AZ ENERGETIKAI FÜGGŐSÉG KÉRDÉSÉNEK EGYFAJTA VIZSGÁLATA AZ OECD ORSZÁGOK, HANGSÚLYOSAN MAGYARORSZÁG ESETÉBEN. Szuppinger Péter 1

Földrajzi Konferencia, Szeged 2001.

AZ ENERGETIKAI FÜGGŐSÉG KÉRDÉSÉNEK EGYFAJTA VIZSGÁLATA AZ OECD ORSZÁGOK, HANGSÚLYOSAN MAGYARORSZÁG ESETÉBEN Szuppinger Péter1 Napjainkban egy ország, vagy országcsoport gazdaságának működésében, azaz gazdasági biztonságában stratégiai szereppel bír a megfelelő energiaellátás. Ez természetesen nem csak a technikai megfelelést jelenti, hanem az energiahordozók magas fokú ellátásbiztonságát is.2 Ez nem jelent problémát az energetikai szempontból önellátó vagy azon szinthez közel álló államok számára. A vizsgált OECD országok közül azonban kevesen vannak ilyen szinten ezért ezen államok számára fontos a energetikai biztonság növelése. A függőség csökkentésének és ezáltal az ellátásbiztonság növelésének két lehetséges módja van: 1. saját, helyettesítő források arányának növelése; 2. az import diverzifikálása.3 Az első módszer energiahordozók esetében sajnos nem minden esetben lehetséges, hiszen ennek természeti, geológiai feltételei vannak. (Igaz a megújuló energiahordozók hasznosítása ilyen téren is előnyökkel járhat.) Éppen ezért, főként az olajválságok után a írott és íratlan szabályok szerint az energetikailag sebezhető államok fő célja az egyoldalú energiahordozó(olaj) és egyoldalú importfüggőség (egy országtól vagy országcsoporttól (OPEC) való függés) felszámolása lett. Az új doktrína egyszerűen „egyharmados szabálynak” nevezhető, azaz az energiaszerkezetben egyaránt egyharmad legyen a szén, a szénhidrogének és az egyéb (igazándiból az atomenergia) energiahordozók szerepe, az egyes energiahordozók pedig, amennyiben lehetséges egyharmad részben hazai, egyharmad-egyharmad részben pedig két egymástól független importforrásból származzanak. Abban az esetben, ha a hazai erőforrások ezt nem teszik lehetővé, akkor az import legalább három különböző helyről származzon szintén egyharmados megoszlásban. Ezen dolgozatunkban az OECD és az IEA (International Energy Agency) energiastatisztikai kiadványai alapján azt vizsgáltuk, hogy az OECD tagországai energetikailag milyen mértékben függnek külső forrásoktól illetve a 21 európai tagország esetében azt, hogy érvényesül –e az „egyharmados szabály” és ha igen, akkor milyenek ennek térbeli és időbeli megnyilvánulásai. Az energetikai függőség komplex mutatója Az energetikai függőség vizsgálatára az Energy Balances of OECD countries, 1996-1997 (OECD/IEA Párizs, 1998) című statisztikai kiadvány adatai alapján egy komplex mutatót hoztunk létre. A számításnál a fosszilis energiahordozók (kőszén, kőolaj, földgáz) hazai termelését viszonyítottuk az összes felhasználáshoz, majd a kapott összesített értéket a fosszilis energiahordozóknak az adott ország primer energiafelhasználásában betöltött szerepéhez. A mutatót 1973-ra, 1980-ra, 1997-re és az előrejelzések adataival 2010-re is kiszámítottuk. A kapott értékek az 1. táblázatban láthatók. 1

Szuppinger Péter PhD hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajzi Tanszék; E-mail: [email protected] 2 A gazdasági biztonság kérdéséről részletesebben ld. Balázs Judit: A gazdasági biztonságról. In: Védelmi Tanulmányok No. 16. 1997. 3 Cooper, R.: The Economic Dimension of Security. In:Global Security. Ed.: Grove, E. London, Brassey’s 1991. 39.p.

1

Szuppinger Péter: Energetikai függőség kérdésének…

Ország (1973) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31.

2

Kanada Ausztrália Mexikó Új-Zéland USA Törökország OECD Hollandia Lengyelország Magyarország OECD Europe Nagy-Britannia Németország Csehország Dél-Korea Görögország Norvégia Ausztria Franciaország Írország Olaszország Spanyolország Japán Belgium Portugália Finnország Svédország Dánia Izland Luxemburg Svájc

1. táblázat. Az energetikai függőség általunk számított komplex mutatójának értékei. Pont Ország (1980) Pont Ország (1997) Pont Ország (2010) 144,70 127,04 107,70 95,33 94,62 89,54 82,43 78,03 73,04 69,10 68,14 68,06 55,65 47,53 44,21 42,44 41,83 40,34 38,66 33,61 32,73 26,51 26,16 19,32 15,46 1,56 0,40 0,20 0,00 0,00 0,00

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31.

Norvégia Kanada Mexikó Ausztrália Új-Zéland USA Nagy-Britannia OECD Hollandia Törökország OECD Europe Lengyelország Magyarország Írország Németország Görögország Csehország Dél-Korea Ausztria Spanyolország Franciaország Olaszország Belgium Japán Portugália Finnország Dánia Svédország Izland Luxemburg Svájc

1650,04 136,51 134,51 129,23 111,98 100,73 100,19 86,99 78,90 71,74 70,82 58,88 57,08 52,62 48,56 47,63 47,21 32,96 29,47 29,24 27,67 17,60 15,82 10,06 9,61 6,53 1,15 0,59 0,00 0,00 0,00

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31.

Norvégia Kanada Ausztrália Mexikó Új-Zéland Nagy-Britannia Dánia USA OECD OECD Europe Hollandia Lengyelország Magyarország Csehország Görögország Németország Írország Törökország Franciaország Spanyolország Finnország Ausztria Olaszország Svédország Japán Dél-Korea Belgium Izland Luxemburg Portugália Svájc

1820,01 221,68 199,11 140,63 132,82 129,21 106,05 93,34 91,75 79,85 63,17 57,84 55,60 49,89 41,94 41,33 31,88 29,86 24,37 23,17 21,44 14,60 14,27 8,95 2,78 2,36 1,12 0,00 0,00 0,00 0,00

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24.

Norvégia Kanada Ausztrália Új-Zéland Nagy-Britannia USA Dánia Hollandia Németország Magyarország Görögország Törökország Finnország Svédország Olaszország Írország Ausztria Japán Franciaország Belgium Izland Luxemburg Portugália Svájc

Pont 1902,41 231,37 220,87 160,87 107,18 84,56 57,07 49,22 31,60 30,90 28,20 20,14 15,37 10,86 9,15 7,96 7,33 3,32 3,32 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

Csehország, Dél-Korea, Lengyelország, Mexikó és Spanyolország esetében nincs adat.


Ezen mutatók alapján az országokat két módon oszthatjuk csoportokra. Egyrészt az 1997es adatok alapján megállapíthatjuk, hogy napjainkban léteznek energetikai szempontból önellátó, részben függő, és függő OECD államok. Az első csoportba tartozik Norvégia, Kanada, Ausztrália, Mexikó, Új-Zéland, Nagy-Britannia és Dánia, azaz a 100 pont felettiek. Az 50 és 100 pont közöttiek (USA, Hollandia, Lengyelország és Magyarország) alkotják a második, az 50 pont alattiak pedig a harmadik csoportot.4 Érdekesebb a másik felosztás, azaz a függőségi index időbeli változása alapján képzett csoportok. Ily módon önellátási szintjében növekvő vagy csökkenő értéket elérő országokról és hullámzókról beszélhetünk. 2. táblázat. A függőségi index időbeli változása alapján képzett típusok (Izland, Luxemburg és Svájc besorolásától eltekintettünk.). Növekvő Norvégia, Kanada, Mexikó, Ausztrália, Új-Zéland, Svédország, Csehország,

Hullámzó Csökkenő USA, Nagy-Britannia, Hollandia, Törökország, Írország, Finnország, Dánia, Lengyelország, Magyarország, Spanyolország, Németország, Görögország, Dél-Korea, Ausztria, Franciaország, Olaszország, Belgium, Japán, Portugália,

A növekvők között a leglátványosabb eredményt az északi-tengeri szénhidrogénfeltárások legnagyobb haszonélvezője, Norvégia érte el. Hasonló a három nagy nyersanyagés energiahordozó-exportőr, Kanada, Mexikó és Ausztrália helyzete is. Új-Zéland növekvő széntermelése, Svédország a fosszilis energiahordozók arányának csökkenése, Csehország pedig e két ok egybeesése miatt kerülhet ebbe a csoportba. Érdekes a hullámzók csoportja. Az Egyesült Államok az 1973-as olajválság után nagy hangsúlyt fektetett az energetikai biztonságra, melynek eredményeként 1980-ra csökkentette függetlenségét. Az ezt követő nyugodtabb világpiaci helyzet 1997-re azonban újra növekedést okozott és a jövőben, immár a természeti adottságok miatt is, ennek a trendnek a folytatódása valószínűsíthető. Nagy-Britannia és Dánia 1973-as rossz helyezésüket az északi-tengeri feltárásoknak köszönhetően lényegesen javították, önellátónak tekinthetők. Ezen két ország azonban 2010-re már ismét csökkenő tendenciát mutat, nem birtokolnak ugyanis olyan nagy készleteket, mint Norvégia. Finnország széntermelésének felfutása és várható visszaesése miatt „hullámzik”, csakúgy mint Spanyolország, Írország pedig földgáztermelésével jár ugyanígy. Legegyszerűbben természetesen a csökkenők csoportja értelmezhető. Ezen országok, köztük Magyarország is, természeti adottságaiknak köszönhetően egyre inkább függő helyzetbe kerülnek az import energiahordozóktól és az azokat szállító országoktól, országcsoportoktól. Biztonsági szempontból éppen ezért ezen államok számára prioritás az „egyharmados szabály” minél nagyobb mértékű érvényesülése. Az energetikai függőség térbeli megnyilvánulásai Dolgozatunk második részében tehát a függőség térbeliségét vizsgáljuk. Előtte azonban szükséges hangsúlyoznunk, hogy biztonságpolitikai értelemben meg kell különböztetnünk a 4

Ezen a ponton fontos újra hangsúlyoznunk, hogy a mutató a fosszilis energiahordozók adataira épül, így az ezeket nem, vagy csak kis mértékben hasznosító országok esetében torzító hatású. Ily módon természetesen nem tekinthető teljesen függőnek a geotermikus energiát hasznosító Izland vagy az alapvetően vízenergiára építő Svájc sem.

3


függőséget (dependenciát) és a kölcsönös függőséget, vagyis egymásrautaltságot (interdependenciát). Általánosan elfogadott, hogy az első eset a függő államot védekezésre, a függésbe vonót pedig agresszióra késztetheti, ami a katonai biztonság szempontjából minden esetben hátrányos. (Hasonló, csak éppen fordított a helyzet az „önellátó állam” esetében is.) Az interdependencia ezzel szemben kölcsönös függést, ily módon kölcsönös „sebezhetőséget” jelent és a katonai, politikai biztonság szempontjából ez lehet a legbiztonságosabb.5 Éppen ezért az energetikai függőség vizsgálatánál ki kell emelnünk, hogy az 1990 utáni világpolitikai és világgazdasági helyzetben az energiahordozók export-importjában alapvetően az interdependencia jellemző. Oroszországnak legalább annyira szüksége van devizára, mint Európának az orosz földgázra; az OPEC-nek ugyanúgy nem jó a tartósan magas olajár, mint amennyire nem jó az OECD-nek a tartósan alacsony stb. A Khatemi elnök nevéhez kötött nyitás ma már Iránt is bevonná ebbe a rendszerbe, ha az USA is engedné. Napjainkban gyakorlatilag egyetlen ország esetében nem beszélhetünk ilyen stabilitásról, az pedig Irak.6 Tehát amikor az energetikai függőség térbeliségét vizsgáljuk, nem azt kívánjuk bizonyítani, hogy az egyoldalú függőség végzetes gazdasági, politikai helyzetet jelent, csak arra szeretnénk rámutatni, hogy mi az ideális, legbiztonságosabb helyzet az adott ország gazdasága számára és az mennyiben valósul meg. Vizsgálati módszerünk a következő volt. Elsőként az Oil information, 1998 (OECD/IEA Párizs, 1999) c. kiadvány alapján a nem önellátó európai OECD-országok kőolaj- és kőolajtermék-importja térbeli megoszlásának százalékos arányait számoltuk ki. (3. táblázat) Mivel az importfüggőség mindegyik országnál 90% feletti (Magyarország kivételével), a hazai forrásokkal gyakorlatilag nem szükséges számolnunk, azaz az egyharmados szabály szerint az importnak ideális esetben három különböző országból, országcsoportból kell származnia 33-33-33%-os megoszlásban. Ennek szemléletes ábrázolása háromszögdiagrammal lehetséges az 1. ábrán látható módon. Az importforrásokat három csoportra osztottuk: OECD-országok, OPEC-országok és egyéb (ebben az esetben elsősorban a FÁKállamok). A kivastagított háromszög az ideális helyzetet jeleníti meg (mindegyik forrás 3040% közötti részesedéssel bír), de ide egyik ország sem került be. A háromszög csúcsán Magyarország, illetve Cseh- és Lengyelország az egyértelmű orosz függést jelképezi. A másik véglet a 78%-ban OPEC-függő Görögország és a 97%-ban OECD-függő Írország (ez persze a jelenlegi helyzetben egyáltalán nem jelent kiszolgáltatottságot, csakúgy mint Izland vagy Luxemburg esetében sem). A legegyenletesebb importstruktúrát Ausztria, Franciaország, Hollandia illetve még Portugália és Spanyolország mutatja. Következő lépésként az Oil and gas information, 1989-1991 (OECD/IEA Párizs, 1992) és a Natural gas information, 2000 (OECD/IEA Párizs, 2001) c. kiadványok alapján ugyanezt a számítást elvégeztük a földgázimportra vonatkozóan is (4. táblázat), de itt a térbeli megoszlás időbeni változásainak megfigyelése érdekében az 1999-es adatok mellett ábrázoltuk az 1990-eseket is. A függőség általában itt is kétharmad feletti, de azért ezen az ábrán már külön jelkulccsal megjelentettük ennek adatait is. A három lehetséges forrás Európa, Oroszország és az egyéb kategória. (2. ábra)

5 6

4

Balázs (1997) és Cooper (1991) A kérdésről ld. bővebben: Szuppinger Péter: A kőolaj ára In: A földrajz tanítása (Megjelenés alatt.)


1. ábra.

Következő lépésként az Oil and gas information, 1989-1991 (OECD/IEA Párizs, 1992) és a Natural gas information, 2000 (OECD/IEA Párizs, 2001) c. kiadványok alapján ugyanezt a számítást elvégeztük a földgázimportra vonatkozóan is (4. táblázat), de itt a térbeli megoszlás időbeni változásainak megfigyelése érdekében az 1999-es adatok mellett ábrázoltuk az 1990-eseket is. A függőség általában itt is kétharmad feletti, de azért ezen az ábrán már külön jelkulccsal megjelentettük ennek adatait is. A három lehetséges forrás Európa, Oroszország és az egyéb kategória. (2. ábra)

5


2. ábra.

Az ábra segítségével a következők állapíthatók meg: 1. az országok megoszlása sokkal szélsőségesebb, mint a kőolaj és termékei esetében. Három forrásból csak Olaszország és Franciaország szerzi be importját. Ennek legfőbb oka természetesen a szállítási lehetőségek korlátozott mivolta. A csővezetékes szállításnál jóval bonyolultabb és általában drágább cseppfolyósított állapotban történő szállításra ugyanis még kevesen szánták rá magukat. (Az OMV-val együtt a magyar MOL Rt. is részt vett egy ilyen terv (Adria LNG) előkészítésében, de a cégek végül elálltak annak megvalósításától.7)

7

6

Ld. még A MOL Rt. is érdekelt az arab földgázimportban. In: Napi Gazdaság 1995.04.27.: 1. és 3.p.


3. táblázat. A kőolaj- és kőolajtermék-import térbeli megoszlása. Ország (1998)

Ausztria Belgium Csehország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Izland Lengyelország Luxemburg Magyarország Németország Olaszország Portugália Spanyolország Svájc Svédország

Importfüggőség 94 100 99 100 100 100 100 100 100 100 100 82 100 98 100 100 100 100

OECD

31 55 19 52 35 4 40 97 83 20 100 6 53 13 34 27 63 69

OPEC

45 34 5 1 46 78 42 0 0 1 0 1 21 62 50 56 37 19

Egyéb

24 11 76 47 19 18 18 3 17 79 0 93 26 25 16 17 0 12

4. táblázat. A földgázimport térbeli megoszlása. Ország

Ausztria Belgium Csehország Finnország Franciaország Görögország Írország Lengyelország Luxemburg Magyarország Nagy-Britannia Németország Olaszország Portugália Spanyolország Svájc Svédország

Importfüggőség 1990 86 100 100 100 97 0 0 76 100 58 13 80 65 0 74 99 100

Európa

Orosz

Egyéb

1999 1990 1999 1990 1999 1990 1999 76 3 14 97 86 0 0 100 58 71 0 0 42 29 96 0 18 100 82 0 0 100 0 0 100 100 0 0 95 33 45 34 30 33 25 100 -------0 --------- 100 --------0 61 -------- 100 --------0 --------0 61 0 6 100 94 0 0 100 100 100 0 0 0 0 73 0 12 100 88 0 0 0 99 -------0 -------1 -------89 51 55 49 45 0 0 73 19 6 45 38 36 56 100 -------0 --------0 --------100 99 0 15 0 0 100 85 100 73 87 23 13 4 0 100 100 100 0 0 0 0

7


2. Szembetűnő az országok erőteljes függése az orosz földgáztól. Szélsőséges a volt szocialista államok (Csehország, Lengyelország és Magyarország) helyzete, még akkor is, ha az 1990-es helyzethez képest 18, 6 illetve12%-nyit elmozdultak az egyoldalú beszerzés állapotától. Földrajzi helyzetéből adódóan egyenlőre nem tudja diverzifikálni importját Finnország és teljesen a Bulgárián át érkező orosz szállításoktól függ az újdonsült görög földgázipar is. Hasonló Portugália és részben Spanyolország helyzete is, amelyet az algériai földgázszállítások determinálnak. 3. Érdemes kiemelnünk az egyharmados szabály megvalósításának iskolapéldájaként Franciaországot, amely egyetlenként került be az „ideális háromszögbe” 1990-ben és 1999-re is csak kis mértékben mozdult ki ebből. Összegzés Az 1.táblázat adataiból kitűnik, hogy az olyan nagy exportőr országoknak mint Norvégia, Kanada, Ausztrália vagy Mexikó köszönhetően, az OECD egésze energetikai szempontból napjainkban csak kis mértékben függ külső forrásoktól. Ez persze energiahordozónként és országonként nagy szórást mutat, ha például szűkítjük a kört és csak az európai OECDországokat nézzük (OECD Europe) máris rosszabb a helyzet. Emellett szükséges kiemelnünk azt is, hogy az általunk OECD-aránytalanságnak nevezett jelenség miatt az importfüggés a jövőben nőni fog. Az OECD–aránytalanság azt jelenti, hogy ezen országok összességükben 37,5%-kal részesednek a világ fosszilis energiahordozótermeléséből és 57%-kal ezek felhasználásából, de a készleteknek csak 31%-t birtokolják. Ez az érték ráadásul tartalmazza a különböző okokból lassan háttérbe szoruló kőszeneket is. Jóval szélsőségesebb a helyzet ugyanis a kőolaj és a földgáz esetében (termelés: 28 ill. 44%; felhasználás: 62 ill. 55% !; készletek: 8 ill. 9% !)8.A szénhidrogének esetében tehát egyértelmű, hogy a jelenleg is meglévő függőség az elkövetkező évtizedekben drasztikusan nőni fog! Ezt figyelembe véve az ellátásbiztonság növelése érdekében az országoknak egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetniük forrásaik diverzifikálására és lehetőség szerint az egyharmados szabály betartására. Mint ábráinkon látható a kőolaj esetében ez részben jelenleg is megoldott, a földgáz esetében azonban szembetűnők a szélsőségek. Az orosz és az európai (főleg norvég, holland) források mellet szerencsés lenne bevonni az arab forrásokat is. Az algériai földgáz ma már tenger alatti vezetéken eljut Olaszországba (és az Ibériaifélszigetre is), így gyakorlatilag csatlakozik az európai hálózathoz. Ezen kívűl nem csak tisztán gazdasági, hanem biztonsági szempontból is mérlegelni kellene egy-egy LNG fogadóállomás megépítését is.

8

8

A BP Statistical Review of World Energy 2001 adatai alapján. (http.//www.bpamoco.com/worldenergy)

AZ ENERGETIKAI FÜGGŐSÉG KÉRDÉSÉNEK EGYFAJTA VIZSGÁLATA AZ OECD ORSZÁGOK, HANGSÚLYOSAN MAGYARORSZÁG ESETÉBEN. Szuppinger Péter 1

Recommend Documents