Az elektromos mobilitás: a járműipar, a közlekedés, az energetika és a digitalizáció konvergenciája Vígh Zoltán közkapcsolati igazgató, JÁK 2017. november 10.
AZ E-MOBILITÁSI SZEKTOR – ÚJ IPARÁG SZÜLETETT
2
AZ E-MOBILITÁSI SZEKTOR Nemzetközi környezet – az e-mobilitás globális megatrend: • Dekarbonizációs célok ⇒ a globális EV-állomány jelentős növekedése (150-200 millió jármű 2030-ra – IEA); • A közlekedési, energetikai és infokommunikációs iparágak konvergenciája; • Részint egységes szabályozási és szabványosítási keretek: pl. a 2014/94/EU irányelvnek megfelelő nemzeti tervek az alternatív üzemanyagok infrastruktúrája terén; • A technológiai fejlődés viszont rendkívül gyors, amivel még az EU-jog sem tud lépést tartani!
3
.
AZ E-MOBILITÁSI SZEKTOR
A hazai környezet: • • • •
A Jedlik Ányos Terv a nemzeti e-mobilitási stratégia. Célja: a dekarbonizáció és az iparfejlesztés egységes szemlélete; Az AFI-irányelv nyomán a kormány elfogadta a nemzeti kerettervet; A Jedlik Ányos Klaszter a szektor szereplőinek együttműködését erősíti: 40 tag a kormányzati, a közlekedési, az energetikai és a K+F+I területéről; • A Jedlik Ányos Cselekvési Terv alapcélkitűzései: ösztönzők és kedvezmények (zöld rendszám, parkolás); • Alkalmazkodás a nemzetközi kihívásokhoz: járműipari trendek, megújuló energiák integrálása. 4
A „SMART” ELEKTROMOS MOBILITÁSI PIAC (EKOSZFÉRA)
A 21. század 4.0-ás ipari forradalmának részeként a szektor elemei: JÁRMŰVEK, INFRASTRUKTÚRA, SZOLGÁLTATÁSOK • • • • • • • • • • •
Elektromos járműgyártás (M1-3, N, L, light and heavy duty) Infrastruktúra – smart töltési rendszerek Energia-menedzsment rendszerek (mérés) Áramkereskedelem (üzemanyagellátás) Elektromos hálózat (biztonság) Informatikai hálózat Telekommunikációs hálózat Elszámolóház Multimodális közlekedési módok Mobilitás mint szolgáltatás Üzleti modellek 5
SMART KIHÍVÁS AZ E-MOBILITÁS ELŐTT Közösségi közlekedés Városi logisztika
Személyközlekedés
E-mobilitás Parkolás és töltés
Céges flották
e-Car-Sharing 6
.
AZ E-MOBILITÁSI SZEKTOR
Dekarbonizáció:
• Az egységes európai energiapolitika egyik fő célja, amelynek elérését a közlekedés növekvő elektrifikációja, valamint a tiszta módon előállított villamos áram, mint lehetséges alternatív üzemanyag szolgálja. • Az Európai Energiaunió keretrendszerében a tagállamok összekapcsolják a közlekedési és az energiaszektor kibocsátáscsökkentését, beleértve a megújuló energiaforrások növekvő méretű használatát. a) a közlekedési rendszer nagyobb hatékonysága, b) alacsony kibocsátású alternatív energiaforrások biztosítása a közlekedési ágazat számára, valamint c) alacsony kibocsátású de elégséges teljesítményű járművek előállítása.
7
AZ E-MOBILITÁSI SZEKTOR Digitalizáció (C_ITS, Ipar 4.0, K+F+I): • Az „alacsony kibocsátású mobilitás” EU-stratégiája (2016 július) az energiapolitika szempontjából..., • ...az európai digitalizálási stratégia pedig az iparfejlesztés szempontjából szán nagy szerepet az együttműködő, intelligens közlekedési rendszereknek (C-ITS). • Ezek nem csupán egymást kiegészítő technológiák, de erősítik is egymás működését. A magyar kormány az európai C-ITS stratégiával összhangban támogatja az önvezető technológiai kutatásokat szolgáló zalaegerszegi autóipari próbapálya létrehozását, és a Nemzeti Mobilitási Platform keretében egységes rendszerben kezeli ezeket a technológiákat. • Ugyanez a horizontális megközelítés az e-mobilitásra is jellemző, például az infrastrukturális elemek esetében (utak és járművek, illetve elektromos töltőállomások összekapcsolása).
8
AZ E-MOBILITÁSI SZEKTOR
Az e-mobilitás jövőképe – járműipari aspektus: • • • • • •
Az egyidejűleg ható “diszruptív változások” miatt jogos a bizonytalanság; Az elektrifikáció különböző módozatai: PHEV, BEV, FCEV; Növekvő együttműködés a különböző ipari szektorok között; A K+F potenciál döntő szerepe az OEM-ek és beszállítóik számára; Új nemzetközi értéklánc és munkamegosztás; Az ekoszféra és a piac különböző modelljeit még csak tesztelik az EU-tagállamok.
9
AZ E_MOBILITÁS SAJÁT ÉRTÉKLÁNCA • A jelenlegi tendenciák alapján az OEM-szintű szereplők és az első körös beszállítók is több alternatívával szembesülnek saját jövendő stratégiájuk kidolgozása közben. • A tét minden esetben az, hogy melyik iparág szereplője konszolidálja az intelligens és energetikailag tiszta járműgyártási szektort. 10
Integrált támogatás .és koordináció IRÁNYÍTÁS
“Automated. Connected. Electrified.” A Mobilitás Platform: A fejlesztések összehangolt rendszere
M Ű S Z A K I T A N Á C S A D Ó T E S T Ü L E T
Iparpolitika
Koordináció
Koordináció
LEPSÉNYI I.
DR. PALKOVICS L.
DEUTSCH T.
Stratégiai megállapodások
POLITIKAI SZINT
Dr. Szalay Zs.
OPERATÍV SZINT (CÉGEK)
Hálózatba kapcsolt Dr. Bokor L. Automatizált Erdős I.
Források
Mobilitás Platform
KÖZÖSSÉGI SZINT
Elektromos Huba B.
Kormányhatározatok
T Á R S A D A L M A S Í T Á S I
RECAR q Oktatás q q q q
M.Sc. AVCE M.Sc. CSAD B.Eng Tesztmérnök Duális képzések
q Kutatások
APZ rendszer q Próbapálya q Egyetemi Kutató kp. q Ipari Fejlesztő kp. q Technológiai park q Szolgáltatások
q RECAR Nr. 1-7 q EFOP 3.6.2 q EFOP 3.6.3
Dr. Gáspár P.
Dr. Háry A.
Külső infrastruktúra q Út q R76 q Cross border q TEN-T
q Smart Test City q C-ROADS q CROCODILE
Érsek I.
Kommunikációs infrastruktúra q V2X q Celluláris (4G/5G) q Adat q Tárolás q Hozzáférés (Privacy) q Analitika
q Okos város q C-ITS platform
Dr. Charaf H.
Jogi oldal és szabványosítás q Járműip., Tel.ko. q Nemzetközi q WP.1 q WP.29/ITS-AD q GEAR 2030 q Euro NCAP q ISO
q Magyarországi q 5/1990 és 6/1990 q EKTB
Dr. Dávid A.
Gazdasági diplomácia q Külgazd. promóció q Zóna koncepció q CAD befektetések q Nemzetközi elfogad.
q Külgazd. kommun. q q q q
Sajtó Fórumok Kiállítások/Vásár Közösségi Média
Ésik R.
11
T A N Á C S A D Ó T E S T Ü L E T
Köszönöm a figyelmet! Vígh Zoltán
2017. november 10.
