Az elmaradott vidéki térségek fenntartható fejlődésének programja. (Összefoglaló tanulmány)

Az elmaradott vidéki térségek fenntartható fejlődésének programja (Összefoglaló tanulmány) Készítette:

2008. június

1

ELŐZMÉNYEK

A kormány 2007. nyarán a KSH által végzett felmérés és az általa készített komplex mutató segítségével történt besorolás alapján kiválasztotta azt a 33 kistérséget, amelyek a legelmaradottabb kistérségek közül a lakosság egytizedét (1 millió főt) képviselnek. A kiválasztott kistérségekre vonatkozóan meghirdetésre került a „Nem mondunk le senkiről” mottójú Új Magyarország Felzárkóztatási Program. Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter a programra való felkészülésre, az annak végrehajtásában történő részvételre szólította fel az érintett regionális munkaügyi központok vezetőit. A DDRMK a „Diplomás fiatalok a régió fejlődéséért” munkaerő‐piaci program keretében a „Koordináció a régió kistérségeinek fejlesztéséért” programrészt megalapozó tanulmányként hirdetett pályázatot a témakörben. 2

A „NEM MONDUNK LE SENKIRŐL” PROGRAM CÉLJA

A Kormány, uniós források felhasználásával, elindította az Új Magyarország Felzárkóztatási Programot a leszakadó kistérségek hanyatlásának megállítására, gazdasági és társadalmi felzárkózásuk megkezdésére. A program célterülete a 33 legnehezebb helyzetben lévő kistérség, ahol célzott humánerőforrás‐fejlesztést, térségi gazdaságfejlesztést valamint környezeti‐ és infrastruktúrafejlesztést kíván megvalósítani. A programra a 2007‐2013 évi uniós tervezési ciklusban – árfolyamtól függően – 125‐135 milliárd forint áll célozottan rendelkezésre. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben (ÚMFT) további 310 milliárd forint keretű pályázatoknál a leghátrányosabb helyzetű kistérségekből jelentkezők beruházásaikat nagyobb százalékban fedezhetik közösségi pénzből, enyhített feltételek mellett. A kormányzat célja egyrészt fenntartható fejlődési folyamatok beindítása, amelyektől várható a leszakadási folyamat megállítása, fékezése, valamint az életkörülmények, a környezet és a szolgáltatások színvonalának emelkedése, ez által a

7622 Pécs, Dohány u. 7. I. em. 15., Tel.: (30) 746 66 36; (72) 511 010; Fax: (72) 511 011

[email protected]; www.ecocortex.hu

2

lakosság általános életkörülményeinek javítása, a települések lakosság‐megtartó képességének erősítése. A fő célokat a humán erőforrás‐fejlesztés, a térségi gazdaság fejlesztése, valamint a környezet és az infrastruktúra fejlesztése révén kívánják elérni. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen belül létrehoztak egy programirodát is, amely támogatja a kistérségek munkáját. A forrásoknak az érintett kistérségekbe juttatása érdekében az átlagosnál kedvezőbb pályázati feltételeket biztosítanak. 3

A PROGRAM KERETÉBEN REÁLIS CÉLKITŰZÉSEK

A kitűzött kormányzati célkitűzések középtávon (2013‐ig) való elérése ambiciózus feladatnak tűnik annak tükrében, hogy a korábban a területi különbségek csökkentése érdekében indított programok ellenére e különbségek nem csökkentek. Az új program a problémák komplex megközelítése révén kívánja elérni a szükséges hatékonyságot, e tekintetben többletet tartalmaz a korábban egymástól függetlenül indított beavatkozásokhoz képest. A Dél‐dunántúli Régióban a program nyolc kistérséget érint az alábbiak szerint: Baranya: Sásd, Sellye, Szigetvár Somogy: Barcs, Csurgó, Lengyeltóti, Kadarkút Tolna: Tamási Kistérség Sásdi Sellyei Szigetvári Barcsi Csurgói Lengyeltóti Kadarkúti Tamási

Országos rangsorban betöltött pozíció 16 3 23 28 22 33 24 30

Komplex mutató értéke 1,97 1,61 2,09 2,13 2,07 2,17 2,1 2,15

Lakónépesség (fő, 2007. 01. 01.) 14.731 14.072 27.062 25.427 17.970 11.483 21.021 41.007



3

Az elmúlt években, különösen a többcélú területfejlesztési társulások létrejöttét követően minden kistérség készített stratégiai jellegű fejlesztési programot. A 8 leghátrányosabb kistérségnél általánosságban a következő célkitűzések figyelhetőek meg: • • • • • • • • •

Népességmegtartó erő növelése Foglalkoztatottság szintjének növelése Oktatás‐, szakképzésfejlesztés A térségi infrastruktúrafejlesztés Iparfejlesztés Szociális ellátás javítása Az agráriumnak a térségi adottságoknak megfelelő fejlesztése Turizmusfejlesztés Épített‐, természetes‐ és kulturális örökség megőrzése, fejlesztése

A kistérségi programok minden esetben helyzetelemzésen alapulnak, a fókuszterületek nagyrészt megegyeznek a regionális elemzésekkel és programokkal. A támogatási program sikerességének feltétele, hogy az adott kistérség magáénak és végrehajthatónak tekintse azt, ezért fontos, hogy a beavatkozások ráépüljenek a kistérségek saját helyzetértékelésére és programjára. Ugyanakkor amennyiben a támogatási program kimerül a meglévő kistérségi programok megismétlésében és a pályázati forrásokhoz való némileg (10‐15%‐os mértékben) kedvezőbb hozzájutásban, nem várható érdemi változás az eddigiekhez képest. Amellett, hogy a kistérségek által meghatározott beavatkozási területekkel egyet lehet érteni, a konkrét tartalom, a beavatkozás módja, a szinergia, a meglévő erőforrásokra, tudásra való építés és az innovatív tartalom határozza meg a beavatkozások eredményességét. A sikeres programkészítés, és azon túl a sikeres végrehajtás néhány kiemelt fontosságú feltétele a következő: •

A komplexitáson túl, amely a „szükségesség” feltételeit képes kielégíteni, az „elégségesség” feltételeit is teljesíteni kell. A jó irányban ható, de elégtelen



4

•

•

•

•

hatású programok, projektek nem hozzák meg a várt eredményt. A programra szánt forrás összességében jelentős nagyságrendű, azonban a kistérségenként átlagosan 4Mrd forint csak folyamatok generálására lehet elegendő, megvalósítására bizonyára nem.1 Amennyiben az „elégségesség” forráskorlátokba ütközik, az idődimenziókat át kell ütemezni. Figyelembe kell venni, hogy a tervezett források többsége az operatív programok része, így az érintett kistérségek számára nem teljes egészében, hanem csak az eddigiekhez képest új kedvezményekkel arányosan jelentenek többletet. Számítani kell arra, hogy az elemzés során olyan negatív tényezők merülnek fel, amelyek több évtized illetve évszázad alatt alakultak ki, így megoldásuk is hosszú távú lesz. Szembe kell nézni azzal, hogy több esetben a megoldások messze túlnyúlnak a jelenlegi kormányzati és EU‐tervezési cikluson, ezért rövid távú beavatkozásokkal csak tüneti kezelést lehet elérni. A program sikerességét ezért kevésbé a közvetlen eredmények tükrözik, a valóságos eredményt inkább a program által beindított fejlődési folyamatok jelentik. A végrehajthatóság és a konkrét végrehajtás megköveteli, hogy a program projektekre bomoljon, amelyek konkrét végrehatása révén állnak elő az outputok és az eredmények. Ezzel együtt a végrehajtási szakaszban hangsúlyosan életben kell tartani a programszemléletet is, azaz a projektek végrehajtása mellett a teljes program előrehaladását, sikerességét is monitorozni szükséges, s a szükséges korrekciókat, kiegészítéseket meg kell tenni. A monitoring nem merülhet ki a helyzet regisztrálásában, a végrehajtás teljes időszaka alatt élő, operatív, a kormányzattól a helyi szintig összehangolt intézményrendszernek kell kísérnie a programot. A sikeresség és a hatékonyság érdekében össze kell hangolni és a programnak szükséges alárendelni azokat a helyi és kormányzati szervezeti és humán kapacitásokat, amelyek feladata és munkaterülete a kistérségek fejlesztése. Ennek érdekében az NFÜ programirányító csoportján kívül meg kell szervezni a régió végrehajtó apparátusát, biztosítani kell a szervezeti, intézményi, humán erőforrás, pénzügyi és eszköz‐feltételeket, valamint ezek fenntartható és hatékony együttműködését. Az állami, regionális, megyei, kistérségi kapacitások mellett kiterjedt partnerségre szükséges építeni a programot, mivel az önkormányzatok, a

Az állítást a Leader és a kistérségi, településfejlesztési programozások, pályázatok tapasztalataira alapozzuk.

1



5

•

gazdaság, a civil szféra és a nem‐kormányzati szervezetek támogatása nélkül sem a mélyreható eredményesség, sem a fenntarthatóság nem teljesíthető. A sikeresség érdekében ki kell fejleszteni azt a működési modellt, amelynek keretei közt fenntarthatóvá lehet tenni a programot. A modellnek két fő célt kell szolgálnia: 1. A térségi erőforrások egyensúlyán alapuló, viszonylag önálló működésű, önfejlődésre képes rendszer felállítása és elindítása 2. A felhasznált közösségi források megtérülése a program előtti állapothoz képest. Az első cél a rendszer működésének és eredményességének fenntarthatóságát, a második a kormányzati finanszírozhatóság fenntarthatóságát biztosítja.

Jelen összefoglalónak nem célja a teljes program kimunkálása, ezért csak jelzésszerűen foglaljuk össze az általunk fontosnak tartott beavatkozásokat. 3.1

A kistérségi gazdaságfejlesztési modell felállítása és működtetése

A program központi gondolata az erőforrások megőrzésére, fejlesztésére, multiplikatív hatásaik maximális kihasználására épülő helyi piacfejlesztés azon termékek és szolgáltatások piacán, amelyek előállításához adottak és fejleszthetőek a feltételek. Ez a biztosítéka annak, hogy az elkészülő program végrehajtható legyen, önfenntartó fejlődési folyamatokat indítson el és fenntartható eredményekhez vezessen. Ehhez részletes, a múltbeli folyamatokra is kiterjedő helyzetismeretre és hosszú idő alatt összegyűlt tapasztalatra van szükség annak érdekében, hogy a kidolgozásra kerülő megoldások reális alapokon nyugodjanak, e nélkül ugyanis nem valósítható meg az elérhető legjobb példák, technológiák, innovatív megoldások eredményes adaptációja. A feladat eredményes kivitelezéséhez jelentős elkötelezettség is szükséges, amely nem elégszik meg a szakmai tekintetben elégséges megoldásokkal, hanem az adott helyszínen releváns, reálisan keresztülvihető, az adott népesség, közösség adottságainak, igényeinek és képességeinek megfelelő akciókat generál. A helyi gazdaságfejlesztés egyik kulcseleme a helyi keresletben rejlő potenciál kiaknázása. A helyi piaci igényeknek a saját kínálat révén történő kielégítése a belső foglalkoztatás fő hajtóereje. A térségi, helyi piac kifejlesztésének fő céljai:



6

• az erőforrások, újraelosztásból és termelésből származó jövedelmek rendszeren belül tartása, újrafelhasználása, akkumulációja • olcsóbb, fenntarthatóbb élelmiszerellátás • jelentős foglalkoztatás‐növelés. A belső piac nem jelent védett piacot, ezért a törekvéseknek ki kell állniuk a mindenre kiható globális verseny próbáját.

3.1.1

A modell fő beavatkozási területei

A helyi gazdaságfejlesztési modell fő elemeinek meghatározásakor fontos a helyi adottságok figyelembe vétele mellett az eddig nem alkalmazott folyamatokat és eljárásokat, újfajta megközelítésmódokat is számba venni. Ezek olyan új kapcsolódási pontokat hozhatnak létre a fejlesztéspolitika gyakorlatában már meglevő elemek között, amelyek révén újfajta utak tárulhatnak föl a területfejlesztés számára. A következőkben felsorolt gazdaságfejlesztési beavatkozási területek önmagukban is fejleszthető blokkokat képeznek, amelyek között olykor átjárások, olykor egymást erősítő vagy éppen kizáró kapcsolat is lehetséges. A helyi gazdaságfejlesztés azon elemei, amelyek egy‐egy fő irány kiegészítőjeként értelmezhetők, több beavatkozási területnél is megjelenhetnek. Kulcsgondolatok: A helyzethez kapcsolódóan: • A helyi közösségek belső kohéziójának megszűnése, fellazulása • A közösség‐hiány káros következményeinek felismerése • A helyi adottságoknak megfelelő termékek eltűnése, a helyi piacok felszámolódása, a bevásárlóközpontok teljes térnyerése • A lakosság egyre nagyobb részének kiszorulása a vásárlói körből, a szegénységi küszöb alá szorulása • A kisüzem, a háztáji termelés elsorvadása • Az önellátás, önfenntartó képesség megszűnése • A szociális és a költségvetési teher túlzottá válása A megoldási lehetőségekhez kapcsolódóan:



7

• •

• • • • • • • • •

• • •

• •

Önellátó jellegű kisüzemi, családi alapú termelés támogatása, megszervezése Helyi termékek, szolgáltatások piacának megteremtése; egymásnak termelés és szolgáltatás, az erőforrások „rendszeren belül” tartása (első sorban élelmiszer‐termelés) Alternatív energiára való támaszkodás Alternatív mezőgazdaság: Speciális, kisüzemben is előállítható, réspiacokat célzó termékek kiválasztása Helyi kulturális, építészeti, természeti adottságok turisztikai hasznosítása Helyi szolgáltatások piacának fejlesztése Termelési és szolgáltatási integrációk, együttműködések, hálózatok, klaszterek építése Iparfejlesztési lehetőségek feltárása és megvalósítása A környezetvédelem, környezetfejlesztés által nyújtott lehetőségek feltárása és hasznosítása A mezőgazdasági nagyüzemek bevonása a vidékfejlesztésbe, különös tekintettel a munkahelyteremtésre A hagyományokban és az innovációban rejlő lehetőségek kihasználása, az átmeneti ágazati területekben rejlő innovációs lehetőségek feltárása, kapcsolódás a Pólus programokhoz Széles bázison alapuló, tervezett munkamegosztásban működő partnerségi rendszer felállítása A meglévő infrastruktúrák jobb kihasználása, a környezethez, helyi igényekhez illeszkedő fejlesztése A humán feltételrendszer fejlesztése o A programmal kapcsolatos felkészítés, oktatás, közösségépítés, szemléletformálás o A humán közszolgáltatási rendszer szervezeti, tartalmi illesztése a programhoz (oktatás, szociális ellátás, kultúra‐ szabadidő, egészségügy), rövid‐közép‐hosszú távú programok készítése, különös tekintettel a nagy kockázatú csoportokra, pl. romák, szegénységi küszöb alatt élők, gyermekek, stb.) A rendelkezésre álló helyi elemzésekre, programokra, önismeretre, igényekre való támaszkodás A pályázati rendszer illesztése a célokhoz



8

• • •

A program végrehajtás szervezeti, intézményi és eszköz‐feltételeinek megteremtése A jogszabályi környezet illesztése a célokhoz A program fenntartható eredményességét garantáló minőségbiztosítási, monitoring, ösztönző rendszer kidolgozása és működtetése.

4

A DDRMK LEHETSÉGES SZEREPE, FELADATAI A PROGRAM ELŐKÉSZÍTÉSÉBEN ÉS VÉGREHAJTÁSÁBAN

A régiók és a kistérségek rendszere, szerepe úgy erősödött meg az utóbbi évtizedekben, hogy ezt nem követte a közigazgatási rendszer átalakítása. A megyék szerepe, súlya az infrastruktúra‐fejlesztések, az intézményrendszer fenntartása és a területfejlesztés terén csökkent. Hasonlóképpen a rendszerváltást követően kulcspozícióba került települési önkormányzatok is veszítettek súlyukból, miután az intézményrendszer szervezése és annak fenntartása mindinkább területi jellegűvé vált, s megnőtt a fenntartói társulások szerepe, majd az utóbbi időben mindinkább jellemzővé vált, hogy az intézményfenntartói szerepeket a többcélú kistérségi társulások veszik át. Ebből következően a részben kiürült funkciójú, de közigazgatási jogosítványokkal rendelkező megyei, települési önkormányzatok szerepe – különösen a kistelepüléseké – csökken. Az átmenetiség körülményei közt a regionalitás rendszere kialakulatlan, a regionális funkciókat a területfejlesztés számos területén a régióban képviseletet ellátó, dekoncentrált szervezetek látják el. Bár látható igyekezet van az erőforrások összehangolására, mégis „a sok bába közt elvész a gyerek”, a rendszer működése nehezen látható át, a szétforgácsolt humán kapacitás méretével az eredményesség nem áll arányban. A regionális hatókörű, a területfejlesztés szempontjából operatív szervezeti és humán erőforrással rendelkező szervezetek száma kevés. A területfejlesztésben elsődleges szerepet játszó DDRFT munkaszervezete, a DDRFÜ mindhárom megyében rendelkezik szervezeti egységgel, ezek azonban nem területi, hanem funkcionális munkamegosztást reprezentálnak, így mindhárom részleg regionális hatókörű feladatokat lát el a maga szakterületén, s végeredményben területi szervezeti hálózatról nem beszélhetünk. (Kivétel a kistérségekhez delegált képviselők



9

hálózata, melyet a DDRFÜ fog össze.) Súlyánál, szoros kistérségi kapcsolatrendszerénél, a regionalizált források feletti döntési, döntés‐előkészítési jogköreinél fogva mégis a DDRFT és munkaszervezete tekinthető a területfejlesztés szempontjából meghatározó szervezetnek. A DDRMK regionális hatókörű, a saját feladatkörét illetően források allokációjában is jelentős szerepet játszó, a kistérségeket alaposan ismerő és kirendeltségei révén kistérségi, sőt, mikrotérségi szinten is „jelen lévő”, elismert szervezet. Az egyetlen olyan intézmény, amely kirendeltségei révén folyamatos helyszíni együttműködésre képes a kis‐ és mikrotérségekkel az egész régióra kiterjedően. Szakmai munkájának hatása mélyen belenyúlik a területfejlesztési feladatokba is, de alapvetően csak a munkaerő‐piaccal összefüggő területekre terjed ki. További olyan regionális hatáskörű, élő helyi kapcsolatrendszerrel és folyamatosan friss informáltsággal rendelkező szervezet nem működik a régióban, amely átfogóan, tartósan, egyúttal folyamatos jelenléttel operatíve is szervezni és támogatni lenne képes egy olyan programot, mint a „Nem mondunk le senkiről” felzárkóztató program. A program végrehajtása tekintetében figyelembe kell venni, hogy egyik kitüntetett célja a munkahelyteremtés kell, hogy legyen, hiszen e nélkül az önfenntartó képesség erősítése nem járható. A munkahelyteremtéssel, a munkerő‐piacra való visszatéréssel, a munkaerő‐piaci kereslet és kínálat összhangjának megteremtésével kapcsolatban a DDRMK jelentős jogosítványokkal és forrásokkal rendelkezik. A programot kormányzati oldalról indították, a programkészítési feladatok végrehajtásának közbeszereztetése és irányítása is központilag történik. Mindebből következik, hogy a DDRMK a programtervezés és végrehajtás során – mint helyi hálózattal rendelkező kormányzati szervezet –‐ kulcs‐szerep betöltésére predesztinált. Azonban a kormányzat szándékai e téren nem ismertek, a korábban elindult „szereposztási” folyamat a szakminiszter‐váltással megtorpant. Amennyiben kormányzati megszólításra nem kerül sor, a szervezet meglévő jogosítványai és feladatai körében, a már létrehozott foglalkoztatási paktumok és a programozás során felállítandó partnerség kereteibe csatlakozva vállalhat szerepet annak érdekében, hogy a rendelkezésére álló eszközöket (szervezeti és humán kapacitás, források, kapcsolatrendszer, információ, infrastruktúra) a lehetséges szinergikus hatások generálása és legnagyobb erőforrás‐hatékonyság elérése érdekében tudja mozgósítani.



10

Ez nem csupán a program eredményességét, hanem a szervezet sikerességét is jelentősen támogathatja. Lehetséges feladatok: A programozás fázisában: • Munkaerő‐piaci adatok, információ szolgáltatása a tervezők számára. • Workshopokon való részvétel, szellemi hozzájárulás a kistérségi felzárkóztató programokhoz, a helyzetfeltárás segítése hiteles adatok és a helyismeretből adódó informáltság révén. • A fórumok szakmai támogatása, tájékoztatás nyújtása a résztvevők részére. • Javaslatok, szakmai támogatás a célok, megoldások kidolgozásához, a projektgeneráláshoz, különös tekintettel az érintettek motivációjára, életpálya‐ szemléletük kialakítására, a képzési, pályaorientációs és tájékoztatási feladatokra a középiskolát, szakmát és felsőfokú képzést választók körében. • Javaslatok kidolgozása a kormányzat számára a szabályozási, támogatási, jogszabályi, intézményi rendszer vonatkozásában az akadályozó tényezők elhárítása, ösztönző, hatékonyság‐növelő eszközök fejlesztése érdekében, különös tekintettel a vállalkozások fejlődését, piacképességét elősegítő témakörökben, valamint a munkavállalás és a kompetens munkaerővé válás ösztönzése terén. A végrehajtás, megvalósítás fázisában: • Kormányzati megbízás esetén a teljes program‐irányítás és szervezés a régióban. • A meglévő foglalkoztatási paktum keretében létrehozott partnerség mozgósítása. • A programvégrehajtást támogató partnerség és munkamegosztás megszervezésében való szerepvállalás, koordinációs feladatok. • A hálózatos működést igénylő feladatok végrehajtásának szervezése, monitorozása, szakmai támogatása a meglévő megyei és kirendeltségi szervezetek révén. • A szükséges képzések feltételrendszerének feltérképezése, a feltételrendszer megteremtésének koordinálása, a felnőttképzések, szemléletformáló, tájékoztató kurzusok megszervezésének irányítása illetve végrehajtása.



11

•

•

• • •

Az önfoglalkoztatást és a munkahelyteremtést szolgáló családi, mikro‐ vállalkozási alapokra épülő termelői és értékesítési hálózatok megszervezésének szakmai támogatása. Tanácsadás biztosítása a kistérségi szervezetek és a végrehajtásban résztvevő szervezetek, valamint a magánszemélyek és vállalkozások számára a szervezet feladatkörét érintő illetve a partnerségben felvállalásra kerülő témakörökben. A felzárkóztató programban a munkaügyi szervezethez delegált feladatok és az azokhoz rendelt források tekintetében pályázati rendszer működtetése. A munkaerő‐piaci területtel összefüggő adatgyűjtés, statisztikák, elemzések, tájékoztatók készítése. A diplomás és szakképzett fiatalok aktivizálása, bevonása a program‐ végrehajtásba, letelepedésük, a hosszú távú feladatokban való szerepvállalásuk és foglalkoztatásuk elősegítése.

Pécs, 2008. 06. 23.



12

Az elmaradott vidéki térségek fenntartható fejlődésének programja. (Összefoglaló tanulmány)

Recommend Documents