Az ökológiai lábnyom és az alprojektek Az ember és élettere – A mező- és erdőgazdálkodás, az ipar és az urbanizáció hatása természetes környezetünkre TUDOMÁNYOS KONFERENCIA 2011.10.21.
Dr. Kovács Attila József Facskó Ferenc TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0006 „Szellemi, szervezeti és K+F Infrastruktúra fejlesztés a Nyugat-magyarországi Egyetemen”
Attól félek, embere van…
Hírek, blogok, …
Ökológiai lábnyom Az ökológiai lábnyom az az érték, ami kifejezi, hogy milyen mennyiségű földre és vízre van szükségünk önmagunk fenntartásához, és a megtermelt hulladék elnyeletéséhez. Kisajátított ökoszisztéma termékek és szolgáltatások az előállításukhoz szükséges földterületben és vízfelületben kifejezve.
Biológiai kapacitás Olyan földterület vagy víz, amely valamilyen felhasználásra alkalmas. A bioszféra azon képességét mutatja, hogy képes kielégíteni az emberi fogyasztási igényeket és ártalmatlanítani a hulladékát.
Túllövés Az ökológiai túllövés állapota akkor következik be, amikor az adott népesség ökológiai lábnyoma meghaladja a rendelkezésre álló biokapacitás nagyságát.
Előzmények 1,6
1,4
F öld
1,2 1
0,8
0,6 1960
1970
1980
1990
Év
2000
2010
Ökológiai lábnyom 4 3,5 3
Halászat Erdő Legelő Szántó Beépített Szénlábnyom Biokapacitás
gha/fő
2,5 2 1,5 1 0,5 0 1961 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2005 2007
Év
Magyarország 5 4,5
g h a /fő
4 3,5 3 2,5 2 1960
1970
1980
1990
Év
2000
2010
Ökológiai lábnyom
Közünk?
Közünk? Mező- és erdőgazdálkodás – biotermékek – kihozatal növelése – termőföld védelme – CO2-elnyelés növelése – CO2-kibocsátás csökkentése – környezeti terhelés csökkentése – biodiverzitás fenntartása
Közünk? Ipar – kihozatal növelése – CO2-kibocsátás csökkentése – termőföld védelme – környezeti terhelés csökkentése
Közünk? Urbanizáció – CO2-kibocsátás csökkentése – termőföld védelme – környezeti terhelés csökkentése – biodiverzitás megőrzése
Közünk? Természetes környezetünk – biokapacitás növelése – biodiverzitás megőrzése – monitoring
Az ökológiai lábnyom
Ökológiai lábnyom hektárban kifejezett érték, amely megmutatja, hogy mennyi termékeny földre és vízre van szükség az emberiségnek az összes felhasznált erőforrás (folyamatos) megtermeléséhez és az összes megtermelt hulladék elnyeléséhez az adott technológia felhasználásával.
Biológiai kapacitás
Ökolábnyom–számvetés [gha/fő]
Számítási eljárások - képletek
BC
Biológiai kapacitás [gha]
Korrekciós tényezők
EQF Egyes földtípusok egyenértékűségi faktorai (gha/ha)
Alprogramok I. alprogram: Természeti örökségünk megőrzése és fenntartható hasznosítása Alprojektvezető: Prof. Dr. Bartha Dénes II. alprogram: Városi öko-környezet komplex vizsgálata a nyugat-dunántúli régióban Alprojektvezető: Prof. Dr. Albert Levente III. alprogram: A szántóföldtől az asztalig Alprojektvezető: Prof. Dr. Schmidt Rezső IV. alprogram: Biotikus és abiotikus környezetek vizsgálata és kutatásmódszertana Alprojektvezető: Prof. Dr. Veress Márton V. alprogram: A regionális fejlődés műszaki innovációs hátterének fejlesztése Alprojektvezető: Prof. Dr. Jereb László
I. alprogram: Természeti örökségünk megőrzése és fenntartható hasznosítása Alprojektvezető: Prof. Dr. Bartha Dénes
csökkenését, de om ny láb iai lóg öko az a iój ssz kce szu n A száraz- és félszáraz gyepek spontá felhagynak a legeltetéssel, az en let rü te y eg Ha . eti zh ye én m ed áttételesen növekedését is er ben nézve, a felhagyási ték lép bb gyo Na . en kk csö se en on ökológiai lábnyom vonatkozó komp n az ökológiai do mó ns ale biv am te, öt rej lét ek et gterül folyamatokat, a regenerálódó parla … lábnyom növekedésének jele is lehet Az inváziós növényfajok megteleped ését, terjedését elősegítő tényezők vizsgálata az ökológiai lábnyom vonatkozásában is kulcsfontosságú téma, mivel e faj ok térhódítása többféle, közvetlen és közvetett mó don is növeli az ökológiai lábnyomot.
I. alprogram: Természeti örökségünk megőrzése és fenntartható hasznosítása Alprojektvezető: Prof. Dr. Bartha Dénes vesebb erdőápolási és ke gy ho ük, zz ele tét fel tt lle me tás Folyamatos erdőborí azaz ugyanazon famennyiség g, ksé szü n va gre sé ny ke vé te i lés erdőműve sebb energiát és ve ke tve ve sze ös t to ma lya fo s ége megtermeléséhez minden szüks matos – és emellett lya fo A . fel nk álu szn ha t go ya an lis egyben kevesebb fosszi yik biztosítéka. eg k ne sé rzé gő me s itá erz div bio a természetes – növényborítás Madárfajok ponttérképezése résztéma esetében elsősorban a szélerőmű telepek madárállományra gyakorolt hatásának vizsgálata esetében látunk kapc solódási pontokat. Közismert, hogy a megújuló energiaforrások, mint jelen esetben a szél energia kihasználása, hozzájárulhat az ökológiai lábnyom csökkentéséhez. Ugyanakkor a széle rőműtelepek jelentős hatással lehetnek a fészkelő, telelő és vonuló madárállományokra, tehát bizonyos szempontból természetvédelmi kockázatot jelentenek.
IV. alprogram: Biotikus és abiotikus környezetek vizsgálata és kutatásmódszertana Alprojektvezető: Prof. Dr. Veress Márton ének, vagy éppen a A hazai növény- és állatpopulációk kipusztulásának, veszélyeztetettség tetett fajok, túlzott és gyors elszaporodásának okainak feltárása első lépés a veszélyez ményes társulások és élőhelyek védelmi programjainak kidolgozásához és ered ére tehető megvalósításához. Ezeknek az okoknak feltárását és az okok megszüntetés ikkel és javaslatok megfogalmazását szolgálják sajátos, sok esetben új módszere eszközeikkel az egyes alprogramok.
Mind a felszíni, mind a felszín alatti képződmények, a karsztos környezet ek sajátos és különösen sérülékeny kincseink, ezért védelmük kiemelten fontos. A pályá zatban folyó 1.3, 1.4, 1.5 és 1.6 alprogramok azok at a természetes és antropogén fol yamatokat, hatásokat vizsgálják, amelyek pontos ismerete nélkül a természetvédelm i kezelések manapság már elképzelhetetlenek lennének.
IV. alprogram: Biotikus és abiotikus környezetek vizsgálata és kutatásmódszertana Alprojektvezető: Prof. Dr. Veress Márton A termál-karsztos területek vizsgálatai eredményei … természetvédelmi szempontból (is) kiemelten fontosak, mivel … meghatározható a védelemre jogosult terület mérete. … A hazai karsztterületek ökológiai és természeti értékük mellett sok esetben a lakosság ivóvízbázisát is jelentik. zoológiai és ai gi ló no lle po , ai gi ló edék geokémiai, algo ül zi ví es Az elemzés éd t. té m ze ra ye og rn pr al kö i jz ra ld Az 1.8. fö ce sekély tavainak ős en ed -m át rp Ká a ja l kívánatos ár lt bó nt po em sz i elemzése fe m el éd tv egi tavaink természe nl le je i ln lö je t he le ki n alapjá ökológiai állapotát ... Az ökológiai lábnyom pontos számítása a térképezési, térinformatikai munkálatok nélkül elképzelhetetlen. … Az 1.11. alprogram technikai fejle sztési célja különböző távirányítású légi járművek fejlesztése, amelyek nagyteljesítményű képalkotó berendezéseket (digitális fényképezőgép, hőkamera, videokamera) juttatnak a levegőbe …
II. alprogram: Városi öko-környezet komplex vizsgálata a nyugat-dunántúli régióban Alprojektvezető: Prof. Dr. Albert Levente
Az ökológiai lábnyom nagysága egy-egy város esetében a népesség számával, a népesség fogyasztásával, a termelt hulladék mennyiségével egyenesen arányos. Kutatási programunkban jellemezzük az egyes városokban a környezeti elemek – kiemelten a talaj, a víz, a levegő és a növényzet – állapotát. A környezeti elemek állapota konkrétan utal a várost ért terhelésekre, illetve a lakossági „használat” mértékére, és ezzel az ökológiai lábnyom nagyságára. Azokban a városokban, ahol a környezeti elemek kedvezőbb állapotban vannak, feltételezhetjük, hogy a terhelés, és így az ökológiai lábnyom mértéke kisebb.
III. alprogram: A szántóföldtől az asztalig Alprojektvezető: Prof. Dr. Schmidt Rezső
… Téves az a felvetés, hogy környezetvédelmi szempontból az alternatív állattartási technológiák minden esetben jobbak, mint az iparszerű rendszerek. Egy tanulmány szerint az alternatív brojlerhizlalási technológiák környezetterhelése nagyobb, mint a hagyományos, intenzív technológiáké. 1 tonna szabadtartásos brojlerhús előállításához 20%-kal, ugyanannyi biocsirke termeléséhez 30%-kal több energiára van szükség, a termőföldigény pedig 17-133 %-kal nagyobb, mint az iparszerű tartástechnológiákban. … Az alternatív tartástechnológiák előnye tehát nem elsősorban a környezetvédelemben, hanem az állatok jóllétében, illetve a speciális fogyasztói igényeket kielégítő minőségi termékek előállításának lehetőségében mutatkozik meg.
III. alprogram: A szántóföldtől az asztalig Alprojektvezető: Prof. Dr. Schmidt Rezső
A félkemény sajtok alapanyag tejének transzglutamináz-enzimmel történő kezelési eljárása során legalább 5%-os szárazanyag megtakarítást érhetünk el. Ez a technológia Magyarországon évi 5-6 millió liter tej megtakarítást jelent, ill. ennek megfelelő mennyiségű környezetszennyező igen veszélyes sajtsavó kibocsátásának megszűnését eredményezi. A környezet kímélésre vonatkozóan elvégezhető egy számítás energiamegtakarítás szempontjából. 1 l tej előállításához 3 MJ energia szükséges. Így legkevesebb évi 15 millió MJ energia felhasználás szűnik meg. Ez fölöslegessé teszi kb. 2300 tejelő tehén tartását, ami további kb. 12,6 millió MJ energia felhasználás megtakarítást (létfenntartó energia felhasználás kiesése miatt) eredményez. Becslés alapján átlagos takarmányigény megtakarítás 2300 tejelő tehén esetében kb. 2300 hektár, így az ország „ökológiai lábnyoma” ennyivel kisebb lehet. Megjegyzendő, hogy 2300 tehén éves bélsár és ózonréteg vékonyító NH3 termelése is igen jelentős környezetterhelést jelent.
III. alprogram: A szántóföldtől az asztalig Alprojektvezető: Prof. Dr. Schmidt Rezső
A precíziós gazdálkodás egyik alapötlete, hogy a megfelelő helyen és időben végezzük el a növénytermesztéshez szükséges beavatkozásokat, úgy, hogy a bemenő anyagmennyiséget csökkentve, a környezetvédelmi szempontokat szem előtt tartva hosszú távon is kiegyensúlyozott, fenntartható termelést valósítsunk meg. Ehhez a technológiai elemek folyamatos fejlesztésén túl szükség van az egyre szélesebb körű szakmai tudásra is, hiszen a döntéshozó felelőssége megkérdőjelezhetetlen. A TÁMOP projekten belül elvégzett kutatásaink igazolták, hogy a precíziós növénytermesztési technológiák alkalmazásával. A bemeneti anyagmennyiség csökkentése mellett is növelni tudjuk a táblán belül megtermelhető szántóföldi növények hozamát, így az ökológiai lábnyomunk az adott területre vetítve kisebb lesz.
V. alprogram: A regionális fejlődés műszaki innovációs hátterének fejlesztése Alprojektvezető: Prof. Dr. Jereb László Az energiafelhasználás csökkentése és az energiahatékonyság növelése nem csak az „Energetikai fejlesztések, megújuló energia, energia-hatékonyság”, de az „Innovatív technológiai fejlesztések” és az „Intelligens termékek, rendszerek” részp rojektjeinkben is kiemelt fontosságú irányelvek.
ytatott tevékenységeink: fol én let rü te k se zté les fej ai tik ge er A megújuló en és; koncentrált napenergia ez nd re be ító zár gs (lé s ítá os szn ha a Napenergi • hasznosítás) hulladék pellettálás). fa s bo lom ; lás ttá ike br ék ad ull gh ya Fából hőenergia (faan •
A különféle iparágakban keletkező melléktermékek, hulladékok felhasználására, a környezetünk erőforrásaival történő tudatosabb gazdálkodásra irányuló fejlesztések ugyancsak jelentős szerepet kaptak kutatásainkban.
V. alprogram: A regionális fejlődés műszaki innovációs hátterének fejlesztése Alprojektvezető: Prof. Dr. Jereb László A termékek élettartamának növelésére, a keletkező melléktermékek, hulla dékok újrahasznosítására irányuló tevékenységeink: • Nano- és anyagtudományi fejlesztéseink • Fa-műanyag kompozitok fejlesztése • Intelligens termékek kifejlesztése. szerszám- és Reményeink szerint projektünk tevékenységei az energiahatékonyság, a a megújuló termékélettartam növelése, a keletkező hulladékok újrahasznosítása és nkat. A energetikai fejlesztések révén csökkenti a hátrahagyott ökológiai lábnyomu termékeinkhez faanyaghoz, mint újratermelődő nyersanyagunkhoz és az abból készült ekben, ahol az való „visszatérés” előmozdítását létfontosságúnak érezzük az olyan eset egyéb, ökológiai lábnyomunkat növelő anyagok kerültek előtérbe.
Köszönjük a megtisztelő figyelmet!
A téma aktualitása más szemszögből
→
