BIOGÁZ LEHETŐSÉGEI A MEZŐGAZDASÁG, A KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS AZ ENERGETIKA SZEMPONTJÁBÓL

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi Kommunikáció szak IV. évfolyam Európai Üzleti Tanulmányok

BIOGÁZ LEHETŐSÉGEI A MEZŐGAZDASÁG, A KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS AZ ENERGETIKA SZEMPONTJÁBÓL

Készítette: Farkas Balázs Budapest, 2004

3


TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS

6

II. MEGÚJULÓ ENERGIÁK

7

II.1. Napenergia

8

II.2. Szélenergia

9

II.3. Vízerőművek

9

II.4. Kommunális hulladék

10

II.5. Geotermikus energia

10

II.6. Szennyvíz

10

II.7. Biomassza

11

III. A BIOENERGETIKA HELYZETÉNEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI III.1. Biogáz előállítás

13 14

IV. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

17

V. SWOT-ELEMZÉS

20

V.1. Erősségek

20

V.1.1. Biomassza hasznosítása

20

V.1.2. Biogáz

21

V.2. Gyengeségek

21


21

V.2.2. Biogáz

22

V.3. Lehetőségek

23


23

V.3.2. Biogáz

23

V.4. Veszélyek

24


24

V.4.2. Biogáz

24

VI. EGYES EU ORSZÁGOK EDDIGI EREDMÉNYEI

25

VI.1. Ausztria

25

VI.2. Belgium

25

4


VI.3. Egyesült Királyság

26

VI.4. Franciaország

26

VI:5. Hollandia

27

VI.6. Csehország

27

VI.7. Dánia

28

VII. MEGÚJULÓ ENERGIA FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGON

29

VII.1. Biomassza

30

VII.3. Biogáz termelés helyzete napjainkban

30

VII.4. Magyarországi elterjedés korlátai

32

VIII. MEGLÉVŐ ÉS MEGVALÓSULÓ BIOGÁZ ÜZEMEK

36

VIII.1. Meglévő nyírbátori üzem

36

VIII.2. Létesülendő üzem

37

VIII.2.1. Nagyalásonyi üzem

37

VIII.2.1.1. Gazdasági számítás IX. JÖVŐBENI PERSPEKTÍVÁK

41 44

IX.1. Előcsatlakozási alapok

48

IX.1.1. ISPA

49

IX.1.2. SAPARD

50

IX.1.3. LIFE

51

X. A BIOMASSZA HASZNOSÍTÁSÁT SEGÍTŐ HAZAI TÁMOGATÁSI RENDSZEREK

53

X.1. Nemzeti Energiatakarékossági Program

53

X.2. Nemzeti Fejlesztési Terv

54

X.3. Operatív Programok

55

X.3.1. KIOP

55

X.3.2. AVOP

56

X.4. Erdőtelepítési támogatás

56

X.5.

56

Agrár-környezetpolitikai összefüggések

X.6. Hasznosítás

58

5


XI. ÖSSZEFOGLALÁS, JAVASLATOK

60

XII. IRODALOMJEGYZÉK

63

XIII. MELLÉKLET

65

TÁBLÁZAT ÉS ÁBRAJEGYZÉK 1. sz. táblázat: Megújuló energiák megoszlása Magyarországon 2. sz. táblázat: Trágyából előállítható biogáz 3. sz. táblázat: Az üvegházhatásért leginkább felelős gázok 4. sz. táblázat: A megújuló energia részaránya az EU országaiban 5. sz. táblázat: A megújuló energiaforrások hazai felhasználása (2001) 6. sz. táblázat: Hulladék felhasználás Magyarországon 1. sz. ábra: A hazai energia-fogyasztás szerkezete (2001) 2. sz. ábra: Németországban megvalósult biogáz üzemek növekedésének dinamikája

6


I. BEVEZETÉS A megújuló energiák egyre fontosabb szerepet töltenek be a világ energiaellátásában, mely folyamatot természetesen a fosszilis energiák, így a földgáz és a kőolaj, kezdődő kimerülése indított el. Jelentősége volt a termelődő hulladéknak is, mind a szerves mind pedig a szervetlen anyagok esetében, amely lassan elönti a világot. Gondoljunk arra, hogy egyes nyugat európai országokban veszélyes mértékben termelődik a mezőgazdasági hulladék, amely arra ösztönözte a kormányzatokat, hogy a sok tekintetben, így a mezőgazdaság területén is elmaradott közép európai országok felé fordítsa a gazdák figyelmét, ösztönözve ezzel az ottani beruházásokat állami támogatások révén. Ez a folyamat egyre inkább észrevehető többek között a ma magyar mezőgazdaságán is, számos holland, dán valamint olasz befektető megjelenésével. Erre a helyzetre a legalkalmasabb megoldásnak a megújuló energiák ígérkeznek, melyek között vélhetően elsődleges prioritást a biomassza fog élvezni(mivel ezen a területen rendelkezünk a legnagyobb potenciállal), hasznosítva a különböző élelmiszeripari és mezőgazdasági hulladékot. Természetesen ösztönzőleg fognak hatni az Európai Unió előírásai is, miszerint 2010-re a csatlakozott országokkal együtt az összenergia termeléséből a bioenergetikának 12 %-kal kell részesedni. Magyarországon eddig a fosszilis energiák mellett nem jutott elég figyelem a megújulókra, a kezdeményezések elhaltak egy-egy jó szándékú, bár középszerű politikai előterjesztésen. Azonban 2002-ben felépült az ország első referencia biogáz üzeme, amely számos vállalkozást ösztönzött a folyamat továbbvitelére, ki a szennyvíz, ki a lakossági hulladék kezelésére fektette a hangsúlyt.

7


Ezt kiegészítve lépett a piacra a pápai székhelyű Készenlét RT, - ahol szakmai gyakorlatomat töltöttem – mely már régóta áll a mezőgazdasági vállalatok szolgálatában. Kiegészítve a korábbi mezőgazdasági-környezetvédelmi tevékenységét látja szükségét biogáz üzemek létrehozásának, mint a mezőgazdaság jövőjének nagy lehetőségét, így modernizálva a gazdaságokat. Ennek fontosságát látva írok a megújuló energiaforrásokról, azon belül részletesebben a biogáz fontosságáról és lehetőségeiről.

II. MEGÚJULÓ ENERGIÁK Az Európai Uniós tagságra váró országok is számítottak arra, hogy a megújuló energiákra vonatkozó határozatot értelemszerűen ki kívánják terjeszteni a jelölt és mára már csatlakozott országokra. Várható volt, hogy a csatlakozni kívánó országokban 2010-re elérendő megújuló villamos energia termelésre meghatározott értékeket-amelynek figyelembe kellene venni az illető ország megújulóból termelhető villamos energia lehetőségeit – egyeztetésre leosztják. Az egyeztetések után az eredetileg leosztott 11,5 %ot sikerült egy reális, azaz még ha nem is könnyen de teljesíthető értékre csökkenteni és ez 3,6%. A 2010-es várható villamos energia fogyasztást alapul véve, 1600 GWh villamos energiát kell megújuló alapon termelni. Magyarországon 2001-ben a villamos energia felhasználás 39,5 TWh volt, melyből a statisztika szerint a megújulóból termelt áram aránya a felhasználáson belül 0,8%. Ez a szám azonban tartalmazza a budapesti szemétégető műben termelt 112 GWh áramot is, ami viszont nem felel meg az EU által támasztott előírások szerinti megújuló áram kategóriájának. A megújuló energiaforrásokból származó villamos energia termelésének bővítése nem csak a beruházási költségek meglététől függ. Komoly műszaki, technikai problémákat kell megoldani és a megújuló energiaforrás lehetőség hiánya is fenn áll. Mindannyian tudjuk, hogy sem vízenergia, sem szélerőmű, sem pedig geotermikus energia alapon nem lehet jelentős növekedést elérni. Például 150 darab Kulcson található szélturbinához hasonló erőmű letelepítésével lehetne megduplázni a jelenlegi 0,5%-ot,

8


vagy egy 50 MW villamos teljesítményű szemétégető, amely megfelel az Európai Unió előírásainak is, a 2010-ben elvárt megújuló áramtermelés 20%-át tudná fedezni. Még 1-2 kisebb méretű geotermikus erőmű sem oldaná meg a problémát, nem is szólva a fotovillamos áramtermelésről. A jelenlegi meglévő kapacitások által termelt áramot is figyelembe véve a következő területeken lehet növelni a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia termelését, úgy, hogy további termelő kapacitásokat létesítünk 2010-ig. Először a kisebbeket vesszük figyelembe, majd megnézzük, hogy a biomassza milyen mértékben hasznosítható. II.1. Napenergia:1 A nap csak a világűrben vehető észre állandóan, a Föld adott területére energiája az éjszakák miatt szakaszosan és az évszakok során is eltérő mennyiségben jut, a felhősödés mértékétől és időtartamától is befolyásolva. Ezért a napenergia hasznosításához az energiatárolás kérdése is hozzátartozik. Előnyei közé sorolandó, hogy belátható időn belül nem fogy el, nem környezetszennyező, nem kell szállítani és nem drágul. Az ember közvetlenül és közvetve ősidők óta használja, hasznosítja, a jövőben pedig az elfogyó fosszilis energiahordozók pótlásában még inkább szükség lesz rá. A napenergia közvetlenül alakítható át más energiaformává, leggyakrabban hő és elektromos energiává. A fotoszintetizáló növények biológiailag, közvetve alakítják át a napenergiát a szerves szénvegyületekké, amiből az energia elszabadításával szintén hő és elektromos áram nyerhető. Már a ma mező és erdőgazdasága is érdekelt az alternatív, megújuló energiaforrások minél jobb kiaknázásában, a jövőben pedig ez irányban még érdekeltebb lesz. Ehhez jó lehetőségei vannak, mivel a biomassza elsődleges és másodlagos formáinak termelője, és mert területi adottságai miatt a nap- és szélenergiához könnyebben hozzáférhet, így ezeket az energiaféleségeket a takarékosabb termelés érdekében egyszerre is hasznosíthatja.

9


Az energia termelése fotovillamos panelek segítségével történik. Ez ma Magyarországon az előállítás magas költsége miatt csak a távközlés, a hírközlés (autópályák melletti segélykérő telefonok, stb.) alkalmazza kismértékben. Jelenleg mintegy 60 TWh kisfeszültségű áramtermelés van az ország területén. Áramszolgáltatói hálózatra szerződéses kapcsolatban nincs fotovillamos áramtermelés. Több kisebb fotovillamos egység telepítésével – mintegy 1 MW kapacitás kiépítése – alig 2-3 GWh áram termelhető.

1.

Bohoczky, 2003

II.2. Szélenergia: A szél vonzó energiaforrás a vidék, így különösen a mezőgazdasági körzetek, gazdálkodók számára. Nagy előnye, hogy nem környezetszennyező és alkalmas hálózatba beillaszthető elektromos áram termelésére. A szélenergia befogása úgynevezett szélturbinákkal (szélmotorokkal) történik. Fő részeik az állvány, a generátor, a sebességváltó rendszer, a vezérlőegység és esetleg a fék. Teljesítményük változó lehet: általában 10-100 kW között van, de a nagyobb leadott teljesítményre képes szélturbinák is léteznek. Előzetes mérések után természetesen csak szélben gazdag területre érdemes telepíteni őket, de mivel a szél nem folyamatosan fúj és erőssége is változó, a szélturbinák nem szolgáltatnak egyenletesen áramot, periodikus az áramtermelés. Ezen ugyan lehet segíteni akkumulátorokkal, de sokkal jobb megoldás a szélturbinák elektromos hálózathoz csatlakoztatása. A motorok a hálózattal párhuzamosan és frekvenciában ill. feszültségben attól szabályozva működnek. Így a generátor és a hálózat is védve van az esetleges hibák által okozott károsodástól. A generátorok ezenkívül egyszerű szerkezetűek, tartósak, kevés karbantartást igényelnek és kedvező a teljesítmény/ár viszonyuk is. A szélenergia hasznosítása kezdeti szakaszban van. 2001. év végéig négy villamos energia termelésére alkalmas szélturbina készült el (Kulcs, Inota, Mosonszolnok) és teljesen környezetbarát módon termelik az áramot. Teljes évi üzemidővel számolva évente 4 millió

10


KWh áramot termelhetnek. Jelenleg több szélerőmű beruházása van engedélyeztetés alatt. Számítások alapján 20-50 MW teljesítmény tartományba lehet szélerőmű parkokat létesíteni. Minden szélerőmű, vagy szélerőmű park telepítésénél figyelembe kell venni, hogy a hálózatra kapcsolódás vagy szélcsend miatti leválás nem okoz e műszaki, ellátási gondokat. A termelhető villamos energia évente 20-52 GWh. II.3. Vízerőművek: A meglévő vízerőművek (Kisköre, Tiszalök, Kesznyéten) beépített kapacitása 37,5 MW, a kihasználás évi átlag kapacitása 20 MW körül van, a kis vízerőművek( Ikervár, Nyugati törpék, Gibárt, Felsődobsza, Keleti törpék) évi átlagkapacitása 1,8 MW. 2001-ben az összes vízerőműben termelt villamos energia 0,186 TWh. Vízenergia területén előre lépési lehetőség a kis vízerőművek felújítás utáni újraindítása, illetve újak építése mellett, az erőművek elfolyó, már hasznosított vizének energia célú tovább hasznosítása területén lehetséges. Ezekkel a jelenlegi vízenergián alapuló áramtermelést 30%-kal lehetne növelni. A növekedés jelenlegi legnagyobb akadálya nem az áram átvételi ára, hanem az engedélyezés körüli huzavona, pedig ahol már működtek ilyen kis erőművek van arra tapasztalat, hogy milyen környezet és természetbarát ez az energiatermelés. Külön kell elemezni esetlegesen a nagyobb folyókra telepíthető- árvízvédelmi feladatokat is ellátó – vízenergia hasznosítási rendszerek megépítésének lehetőségeit. II.4. Kommunális hulladék: A Budapesti Szemétégető-műben földgáz segítségével égetik el a válogatatlan kommunális hulladékot. A termelt hőt a távhőszolgáltatás veszi át, a termelt áramot, 112,5 GWh-t az áramszolgáltató vásárolja meg. A már említett válogatott hulladék égetésére alkalmas öt darab, az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben rögzített regionális – összesen 50 MW villamos kapacitású – hulladékégető erőművek áramtermelése elérheti a 400 GWh-t is évente. II. 5. Geotermikus energia:

11


Jelenleg Magyarországon nincs geotermikus alapú áramtermelés. Szakértői vizsgálatok szerint az adottságok meglennének, de a nagy bizonytalanság miatt a kockázati és vállalkozói tőke csak államilag garantált feltételek esetén hajlandó befektetni. A geotermikus alapú villamos energia 2010-re évente elérheti a 200-300 GWh-t. II.6. Szennyvíz: Az EU-s elvárások és előírások miatt a kommunális ás állattartási szennyvizek tisztítása előtérbe kerül és folyamatosan épülnek a szennyvíz-tisztító telepek. A tisztítási folyamatban az anaerob rohasztás következtében keletkező metán tartalmú biogáz alkalmas az energetikai hasznosításra, áramtermelésre. Jelenleg 7,6 GWh áram termelése és hasznosítása történik biogáz alapon. A 2010-ig megépítendő szennyvíztisztító rendszerekre további biogáz termelő és hasznosító berendezések telepíthetők és ezzel legalább 50 GWh áram termelése valósítható meg. Az előzőekben felsorolt hasznosítási folyamatok eredményeként évente 550-600 GWh megújuló energiaforrás alapú villamos energia állítható elő. A szükséges eszközök, berendezések, infrastruktúra kalkulált beruházási igénye 28-30 milliárd Ft. II.7. Biomassza: Az utóbbi időben elindult egy kedvező irányba mutató folyamat. 2002-ben Szigetváron 2 MW, Mátészalkán 5 MW teljesítményű faaprítékkal üzemelő kazánt telepítettek a távhőellátás biztosítására, Papkesziben 5MW-t üzemi energia előállítására. Szentlőrincen tervezés alatt van a távfűtés olajról biomassza alapúra való átállítása. Körmenden 5 MW, Szombathelyen 7 MW-os kazán-beruházások előkészítés alatt állnak a távfűtés bővítése érdekében. Az Európai Parlament és Tanács 2001. szeptember 27-én elfogadott irányelve, az új villamos energia törvény megújuló energiát támogató részei( Magyarországon a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. Törvény szerint kötelező az átvétele és emeltszintű az átvételi ára) és a környezetvédelmi előírások szigorodása arra késztették az erőműveket,

12


hogy vizsgálják annak lehetőséget, hogy a jelenlegi szénbázisú, környezetszennyező tüzelésről részben, vagy teljes egészében átálljanak faalapú, hulladékalapú tüzelőanyagra. Az AES Borsodi Erőműben2 (Kazincbarcika) faalapúra alakítják át a meglévő széntüzelésű erőmű egy részét. Jelenleg a kísérleti folyamatnál tartanak. 2002-ben 25.300 t biomasszát, 302 TJ hőértékben hasznosítottak és az így előállított villamos energia 16,9 GWh. A Bakonyi Erőmű Rt Ajkai Erőműben szintén elkezdődtek az apríték tüzelési kísérletek. Itt 21 TJ hőértékű tüzelőanyagból 1,4 GWh megújuló energiaforrás alapú áramot állítottak elő. Ezeken a helyeken a kedvező tapasztalatok alapján idén is folytatják a biomassza alapú áramtermelést. Pécsett az erőműben tervezési, előkészítési fázisban van 150 MW hő és 49,9 MW villamos teljesítmény biztosításának faalapú megoldása. Ennek működtetéséhez, az átalakítás után évente 380 TJ faalapú biomassza biztosítása szükséges. Összességében az EU elvárás teljesítéséhez mintegy 1-1,3 millió tonna biomassza szükséges, melynek egy jelentős része a meglévő erdőkből kitermelhető.

2

Bai, 2004

Ha nem, akkor mintegy százezer hektáron – az EU csatlakozás után a gabonatermő területekből ugaroltatására ítélt termőföld egy részén – nevelt fásszárú, gyors növekedésű energiaültetvényből biztosítható. Ennek eltüzeléséhez és belőle villamos energia termelés megvalósításához további beruházásokra van szükség. A megújuló energiaforrások közül a biomassza felhasználása kecsegtet a legnagyobb reményekkel. A biomassza, mint gyűjtőfogalom a mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból és ezekhez a tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó iparágakból származó termékek, hulladékok és maradékanyagok (a növényi és állati eredetűeket is beleértve), valamint az ipari települési hulladékok biológiailag lebontható részét jelenti. Biomasszából rendelkezünk a legnagyobb hasznosítható potenciállal, számítások szerint összesen az ország éves energiaigényének a 26,5%-át lehetne kitermelni. Ez tartalmazza a mezőgazdaságban, erdőgazdálkodás során keletkezett anyagokat. A mezőgazdasági tevékenységek során, illetve az azokkal közvetlenül összefüggő feldolgozó iparágaknál létrejövő energetikai alapanyagok halmazállapotukat tekintve

13


szilárdak (pl. apríték, biobrikett, pellet), folyékonyak (pl. biodízel) vagy gázneműek (pl. biogáz) lehetnek. Magyarországon a biomassza mennyisége kifejezetten jónak mondható, többek között ez lehet a mezőgazdaság egyik lehetséges kitörési pontja, a földterületek hasznosítása, a megfelelő jövedelemviszonyok biztosítása és a foglalkoztatottság szempontjából is. Az alapanyagok felhasználásának legkézenfekvőbb módja a hőenergia nyerése tüzeléssel. A megújuló energiaforrásokon belül a tüzeléses energianyerés területén is a biomassza energetikai hasznosítása képviseli a legnagyobb részarányt, főleg a tüzifa felhasználás miatt. Már jelenleg is rendelkezésre állnak azok a korszerű tüzelőberendezések, amelyek a biomassza fajtáktól függően a legjobb hő hasznosítást biztosítják. A továbbfejlesztések célja a helyi viszonyokhoz történő illesztés, a folyamatos alapanyag-ellátás biztosítása, a szállítás, tárolás megoldása és a többi megújuló energiaforrással, pl. a napenergia közvetlen hasznosításával való kombinálása (bioszolár létesítmények).

1. sz. táblázat: Megújuló energiák megoszlása Magyarországon Megújuló energiahordozóval megtermelt/megtermelhető Megújuló energiafajta hő- és villamos energia összesített hőértékben PJ/év 2002 2010 1,92 3 Vízenergia 0,01 1 Szélenergia 3,6 8* Geotermia 0,06 1,52 Napkollektor 0,0006 0,06 Fotovillamos 24 38 Tűzifa 3 5 Egyéb szilárd hulladék 0,023 0,023 Biogáz** 0,12 0,3 Települési szennyvíz gáz

14


Hőszivattyú Egyéb növényi hulladék (tartalmazza az energiaerdőt) Biohajtóanyag

0,04

0,1

3,87

12

A szabályozó rendszer 0 változásától függően alakul 1,6 3 Szemétégetés Összesen (kerekítve) 38,2 72 * Egyes szakértői becslések szerint elérheti az évenkénti 10,5 PJ értéket is. ** Tartalmazza a szeméttelepi, az állati trágyából és hulladékból előállítható becsült biogáz-mennyiséget. Forrás: Bohoczky Ferenc: Tájékoztató hazai és nemzetközi megújuló energiahordozófelhasználás helyzetéről, 32. o., 2004

III. A BIOENERGETIKA HELYZETÉNEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI3 •

a biomassza számára elsősorban fontos hőpiac csaknem teljes mértékben a földgáz által lefedett. A földgáz által nyújtott kényelem és a jelenlegi árak mellett

a

bio-energiahordozók

támogatásokkal

tehetők

csak

befektetési

versenyképessé.

A

támogatással, biomassza

állami

(faapríték,

mezőgazdasági hulladék) ára mintegy 1/3-a földgáz árnak, azonban a beruházási igény 2-3 szoros, amelyhez hozzáadódik a meglévő gázos rendszerek hátralévő amortizációja, 3

Bohoczky, 2004

•

a potenciális felhasználók saját tőkéjének általános hiánya miatt jelen körülmények között ez a piac meglehetősen érdektelen,

•

főképp fentiek miatt a bio-energiapiac kialakulatlansága,

•

kevés a tüzelőanyag termelő és szállítóberendezés-fejlesztő, gyártó vállalkozás és e területek szakemberei is kevesen vannak,

•

kevés a potenciális felhasználókat reálisan motiválni képes valós ismeret és reklám, mind szakmai, mind külső körökben rengeteg hamis információ, rossz adat kering,

•

a terület mögött még nem áll jelentős vállalkozói háttér, ezért is szükséges egy olyan rendszer kialakítása, mely átlátható a vállalkozások számára 15


•

az energianövényekkel kapcsolatos termesztési körülmények, hatások egyelőre nem tisztázottak.

A

megújuló

energiahordozókkal

történő

villamosenergia-termelésnél

alkalmazott

támogatások, a „zöld” villamos energia kötelező átvétele és az átlagnál kedvezőbb ára fejlesztéseket indított meg a biomasszával (fahulladékkal) történő villamosenergiatermelés területén. E fejlesztések hatására – ezen belül kiemelten 3 erőmű, összesen 110 MW biomassza üzemű kapacitás létesítésének a hatására – a korábban elhanyagolható mértékű erőművi fahulladék-felhasználás várhatóan 1,2 Mm³/év mértékre nő fel. A biomasszával történő villamosenergia-termelő kapacitások további növekedése már veszélyezteti a hazai falemezgyártás és lakossági tüzifa-igény ellátását, ezért annak érdekében, hogy a megújuló energiában rejlő számos gazdasági-környezetvédelmi előnyt az ország kiaknázhassa, elengedhetetlen a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által sürgősen megindítható, biomassza alapanyag-előállítást növelő nagyszabású agrárenergetikai program. III.1. Biogáz előállítás A biogáz előállítás tulajdonképpeni haszna az elektromos áram hasznosítása mellett az egyéb szerves anyagok semlegesítésében illetve felszámolásában áll. Ehhez egy rendkívűl bonyolult üzem jár, mely általában sertés hígtrágya, szarvasmarha trágya és kukorica siló, energiafű öszzekeverésével, valamint baktériumok segítségével anaerob körülmények között erjeszti az anyagokat, melynek következtében biogáz keletkezik. Mindezen anyag nagy metán és szén-dioxid tartalma miatt alkalmas az eljárásra. A folyamat végeredményeként egy gázmotor segítségével – mely egytengelyes kapcsolatban van egy generátorral – villamos energia képződik. A generátor összeköttetésben áll egy áramátalakító transzformátorral, mivel a generátor nem azonos feszültségű áramot állít elő, mint ami hálózaton áramlik. A hálózatra való kapcsolódás természetesen azon a transzformátoron keresztül történik, mely által leadott áram már megfelel a hálózatival. Az egység mérete a gázmotor valamint az üzem nagysága szerint alakul, attól függően, hány kW áramot kell átalakítani óránként (lásd mellékletek 4. kép). Biogáz előállításra valamennyi szerves anyag (kivéve a szerves vegyipar termékeit) alkalmas, mint pl. a trágya , a fekália, az élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok, valamennyi zöld növényi rész, háztartási zöldhulladékok, lejárt szavatosságú élelmiszerek, 16


éttermi hulladék, kommunális szennyvíziszapok, állati tetemek. A nedves biogáz-gyártás alapanyaga általában, a hígtrágya, vagy élelmiszeripari szervesanyag-tartalmú folyadék,, melyeknek szárazanyag-tartalma 2-8%, és a szervesanyag-tartalma 40-60% között van. Az erjeszthető nyersanyag mennyiségét tekintve – bár a mezőgazdasági termelés visszaesésnek következtében (pl. állatlétszám drasztikus csökkenése) valamivel kevesebb áll rendelkezésre, mint a korábbi üzemek létesítésekor – ez a mennyiség még mindig jelentős alapot jelent a további beruházásokhoz, és a hazai energiaszükséglet akár mintegy 8%-át is képes lenne fedezni. Ezt a mennyiséget jelentősen növelheti a vágóhídi melléktermékek és egyéb állati fehérjék, zsírok erjesztéséből származó energia, hiszen a kergemarha kór elterjedése óta ezen nyersanyagok nem hasznosíthatóak állati takarmányként és kötelezően ártalmatlanítani kell őket, és feldolgozás által a gazdaságok mentesülnek a tetemek fertőtlenítésének költségei alól. 2. sz. táblázat: Trágyából előállítható biogáz Állatfaj Szám Keletkeze Szárazany Szerve Összes Gázmennyis Gázmennyis a

tt trágya

ag

s

mennyisé

trágya

ég

ég

(kg/na

(l/kg)

(m3/nap)

anyag

ge (db)

(kg/nap/db

(%)

(%)

)

p)

Tehén

1

46,000

15

12

46

100

4,6

Borjú

1

15,000

15

12

0

100

0,0

Növendé

1

32,000

15

12

0

100

0,0

Sertés

8

15,000

11

8

120

230

27,6

Malac

1

3,000

11

8

0

230

0,0

k

Állatfaj Szám Keletkeze Szárazany Szerve Összes Gázmennyis Gázmennyis a

tt trágya mennyisé

ag

s anyag

ge

17

trágya

ég

ég


(db)

(kg/nap/db

(%)

(%)

(kg/na

)

(m3/nap)

(l/kg)

p)

Hízó

1

7,000

11

8

0

230

0,0

Ló

1

45,000

32

26

0

125

0,0

Juh

1

2,000

33

28

0

100

0,0

Nyúl

1

1,000

23

20

0

211

0,0

Baromfi

20

0,053

21

18

1

235

0,2

Forrás: Tar Ferenc: Előterjesztés a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumba, 15. o., 2004

Az állatlétszám csökkenésének következtében az állati trágya mennyisége is visszaesett. Ezt a hiányt pótolhatja az élelmiszeripari célú mezőgazdasági területhasználat visszaszorulásával felszabadult szántóföldterületeken történő energianövény termesztés, mely lehet intenzív és extenzív is egyaránt. Az itt megtermelt növényi biomasszát kitűnően lehet hasznosítani biogáz üzemekben. Ez a lágyszárú energianövényekre, fűre alapozott biogáz termelés. A jelenlegi átvételi árak nem teszik lehetővé az energiacélú növénytermesztést biogáz előállítási céllal. Ezen anyagok kerülnek az előerjesztés után a fermentorokbe, ahol zajlik a tényleges „munka”. A megfelelő mennyiségű és szárazanyag tartalmú anyagok bejuttatásával kezdődik az erjesztés bakteriális úton. Két baktérium játsza a főszerepet, ezek az acetogén és a metanogén baktériumok, melyek szoros függésben vannak egymással. Az acetogén baktériumok a bejutó anyagokat acetáttá és hidrogénné alakítja, majd ezen anyagok valamint szén-dioxid és metán segítségével állítják elő a biogázt a metanogén baktériumok. A szoros függés abban áll, hogy ha a keletkező anyagokat a metanogén anyagok nem alakítanák át, az az acetogén anyagok pusztulásához vezetne. A függőség másik oldala, hogy ha a metanogének nem dolgozzák fel a termelt acetátot és hidrogént, megváltozik a környezet PH értéke, amely a saját pusztulásukhoz vezet. A fermentorok valamint a baktériumok két eljárás keretében működhetnek. Ezek a mezofil és termofil rendszerek, amelyek tulajdonképpen a különböző hőmérsékletet jelentik. A mezofil eljárás 35-40%-on dolgozzák fel a betáplált anyagot, míg a termofil ennél jóval magasabb, 55-60%-ot jelent. Az utóbbi előnye, hogy magasabb hőfokon gyorsabb az

18


eljárás, viszont ez jóval nagyobb szakértelmet is igényel, hiszen ezen a hőmérsékleten már nagyon minimális változás is a baktériumok pusztulásához, így az üzem leállásához is vezethet. A Készenlét Rt. által preferált módszer a termofiltól egy kicsit lassabb, viszont jóval biztonságosabb mezofil eljárás, ennek megfelelően ezt alkalmazza a jövőben megvalósuló üzemekben is(lásd a 36 o-tól). A fermentorban képződő metángázt a gázsapkából vezetik át a gázmotorokhoz (lásd mellékletek 5. kép) – lehet egy vagy több is egyszerre, ez az üzem nagyságától függ -, ahol a megtermelt gáz a motor meghajtásával működésbe hozza a generátort, és képződik villamos energia a folyamat végeredményeként. A gázon túl képződő végtermék egy lagúnarendszerbe kerül a hat hónapos erjesztést követően, melyben még szintén képződik minimális mennyiségű metángáz, melyet csövek segítségével visszajuttatnak a rendszerbe. A végtermék újbóli hat hónapos tárolása után kerül ki a földekre, melynek előnye a műtrágyázás költségének megspórolása (lásd mellékletek 6. kép). Az üzem nagysága a rendelkezésre álló sertés hígtrágya és a szarvasmarha trágya mennyiségétől függ, a szárazanyag miatt szükséges energiafű valamint kukorica siló termesztése, ezek függvénye, hiszen viszonylag kis terület is elég ezek megtermeléséhez. IV. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR4 A megújuló energiaforrások alkalmazásának szélesebb körű elterjedésének érdekében az alábbi hazai és nemzetközi jogszabályok és előírások vannak hatályban. 1.

A

Kormány

1107/1999.

(X.

8.)

számú

határozata

a

2010-ig

terjedő

energiatakarékossági és energiahatékonyság-növelési stratégiáról címmel, kifejti, hogy a megújuló energiaforrások 1999. évi 29 PJ felhasználását 2010-ig 50 PJ/évre kell növelni 2. A 2001. évi CX. Törvény a villamos energiáról, egységes szerkezetben a végrehajtásról szóló 180/2002. (VIII. 23.) Kormány Rendelettel, amelyek értelmében a megújuló energiaforrások megfelelő piaci részesedésének eléréséig a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia (0,1 – 50 MW között) kötelező

19


átvételét és normatív ártámogatását szükséges fenntartani, elősegítve ezzel a megújuló és a hulladékból nyert energiát felhasználó erőművel létesítését. 4

Bai, 2004

3. „A magyar energiapolitika alapjai, az energetika üzleti modellje” című GM előterjesztést a kormány 1999. július 27-én elfogadta, amelynek ajánlásai szerint a hazai energiamérlegen belül a megújuló energiaforrások részarányának 2010-ig el kell érnie a 6%-ot. 4. Az Európai Unió Fehér Könyvének célkitűzései között szerepel, hogy a megújuló energiaforrások arányának a tagországok összes energiafelhasználásában – tagországonként differenciáltan – 2010-re el kell érnie a 12%-ot. 5. Az Európai Unió 2003/30 (EC) számú, a bioüzemanyagok közlekedésben való alkalmazásáról szóló direktívajavaslata szerint 2005-re minden tagországnak biztosítania kell, hogy a területén eladott közlekedési célú üzemanyagok 2%-a bioüzemanyag legyen az energiatartalom alapján számolva, 2010-ig pedig évi 0,75%-kal növeljék ezt az arányt. Az elérendő részarány 2010 végére 5,75% az EU átlagában. A tagállamoknak legkésőbb 2004. december 31-ig kell megalkotniuk az irányelv előírásainak megvalósítását biztosító jogszabályokat. Magyarország felé a konkrét elvárás még nem fogalmazódott meg, de a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium már dolgozik azon a nemzeti stratégia kialakításán, amelynek célja 34% körüli részarány elérése 2010-ig. 6. A megújulókból termelt villamos energia növelésére vonatkozó direktíve (2001./77/EC) szerint 2010-ig EU szinten átlagosan 22,1%-ra kell növelni a megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia arányát. A Magyarország által aláírt Csatlakozási Szerződés értelmében 3,6% fogyasztáshoz viszonyított megújuló energiaforrásokból származó áramtermelést ír elő. Másik fontos terület a bioüzemanyagok

felhasználásának

ösztönzése,

ahol

több

célkitűzést

is

megfogalmaztak. A COM (2001.) 547direktíva javaslat a már említett 2003/30 (EC) direktíva módosítása mellett javaslatot tesz a bizonyos bioüzemanyag tartalmú ásványolajokra, illetve a bioüzemanyagokra vonatkozó fogyasztási adó csökkentésének lehetőségéről szóló 92/81/EC direktíva módosítására is. A jelenlegi szabályozás szerint a környezetkímélő üzemanyagok adótartalmának csökkentésére a tagállamoknak két lehetőségük van:

20


-

a 92/81/EGK irányelv 8(2)(d) cikke szerint a tagállamok adómentességet biztosíthatnak, vagy csökkentett adómértéket alkalmazhatnak a környezetkímélő, illetve a megújuló forrásokból származó üzemanyagokra.

-

A 92/81/EGK irányelv 8(4) cikke szerint a Tanács egyhangú szavazással további, meghatározott politikai megfontolásokon alapuló mentességeket engedélyezhet valamely tagállam számára.

A 8(4) cikken alapuló kérelmek egyre növekvő száma miatt a Bizottság indokoltnak tartja, hogy egy kiszámítható, jogbiztonságot elősegítő keretszabályozást alkosson. A módosítási javaslat értelmében a tagállamok az üzemanyagba bekevert bioüzemanyag arányában csökkenthetik a fogyasztási adó mértékét, ami azonban nem lehet kevesebb a megfelelő hagyományos üzemanyag fogyasztási adójának 50%-ánál. A javaslat változatlanul hagyja a 8(4) cikk által biztosított lehetőséget. 7. Magyarország az ENSZ Éghajlatváltozási keretegyezményéhez kapcsolódó Kiotói Jegyzőkönyv részes feleként vállalta az üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátásai szintjének 6%-os csökkentését az 1986-87-es évek átlagához képest a 2008-2012. közötti

időszakra

vonatkozóan.

A

gazdasági

szerkezet

megváltozásának

következtében Magyarország ezt a csökkentést előreláthatólag tartani tudja és államközi szinten, lehetőség kínálkozik a többletcsökkentés értékesítésre. A megújuló energiaforrások növekvő arányú felhasználásának következtében kiváltott fosszilis energiahordozók jelentős ÜHG kibocsátás csökkentést eredményeznének. 3. sz. táblázat: Az üvegházhatásért leginkább felelős gázok Gáz neve

CO2-egyenérték

Koncentráció

Koncentráció

1900-ban (ppm)

2000-ben (ppm)

Szén-dioxid

280

360

1

Dinitrogén-oxid

270

310

200

Metán

0,8

1,72

21

Forrás: Környezetvédelmi Minisztérium, 2002

21


8. Az EU széndioxid kibocsátási egységek kereskedelméről szóló 2003/87/EK irányelvét 2003. október 13-án fogadták el. Magyarország csatlakozásának napjától hazánkra is vonatkozik az elfogadott Irányelv, átmeneti mentességet nem kértünk. Az Irányelv által kialakított kibocsátás-kereskedelmi rendszert ez alapján Magyarországon is be kell vezetni, az ehhez szükséges lépések (törvényi háttér, rendeletek kidolgozása, Nemzeti Kiosztási Terv készítése) folyamatban vannak. A rendszer működése az egész Unióban 2005. január 1-jén indul. Magyarországon kb. 150 vállalkozás 250-300 létesítményét érinti majd a kibocsátás-kereskedelem, ezek a kibocsátók együtt kb. 50%-át adják a teljes magyar széndioxid-kibocsátásnak. 9. Az állati eredetű hulladékok hasznosításával kapcsolatban a 69/2003. (VI. 27.) FVM rendelet, valamint a 71/2003. (VI. 25) FVM rendelet határozza meg a kötelező módon betartandó előírásokat. Ezeknek értelmében az állati hulladékokat környezetre történő veszélyességük alapján három osztályba sorolják. A jelenleg működő ATEV Fehérje feldolgozó Rt. által üzemeltetett ártalmatlanítókban évente kb. 200000 tonna alapanyag kerül beszállításra, amelyből kb. 50-60000 tonna az 1. osztályba sorolandó. Az 1. osztályba sorolt hulladékok égetése kötelező, vagyis, ezeknek az üzemeknek az átalakítása révén hőenergia állítható elő. A 2. és 3. osztályba sorolt alapanyagot, a hőkezelést követően, értékes biogáz alapanyagként lehetne hasznosítani. 10. A megújuló energiaforrásként potenciálisan szóba jöhető, szántóföldi körülmények között termeszthető energianövényekkel kapcsolatosan az alapvető – és az energiaültetvények kivételével minden kultúra esetében adható – támogatás az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegéből finanszírozott, hazánkban a 86/2004. (V. 15.) FVM rendeletben meghirdetésre került egységes területalapú támogatás (SAPS). Amennyiben a mezőgazdasági termelő eleget tesz a minimális területnagyság feltételeinek, és a földterületén biztosítja a „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” előírásait.

V. SWOT-ELEMZÉS5 V.1. Erősségek:

22


V.1.1. A biomassza hasznosítása •

Magyarország agrár-ökológiai jellemzői általában jók, bár termelési helyszínenként változóak, az ország területének nagy része alkalmas mezőgazdasági termelésre, szinte minden ágazatban nagy teljesítményű biológiai alap áll rendelkezésre.

5

Dr. Rónay, 2004

•

A biomassza egyes mezőgazdasági eredetű formái (pl. kukorica csutka, szőlővenyige, stb.) tüzelésének a – tüzifa használata mellett – hagyományai vannak a magyar mezőgazdaságban.

•

A magyar mezőgazdaság élelmiszer önellátási foka 120%.

•

A mezőgazdasági területek egy része kedvezőtlen adottságokkal rendelkezik az élelmiszer-termeléshez, ez kedvező lehetőséget teremt más irányú – pl. energetikai célú növénytermeléshez.

•

Egyszerűsödött, a termőhelyi adottságokhoz nem igazodik a földhasználat és a gazdálkodás. Jelentős mértékű a felhagyott parlagterületek aránya.

V.1.2. Biogáz

•

Az EU környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai normáinak való megfelelés ösztönzi az önkormányzatokat és az állattartókat a szennyvizek tisztítására. Az összes ismert eljárás közül a biogáz-fejlesztés az egyetlen, mely energiát nem csak fogyaszt, hanem termel is.

V.2. Gyengeségek V.2.1. A biomassza hasznosítása

•

A földtulajdon és a földhasználat szerkezete jelentősen eltér, a rövidtávú bérleti szerződések a több évre vállalható programok (agrár-környezetvédelem, erdősítés) akadályát képezik, a birtokstruktúra kiegyensúlyozatlan.

23


•

Nagyfokú

kényszergazdálkodás,

sok

a

főleg

önellátásra

termelő,

tartós

nehézségekkel küzdő gazdálkodó, kevés a gazdaságilag életképes gazdaság. •

Alig van ismerete a mezőgazdasági vállalkozóknak/termelőknek az energetikai célú termelési lehetőségekről, illetve a melléktermékek és hulladékok ilyen irányú hasznosítási, értékesítési lehetőségeiről.

•

A fás szárú növények (energia ültetvény) esetében jogbizonytalanság van, nem vonatkozik rá az erdőtörvény.

•

Alacsony

termelési

hatékonyság

a

mezőgazdaságban:

a

mezőgazdaság

hatékonysági indexe az EU-15 átlagának csak egyharmadát éri el. •

A nemzetgazdasági, és az ipari átlagnál jellemzően alacsonyabb mezőgazdasági keresetek, a mezőgazdaság tartósan alacsony jövedelemtermelő képessége, A nemzetgazdasági és az ipari átlagnál jellemzően alacsonyabb mezőgazdasági keresetek, a mezőgazdaság tartósan alacsony jövedelemtermelő képessége,

•

A

gazdálkodók

támogatási

szintje

jelentősen

alacsonyabb,

mint

EU-s

versenytársaiké. •

A tőkehiány, az alacsony nyereségesség és a fedezet hiánya miatt a vállalkozások csak korlátozottan tudnak hitelt és központi forrásokat igénybe venni.

•

A termelők szervezettségi szintje alacsony, az agrárgazdasági kapcsolati hálózatok töredezettek.

•

A mezőgazdasági alapanyagok termelése, feldolgozása és értékesítése eltérő üzleti érdekeltségű csoportok irányítása alatt áll, nincs megfelelően harmonizálva és megszervezve.

•

Az elaprózódott agrárgazdasági szerkezet és a marketing szolgáltatások hiánya miatt a termelők piaci helyzete gyenge, függőségi helyzetben vannak

V.2.2. Biogáz •

Az állattartásban és a kommunális szennyvízkezelésben az elavult technológiából adódó

környezeti

kockázatok,

a

trágya

megoldatlan problémája •

Az érintett szereplőknek kevés az ismerete

24

feldolgozásának,

kihelyezésének


-a műszaki megoldásokról, -a

beruházási

támogatási

lehetőségekről

és

arról,

hogy

a

megújuló

energiaforrásokkal termelt (pl. biogázból gázmotorral) villamos energiát 100 kW teljesítmény fölött az áramszolgáltató államilag meghatározott, támogatott áron köteles átvenni.

V.3. Lehetőségek V.3.1. A biomassza hasznosítása

•

A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv által elérhető EU források hatékony felhasználása.

•

A mezőgazdaság átalakítása a multifunkcionalitáson alapuló gazdasági és környezeti fenntarthatóság irányába pl. az energetikai célú növénytermesztésen keresztül.

•

A talajok viszonylag alacsony kémiai szennyezettségének, mint komparatív előnyöknek fenntartása és hasznosítása, különféle agrárkörnyezeti intézkedéseken keresztül.

•

A

termékminőség,

környezetvédelem,

állatjóléti

és

élelmiszerbiztonsági

követelmények ösztönzik azokat a termelőket, akik ezeknek nem tudnak megfelelni, hogy változtassák termelési struktúrájukat a gazdasági életképesség és a tisztább környezet felé. •

A termelők növekvő integrációja, a mezőgazdasági termelői lehetőségeinek bővülése.

•

Az EU szabályoknak megfelelő termelési rendszerekből származó új termékek új piaci lehetőségei.

•

A termelési rendszerek és termékskálák módosításának elterjesztése a piaci és a növekvő minőségi követelményeknek való megfelelés érdekében, a termelőkön alapuló értékesítés megalapozásával.

25


•

Humán erőforrás biztosítása más kereskedelmi tevékenységek fejlesztésére a vidéki térségekben.

V.3.2. Biogáz •

Energia – hő, villamos áram – nyerése olyan eljárásból, mely más esetekben csak energiát használ fel.

•

A

rendelkezésre

mezőgazdasági

álló

szennyvíz

hulladékokkal

vagy

vagy

hígtrágya

céltermékekkel

szárazanyag-tartalma dúsítható

a

fokozott

gázkinyerés érdekében. •

A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv által elérhető EU források hatékony felhasználása.

V.4. Veszélyek

V.4.1. A biomassza hasznosítása

•

Növekvő globális verseny.

•

A szükséges intézményi és tanácsadói hálózat nem kerül kifejlesztésre, az információáramlás nem javul, így a struktúra váltás és a forrásszerzés még nehezebb lesz.

•

A piac intézményi infrastruktúrájának a termelők érdekein alapuló fejlesztése elmarad, ennek következtében a termelői szervezetek hiányából adódó hátrányok súlyosbodnak.

•

A hagyományos természet közeli termelési módszerek ismeretének fokozatos eltűnése.

•

Alternatív hasznosítás hiányában a mezőgazdasági területek minőségének további romlása; a talaj termelékenységének további gyengülése, további területek kerülnek parlagra, gyomosodás, a súlyos aszályok gyakorisága nő (az éghajlatváltozás következtében).

V.4.2. Biogáz

26


•

Biogáz üzem létesítése esetén nem szabad a teljes beruházási költség után energetikai megtérülést várni. Energetikai megtérülés csak azután a költség után várható el, amennyivel többe került a beruházás valamely hagyományos szennyvíz kezelési beruházásnál.

•

Mint már említésre került Magyarországon a legnagyobb előre lépési lehetőség a megújuló energiaforrások között a biomassza hasznosítás, ezen belül az energetikai növénytermesztés területén van. Az EU csatlakozás következtében felszabaduló élelmiszeripari növénytermesztési területeken nagymennyiségű energetikai célú (nem élelmiszer célú) növénytermesztés valósítható meg.

•

Az energetikai növénytermesztés különböző hasznosítási módjai lehetnek a már említett és a távfűtésben már alkalmazott faapríték létrehozását biztosító rövid vágásfordulójú fás szárú növények termeltetése mellett.

•

Az évenkénti betakarítású, közvetlen tüzelésre felhasználható száraz biomasszák (magkender, különböző fűfélék, nádféleségek, stb.).

VI. EGYES EU ORSZÁGOK EDDIGI EREDMÉNYEI6

VI.1. Ausztria Az osztrák kormány aktívan támogatja a megújuló energiaforrások hasznosítását a villamosenergia-termelésben. Ezeknek az elterjesztését a kormányzat többféle módon is támogatja, ilyen pl. a kötelező átvétel kedvező árakon. Az árak a legalacsonyabbak a mini vízerőmű, a legmagasabbak fotovillamos termelés esetén. A biomassza jelenleg 11%-ot jelent az energiaellátásban, arányát megduplázva a hetvenes évekhez képest. Nagyrészt fűtésre van felhasználva, egy kisebb rész villamos energia és hőtermelésre. A kormányzat felismerte a megújulók makroökonómiai előnyeit is, mint pl. vidékfejlesztés, illetve a hagyományos mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének elősegítése, mint új jövedelemforrás. A biomassza-hasznosítás terén egy sor intézkedéssel támogatják a következő területeket:

27




faipari hulladékok hasznosítása,



energiaültetvények támogatása,



biomassza-felhasználás távfűtésben,



biomassza-felhasználás az energiatermelésben,



bioüzemanyagok támogatása,



etanol (etilalkohol), mint üzemanyag támogatása.

VI.2. Belgium Az energiapolitikában a megújuló energia az egyik legfontosabb prioritás. A

flamand

kormányzat

1999.

novemberében

elfogadott

egy

CO2

kibocsátás

csökkentési/megújuló energiaprogramot. A vallon kormányzat célkitűzése 200 000 m2 napkollektor telepítése az elkövetkező 10 évben. A flamand célkitűzés, hogy már 2004-ben elérjék a 3%-os célkitűzést 2010 helyett. 6

Tar, 2004

Az előrehaladott villamosenergia-piacnyitás hatását szakértő csoport elemzi konzultációs folyamat keretében a megújulók és hatékonyság vonatkozásában. 1998. július 1-től megduplázták a támogatást a megújulóból termelt villamos energiára vízerőmű és szélturbina esetén max. 10 MW kapacitásig telepenként. A fotovillamos program költségvetése gyakorlatilag megduplázódott 1998 után. Támogatást adnak fotovillamos panelekre a háztetőkön és napkollektorokra. VI.7. Egyesült Királyság Az Egyesült Királyságban a nagyméretű, teljesen automatizált és központi, vagy önkormányzati forrásból finanszírozott típusok a jellemzőek. A kisüzemi biogáztelepek létesítési költsége mintegy 400 MFt/MW, míg a komplett, nagy kapacitású üzemeknél akár 600 MFt is szükséges lehet MW-onként a beruházáshoz. Üzemeltetők között végzett felmérés alapján a biogáz üzemek létesítése túlnyomórészt környezetvédelmi megfontolásokból ered. A problémákat a biogáz teleppel nem rendelkező farmerek elsősorban gazdaságossági tényezőkben látják, a biogázzal foglalkozó gazdálkodók

pedig

szakképzettségbeli

hiányosságokban,

valamint

munkaidejük

meghosszabbodásában. Előnyt jelent az USA-val és hazánkkal szemben a biotrágya iránt 28


jelentkező piaci kereslet. VI.4. Franciaország Franciaország energiafelhasználásában a megújuló energiák mintegy 7%-ot tesznek ki, aminek legnagyobb része vízi erőművekből származik. A megújuló energiahordozófelhasználáson belül a nem-hidro megújuló mellett a biomassza és a hulladéktüzelés teszi ki a 96,5%-ot, a többi (geotermia, szél, nap) jelentősége sokkal kisebb. Franciaországban rendkívül elterjedt a fatüzelés, 3 millió háztartásban alapvetően-, 4 millió háztartásban mint kiegészítő fűtésként használják, és ehhez adódik még 1,5 millió alkalmi (elsősorban kandalló) felhasználó. Hasonlóan más országokhoz, a nem hagyományos megújuló energiák használata nem versenyképes, ezért kormányzati segítséget és támogatást élveznek, amelyek például a következők:  15 évre szóló szabványszerződések a vízi energiára, a háztartási hulladékégetőkre, valamint a fotovillamos áramtermelésre.  20 ezer napkollektor program (Korzikára és a Tengerentúli területekre).  HELIOS 2006 program Franciaország területére a napkollektorok széleskörű alkalmazására. A háztartások központi beruházási támogatást kapnak, amit még növelhet a regionális támogatás.  EOLE 2005 szélenergia program, amelynek célja 250-500 MW új kapacitás beállítása 2005-ig. 1996-ban tendert írtak ki és a nyertesek szerződést köthettek összesen 124 MW kapacitással. Az átvételi árak kedvezőek. A tengerentúli területeken a villamos energiával még nem lefedett területek ellátását megújuló energiával oldják meg egy-egy speciális alapból. Ezekkel a rendszerekkel eddig 1400 km hálózat építését tudták megtakarítani.

VI.5. Hollandia A megújuló energiaforrások viszonylag szerény, 2%-os szerepet játszanak a holland energiaellátásban. Ennek mintegy 90%-a biomassza és hulladékégetésből származik. A holland energiapolitika célkitűzése, hogy az 1995. évi 1%-ról 2020-ban 10%-ra növeljék és

29


a Megújuló Energia Cselekvési Program alapján 2010-re 5% legyen. Ennek elérésére a Kormány K+F-re jelentős összegeket biztosít. Fontos tudnunk, hogy a végfogyasztók – a felmérések szerint – egyre inkább elkötelezettek a megújuló energiák irányában és hajlandók magasabb árat fizetni. 2001-ben indult a „Zöld Bizonyítványok” kereskedelme és más szűk keresztmetszetet oldó intézkedések is elősegítik a célkitűzések megvalósítását. VI.6. Csehország Az országban három nagyüzemi biogáz telepen dolgoznak fel állattartó telepi hígtrágyát, három üzemben pedig almos szarvasmarha trágyát. A biogáz előállításra felhasznált hígtrágya napi mennyisége 80-300 m3 között, az almostrágya 11-33 t között változik. A képződő biogáz napi mennyisége a hígtrágyás technológiáknál 18-22 m3/m3 alapanyag, míg az almostrágya anaerob kezelése esetén 18-39 m3/m3. Öt biogáztelepen valósítottak meg kombinált hő- és elektromos energia előállítást. Az egyik, még 1982-ben üzembehelyezett telepen 40-400 kW-os gázmotor-generátorokat működtettek, 10-11 MJ/kW fajlagos gázfogyasztással. VI.3. Dánia7 A megújuló energiafelhasználási célkitűzéseket és eszközöket az „Energy 21 c. kormánydokumentum tartalmazza. A célkitűzések a következők: 

2005-re a teljes energiaellátás 12-14%-át megújuló energiahordozóval kell biztosítani,



2030-ra évi 1% átlagos növekedéssel 230 PJ-t kell elérni, ami a források 35%-át teszi ki.

A legfontosabb megújuló energiák a szél és a biomassza. A biomasszán belül legfontosabb szerepe a szalmának és a faforgácsnak van. A „Biomassza Szerződés” (1993) alapján a villamosenergia-szektornak 1,2 Mt szalmát és 200 et faforgácsot kell (évente) felhasználnia. Ezen a területen legjelentősebb a Greena szén/biomassza erőmű létesítése, ami fele-fele arányban tüzel szenet és szalmát, kimenő kapacitása 17 MW és 60 MW hő30


és távfűtés. Alapvető nehézség egyrészt a szalma alacsony fűtőértékében, illetve magas (34-szer drágább, mint a szén) árában van. 1997-ben több mint 2000 szélturbina 791 MW összenergiát termelt, mintegy 1127 GWh áramtermeléssel. Az ezt követő években jelentős növekedés történt, 1998-ra már elérte az 1 GW összteljesítményt, a növekedés azóta is folyamatos. Dán számítások szerint a nagyméretű szélturbina már most a legolcsóbb megoldás a széndioxid csökkentésére. 2005-re az elérendő cél 1500 MW felett van. A nap- és geotermikus energia szerepe ugyan kevésbé jelentős, de pl. a napenergia hasznosításban a napkollektor rövid időn belül 5000-re nőtt és geotermia esetében is egy referenciaprojekt keretén belül szinten megindult a hasznosítás. Ezeken az energiapolitikai eszközökön túlmenően közvetlen pénzügyi támogatás is lehetséges, azonban az adózási rendszer (energia-adó, CO2-adó, SO2-adó) is maximálisan támogatja a megújuló energiafelhasználást, pl. nulla CO2 és SO2 emisszió (szél) esetén. Vissza nem térítendő támogatás jár azoknak az áramtermelőknek, akik azt megújuló energiából állítják elő, illetve hulladékból történő áramtermelés esetén. 7

Nielsen, 1994

Ugyancsak kapható beruházási támogatás széntüzelésű távfűtő rendszerek biomasszára történő átalakítására. A megújuló energia hasznosítását az Energia Kutatási Program is támogatja jelentős összeggel. 4. sz. táblázat Megújuló energia részaránya az EU országaiban Ausztria

24,3%

Luxemburg

1,4%

Belgium

1,0%

Németország

1,8%

Dánia

7,3%

Olaszország

5,5%

Egyesült Királyság

0,7%

Portugália

15,7%

Finnország

21,3%

Spanyolország

5,7%

Franciaország

7,1%

Svédország

25,4%

Görögország

7,3%

Európai Unió összesen

5,3%

Hollandia

1,4%

MAGYARORSZÁG

3,6%

31


2,0%

Írország

Forrás: Dr. Rónay Dezső: Előterjesztés a kormány előterjesztés Tervezethez, 21 o., 2004

VII. MEGÚJULÓ ENERGIA FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGON Magyarországon a 2002. évi állapot szerint mintegy 3,6%-os részarányt képviselő megújuló energiahordozó-felhasználás összetételét az alábbi táblázat ismerteti: 5. sz. táblázat: A megújuló energiaforrások hazai felhasználása (2001) Megújuló energia fajta

Villamosenergia-termelés GWh

TJ/év

Hőhasznosítás TJ/év

Vízenergia

186

670

Szélenergia

0,92

3,3

Geotermia

3600

Napkollektor

56

Fotovillamos

0,06

0,22

Tűzifa Megújuló energia fajta

24000 Villamosenergia-termelés GWh

TJ/év

Hőhasznosítás TJ/év

Egyéb szilárd hulladék

3000

Állattartó telepi biogáz* Szeméttelepi biogáz Települési szennyvíz-gáz

5,2

18,7

42,8

2

7,2

12

7,6

27,4

120

Hőszivattyú

40

Egyéb növényi hulladék

4870

Szemétégetés

112

403

Forrás: Bohoczky Ferenc: Megújuló energiaforrások helyzete az EU-ban és Magyarországon I. 2003

VII.1. Biomassza

32

480


A megújuló energiaforrásokon belül jelenleg a biomassza energetikai hasznosítása képviseli a legnagyobb részarányt, főleg a tűzifa felhasználás miatt. A biomassza fogalomkörébe sorolhatók a tűzifa, az energetikai céllal termesztett növények, a mező- és erdőgazdasági melléktermékek, hulladékok. A létrejövő energetikai alapanyagok szilárd (pl. apríték, biobrikett, pellet), folyékony (pl. biodízel, bioetanol), illetve a biogáz. Magyarországon a biomassza potenciál kedvező, a mezőgazdaság lehetséges kitörési pontja a földterületek hasznosításánál és a foglalkoztatottságot is növelheti. Az alapanyagok felhasználásának legkézenfekvőbb módja hőenergia nyerése eltüzeléssel. A technika jelenlegi szintjén rendelkezésre állnak azok a korszerű tüzelőberendezések, amelyek a biomassza fajtáktól függően a legjobb hőhasznosítást biztosítják. A továbbfejlesztések célja a helyi viszonyokhoz történő illesztés, a folyamatos alapanyagellátás biztosítása, a szállítás, tárolás megoldása és a többi megújuló energiaforrással – pl. napenergiával – való összehangolása.

VII.2. Biogáz termelés helyzete napjainkban Az erjeszthető nyersanyag mennyisége a mezőgazdaság termeléscsökkenése ellenére még mindig jelentős potenciállal rendelkezünk. Így a hazai energiaszükséglet majd 8 %-át ki tudná elégíteni a magyar mezőgazdaság megfelelő infrastruktúra kialakítását követően. Ehhez járul hozzá az állatok körében terjedő betegségek egyre nagyobb elburjánzása ( pl. kergemarha kór), mely hozzájárul a meglévő állati hulladék mennyiségéhez, hiszen a fertőtlenítést követően (mely plusz bevételi forrás a gazdaság számára!) ezen anyagokat is fel tudjuk használni a biogáz termelésében. 6. sz. táblázat hulladék felhasználás Magyarországon Hulladék

2000 évben

2005 évben

Mezőgazdasági és élelmiszeripari

5,0

5,0

Települési szilárd hulladék (millió t)

2,3

2,4

33


Települési folyékony hulladék (millió t)

5,5

5,2

Szennyvíziszap (millió t)

0,7

1,1

Mezőgazdasági és erdőgazdasági maradványok

28,0

30,0

Összesen (millió t)

41,5

43,7

Ebből termelhető biogáz (millió t)

6,6

6,9

Nyerhető összes villamos energia (milliárd kW)

13,2

14,8

(millió t)

Forrás: Bohozcky Ferenc: Megújuló energiaforrások helyzete az EU-ban és Magyarországon II., 2003

Az alábbi táblázat az állati hulladékból, trágyából előállítható biogáz és ennek energiamennyiséget segít könnyen és gyorsan meghatározni. A táblázatba csak az állatok számát kell beírni. Ebből a napi ürülék és a gázfejlődés paraméterei alapján ha 60 %-os gáztermelést feltételezünk (40 % a fermentor fűtéséhez szükséges) automatikusan kijön a naponta kinyerhető gáz és energia mennyisége. Egy fejőstehén esetében ez napi 4,6 m3 gáztermelés tesz lehetővé, míg 8 sertés tartásakor keletkező trágyából 27,6 m3 biogáz termelhető. Ezen állatlétszám alapján egy kisgazdaságban napi 409 MJ energia termelhető. Az utóbbi időt az állatlétszám csökkenése jellemezte, ez a szerves hulladék csökkenését eredményezte, melyet könnyen pótolhatunk energianövényekkel az ugaroltatásra meghagyott területeken. Ennek legfőbb haszna a területek újrahasznosításában nyilvánul meg, bár ennek a törvényi háttere egyelőre nem biztosított. Az energiafüvek biogázüzemben való hasznosításáról tudnunk kell, hogy míg az égetése esetében a nedvességtartalom csökkenésével javul a hatásfok, addig a biogáz termelés esetén a hozam a nedvességtartalommal együtt nő. Az alkalmazandó növény beltartalmi jellemzőit illetően a biogáz termelésre leginkább alkalmasak a könnyen bontható, magas szénhidráttartalmú növények. A leginkább alkalmas ún. biogáz energianövények a következők: •

nádképű csenkesz, 34


•

óriás keserűfű,

•

szudáni fű,

•

zöld pántlikafű

•

olasznád,

•

szarvasi energiafű.

A lágy szárú energianövények termesztésénél a legfontosabb szempont, hogy minél nagyobb cellulózhozammal rendelkezzenek hektáronként. A biogáz nyersanyagok között a szarvasi energiafű is előkelő helyen szerepel, mellyel kapcsolatban Szarvason értek el jelentős sikereket. Dr. Janowszky János és Zsolt olyan energiafüvet nemesített, mely igen nagy hozamú, a talaj minőségére és az éghajlat szélsőségeire nem érzékeny. A homoktól a szikes talajig, a belvizes területektől a szárazig eredményesen termeszthető. Ezen lehetőségek ellenére Magyarországon jelenleg csak egy (nyírbátori biogázüzem) kifejezetten hulladékhasznosításra és energiatermelésre létesített biogázüzem működik. Ezen üzemen kívül csupán a kb. 100-120 millió m3 depóniagáz és a 60 szennyvíztelepből 12 telepen termelt biogáz töredékét hasznosítják (Bai 2002, 137).

VII.3. A magyarországi elterjedés korlátjai, a lehetséges kitörési pontok Általánosságban elmondható hogy a megújuló energiák elterjedését •

• a társadalmi környezettudatosság hiánya,

•

az alacsony vagy egyáltalán nem létező állami támogatás

•

a fosszilis energiahordozók viszonylag alacsony ára és a megújuló energiaforrások hasznosítását lehetővé tevő eszközök – kis forgalomból adódó magas fajlagos költsége okozza.

A társadalmi környezettudatosság hiánya a megújuló energiák használatának és a környezeti problémák viszonylagos ismeretlenségéből adódik. Vagyis a közvélemény nincs tisztában a megújuló energiák használatának előnyeivel és azokkal a környezeti problémákkal, melyek megoldására alkalmasak lehetnének ezek a technológiák.

35


A fenti kijelentések nagy része igaz a biogáztermelésre is az alábbi kiegészítésekkel: •

a mezőgazdaság alacsony jövedelmezőségéből adódóan forráshiányosak a mezőgazdasági termelők, melynek következtében nincs pénz a beruházásokra;

•

a bevált és kidolgozott technológiák adaptációja hiányos és lassú (Bai 2002, 131);

•

a gyakorta kevés illetve nem kellő mennyiségű a közelben lévő nyersanyag és ezen nyersanyagok csak korlátozottan hasznosíthatóak, és ebből következően a csekély mennyiségű és elszórtan jelentkező nyersanyag csökkenti a biogázüzem kapacitáskihasználtságát és ezen keresztül annak megtérülési idejét.

A biogáz termelés magas költsége az eszközök sorozatgyártásának hiányán túl abból adódik, hogy két jelentős tároló térfogatot kell kialakítani az eljáráshoz: a fermentort és a gáztárolót, amelyek a beruházási költségek jelentős részét teszik ki. A tárolótérfogat azonban csökkenthető a magasabb hőmérsékleten (termofil) és ezért gyorsabban, intenzívebben megvalósuló erjesztéssel. A biogázüzemek létesítésekor, ahhoz, hogy a technológia magas ára és a viszonylag kis energiasűrűségű erőforrás mellett is jövedelmező beruházást valósítsunk meg, figyelembe kell venni a gáz hasznosításának lehetőségeit, melyek az alábbiak lehetnek: •

üzemen belüli hasznosítás: pl. saját hőtermelés gazdasági épületek fűtésére (egyéb járulékos beruházások mint pl. bálaszárító, sertéstartáshoz szükséges hűtő-fűtő berendezések)

•

gázmotorokban történő villamos energiatermelés és értékesítés esetleg kapcsolt hulladékhő hasznosítással,

•

külső megrendelők részére közvetlen hőtermelés, hőértékesítés (nehezen megvalósítható a mai magyar körülmények között).

Energiahatékonysági és beruházás-gazdaságossági szempontból a közvetlen hőtermelés a leghatékonyabb, de ennek hasznosítása a legnehezebb, hiszen a legtöbb hő éppen nyáron keletkezik, amikor nincs rá szükség illetve a hő szállítása drága hálózat kiépítését igényli. Alternatív megoldás lehetne a gáztartályokban való szállítása és értékesítése, de ennek a metán igen nehéz cseppfolyósíthatósága miatt szintén korlátai vannak. A pusztán villamos

36


energia termelés rendkívüli előnye azonban a könnyű és szinte korlátlan értékesítési lehetőség, bár a gázmotorok jelentős többletköltséget jelentenek és a megtermelt gáz csupán 45%-át átalakítják át villamos energiává. A többi hulladékhő formájában elvész. Nagy mértékben javíthatja a rendszer hatékonyságát, ha a hőt is hasznosítják. 1. sz. ábra: A hazai energia-fogyasztás szerkezete (2001)

Atomenergi a

Megújuló energia 4%

Szén 16%

15%

Földgáz 38%

Olaj 27%

Forrás: Bai Attila: A biomassza felhasználása, 2002

A megtermelt gáz hasznosításán túl a melléktermékek hasznosíthatósága is fontos, hiszen a környezetvédelmi előírások betartása kedvezőtlen helyzetben igen megdrágíthatja az eljárást pl. messzire kell szállítani a nyersanyagot. Általánosságban javasolt, hogy mind a nyersanyag mind a végtermék (gáz, hő, biotrágya) szállítását minimalizálni kell, mivel a nagy szállítási távolság jelentős mértékben ronthatja az üzem jövedelmezőségét. Mind a nyersanyag és a felhasználhatóság, mind pedig a szállítási igény minimalizálását megoldja, ha közösségi, önkormányzati szinten kívánjuk a biogázüzemet létesíteni és üzemeltetni. A nyersanyag ilyen esetben származhat a helyi kommunális szerves hulladékból, szennyvízből is, melynek anaerob kezelésével a hulladékártalmatlanítás feladata is megoldható. A higiénés feltételek biztosítása és a költségek minimalizálása érdekében javasolt termofil eljárás alkalmazása a nagyobb sterilitást adó erjesztés és a kisebb tárolókapacitást igénylő fermentor következtében. A keletkező energia pedig helyben, mind hő mind villamos energia formájában hasznosítható. Ilyen körülmények 37


között már megvalósulhat az energetikai szempontból leghatékonyabb kapcsolt villamosés hőenergia termelés. Fontos előre megtervezni a kierjesztett biotrágya végleges elhelyezését is, mely leginkább a szántóföldi növénytermesztésben hasznosul, oly módon, hogy a létrejövő melléktermék a meglévő öntözőberendezések vagy egyéb módszerek által kikerül a földekre. Ezért az üzem helyének kijelölésekor alkalmas szántóterületek közelségét is figyelembe kell venni. Jelenlegi információk alapján 278 PJ energiaértékű - mely az éves energiafelhasználás 26,25%-ával egyenértékű - mezőgazdasági eredetű biomassza áll rendelkezésre, megújuló energiaforrásként hasznosításra. Ebből 25 PJ energiaértékben jelenleg is hasznosítunk biomasszát, amit szinte kizárólag a felhasznált tűzifa mennyisége fedez. A 1107/1999. (X. 8.) Kormány határozat alapján 50 PJ energiát megújuló energiaforrásból kell előállítani 2010-ig, ami a jelenlegi 1059 PJ országos éves energiafelhasználás kb. 5%-át teszi ki. Magyarország a többi uniós állammal egyetemben kitűzte maga elé megújuló energiaforrások

hatékonyabb

kihasználását,

valamint

a

különböző

nemzetközi

környezetvédelmi korlátozások( pl. KIOTO ) betartását, mint elérendő célokat. Annak érdekében, hogy hazánk a vállalt kötelezettségeknek meg tudjon felelni, a már jelenleg is futó, illetve a közeljövőben induló, megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos támogatási programokat központilag össze kell hangolni. Ez viszont csak úgy lehetséges, hogy ha az illetékes kormányzati szervek, valamint az érintett szervezetek, közreműködő felek, egymással szoros együttműködésben megalkotják az ehhez szükséges egységes ágazati fejlesztési koncepciót, beleértve a részletes hatásvizsgálatokat is. Természetesen egy ágazat fejlődését nem csak a támogatási rendszer kormányzati szinten is összehangolt szisztematikus kialakításával lehet segíteni, hanem olyan közgazdasági szabályok, jogszabályi háttér, illetve informatikai bázis létrehozásával is, amelyek a terület fejlődését elősegítik. A felsorolt igazgatási feladatokat csak központilag, szoros együttműködést feltételezve lehet kivitelezni.

VIII. MEGLÉVŐ ÉS MEGVALÓSULÓ BIOGÁZ ÜZEMEK

38


A következő fejezetben az eddig Magyarországon megvalósult valamint a jövőben létesülendő üzemeket dolgozom fel a teljesség igénye nélkül, mivel a Készenlét RT által 2005-ben kivitelezendő üzem jól példázza a mai helyzetet. VIII.1. Meglévő nyírbátori üzem:8 2002. december 4-től üzemel hazánk egyetlen, élelmiszergazdasági alapanyagokra alapozott biogáz telepe Nyírbátorban (lásd mellékletek 1. kép). A tervek szerint 1700-1800 tehén és szaporulata, évi mintegy 1.000.000 baromfi trágyáját, az utóbbit feldolgozó üzem szennyvizét és hulladékát, valamint 200 ha szántóföldi kultúra melléktermékét használják fel. A tervezett energiatermelés 5 GWh elektromos áram és 12 GWh hőenergia. Az üzem villamos energia termelő képessége megfelel a kb. 12000 lélekszámú Nyírbátor energia igényének. A későbbiek során felmerülő problémák miatt azonban az üzem jelenleg csak 50 %-os hatásfokkal üzemel (ezek a problémák a mezofil és termofil eljárás összehangolásából adódtak). A referenciaüzem kiemelt támogatást kapott, a helyi gazdaság 10 %-os önrésze mellett 90 %-os állami támogatás segítségével valósult meg. . Az üzem létesítése kb. 2 milliárd forintot igényelt. A Nyírbátorban létesült biogázüzem szarvasmarha hígtrágyát és vágóhídi szennyvizet és vágóhídi melléktermékeket (elsősorban zsírt – 20 t/nap mennyiség) dolgoz fel naponta összesen 300 t/nap mennyiségben a 12 db fermentorban. Az erjesztett anyag szárazanyag tartalma mindössze 5 %. Ennek ellenére a magas zsírtartalom miatt igen jó gázkihozatalt valósítanak meg, mely 10000 m3 gázt és 21000 kW elektromos áramot jelent. Az elektromos áramot 3 db gázmotorral (500 kW, 600 kW és 900 kW) állítják elő. A keletkező hulladékhő jelentős részét az üzem fűtésére fordítják, de ennek egyéb hasznosítása nem valósul meg. Így szűk értelemben vett kapcsolt villamos energia termelés nem történik. Az erjesztés 24 napig mezofil (38 °C), majd 26 napig termofil (75 °C) körülmények között folyik. A kierjesztett szubsztrátumot 180 napi tárolás után juttatják ki a szántóföldre.

8

Avar, 57. évf.

39


A nagy mennyiségben jelentkező kierjesztett anyag kijuttatása azonban gondot jelent, mivel nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű terület a biztonságos, nitrátszabályozást is kielégítő elhelyezéshez.

A nyírbátori üzemen kívül további tervek és készültek, azonban forráshiány miatt eddig nem voltak realizálhatók. Az alábbi helyszíneken terveznek jelenleg biogáz üzemet, illetve igényeltek támogatást létesítésükre: •

tápéi sertéstelep 20 köbméteres biogáztermelő kisüzem gázmotorral,

•

Graboplan Kft. Győr - zárt láncú biogáz hasznosítás

VIII.2. Létesülendő üzemek: A korábbiakban említett Készenlét Rt jelenleg több biogáz üzem előkészítését és terveztetését kezdte meg. Reményeik szerint 3 telep kezdheti meg a beruházást a jövő év folyamán, név szerint Nagyalásony, Móriczhida valamint Somogyszob. Az üzemek különböző elméletek mentén valósulnának meg. Pl. a Somogy megyei gazdaság tulajdonosai a biogáz üzemmel párhuzamosan hűtőkamrák építését kezdené meg hasznosítva a gázmotor által keletkezett meleg vizet (felhasználva a hűtőrendszerhez), így növelve a hatásfokot és így nyereségessé téve az üzemet. Mindezek mellett nem jelent gondot a végtermék kihelyezése, mivel 3000 ha-t meghaladó földterületen végeznek munkát. 3 MW teljesítményű üzemet valósítanának meg, ami másfélszeres kapacitást jelent a fent említett nyírbátori üzemmel szemben. Móriczhida hasonló elven, a meleg víz hasznosításával lucerna pelletálót létesítene, hiszen ha a vizet nem használnák fel, az üzem veszteségesen üzemelne. VIII.2.1. Nagyalásonyi üzem:9 Részletesen a harmadik telep, a nagyalásonyi gazdaság által üzemeltetendő biogáz üzemet mutatom be (lásd mellékletek 2. kép).

40


A „Táncsics Mgsz”. Nagyalásony rendelkezik a legkisebb évi hízó kibocsájtással, ebből következően itt létesülne a legkisebb kapacitású biogáz üzem( 500 kWh ). A szövetkezetnél 1000 db tejelő szarvasmarha, illetve 7800 db kibocsátott sertés van. Az állattartásból fakadóan 21.334 t szerves trágya, illetve 35.000 m³ hígtrágyája keletkezik évente. E melléktermék mennyiség hasznosíthatóságát keresve vetődött fel a kérdés, hogy biogáz eljárással energiát állítsanak elő. Ennek lehetőségét a gazdaság régóta keresi. 2003-ban az igazgatóság tagjai Oberacktischban megtekintettek egy biogáz üzemet, amely hígtrágyára, szerves trágyára, valamint kukoricasilóra alapozott. A Készenlét Rt. több országban létező biogáz üzemet tekintett meg, német, olasz, osztrák cégek termékeit. A legbiztosabbnak az osztrák AGRE MODUL GAS technológiáját (lásd mellékletek 3. kép) tartotta, aki abszolút üzembiztos, alacsony érzékenységű mezofil törzsekkel dolgozik, és a technológia tudja biztosítani évi 8000 üzemórába a 89-95% közötti hatásfokot (a pályázati előírás 75%). Természetesen a villamos áram és a meleg víz termelése is komoly technológiai fegyelmet igényelnek, ezért fontos a tervező és kivitelező cég kiválasztása. Az eddigi gyakorlati tapasztalat döntött a kiválasztott partner mellett. A XXI. század felismerve a környezetre gyakorolt káros hatásokat - üvegházhatás, levegő,víz-,talajterhelési gondok stb. - megpróbál olyan új technológiákat bevezetni, melyek pozitív hatással vannak környezetünkre. Ennek egyik fontos állomása a biomasszából nyert biogáz hasznosítása.A mezőgazdaságban az állattartásban mindig nagy gondot okozott a trágya kezelése. A biogáz technológiának egyik fő alkotó eleme pedig a keletkezett híg- és istállótrágya, így a felhasználása még gazdasági eredményt is tud produkálni. Mivel a biomassza szerves anyag, s megfelelő körülmények között erjedésnek indul, melynek eredményeképpen metán gáz ( CH4 ) keletkezik. Fontos ehhez, hogy a tartályban a fontos technológiai paraméterek állandóak legyenek.( t = 38 °C, p= 2 bar, szárazanyag tart.: 12% .stb.) A keletkezett metán gáz természetesen még nem alkalmas ebben az

41


állapotban tovább hasznosításra, ezt sűríteni és tisztítani kell. Az előkészített gázt egy speciális gázmotor (– generátor) egységbe történő bevezetése után nyerünk villamos áramot. 9

Mészáros, 2004

A motor hűtéséből nyert meleg vizet tovább hasznosíthatjuk pl. Istálló fűtésre, takarmány szárításra, hűtésre, stb. 2008-től az EU előírások szerint a biomassza segítségével előállított villamos energiára fizetendő kompenzáció: 500 kW beépített kapacitásig várhatóan min. 10,23 eurócent/kWh valósul meg. A EON-al az egyeztetések megtörténtek, a szóbeli megállapodások alapján az 580-600 kVA-os névleges, illetve a 460- kVA-os hatásos teljesítmény engedélyezett az EON külön előírásai alapján. A gázturbinás rendszerrel ezen adatok egyeztetése megtörtént, a technikai kivitelezése megoldott. A legjobb műszaki megoldások megtalálása után óriási gondot jelentett a beruházás finanszírozása. A szövetkezet jelentős fejlesztéseket hajtott végre a gépi beruházás területén, amelynek a saját erő része komoly megterhelést jelent pénzügyi helyzetükre. Emiatt keresték a legkevésbé ráfordítás igényes finanszírozási megoldásokat. Annak ellenére, hogy a környezetvédelmi beruházások Európai Uniós támogatása és kormányzati támogatása is deklarált, nehézkes a környezetvédelmi projektek banki finanszírozása. Továbbá szerették volna, hogy a beruházás maradjon a projekt finanszírozás keretei között, tehát maga a létrejövő beruházás jelentse a fedezetet. Jelenleg a Fejlesztési Banknak vannak olyan finanszírozási konstrukciói, amelyek kiemelten kezelik mind a környezetvédelmi problémát, mind az energia-előállítás problémáját, íly módon kezelhetővé vált a banki finanszírozás is. 2004. június 18-án a Magyar Közmű Rt.-vel a Készenlét Rt. kötött egy szerződést, miszerint a pályázatokat és a teljes banki előkészítést elvégzi, és a szerződést a létrejövő cégre a későbbiekben engedményezi. Ennek alapján a teljes finanszírozás megoldott.

42


A projekt nagyságrendje a költségvetés szerint 508.813.800,- Ft, amelynek 40%-át vissza nem térítendő állami támogatással kívánják finanszírozni a KIOP pályázati program keretei között. A 60%-át pedig várhatóan 7%-os bankhitellel, és hosszú futamidővel. A konstrukció alkalmas arra is, hogy kezelje a vissza nem igényelhető ÁFA-t. Amennyiben saját erő szükségeltetik, azt szeretnék apport formájában rendelkezésre bocsátani. Természetesen a megvalósítás egyes fázisaiban átmenetileg kisebb összegű tényleges készpénz ráfordítás is elengedhetetlen a továbblépéshez, de ezek jelentős nagyságrendet nem képviselnek. Jelenleg a tervezésre 5000 e Ft kifizetésre van szükség. Mivel a projekt finanszírozás és a külön kezelhetőség is megkívánja, önálló cégben célszerű a beruházást megvalósítani. Erre alkalmas cég a kiürült VARRODA Kft., amelyben jelen pillanatban veszteség van, de a meglévő tagi hitel elengedésével ez a veszteség semmissé válhat, illetve egy pótbefizetéssel az elveszített hárommilliós saját tőkét pótolni lehet, ami a cég tovább funkcionálásának alapfeltétele. Ez a beruházás gyakorlatilag kezelni tudná a keletkezett hígtrágyát, a szervestrágya egy részét, hasznosulhatna mintegy 300 ha-os homokos terület siló, illetve energiafű termeléssel a biogáz üzem számára, ezzel együtt a Gazdaságba egy forgóeszköz finanszírozás is beáramlik az eddig rosszul hasznosult földeken való árunövény termeléssel, továbbá megvalósul egy CO2 kiváltás a Szövetkezetnél. Elkészítették a beruházás megtérülését a jelenlegi 6,7 eurócentes kWh teljesítmény mellett, illetve a a 2005-től várható 10,4 eurócentes áramdíj mellett. •

Megszabadul a környezetterhelő hígtrágyától és az istállótrágya egy részétől.

•

Rendelkezik saját Kft.-jaként mintegy 500 m Ft-os beruházással, amely hosszútávon megtérül.

•

300 ha-os homokos terület hasznosulása magas hozammal és megtérüléssel, amivel egy forgóeszköz finanszírozással valósul meg.

•

Kockázat minimális, mivel egy konzorciális cégben valósul meg.

•

A befektetett 5 m Ft-os összeg fele visszatérül pályázati formában.

•

A kalkulációnál a legrosszabb adatokkal számoltak, így a ráfordítások alulkalkuláltak.

43


•

A helyszínre adaptált tervek elkészültek.

VIII.2.1.1. Gazdasági számítás:10 Biogáz teljesítmény meglevő sertés hígtrágya esetében: Egység Érték Áram kihozatal sertés kWh /év 900.000 hígtrágyából Üzemóra óra / év 8.000 500 kW berendezés össz. kWh /év 4.000.000 Részarány sertés hígtrágya % 23 A meglevő hígtrágyával a 500 kW egységnél a kívánt mennyiség 23 % -át tudjuk kielégíteni. Biogáz teljesítmény a meglévő szarvasmarha istállótrágya esetében: Egység Érték Áram kihozatal szarvasmarha kWh / év 1.100.000 istálló trágyából Üzemóra óra/év 8.000

44


500 kW berendezés összesen kWh / év 4.000.000 Szarvasmarha istálló trágya részarány % 28 A meglevő szarvasmarha istálló trágya esetében a 500 kW – hoz a szükséges mennyiség 28 % - át tudjuk biztosítani.

10

Horváth, 2004

Kukorica siló, energiafű Egység Érték Áram kihozatal kukorica kWh/év 1.960.000 silóból, energiafűből Üzemóra óra / év 8.000 500 kW berendezés össz. kWh/év 4.000.000 Kukorica siló,energiafű részarány % 49 A kukorica siló, energiafű esetében az 500 kW- hoz a szükséges mennyiség 49 % - át tudjuk biztosítani. Alapanyagok: •

Sertés hígtrágya :

23 %

•

Szarvasmarha istállótrágya:

28 %

•

Kukorica siló, energiafű:

49 % -------100%

Beruházás: 45


Építési munkák ( külső berendezések, fermenter, vég tározó, gáz tározó, elektromosság, hídmérleg, betáplálás, beruházási technika( indító üzem, szivattyúk ) BHKW ( áramfejlesztő Jenbacher 1x 500 kW , hőcserélővel) trafó és áram rácsatlakozás . Beruházás ca. 1.975.255,20- € ca. 493.813.800,- Ft Banki ügyintézés 15.000.000,- Ft ---------------------508.813.800,- Ft Finanszírozási struktúra: Beruházás összege 508.813.800,Forgóeszköz (kukorica siló, energiafű ) 13.600.000,-------------------522.413.800,KIOP. 1.7.0 támogatás 40 % 208.965.520,Bankhitel 60 % 313.448.280,Beruházás után vissza nem térítendő Áfa 10 % 52.241.380,-------------------365.689.660,Futamidő 15 év Kamatláb 7 % Költéségek éves bontásban: Üzemeltetés ca. 16.000.000,Alapanyag költségek ( ca. 5.000 t / 2.920.- Ft ) ca. 14.600.000,-

46


Költség: ca. 30.600.000,Törlesztés: ( alap és kamat ) 37.135.625,ÖSSZES KIADÁS / ÉV 67.735.625,Bevétel évente: Áram (tarifa 6,8 € cent / kWh) 4.000.000 kWh elektromos áram (8.000 h üzemóra esetén) 68.000.000,Meleg vízből származó bevétel ( energia kiváltás, földgáz) 8.500.000,ÖSSZES BEVÉTEL / ÉV 76.500.000 ,SZÁMÍTOTT NETTÓ NYERESÉG: 8.264.375,Egyéb, a beruházás révén számítható plusz bevételek: 1.)A termőföld utáni állami támogatások bevétele: (Kedvezőtlen adottságú földterületek, nemzeti földalap támogatás :116 ha x 60.000,- Ft) 6.960.000,Energiafűre adott támogatás jövőre jelenik meg. 2.)A hízó sertések gyarapodás vesztesége a hőség miatt: A nyári forró időszakból csak 45 nappal számolva, 750 g veszteség / nap / sertés, 2.000 db állat, 300 Ft / kg A kieső bevétel, ami eredményként is kezelhető lenne. 20.250.000,A ciklus idő jelentősen csökkenhetne. A téli hideg a malac állományra való hatása hasonló mértékű. 0,Takarmány szárítás 0,Környezetterhelési díjak 0,Munkahelyteremtő támogatás 0,KALKULÁLHATÓ ÉVES NYERESÉG: 35.474.375,47


IX. JÖVŐBENI PERSPEKTÍVÁK Hazai energiafelhasználásunk mindössze 3,6 %-a, villamosenergia-termelésünknek pedig csupán

0,5

%-a

származik

megújuló

energiaforrásokból,

ugyanakkor

a

hazai

energiatermelés részaránya rohamosan csökken, az importenergia drágul és általunk befolyásolhatatlan, településeink és állattartó telepeink hulladékgazdálkodása többnyire elmarad az EU követelményeitől, a (remélhetőleg) emelkedő életszínvonal pedig növekvő hulladék- és károsanyag-kibocsátással jár. Dióhéjban ezek azok a – jelenleg megoldatlan – problémák, amelyekre a biogáz-előállítás egyfajta részmegoldást jelenthet. Hazánk legnagyobb részén bevezették a földgázt, mely – kényelmes, viszonylag tiszta és jelenleg még olcsó energiaforrásként – megkérdőjelezhetővé teszi sokak számára a biogáz versenyképességét. Ez a helyzet azonban a gázszolgáltatók számára már rövid távon sem tartható fenn és lehetetlenné teszi az EU gázáraihoz (különösen a lakossági árakhoz) való alkalmazkodást

is.

Mindenképpen

szükséges

energiatakarékossági

intézkedések

foganatosítása, ám az országos energiafogyasztás növekedése valószínűleg még így sem kerülhető el. Azokban a térségekben, ahol a biomassza megfelelő mennyiségben biztonságosan megtermelhető, célszerű lehet egy intézmény, vagy település hő-ellátását a helyben előállított biogázra alapozni. Ez a helyi termelők részére felértékelné a biomasszahasznosítást, egyben lehetővé tenné a verseny kialakulását a bioenergetika és a fosszilis földgáz között. Az így kialakuló hőenergia-árak mind a fogyasztók, mind a hőszolgáltatók részére megtakarításokkal járhatnak a közeljövőben prognosztizálható hazai gázárakhoz képest. EU-csatlakozásunkat követően már elkerülhetetlen lesz a földgázpiac liberalizációja, mely az ipari szférában kevésbé, a lakosság részére azonban – akár kétszeres árnövekedést is okozhat, drámaian növelheti az energia költségét. A biomassza anaerob elgázosításának jövőjét számos tényező együttes figyelembe vételével határozhatjuk meg. Jelenleg is problémát jelent a potenciális beruházók (önkormányzatok, mezőgazdasági üzemek, családi vállalkozók) állandósult tőkehiánya,

48


ami egyes ágazatoknál (sertés, baromfi) az EU-csatlakozást követően tovább súlyosbodhat. A garantált áramfelvevő-piac nagy előnyt jelent, elsősorban az egyéb biomasszaenergetikai eljárásokkal szemben. Miután a biogáz telepek speciális berendezéseket igényelnek, számuk azonban nem jelent megfelelő nagyságú piacot, ezért a nagy sorozatgyártásból fakadó előnyök (önköltség-csökkentés) a hazai gépgyártók számára elérhetetlenek, ezért kevés a hazai, ezzel foglalkozó vállalkozás, ebből adódóan a külföldi berendezések általában drágábbak, az ebből származó nyereség külföldre kerül, így a foglalkoztatás is a gyártó országban javul. Végezetül, a legnagyobb probléma talán az információhiányban keresendő, az objektív információk általában nem jutnak el az érintettekhez. Ebben szerepet játszhatnak egyéb környezetvédelmi akadályok, bár a biogáz-előállítás előnyeinek jelentős része éppen környezetvédelmi jellegű. Ezeknek a hátrányoknak a kiküszöbölése megteremtené a kereteit annak, hogy nagy számban jöjjenek létre és gazdaságosan működjenek a biogázt előállító üzemek. A szűkebb gazdasági értékelést illetően, ha a világgazdaságban nem következik be nagymértékű jövedelem-elosztási átalakulás, akkor valószínűsíthető, hogy a következő évtizedeket a mezőgazdasági és energetikai kereslet és kínálat további tartós egyensúlyhiánya jellemzi majd. Várhatóan csak kis mértékben csökken a fejlődő országok elmaradása, ezért a fejlett országoknak az agrártermékeik iránti csökkenő keresletével lehet számolni Az Európai Unióban a helyzetet tovább bonyolítja, hogy a mezőgazdasági termelés intenzitásának csökkentése mind az Unió költségvetésének kiegyensúlyozottabbá tétele, mind a további kelet-európai bővítés előmozdítása érdekében alapvető fontosságú. Ilyen körülmények között az Európai Uniónak mind rövid, mind hosszú távon át kell alakítania agrár-, energia- és környezetvédelmi politikáját, mely a hazai mezőgazdaság és energetika fejlődését is egyértelműen meghatározza. Ebben kulcsszerepe lehet az agrártermékek és kommunális hulladékok energetikai célú felhasználásának is. Ezek közül az első az Európai Parlament No 8522/97 sz. határozata a "Zöld Könyv"-ről és arról, hogy a megújulók arányának 2010-re el kell érnie az EU-ban átlagosan a 12 % -ot. A feladatok teljesítéséhez a tagországok nemzeti szinten különböző támogatási rendszereket alkalmazhattak és ma is alkalmaznak (beruházási támogatások, adókedvezmények,

49


ártámogatások). Az Európai Parlament és Tanács 2001. szeptember 27-én (2001/77/EK) irányelvet fogadott el a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiának a belső villamosenergia-piacon történő támogatásáról. Az 1997. évi közösségi 13,9 % átlagot, 2010-re 22,1 %-ra kell növelni, de ezzel párhuzamosan teljesíteni kell a Fehér könyvben a 2010-re vonatkozó közösségi 12 % megújuló arányt is, ami a teljes energiafelhasználásra vonatkozik. Az irányelv célja, hogy a belső villamos energia piacon ösztönözze a megújuló energiaforrásoknak az energiatermeléshez való nagyobb mértékű hozzájárulást. A következő tíz évre, tagállami szintre is lebontották az elérni kívánt célt. 2010-re Ausztria villamos energia termelésének 78,1 %-a, Svédországénak 60 %-a, Spanyolországénak 29,4 %-a, Németországénak 12,5 %-a, Luxemburgénak 5,7 %-a kell, hogy megújuló forrásból keletkezzen. Hazánk esetében az eredetileg 11,5 %-os elvárást 3,6 %-ra sikerült lecsökkenteni. A villamos energia előállítása és értékesítése a biogáz-előállítás kulcskérdése, bár a megújuló villamosenergia-előállítás nagyobb hányadát valószínűleg a biomassza-alapú erőművek fogják előállítani hazánkban. Általában az EU irányelvek nem támogatják az egyéni elbírálást, egyes országok kivételezettségét, a piaci feltételektől való eltérést. Ez esetben, ettől az elvtől eltérve, az egyes országok adottságai szerint lehet a támogatásokat kidolgozni. Az irányelv alapján meg kell teremteni a megújuló energiaforrások piacához szükséges jogszabályokat. A csatlakozni kívánó országok villamos energia piacrendszerét hozzá kell igazítani az EU-s elvárásokhoz (energia-liberalizáció). A 2001/77/EK Irányelv alapján viszont nincs megkötve

a

kezük

a

megújuló

energiaforrásokból

termelt

villamos

energia

támogathatóságával kapcsolatban. Az EU valamennyi dokumentumában a célokat a következőképpen határozza meg: 1. versenyképesség, 2. ellátásbiztonság, 3. környezetvédelem. A célok elérésének eszközeiként pedig megállapítja, hogy megfelelő anyagi forrás biztosítására van szükség különféle támogatások formájában, illetve – korlátozott mértékben - az önmagukban versenyképes, fosszilis energiaforrásokra kivetett adókkal. Az EU-energiapolitika összefoglalva: a jelenlegi helyzet megváltoztatása nélkül megnő az importfüggőség a Közösségen belül (olaj: Közel-Kelet, földgáz: Oroszország), a fosszilis 50


energiahordozók környezetszennyezése is nő, ezért elengedhetetlen a fenntartható fejlődés érdekében a fentieket ellensúlyozni képes megújuló energiák versenyképessé tétele a liberalizált energiapiacon. Az Európai Megállapodásban összeegyeztethetetlenek a szabad piaccal azok a támogatások, melyek meghatározott vállalkozást vagy áru termelését előnyben részesítenek, és ezáltal torzítják a szabad versenyt, vagy annak torzításával fenyegetnek. Az Európai Megállapodás 62. cikk (2) bekezdése értelmében az állami támogatások megítélésekor a Római Szerződés 87. cikkében foglalt szabályok alkalmazásából eredő kritériumokat kell figyelembe venni. E kritériumokat emeli át a magyar jogrendbe a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló 163/2001. (IX.14.) Kormányrendelet, mely az Európai Unió szabályaival összhangban határozza meg a vállalkozásoknak nyújtható támogatások körét.

A kommunális közszolgáltatást a jogszabályok alapján kiválasztott, az önkormányzatokkal kötött szerződés keretében ellátó társaságokra abban az esetben nem vonatkoznak a fenti rendelkezések, ha a cég túlnyomórészt ezt a szolgáltatást látja el (vagyis a szabad piacról jellemzően nem vállal megbízást), és a támogatott fejlesztés révén létrejövő javakat teljes mértékben közszolgáltatás ellátására használja fel. Más, közszolgáltatáshoz kapcsolódó támogatásokra szintén nem vonatkoznak az Európai Megállapodás 62. cikkének, és az említett

kormányrendeletnek

a

rendelkezései.

A

környezetvédelem

tárgykörébe

beleértendő az energiatakarékosság és a megújuló energiaforrások alkalmazásának támogatása is. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos jelenleg hatályos EU-irányelvek a következők (Bartha, 2003):

91/271 EEC a települési szennyvíztisztításról 86/278/EEC a szennyvíziszap elhelyezéséről 90/313/EEC a környezeti információhoz való hozzájutás szabályairól 1999/31 (IV.26.) EK Irányelv a hulladéklerakókról 2000/60 (X.3.) EK Keretirányelv a vízpolitika területén.

51


IX.1. Előcsatlakozási alapok:11 Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk előtt nagy jelentőségük volt azoknak az uniós támogatási forrásoknak, melyek a kelet-közép-európai országoknak az EU csatlakozáshoz történő felkészülését támogatták (pl. SAPARD, ISPA, PHARE). Az Európai Unió működésében a kohéziós céloknak kitüntetett jelentőségük van. A kohéziós politika az ország integrációjának regionális és szociális különbségeit számolja fel. Az Unió történetében a területi egyenlőtlenségek csökkentését különböző módon igyekeztek megoldani. A kezdeti időszakban a viszonylag csekély támogatási forrásokat a kormányok rendelkezései

szerint

kisebb projektekre fordították. Az elszigetelt fejlesztések

összehangolásának igénye és a regionális különbségek mérséklését célzó támogatások mértékének jelentős növekedése az egységes kohéziós politika kidolgozását tette szükségessé. Az Európai Unió ekkor alakította ki regionális és kohéziós politikájának alapelveit, s megteremtette ennek intézményrendszerét is. A közösségi kiadások több mint egyharmadát fordítják területfejlesztési célra, a legfontosabb regionális politikai eszközök, a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap forrásain valamint a Közösségi Kezdeményezéseken keresztül. Miközben az Európai Unió regionális és kohéziós politikájának reformjai az integráción belüli területi különbségek minimalizálását tűzték ki célul, s ennek megvalósításában a négy évtized több-kevesebb eredményhez vezetett. 11

Kacz-Neményi, 1998

A kelet-közép-európai bővítés következménye a regionális egyenlőtlenségek fokozódása lett, az elmaradott térségek nagymértékű megszaporodása lett az Európai Unión belül a csatlakozás eredménye, így a regionális politika egyre nagyobb teret fog nyerni. Az Európai Bizottság 1998-ban készült jelentésében elmarasztalóan nyilatkozik a kelet-középeurópai országok strukturális és kohéziós politikájáról. Így a csatlakozásig elvégzendő feladatokat e hiányosságok felszámolásában fogalmazta meg. E célból az Európai Unió a 2000. évtől kezdődően három előcsatlakozási alappal támogatta a társult, közép-kelet európai országok felkészülését az Unióhoz való csatlakozásra (és támogatja jelenleg is a csatlakozásra várakozó Romániát és Bulgáriát), illetve a Strukturális Alapok, valamint a Kohéziós Alap fogadására. Az 1990-ben indult Phare program

52


továbbra is az intézményfejlesztés fő eszköze maradt, kibővülve a gazdasági és területfejlesztési projektek támogatásával. Új eszközként jelent meg a környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra fejlesztését támogató ISPA (Instrument for Structural Policies for Pre-Accession) és a mezőgazdaságot és vidékfejlesztést szolgáló SAPARD (Special Accession Programme for Agriculture and Rural Development). IX.1.1. Ispa: Az ISPA támogatást a Kohéziós Alap mintájára hozták létre és ahhoz hasonló intézményrendszerrel működik. Az ISPA támogatást Magyarország csak a csatlakozás időpontjáig vehette igénybe, utána szerepét - nagyobb támogatási összeggel - a Kohéziós Alap vette át. Az 1999-ben elfogadott EU költségvetésben külön kiadásként szerepelnek a csatlakozás előtti támogatások összegei. Az ISPA támogatás teljes összege évi 1,04 milliárd euró, amelyből az egyes országokra a Bizottság különböző megítélhető összegeket határozott meg az egy főre eső GDP, a lakosságszám és az ország területe alapján. Az egyes országokat illető minimum és maximum értékeket állapítottak meg, illetve meghatározták azt a középértéket, amelytől az éves keret megállapításánál eltérhetnek, amelynél figyelembe vették a benyújtott projektek minőségét, illetve az ország korábbi teljesítőképességét. A Magyarországra meghatározott küszöbérték (7-10 %) 72,4 - 104 millió euró vissza nem térítendő támogatást határozott meg. A középértéket figyelembe véve 2000-ben 88 millió euró támogatási keretet irányoztak elő, egyforma arányban elosztva a közlekedési és környezetvédelmi infrastrukturális beruházások finanszírozására. Így, a környezetvédelem területén átlagosan évi 44 millió euró lekötésére volt lehetőség a hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés és csatornázás, vízminőség- és levegőtisztaság védelem területekhez tartozó projektek társfinanszírozására a támogatás keretében. Az ISPA keretében a Közösség által nyújtott segítség vissza nem térítendő közvetlen segítségnyújtás, visszatérítendő segítségnyújtás vagy egyéb formájú segítségnyújtás formájában történhet. Az egyéb formájú segítségnyújtás irányulhat a pályázatok esetében a nemzetközi szakértők általi minőségellenőrzésére, különböző kutatások elvégzésére, tanulmányok, elkészítésére, amelyek hozzájárulnak pl. a projektek felbecsüléséhez vagy megfelelő minőségű elkészítéséhez. A támogatás mértéke az állami kiadások 75%-áig

53


terjedhet. A társfinanszírozás központi költségvetésből, önkormányzati forrásból, önkormányzatok által elérhető támogatásokból és hitelből biztosítható. Az önkormányzati hozzájárulás kötelező mértéke Magyarországon a támogatható költségek 10 %-a. Az ISPA jogi hátterét a megalapításáról szóló 1267/1999 számú, 1999. június 21-i Európai Tanácsi Rendelet adja, amely előírja, hogy az ISPA program keretében megvalósítandó intézkedésnek megfelelő nagyságrendűnek kell lennie ahhoz, hogy jelentős hatást gyakoroljon a környezetvédelem területére. Az egyes beruházások összköltsége nem lehet kevesebb, mint 5 millió euró, illetve előírja, hogy a projektnek minimum 15000 főt érintő települést vagy agglomerációt kell érintenie. A csatlakozás pillanatától rendelkezésre álló Kohéziós Alap esetén a minimális érték 10 millió Euro. Ugyanakkor a Strukturális Alapok esetén nincs minimális érték, így a Kohéziós Alapból nem finanszírozható kis költségvetésű projektek átsorolhatóak a Strukturális Alapokhoz. IX.1.2 Sapard: A SAPARD Program célja segítséget nyújtani a jelölt országoknak az EMOGA (Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap) átvételéhez és a fenntartható, versenyképes gazdálkodáshoz. Ez összesen 520 MEuro-t jelent, melyből hazánk részesedése 38,054 MEuro, melynek igénybevételéhez szükséges még egyharmad rész hazai forrás. Az országok

közötti

elosztást

a

GDP,

a

mezőgazdasági

területek

nagysága,

a

mezőgazdaságban dolgozók aránya és területi sajátosságok határozták meg. SAPARDtámogatásért kisebb nagyságú tartástechnológiai, feldolgozói és környezetvédelmi beruházásokkal volt célszerű pályázni, melybe az állattartó telepek biogáztelepei is beletartoznak. A támogatás részaránya a megcélzott pályázati célcsoporttól függ, nagyüzemi biogáztelepek esetén legjobb esetben 40 % (maximum 80 MFt), családi gazdaságok esetében legfeljebb 50 % (de maximum 5 MFt) lehet. IX.1.3. Life: A LIFE program három fő tevékenységi területet felölelő eszközrendszer, ezek a következők: környezetvédelem, a természet megőrzése és harmadik országok. Miközben

54


mindhárom terület a környezet javítását célozza meg, megvannak a saját prioritásaik is. A jelenleg futó LIFE III szakasz 2000-04-ig lesz érvényben 640 Millió EURO költségvetéssel. A biogázzal kapcsolatban elsősorban innovatív tevékenységek valamint környezetvédelmi szervezetek létrehozását támogatja 50 % (profitorientált cégek esetén 30 %) vissza nem térítendő támogatással. A programban való részvétel jelentős „tagdíj” befizetésével biztosítható (2003-ban 2,28 MEuro). A megújulók elterjesztését 2002-ig a SAVE és az ALTENER programok is támogatták. Ezek szerepét 2003-tól az IEE (Intelligent Energy for Europe) program vette át. Magyarország Európai Uniós tagságának egyik legkézzelfoghatóbb eredményeként 20042006 között jogosulttá válik mintegy 1100-1600 Mrd Ft, az EU Strukturális Alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó fejlesztési forrás felhasználására. A Strukturális Alapok általános szabályozásáról szóló Európai Tanácsi Rendelet értelmében a kevésbé fejlett régióknak, illetve tagállamoknak (ahol a GDP nem éri el a Közösség átlagának 75%-át) - így Magyarországnak is - Nemzeti Fejlesztési Terv keretében ki kell dolgozniuk és az Európai Bizottság elé kell terjeszteniük fejlesztési célkitűzéseiket és prioritásaikat ahhoz, hogy igénybe vehessék a Strukturális Alapok támogatásait. Az Nemzeti Fejlesztési Tervben tervezett fejlesztéseket nagy projektek keretében lehet megvalósítani, s ezeket az ágazati vagy regionális keretek között szerveződő un. Operatív Programok fogják össze. A megújuló energiaforrások támogatása a Környezetvédelmi és Infrastruktúra-fejlesztési Operatív Programban történik, melynek 366 millió Euro-s költségvetésének nagy részét (260 M Euro-t) az EU különböző fejlesztési forrásai finanszírozzák. Hazánkban is történtek már kormányzati szintű lépések a megújuló energiaforrások hasznosításának növelése érdekében. A Kormány 2199/1999.(VIII.6.) határozatával elfogadta "A magyar energiapolitika alapjai, az energetika üzleti modellje" előterjesztést, melynek céljai között kiemelten szerepel az energiatakarékosság, az energiahatékonyságnövelés, a megújuló energiaforrások hasznosításának bővítése és a környezetvédelem. E kiemelt célok realizálása érdekében a Kormány kidolgoztatta a 2010-ig terjedő energiatakarékossági és energiahatékonyság-növelési stratégiát és a megvalósulást segítő 15 feladatcsoportból álló Cselekvési Programot. E feladatcsoportok között kiemelten szerepelt a megújuló energiaforrások hasznosításának programja, de több pont is 55


kapcsolódott

a

megújuló

energiaforrások

témaköréhez,

mint

például

a

helyi

önkormányzatok energiagazdálkodása, az alternatív tüzelési rendszerek alkalmazásának növelése. A támogatási lehetőségek a Széchenyi Terv Energiatakarékossági Programja segítségével kibővültek és vissza nem térítendő támogatássá alakultak. Így általában a beruházási összeg 30 %-át vissza nem térítendő támogatásként megkapta a pályázó. Jelenleg a Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP) 3., 6., 7. és 9. pontja alapján pályázható általában változatlan mértékű támogatás. A Nemzeti Fejlesztési Tervben, valamint az ennek alapján elkészült Környezetvédelmi és Infrastruktúra-fejlesztési Operatív Programban szintén szerepel az intézkedések között a megújuló energiaforrások alkalmazása. Összességében kiemelendő, hogy állami szinten a megújuló energiaforrások hasznosítását nem lehet szűk értelemben vett gazdaságossági kérdésként kezelni, hanem az EU elvárások teljesítésének kényszere, illetve saját környezetünk védelme miatt szükséges ezek támogatása. Ez a támogatás katalizátor-szerepet betöltve alkalmas lehet a vállalkozói szféra érdeklődésének felkeltésére is, mely az első lépés lehetne ahhoz, hogy az állami előnyök alapjául szolgáló biogázt ténylegesen előállítsák. A jelenlegi támogatások általában rövid távúak, ami nagy értékű projektek esetében nem vonzó, valamint együtt kezelik az energiai takarékossági programmal, amely által forrásokat veszthetnek a megújuló energiaforrásra alapuló beruházások, ezáltal is gátolva ezen üzemek szaporodását. A biomassza-energetikai eljárások rövid távú elterjedése természetesen elsősorban a gazdasági tényezőktől függ, ám hosszabb távon – a fosszilis energiaforrások lassú kifogyásával párhuzamosan – a megítélésnél valószínűleg egyre fontosabb szerephez jut az energetikai hatékonyság. A gazdasági értékelés a jelenlegi, az összes energetikai hatásfok a jövőbeni elterjedést befolyásolja. A beruházási döntéseket jelenleg a tőkehiány (a minél olcsóbb és gyorsan megtérülő technológiák iránti igény), a földgáz alacsony ára okozza. A jövőben azonban a fosszilis energiaforrások dráguló kitermelése és a környezetvédelmi szempontok jobb érvényesülése a megújuló energiaforrásokat relatíve olcsóbbá teszi. A csökkenő energiakészletek miatt pedig előtérbe kerülnek az olyan energiaforrások, melyek minél kevesebb energia felhasználásával minél többet képesek előállítani. Ilyen módon a távolabbi jövőben a biogáz előállításának nem a földgáztüzeléssel, hanem esetleg egyéb megújuló energiaforrásokkal kell majd versenyeznie. Ezek közül a biomassza-alapú

56


eljárásokon kívül hazánkban a geotermikus energiafelhasználásra a legkedvezőbbek a feltételek, hiszen nálunk található a Világ egyik legnagyobb tartaléka, ellentétben a szélerőművekkel, mely feltehetőleg nem fog elsődleges prioritást élvezni pontosan az adottságaink miatt, hiszen Hollandiát követően hazánk rendelkezik a legrosszabb számokkal A szélenergia előállítására elsősorban a Kisalföldön kedvezőek a természeti feltételek. Míg a napenergiából még középtávon is valószínűleg csak a melegvíz-előállítás válik gazdaságossá. Mindhárom eljárás – azonos kapacitás és megfelelő műszaki színvonal esetén – azonban jelenleg nagyobb beruházással jár, mint a biomassza-energetikai eljárások. Elengedhetetlen

annak

a

felismerése,

hogy

a

biogáz

nemcsak

potenciális

energiahordozóként, hanem egyéb célra felhasználható alapanyagként szintén számításba vehetők (alternatív költség). Így vállalati szintű döntéshozatalnál indokolt az energetikai alternatíva összehasonlítása nemcsak más energiahordozókkal, hanem ugyanazon végtermék, vagy biomassza-féleség egyéb célú felhasználásával is. Mindehhez járulnak még makroszinten a környezetvédelemben, vidékfejlesztésben és energiagazdálkodásban elérhető előnyök, melyek számszerűsítése egy jól funkcionáló támogatási rendszer kialakításához nyújthat fontos információkat. X.

A

BIOMASSZA

HASZNOSÍTÁSÁT

SEGÍTŐ

HAZAI

TÁMOGATÁSI

RENDSZEREK12 X.1. Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP) 2004 A NEP keretében a biomassza energetikai hasznosítására háromféle pályázati keret ad lehetőséget: •

NEP-2004-4: A távhőellátás szolgáltató oldali korszerűsítése

•

NEP-2004-5:

A

megújuló

energiaforrások

felhasználásának

bővítése

önkormányzatok és magánszemélyek részére 12

Dr. Rónay, 2004

•

NEP-2004-6: A megújuló energiaforrások bővítése vállalkozások részére

57


A NEP-2004-4 program résztvevői a távhőszolgáltatók és távhő termelők. A NEP-2004-5 program alanyai magyar magánszemélyek saját ingatlanuk esetében, valamint, társasházak és önkormányzatok saját tulajdonuk esetében. A NEP-2004-6 program alanyai az energetikai korszerűsítést végző belföldi székhelyű gazdasági társaságok saját vagy a megbízó tulajdonában lévő ingatlanok esetében. A támogatás formája minden esetben utólagos vissza nem térítendő támogatás, és mértéke átlagosan a beruházási költség 30 %-a.(Ez a program nem eléggé átgondolt, csekély az összege, nem vonzó) X.2. Nemzeti Fejlesztési Terv A Nemzeti Fejlesztési Terv energiaszektorra vonatkozó célkitűzései közül egy vonatkozik konkrétan a biomassza hasznosítás támogatására, melynek címe „A megújuló energiaforrások felhasználásának növelése”. Ez az alábbi konkrét feladatokat tartalmazza: •

Hasznosítás infrastrukturális hátterének támogatása

•

A nem mezőgazdasági kis- és középvállalatok energiapiacra való lépésének támogatása

•

Biomassza tüzelőanyag biztosításának, átalakításának és az ehhez kapcsolódó kapacitások bővítésének támogatása

•

Jelentős beépített kapacitású megújuló energiaforrásra épülő beruházások támogatása

•

Lakossági

megújuló

energiaforrások

támogatása

58

hasznosítását

célzó

beruházások


X.3. Az alábbi operatív programok keretében van lehetőség energetikai projektek beadására: X.3.1. Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program(KIOP) Megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére irányuló projektek befogadására van lehetőség 125-500 millió forint méretben. A 10 millió euro feletti környezetvédelemi beruházások finanszírozására szolgál. A Kohéziós Alap által finanszírozott regionális hulladékgazdálkodást érintő fejlesztési programok nagy kapacitású regionális lerakók és égetők köré szervezett szelektív hulladékgyűjtést és - kezelést, továbbá nagy kockázatú lerakók rehabilitációját és bezárását foglalják magukban. Ugyanakkor a KIOP, kiegészítve a Kohéziós Alap programjait, a hulladékgazdálkodás területén alapvetően a következő önkormányzati tevékenységekre összpontosít. A szennyvízkezelés területén a Kohéziós Alapba az 50.000 lakosú területek, míg a KIOPba a 2000-50.000 közötti agglomerációk szennyvízkezelési fejlesztései tartoznak. 2015-ig az ország egész területén biztosítva lesz a szennyvizek megfelelő szintű kezelése az alábbiak szerint: •

2008-ig az érzékeny területeken megvalósul az összes települési szennyvíz megfelelő mértékű tisztítása.

•

A többi, ún. normál területen a megfelelően tisztított szennyvíz aránya a 2000. évi 46%-ról, 2015-ig 83%-ra nő.

•

2015-re összesen 2312 településnek lesz megfelelő szennyvízgyűjtő rendszere és kiépített szennyvíztisztítója. A tervezett intézkedések 1472 település esetében az EU követelmények teljesítését jelentik. A további 840 kistelepülésen vízbázisaink, felszín alatti vizeink védelme érdekben gondoskodunk a települési szennyvizek közműves elvezetéséről és megfelelő tisztításáról.

•

A csatornába bekötés műszaki feltételeit 2015-re a 2000. évi 57% helyett a lakosság 85%-a számára biztosítják.

59


•

A megújuló energiaforrások használatának arányát a Program időszakában a jelenlegi 3%-ról 5%-ra növelik

A biológiai úton lebontható növényi és állati hulladék lerakását a Program komposztáló, biogáz-előállító és -felhasználó, illetve bioenergia hasznosító létesítmények kialakításával váltja ki. X.3.2. Agrár és vidékfejlesztési Operatív program(AVOP) A mezőgazdasági üzemek és tevékenységek energiaellátásának megoldását támogatja vissza nem térítendő támogatás formájában, ahol a támogatás aránya maximum 50 % és összege maximum 15 millió Ft. Az egyes projektek mérete 1-25 millió Ft között lehet. Ezen összegek nagysága viszont nem vonzó, nem ösztönöz nagyobb beruházásokra – köztük biogáz üzemek kivitelezésére -, így javasolt egy átfogóbb fejlesztési javaslat és támogatási keret ezen program keretén belül. X.4. Erdőtelepítési támogatás Az alábbiakban az erdőtelepítési támogatási rendszert foglalom össze, melyet az 1996. évi LIV. törvény tartalmaz. A törvény 8. § (1) pontjának alapján tehát minden erdővel borított ezerötszáz négyzetméternél nagyobb terület erdőterületnek számít. A törvény által meghatározott területek kaphatnak erdőtelepítési támogatást, amely azonban nem terjed ki az energiaerdőkre illetve energiaültetvényekre, értelemszerűen innen nem nyerhetők források. Az erdőterületekre vonatkozó támogatás lehet: •

Erdőtelepítési támogatás

•

Befejezett erdőtelepítések ápolásának és állománynevelésének normatív támogatása

•

Erdőszerkezet-átalakítási támogatás

Az érvényben lévő támogatási rendszer értelmében elméletileg ugyan támogatásban részesülhetnek energiaerdei termelésre alkalmas fafajok (nyár, fűz, akác), azonban a rövid idő miatt a gyakorlatban a támogatás energiaerdő fenntartására nem alkalmazható.

60


X.5. Agrár-környezetpolitikai összefüggések A hazai földterületek mezőgazdasági hasznosítása feltételezi az adott térségi adottságokhoz igazodó, megfelelő mezőgazdasági tevékenység folytatását. Az elmúlt időszak szakmai és tudományos vizsgálatai egyaránt megerősítették, hogy mintegy 1,5 millió hektár szántóterületnek kell megtalálni a mostanitól eltérő hasznosítását, és ezeket a változásokat minden eszközzel elő kell segíteni. Ebből következik, hogy a környezetbarát mezőgazdaság kiterjesztése kapcsán a jelenleg elsősorban élelmiszercélú szántóföldi növénytermesztésből valamilyen alacsonyabb szintű hasznosítást célszerű elősegíteni, valamint a jelenleg nem művelt területek újrahasznosítása prioritást élvezne. Ezeknek a területeknek nagy részén a nem élelmiszercélú, energianövény termesztés vagy a megszokottól eltérő energetikai hasznosítás kiváló lehetőséget jelentenek. A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programban 2003-ban ezen okokból kísérleti jelleggel beindításra került különböző energianövények hasznosításának támogatása. 2004-től kezdődően a Nemzeti Vidékfejlesztési Terven belül folyatódik az a területalapú támogatási rendszer, amely ebben az évben már jelentős összeget jelentett a szövetkezetek számára és ami a környezetkímélő technológiák elterjesztését ösztönözte. A továbbiakban, figyelembe véve a jelenlegi, illetve a közeljövőben induló támogatási programokat, valószínűsíthető, hogy

az

Nemzeti

Vidékfejlesztési

Terv

támogatásai

között

energetikai

célú

növénytermesztésre vonatkozó programok is elindulnak, amennyiben sikerül olyan támogatási- és feltételrendszert kialakítani, amely az említett, speciális növénytermesztési területen nem okoz párhuzamos finanszírozást. Az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése: Kedvezményezettek: -

központi költségvetési szerv és intézményei,

-

helyi önkormányzati szerv és intézményei,

-

közhasznú társaság,

-

önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaságok,

-

alapítványok,

-

vállalkozások.

Saját erő: minimum 50 %

61


Az intézkedés részesedése az Operatív Program költségvetéséből: 25-32 millió Euro

X.6. Hasznosítás: A megújuló energiaforrások: a szél-, a napenergia-, a szerves anyagok anaerob lebontása (biogáz) hazánkban ismert eljárások ugyan, de az utóbbi 40-50 évben ezeket nem célszerűen alkalmazták, így elterjedésük elmaradt a bennük rejlő lehetőségektől és gazdasági eredményektől. Különösen igaz ez a szerves anyagok erjesztése során nyerhető biogáz-előállítási eljárásra. Ezért elsődleges célunk kell legyen, hogy mindenképpen a megújuló energia hasznosítására kell törekednünk. A biogáz-előállítás előnye, hogy a háztartási szerves hulladékok szelektív gyűjtése utáni tömege, valamint mezőgazdasági termelés során visszamaradó szerves hulladékok tömege az egész ország energia-igényének biztosítására fordítható, figyelemmel arra, hogy ezek minden évben megtermelik magukat, csak éppen nem hasznosítjuk kellőképpen és szakszerűen. Az utóbbi 40 évben és főleg az utolsó 10 évben sok szakemberünk foglalkozott ezzel a problémával, annak különböző módon történő megvalósításával, de mindig csak relatíve kisebb méretek mellett. Ugyanakkor Németország már törvényben meghatározta, hogy a szerves nyersanyagokból, nagyüzemi módon, a nagy kiterjedésű ország energia igényének nagy részét ilyen megújuló energiaforrásból fedezzék. Napjainkban ezen törvény alapján létesített biogázosító berendezések( amelyek száma eléri az 1900-at) már az egész németországi terület energiaigényének 15%-át állítják elő és azt tervszerűen és gazdaságosan folytatják mindaddig, amíg a 100%-ot el nem érik.

62


2. sz. ábra: Németországban megvalósult biogáz üzemek növekedésének dinamikája

Forrás: Környezet Őr Mérnöki Tanácsadó Kereskedelmi és Szolgáltató Kft: Biogáz a mezőgazdaságban, Budapest, 2004

A tanulságos német példát követnünk kellene a ezen problémát kezelő minisztériumok és közigazgatási szervek felügyelete mellett az országban lévő különböző szakemberekkel. A Nemzeti Energiatakarékossági Program adta lehetőség segítségével országos programot kellene elkészíteni, és programot készíteni annak megvalósítására, illetve üzemeltetéséhez szükséges személyzet kiképzésére a szükséges lehetőséget, biztosítani kell.

63


A német példát követve megoldódna a szennyvíztisztítás iszapkezelésének problémája, a mezőgazdaságban keletkező termékek szerves maradványainak hasznosítása, valamint a legkülönbözőbb állattartási maradványok értékesítése. Az itt felsorolt anyagok komplex kezelésével előállított biomassza pedig a művelés alatt álló talajok szervestrágya igényét lényegesen jobb trágyaminőséggel tudja ellátni úgy, hogy abból még exportra is jutna. Sőt, a műtrágyázás is jelentősen csökkenhetne. Ezt az eljárást a Víz és Környezetvédelmi Hatóságok is az idevágó EU irányelvek hazai jogrendbe való illesztésének a Kormányzat részére történő előterjesztésével kell, hogy támogassák. Csak az összes szerves hulladék közös kezelése hozza meg a megkezdett munka gyümölcsét. XI. ÖSSZEFOGLALÁS, JAVASLATOK Összegzésül, ahhoz hogy, a megújuló energia nagyobb arányban részesülhessen az összenergia termeléséből, átfogó támogatási rendszereket kell létrehozni, amelyben nagy szerepet kell az Európai Uniónak is kapni. Ehhez megvalósítható tervekre lesz szükség a megújuló energia minden területén, hiszen nem elég egy szegmens fejlesztése, minden meglévő kapacitásunkat hasznosítani kell egy ésszerű program keretén belül. Bizakodásra adhat okot a növekvő támogatottság a különböző államigazgatási szervek felől, aminek kézzel fogható eredménye igazán akkor lehet, ha a Nemzeti Fejlesztési Tervben sikerül kialakítani a megfelelő koncepciót. Másrészt nagyobb aktivitás vehető észre a magánszféra oldaláról is, gondolok itt pl. a mezőgazdasági vállalkozások növekvő érdeklődésére. A javaslataim a következők, ami a folyamat pozitív kimeneteléhez szükségesek: Prioritások az EU azon gazdaságpolitikai céljaival összhangban, melyek a magyar gazdaság versenyképességének javítását szolgálják a következő évek folyamán: Ezek között a célok között meghatározók: •

a vidékfejlesztés és a vidék népességmegtartásának növelése

•

a mezőgazdasági műveléssel gazdaságosan nem hasznosítható földterületek használhatóvá tétele.

•

az állattenyésztés környezetvédelmi problémáinak megoldása.

•

a kommunális hulladékkezelés megoldása. 64


•

az alternatív energia részarányának növelése az energiafelhasználásban.

Ezen célok megvalósításához jelentős mértékben hozzájárulhat egy biogáz program elindítása Biogáz előállítás feltételrendszere: Minimum -7000 hízó kibocsátás évente -35-40%-os állami támogatás -növénytermesztési háttér -500 KWh-os teljesítmény Kik lehetnek a program résztvevői és irányítói: -mezőgazdasági nagyüzemek -önkormányzatok -kivitelezők -üzemeltetők -áramszolgáltató -képzést végző szakirányú középiskolák, egyetemek Milyen feladatokat kell megoldani a program megvalósításához: -

meg kell találni a legjobb műszaki megoldásokat

-

a projektek finanszírozási konstrukcióit

Kapcsolódó támogatási rendszereket o Hitelezési kereteket o Fedezeteket és kockázati felelősségvállalást -

A program széleskörű elterjedésének biztosíthatóságát kell kidolgozni.

-

Az alternatív energiák elhelyezésének és használhatóságának biztosítékai (áramszolgáltatók együttműködése, az energia átvétel kormányzati szabályozása)

Kormányszintű illetve Minisztériumok intézkedései szükségesek a következőkben:

65


1. Nemzeti emissziós kvóta tartalékalapja minden évben rendelkezzen az új megújuló „energiaközművek” létrejöttére 5% erejéig, mint -

-biogáz, -massza erőmű

-

-szélerőmű

-

-vízi erőmű

-

-napelem és kollektor

-

-geotermikus erőmű, stb.

2. A törvényi szabályozás kedvezményei terjedjenek ki az „energiaközművek”-re mint a hagyományos közművekre (víz, szennyvíz, hulladék gazdálkodás) 3. A törvényi szabályozás tegye lehetővé a villamos energia „adás-vétel” liberalizációját Európai Uniós viszonylatban 2006-ra 4. Az Európa Tervben a program jelenjen meg jelentős mértékben. 5. A Miniszterelnöki Hivatal koordinációjában a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Környezetvédelmi Minisztérium, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium közös alapot hozzon létre ezen program kivitelezéséhez. 6. Megvalósuló

projektekhez

a

kormányzat

15

éves

áram

visszavásárlási

kötelezettséget írjon elő. 7. Kormánybiztos kijelölése a célprogram megvalósításához Magyarországon jelenleg lassan de növekszik a megújuló energiaforrások aránya. Az eddig elért eredmények ellenére nagyon sok a tennivaló, hogy a kitűzött célt, a megújuló energiaforrások hasznosításának megduplázását, ezen belül pedig a megújulóból termelt villamos energiatermelés meghétszerezését el tudjuk érni. Ha tovább kívánunk lépni, akkor a helyi adottságokat figyelembe véve kell alkalmazni az EU-ban használt és elfogadott támogatási elveket. Az EU támogatási lehetőségeinek kiaknázása, az állam által adott vissza nem térítendő támogatások mellett a vállalkozói tőke bevonására is szükség van és az utóbbi, csak úgy működik, ha az áram átvételi árából a beruházott tőke, az egyéb tőkebefektetések megtérülési idején belül, vagy a körül térül meg. A hazai támogatási programok beindítása mellett minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy a társulást követően még inkább részesüljön Magyarország is azokból az EU támogatásokból, amelyek segítségével megújuló energiákra vonatkozó célkitűzések megvalósíthatók.

66


Hosszú távon a megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia kérdésének rendezését a zöld bizonyítvány és a CO2” kvóta rendszer fogja EU- és piac konform módon biztosítani. Szerintem elsődleges prioritást kell élveznie a következő időszakban a megújuló energiahordozóknak,

hiszen

mindenképpen

fontos

egy

olyan

országnak,

mely

energiaszükségletének több, mint 70%-át importból fedezi. Mindezek mellett az ország hatalmas újrahasznosítható potenciállal rendelkezik, melyben nagy szerepet játszik a mezőgazdaság is, még ha csökken is a szerepe a gazdaságon belül, és ezzel együtt a termelése is. Ha maximálisan élnénk a lehetőségekkel, ez az ágazat képes lenne az ország éves energiamennyiségének több, mint 20%-át kitermelni, és emellett nem mehetünk el szótlanul. Hangsúlyozott javaslatom tehát ezen ágazat előtérbe helyezése!

XII. IRODALOMJEGYZÉK 1. Avar László: Nagydíjas Hulladékkezelés, Magyar mezőgazdaság, 57. évf. 15 sz., 26 o. 2. Barótfi István: Energiagazdálkodás az állattartásban. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1985 3. Bábolna Bio-Wood Kft.: A bioenergetikai rendszer. Bábolna, 1996 4. Bohoczky Ferenc (2003): Megújuló energiaforrások helyzete az EU-ban és Magyarországon I. 5. Bohoczky Ferenc (2003): Megújuló energiaforrások helyzete az EU-ban és Magyarországon II. 6.

Bohoczky

Ferenc:

Megújuló

energiaforrások

magyarországi

felhasználása,

energiatakarékossági helyzetkép. Pécs, 2003. február 27 7. Bohoczky Ferenc: Tájékoztató a hazai és a nemzetközi megújuló energiahordozófelhasználás helyzetéről, az EU csatlakozás során Magyarország felé jelentkező elvárásokról, Budapest, 2004. március 11.

67


8. Bohoczky Ferenc (2001): Megújuló energiák alkalmazási lehetőségei és perspektívái. Fűtéstechnika, megújuló energiaforrások. Műszaki Kiadványok. Kő-Print Nyomdaipari Kft, Budapest 9. Department of Energy: Methane recovery from animal manures: a current opportunuties casebook (Az állati trágyából nyerhető metán újrahasznosítása, jelenlegi lehetőségek). USDOE, Washington, USA, 1995. 2-12 o., 20-23 o. 10. Dr. Bai Attila (2002): A biomassza felhasználása, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest 11. Dr. Bai Attila: A mezőgazdasági és élelmiszeripari melléktermékek energetikai hasznosításának gazdasági összefüggései, Debrecen, 1998 12. Dr. Bai Attila: Jegyzetek, Debrecen, 2003 13. Dr. Bartha István (1991): Biogazdálkodás, környezetvédelem, Origo-Press Kiadó, Budapest 14. Dr. Fenyvesi László – Mátyás László: Hígtrágyából energia. Agronapló, VI.évf., 3.sz., 2002. márc. 100-101 o. 15. Dr. Rónay Dezső: Előterjesztés a Kormány-előterjesztés Tervezethez, Budapest, 2004. május 18. 16. Horváth Márta: Nagyalásonyi biogáz üzem gazdasági számítása, Készenlét RT, Pápa, 2004. szeptember 21. 17. Kacz Károly-Neményi Miklós(1998): Megújuló energiaforrások. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó. Budapest 18. Környezet Őr Mérnöki Tanácsadó Kereskedelmi és Szolgáltató Kft: Biogáz a mezőgazdaságban, Budapest, 2004. február 10. 19. Marosvölgyi Béla: Biomasseproduktions- und Forschungsfläche in Stadt Tata. Konferencia "Energetische Nutzung nachwachsender Rohstoffe" Freiberg, 1999. szeptember 4-5. 20. Mészáros József: nagyalásonyi biogáz üzem, Készenlét RT, Pápa, 2004. február 26. 21. Nielsen: The Danish biomass programme. Abstracts of the 8th European Conference on Biomass for Energy, Environment, Agriculture and Industry. Vienna, 1994, p. 35 22. Szabó Béla: Subregional Experiences in the SAPARD program in Hungary. Prospects for the Agriculture of the 3rd Millennium. International Conference. Kolozsvár, 2001, 161164 o. 68


23. Tar Ferenc: Előterjesztés a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumba, Budapest, 2004. október 29. 24. Zsuffa László (koordinátor): A biomassza potenciális felhasználása Magyarországon. Tanulmány, Világbank, Magyarország - Megújuló energiák és területfejlesztési projekt, Budapest, 1998. Hasznos internet-címek: www.gm.hu, www.fvm.hu, www.kvm.hu, www.energia.lap.hu,

XIII. MELLÉKLETEK 1. kép: A nyírbátori biogáz üzem

69


Látkép. Háttérben az alapanyagot szolgáltató szarvasmarha- és baromfitelep, előrébb a napi alapanyag-tároló, a központi fedett rész (betöltés, ellenőrzés), jobbra a gázmotorok konténerházai, elöl az elő- és utóerjesztők (fedettek), a hígtrágya-tárolók 2. kép: Nagyalásonyban létesülendő üzem rajza

3. kép: Ausztriai mintaüzem

70


4. kép: Transzformátor

71


5. kép: Jenbacher gázmotor

6. kép: Végtermék kiszállítás

72


73

BIOGÁZ LEHETŐSÉGEI A MEZŐGAZDASÁG, A KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS AZ ENERGETIKA SZEMPONTJÁBÓL

Recommend Documents