Az erkölcs fogalma
Az erkölcsi nevelés – Neveléselmélet – dr. Péter Lilla
[email protected]
Az erkölcs Társadalmi kategória: vagyis az emberek közti kapcsolatokat egy adott idıben, térben és szociális kontextusban tükrözi. Az erkölcsi szabályok idıszakonként, társadalmanként változnak; Vannak bizonyos örökérvényő erkölcsi normák (pl. az élet védelme, a családi összetartozás)
Viszonykategória: mivel az egyéneknek elsısorban nem a társadalmi valósággal való kapcsolatát, hanem szociális és interperszonális kapcsolatrendszerét öleli fel.
Az erkölcs olyan társadalmi tudatforma, amely magában foglalja és elıírja a magatartás azon elemeit, normáit és szabályait, amelyek az egyénnek a társadalomhoz, más emberekhez és önmagához való viszonyát szabályozzák (Nicola – Farcas, 1995). Görög eredető ‘ethosz’ szóból származik, eredeti jelentése erı, erély, erény. „Erkölcs nélkül nincs ember” – Seneca
Az erkölcs mindig kettıs jellegő, mivel egyidıben tükrözi: Az emberek közti konkrét viszonyokat, úgy, ahogy ezek a konkrét viselkedésben és szituációkban megmutatkoznak; – leíró jelleg – A viszonyok eszményi képét, vagyis azt, ahogyan ezeknek a kapcsolatoknak meg kellene valósulniuk; – normatív jelleg –
Az erkölcsi nevelés lényege a személyiség erkölcsi arculatának a kialakítása, az egyén erkölcsi alannyá fejlesztése; átfogó jellegő, több mint egy nevelés terület, mivel az egész nevelési folyamat erkölcsi nevelésként is értelmezhetı (Bábosik, 1999; Hoffmann, 2003); az egyént és a közösséget képessé teszi az erkölcsi tökéletesedésre;
A képessé tétel: az erkölcsi alannyá alakítást, az erkölcsi autonómiához való hozzásegítést jelenti, a „pedagógiai nagykorúság elérésének lehetıvé tétele” (Hoffmann, 2003). Konstruktív életvezetés kialakítása (Bábosik,1999); Az erkölcsi fejlıdés vonatozásában nincsenek kész genetikai programok, a szőkebb és tágabb környezeti hatások játszanak szerepet;
1
Az erkölcsi nevelés tartalma
Az erkölcsi értékek – két felfogás
Az erkölcsi nevelés tartalma a következı fogalmakban konkretizálódik:
ÉRTÉKRELATIVIZMUS A nevelésben nem határozható meg olyan értékstruktúra, amely valamennyi nevelt igényeinek megfelelı lenne; Az egyéni értékrend kialakulásában a családi nevelésnek van szerepe;
1. Erkölcsi eszmény: az erkölcsi tökéletesség képe, egy modell formájában erkölcsi értékeket sőrít magába; 2. Erkölcsi értékek: olyan kulturális alapelvek, amelyek kifejezik, hogy egy adott társadalomban mit tartanak jónak, követendınek, rossznak vagy elutasítandónak. Vannak-e, és melyek az emberi léthez kötıdı alapvetı értékek?
Az iskola a tanuló értékrendjén nem feltétlenül tud változtatni;
ÉRTÉKEK SZÜKSÉGESSÉGE Fontos a nevelésben Létezik és leírható olyan értékstruktúra, amely relatív idıtálló (kulturális eltérések, alapértékek), a nevelés számára jól értelmezhetı; A nevelésben a célrendszer pontos körülhatárolása éppen az értékek alapján;
3. Az erkölcsi szabályok kötelességekre, tiltásokra és megengedésekre vonatkozó elıírások. konkrét erkölcsi helyzetek érintenek; az erkölcsi eszménynek, értékeknek megfelelı viselkedési követelményeket határoznak meg; az erkölcsi normák révén válik egy társadalom mőködıképessé, mivel ezek be nem tartása erısebb vagy gyengébb büntetést von maga után. Kultúrfüggıek, történetileg meghatározottak.
Az erkölcsi nevelés alapelvei Olyan követelmények, amelyek az erkölcsi alakítás és fejlesztés folyamatában érvényesülnek, és az egész nevelés folyamatot áthatják. A pedagógusnak tudatosítania kell ezeket a követelményeket, és a konkrét nevelési szituációknak megfelelıen kell érvényesítenie a nevelés folyamatában.
AZ ERKÖLCSI NEVELÉS ALAPELVEI
1. Az erkölcsi nevelés aktív jellegének elve A nevelıhatások eredményessége az általa kiváltott gyermeki aktivitás mértékétıl is függ; A nevelıi ráhatások közül azok idéznek majd elı változást, amelyek tanulói cselekvést, tevékenykedést váltanak ki; A gyermek élettapasztalatának a felhasználása, konkrét tevékenységek kiprovokálása, a tanulók tevékenységekbe való bevonása tapasztalatszerzés céljából;
2
Mit jelent a gyermeki aktivitás ? Szófogadást, engedelmességet? Nem szófogadást, engedelmességet jelent, bár elvárjuk a gyermektıl a normáknak megfelelı viselkedést.
Hanem gyermek külsı ingerekre való reagálását, amely személyes attitődöt is magában foglal; Lehetıséget kell adni az egyéni véleménye kinyilvánítására, az indoklásra, döntések meghozatalára; Figyelembe kell vennünk az egyéni és életkori sajátosságokat is.
2. Az indirekt ráhatások elve A tanulóközösség egy szociális keret, amelyben az erkölcsi nevelés megvalósul. A tanulóközösség pszichoszociális légkörének erıs nevelési lehetıségei vannak, amellyel a pedagógusnak kell tudni élni. A tanulóközösség/gyermekcsoport a gyermek életében többféle funkciót tölt be: Tapasztalatszerzési közeg, amelyben a gyermek a közösségi együttélésrıl szerez tapasztalatot: kölcsönös együttmőködési, segítségnyújtási, versengési viszonyhálózat, alá- és fölérendeltségi viszonyok, önállósági és függıségi helyzetek megtapasztalása; Nevelési közeg, nevelési tényezı, mivel a nevelıhatások nemcsak a közösségre, hanem a közösségen keresztül az egyes gyerekre is hatnak.
Hermann Alice: Nevelés a jövınek Összehasonlítja a szülık „jó gyermek” fogalmát azzal a képpel, amilyennek a szülık látni szeretnék gyermekeiket felnıttként; A „jó gyermek”: szófogadó, csendes, nem követelızı, felnıtteket nem zavaró. Az érvényesülı felnıtt: szorgalmas, bát0or, tevékeny, akaraterıs, akaratának érvényt tud szerezni. Hogyan lehetséges ez? A gyermeki aktivitás jelentısége nem elhanyagolható, csakis sikeres és kevésbé sikeres tevékenységek közben lehetséges.
3. A gyermek iránti igényesség és tisztelet egybekapcsolásának elve egyik legalapvetıbb követelmény minden nevelési helyzetben (fejlıdésben levı személyiség); Mit jelent az igényesség? elvárásaink vannak a gyermekkel szemben; minél nagyobbak az elvárásaink (ésszerő határokon belül), annál inkább érzi, hogy törıdünk vele, hogy bízunk a fejlıdésében; káros az igénytelenség, a következetlenség (pl. vannak elvárásaink, de nem követjük nyomon azok teljesítését);
3. A gyermek iránti igényesség és tisztelet egybekapcsolásának elve
3. A gyermek iránti igényesség és tisztelet egybekapcsolásának elve
Mit jelent a tisztelet?
igényesség+tisztelet+érzelmi telítettség Miért fontos az érzelmi telítettség? a gyermek morális fejlıdésnek alapja az érzelem; egészséges erkölcs nem jöhet létre megfelelı érzelmi telítettség nélkül (a gyermeknek éreznie kell nevelıje szeretetét); A szeretet és a félelem kapcsolata segíti elı a morális értékek beépülését a szocializáció folyamatában (Popper, 1996);
minden gyermek egy fejlıdésben levı személyiség, akinek értéke elsısorban egyediségében rejlik; A nevelıi ráhatások során nem szabad a gyermeket megalázni, letörni, demoralizálni, fenyegetni, bántalmazni; A tanulókkal szembeni feltétel nélküli elfogadás (Sallai, 1994): olyan pozitív érzelmi odafordulás a tanuló/gyermek felé, amely nem a tulajdonságainak és viselkedésének szól, hanem önmagában a gyermeki személyiségnek. A gyermek minél inkább érzi, hogy elfogadjuk, annál inkább lesz képes hibás magatartásának a megváltoztatására.
Szeretet: kölcsönös érzelmi kapcsolat, biztonság, jó közérzet Félelem: az érzelmi kötıdés elvesztésétıl.
3
3. A gyermek iránti igényesség és tisztelet egybekapcsolásának elve Az igényesség és tisztelet együttesen, összekapcsolódva és arányosan kell megjelenjen; Ha valamelyikre túl nagy hangsúly helyezıdik, akkor az szélsıséges magatartáshoz vezet; az igényesség eltúlzása: túlzott elvárások, kényszerítés, állandó szankciók, fenyegetések. a tisztelet eltúlzása: a követelmények hiánya, azoknak a gyermek igényeihez való igazítása, a betartás laza nyomon követése.
Konkrét pedagógiai szituációkban az igényesség és bizalom közti egyensúly megtalálása pedagógiai tapintatra utal;
5. A bátorítás elve A bátorító pedagógia kiindulópontja: a nevelési szituációkban nehézséget okozó gyermeknek magának is nehézségei vannak; A gyermek helytelen magatartásának a hátterében sok minden állhat (pl. folyamatos kudarcok érik, a pedagógustól való függetlenségét akarja bizonyítani, nem hiszi el magáról, hogy sikeres lehet).
A nevelı ne sértett ember módjára viselkedjen, hanem higgadtsággal reagáljon (szaktudás, önismeret, fantázia), a gyermek érdekeit tartsa szem elıtt;
Milyen a bátorító pedagógus? türelmes, kivár az önállóságot hangsúlyozza aktívan figyel elérhetı, ha segíteni kell elfogadja a gyermek döntéseit arra biztatja a gyermeket, hogy új ötleteket próbáljon ki bátorítja a játékosságot a tévedésekben a tanulást látja nyitott kérdéseket használ együtt találgat a gyerekekkel valódi érdeklıdést mutat nem ítél gyorsan optimista az eredményt, a teljesítményt illetıen (R. Fisher, 2002).
4. A pozitív tulajdonságokra támaszkodás elve A pedagógusnak abból a feltételezésbıl kell kiindulnia, hogy nem létezik olyan gyermeki személyiség, aki ne rendelkezne pozitív tulajdonságokkal (értelmi, érzelmi, képességbeli téren); Minden gyermek esetében fel kell tárni ezeket az elınyös tulajdonságokat, és ezekre építve kell a negatív tulajdonságok, magatartásformák semlegesítésére törekedni; A negatív tulajdonságokra való folytonos és közvetlen ráhatás (büntetés, megszégyenítés, fenyegetés) nem vezet ezeknek a kiküszöböléséhez, sıt számos esetben még jobban megerısödnek, halmozódnak a negatív megnyilvánulások.
Hogyan bátoríthat a pedagógus? Nevelési stílusa inkább demokratikus, mint autoriter; Nevelési módszerek alkalmazásakor amennyire csak lehetséges kerüli a negatív megerısítést (dorgálás, szidás, fenyegetés, büntetés), és elıtérbe helyezi a pozitív megerısítést (biztatás, dicséret) megcélzó módszereket; Nemcsak egyénenként bátorít, hanem az osztály légkörét is bátorítóvá alakítja, A nevelı bízik a gyermekben, hisz a képességeiben, elismerést mutat az igyekezet, a megfelelı magatartás iránt; A nevelı elnyeri a gyermek bizalmát, de nem a követelmények feladásával.
6. Az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételének elve A nevelıi ráhatások megszervezésében, a követelményeket a gyermek erkölcsi tapasztalatához, életkorához (értelmi, képességbeli, érzelmi szint) kell igazítani; A gyermeki személyiség fejlıdésének egy sajátos üteme van, amelyet felgyorsítani nem lehet, nem érdemes (mesterkélt magatartás, a motiváltság csökkenése); Az egyéni és életkori sajátosságokat a követelmények megfogalmazásánál, a módszerek és eljárások kiválasztásánál, a kiválasztott tartalmaknál egyaránt figyelembe kell venni.
4
7. A folytonosság, egységesség és következetesség elve
7. A folytonosság, egységesség és következetesség elve
FOLYTONOSSÁG
EGYSÉGESSÉG a gyermekkel szembeni elvárásokra és követelményekre vonatkozik;
A nevelıi ráhatások idıbeli megszakításának a hiányára vonatkozik; A gyermek erkölcsi fejlıdése egy hosszabb folyamat, amely a követelmények folyamatos megfogalmazását és fokozatos adagolását, a teljesítés nyomon követését igényli; Lehetetlenné válna valamely erkölcsi tulajdonság alakítása, ha arra vonatkozó követelményeink nem lennének folyamatosak (pl. ha bizonyos idıszakokban elvárnánk a pontosságot, máskor meg nagyvonalúan figyelmen kívül hagynánk).
Fontos a követelmények fokozatos adagolása, a gyermek életkori és egyéni sajátosságaihoz szabott ütem biztosítása.
a pedagógusnak minden gyermekkel szemben ugyanazokat a követelményeket kell érvényesítenie, nem engedheti meg magának, hogy szubjektív tényezık befolyásolják ebben; A nevelıközösség minden tagjának hasonló követelményekkel kellene a gyerekek irányába fordulnia; A különbözı nevelıi közegek elvárásainak a konvergenciájában is meg kellene nyilvánulnia (család, iskola, óvoda).
7. A folytonosság, egységesség és következetesség elve KÖVETKEZETESSÉG
a követelmények betartásával szembeni határozottságot, ill. a nevelıi elvárások, a tanulói cselekvések, magatartásformák, a nevelıi értékelés közti összhangot jelenti. Ebbıl a szempontból megengedhetetlen a nevelı szeszélyes magatartása (pl. ha
A nevelési gyakorlatban ezek az elvek összefonódva fejtik ki hatásukat; Ezért valamelyik betartásakor, mások is érvényesülhetnek, vagy valamelyik elhanyagolásokat, egy másik érvényesülését is megakadályozhatjuk.
ugyanazt a vétséget egyszer bünteti, máskor figyelmen kívül hagyja, vagy egyik gyereknél bünteti, a másiknál nem is veszi észre stb.)
Köszönöm a figyelmet!
5
