Az energetika aktuális kérdései a szabályozó hatóság szemszögéből Tilesch Péter Villamosenergia-felügyeleti és Árszabályozási Főosztály főosztályvezető (Dr. Grabner Péter energetikáért felelős elnökhelyettes előadás anyagai alapján) Magyar Kapcsolt Energia Társaság XIX. konferenciája Hajdúszoboszló, 2016. március 02-03.
Tartalomjegyzék 1. EU szabályozás 1.1 Network Code-ok 1.2 EU 2014/C 200/01. számú iránymutatása 1.3 Konzultáció az energia piac újratervezéséről 1.4 Energiafogyasztók szerepe
2. Hazai szabályozás aktuális kérdései 2.1 Költség felülvizsgálat 2.2 Energiahatékonyság 2.3 Elosztott termelés (HMKE) elterjedése
2
1. EU szabályozás folyamata Az egységes EU energiapiacok (villamos energia, földgáz) kialakítása érdekében a 3. energiacsomag alapján elindult az úgynevezett „Network Code”-ok kialakítása. 715/2009/EK (2009. július 13.) a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az 1775/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről 714/2009/EK (2009. július 13.) a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről A jelenleg már részben véglegesített dokumentumok alapján a hazai energiapiacok szervezésével kapcsolatban számos új előírás lép hatályba pl. szervezett piacok szerepe, rendszerszintű szolgáltatások, napi földgáz- és kapacitáskereskedelmi piac, gázipari elszámolások…
A Network Code-ok hatálybalépésüket követően minden tagországban teljes egészében kötelező erejű, közvetlenül alkalmazandó, Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat szintű jogszabályok lesznek.
3
1.1 Földgáz Network Code-ok (NC) rendszere Rövidítés
Hatályba lépés
Kötelezően alkalmazandó
715/2009 - A földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az 1775/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről
CMP
2012. augusztus 24.
2013. október, 2016. július
984/2013 - A földgázszállító rendszerekben alkalmazott kapacitásallokációs mechanizmusokat szabályozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről
CAM
2013. november 4.
2015. november 1.
312/2014 – Gázszállítási rendszer-üzemeltetők közötti rendszeregyensúlyozásra vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról
BAL
2014. április 15
2015. október 1.
Interoperability
2015. május 1.
2016. május 1.
Tarifa
Folyamatban
2017. január 1.
Network Code
703/2015 - Az interoperabilitás és az adatcsere szabályaira vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról Tarifa Keretjellegű Iránymutatások (Framework Guidelines on Harmonised Gas Transmission Tariff Structures)
4
1.1 Villamos Network Code-ok rendszere Folyamat Kihirdetve
Komitológiai eljáráson elfogadták a végleges szöveget
Network Code 1. A kapacitás felosztásra és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó szabályzat (CACM GL) 2. A termelők hálózatra történő kapcsolódására vonatkozó szabályzat (RfG NC) 3. A nagyfeszültségű egyenáramú összeköttetésekre és erőműpark-egységekre vonatkozó szabályzat (HVDC NC)
4. Az elosztórendszer – üzemeltetők és az ipari felhasználók hálózatra történő kapcsolódására vonatkozó szabályzat (DCC NC) 5. A határidős termékekre és a hosszú távú kapacitásallokációra vonatkozó szabályzat (FCA GL) 6. Az üzemelőkészítésre és menetrendkezelésre Komitológiai eljárásra vonatkozó szabályzat (OPS NC) készen 7. Az üzembiztonságra vonatkozó szabályzat (OS NC) Szavazásra még egy 8. A teljesítményfrekvencia szabályozására és a esetben sem került sor, tartalékokra vonatkozó szabályzat (LFCR NC) és még a végleges, A 6.,7., 8., NC-k egyesítve lettek egy System rendeleti formába Operation Guideline-ná. öntött Network Code szöveget sem bocsátotta a tagállamok rendelkezésére az EC
9. Veszélyhelyzeti követelményekre és eljárásokra vonatkozó szabályzat (ER NC) 10. A kiegyenlítő szabályozásra vonatkozó szabályzat (EB GL)
Határidő Kihirdetés 2015. július 25. Hatálybalépés 2015. augusztus 14. Szöveg elfogadása: 2015. június 26. Kihirdetés várható: 2016. nyár Szöveg elfogadás: 2015. szeptember 11. Kihirdetés várható: 2016. március Szöveg elfogadás: 2015. október 16. Kihirdetés várható: 2016. április Szöveg elfogadás: 2015. október 30. Kihirdetés várható: 2016. május 2013. november 11-én került EC-hez 2013. november 11-én került EC-hez
2013. szeptember 26-án került EC-hez Tárgyalások folyamatban. Szavazás: 2016 március 2015. június 22-én került EC-hez 2015. július 20-án került EC-hez
5
1.1 A tartalékok „System operation guideline” (6-8. NC) szerinti, új besorolása Régi megnevezés
Új megnevezés
Magyarázat
Frekvenciamegtartási tartalék (FCR)
A rendszer frekvenciájának megtartására adott szinkronterületen egy incidens vagy egyensúlyvesztés előfordulását követően. A frekvenciamegtartás az adott szinkronterület össze TSO-ja számára közös feladat.
Automatikus frekvenciavisszaállítási tartalék (aFRR)
Automatikus vezérlésű, 15 percen belül (teljesen) aktiválható tartalék, amit az ACE kontrollblokkon belüli zéróra történő helyreállítására használnak a blokkon belüli egyensúlyvesztés esetében.
Tercier tartalék
Manuális frekvenciavisszaállítási tartalék (mFRR)
Kézi vezérlésű, 15 percen belül (teljesen) aktiválható tartalék, amit az ACE kontrollblokkon belüli zéróra történő helyreállítására használnak a blokkon belüli egyensúlyvesztés esetében.
Lassú tercier tartalék
Helyettesítésre szolgáló tartalék (RR)
(Nem kötelezően előírt) tartalék, amely 15 percen túl aktiválható, és amely az FRR-t készíti elő további egyensúlyvesztés kezelésének esetére.
Primer tartalék
Szekunder tartalék
6
1.2 Az EU iránymutatás • • • •
Bizottsági közlemény: Iránymutatás a 2014–2020 közötti időszakban nyújtott környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról (2014/C 200/01) Korábbi ilyen témájú iránymutatást váltotta Hatályos 2014. július 1-jétől Több témáról szól: – – – – –
•
Általános támogatási elvek és bejelentési szabályok Megújulók, energiahatékonyság, CO2 leválasztás, hulladékgazdálkodás Energetikai infrastruktúra Kapacitás-mechanizmusok Finanszírozás alóli kivételek
A villamosenergia-piac szempontból releváns részei: – A megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-termeléshez nyújtott működési támogatás (3.3.2.1.) – A termelési kapacitások megfelelőségét biztosító intézkedéshez nyújtott támogatás
7
1.2 Megújulók – A főbb új elveket 2016. január 1-jétől kellene alkalmazni • •
Villamosenergia-értékesítés a piacon (piaci ár) + piaci áron felül, fizetett felár (prémium) Mindenkire „normál” kiegyenlítési szabályok – Ha van likvid napon belüli piac
• • •
Negatív árak mellett a termelők ne legyenek ösztönözve a termelésre Fő szabályként tenderezés 2017-től A fentiek alól lehetnek kivételek az Iránymutatás szerint
Egyelőre nincs végleges időpont a hazai szabályozás átalakításának ütemezésére. A tervezetek előkészítésének fázisában vagyunk!
8
1.2 Ágazati vizsgálat a termelői kapacitások jövőjével kapcsolatosan •
Az Európai Bizottság 2015. április 29-én bejelentette, hogy az árampiaci ellátásbiztonság érdekében alkalmazott ún. kapacitás mechanizmusok átfogó értékelése céljából ágazati vizsgálatot kezdeményezett – –
az ágazati vizsgálat célja, hogy a Bizottság hasonló ügyekben a belső piac egész területen egységesen lépjen fel A vizsgálat eredményeiről az átláthatóság biztosítása érdekében a Bizottságnak jelentést kell közzétennie.
•
A Bizottság az előzetes tervek szerint még 2015-ben közzé teszi előzetes megállapításait, a következtetéseket várhatóan 2016-ben véglegesítik.
•
Az ágazati vizsgálat során a Bizottság arra keresi a választ, hogy –
–
a tagállamok, amikor állami források felhasználásával biztosítják a korlátozások elkerülését és tartalék kapacitásokat kötnek le, vagy kapacitások kiépítését támogatják, akkor indokolt mértékű beavatkozást valósítanak-e meg, illetve a lekötési ár nem haladja-e meg a piaci árat, megvalósul-e túlkompenzáció, illetve megfelelnek-e a tagállamok a 2014-es EEAG vonatkozó rendelkezéseinek.
9
1.3 Konzultáció az energia piac újratervezéséről •
Az Európai Bizottság 2015. július 15-én jelentette meg az energiapiac újratervezéséről szóló konzultációs közleményét [„Nyilvános konzultáció az energiapiac újratervezéséről” COM(2015)340; Határidő: 2015. október 9.]. – –
•
A konzultáció a villamosenergia-piac továbbfejlesztésére koncentrál –
• •
Konzultáció a tagállamokkal és a piaci szereplőkkel. A jogalkotási javaslatok megjelenése 2016 második félévében várható. Az úgynevezett „piac-összekapcsolás” és az „áramlásalapú” kapacitáselosztási módszer bevezetésével Európa-szerte hatékonyabb lesz a villamosáram-kereskedelem.
Az előzetes megállapítások már nyilvánosak: A ma nyilvánosságra hozott közlemények nyomán – a jövőbeli munka eredményeitől függően – a későbbiekben az alábbi jogszabályok módosítására kerülhet sor: – – – – – – –
a villamos energiáról szóló irányelv, a villamos energiáról szóló rendelet, az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségéről (ACER) szóló rendelet, az infrastruktúráról szóló rendelet, a villamosenergia-ellátás biztonságáról szóló irányelv, az energiahatékonysági irányelv, a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv.
10
1.3 A konzultáció elsődleges megállapításai a piac tekintetében • •
• •
•
• •
A belső piac integrációja nem állhat meg a nagykereskedelmi szinten. A villamosenergia-piacon törekedni kell a költségeket tükröző árazásra. Nem csak a kereslet-kínálat viszonyai fontosak, hanem az árazásnak a helyfüggőnek is kell lenni (árzónák) A kereslet és kínálat viszonyokat fel kellene használni a forrásoldali kínálat növelésének ösztönzésére A piacfejlesztés szempontjából kiemelt jelentősége van a rendszerszintű szolgáltatásokhoz szükséges tartalékkapacitások határkeresztező lekötésének és a napon belüli piacok (intraday) fejlesztésének A megújulók támogatási rendszereit fokozatosan ki kell vezetni és a megújuló energiaforrásokból termelő erőműveket a piaci viszonyoknak kell kitenni. Fontos a támogatási rendszerek regionális koordinációja. Szükség lehet valamilyen kapacitásmechanizmusra Növelni szükséges a fogyasztók rendszerszabályozást segítő támogató funkcióit
11
1.4 Közlemény az energiafogyasztók lehetséges szerepeiről •
•
Az Európai Bizottság 2015. július 15-én jelentette meg az energiafogyasztókról szóló közleményét [„Új irányvonal az energiafogyasztók számára” COM(2015)339] Az aktív fogyasztói magatartás elősegítése: – Pénz- és energiamegtakarítás a megfelelő információk révén (mérés, hozzáférés az adatokhoz) – A lehetőségek széles választékának biztosítása a fogyasztók részére (Szolgáltató-váltás – a nagyobb fokú összehasonlíthatóság előnyei – A kiskereskedelmi árak szabályozása különösen nagy akadályt jelenthet a tényleges verseny szempontjából – A szociálpolitikai célok – mint például a kiszolgáltatott fogyasztók általánosan szabályozott tarifák általi védelme – az átláthatóság hiányához vezetnek és valójában a kiszolgáltatott és a nem kiszolgáltatott fogyasztók energiaköltségeit egyaránt növelhetik. – A rugalmasság keresletoldali válaszintézkedéseken keresztül történő megvalósítása – Az energiaszámlák csökkentése a saját termelésű energiafogyasztáson keresztül – A fogyasztói részvétel fokozása közvetítőkön és kollektív rendszereken keresztül
12
2. Hazai szabályozás aktuális kérdései
13
2.1 Változó környezet - új árszabályozási ciklus (rendszerhasználat) Célja: • az indokolt költségtömeg megállapítása 2017-re Alapja: • 2015. évi tényköltségek – módszertani meggondolások és a 2016. évi változások (pl. jogszabályi, szervezeti, EU-s környezet, stb.) differenciált figyelembevételével Az elosztói vizsgálat főbb elemei: • Eszközfelmérés és értékelés, figyelembe véve a jelenlegi (2013-16. évi) ciklus során végrehajtott beruházásokat a csatlakozási díjak rendszerét
• •
•
Indokolt hozamtényező (WACC) Működési költségek vizsgálata (felhasználva a Szakmai Ajánlás szerinti egységesítést) előzetesen kiszűrve az árban jellegüknél fogva nem elismerhető költségeket összehasonlítva az egyes résztevékenységek fajlagos költségeivel (benchmark vizsgálat) Hálózati veszteség vizsgálata (mérték, árazás)
14
2.1 A villamos rendszerhasználati díjak költség-felülvizsgálata (1.) 2014: • az elosztók költség-nyilvántartási rendszerének egységes kezelése - Szakmai Ajánlás (a honlapon 2014. december óta)
2015: • a Szakmai Ajánlásban leírtak előzetes tesztelése • 2015. I. negyedévi adatok alapján • 2015. I. félévi adatok alapján
• a csatlakozási díjakkal kapcsolatos adatrendszer átfogó áttekintése a 2014. évi adatok alapján • a MAVIR költség-nyilvántartási rendszerének átfogó áttekintése (az EU-s környezet új elemeinek figyelembevételével) • a tőzsdei villamosenergia-árak alakulásának folyamatos figyelemmel kisérése
15
2.1 A villamos rendszerhasználati díjak költség-felülvizsgálata (2.) 2016: Átfogó, „éles” eszköz- és költség-felülvizsgálat – az elosztóknál – az átviteli rendszerirányítónál
– az egyetemes szolgáltatóknál – a HUPX Zrt.-nél (legalább részlegesen)
16
2.1 A MAVIR és a HUPX vizsgálatának főbb elemei MAVIR: • Eszközfelmérés és értékelés • Indokolt hozamtényező (WACC) • Működési költségek • Hálózati veszteség • Egyedileg vizsgálandó egyéb tételek – nemzetközi kötelezettségekkel összefüggésben (>> egységes európai piac építése) – a tevékenységhez kapcsolódó bevételek figyelembevétele – a jelenlegi szabályozási rendszerből adódó átmeneti korrekciók elemei, szempontjai, stb.
HUPX: • • •
A CACM GL hatásai Az egyes piaci szegmenseknek megfelelő költséggyűjtés A piacok méretének (a szereplők aktivitásának) előrejelzési bizonytalanságából fakadó kockázatok kezelése
17
2.1 Az egyetemes szolgáltatók vizsgálatának fő elemei és szempontjai • • • •
Működési költségek Fogyasztói fizetési hátralékok figyelembevétele Szervezeti változások hatása Az állami tulajdonos megjelenése és annak módja – a kialakítandó modellnek illeszkednie kell a 3. energiacsomag szabályrendszeréhez, – az egyes engedélyesi tevékenységek tulajdonosi és működési szempontból nem csoportosíthatók át tetszőleges módon – célszerű figyelembe venni az eddigi működési tapasztalatokat is
18
2.1 A villamos elosztók árszabályozását érő főbb kihívások Elektromos járművek, hőszivattyúk megjelenése, elterjedése Elosztott termelés (háztartási méretű kiserőművek, HMKE) terjedése Energiahatékonyság ösztönzése Okos mérés, okos hálózatok kialakítása
A rezsicsökkentés módozatai EU kötelezettségszegési eljárás következményei
19
2.1 Elosztó-hálózati beruházások (Mrd Ft)
20
2.2 Energiahatékonyság Kihívások • az elosztott villamos energia csökkenése, a hálózati kapacitás egy részének feleslegessé (kihasználatlanná) válása • a rendszerhasználati díjbevétel csökkenése • az energiahatékonysági beruházások többletköltséggel járnak
Lehetséges válaszok az árszabályozáson belül • rendszerhasználati díjak (fix, kW és kWh alapú díjak) belső arányainak módosítása • mennyiségi változások évenkénti követése • célzott beruházás-ösztönzést jelentő árszabályozási eszközök
21
2.3 Elosztott termelés (HMKE) elterjedése A Hivatal legfrissebb statisztikája szerint: Az elmúlt években ugrásszerűen megnövekedett a háztartási méretű kiserőművek száma és beépített teljesítőképessége. Az összes teljesítőképességük a 2008. év végén 0,51 MW volt, míg a 2014. év végére meghaladta a 69 MW-ot. A beépített teljesítőképesség döntő hányada (98,62 százaléka) napelem.
22
2.3 Elosztott termelés (HMKE) elterjedése Kihívások • hálózati integrálás problémái (frekvencia, feszültség, leszabályozás, stb.) • a rendszerhasználati díjbevétel csökkenése (a szaldó elszámolás miatt) • implicit keresztfinanszírozás a fogyasztók között
Lehetséges válaszok • a HMKE-k termelésének külön mérésére irányuló előírás • a tarifarendszer átalakítása (új tarifa bevezetése, RHD és energia díj elszámolás differenciált kezelése) • rendszerhasználati díjak (fix, kW és kWh alapú díjak) belső arányainak módosítása
23
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Tilesch Péter
[email protected]
