AZ ÉLETTARTAM ALAKULÁSA ÉS PERSPEKTÍVÁI EDWARD ROSSET

AZ ÉLETTARTAM ALAK ULÁSA ÉS PERSPEKTÍVÁI

EDWARD ROSSET Az élet és a halál problém ái és ebben az élettartam problém ája azokhoz tartoznak, am elyek a legrégibb időktől fogva foglalkoztatják a törvényhozók, filozófusok és költők gondolatait. M egtalálhatjuk ennek az érdeklődésnek a nyom ait az olyan, ókorból m egőrzött doku­ m entum okban, m int a kínai bölcsek írásai, a Biblia, a görög tö rté ­ nész, Hérodotosz művei, vagy az ó-hindu törvényhozók m űve — az U paniszádák. Ezekben szó van arról a korról, am elyben eltávoznak a világról az em berek, akiknek m egadatott, hogy m egérjék az öregsé­ get. Ma ezt a kort norm ál élettartamnak, vagy rövidebben normál kornak nevezzük. Fel szeretném hívni a figyelm et az em lített történelm i örökség egyikére. Az Ó -T estam entum ban levő XC. zsoltárról van szó, am ely éppen az ókori világra vonatkozó norm ál élettartam ró l beszél. (Mint ism eretes, az Ó -Testam entum időszám ításunkat megelőző legutolsó 10 évszázad alatt keletkezett.) A szó utolérhetetlen m estere, Jan Kochanow szky (1530— 1584) fordításában ez a zsoltár így hangzik: Oly gyorsan em ésszük el nap jain k at M int a szó, am it kim ondunk. Az em beri kor hetven év, Sok, ha e lta rt nyolcvanig. A bban a korszakban, am elyből ez a zsoltár szárm azik, a gene­ rációk tagjainak csak csekély része érte meg az öregkort. A zsoltár­ ban em lített hetven-nyolcvan éves életkor teh á t lényegében a sors kis szám ú kiválasztottjának a norm ál életkora. Azok a források, am elyekből az ókori norm ál é lettartam ra vo­ natkozó ism ereteinket m erítjük, egyébként különböző szám értékekkel operálnak. Az ó-görög költő Mimnermos, aki a VII/VI. században élt időszám ításunk előtt, elégiáiban az em beri élet tűnékenységére pa­ naszkodva a rra utal, hogy az em bert rendszerint hatvan éves korá­ ban éri a halál. E nnek az állításnak ellentm ond a hét görög bölcs leg­ nagyobbika, Solon (635— 560, időszám ítás előtt), m ondván, hogy az em beri élet norm ális vége a 80 éves életkorra esik. Nem kell statisztikusnak, vagy dem ográfusnak lennünk, hogy rájö jjü n k az ilyen nyilatkozatok bizonytalanságára. A rtu r Scho­

12

E D W A R D

R O S S E T

penhauer ném et filozófus (1788— 1860) ism ert aforizm áiban (Aforismen zur W eisheit) nem m inden igazság nélkül beszélt a nem törődöm — m int ahogy ő m eghatározta — általánosítás ellen, am ely a m in­ dennapi tapasztalat prim itív és felületes m eglátásában talál tám aszt; ezt a k ritik á t teljes m értékben lehet vonatkoztatni az em lített zsol­ tárra és más hasonló általánosításokra. Statisztikai értékeiktől m eg­ fosztva ezek csupán annak a bizonyítékát őrzik, hogy az em beri élet tartam a irán t nagyon régi korszakokban is érdeklődtek. Az é lettartam ra vonatkozó statisztikai adatok m egszületése sok­ kal későbbi: az első kihalási táblázatok m egjelenésének idejétől da­ tálódik. Igaz ugyan, hogy m ár az ókori Róm ában az igazságszolgál­ tatás használta a kitűnő jogász, Ulpiánusz (a m ásodik és a harm adik század fordulóján élt) által kidolgozott táblázatot, am ely a különböző életkorú szem élyek további é le tta rta m át tartalm azta, ez azonban sem m ilyen m értékben sem teljesítette azokat a követelm ényeket, m elyeket a m odern statisztika tudom ány állít a halandósági táblák elé. A tulajdonképpeni, habár még távolról sem tökéletes, kihalási táblázatok m egszületése a XVII. századra esik. Az első kihalási táb ­ lázatok (ma ezeket élettartam táblázatoknak is hívjuk), szerzői az angol ,,polytikai aritm etikusok” John Graunt (1620— 1674) és Edm und Halley (1656— 1742) voltak. Csak azért nem nevezem őket statiszti­ kusoknak, m ert m aga a „statisztika” kifejezés akkor még nem léte­ zett, (csak 1749-ben vezette be Achenwall). Graunt az 1662-ben kiadott, „N atu ral and Political Observations upon the Bills of M ortality” cím ű m unka szerzője, — am ellyel kez­ detét vette a dem ográfia tudom ánya, Londonra kiszám ította az elha­ lálozási táblázatot, am elyet m eglehetősen váratlan eredm ény koszo­ rúzott; eme táblázat szerint az akkori Londonban az átlagos élet­ tartam nem te tt ki többet 18 évnél. Ez a rendkívül alacsony e0 érték oka a Graunt által alkalm azott hibás m ódszer leh etett; azonban mégis jól bizonyítja a pestis járv án y által kiváltott óriási halandóságot, am ely éppen ebben az időben látogatta meg Angliát. Egyébként m indkét tényező egyszerre is h athatott. M indenesetre Graunt táb ­ lázata nem reprezentálja a generációk kihalásának akkori norm ális rendjét. Más jellegű Halley táblázata. Ez a kiváló csillagász, a „Halley üstökös” felfedezője, m iután birtokába ju to tt a K. N eum ann által összegyűjtött wroclaw i statisztikai elhalálozási anyagnak, (ez az anyag az 1687— 1691-es évekből tartalm az adatokat), kidolgozta a sa­ já t m ódszerét a halandósági táblák kiszám ítására és ezt a kapott anyagra alkalm azva m egállapította, hogy W roclaw ban az átlagos élet­ tartam 33.5 évet te tt ki. A m ódszer leírását és a szám ítások eredm é­ nyeit Halley az „An Estim ate of the degres of the M ortality of M an­ kind draw n from curious Tables of the B irths and F unerals a t the City of B reslaw ” című dolgozatában publikálta, m ely a Royal Society „ P hilosofical Transactions” cím ű kiadványában jelen t meg (17. kötet) 1693-ban. Halley ma m ár elv etett m ódszeréről írta a szovjet statisz­ tika-történész M. Ptucha, hogy ez a m aga idejében zseniális felfede­

az

Él e t t a r t a m

a lakul

As a

és

p e r s p e k t ív á i

13

zés v o lt.1 Valóban Halley olyan m ódszert javasolt, am ely lehetővé tette a generációk kihalási rendjének a rek onstruálását csupán csak az elhaltak korának az ism erete alapján. Ennek, annak idején nagy gyakorlati jelentősége volt, m ivel — népszám lálások hiányában — nem rendelkeztek a szám ítás másik, ma nélkülözhetetlen elemével, m égpedig az élők korának statisztikájával. Jegyezzük meg, hogy ez az érték, a kihalási táblázatok mai m odern szám ítási m ódszerét al­ kalm azva lecsökken — ahogy azt R. Boekh kim u tatta — 27,54 évre.2 A X V III-ik század egy sereg kihalási táblázatot hozott, m elyek gazdagították a különböző országokban a generációk kihalásának rendjére vonatkozó ism ereteinket. Nehéz lenne itt az összesei felso­ rolni. Elég felidézni, hogy Duvillard Franciaországra 28,8 évet ka­ pott,3 Deparcieu pedig 37,5 évet; A ngliában pedig Milne m egállapí­ tása szerint az e0 érték a század vége felé 38,7 évet te tt ki. E m lítsük meg még J. Spengler m egállapítását, hogy a XVIII. és a X IX -ik szá­ zad fordulóján az átlagos élettartam N yugat-E urópa ném ely orszá­ gában 35-től 40 évet te tt ki és m agasabb volt, m int a X V I-ik és a X V II-ik században/1 Voltak azonban alacsonyabb értékek is. Spa­ nyolországra pl. Massimo Livi Bacci a XVIII. századra vonatkoztatva nem több, m int 27 évet kapott (a spanyol p aram éterek csak a X IX -ik században érték el a 30 éves szintet.5) A m ú lt század nyolcvanas éveiben statisztikusok kidolgozták a halandósági tábláknak a különböző életkorokban fennálló elhalálozási valószínűségekre alapozott szám ítási m ódszerét. Az általuk javasolt m ódszer végül kiküszöbölte Halley régi, ma m ár nem hasznos m ód­ szerét. A legkorábbi lengyel halandósági táblák a XIX. század közepéről szárm aznak. Ezek sorát a Jozef Slominski által kiszám ított, a lengyel királyságra vonatkozó táblázat n yitotta meg, am ely az 1837— 1841. évek elhalálozási adataira tám aszkodott, és 1846-ban publikálták. Ugyanez a szerző kiszám ította Varsó kihalási táblázatát az 1843-as év adatai alapján. Bolesław Aclam Danielewicz V arsóra két tábláza­ tot szám ított ki: az elsőt 1874-re, a m ásodikat az 1882-es évre. Meg kell em lítenünk a Jozef Mayer által K rakkó városára kiszám ított táblázatot, m ely az 1859— 1868 közötti években a keresztény lakos­ ság közötti elhalálozásokon alapult. Ezt a táblázatot 1881-ben pub­ 1 M. P lu c h a , O c s e r k i p o i s to r ii s z ta tis z tik i X V II—X V III w ie k ó w , O G IZ , M o s z k v a 1945. lá s d a z e r e d e t i s z ö v e g 3 -ik o ld a lá n . 2 V e s d ö s s z e M . G r e e n w o o d , M e d ic a l s ta t is tic s ír o m G r a u n t to F a r r , a k ö v e tk e z ő a n y a g b a n : S tu d i e s i n t h e H is to r y o f s ta t is tic s a n d P r o b a b il ity , s z e r k e s z tő k : E. S . P e a r s o n é s M . G . K e n d a ll, C h a r le s G r if f in a n d C o. L td ., L o n d o n 1970. 90 -ik o ld a l. 3 E z t a z é r t é k e t h e l y t e l e n n e k ít é l i L o u is H e n r y : V é le m é n y e s z e r i n t eo é r t é k té n y le g e s é r té k e F r a n c io r s z á g b a n a f o r r a d a lo m e lő tt k b . 39 é v v o l t ; D u v illa r d s z á m ítá s á t m e g te r h e lte a z á l t a l a a l k a lm a z o tt H a lle y - f é le m ó d s z e r . — V . ö . : L . H e n r y : T h e P o p u la tio n o f F r a n c e in t h e X V III C e n t u r y , a k ö v e tk e z ő a n y a g ­ b a n : P o p u l a t i o n H is to r y , s z e r k e s z tő k : D . V . G la s s é s D . E. C. E v e r s le y , L o n d o n 1965. 445—446 o ld a l. 4 J . J . S p e n g le r : D e m o g r a p h ic F a c to r s a n d e a r l y m o d e r n e c o n o m ic d e v e l o p m e n t, a k ö v e tk e z ő a n y a g b a n : P o p u la tio n a n d S o c ia l C h a n g e , s z e r k e s z tő k : D . V . G la s s é s R . R e v e lle , E d w a r d A r n o ld L td . L o n d o n 1972. 9 5-ik o ld a l. 5 M. L iv i- B a c c i: F e r t i l i t y a n d p o p u la tio n g r o w th in S p a in in t h e e i g h t e e n t a n d n in e t h e e n t c e t u r ie s , a k ö v e tk e z ő a n y a g b a n : P o p u la tio n a n d S o c ia l C h a n g e , L o n d o n 1972. 179. o ld a l.

14

E D W A R D

R O S S E T

likálták.0 A X IX -ik századi Lengyelország, bár részekre volt osztva, és m egfosztották saját állam iságától, a tudom ányos élet sok terüle­ tén nem m aradt el a független létnek örvendő országok mögött. E tézist m egerősítő bizonyítékok között helye van annak a ténynek, hogy az oly fontos dem ográfiai szám ítások terén, m int a halandósági táblák, Lengyelország sok más európai országot megelőzött. A z élettartam retrospektív számításai A m últ dem ográfiai hom ályának eloszlatásához hozzájárulnak a m ai szerzők vizsgálatai és a ra jtu k alapuló retrospektív biom etrikai számítások. Em lítsünk meg néhányat közülük. A kiváló angol m atem atikus, Pearson azt a feladatot tűzte ki m aga elé, hogy statisztikailag feldolgozza az egyiptom i m úm iák ko­ rára vonatkozó adatokat, m elyeket a m egm aradt m úm iákhoz csatolt cédulákon találtak. Ezekből az anyagokból az derül ki, hogy Egyip­ tom ban a róm ai császárság idején az átlag élettartam 22 évet te tt ki.7 W. R. Macdonel, más forráshoz nyúlt. Ő, a berlini Akadém ia birtokában levő róm ai időkből szárm azó sírfelirat-g y ű jtem én y t („Cor­ pus Inscriptionum latin a ru m ”) dolgozta fel. A fenti forrás szerint az átlagos élettartam időszám ításunk kezdetén Róm ában 27 év, Hispá­ niában és L uzitániában 35 év, A frikában 45 év. Ne tegyünk szem­ reh án y ást a szám ítások szerzőjének: Ő az em lített feliratokból adódó szám okat adta meg. Nehéz azonban ezeket az eredm ényeket pontos­ nak elism erni. Itt a teljesen hihetetlennek tűnő afrikai param éte­ rekre gondolok: lehetetlen, hogy az ókori Egyiptom ban, akár az elő­ jogokat élvező társadalm i rétegekben is az átlagos élettartam m aga­ sabb le tt volna, m int az angol nem esség között 14 évszázaddal ké­ sőbb. Sőt mi több, ez m eghaladja — m ik én t erre Dublin, Lotka és Spiegelman hívták fel a figyelm et — az USA lakosainak átlagos élet­ ta rta m á t is a XX. század kezdetén.8 Az em lített jeles kutatók m ér­ ték tartó an vitathatónak nevezik Macdonel eredm ényét. („This figure is certainly open to question” .9) A szintén angol J. Lawrence Angel, m egpróbálta m eghatározni az ókori görögök elhalálozási korát, az archeológia i leletek alapján. A neolit-kori bronzkorra 31,8 évet kapott, a róm ai korra 38,5 évet.10 Term észetesen ezek az eredm ények is m esszemenő kételkedést éb­ resztenek. Szem élyesen osztom a m agyar G. Regöly-Mérei vélem é­ nyét, aki a budapesti 1963. évi gerontológiai konferencián rám utatott, hogy az em ber távoli biológiai m ú ltján ak a rekonstrukciója számos nehézségbe ütközik. A történelem előtti vagy a történelem kezdetén 6 E r r ő l a té m á r ó l b ő v e b b e n : E. R o s s e t: A n é p e s s é g ö r e g e d é s i f o ly a m a ta . S tu d i u m d e m o g r a f ic z n e . P W G . V a rs ó 1959. 177—202 o ld a l: E R o s s e t: A d e m o g r á f ia f e jlő d é s e L e n g y e l­ o r s z á g b a n , ,,W ia d o m o ś c i S t a t i s t y c z n e ” , 1967. 10. s z á m . 7 K . P e a r s o n : O n t h e C h a n g e in E x p e c ta tio n o f L ife in M a n D u r in g a P e r io d o f C irc a 2000 y e a r s , ..B io m e tr ik a ” . e lső k ö te t. 1901—1902. s W . R . M a c d o n n e l: O n th e E x p e c ta tio n o f L ife in A n c ie n t R o m e a n d in th e P r o v i n ­ c e s o f H is p á n ia a n d L u z itá n ia a n d A f r i k a . ,. B i o m e t r i k a ” , 19. k ö t e t 1913. 9 L. I. D u b lin , A . J . L o tk a , M. S p ie g e lm a n n : L e n g th o f L ife a S tu d y o f t h e L ife T a b le , R e v is e d E d itio n . T h e R o n a ld P r e s s C o m p a n y N o w y Y o rk . 1949. 30. o ld a l. 10 J . L . A n g e l: T h e L e n g th o f L ife in A n c ie n t G re e c e . J o u r n a l o f G e r o n to lo g y 2-ik k ö te t, 1947.

AZ ÉLETTA RTA M

A LAKULÁSA

ÉS P E R S P E K T ÍV Á I

15

keletkezett tem ető — m ondta — sem m ilyen m értékben nem jogosít fel reprezentatív statisztikai jellegű következtetésekre, ezeken a lelő­ helyeken gyerm ekek, nők és öregek csontvázai fordulnak elő; sok fiatal férfi pusztult el a harcm ezőkön és holttesteik nem értek viszsza az országba. A korm eghatározás m ódszerei sem m entesek a hi­ bák tó l.1l Azonban e messze nem tökéletes adatokban is lehet nem m in­ den jelentőségétől m egfosztott inform ációt találni. Íme — m ondja a M etropolitan Life Insurance Com panynél alkalm azott dem ográfusok egyike, Macdonell vizsgálatai arról az ókorban végbem enő fejlődésről tanúskodnak, am ely az em beri élet m eghosszabbodásával járt. „Ez az életkörülm ények, táplálkozás, sőt talán az orvosi m űvészet m egjavulásának az eredm énye volt” . 12 Az ókori Görögország élettartam -helyzetének a rekonstruálásával foglalkozott a mai görög dem ográfus, V. G. Valaoras. Vizsgálatai sze­ rin t időszám ításunk előtt 400 évvel a görögök születésekor várható átlagos élettartam a kb. 30 év v o lt.13 Hasonló vizsgálatot végzett az ókori Róm ára az am erikai John D. Durand. Ez a kiváló kutató, akinek a világ népessége 1650— 1900 közötti időszakban végbem ent fejlődésének, W. F. W ilcox és A. CarrSaunders által elvégzett szám ításának értékes korrekcióit köszönhet­ jük, a fennm aradt sírfeliratok alapján m egállapította, hogy a római császárság nyugati részében, időszám ításunk I és II-ik évszázadában a városlakók átlagos élettartam a 15 és 25 év között volt, míg ez az é rték a császárság egész népességére 25— 30 évet te tt ki.14 A középkori A ngliára Josiah Cox Russel szám ított ki retrospektív kihalási táblázatokat. A vizsgált időszakok többségére ő 30 és 33 év között ingadozó átlagos élettartam o t kapott, azokra az évekre pedig, am elyekben Angliában a pestis járv án y pusztított, teh á t az 1349— 1375 évekre, nem több, m int 17 évet; az eo érték nem volt sokkal m agasabb a következő negyed századra sem: 20 év.15 A m unkát ele­ mezve Egon Vielrose m egkérdőjelezte a norm ális évek param étereit, ezeket felnagyítottnak találta: vélem énye szerint a középkori Ang­ liában az átlagos élettartam valódi értéke 24—26 között m ozgott.16 M egem lítem még M. Stloukal cseh kutató m unkáját, aki m eg­ próbálta a régi szlávok paleo-dem ográfiáját rekonstruálni. Ő a cseh terü letek re 750— 850 időszám ítás utáni időszakra átlagos é lettartam ­ ként 27,55 évet állapított meg, és 27,5 évet a IX. és X -ik százazdra — m indkettőt a m egm aradt csontanyag alapján. Érdem es m egjegyez­ nünk azt a tényt, hogy Stloukal anyagában a 750— 850 közötti évekre 11 G . R e g ö ly —M é r e i: A lte r s e r s c h e in u n g e n a n p r a e h is t o r is c h e n f r ü h h i s t o r i s c h e n , u n d m itte la lte i’lic h e n S k e le tte n , a k ö v e tk e z ő a n y a g b a n : I n t e r n a t i o n a l C o n f e r e n c e o n G e r o n ­ to lo g y , s z e r k . : A . B a lá z s , A k a d é m i a i K ia d ó , B u d a p e s t 1965, 130. o ld a l. 12 L o n g e v ity fr o m A n c ie n t to M o d e r n T im e s , ,, S ta tis tic a l B u l le ti n " , (M L IC ), 1947. 10. sz. 13 V . G . V a la o r a s : T h e E x p e c ta tio n o f L ife i n A n c ie n t G re e c e , , ,P r a t i k a d e 1*A k a ­ d e m ia d 'A th e n e s ” , 13. k ö te t, 1938. 14 J D . D u r a n d : „ M o r ta lity E s tim a te s fr o m R o m a n T o m b s to n e I n s c r i p t i o n s ” , A m e ­ r ic a n J o u r n a l o f S o c io lo g y , 1960 4 -e s s z á m . 15 J . C. R u s s e l: B r itis h M e d ie v a l P o p u la tio n . U n iv e r s ity o f N e w M e x ik o P r e s s , A lb u q e r q e , 1948. 16,,R o c z n ik i D z e j ó w S p o łe c z n y c h i. G o s p o d a r c z y c h " 15. k ö te t 1955 388—390 la p .

16

E D W A R D

R O S S E T

a nők e0 param étere alacsonyabb, m int a férfiaké; az első 25,1 évet te tt ki, a m ásodik 29,9 é v e t.17 Sok szól a fenti különbség hitelessége m ellett.

Az élettartam fejlődésének szintetikus képe az évszázadok folyam án

Azoknak a szám oknak a birtokában, m elyek több-kevesebb pon­ tossággal m eghatározzák azokat a fejlődési folyam atokat, am elyen az átlagos élettartam az évszázadok folyam án átm ent, próbáljuk meg m egjelölni ennek a fejlődésnek a következő lépcsőfokát. Ügy véljük, hogy nem térü n k el túlságosan az igazságtól, ha az egyes korszakokra, illetve évszázadokra a következő k ik erek ített á t­ lagos élettartam érték ek et fogadjuk el: Vas- és bronzkor: 20 év Ókor: 20— 30 év Középkor: 20— 30 év XVI., XVII., XVIII. század: 25—30 év XIX. század: 30— 50 év XX. század: 40— 70 év Az em beriség tö rtén ete teh át egyúttal az em beri élet meghoszszabbodásának a története is. Sok évszázad folyam án az élettartam m egnövekedése m eglehetősen lassú volt és csupán azokat a társadal­ m akat érintette, am elyek a civilizáció fejlődésében vezető helyet fog­ laltak el. A növekedés a XIX. században kifejezetten m eggyorsult, ami kétségtelenül a gazdasági fejlődéssel és az orvostudom ány előrehala­ dásával kapcsolatos. A XX. században az átlagos élettartam para­ m éterei sok országban m egközelítik a m a lehetséges m axim um ot. M egism ertük az átlagos élettartam evolúcióját történelm i ke­ resztm etszetben. Foglalkozzunk m ost a jelennel. Élettartam az európai szocialista országokban Az em beri élettartam azokhoz a dem ográfiai jelenségekhez tarto ­ zik, am elyek lefolyása szoros kapcsolatban van azoknak a társadalm i és gazdasági körülm ényeknek az összességével, am elyek közepette a népesség él. Az élettartam p aram étereket szélesebb, nem zetközi skálán ak ar­ ju k szem ügyre venni — foglalkozzunk te h á t velük három csoportra osztva: a szocialista országokkal, a kapitalista országokkal és az úgy­ nevezett harm adik világ országaival. K ezdjük az elsővel. Az 1-es táblázat, az általunk ism ert legújabb értékeket ta rta l­ m azza: 9 európai szocialista országra vonatkoztatva. 17 M. S tlo u k a l: P o k u s o p a le o d e m o g r a f ii S t a r y c h S lo v a n u , ,,D e m o g r a fie ” 1962. 1. sz.

AZ ÉLETTA RTA M A LA K U LÁ SA

É S P E R S P E K T ÍV Á I

V á r h a tó

á tla g o s

é le t t a r t a m

17

(3)

O rs z á g

ÉV ek

(1)

(2)

ö sszesen

(4)

fé rfi (5)

nő (6)

1965/6(5 1965/67 1969 1967/68 1971 1970/72 1968 1968 1970/71

66,0 70,7 69.7 66,7 71,1 70,4 67.7 69,3 70

64,9 68,8 66.2 64,3 68.5 06,8 65,5 66,6 65

67,0 72,7 73,2 69,0 73,6 73,8 69,8 71,9 74

1. A lb á n ia 2. B u lg á ria 3. C sehszlovákin 4. Ju g o sz lá v ia 5. N D K fi. L en g y elo rszág 7. R o m á n ia 8. M agyarország í). S zo v jetu n ió

Горизонтальная графа: (1) Страна; (2) Голы; (3) Средняя продолжительность предстоящей жизни; (4) Всего; (5) Мужчины; (6) Женщины.

Вертикальная графа: 1. Албания; 2. Ъ олгария; 3. Чехословакия; 4. Ю гославия; 5. Г Д Р ; 6. П ольш а; 7. Румыния; 8. Венгрия; 9. СССР. H e a d in g : (1) C o u n tr y ; (2) Y e a r s ; (3) A v e r a g e lif e e x p e c t a n c y ; (4) T o t a l ; (5) M a le ; (6) F e m a le . L a te r a l t e x t : 1. A l b a n ia ; 2. B u l g a r i a : 3. C z e c h o s lo v a k ia : 4. Y u g o s la v ia ; 5. G D R ; G. P o l a n d ; 7. R o u m a n ia ; 8. H u n g a r y ; 9. U S S R .

I tt három fajta értékkel találkozunk: globális, azaz m indkét nem re együttesen szám ított, ezt követően a férfiak, m ajd a nők é rté ­ kei. K ezdjük az elsővel. A kilenc európai szocialista ország között négy olyan országot találunk, am elyben az átlagos élettartam eléri, vagy tú lhaladja a 70 évet. Ezek a következők: NDK (71,1), B ulgária (70,7), Lengyelország (70,4) és a Szovjetunió (70,0). Elégedettséggel állap íth atju k meg, hogy ország unk a szocialista országok élvonalában szerepel az em beri élet­ tartam vonatkozásában. A sorban a harm adik helyet foglalja el, és nem sokkal m aradu nk el B ulgáriától és az NDK-tól, a lengyel együt­ tes érték 0,3 évvel alacsonyabb a bulgárénál és 0,7 évvel alacsonyabb a ném etnél. A legalacsonyabb élettartam é rték et Jugoszláviában (66,7) és m indenekelőtt A lbániában (66,0) találjuk. Lengyelországgal összevetve a különbség A lbánia h á trá n y ára 4,4 évet tesz ki, míg Al­ b án iát az N D K-val összehasonlítva 5,1 évet. A lbánia azonban még történelm i h átrán y ain ak leküzdéséért dolgozik, ezt gyors ütem ben végzi, így teh á t valószínűleg nem kell sokáig várni arra, hogy az albán adatok egyenlővé váljanak a többi európai szocialista ország élettartam értékeivel. A férfiak esetében Bulgária adata a legkedvezőbb (68,8) ezt az NDK követi (68,5). Lengyelország (66,8) m ost a harm adik hely et fog­ lalja el, azonban az eltérés B ulgária és az NDK m egfelelő értékeihez viszonyítva nagyobb, m int előzőleg: a férfiak átlagos élettartam a n á ­ lunk 1,7 évvel rövidebb m int az ND K-ban, és teljes 2 évvel rövi-

E D W A R D

18

R O S S E T

debb, m int B ulgáriában. A lengyel élettartam értékeknél nem sokkal alacsonyabbak a m agyar (66,6) és a Csehszlovák (66,2) adatok. Távo­ labbi helyen szerepel Rom ánia (65,5) és a Szovjetunió (65). A leg­ alacsonyabbak és így teh á t a legelőnytelenebbek Albánia és Jugo­ szlávia adatai: nem érik el a 65 évet. A férfiak nem túl előnyös adataival szembe kell állítanunk a nők sokkal kedvezőbb értékeit. Az általunk vizsgált kilenc ország közül csak három ban nem éri el a nők átlagos élettartam a a hetven évet. Ilyen helyzettel van dolgunk R om ániában (69,8), Jugoszláviában (69) és m indenek előtt A lbániában (67). A hat fennm aradó országban az е0 értéke 71,9 évtől (M agyar­ ország) 74 évig (Szovjetunió) tart. T ehát a Szovjetunió az a szocia­ lista ország, am elyben a nők átlagos élettartam a a leghosszabb. Len­ gyelországot ebben az esetben a m ásodik helyen találjuk, teh á t kü­ lönösen előnyös helyen; a lengyel adat csupán 0,2 évvel alacsonyabb a szovjetnél. A további sorrend: NDK, Csehszlovákia, Bulgária és M agyarország. A z élettartam Lengyelországban S aját országunkban a dolog állásával kissé közelebbről kellene foglalkoznunk, de éppen ezt tettem nem rég, egyébként nem először, egy szakfolyóirat h asábjain.18 Felhíva az olvasók figyelm ét a fenti forrásra, itt m egelégszem azoknak a legáltalánosabb adatoknak az idézésével, am elyek Lengyelországban az élettartam param éterek fejlődését tükrözik. Ezek a 2. táblázatban láthatók. 2. A s z ü le té s k o r vá rh a tó átlagos é le tta r ta m L e n g y e lo rszá g b a n a h á b o rú e lő tt és u tá n Средняя продолжительность предстоящей жизни при рождении и Поныне перед войной и после войны

e,i é r t é k e k (2) Évek

(1)

összesen (3)

F é r f ia k

N ők

(4)

(5)

1931— 1932 1952— 1953 1955— 195G 1960— 1961 1965— 1966 1970— 1972

49,8 61,5 64,9 67.8 69,9 70,4

48,2 58,6 61,8 64,8 66.8 66,8

51,4 64,2 67,8 70,4 72,8 73,8

A 30-as évek küszöbén Lengyelországban az átlagos élettartam nem egészen 50 évet te tt ki, m íg ma m eghaladja a 70 évet. A vizs­ gált negyven év folyam án az em beri élet Lengyelországban tehát 18 J . K r u p iń s k i, J . B i e lic z k i : A z á tla g o s é le t t a r t a m m e g h o s s z a b b o d á s á n a k le h e tő s é g e i L e n g y e lo r s z á g b a n , ,,Z d r o w ie P u b l i c z n e 1960. 2. sz.

A Z É L E T T A R T A M A L A K U L A S A É S P E R S P E K T ÍV Á I

19

több m int 20 évvel hosszabbodott meg. Az ilyen, m ár nem csak m enynyiségi, hanem minőségi változásról m ondta annak idején A dam K r z y zanowski: „Ez nem evolúció, ez revolúció”, és hozzátette: „N a­ gyobbat az em beriség nem élt á t” . Észre kell vennünk, hogy az átlagos élettartam növekedésének tem pója még a m erész várakozásokat is m eghaladja. A dem ográfia problém áit jól ism erő orvosok, J. Krupiński és J. Bielecki, a lengyel­ országi átlagos élettartam m eghosszabbodásának lehetőségeit m érle­ gelve 1960-ban azt állapították meg, hogy a légúti és az em észtőrend­ szer súlyos betegségei m iatti halandóság jelentős csökkenése, vala­ m int a 26,9 ezrelékes csecsem őhalandóság elérése m ellett a férfiak átlagos élettartam a 66,7 évig em elhető meg, míg a nőké 72,1 évig.19 Ezeket a látszólag távoli értékeket m ár az 1965. évben elértük, az ezt követő években pedig túl is haladtuk. Lengyelországban, m int ahogy más országokban is, a nőknek ju t a hosszabb élet privilégium a. Az 1931— 1932-es években a nők átla­ gos élettartam a Lengyelországban 51,4 évet te tt ki és 3,2 évvel volt hosszabb a férfiak átlagos élettartam ánál; m a a nők m egfelelő adata 73,8 évet tesz ki és a férfiak é rték ét teljes 7 évvel haladja meg. A vizsgált 40 év folyam án a férfiak élettartam a 18,4 évvel növekedett, míg a nőké — 22,4 évvel. Az elm ondottakat nem kell az egészséges­ ség m értékeivel azonosítani. A férfiak egészségi állapota, legalábbis idősebb korban általában véve jobb, m int az ugyanolyan korú nőké, azonban a nők tovább élnek. Ebben a jelenségben Siegfried Eitner anom áliát lát, m indam ellett ő is m egerősíti ennek a ténynek fen n ­ állását az NDK terü letén .20 Nagy m egfigyelési anyag alapján hasonló jelenség fellépését észlelte a Szovjetunióban dr. Nina Saczuk.21 Te­ gyünk pontot az „i”-re : a halandósági táblák param éterei a halan­ dóság m érőszám ai, nem pedig a népesség egészségi állapotáé. Ha m ár érin tettü k a halandósági táblában fellépő biom etrikus függvények m egism erési értékének kérdését, tegyük hozzá, hogy azok közül, akik szem beszálltak azzal a közkeletű tézissel, mi szerint az átlagos élettartam a népesség egészségi állapotának m értékeként alkalm azható, az elsők egyike a szovjet dem ográfusok doyenje, B. Szm ulevics volt. Az élettartam param étereknek a népesség egész­ ségének m értékeként történő alkalm azásával szem beni k ritika idővel olyan tekintélyes intézm ény részéről is tám ogatást nyert, m int az Egészségügyi Világszervezet, kifejezést adott ennek az Intézm ény képviselője a II. Európai D em ográfiai K onferencián, 1971-ben, S trasbourgban.22 19 E . R o s s e l: A z é l e t t a r t a m L e n g y e lo r s z á g b a n , ,,S tu d ia D e m o g r a fic z n e " 1975, 40. 20 S . E i tn e r : G e r o h y g ie n e , H y g ie n e d e s A lte r n s a ls P r o b le m d e r L e b e n g e s s ta ltu n g s , V E 0 V e rla g V o lk u n d G e s u n d h e it, 1966, 999. é s to v á b b i o ld a la k . 21 V e s d ö s s z e : N . S a c z u k : N y e k o to r ije p o k a z a ty e li s z o s z to ja n ija d o lo g o litn ih S S S R , a k ö v e tk e z ő a n y a g b a n : I n t e r n a t i o n a l C o n f e r e n c e o n G e r o n to lo g y . S z e r k .: A . B a lá z s , A k a d é m i a i K ia d ó , B u d a p e s t, 1965 420—424 o ld a l. 22 S z ó s z e r in t e z t m o n d ta : ,.. . . m o r t a l i t y . . . c a n n o t a n y l o n g e r b e r e g a r d e d a s a v a lid i n d i c a t o r o f a n a t i o n ’s h e a l th s t a t u s ” H . E. H a n s lu w k a , T h e d e m o g r a p h ic a s p e c ts o f d if f e r e n c ia l m o r t a l i t y a n d m o r b i d ity a c c o r d i n g to a g e a n d s e x i n E u r o p a , C o u n c il o f E u r o p e 2 n d E u r o p e n P o p u la tio n C o n f e r e n c e , S tr a s b o u r g , 1971.

E D W A R D

20

R O S S E T

Élettartam az európai kapitalista országokban Azoknak az európai kapitalista országoknak a köre, am elyekre az 1974. évi Statisztikai Évkönyv (a lengyel KSH kiadványa) infor­ m ációkat közöl az élettartam ra nézve, m eglehetősen szűk: csak 12 országot ölel fel, nem szerepelnek benne olyanok, m int Finnország és Norvégia. A finn adatok különleges jelentősége abban van, hogy az európai kapitalista országokéi közül ezek a legalacsonyabbak kö­ zött találhatók. Ha a norvég értékekről van szó, akkor ezek éppen ellenkezőleg — világviszonylatban a legm agasabbakhoz tartoznak.23 A 3. táblán m egadjuk az em lített publikációból m eríte tt adatokat Finnország, Norvégia és Svájc hozzáadásával. 3. A s z ü le té s k o r vá rh a tó á tlagos é le tta r ta m tize n ö t e u ró p a i k a p ita lista o rszágban Средняя продолжительность предстоящей жизни при рождении в 15 европейских капиталистических странах

O rs z á g

(1) 1. A u sz tria 2. B elg iu m 3. D án ia 4. F in n o rsz á g 5. F ra n c ia o rsz á g 6. G örögország 7. S p an y o lo rsz ág 3. H o lla n d ia 9. N o rv ég ia 10. P o rtu g á lia 11. N SZK 12. S v ájc 13. S v éd o rszág 14. N a g y -B rita n n ia 3 15. O laszország

Év

S z ü le té s k o r v á r h a t ó á tla g o s é le t t a r t a m

(2)

összesen

(4)

fé rfi (5)

nő (6)

1971 1959— 1963 1968— 1970 1961— 1965 1970 1960— 1962 1970 1971 1961— 1965 1970 1966— 1968 1958— 1963 1967— 1971 1969— 1971 1964— 1967

70,2 70,6 73,3 69,0 72,4 69,1 72,4 73,9 73,5 68,2 70,6 71,4 74,4 72.0 71,1

66,6 67,7 70,8 65,4 68,6 67,5 69,7 71.0 71,0 65,3 67,0 68,7 71,9 68,8 68,8

73,7 73,5 75,7 72,6 76,1 70,7 75,0 76,7 76,0 71,0 73,6 74,1 76,8 75,1 73,4

(2)

A Z É L E T T A R T A M A L A K U L Á S A É S P E R S P E K T ÍV Á I

21

Ezek: Portugália (68,2), Finnország (69,0) és Görögország (69,1). Fel kell azonban hívnunk a rra a figyelm et, hogy a finn és a görög adatok a hatvanas évekből szárm aznak, és kevéssé valószínű, hogy még ma is fennállna ezekben az országokban az élettartam ilyen alacsony szinten. Azonban ettől is eltekintve, P ortugáliában legala­ csonyabb az élettartam szintje (68,2). A dem ográfiai skála m ásik vé­ gén található Svédország, ennek a két nem re együttesen szám ított értéke 74,4 évet tesz ki. Ez az eddigi valaha is elért m axim ális átla­ gos élettartam szint, nem csupán Európában, hanem világviszonylat­ ban is. Érdem es m egem líteni, hogy Svédország prim átusa régóta fen n ­ áll; m ár a m últ század vége felé lekőrözte Svédország a többi európai és Európán kívüli országot. Az akkori korszak tapasztalt statisztikusa Georg von M ayr (a „der altm aeister der S tatisztik” dicsérő előnevet kapta) kétségét fejezte ki a Svédország által közzétett param éterek pontossága iránt. „Az öreg m ester” konzervativizm usa nem te tte szá­ m ára lehetővé, hogy kibéküljön azzal ami új és m egzavarja a dolgok hagyom ányos rendjét. A szélső értékek között óriási különbség van: Svédország átlagos lakosa 6,2 évvel él tovább egy átlagos portugál lakosnál. Ha m axi­ m álisnak te k in tjü k a 73 évet m eghaladó értékeket, akkor a m axi­ m um ok listáján a m ár em lített Svédországon kívül a következők ta­ lálhatók: H ollandia (73,9), Norvégia (73,5) és Dánia (73,3). T érjünk á t az átlagos élettartam ok nem ek szerinti m egfigye­ lésére. A férfiak ra vonatkozó adatok a következő határok között mozog­ nak: 65,3 év (Portugália) és 71,9 év (Svédország). A szélső értékek reprezentánsai te h á t ugyanazok az országok, m int előzőleg. Nem vál­ tozik meg a szélesebben felfogott m axim um ok sorrendje sem: a fér­ fiakra nézve a 70 év feletti szinten találju k Svédországon kívül Hol­ landiát (73,9), N orvégiát (71,0) és D ániát (70,8). M ajdnem a portugál szinttel azonos é rték et m u tat Finnország (65,4). A szélső értékek kö­ zötti távolság m ég nagyobb, m int am it a két nem együttes adatainál láttunk, az átlagos svéd férfi 6,6 évvel él tovább egy átlagos portugál férfinél. A nők ad atainak oszlopában az átlagos élettartam értéke 70,7 évtől (Görögország), 76,8 évig (Svédország) terjed. De, m int a rra m ár felhívtuk a figyelm et, a görög számok a korai hatvanas évekből szárm aznak, és biztosak lehetünk, hogy ezek nem jellem zik a h et­ venes évek kezdetének állapotát. így teh á t a legkevésbé előnyös hely­ zet reprezentánsának inkább P ortugáliát kell tek in ten ü n k a nőkre vonatkozó 1970. évi 71,0 éves értékével. A szélső értékek közötti k ü ­ lönbség ebben az esetben is jelentős. Egy svéd nő átlag 5,8 évvel él tovább egy portugál nőnél. Ha m ár annyiszor szó esett Portugália elm aradásáról az em beri élettartam terén, nem tu d ju k m egállni, hogy ki ne m ondjuk: Portugáliában a más országokhoz képest rövid á tla ­ gos élettartam szörnyű ár volt, m elyet a portugál nép a reakció sok­ éves uralm a következtében fizetett.

E D W A R D

22

R O S S E T

A z élettartam a harmadik világ országaiban Nem h u n yhatjuk be a szem ünket az előtt a tény előtt, hogy a modern világban, amely nagy eredm ényekkel dicsekedhet az emberi élet meghosszabbításáért vívott harcban, nem hiányoznak a példák a rendkívül rövid élettartam ra sem. Nem jelent előítéletet, ha ezt a megállapítást a világ elmaradott régióinak egészére vonatkoztatjuk. Éppen itt, az általános szegénység, elégtelen táplálkozás és az analfabetizmus közepette a világra jövő gyerm eknek 20, 30 vagy akár 40 évvel rövidebb életre van kilátása, mint a gazdag országokban. A demográfiai probléma szétválaszthatatlan egységgé fonódik össze a gazdasági problémákkal. Glenn T. Trewarth amerikai geográfus, aki a gyengén fejlett országok népesedési folyamatai tipológiájának szerzője, a halandóság két típusát különbözteti meg ezekben az országokban: — Első típus: nagyfokú halandóság, 15%o vagy több; — Második típus: mérsékelt, vagy alacsony halandóság 15%o alatt. 83 fejlődő ország adatainak birtokában a szerző megállapította, 4. A vá rh a tó átlagos é le tta r ta m n é h á n y a fr ik a i o rszá g b a n Средняя продолжительность предстоящей жизни и некоторых странах Африки

O rs z á g ( 1)

1. B u ru n d i 2. C sád 3. D ahom ei 4. G abon 5. F első W olta 6. G u in e a 7. K o n g o -B ra z z a v ille 8. M ali 9. N ig éria 10. K ö z é p -A frik a i K özt. 11. T a n g a n y ik a 12. Togo 13. T u n é z ia 14. E le fá n tc s o n tp a rt 15. N y u g a t-K a m e ru n 16. Z a m b ia

Év (2 )

1965 1963— 1964 1961 1960— 1961 1960— 1961 1955 1960— 1961 1957 1959— 1960 1959— 1960 1957 1961 1961 1957— 1958 1964— 1965 1960

összesen (3)

F é rfi U)

N6 (5)

35,0

38,6

25 32,1 26

45 31,1 28

33

36

31.6

38,5

34,3

37,2

31 37,3

37 27 37 35—40 35 35 37

hogy az első, a magas halandósági szintet képviselő csoportba 46 or­ szág tartozik, tehát több, m int a vizsgált országok fele. Ezen túlme-

AZ ÉLETTA R TA M

A L A K U L Á SA É S P E R S P E K T ÍV Á I

23

nően, az első csoportba sorolható a vizsgált 83 ország összes népes­ ségének 80% -a.24 Az idézett adatokból látható, hogy m ilyen sok kí­ vánni valót m u tat a harm adik világ országainak állapota, ha a ha­ landóságról van szó. N éhány évvel ezelőtt írta a K o n ty n e n ty -ben A frika bennszülött lakosságának az élettartam áról. Idézek m ost néhány, annak idején összegyűjtött adatot a kontinensre vonatkozó átlagos élettartam ról (4. tábla). Még ha a jelenlegi értékek nyilvánvalóan m agasabbak is, maga az a tény, hogy az ötvenes és a hatvanas években léteztek példák 40 évnél alacsonyabb átlagos élettartam ra, önm agában lazító és nem törölhető ki a X X -ik század történelm éből. Ezeket az adatokat kom ­ m entálva, írtam a K o n ty n e n ty - ben: „Régen, évekkel ezelőtt a jeles szovjet tudós Ilja M jecsnikov ki­ jelentette, hogy az emberi élet felében szakad meg. Ezzel azt akarta mondani, hogy az átlagos élettartam fele olyan rövid, m int am it a term észet az em bernek k ije lö lt. . . H ozzátehetjük, hogy A frikában az élet nem a felénél, hanem sokkal korábban m egszakad — m ár a biológiai kor egyharm adának, sőt egynegyedének elm úlása után. Ez az állapot legteljesebben ellentétes az általános em beri haladás ideáljaival.”25 A z életkor növekedésének dinamikája Tanulságosak az e0 érték átlagos évi növekedésére vonatkozó adatok, m int térben, m int időben szemlélve. Dr. Szabady Egon 9 európai szocialista országra összegyűjtötte az átlagos élettartam évi növekedésének ad atait az ötvenes évek máso­ dik felére vonatkozóan.26 Az e0 érték átlagos évi növekedését kifejező adatok az 5. táblán találhatók. Jelentős különbséget állap íthatunk meg az átlagos élettartam növekedése dinam ikájában: a vizsgált időszakban az átlagos növeke­ dés négyszer akkora volt A lbániában, m int a Szovjetunióban, ötször akkora m in t az ND K-ban, és m ajdnem tizenkétszer akkora volt m int M agyarországon. Az évszázados lem aradásukat behozó országok m u­ ta tjá k rendszerint a legnagyobb növekedési dinam ikát — ez a hely­ zet A lbánia esetében is. Azokban az országokban, ahol az átlagos élettartam szintje magas, vagy viszonylag magas, a növekedés a dol­ gok term észeténél fogva lassúbb. M egem lítettem az élettartam növekedési ütem ének a fennálló átlagos élettartam szintjétől való függését. Az élettartam növekedési dinam ikáját hosszabb távon elemezve, m eggyőződhetünk az ilyen összefüggés fennállásáról. Nézzük meg a Lengyelországra vonatkozó m egfelelő adatokat a 6. táblán. 24 G . T . T r e w a r th a : T h e L e s s D e v e lo p e d R e a lm : A G e o g r a p h y o f I t s P o p u la tio n , J o h n W ile y a n d S o n s In c . N e w Y o r k 1972. 14. 25 E. R o s s e t: M e d d ig é l n e k a z a f r i k a i k ? K o n t y n e n t u 1969. 1. sz. 26 D r. S z a b a d y E g o n : M o r ta lity T r e n d s in th e S o c ia lis t C o u n tr ie s o f E a s te r n E u r o p e A f te r W o rld W a r II. N e m z e tk ö z i D e m o g r á f ia i S y m p o s iu m V á r n á b a n . 1968. ( r e f e r á tu m ) .

E D W A R D

24

Időszak (2)

Növekedés években (3)

1952/54— 1960/61 1955/56— 1960/61 1956— 1961 1955— 1960 1955/58— 1964/65 1954/55— 1963 1955159— 1960

0,75 0,57 0,54 0.36 0,33 0,29 0,12

Ország (1) 1. J u g o s z lá v ia 2. L e n g y e lo rsz á g 3. R o m á n ia 4. C se h sz lo v á k ia 5. S z o v je tu n ió G. N D K 7. M a g ya ro rszá g

0)

R O S S E T

a te l i e s id ő s z a k r a (3)

1952/53— 1955/56 1955/56— 1960/61 1960/61— 1965/66 1965/66— 1970/72

é v i á lla g b a n (4)

1,13 0,58 0,42

3,4 2.9 2Д

?

9

Горизонтальная графа: (1) Увеличение продолжительности ж изни ;(2 )На весь период; (3) В среднем за гол.

H e a d in g : av erag e.

(1) I n c r e a s e in d u r a t i o n

o f lif e ;

(2) F o r t h e

w h o le p e r io d ;

(3) Y e a r ly

M indenek előtt azt tisztázzuk, hogy m iért nem határozhatjuk meg a növekedés nagyságát a hatvanas évek m ásodik felében. A Központi Statisztikai H ivatal 1970— 72 évekre a halandósági tábla szám ításánál új m ódszert alkalm azott, am elynek helyességében nincs okunk kételkedni. Ezt az ú jítást bevezetve, az új tábla szerzőjének egyúttal m ásik ellenőrző szám ítást kellett volna elvégeznie a régi m ódszerrel is, am ely lehetővé tette volna az élettartam értékében

a z

Él e t t a r t a m

a la k u l

Ás a

és

p e r s p e k t ív á i

25

beállott változások tényleges nagyságának m eghatározását. Valószí­ nűleg el is végezte ezt a szám ítást, azonban nem publikálta. Így ke­ rü ltek a kérdőjelek a mi összeállításunkba. Az átlagos élettartam növekedésének a dinam ikája időszakról időszakra fokozatos csökkenést m utat. Az élettartam növekedésének a tem pója az ötvenes évek második felében gyengébb volt, m int az évtized első felében. További csökkenés tapasztalható a hatvanas évek első felében. B ulgáriában sem néz ki m ásképpen a helyzet. Az élettartam á t­ lagos évi növekedése az egym ást követő halandósági táblák közötti időszakokban következő volt ebben az országban: 1935/39— 1956/57 1956/57— 1960/62 1960/62— 1965/67 a A z é n s z á m ítá s a im tá s o k tó l.

1,49 0,82a 0.21

n é m ile g k ü lö n b ö z n e k a m a g y a r k o llé g á k á lt a l v é g z e tt s z á m í­

A növekedés lassulása itt még gyorsabb, m int Lengyelországban, a hatvanas évek m ásodik felében a növekedés ütem e csaknem fele olyan lassú, m int az első felében; a következő öt év folyam án pedig a növekedés az előzőleg m egfigyelt ütem egynegyedére csökkent. Ezt a jelenséget norm álisnak kell tek in ten ü n k : az átlagos élettartam nö­ vekedésének m értékében egyre kisebbek lesznek a halandóság to­ vábbi csökkenésének a tartalékai és ennek következtében az é le tta r­ tam növekedésének a dinam ikája gyengül. Vessünk m ég egy pillantást a szám unkra m indig érdekes cseh­ szlovák statisztikára. Ez szám unkra — am int arra m ár korábban rá ­ m utattam — azért tanulságos, m ert a dem ográfiai viszonyok nem egy terü letén a csehszlovákiai tren d ek fejlődése előre jelzi azt, ami ham arosan bekövetkezik Lengyelországban. Vladimir Srb27 m u n k ájá­ ból idézett adatokból kitűnik, hogy Csehszlovákiában az élettartam növekedésének évi átlaga 1929/32— 1949/51 1949/51— 1955 1955/ — 1960/61

0,48 1,09 0,38

T ehát Lengyelországhoz és Bulgáriához hasonlóan Csehszlová­ kiában is jelentősen m eghosszabbította az em beri életet az antib io ti­ kum ok m egjelenése a társadalm i és gazdasági változásokkal együtt. Ez, m int n álu n k és B ulgáriában is, az ötvenes évek első felére esik. Ennek a, m ondhatjuk erupciónak az idején a csehszlovákok átlagos élettartam a évenként 1,09 évvel növekedett, (nálunk em lékezzünk vissza, 1,13 évvel), kialvása után pedig — 0,38 évvel (Lengyelország­ ban 0,58 évvel). Az élettartam növekedésének az erupciója m ég na­ gyobb volt B ulgáriában, de ebben az országban a növekedés csök­ kenése is nagyobb volt az erupció utáni időszakban. 27 V . S r o : U v o d d o d e m o g r a f ie , N a k la d a ta ls tv i p o litic k é l i t e r a t u r y , P r á g a , 19G5. 148. о.

E D W A R D

2G

R O S S E T

Az átlagos élettartam növekedésének a görbéje részleteiben m indegyik országban más és más, fővonaluk azonban közös. Ezt a következő tények jellem zik: a növekedés erupciója a háború utáni időszak elején a nyugat-európai átlagos élettartam szinthez képesti lem aradás behozása, m ajd az erupció kialvása, fokozatos közeledés a világ élettartam m axim um aihoz. Az átlagos élettartam és az öregkort megérők száma K özvetlen összefüggés áll fent az átlagos é lettartam szintje és az egy m eghatározott életkort m egélők száma között: m inél kevesebb személy hal meg az öregség elérése előtt, annál m agasabb lesz az e() értékszintje. Tanulságosak ebből a szem pontból a különböző átlagos élettartam -szinteknek m egfelelő 60, 70 és 80 évet m egérő szem élyek szám ára vonatkozó adatok. E vizsgálatot az úgynevezett modell ha­ landósági táblák alapján végezzük el. m elyeket annak idején az EN SZ-ben m űködő kiváló dem ográfusok, a francia J. BourgeoisPichat és a görög V. G. Valaoras készítettek. Az adatokat a 7. táb­ lázatban idézzük. 7. S zá z ú js z ü lö tt k ö z ü l a 60, 70 és S0 é le té v e t m e g é lő k a rá n ya i az E N S Z h a la n d ó sá g i tá b la m o d e llje i a la p já n И з ста новорожденных do.ni тех, которые доживут до возраста 60, 70 и S0 нет но моделям таблиц смертности ООН

S z á z ú js z ü lö ttb ő l m e g é r i a V á r h a tó o r s z á g o s é l e t t a r t a m (év)

60 é v e t (3)

(1)

fé rfi

25 30 35 40 45 50 55 00 05 70 74

(6) 13,2 19.4 26,3 33.6 41,1 48,5 56.1 64.0 71,9 78,7 83,6

nö (7) 14,7 21,5 28.9 36,7 44,9 53,1 61,8 69,3 77,4 83,6 87,4

70 é v e t (4) fé r f i

(6) 5,7 9,3 14.0 19.5 25.6 31,8 38,7 46,0 53,4 60,2 65.9

nö (7)

7,1 11,4 16,9 23.1 30,2 37,7 45,5 53,8 65,1 68,8 73,2

(2) 80 é v e t (5) fé rfi

nő

(6) 1,1 2Д 3,8 6,0 8.9 12,2 16.2 20,6 25,5 30,3 35,0

(7)

1,6 3,0 5,1 7,9 11,6 16.1 21,2 27,1 33,4 39,0 43.3

Горизонтальная графа: (1) Ожидаемая продолжительность жизни по всей стране (годы); (2) Иг сга новорожденных доживающие до возраста; (3) 60 лет; (4) 70 лет; (5) 80 лет; (6) Мужчины; (7) Женщины.

H e a d in g : (1) L ife e x p e c ta n c y f o r t h e c o u n t r y (y e a rs ) ; (2) O f h u n d r e d n e w b o r n s u r v iv o r s t ill t h e a g e o f . . . ; (3) 60 y e a r s ; (4) 70 y e a r s : (5) 80 y e a r s ; (6) M a le ; (7) F e m a le .

Az átlagos élettartam és az adott kort m egérők szám ának köl­ csönös összefüggése — am ely a közölt táblázatból kitű n ik — teljesen logikus: a növekvő e0 értékek m ögött a m agasabb k o rt m egérő ú j­ szülöttek egyre növekvő száma rejlik. Éppen a fenti kép logikája alapján fe jte tté k ki egyes dem ográfusok azt a nézetüket, hogy a 60

A Z É L E T T A R T A M A L A K U L Ä S A É S P E R S P E K T ÍV Á I

27

évet vagy ennél m agasabb kort m egélők a rán y át a halandóság m eg­ felelő m utatójának lehetne tekinteni. A dem ográfia m ódszertanának szakértői azonban nem fogadták el ezt a javaslatot.28 Am it viszont v itath atatlan n ak kell elism erni az az, hogy a nor­ m ál élettartam a különböző korokat megélők szám ára vonatkozó in­ form ációk nélkül csupán felületesen jellem zi az élettartam terén fennálló viszonyokat. Most teh á t más szem m el tek in th etü n k a rra a dem ográfiai „igazságra”, m elyet az ó-testam entum i XL zsoltár ta r­ talm azott: a 70 évet kitevő norm ális élettartam legfeljebb az akkor élő em berek 6— 7 százalékát érintette, a 80 éves életkorban pedig csak az em bereknek 1— 1,5 százaléka részesült. Paradoxonnak látszik, hogy az em beriség elenyésző részét érintő jellegzetességet vették a norm ális élettartam nak. Sokkal kézenfekvőbb lett volna ebben az esetben abnorm álisán alacsony életkorról beszélni. A fe jle tt országokban m a a 70 évet a világra jövő fiúk 60— 65% -a és a lányok kb. 70% -a éri meg. Ha a 80 éves korról van szó, akkor ezt a férfi újszülöttek 30— 35% -a, és a női újszülöttek m integy 40% -a éri meg. Ezekre a szám okra kétféleképpen nézhetünk: először annak az ú tn ak a szemszögéből, am elyet az em beriség m egtett foko­ zatosan leküzdve az em beri életet fenyegető tényezőket, m ásodszor pedig az em beri élet további m eghosszabbításának esetleges tartalékai szem pontjából. Ilyen tartalék bizonyosan létezik, olyan országokban, am elyek eddig még nem érték el a m odell táblázatokban szereplő m axim ális értékeket. Kevésbé valószínű, hogy jelentős m értékben túllépjük a m axim ális értékeket. E rre m ár m aga az a tény is rám u ­ tat, hogy a modell táblázatok szerzői sem szám oltak 74 évnél m aga­ sabb átlagos élettartam m al. Ez azonban m égsem leküzdhetetlen kor­ lát. Úgy vélem, hogy teljes nyugalom m al csatlakozhatunk A le x Comfort vélem ényéhez, aki szerint a lehetőségektől és a hygiéniától függ, hogy az átlagos élettartam a 75— 80 éves korra em elkedjen.29 Az ilyen átlagos élettartam n ak m ár az idős kort, ezt követően pedig az öregséget m egérő szem élyek nagyon m agas aránya felelne meg, nevezetesen az újszülötteknek m integy 90% -a m egélné a 60 éves kort, 75% -a a 70 éves kort, és 45% a 80 évet. A vizsgált adatok ezen felül annak a m eghatározására is lehető­ séget adnak, hogy m ekkora eséllyel érik meg a 80. életévet azok, akik m ár m egérték a hatvan évet. Ezt a m utatót, m elyet az ism ert szovjet gerontológiai szakértő dr. Nyina Saczuk,30 a kijevi G eron­ tológiai Intézet m unkatársa kezdem ényezett, a halandósági tábla lx értékei alapján kell kiszám ítani, am int a rra A. M jerkow professzor m u tato tt rá.31 28 V e s d ö s s z e : R . P r e s s a t : P r a t i q u e d e la d e m o g r a p h ie . D u n o d , P a r i s 19G7, 94. 29 A . C o m fo r t: L o n g e v ity o f M a n a n d h is T is s u e s , a k ö v e tk e z ő a n y a g b a n : M a n a n d H is F u t u r e , S z e r k . G . W o ls te n h o lm e . J . a n d A . C h u r c h ill L td ., L o n lo n , 1963. 218. o ld . 30 N . S a c zu k ., N y e k o r o r ije d a n n y j e o d o lg o lie tii w T u r k m j e n k o j S S R . Z d r a v o o c h r a n j e n i j e T u r k m j e n i s z t a n a , A s z h a b a d , 1963. I. N . S a c z u k , S z o c ja ln o g je m o g r a f ic s e s z k ije c h a r a k t y e r i s z t i k i s ta r s s z ic h w o z r a s z tn ic h g r u p p n a s j e l e n y a S S S R , O rá z z s iz n i i S ta r i e n ije c s e lo v jie k a , K ije v , 1966. 31 A . M j e r k o v , I s to c s n ik i i m je to d i iz u c s e n ija z d o r o v ja n a s z e le n ija s z ta r s s z e v o v o z r a s t a A k tu a l n y j e p r o b ie r n i g e r o n to ló g ii i g e r ia tr ii, I n s t i t u t G e r o n to lo g ii A N M S Z S Z S Z R , K ije v , 1968. 91. o ld .

E D W A R D

28

R O S S E T

A modell halandósági táblák várható átlagos élettartam érték ei­ nek (e0) az alábbi, százalékban kifejezett 60-tól 80 évig való továbbélési valószínűségek felelnek meg: e0

fé rfia k

nők

25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 74

8,3 10,8 14,4 17,9 21,7 25,2 28,9 32,2 35,5 38,5 41,9

10,7 14.0 17,6 21,5 25,8 30,3 34,3 39,1 43,2 46,7 49,5

A dem ográfiai irodalom ban hangsúlyozzák és én újból hangsú­ lyozom, hogy az em beri élet m eghosszabbodásának fő tényezője eddig a csecsemőhalandóság elleni sikeres küzdelem volt és ez sok ország­ ban még ma is így van. Ez azonban nem jelen ti azt, hogy m ás kor­ csoportok nem részesültek a hosszabb élet áldásában. Itt különösen az előrehaladott korokra gondolok: m int ahogy az idézett szám ításokból kitűnik, az idősebb korcsoportok is élvezték azt a fejlődést, amely olyan kiadósán m eghosszabbította az emberi életet. Ha az ókorban a 60 éves szem élyek 10, legfeljebb 15% -ának volt esélye a 80 év megérésére, m a ugyanerre a férfiak 40% -ának, a nők csaknem 50% -ának van esélye. Azt várhatjuk, hogy ezek az értékek még tovább növe­ kedhetnek. A férfi halandósági többlet Különböző országok átlagos élettartam ad atait vizsgálva m eggyő­ ződhetünk arról az általános jelenségről, hogy a m agasabb e0 értékek a nők esetében találhatók. Érdem es megvizsgálni, hogy m ekkorák a különbségek, m ásképpen, m ilyen nagy a férfi halandósági többlet. E rre a kérdésre a saját országunk és közeli szocialista ország adatai alapján válaszolunk. A férfiak többlet-halandóságának legegyszerűbb m értéke férfiak és a nők átlagos élettartam értékei k ö z ö tti különbség. Az előzőleg idézett számokból a következő különbségek tűnnek ki (években): A lb á n ia B u lg á ria R o m á n ia C seh szlo v ák ia NDK M ag y a ro rsz á g C seh sz lo v á k ia L en g y e lo rsz á g S z o v je tu n ió

2,1 3,9 4,3 4,7 5,1 5,3 7,0 7,0 9,0

az

Él e t t a r t a m

a la k u lä sa

és

p e r s p e k t ív á i

29

T ehát A lbániában a férfiak halandósági többlete viszonylag nem nagy, ezzel szem ben nagyon nagy a Szovjetunióban. A lbániában a nők átlagosan 2 évvel élnek tovább a férfiaknál, míg a Szovjetunió­ ban 9 évvel. Meg kellene fordítani a kifejezést, és inkább a férfiak rövidebb élettartam áról kellene beszélni nem pedig a nők hosszabb élettartam áról. Hiszen lényegében olyan társadalm i drám áról van szó, am ely a férfiak tömeges korai elhalálozásában nyilvánul meg. A drám a, am elyről beszéltem , még világosabban nyilvánul meg, ha az elhalálozási valószínűségeket figyeljük meg. Hely hiányában csak a saját országunk adataira fogunk tám aszkodni, ez azonban elég beszédes összehasonlítás lesz, m ivel Lengyelországban, Csehszlová­ kiával együtt, kiem elkedően m agas a férfiak halandósági többlete; m indkét országban, m int tudjuk, a férfiak átlagos élettartam a 7 évvel rövidebb a nők átlagos élettartam ánál. A 8. táblában m egadjuk a q x értékek összehasonlítását, m elyet az 1970—72. évi halandósági tábla alapján végeztünk el. 8, A fé r fia k és a n ő k elh a lá lo zá si v a ló szín ű sé g e i L e n g y e lo rszá g b a n az 1970— 72. é v i h a la n d ó sá g i tá b la a la p já n Вероятность смерти мужчин и женщин в Польше ни основе таблицы смертности 1970— 72 гг.

K or (é v e k b e n ) (1)

0 10 20 30 40 00 60 70 80

E lh a lá lo z á s i

v a ló s z ín ű s é g

(2)

(q„)

f é r f i (3)

n ő (4)

n ő i (5) q x = 100

0,03129 0,00034 0,00148 0,00212 0,00384 0,00834 0,02055 0,05417 0,12338

0,02434 0,00025 0,00051 0,00079 0,00171 0,00422 0,01011 0,03088 0,09169

129 136 290 268 225 198 203 175 135

A férfiak m agasabb elhalálozási valószínűsége m indegyik kor­ osztályra egyaránt érvényes szabályszerűség. Bizonyos korcsoportban azonban kisebb, m íg m ásokban nagyobb. Különösen nagy a férfiak többlet-halandósága a 20 éves életkor körül: ebben a korban a férfiak elhalálozási valószínűsége m ajdnem három szor akkora, m int a nők elhalálozási valószínűsége. A két nem elhalálozási valószínűségei kö­ zötti veszélyesen nagy különbség a teljes produktív koron keresztül fennáll: még 60 éves korban is, az egy éven belül történő halálozás kilátása a férfiak esetében kétszer akkora, m int a nőknél. A Szovjetunióban, ahol hasonló a helyzet, Borys Urlanisz — a jeles szovjet dem ográfus — felhívást in tézett a közvélem ényhez an-

30

E D W A R D

R O S S E T

nak érdekében, hogy intézm ényesítsék a férfiak m agas halandósága elleni harcot. „B ekövetkezett az az idő — írja Urlanisz professzor — am ikor az anyaság védelm ét ki kell egészíteni az apaság védelm ével. A férfiak at szintén speciális gyógyító — megelőző intézm ények gon­ doskodása alá kell helyezni.”32 Az idézett szerző az apaság védelm é­ nek a szükségességéről beszél. Ez annyiban m egalapozott, hogy — am int a rra m ár régebben felhívtam a figyelm et — a férfiak m a­ gas többlet-halandósága az árvák szám ának a növekedéséhez vezet. Term észetesen az özvegyek szám át is növeli.33 A férfiak és a nők halandósága közötti kölcsönös viszony prob­ lém áját az egyes halálokok vonatkozásában is lehet vizsgálni. A lengyel Központi Statisztikai H ivatal 1966. évi kiadványában olvassuk, hogy a férfiak m agasabb összhalandósága m ellett a rák és a központi idegrendszer véredényeinek károsodása m iatti halandóság a nők körében m agasabb, ellenben a légzőrendszer güm őkórja, a szív­ betegségek, a tüdőgyulladás, a korai gyerm ekkori betegségek, vala­ m int a balesetek és a m érgezések által okozott halandóság a férfiak között lényegesen nagyobb.34 Es még egy rövid inform áció az angol viszonyokról. Angliában és W alesben — am int azt C. J. Thomas m egadja — a 45 évtől a 65 évig terjedő korintervallum ban a tüdőgyulladás által okozott halan­ dóság a férfiak körében kétszer akkora, a bronchitis által okozott halandóság pedig ötször akkora, m int a nők között.35 Az ezen a terü leten végzett közelebbi vizsgálatok hozzájárulhat­ nának a férfiak általános többlet-halandósága kialakulási m echaniz­ m usának a m egm agyarázásához. A férfi halandósági többlet összetevői A karatlanul is felm erül az a kérdés, hogy mi a férfiak többlet­ halandóságának az oka. Ezzel a kérdéssel m ár régebben is foglalkoz­ tam és em iatt itt beérem azzal, hogy a dolognak csupán néhány, na­ gyon hiv ato tt aspektusával foglalkozom.36 V itán fölül áll, hogy a férfiak többlet-halandósága egyaránt kör­ nyezeti és biológiai tényezők következm énye. M indkettő nagyobb m értékben kedvez a nőknek, m int a férfiaknak. Nincs azonban össz­ hang a szakértők között abban a kérdésben, hogy a fenti elem ek m e­ lyikének kell nagyobb jelentőséget tulajdonítani. A biológusok több­ sége és a dem ográfusok jelentős része Nóra Frederici professzor, olasz dem ográfussal együtt erőteljesen hangsúlyozzák a biológiai tényező szerepét: ez az — szerintük — am ely a férfiak h átrán y ára dönti el 32 B . U r la n is z , P r o d o lz i tje l n o s ť z s iz n i m u z c s in i z s e n s z c s in , S z o c lo g ija V S Z S Z S Z R , „ M is i” , t П . M o s k v a 1965. 477. o ld . 33 E. R o s s e t: L e n g y e lo r s z á g a k t u á l i s d e m o g r á f ia i h e ly z e te , „ A n tr o p o ló g ia i a n y a g o k é s m u n k á k ” W ro c z la v . 1971. 34 L e n g y e lo r s z á g n é p e s s é g e , 1945/65. IV . f e je z e t: H a la n d ó s á g . G U S „ S ta tis z ti k a i T a n u l­ m á n y o k é s M u n k á k ” I. f ü z e t. V a rs ó , 1966. 103. o ld . 35 C. J . T h o m a s : M o r ta lity in E n g l a n d a n d W a le s . I n t e r n a t i o n a l P o p u la tio n C o n fe ­ r e n c e , N e w Y o rk 1961, IU S S P , L o n d o n , 1962. 786. o ld .

AZ ÉLETTARTAM

A L A K U L ÁS A

E S P E R S P E K T ÍV Á I

31

a k érd ést.37 G. Bjerdisew professzor, szovjet biológus rám utat, hogy a nőnem ű egyedek hosszabb élettartam a az állatvilágban általános szabályszerűség. Ha em beri populációról van szó, akkor — az em lí­ te tt kutató vélem énye szerint — a nők m egem elt életképességét m ind a chrom osom a apparátus, m ind pedig a teljes szervezet sajátosságai m agyarázzák” .38 Az ökológiai m agyarázat hívei, bár nem tagadják a biológiai té­ nyező befolyását, rám u tatn ak a környezeti tényezők, vélem ényük szerint sokkal nagyobb szerepére. Z. Frenkel akadém ikus, szovjet gerontológus, aki a saját példájával bizonyította, hogy az em beri élet tovább ta rth a t (101 éves korában halt meg), a környezeti tényező szerepét hangsúlyozta. Az endogén, kostitúciós tényezők szerepe nem nagy a környezeti feltételek hatásához viszonyítva, am ely a férfiak statisztikailag bebizonyított m agas többlethalandóságának a fő oko­ zója.39 Ha hinni lehet az ezen a téren végzett szám ításoknak, akkor a biológiai tényező a férfiak életét nem egészen két évvel rövidítik, a férfiak többlet-halandósága viszont ennél rendszerint többször m a­ gasabb.40 M ásrészről az ökológiai elm élet hívei között nincs egyetértés azt illetően, hogy a szóbajövő tényezők közül m elyeknek van dom ináló jelentősége. A francia dem ográfusok különös súlyt helyeznek az alko­ holizm us hatására. Teljes m eggyőződéssel vallotta ezt a tézist a né­ hány éve elh u n y t Sully Lede rm ann.41 A lfred S a u v y kutatói tale n tu ­ m ának tisztelői szám ára nem jelentőségtelen az a tény, hogy egész pályafutása során k ita rto tt az alkohol döntő szerepének, m in t a több­ let-halandóság okának a hirdetése m ellett. Közel 30 évvel ezelőtt írta Sauvy: „La rep artitio n geographiqe de la m o rtalité confirm e l’influence de l’alcoholism e: les départem ents brétons et norm ans, gros consom m ateurs d’alcool, se détachent sur la carte francaise de m or­ ta litě ” /’2 Évekkel később ugyanezt h allh attu k a francia dem ográfus­ nő, Jaqueline Beaujeu-Garnier szájából: ". le Calvados, riche région agricole de Norm andie, est profondém ent a tte in t p ar l’alcoolism e qui provoque une surm ortalite adulte m asculine im p o rtan te” .43 T ehát a m agas halandóság együtt já r a m agas alkohol fogyasztással, a halál m egnövelt adóját pedig az alkohol fő élvezői róják le, azaz a férfiak. Term észetesen az alkoholizm us a férfiak többlet-halandósá-

36 E . R o s s e t: A z é l e t t a r t a m L e n g y e lo r s z á g b a n . A n é p i L e n g y e lo r s z á g d e m o g r á f ia i p r o b lé m á i, G U S . V a rs ó , 19G7. 37 U g y a n íg y l á t t a a p r o b lé m á t a II. E u r ó p a i D e m o g r á f ia i K o n f e r e n c iá n S t r a s s b u r g ­ b a n M. N a ta le o la s z d e m o g r á f u s : a f é r f i a k t ö b b l e t - h a l a n d ó s á g á n a k a la p v e tő o k a k é n t 6 a f é r f i a k k is e b b e lle n á ll ó k é p e s s é g é t e m líte tte m e g . A z ö k o ló g ia i té n y e z ő s z e r e p e s z e r in t m áso d ren d ű . 38 G . B j e r d is e v : E k o lo g o — g je n y e tic s e s z k ije f a k t o r i s z t á r i e n i j a i d o lg o lje tija , A k a ­ d e m ia N a u k S Z S Z S Z R . V id a v n ic tic : N a u k a L e n in g r á d , 1968. 9. o ld . 39 Z . F r e n k e l, U d lin y e n ije z s iz n i i a k t i v n a j a s z ta r i s z ty L e n in g r a d , 1945. 100—101. o ld . 40 V e s d ö s s z e : J . B o u r g e o is —P ic h a i: E s s a i s u r l a m o r t a l i t b io lo g iq u e d e l ’h o m m e . P o p u la tio n , 152. 3. 41 S. J e d e r m a n n : A lc o o l, a lc o o lis m e , a lc o o lis a tio n IN E D , P a r i s , 1964. 42 A . S a u v y : L a p o p u la tio n , s e s lo is , s e s e q u ilib r e s . P r e s s e s U n iv e r s ita ir e s d e F r a n c e , P a r i s , 1948. 89. o ld . 43 J . B e a u j e u —G a m i e r : T r o is m ilia r d s d ’h o m m e s , T r a i t é d e d e m o - g é o g r a p h ie , H a c h e tte , P á r iz s , 1965. 94. o ld .

32

E D W A R D

R O S S E T

gának nem az egyetlen tényezője. Nem szabad elhanyagolni az olyan környezeti tényezők szerepét, m int a m unkakörülm ények, az ipari ártalm ak, a gépjárm ű balesetek, háborús cselekm ények, stb. Nem akarom ezzel az alkohol jelentőségét kissebbíteni: nagyfokú d estru k ­ tív hatása az egészségre és az életre term észetesen vitath atatlan . Ami pedig a háborút, m int a férfiak többlethalandóságának az okozóját illeti, a kezdeti feltételezésekkel ellentétben nem egy or­ szágban, m ely aktívan résztvett a m ásodik világháborúban, ennek a tényezőnek a szerepe szinte m ásodrendűnek bizonyult. Ezt m u tatta ki ném et statisztikai anyag alapján a m a m ár nem élő Karl Freuden­ berg professzor, a halálozási adatok elem zésének specialistája,44 és angol adatok alapján W. S. Hocking.45 Hasonló következtetésekre ju t­ nánk-e m i is, ha a háború utáni lengyel halálozási adatokat elem ez­ nénk? Ebben nem vagyok biztos. M ilyen következtetést szűrhetünk le a férfiak és nők é le tta rta ­ m ában levő különbségek okára vonatkozó elm életek és vélem ények áttekintéséből? M egalapozottnak tű nik Gordon F. álláspontja: ,,A nem től függő, jelentős m értékű és növekvő különbségek okait — m ondotta — nem ism erjük eléggé jól, a halandóság terén pedig a nők kedvezőbb helyzete, az ellenőrzött társadalm i tényezőkkel együttesen fontos te rü le te t képez.46 Ez a terü let nálunk sem h ev erh et parlagon.

A nők többlet-halandósága A dem ográfusok előtt ism eretes a nők többlet-halandósága is. Egészen a közeli m últig ez a jelenség m eglehetősen gyakori volt a fejlődésben elm aradott országokban. Ma m ár ezekben az országok­ ban is a kivételekhez tartozik. A nőkre nézve alacsonyabb e0 érték többször fellép az indiai halandósági táb lák b an .47 Az 1951. évi táblában a férfiak átlagos élet­ tartam a 32,5 évet te tt ki, m íg a nőké 31,5 évet, teh á t egy teljes évvel kevesebbet. P. Guillaume és J. P. Poussou francia szakértők ezt azzal a ténnyel m agyarázták, hogy Indiában kisebb gondot fo rdítanak a leánygyerm ekekre.48 Közelebb k erü lh etü n k az igazsághoz, ha ehhez még további két tényezőt teszünk hozzá: a nők túlhajszoltságát és a terhességgel, a szüléssel kapcsolatos m agasfokú halandóságot. Köz­ vetve a terhességgel és szüléssel kapcsolatos halálozások utalnak a női halandósági többletű országok halandósági táblái. Íme a Farhal Y u s u f által elem zett, P akisztánra vonatkozó 1962— 1964. évi rövidí44 K . F r e u d e n b e r g : G r u n d z ü g e d e r S te r b l ic h k e its e n tw ic k l u n g n a c h d e m A lte r w ä h ­ r e n d e in e s Z e itr a u m s v o n 80 J a h r e n f ü r D e u ts c h la n d . P r o o c e d in g s o f t h e W o rld P o p u ­ l a tio n C o n f e r e n c e 1954. U n ite d N a tio n s . 1955. N e w Y o rk , 79. o ld . 45 W . S . H o c k in g : T h e r e c e n t m o r t a l i t y o f m a le s i n E n g l a n d a n d W a le s in l a t e r m id d le lif e . J o u r n a l o f th e I n s t i t u t e o f A c tu a r ie s 78. k ö t. 1952. 46 G . F . D e J o n g : P a t t e r n s o f H u m a n F e r t i l i t y a n d M o r ta lity T h e S t r u c t u r e o f H u m a n P o p u la tio n s . S z e r k .: G . A . H a r r is o n é s A . J . B o y c e . C la r e n d o n P r e s s , O x f o r d , 1972. 52. o ld . 47 V e s d ö s s z e : L . H e n r y : E v o lu tio n d e la m o r t a lit ě e n I n d e , P o p u la tio n , 19G4. 5. 48 P . G u illa u m e , — J . P . P o u s s o u : D e m o g r a p h ie H is to r iq u e , C o lle c tio n , A r m a n d C o llin , P a r is 1970. 360. o ld .

AZ ÉLETTA RTA M A LAKULÄSA

É S P E R S P E K T ÍV Á I

33

te tt halandósági táblából vett adatok, m elyek szerint K elet-Pakisztánban az alább m egadott korosztályokra a férfiak és a nők halan­ dósága a következő:49 9. A z átlagos é le tta r ta m fe lté te le z e tt a la ku lá sa L e n g y e lo r szá g b a n , ha 15, 30, 45, ille tő le g 60 év es ko rig n e m le n n e ha lá lo zá s Предполагаемая динамика средней продолжительности жизни в Польше, если не было бы смерти до возраста 15, 30, 45 или 60 лет S u p p o sed d e v e lo p m e n t o f e x p e c ta tio n o f life in P o la n d if th e re w e re no d e a th till th e age o f 15, 30, 45 a n d 60 yea rs, re s p e c tiv e ly

(1)

ö sszesen (3)

1. Az 1970—72. évi h a lan d ó sń í?i tá b la a la p já n tén y le g e se n Qn = 0 Qo—15 = 0 Чп—зо = о Q o- 4 3 =

0

Qo—oo — 0

70,4 72,4 72,9 73,7 73,0 7G,7

(4)

Nő (5)

66,8 69,0 G9,G 70,7 72,3 75,5

73,8 75,0 76,1 76,5 77,3 79,3

F é rfi

Горизонтальная графа: (1) П редполож ения; (2) Средняя продолжительность предстоящей жизни (3) Всего; (4) Мужчины; (5) Женщины.

Вертикальная графа: 1. Фактически на основе таблицы смертности 1970—72 гг. H e a d in g : (1) P r e s u m p t i o n s ; (2) A v e r a g e lif e e x p e c t a n c y ; (3) T o t a l ; F e m a le . L a te r a l t e x t : 1. A c tu a l ly o n t h e b a s is o f th e 1970—72 lif e ta b le .

(4) M a le ;

(5)

Itt te h á t fo rd íto tt helyzettel találjuk szembe m agunkat, m int am it a m agas férfi többlet- halandóságú országokban tapasztaltunk: a nők halandósága aktív életük fiatal szakaszában többszöröse az ugyanilyen korú férfiak halandóságának. Még csupán a rra szeretném felhívni a figyelm et, hogy a régi lengyel halandósági táblákban hasonló jelenséget leh et m egfigyelni: a nők szám ára a term ékeny kor a többlet-halandóság kora is volt az ugyanolyan korú férfiak halandósági szintjéhez viszonyítva. A z időskorúak további élettartama Idő és hely hiányában ebben a tanulm ányban nem foglalkozunk a különböző korú szem élyek további átlagos élettartam ával. Egy k ér­ désnek azonban szeretnék figyelm et szentelni: az időskorú szem élyek élettartam a további növekedésének nem túl világos ügyéről, illetve a növekedés hiányáról van szó. Az 1975-ben ta rto tt pozsonyi G eriát­ ria i Sym posium on statisztikai adatokat m u tattam be a rra vonatko­ zóan, hogy századunkban, lassan bár, de állandóan növekednek az e60 és e80 param éterek. Ez azonban nem oldja meg azt a kérdést, be­ szélhetünk-e ezeknek a param étereknek a 100 évvel ezelőtti vagy ennél is régibb időkben fennállott állapotokhoz képesti növekedésről. 49 F a r h a t Yu s u f : A b r ig e d L ife T a b le s f o r P a k i s t a n a n d i t s P r o v in c e s , 1962—1964. C o n tr ib u te d P a p e r s : S y d n e y C o n f e r e n c e 1967 I n t e r n a t i o n a l U n io n f o r t h e S c ie n tif ic S tu d y o f P o p u la tio n .

E D W A R D

34

R O S S E T

A VI. 1968-ban ta rto tt Nemzetközi G erontológiai Kongresszuson. K oppenhágában elhangzott referátu m áb an a kitűnő francia geron­ tológus, F. Bourliere olyan adatokat idézett, m elyek a 80 éves francia férfiak és nők további átlagos élettartam án ak az esélyéről szólnak az 1805 és 1955 évek közötti időszakban. Em lékezzünk vissza ezekre az elgondolkoztató adatokra: e80 F ra n c ia o rsz á g b a n F é rfia k 1805 1955

6,7 5,0

Nők 6,8

5,9

Bourlier szerint a csökkenést kétféleképpen lehet m agyarázni: 1. Az ún. civilizációs betegségek növekvő elterjedésével, a nagy ipari központokban az életkörülm ények rosszabbodásával, a mozgás hiányával, és a növekvő toxikom ániával. 2. A m odern társadalom ban a betegségek szelekciójával, azzal a ténnyel összefüggésben, hogy ma az idős kort a gyengébb egyedek is m egérik.50 Én még harm adiknak hozzátenném azt az eshetőséget, hogy az elm últ 150 évben a halandósági tábla szám ítási m ódszerek m egvál­ toztak. Vajon nem kellene-e az utóbbi lehetőség m iatt a további ok­ nyom ozást feleslegesnek ítélni? Én nem javasolnám , éspedig azért, m ert a m etodológia változása nem kellett egyetlen oka legyen az e0 érték csökkenésének; ugyanebbe az irányba h a th a tta k azok a ténye­ zők is, m elyeket az idézett francia szerző em lített. Ezek egyikénél érdem es m egállnunk s annál, am ely az újabb időkben a dem ográfu­ sok közelebbi érdeklődésének is a tárgya: a késő öregkort egyre n a ­ gyobb szám ban érik meg olyan gyengébb egyedek, akik korábban m ár fiatalon eltávoztak volna a világról. Ezzel a problém ával foglalkoztak az orosz, m ajd pedig a szovjet dem ográfusok is. Az az ok, am ely erre a jelenségre felhívta a figyel­ m et az első pillantásra paradoxnak látszik: a régi cári Oroszország­ ban, m elyben a legm agasabb volt a csecsemők és a kisgyerm ekek ha­ landósága, nagyon nagy volt a halandóság a fiatalkorúak és felnőtt népesség között. De ugyanebben az Oroszországban volt a legalacso­ nyabb egész E urópában az időskorúak halandósága.51 K ét olyan elm élet láto tt napvilágot, am elyek logikus m agyará­ zatot igyekeztek adni erre a jelenségre. Az első szerint Oroszország­ ban — sok m ás európai országtól eltérően — az idős k ort csak a ki­ vételesen erős szem élyek élték meg, akik m egedződtek a szokatlanul nehéz környezeti feltételekkel fo ly tato tt harcban, te h á t olyanok akiknek a csecsemő, gyerm ekkorban és é re tt korban az em beri életre leselkedő veszélyek ellenére is sikerült életben m aradniok. A m ásik elm élet az életben m aradás tén y ét elsősorban nem a szervezet élet­ erejének tulajdonítja, hanem az anyagi körülm ényeknek: a korai 50 F. B o u r lie r e : F u t u r e p e r s p e c tiv e s in g e r o n to lo g y A g e w ith a F u t u r e . P r o c e e d in g s o f th e . S i x t h I n t e r n a t i o n a l C o n g r e s s o f G e r o n to lo g y . C o p e n h a g u e , 1963. S z e rk . P . F r o m H a n s e n . M u n k s g a a r d , K o p p e n h á g a , 1964. 117—118. o ld . 51 E z z e l a p r o b lé m á v a l f o g la lk o z ta k : 5 . N o v o s z ie l s z k i j, Z . F r e n k e l, I. P is z a r je v , G. B j e r d is z e v , M. B j e d n y ij.

AZ ÉLETTA R TA M

A LA K U LÁSA

É S P E R S P E K T IV Á I

35

halál a szegények osztályrésze volt, a gazdagokat nem fenyegette ilyen nagy m értékben a korai elhalálozás veszélye. Az első elm élet szerint a 80 éves em berek társadalm ának szinte kivétel nélkül nagyon életerős egyénekből kell összetevődnie, míg a m ásodik szerint a ki­ váltságos osztályok képviselőiből. Az elm ondottakból kitűnik, hogy az е80 szintjének a csökkenése nem jelenti okvetlenül a halandósági viszonyok rosszabbodását, ellen­ kezőleg az e korba tapasztalt kisebb továbbélési valószínűségek e viszonyoknak a javulásáról is tanúskodhatnak.52 Az erős, edzett egyedeknek m ost is hosszú életre van kilátásuk, talán még hosszabbra is m int régen, ma azonban a 80 éves szem élyek populációja lényegesen nagyobb, m int korábban, akik pedig m egnövelték éppen azok a gyengébb egyedek, akik nem szám íthatnak olyan hosszú további élet­ tartam ra, am ilyen a kivételesen erős szem élyek osztályrésze. Az új, csökkent e80 érték ezeknek a további é lettartam ra vonatkozó nagyobb és kisebb esélyeknek a súlyozott átlaga. Tévedés volna azt hinni, hogy a fenti gondolatm enettel végle­ gesen m egm agyaráztuk az idős korúak további élettartam a jövőbeni alakulását. Kevés olyan dem ográfiai folyam at van, am elyről azt m ondhatnánk, hogy teljes m értékben ism erjük m echanizm usát. Bi­ zonyosan nem tartozik ezek közé az elhalálozások szelektív hatásának a problém ája. Ism ételjük meg h át Alfréd Sauvy-val együtt, hogy míg egyesek elfogadják a szelektív elm életet, m ások elvetik azt. M a­ gának S a u v y -nak az a vélem énye, hogyha a szelektív tényező egyál­ talán h at (am elyet még nem bizonyítottak be) akkor is nagyon kicsi annak a valószínűsége, hogy valam iféle döntő befolyása lenne.53 A problém a m indenesetre rászolgál arra, hogy részletesebb vizsgálatok tárgyává váljék. A z átlagos élettartam további alakulásának lehetőségei Lényeges különbség van a biológusok, valam int a statisztikusok és dem ográfusok jövőről alkotott felfogása között. Az előbbiek az em beri élet 120, vagy akár 150 évig történő m eghosszabbodásáról be­ szélnek, míg az utóbbiak a prognosztikai technika fegyvertárával fel­ fegyverkezve, nem jósolnak többet 75— 80. kivételesen 85 évnél. Va­ jon beszélhetünk-e ezek után tudom ányos vitáról? És vajon olyan vita-e ez, am elyben a term észettudom ányok képviselői optim ista ál­ láspontot foglalnak el és a társadalom tudom ányokat képviselő ellen­ feleik pesszim isták? Nem látok okot arra, hogy ezeknek a külön­ böző álláspontoknak hangoztatói közül vitáról beszéljünk. Hiszen nincs ott vita. ahol különböző dolgokról tárgyalnak. És az átlagos élettartam további fejlődésére vonatkozó fejtegetésekben éppen erről van szó: A biológusok nem törődnek azokkal a következm ényekkel, am elyek bekövetkeznének, ha m egvalósul az em beri szervezet örege­ 52 V e s d ö s s z e : E. R o s s e t: A n é p e s s é g ö r e g e d é s i f o ly a m a ta . P W G . V a r s ó 1959, 699—700. o ld .; E. R o s s e l: I d ő s e m b e r e k . P W E . V a rs ó , 1967— 343—344. 420. 423—425. o ld . 53 A . S a u v y , T h e o r i e g é n é r a l e d e la p o p u la tio n . V o lu m e II. L a v ie d e s p o p u la tio n s . P r e s s e s U n iv e r s ita ir e s d e F r a n c e 1966. 107. o ld .

36

E D W A R D

R O S S E T

dése lelassításának a rem énye, a statisztikusok és a dem ográfusok pedig nem veszik figyelem be a m egjósolt biológiai forradalm at, és arra az állapotra m u tatn ak rá, am ely az em ber jelenlegi biológiai term észetének fennm aradása esetén várható. Jogos tehát, ha a jövőt biológiai és dem ográfiai prognózisok szerint elkülönítve m u tatju k be. A biológusok által jósolt fejlődés A biológusok régen azt hitték, és azt hiszik ma is, hogy az em beri élet 120, vagy akár 150 évig is m eghosszabbítható. Sőt ném elyek 200 évről beszélnek, m int elérhető norm ális élettartam ról. — A term észet 150 évet szánt az em bernek, jelen tette ki Ilja Mjecsnikov (1845— 1916) és Alekszandr Bogomolecz (1881— 1946) — A 200 évet term észetes korként em lítették: Georges Leclerc, de Buf f on (1707— 1788), Albrecht von Haller (1708— 1777), Pierre Jean Marie Fluorens (1794— 1867) Term észetesen voltak m érsékeltebb vélem ények is: Józef Majer lengyel fiziológus (1808— 1899), és az az orosz Ivan Tarcsanov (1846— 1908) az em ber biológiai korát 100, illetve 110 évben hatá­ rozta meg. Tarcsanov m egjósolta, hogy „eljön az a kor, am ikor szé­ gyen lesz m eghalni a 100 éves kor elérése előtt” .54 Jelenleg jobban, m int bárm ikor korábban hiszünk annak a bioló­ giai forradalom nak a realitásában, am ely lehetővé tenné, hogy az em ber elérje a term észetes, száz év feletti élettartam ot. Erősödik az a meggyőződés, hogy sikerül legyőzni ..az em beri term észet legna­ gyobb diszharm óniáját”, am elyről Mjecsnikov beszélt és am ely azon az ellentm ondáson alapul, am ely a mi forró élet-igenlésünk és az öregkor tehetetlensége, az élet rövidsége között fennáll. Ezeket az eszm éket — a legszebbek — közül valókat, m elyeket ism erünk — igyekeznek az életbe á tü ltetn i a gerontológusok. A tudom ányos és technikai haladás m egjósolásával foglalkozó futurológusok azt m ondják, hogy az átlagos élettartam 120 évig tör­ ténő m eghosszabbodására nem kell sokáig várnunk, ez még a jövő század első negyedében be fog következni. „M it einer Sicherheit kann dam it gerechnet w erden, das zu Beginn des nächsten J a h rh u n ­ derts die Lebensdauer um etw a 50 Ja h re verlängert sein w ird ” ol­ vassuk az N SZK -ban kiadott Medizinischer Monatspiegel c. folyóirat hasábjain.55 F uturológia i eufória? Nem a mi feladatunk e kétséget eloszlatni. Az élet éppen ilyen m eghosszabbításáról álm odott felejthetetlen b a rátu n k és tanítónk St ef an Szulc. Röviddel halála előtt írta Szulc professzor: „Szeretnénk, hogy a norm ális élettartam ne csak évek töredékeivel, vagy legfeljebb pár évvel tolódjon ki — hanem néhány évtizeddel. M indenek előtt szeretnénk, hogy az idős em ber sokáig, 54 V e sd ö s s z e G . P i c c h e la u r i: V k la d I. P . T T a r c s n is v i li v p r o b le m u d o lg o lje tija i s z ta r o s z ti, T b ilis i. 1968. 55 м. R o tta — R . S c h m i d : D ie Z u k u n f t d e s M e n s c h e n i n m e d iz in is c h e r S ic h t, M e d i­ z in is c h e r M o n a ts p ie g e l, M e rc k . D a r m s ta d t . 1969. 1. sz.

az

Él e t t a r t a m

ala k u lä sa

es

p e r s p e k t ív á i

37

lehetőleg legtovább m egőrizze teljes erejét és m unkaképességét. Ez lehetségesnek látszik . . ,”56 Eitner professzor vélem énye szerint ma még nem lehet olyan jóslásokba bocsátkozni, am elyek az em beri élet messze 100 éven fe­ lüli m eghosszabbításáról szólnak; az ilyen, h a tá rt nem ism erő „m ak­ robiotika” m ondja, egyelőre tiszta utópia.57 Dr. Torben Geill dán g eriaternek az a vélem énye, hogy az em ber m axim ális élettartam a 100— 120 év közötti határokban szabható meg. Az em berek döntő többsége sokkal korábban m eghal betegségek kö­ vetkeztében. K özülük a leginkább halált hozók az érelm eszesedés, a szív- és agyi kom plikációk, a vesegyulladás és a rák. Ha ezeket a betegségeket a jövőben teljesen m egszüntetik, akkor az em berek többsége meg fogja élni a 100— 120 évet, a halál pedig kizárólag az organikus változások epilógusa lesz, nevezetesen a sejtek bekövetkező atrófiájáé és funkcióik csökkenéséé.58 A zokat a hangokat is fel kell jegyezni, am elyek kétségüket fe­ jezik ki a fenti jóslatok realitása iránt. F. H etman úgy inform ál bennünket, hogy a Columbia egyetem en működő ún. 2000 év B izott­ ságában lényegében az a meggyőződés uralkodik, hogy az átlagos élettartam jelentősen meg fog hosszabbodni és ezzel kapcsolatban az em ber fő gondja nem annyira a halálos betegségtől való félelem, hanem inkább a fiatalság m egőrzésének a vágya lesz. Ugyanez a szerző azonban azt is megjegyzi, hogy a genetikusok és az orvosok ebben az irán y b an m esszemenő fen n ta rtá st tanúsítanak. Így például: Gardner Quartonnak az a vélem énye, hogy „a legközelebbi jövő pers­ p ektívájában továbbra is rendkívül korlátozottak az em ber biológiai tulajdonságai laboratórium i úton történő m ódosításának a lehetősé­ gei”, Ernst M ayr pedig úgy véli, hogy „az eugenika terü letén a leg­ közelebbi 33 év távlatában semm i kom olyat nem lehet te n n i”. „A biológus szem ében — teszi hozzá H etm an — az 1967 és 2000 közti 33 éves időszak csupán pillanatot jele n t az em beriség evolúciójában, és e pillanat a la tt nem lehet m egváltoztatni az em ber biológiai tu ­ lajdonságait.”59 Itt nem m agát a biológiai forradalom alapjait kérdő­ jelezik meg, hanem a m egvalósításához szükséges időt. Még k ét kortárs szovjet kutató nyilatkozatát idézem és ezzel le­ zárjuk az em beri élet m eghosszabbításának jelenségét biológiai szem ­ szögből néző különböző vélem ények összegyűjtését. A vezető szovjet gerontológus, F. Csebotarjiov, a kijevi G eron­ tológiai Intézet igazgatója rám u tat: „a jövőben . . . az em ber m entes 56 S. S z u lc : A z e m b e r i é le t m e g h o s s z a b b í tá s á n a k k é r d é s e i a d e m o g r á f ia m e g v ilá g í­ tá s á b a n , P rzeg lą d . S t a t y s t y c z n y 1955, 2. sz. 57 S . E i tn e r : G e r o h y g ie n e , B e r lin , 1966, 61. о. 58 T . G e ill: L ife s p a n ancl lif e e x p e c ta n c y o f e ld e r ly p e o p le u n d e r d i f f e r e n t c o n d i­ tio n s a n d c u ltu r e s , e x t r i n s i c f a c to r s i n a g e in g . A g e w ith a F u t u r e . P r o c e e d in g s o f th e S ix t h I n t e r n a t i o n a l C o n g re s s o f G e r o n to lo g y , C o p e n h a g u e 1963. S z e r k . : P . F. H a n s e n M u n k s g a a r d . K o p p e n h á g a , 1964. 2 6 . o ld . 59 F . H e r m a n : a 2000 é v B iz o tts á g a m u n k á i n a k á t t e k in té s e , a k ö v e tk e z ő a n y a g b a n : T a n u l m á n y o k é s a n y a g o k a le n g y e l t u d o m á n y t á v la ti f e jle s z té s i te r v é h e z . K ü lf ö ld i a n y a ­ g o k . z. Z .—21. P A N V a rs ó 1969.

38

E D W A R D

R O S S E T

lesz sok betegségtől, idő előtti m egöregedéstől, és alkotó aktivitás, lelki m egelégedés állapotában fogja üdvözölni m ondjuk a 90-ik élet­ évét”.60 A leningrádi J. Dobrovolszkij professzor írja: „A legközelebbi évek távlatában a 60—80 éves korúak halandóságának a csökkenésére lehet szám ítani és várni lehet az öregkori hanyatlás eltolódását az ún. term észetes halál határai irányába.61 A z emberi élet meghosszabbodása a demográfusok szem ében A dem ográfusok m odern A nteusok: erejük abban van, hogy ke­ m ényen állnak a valóság talaján. Így teh á t az előrebecsléseket bem u­ tatva csupán azokat a változásokat vesszük figyelem be, am elyek a m ár létező tendenciákban, illetve fejlődési trendekben nyilvánulnak meg. A biológiai forradalom a jövő zenéje és m int ilyen az é le tta r­ tam -m utatók jövőbeni fejlődését illetően nem képezhet alapot a reális jóslásokhoz. Ezt a nézetet azok a nem dem ográfusok is osztják, akik az átlagos élettartam változásának lehetőségeit a legközelebbi évek, vagy évtizedek távolságában m érlegelik. K étfajta olyan becslés létezik, m elyet a dem ográfusok az átlagos élettartam jövőbeni fejlődésének jóslására használnak. Ism erünk te ­ hát tisztán hypotethikus jellegű becsléseket — ezek a különféle be­ tegségek káros hatásától m entes jövőt igyekeznek m egm utatni, és realisztikus típusú becsléseket, m elyeknek nem az a feladatuk, hogy m egm utassák mi lehetne, hanem azt, hogy m eghatározott időn belül m inden valószínűség m ellett m ilyen változások várhatók. Foglalkoz­ zunk külön-külön a prognózisok e két fajtájával. Jean Bourgeois Pichat, francia dem ográfus az ötvenes évek ele­ jén azzal a feltevéssel konstruált halandósági táblát, hogy kiküszö­ bölte az összes exogén eredetű betegségből szárm azó halálesetet. Eb­ ben a táblázatban, m elyet a szerző biológiai halandósági táblának nevezett, az átlagos élettartam a következő értékeket éri el.62 Férfiak Nők

76,3 év 78,2 év

A két érték szám tani átlaga 77,3 évet tesz ki; átlagosan teh át ilyen hosszú életre lehetne szám ítani abban az esetben, ha m egvaló­ sulna a tábla szám ításánál alkalm azott m erész feltételezés. Hasonló feltételezésre alapította perspektivikus szám ításait M. Bjednyij.63 Feltette, hogy teljes m értékben kiküszöbölik a fertőző betegségekből, güm őkórból, tüdőgyulladásból, az em észtőrendszer be­ tegségeiből szárm azó halandóságot és csupán idős korban okoz elha60 D . C se b o ta r jo v c i a k a d é m i k u s fe ls z ó la lá s a . M o s z k v a i P r a v d a 1963. I. 6. s z á m . 61 J . D o b r o v o ls z k ij: Z d o r o v je n a s z e le n ija m i r a v X X w je k ie . V id a r n ic to „ M e d ic in a ” M o s z k v a 1968. . _ 62 J . B o u r g e o is —P ic h a t. E s s a i s u r la m o r t a lit ě b io lo g iq e d e l'h o o m e . P o p u la tio n , 1952. 3. 63 М . В j e d n i j : P r o d o lz s itk e ln o s z ť z siz n i. V id a r n ic tv o „ S t a t i s z t i k a ” M o s z k v a , 1967.

az

Él e t t a r t a m

alakul

Ás a

és

p e r s p e k t ív á i

39

lálozást a szív- és vérkeringési betegség, a rák és a reum a. Ezekkel a feltételezésekkel a következő e0 értékeket kapta: Nők F érfiak

79,9 év 74,8 év

Ezeknek az értékeknek az átlaga 77,1 év, amely alig különbözik a „biológiai halandósági táblából” szárm azó értéktől. M indkét szám ítás a rra utal, hogy az em beri élet további m eg­ hosszabbításának a lehetőségei lényegében nem nagyok. Ezek a lehe­ tőségek tovább csökkentek a halandóság m ár elért nagy m értékű csökkentése következtében. Itt különösképpen a csecsemőhalandóság, valam int a fertőző betegségekből származó halálozások szám ának ko­ moly csökkentéséről van szó.64 Hogy m egm utassam , m ilyen szerények az élet további m eghoszszabbításának a tartalék ai az alacsony halandósági országokban, el­ végeztem a 9. táblában bem u tato tt tisztán hipotetikus szám ítást. Ez azt m utatja, a jelenlegi lengyel halandósági tábla alapján (1970— 72) hogyan alakulnának az e0 értékek, ha a csecsemők, gyerekek, fiatal korúak és felnőtt lakosság körében egyáltalán nem volna halálozás.65 Volt idő, am ikor a csecsem őhalandóság elleni eredm ényes harc radikális növekedést eredm ényezett az átlagos élettartam ban. És m a? H ipotetikus táblázatunkból az derül ki, hogy ha meg lehetne szün­ tetn i nálunk a csecsem őhalandóságot, ha a világra jö ttek közül senki sem halna meg első életéve folyam án az átlagos élettartam — ceteris paribus — két évvel hosszabbodna meg. Az összes halálozás m eg­ szüntetése 15 éves korig nyereségünket 2,5 évre emelné. A halálo­ zások m egszüntetése 30 éves korig 3,3 évvel hosszabítaná meg az átlagos élettartam ot. Ha 45 éves korig nem fordulna elő halálozás 4,6 év további életet nyernénk, ha pedig 60 éves korig nem halna meg senki úgy 6,3 évet. A fenti tisztán akadém ikus m egfontolásokból bizonyos vitán felülálló következtetések adódnak: — Először az em beri élet nagyobb m értékű m eghosszabításához szükséges lenne a halandóság csökkentése az idősebb korcsoportok­ ban, azokban, am elyek — eddig legalábbis — nem tű n tek ki jelen ­ tősebb eredm ényekkel az élet m eghosszabbításáért fo lytatott harc­ ban. (Sőt, az idősebb korcsoportokban évek óta inkább növekvő h a­ landósági tendenciát lehet észrevenni.) — A jelenlegi h ely ze tben a 80 éves élettartam elérése m eglehe­ tősen nehéz, 85 évre történő felem elése pedig szinte irreális.66 A fentebb em lített francia és szovjet biológiai halandósági tábla szerzői szám ításaikat a rra a hipotézisre alapozták, hogy m egszűnnek 64 K ö z e le b b r ő l e r r ő l a t é m á r ó l : E. R o s s e t: A tá r s a d a l m i g e r o n to ló g ia é s a z id ő s e m ­ b e r e k d e m o g r á f i á j á n a k a k t u á l i s p r o b lé m á i. S iu c lia D c m o g a fic z n e . 1967. 14. E. R o s s e t: A z á tla g o s é l e t t a r t a m e v o lú c ió já n a k to v á b b i p e r s p e k t í v á i : ,,S tu d ia D e m o g r a fic z n e " 1969. 19. 65 J . K o ro sa k . — C s e p u r k o v s z k i u k r á n d e m o g r á fu s a z I z u c s e n ije v o s z p r o iz v o d s z ta v a n a s z e le n ija N a u k a k ia d ó M o s z k v a . 1968. 155/0 c. m ű b e n r á m u t a t o t t a z ily e n h ip o t e t i k u s s z á m ítá s o k e lm é le t i m e g a la p o z o tts á g á r a é s g y a k o r l a t i h a s z n o s s á g á r a . 66 V e s d ö s s z e : E. R o s s e t: P e r s p e c t i v e s d e r e v o l u t i o n f u t u r e d e la d u r é e m o y e n n e d e v ie : G e n u s 168. 1—4.

40

E D W A R D

R O S S E T

az exogén betegségekből szárm azó halálozások. Más A lfréd Sauvy m egfontolásainak a kiindulópontja: ő azt a nyereséget igyekszik m eghatározni, am elyet az endogén halálozások m egszüntetése jelen­ tene, nevezetesen a ráké és a szívbetegségeké. Azt állítja, hogy a rák leküzdése (az esetek megelőzése, vagy a teljes gyógyíthatóság fo r­ m ájában), am ely feltehetőleg hirtelen fog bekövetkezni, legfeljebb három évvel hosszabbítaná meg az életet. A szívbetegségek leküzdése lehetővé tenné az élet 8 vagy 9 évvel való m eghosszabbodását, ez azonban nem következhetne be egyszerre: egy jó fél évszázadot kel­ lene várni ahhoz, hogy eredm ényei teljes m értékben érzékelhetővé váljanak.07 A realisztikus típusú perspektivikus szám ítások során alacso­ nyabb élettartam értékeket nyertek, ami egyébként term észetes és ahogyan m ár em lítettü k inkább e szám ítások erejét, m int a gyen­ geségét m utatja. Érdem es itt m egem líteni, hogy a Strasburgi első Európai Dem ográfiai K onferencián, 1966-ban Paul Vincent francia dem ográfus m érsékletre hívta fel a dem ográfusokat a jövő képének m egrajzolásában. A felelősségérzésnek azt kell diktálnia, hogy csak azt m utassák meg. ami reális. Vincent hangsúlyozta azt az aggodal­ mát, hogy nem lépte-e át ő m aga is a m egengedhető m erészség ha­ tárait, am ikor feltételezte, hogy teljesen ki fogják küszöbölni a fer­ tőző betegségeknek és a ráknak betudható halálozásokat. Ilyen fel­ tételezés m ellett a norm ál élettartam 85 évre nőne, az átlagos élet­ tartam pedig 77 évre.68 Az em lített konferencia egy m ásik résztvevője Marcello Natale olasz dem ográfus azt az aggodalm át hangoztatta, vajon sikerül-e tel­ jes m értékben kiküszöbölni az exogén okokból szárm azó halálesete­ ket. Ennek a kételkedésnek az a tapasztalat a forrása, hogy az élet­ színvonal általános em elkedésével párhuzam osan növekszik a bal­ esetekből eredő halandóság, valam int gyakoribbak az erőszakos h a­ lálesetek. Ha pedig az endogén betegségekből szárm azó halálesetekről van szó, akkor — Natale vélem énye szerint — nem lehet szó az em ­ beri szervezet ezen betegségekkel szem beni ellenállóképességének ra ­ dikális m egváltozásáról. 1966-ban Becsben, a VII. Nemzetközi Gerontológiai K ongresszu­ son az ism ert jap án gerontológus, Sadam u Watanabe azzal az állí­ tással lépett fel, hogy az em beri élet m eghosszabbodásának történelm i folyam ata közel van a kialváshoz: a korai halállal szem beni küz­ delem ben leginkább élenjáró országokban feljegyzett átlagos é le tta r­ tam még egy, legfeljebb két évvel növelhető.69 Úgy vélhetjük, hogy a japán kutató m egállapítása csak részben igaz. Az élettartam további növekedésének az esélyei — a m axim ális értékekről van szó — erősen korlátozottak ugyan, a növekedés korlátai azonban m ég nem tűnnek olyan közelinek, m int ahogy azt Watanabe elképzeli. 67A . S a u v y : G r o is s a n c e z e r o : C a im a n L é w y , P a r is , 1973, 131. o ld . 68 C o n f e r e n c e D é m o g r a o h iq e E u r ó p é e n n e , S t r a s s b o u r g 19G6. D o c u m e n ts O ffic ie ls d e la C o n fe re n c e , IV . k ö te t. 69 S . W a t a n a b e : P e r s p e c ti v e o f H u m a n L ife S p a n a n d G e r o n to lo g y . 7 th I n t e r n a t i o n a l C o n g re s s o f G e r o n to lo g y A b s t r a c ts , 19GG. re f. 73G.

AZ ÉLETTA RTA M

A L A K U L Á S A É S P E R S P E K T ÍV Á I

41

S aját országában a halandóság csökkentésének lehetőségét m ér­ legelve, M. V. George kanadai dem ográfus rám u tato tt azokra a ta r­ talékokra, m elyek a férfiak nagyfokú halandósági többletében rejle ­ nek. Lehetségesnek tartja, hogy a két nem halandósága közötti kü­ lönbség csökkenthető legyen.70 Em lékezzünk vissza, hogy hasonló vélem ényt hangoztatott korábban I. Piszarjev szovjet statisztikus is.71 Nincs te h á t biológiai szükségszerűsége a férfiak és a nők élet­ tartam a közötti, m a m egfigyelhető nagy különbségnek. Igaz, hogy ném elyik dem ográfus, m int például Nora Frederici és Antonio Golini szerint még hosszú ideig fennm aradhat a férfiak m agas halandósági többlete, azonban — Piszarjev professzor vélem ényével összhangban — ebben legalábbis részben, átm eneti jelenséget kell látni. Azokban az országokban, ahol a férfiak halandósági többlete nagy — tudjuk, Lengyelország is ezekhez tartozik — ez azt jelentheti, hogy idővel nagyobb m értékben m eghosszabbodik az átlagos élettartam . Érdekes, m iképpen látják a jövőt a jelenleg legm agasabb átlagos élettartam ú ország, Svédország statisztikusai. Húsz évvel ezelőtt, 1955-ben, a svédek kidolgozták a ,,L— 55’’ szim bólum m al jelölt pers­ pektivikus halandósági táblájukat. Ez azt jósolta, hogy a férfiak á t­ lagos élettartam a a jövőben eléri a 74,9 évet, a nők átlagos é le tta r­ tam a 76,8 évet.72 Az előbbi érték et a nők esetében a gyakorlatban m ár elérték, viszont a férfiak ra becsült em pirikus érték még m eg­ lehetősen messze van a m egjósolt m axim um tól. Az újabb svéd elő­ rejelzéseket sajnos nem ism erem . Az am erikai dem ográfusok a 2000 évre az Egyesült Állam okban a legelőnyösebb variáns szerint 73,8 évet jósolnak a férfiaknak, 78,7 évet a nőknek, am ely 76,4 év átlagos érték et jele n t.73 A lengyel Központi Statisztikai H ivatal 2000-re a következő á t­ lagos élettartam o t v á rja : F é rf ia k a v á ro so k b a n v id é k e n N ők a v á ro so k b a n v id é k e n

71,3 72.1 76.1 76,7

év év év év

A két nem átlaga 74 évet tesz ki. Eddig egyes országokra vonatkozó perspektivikus szám okkal fog­ lalkoztunk. Nincs hiány azonban nagyobb terü letek re vonatkozó elő­ rejelzésekben sem. Ism ert am erikai dem ográfusok például a fejlett, elsősorban nyugati országok átlagát képviselő modell halandósági

70 M . V . G e o r g e : M o r ta lity T r e n d s i n C a n a d a , 1926/65 C o n tr ib u te d P a p e r s , S y d n e y C o n fe re n c e , 1967. IU S S P , 989. o. 711. P i s z a r je v : N a r o d o n a s z e le n i ja S z S z S z R . S z o c c k h iz , M o s z k v a , 1962. 185. о. 72 T . L a r s s o n : T h e D e v e lo p m e n t o f M o r ta lity in S w e d e n a n d i t s M e d ic a l a n d S o c io ­ lo g ic a l A s p e c ts I n t e r n a t i o n a l P o p u la tio n C o n f e r e n c e , N e w Y o rk , 1961. 73 A . I. H e r m a lin : T h e E f f e c t o f C h a n g e s in M o r ta lity R a t e o n P o p u la tio n G r o w th a n d A g e D is tr ib u tio n in th e U n ite d S ta te s . M ilb a n k M e m o r ia l f u n d Q u a r te r ly , 1966. 4.

42

E D W A R D

R O S S E T

táblájukban m axim um ként 75,6 évnyi e0 érték et tételeznek fel, m ind­ két n em re.74 Az ENSZ dem ográfusai ezt az érték et az egész földre érvényes­ nek tekintik, azzal az egyetlen különbséggel, hogy a m axim um ot különböző területeken különböző időkben fogják elérni. A következő időpontokat veszik alapul.75 E u ró p a K e le t-Á z sia S z o v je tu n ió O cean ia É sz a k -A m e rik a L a tin -A m e rik a D él-Á zsia A frik a

2015— 2020 2030— 2035 2025— 2030 2025— 2030 2020— 2025 2030— 2035 2035— 2040 2050— 2055

Jacques Vallinnak az a vélem énye, hogy a tudom ány, különös­ képpen az orvostudom ány jelenlegi állapotában az átlagos é le tta r­ tam 75— 80 évre történő m egho sszabbodásával lehet számolni. Csu­ pán új felfedezések a rák, a keringési rendszer betegségi területén növelhetik meg ezt a h a tá rt.76 O ptim istább jóslásba bocsátkozik A. Bojarszkij szovjet dem ográ­ fus. Úgy látja, hogy a kapitalista országokban az átlagos élettartam eléri a 80 évet, a szocialista országokban pedig a 85 évet, éspedig m ár évszázadunk vége előtt.77 De nem csak optim isták vannak a világon. Az em beriség bosszú­ ságára — vagy talán szerencséjére — vannak pesszim isták is, akik K asszandra szerepében fellépve a k ét világháborútól alaposan m eg­ tépázott világ lakóinak újabb még nagyobb bajokat jövendölnek. A m egjósolt csapások katalógusában változatlanul szerepel a halandó­ ság általános növekedése, m elynek a túlnépesedett világ nem képes gátat vetni.78 Ilyen apokaliptikus víziót idéz fel Paul R. Ehrlich am e­ rikai biológus. Más am erikai kutatók teljes kom olysággal vetik fon­ tolóra annak a katasztrófának világm éretekben történő m egism étlő­ dését, am ely Írországban m ent végbe a m últ század végén: az íro r­ szági tapasztalatokon alapuló perspektivikus szám ítások („The Modi­ fied Irish C urve”) a földgolyó fele népességének elpusztulásával szá­ m olnak.79 A tém a referálójáé kell legyen az „utolsó szó” joga. K ritikus viszonyban vagyok m ind a h a tá rt nem ism erő optim izm ussal, m ind pedig a szélsőséges pesszimizmussal, még inkább a katasztrófizm ussal. Magam részéről azt hiszem, hogy a jövő nem lesz olyan komor, 74 A . J . C o a le — P . D e m e n y : R e g io n a l M o d e l L ife . T a b le s a n d S ta b le P o p u la tio n s . P r in c e to n U n iv e r s ity P r e s s . P r i n c e to n , 1966. 75 W o rld P o p u l a t i o n P r o s p e c ts B e y o n d t h e Y e a r 2000, N e w Y o rk . 76 J . V a liin : L a m o r t a lit ě d a n s le s p a y s d u T i e r s M o n d e : E v o lu tio n e t p e r s p e c tiv e s : P o p u la tio n , 1968. 5. sz. 77 A . B o j a r s z k i j : К v o p r o s z u o c s is z le n n o s ti n a s z e l e n i j a m ir a 2000 g o d u v o p ro s z i n a s z e le n ija i g y e r n o g r a f ic s e s z k o j s ta t is z tik i, S ta tis z tik a , M o s z k v a , 1966. 233. o ld . 78 P . R. E h r lic h — A . H . E h r lic h : P o p u la tio n . R e s o u rc e s , E n v i r o n m e n t. W . H . F r e e m a n a n d C o., S a n F r a n c is c o , 1972. (II. k ia d á s ) . 79 T h e W o rld P o p u la tio n D ile m m a , P o p u la tio n R e f e r e n c e B u r e a u . In c . C o lu m b ia B o o k s . In c . W a s h in g to n , 1972. 66. o ld .

A Z É L E T T A R T A M A L A K U L Á S A É S P E R S P E K T ÍV Á I

43

ahogy a pesszim isták jósolják, de olyan rózsaszínű sem lesz, m int ahogy az optim isták hirdetik. Hiszem, hogy módot találunk arra, hogy elkerüljük a katasztrófát, és gyerm ekeink és unokáink hoszszabb életet élhetnek m int mi, hogy utódaink nem annyira a m eg­ hosszabbodott öregségnek, m int inkább a m eghosszabbodott produk­ tív, alkotó időszaknak fognak örvendeni. Ez a m érsékelt optim izm us úgy vélem teljes m értékben m egalapozottnak tűnik.

ДИНАМИКА И ПЕРСПЕКТИВЫ ПРОДОЛЖИТЕЛЬНОСТИ ЖИЗНИ

Резюме Статья занимается вопросами продолжительности жизни при использо­ вании средних величин продолжительности предстоящей жизни при рождении, указан­ ных в таблицах смертности. Она анализирует изменения продолжительности жизни в социалистических и капиталистических странах, положение смертности развива­ ющихся стран, а также разницы в продолжительности предстоящей жизни между мужчинами и женщинами их причины. Статья рассматривает также и динамику про­ должительности жизни и смертности, ожидаемую на будущее. При этом она излагает ряд теорий и широкую литературу. П о мнению автора, не требуется ни слишком большого оптимизма, ни пессимизма при прогнозировании будущих трендов смерт­ ности.

DEVELOPM ENT A N D PROSPECTS OF THE LENGTH OF LIFE Sum m ary

T h e p a p e r d eals w ith th e q u e stio n s of le n g th of life u sin g th e a v e ra g e v a lu e s of life e x p e c ta n c y a t b ir th in d ic a te d in th e life ta b le s. It a n a ly se s th e c h a n g es in d u ra tio n of life in th e so cia list a n d c a p ita lis t c o u n trie s, th e m o r­ ta lity s itu a tio n of d e v e lo p in g c o u n trie s as w e ll as th e d iffe re n c e s in life e x ­ p e c ta n c y b e tw e e n m en a n d w o m en , a n d th e ir re a so n s. T h e p a p e r also tre a ts th e p ro sp e c ts of d u ra tio n of life a n d m o rta lity . I t o u tlin e s m a n y th e o rie s an d a w id e lite r a tu re . In th e a u th o rs v ie w n e ith e r too m u c h o p tim ism n o r p e ss i­ m ism a re n e c e ssa ry a t th e fo re c a stin g of th e fu tu re tre n d s of m o rta lity .