Az energetikai, műszaki képzés és tájékoztatás helyzete

Az energetikai, műszaki képzés és tájékoztatás helyzete Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet

Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala, 2009. június 10. Magyar Energetikusok Kerekasztala, 2009.06.10.

Dr. ASZÓDI Attila, BME NTI

1

Bevezetés • • • •

g, kg, t, kt, Mt, Gt W, kW, MW, GW, TW J, kJ, MJ, GJ, TJ, PJ kW  kWh

• Az energetika számos műszaki terület együttműködését igényli, önmagában is interdiszciplináris. • Az energetika, az energiapolitika, a klímavédelem és az ellátásbiztonság sokakat érdekel (politika, szakma, közvélemény), de többen beszélnek róla, mint ahányan értenek is hozzá. • Felmerül – jogosan – a társadalmi vita igénye. Magyar Energetikusok Kerekasztala, 2009.06.10.


2

Forrás: Nobuo Tanaka, Executive Director, International Energy Agency, G8 Environment Ministers Meeting, 22 April 2009, Siracusa

Magyar Energetikusok Kerekasztala, 2009.06.10.


3

A fizikatanítás eredményessége a közoktatásban • Mérnöki szakokon alapvető követelmény a fizika alkalmazásszintű, jó ismerete • Természettudományos képzési területen dolgozó egyetemi oktatók benyomása az elmúlt években: a frissen beiratkozott hallgatók fizika és matematika tudása lényegesen elmarad a korábban megszokott szinttől. • Kézenfekvő „magyarázat”: felsőoktatásba jelentkezők száma folyamatosan csökken  növekszik a gyengébb tudású hallgatók bejutásának esélye.



4

Objektív vizsgálat a beiratkozó hallgatók felkészültségének felmérésére • Magyar Rektori Konferencia kezdeményezése (2008): felmérő dolgozat több műszaki felsőoktatási intézményben (egyelőre csak fizikából, később matematikából és kémiából is) • Indokok, remélt előnyök: – figyelemfelhívás az oktatási kormányzat felé a közoktatásban jelentkező negatív tendenciákról, – a felsőoktatási intézmények megismerhetik a felvett hallgatók valós tudásszintjét.

• Háttér: – műszaki területen a piaci kereslet jóval meghaladja a jelenlegi diplomás kibocsátást, – az oktatáspolitika deklarált célja a műszaki-természettudományos képzés kiemelt támogatása. Magyar Energetikusok Kerekasztala, 2009.06.10.


5

A felmérő dolgozat • Elsősorban a középiskolai tudásanyag meglétét vizsgálta (nem PISA-szemléletű felmérés) • Különböző szintű és jellegű feladatok (teszt, indoklás, vizsgálati módszer, számítás) • Elérhető maximális pontszám: 50 • 6 oktatási intézményben 1324 beiratkozó diák írta meg a dolgozatot a regisztrációs héten • • • • • •

BME Természettudományi Kar BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Debreceni Egyetem Műszaki Kar Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Kecskeméti Főiskola GAMF Kar Nyíregyházi Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Főiskolai Kar

• Ebből 142 fő a BME TTK és az ELTE TTK fizika BSc szakjaira jelentkezett (közülük került ki a tanulmányi versenyeken résztvevők zöme) Forrás: Radnóti K., ELTE, Pipek J., BME, 2008 Magyar Energetikusok Kerekasztala, 2009.06.10.


6

Eredmények

• Gyengén sikerült (teljesítési átlag: 30%). • A hallgatók 83%-a (!) nem érte el az 50%-ot  várható, hogy ők nem tudják teljesíteni az első félévet sem. • Poisson-eloszlás  a 6-10 pont valószínűleg a szerencsének köszönhető. Magyar Energetikusok Kerekasztala, 2009.06.10.


Forrás: Radnóti K., ELTE, Pipek J., BME, 2008 7

Az érettségi szintjének összefüggése a teljesítési aránnyal A fizikából érettségizettek aránya az 1324 főből


Az érettségi és a dolgozatok teljesítési szintje közötti összefüggés



Az érettségi szintjének összefüggése a teljesítési aránnyal




A dolgozatok eredményei a felvételi pontszámok tükrében

• Alacsony felvételi pontszámú hallgatónak nincs esélye elfogadható szintű dolgozatot írni. • Megmutatkoznak a felvételi rendszer visszásságai: – a pontszámok kialakításának minden résztvevője egy irányban érdekelt, – tarthatatlan a minimális ponthatár alacsony szintje. Magyar Energetikusok Kerekasztala, 2009.06.10.



Összefoglaló adatok, következtetések • Ma a jelentkezők 74%-a bejut a nappali alapképzésekbe, míg 2004ben csak 57%  nehezednek az egyetemek válogatási körülményei  romlik az átlaghallgató felkészültsége. • A felmérés egyéb okokra is rámutat: – a közoktatás „jó” és „kiváló” mércéje nem felel meg a felsőoktatás elvárásainak (az érettségi és felvételi pontok kiszámítása nem tükrözi megfelelően a hallgatók tudását), – a közoktatás során a diákok nem kapnak kellő felkészítést arra, hogy felsőoktatási tanulmányaikat eredményesen elkezdhessék.

• Okok, háttér: – A fizika (és egyéb természettudományi tárgyak) közoktatásbeli óraszámának csökkenése a „modernizációs” folyamatok során – A természettudományi, műszaki pályák nem vonzóak a fiatalok számára, a gazdasági pályák anyagilag jóval gyorsabb előrehaladást ígérnek.




Összefoglaló adatok, következtetések • Kiút: az alap és középfokú természettudományos képzés átalakítása • Az átalakítás és annak hatása lassú folyamat  átmeneti stratégiára van szükség. A felsőoktatási intézmények kétféle stratégiája: – „pragmatikus” megközelítés: a középiskolából kimaradt ismereteket egyetemi anyagként fogja fel, aminek az oktatását a BSc képzésekbe be kell építeni. – „színvonalőrző” stratégia: a tudásbeli hiányosságok pótlása nem tekinthető „egyetemi” oktatásnak, ezt a BSc tananyagoktól független, felzárkóztató kurzusokon kell elvégezni. (Ehhez pótlólagos anyagi források szükségesek.) Magyar Energetikusok Kerekasztala, 2009.06.10.


12

Tendenciák az alap és középfokú természettudományos képzésben • Az oktatási kormányzat törekvése: lehetővé tenni és ösztönözni a természettudományos tárgyak (fizika, kémia, biológia) összevont tantárgyként (természettudomány) történő oktatását. – Az integrált tantárgy bevezetése ugyan nem kötelező, de az iskolák pénzt kapnak érte. – Az integrált oktatás külföldön is ismert: az USA-ban és Európában: science, science for public understanding néven futnak ilyen kurzusok, – DE Európában 27 ország közül mindössze ötben tanítják összevontan a természettudományt, öt országban pedig vannak ilyen választható kurzusok, jellemzően a 7-10. évfolyamon.



13

Tendenciák az alap és középfokú természettudományos képzésben • A természettudományos képzés terén mutatkozó hiányosságokat ugyanakkor mind többen felismerik, a téma országos üggyé vált. • Az elmúlt félévben foglalkozott a témával és ajánlásokat fogalmazott meg: – az Országos Köznevelési Tanácsnak (OKNT) a kérdéskörrel foglalkozó bizottsága, – a Magyar Tudományos Akadémia, – a hazai Természettudományi Karok Dékáni Kollégiuma, – a Magyar Rektori Konferencia Műszaki Tudományok Bizottsága, – konferencia volt Debrecenben.



14

Állásfoglalások az integrált természettudományos képzés bevezetése ellen



15

A legfontosabb ajánlások • A természettudományos tárgyak óraszámának növelése a középiskolában, reálosztályok bevezetése. Több kísérlet, gyakorlati oktatás. • A matematika mellett még egy természettudományos tárgyból (biológia, fizika, földrajz vagy kémia) érettségi vizsga előírása. • Az emeltszintű érettségi megkövetelése az egyetemi felvételhez. • A biológia, fizika, földrajz, kémia tanári pályák népszerűsítése, ösztöndíjak bevezetése. Magyar Energetikusok Kerekasztala, 2009.06.10.


16

Felsőfokú műszaki végzettségűek iránti igény az energetikában Egy felmérés eredményei



17

KÉRDŐÍV ENERGETIKAI SZAKEMBER IGÉNYEK FELMÉRÉSÉRE 1 A társaság, intézet neve:

11 A következő hallgatói támogatási formák közül melyeket látja a legcélravezetőbbnek vagy legelfogadhatóbbnak?

Kérdőív 2006-ban

Postacíme: A kitöltő neve, beosztása: A kitöltő e-mail címe, telefonszáma: 2 A társaságnál foglalkoztatott munkaerő összlétszáma:

fő

3 Az Önöknél alkalmazott felsőfokú műszaki végzettségű (okleveles mérnök, üzemmérnök) dolgozók összetétele kor szerint:

…….. 20-40 év között

4 Az Önöknél alkalmazott felsőfokú műszaki végzettségű dolgozók öszszetétele szakterület szerint:

vegyészmérnök

…….. 40-50 év között …….. 50 év felett

villamosmérnök

egyéb:

fő

fő

fő

fő

fő

fő

fő

fő

………..

6 Tíz éven belül nyugdíjba vonuló diplomások száma (4. sorból): 7 A következő 10 évben előreláthatólag hány felsőfokú műszaki végzettségű dolgozót kívánnak alkalmazni (nyugdíjba vonulók pótlására, tevékenységbővítés vagy egyéb ok miatt)?

energetikai mérnök gépészmérnök villamos mérnök vegyészmérnök egyéb:………………….

8 Kívánja-e a társaság mérnökeit  energetikai irányú továbbképzésben igen részesíteni?

közvetlen ösztöndíj-szerződés a hallgatóval alapítványon keresztüli támogatás szakdolgozat és diplomaterv szakmai vezetése szakmai gyakorlat szervezése üzemlátogatások szervezése részvétel tantervek, tananyagok kidolgozásában jegyzetírás segítése hallgatók szakmai konferencián való részvételének támogatása  egyéb ……………………….

11 Tervezi-e a társaság a felsőoktatási  intézmények bevonását kutatás- igen fejlesztési feladataiba?

 megbízás keretében  közös pályázatok keretében

 nem

gépészmérnök

5 Ebből speciális energetikai, atomerőművi (szakmérnöki) továbbképzésben részesültek:

       

fő

12 Az Önök által a szakképzési hozzájárulás vagy az innovációs alap terhére fizetett felsőfokú  igen intézményi támogatásban megjelenik-e az energetikai felsőfokú szakembereket képző  nem intézmények hangsúlyosabb támogatása? 13 Tervezik-e a jövőben az innovációs járulék és a Innovációs járulék esetében szakképzési hozzájárulás célzott felhasználását az  igen energetikai és atomenergetikai képzőhelyek  nem támogatására? Szakképzési hozzájárulás esetében

BSc

MSc

……. ……. ……. …… ……

…… …… …… …… ……

 igen  nem 14 Egyéb javaslat, megjegyz és

 általános szakirányú továbbképzés keretében  társaságuk számára szervezett speciális képzés keretében

 nem 9 Az Ön társasága, intézete közvetlenül vagy közvet-  igen ve érdekelt-e abban, hogy a műszaki felsőoktatás, s ezen belül az energetikai iparág számára szükséges  nem szakemberképzés fennmaradjon, fejlődjön? 10 Az Önök társasága, intézete ennek érdekében tudja-  igen e, szándékozik-e támogatni a szakemberképzést?  nem


A kitöltött kérdőíveket kérjük, szíveskedjenek 2006. június 23-ig visszaküldeni a következő címre: Dr. Aszódi Attila, az MTA Energetikai Bizottság elnöke 1111 Budapest, Műegyetem rkp 9. R.317. Tel: 06-1-463-2523 Fax: 06-1-463-1954


18

Válaszadó társaságok dolgozói létszáma Munkaerő összlétszáma

1

10

Felsőfokú műszaki végzettségűek létszáma

100

1000

10000

MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. Paksi Atomerőmű Zrt. Mátrai Erőmű Zrt. Vértesi Erőmű Zrt. Fővárosi Gázművek Rt. Siemens Erőműtechnikai Kft. Magyar Villamos Művek Zrt. EL&ME Irányítástechnikai Kft. EGI Energiagazdálkodási Rt. ETV-ERŐTERV Zrt. DC. Gépszer Kft. Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kht. Tatabánya Erőmű Kft. Budapesti Kutatóreaktor Műszerközpont Országos Atomenergia Hivatal Partner Betonelemgyártó és Fémipari Kft. PROTECTA Elektronikai Kft. Paksi Atomerőmű Zrt. Biztonsági Főosztály MIRROTRON Kft. Konkoly és Kis Mérnöki Iroda Kft. VEIKI Zrt. Atomerőművi Divízió SOM System Mérnöki Iroda Kft. ESS-Magyarország Kht.



19

Felsőfokú műszaki végzettségűek létszáma 1

10

100

1000

1797

MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.

720

Paksi Atomerőmű Zrt.

279

Mátrai Erőmű Zrt.

166 165 118 116 102 96 88

Fővárosi Gázművek Rt. ETV-ERŐTERV Zrt. EGI Energiagazdálkodási Rt. Siemens Erőműtechnikai Kft. Vértesi Erőmű Zrt. Magyar Villamos Művek Zrt. EL&ME Irányítástechnikai Kft.

56

Országos Atomenergia Hivatal

32

Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kht.

24 24 20 17

PROTECTA Elektronikai Kft. Paksi Atomerőmű Zrt. Biztonsági Főosztály MIRROTRON Kft. Konkoly és Kis Mérnöki Iroda Kft.

13 12 10 9

Budapesti Kutatóreaktor Műszerközpont VEIKI Zrt. Atomerőművi Divízió Tatabánya Erőmű Kft. SOM System Mérnöki Iroda Kft.

7

DC. Gépszer Kft. Partner Betonelemgyártó és Fémipari Kft. ESS-Magyarország Kht.


10000

5 5


20

Felsőfokú műszaki végzettségűek megoszlása szakterület szerint • A felmérésben szereplő összes alkalmazott: 16707 fő • Felsőfokú műszaki végzettségű: 3881 fő Ebből: – gépészmérnök: 22,6 % – villamosmérnök: 12,6 % – vegyészmérnök: 11,7 % – egyéb (fizikus, informatikus, környezetmérnök, bányamérnök, olajipari mérnök, építőmérnök, stb.): 53,1 %



21

Energetikai továbbképzés • A felsőfokú műszaki végzettségűek közül speciális energetikai, atomerőművi (szakmérnöki) továbbképzésben részesültek aránya:

11 % (meglepően alacsony érték)



22

Felsőfokú műszaki végzettségűek megoszlása életkor szerint 50%

45%

40%

29%

30%

25%

20%

10%

0% 40 év alatt


40-50 év között


50 év felett

23

Várható nyugdíjba vonulás • A felsőfokú műszaki végzettségűek közül 10 éven belül várhatóan nyugdíjba vonulók

létszáma: aránya:


1040 fő 26,8 %


24

10 éven belül nyugdíjba vonulók létszámaránya 0%

10%

20%

30%

40%

50%

Fővárosi Gázművek Rt.

60%

49%


44%

Paksi Atomerőmű Zrt. Biztonsági Főosztály

42%

VEIKI Zrt. Atomerőművi Divízió

42%

Tatabánya Erőmű Kft.

40%

ESS-Magyarország Kht.

40%

EL&ME Irányítástechnikai Kft.

40%

Magyar Villamos Művek Zrt.

40%

Országos Atomenergia Hivatal

39%

PROTECTA Elektronikai Kft.

33%

Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kht.

31% 29%

DC. Gépszer Kft. Budapesti Kutatóreaktor Műszerközpont

23%

EGI Energiagazdálkodási Rt.

21%


21%

MIRROTRON Kft.

20%

Vértesi Erőmű Zrt.

19%

Siemens Erőműtechnikai Kft.

18%


13%

ETV-ERŐTERV Zrt.

7%

Partner Betonelemgyártó és Fémipari Kft.

0%

Konkoly és Kis Mérnöki Iroda Kft.

0%

SOM System Mérnöki Iroda Kft.

0%



25

Új diplomások iránti igény • Az elkövetkezendő 10 évben várhatóan alkalmazni kívánt műszaki felsőfokú végzettségűek (BSc + MSc) száma:

~ 1120 fő (1040 fő megy nyugdíjba) • Ebből

BSc: ~ 570 fő (51 %) MSc: ~ 550 fő (49 %)



26

Az alkalmazni kívánt felsőfokú műszaki végzettségűek szakterületi megoszlása BSc • • • •

Energetikai mérnök Gépészmérnök Villamosmérnök Vegyészmérnök

MSc

Együtt

69 148 111 77

75 131 110 61

144 279 221 138

• Egyéb

161

176

337

• Összesen

566

553

1119

(informatikus, fizikus, mérnök-fizikus, környezetmérnök, építőmérnök, stb.)



27

Az alkalmazni kívánt felsőfokú műszaki végzettségűek szakterületi megoszlása (teljes igényhez viszonyítva) 18% 16%

BSc

MSc

14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% Energetikai mérnök

Gépészmérnök


Villamosmérnök


Vegyészmérnök

Egyéb

28

Legnagyobb igények 0

50

100

150

200


70 55

Fővárosi Gázművek Rt.


400

180


Siemens Erőműtechnikai Kft.

350

200


Magyar Villamos Művek Zrt.

300

350

ESS-Magyarország Kht.

EL&ME Irányítástechnikai Kft.

250

50 38 34


29

Összefoglalás • Komoly kihívások a társadalmunk előtt, amelyek az energetikát is érintik, új megoldásokat, új megközelítéseket igényelnek. • A fiatalok felkészültségi szintjének változása az energetikai cégek munkavállalóinál is jelentkezni fog. • A helyzet javításában szükséges az energetikai cégek aktív közreműködése! • Vonzóbbá kell tenni a műszaki és – azon belül – az energetikai szakmát, perspektivikus életpálya modellekkel. • Igény van az energetikai társadalmi vitára. De ha a felek nem értik a szakmát (legalább az alapokat), a vita politikai síkra terelődhet, ahol már nem a műszaki vagy gazdasági érvek, hanem a politikai és termékmarketing eszközei, valamint a vélelmek és a félelmek uralkodnak. • Szakmaiságot az energetikában (is)! Magyar Energetikusok Kerekasztala, 2009.06.10.


30

Az energetikai, műszaki képzés és tájékoztatás helyzete

Recommend Documents