben. A Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidék Önkormányzatával kötött megállapodás módosítását eredményező új megállapodás a Szenátus tagjai számára bemutatásra került. A Szenátus jóváhagyta azt is, hogy amennyiben a fenti számú határozatának 2. pontja szerinti határidőben a nyolcosztályos iskola megfelelő színvonalú szakmai és legalább középtávon veszteség nélküli pénzügyi működtetését alátámasztó javaslat születik, az iskola 2013. év pénzügyi vesztesége a 2012. évi zárolás várható részben felszabadítása terhére kerüljön finanszírozásra. Mindezekre tekintettel a rektor a Szenátus számára az alábbi javaslatot teszi: HATÁROZAT 1. A Szenátus a szakértői bizottság jelentését tudomásul veszi. 2. A Szenátus egyetért az ELTE Gyakorló Általános Iskola és Középiskola átalakításával oly módon, hogy az általános iskola hosszú távon fennmaradjon, a köznevelési intézmény ELTE Gyakorló Általános Iskolaként működjön tovább, és az ezzel összefüggésben a CCXLIII/2012. (XII. 17.) Szen. sz. határozatában a középiskolai résszel kapcsolatban megindult eljárás folytatódjon. 3. A Szenátus felhatalmazza a rektort a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidék Önkormányzatával kötött megállapodás módosítását eredményező új megállapodás aláírására. Budapest, 2013. február 4. Dr. Karácsony András s.k rektorhelyettes
14
Szenátusi ülés jegyzőkönyve
2013. február 4.
3. sz. mell. TÁJÉKOZTATÓ az ELTE Iskolaszövetkezet megalakulásáról Az ELTE Iskolaszövetkezet alakuló közgyűlési ülésére 2013.01.17-én sor került az ELTE Egyetemi Tanácstermében. Az alakuló közgyűlésen az alapító tagok kinyilvánították iskolaszövetkezet-alapítási szándékukat, és a 2012. nyarán Szenátus elé terjesztett, csak technikai részletekben (pl. székhely, az ELTE kilépésével azonnali megszűnés) módosított alapszabály egyhangúlag elfogadásra került. Az alapítók a szükséges részjegytőke meglétét igazolták, az ELTE EHÖK (a Szenátus ülésén vállaltaknak megfelelően) kötelezettséget vállalt az egyetemi részvételhez és az Iskolaszövetkezet működésének indulásához szükséges tőkére. Megválasztásra került az Iskolaszövetkezet igazgatósága és felügyelő bizottsága, amelyek az alapító tagokkal együttesen reprezentálják az ELTE minden karát. Az igazgatóságban a szakmai felügyeletet biztosítandó a Karrierközpont munkatársa is szerepet vállalt. Az igazgatóság tagjai (Nagy Gergely Gyula, Báli Bernadett, Hermán Dániel) lemondtak munkájuk díjazásáról. Az ELTE vezetése Dr. Karácsony András stratégiai rektorhelyettes úr felügyelő bizottsági elnöksége révén valósítja meg az Iskolaszövetkezet ellenőrzését a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium képviselőjével (Dr. Farkas Zalán Péter) és az EHÖK elnökével közösen. Az ülés lebonyolítását (a jelenlevő egyetemi vezetők és NFM képviselő mellett) a Jaczkovics Ügyvédi Iroda felügyelte. Az ülés lezajlását követően kezdetét vette a bejegyzési folyamat, aminek lezárultával az ELTE Iskolaszövetkezet megkezdheti működését az Egyetemvezetés, a Karok és a Hallgatói Önkormányzat és a Karrierközpont aktív, támogató, partneri részvételével. Ezáltal lehetőség nyílik: - Az ELTE kiadásainak csökkentésére (minthogy a hallgatói foglalkoztatás kedvezményei eltörlésre kerültek, illetve a munkahelyvédelmi program igénybevételére költségvetési szervnek nem nyílik lehetősége) - Az ELTE hallgatói foglalkoztatásának fellendítésére - Az ELTE hallgatói számára minőségi és változatos munkalehetőségek kínálatára akár szakmai, akár egzisztenciális indíttatásból történő munkakeresés esetén - Az ELTE partnereivel folytatott együttműködések palettájának és az ELTE partneri körének bővítésére 2013. január 21. Kalina Gergely s.k. elnök EHÖK
15
Szenátusi ülés jegyzőkönyve
2013. február 4.
4. sz. mell. LIV/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat az ELTE Kutatóegyetemi-pályázati Projektiroda megszüntetéséről, és az ezzel összefüggésben szükséges szabályzatmódosításokról A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kiírt Társadalmi Megújulás Operatív Program keretén belül közel 3 milliárd forint támogatással megvalósuló „Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE” projekt célja az Egyetem nemzetközi versenyképességének megerősítése az oktatási és kutatási minőség javításán, illetve a kiválóság személyi és szervezeti feltételeinek erősítésén keresztül. A projekt megvalósítására 2010. június 1. és 2012. augusztus 31. között került sor. A projekt az Egyetem nyolc karának bevonásával öt alprojektben valósult meg a reáltudományok, a bölcsészeti- és jogtudományok, a társadalomtudományok illetve a pedagógiai és pszichológiai tudományok területén, nemzetközileg elismert kutatóink szakmai irányításával, interdiszciplináris együttműködésekben. A projekt irányítására az Egyetem Szenátusa közvetlen rektori irányítás alá eső, Kutatóegyetemipályázati Projektiroda (KPPI) néven szervezeti egységet hozott létre. A KPPI a projekt keretében létrejött Támogatási Szerződésben előírt kívánalmak végrehajtását koordinálta, folyamatos projektmonitoringot végzett, segítette az alprojektvezetők munkáját, együttműködött az Egyetem más szervezeti egységeivel, biztosította a projekttel kapcsolatos belső és nyilvános kommunikációt. A projekt befejezését követően a korábbi támogatói elképzelések módosulása miatt, finanszírozás hiányában az Egyetem vezetése a projektiroda fenntartását a továbbiakban nem tartotta indokoltnak, így a KPPI maradéktalanul felszámolásra került, munkatársai jogviszonya megszűnt. A fenntartási időszakban felmerülő szakmai feladatokról, a szakmai részekhez kapcsolódó adminisztratív, valamint a pénzügyi feladatok koordinációjáról a részletes szabályokat rektori utasításban célszerű rögzíteni. HATÁROZAT 1) A Szenátus megszünteti az ELTE Kutatóegyetemi-pályázati Projektiroda megnevezésű szervezeti egységet, egyúttal az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és működési rend függelékét és 2. sz. mellékletét értelemszerűen módosítja. 2) A jelen határozat elfogadását követő napon lép hatályba, ezzel a Szenátus egyidejűleg kezdeményezi a fenntartónál az Alapító Okirat 1. sz. melléklete értelemszerű módosítását. 3) A Szenátus felkéri a rektort, hogy rektori utasításban szabályozza az „Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE” című, TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0003 azonosító jelű pályázat fenntartásával összefüggésben szükséges feladat- és hatásköröket. 4) A jelen határozat hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a) az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat III. kötete, a Foglakoztatási követelményrendszer 11. § (1) bekezdés b) pontjában és 16. § (1) bekezdésében „,az ELTE Kutatóegyetemi-pályázati Projektiroda” szövegrész, b) az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötet 4.z. számú melléklete, az ELTE Kutatóegyetemi-pályázati Projektiroda Szervezeti és Működési Szabályzata, c) az ELTE Kutatóegyetemi-pályázati Projektirodáról és a kutatóegyetemi pályázat projektügyrendjéről szóló 10/2010. (VI. 10.) számú rektori utasítás, d) a kutatóegyetemi pályázat hatékonyabb végrehajtása érdekében szükséges intézkedésekről szóló 12/2010. (VII. 14.) számú rektori utasítás. Budapest, 2013. február 4. Dr. Karácsony András s.k rektorhelyettes
16
Szenátusi ülés jegyzőkönyve
2013. február 4.
5. sz. mell. LV/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer Különös Részének a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karra vonatkozó fejezete módosításáról Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Tudományos Tanácsa áttekintette a Hallgatói követelményrendszerben, az ELTE BGGYK-ra vonatkozó fejezetben a szakdolgozat készítésének és védésének folyamatát szabályozó előírásokat; és javaslatot tett azok módosítására. A módosítást alapvetően a jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai indokolták. A javaslatot megtárgyalta a kar vezetőinek testülete (tanszékvezetői értekezlet), illetve a Dékáni Tanács. Ezt követően került a szabályozási javaslat az ELTE BGGYK Kari Tanácsa elé. Az ELTE BGGYK kari Hallgatói Önkormányzata felülvizsgálta a tanulmányi ösztöndíjak számításának módját. Oka: nem volt még kari szabályozás a 98.§ (2) bekezdésében meghatározott keretszabály kari alkalmazására. („A tanulmányi ösztöndíj megállapításakor a hallgató kérelmére a másik karon folytatott tanulmányainak eredményét is figyelembe kell venni, amennyiben azt államilag támogatott formában folytatja.”) A javaslat ezt a hiányosságot pótolja; valamint rendezi a rendszeres szociális ösztöndíj igénylésének eljárásrendjét. A Kari Tanács által tett előterjesztésben az ELTE főtitkára, kodifikációs okból – a javaslat tartalmát nem érintő – technikai módosításokat eszközölt, továbbá a szabályzati rendelkezések tartalma változtatása nélkül a határozati javaslat 6./ és 7./ pontja szerint javaslatot tett a Hallgatói követelményrendszer BGGYK-ra vonatkozó fejezete egyes rendelkezései pontosítására, azzal, hogy szükségesnek tartja a fejezet további – különösen a 2012 szeptemberében magyar állami (rész)ösztöndíjas, valamint önköltséges formában indított képzésekre, valamint az Általános rész tavasz folyamán várható módosítására figyelemmel – felülvizsgálatát.
HATÁROZAT 1./ A HKR 296/A. § (1)–(5) bekezdések helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „296/A. § (1) A meghirdetendő szakdolgozati témákat a tanszékek (vagy intézet, vagy más, oktatásért felelős szervezeti egység – jelen fejezetben a továbbiakban: tanszék) állítják össze, és a tanszékvezetők továbbítják a PK TO kari referatúrának. A szakdolgozat témája a javasolt témajegyzékből választható, de kivételesen egyéni téma is lehetséges. A témajegyzék leadásának határideje: minden tanév szeptember 15. (2) A témák jegyzékét a PK TO kari referatúra teszi közzé a Kari honlapon. A témajegyzék meghirdetésének határideje: minden tanév október 15. (3) A hallgató a témaválasztáskor három példányban jelentkezési lapot tölt ki, amelyet az irányító tanár az elfogadást jelezve aláír (egy példány a hallgatónál marad, egyet a tanár, egyet pedig a PK TO kari referatúra kap; a jelentkezési lapok a Kar honlapjáról letölthetők). (4) Témavezető lehet a Kar oktatója, tudományos kutatója vagy külső szakember. Tudományos fokozattal nem rendelkező tanársegéd vagy külső szakember a tanszékvezető vagy egy vezető oktató konzulensi tevékenysége mellett irányíthat szakdolgozatot. (5) A szakdolgozat témáját, témavezetőjét – külső témavezető és/vagy egyéni témaválasztás esetén – a tanszék vezetője hagyja jóvá a jelentkezési lapon.” 2./ A HKR 296/B. § (2)–(4) bekezdések helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „296/B. § (2) Ha a szakdolgozat a hagyományostól eltérő formájú (pl. multimédiás tartalom), akkor az írásos rész minimális terjedelmét egyénileg kell meghatározni.
17
Szenátusi ülés jegyzőkönyve
2013. február 4.
Ilyenkor a szakdolgozat részét képező multimédiás tartalmat a tartalmi elvárások tekintetében a szakdolgozattal azonos módon kell kezelni. (3) A beadandó dolgozathoz hátlapként csatolni kell a tartalom eredetiségére vonatkozó nyilatkozat kitöltött formanyomtatványát, ami a kari honlapról az Útmutató mellékleteként tölthető le. A dolgozat készítője aláírásával hitelesíti, hogy a dolgozat megfelel a 74/B. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek. A nyilatkozat értelmében plagizálás esetén a dolgozat érvénytelen. (4) A szakdolgozatot a PK TO kari referatúrán kell leadni egy példányban (melyet a hallgató a védést követően visszakap) nyomtatva (fűzve/kötve), és két példányban elektronikus hordozón pdf formátumban a kari könyvtári tárolás és az illetékes tanszék számára. A szakdolgozat benyújtásának határideje: a) a tavaszi félévben március 1., b) az őszi félévben november 2.”
3./ A HKR 296/C. § (1)–(3) bekezdések helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „296/C. § (1) A tanszékvezető által kijelölt bíráló és a szakdolgozat témavezetője különkülön készít írásos véleményt a szakdolgozatról. Külső témavezető esetében belső bíráló szükséges. A hallgató – legkésőbb egy héttel a védés előtt – megkapja a két írásos véleményt, amelyek tartalmazzák a javasolt érdemjegyet és azt is, hogy a dolgozat védésre bocsátható-e. A vélemények másolatát, valamint a védés jegyzőkönyvét a védés, ill. a záróvizsga után kell leadni a PK TO kari referatúrán. (2) A szakdolgozat ötfokozatú minősítésére a témavezető és a bíráló külön tesz javaslatot. Ha a két bíráló véleménye csak 1 érdemjegyben különbözik, de az egyik érdemjegy elégtelen, akkor a hallgató nem bocsátható védésre. Ha a két bírálat között 2 érdemjegy vagy nagyobb különbség van, akkor 3. bíráló személyt kell felkérni. Ha az egyik érdemjegy elégtelen és a 3. bíráló személy az elégtelen osztályzatot megerősíti, akkor a hallgató nem bocsátható védésre. (3) Sikertelen (elégtelen) vagy a 74/C. § (1) bekezdése alapján értékelhetetlen (megtagadott minősítésű) szakdolgozat átdolgozása vagy új szakdolgozat készítése csak egy alkalommal lehetséges.” 4./ A HKR 300.§ az alábbi (5) és (6) bekezdéssel egészül ki: „300. § ad. 98.§ (2) (5) A 98. § (2) bekezdésében meghatározott, az ELTE más karán, illetve szakkollégiumban végzett tanulmányi eredmények tanulmányi ösztöndíjba történő beszámítását kezdeményező kérelmet a kari Hallgatói ügyek ügyrendjének melléklete szerinti formanyomtatványon a kari Ösztöndíj Bizottságnak (jelen fejezetben a továbbiakban: KÖB) címezve a PK TO kari referatúráján kell benyújtani azon vizsgaidőszakot követő szorgalmi időszak második hetének utolsó munkanapjáig, amely eredményeinek beszámítására a hallgató kérelme irányul. A határidő jogvesztő hatályú, azaz a lejárta után beadott kérelmek automatikusan elutasításra kerülnek. (6) Az (5) bekezdés szerint kezdeményezett beszámítás esetén a tanulmányi ösztöndíj havi összegét – figyelemmel a 300/A. § (4)–(6) bekezdésekben foglaltakra is – a hallgató számára a Karon a 300/A.§ (2) bekezdés alapján meghatározott egyes tanegységekre jutó ösztöndíjrészek összegének és a hallgató másik karról, illetve szakkollégiumból származó összesített korrigált kreditindexéhez alábbiak szerint hozzárendelt szorzó szorzata adja.
18
Szenátusi ülés jegyzőkönyve
2013. február 4.
Korrigált kreditindex: – 1,5 1,51 – 2,0 2,01 – 2,5 2,51 – 3,0 3,01 – 3,5 3,51 – 4,0 4,01 – 4,5 4,51 – 5,0 5,01 –
Szorzó 1,08 1,09 1,1 1,2 1,3 1,4 1,5 1,75 2
5./ A HKR 301.§ (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „301. § (1) Rendszeres szociális ösztöndíj iránti pályázatot elektronikus úton kell benyújtani. A pályázatot a KÖB írja ki.” 6./ Ahol a HKR Különös rész Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karra vonatkozó fejezete ETR rendszerről rendelkezik, ott „Elektronikus Tanulmányi Rendszer” kitételt kell alkalmazni, ennek megfelelően értelemszerűen módosul a HKR 292. § (2) bekezdése, 292/A. § (3) bekezdés felvezető szövege, 293. § (1) és (2) bekezdése, 297. § (1) bekezdése, 300. § (2) és (3) bekezdése. 7./ A HKR 300/A. § (4) bekezdésében a „Kari Ösztöndíjbizottság” szövegrész helyébe a „KÖB” szöveg, a HKR 311. § (3) bekezdés c) pontjában az „Ftv. 55. § (2) és (4) bekezdései” szövegrész helyébe az „Nftv. 47. §-a” szöveg lép. 8./ A jelen határozat az elfogadását követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a HKR 296. § első mondatában az „, ill. szakiránynak” szövegrész; a HKR 296/A. § (7) bekezdésében a „, tanszéki csoport” szövegrész; a HKR 296/B. § (1) bekezdése; a HKR 296/D. § (3) bekezdés második mondatában a „(egyetemi/főiskolai tanár vagy docens)” szövegrész. Budapest, 2013. február 4.
Dr. Karácsony András s.k rektorhelyettes
19
Szenátusi ülés jegyzőkönyve
2013. február 4.
6. sz. mell. LVI/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer Különös Részének a Bölcsészettudományi Karra vonatkozó fejezete módosításáról
A Bölcsészettudományi Kar Kari Tanácsa 2012. december 6. napján és 2013 januárjában tartott ülésén tett javaslatot az ELTE SzMSz II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer (a továbbiakban: HKR) alábbiak szerinti módosítására. A Kari Tanács által tett előterjesztésben az ELTE főtitkára, kodifikációs okból – a javaslat tartalmát nem érintő – módosításokat eszközölt. HATÁROZAT 1)
A HKR 315/A. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „315/A. § (2) A szakirányváltási kérelem az oktatási és tanulmányi ügyek dékánhelyettesének címezve nyújtható be.”
2)
A 316/A. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „316/A. § (4) Az egyéni képzési tervről a kari Kreditátviteli Bizottság döntése és a Kar képzési kapacitása alapján az oktatási és tanulmányi ügyek dékánhelyettese határozatot hoz, amelynek tartalmaznia kell az önköltség összegét, valamint a képzés munkarendjét.”
3)
A HRK 318. § (4), (8) és (9) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „318. § (4) A tutorálásra jelentkező hallgató a pályázatát a tutorálás félévét megelőző félév szorgalmi időszakának utolsó péntekjéig a kari Hallgatói Önkormányzat irodájának titkárságán adja le. (...) (8) A BTK által létrehozott bíráló bizottság elnöke a tudományos és kutatásszervezési ügyek dékánhelyettese, tagja az oktatási és tanulmányi ügyek dékánhelyettese, a Tanulmányi Hivatal vezetője, illetve a kari Hallgatói Önkormányzat által delegált hallgató. (9) A tutorálásban részt vevő hallgató félévente a tutorának, illetve a bíráló bizottságnak eljuttatja beszámolóját, amely tartalmazza – a kutatási tervvel összevetve – az addig elért eredményeket. A beszámoló terjedelme minimum 30.000, maximum 80.000 leütés. A beszámolót a jelen Szabályzat 26. § (6) bekezdése alapján a tutor köteles írásban értékelni minimum 2.000, maximum 5.000 leütés terjedelemben.”
4)
A HRK kiegészül az alábbi 318/A. §-sal: „318/A. § ad 27/A. § (4) A hallgató által a kijelölt időpontig benyújtandó beszámoló formája: az eredmények szabatos, precíz, írásban való összefoglalása minimum 4000 karakter terjedelemben, melybe nem számít bele az egyes tanegységek elvégzésével szerzett érdemjegy, kredit, illetve az oktató és a tanszék nevének megadása. Amennyiben a bíráló bizottság ezen írásos beszámolót és/vagy a következő félévben elvégezni szándékozott kurzusok felsorolását (beleértve a csatolt hozzájárulásokat) formailag vagy tartalmilag nem tartja megfelelőnek, felszólíthatja a hallgatót a beadott dokumentum(ok) szóbeli kiegészítésére, megvédésére, mely felszólításnak eleget nem téve a hallgató tudomásul veszi, hogy honorácior státusza megszűnt.”
20
Szenátusi ülés jegyzőkönyve
5)
2013. február 4.
A HRK 319/A. § (1) bekezdés második mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép: „319/A. § (1) [A felsőfokú szakképzés hallgatói jogviszony keretében folytatott képzés, amely a hatályos Országos Képzési Jegyzékben szereplő, felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító felsőfokú szakképesítést ad.] A hallgatót e jogviszonyra való tekintettel megilletik a jelen Szabályzatban meghatározott jogok és terhelik a kötelezettségek.”
6)
A HKR 322. § helyébe az alábbi rendelkezés lép: „322. § Ha a hallgató elmulasztja a bejelentést, automatikusan kihagyónak minősül. A Tanulmányi Hivatal ez esetben az Elektronikus Tanulmányi Rendszeren keresztül figyelmezteti a kihagyás következményeire.”
7)
A HKR 325. § kiegészül az alábbi (5) bekezdéssel: „325. § (5) A kari Kreditátviteli Bizottság ügyrendjében foglalt, a hallgatói kérelmek benyújtására megállapított határidők után benyújtott kérelmek – tartalmuknak megfelelően – csak a következő félévre vonatkoztathatók.”
8)
A HKR 328. § kiegészül az alábbi mondattal: „328. § [A 289/2005. Korm. rendelet 16. § (2) bekezdése biztosította lehetőségek alapján, ha a hallgatónak (kivéve a főiskolai képzésben részt vevőket) az Egyetemen több szakja van, akkor szakjait bármikor, tanulmányi vagy más körülményektől függetlenül, saját kérésre, indoklás nélkül leadhatja. Tanulmányi kötelezettségeire a meglévő szakjai tantervi és a képzési tervekben foglalt előírásai lesznek érvényesek.] Az a hallgató, aki a korábbi rendszerű képzésben tanulmányait 2006. szeptember 1-je előtt szakpárban kezdte, a kari Tanulmányi Bizottsághoz benyújtott kérelemmel kérvényezheti a szakpár bontását.”
9)
A HKR 329. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „329. § ad 52. § (1) d) El kell bocsátani a szakról a hallgatót, ha a az első három regisztrált félévben a szakján nem teljesített 36 kreditet.”
10) A HKR 330. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „330. § A jelen Szabályzat 52. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogkövetkezményt a BTK-n azzal a hallgatóval szemben lehet alkalmazni, aki egy, a szak képzési tervében szereplő tanegységet négy érdemjegyszerzési kísérlettel – nem beleértve a gyenge előfeltétel nem teljesülése miatt érvénytelen kísérletet – sem teljesített.” 11) A HKR 338. § (2) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „338. § (2) Az Elektronikus Tanulmányi Rendszerben hibásan rögzített jegyeket a következők szerint kell javítani: a) a vizsgaidőszak végéig az oktató vagy a tanszéki megbízott, b) az aktuális félévben (a kurzushirdetési ciklus átállításáig) a kurzus meghirdetését rögzítő tanszéki megbízott, c) a továbbiakban a Tanulmányi Hivatal az oktató hivatalos kérésére hajtja végre a javítást a hallgató által bemutatott leigazolt formanyomtatvány alapján. A Tanulmányi Hivatalba a javított vizsgalapot is be kell küldeni.”
21
Szenátusi ülés jegyzőkönyve
2013. február 4.
12) A HKR 346. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „346. § (1) A korábbi rendszerű képzésekben a javasolt szakdolgozati témákat legkésőbb minden év február 28-ig írásban kell meghirdetni és alkalmas módon közzétenni. A hallgató saját témát is választhat. (2) Alapképzésben és mesterképzésben a javasolt szakdolgozati témákat az intézet/tanszék köteles legkésőbb minden év április 30-ig írásban meghirdetni és alkalmas módon közzétenni. A hallgató saját témát is választhat. (3) Az alapképzés (BA) és a mesterképzés (MA) szakdolgozatának minimum formai követelményei: a) a dolgozatot 2 példányban, egy bekötött és egy fűzött példányban géppel írva kell elkészíteni. A szakdolgozathoz csatolni kell egy nyilatkozatot arról, hogy a munka a hallgató saját szellemi terméke. A külső és belső borító mintáját a Tanulmányi Hivatal köteles a hallgató számára elérhető formában közzétenni. b) A további formai követelményeket a szakért felelős szervezeti egység határozza meg és teszi közzé a kari honlapon. (4) Az intézet/tanszék a szakdolgozatot külön elektronikus formában is kérheti a hallgatótól.” 13) A HKR 347. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „347. § (1) A korábbi rendszerű képzésekben a hallgatót a szakdolgozat elkészítésében egy vagy több témavezető segítheti. Témavezető az Egyetem oktatója, tudományos kutatója, illetve nem egyetemi alkalmazott szakember lehet. (2) Alapképzésben és mesterképzésben a hallgató köteles szakdolgozati témát és témavezetőt választani a záróvizsgát megelőző év június 15-ig, illetve keresztfélévben január 15-ig, az intézet/tanszék által megadott módon. (3) A portfóliós szakdolgozatot készítő hallgató ennek tényét köteles a záróvizsga letételét megelőző év június 15-ig, illetve keresztfélévben január 15-ig bejelenteni a választott oktatónak. A portfóliót alkotó dolgozat témavezetőjét a szakirány oktatói közül kell választani. A 2010. szeptember 1. napját követően megkezdett tanulmányok tekintetében portfóliós szakdolgozat nem nyújtható be. (4) Az alapképzésben (BA) és mesterképzésben (MA) a szakdolgozat jóváhagyott címét és témavezetőjét, vagy a portfóliós szakdolgozat készítésének tényét és a szaktanszék jóváhagyását a hallgatónak be kell jelentenie a Tanulmányi Hivatalban a záróvizsga letételét megelőző félév október 15-ig, illetve keresztfélévi vizsga esetén március 15-ig.” 14) A HKR 347/A. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „347/A. § (1) Az előírt követelmények szerint elkészített szakdolgozatot azon hallgatók, akik a korábbi rendszerű képzésben (egyetemi, főiskolai), az alapképzésben (BA), illetve mesterképzésben (MA) fejezik be tanulmányaikat és záróvizsgát tesznek, a tavaszi félévben április 15-ig, a keresztfélévben november 15-ig kötelesek a Tanulmányi Hivatalba leadni. (2) Határidő után szakdolgozatot csak a következő záróvizsgára meghirdetett időszakban lehet benyújtani.” 15) A HRK 350. § (1) bekezdése és (12) bekezdés felvezető szövege helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: 350. § (1) Tanulmányi ösztöndíj egy tanulmányi félév időtartamára adható. (...) (12) Az ösztöndíj kiszámításának módja az alap-, mester- és a 2006. szeptember 1. előtt megkezdett képzésben résztvevők esetén: (...)” 16) A HRK 352. § (3), (4) és (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „352. § (3) A tudományos ösztöndíjra a hallgatói normatíva 3 %-át kell fordítani.
22
Szenátusi ülés jegyzőkönyve
2013. február 4.
(4) A tudományos ösztöndíj összege két jogcímen kerülhet odaítélésre teljes idejű képzésben résztvevők számára: a) Tudományos Ösztöndíj Pályázat (Az ösztöndíj legfeljebb a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott időtartamig adható államilag támogatott/magyar állami (rész)ösztöndíjas alap-, mester- és a 2006. szeptember 1. előtt megkezdett képzésben részt vevő hallgatók számára.), b) Tudományszervezési és kutatási pályázat (Az ösztöndíj az államilag támogatott/magyar állami (rész)ösztöndíjas alap-, mester- és a 2006. szeptember 1. előtt megkezdett, valamint doktori képzésben részt vevő hallgatók számára adható.). (...) (6) A pályázatok kiírásáról és a bíráló bizottságok felkéréséről a kari Hallgatói Önkormányzat Tudományos Bizottsága gondoskodik, azzal a kitétellel, hogy a Tudományos Ösztöndíj Pályázat félévente, a Tudományszervezési és kutatási pályázat szeptember, október, november, december, február, március, április, május hónapokban kerül kiírásra.” 17) A HRK 353. § (1) és (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „353. § (1) A szakmai ösztöndíjra az államilag támogatott/magyar állami (rész)ösztöndíjas alap-, mester- és a 2006. szeptember 1. előtt megkezdett képzésben részt vevő hallgatók adhatnak be pályázatot, legfeljebb a képesítési követelményekben a szakra meghatározott időtartamig. (2) A szakmai ösztöndíjra a szakmai- és terepgyakorlat során felmerülő, ahhoz szervesen kapcsolódó költségeire (kivéve élelmiszer-, reprezentációs-, telefon-, üzemanyagköltség, műszaki cikk, nem beleértve az adathordozókat) pályázható.” 18) A HRK 355. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „355. § (1) A sport- és kulturális ösztöndíjra az államilag támogatott/magyar állami (rész)ösztöndíjas alap-, mester- és a 2006. szeptember 1. előtt megkezdett képzésben részt vevő hallgatók adhatnak be csoportos vagy egyéni pályázatot.” 19) A HKR 357. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „357. § (4) A Köztársasági Ösztöndíj bírálati pontrendszere az ELTE BTK-n, az egyes jogcímek és az értük járó pontszámok: I.) Tanulmányok 1) A tanulmányok számbavétele a súlyozott tanulmányi átlagon alapul. Ezen a jogcímen maximálisan elérhető pontszám 20 pont. Azon hallgatók esetében, akik a Karon egyidejűleg több szakon folytatnak párhuzamosan tanulmányokat, átlagukat együttesen kell számítani. Ha a hallgatónak e szakokhoz több indexe van, akkor a két indexben a szereplő tanegységek jegyei együttesen adják ki a figyelembe veendő súlyozott átlagot. A BTK-n kiadott indexet lezárva, a más karon kiadott és lezárt index fénymásolatát a hiánypótlási határidő végéig le kell adni. a) 5,0 20 pont b) 4,99–4,95 19 pont c) 4,94–4,9 18 pont d) 4,89–4,85 17 pont e) 4,84–4,8 16 pont f) 4,79–4,75 15 pont g) 4,74–4,7 14 pont h) 4,69–4,65 13 pont i) 4,64–4,6 12 pont j) 4,59–4,55 11 pont k) 4,54–4,5 10 pont l) 4,49–4,4 6 pont m) 4,39–4,3 4 pont n) 4,29–4,2 2 pont o) 4,19–4,0 1 pont p) 3,99 és alatta 0 pont 2) A BTK-n az adott két félév alatt elvégzett kreditmennyiségért adható pont:
23
Szenátusi ülés jegyzőkönyve
2013. február 4.
Amennyiben a pályázat alapját képező félévekben a pályázónak összesen háromnál több elhagyott tanegysége, vagy dékáni méltányossági engedéllyel felvett kurzusa van, ezen a jogcímen pontot nem kaphat. a) 55–60 kredit 1 pont b) 61–65 kredit 2 pont c) 66–70 kredit 3 pont d) 71–75 kredit 4 pont e) 76–80 kredit 5 pont f) 81–85 kredit 6 pont g) 86–90 kredit 7 pont h) 91–95 kredit 8 pont i) 96–105 kredit 9 pont j) 106 kredit és annál több 10 pont 3) Nyelvtudás Egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért (a legmagasabb szint után) adható pont. Nyelvszakos pályázó pályázatában a szak nyelvi kötelezettségénél magasabb szintű nyelvvizsgája után kaphat pontot. A nem felvételi követelményként teljesített emelt szintű nyelvi érettségi B2 (korábban: középfokú) komplex (korábban C típusú) államilag elismert nyelvvizsgának minősül. Adott idegen nyelvből azonos fokú szóbeli (korábban: A típusú) és írásbeli (korábban: B típusú) nyelvvizsga komplex (korábban: C típusú) nyelvvizsgának minősül. Magyar, illetve kettős állampolgárok esetében (akik egyik állampolgársága magyar) nem vehető figyelembe a magyar nyelvből szerzett nyelvvizsga. A pályázó szakjának képzési és kimeneti követelményeiben felvételi követelményként támasztott nyelvismeret után pont nem adható. a) B2 (korábban: középfokú) komplex (korábban: C típusú) 4 pont b) C1 (korábban: felsőfokú) komplex (korábban: C típusú) 7 pont 4) Párhuzamos hallgatói jogviszonyban, ill. az Egyetemen belül az alábbiakban felsorolt képzési formában tanulmányokat folytató, a pályázat alapját képező félévekben aktív, bejelentett státusszal rendelkező hallgatók az alábbiak szerint kaphatnak pontokat. Amennyiben a pályázó a pályázat alapját képező félévek egyikében, a párhuzamos hallgatói jogviszonyban teljesített szakján kihagyó státuszú volt, a párhuzamos jogcímen megítélhető pontszám felét kapja. Ha a párhuzamos képzés esti vagy levelező munkarendű, a pályázó a pontszám felét kaphatja. a) BA vagy MA szak mellett további BA/BSc és/vagy MA/MSc szak(ok) esetén: 8 pont b) osztatlan képzésű szak mellett BA/BSc alapszak(ok) esetén: 6 pont dc) osztatlan képzésű szak mellett MA/MSc szak(ok) esetén: 7 pont ed) BA képzésben második illetve minden további 50 kredites Elektronikus Tanulmányi Rendszerben regisztrált, aktív modul(ok) esetén: 4 pont II.) Szakmai tevékenység 1) Kutatási tevékenység a) kutatási tevékenység kari ill. szakterületi kutatócsoportban (kivéve szakkollégiumi munkacsoportban) 3 pont b) igazolt önálló kutatási tevékenység (melynek célja nem a szakdolgozat) 3 pont c) a kötelező órákon felüli szervezett kutatásban való részvétel (pl.: anyaggyűjtés, bibliográfia készítése, annotáció összeállítása) 1 pont 2) OTDK a) első helyezés 10 pont b) második helyezés 8 pont c) harmadik helyezés 6 pont d) részvétel (nem helyezés!) 3 pont e) különdíj 4 pont 3) Tudományos Ösztöndíjon elért eredmény: a) első helyezés 3 pont b) második helyezés 2 pont c) harmadik helyezés 1 pont a 2009/2010-es tanév őszi félévéig beadott pályázatok esetén; d) 20–19 pont 3 pont e) 18–17 pont 2 pont
24
Szenátusi ülés jegyzőkönyve
2013. február 4.
f) 16–15 pont 1 pont a 2009/2010-es tanév tavaszi félévtől beadott pályázatok esetén. 4) Elnyert honorácior státusz 4 pont 5) publikációk a) tudományos és művészeti (szak)lapban illetve tanulmánykötetben megjelent/megjelenés alatt álló − önálló tanulmány * 1–3 oldalig (pl.: közlemény, recenzió, kritika, konferencia beszámoló) 1 pont * 4–15 oldalig 4 pont * 16 oldaltól 8 pont − szerzőtárssal írt tanulmány * 1–3 oldalig (pl.: közlemény, recenzió, kritika, konferencia beszámoló) 1 pont * 4–15 oldalig 2 pont * 16 oldaltól 4 pont − mű- és/vagy szakfordítás 4 pont − szerzőtárssal írt mű- és/vagy szakfordítás 2 pont − szövegkiadás 5 pont – önálló tanulmány idegen nyelven (amennyiben az idegen nyelv nem egyezik a szerző nyelvszakjával) * 1–3 oldalig (pl.: közlemény, recenzió, kritika, konferencia beszámoló) 2 pont * 4–15 oldalig 6 pont * 16 oldaltól 10 pont – tanulmány idegen nyelven szerzőtárssal (amennyiben az idegen nyelv nem egyezik a szerzők nyelvszakjával) * 1–3 oldalig (pl.: közlemény, recenzió, kritika, konferencia beszámoló) 1 pont * 4–15 oldalig 3 pont * 16 oldaltól 5 pont b) önálló kötet/könyv (tudományos munka) 16 pont c) szerzőtárssal írt kötet/könyv (tudományos munka) 8 pont d) kötet/könyv fordítása önállóan 10 pont e) kötet/könyv fordítása szerzőtárssal 5 pont f) tudományos kötet/könyv/folyóirat szerkesztése 2 pont 6) előadás tudományos konferencián magyar nyelven 3 pont 7) előadás tudományos konferencián idegen nyelven (amennyiben az idegen nyelv nem egyezik az előadó nyelvszakjával) 5 pont 8) előadás nemzetközi tudományos konferencián (Magyarországon vagy külföldön, idegen nyelven, több országból érkező előadók részvétele esetén) 8 pont 9) egyéb kiemelkedő szakmai tevékenység a) szakkollégiumi tanulmányokat folytat szakkollégiumonként 1 pont, max. 2 pont A következő szakkollégiumok tagjai: - ELTE Bibó István Szakkollégium - ELTE Bolyai Kollégium - ELTE Eötvös Collegium - ELTE Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium - ELTE Illyés Sándor Szakkollégium - Mathias Corvinus Collegium b) Tutorálásban való részvétel 3 pont c) tudományszervezési tevékenység - kiállítás szervezése 2 pont - kerekasztal-beszélgetés szervezése 2 pont - tudományos konferencia szervezése (Magyarországon, magyar nyelven) 3 pont - nemzetközi konferencia szervezése (Magyarországon vagy külföldön, idegen nyelven) 5 pont d) demonstrátori megbízás (kutatási és/vagy oktatási tevékenység- félévente) 4 pont, max. 8 pont e) szekcióvezetés/moderálás konferencián 1 pont f) szakmai gyakorlat (a képzési tervben foglaltakon kívüli esetén) - 100–150 óra 1 pont - 151–200 óra 2 pont
25
Szenátusi ülés jegyzőkönyve
2013. február 4.
- 201 órától 3 pont III.) Közéleti és egyéb tevékenységek (maximálisan elérhető pontszám a pályázó hallgató saját összpontszámának (I.+ II. kategória) legfeljebb 10%-a). 1) választott egyetemi, kari, ill. kollégiumi testületi tagság 3 pont 2) rendezvényszervezés, szakos közéleti tevékenység 3 pont 3) kiemelkedő társadalmi, szociális, kulturális tevékenység a) Kortárs segítő csoport tagja 3 pont b) drogprevenciós csoport tagja 3 pont c) kari/intézeti/tanszéki felkérésre végzett kulturális, társadalmi, szociális tevékenység 2 pont d) egyéni indíttatásra végzett kulturális, társadalmi, szociális tevékenység 2 pont e) demonstrátori megbízás (könyvtári és adminisztratív tevékenység - félévente) 2 pont f) versenyszervezés és közreműködés a lebonyolításban 1 pont g) egyetemi hírlapokkal/újságokkal munkatársi kapcsolat 2 pont 4) Eredményes, kiemelkedő sporttevékenység* 5 pont *eredményes= 1-3. helyezés országos bajnokságon (egyéni/csapat) kiemelkedő= válogatott olimpiai kerettag 5) megjelent szépirodalmi, művészeti alkotás 2 pont” 20) A HRK 358–360. §-ai helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „358. § A BTK-n a szociális ösztöndíjra fordítható hallgatói normatíva min. 2%-át rendkívüli szociális ösztöndíjra kell felhasználni. 359. § (1) Az Egyetemi Hallgatói Szociális és Ösztöndíjbizottság bölcsészkari albizottságának tagjai a kari Hallgatói Önkormányzat Szociális Bizottságának tagjai, valamint a dékán által delegált egy fő, a Karral közalkalmazotti viszonyban álló személy. (2) Az Egyetemi Hallgatói Szociális és Ösztöndíjbizottságnak a kari Hallgatói Önkormányzat Szociális Bizottság Diákjóléti munkacsoportjának elnöke a tagja. 360. § ad 110. § (1) (1) A rendkívüli szociális ösztöndíj kérelmének tárgya nem lehet régebbi 3 hónapnál. ad 110. § (2) (2) Rendkívüli szociális ösztöndíjra a hallgató a) családi jogállás megváltozása, b) gyermekének születése, c) 8 napnál hosszabb kórházi kezelése, vagy műtétje, d) az eltartói közösség bármely kereső tagjának halála, megrokkanása, kórházi kezelése vagy műtétje, e) bármely egyéb, az egzisztenciáját megrázó esemény esetén pályázhat, általános szociális helyzetének figyelembevételével. (3) Rendkívüli szociális ösztöndíjra a hallgató a BTK-n vagy más a karon, valamit intézményben fizetendő költségtérítés/önköltség összege, valamint egyéb térítési/szolgáltatási díjai érdekében nem pályázhat.” 21) A HRK kiegészül az alábbi 362/A. §-sal: „362/A. § ad 117. § (3) (1) A BTK a térítési díj terhére hozta létre tudományos alapon a Hallgatói Kiválósági Ösztöndíjat. (2) Erre az ösztöndíjra a BTK teljes idejű mesterképzésben résztvevő hallgatója pályázhat, félévenként egy pályázó részesülhet támogatásban. (3) A pályázatot a kari Hallgatói Önkormányzat irodájában kell leadni a pályázati felhívásban megjelölt időpontig. A benyújtandó dokumentumok listáját a pályázati felhívás tartalmazza. (4) A pályázatokat az erre a célra létrehozott bizottság bírálja el. A Bizottság elnöke a BTK dékánja, tagjai a benyújtott pályázatok témájában szakértő oktatók, valamint a kari Hallgatói Önkormányzat delegáltjai. (5) A határidő jogvesztő érvényű. A hiányosan beadott pályázatokat a Bizottság érdemi elbírálás nélkül elutasítja.”
26
Szenátusi ülés jegyzőkönyve
2013. február 4.
22) A HRK 363. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „363. § ad 130. § (1) Az Nftv. 49. § (2) bekezdése szerinti lehetőségen felüli kurzusok felvételéért – beleértve az abszolutórium megszerzéséhez nem szükséges minor szakirány felvételét – hallgató a 2012. szeptember 1. napja előtt indult képzések tekintetében kreditenként költségtérítési díjat, a 2012. szeptember 1. napját követően indult képzések tekintetében önköltségrészt (a továbbiakban: kreditdíj) köteles fizetni. A kreditdíj az éves képzési és fenntartási támogatás 60-ad része.” 23) A HRK 364. § (1) bekezdés felvezető szövege, a) pontja és (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „364. § ad 131. § (1) A költségtérítéses/önköltséges hallgató a költségtérítés/önköltség összegéből visszatérítésre jogosult az alábbi arányok szerint: a) 100 % (2%-os kezelési költség levonása mellett), amennyiben a regisztrációja jelen Szabályzat szerint nem érvényes, illetve a jelen Szabályzat által meghatározott időpontig kérvényezi regisztrációja visszavonását, és a kari Tanulmányi Bizottság ezt engedélyezi. (...) (2) A félév tizenharmadik hetétől a költségtérítés/önköltség összegéből visszatérítés nem adható.” 24)
A HKR 313. §-ban a „Hallgatói követelményrendszer” szövegrész helyébe a „jelen Szabályzat” szöveg, a 336. §-ban a „szabályzat 59 § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „jelen Szabályzat 59. § (2) bekezdése” szöveg lép.
25) Ahol a HKR a) ahol a jelen fejezet a továbbiakban ETR rendszerről rendelkezik, ott „Elektronikus Tanulmányi Rendszer” kitételt kell alkalmazni, ennek megfelelően értelemszerűen módosul a HKR 316/A. § (5) és (6) bekezdései, 332. §-a és 335. §-a; b) ahol a jelen fejezet HÖK-ről rendelkezik, ott „kari Hallgatói Önkormányzat” kitételt kell alkalmazni, ennek megfelelően értelemszerűen módosul a HKR 353. § (3), (5) és (6) bekezdései, 354. §-a, 355. § (4), (6) és (7) bekezdései, 356. §-a, valamint 362. §-a; c) ahol a jelen fejezet a továbbiakban Kreditátviteli Bizottságról rendelkezik, ott „kari Kreditátviteli Bizottság” kitételt kell alkalmazni, ennek megfelelően értelemszerűen módosul a HKR 316/A. § (1) bekezdése, a 325. § (3) és (4) bekezdései; d) ahol a jelen fejezet a továbbiakban oktatási dékánhelyettesről rendelkezik, ott „oktatási és tanulmányi ügyek dékánhelyettese” kitételt kell alkalmazni, ennek megfelelően értelemszerűen módosul a HKR 325. § (3) bekezdése és a 325/A. § (3) bekezdése. 26) A jelen határozat az elfogadását követő napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a HKR 316. § és az azt megelőző cím, 322/A. §, 350. § (3) bekezdés, 352. § (7) és (8) bekezdés, 353. § (4) bekezdés, 357. § (6) bekezdés.
Budapest, 2013. február 4.
Dr. Karácsony András s.k rektorhelyettes
27
Szenátusi ülés jegyzőkönyve
2013. február 4.
7. sz. mell. LVII/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer 4. sz. melléklete, a Felvételi Szabályzat Állam- és Jogtudományi Karra vonatkozó fejezete módosításáról A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII.29.) Korm. rendelet 2013. január 1-jén lépett hatályba azzal, hogy rendelkezéseit első alkalommal a 2013. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban már alkalmazni kell. A Rendelet minimális ponthatárokat állapít meg a következők szerint: alap- és osztatlan képzésben: 240 pont; mesterképzésben: 50 pont. A Rendelet 15. § (6) bekezdése szerint a felsőfokú végzettséggel rendelkező jelentkezőket – amennyiben alapképzésre, osztatlan képzésre vagy felsőoktatási szakképzésre jelentkeznek – a felsőoktatási intézmények a felvételi szabályzatukban meghatározott módon a korábbi felsőoktatási tanulmányaik figyelembevételével és az emelt szintű érettségi követelménytől való eltekintéssel is rangsorolhatják. Ebben az esetben maximum 200 pontot adhatnak a jelentkezőknek, és annak megkettőzésével, valamint a többletpontok hozzáadásával határozzák meg számukra az összpontszámot. Az új rendelkezés lehetőséget ad arra, hogy a 2013-tól egy emelt szintű érettségit megkövetelő jogász osztatlan képzésre már diplomával rendelkező – jellemzően levelező tagozatos és a korábbi rendszerben érettségizett – hallgatók egy más pontszámítás alapján felvételre kerülhessenek, amennyiben a Felvételi Szabályzat erre lehetőséget ad. A fentiekre figyelemmel az Állam- és Jogtudományi Kar Kari Tanácsa 2013. január 29. napján tartott ülésén kezdeményezte az ELTE SzMSz II. kötet 4. számú melléklete, a Felvételi Szabályzat Karra vonatkozó része alábbiak szerinti módosítását. A Kari Tanács által tett előterjesztésben az ELTE főtitkára – a javaslat tartalmát nem érintő – kiegészítést eszközölt.
HATÁROZAT 1. A Felvételi Szabályzat 9/B. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „9/B. § (1) A kriminológia mesterképzési szakon a felvételi eljárás során szerezhető 100 pont megoszlása a következő: a) szóbeli felvételi vizsga: legfeljebb 45 pont; b) BA/MA oklevél minősítése, legfeljebb 55 pont, az alábbiak szerint: - elégséges: 52 pont, - közepes: 53 pont, - jó: 54 pont - jeles: 55 pont; c) többletpontok: legfeljebb 15 pont. (2) A politikatudomány mesterképzési szakon a felvételi eljárás során szerezhető 100 pont megoszlása a következő: a) szóbeli felvételi vizsga: legfeljebb 40 pont; b) BA oklevél minősítése, legfeljebb 55 pont, az alábbiak szerint: - elégséges: 52 pont, - közepes: 53 pont, - jó: 54 pont - jeles: 55 pont; c) többletpontok: legfeljebb 15 pont.”
28
Szenátusi ülés jegyzőkönyve
2013. február 4.
2. A Felvételi Szabályzat kiegészül az alábbi 9/E. §-sal és az azt megelőző címmel: „Pontszámítás alap-, valamint osztatlan képzésben felsőfokú végzettséggel már rendelkező jelentkező esetében 9/E. § (1) Alap- vagy osztatlan képzésre történő jelentkezés esetén a felsőfokú végzettséggel már rendelkező jelentkező a korábbi felsőoktatási tanulmányai figyelembevételével és az emelt szintű érettségi követelménytől való eltekintéssel rangsorolható. (2) A rangsorolás az oklevél minősítése alapján történik, az alábbiak szerint: - jeles: 200 pont, - jó: 190 pont, - közepes 180 pont, - elégséges 170 pont. (3) A felsőfokú oklevéllel rendelkező jelentkező rangsorolása vagy a (2) bekezdésben meghatározott pont duplázásával, valamint az általános szabályok szerinti többletpontok hozzáadásával; vagy a felsőoktatási felvételi eljárás általános szabályai szerint történik, a jelentkező számára kedvezőbb pontszámítás alkalmazásával.” 3. A jelen előterjesztés szerinti módosítás az elfogadását követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Felvételi Szabályzat 9/C. § (1) bekezdés c) pontjában, (2) bekezdés c) pontjában és (3) bekezdés b) pontjában a „halmozottan hátrányos helyzet: 2 pont,” szövegrész.
Budapest, 2013. február 4.
Dr. Karácsony András s.k rektorhelyettes
29
Szenátusi ülés jegyzőkönyve
2013. február 4.
8. sz. mell. LVIII/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer 4. sz. melléklete, a Felvételi Szabályzat Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karra vonatkozó fejezete módosításáról 1. A Felvételi Szabályzat kiegészül az alábbi 9. §-sal és az azt megelőző címmel: „Pontszámítás alapképzésben felsőfokú végzettséggel már rendelkező jelentkező esetében 9. § Alapképzési szakra történő jelentkezés esetén a felsőfokú végzettséggel rendelkező jelentkező a Rendelet 15. § (6) bekezdésében foglaltak szerint választhatja az oklevél minősítése alapján történő pontszámítást. Az oklevél minősítése alapján az alábbi pontszámok szerezhetők: – „Kiváló” oklevél: 200 pont – „Jó” oklevél: 180 pont – „Közepes” oklevél: 150 pont – „Elégséges” oklevél: 80 pont” 2. A Felvételi Szabályzat 10. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „10. § (2) Felvételi pontok a mesterképzésben (szerezhető pontszám max. 90 pont): – alapképzésben szerzett (vagy korábbi főiskolai szintű) diploma minősítése szerint max. 30 pont, – szakdolgozat érdemjegye alapján max. 30 pont, – záróvizsga érdemjegye alapján max. 30 pont. Két szakon vagy két szakirányon szerzett gyógypedagógiai oklevél esetén a záróvizsga érdemjegyet a két záróvizsga érdemjegy matematikai átlaga adja.” 3. A Felvételi Szabályzat 12. § g) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép, egyidejűleg kiegészül egy új h) ponttal: „[Többletpontok mesterképzésben 12. § Maximálisan 10 többletpont szerezhető. (...)] g) szakirányú továbbképzés: 5 pont „szakirányú továbbképzés” címen felsőoktatási intézményben elvégzett, 2–4 féléves, újabb szakképzettséget adó szakon szerzett oklevélért ad a Kar többletpontot. Az oklevél másolatát csatolni kell. h) szakképzettség: 2 pont „szakképzettség” címen jelnyelvi tanfolyamért vagy szakképesítésért ad a Kar többletpontot, amit az alábbi dokumentum csatolásával lehet igazolni: B2-es szintű jelnyelvi tudást vagy azzal azonos értékű (jelnyelvi középfokú kommunikációs tanfolyami végzettséget) igazoló tanúsítvány, illetve a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Névjegyzékéről szóló 38/2011. (VI. 29.) NEFMI rendelet 1. §-ban meghatározott jelnyelvi tolmács szakképesítés, részszakképesítés vagy bizonyítvány.” 4. A jelen előterjesztés szerinti módosítás az elfogadását követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Felvételi Szabályzat 12. § c) pontjában a „halmozottan hátrányos helyzet: 1 pont,” szövegrész, valamint a Felvételi Szabályzat 13. §-a és az azt megelőző cím. Budapest, 2013. február 4.
Dr. Karácsony András s.k rektorhelyettes
30
Szenátusi ülés jegyzőkönyve
2013. február 4.
9. sz. mell. LVIX/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer 4. sz. melléklete, a Felvételi Szabályzat Informatikai Karra vonatkozó fejezete módosításáról
Az Informatikai Kar Kari Tanácsa 2013. január 29. napján tartott ülésén kezdeményezte az ELTE SzMSz II. kötet 4. számú melléklete, a Felvételi Szabályzat Informatikai Karra vonatkozó része alábbiak módosítását.
HATÁROZAT
1. A Felvételi Szabályzat 20. § b) pont helyébe az alábbi rendelkezés lép: „20. § A többletpontok az alábbiak szerint adhatók: (...) b) valamint előnyben részesítés alapján a vonatkozó kormányrendelet 35. § (6) bekezdése szerint maximum 5 pont az alábbiak szerint: - előnyben részesítés – hátrányos helyzet: 5 pont; - előnyben részesítés – fogyatékosság: 3 pont; - előnyben részesítés – gyermekgondozás: 3 pont.” 2. A jelen előterjesztés szerinti módosítás az elfogadását követő napon lép hatályba. Budapest, 2013. február 4.
Dr. Karácsony András s.k rektorhelyettes
31
Szenátusi ülés jegyzőkönyve
2013. február 4.
10. sz. mell. LX/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer 4. sz. melléklete, a Felvételi Szabályzat Pedagógiai és Pszichológiai Karra vonatkozó fejezete módosításáról 1. A Felvételi Szabályzat (a továbbiakban: FSz.) 22. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „22. § (6) Az alkalmassági vizsgát lebonyolító vizsgabizottságok feladata az alkalmassági vizsgák lebonyolítása és az alkalmassági vizsgateljesítmények értékelése. A bizottságok elnökeit és további egy vagy két tagját a dékán bízza meg. A központilag, nem a Karon meghatározott alkalmassági vizsga követelményei, díja és egyéb feltételei a kari honlapon érhetők el.” 2. Az FSz. 24. §-a kiegészül az alábbi, új, (6) bekezdéssel: „24. § (6) Az alapképzésre vagy osztatlan képzésre jelentkező, korábbi felsőfokú végzettséggel rendelkezők felvételi pontszámításának leírása – amennyiben az eltér az általános számítási módtól – a Kar honlapján érhető el.” 3. Az FSz. 25. § (4) bekezdés c) pont kiegészül az alábbi mondattal: „25. § (4) (...) [Az andragógia mesterszakra történő jelentkezés feltétele egy középfokú (B2) komplex [„C”] típusú államilag elismert nyelvvizsga.] A nyelvvizsgáért járó többletpont csak az ezen felüli első nyelvvizsga esetén jár, újabb nyelvvizsgáért többletpont nem adható.” 4. Az FSz. 25. § (5) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „25. § (5) Nem nyerhet felvételt mesterképzési szakra az a jelentkező, akinek – a többletpontok kivételével – bármely, külön pontszámítással rendelkező vizsgarész esetében az eredménye 0 pont.” 5. Az FSz. 26. § (4)–(5) bekezdések helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „26. § (4) A szakterületi modulok vizsgarészeinek követelményei azonosak, függetlenül attól, hogy a jelentkező a modult első, avagy második tanári szakképzettséget adó modulként kívánja elvégezni. Nem vehető föl a tanári mesterképzési szakra az a jelentkező, aki a felvételi eljárás során a külön pontszámítással rendelkező felvételi vizsgarészek bármelyike esetében 0 pontot szerzett, avagy nem éri el a bejutáshoz szükséges ponthatárt. (5) A maximális pontértékek a felvételi összpontszámban: a) pedagógiai-pszichológiai vizsgarész: legfeljebb 30 pont, b) szakterületi vizsgarész: 30, legfeljebb 60 pont, c) többletpontok: legfeljebb 10 pont.” Ha a jelentkező két modul elvégzésére jelentkezik, szakterületi modulonként legfeljebb 30 pont szerezhető, ha egy modult kíván elvégezni, a szakterületi modul pontszáma duplázódik.” 6. Az FSz. 26. § (7) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „26. § (7) A választható modulok vizsgarészeinek követelményei és pontszámítása: i. angoltanár: Hozott pontok (legfeljebb 5 pont): a jelentkezés feltételeként meghatározott oklevél eredménye alapján, jeles (5) minősítésű oklevél = 5 pont, jó (4) minősítésű oklevél = 3 pont, közepes (3) minősítésű oklevél = 1 pont; Szóbeli vizsga (legfeljebb 25 pont):
32
Szenátusi ülés jegyzőkönyve
2013. február 4.
1. Bevezető beszélgetés a jelentkezéssel beküldött szakmai önéletrajz és az angol nyelven írt motivációs levél alapján (kb. 5 perc). 2. Beszélgetés egy 1-2 bekezdés hosszúságú, a nyelvpedagógia témaköréhez kapcsolódó angol nyelvű idézetről. A szöveghez kapcsolódóan tartalmi és nyelvi kérdések is elhangozhatnak. Az idézetek gyűjteménye megtalálható a http://delp.elte.hu és a http://seas3.elte.hu honlapokon. (kb. 10 perc). 3. Rövid véleménynyilvánítás egy egy-két mondatos (előre nem közzétett), a tanulási-tanítási folyamatra vonatkozó állítással kapcsolatban. (kb. 5 perc) Az értékelés főbb kritériumai: nyelvhasználat = 10 pont, nyelvi tudatosság = 8 pont, nyelvpedagógiai érdeklődés, motiváció = 7 pont. ii. andragógus tanár: Hozott pontok (legfeljebb 10 pont): szakdolgozat + záróvizsga jegyek összege, Egyéb követelmény (legfeljebb 20 pont): motivációs levél: a karrier- és szakmai célkitűzések megfogalmazása (elkészítésekor ajánlott tanulmányozni a felnőtt- és szakképzéssel, valamint a köz- és felsőoktatással kapcsolatos jogszabályokat). iii. biológiatanár: Hozott pontok (legfeljebb 10 pont) a bemeneti feltételek szerint elkülönítve: 1. biológia BSc oklevél tanári szakiránnyal: a BSc záróvizsga eredményének és a BSc szakdolgozat eredményének összege, 2. főiskolai biológiatanári oklevél birtokában: a oklevél számszerű jegyének kétszerese, 3. biológus MSc vagy azzal ekvivalens osztatlan képzésben szerzett diploma birtokában: a záróvizsga eredményének és a szakdolgozat eredményének összege; Szóbeli vizsga (legfeljebb 20 pont): felvételi beszélgetés, kompetenciavizsgálat, tematikája a biológia BSc tanári szakirány záróvizsga-tematikája (l. a http://bio.elte.hu/ honlapon). iv. család- és gyermekvédő tanár: Hozott pontok (legfeljebb 10 pont): a korábbi tanári tanulmányok tárgyai érdemjeggyel minősített eredményének súlyozott átlaga, Szóbeli vizsga (legfeljebb 20 pont): beszélgetés a társadalmi hátrányokról, a segítés lehetőségeiről, a jelölt tájékozottságáról és motiváltságáról. Felkészüléshez ajánlott irodalom az Együtt a gyermekvédelemben c. folyóirat számai. v. ének-zene tanár: Hozott pontok (legfeljebb 5 pont): a jelentkezés feltételeként meghatározott oklevél eredménye alapján, jeles (5) minősítésű oklevél = 5 pont, jó (4) minősítésű oklevél = 3 pont, közepes (3) minősítésű oklevél = 1 pont, elégséges = 0 pont; Szóbeli vizsga (legfeljebb 25 pont), témakörönként 10-10, altémánként 5-5 pont szerezhető: 1. Elméleti témakör: 1.1 Zeneelmélet-szolfézs témakör: – funkciós harmóniamenet zongorázása diktálás után, lehetséges alterációkkal, – hármas- és négyeshangzatok, ill. fordításaik éneklése, szolmizálva és hangnévvel, – diatonikus dallam szolmizálása, lehetséges alterációval, modulációval. 1.2. Zenetörténet-népzene témakör: – az európai zenetörténet nagyobb stíluskorszakainak, ezen belül a legfontosabb műfajok, valamint a legjelentősebb zeneszerzők és zeneművek ismerete, – Kodály–Vargyas, A magyar népzene c. könyvéből 30 szabadon választott népdal szöveges és szolmizált előadása, illetve a népdalok elemzése a könyvben leírt szempontok alapján. 2. Gyakorlati témakör: 2.1 Zongora-magánének témakör: – 1-1 Bach-, ill. Bartók-mű előadása; minimum követelmény: Kétszólamú invenciók, ill. Mikrokozmosz, IV. füzet, – 1 szabadon választott darab zongorázása, – 1 zongorakíséretes műdal éneklése (zongorakíséretről a bizottság gondoskodik, a kísérő számára a kotta biztosítása a jelentkező feladata). Népzene és zongora-magánének témakörben a hozott darabokról jegyzék készítése szükséges.
33
Szenátusi ülés jegyzőkönyve
2013. február 4.
2.2 Karvezetés témakör: – a bizottság által kiválasztott rövid zenemű elvezénylése a felvételizőkből álló kórus előtt (a feladatra kb. 30 perc felkészülési idő áll rendelkezésre). A felkészüléshez a következő szakirodalmi anyag ajánlott: – Kesztler, Összhangzattan. Editio Musica, Budapest – Legányné Hegyi E. (szerk.), Bach példatár I-II. Editio Musica, Budapest – Kelemen, A zene története 1750-ig. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest – Dobák, A romantikus zene története. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest – Kovács S., A XX. század zenéje. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest – Kodály–Vargyas, A magyar népzene. Editio Musica, Budapest – Bach, Kétszólamú invenciók. Editio Musica, Budapest – Bartók, Mikrokozmosz IV-VI. Editio Musica, Budapest – Ádám J. (szerk.), A dal mesterei I-VII. Editio Musica, Budapest. – Kodály, Bicinia Hungarica 1-4. Editio Musica, Budapest vi. filozófiatanár: Hozott pontok (legfeljebb 5 pont): a jelentkezés feltételeként meghatározott oklevél eredménye alapján, jeles (5) minősítésű oklevél = 5 pont, jó (4) minősítésű oklevél = 3 pont, közepes (3) minősítésű oklevél = 1 pont; Szóbeli vizsga (legfeljebb 25 pont): a motivációs levél megbeszélése, a tágabb filozófiai érdeklődés megvitatása, az esetleges korábbi filozófiatörténeti és filozófiai tanulmányok áttekintése; az egyes filozófiai területek releváns ismeretköreiről információk találhatók az ELTE BTK Filozófia Intézet honlapján, ld. http://phil.elte.hu/eduhu.html. vii. fizikatanár: Hozott pontok (legfeljebb 10 pont): a szakdolgozat és a záróvizsga jegyeinek összege, Szóbeli vizsga (legfeljebb 20 pont) az ELTE fizika BSc záróvizsga tematikája (l. a http://fizika.elte.hu honlapon). viii.földrajztanár: Hozott pontok (legfeljebb 10 pont) a bemeneti feltételek szerint elkülönítve: 1. földrajz BSc tanári szakiránnyal: legfeljebb 5 pont a földrajz alapszak záróvizsga-eredménye és legfeljebb 5 pont az alapképzésben kapott osztályzatok kreditekkel súlyozott átlaga (egészre kerekítve) alapján, 2. főiskolai szintű földrajztanári szakképzettség vagy földrajz vagy földtudomány mesterszakon szerzett nem tanári szakképzettség esetén: a diploma rendűségének megkétszerezett értéke, Szóbeli vizsga (legfeljebb 20 pont): az ELTE TTK földrajz BSc záróvizsga-tematikája alapján (ld. http://geosci.elte.hu). ix. franciatanár: Hozott pontok (legfeljebb 5 pont): a jelentkezés feltételeként meghatározott oklevél eredménye alapján, jeles (5) minősítésű oklevél = 5 pont, jó (4) minősítésű oklevél = 3 pont, közepes (3) minősítésű oklevél = 1 pont; Szóbeli vizsga (legfeljebb 25 pont) francia nyelven, amelyben a jelentkezőnek bizonyítani kell magas színvonalú nyelvtudását, valamint nyelvpedagógiai érdeklődését és a leendő tanári pálya iránti alkalmasságát. A vizsga részei: 1. Bevezető beszélgetés az előzetesen benyújtott, francia hagyományok szerint megírt, tömör önéletrajzról és motivációs levélről. Ez utóbbinak tartalmaznia kell a tanári pálya választásának indokait, a saját leendő pályájával kapcsolatos elképzeléseket, ill. korábbi nyelvtanulása során szerzett iskolai/egyetemi és iskolán kívüli tapasztalatokat. (kb. 5–6 perc). 2. Rövid szóbeli nyelvi szintfelmérő teszt. Főbb témakörei: a főnév neme, szóképzési módok, kiejtési kérdések az „h” aspiré/muet kapcsán, rendhagyó igeragozás, főbb igevonzatok, igeidők és igemódok az alárendelésben. (kb. 3–4 perc). 3. Szintfelmérő beszélgetés egy kb. 800 n terjedelmű francia közoktatási témáról szóló sajtószöveg alapján. Feladatok: a szöveg hangos felolvasása, válasz a feltett tartalmi és nyelvi kérdésekre, egyes mondatok szóbeli értelmezése, fordítása magyarra, rövid vélemény nyilvánítása a részletben felmerülő oktatási kérdésekről, jelenségekről. (kb. 8–10 perc)
34
Szenátusi ülés jegyzőkönyve
2013. február 4.
Az értékelés módja: Nyelvhasználat, nyelvhelyesség, nyelvi tudatosság: 15 pont Nyelvpedagógiai érdeklődés, motiváció, alkalmasság: 5 pont Nyelvi teszt: 5 pont – Bárdosi–Karakai, A francia nyelv lexikona. Corvina Kiadó, Budapest, 2008. – Kelemen J. (et al), Grammaire du français contemporain. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1985. – Riegel, M. – Pellat, J.-C. – Rioul, R., Grammaire méthodique du français. Presses Universitaires de France, Paris, 1997. – Michel Prigent (dir.), Histoire de la France littéraire. I–III. Presses Universitaires de France, Paris, 2006. – Claude Pichois (dir.), Histoire de la littérature française. I–IX. Flammarion, Paris, 1998. – Dominique Viart – Bruno Vercier, La littérature française au présent. Héritage, modernité, mutations. Bordas, Paris, 2005. – Georges Duby – Robert Mandrou, Histoire de la civilisation française. Armand Colin, Paris, 1984. – Georges Duby (dir.), Histoire de la France, I–III. Références Larousse, Paris, több kiadás. – Ádám Péter, Francia-magyar kulturális szótár. Corvina, Budapest, 2004. E. H. Gombrich, A művészet története. Gondolat, Budapest, 1983. x. gyógypedagógiatanár, gyógypedagógus tanár: Hozott pontok (legfeljebb 10 pont): gyógypedagógia BA, bármely szakos főiskolai gyógypedagógia tanári végzettséget igazoló diploma eredménye, kiváló: 10, jó: 7, közepes: 4, elégséges: 0 pont. Írásbeli vizsga (legfeljebb 20 pont): a kötelező irodalom alapján, tematika: általános gyógypedagógia, gyógypedagógiai pszichológia, SNI (többlet jogok) és integráció, pedagógiai szabályozó dokumentumok (SNI irányelvek, pedagógiai programok) Kötelező irodalom: – Gordosné Szabó Anna, Bevezető általános gyógypedagógiai ismeretek. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004. – Gordosné Szabó Anna (szerk.), Gyógyító pedagógia. Nevelés és terápia. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2004. – Illyés Sándor (szerk), Gyógypedagógiai alapismeretek. BGGYTF, Budapest, 2000. – Mesterházi Zsuzsa (szerk.), Gyógypedagógiai Lexikon. ELTE GYFK, Budapest, 2000. xi. horváttanár, horvát- és nemzetiségihorvát-tanár: Hozott pontok (legfeljebb 5 pont): a jelentkezés feltételeként meghatározott oklevél eredménye alapján, jeles (5) minősítésű oklevél = 5 pont, jó (4) minősítésű oklevél = 3 pont, közepes (3) minősítésű oklevél = 1 pont; Szóbeli vizsga (legfeljebb 25 pont) horvát nyelven. A vizsga részei: 1. Bevezető beszélgetés a motivációs levél alapján. A beszélgetéshez kapcsolódóan tartalmi és nyelvi kérdések is elhangozhatnak (kb. 10 perc). 2. Egy történelmi kontextusba ágyazott horvát irodalomtörténeti korszak bemutatása. A tételek megtekinthetők lesznek a www.btk.elte.hu honlapon: a BA zárószigorlat horvát irodalmi tételsora (kb. 10 perc). 3. Rövid véleménynyilvánítás egy néhány mondatos (előre nem közzétett), a tanulási-tanítási folyamatra vonatkozó állítással kapcsolatban (kb. 5 perc). xii. informatikatanár: Hozott pontok (legfeljebb 10 pont): szakdolgozat + záróvizsga jegyek összege, Szóbeli vizsga (legfeljebb 20 pont): beszélgetés a NAT informatika tananyagáról. xiii.játék- és szabadidő-szervező tanár: Szóbeli vizsga (legfeljebb 30 pont): beszélgetés a szabadidő-pedagógia, a játék (és intézményeinek) nevelésben betöltött szerepéről, a jelölt tájékozottságáról és motiváltságáról. Értékelési szempontok: (szempontonként 10-10 pont) 1. A jelölt problémaérzékenysége, rendszerszerű gondolkodásmódja a nevelésről,
35
Szenátusi ülés jegyzőkönyve
2013. február 4.
2. olvasottsága, tájékozottsága, 3. előadásmód megformáltsága, kommunikativitás. xiv. kémiatanár: Hozott pontok (legfeljebb 10 pont) a bemeneti feltételek szerint elkülönítve: 1. Kémia alapképzési szak tanári szakirány: az alapképzési záróvizsga eredménye (legfeljebb 5) és az alapképzésben kapott osztályzatok kreditekkel súlyozott átlagának egészre kerekítésével (legfeljebb 5 pont). 2. Bármely alapképzési szak kémiatanári minor szakirány: az alapképzési záróvizsga eredménye (legfeljebb 5 pont) és az alapképzésben kapott osztályzatainak kreditekkel súlyozott átlaga egészre kerekítésével(legfeljebb 5 pont), 3. Főiskolai szintű kémiatanári szakképzettség: a diploma számszerű jegyének kétszerese. 4. Bármilyen, az előző pontokban nem szereplő főiskolai vagy egyetemi (tanári vagy nem tanári) szakképzettség, amely során legalább 50, a szakterület által elfogadott kémia kredit megszerzése igazolható: a diploma számszerű jegyének kétszerese. Szóbeli vizsga (legfeljebb 20 pont): az ELTE TTK kémia alapképzési szak záróvizsga-tematikája alapján (ld. a http://www.chem.elte.hu/oktatas honlapon). xv. környezettan-tanár: Hozott pontok (legfeljebb 10 pont): a szakdolgozat és a záróvizsga jegyeinek összege, Szóbeli vizsga (legfeljebb 20 pont): az ELTE TTK környezettan BSc záróvizsga-tematikája (ld. a http://kornyezet.elte.hu honlapon). xvi. latintanár: Hozott pontok (legfeljebb 5 pont): a jelentkezés feltételeként meghatározott oklevél eredménye alapján, jeles (5) minősítésű oklevél = 5 pont, jó (4) minősítésű oklevél = 3 pont, közepes (3) minősítésű oklevél = 1 pont; Szóbeli vizsga (legfeljebb 25 pont) Korábban nem olvasott, egyszerű latin szöveg fordítása és hozzá kapcsolódó nyelvtani és művelődéstörténeti kérdések. Fordítás, lexika 10 pont, nyelvtan 10 pont, művelődéstörténet 5 pont . xvii. lengyeltanár, lengyel- és nemzetiségilengyel-tanár: Hozott pontok (legfeljebb 5 pont): a jelentkezés feltételeként meghatározott oklevél eredménye alapján, jeles (5) minősítésű oklevél = 5 pont, jó (4) minősítésű oklevél = 3 pont, közepes (3) minősítésű oklevél = 1 pont; Szóbeli vizsga (legfeljebb 25 pont) lengyel nyelven. A vizsga részei: 1. Bevezető beszélgetés a motivációs levél alapján. A beszélgetéshez kapcsolódóan tartalmi és nyelvi kérdések is elhangozhatnak (kb. 10 perc). 2. Egy történelmi kontextusba ágyazott, lengyel irodalomtörténeti korszak bemutatása. A tételek megtekinthetőek lesznek a www.btk.elte.hu honlapon: a BA zárószigorlat lengyel irodalmi tételsora (kb. 10 perc). 3. Rövid véleménynyilvánítás egy néhány mondatos (előre nem közzétett), a tanulási-tanítási folyamatra vonatkozó állítással kapcsolatban (kb. 5 perc). xvii/a. magyar mint idegennyelv tanára: Hozott pontok (legfeljebb 5 pont): a jelentkezés feltételeként meghatározott oklevél eredménye alapján, jeles (5) minősítésű oklevél = 5 pont, jó (4) minősítésű oklevél = 3 pont, közepes (3) minősítésű oklevél = 1 pont; Szóbeli vizsga (legfeljebb 25 pont): motivációs beszélgetés a hallgató előző tanulmányairól, valamint az érdeklődési körébe tartozó témák (nyelvoktatás, nyelvészet, irodalom, történelem, néprajz stb.) egyikének áttekintése. xviii. magyartanár: Hozott pontok (legfeljebb 5 pont): a jelentkezés feltételeként meghatározott oklevél eredménye alapján, jeles (5) minősítésű oklevél = 5 pont, jó (4) minősítésű oklevél = 3 pont, közepes (3) minősítésű oklevél = 1 pont; Szóbeli vizsga (legfeljebb 25 pont): 1. Szakmai beszélgetés a felvételiző korábbi tanulmányairól, egy választott irodalmi és egy választott nyelvészeti témakörhöz kapcsolódóan, továbbá a szóbeli vizsgára magával hozott szakdolgozat / TDK-dolgozat / szemináriumi dolgozat alapján. A szakmai beszélgetés választható ismeretkörei: világirodalom, régi magyar irodalom, klasszikus magyar irodalom, modern magyar
36
Szenátusi ülés jegyzőkönyve
2013. február 4.
irodalom, irodalomelmélet; nyelvtörténet, finnugrisztika, nyelv és társadalom, kommunikáció szóban és írásban, fonetika, leíró magyar nyelvtan, jelentéstan, szövegtan, stilisztika. 2. Beszélgetés a pályaválasztás motivációjáról. xix. matematikatanár: A bemeneti feltételek szerint elkülönítve: 1. matematika alapképzési szak tanári szakiránnyal: – Hozott pontok (legfeljebb 10 pont): záróvizsga eredménye (legfeljebb 5 pont) és az alapszakon szerzett jegyek kredittel súlyozott átlaga kerekítve (legfeljebb 5 pont). – Szóbeli vizsga (legfeljebb 20 pont): Követelmény az ELTE TTK matematika alapszak tanári szakirányának záróvizsga-tematikája. A szóbeli vizsgára vonatkozó tájékoztatót és a tematikát lásd a http://www.cs.elte.hu/programs/felveteli.html honlapon. 2. BSc matematika minor szakirány: – Hozott pontok (legfeljebb 10 pont): záróvizsga eredménye kerekítve és duplázva. – Szóbeli vizsga (legfeljebb 20 pont): követelmény az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar matematika alapképzési szak tanári szakirány záróvizsga tematikájának a minorra eső része. A szóbeli vizsgára vonatkozó tájékoztatót és a tematikát lásd a http://www.cs.elte.hu/programs/felveteli.html honlapon. 3. tanárképző főiskolán szerzett matematika szakos oklevél – Hozott pontok (0 pont): a korábbi tanulmányi eredmények a felvételibe nem számítanak be. – Szóbeli vizsga (legfeljebb 30 pont): követelmény az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar matematika alapképzési szak tanári szakirány záróvizsga tematikája. A szóbeli vizsgára vonatkozó tájékoztatót és a tematikát lásd a http://www.cs.elte.hu/programs/felveteli.html honlapon. 4. tanári oklevél és 50 megfelelő matematika kredit – Hozott pontok (0 pont): a korábbi tanulmányi eredmények a felvételibe nem számítanak be. – Szóbeli vizsga (legfeljebb 30 pont): követelmény az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar matematika alapképzési szak tanári szakirány záróvizsga tematikájának a minorra eső része. A szóbeli vizsgára vonatkozó tájékoztatót és a tematikát lásd a http://www.cs.elte.hu/programs/felveteli.html honlapon. 5. matematikus vagy alkalmazott matematikus egyetemi vagy mesterdiploma, illetve ilyen szak párhuzamos végzése. – Hozott pontok (0 pont): a korábbi tanulmányi eredmények a felvételibe nem számítanak be. – Szóbeli vizsga (legfeljebb 30 pont): követelmény az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar matematika alapképzési szak tanári szakirány záróvizsga tematikája. A szóbeli vizsgára vonatkozó tájékoztatót és a tematikát lásd a http://www.cs.elte.hu/programs/felveteli.html honlapon. xx. multikulturális nevelés tanára: Hozott pontok (legfeljebb 10 pont): az oklevél eredményének súlyozott értéke (elégséges = 0, közepes = 1, jó = 3, jeles = 5 pont) szorozva kettővel, valamint a lezárt félévek átlaga (legfeljebb 20 pont): a lezárt félévek érdemjeggyel minősített eredményeinek súlyozott értéke (elégséges = 0, közepes = 1, jó = 3, jeles = 5 pont) szorozva 4-gyel és osztva a lezárt félévek számával (az elégségeseket is beleszámítva. xxi. némettanár, német- és nemzetiséginémet-tanár: Hozott pontok (legfeljebb 5 pont): a jelentkezés feltételeként meghatározott oklevél eredménye alapján, jeles (5) minősítésű oklevél = 5 pont, jó (4) minősítésű oklevél = 3 pont, közepes (3) minősítésű oklevél = 1 pont; Szóbeli vizsga (legfeljebb 25 pont): az ELTE BTK germanisztika német és német nemzetiségi BA szakirányának záróvizsga-tematikája, ld. http://germanistik.elte.hu honlapon. A német- és nemzetiséginémet-tanár szakirányon a kisebbségspecifikus tartalmak hangsúlyos szerepet kapnak. xxii. nyelv- és beszédfejlesztő tanár: Hozott pontok (legfeljebb 5 pont): a jelentkezés feltételeként meghatározott oklevél eredménye alapján, jeles (5) minősítésű oklevél = 5 pont, jó (4) minősítésű oklevél = 3 pont, közepes (3) minősítésű oklevél = 1 pont; Szóbeli vizsga (legfeljebb 25 pont), részei: 1. Egyoldalas irodalmi, az alkalomhoz illő prózai szöveg felolvasása (a szöveget a jelentkező hozza magával): ez egyben alkalmassági vizsga. Értékelési szempontok: tiszta hangképzés, megfelelő prozódia (hangsúly, dallam, szünettartás, beszédtempó); az előbbiek érvényesítése az
37
Szenátusi ülés jegyzőkönyve
2013. február 4.
értő-értető felolvasásban (tagolás, kiemelés, értelmezés). Ha a jelentkező a fentieknek nem felel meg, a felvételi nem folytatódik. 2. Beszélgetés a jelentkező által kiválasztott és elolvasott 6 tanulmányról, amelyből 4 elméleti, 2 módszertani legyen. Választható tanulmányok: Elmélet és kutatások 1. Bóna Judit 2005. A hadaró és a gyors beszéd temporális sajátosságai. Magyar Nyelvőr 129: 235–242. http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1292/129209.pdf 2. Csákberényiné Tóth Klára – Hajdu Tünde 2011. Az iskolába lépő gyerekek szóbeli szövegalkotásának jellemzői. Anyanyelv-pedagógia 2011/3. http://www.anyp.hu/cikkek.php?id=332 3. Gerliczkiné Schéder Veronika 2009. Az iskolai jegyzetelés nehézségei. Anyanyelv-pedagógia 2009/1. http://www.anyp.hu/cikkek.php?id=139 4. Gósy Mária 2003. A spontán beszédben előforduló megakadásjelenségek gyakorisága és összefüggései. Magyar Nyelvőr 127: 257–277. http://nyelvor.c3.hu/period/1273/127301.pdf 5. Gósy Mária – Horváth Viktória 2011. Eltérő beszédpercepciós működések az iskoláskor kezdetén. Magyar Nyelvőr 135. 161–180. http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1352/135204.pdf 6. Horváth Viktória 2006. A spontán beszéd és a beszédfeldolgozás összefüggései gyerekeknél. Beszédkutatás 2006. 134–146. http://fonetika.nytud.hu/letolt/beszedkutatas2006.pdf 7. Imre Angéla 2006. Az olvasászavar és a beszédfeldolgozási folyamatok összefüggései. Beszédkutatás 2006. 160–171. http://fonetika.nytud.hu/letolt/beszedkutatas2006.pdf 8. Imre Angéla 2008. A hangsúly megjelenésének percepciós és produkciós vizsgálata. Beszédkutatás 2008. 121–134. http://fonetika.nytud.hu/letolt/Beszkut_2008.pdf 9. Imre Angéla – Horváth Viktória 2010. A diszlexiások spontán beszédéről. Anyanyelvpedagógia 2010/1. http://www.anyp.hu/cikkek.php?id=236 10. Laczkó Mária 2008. Hogyan minősítik a tizenévesek beszédét a diákok és a tanárok? Anyanyelv-pedagógia 2008/3–4. http://anyp.hu/cikkek.php?id=87 11. Markó Alexandra 2008. A magyar eldöntendő kérdő mondat megvalósulásai különböző beszédmódokban. Beszédkutatás 2008. 77–93. http://fonetika.nytud.hu/letolt/Beszkut_2008.pdf 12. Menyhárt Krisztina 2012. Pom-pom és barátai. Rajzfilmek produkciós és percepciós szemszögből. In Markó Alexandra (szerk.): Beszédtudomány. Az anyanyelv-elsajátítástól a zöngekezdési időig. ELTE Bölcsésztudományi Kar – MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest, 145–157. 13. Neuberger Tilda 2008. A szókincs fejlődése óvodáskorban. Anyanyelv-pedagógia 2008/3-4. http://www.anyp.hu/cikkek.php?id=86 14. Szabó Kalliopé 2008. Megakadásjelenségek nyolcévesek spontán beszédében. Anyanyelvpedagógia 2008/2. http://www.anyp.hu/cikkek.php?id=56 15. Váradi Viola 2011. A felolvasás és a spontán beszéd összevetésének pedagógiai vonatkozásai. Anyanyelv-pedagógia 2011/4. http://www.anyp.hu/cikkek.php?id=343 Módszertan és gyakorlati tapasztalatok 1. Balázs Boglárka 2008. A gyermekkori diszfónia. Gyógypedagógiai szemle 2008/2. http://www.prae.hu/prae/gyosze.php?menu_id=102&jid=11&jaid=90 2. Balázs Boglárka 2008. A környezetszennyezés hatása a hangképzésre. Gyógypedagógiai szemle 2008/3. http://www.prae.hu/prae/gyosze.php?menu_id=102&jid=21&jaid=170 3. Bóna Judit 2004. Tanárjelöltek beszédprodukciója felolvasáskor. Magyar Nyelvőr 128/2. 158– 165. http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1282/128204.pdf 4. Bóna Judit–Markó Alexandra 2009. Hétköznapi fonetika – feladatjavaslatok a hangtan oktatásához. Anyanyelv-pedagógia 2009/1. http://anyp.hu/cikkek.php?id=152 5. Imre Angéla: A hallás utáni szövegértés fejlesztése a Csupafül klubban. Anyanyelv-pedagógia 2008/3–4. http://anyp.hu/cikkek.php?id=120 6. Raátz Judit 2008. A kreatív írás gyakorlatai. Anyanyelv-pedagógia 2008/3–4. http://anyanyelvpedagogia.hu/cikkek.php?id=128 7. Szabó Tamás Péter 2007. Fiatalok a nyelv fejlődéséről és fejlesztéséről. Magyar Nyelv 103/4. 461–476. http://www.c3.hu/~magyarnyelv/07-4/szabotp.pdf 8. Szinger Veronika 2009. Interaktív mesemondás és meseolvasás az óvodában a szövegértés fejlesztéséért. Anyanyelv-pedagógia 2009/3. http://anyp.hu/cikkek.php?id=184 9. Tóth Beatrix 2008. Fogalmazástanítás – miért és hogyan másképpen? Anyanyelv-pedagógia 2008/1. http://www.anyp.hu/cikkek.php?id=15
38
Szenátusi ülés jegyzőkönyve
2013. február 4.
10. Vallent Brigitta 2008. Beszélt nyelvi hatások a középiskolások fogalmazásaiban. Magyar Nyelvőr 132/2. http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1322/132205.pdf xxiii. ógörögtanár: Hozott pontok (legfeljebb 5 pont): a jelentkezés feltételeként meghatározott oklevél eredménye alapján, jeles (5) minősítésű oklevél = 5 pont, jó (4) minősítésű oklevél = 3 pont, közepes (3) minősítésű oklevél = 1 pont; Szóbeli vizsga (legfeljebb 25 pont): korábban nem olvasott, egyszerű görög szöveg fordítása és hozzá kapcsolódó nyelvtani és művelődéstörténeti kérdések. Fordítás, lexika 10 pont, nyelvtan 10 pont, művelődéstörténet 5 pont. xiv. olasztanár: Hozott pontok (legfeljebb 5 pont): a jelentkezés feltételeként meghatározott oklevél eredménye alapján, jeles (5) minősítésű oklevél = 5 pont, jó (4) minősítésű oklevél = 3 pont, közepes (3) minősítésű oklevél = 1 pont; Szóbeli vizsga (legfeljebb 25 pont): 1. Beszélgetés az olaszul megírt és a jelentkezési lappal együtt előzetesen benyújtott motivációs levél alapján. A levél terjedelme 1-2 gépelt oldal, és tartalmaznia kell a tanári pálya választásának indokait, a saját leendő pályájával kapcsolatos elképzeléseket, terveket és az esetleges múltbeli pedagógiai vagy neveléssel kapcsolatos, személyesen átélt, értelmezett tapasztalatokat. Ez utóbbiak a személyes életúttól függően lehetnek a BA/BSc képzés során vagy a tanári pályán (iskolában, iskolán kívül) szerzett tapasztalatok. A szóbeli vizsgán a motivációs levélben megfogalmazott gondolatok kapcsán lezajló beszélgetéssel a jelentkező nyelvi szintjéről is tájékozódni kívánunk. 2. Beszélgetés egy néhány bekezdés hosszúságú, az olasz művelődés/országismeret tárgyköréhez kapcsolódó, olasz nyelvű idézetről. Az idézetek gyűjteménye megtalálható a http://olasz.elte.hu/ honlapon. A beszélgetésre az előzetes szakos tanulmányok során megismert szakirodalomból vagy az alábbi ajánlott művekből lehet felkészülni: – Alberto Asor Rosa, Sintesi di storia della letteratura italiana. La Nuova Italia, Firenze 1986. – Gian Piero Brunetta, Cent\'anni di cinema italiano, Laterza, Roma-Bari, 1991. – André Chastel, Itália művészete, Corvina, 1973. – L\'Italia, oggi, Musica, cinema, moda, costume e varia umanita di un paese non piu antico, a cura di Roberto Fedi, Laura Lepri, Perugia , Guerra, 1999. – Pándi Marianne. Az olasz zene története I-II, Zeneműkaidó, 1960. – Silvano Pezzetta, Il grande libro delle regioni d\'Italia, Milano, Mondadori, 2005. – Massimo Salvadori – Rinaldo Comba: Corso di storia, I–III, Torino 1995. – Péter Sárközy: Letteratura ungherese – Letteratura italiana. Momenti e problemi dei rapporti letterari italo-ungheresi, Sovera 1997. 3. Beszélgetés/véleményilvánítás egy néhány bekezdés hosszúságú, a nyelvpedagógia tárgyköréhez kapcsolódó olasz nyelvű idézetről. Az idézetek gyűjteménye megtalálható a http://olasz.elte.hu/ honlapon. A beszélgetéshez – Mezzadri, M., I ferri del mestiere Guerra-Soleil, 2003 c. művet, – legalább egy olasz nyelvet tanító kurzuskönyv alapos szerkezeti és tartalmi ismeretét ajánljuk. Az ajánlott szakirodalom fellelhetőségéről az ELTE Olasz Tanszékének könyvtárában kapható felvilágosítás. xxv. orosztanár: Hozott pontok (legfeljebb 5 pont): a jelentkezés feltételeként meghatározott oklevél eredménye alapján, jeles (5) minősítésű oklevél = 5 pont, jó (4) minősítésű oklevél = 3 pont, közepes (3) minősítésű oklevél = 1 pont; Szóbeli vizsga (legfeljebb 25 pont) orosz nyelven. A vizsga részei: 1. nyelvi (9 pont), 2. nyelvészeti (8 pont) és 3. irodalomtudományi (8 pont) szóbeli vizsgarész. Követelmények: 1. megegyeznek a BA nyelvi záróvizsga szóbeli részének a követelményeivel (vö: nemzetközi B2 nyelvvizsga, emelt szintű érettségi, megfelelő szintű állami nyelvvizsga – Origo szóbeli tematikája), 2. és 3. megegyeznek a diszciplináris (nem tanár) szakos MA szóbeli felvételi követelményeivel.
39
Szenátusi ülés jegyzőkönyve
2013. február 4.
xxvi. pedagógiatanár: Hozott pontok (legfeljebb 10 pont): a szakdolgozat és a záróvizsga jegyek összege, Egyéb követelmény (legfeljebb 20 pont): motivációs levél, a szakmai célkitűzések megfogalmazása legfeljebb 1 oldalban (a motivációs levélhez mellékletként beküldhető a korábbi tanítási gyakorlatot dokumentáló portfólió). xxvii. portugáltanár: Hozott pontok (legfeljebb 5 pont): a jelentkezés feltételeként meghatározott oklevél eredménye alapján, jeles (5) minősítésű oklevél = 5 pont, jó (4) minősítésű oklevél = 3 pont, közepes (3) minősítésű oklevél = 1 pont; Szóbeli vizsga (legfeljebb 25 pont): 1. Beszélgetés a portugálul megírt és a jelentkezési lappal együtt előzetesen benyújtott motivációs levél alapján. A levél terjedelme legalább 1, legfeljebb 2 gépelt oldal, és tartalmaznia kell a tanári pálya választásának indokait, a saját leendő pályájával kapcsolatos elképzeléseket, terveket és az esetleges múltbeli pedagógiai vagy neveléssel kapcsolatos, személyesen átélt, értelmezett tapasztalatokat. Ez utóbbiak a személyes életúttól függően lehetnek a BA/BSc képzés során vagy a tanári pályán (iskolában, iskolán kívül) szerzett tapasztalatok.. A szóbeli vizsgán a motivációs levélben megfogalmazott gondolatok kapcsán lezajló beszélgetéssel a jelentkező nyelvi szintjéről is tájékozódni kívánunk. 2. Beszélgetés egy néhány bekezdés hosszúságú, a portugál művelődés/országismeret tárgyköréhez kapcsolódó portugál nyelvű idézetről. Az idézetek gyűjteménye megtalálható a Portugál Tanszék könyvtárában. A beszélgetésre az előzetes szakos tanulmányok során megismert szakirodalomból vagy az alábbi ajánlott művekből lehet: – Marcelo Marinho – Pál Ferenc szerk., Cartas vincadas, letras no espelho – Escambos culturais entre Brasil e Hungria. Campo Grande (Brasil), Letra Livre Editora, 2004. – Pál Ferenc, Camoes A luziádok című eposzának magyar fordításairól. In Hommages a Kulin Katalin. Budapest, Palimpszeszt Könyvek, 1. 1997. 168–183. – Pál Ferenc, Pessoa Magyarországon. In Palimpszeszt elektronikus folyóirat, www.magyarirodalom.elte.hu /palimpszeszt. 12. szám, 1999. január. – Pál Ferenc, Um século de Eça na Hungria. In Camoes – Revista de Letras e Culturas Lusófonas (Lisboa). Abril-Setembro de 2000, nros. 9-10. 258–266. – Pál Ferenc, Magyar irodalom portugálul. In Magyar irodalmi jelenlét idegen kontextusban. Szeged, Grimm Könyvkiadó, 2003. 184–202. – Pál Ferenc, Fejezet a magyar-portugál kapcsolatok történetéből: a magyar eredet kérdése a XVI. századi portugál lovagregényekben. In A Modern Filológiai Társaság Értesítője. XXI. évf. 1. sz. 2004. február. 8–17. – Pál Ferenc, Megjegyzések báró Kemény Zsigmond Élet és Ábránd című regényének szereplőválasztásához. In A Modern Filológiai Társaság Értesítője. XXIV. évfolyam 2. szám, 2007. június. 8–13. – Rákóczi István szerk., Portugal Hungria. Budapest, Typotex, 1999. 3. Beszélgetés/véleménynyilvánítás egy néhány bekezdés hosszúságú, a nyelvpedagógia tárgyköréhez kapcsolódó portugál nyelvű idézetről. Az idézetek gyűjteménye megtalálható a Portugál Tanszék könyvtárában. A beszélgetéshez – Fischer, Glória (et alt), Didática das Línguas Estrangeiras, Universidade Aberta, Lisboa, 1990 c. művet, – legalább egy portugál nyelvet tanító kurzuskönyv alapos szerkezeti és tartalmi ismeretét ajánljuk. Az ajánlott szakirodalom fellelhetőségéről az ELTE Portugál Tanszékének könyvtárában kaphat felvilágosítást. xxviii. romántanár, román- és nemzetiségiromán-tanár: Hozott pontok (legfeljebb 5 pont): a jelentkezés feltételeként meghatározott oklevél eredménye alapján, jeles (5) minősítésű oklevél = 5 pont, jó (4) minősítésű oklevél = 3 pont, közepes (3) minősítésű oklevél = 1 pont; Szóbeli vizsga (legfeljebb 25 pont):
40
Szenátusi ülés jegyzőkönyve
2013. február 4.
1. A román nyelvű szóbeli vizsga középpontjában a román nyelvű, kb. 2 oldalnyi motivációs levél áll. A motivációs levélben a jelentkező fejtse ki a tanári pálya választásának indokait, a saját leendő pályájával kapcsolatos elképzeléseket, terveket és az esetleges múltbeli pedagógiai vagy neveléssel kapcsolatos, személyesen átélt, értelmezett tapasztalatokat. Ez utóbbiak a személyes életúttól függően lehetnek a BA/BSc képzés során vagy a tanári pályán (iskolában, iskolán kívül) szerzett tapasztalatok. A motivációs levélben megfogalmazott gondolatok kapcsán lezajló beszélgetéssel a jelentkező nyelvi szintjéről is tájékozódni kívánunk. 2. Felvételi beszélgetés, melynek során a jelentkező fejtse ki, hogy sikeres felvételi esetén milyen meggondolásokból kívánja tanulmányait a romántanár, ill. a román- vagy nemzetiségiromán-tanár modulon folytatni, ill. beszámol(hat) korábbi szakos (és egyéb) tanulmányairól, az ezek során elért eredményekről is. A szóbeli felvételi vizsgára való felkészüléshez az alábbi tételsorok, ill. az ajánlott irodalomjegyzékben feltüntetett olvasmányok nyújtanak segítséget. 1. Román és magyar romanisták és elméleteik: Hasdeu, Densususianu, Philippide, Puscariu, Rosetti, Tamás Lajos, Gáldi László, André du Nay. 2. A román szófajok, az egyes szófajokhoz tartozó szavak formai és jelentéstani tulajdonságai. 3. A morfológiai és szintaktikai szószerkezetek. 4. A mondat meghatározása és a mondatok osztályai. 5. A román helyesírás története. 6. A román folklór műfajai (kolinda, ballada, doina, mese, adoma). 7. A régi román irodalom sajátosságai (XVI–XVIII. század). 8. A román romantika és Eminescu. 9. A román irodalom a két világháború között (Rebreanu, Sadoveanu, Eliade, Sebastian, Petrescu, Blecher, Blaga, Arghezi, Bacovia). 10. A román irodalomelmélet és kritika irányzatai (Maiorescu, Manolescu, Calinescu). 11. A román etnogenezis (elméletek, álláspontok). 12. Reformáció, ellenreformáció, ortodox ?reneszánsz”. 13. Fanariotizmus, felvilágosodás romantika, liberalizmus és forradalmak. 14. Románia születése (1866–1918). 15. Románia a 20. században Ajánlott olvasmányok: – Boia, Lucian: Istorie si mit în constiinta româneasca. Humanitas, Bucuresti, 1997. – Calinescu, Geroge: Istoria literaturii române de la origini pâna în prezent. [1941], Editura Fundaziei Culturale Române, Bucuresti, 2002. http://ecartea.com/wpcontent/uploads/2008/01/calinescu-george-istoria-literaturii-romane-cartea.pdf – Coseriu, Eugen: Introducere în lingvistica. Dacia, Cluj-Napoca, 1995. – Dictionar general de stiinte. Stiinte ale limbii. (red. Liliana Ionescu-Ruxandoiu): Editura Stiintifica, Bucuresti, 1997. – Domokos Sámuel: Magyar–román irodalmi találkozások. Gondolat Kiadó, Budapest, 1985. – Irimia, Dumitru: Gramatica limbii române. Polirom, Iasi, 2008. – Manolescu, Nicolae: Istoria critica a literaturii române. vol. 1., Minerva, Bucuresti, 1997. – Miskolczy Ambrus: Eposz és történelem. Lucidus Kiadó, Budapest, 2007. – Szász Zoltán: A románok története. Bereményi Kiadó, Budapest, 1993. xxix. spanyoltanár: Hozott pontok (legfeljebb 5 pont): a jelentkezés feltételeként meghatározott oklevél eredménye alapján, jeles (5) minősítésű oklevél = 5 pont, jó (4) minősítésű oklevél = 3 pont, közepes (3) minősítésű oklevél = 1 pont; Szóbeli vizsga (legfeljebb 25 pont): A. Spanyol nyelvű pályaorientációs beszélgetés. A pályaorientációs beszélgetés első része a jelölt felvételi dokumentumaihoz csatolt spanyol nyelvű, 1-2 oldalas motivációs levél alapján történik. E motivációs levélben a jelentkező fejtse ki a tanári pályával kapcsolatos elképzeléseit, térjen ki nyelvtanulási – esetleges nyelvoktatási – tapasztalataira. A beszélgetés második részében egy szabadon választott, a jelölt által használt, a vizsgára magával hozott spanyol nyelvkönyv bemutatása a feladat, különös tekintettel annak hatékonyságára. B. Országismereti témakörök. Önálló témakifejtés, majd arra épülő beszélgetés az alábbi tételek egyike alapján.
41
Szenátusi ülés jegyzőkönyve
2013. február 4.
1. A mai Spanyolország történelmi és művelődéstörténeti előzményei. 2. A mai Spanyolország földrajzi, politikai, társadalmi és kulturális jellemzői. 3. A mai spanyol nyelv specifikumai Európában és Spanyol-Amerikában. 4. A mai Spanyol-Amerika történelmi és művelődéstörténeti előzményei. 5. A mai Spanyol-Amerika földrajzi, politikai, társadalmi és kulturális jellemzői. 6. Egy spanyol nyelvű szerző bemutatása olvasmányélmény alapján. Ajánlott olvasmányok: – García de Cortázar, F., Breve historia de Espana. Alianza, Madrid, 2004. – González López, E., Historia de la civilización espanola. Las Américas, New York, 1966. – Vázquez, G. – Martínez Díaz, N., Historia de América Latina. SGEL, Madrid, 1990. – López Moreno, C., Espana contemporánea. SGEL, Madrid, 2005. – Chang–Rodríguez, E., Latinoamérica. Su civilización y su cultura. Newbury House Publishers, Rowley, Massachusets, 1983. – Gomez Torrego, Leonardo: Gramática didáctica del espanol. Ediciones SM, Madrid, 2002. – Alvar, C.-Mainer, J-C. Navarro, R.: A spanyol irodalom rövid története, Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest, 2002. – Scholz László: A spanyol-amerikai irodalom rövid története. Gondolat, Budapest, 2005. xxx. szerbtanár, szerb- és nemzetiségiszerb-tanár: Hozott pontok (legfeljebb 5 pont): a jelentkezés feltételeként meghatározott oklevél eredménye alapján, jeles (5) minősítésű oklevél = 5 pont, jó (4) minősítésű oklevél = 3 pont, közepes (3) minősítésű oklevél = 1 pont; Szóbeli vizsga (legfeljebb 25 pont) szerb nyelven. A vizsga részei: 1. Bevezető beszélgetés a motivációs levél alapján. A beszélgetéshez kapcsolódóan tartalmi és nyelvi kérdések is elhangozhatnak (kb. 10 perc). 2. Egy történelmi kontextusba ágyazott szerb irodalomtörténeti korszak bemutatása. A tételek megtekinthetőek a www.btk.elte.hu honlapon: a BA zárószigorlat szerb irodalmi tételsora (kb. 10 perc). 3. Rövid véleménynyilvánítás egy néhány mondatos (előre nem közzétett), a tanulási-tanítási folyamatra vonatkozó állítással kapcsolatban (kb. 5 perc). xxxi. szlováktanár, szlovák- és nemzetiségiszlovák-tanár: Hozott pontok (legfeljebb 5 pont): a jelentkezés feltételeként meghatározott oklevél eredménye alapján, jeles (5) minősítésű oklevél = 5 pont, jó (4) minősítésű oklevél = 3 pont, közepes (3) minősítésű oklevél = 1 pont; Szóbeli vizsga (legfeljebb 25 pont) szlovák nyelven. A vizsga részei: 1. Bevezető beszélgetés a motivációs levél alapján. A beszélgetéshez kapcsolódóan tartalmi és nyelvi kérdések is elhangozhatnak (kb. 10 perc). 2. Egy történelmi kontextusba ágyazott szlovák irodalomtörténeti korszak bemutatása. A tételek megtekinthetőek a www.btk.elte.hu honlapon: a BA zárószigorlat szlovák irodalmi tételsora (kb. 10 perc). 3. Rövid véleménynyilvánítás egy néhány mondatos (előre nem közzétett), a tanulási-tanítási folyamatra vonatkozó állítással kapcsolatban (kb. 5 perc). xxxii. szlovéntanár, szlovén- és nemzetiségiszlovén-tanár: Hozott pontok (legfeljebb 5 pont): a jelentkezés feltételeként meghatározott oklevél eredménye alapján, jeles (5) minősítésű oklevél = 5 pont, jó (4) minősítésű oklevél = 3 pont, közepes (3) minősítésű oklevél = 1 pont; Szóbeli vizsga (legfeljebb 25 pont) szlovén nyelven. A vizsga részei: 1. Bevezető beszélgetés a motivációs levél alapján. A beszélgetéshez kapcsolódóan tar-talmi és nyelvi kérdések is elhangozhatnak (kb. 10 perc). 2. Egy történelmi kontextusba ágyazott szlovén irodalomtörténeti korszak bemutatása. A tételek megtekinthetőek a www.btk.elte.hu honlapon: a BA zárószigorlat szlovén irodalom tételsora. (kb. 10 perc.) 3. Rövid véleménynyilvánítás egy néhány mondatos (előre nem közzétett), a tanulási-tanítási folyamatra vonatkozó állítással kapcsolatban (kb. 5 perc).
42
Szenátusi ülés jegyzőkönyve
2013. február 4.
xxxiii. történelemtanár: Hozott pontok (legfeljebb 5 pont): a jelentkezés feltételeként meghatározott oklevél eredménye alapján, jeles (5) minősítésű oklevél = 5 pont, jó (4) minősítésű oklevél = 3 pont, közepes (3) minősítésű oklevél = 1 pont; Szóbeli vizsga (legfeljebb 25 pont): A szóbeli elbeszélgetés három részből áll: 1. A korábbi történelem szakos tanulmányok áttekintése 2. A hallgató érdeklődési körébe eső korszak releváns kérdéseinek megbeszélése 3. A motivációs levélben foglaltak áttekintése, megbeszélése xxxiv. ukrántanár /ukrán- és nemzetiségi ukrán-tanár: Hozott pontok (legfeljebb 5 pont): a jelentkezés feltételeként meghatározott oklevél eredménye alapján, jeles (5) minősítésű oklevél = 5 pont, jó (4) minősítésű oklevél = 3 pont, közepes (3) minősítésű oklevél = 1 pont; Szóbeli vizsga (legfeljebb 25 pont) ukrán nyelven. A vizsga részei: 1. nyelvi (legfeljebb 9 pont), 2. nyelvészeti (legfeljebb 8 pont) és 3. irodalomtudományi (legfeljebb 8 pont) szóbeli vizsgarész. Követelmények: 1. megegyeznek az alapképzés nyelvi záróvizsga szóbeli részének a követelményeivel (vö: nemzetközi B2 nyelvvizsga, emelt szintű érettségi, megfelelő szintű állami nyelvvizsga – Origo szóbeli tematikája), 2. és 3. megegyeznek a diszciplináris (nem tanár) szakos mesterképzés szóbeli felvételi követelményeivel.” 7. Az FSz. 26. § (8) bekezdés A) pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „26. § (8) (...) [Beküldendő dokumentumok A) minden tanári modul esetében:] a) oklevélmásolat (vagy az erről szóló, a felsőoktatási intézmény által kiállított igazolás), leckekönyvmásolat (vagy ennek az elektronikus tanulmányi nyilvántartási rendszerből származó kivonata) azon képzésekről, amelyek pedagógiai-pszichológiai tanulmányokat is magukban foglaltak, vagy amelyek a szakképzettség választását alapozzák meg (összes oldalról, ahol bejegyzés található), mely tartalmazza a szakdolgozat és a záróvizsga jegyét, valamint (...)” 8. A jelen előterjesztés szerinti módosítás az elfogadását követő napon lép hatályba. Budapest, 2013. február 4.
Dr. Karácsony András s.k rektorhelyettes
43
Szenátusi ülés jegyzőkönyve
2013. február 4.
11. sz. mell. LXI/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer 4. sz. melléklete, a Felvételi Szabályzat Társadalomtudományi Karra vonatkozó fejezete módosításáról
A Társadalomtudományi Kar Kari Tanácsa 2013. január 29. napján tartott ülésén kezdeményezte az ELTE SzMSz II. kötet 4. számú melléklete, a Felvételi Szabályzat Társadalomtudományi Karra vonatkozó része alábbiak módosítását. Az ELTE főtitkára a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendeletben foglaltakra figyelemmel a Kari Tanács által tett módosításokon túl javasolja a Felvételi Szabályzat 33. § b) pontja hatályon kívül helyezését. A főtitkári javaslat az előterjesztésbe beépítésre került. HATÁROZAT 1. A Felvételi Szabályzat 31. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „31. § (2) Szóbeli felvételi vizsga maximum 99 pont. (3) Többletpont maximum 1 pont.” 2. A jelen előterjesztés szerinti módosítás az elfogadását követő napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a Felvételi Szabályzat 33. § b) pontja.
Budapest, 2013. február 4.
Dr. Karácsony András s.k rektorhelyettes
44
Szenátusi ülés jegyzőkönyve
2013. február 4.
12. sz. mell. LXII/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer 4. sz. melléklete, a Felvételi Szabályzat Tanító- és Óvóképző Karra vonatkozó fejezete módosításáról 1. A Felvételi Szabályzat kiegészül az alábbi 28. §-sal és az azt megelőző címmel: „Pontszámítás alapképzésben felsőfokú végzettséggel már rendelkező jelentkező esetében 28. § Alapképzési szakra történő jelentkezés esetén a felsőfokú végzettséggel rendelkező jelentkező a Rendelet 15. § (6) bekezdésében foglaltak szerint választhatja az oklevél minősítése alapján történő pontszámítást. Az oklevél minősítése alapján az alábbi pontszámok szerezhetők: – „Kiváló” oklevél: 200 pont – „Jó” oklevél: 180 pont – „Közepes” oklevél: 150 pont – „Elégséges” oklevél: 80 pont” 2. A jelen előterjesztés szerinti módosítás az elfogadását követő napon lép hatályba. Budapest, 2013. február 4.
Dr. Karácsony András s.k rektorhelyettes
45
Szenátusi ülés jegyzőkönyve
2013. február 4.
13. sz. mell. LXIII/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer 4. sz. melléklete, a Felvételi Szabályzat Természettudományi Karra vonatkozó fejezete módosításáról
A Természettudományi Kar Kari Tanácsa 2013. január 16. napján tartott ülésén megtárgyalta az ELTE SzMSz II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer 4. sz. melléklete Felvételi Szabályzata (a továbbiakban: FSZ) Különös része Karra vonatkozó fejezete alábbiakra figyelemmel javasolja annak elfogadását: A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII.29.) Korm. rendelet már nem különbözteti meg a halmozottan hátrányos helyzetű jelentkezőt a hátrányos helyzetűtől: a 24. § (1) bekezdés a) pontja alapján a hátrányos helyzetű jelentkezők 40 többletpontra jogosultak (korábban a hátrányos helyzetű 20, a halmozottan hátrányos helyzetű 40 többletpontra volt jogosult). Az előnyben részesítés jogcímen adható többletpontok ilyen értelmű megváltozása lehetővé teszi azt, hogy az ELTE módosítsa a Felvételi Szabályzatában a mesterképzésben adható többletpontok rendszerét is, és a mesterszakra való felvételi eljárásban a korábbi differenciált 1 (hátrányos helyzetű) és 2 (halmozottan hátrányos helyzetű) pont helyett a továbbiakban egységesen 2 többletpontot kapjanak a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű jelentkezők is. HATÁROZAT
1) Az FSZ 38. § (4) bekezdés a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „9/B. § (2) Előnyben részesítés jogcímén legfeljebb 6 pont szerezhető egységes kari elvek alapján minden mesterszakon a) A hátrányos helyzetű jelentkező – aki várhatóan a beiratkozás időpontjáig a huszonötödik életévét még nem tölti be, és akit középfokú tanulmányai során családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, vagy állami gondozott volt – minden jelentkezési helyén 2 többletpontra jogosult. (…)" 2) A jelen határozat az elfogadását követő napon lép hatályba. Budapest, 2013. február 4.
Dr. Karácsony András s.k rektorhelyettes
46
Szenátusi ülés jegyzőkönyve
2013. február 4.
14. sz. mell. LXIV/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend 3.f. sz. melléklete, a Természettudományi Kar Szervezeti és Működési Szabályzata módosításáról A Természettudományi Kar Kari Tanácsa 2013. január 16. napján tartott ülésén javaslatot tett a Kar Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: TTK SzMSz) alábbiak szerinti módosítására. A javaslat alapvető indoka az egyetemi szenátusok összetételére vonatkozó új törvényi rendelkezések hatálybalépése, amelyek a kari tanácsok összetételére is kihatással vannak.
HATÁROZAT 1) A TTK SzMSz 25.§ (3) bekezdés g) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép, egyidejűleg kiegészül a következő h) ponttal: „25. § (3) Választás útján tagjai a Kari Tanácsnak az intézetek oktató-kutató tagjai létszámának figyelembe vételével: (…) g) a HÖK által delegált nyolc hallgatói képviselő, akik közül egy a HÖK elnöke, h) a Doktorandusz Önkormányzat által delegált két doktori képzésben részt vevő hallgató.” 2) A TTK SzMSz 26.§ (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „26. § (2) A Kari Tanács választott, a 25.§ a)–f) pontjaiban felsorolt tagjainak mandátuma három évre, a hallgatók és a doktori képzésben részt vevő hallgatók megbízatása egy évre szól.” 3) A jelen határozat az elfogadását követő napon lép hatályba. Budapest, 2013. február 4. Dr. Karácsony András s.k rektorhelyettes
47
Szenátusi ülés jegyzőkönyve
2013. február 4.
15. sz. mell. LXV/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat az ELTE Doktori Szabályzat 9/6. sz. mellékletének, a Természettudományi Kar – kari sajátosságokat tartalmazó – kari szabályzata módosításáról A Matematika Doktori Iskola az Alkalmazott Matematika Doktori Oktatási Programra vonatkozó doktori szigorlati tárgyak melléktárgyainak körét kívánja bővíteni a Mikro- és makrogazdaságtan c. tárggyal a fokozatszerzési eljárásban már résztvevők, ill. arra 2013-ban jelentkezők részére. A Természettudományi Kar Kari Doktori Tanácsa a javaslatot 2012. november 16-i ülésén támogatta. Az Egyetemi Doktori Tanács – tekintettel arra, hogy a módosítás technikai jellegű és a doktori szigorlati tárgyak jegyzékének bővülését eredményezi – 2012. december 13-i ülésén egyhangú nyílt szavazás mellett egyetértett a szabályzatmódosító javaslattal, melyet a Természettudományi Kar Kari Tanácsa 2013. január 17–i ülésén megvitatott és elfogadott. HATÁROZAT Az ELTE Doktori Szabályzat 9/6. sz. mellékletének, a Természettudományi Kar – kari sajátosságokat tartalmazó – kari szabályzata 17. §-ának (A doktori szigorlati tárgyak jegyzékének) a Matematika Doktori Iskola Alkalmazott Matematika doktori program melléktárgyaira vonatkozó szövege az alábbiak szerint módosul (a módosított szöveg félkövér dőlt betűkkel szedve): Matematika Doktori Iskola Alkalmazott matematika programban melléktárgyként választható: 1. Nemparaméteres módszerek; 2. Idősorok statisztikai elemzése; 3. Többdimenziós statisztikai módszerek; 4. Élettartam-adatok elemzése; 5. Valószínűségi mértékek, valószínűségi változók; 6. Független valószínűségi változók összegei; 7. Martingálelmélet; 8. Információelmélet; 9. Markovláncok, Markov-folyamatok; 10. Stacionárius folyamatok; 11. Független növekményű folyamatok; 12. Lineáris programozás; 13. Nemlineáris programozás; 14. Sztochasztikus programozás; 15. Döntéselmélet; 16. Poliéderes kombinatorika; 17. Kombinatorikus algoritmusok; 18. Kombinatorikus optimalizálási struktúrák; 19. Egészértékű programozás; 20. Ütemezéselmélet és termelésirányítás; 21. Approximációs algoritmusok; 22. Lineáris algebrai egyenletrendszerek numerikus megoldása; 23. Interpoláció, függvények közelítése; 24. Nemlineáris egyenletek és egyenletrendszerek megoldása; 25. Közönséges differenciálegyenletek kezdetiértékfeladatának numerikus megoldása; 26. Közönséges differenciálegyenletek peremértékfeladatának numerikus megoldása; 27. Elliptikus típusú parciális differenciálegyenletek peremérték feladatának numerikus megoldása; 28. Parabolikus típusú parciális differenciálegyenletek numerikus megoldása; 29. Fizikai alkalmazások, numerikus modellezés; 30. Közönséges differenciálegyenletek klasszikus elmélete; 31. Dinamikai rendszerek; 32. Bifurkáció elmélet, káosz; 33. Operátor félcsoportok és alkalmazásaik differenciálegyenletekre; 34. Disztribucióelméleti alapfogalmak; 35. Szoboljev-terek; 36. Lineáris elliptikus egyenletekre vonatkozó peremérték feladatok; 37. Kezdeti-peremérték feladatok lineáris hiperbolikus és parabolikus; 38. Nemlineáris elliptikus egyenletek; 39. Nemlineáris parabolikus egyenletek; 40.A funkcionálanalízis néhány alapfogalma és tétele; 41. Korlátos lineáris operátorok Hilbert-térben; 42. Lineáris operátoregyenletek megoldhatósága Hilbert-térben; 43. Nem korlátos lineáris operátorok Hilbert-térben; 44. Nemlineáris funkcionálanalízis; 45. Közelítő módszerek a funkcionálanalízisben; 46. Topológikus vektorterek, Banach-algebrák, harmonikus analízis; 47. Mikro- és makrogazdaságtan. Megjegyzés: Olyan melléktárgy nem vehető fel, amely a választott főtárgy része. Budapest, 2013. február 4. Dr. Karácsony András s.k rektorhelyettes
48
Szenátusi ülés jegyzőkönyve
2013. február 4.
16. sz. mell. LXVIII/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Alapszabálya módosításának jóváhagyásáról Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzatának elnöke kérte, hogy a Szenátus a soron következő ülésén tűzze napirendre az EHÖK Alapszabály módosításának jóváhagyását. Az Alapszabály nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely ellentétes lenne akár jogszabállyal, akár egyetemi szabályzattal.
HATÁROZAT A Szenátus jóváhagyja az ELTE EHÖK Alapszabályának módosítását a melléklet szerinti tartalommal.
Budapest, 2013. február 4.
Dr. Karácsony András s.k rektorhelyettes
49
Szenátusi ülés jegyzőkönyve
2013. február 4.
17. sz. mell.
LXIX/2013. (II. 4.) Szen. sz. határozat az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Alapszabálya Pedagógiai és Pszichológiai Kar Hallgatói Részönkormányzatra vonatkozó melléklete módosításának jóváhagyásáról
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzatának elnöke kérte, hogy a Szenátus a soron következő ülésén tűzze napirendre az EHÖK Alapszabály mellékletének, a Pedagógiai és Pszichológiai Kar Hallgatói Önkormányzat Alapszabálya módosításának jóváhagyását. Az Alapszabály nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely ellentétes lenne akár jogszabállyal, akár egyetemi szabályzattal.
HATÁROZAT A Szenátus jóváhagyja az ELTE EHÖK Alapszabályának mellékletét képező PPK HÖK Alapszabály módosítását a melléklet szerinti tartalommal.
Budapest, 2013. február 4.
Dr. Karácsony András s.k rektorhelyettes
50