Az ELEKTRA Hungaria közlekedési kártyarendszer szereplıinek és eszközeinek azonosító rendszere (III. kötet)
2008. február 10.
2
Az ELEKTRA Hungaria közlekedési kártyarendszer szereplıinek és eszközeinek azonosító rendszere (A leírás az ELEKTRA Hungaria közlekedési kártyarendszer EH 2.3 és EH 3.0 verzió alkalmazását szolgálja.)
(III. kötet) Megbízó: BKSz Kht
Összeállította: TRANSMAN Kft
Budapest, 2008. február 10.
3
Az ELEKTRA Hungaria közlekedési kártyarendszer alkalmazásával kapcsolatos követelménymő szerkezete Az „ELEKTRA Hungaria közlekedési elektronikus kártyarendszer továbbfejlesztése” címő feladatot a BKSz Kht pályázati kiírása alapján a TRANSMAN Kft vezette és a HunTrust Kft, IDOM ZRt, Stratis Kft alkotta konzorcium nyerte el. A feladatkiírásnak megfelelıen elkészült szabályozási mő (ld. ábra) a következı köteteket tartalmazza: I.
ELEKTRA Hungaria közlekedési kártyarendszer közlekedési kártya-technológiai alapok
II.
ELEKTRA Hungaria közlekedési kártyarendszer Együttmőködési és Üzletviteli séma
III.
ELEKTRA Hungaria közlekedési kártyarendszer szereplıinek és elemeinek azonosító rendszere
IV.
ELEKTRA Hungaria v2.3. közlekedési kártyarendszer alkalmazás követelmények
V.
ELEKTRA Hungaria követelmények
v3.0
közlekedési
kártyarendszer
rendszerszintő
V./1 Az ELEKTRA Hungaria 2.3 díjtermékcsoportok ITSO leképezése V./2 Kártyamőveleti eszköz-követelmények VI.
ELEKTRA Hungaria specifikációk
közlekedési
kártyarendszer
tranzakció-
és
VII.
ELEKTRA Hungaria közlekedési kártyarendszer központi feldolgozási és elszámolási követelmények
Az ELEKTRA Hungaria közlekedési kártyarendszerrel kapcsolatos szabályozások
4
üzenet
Tartalomjegyzék Az ELEKTRA Hungaria közlekedési kártyarendszer szereplıinek és elemeinek azonosító rendszere
1. 2. 3.
ELEKTRA kártyakibocsátó(k) azonosítói .......................................................................4 ELEKTRA szolgáltató társaságok azonosítói ..................................................................5 Az ELEKTRA kártyarendszer eszközelemeinek azonosítása...........................................6 3.1 ELEKTRA kártyaazonosítók...................................................................................8 3.2 Kártyakiadó terminál azonosítói..............................................................................8 3.3 A kártyafeltöltı eszközök azonosítói.......................................................................9 3.4 A kezelıkészülékek azonosítói..............................................................................10 3.5 A jegyvizsgálói és ellenıri készülékek azonosítói .................................................11 3.6 Kártyamegjelenítı készülékek azonosítói ..............................................................11 3.7 A számítógépek azonosítói....................................................................................12 4. Az egységes hely- és szolgáltatásazonosítók rendszere .................................................13 4.1 A helyazonosítók rendszere...................................................................................13 4.2 A szolgáltatásokat leíró azonosítók alkalmazása....................................................14 5. A hálózati és utazási adatok egységes leképezése..........................................................15 5.1 Utazási viszonylatok egységes értelmezése ...........................................................15 5.2 Egységes elvő hálózatleképezési eljárás alkalmazása ............................................18 5.3 A díjtermékek kártyára való feltöltése ...................................................................19 5.4 Kártya-érvényesítés utazáskezdéskor és ellenırzés jármőveken.............................20 5.5 Hálózatleképezési eljárás a helyi közlekedésben....................................................21
FÜGGELÉK Helyi közforgalmú közlekedéssel rendelkezı települések listája
5
6
Az ELEKTRA Hungaria közlekedési kártyarendszer szereplıinek és elemeinek azonosító rendszere
Az ELEKTRA rendszer szereplıinek, kártyáinak, eszközeinek és a szolgáltatások, utazási viszonylat, valamint a díjtermékek és kedvezmények azonosító rendszerének összeállítását a 1. táblázat szemlélteti. Az ELEKTRA azonosítórendszer és az egyesített hálózati rendszer kialakítása oly módon történhet, hogy az ágazati és helyi szolgáltatók saját leképezési és azonosító rendszerüket még a legkisebb mértékben sem kell módosítaniuk, ill. megváltoztatniuk. Az egyetlen, amit tenniük kell – csatlakozási szándékuk esetén – hogy közlik a hálózatuk (megállóik, viszonylataik, díjtábláik stb.) adatait (elektronikus formában) a létrehozandó központtal, amelyik elvégzi az addig már meglevı állományhoz való illesztést és azonosító- konverziót, majd visszajuttatja az adatokat a csatlakozni kívánó szolgáltatóhoz (csatlakozás után a teljes hálózatba, elektronikusan és szinte észrevétlenül történik). Ugyanilyen módon történik a változások bejelentése és kezelése késıbb napi gyakorisággal. Fontos sajátossága az ELEKTRA azonosító rendszernek, hogy folytonos számozási rendszerével és a végén történı bıvíthetıségével lehetıvé teszi a fokozatos rendszerbıvítést. Sor szám 0. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9 10. 11. 12 13. 14. 15. 16.
ELEKTRA adatfile megnevezése ELEKTRA kártyakibocsátók azonosítói ELEKTRA díjtermék-kibocsátók/kiadók azonosítói ELEKTRA szolgáltatók/kártyakiadók azonosító kódja ELEKTRA kártyaazonosítók rendszere Kártyakiadó terminálok azonosítói Feltöltı készülékek azonosítói Kezelıkészülékek azonosítói Ellenıri készülékek azonosítói Megjelenítı készülékek azonosítói Számítógépek azonosító rendszere ELEKTRA helyazonosítók (települések, megállóhelyek) ELEKTRA szolgáltatások azonosítói ELEKTRA utazási viszonylat-/érvényességi terület-azonosítók
ELEKTRA díjterméktípus-kódok ELEKTRA kedvezményjogosultsági típus- és fajtakódok ELEKTRA kedvezményigazoló dokumentumtípus kód ELEKTRA tömegközl. rendelkezı helységazonosítók
Adatfile rövid neve CISS FISS OPER CARD CARI RELD VALD CTRL DPLY COMP LOCI SERV TRAV FARE DISC DDOC APUB(LOCI)
Azonosítók mérete (bit) 1) 9 bit 1) 9 bit 1) 9 bit 9 +56 bit 1) 9 +15 bit 9 +15 bit 1) 9 +15 bit 1) 9 +15 bit 9 +15 bit 9 +15 bit 1) 16 bit 1) 24 bit 1) 32 bit 1) 8 bit 1) 7+5 bit 1) 7 bit 1) 16 bit
Azonosító jelleg kötött kötött kötött szabad szabad szabad szabad szabad szabad szabad adott eljárás eljárás (szabad) adott adott adott
1) A kártyákra is felírásra kerülı azonosítók
1. táblázat: Az ELEKTRA Hungaria szereplıinek és eszközeinek azonosító rendszere
A táblázatból látható, hogy néhány „kötött” elıírt azonosító mellett a szolgáltatóknak, az azonosító méretek betartása mellett, az esetek nagy részében „szabad” keze van, hisz a késıbbiekben az azonosítók többsége a szolgáltatói kód (9 bit) hozzáadásával tehetı az ELEKTRA rendszer azonosítójává is. A kártyákon és kezelıkészülékekben elhelyezendı adatmennyiségek szempontjából az ELEKTRA-hoz „szabott” helyazonosítóknak (10. sor: LOCI), a szolgáltatásazonosítóknak (11. sor: SERV) és az utazási (rész-) viszonylatok (12. sor: TRAV) tömör azonosítóinak kiemelt jelentısége van.
3
A szolgáltatásazonosítók és az utazási viszonylatazonosítók elıállításához szükség van az egyes szolgáltatói menetrendi viszonylatvezetési adatok konverziójával adódó LINE adatok (ld. 3.4.2 fejezet) alapján központilag képzendı ELEKTRA hálózati modellre (gráf). Az addig megvalósuló helyi rendszerek akkor lesznek képesek az ELEKTRA részévé válni, ha a 0.-3. sorig a kártyakibocsátó (CISS),, a díjtermék-kibocsátó (FISS), a szolgáltató (OPER) és a kártya (CARD) szereplık, ill. azonosítók, és a 10-12. sorig jelzett LOCI, SERV, TRAV azonosító állományaikat a kívánt szerkezetben adják meg, ill. hozzák létre és a kártyáikon feltöltı és kezelı- készülékeikben ezeket alkalmazzák. A táblázat tartalmazza a díjtermék-típus azonosítókat (FARE; 13. sor) az alkalmazandó kedvezményjogosultsági és fajtakódokat (DISC; 14. sor) és a jogosultságot igazoló dokumentumok típuskódjait (DDOC; 15. sor), valamint is, amelyek a magyar elıírásoknak megfelelıen kerültek kialakításra, továbbá a helyi tömegközlekedéssel rendelkezı települések (jelenleg kb. 150 db) sorszámán alapuló rövidített azonosítóit is 600-as kóddal (BP) kezdıdıen (APUB; 16. sor), amelyek „adott”-nak tekintendık. A chipkártyás rendszere(ke)n belül a különbözı résztvevı szereplık, továbbá az alkalmazásra kerülı készülékek, berendezések azonosítóit és kódjait egységes formátumban, összehangolt kiosztási és regisztrálási rend alapján kell az érintett szolgáltatónak alkalmazni. Az elkövetkezı alfejezetek a kártyarendszer fontosabb szereplıivel kapcsolatos azonosítók és kódok jegyzékét mutatják be, azok rövid megnevezésével, méretével és keletkezésének/eredetének megjelölésével együtt. 1. ELEKTRA kártyakibocsátó(k) azonosítói A kártyakibocsátó(k) az(ok) a szervezet(ek), amely(ek) a közlekedésben és más társalkalmazási területeken használható kártyát díjfizetési céllal bocsát(anak) ki. A kártyakibocsátók azonosítása – kérésre – központilag kiadott azonosítókkal visszaigazolással történik a 2. táblázatban megadott méretek és paraméterek mellett:
Kibocsátói kód 1) 2)
(8 bit numerikus) 001 002 003 004 005 . 009 . 500 1)
kötelezı méret
Kibocsátó rövid neve, címe 1) 3) (50 byte alfanumerikus ) BKV Zrt MÁV Start Zrt Volánbusz Zrt Alba Volán Zrt Borsod Volán Zrt . Kunság Volán Zrt . ELEKTRA Közp.
2)
kötelezı tartalom
3)
Szolgáltató címe, ELEKTRA székhelye, 1) 3) mőködés (50 byte kezdete, 1) 3) alfanumerikus) (24 bit, (év.hó.nap) Budapest… Budapest… Budapest… Székesfehérvár… Miskolc… · Kecskemét ·
Állapot
regisztrált fenntartott regisztrált regisztrált regisztrált (regisztrált)
tárgynak megfelelı tartalom
2. táblázat: Kártyakibocsátók azonosítói (CISS) (Megjegyzés) 1. A közlekedési chipkártyák – a díjfizetés mellett – más funkciók ellátására is alkalmassá tehetık.
4
Egyéb jellemzık
2. Az országos rendszer létrejöttével – a kártyakibocsátó(k) égisze alatt – a kártyáknak az utasok számára való kiszolgáltatását a szolgáltató társaságok is végezhetik. 3. A közlekedésen kívüli kártyakibocsátók a közlekedési célra is kiadandó chipkártyák esetén egyezmény alapján – az ELEKTRA rendszerben való azonosításukhoz – központilag megadott azonosítót alkalmazzák.
2. ELEKTRA szolgáltató társaságok azonosítói Az alkalmazásra kerülı ELEKTRA kártyarendszer hatóterületén mőködı, kártyákat díjhordozóként alkalmazó, menetrendszerinti személyszállításban résztvevı szolgáltató (fıvállalkozó és alvállalkozó) társaságok azonosítása a – kérésre – központilag kiadott azonosítókkal történik, a 3. táblázatban megadott méretek és forma szerint: Szolgáltatói kód1) (9 bit numerikus)
Szolgáltatói jellegkód1) 2) Szolgáltató neve1) 3) (50 Szolgáltató címe ELEKTRA (6 bit numerikus) byte alfanumerikus) székhelye, 1) 3) (50 mőködés
byte alfanumerikus) 1 2 3 4 5 6 7 8 9 • 200 201 • 498 499 500 501 • 511 1)
kötelezı méret
1 2 5 5 5
BKV Zrt MÁV Zrt Volánbusz Zrt Alba Volán Zrt Borsod Volán Zrt
5
? ? ? Kunság Volán Zrt
Állapot
Egyéb jellemzık
kezdete1)3) (24 bit, év.hó.nap)
Budapest… Budapest… Budapest… Székesfehérvár… Miskolc…
regisztrált fenntartott regisztrált regisztrált regisztrált
Kecskemét
(regisztrált)
·
·
Összes közl. szolgáltató N. egyéb szolgáltató4) 2. egyéb szolgáltató4) 1. egyéb szolgáltató4) ELEKTRA Központ Fenntartott hely Fenntartott hely 2)
kötelezı tartalom
3)
tárgynak megfelelı tartalom
4)
65.355 telephely lehetıségével
3. táblázat: Szolgáltatók azonosító kódja (OPER) (Megjegyzés) 1. A szolgáltatói azonosítót – szintén kérésre – központilag osztják ki, amelyet kell alkalmazni a kártyák kiadása során, a kártyákra történı díjtermékek, vagy összeg feltöltése alkalmával, valamint az utazások során a kártyák kezelésénél a visszaírt utazási adatok között (ld. M1 Mellékletet). A szolgáltatók egyúttal – a felelıs testületek nevében – a díjtermékek kibocsátói is, amelyek azonosítói (FICC) megegyeznek a szolgáltatói kódokkal. 2. A szolgáltatók jellegkódjának az alkalmazandó kedvezménymértékek meghatározásánál, a megfelelıen megszemélyesített kártyára történı kedvezményes díjtermékek feltöltésénél, továbbá az utazások során felhasznált kedvezményes díjtermékekhez kapcsolódó árkiegészítések megállapításánál van jelentısége. A jellegkódok a jelenlegi szabályozást figyelembe véve a következık: 1 2 3
helyi szolgáltató vasúti szolgáltató autóbusz szolgáltató
4 5 · · 10 · ·
helyi+vasúti szolgáltató helyi+autóbusz szolgáltató
Kompszolgáltató
A lista indokló magyarázattal bıvíthetı.
5
3. Az ELEKTRA kártyarendszer eszközelemeinek azonosítása Az ELEKTRA közlekedési kártyarendszer a szolgáltatók szolgáltatási területén mőködı helyi, valamint helyközi közlekedésben az utasok kártyával való ellátását, jegyhez jutását és díjfizetését kívánja szolgálni, továbbá a díjfizetés és szolgáltatás elkülönültségébıl adódó adatgyőjtési, feldolgozási, elszámolási feladatok megoldását megalapozni. A rendszeren belül az egyes funkciók ellátásához szükséges kártyák és eszközök azonosítását a következı pontokban ismertetendı módon szükséges végezni. (Megjegyzések) 1.
Megvalósítandó rendszer funkciók
A rendszer felépítése és mőködése kapcsán a szolgáltatók által a következı feladatok és mőveletek megoldása szükséges (ld.4. táblázat): •
kártyakiadás: a rendszer használatát biztosító, megszemélyesítést igénylı díjhordozó kártyák kiadása az utasok számára a személyi adatok és fotó felvételével, megfelelı bizalmassági szabályok alapján; • kártyafeltöltés: amelynek során a díjhordozó kártyákra, jegyirodákban, ügyeleti központokban, ügynököknél elhelyezett feltöltı készülékeken, a jármővek fedélzetén, vagy feltöltı automatákban a különbözı díjtermékek (jegyek, bérletek) nevesített díj ellenében, vagy egy adott összeg elıre kerül feltöltésre amely különbözı tömegközlekedési (parkolási) szolgáltatások igénybevételekor utólagosan fogyasztható le; • kártyakezelés, díjlerovás: a feltöltött kártya adott utazásra való érvényességét a kezelıkészülékek állapítják meg, vagy a területi, idıszaki érvényesség megállapításával vagy a mindenkori díjszabásnak megfelelı díj levonásával; a levonás történhet elıre (check-in kezelésnél), vagy utólag teljesítményarányosan (check-in/check-out kezelésnél): • kártyaellenırzés: hordozható kezelıkészülékek segítségével menet közbeni, vagy utólagos kártyaellenırzés, erre alkalmazott személyzet által, pótdíj megfizetés lehetıségével; • kártyatartalom kijelzés: a feltöltı helyeken túl erre a célra fenntartott kártyaolvasók, a kártya tartalmának, érvényességének megjelenítésére; • adatgyőjtés és -továbbítás: a különbözı tranzakciók során a kártyafeltöltésbıl (jegypénztárakban, ügynököknél, automatákban, jármőveken), valamint a kártyakezelésekbıl (jármőveken, állomásokon, ellenıröknél) keletkezı adatok győjtése a jegypénztári, állomási/jármőfedélzeti terminálok megfelelı összekapcsolásával, vagy a kocsiszínekben/garázsokban az adatok továbbítása a felsıbb szintő és társasági központok felé; • adatfeldolgozás és -elemzés (elszámolás): a befizetett díjakkal és az igénybevett szolgáltatásokkal kapcsolatos tranzakciós adatok feldolgozása, (egy, a jövıben kiépülı többszereplıs rendszer esetén a befizetések összegeinek az igénybevett szolgáltatások díjai alapján a szolgáltatók közötti elosztásáról való rendelkezés); továbbá, ezen túlmenıen az adatkommunikáció és rendszerinformációk menedzselése. Az egyes szereplık feladatait, kapcsolataikat és mőködési szabályait úgy kell kialakítani, hogy azok megfeleljenek a nemzetközi gyakorlatban használatos szabványrendszernek.
6
Mővelet/funkció Díjhordozás
Kártyakiadás Kártyafeltöltés
Kártyakezelés
Kártyaellenırzés Kártyakijelzés Adatgyőjtés
Adatfeldolgozás
Eszközleírás/képesség − mőanyagalapú (processzoros) chipkártyák • kétmódú (megszemélyesítéssel/nélkül); több funkcióval is • érintkezésmentes (megszemélyesítéssel/nélkül); egy funkcióval − papír-(PET-) alapú chipkártya (megszemélyesítés nélkül); egy funkcióval − kártyakiadó terminál (számítógép, író/olvasó, kamera, scanner, speciális nyomtató, papírnyomtató) − jegypénztári terminál (számítógép, író/olvasó, nyomtatók) − hordozható (ügynöki) kártyafeltöltı (bizonylatnyomtató) − telepített feltöltı automaták állomásokon, központokban • érme, bankjegy elfogadással, visszaadással; bankkártyával (on-line bank kapcsolat esetén); bizonylatnyomtatással • bankkártyával (on-line bank-kapcsolat esetén), mobilfizetéssel; bizonylatnyomtatással − jármőfedélzeti feltöltı automaták (érme-elfogadással, visszaadással, vagy nélkül, bizonylatnyomtatással) − jármőfedélzeti vezetıi konzol (irányító egység) (kártyafeltöltıvel, pénztartállyal, visszaadás nélkül*, bizonylatnyomtatóval) − (ellenıri készülék; olvasóval/íróval, bizonylatnyomtatóval) − állomási kezelıkészülékek1), utaskapukra építve • választógomb nélküli kivitel • választógombos kivitel (több díjtermék közüli választáshoz) − jármőfedélzeti kezelıkészülékek1) (szintén lehetnek választógombbal is) − (ellenıri készülék; olvasóval/íróval, bizonylatnyomtatóval) − ellenıri készülék; olvasóval/íróval, bizonylatnyomtatóval − érintésmentes olvasókészülék, kijelzıvel − jármő fedélzeti irányító egység (vezetıi konzol) (választható GPS alkalmazás, GPRS kapcsolattal) − állomási irányító/győjtı terminál (számítógép, nyomtató) − kocsiszíni győjtı/irányító terminál (adatátviteli készülék, számítógép, nyomtató) − szolgáltató-, ágazati-, társasági számítóközpont (számítógép, tárolók)
Rendszerirányítás
− ELEKTRA Rendszerirányítási és Felügyeleti2) Központ (RIFK) (számítógép, azonosító állományok, mőszaki felügyelet stb.)
Alkalmazáskezelés
− ELEKTRA Kártya2)- és Alkalmazáskezelı Központ (KAKK) (tandem számítógép, archiváló tárolók, nyomtató)
Elszámolás
− ELEKTRA Tranzakció Kezelı2) és Elszámoló Központ (TKEK) (tandem számítógép, archiváló tárolók, nyomtató)
1) az utascsoportoknak ill. a kártyaérvényességnek megfelelı hang- és fényjelzés alkalmazása célszerő (pl. érvényes kártya „rövid bip” és „zöld” lámpa; lejáratközeli figyelmeztetés, „sárga” lámpa; megszakadt kezelés „kék” lámpa; érvénytelen kártya „sípoló hang” és „piros” lámpa) 2) önálló helyi alrendszerekben is ellátandó funkciók
4. táblázat: ELEKTRA Hungaria rendszermőveletek, funkciók és a megvalósítás ajánlott eszközei 2.
A kártyarendszer felépítése A közlekedési chipkártya rendszerben a következı hierarchia szintek megkülönböztetése célszerő, nem csupán az eszközök lokalizációja, de az adatkezelés –áramlás és feldolgozás szempontjából is: 0. szint: a díjhordozók szintje: chipkártyák (DSC, PSC) 1. szint: a kártyamőveleti végkészülékek szintje: kiadó készülékek, feltöltı kézi készülékek, feltöltı automaták, kártyakezelı készülékek, jegyvizsgálói és ellenıri készülékek
7
2. szint: a helyi győjtık és rendszervezérlık szintje: jármőveken, állomásokon és kocsiszínekben levı adatgyőjtı terminálok, kommunikációs interfészek 3. szint: a társasági, ágazati központi adatfeldolgozó szintje: az adatfogadó, tároló és archiváló rendszerek, adatfeldolgozó rendszer; rendszerfelügyelı-, karbantartó rendszer, kommunikációs interfészek 4. szint: ELEKTRA Kártyamővelet-kezelı Alkalmazáskezelı Központ.
és
Elszámoló
központ;
ELEKTRA
Kártya-
és
3.1 ELEKTRA kártyaazonosítók Az ELEKTRA Hungaria rendszerben az 1. táblázatnak megfelelıen alkalmazandó – duális-interfészes mőanyagalapú (DSC-D) chipkártya – érintésmentes mőanyagalapú (DSC-L) chipkártya – érintésmentes papíralapú (PSC) chipkártya típusú chipkártyák egyedi azonosító számmal kell, hogy rendelkezzenek. Az ELEKTRA rendszerben használt kártyák központi azonosításához a kártyakiadó kódjából (9 bit) a kártyatípus kódjából (8 bit), valamint a kártya egyedi gyári számából (max. 56 bit) álljon össze a 5. táblázat szerint. Kártyakiadó azonosító1)2) (9 bit alfanumerikus) · · · 1)
Kártyatípuskód1)2) (8 bit numerikus) · · ·
kötelezı méret
2)
Kártya sorszám1)3) (104 bit numerikus)
Kártya1)2) kibocsátó (9 bit numerikus)
kötelezı tartalom
3)
Kártyakiadó iroda 1)3) +munkahely (16+8 bit numerikus)
Kiadás 1)3) idıpontja (24 bit numerikus)
Szállítási 1)3) tétel kódja (50 byte alfanumerikus)
Kártyatulajdonos adatai
···
(szerzıdésszám, cím, számlázási címek stb.) (alfanumerikus 100+100 byte) (külön választva, csak megszemélyesített DSC kártyáknál)
tárgynak megfelelı tartalom
5. táblázat: A kártyaazonosítók rendszere (CARD) (Megjegyzés) 1. A szolgáltatóknak a kiadott, ill. eladott kártyák tételeirıl a kiadó társaságoknak szigorú kimutatást kell vezetniük 2. A kártya típuskódon belül az elsı 4 bit a kártyatípust, a második 4 bit a verziószámot jelöli 3. A DSC kártyák egyedi gyári azonosítója 32 bit, a PSC kártyáké 56 bit helyet igényel
3.2 Kártyakiadó terminál azonosítói A chipkártyák kiadása az utasközpontokban, jegyirodákban speciális munkahelyeken, erre jogosult személyek által (elektronikus aláírással) történik. Ezen kiadó irodák termináljai, ill. az ezeken belül kialakított munkahelyek a késıbbi visszakereshetıség szempontjából azonosítóval látandók el a 6. táblázatnak megfelelı módon. Szolgáltató1)2) kódja (9 bit numerikus) · · 1) 4)
Terminál azonosítója (15 bit4) numerikus
Iroda1)3) kódja (10 bit numerikus)
Kártyakiadó1)3) munkahely kódja (8 bit numerikus)
kötelezı méret 2) kötelezı tartalom 3) tárgynak megfelelı tartalom a SAM gyári azonosítójának LSB 15 bitje
6. táblázat: Kártyakiadó terminál azonosítói (CARI) 8
Egyéb ···
A SAM modulokat tartalmazó készülékekben azonosításra a SIM-kártya egyedi gyári azonosítójának utolsó (LSB) 15 bitje veendı. (Megjegyzés) 1. A megszemélyesítésre kerülı kártyák (DSC-D(M) és DSC-L(M) kiadása a megfelelı és hiteles dokumentumok, fénykép alapján, központi helyen, bizalmassági munkahelyen fokozott biztonsági aláírással ellátva kerülnek kiadásra. Abban az esetben, ha a tömegközlekedési alkalmazás az oktatási kártyára kerül telepítésre, akkor a velejáró státusból adódó kedvezményjogosultságot igazoló hiteles kód az ott tárolt adatok alapján kerülhet átemelésre. 2. A megszemélyesítés nélküli mőanyagalapú kártyák a jegyirodákban is kiválthatók, míg a papír alapú chipkártyák ügynöknél, de automatákban is vásárolhatók. 3. A munkahelyekhez tartozó fı eszközök a számítógépen kívül pl. szkenner, speciális nyomtató stb. leltárba vétele nem tartozik az ELEKTRA központ hatáskörébe.
3.3 A kártyafeltöltı eszközök azonosítói A szolgáltatások igénybevételéhez szükséges díjtermékek (jegyek, bérletek, ill. összegek) chipkártyákra való feltöltéséhez használt eszközök azonosítása a 7. táblázatnak megfelelıen kell történjen. Szolgáltató
Feltöltı
Feltöltı hely
Mőködés
Helyszín
Gyártmány
kódja 1)2) készülék azonosító1)3) típusa1)3 helye1)3) kód1)3) típus/szám1)3) 4) (9 bit numerikus) (15 bit numerikus) (8 bit numerikus) (24 bit numerikus) (8 bit numerikus) (8+32 bit numerikus) · · · · 1)
Ügynök
Helyszín leírás kódja1)3) (16 bit (X byte)... numerikus)
kötelezı méret 2) kötelezı tartalom 3) tárgynak megfelelı tartalom 4) a SAM gyári azonosítójának LSB 15 bitje
7. táblázat: A feltöltı készülékek azonosítói (RELD) A különbözı helyeken és módokon ill. eszköztípusok igénybevételével történı feltöltéseknél alkalmazott készülékek a következı típusokba sorolandók: (1) jegypénztári számítógépes készülékek (2) forgalmi irodákban levı készülékek (3) ügynököknél kihelyezett készülékek (4) központokban, állomásokon telepített jegy-automaták (5) fedett, utcai megállókban telepített automaták (6) jármőfedélzeti automaták (7) jármőfedélzeti vezetıi konzolkészülékek··· · · A készülékek azonosítója a helyileg elkészítendı leltári sorszámot jelentse. A feltöltı készülékek azonosítója tehát két részbıl álljon: a tulajdonos/kezelı szolgáltató kódja (9 bit) és a készülék azonosítója (15 bit), együtt 22 bit-et igényel, ami kiegészül a feltöltıhely típuskódjával (4 bit). (Megjegyzés) 1. A feltöltı készülékekkel való kétirányú kapcsolattartás, valamint a karbantartási és ürítési/feltöltési mőveletek érdekében a készülékek azonosítása mellett azok helymegjelölését is biztosítani kell. 2. A feltöltı készülékek mőködési helye lehet a típuskódnak megfelelıen a szolgáltatóhoz tartozóan: jegyiroda, forgalmi iroda, ügynöki hely, vagy jármő-, ill. állomás, megállóhely, amelyeknek szintén országos ELEKTRA azonosítója is van (ld. helyazonosítók rendszerét. 3. A helyszín kód egy állomáson, létesítményen belüli további azonosításra szolgál.
9
3.4 A kezelıkészülékek azonosítói A kezelıkészülékek, amelyek a kártyák érvényesítı kezelését végzik, a 8. táblázatnak megfelelıen azonosítandók. Az azonosító: a szolgáltató kódja (9 bit) és a készülék a SAM gyári azonosítójának utolsó 15 bitje. Szolgáltató kódja1)2) (9 bit numerikus)
1)
Helyszín Gyártmány Kezelıkészülék Kezelıhely Mőködési helye1)3) kód1)3) típus/szám1)3) azonosítója1)3) típusa1)3) (15 bit (8 bit (24 bit (8 bit (8+32 bit numerikus) 4) numerikus) numerikus) numerikus) numerikus)
Kocsiszín kód1)3)
Helyszín leírás
(8 bit)
(X bit)…
kötelezı méret 2) kötelezı tartalom 3) tárgynak megfelelı tartalom 4)a SAM gyári azonosítójának LSB 15 bitje
8. táblázat: Kezelıkészülékek azonosítója (VALD) A kezelıkészülékek pontosító helymegjelöléséhez meg kell adni a kezelıhely típusát is, aszerint, hogy a készülék milyen helyen van felszerelve, a következı módon: (1) vonali megállóhely (2) állomási csarnok (metró) (3) állomási utaskapu (metró) (4) állomási peron (metró) (5) állomási csarnok (vasút) (6) állomási utaskapu (vasút) (7) állomási peron (vasút) · (indoklás-magyarázattal bıvíthetı!) ·
(8) jármő (vasút) (9) jármő (busz) (10) jármő (villamos) (11) jármő (troli) (12) jármő (fogas) (13) jármő (metró) (14) jármő (HÉV) ·
A mőködés helye, a kezelıhely típusának megfelelıen, a kezelıkészülék mőködésének állomás, ill. megállóhely, vagy a jármő/vonat azonosítószáma a szolgáltató saját nyilvántartó rendszere alapján kerüljön megadásra. A mőködés helyét jelölı megállóhelykódon, vagy a jármő nyilvántartási számán túl megadandó a helyszínkód a következık szerint: (1) megállóhely esetében az irány, ill. oldal kódja, (2) állomási csarnokon belül a készülék sorszáma, (3) állomási kapuk esetében a kapu sorszáma, (4) állomási peron esetében a peron sorszáma, (5) jármő esetében az ajtó sorszáma, stb. · ·
(indoklás-magyarázattal bıvíthetı! (Megjegyzés) 1. A kezelıkészülékek az utaskezelési technológiának (check-in vagy check-in és check-out kezelés) megfelelıen különbözı helyeken (állomásokon, megállóhelyeken, jármőveken) és db-számban kerülnek felszerelésre. 2. A kártyák érvényességének/jogosultságának adott helyen való megállapítása szempontjából meghatározó jelentısége van a kezelıkészülékek helymegjelölésének, hisz minden készülékbe egyedi „elfogadó lista” kerülhet. 3. Annak meghatározása, hogy mely utazási viszonylatok kerüljenek adott kezelıkészülékbe beírásra, központilag a „menetrendi gráf” alapján történik.
10
4.
A helymegjelölés a mőködtetési és karbantartási színhelymegjelöléséhez is szükséges; ebbıl a szempontból a kocsiszínek, garázsok stb., ahol a kezelıkészülékekkel felszerelt jármővek üzemen kívüli idejüket töltik, sajátos, fontos helyszínek.
3.5 A jegyvizsgálói és ellenıri készülékek azonosítói A hordozható jegyvizsgálói és -ellenıri készülékek, amelyek a díj-, ill. bevétel-beszedés kisegítı mobil eszközei, és amelyek az ellenırzési stratégiának megfelelı helyszíneken és jármőveken kerülnek alkalmazásra, leltár szerinti azonosítóinak megadása a 9. táblázat szerint történjen. Készülék Hozzárendelés Gyártmány Szolgáltató Mobil jellegkódja helye1)3) típus/szám1)3) kódja1)2) készülékek 1)3) azonosítója (9 bit (15 bit (4 bit (24 bit (8+32 bit 4) numerikus) numerikus) numerikus) numerikus) numerikus)) · · 1)
kötelezı méret 15 bitje
2)
kötelezı tartalom 3) tárgynak megfelelı tartalom 4)a SAM gyári azonosítójának utolsó (LSB)
9. táblázat: A mobil ellenırzı készülékek azonosítói (CTRL) (Megjegyzés) 1. A készülékek jellegkódja a következı lehet: (1) jegyvizsgálói készülék (2) ellenıri készülék · 2. A hozzárendelés helye, vagy a „honos” település, állomás helyazonosítóját, és/vagy a szolgáltató által megadott kocsiszín, garázs stb. azonosítóját jelenti. 3. A mőködés, ill. alkalmazás helye alapján kerülnek a készülékbe feltöltésre a menetrendi és az utazási viszonylati stb. adatok. Egyes esetekben (pl. a MÁV-nál) a teljes menetrend és díjtábla tárolása célszerő, tekintettel arra, hogy az aktuális hely, ill. utazás adatai mellett a jegyvizsgálók számára menetrendi tájékoztatás, pótdíjfizetés stb. szempontjából szükség lehet rá.
3.6 Kártyamegjelenítı készülékek azonosítói A kártyatulajdonosok számára biztosítani kell – a feltöltıhelyek és kezelıkészülékek mellett – külön, csak a kártyák tartalmának megjelenítésére szolgáló készülék(ek) alkalmazását is (pl. állomásokon, metrócsarnokokban stb.). Ezek a készülékek is a szolgáltatókhoz kötıdıen, azok leltári sorszáma alapján kerüljenek azonosításra a 10. táblázat szerint. Szolgáltató kódja1)2) (9 bit numerikus) · · 1)
Megjelenítı azonosítója1)3) (15 bit numerikus)4)
Mőködés helye1)3) (24 bit numerikus)
Helyszínkód1)3) (8 bit numerikus)
Gyártmány típus/szám1)3) (8+32 bit numerikus)
kötelezı méret, 2) kötelezı tartalom , 3) tárgynak megfelelı tartalom , a SAM gyári azonosítójának utolsó (LSB) 15 bitje
4)
10. táblázat: Megjelenítı készülékek azonosítói (DPLY) 11
(Megjegyzés) 1. A mőködés helye értelmezése megegyezik a kezelıkészülékekével. 2. A helyszínkód értelmezése szintén megegyezik a kezelıkészülékekével.
3.7 A számítógépek azonosítói Az országos ELEKTRA rendszerben adatgyőjtés és továbbítás, valamint az adatfeldolgozás szempontjából meghatározó számítógépek azonosítóit – a rendszer- és szolgáltatói hierarchiaszinteket is figyelembe véve – a 11. táblázat szerint kell megkülönböztetni, illetve jelölni: (1) állomási irányító terminálok szintje (1) jármőfedélzeti irányító egységek szintje (2) kocsiszíni győjtı számítógépek szintje (2) vonali győjtı számítógépek szintje (3) ágazati, igazgatósági, üzemegységi számítógépek szintje (3) szolgáltató társasági központi számítógépek szintje (4) ELEKTRA rendszer központi számítógépek szintje
1)
kötelezı méret
Készülék szintje1)3) (8 bit numerikus)
Számítógép azonosítója1)3) (15 bit numerikus)
Szolgáltató kódja1)2) (9 bit numerikus) · · 2)
kötelezı tartalom
3)
Mőködés helye1)3) (24 bit numerikus)
Gyártmány típus/szám (8+32 bit numerikus)
tárgynak megfelelı tartalom
11. táblázat: A számítógépek azonosító rendszere (COMP) (Megjegyzés) 1. A tranzakciós adatáramlás „felfelé” és a rendszeradatok áramlása „lefelé” is a különbözı szinteken elhelyezkedı számítógépek kapcsolatában jön létre, amelyek biztosítják az ELEKTRA központi számítógép számára, hogy hitelesen kapja, ill. küldje az adatokat az ország különbözı pontjairól, ill. pontjaira. 2. Az ELEKTRA rendszer központi gépei a „szolgáltató kódja” helyén, pl. az 500-as kódot kapják. 3. A leírt azonosító-képzési mód alkalmazásával érvényesül az az elv, hogy a szolgáltatók megtarthatják saját rendszer-leképezésüket, mert a szolgáltató kódja egyértelmően elkülöníti a különbözı alrendszerek azonosítóit egymástól.
12
4. Az egységes hely- és szolgáltatásazonosítók rendszere 4.1 A helyazonosítók rendszere A közforgalmú szolgáltatások helyszínei (megállók, települések, díjszabási és területi egységek/övezetek) azonosítókat igényelnek, amelyek az országos méretekre tekintettel helytakarékos módon, a helyi azonosítók ELEKTRA formátumba való konverziójával, 16 bit helyen képezendık le a 12. táblázatnak megfelelıen.
(Megjegyzés) 1. A kártyarendszerben a különbözı szolgáltatási helyek, területek leképezésére olyan kódrendszer került kialakításra, amelyik elkerüli az azonosítók ütközését. Tekintettel arra, hogy a szolgáltatási területek sok esetben a szolgáltatók kódjával is jelölhetık (a kártyán 9 biten max. 511), továbbá a közforgalmú közlekedési szolgáltatással rendelkezı települések, szövetségek az utasok számára egyszerőbb/kisebb számokkal leképezhetık legyenek, az erre a célra 16 biten rendelkezésre álló lehetséges max. 65.535 azonosító kezdı tartományát (5000-ig) erre a célra tartjuk fenn, és csak 5001-tıl kezdıdik a legkisebb „területi egységek”, a megállóhelyek azonosítása. 2.
A megállóhelyek (STOP; a helyi megállóhelyek, a vasútállomások, autóbusz megállóhelyek), általában a szolgáltatók sajátos (eredeti) helyazonosítóival írják le, amelyeknek egy területi/szolgáltatónkénti megfelelı hierarchikus tagoltságot mutató, országos rendszere aligha alakítható ki, ezért egy folytonosító konverzió keretében a meglévı megállóhelyek kódjai a 16 bit által leírható 5001-59999es tartomány elsı felében (5001-tıl kezdıdıen) helyezkednek el, amelyhez folyamatosan csatlakoztathatók az újabban keletkezı megállóhelyek. A konverzió végrehajtása, az országos sőrített egységes lista továbbítása, karbantartása, a megszőnt megállóhelyek törlése, az újak illesztése a sorhoz, központilag kerül intézésre.
3.
A települések (SETL; az 5 jegyő KSH kód elsı 4 jegye alapján; kb. 3200 db) folyamatos számozású azonosítói, a 60.000 és 63.499 közötti tartományban helyezkednek el; ebben a sorban Budapest kódja az elsı: 60.000. Azon települések, amelyekben létezik közforgalmú személyszállítás (mintegy 150), azoknak létezik „rövid kódja” is a 600-799 tartományban. (APUB (LOCI)).
4.
További forgalmi övezetek (ZONE) a 63.500 feletti tartományban képezhetık le, ma még nem látható területi képzıdmények (övezetek) formájában. A 12. leltárszerő táblázat kialakítása biztosítja a településekhez a megállóhelyek, valamint az övezetekhez a települések hozzárendelését.
ELEKTRA-ban Szolgáltatási hely (16 bit) 5001 • • 59999 60000 • • 63499 63501 • • • 65531
Eredeti kód Szolgáltatási hely (24 bit) Megállóhelyek (STOP)
Elnevezés (50 byte)
Szolgáltató (9 bit)
Megállóhely hovatartozását leíró kódok Település … … (16 bit) (16 bit) (16 bit)
Vonal/viszonylat (32 bit)
Megállóhelyek hozzárendelése szolgáltatókhoz és területi egységekhez.
Települések (SETL)
Megállóhely 1
Megállóhely2
Megállóhely3
Övezetek (ZONE)
Település 1
Település 2
Település 3
••••
••••
GPS koord. (32+32+32 bit) XYZ
••••
Tartalék
12. táblázat: Az ELEKTRA helyazonosítók rendszere (LOCI)
13
ELEKTRA (SERV) Eredeti menetrendi azonosítók (kártyán/kezelıben*) Szolgáltatói Vonal Vonal Vonal/viszonylat Vonat/járatSzolgáltatás (24 bit) kód kezdı pont végpont (LINE) szám (RUN) szám vonal/viszonylat vonat/járat (9 bit) (24 bit) (24 bit) (32 bit) (16 bit) 00 000 001 BKV • • 00 999 999 01 001 001 Egyéb • • helyi • • 08 999 999 09 001 001 MÁV K V • • • • 09 999 999 10 001 001 Volán • • társaságok • • + • • 16 383 999 * Adott kezelıben csak azon szolgáltatási azonosítók szerepelnek, amelyek szolgáltatásai áthaladnak adott kezelıhelyen.
13. táblázat: Az ELEKTRA szolgáltatások azonosító rendszere (SERV)
4.2 A szolgáltatásokat leíró azonosítók alkalmazása Az utasok által igénybeveendı szolgáltatások leírásához a menetrendi vonalak, viszonylatok, ill. a rajtuk közlekedı vonatok (MÁV), járatok (Volán) menetek (BKV) leírásához a 14. táblázatnak megfelelı azonosítókat szükséges alkalmazni. A szolgáltatások helytakarékos azonosításához szintén konverzióra van szükség, aminek eredményeképpen a kártyákon, 14+10=24 biten a szolgáltatókra vonatkozó menetrendek alapján 16.383 vonal/viszonylat és rajtuk max. 999 db vonat-/járatszintő „szolgáltatási azonosító” tárolható. A leképezés elvei a 13. táblázatban láthatók, aminek lényege a kezdı (K) és végpontok (V) között haladó vonal/viszonylaton (LINE) közlekedı vonatok/járatok menetrendi azonosítói együttesen adják az alapot a kompakt ELEKTRA szolgáltatásazonosítókhoz. (Megjegyzés) A közlekedési hálózat a fizikai valóságában létezı szakaszok és csomópontok összekapcsolódó rendszerét jelenti, amelyen vonalakat jelölhetnek ki, amelyeken elvi (vonat/jármő-)viszonylatokat határozhatnak meg, amelyek mentén meghatározott idırendben vonatok/járatok/menetek közlekednek, amelyek az utazók által igénybe vehetı szolgáltatásokat jelentik. Ahhoz, hogy az egyes szolgáltatásokat részletesebben, a hálózat mentén is le lehessen írni, szükség van az egyes vonalak/viszonylatok vezetésének (útvonalának az érintett megállók általi) leírására is (LINE), ami a szolgáltatónkénti hálózatok menetrendek alapján tehetı meg a 14. táblázat szerkezetének megfelelıen. A viszonylatvezetési és indulási idıadatok (kvázi a menetrend) közvetlenül nem kerülnek fel a kártyára, hanem csupán az egy (rész-)út során átszállás nélkül igénybe vehetı szolgáltatás (vonal/viszonylat, és ha kell a vonat/járat) kódja (SERV), illetve a választott utazási viszonylat kódja (TRAV), viszont ehhez szükség van egy megfelelı gráf elıállításához. Az ilyen részletességő gráf elsısorban a helyközi közlekedésben szolgál alapul a kártyafeltöltéshez, ill. kezeléshez, a helyi közlekedésben többnyire elegendı az érvényességi terület kódjának (LOCI) megadása. A különbözı alrendszerek (gráfok) szolgáltatónként önállóan állítandók elı, köztük az átjárhatóság az átszállási, vonal/viszonylatváltási pontokon keresztül biztosítandó.
14
ELEKTRA-ban Eredeti menetrendi azonosítók Szolgáltatás azonosító (SERV) Szolgáltatói Vonal/viszonylat Vonat/járat- Szolg. Közlek. vonal/viszonylat + vonat/járat (24 bit) kód szám szám jelleg rend Viszonylatvezetés (LINE) (9 bit) (32 bit) (20 bit) (16 bit) (16 bit) Konvertált megállóhelyazonosítók Megállóhelyazonosító Indulási idıpont Megállóhelynév (LOCI) (16 bit) kód (24 bit) (24 bit) (50 byte) MH1 A MH2 B ▪ ▪ MHn
N
14. táblázat: A viszonylatok vonalvezetésének leképezése az ELEKTRA rendszerben A szolgáltatások azonosítására szolgáló kódrendszerek szolgáltatónként eltérıek és a következıképp jellemezhetık: – vonalak a szolgáltatások által használt összefüggı, általában azonos jellemzıkkel rendelkezı hálózatrész; a BKV, MÁV, Volántársaságok, más helyi szolgáltatók vonalainak numerikus azonosítói eltérıek, de általában megegyeznek a menetrendekben használt mezıazonosítókkal, amelyek leírása 4 numerikus karaktert igényel; vagy – szolgáltatási viszonylatok (ugyanazon vonalakon haladó, mindig megegyezı útvonalat (megállósorozatot) bejáró vonatokat/járatokat jelentı viszonylatok azonosítói társaságonként általában szintén 4 numerikus karakterrel jellemezhetık); – vonatok/járatok/menetek (egy-egy vonalon/viszonylaton közlekedı napi „szolgáltatások” azonosítói, amelyek megegyeznek a menetrendekben egy-egy vonalon belül található vonat/járat/menetsorszámokkal és szintén valamennyi 4 numerikus karakterrel leírható). A 13. táblázat alapján a BKV (egy viszonylatára vonatkozóan 999 menet) napi szolgáltatásainak leírására összesen 1 millió, az egyéb helyi szolgáltatások részére 7 millió, a MÁV vonalai/vonatai számára 1 millió, a Volán társaságok és egyéb szolgáltatók szolgáltatásai számára 6,7 millió azonosító áll rendelkezésre.
5. A hálózati és utazási adatok egységes leképezése Az ELEKTRA rendszerben viszonylag helyigényes, nagy tömegő adatra van szükség ahhoz, hogy a hálózatban a díjtermékeket, ill. az utazási jogosultságokat egyértelmően meghatározzák, és hogy az átjárhatóság biztosítható legyen, ezért megfelelı egységes hálózatés díjtermék leképezési eljárásra van szükség, amit a következıkben ismertetendı módon szükséges alkalmazni. 5.1 Utazási viszonylatok egységes értelmezése A tömegközlekedési hálózat vonalakból (megállóhely-sorozatokból) rajtuk közlekedı viszonylatokból áll és a rajtuk végigmenı szolgáltatásokat (vonatokat/járatokat/meneteket) jelenti. Az utazási igények alapján, valamint üzemszervezési okokból a vonatok (járatok/menetek) több menetrendi vonalon (mezın) átjárva is közlekedhetnek, ezek a szolgáltatási, vagy vonat-/jármőviszonylatok, amelyek a leképezés szempontjából fontosabbak, mint a menetrendi vonalak.
15
Érvényességi terület/ utazási viszonylat (32 bit) 0 000 000 001 • 0 000 000 500 0 000 000 511 0 000 000 512 • • 0 000 000 599 0 000 000 600 • • 0 000 000799 0 000 000 800 0 000 000 801 • • ??? • • 0 000 005 000 0 000 100 001 • • 0 010 000 000 0 010 000 001 • •
Eredeti menetrendi azonosítók Szolgáltatói kód Vonal/viszonylat Felszálló m.hely (9 bit) (32 bit) (24 bit) szolgáltatói azonosítók, mint területi kódok (pl. 001 = BKV)
Le/átszálló m.hely (24 bit)
Országos központ kódja
BP (BKV) sajátos szolgáltatási területének kódjai Településen belüli szolgáltatási terület
BKSz területi kódja BKSz övezeti kódok
Regionális szövetségek/övezetek kódja • • Ország egésze Övezetközi utazási viszonylatok kódja
Megállóhelyközi utazási viszonylatok kódja (a fel- és leszállóhely, valamint a használt vonal/viszonylat alapján képezett utazási (rész) viszonylat (hyperél)
15. táblázat: Az ELEKTRA utazási (rész-) viszonylatok azonosítói (TRAV) A vonat-/jármő viszonylatok mentén az utasok különbözı állomások/megállók között utazhatnak, amiket utazási viszonylatoknak nevezünk, és amelyekre vonatkozóan a jegy- és bérlet (díjtermék) eladás történik (ld. 15. táblázat) Ha valamely utazás során, közlekedési eszközt ill. vonat-/jármő viszonylatot kell változtatni és elırefizetett viszonylati jegyet használnak (pl. a vasútnál), akkor minden részútra vonatkozóan külön részjegy írandó fel a kártyára az erre a célra kialakított „folytató díjtermékrészbe” (ld. M1 Melléklet 4. és 5.2 Fejezet). Az eladott termékek A-B viszonylatának tömör megjelölı azonosítása – a közlekedési kártya memóriakorlátai miatt – fontos szempont, ezért a 3. ábra példája alapján ismertetésre kerülı helytakarékos azonosítási módszer alkalmazandó, amely lehetıvé teszi, hogy az utazási viszonylatok a kezelık által gyorsan felismerhetık legyenek, és a kártyára felírt adott termék érvényessége adott helyen igazolásra kerülhessen. 1.
(Megjegyzés) Valamely viszonylati, A és B pont közti utazás és a hozzá tartozó utazási (rész)viszonylat(ok) mindig a megfelelı vonat-/ jármő viszonylat valamely felszállóhelye és leszállóhelye között értelmezett útvonalkapcsolat, amely magába foglalja az útvonalon a vonat- / jármőváltás ill. átszállás nélkül érintett, esetleg különbözı szolgáltatókhoz tartozó (rész)vonalakat, viszonylatokat és tömören, a 16. táblázat szerkezetének megfelelıen írandó le, ami megfelelı konverzióval, ELEKTRA formátumban, 32 biten az ország valamennyi felszállással kezdıdı és leszállással végzıdı utazási (rész)viszonylatának (hyperél) leképezésére alkalmas, miközben ismert az él mentén elhelyezkedı megállók sorozata is. A nem vonali/viszonylati érvényességő díjtermékek, hanem területi érvényességgel rendelkezı bérletek és napijegyek esetében az érvényesség a szolgáltatói vagy területi kód (pl. 001=BKV, vagy 600=BP) bejegyzésével történik a kártyára (ld. 16. táblázat). Hasonlóan kerül megadásra a területi érvényesség a „közlekedési díjtárca” feltöltése esetén is. A hálózati és utazási részviszonylatok leképezésére vonatkozó eljárást az alábbi példaszerő 3. ábra alapján szemléltetjük:
16
3. ábra: Az elemi utazási viszonylatok leképezésének elve Az ábra alapján a vonal (L), a rajta menı vonatviszonylat (V) és a megtehetı utazási rész-viszonylat (U) viszonya és jelentése a következı: Vkv
=
m(V)= Uij=
n(U)= n(U)i=
Vonat-/jármőviszonylat (útvonalvektor) a kezdı (k=1) és végpont (v=5) között, melynek elemei az érintett megállóhelyek (LINE állomány; ld. 16. táblázatot is) (5) megállóhely-db a viszonylatban Utazási rész-viszonylat (gráfél) valamely vonatviszonylat (V) mentén adott induló (i) és célpont (j) között, miközben ismert, hogy az adott viszonylat, mely közbensı megállókat érinti (pl. U14ben, amelynek kódja a táblázatban: (U03): 1 (2) (3) 4; abban az esetben, ha valamely utazás több vonal/viszonylat igénybevételével történik, akkor az utazási viszonylat több utazási részviszonylatból (hyperélbıl) állhat Uij(U1,U2…) Utazási viszonylat db-száma (egy vonatviszonylat mentén) [n(V)i] az útvonal i-edik közbülsı megállójából az útvonal végpontjáig lehetséges utazási viszonylatok (élek száma) m
s(U)m=
∑ n(U ) i =1
i
valamely megállóhelyi (m=2) kezelıkészülékbe beírandó utazási részviszonylatok
(élek) db-száma (s=6); ezek azokból a megállókból (i) induló utazási élekbıl (Ui) adódnak, ahol i≤ m (=2) (ld. 3. ábra). Az utazási rész-viszonylatokból (élekbıl) U, mivel egy-egy adott hálózati ponton/szakaszon több is áthalad, egy „többemeletes” gráf képzıdik. A jegyirodákban és automatákban ez a speciális gráf szolgálhat alapul az utazási viszonylatoknak megfelelı díjtermékek (jegyek/bérletek) kiszolgáltatásához, a kártyára való feltöltéshez, adott utazási viszonylatra (Uij) vonatkozóan az i-j közötti útvonalon R(U)ij adódó hossz (Hij) alapján – a fıszabály szerint – megállapított díjjal Dij = H [R(U)ij]. Tekintettel arra, hogy a díjtermékfeltöltés a teljes menetrend gráfszerő leképezését igényli, az ügynököknél levı egyszerőbb készülékeken meg lehet elégedni az egyszerőbb termékek (pl. egy településre szóló többes jegy, napi jegy, hálózati bérlet) feltöltésével.
17
A menetrend egyszerősített leképezéséhez az utazási viszonylatok gráfján belül meghatározható egy „hypergráf”, amely csupán a vonal végpontok és elágazási/átszállási pontok közti gráféleket tartalmazzák, ezáltal gyorsítási lehetıséget biztosítva az eladás/feltöltés során, a menetrendben való útvonalkereséshez, amennyiben csupán az indulási és célhely környezetében történik az útvonal/kapcsolatkeresés a részletes gráfon, majd az elsı „hyperpont” megtalálása után már a ritkább gráfon. Ehhez a különbözı menetrendeket egy megfelelı interfész alkalmazásával egységes szerkezetbe kell átalakítani (ld. 15. és 16. táblázatot is). Az ország valamennyi utazási viszonylatának leképezése 4 byte-nyi, mintegy 4,3 milliárd számmal, nagy biztonsággal és tartalékkal megoldható. Azzal lehet számolni, hogy egy-egy állomáson/megállóhelyen, ill. szakaszon maximálisan áthaladó utazási rész-viszonylatok (élek) száma akár 6000 körül is lehet, így egy kezelési/ellenırzési ponton mintegy 6000·4 byte = 24000 byte= 24 Kbyte memória szükséges az egyedülálló (pl. vasúti peronon levı) kezelıkészülékekben. Ez a memóriakapacitás még a legegyszerőbb 128 Kbyte EEPROM flash memóriával rendelkezı kezelıkészülékekben is biztosítható a napi tiltólistával (elveszett kártyák, hamisításon kapott kártyák) együtt, amely a kártyaazonosítók max. 7 byte-s méretét figyelembe véve, akár 15 ezer is lehet. Ugyanez a kezelıkben levı 256 Kbyte-os kártya esetén ez 33 ezer, 512 Kbytes kártya esetén 66 ezer is lehet, amit persze el kell kerülni, többek között már a kártyamőveletek során a hamis felismerést biztosító biztonsági modulokkal (SAM) és megfelelı „hitelesítı adatok” alkalmazásával).
5.2 Egységes elvő hálózatleképezési eljárás alkalmazása Az utazási viszonylatok tömör leképezésének eredményét kell alkalmazni a hálózati és a menetrendi eljutási kapcsolatok iránti tájékozódás, ill. tájékoztatáson túl – a különbözı díjtermékek (egy-egy utazásra szóló jegyek, ill. bérletek) eladása és kártyákra való feltöltése során, – az utazó általi kártyakezelés/érvényesítés és az ellenıri ellenırzés során, amelyek a legfontosabb kártyamőveleteket jelentik.
(Megjegyzés) 1. A hálózati leíró adatok megfelelı leképezése szükséges ahhoz, hogy a szolgáltatásokat kellıen szervezhessék, de ahhoz is, hogy az utazni kívánókkal a szolgáltatások kínálatát meg lehessen ismertetni és az utazásokhoz a kívánt helyek között, a megfelelı viszonylatokban a kért díjtermékeket (jegyeket, bérleteket) árusítani lehessen, ill. a kártyára fel lehessen tölteni. 2. A hálózatleképezés, a díjtermékek feltöltése, a kártyaérvényesítés során követendı elvek a helyközi közlekedésben a 4. ábrán látható Példa mentén ismerhetık meg: – a hálózatban 9 csomópont (egyúttal állomás/megállóhely) található, amelyeket 11 szakasz köt össze (ezek nincsenek külön jelölve) – a hálózatban 6 viszonylat (V) szerepel – a példában 4 utazó személy 2 vonattal és 2 busszal megteendı útjainak leírásához a viszonylatok átszállásos összekapcsolásával 8 utazási rész-viszonylat (U) szerepel – a „ponttól-pontig” menı távolság alapú vasúti (DVT) és autóbusz díjszabás (DAT) mellett, az övezeti díjszabás szemléltetésére 3 övezet (Z) is szerepel szövetségi övezeti autóbusz-díjszabással (DAZ)
18
4. ábra: A helyközi tömegközlekedési hálózatok leképezési elve
5.3 A díjtermékek kártyára való feltöltése A díjtermékek kártyára való feltöltése, a „jegyárusítás” többnyire jegyirodákban és önkiszolgáló automatákban történik (az egyszerőbb átalányjellegő termékek ügynököknél kihelyezett készülékekhez is lehetséges). A díjtermékek a kártyára való feltöltés szempontjából két fı típusba tartozhatnak: –
–
viszonylati érvényességő díjtermékek, így például idıszaki viszonylati bérletek egyedi viszonylati vasúti jegyek egyedi, viszonylati autóbuszjegyek hálózati/vonali érvényességő díjtermékek, így például egyendíjú vonaljegyek adott területen lefogyasztható díjösszegek hálózati bérletek vonalbérletek
A viszonylati érvényességő díjtermékek esetében az utas által kívánt utazási viszonylat a megadott elvek, ill. eljárás alapján írandó fel a kártyára. Abban az esetben, ha az utazás kiinduló helyérıl (A) az utazás célhelyéig (B) az utasnak utazási eszközt (vonatot/autóbuszt) kell váltania, akkor az utazási eszközre vonatkozó jegyvásárlási (kártyafeltöltési) eljárás függvényében, − vagy csupán a következı részútra szóló díjtermék kerül feltöltésre (pl. autóbuszos esetben), − vagy a teljes útra szóló díjtermékrészek a kártyákon erre a célra kialakított „folytató díjtermékrekeszek”-ben kerülnek feltöltésre (pl. vasút esetében).
19
Az egyes utazásokhoz az adott viszonylatra szóló jegyek/bérletek feltöltése csak a hálózat elektronikus formájának (gráfjának) ismeretében lehetséges (ld. 17. és 18. táblázatot). (Megjegyzés) A 4. ábrán megadott szemléltetı példában az 1. utazó utazásához a következı jegyek kiadása szükséges: 1. utazás vonattal az 1-3 állomások közt az 5-ös ponton keresztül; a DSC kártyára a következı részutak kerülnek felírásra: 1-5 között: U01 utazási részviszonylat (egyúttal „hyperél”), 5-3 között: U02 utazási rész viszonylat (egyúttal „hyperél”); (amennyiben létezne az 1-5-3 vonatviszonylat, akkor ez egyetlen utazási viszonylat is lehetne, átszállás nélkül) a menetdíj (DVT) az U01 + U02 együttes távolság alapján kerül megállapításra – a fıszabály szerint – és a díj megfizetése ellenében feltöltésre (az autóbusz-utazásoknál minden részút külön jeggyel történik). A többi útra szóló jegy hasonló elvek alapján kerülhet feltöltésre. Figyelembe veendı, hogy a DSC-kártyákra összesen max. 7 díjtermék, ezek közül max. 1+6 vasúti részes jegy (6 átszállással) tölthetı fel, a részutakhoz a szolgáltatás azonosítója (vonatszám) is megadható, amihez a megfelelı kiegészítı jegyek (IC-pótjegy, 1. oszt. különbözeti jegy, helyjegy, stb.) is kapcsolódhatnak. A PSC kártyákra csupán 1 részes jegy kerülhet feltöltésre a kiegészítı jegyekkel együtt, az alapjegy menettérti formája is lehetséges. A 2. utazás két átszállást is tartalmaz. A 3. utazás annyiban különleges, hogy un. „betérı” útvonalon közlekedı busszal történik az 1-8-7 útvonalon. Tekintettel arra, hogy az 1-8 közti hyperél (U03) magába foglalja az érintett megállókat (1-9-8) a leképezés egyértelmő, mint ahogy a 2. utazásnál, hogy az útvonal nem érinti a 8-as megállót, hanem az 1-9-7 útvonalon halad. A 4. utazás annyiban különleges, hogy az szövetségi övezetek (zónák) közt Z0-Z3 jön létre a szövetségi díjszabás alapján (DAZ). Ebben az esetben az induló és célhely egy-egy zóna, amelyeket összekötı elvi kapcsolati hálózat mentén a feltöltı eszközök hasonló módon képesek leképezni a megfelelı utazási viszonylatot (U08). Az utasok által megteendı utazási viszonylatok azonosítói a hazai közforgalmú közlekedési rendszerben az indulási és érkezési hely figyelembevételével 2+2 byte (16 bit) helyen, de a transzformált tömörített viszonylatazonosítókkal (32 bit) írhatók le, mint ahogy a 16. táblázatban láthatók. A szolgáltató, vagy vonal/viszonylatváltozás (és átszállás-szükség) esetén új utazási viszonylat-azonosító kerül alkalmazásra a következıd részút leírásához. Az egyes állomásokon/megállóhelyeken levı kezelıkészülékekben tárolandó lehetséges utazási rész-viszonylatok azonosítóit a 4. ábrának megfelelı példa szerint a 19. táblázat tartalmazza. Az állomási kezelés, ill. állomásközi szakaszokon végzendı ellenıri ellenırzés során lejátszódó azonosítási folyamatokat a 24. táblázat szemlélteti. A kijelzett adatok – a kijelzı méretétıl függıen – a dekódolt állomásneveket, vonatszámokat is megadják.
5.4 Kártya-érvényesítés utazáskezdéskor és ellenırzés jármőveken A kártyára felírt díjtermékrıl a hálózat bármely pontján, akár állomáson/megállóhelyen, akár menet közben a jármőveken meg kell tudni állapítani, hogy valamely „díjtermék” adott helyen jogosult-e ill. érvényes-e figyelembe véve, hogy egy a kártyára feltöltött díjtermék csak akkor érvényes, ha utazáskezdéskor kezelték (ez vonatkozik a jogosultan ingyenes utazók kártyáján levı felírt „ingyenes jegyre” is. A jogosultság megállapításához az érvényesítést végzı kezelıkben tárolni kell az ott áthaladható utazási viszonylatok azonosítóit, amelyeket elızetesen a hálózati kapcsolatok 20
(gráf) alapján központilag meghatároztak, és amelyekben gyors keresı mőveletek elvégzése után megállapíthatják a jogosultságot.
5.5 Hálózatleképezési eljárás a helyi közlekedésben A helyi közlekedésben a hálózat és díjtermékek leképezésére a helyi díjszabásnak megfelelıen történjen. A hálózat leképezése, ill. a különbözı pontokon a kártyaérvényességek megállapítását illetıen, a helyzet általában egyszerőbb, tekintettel arra, hogy általában átalányjellegő díjszabást alkalmaznak (hálózati bérletek és vonaljegyek formájában; esetenként vonalbérleteket is alkalmaznak). Ebben az esetben a kártyák feltöltése és ellenırzése a megadott területi kód alapján történik. (Megjegyzés) Az 5. ábrán bemutatott séma egy helyi közlekedési hálózatot szemléltet, amely a külsı kapcsolatokat is mutatja, és a jövıben bevezetésre kerülhetı közlekedési szövetségre is igyekszik utalni. A helyi hálózatban a bérletekre és a vonaljegyekre vonatkozóan a megállóhelyenkénti kezelıkészülékekbe nagyrészt elegendı a településre kiosztott kódot (T) megadni, ami egyúttal a szövetség központi zónáját is jelentheti (T=Z0). Az ábrán egy vonalat/viszonylatot (V) kiemeltünk, tekintettel arra, hogy erre vonatkozóan vonalbérletet is feltételeztünk. Utazó
6. táblázat: Jegyárusítás/feltöltés kártyára Kiinduló mh Cél-mh Töréspont /övezet /övezet 1. 2. 3. … 1. 1 3 5 U01
Eszköz
1.
vonat
2.
vonat
1
6
9
3. 4.
autóbusz autóbusz
1 Z0
7 Z2
8 2
7
Jegyrészek 2. U02
U06
U05
U03 U08
U04
Díj 3. … DVT13 U07
DVT16 DAT17 DAZ02
17. táblázat: jegyárusítás/feltöltés kártyára Utazók
Eszköz
Utazási Jegyrészek viszonylat* 1. 2. 3. … 1. vonat 1-(5)-3 U01 U02 2. vonat 1-(9)-(7)-6 U06 U05 U07 3. autóbusz 1-(8)-7 U03 U04 4. autóbusz 1-2 U08 * itt csupán magyarázatként megadva 18. táblázat: Díjtermékek a kártyákon Állomás/ Kezelıkben levı/ M.hely utazási viszonylatok 1. U01, U03, U05, U08 2. U08 3. (csak VIR*) 4. U02 5. U02 6. (csak VIR) 7. U07, (+VIR) 8. U04 9. U03, U04, U05 *VIR= visszirányúak
19. táblázat: Kezelıkben tárolandó utazási viszonylatok listája
21
Utazó
Eszköz
Ellenırzési pont/szakasz
Kezelı/ Aktuális Kijelzett adatok? ellenırzı jegyrész Indulás Cél Vonal adat 1. vonat 5-4 U02 5 3 V2 ..U02 2. vonat 7 U07 7 6 V5 ..U07 3. autóbusz 9-8 U03 1 8 V3 ..U03 4. autóbusz 1 U08 1 2 V6 ..U08 * Vonatszámhoz tartozóan eladott jegy + kiegészítık (IC, helyjegy, 1. oszt. stb.)
Vonatszám
XYZ*
20. táblázat: Kártyaérvényesítés/ellenırzés jármővön
A városhatáron túlra, a szövetség különbözı övezeteibe menı viszonylatok mentén levı megállók kezelıkészülékeiben szükséges az adott helyen lehetséges utazási viszonylatok (UZ) megadása, illetve az országos hálózatok állomásain/megállóiban szükséges az országos utazási viszonylatok kódját (is) megadni (a példában a vasútállomáson (10) meg kell adni az U01 és a szintén lehetséges (U09?) viszonylatok kódját a kezelıkészülékekben). Ha az országos helyközi szolgáltatások nem vehetık igénybe a helyi közlekedésben, akkor az ugyanazon helyen levı megállókat a helyi és az országos azonosító-rendszernek megfelelıen kétszer is meg kell adni.
5. ábra: A helyi tömegközlekedési hálózat leképezési elve
22
FÜGGELÉK: Helyi közforgalmú közlekedéssel rendelkezı települések listája ELEKTRA KSH kód Név SETL (törzsszám) (16 bit) 60000-63499 60000 13578 Budapest 60040 19415 Pécs 60043 26408 Komló 60044 23959 Mohács 60048 05519 Siklós 60050 26578 Szigetvár 60350 26684 Kecskemét 60352 03522 Baja 60354 09469 Jánoshalma 60480 15200 Békéscsaba 60482 09760 Békés 60486 33455 Gyomaendrıd 60487 05032 Gyula 60488 19628 Mezıberény 60490 30322 Mezıkovácsháza 60491 23065 Orosháza 60492 28565 Sarkad 60493 23870 Szarvas 60494 21883 Szeghalom 60496 29531 Vésztı 60570 30456 Miskolc 60572 10728 Edelény 60575 02848 Felsızsolca 60577 06691 Kazincbarcika 60579 19433 Mezıkövesd 60580 14492 Ózd 60588 28352 Tiszaújváros 60692 30483 Forró 60940 33367 Szeged 60941 08314 Hódmezıvásárhely 60942 05111 Csongrád 60944 07357 Makó 60946 04349 Mórahalom 60947 14456 Szentes 61010 14827 Székesfehérvár 61011 03115 Dunaújváros 61013 02802 Enying 61016 18485 Mór 61018 23694 Sárbogárd 61019 17376 Aba 61020 08925 Adony 61025 07506 Lajoskomárom 61026 07269 Lepsény 61027 04659 Martonvásár 61030 29018 Pusztaszabolcs 61033 20206 Seregélyes 61044 08581 Baracska 61068 16683 Káloz 61081 29036 Mezıszilas 61085 07001 Nagykarácsony 61130 25584 Gyır 61131 08518 Sopron 61134 28334 Kapuvár 61135 04783 Mosonmagyaróvár 61320 15130 Debrecen 61322 12788 Berettyóújfalu 61325 03045 Hajdúböszörmény 61329 05175 Hajdúszoboszló 61333 06187 Nyíradony 61335 10162 Püspökladány 61410 20491 Eger 61412 05236 Gyöngyös 61413 22309 Hatvan 61414 14526 Heves 61427 07241 Apc 61540 18157 Tatabánya 61542 25131 Esztergom 61544 05449 Komárom 61546 30766 Oroszlány 61547 20127 Tata 61548 04428 Ács
Megyei beosztás
fıváros Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Csongrád Csongrád Csongrád Csongrád Csongrád Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér Gyır-Moson-Sopron Gyır-Moson-Sopron Gyır-Moson-Sopron Gyır-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Heves Heves Heves Heves Heves Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom
ELEKTRA APUB (10 bit) 600-999 600 601 602 603 604 605 606 607 608 609 610 611 612 613 614 615 616 617 618 619 620 621 622 623 624 625 626 627 628 629 630 631 632 633 634 635 636 637 638 639 640 641 642 643 644 645 646 647 648 649 650 651 652 653 654 655 656 657 658 659 660 661 662 663 664 665 666 667 668 669 670
ELEKTRA TRAV (32 bit) 1-999
Település jelleg (kód) 600 601 602 603 604 605 606 607 608 609 610 611 612 613 614 615 616 617 618 619 620 621 622 623 624 625 626 627 628 629 630 631 632 633 634 635 636 637 638 639 640 641 642 643 644 645 646 647 648 649 650 651 652 653 654 655 656 657 658 659 660 661 662 663 664 665 666 667 668 669 670
1 2 3 3 3 3 2 3 3 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 3 3 3 3 3 3 4 2 2 3 3 3 3 2 2 3 3 3 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 2 2 3 3 2 3 3 3 3 3 2 3 3 3 4 2 3 3 3 3 4
23
61630 61631 61632 61635 61636 61637 61775 61776 61777 61778 61779 61780 61781 61782 61783 61784 61786 61787 61791 61792 61794 61797 61810 61812 61813 61821 61822 61831 61832 61833 61834 61864 61874 61900 61901 61917 61932 61970 61974 61975 61976 61978 61979 61981 62230 62235 62239 62243 62246 62247 62470 62473 62475 62476 62480 62481 62482 62483 62484 62560 62561 62562 62563 62564 62565 62567 62586 62680 62681 62683 62684
24
25788 13657 33534 06628 12052 23278 09247 09584 18616 30988 23649 32559 25627 29735 10551 13435 31732 04057 17312 15440 24916 24934 32610 07807 09991 05281 07384 04154 06859 12894 24013 09849 34166 21847 29601 28653 27386 20473 32799 21315 14632 18500 17941 17631 17206 18971 18874 14845 07597 26611 27854 18209 04923 25919 04260 13815 29726 27313 28228 22761 08864 06497 07685 31501 04862 24563 06558 03009 27094 13532 16832
Salgótarján Balassagyarmat Bátonyterenye Szécsény Budakeszi Budaörs Dabas Dunaharaszti Dunakeszi Érd Göd Gödöllı Gyál Gyömrı Monor Nagykáta Nagymaros Pécel Százhalombatta Szentendre Szob Vác Fót Isaszeg Nagykovácsi Örkény Solymár Tárnok Törökbálint Üllı Diósd Hernád Kerepes Péteri Pilisborosjenı Szentmártonkáta Tatárszentgyörgy Kaposvár Barcs Csurgó Fonyód Marcali Nagyatád Siófok Nyíregyháza Fehérgyarmat Mátészalka Nyírbátor Tiszavasvári Újfehértó Szolnok Jászberény Karcag Kisújszállás Mezıtúr Tiszaföldvár Tiszafüred Törökszentmiklós Túrkeve Szekszárd Bátaszék Bonyhád Dombóvár Dunaföldvár Paks Tamási Bölcske Szombathely Celldömölk Körmend Kıszeg
Nógrád Nógrád Nógrád Nógrád Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Tolna Tolna Tolna Tolna Tolna Tolna Tolna Tolna Vas Vas Vas Vas
671 672 673 674 675 676 675 676 677 678 679 680 683 681 682 683 684 688 685 686 687 688 689 690 695 691 697 692 693 694 701 695 696 697 705 698 699 708 709 710 711 712 713 714 715 716 717 718 719 720 721 722 723 724 725 726 727 728 729 730 731 732 733 734 735 736 737 738 739 740 741
671 672 673 674 675 676 675 676 677 678 679 680 683 681 682 683 684 688 685 686 687 688 689 690 695 691 697 692 693 694 701 695 696 697 705 698 699 708 709 710 711 712 713 714 715 716 717 718 719 720 721 722 723 724 725 726 727 728 729 730 731 732 733 734 735 736 737 738 739 740 741
2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 4 4 3 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 2 3 3 3 3 3 3 2 3 3 3 3 3 2 3 3 3 3 3 3 3 3 2 3 3 3 3 3 3 4 2 3 3 3
62686 62689 62910 62911 62913 62917 62919 62920 62921 62924 63140 63141 63143 63144
21306 02431 11767 06673 21175 31945 29434 11439 26499 33127 32054 30933 18421 12575
Sárvár Bük Veszprém Ajka Balatonfüred Pápa Tapolca Várpalota Zirc Berhida Zalaegerszeg Nagykanizsa Keszthely Lenti
Vas Vas Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Zala Zala Zala Zala
742 743 744 745 746 747 748 749 750 751 752 753 754 755
742 743 744 745 746 747 748 749 750 751 752 753 754 755
3 4 2 3 3 3 3 3 3 3 2 2 3 3
Településjelleg kódok: 1 - Fıváros 2 - Megyei jogú város 3 - Egyéb város 4 - Nagyközség, község
25
