A magyarországi közforgalmú személyszállításban díjhordozóként alkalmazásra kerülő chipkártyás rendszerek alapkövetelményei. (ELEKTRA Hungaria)

A magyarországi közforgalmú személyszállításban díjhordozóként alkalmazásra kerülő chipkártyás rendszerek alapkövetelményei (ELEKTRA Hungaria) Verzió 2.2

Kiadta: GKM Infrastruktúra Államtitkárság

Budapest, 2006. szeptember 1.

2

Összefoglaló áttekintés Az információs technológia fejlődéséből fakadóan nemzetközileg egyre nagyobb teret nyer a chipkártyák közlekedési alkalmazása, amelyek igen nagy jelentőséggel bírnak a szolgáltatások könnyebb igénybevehetősége, a különböző szolgáltatások közti átjárhatóság biztosítása, a teljesítmény-arányos viteldíjak megvalósítása, a készpénz-fizetésimód kiváltása, a hatékonyabb utasellenőrzés szempontjából, továbbá a pontosabb adatgyűjtés révén a szállítási kapacitások jobb kihasználhatósága és hatékonyabb működtetése vonatkozásában. Az országos közlekedési kártyarendszer elősegítése érdekében a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) kezdeményezésével, a 2002-ben elkezdődött munka keretében, Irányító Bizottság jött létre, valamint Szakbizottság alakult a gyakorlati munka koordinált vitelére, amelyben részt vettek az országos hatókörű társaságok, a MÁV, a Volán társaságok, valamint a BKV képviselői, tanácsadó cégek bevonásával és aminek során létrejött egy, a GKM, IHM és a MEH miniszterek, továbbá a társasági vezetők által aláírt Szándéknyilatkozat, amely országosan egységes elvű közlekedési kártyarendszer megvalósítását szorgalmazta. Ezen szándékok alapján, közbeszerzési eljárás keretében a TRANSMAN Közlekedési Rendszergazdálkodási Tanácsadó Kft (www.transman.hu) által vezetett hazai és nemzetközi szakértőkből álló munkacsoport kapott megbízást az egyes alágazati utaskezelési technológiák figyelembevételével egységesen alkalmazható országos követelmények kidolgozására. A munkák a GKM Közlekedéspolitikai Főosztálya irányításával folytak. A külföldi tapasztalatok és korábban elvégzett vizsgálatok alapján megállapítható volt, hogy az átjárhatóság biztosítása az elsődleges szempont, amihez megállapítandók a „minimál követelmények”, amelyek betartása lehetővé teszi, hogy a különböző helyeken és időben megvalósuló helyi és helyközi közlekedési rész-rendszerek összekapcsolásával létrejöhessen az országosan egységes elvek alapján működő, átjárható „ELEKTRA Hungaria” rendszer. A korábbi részvizsgálatok alapján a következő két összefoglaló dokumentáció készült: A magyarországi közforgalmú személyszállításban díjhordozóként alkalmazásra kerülő chipkártyás rendszerek összközlekedési koncepciója A magyarországi közforgalmú személyszállításban díjhordozóként alkalmazásra kerülő chipkártyás rendszerek alapkövetelményei Az első munkaváltozat után 2005. december 15.-én került közzétételre a „Verzió 2.1”, amely a folyamatba került pályázati kiírások alapjául szolgált. A pályázók és fejlesztők visszajelzései alapján, továbbá a közlekedési viteldíj- és kedvezményrendszerben várható változások figyelembevételével kisebb módosítások következtek be a kártyaszerkezeten belül, egyes mezők méretében és értelmezésében, amelyeket átvezetve állt elő jelen ELEKTRA Hungaria Követelmények „Verzió 2.2”, amely 2006. szeptember 1-től a GKM honlapján közzétételre kerül. A követelményekhez kapcsolódóan ezen túlmenően elkészült még: az „Útmutató a díjtermékkatalógus, a díjtermékleképezés és a kártyaműveletek értelmezéséhez” c. anyag, amely az aktualizált Követelményekben foglaltak értelmezését és megvalósítását segíti. A rendszer megvalósítását és a központi feladatokat segítő anyagok a jövőben is várhatók.

3

Tartalomjegyzék

1

A SZABÁLYOZÁS CÉLJAI..................................................................................................................... 5

2

ALKALMAZÁSI TERÜLET ..................................................................................................................... 5

3

SZOLGÁLTATÓNKÉNT ALKALMAZANDÓ KÖVETELMÉNYEK................................................ 6 3.1 3.2 3.2.1 3.2.2 3.3 3.3.1 3.3.2 3.3.3 3.3.4 3.3.5 3.3.6 3.3.7 3.4 3.4.1 3.4.2 3.5 3.5.1 3.5.2 3.5.3 3.5.4 3.5.5 3.6 3.7 3.8 3.8.1 3.8.2 3.8.3 3.9 3.10 3.11 3.12

4

EGYSÉGES KÁRTYATÍPUSOK ÉS KÉPESSÉGEK ALKALMAZÁSA ............................................................... 6 AZ ELEKTRA KÁRTYARENDSZER ELEMEINEK AZONOSÍTÁSA ........................................................... 10 ELEKTRA kártyakibocsátó(k) azonosítói...................................................................................... 10 ELEKTRA szolgáltató társaságok azonosítói................................................................................ 10 AZ ELEKTRA KÁRTYARENDSZER ESZKÖZELEMEINEK AZONOSÍTÁSA ............................................... 11 ELEKTRA kártyaazonosítók.......................................................................................................... 14 Kártyakiadó terminál azonosítói ................................................................................................... 14 A kártyafeltöltő eszközök azonosítói.............................................................................................. 15 A kezelőkészülékek azonosítói ....................................................................................................... 15 A jegyvizsgálói és ellenőri készülékek azonosítói.......................................................................... 17 Kártyamegjelenítő készülékek azonosítói ...................................................................................... 17 A számítógépek azonosítói ............................................................................................................ 18 AZ EGYSÉGES HELY- ÉS SZOLGÁLTATÁSAZONOSÍTÓK RENDSZERE ..................................................... 18 A helyazonosítók rendszere ........................................................................................................... 18 A szolgáltatásokat leíró azonosítók alkalmazása .......................................................................... 20 A HÁLÓZATI ÉS UTAZÁSI ADATOK EGYSÉGES LEKÉPEZÉSE ................................................................. 21 Utazási viszonylatok egységes értelmezése ................................................................................... 21 Egységes elvű hálózatleképezési eljárás alkalmazása................................................................... 23 A díjtermékek kártyára való feltöltése........................................................................................... 24 Kártya-érvényesítés utazáskezdéskor és ellenőrzés járműveken ................................................... 26 Hálózatleképezési eljárás a helyi közlekedésben........................................................................... 26 EGYSÉGES DÍJTERMÉK-AZONOSÍTÓK ÉS DÍJTERMÉK-KATALÓGUS ALKALMAZÁSA .............................. 28 EGYSÉGES KEDVEZMÉNYJOGOSULTSÁGI ÉS DOKUMENTUM TÍPUSKÓDOK ALKALMAZÁSA .................. 28 EGYSÉGES KÁRTYASZERKEZET ÉS TARTALOM ALKALMAZÁSA ........................................................... 29 Egységes kártyaszerkezet .............................................................................................................. 32 Egységes díjtermék-tartalom......................................................................................................... 33 Egységes kártya-adatformátum alkalmazása ................................................................................ 33 KÁRTYA- ÉS ESZKÖZMŰVELETI KÖVETELMÉNYEK BETARTÁSA .......................................................... 33 A RENDSZERKULCSOK GENERÁLÁSA, KEZELÉSE ÉS ELOSZTÁSA ......................................................... 33 A HITELESÍTŐ ADAT- (MAC-) KÉPEZÉSI ELJÁRÁSOK ALKALMAZÁSA ................................................. 33 AZ EGYEDI SZEMÉLYI AZONOSÍTÓK SZÁRMAZTATÁSI ELJÁRÁSÁNAK ALKALMAZÁSA ........................ 33

KÖZPONTILAG BETARTANDÓ KÖVETELMÉNYEK ................................................................... 34 4.1 A MINIMÁL KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÖZPONTI FELADATOK ...................... 34 4.2 EGYSÉGES DÍJTÁBLA ÉS KEDVEZMÉNYTÁBLA KÖZREBOCSÁTÁSA....................................................... 39 4.2.1 Egységes szerkezetű díjtábla összeállítása és közrebocsátása ...................................................... 39 4.2.2 Egységes szerkezetű és tartalmú kedvezménytábla összeállítása és közrebocsátása .................... 40

5

BETŰRENDES TÁRGYMUTATÓ......................................................................................................... 41

6

MELLÉKLETEK...................................................................................................................................... 41 6.1 6.2 6.3 6.4 6.5

ELEKTRA HUNGARIA KÁRTYASZERKEZETI ÉS ADATFORMÁTUM KÖVETELMÉNYEK (M.1)............... 41 ELEKTRA HUNGARIA KÁRTYA- ÉS ESZKÖZMŰVELETI KÖVETELMÉNYEK (M.2) ............................... 41 AZ ELEKTRA HUNGARIA RENDSZER KULCSKEZELÉSI ÉS ELOSZTÁSI SZABÁLYOZÁSA (M3) ............. 41 AZ ELEKTRA HUNGARIA HITELESÍTŐ ADAT (MAC-) KÉPEZÉSI ELJÁRÁSA (M4) .............................. 41 EGYEDI SZEMÉLYI AZONOSÍTÓ SZÁRMAZTATÁSÁNAK ELJÁRÁSA (M5)............................................... 41

1

A SZABÁLYOZÁS CÉLJAI

A szabályozás elsődleges célja a különböző közlekedési alágazatok, illetve személyszállító szolgáltatások közötti átjárhatóságot biztosító, országosan használható, chipkártyákra és – alkalmazásokra vonatkozó alapvető követelmények megállapítása, az időben és területileg elkülönülten megvalósuló kártyarendszerek együttműködő-képessége érdekében. További célok a készpénzkímélő, szolgáltatásarányos viteldíjlerovás és az állami támogatások szolgáltatási teljesítmény-alapú megállapítási feltételeinek megteremtése, az utazási körülmények javítása, az alkalmazandó érintkezésmentes kártyák és kártyakezelési műveletek megvalósítása utastechnológiai, valamint informatikai, biztonsági követelményeinek meghatározása, az egyéb funkciókra is alkalmas érintkezéses chipkártyák – szabályozott követelmények szerinti – parkolási díjlerovásra való alkalmassá tétele, az „intelligens kártya alapú jegy- és bérletrendszer” nemzeti léptékű megvalósítására irányuló, az érintett felső vezetők, miniszterek, tulajdonosok és a szolgáltatók vezetői által aláírt szándéknyilatkozat érvényesítése.

(Megjegyzés) 1. A országos egységes elvű közlekedési kártyarendszer létrehozásának lényege egy olyan, az EU előírásainak megfelelő országos kártyakövetelmény-rendszer, amely gyártótól és gyártmánytól függetlenül lehetővé teszi a közlekedési chipkártyák használatát a helyi, környéki (szövetségi) és helyközi közlekedésben valamint a parkolásban. 2. A hazai sajátosságokat figyelembevevő technológiai koncepcióra alapuló kártya-követelményrendszer igazodik a különböző európai szabványokhoz (ISO; CEN; IEC) és általános keretszabályozásokhoz (Open Smartcard Infrastructure for Europe; eEurope Smartcard Charter, TB9 Public Transport)

2

ALKALMAZÁSI TERÜLET

E szabályozás kiterjed a magyarországi közforgalmú személyszállításban ellátásért felelős hatóságok, illetve a szolgáltatók által alkalmazásra kerülő közlekedési chipkártyarendszerekre, azok integrációjára, továbbá az országos rendszer központi funkcióinak kialakítására és működtetésére. Nem vonatkozik e szabályozás a chipkártya-rendszerek finanszírozására, a megvalósítási, általános üzemeltetési, szervezési, továbbá a megvalósítók döntési illetve felelősségi körébe tartozó, szabadon választható feltételek meghatározására.

5

3

SZOLGÁLTATÓNKÉNT ALKALMAZANDÓ KÖVETELMÉNYEK

3.1

Egységes kártyatípusok és képességek alkalmazása

A magyarországi közforgalmú személyszállításban csakis érintkezésnélküli- vagy ilyen működési móddal is rendelkező (duális interfészes) chipkártyák alkalmazhatók, amelyek az ISO 14443 (A típusú interface) szerint képesek működni. A közlekedési szolgáltatóknak – az utasok számára nyújtott különböző szolgáltatásokhoz – alkalmazkodó chipkártya-kínálatot kell biztosítani az következők szerint: 3.1.1. Tartós, újrafeltölthető, érintkezős és érintkezőnélküli (dual interface) kezelő felülettel ellátott kártyák (típusjele: DSC-D) 3.1.2. Tartós, újrafeltölthető, csak érintkezőnélküli kezelő felülettel ellátott kártyák (típusjele: DSC-L) 3.1.3. Papír- vagy műanyaghordozóba foglalt, újrafeltölthető, csak érintkezőnélküli kezelő felülettel ellátott kártyák (típusjele: PSC) A kártyatípusok és -képességek valamint az alkalmazási lehetőségek összefoglaló áttekintését az 1. táblázat tartalmazza. A kártyatípusok szerkezetét, a rajtuk elhelyezhető díjtermékek (jegyek, bérletek, összegek) tartalmára, az egyes adatok formátumára vonatkozó követelményeket az 1. sz. Melléklet (6.1) tartalmazza. A kártyák- és kártyaműveleti eszközök legfontosabb követelményeit a 2. számú Melléklet (6.2) tartalmazza. A chipkártyák közforgalmú személyszállítási, illetve egyéb (pl. parkolási) alkalmazhatóságát, az igénybevétel lehetőségeit és korlátait a szolgáltatónak részletesen meg kell hirdetnie. A tömegközlekedésben alkalmazható viteldíjhordozó érintésmentes kártyaválaszték a gyakori és eseti használói csoportok sajátosságait figyelembe véve került megállapításra a szükséges és elégséges szinten. A duál-interfészes műanyagalapú kártyák (DSC-D) érintkezős kezelő felülete lehetővé teszi egyéb funkciókban (pl. parkolás, pontgyűjtés, bankkártya- és elektronikus aláírás stb.) való alkalmazásukat, amennyiben kibocsátóik, illetve kiadóik biztosítják az érintkezésmentes chiprészben a tömegközlekedési funkciók számára előírt legalább 1kB memóriát, és erről a közlekedési szolgáltatókkal megfelelő megállapodást kötnek.

(Megjegyzés) 1. A DSC-D típusú kártyák a későbbiekben elvileg lehetővé teszik a tömegközlekedésen kívüli szolgáltatások igénybevételét és az érintkezéses kezelési módú elektronikus pénztárca funkció megvalósítását is. 2. A DSC-D kártyák érintkezésmentes chiprészén, ill. a csak tömegközlekedésben használatra kerülő érintésmentes kártyán (DSC-L) érintkezésmentes tömegközlekedésben egy kialakított „díjösszegtárcából” való fizetés biztosított. 3. Az esetlegesen alkalmazásra kerülő hibrid kártyák DSC-L kártyának minősülnek a tömegközlekedési használat szempontjából.

6

Kártya típus

Kezelő felület

Min. kapacitás Felírható az érintkezésdíjtermék-szám nélküli részen

Közforgalmú Egyéb funkciók személyszállítási (interface) típus jele alkalmazások Parkolás, 3.1.1. DSC-D(M)1 Bérletesek és kedvezménnyel utazók részére, Társasági igazolvány, 1kB 7 díjtermék megszemélyesítéssel Tartós, műanyagalapú Kettős (duális) Egyedi vagy gyűjtőjegyek, +visszaírt út Diákkártya stb. chipkártya 1/3/7 napra érvényes jegy, 3.1.1.1 Egyedi viszonylati jegy 7 folytató díjtermék + visszaírt út megszemélyesítés DSC-D(N)1 Egyedi vagy gyűjtőjegyek, Parkolás 1/3/7 napra érvényes jegy, nélkül Egyedi viszonylati jegy 3.1.1.2 1 3.1.2. DSC-L(M) Bérletesek és kedvezménnyel utazók részére, 1kB 7 díjtermék megszemélyesítéssel Tartós, műanyagalapú Érintkezés Egyedi vagy gyűjtőjegyek, +visszaírt út chipkártya nélküli 1/3/7 napra érvényes jegy, 3.1.2.1 Egyedi viszonylati jegy 7 folytató díjtermék + visszaírt út megszemélyesítés DSC-L(N)1 Egyedi vagy gyűjtőjegyek, 1/3/7 napra érvényes jegy, nélkül Egyedi viszonylati jegy 3.1.2.2 3.1.3. 1 díjtermék megszemélyesítés Egyedi vagy gyűjtőjegyek, PSC Papíralapú chipkártya Érintkezés 64 byte + visszaírt út 1/3/7 napra érvényes jegy, nélkül nélküli Egyedi viszonylati jegy 1 Bérletként- és kedvezménnyel történő utazás esetén a megszemélyesítés (M) kötelező; egyéb utazások esetén megszemélyesítés nélküli (N) kártya is elegendő 1.

Használóhoz kötöttség

Kártya-

táblázat: A közforgalmú személyszállításban használható chipkártya-típusok és alkalmazási lehetőségeik

7

4. A közlekedői csoportok által általánosan használható kártyatípusok áttekintő vázlatát az 1. ábra mutatja be.

1.

ábra: A közlekedői csoportok kártyaválasztéka

5. A közforgalmú személyszállítás szereplői és meghatározott feladatokat ellátó funkcionális egységei a következők: − használók (utasok), akik a tulajdonukba kerülő kártyákon történő díjfizetés/feltöltés ellenében és kezelésük révén a szolgáltatásokat igénybe veszik, − kártyakibocsátó, azon szervezet, amely a közlekedésben és más alkalmazási területeken használható kártyát díjfizetési céllal bocsát ki, amely a díjfizetés mellett más funkciók ellátására is alkalmas lehet; több alkalmazó esetén a kibocsátó az alkalmazás kezelő szerepét is betöltheti, − kártyakiadó, valamely kibocsátott kártyán megvalósítandó alkalmazás céljából a használók (utasok) számára a rendszer használatát biztosító kártyák kiadását megfelelő előírások és szabályok alapján végzi; általában egyúttal személyszállítási szolgáltató szervezet; a kártya kibocsátó lehet egyúttal a kártyát kiadó szolgáltató is. − szolgáltató(k), amely(ek) a személyszállítási szolgáltatást nyújtja(k), és elfogadja(k), a kártyát díjhordozóként, − díjbeszedők, azon helyek, szervezetek amelyek az igénybeveendő szolgáltatások fejében a használók (utasok) befizetését intézik, a kártyákra feltöltik és a díjbevételt begyűjtik, − kártyaközpont az a szervezeti egység, amely a kártyakiadást, megszemélyesítést, szerződéskötést végzi, kezeli a kártyákkal kapcsolatos bejelentéseket, Hívó- és Segítő Központ feladatokat is ellát, − adatfeldolgozó központ, az a szervezeti egység, amely a befizetett díjakkal és a kártyák révén igénybevett szolgáltatásokkal kapcsolatos kártyaműveleti (tranzakciós) adatokat gyűjti és feldolgozza, ezen túlmenően az adatkommunikációk és a rendszerinformációk menedzselését végzi, − rendszerirányítási központ: az a szervezeti egység, amely kezeli a rendszerelemek (architektúra) azonosítórendszerét, felügyeli a készülékek, folyamatok működését, gondoskodik a változó rendszeradatoknak (pl. díjtábla, menetrend, tiltólisták, stb.) a kártyaműveleti végkészülékekhez való eljuttatásáról, biztosítja a tranzakciós adatok gyűjtésének, továbbításának műszaki feltételeit.

8

Több-szolgáltatós, ill. több-alkalmazásos rendszerben - a fenti szereplőkön és funkciókon kívül - a következők is szükségesek: – alkalmazáskezelő központ: az a szervezeti egység, amely a rendszerben lehetséges alkalmazások igénybevételének feltételeit és körülményeit szabályozza és az alkalmazásokat közvetíti a különböző szolgáltatók ügyfelei, utasai felé, – elszámoló központ: a több-szolgáltatós rendszerben a díjfizetés/feltöltés és a szolgáltatások igénybevétele időbeli és területi elkülönültségéből adódóan szükségessé váló elszámolásokat kezeli.

2.

ábra: Az elektronikus kártyarendszer szereplői és kapcsolatai

6. Az egyes rendszerfunkciók – a létesítéssel és üzemeltetéssel kapcsolatos üzleti modell függvényében – a személyszállító szolgáltató szervezetén kívül is elláthatók. A különböző rendszerfunkciók mindaddig elláthatók adott tömegközlekedési szolgáltató szervezetén belül is, amíg a chipkártyákon tárolt értékek adott szolgáltató szolgáltatásainak igénybevételét teszik csupán lehetővé, ill. a kártyákra feltöltött összegeket más alkalmazások szolgáltatásainak fizetésére nem használják. Abban az esetben azonban, ha a chipkártyák több szolgáltató díjtermékeire is felhasználhatók és ezek díjának kiegyenlítése is a kártya révén történik, akkor a chipkártyák a jelenlegi szabályozás szerint „elektronikus pénzeszköznek”, a rajtuk tárolt érték „elektronikus pénznek” minősülnek, ami a kártyák kibocsátása, ill. a különböző szolgáltatók közti elektronikus pénz elszámolása vonatkozásában elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézeti jogosultsággal bíró szervezet részvételét kívánja meg (2004. évi XXXV. törvény), amely a befizetések/kártyafeltöltések alapján igénybevett szolgáltatások után az elszámolásokat is kezeli. Ez alól az EU irányelvei szerint mentesség adható, amennyiben a tárolt összeg 150 EUR (kb. 30.000 HUF) alatt van. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor az elektronikus pénz jellegét kell megszüntetni azáltal, hogy a díjtárcából fizethető díjtermékeket egyazon „gazda” fennhatósága alá kell helyezni. Az országos közlekedési kártyarendszer kialakulása során akár több kibocsátó is lehet, pl. nagy közlekedési szolgáltatók (BKV, MÁV, Volán-társaságok), esetleg hitelintézetek bevonásával, vagy a közlekedési és oktatási tárca, önkormányzatok, amelyek megállapodások alapján biztosítják a kívánt közlekedési alkalmazások elfogadását.

9

3.2

Az ELEKTRA kártyarendszer elemeinek azonosítása

A chipkártyás rendszere(ke)n belül a különböző résztvevő szereplők, továbbá az alkalmazásra kerülő készülékek, berendezések azonosítóit és kódjait egységes formátumban, összehangolt kiosztási és regisztrálási rend alapján kell az érintett szolgáltatónak alkalmazni. Az elkövetkező alfejezetek a kártyarendszer fontosabb szereplőivel kapcsolatos azonosítók és kódok jegyzékét mutatják be, azok rövid megnevezésével, méretével és keletkezésének/eredetének megjelölésével együtt.

3.2.1 ELEKTRA kártyakibocsátó(k) azonosítói A kártyakibocsátó(k) az(ok) a szervezet(ek), amely(ek) a közlekedésben és más társalkalmazási területeken használható kártyát díjfizetési céllal bocsát(anak) ki. A kártyakibocsátók azonosítása – kérésre – központilag kiadott azonosítókkal visszaigazolással történik a 3. táblázatban megadott méretek és paraméterek mellett:

Kibocsátói kód 1) 2)

(8 bit numerikus) 001 002 003 004 005 . 1)

kötelező méret

2)

Szolgáltató címe, ELEKTRA működés székhelye, 1) 3) (50 byte kezdete, 1) 3) alfanumerikus) (24 bit, (év.hó.nap) BKV URt Budapest… MÁV ZRt Budapest… Volánbusz ZRt Budapest… Alba Volán ZRt Székesfehérvár… Borsod VolánZrt Miskolc… · . Kibocsátó rövid neve, címe 1) 3) (50 byte alfanumerikus )

kötelező tartalom

3)

Állapot

Egyéb jellemzők

regisztrált fenntartott regisztrált regisztrált regisztrált

tárgynak megfelelő tartalom

3. táblázat: Kártyakibocsátók azonosítói (ISSU) (Megjegyzés) 1. A közlekedési chipkártyák – a díjfizetés mellett – más funkciók ellátására is alkalmassá tehetők. 2. Az országos rendszer létrejöttével – a kártyakibocsátó(k) égisze alatt – a kártyáknak az utasok számára való kiszolgáltatását a szolgáltató társaságok is végezhetik. 3. A közlekedésen kívüli kártyakibocsátók a közlekedési célra is kiadandó chipkártyák esetén egyezmény alapján – az ELEKTRA rendszerben való azonosításukhoz – központilag megadott azonosítót alkalmazzák.

3.2.2 ELEKTRA szolgáltató társaságok azonosítói Az alkalmazásra kerülő ELEKTRA kártyarendszer hatóterületén működő, kártyákat díjhordozóként alkalmazó, menetrendszerinti személyszállításban résztvevő szolgáltató (fővállalkozó és alvállalkozó) társaságok azonosítása a – kérésre – központilag kiadott azonosítókkal történik, a 4. táblázatban megadott méretek és forma szerint:

10

Szolgáltató Szolgáltatói Szolgáltatói jellegkód1) 2) kód1) 2) neve1) 3) (6 bit (50 byte (9 bit numerikus) alfanumerikus) numerikus) 001 002 003 004 005 1)

01 02 05 05 05

kötelező méret

2)

Szolgáltató címe székhelye, 1) 3) (50 byte alfanumerikus)

ELEKTRA működés kezdete1)3) (24 bit, év.hó.nap)

BKV ZRt Budapest… MÁV ZRt Budapest… Volánbusz ZRt Budapest… Alba Volán ZRt Székesfehérvár… Borsod Volán Zrt Miskolc…

kötelező tartalom

3)

Állapot

Egyéb jellemzők

regisztrált fenntartott regisztrált regisztrált regisztrált

tárgynak megfelelő tartalom

4. táblázat: Szolgáltatók azonosító kódja (OPER) (Megjegyzés) 1. A szolgáltatói azonosítót – szintén kérésre – központilag osztják ki, amelyet kell alkalmazni a kártyák kiadása során, a kártyákra történő díjtermékek, vagy összeg feltöltése alkalmával, valamint az utazások során a kártyák kezelésénél a visszaírt utazási adatok között (ld. M1 Mellékletet). 2. A szolgáltatók jellegkódjának az alkalmazandó kedvezménymértékek meghatározásánál, a megfelelően megszemélyesített kártyára történő kedvezményes díjtermékek feltöltésénél, továbbá az utazások során felhasznált kedvezményes díjtermékekhez kapcsolódó árkiegészítések megállapításánál van jelentősége. A jellegkódok a jelenlegi szabályozást figyelembe véve a következők: 1 2 3 4 5

helyi szolgáltató vasúti szolgáltató autóbusz szolgáltató helyi + vasúti szolgáltató helyi + autóbusz szolgáltató . . 10 kompszolgáltató .

. A lista indokló magyarázattal bővíthető.

3.3

Az ELEKTRA kártyarendszer eszközelemeinek azonosítása

Az ELEKTRA közlekedési kártyarendszer a szolgáltatók szolgáltatási területén működő helyi, valamint helyközi közlekedésben az utasok kártyával való ellátását, jegyhez jutását és díjfizetését kívánja szolgálni, továbbá a díjfizetés és szolgáltatás elkülönültségéből adódó adatgyűjtési, feldolgozási, elszámolási feladatok megoldását megalapozni. A rendszeren belül az egyes funkciók ellátásához szükséges kártyák és eszközök azonosítását a következő pontokban ismertetendő módon szükséges végezni. (Megjegyzések) 1. Megvalósítandó rendszer funkciók A rendszer felépítése és működése kapcsán a szolgáltatók által a következő feladatok és műveletek megoldása szükséges (ld. 5. táblázat): •

kártyakiadás: a rendszer használatát biztosító, megszemélyesítést igénylő díjhordozó kártyák kiadása az utasok számára a személyi adatok és fotó felvételével, megfelelő bizalmassági szabályok alapján;

11

·

·

•

kártyafeltöltés: amelynek során a díjhordozó kártyákra, jegyirodákban, ügyeleti központokban, ügynököknél elhelyezett feltöltő készülékeken, a járművek fedélzetén, vagy feltöltő automatákban a különböző díjtermékek (jegyek, bérletek) nevesített díj ellenében, vagy egy adott összeg előre kerül feltöltésre amely különböző tömegközlekedési (parkolási) szolgáltatások igénybevételekor utólagosan fogyasztható le;

•

kártyakezelés, díjlerovás: a feltöltött kártya adott utazásra való érvényességét a kezelőkészülékek állapítják meg, vagy a területi, időszaki érvényesség megállapításával vagy a mindenkori díjszabásnak megfelelő díj levonásával; a levonás történhet előre (check-in kezelésnél), vagy utólag teljesítményarányosan (check-in/check-out kezelésnél):

•

kártyaellenőrzés: hordozható kezelőkészülékek segítségével menet közbeni, vagy utólagos kártyaellenőrzés, erre alkalmazott személyzet által, pótdíj megfizetés lehetőségével;

•

kártyatartalom kijelzés: a feltöltő helyeken túl erre a célra fenntartott kártyaolvasók, a kártya tartalmának, érvényességének megjelenítésére;

•

adatgyűjtés és -továbbítás: a különböző tranzakciók során a kártyafeltöltésből (jegypénztárakban, ügynököknél, automatákban, járműveken), valamint a kártyakezelésekből (járműveken, állomásokon, ellenőröknél) keletkező adatok gyűjtése a jegypénztári, állomási/járműfedélzeti terminálok megfelelő összekapcsolásával, vagy a kocsiszínekben/garázsokban az adatok továbbítása a felsőbb szintű és társasági központok felé;

•

adatfeldolgozás és -elemzés (elszámolás): a befizetett díjakkal és az igénybevett szolgáltatásokkal kapcsolatos tranzakciós adatok feldolgozása, (egy, a jövőben kiépülő többszereplős rendszer esetén a befizetések összegeinek az igénybevett szolgáltatások díjai alapján a szolgáltatók közötti elosztásáról való rendelkezés); továbbá, ezen túlmenően az adatkommunikáció és rendszerinformációk menedzselése.

Az egyes szereplők feladatait, kapcsolataikat és működési szabályait úgy kell kialakítani, hogy azok megfeleljenek a nemzetközi gyakorlatban használatos szabványrendszernek. 2. A kártyarendszer felépítése A közlekedési chipkártya rendszerben a következő hierarchia szintek megkülönböztetése célszerű, nem csupán az eszközök lokalizációja, de az adatkezelés –áramlás és feldolgozás szempontjából is: 0. szint: a díjhordozók szintje: chipkártyák (DSC, PSC) 1. szint: a kártyaműveleti végkészülékek szintje: kiadó készülékek, feltöltő kézi készülékek, feltöltő automaták, kártyakezelő készülékek, jegyvizsgálói és ellenőri készülékek 2. szint: a helyi gyűjtők és rendszervezérlők szintje: járműveken, állomásokon és kocsiszínekben levő adatgyűjtő terminálok, kommunikációs interfészek 3. szint: a társasági, ágazati központi adatfeldolgozó szintje: az adatfogadó, tároló és archiváló rendszerek, adatfeldolgozó rendszer; rendszerfelügyelő-, karbantartó rendszer, kommunikációs interfészek 4. szint: ELEKTRA Kártyaművelet-kezelő Alkalmazáskezelő Központ

és

12

Elszámoló

központ;

ELEKTRA

Kártya-

és

Művelet/funkció Díjhordozás

Kártyakiadás Kártyafeltöltés

Kártyakezelés

Kártyaellenőrzés Kártyakijelzés Adatgyűjtés

Adatfeldolgozás

Eszközleírás/képesség − műanyagalapú (processzoros) chipkártyák • kétmódú (megszemélyesítéssel/nélkül); több funkcióval is • érintkezésmentes (megszemélyesítéssel/nélkül); egy funkcióval − papír-(PET-) alapú chipkártya (megszemélyesítés nélkül); egy funkcióval − kártyakiadó terminál (számítógép, író/olvasó, kamera, scanner, speciális nyomtató, papírnyomtató) − jegypénztári terminál (számítógép, író/olvasó, nyomtatók) − hordozható (ügynöki) kártyafeltöltő (bizonylatnyomtató) − telepített feltöltő automaták állomásokon, központokban • érme, bankjegy elfogadással, visszaadással; bankkártyával (on-line bank kapcsolat esetén); bizonylatnyomtatással • bankkártyával (on-line bank-kapcsolat esetén), mobilfizetéssel; bizonylatnyomtatással − járműfedélzeti feltöltő automaták (érme-elfogadással, visszaadással, vagy nélkül, bizonylatnyomtatással) − járműfedélzeti vezetői konzol (irányító egység) (kártyafeltöltővel, pénztartállyal, visszaadás nélkül*, bizonylatnyomtatóval) − (ellenőri készülék; olvasóval/íróval, bizonylatnyomtatóval) − állomási kezelőkészülékek1), utaskapukra építve • választógomb nélküli kivitel • választógombos kivitel (több díjtermék közüli választáshoz) − járműfedélzeti kezelőkészülékek1) (szintén lehetnek választógombbal is) − (ellenőri készülék; olvasóval/íróval, bizonylatnyomtatóval) − ellenőri készülék; olvasóval/íróval, bizonylatnyomtatóval − érintésmentes olvasókészülék, kijelzővel − jármű fedélzeti irányító egység (vezetői konzol) (választható GPS alkalmazás, GPRS kapcsolattal) − állomási irányító/gyűjtő terminál (számítógép, nyomtató) − kocsiszíni gyűjtő/irányító terminál (adatátviteli készülék, számítógép, nyomtató) − szolgáltató-, ágazati-, társasági számítóközpont (számítógép, tárolók)

Rendszerirányítás

− ELEKTRA Rendszerirányítási és Felügyeleti2) Központ (RIFK) (számítógép, azonosító állományok, műszaki felügyelet stb.)

Alkalmazáskezelés

− ELEKTRA Kártya2)- és Alkalmazáskezelő Központ (KAKK) (tandem számítógép, archiváló tárolók, nyomtató)

Elszámolás

− ELEKTRA Tranzakció Kezelő2) és Elszámoló Központ (TKEK) (tandem számítógép, archiváló tárolók, nyomtató)

1) az utascsoportoknak ill. a kártyaérvényességnek megfelelő hang- és fényjelzés alkalmazása célszerű (pl. érvényes kártya „rövid bip” és „zöld” lámpa; lejáratközeli figyelmeztetés, „sárga” lámpa; megszakadt kezelés „kék” lámpa; érvénytelen kártya „sípoló hang” és „piros” lámpa) 2) önálló helyi alrendszerekben is ellátandó funkciók

5. táblázat: ELEKTRA Hungaria rendszerműveletek, funkciók és a megvalósítás ajánlott eszközei

13

3.3.1 ELEKTRA kártyaazonosítók Az ELEKTRA Hungaria rendszerben az 1. táblázatnak megfelelően alkalmazandó – – –

duális-interfészes műanyagalapú (DSC-D) chipkártya érintésmentes műanyagalapú (DSC-L) chipkártya érintésmentes papíralapú (PSC) chipkártya

típusú chipkártyák egyedi azonosító számmal kell, hogy rendelkezzenek. Az ELEKTRA rendszerben használt kártyák központi azonosításához a kártyakiadó kódjából (9 bit) a kártyatípus kódjából (8 bit), valamint a kártya egyedi gyári számából (max. 56 bit) álljon össze a 6. táblázat szerint. Kártyakiadó azonosító1)2) (9 bit alfanumerikus) · · · 1)

Kártyatípuskód1)2) (8 bit numerikus) · · ·

kötelező méret

2)

Kártya sorszám1)3) (104 bit numerikus)

Kártya1)2) kibocsátó (8 bit numerikus

kötelező tartalom

3)

Kártyakiadó iroda 1)3) +munkahely (16+8 bit numerikus)

Kiadás 1)3) időpontja (24 bit numerikus)

Szállítási 1)3) tétel kódja (50 byte alfanumerikus)

Kártyatulajdonos adatai

···

(szerződésszám, cím, számlázási címek stb.) (alfanumerikus 100+100 byte) (külön választva, csak megszemélyesített DSC kártyáknál)

tárgynak megfelelő tartalom

6. táblázat: A kártyaazonosítók rendszere (CARD) (Megjegyzés) 1. A szolgáltatóknak a kiadott, ill. eladott kártyák tételeiről a kiadó társaságoknak szigorú kimutatást kell vezetniük 2. A kártya típuskódon belül az első 4 bit a kártyatípust, a második 4 bit a verziószámot jelöli 3. A DSC kártyák egyedi gyári azonosítója 32 bit, a PSC kártyáké 56 bit helyet igényel

3.3.2 Kártyakiadó terminál azonosítói A chipkártyák kiadása az utasközpontokban, jegyirodákban speciális munkahelyeken, erre jogosult személyek által (elektronikus aláírással) történik. Ezen kiadó irodák termináljai, ill. az ezeken belül kialakított munkahelyek a későbbi visszakereshetőség szempontjából azonosítóval látandók el a 7. táblázatnak megfelelő módon. Szolgáltató1)2) kódja (9 bit numerikus) · · 1) 4)

Terminál azonosítója (15 bit4) numerikus

Iroda1)3) kódja (10 bit numerikus)

Kártyakiadó1)3) munkahely kódja (8 bit numerikus)

Egyéb ···

kötelező méret 2) kötelező tartalom 3) tárgynak megfelelő tartalom a SAM gyári azonosítójának LSB 15 bitje

7. táblázat: Kártyakiadó terminál azonosítói (CARI) A SAM modulokat tartalmazó készülékekben azonosításra a SIM-kártya egyedi gyári azonosítójának utolsó (LSB) 15 bitje veendő.

14

(Megjegyzés) 1. A megszemélyesítésre kerülő kártyák (DSC-D(M) (1.3.1.1) és DSC-L(M) (3.1.2.1)) kiadása a megfelelő és hiteles dokumentumok, fénykép alapján, központi helyen, bizalmassági munkahelyen fokozott biztonsági aláírással ellátva kerülnek kiadásra. Abban az esetben, ha a tömegközlekedési alkalmazás az oktatási kártyára kerül telepítésre, akkor a velejáró státusból adódó kedvezményjogosultságot igazoló hiteles kód az ott tárolt adatok alapján kerülhet átemelésre. 2. A megszemélyesítés nélküli műanyagalapú kártyák a jegyirodákban is kiválthatók, míg a papír alapú chipkártyák ügynöknél, de automatákban is vásárolhatók. 3. A munkahelyekhez tartozó fő eszközök a számítógépen kívül pl. szkenner, speciális nyomtató stb. leltárba vétele nem tartozik az ELEKTRA központ hatáskörébe.

3.3.3 A kártyafeltöltő eszközök azonosítói A szolgáltatások igénybevételéhez szükséges díjtermékek (jegyek, bérletek, ill. összegek) chipkártyákra való feltöltéséhez használt eszközök azonosítása a 8. táblázatnak megfelelően kell történjen. Szolgáltató

Feltöltő

Feltöltő hely

Működés

Helyszín

Gyártmány

kódja 1)2) készülék azonosító1)3) típusa1)3 helye1)3) kód1)3) típus/szám1)3) (9 bit numerikus) (15 bit numerikus)4) (4 bit numerikus) (24 bit numerikus) (8 bit numerikus) (8+32 bit numerikus) · · · · 1)

Ügynök

Helyszín leírás kódja1)3) (16 bit (X byte)... numerikus)

kötelező méret 2) kötelező tartalom 3) tárgynak megfelelő tartalom 4) a SAM gyári azonosítójának LSB 15 bitje

8. táblázat: A feltöltő készülékek azonosítói (RELD) A különböző helyeken és módokon ill. eszköztípusok igénybevételével történő feltöltéseknél alkalmazott készülékek a következő típusokba sorolandók: (1) jegypénztári számítógépes készülékek (2) forgalmi irodákban levő készülékek (3) ügynököknél kihelyezett készülékek (4) központokban, állomásokon telepített jegy-automaták (5) fedett, utcai megállókban telepített automaták (6) járműfedélzeti automaták (7) járműfedélzeti vezetői konzolkészülékek··· · · A készülékek azonosítója a helyileg elkészítendő leltári sorszámot jelentse. A feltöltő készülékek azonosítója tehát két részből álljon: a tulajdonos/kezelő szolgáltató kódja (9 bit) és a készülék azonosítója (15 bit), együtt 22 bit-et igényel, ami kiegészül a feltöltőhely típuskódjával (4 bit). (Megjegyzés) 1. A feltöltő készülékekkel való kétirányú kapcsolattartás, valamint a karbantartási és ürítési/feltöltési műveletek érdekében a készülékek azonosítása mellett azok helymegjelölését is biztosítani kell. 2. A feltöltő készülékek működési helye lehet a típuskódnak megfelelően a szolgáltatóhoz tartozóan: jegyiroda, forgalmi iroda, ügynöki hely, vagy jármű-, ill. állomás, megállóhely, amelyeknek szintén országos ELEKTRA azonosítója is van (ld. helyazonosítók rendszerét: megállóhelyek a 3.6 pont alatt. 3. A helyszín kód egy állomáson, létesítményen belüli további azonosításra szolgál.

3.3.4 A kezelőkészülékek azonosítói A kezelőkészülékek, amelyek a kártyák érvényesítő kezelését végzik, a 9. táblázatnak megfelelően azonosítandók. Az azonosító: a szolgáltató kódja ( 9 bit) és a készülék a SAM gyári azonosítójának utolsó 15 bitje. 15

Szolgáltató kódja1)2) (9 bit numerikus)

1)

Helyszín Gyártmány Kezelőkészülék Kezelőhely Működési helye1)3) kód1)3) típus/szám1)3) azonosítója1)3) típusa1)3) (15 bit (8 bit (24 bit (8 bit (8+32 bit numerikus) 4) numerikus) numerikus) numerikus) numerikus)

Kocsiszín kód1)3)

Helyszín leírás

(8 bit)

(X bit)…

kötelező méret 2) kötelező tartalom 3) tárgynak megfelelő tartalom 4)a SAM gyári azonosítójának LSB 15 bitje

9. táblázat: Kezelőkészülékek azonosítója (VALD) A kezelőkészülékek pontosító helymegjelöléséhez meg kell adni a kezelőhely típusát is, aszerint, hogy a készülék milyen helyen van felszerelve, a következő módon: (1) vonali megállóhely (2) állomási csarnok (metro) (3) állomási utaskapu (metro) (4) állomási peron (metro) (5) állomási csarnok (vasút) (6) állomási utaskapu (vasút) (7) állomási peron (vasút) · (indoklás-magyarázattal bővíthető!) ·

(8) jármű (vasút) (9) jármű (busz) (10) jármű (villamos) (11) jármű (troli) (12) jármű (fogas) (13) jármű (metro) (14) jármű (HÉV) ·

A működés helye, a kezelőhely típusának megfelelően, a kezelőkészülék működésének állomás, ill. megállóhely, vagy a jármű/vonat azonosítószáma a szolgáltató saját nyilvántartó rendszere alapján kerüljön megadásra. A működés helyét jelölő megállóhelykódon, vagy a jármű nyilvántartási számán túl megadandó a helyszínkód a következők szerint: (1) megállóhely esetében az irány, ill. oldal kódja, (2) állomási csarnokon belül a készülék sorszáma, (3) állomási kapuk esetében a kapu sorszáma, (4) állomási peron esetében a peron sorszáma, (5) jármű esetében az ajtó sorszáma, stb. · ·

(indoklás-magyarázattal bővíthető! (Megjegyzés) 1. A kezelőkészülékek az utaskezelési technológiának (check-in vagy check-in és check-out kezelés) megfelelően különböző helyeken (állomásokon, megállóhelyeken, járműveken) és db-számban kerülnek felszerelésre. 2. A kártyák érvényességének/jogosultságának adott helyen való megállapítása szempontjából meghatározó jelentősége van a kezelőkészülékek helymegjelölésének, hisz minden készülékbe egyedi „elfogadó lista” kerülhet. 3. Annak meghatározása, hogy mely utazási viszonylatok kerüljenek adott kezelőkészülékbe beírásra, központilag a „menetrendi gráf” alapján történik (ld. 3.5 fejezeteket). 4. A helymegjelölés a működtetési és karbantartási színhelymegjelöléséhez is szükséges; ebből a szempontból a kocsiszínek, garázsok stb., ahol a kezelőkészülékekkel felszerelt járművek üzemen kívüli idejüket töltik, sajátos, fontos helyszínek.

16

3.3.5 A jegyvizsgálói és ellenőri készülékek azonosítói A hordozható jegyvizsgálói és -ellenőri készülékek, amelyek a díj-, ill. bevétel-beszedés kisegítő mobil eszközei, és amelyek az ellenőrzési stratégiának megfelelő helyszíneken és járműveken kerülnek alkalmazásra, leltár szerinti azonosítóinak megadása a 10. táblázat szerint történjen. Szolgáltató kódja1)2)

Mobil készülékek azonosítója1)3) (15 bit numerikus)4)

(9 bit numerikus) · · 1)

kötelező méret 15 bitje

2)

Készülék jellegkódja

Hozzárendelés helye1)3)

(4 bit numerikus)

(24 bit numerikus)

Gyártmány típus/szám1)3) (8+32 bit numerikus))

kötelező tartalom 3) tárgynak megfelelő tartalom 4)a SAM gyári azonosítójának utolsó (LSB)

10. táblázat: A mobil ellenőrző készülékek azonosítói (CTRL) (Megjegyzés) 1. A készülékek jellegkódja a következő lehet: (1) jegyvizsgálói készülék (2) ellenőri készülék · · 2. A hozzárendelés helye, vagy a „honos” település, állomás helyazonosítóját (ld. 3.4.1 szerint), és/vagy a szolgáltató által megadott kocsiszín, garázs stb. azonosítóját jelenti. 3. A működés, ill. alkalmazás helye alapján kerülnek a készülékbe feltöltésre a menetrendi és az utazási viszonylati stb. adatok. Egyes esetekben (pl. a MÁV-nál) a teljes menetrend és díjtábla tárolása célszerű, tekintettel arra, hogy az aktuális hely, ill. utazás adatai mellett a jegyvizsgálók számára menetrendi tájékoztatás, pótdíjfizetés stb. szempontjából szükség lehet rá.

3.3.6 Kártyamegjelenítő készülékek azonosítói A kártyatulajdonosok számára biztosítani kell – a feltöltőhelyek és kezelőkészülékek mellett – külön, csak a kártyák tartalmának megjelenítésére szolgáló készülék(ek) alkalmazását is (pl. állomásokon, metrócsarnokokban stb.). Ezek a készülékek is a szolgáltatókhoz kötődően, azok leltári sorszáma alapján kerüljenek azonosításra a 11. táblázat szerint. Szolgáltató kódja1)2) (9 bit numerikus) · · 1)

kötelező méret (LSB) 15 bitje

Megjelenítő azonosítója1)3) (15 bit numerikus)4)

2)

Működés helye1)3) (24 bit numerikus)

Helyszínkód1)3) (8 bit numerikus)

kötelező tartalom 3) tárgynak megfelelő tartalom

4)

a SAM gyári azonosítójának utolsó

11. táblázat: Megjelenítő készülékek azonosítói (DPLY)

17

Gyártmány típus/szám1)3) (8+32 bit numerikus)

(Megjegyzés) 1. A működés helye értelmezése megegyezik a 3.3.4 alattiakkal. 2. A helyszínkód értelmezése szintén megegyezik a 3.3.4 alattiakkal.

3.3.7

A számítógépek azonosítói

Az országos ELEKTRA rendszerben adatgyűjtés és továbbítás, valamint az adatfeldolgozás szempontjából meghatározó számítógépek azonosítóit – a rendszer- és szolgáltatói hierarchiaszinteket is figyelembe véve – a 12. táblázat szerint kell megkülönböztetni, illetve jelölni: (1) állomási irányító terminálok szintje (1) járműfedélzeti irányító egységek szintje (2) kocsiszíni gyűjtő számítógépek szintje (2) vonali gyűjtő számítógépek szintje (3) ágazati, igazgatósági, üzemegységi számítógépek szintje (3) szolgáltató társasági központi számítógépek szintje (4) ELEKTRA rendszer központi számítógépek szintje

Szolgáltató kódja1)2) (9 bit numerikus) · · 1)

kötelező méret

Készülék szintje1)3) (8 bit numerikus)

Számítógép azonosítója1)3) (12 bit numerikus)

2)

kötelező tartalom

3)

Működés helye1)3) (24 bit numerikus)

Gyártmány típus/szám (8+32 bit numerikus)

tárgynak megfelelő tartalom

12. táblázat: A számítógépek azonosító rendszere (COMP) (Megjegyzés) 1. A tranzakciós adatáramlás „felfelé” és a rendszeradatok áramlása „lefelé” is a különböző szinteken elhelyezkedő számítógépek kapcsolatában jön létre, amelyek biztosítják az ELEKTRA központi számítógép számára, hogy hitelesen kapja, ill. küldje az adatokat az ország különböző pontjairól, ill. pontjaira. 2. Az ELEKTRA rendszer központi gépei a „szolgáltató kódja” helyén, pl. az 500-as(?) kódot kapják. 3. A leírt azonosító-képzési mód alkalmazásával érvényesül az az elv, hogy a szolgáltatók megtarthatják saját rendszer-leképezésüket, mert a szolgáltató kódja egyértelműen elkülöníti a különböző alrendszerek azonosítóit egymástól.

3.4

Az egységes hely- és szolgáltatásazonosítók rendszere

3.4.1 A helyazonosítók rendszere A közforgalmú szolgáltatások helyszínei és területi egységei azonosítókat igényelnek, amelyek az országos méretekre tekintettel helytakarékos módon, a helyi azonosítók ELEKTRA formátumba való konverziójával, 16 bit helyen képezendők le a 13. táblázatnak megfelelően.

18

(Megjegyzés) 1. A megállóhelyek (a helyi megállóhelyek, a vasútállomások, autóbusz megállóhelyek), általában a szolgáltatók sajátos (eredeti) helyazonosítóival vannak leírva, amelyeknek egy területi/szolgáltatónkénti megfelelő hierarchikus tagoltságot mutató, országos rendszere aligha alakítható ki, ezért egy folytonosító konverzió keretében a meglévő megállóhelyek kódjai a 16 bit által leírható 00001-59999-es tartomány első felében helyezkednek el, amelyhez folyamatosan csatlakoztathatók az újabban keletkező megállóhelyek. A konverzió végrehajtása, az országos sűrített egységes lista továbbítása, karbantartása, a megszűnt megállóhelyek törlése, az újak illesztése a sorhoz, központilag kerül intézésre. 2. A települések (az 5 jegyű KSH kód első 4 jegye alapján;kb. 3200 db) folyamatos számozása 60.000 és 63.499 közötti tartományban helyezkednek el; ebben a sorban pl. Budapest kódja: 60.000, ami azt is jelenti, hogy a hálózati bérlet ezen területi kód megadásával minden belső megállóban, ill. kezelőkészüléknél elfogadásra talál). 3. A forgalmi övezetek (a települések és szövetségi területek további osztásával előálló övezetek azonosítói; a 63.500-64.999 közötti tartományban erre a célra 1500 hely kerül biztosításra). 4. Szövetségi területek, amelyek egyes szolgáltatási térségek településeinek és övezeteinek együttes azonosító jelölésére szolgálnak, azonosíthatók és leírhatók és a 65.000-65.499-ig terjedő tartományban összesen 500 regionális „szerveződés” jelölésére van mód; ugyanígy kezelhetők ezen felül egyes szolgáltatók nem feltétlen településhatárokhoz igazodó szolgáltatási területei is. ELEKTRA-ban Díjtermék-hely (16 bit) 0001 • • 59999 6000 • • 63499 63500 • • 64999 65000 • • 65499

Eredeti kód Díjtermékhely (24 bit) Megállóhelyek (STOP)

Elnevezés (50 byte)

Szolgáltató (9 bit)

Megállóhely hovatartozását leíró kódok Település … … (16 bit) (16 bit) (16 bit)

Vonal/viszonylat (32 bit)

Megállóhelyek hozzárendelése szolgáltatókhoz és területi egységekhez.

Települések (SETL)

Övezetek (ZONE) Szövetségek (ASSC) Ország

Település 1

Település 2

Település 3

••••

••••

••••

Övezet 1

Övezet 2

Övezet 3

••••

••••

••••

Tartalék

13. táblázat: Az ELEKTRA helyazonosítók rendszere (LOCI) ELEKTRA (SERV) Eredeti menetrendi azonosítók Szolgáltatói Vonal Vonal Vonal/viszonylat Vonat/járat(kártyán/kezelőben*) kód kezdő pont végpont (LINE) szám (RUN) szám Szolgáltatás (24 bit) (9 bit) (24 bit) (24 bit) (32 bit) (16 bit) vonal/viszonylat vonat/járat 001 BKV 00 001 • • 999 00 999 001 Egyéb 01 001 • helyi • • • 999 08 999 001 MÁV K V 09 001 • • • • 999 09 999 001 Volán 10 001 • társaságok • • + • • • 999 16 383 * Adott kezelőben csak azon szolgáltatási azonosítók szerepelnek, amelyek szolgáltatásai áthaladnak adott kezelőhelyen.

14. táblázat: Az ELEKTRA szolgáltatások azonosító rendszere (SERV)

19

GPS koord. (32+32+32 bit) XYZ

3.4.2 A szolgáltatásokat leíró azonosítók alkalmazása Az utasok által igénybeveendő szolgáltatások leírásához a menetrendi vonalak, viszonylatok, ill. a rajtuk közlekedő vonatok (MÁV), járatok (Volán) menetek (BKV) leírásához a 14. táblázatnak megfelelő azonosítókat szükséges alkalmazni. A szolgáltatások helytakarékos azonosításához szintén konverzióra van szükség, aminek eredményeképpen a kártyákon, 14+10=24 biten a szolgáltatókra vonatkozó menetrendek alapján 16.383 vonal/viszonylat és rajtuk max. 999 db vonat-/járatszintű „szolgáltatási azonosító” tárolható. A leképezés elvei a 14. táblázatban láthatók, aminek lényege a kezdő (K) és végpontok (V) között haladó vonal/viszonylaton (LINE) közlekedő vonatok/járatok menetrendi azonosítói együttesen adják az alapot a kompakt ELEKTRA szolgáltatásazonosítókhoz. Az azonosítók 11000-ig terjedő tartományát a szolgáltatók megkülönböztetésével tartjuk fenn. (Megjegyzés) 1. A közlekedési hálózat a fizikai valóságában létező szakaszok és csomópontok összekapcsolódó rendszerét jelenti, amelyen vonalakat jelölhetnek ki, amelyeken elvi (vonat/jármű-)viszonylatokat határozhatnak meg, amelyek mentén meghatározott időrendben vonatok/járatok/menetek közlekednek, amelyek az utazók által igénybe vehető szolgáltatásokat jelentik. Ahhoz, hogy az egyes szolgáltatásokat részletesebben, a hálózat mentén is le lehessen írni, szükség van az egyes vonalak/viszonylatok vezetésének (útvonalának az érintett megállók általi) leírására is (LINE), ami a szolgáltatónkénti hálózatok menetrendek alapján tehető meg a 15. táblázat szerkezetének megfelelően. A viszonylatvezetési és indulási időadatok (kvázi a menetrend) közvetlenül nem kerülnek fel a kártyára, hanem csupán az egy (rész-)út során átszállás nélkül igénybevehető szolgáltatás (vonal/viszonylat és ha kell a vonat/járat) kódja (SERV), illetve a választott utazási viszonylat kódja (TRAV), viszont ehhez szükség van egy megfelelő gráf előállításához. Az ilyen részletességű gráf elsősorban a helyközi közlekedésben szolgál alapul a kártyafeltöltéshez, ill. kezeléshez, a helyi közlekedésben többnyire elegendő az érvényességi terület kódjának (LOCI) megadása. A különböző alrendszerek (gráfok) szolgáltatónként önállóan állítandók elő, köztük az átjárhatóság az átszállási, vonal/viszonylatváltási pontokon keresztül biztosítandó. ELEKTRA-ban Eredeti menetrendi azonosítók Szolgáltatás azonosító (SERV) Szolgáltatói Vonal/viszonylat Vonat/járat- Szolg. Közlek. vonal/viszonylat + vonat/járat (24 bit) kód szám szám jelleg rend Viszonylatvezetés (LINE) (9 bit) (32 bit) (20 bit) (16 bit) (16 bit) Konvertált megállóhelyazonosítók Megállóhelyazonosító Indulási időpont Megállóhelynév (LOCI) (16 bit) kód (24 bit) (24 bit) (50 byte) MH1 A MH2 B ▪ ▪ MHn

N

15. táblázat: A viszonylatok vonalvezetésének leképezése az ELEKTRA rendszerben 2. A szolgáltatások azonosítására szolgáló kódrendszerek szolgáltatónként eltérőek és a következőképp jellemezhetők: – vonalak a szolgáltatások által használt összefüggő, általában azonos jellemzőkkel rendelkező hálózatrész; a BKV, MÁV, Volántársaságok, más helyi szolgáltatók vonalainak numerikus azonosítói eltérőek, de általában; megegyeznek a menetrendekben használt mezőazonosítókkal, amelyek leírása 4 numerikus karaktert igényel; – szolgáltatási viszonylatok (ugyanazon vonalakon haladó, mindig megegyező útvonalat (megállósorozatot) bejáró vonatokat/járatokat jelentő viszonylatok azonosítói társaságonként általában szintén 4 numerikus karakterrel jellemezhetők), – vonatok/járatok/menetek (egy-egy vonalon/viszonylaton közlekedő napi „szolgáltatások” azonosítói, amelyek megegyeznek a menetrendekben egy-egy vonalon belül található vonat/járat/menetsorszámokkal és szintén valamennyi 4 numerikus karakterrel leírható).

20

3. A 14. táblázat alapján a BKV (egy viszonylatára vonatkozóan 999 menet) napi szolgáltatásainak leírására összesen 1 millió, az egyéb helyi szolgáltatások részére 7 millió, a MÁV vonalai/vonatai számára 1 millió, a Volán társaságok és egyéb szolgáltatók szolgáltatásai számára 6,7 millió azonosító áll rendelkezésre.

3.5

A hálózati és utazási adatok egységes leképezése

Az ELEKTRA rendszerben viszonylag helyigényes, nagy tömegű adatra van szükség ahhoz, hogy a hálózatban a díjtermékeket, ill. az utazási jogosultságokat egyértelműen meghatározzák, és hogy az átjárhatóság biztosítható legyen, ezért megfelelő egységes hálózatés díjtermék leképezési eljárásra van szükség, amit a következőkben ismertetendő módon szükséges alkalmazni. 3.5.1 Utazási viszonylatok egységes értelmezése A tömegközlekedési hálózat vonalakból (megállóhely-sorozatokból) rajtuk közlekedő viszonylatokból áll és a rajtuk végigmenő szolgáltatásokat (vonatokat/járatokat/meneteket) jelenti. Az utazási igények alapján, valamint üzemszervezési okokból a vonatok (járatok/menetek) több menetrendi vonalon (mezőn) átjárva is közlekedhetnek, ezek a vonat/járműviszonylatok (járat-, menetviszonylatok), amelyek a leképezés szempontjából fontosabbak, mint a menetrendi vonalak. Érvényességi terület/ utazási viszonylat (32 bit) 0 000 000 001 • • 0 000 000 512 0 000 000 513 • • 0 000 000 599 0 000 000 600 • • 0 000 000799 0 000 000 800 0 000 000 801 • • 0 000 000 999 0 000 001 000 0 000 001 001 • • 0 000 002 000 0 000 002 001 • • 0 001 000 000 0 001 000 001 • •

Eredeti menetrendi azonosítók Szolgáltatói kód Vonal/viszonylat Felszálló m.hely (9 bit) (32 bit) (24 bit) szolgáltatói azonosítók, mint területi kódok (pl. 001 = BKV)

Le/átszálló m.hely (24 bit)

BP (BKV) sajátos szolgáltatási területének kódjai Településen belüli szolgáltatási terület (pl. 600 = BP helyi hálózata; megegyezik az APUB kóddal)

BKSz területi kódja BKSz övezeti kódok

Ország egésze Regionális szövetségek/övezetek kódja • • Övezetközi utazási viszonylatok kódja

Megállóhelyközi utazási viszonylatok kódja (a fel- és leszállóhely, valamint a használt vonal/viszonylat alapján képezett utazási (rész) viszonylat (hyperél)

16. táblázat: Az ELEKTRA utazási (rész-) viszonylatok azonosítói (TRAV)

21

A vonat-/jármű viszonylatok mentén az utasok különböző állomások/megállók között utazhatnak, amiket utazási viszonylatoknak nevezünk, és amelyekre vonatkozóan a jegy- és bérlet (díjtermék) eladás történik (ld. 16. táblázat) Ha valamely utazás során, közlekedési eszközt ill. vonat-/jármű viszonylatot kell változtatni és előrefizetett viszonylati jegyet használnak (pl. a vasútnál), akkor minden részútra vonatkozóan külön részjegy írandó fel a kártyára az erre a célra kialakított „folytató díjtermékrészbe” (ld. M1 Melléklet 4. és 5.2 Fejezet). Az eladott termékek A-B viszonylatának tömör megjelölő azonosítása – a közlekedési kártya memóriakorlátai miatt – fontos szempont, ezért a 3. ábra példája alapján ismertetésre kerülő helytakarékos azonosítási módszer alkalmazandó, amely lehetővé teszi, hogy az utazási viszonylatok a kezelők által gyorsan felismerhetők legyenek, és a kártyára felírt adott termék érvényessége adott helyen igazolásra kerülhessen. (Megjegyzés) Valamely viszonylati, A és B pont közti utazás és a hozzá tartozó utazási (rész)viszonylat(ok) mindig a megfelelő vonat-/ jármű viszonylat valamely felszállóhelye és leszállóhelye között értelmezett útvonalkapcsolat, amely magába foglalja az útvonalon a vonat- / járműváltás ill. átszállás nélkül érintett, esetleg különböző szolgáltatókhoz tartozó (rész)vonalakat, viszonylatokat és tömören, a 16. táblázat szerkezetének megfelelően írandó le, ami megfelelő konverzióval, ELEKTRA formátumban, 32 biten az ország valamennyi felszállással kezdődő és leszállással végződő utazási (rész)viszonylatának (hyperél) leképezésére alkalmas, miközben ismert az él mentén elhelyezkedő megállók sorozata is. 2. A nem vonali/viszonylati érvényességű díjtermékek, hanem területi érvényességgel rendelkező bérletek és napijegyek esetében az érvényesség a területet (település, szövetség reprezentáló, az 1-999-es tartományban kiosztott) kód (pl. 001=BKV, vagy 600=BP) bejegyzésével történik a kártyára (ld. 16. táblázat). Hasonlóan kerül megadásra a területi érvényesség a „közlekedési díjtárca” feltöltése esetén is. 3. A hálózati és utazási részviszonylatok leképezésére vonatkozó eljárást az alábbi példaszerű 3. ábra alapján szemléltetjük: 1.

3. ábra: Az elemi utazási viszonylatok leképezésének elve

22

Az ábra alapján a vonal (L), a rajta menő vonatviszonylat (V) és a megtehető utazási rész-viszonylat (U) viszonya és jelentése a következő: Vkv

=

m(V)= Uij=

n(U)= n(U)i=

Vonat-/járműviszonylat (útvonalvektor) a kezdő (k=1) és végpont (v=5) között, melynek elemei az érintett megállóhelyek (LINE állomány; ld. 16. táblázatot is) (5) megállóhely-db a viszonylatban Utazási rész-viszonylat (gráfél) valamely vonatviszonylat (V) mentén adott induló (i) és célpont (j) között, miközben ismert, hogy az adott viszonylat, mely közbenső megállókat érinti (pl. U14ben, amelynek kódja a táblázatban: (U03): 1 (2) (3) 4; abban az esetben, ha valamely utazás több vonal/viszonylat igénybevételével történik, akkor az utazási viszonylat több utazási részviszonylatból (hyperélből) állhat Uij(U1,U2…) Utazási viszonylat db-száma (egy vonatviszonylat mentén) [n(V)i] az útvonal i-edik közbülső megállójából az útvonal végpontjáig lehetséges utazási viszonylatok (élek száma) m

s(U)m=

∑ n(U ) i =1

i

valamely megállóhelyi (m=2) kezelőkészülékbe beírandó utazási részviszonylatok

(élek) db-száma (s=6); ezek azokból a megállókból (i) induló utazási élekből (Ui) adódnak, ahol i≤ m (=2) (ld. 3. ábra). Az utazási rész-viszonylatokból (élekből) U, mivel egy-egy adott hálózati ponton/szakaszon több is áthalad, egy „többemeletes” gráf képződik. A jegyirodákban és automatákban ez a speciális gráf szolgálhat alapul az utazási viszonylatoknak megfelelő díjtermékek (jegyek/bérletek) kiszolgáltatásához, a kártyára való feltöltéshez, adott utazási viszonylatra (Uij) vonatkozóan az i-j közötti útvonalon R(U)ij adódó hossz (Hij) alapján – a főszabály szerint – megállapított díjjal Dij = H [R(U)ij]. Tekintettel arra, hogy a díjtermékfeltöltés a teljes menetrend gráfszerű leképezését igényli, az ügynököknél levő egyszerűbb készülékeken meg lehet elégedni az egyszerűbb termékek (pl. egy településre szóló többes jegy, napi jegy, hálózati bérlet) feltöltésével. A menetrend egyszerűsített leképezéséhez az utazási viszonylatok gráfján belül meghatározható egy „hypergráf”, amely csupán a vonal végpontok és elágazási/átszállási pontok közti gráféleket tartalmazzák, ezáltal gyorsítási lehetőséget biztosítva az eladás/feltöltés során, a menetrendben való útvonalkereséshez, amennyiben csupán az indulási és célhely környezetében történik az útvonal/kapcsolatkeresés a részletes gráfon, majd az első „hyperpont” megtalálása után már a ritkább gráfon. 4. Ehhez a különböző menetrendeket egy megfelelő interfész alkalmazásával egységes szerkezetbe kell átalakítani (ld. 3.4.2 fejezetet; 15. és 16. táblázatot is). Az ország valamennyi utazási viszonylatának leképezése 4 byte-nyi, 4,3 milliárd számmal, nagy biztonsággal és tartalékkal megoldható. Azzal lehet számolni, hogy egy-egy állomáson/megállóhelyen, ill. szakaszon maximálisan áthaladó utazási rész-viszonylatok (élek) száma akár 6000 körül is lehet, így egy kezelési/ellenőrzési ponton mintegy 6000·4 byte = 24000 byte= 24 Kbyte memória szükséges az egyedülálló (pl. vasúti peronon levő) kezelőkészülékekben. Ez a memóriakapacitás még a legegyszerűbb 128 Kbyte EEPROM flash memóriával rendelkező kezelőkészülékekben is biztosítható a napi tiltólistával (elveszett kártyák, hamisításon kapott kártyák) együtt, amely a kártyaazonosítók max. 7 byte-s méretét figyelembe véve, akár 15 ezer is lehet. Ugyanez a kezelőkben levő 256 Kbyte-os kártya esetén ez 33 ezer, 512 Kbytes kártya esetén 66 ezer is lehet, amit persze el kell kerülni, többek között már a kártyaműveletek során a hamis felismerést biztosító biztonsági modulokkal (SAM) és megfelelő „hitelesítő adatok” alkalmazásával).

3.5.2

Egységes elvű hálózatleképezési eljárás alkalmazása

Az utazási viszonylatok tömör leképezésének eredményét kell alkalmazni a hálózati és a menetrendi eljutási kapcsolatok iránti (tájékozódás, ill. tájékoztatáson túl) – a különböző díjtermékek (egy-egy utazásra szóló jegyek, ill. bérletek) eladása és kártyákra való feltöltése során, – az utazó általi kártyakezelés/érvényesítés és az ellenőri ellenőrzés során, amelyek az utasok által elvégzendő legfontosabb kártyaműveleteket jelentik.

23

(Megjegyzés) 1. A hálózati leíró adatok megfelelő leképezése szükséges ahhoz, hogy a szolgáltatásokat kellően szervezhessék, de ahhoz is, hogy az utazni kívánókkal a szolgáltatások kínálatát meg lehessen ismertetni és az utazásokhoz a kívánt helyek között, a megfelelő viszonylatokban a kért díjtermékeket (jegyeket, bérleteket) árusítani, ill. a kártyára fel lehessen tölteni. 2. A hálózatleképezés, a díjtermékek feltöltése, a kártyaérvényesítés során követendő elvek a helyközi közlekedésben a 4. ábra mentén ismerhetők meg: – a hálózatban 9 csomópont (egyúttal állomás/megállóhely) található, amelyeket 11 szakasz köt össze (ezek nincsenek külön jelölve) – a hálózatban 6 viszonylat (V) szerepel – a példában 4 utazó személy 2 vonattal és 2 busszal megteendő útjainak leírásához a viszonylatok átszállásos összekapcsolásával 8 utazási rész-viszonylat (U) szerepel – a „ponttól-pontig” menő távolság alapú vasúti (DVT) és autóbusz díjszabás (DAT) mellett, az övezeti díjszabás szemléltetésére 3 övezet (Z) is szerepel szövetségi övezeti autóbusz-díjszabással (DAZ)

4. ábra: A helyközi tömegközlekedési hálózatok leképezési elve

3.5.3 A díjtermékek kártyára való feltöltése

A díjtermékek kártyára való feltöltése, a „jegyárusítás” többnyire jegyirodákban és önkiszolgáló automatákban történik (az egyszerűbb átalányjellegű termékek ügynököknél kihelyezett készülékekhez is lehetséges). A díjtermékek a kártyára való feltöltés szempontjából két fő típusba tartozhatnak: – viszonylati érvényességű díjtermékek, így például ƒ időszaki viszonylati bérletek ƒ egyedi viszonylati vasúti jegyek ƒ egyedi, viszonylati autóbuszjegyek – hálózati/vonali érvényességű díjtermékek, így például ƒ egyendíjú vonaljegyek ƒ adott területen lefogyasztható díjösszegek ƒ hálózati bérletek ƒ vonalbérletek

24

A viszonylati érvényességű díjtermékek esetében az utas által kívánt utazási viszonylat a megadott elvek, ill. eljárás alapján írandó fel a kártyára. Abban az esetben, ha az utazás kiinduló helyéről (A) az utazás célhelyéig (B) az utasnak utazási eszközt (vonatot/autóbuszt) kell váltania, akkor az utazási eszközre vonatkozó jegyvásárlási (kártyafeltöltési) eljárás függvényében, vagy csupán a következő részútra szóló díjtermék kerüljön feltöltésre (pl. autóbuszos esetben), vagy a teljes útra szóló díjtermékrészek a kártyákon erre a célra kialakított „folytató díjtermékrekeszek”-ben kerüljenek feltöltésre (pl. vasút esetében). Az egyes utazásokhoz az adott viszonylatra szóló jegyek/bérletek feltöltése csak a hálózat elektronikus formájának (gráfjának) ismeretében lehetséges (ld. 17. és 18. táblázatot). (Megjegyzés) A 4. ábrán megadott szemléltető példában az 1. utazó utazásához a következő jegyek kiadása szükséges: 1. utazás vonattal az 1-3 állomások közt az 5-ös ponton keresztül; a DSC kártyára a következő részutak kerülnek felírásra: 1-5 között: U01 utazási részviszonylat (egyúttal „hyperél”), 5-3 között: U02 utazási rész viszonylat (egyúttal „hyperél”); (amennyiben létezne az 1-5-3 vonatviszonylat, akkor ez egyetlen utazási viszonylat is lehetne, átszállás nélkül) a menetdíj (DVT) az U01 + U02 együttes távolság alapján kerül megállapításra – a főszabály szerint – és a díj megfizetése ellenében feltöltésre (az autóbusz-utazásoknál minden részút külön jeggyel történik). A többi útra szóló jegy hasonló elvek alapján kerülhet feltöltésre. Figyelembe veendő, hogy a DSC-kártyákra összesen max. 5 díjtermék, ezek közül max. 1+5 vasúti részes jegy (5 átszállással) tölthető fel, a részutakhoz a szolgáltatás azonosítója (vonatszám) is megadható, amihez a megfelelő kiegészítő jegyek (IC-pótjegy, 1. oszt. különbözeti jegy, helyjegy, stb.) is kapcsolódhatnak. A PSC kártyákra csupán 1 részes jegy kerülhet feltöltésre a kiegészítő jegyekkel együtt, az alapjegy menettérti formája is lehetséges. A 2. utazás két átszállást is tartalmaz. A 3. utazás annyiban különleges, hogy un. „betérő” útvonalon közlekedő busszal történik az 1-8-7 útvonalon. Tekintettel arra, hogy az 1-8 közti hyperél (U03) magába foglalja az érintett megállókat (1-9-8) a leképezés egyértelmű, mint ahogy a 2. utazásnál, hogy az útvonal nem érinti a 8-as megállót, hanem az 1-9-7 útvonalon halad. A 4. utazás annyiban különleges, hogy az szövetségi övezetek (zónák) közt Z0-Z3 jön létre a szövetségi díjszabás alapján (DAZ). Ebben az esetben az induló és célhely egy-egy zóna, amelyeket összekötő elvi kapcsolati hálózat mentén a feltöltő eszközök hasonló módon képesek leképezni a megfelelő utazási viszonylatot (U08). Az utasok által megteendő utazási viszonylatok azonosítói a hazai közforgalmú közlekedési rendszerben az indulási és érkezési hely figyelembevételével 2+2 byte (16 bit) helyen, de a transzformált tömörített viszonylatazonosítókkal (32 bit) írhatók le, mint ahogy a 16. táblázatban láthatók. A szolgáltató, vagy vonal/viszonylatváltozás (és átszállás-szükség) esetén új utazási viszonylat-azonosító kerül alkalmazásra a következőd részút leírásához. Az egyes állomásokon/megállóhelyeken levő kezelőkészülékekben tárolandó lehetséges utazási rész-viszonylatok azonosítóit a 4. ábrának megfelelő példa szerint a 19. táblázat tartalmazza. Az állomási kezelés, ill. állomásközi szakaszokon végzendő ellenőri ellenőrzés során lejátszódó azonosítási folyamatokat a 24 táblázat szemlélteti. A kijelzett adatok – a kijelző méretétől függően a dekódolt állomásneveket, vonatszámokat is jelenthetik.

25

3.5.4 Kártya-érvényesítés utazáskezdéskor és ellenőrzés járműveken

A kártyára felírt díjtermékről a hálózat bármely pontján, akár állomáson/megállóhelyen, akár menet közben a járműveken meg kell tudni állapítani, hogy valamely díjtermék adott helyen jogosult-e ill. érvényes-e (figyelembe véve, hogy egy a kártyára feltöltött díj csak akkor érvényes, ha utazáskezdéskor kezelték). A jogosultság megállapításához az érvényesítést végző kezelőkben tárolni kell az ott áthaladható utazási viszonylatok azonosítóit, amelyeket előzetesen a hálózati kapcsolatok (gráf) alapján központilag meghatároztak, és amelyekben gyors kereső műveletek elvégzése után megállapíthatják a jogosultságot.

3.5.5 Hálózatleképezési eljárás a helyi közlekedésben

A helyi közlekedésben a hálózat és díjtermékek leképezésére a helyi díjszabásnak megfelelően történjen. A hálózat leképezése, ill. a különböző pontokon a kártyaérvényességek megállapítását illetően, a helyzet általában egyszerűbb, tekintettel arra, hogy általában átalányjellegű díjszabást alkalmaznak (hálózati bérletek és vonaljegyek formájában; esetenként vonalbérleteket is alkalmaznak). Ebben az esetben a kártyák feltöltése és ellenőrzése a megadott területi kód alapján történik. (Megjegyzés) Az 5. ábrán bemutatott séma egy helyi közlekedési hálózatot szemléltet, amely a külső kapcsolatokat is mutatja, és a jövőben bevezetésre kerülhető közlekedési szövetségre is igyekszik utalni. A helyi hálózatban a bérletekre és a vonaljegyekre vonatkozóan a megállóhelyenkénti kezelőkészülékekbe nagyrészt elegendő a településre kiosztott kódot (T) megadni, ami egyúttal a szövetség központi zónáját is jelentheti (T=Z0). Az ábrán egy vonalat/viszonylatot (V) kiemeltünk, tekintettel arra, hogy erre vonatkozóan vonalbérletet is feltételeztünk. gy Utazó

Eszköz

Kiinduló mh Cél-mh /övezet /övezet 1 3

y

U01

Jegyrészek 2. U02

U06

U05

8

U03

U04

2

U08

1. 5

1.

vonat

2.

vonat

1

6

9

3.

autóbusz

1

7

4.

autóbusz

Z0

Z2

Töréspont 2. 7

3. …

1.

17. táblázat: jegyárusítás/feltöltés kártyára j Utazási viszonylat* 1. 1. vonat 1-(5)-3 U01 2. vonat 1-(9)-(7)-6 U06 3. autóbusz 1-(8)-7 U03 4. autóbusz 1-2 U08 * itt csupán magyarázatként megadva Utazó

Eszköz

y Jegyrészek 2. 3. … U02 U05 U07 U04

18. táblázat: Díjtermékek a kártyán

26

Díj 3. … DVT13 U07

DVT16 DAT17 DAZ02

Állomás/ Kezelőkben levő/ utazási viszonylatok M.hely 1. U01, U03, U05, U08 2. U08 3. (csak VIR*) 4. U02 5. U02 6. (csak VIR) 7. U07, (+VIR) 8. U04 9. U03, U04, U05 *VIR= visszirányúak

19. táblázat: Kezelőkben tárolandó utazási viszonylatok listája Kijelzett adatok? Kezelő/ Aktuális ellenőrző jegyrész Indulás Cél Vonal adat ..U02 1. vonat 5-4 U02 5 3 V2 ..U07 2. vonat 7 U07 7 6 V5 ..U03 3. autóbusz 9-8 U03 1 8 V3 ..U08 4. autóbusz 1 U08 1 2 V6 * Vonatszámhoz tartozóan eladott jegy + kiegészítők (IC, helyjegy, 1. oszt. stb.) Utazó

Eszköz

Ellenőrzési pont/szakasz

Vonatszám

XYZ*

20. táblázat: Kártyaérvényesítés/ellenőrzés járművön A városhatáron túlra, a szövetség különböző övezeteibe menő viszonylatok mentén levő megállók kezelőkészülékeiben szükséges az adott helyen lehetséges utazási viszonylatok (UZ) megadása, illetve az országos hálózatok állomásain/megállóiban szükséges az országos utazási viszonylatok kódját (is) megadni (a példában a vasútállomáson (10) meg kell adni az U01 és a szintén lehetséges (U09?) viszonylatok kódját a kezelőkészülékekben). Ha az országos helyközi szolgáltatások nem vehetők igénybe a helyi közlekedésben, akkor az ugyanazon helyen levő megállókat a helyi és az országos azonosító-rendszernek megfelelően kétszer is meg kell adni.

5. ábra: A helyi tömegközlekedési hálózat leképezési elve

27

3.6

Egységes díjtermék-azonosítók és díjtermék-katalógus alkalmazása

A helyi, valamint helyközi vasúti és autóbusz-közlekedésben alkalmazható díjtermékek típusai és azonosítói és azok tartalmi leírása, a majdani országos ELEKTRA központ által egy nyílt, bővíthető katalógusba foglalandók (ld. 21. táblázat), amely megfelelő helyi, szolgáltatói javaslatok alapján, központi jóváhagyás után bővíthető. (Megjegyzés) 1. A díjtermékek fő típusai a kártyára való feltöltés, ill. a kezelés/díjlerovás szempontjából a következők: 1) értékkártya (díjtárca) díjlefogyasztással (PSC, DSC) 2) időszaki (1,3,7 napos) jegykártya területi érvényességgel (PSC, DSC) 3) bérlet-kártya időszaki és területi/vonali érvényességgel (DSC) 4) egyedi előreváltott (helyközi) jegy (PSC, DSC) Az alap díjterméktípusoknak a helyi sajátosságoknak megfelelően számos változata létezhet. A kedvezményes díjtermékek nem kell, hogy külön típust képezzenek, azok a kedvezménymérték (>0%) által kerülnek figyelembevételre a feltöltés és ellenőrzés során.

3.7

Egységes kedvezményjogosultsági és dokumentum típuskódok alkalmazása

A helyi- és helyközi, továbbá a jegyes- és bérletes utascsoportokat is érintő országosan szabályozott szociális kedvezményrendszer – a jobb áttekinthetőség érdekében – a kedvezmény-típusok, kedvezmény-jogosultsági alapok (jogcímek) alapján csoportosított adatállomány formájában veendők figyelembe a következők szerint (ld. 22. táblázat): − életkor alapján (pl. 6 évnél fiatalabbak, 65 évnél idősebbek) − társadalmi csoporthoz tartozás alapján (pl. tanulók, nyugdíjasok, munkanélküliek, katonák, tartalékosok, határon túli magyarok, stb.) − alkalmazásban állás alapján (pl. közalkalmazottak, képviselők stb.) − fogyatékosság alapján (pl. vakok, siketek, hadirokkantak stb.) − utascsoport létszám alapján (pl. sportolók, természetjárók, családok, óvodások stb. csoportjai)

Az egyes jogosultsági csoportok különböző mértékű (%) államilag biztosított szociálpolitikai jellegű kedvezményekre jogosultak a helyi és helyközi közlekedésben, amelyek lehetnek 100, 90, 86, 67,5, és 50 %-osak, míg 2006. július 1-je után a helyközi közlekedésben is bevezetni tervezett fix összegű árkiegészítéshez igazodik (ld. 21. táblázat). Ezen túlmenően léteznek még különböző eseményekhez kapcsolódóan (pl. kiállítások, vásárok, kulturális rendezvények, stb. látogatói) üzletpolitikai kedvezmények is (ide tartozik pl. a „családi” kedvezmény is). A kedvezménytípusok azonosítói (DISC) és a szolgáltatás, ill. a szolgáltató jellegétől függő kedvezménymértékek, vagy fajták szintén egy mátrix (DTAB) formájában kerülnek megadásra (ld. 4.2.2 fejezetben). A kedvezményjogosultsági csoport-típusok és a kedvezményfajták összerendelését biztosító táblaszerkezet abban az esetben is megfelelő, ha a szociálpolitikai kedvezmények megállapítása később regionális szintre kerül és ezért regionálisan eltérő kedvezményezés kerülne kialakításra.

28

A kedvezményjogosultságokat igazoló dokumentumok jogszabályok által meghatározott típusait (DDOC) szintén országos listába foglalandók és a DSC kártyák személyi adataihoz csatlakozóan, a kibocsátó intézmény kódjával és lejárati dátumával együtt, elektronikusan kell rögzíteni a kártyán. A különböző kedvezményjogosultságú alaptípusoknak megfelelő kódokat a 21. táblázat tartalmazza a helyközi, helyi, valamint a jegyes és bérletes kedvezmények vonatkozásában (a kódtábla nyitottságát biztosítandó az 5 típuscsoporthoz egyenként 20 kedvezmény-lehetőség tartozhat). A kártyára az igazoló dokument alapján csupán ezek a kódok (valamint a jogosultságot igazoló dokumentum kódja és érvényességi időpontja) kerülnek rögzítésre, a kedvezménymértékek realizálása a feltöltő automaták és a kezelő készülékek programozása során kerül figyelembevételre. (Megjegyzés) 1. A szociálpolitikai kedvezményeket a kedvezményezettek a kedvezményjogosultságot igazoló, a DSCkártyán kódolt dokumentum alapján vehetik igénybe a nekik, a helyi, ill. helyközi közlekedésben, közlekedési módonként járó szociális jellegű kedvezménymértékeket. A kedvezményezetti csoportokon belül különleges réteget képeznek az ingyenes utazásra jogosultak (100%os kedvezmény), akik szintén a DSC-kártyával vehetik igénybe a szolgáltatásokat. Jogszabályi módosítási lépések vannak előkészületben, hogy a szolgáltatások igénybevétele kártyakörnyezetben következőképpen legyen lehetséges: „ahol az utazások igénybevételéhez elektronikus kártyát alkalmaznak az említett utaskör számára kialakított nevére szóló közlekedési kártyának a közforgalmú közlekedési szolgáltató által meghatározott szabályok szerinti kezelésével és ellenőrzéskori felmutatásával utazhat; ezen utaskör részére, erre a célra állandó, vagy időszaki érvényességgel rendelkező, a szolgáltatónál – a személyazonosságát igazoló dokumentum alapján – ingyenesen, vagy betétdíj ellenében beszerzendő elektronikus kártya szolgál”. Az üzletpolitikai kedvezményezést (pl. eseményekhez kapcsolódóan, vagy napszakokhoz kötődően stb.) a szociális alapú kedvezményezéstől eltérő módon célszerű kezelni. Az időszakhoz kötődő bérletek a kezeléskor az időszak-ellenőrzés során kiderül és akár ki is jelezhető. Különböző sajátos díjtermékek leképezésére vonatkozóan az „Útmutató” szolgál segítségül pl. sportrendezvényhez, kiállításhoz stb. kötődő menettérti jegyek, vasúti junior-, senior- és törzsutas-kártyák, vagy „előnykártyák” amelyek x összeg előzetes megfizetése ellenében x%-os kedvezményt biztosítanak stb.). 2. Sajátos kedvezményben részesülnek a saját dolgozók és családtagjaik, akik “dolgozói igazolványként” is szolgálható DSC-kártyával, vagy ingyenesen, vagy jelentős engedményezéssel vehetik igénybe a munkaadó társaságuk szolgáltatásait. Az ilyen utazások esetén is szükséges a kártyakezelés a megfelelő statisztikai adatok gyűjtése érdekében.

3.8

Egységes kártyaszerkezet és tartalom alkalmazása

Az ELEKTRA rendszerben az országos átjárhatóság záloga az egységes kártyaszerkezet, az egységes díjtermék és objektumtartalom, valamint az egységes kártya-adatformátum biztosítja, ezért az ezekre vonatkozó követelmények betartása alapvető fontosságú. A 3.1 fejezetben definiált, a tömegközlekedésben használandó kártyatípusok alapvetően kétfélék: – a tartós műanyagalapú chipkártyák (DSC) min. 1 kbyte érintésmentes memóriával, – a papíralapú chipkártyák (PSC) min. 64 byte memóriával. A kártyatípusok képességei és követelményei eltérnek egymástól, amelyeket a következő fejezetek és az M1 melléklet szerint kell alkalmazni.

29

Díjtermékkatalógus 2006. 07. 01. Szolgáltató/ területi

Szolgáltatói név/

azonosító (9/16 bit)

Terület leírás

001 002 003 004 005 • • • •

Díjösszeg (HUF) / Díjtábla hivatkozás Szolgáltatás jelleg 1) Település Díjterméktípus kód (8 bit) 6)

jellege

BKV szolgáltatói azonosító MÁV szolgáltatói azonosító Volánbusz szolgáltatói azonosító Alba Volán szolgáltatói azonosító Borsod Volán szolgáltatói kódja

Díjtermékcsoport kód2) Kedv.jogosults.tip.kód (7 bit)3) Árkieg.fajta hivatkozás (5 bit)7) Változás hivatkozási kód4) 001/ABC 002/XYZ

→ → → →

Helyi díjtermékek 001

002

A1

A1 HK01

-

185

••

••

5) Vasúti díjtermékek

••

119

120

121

••

••

Autóbusz díjtermékek 199

VK01

VD02 VD01

200

201

••

••

255

AK01

VD02 VD01 AD01 AD01 AD02

AD01 AD01 AD03

511 512

• • • 599 600 601 602 • • • 747 ? ? 799 800 801 802 • • 999 1000 1001 1002 • • • 2000

BP helyi díjszabású településkód Pécs helyi díjszabású településkód Komló helyi díjszabású településkód

1 2 3

Lenti helyi díjszabású településkód

3

HD01

HD01

N Helyi díjszabású településkód BKSz együttes területi kód BKSz övezet 1 BKSz övezet 2

XYZ övezet Ország teljes területi kódja Különleges területek 1 kódja Különleges területek 2 kódja

Különleges területek N kódja

Megyjegyzések: 1) A "Díjterméktípus kód" a jegy- és bérlet típusát jelöli, amellyel az utasok, pénztárosok is találkoznak, és amelyeket a jogszabályok megállapítottak. 2) A "Díjtermékcsoport kód" arra a díjtermékcsoportra utal, amelynek termékei hasonló jellegűek és azonos műveleti folyamatot igényelnek. 3) A "Kedvezményjogosultsági típus kód" azt adja meg, hogy adott díjterméktípushoz, milyen az "Árkiegészítés fajtához" társuló kedvezményes jegy vehető igénybe az Árkiegészítéstár alapján. 4) A "Változás hivatkozási kód" (pl. 001/ABC)az adott szolgáltatótól származó szabványosított "Viteldíjváltozásjelentés"-re vonatkozik, amely a háttérben, pótlapon, a változás tartalmára, időpontjára, felelős személyére, elérhetőségére stb. vonatkozó adatok találhatók. 5) A Díjtábla hivatkozások (pl. VD01, VD02, AD01) a helyközi viszonylati díjtermékek esetében a hosszövezeti díjtáblára való hivatkozást jelentik, amelyeknek alapján a vasúti (pl. VD01), vagy autóbusz (pl. AD01) díjtáblák elérhetővé válnak, amelyek tartalmazzák a teljesárú és kedvezményes menetjegyek, bérletek, stb. hosszövezet szerinti díjait, valamint a kiegészítő jegyek díjait is a helyi közlekedésben alkalmazott hivatkozás (pl. H01) arra utal, hogy adott területen az előre váltott, ill. járművön váltott díjak eltérőek, vagy a különböző szolgáltatók eltérő viteldíjakat alkalmaznak, amelyek egy mögöttes pótlapon jelennek meg. 6) A "Település jellege" kód jelentése 1 = BP, 2 = megyei jogú város, 3 = egyéb település, amelynek alapján kerül meghatározásra a helyi közlekedésben a bérletkedvezmény összege a Kedvezménytábla szerint. 7) "Árkiegészítésfajta" jogszabálybéli hivatkozási kódja, amelyhez kapcsolódik a díjtermék kedvezményes ára. 8) A Díjtermékkatalógusba való új "díjterméktípus" felvétele a szolgáltató kérelmezése és leírása alapján, annak az ELEKTRA rendszerrel való kompatibilitás vizsgálata, továbbá a díjtermék elfogadás üzleti feltételeinek tisztázása után

21. táblázat: Az ELEKTRA Díjtermékkatalógus tervezett szerkezeti kialakítása

30

Kedvezménytár 2006. 07.01. Verziószám (8 bit) Kedvezményjogosultsági típus1) Jogosultság leírása Életkor

Társadalmi csoport

Alkalmazás

Fogyatékosság

Létszám

Típus kód (7 bit) 001 002 · · 021 022 · · 041 042 · · 061 062 · · 081 082 · ·

Menetdíjtáblahivatkozás

Dátum (24 bit) Jogosultságot igazoló dokumentumtípus kód2) (7 bit)

3)

Jogsz.i kód Alk.fajta kód3)

Hivatkozott jogszabály/intézkedés (alfanumerikus: 100 byte) Kedvezményfajta a díjtermék és szolgáltató jellege szerint (5 bit) Helyközi közlekedés Helyi vasúti kedvezmények autóbusz kedvezmények kedvezmények6) 1 2 3 4 5 6 7 8 9a 9b 9c 9d 9e 01 02 03 04 10 11 12 13 20 21 22 23 24 VK01

VK02

VK03

9f 25

9g 26

FFt

GFt

Komp/rév kedvezmények5) 10a 10b 30 31

VK04 AK01

AK02

AK03

AK04

AFt

BFt

CFt

DFt

EFt

XFt

YFt

Megjegyzések: 1) A "Kedvezményjogosultsági típusok" a jogszabályban meghatározott kedvezményjogosultsági csoportok alapján kerülnek megállapításra. 2) A "Kedvezményjogosultságot igazoló dokumentumok típuskódja" az előforduló és elfogdásra kerülő dokumentumtípusok alapján kerül összeállításra. 3) A "Kedvezményfajta kódok" figyelembe veszik a jogszabályi megjelölésen túl az alkalmazott kódoknál az esetleges bővítési lehetőségeket is. 4) A vasúti és autóbusz kedvezményfajták esetében a fix összegű kedvezmények díjszabási hosszövezet-függően mögöttes táblázatokban kerülnek megadásra, amelyekre hivatkozást jelölik a VK01, VK02 … és AK01, AK02. 5) Helyi bérletkedvezmények esetén A, B, C, D, E, F, G Ft összeget jelentenek a településkategória/szolgáltatási mód szerint; hasonló módon a komp/rév közlekedésnél X, YFt.

22. táblázat: Az ELEKTRA Kedvezménytípus- és kedvezményfajta-leképezés

31

3.8.1 Egységes kártyaszerkezet

A DSC-kártyák az érintkezésmentes chiprészükön valósítják meg az egységes országos ELEKTRA tömegközlekedési alkalmazás kereteit, amelyen belül a következő tartalmak foglalnak helyet (a részletes adatszerkezet- és tartalomleírás az M1 mellékletben és az „Útmutatóban” található): – kártyaazonosító adatok – 19 db objektumleíró azonosító – 7 db díjtermék: a feltöltendő jegyek/bérletek + visszaírt adatok részére – 7 db folytató díjtermék: többrészes (átszállásos) jegyek/bérletek + visszaírás részére – személyi és kedvezményekre vonatkozó adatok Egy-egy objektumtípusnak, így a díjtermékeknek, folytató díjtermékeknek, az utazási adatoknak azonos méretei kötelezően betartandók, ami országosan biztosítja a kártyák olvashatóságát és megfelelő alkalmazási megállapodások alapján a kereszthasználatát, hisz tudható, hogy az egyes objektumok mely bit-helyeken milyen adatszerkezettel kezdődnek. A bevételbiztonság érdekében alapvető fontosságú, hogy a kártyára történő díjtermék, ill. értékfelírás, továbbá az értéket jelentő kedvezményjogosultságok felírása elektronikusan hitelesítve történjen. A PSC kártyák 1 díjtermék adatainak és visszaírt adatinak elhelyezésére alkalmasak. (Megjegyzés) Megszemélyesített kártya esetén a kártyán elektronikusan elhelyezhető személyi adatok a következők: – kártyatulajdonos neve – szolgáltatóval kötendő szerződés száma – kártyakiadás időpontja – kártyatulajdonos születési dátuma – kártyatulajdonos állampolgársága Ezen adatok mellett a kártya tartalmazza a tulajdonos fotóját, valamint nevét, továbbá a kártya egyedi azonosítószámát (a „vegyes díjhordozós” időszakban, amikor még nem minden szolgáltató alkalmazza a kártyarendszert, a havi bérlet feltöltését igazoló bizonylattal való megfeleltetés céljából). A kártya kiadása során, a szerződéskötés esetén a személyiségi jogi szabályok betartásával a rendszerben további adatok is rögzítésre kerülhetnek, úgymint a lakcím, levelezési cím, munkahely/iskola címe (a kedvezményes, ill. „térítendő” bérlet kiadásához) bankszámlaszám, számlázási cím(ek), telefonszám, e-mail cím, stb. A kártyán 2 db kedvezményjogosultság adatai helyezhetőek el, amelyek a következők: – kedvezményjogosultság típuskódja – kedvezményjogosultságot igazoló dokumentum típusa – kedvezményjogosultság igazolója (intézmény, dokumentumazonosító) – kedvezményjogosultság lejárati ideje – igénybevételi számláló (pl. nyugdíjas 16 db 50 %-os, 2 db 90 %-os jegyek részére) Tekintettel arra, hogy a helyközi dolgozói és a tanulóbérletek után járó munkáltatói támogatás, ill. kedvezmény csupán a lakóhelyhez és a munkahelyhez, ill. iskolához legközelebbi állomások/megállók közötti utazási viszonylatban nyújtható, a kártyakiadás után az első feltöltés csak jegyirodában, a szerződésben foglalt viszonylat szerint tölthető fel. A lakóhely-, ill. munkahelyváltozás miatti utazási viszonylatváltoztatás is – megfelelő dokumentumok alapján – csak személyzettel rendelkező jegyirodában történhet (ez nem vonatkozik a területi érvényességű helyi bérletek használóira). A kártyán levő és a Kártyaközpontban tárolt személyi adatok nem kerülhetnek összekapcsolásra az adatfeldolgozást végző Tranzakció-kezelő Központban feldolgozásra kerülő utazási adatokkal (pl. felszálló-, leszállóhely, időpont, szolgáltatás kódja stb.) amelyeket csupán a kártyaazonosító kísér (ld. M1 Melléklet 3.2.2 és 4.2.2 Fejezet)

32

3.8.2 Egységes díjtermék-tartalom

A kártyákon elhelyezhető díjtermék helyek memória-kiosztása szintén betartandó, mely méreten és szerkezeten belül valamennyi díjtermék-típus leképezése lehetővé válik. Az egységes díjtermék-szerkezet és tartalom szintén kötelezően betartandó és nagyon fontos az átjárhatóság szempontjából. (Megjegyzés) A nem a kártyatulajdonos utazásához közvetlenül kapcsolódó díjak (pl. poggyászjegy, kisállat jegy, nem az utazási viszonylat kiterjesztésével kapcsolatos pótdíjazás stb.) vagy külön díjtermékként kezelendők a kártyán, vagy megadásuk külön PSC kártyán történjen.

3.8.3 Egységes kártya-adatformátum alkalmazása

A kártyákon elhelyezett különböző objektumok leírása során felhasznált különböző adattípusok formátuma meghatározott és az M1 melléklet szerint alkalmazandó. 3.9

Kártya- és eszközműveleti követelmények betartása

Az ezirányú követelmények az M2 melléklet szerint alkalmazandók. 3.10

A rendszerkulcsok generálása, kezelése és elosztása

A rendszerkulcsok kezelési módjának szabályozása az M3 melléklet szerint történik. 3.11

Az aláíró és hitelesítő adat- (MAC-) képezési eljárások alkalmazása

A kártyaműveletek során a DSC, ill. PSC kártyára minden kártyaműveletnél írandó hitelesítő adatok (MAC) tartalma és képezési eljárásai az M4 melléklet szerint történik. A továbbításra kerülő adatok ECDSA eljárással kerülnek aláírásra, melynek algoritmusára vonatkozóan szintén az M4 mellékletben található leírás. 3.12

Az egyedi személyi azonosítók származtatási eljárásának alkalmazása

A születéskori állandó adatokból (név, születési hely, dátum, anyja neve) egyedi személyi azonosító származtatásának eljárása az M5 mellékletben foglaltak szerint történik. Az azonosító a kártyán nem, csupán az adatközpontban a kártyaazonosító-számhoz kötődően kerül tárolásra.

33

4

KÖZPONTILAG BETARTANDÓ KÖVETELMÉNYEK

4.1

A minimál követelmények teljesítésével kapcsolatos központi feladatok

Az ELEKTRA Hungaria rendszer létrehozása központosított feladatok végzését és ezekkel kapcsolatos követelmények betartását is megkívánja. Ezek a feladatok és követelmények egyfelől a rendszer létrehozásának megalapozását szolgáló, a későbbi rész-rendszerek közti átjárhatóságot biztosító követelmények kialakítását, másfelől a rendszer fokozatos kiteljesedését jelentő rész-rendszerek működésének összehangoló irányításával kapcsolatos tevékenységeket jelentik. Ezen túlmenően, léteznek olyan funkciók, amelyek többszereplős esetben központi feladatvégzést is kívánnak, amilyenek az alkalmazáskezelés, tranzakciókezelés, továbbá a szolgáltatók közti elszámolás-kezelés. Jelen stádiumban ezen feladatok, ill. követelmények közül csupán azok kerülnek kiemelésre, amelyek az egységes ELEKTRA Hungaria rendszer létrehozásához, mint minimális követelmények és feltételek teljesítendők. A központosítottan végzendő feladatok végrehajtását, az íly módon betartandó követelmények érvényesítését – a közlekedési ágazat szabályozott, elvi irányítása mellett – az e célra kialakított, meghatalmazott (dedikált) szervezeti egység végzi. A következő funkciók emelendők ki, utalással a jelenlegi szabályozás egyes részfejezeteire: Rendszerirányítás • • • • • • •

Kártyatípusok és képességek meghatározása (3.1) Résztvevők azonosítóinak kiosztása, regisztrálása (3.2) Rendszerelemek azonosítóinak meghatározása, karbantartása (3.3) Hely- és szolgáltatások azonosítóinak meghatározása (3.4) (Menetrendi viszonylatvezetések konverziója (3.4)) Utazási viszonylatok azonosítóinak meghatározása (3.5) karbantartása (Azonosítókkal kapcsolatos ELEKTRA konverziók végrehajtása, központilag, később)

Díjtermék- és kedvezménykezelés • Díjtermékek azonosítása és katalogizálása (3.6) • Díjtermék-tábla fokozatos kialakítása, karbantartása (4.11) • Kedvezményfajták azonosítása (3.7) • Kedvezménytábla kialakítása, karbantartása (4.12) • (Díj- és kedvezménytáblák karbantartása központilag) Ezzel kapcsolatban a Díjtermékkatalógusra vonatkozó Útmutató ad eligazítást. Kártya- és alkalmazáskezelés • • • •

Kártyaszerkezet, tartalom és formátum kialakítása (M1) (Csatlakozó alkalmazók regisztrálásának kezelése) (Kártyaverziók gondozása, karbantartása központilag, később) (Egyéb funkciók, alkalmazások feltételeinek megteremtése)

34

Kártyaműveleti adatfeldolgozás és elszámolás-kezelés • Kártyaműveleti adattartalmak és eljárások leírása • (Tranzakció típusok szabályozása, karbantartása, közreadása) • (Adatfeldolgozás szolgáltatói rész-rendszer szinten) • (Elszámolás-kezelés több szereplő esetén központilag, később)

Ezzel kapcsolatban a „Kártyaműveleti adattartalmak és eljárások” Útmutató ad eligazítást. Biztonságkezelés • • • • •

Chipkártya- és SAM-kártya követelmények meghatározása (M2) Kártyaműveleti, titkosítási követelmények meghatározása (M2) Rendszerkulcsok generálása, tárolása, kiadása Hitelesítő adatok (MAC) képzési eljárásának kidolgozása, kiadása (Egyéb biztonsági szempontok szolgáltatói rész-rendszer szinten)

Az itt közreadott követelményrendszer mind az egyes alrendszerek létrehozásának, mind az országos rendszer kialakításának és működtetésének főbb elveit, kártya- és eszközkövetelményeit, továbbá tartalmi vonatkozásait határozza meg, amelyek csupán az átjárhatóság biztosításához szükséges minimálisan betartandó követelményeket jelentik. A különböző ELEKTRA alrendszerek létesítéséhez, elterjedéséhez és köztük a szükséges átjárhatóság biztosításához legalább a 3. fejezetben ismertetett következő elemeket és területeket illetően kell egységes elvű követelményeket alkalmazni: – megfelelő képességű és adatszerkezetű kártyák, valamint kapcsolódó eszközök alkalmazása, – díjtermékek, szolgáltatások és az utazások egységes elvű azonosítása és leképezése, – azonos követelmények alapján létrejövő kártyakommunikáció a különböző műveleti eszközökkel (kártyakiadó, feltöltő, kezelő és ellenőrző berendezések stb.), A kártyarendszer megvalósításával kapcsolatos számos egyéb műszaki, informatikai, biztonsági rendszerkövetelményről és azok betartásáról az egyes rész-rendszereket létrehozóknak kell gondoskodniuk, továbbá a későbbiekben az ELEKTRA rendszerhez való csatlakozós feltételeként meg kell teremteni az országos elszámoló központtal való adatkommunikációt. (Megjegyzés) 1. Országos (nemzeti) kártyarendszerek fontosságát nemzetközileg most kezdik felismerni, amikor sok helyütt már késő, tekintettel arra, hogy a különböző rész-rendszerek egyesítése igen bonyolult és költséges lenne. A távolkeleti miniállamokat (Honkong, Szingapúr) nem számolva a hollandok az elsők, akik egy nemzeti rendszer megvalósításán dolgoznak, őket a dánok követik, úgyhogy a magyar ELEKTRA koncepció igen előremutatónak számít. 2. Szabványosnak tekinthető kártyarendszer több is létezik (pl. ITSO, Calypso…), amelyek egyes gyártók, vagy szövetségek termékei, amelyek különböző országok városaiban működnek, de még a városok közti átjárhatóságot sem biztosítják, azért sem, mert az országos nagyszolgáltatók (pl. vasút), akik a kapcsot jelenthetnék, más rendszerben működnek. A 6. ábra, amely formák és színek segítségével igyekszik megvilágítani, hogy mit jelentene az ELEKTRA Hungaria koncepció szempontjából az egységes, az átjárhatóság biztosításához szükséges minimális követelmények elfogadása, és mit az utólagos, egységesítő(!) követelmények kényszerű megoldása és az ezzel járó átépítés többletköltségeinek viselése.

35

3. Az országos ELEKTRA Hungaria-rendszer kialakíthatóságához, a alrendszerek megvalósítói és az ELEKTRA központi funkciót ellátó szervek által betartandó követelmények a következők szerint differenciálhatók (ld. 7. ábra).

6. ábra: Az országos átjárható kártyarendszer kialakításának két különböző útja

– mindenütt kötelezően alkalmazandó követelmények • egységes kártyatípusok és képességek (DSC, PSC) alkalmazása • egységes kártyaszerkezet elfogadása • egységes díjtermék-tartalom elfogadása • egységes kártya-adatformátum alkalmazása • kártya- és eszközműveleti követelmények elfogadása – központilag intézendő, helyileg elfogadandó követelmények • kártyakibocsátó-azonosító (központi nyilvántartásból kiadva) • szolgáltató-azonosító (központi nyilvántartásból kiadva) • kedvezménytípus-azonosítók (központi nyilvántartásból kiadva) • egységes kedvezménytábla gondozása és közrebocsátása • egységes díjtábla gondozása és közreadása • települési, övezet- és szövetségazonosítók (központi nyilvántartásból kiadva) • központi rendszerkulcsok alkalmazása • hitelesítő adatok (MAC) központi képzési eljárásának és tartalmának alkalmazása – helyileg intézendő, egységes elvek szerint alkalmazandó követelmények • megállóhely-azonosítók (saját szolgáltatási területre) • szolgáltatásazonosítók (saját szolgáltatási terültre) • díjtermék-kódok (helyi döntés, bejelentés és katalógusba vétel alapján) • utazásazonosítók (saját szolgáltatási területre) • készülékazonosítók (saját szolgáltatási területre)

36

Irányító Központ kötelező központi helyi

Kártyakibocsátó kódok Szolgáltató kódok

Kártyaközpont Kártyaképességek (kártyatípus, kapacitás, műveleti követelmények)

Díjtermék-típusok Település/övezet kódok Megállókódok Szolgáltatáskódok

Feldolgozó központ

Adattovábbítás Ellenőrzési adatműveletek

Kártyakiadási adattartalmak Kedvezményfajták

(Elszámoló központ)

ELEKTRA Kártyaszerkezet Díjterméktartalom Adatformátum

Utazási adatok

Adatgyűjtés

Utazásazonosítók

Feltöltési adatműveletek

Készülékazonosítók

Kezelési adatműveletek

7. ábra: Követelményterületek az ELEKTRA-rendszer egységes elvű alkalmazásához és átjárhatóságához Az 7. ábrával kapcsolatban megjegyzendő, hogy a szolgáltatók a Kártyaközpont és Feldolgozó Központi szolgáltatásokat egy már meglevő vagy létesítendő ELEKTRA Központtól is megrendelhetik. Amennyiben egy szolgáltató önálló kártyarendszert alakít ki, akkor is gondoskodnia kell a fenti funkciókról. 4. .Az azonosításhoz szükséges főbb adatállományok összeállítását a 23. táblázat szemlélteti. Az ELEKTRA azonosítórendszer és az egyesített hálózati rendszer kialakítása oly módon történhet, hogy az ágazati és helyi szolgáltatók saját leképezési és azonosító rendszerüket még a legkisebb mértékben sem kell módosítaniuk, ill. megváltoztatniuk. Az egyetlen, amit tenniük kell – csatlakozási szándékuk esetén – hogy közlik a hálózatuk (megállóik, viszonylataik, díjtábláik stb.) adatait (elektronikus formában) a létrehozandó központtal, amelyik elvégzi az addig már meglevő állományhoz való illesztést és azonosítókonverziót majd visszajuttatja az adatokat a csatlakozni kívánó szolgáltatóhoz (csatlakozás után a teljes hálózatba, elektronikusan és szinte észrevétlenül történik). Ugyanilyen módon történik a változások bejelentése és kezelése később napi gyakorisággal. Fontos sajátossága az ELEKTRA azonosító rendszernek, hogy folytonos számozási rendszerével és a végén történő bővíthetőségével lehetővé teszi a fokozatos rendszerbővítést. A táblázatból látható, hogy néhány „kötött” előírt azonosító mellett a szolgáltatóknak, az azonosító méretek betartása mellett, az esetek nagy részében „szabad” keze van, hisz a későbbiekben az azonosítók többsége a szolgáltatói kód (9 bit) hozzáadásával tehető az ELEKTRA rendszer azonosítójává is. A kártyákon és kezelőkészülékekben elhelyezendő adatmennyiségek szempontjából az ELEKTRA-hoz „szabott” helyazonosítóknak (10. sor: LOCI), a szolgáltatásazonosítóknak (11. sor: SERV) és az utazási (rész-) viszonylatok (12. sor: TRAV) tömör azonosítóinak kiemelt jelentősége van. A szolgáltatásazonosítók és az utazási viszonylatazonosítók előállításához szükség van az egyes szolgáltatói menetrendi viszonylatvezetési adatok konverziójával adódó LINE adatok (ld. 3.4.2 fejezet) alapján központilag képzendő ELEKTRA hálózati modellre (gráf). Az addig megvalósuló helyi rendszerek akkor lesznek képesek az ELEKTRA részévé válni, ha az 1.-3. sorig (ISSU, OPER, CARD), a 10-12. sorig jelzett LOCI, SERV, TRAV állományaikat a kívánt szerkezetben adják meg, ill. hozzák létre és a kártyáikon feltöltő és kezelő- készülékeikben ezeket alkalmazzák. A táblázat tartalmazza az alkalmazandó kedvezménykódokat (DISC; 13. sor) és a jogosultságot igazoló dokumentumok típuskódjait (DDOC; 14. sor), valamint a díjterméktípus azonosítókat (FARE 15. sor) is, amelyek a magyar előírásoknak megfelelően kerültek kialakításra, továbbá a helyi tömegközlekedéssel rendelkező települések (jelenleg kb. 150 db) sorszámán alapuló rövidített azonosítóit is 600-as kóddal (BP) kezdődően (APUB; 16. sor), amelyek „adott”-nak tekintendők.

37

Sor szám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9 10. 11. 12 13. 14. 15. 16.

ELEKTRA adatfile megnevezése ELEKTRA kártyakibocsátók azonosítói ELEKTRA szolgáltatók (kártyakiadók) azonosító kódja ELEKTRA kártyaazonosítók rendszere Kártyakiadó terminálok azonosítói Feltöltő készülékek azonosítói Kezelőkészülékek azonosítói Ellenőri készülékek azonosítói Megjelenítő készülékek azonosítói Számítógépek azonosító rendszere ELEKTRA helyazonosítók ELEKTRA szolgáltatások azonosítói ELEKTRA utazási viszonylati azonosítók ELEKTRA kedvezményjogosultsági típus- és fajtakódok ELEKTRA kedvezményigazoló dokumentumkód ELEKTRA díjterméktípus-kódok ELEKTRA tömegközl. rendelkező helységazonosítók

Adatfile rövid neve ISSU OPER CARD CARI RELD VALD CTRL DPLY COMP LOCI SERV TRAV DISC DDOC FARE APUB(LOCI)

Azonosítók mérete (bit) 1) 8 bit 1) 9 bit 9 +56 bit 1) 9 +15 bit 9 +15 bit 1) 9 +15 bit 1) 9 +15 bit 9 +15 bit 9 +12 bit 1) 16 bit 1) 24 bit 1) 32 bit 1) 7+5 bit 7 bit 1) 8 bit 1) 10 bit

Azonosító jelleg kötött kötött szabad szabad szabad szabad szabad szabad szabad adott eljárás eljárás adott adott (szabad) adott

1) A kártyákra is felírásra kerülő azonosítók

23. táblázat: Az ELEKTRA Hungaria szereplőinek és eszközeinek azonosító rendszere 5. A kártyatartalmak szempontjából a legfontosabb, hogy a 11. és 12. sor szerinti • szolgáltatásazonosítók: vonal/viszonylat + menet (24 bit) és az • utazási viszonylatazonosítók: A és B pont közti kapcsolat (32 bit) megfelelő, követendő „eljárás” (algoritmus) alapján kerüljenek leképezésre, ami alapvetően a hálózati modellekre alapozott gráfelméleti feladat. Az utasok által megteendő utazási viszonylatok azonosítói előzetesen az indulási és érkezési hely figyelembevételével, a transzformált tömörített viszonylatazonosítóval (32 bit) írhatók le, mint ahogy az 14. és 16. táblázatban látható. A szolgáltató-, vagy vonal/viszonylatváltás (és átszállás-szükség) esetén, egyedi viszonylati jegyet kívánó utazások során új utazási viszonylat-azonosító kerül alkalmazásra a következő részút leírásához. A területi érvényességgel rendelkező díjtermékek (pl. bérlet, napi jegyek) esetén az utazási viszonylatok együttes hálózati (települési) kóddal adandók meg ld. 16. táblázat). Ahhoz, hogy majdan az ELEKTRA-központ képes legyen az architektúrának megfelelően szétszórt adathelyek kezelésére, az országos hálózatleképezéshez szükség van az egyes szolgáltatói/felelősségi területekre vonatkozóan egy elektronikus hálózati modellre, továbbá egy, a különböző szerkezetű menetrendek fogadásához és átalakításához alkalmas interfészre. Ezeket a bonyolultnak tűnő hálózati azonosításokat és konverziókat az országos rendszer létrejötte után a központ végzi, melyek eredményeit a szolgáltatók megkapják, és készülékeikbe letöltve nekik csak alkalmazniuk kell őket. Addig a saját területükre vonatkozóan maguknak kell a leképezést megoldaniuk. 6. Az egyes helyi tömegközlekedési szolgáltatással rendelkező településekre vonatkozóan kártyakapacitás okokból, különböző kódok alkalmazása szükséges (ld. 24. táblázat és Függelék), így: 24. táblázat ELEKTRA kódok KSH-kód Név SETL (LOCI) APUB (SETL) TRAV (SETL) 16 bit 16 bit 32 bit Budapest 60 000 600 600 · · · · Székesfehérvár 61 010 634 634 · · · · – SETL az 5 jegyű KSH kód transzformációjából adódó településkód az ELEKTRA rendszerben (60.000-63.499) közötti tartományban – APUB a helyi tömegközlekedési szolgáltatással rendelkező települések sorában a sorszám alapján kiosztott rövid kód a díjtáblázatban (FTAB) való alkalmazás céljából (600-tól kezdődő tartományban)

38

–

TRAV

a tömegközlekedéssel rendelkező település egészére, ill. hálózatában lehetséges valamennyi utazási viszonylatokra összefoglaló, együttes kiosztott kódja (600-999 közötti tartományban) a hálózati érvényességű díjtermékek jelölésére; a 600 alatti tartomány tartalék, ami egyéb célokra használható (pl. ha egy településben több szolgáltató működik és különböző kiszolgálási területük van, ahol csak a saját díjterméküket fogadják el).

7. Az egyéb rendszerműködési szempontok közül a következők emelhetők ki: Az ELEKTRA rendszer tehát célszerűen támaszkodik a szolgáltató társaságoknál működő gazdálkodási és vezetői információs rendszerekben levő adatállományokra (pl. hálózati, menetrendi adatok stb.), de az elszámoló központ adatfeldolgozásai megfelelő fájl-formátumok biztosításával célszerűen lehetővé teszik a helyi rendszerhez csatlakozó adatszolgáltatást (pl. utasszámok, bevételek, jármű- és személyzeti teljesítmények stb.). Az ELEKTRA személyszállító, üzemeltető alrendszereit célszerűen oly módon tervezzék és hozzák létre, hogy a felszíni járművek (autóbusz, villamos, trolibusz), valamint a helyközi autóbuszok esetében a fedélzeti irányító berendezésekhez kapcsolódóan kialakítandó helymeghatározó és megállóhely-azonosító rendszer megfelelően kiegészítve tegye lehetővé a helyi forgalomirányító központokkal való kommunikáció lehetőségét is, a járműpozíciós adatoknak a járműkövetés és forgalomirányítás, valamint az utastájékoztatás számára való hasznosítás céljából. Az ELEKTRA központ a későbbiekben – esetleg szakosított hitelintézeti részvétellel –képes lehet a jegyés bérletrendszerének használatából adódó tranzakciók kezelésén és feldolgozásán túl – megfelelő alkalmazási megállapodások alapján – a társszolgáltatók szolgáltatásai, a parkolás és egyéb csatlakozó szolgáltatások igénybevételéhez szükséges „elektronikus pénz” kibocsátására, valamint ennek felhasználásából adódó tranzakció-kezelésre és elszámolásara a résztvevő alkalmazók között. A kártyákon lehetséges egyéb funkciók és alkalmazások (pl. pontgyűjtési, oktatási, társasági igazolványi alkalmazások stb.) a központokban további azonosító rendszerek kialakítását és adatállományok kezelését kívánhatják meg, amelyek nem befolyásolják a tömegközlekedési alkalmazással kapcsolatos tevékenységeket.

4.2

Egységes díjtábla és kedvezménytábla közrebocsátása

4.2.1 Egységes szerkezetű díjtábla összeállítása és közrebocsátása

A különböző szolgáltatóknál a díjtermék-katalógus alapján alkalmazásra kerülő díjtermékek típusai és díjai egy központilag felállítandó és karbantartandó díjtermék-táblába foglalandó a 21. táblázat szerkezetének megfelelően. Ez megtörtént az „Útmutató a díjtermékkatalógus, a díjtermékleképezés és a kártyaműveletek értelmezéséhez” című anyag által, amely csatlakozik jelen követelményekhez. (Megjegyzés) 1. A díjfizetés szempontjából a termékek két eltérő típusba is sorolhatók: – meghatározott, előre fizetett díjtermék (pl. bérlet, napijegy, viszonylati jegy), – meghatározatlan, előre fizetett díjösszeg (pl. vonal-, átszállójegy lefogyasztással). Az előrefizetett díjtermékek általában valamelyik szolgáltatóhoz kötődnek, ezért a díjtermék-tábla, amely 8 biten 255 díjtermék-típust tartalmazhat (ld. az azonosítókat 13. táblázat első oszlopában (FARE)), kibővül a „szolgáltatók” dimenzióval (9 bit), ami elvileg 511 szolgáltatót tesz lehetővé; ennyire azonban országosan nem lehet számítani), vagyis a díjtermék-tábla egy 255 x 511 méretű mátrix formáját veszi fel (FTAB) a feltöltő készülékekben és automatákban. 2.

A díjtábla lehetővé teszi, hogy országosan max. 511 szolgáltató mellett a 600-tól terjedő pozíciókban a helyi tömegközlekedéssel rendelkező településekre, szövetségekre/régiókra, valamint az egész országra (1000) és további régiókra (2000-ig) egyedi, de egy-egy területen működő valamennyi szolgáltatóra azonos díjat is alkalmazzanak. Ez elsősorban az előre feltöltött, több szolgáltató általi közös használatú díjösszegek esetében fordul elő.

39

A kártyákra a díjtermék-típus kódja mellett az igénybe venni szándékozott szolgáltatást nyújtó szolgáltató kódja (OPER; 001-511 (9 bit)), vagy a több szolgáltatónál közös használatban lefogyasztható terület (település/szövetség/ország) sorszámát (APUB; 600-799; ill. 800-2000) jelölő kód kerülhet feltöltésre. Ílymódon az a helyzet is kezelhető, ha pl. valamely szolgáltató egy, a jelenlegi működési területén kívüli településben is ellátná a tömegközlekedést, ahol a „szokásos” díjszabástól eltérő helyi díjakat alkalmaznak, akkor ezek az adott településre vonatkozó oszlopban adhatók meg. A díjtermékek árának, ill. lefogyasztandó díjösszegek nagyságának a feltöltő készülékekben és automatákban 20 bitnyi helyet lenne célszerű biztosítani (az éves „személytelen” bérletek ára ugyanis több százezer forint is lehet), viszont a kártyán az ilyen termék díjának jelölésére, a tervezett 15 biten kifejezhető legnagyobb szám „32.767.- Ft” írható fel. A „Díjtermék pénzneme, szorzója” segítségével az ilyen nagy összegek is kifejezhetők. Azokban az esetekben, ahol a díjtermékhez nem egyetlen díj, hanem övezetenként különböző díjak tartoznak, ott a díjmátrix (FTAB) adott eleme is tovább bomlik a km-övezeteknek megfelelően.

4.2.2 Egységes szerkezetű és tartalmú kedvezménytábla összeállítása és közrebocsátása

A kártyarendszerben a kedvezményezés a kártyán rögzített „kedvezményjogosultságok” alapján a díjtermékek kártyára való feltöltése során történik azáltal, hogy a fizetendő díj a jogosultság alapján figyelembe veendő „kedvezményfajta” szerint kerül megállapításra. Tekintettel arra, hogy a szociális kedvezmények legtöbbjét országos jogszabályok rögzítik országosan egységes kedvezménytáblázat alkalmazandó, amely a különböző szociális jogosultsági indokok (pl. életkor, csoporthoz tartozás, alkalmazás státusza, fogyatékosság, együttutazó létszám stb.) alapján, továbbá a szolgáltatók jellege (pl. helyi szolgáltató, vasúti, autóbusz-szolgáltató) figyelembevételével foglalandó állományba (ld. 22. táblázat). Mivel a kedvezményezés az árkiegészítések %-osról fix összegűvé váltásával megváltozik (már nem lehet kedvezménymértékről sem beszélni) a kedvezményes díjak önállóan, az árkiegészítésekhez igazodó „kedvezményfajták” figyelembevételével kerülnek meghatározásra. A díjterméktípusokkal és kedvezményezéssel kapcsolatos ismereteket az „Útmutató a díjtermékkatalógus, a díjtermékleképezés és a kártyaműveletek értelmezéséhez” tartalmazza. (Megjegyzés) Az adatok közül a kártyákon való elhelyezés és kedvezményezés szempontjából a kedvezményjogosultság-típus és fajtaazonosítóknak (DISC; 7+5 bit) van meghatározó szerepe, mivel a kedvezmény-mértékeknek megfelelő szerkezetű mátrix alapján a feltöltő és kezelő készülékek működését biztosító szoftverek által kerülnek meghatározásra, és a kedvezményes díjak a díjtábla alapján kerülnek számításra és feltöltésre. Díjváltozások esetén csupán a díjtáblázatot kell a feltöltő helyeken és automatákban az adatcsatornákon keresztül változtatni.

40

5

BETŰRENDES TÁRGYMUTATÓ

DSC-D Tartós (durable) újrafeltölthető, érintkezéses és érintkezés nélküli (duális interface) interfésszel ellátott chipkártyák DSC-L Tartós (durable) újrafeltölthető, csak kontaktnélküli interfésszel ellátott kártyák PSC Papír vagy műanyaghordozóba foglalt újrafeltölthető, csak kontaktnélküli interfésszel ellátott chipkártyák

6

MELLÉKLETEK

6.1

ELEKTRA Hungaria kártyaszerkezeti és adatformátum követelmények (M.1)

6.2

ELEKTRA Hungaria kártya- és eszközműveleti követelmények (M.2)

6.3

Az ELEKTRA Hungaria rendszer kulcskezelési és elosztási szabályozása (M.3)

Az ELEKTRA rendszerkulcsok a GKM-nél bejelentkezett ELEKTRA megvalósító szolgáltatók és fejlesztői számára megfelelő bizalmassági feltételek között válnak hozzáférhetővé.

6.4

Az ELEKTRA Hungaria hitelesítő adat (MAC-) képezési eljárása (M.4)

A MAC-eljárásokhoz a GKM-nél bejelentkezett ELEKTRA megvalósító szolgáltatók és fejlesztői számára megfelelő bizalmassági feltételek között válnak hozzáférhetővé.

6.5

Egyedi személyi azonosító származtatásának eljárása (M.5)

A származtató eljáráshoz a GKM-nél bejelentkezett ELEKTRA megvalósító szolgáltatók és fejlesztői számára megfelelő bizalmassági feltételek között válnak hozzáférhetővé.

41

A magyarországi közforgalmú személyszállításban díjhordozóként alkalmazásra kerülő chipkártyás rendszerek alapkövetelményei

ELEKTRA Hungaria Kártyaszerkezeti és formátum követelmények Verzió 2.2

M1. Melléklet (Előírás)

Budapest, 2006. szeptember 1. .

Tartalomjegyzék 1

Alap adattípusok, formátumok és azonosítók ............................................................ 3

2

Kártyaobjektumok kialakítása és kezelése................................................................. 6

3

PSC kártya.................................................................................................................. 7 3.1

PSC kártya adatformátuma..................................................................................... 7

3.1.1

Kártyaazonosítók................................................................................................ 7

3.1.2

Díjtermékek adatai ............................................................................................. 7

3.1.3

Visszaírt adatok .................................................................................................. 8

3.1.4

Hitelesítő adatok................................................................................................. 9

3.1.5

A kártyán felhasznált tárterületek megoszlása ................................................... 9

3.2

PSC kártya szerkezeti kialakítás ............................................................................ 9

3.2.1

PSC 64 byte (512 bit) kártyastruktúra áttekintése............................................ 11

3.2.2

PSC 64 byte (512 bit) kártya adattartalmának meghatározása......................... 11

4

DSC-L kártya ........................................................................................................... 12 4.1

DSC-L kártya adatformátuma .............................................................................. 12

4.1.1

Kártyaazonosítók.............................................................................................. 12

4.1.2

Kártyaobjektumok azonosítói .......................................................................... 12

4.1.3

Díjtermék adatok .............................................................................................. 13

4.1.4

Díjtermékhez kapcsolódóan visszaírt adatok ................................................... 14

4.1.5

Díjtermék folytató adatok................................................................................. 15

4.1.6

Díjtermék folytatóhoz tartozó visszaírt adatok ................................................ 16

4.1.7

Személyi és kedvezményekre vonatkozó adatok ............................................. 16

4.1.8

A kártyán felhasznált tárterületek megoszlása ................................................. 17

4.2

DSC-L kártyaszerkezeti kialakítása ..................................................................... 18

4.2.1

DSC-L 1 kbyte (8192 bit) kártyastruktúra áttekintése ..................................... 20

4.2.2

DSC-L 1 kbyte (8192 bit) kártya adattartalmának áttekintése......................... 21

4.3 5

DSC-D kártya részleges adattartalmának áttekintése........................................... 23 Példák díjtermék típusok leképezésére .................................................................... 24

5.1 5.1.1

Lefogyasztásos felhasználás............................................................................. 24

5.1.2

Időszakos érvényességű napijegy felhasználása .............................................. 25

5.2 6

PSC kártyával megvalósítható termékek.............................................................. 24

DSC kártyával megvalósítható termékek............................................................. 27 Vonatkozó ajánlások, szabványok ........................................................................... 37

2

1 Alap adattípusok, formátumok és azonosítók Az ELEKTRA rendszerben a kártyák díjhordozóként (utazási dokumentumként) működnek akár a közforgalmú közlekedésben különböző díjtermékeket testesítenek meg, akár a parkolásban díjfizetésre használják őket. A kártyákon levő tartalmak szempontjából mértékadó alapadatokat, kötelezően alkalmazandó elemi adatoknak kell tekinteni és kezelni valamennyi közlekedési használatban lévő kártyán. Ezen adatok egységes leképzése a kompatibilitás igénye miatt kötelező. (Megjegyzés) Ezen alap adattípusok alkalmazásával került kialakításra a különböző típusú kártyák adatstruktúrája és azok leképzése. A dokumentumban az alap adattípusok alkalmazásával kerültek kialakításra a törzsadatok, a díjtermékek adatai és az utazási adatok.

Az 1. táblázat az egyes kártyatípusokon elhelyezésre kerülő adatok tárolását meghatározó alap-adattípusokat és formátumokat mutatja be. Adattípus

Rövidítés

ASCII kódolású szöveg (ASCII text) Bináris érték (Binary digit)

ASCII

Alapdíjtermék-hely azonosítója (Base Ticket ID)

BTID

Számláló (Counter) Kártyatípus azonosító (Card Type ID)

CNT

Dátum (Date)

DATE

Születési Dátum (Date of Birth)

DATEB

Decimális szám (Decimal number)

DEC

Időbélyeg (Date and Time Stamp )

DTS

Folytató díjtermék-hely azonosítója (Follower Ticket ID)

FTID

BIN

CRDTID

Adattípus formátuma

Szöveges adat, amely az ASCII kódkészletet használja Kétállapotú (2-es számrendszeren alapuló ) értékjelző, amely elemenként önálló értelmezéssel rendelkezhet. Több elem összefogása esetén a legmagasabb helyértékű bit (MSB) kerül legelőre az adatfolyamban (un. Big Endian ill. Motorola formátum). Azon díjtermék kártyán való helyének az azonosítóját adja meg, amelyhez folytató termék kapcsolódik. 0-3 bit – Díjtermék helyének a pozíciószáma a kártyán (1-7), Használat számláló. A kártya-típus azonosítóját és adott kártyatípuson belül a kártya adatszerkezet/adattartalom verzióját adja meg. A legmagasabb helyértékű bit (MSB) kerül legelőre az adatfolyamban (un. Big Endian formátum). A 2005 január 1-óta eltelt napok számát adja meg, ahol a 2005.01.01 az 1-es értéket jelenti. Nulla értéket nem vehet fel. Az 1900 január 1-óta eltelt napok számát adja meg, ahol a 1900.01.01 az 1-es értéket jelenti. Nulla értéket nem vehet fel. Előjel nélküli BCD kódolású szám. A legmagasabb helyértékű bit (MSB) kerül legelőre az adatfolyamban (un. Big Endian formátum). A 2005 január 1-óta eltelt percek számát adja meg, ahol a 2005.01.01 00:00 a 0-ás értéket jelenti. Az adott díjtermékhez kapcsolódó folytató díjtermékhelyre mutat rá a kártyán, annak indokának megadásával. 0-1.bit – A folytató díjtermék indokát jelző kód : 0 – Úti cél,

3

Adattípus helyfoglalása, kiegészítő információ Mezőtípus függő Mezőtípus függő

4 bit

14 bit 8 bit

14 bit

16 bit

Mezőtípus függő

24 bit

5 bit

Adattípus

Rövidítés

Hexadecimális szám (Hexadecimal number)

HEX

Termékdíj pénznem (Payment Currency)

PCUR

Díjfeltöltési fizetési mód (Payment Method Type)

PMT

Díjtermék-típus azonosító (Product Type ID)

PRTID

Tömegközlekedési szolgáltatás összevont azonosítója (Service Line ID)

SLID

Szolgáltató azonosító (Service Provider ID)

SPID

Rövidített szolgáltató azonosító (Service Provider ID Short) Terminál azonosító (Terminal ID) Rövidített Terminál azonosító (Terminál ID - Short) Utazási viszonylat/ érvényességi terület azonosító (Travel Link/Area ID) Díjtermék kiegészítő információk (Ticket Supplementary Information)

SPIDSH

TID TIDSH

TRLAID

TSINF

Adattípus formátuma

1 - Közbenső cél 2 – Betérő 3 – Töréspont 2-4 bit – Díjtermék folytató adatok helyének a pozíciószáma a kártyán (1-7), 0 – Nincs folytató díjtermék A 16-os számrendszeren alapuló számábrázolási mód. A legmagasabb helyértékű bit (MSB) kerül legelőre az adatfolyamban (un. Big Endian ill. Motorola formátum). A kártyán lévő maradék összeg, illetve az adott termékdíjak összegének meghatározásához használt pénznem. 0-1 bit: Pénznem típus meghatározása (nemzeti valuta, EURO, szolgáltatói egységek) 2-4 bit: A tárolt összeg szorzótényezője ( x1, x10, x100, x1000, x0,1, x0,01, x0,001) 5-7 bit: A feltöltött összeg nagysága utáni engedmény-mérték jelölésére szolgáló kód (0,1,2,3,4,5,6,7), amelyhez a szolgáltató által választható %-os érték rendelhető Az adott utazási költségeinek kiegyenlítésének módja az alábbiaknak megfelelően: 0 – Készpénz 1 – Credit / Debit kártya 2 – Szerződés 3 – Saját díjtárca 4 – Mobiltelefon 5 – Utalvány 6 – Internet 7 – Egyéb fizetési mód Díjtermék típus (pl. jegy, bérlet, stb.) azonosító, amely a szolgáltató azonosítóval együtt értelmezendő. Adott tömegközlekedési szolgáltatást azonosítja a tömegközlekedési vonal/viszonylat és járat/vonat azonosítójának megadásával. 0-13 bit – Vonal/viszonylat azonosítója 14-23 bit – Vonat/járat azonosítója Szolgáltató azonosító (ez akár közlekedési, akár egyéb általános, pl. terminál üzemeltető szolgáltató is lehet). Szolgáltató azonosító szűkített ábrázolása (ez akár közlekedési, akár egyéb általános, pl. terminál üzemeltető szolgáltató is lehet).

Adattípus helyfoglalása, kiegészítő információ

Mezőtípus függő

8 bit

3 bit

8 bit

24 bit

9 bit

5 bit

A díjtermék feltöltést végző terminál (feltöltőhely) azonosítója A díjtermék feltöltést végző terminál (feltöltőhely) azonosítója (PSC kártyán)

15 bit

A hálózat két, átszállás nélkül elérhető megállóhelye közti kapcsolat (él) azonosítója (32 bit), vagy egy igénybevehető hálózat (rész) területi azonosítója (16 bit) A díjtermékre vonatkozó járulékos információkat adja meg a következő bitkombinációk alapján (csak egyedi jegyekhez kapcsolódóan):

32 bit

4

12 bit

28 bit

Adattípus

Rövidítés

Kezelőkészülék azonosító (Validator Device ID) Kezelőhely azonosító (Validation Location ID) Rövidített Kezelőhely azonosító (Validation Location ID Short) Kezelést jelző kód/ visszatérítés kódja/ speciális kezelés kódja (Validation State ID)

VDID

Heti idő (Weekly time)

WTIME

Éves idő (Yearly time)

YTIME

Éves óraidő (Yearly hour time)

YHTIME

VLOCID VLOCIDSH

VSID

Adattípus helyfoglalása, kiegészítő információ

Adattípus formátuma

0. bit – Menettérti jegy 1. bit – ICR/IC/IP pótjegy 2. bit – 1. osztály különbözeti jegy jelzője 3. bit – Dohányzó/Nem dohányzó 4. bit – Fenntartva későbbi felhasználásra 5-12. bit – Helyjegy: kocsi szám 13-19. bit – Helyjegy: ülés szám 20-22. bit – Csoportjegy: felnőttek/kísérők száma 23-27. bit – Csoportjegy: gyerekek/kísért személyek száma A díjtermék kezelését (check-in, vagy checkout) végző kezelőkészülék azonosítója A díjtermék kezelési (check-in, vagy checkout) helyének azonosítója A díjtermék kezelési (check-in, vagy checkout) helyének szűkített azonosítója

A díjtermék kezeltségi állapotát adja meg a következő értékek alapján: 0 – Kezeletlen 1 – 1. irány ill. felszálláskori sikeres kezelés 2 – 2. irány ill. leszálláskori sikeres/speciális kezelés (adott egyedi díjtermékeknél) 3 – Sikertelen kezelés A hét első napja óta eltelt percek száma Hexadecimális formában, ahol az 1-es érték a 00:01 (0 óra 1 perc) időpontot jelenti. Az adott év első napja óta eltelt percek száma Hexadecimális formában, ahol az 1-es érték a 00:01 (0 óra 1 perc) időpontot jelenti. Az adott év első órája óta eltelt órák száma Hexadecimális formában, ahol az 1-es érték a 0001 a 00 óra 00 perc-től kezdő órát jelenti.

15 bit 14 bit 13 bit

2 bit

14 bit

20 bit

14 bit

1. Táblázat Alap adattípusok

A 2. táblázat az egyes kártyatípusokon elhelyezésre kerülő Kártyatípus azonosítók kódok értelmezését adja meg (a társkártyák hasonló módon kapnak besorolást): Érték

Azonosító

Típusleírás

0

DSC-D (N)

Megszemélyesítés nélküli DSC-D kártya

1

DSC-D (V)

Vizuális megszemélyesítéssel rendelkező DSC-D kártya

2

DSC-D (M)

Vizuális és elektronikus megszemélyesítéssel rendelkező DSC-D kártya

3

DSC-L (N)

Megszemélyesítés nélküli DSC-L kártya

4

DSC-L (V)

Vizuális megszemélyesítéssel rendelkező DSC-L kártya

5

DSC-L (M)

Vizuális és elektronikus megszemélyesítéssel rendelkező DSC-L kártya

6

PSC (N)

Megszemélyesítés nélküli PSC kártya

7

PSC (I)

Időszakos érvényességgel rendelkező PSC kártya

(esetleg

2. Táblázat Kártyatípus kódok

5

vizuális

meg-személyesítéssel)

2 Kártyaobjektumok kialakítása és kezelése A kártyaobjektum azonosítók feladata a kártyán elhelyezésre került különböző információs objektumok elhelyezkedésének meghatározása (az adott objektum kezdőbájtjának megadásával) lehetővé téve az objektum azonnali azonosítását az objektum kiadója, illetve típusa alapján. A kártyán összesen 19 darab kártyaobjektum azonosító áll rendelkezésre. A kártyán elhelyezésre kerülő objektum azonosítók fix méretűek. (Megjegyzés) Az objektumok fix méretét - a kártyákat fogadó rendszerek számára - a jelentősen egyszerűbb és gyorsabb kezelhetőség indokolja, a dinamikusan változó méretű objektumok használatához viszonyítottan. A kártyaobjektum azonosítók beolvasásával a kezelő készülék gyorsan és hatékonyan el tudja dönteni, hogy van a számára elfogadható díjtermék a kártyán.

A DSC kártya első memória blokkjaiban kialakításra kerülő un. objektum jegyzék (objektum directory), a kártyán található objektumok azonosítóit tartalmazza. (Megjegyzés) Ezt a rugalmasság és a jövőbeli bővíthetőség, illetve továbbfejleszthetőség szempontjai indokolják.

A kártyára kerülő objektumok két félék lehetnek: -

Belső objektumok: ezek mind a kártya kiadója által kerülnek létrehozásra és szervesen magához a kártyához, illetve annak használhatóságához kapcsolódnak

-

Külső objektumok: ezek a különböző szolgáltatók által a kártyára helyezett objektumok (tipikusan díjtermékek, de egyéb szolgáltatói adatok is lehetnek)

Alaphelyzetben a következő objektumokat kell megkülönböztetni a kártyán: Objektum típus

Objektum csoport

Objektum méret

Díjtermék Díjtermék folytató adat Személyi adatok Egyéb, a kártya kiadó, vagy az érintett szolgáltató igényeit szolgáló objektumok

Külső Külső Belső Külső

Fix Fix Fix -

6

Felhasználható kártyaobjektum azonosítók száma 7 7 1 4

3 PSC kártya 3.1 PSC kártya adatformátuma 3.1.1 Kártyaazonosítók Adatmező neve

Formátum

Helyfoglalás (bit)

Kártyatípus azonosító

CRDTID

8

Gyári sorszám + belső tárolók

HEX

56+40

Kártya kiadó/szolgáltató azonosító

SPID

9

Kártyaművelet számláló

BIN

32

Kiegészítő adat / tartalék

BIN

1

Meghatározások A kártya-típus azonosítóját és adott kártya-típuson belül a kártya adatszerkezet/adattartalom verzióját adja meg. [A kártya kiadásakor kerül megadásara] [OTP] 7 byte egyedi sorszám, amely a kártya gyártója által, a kártya nem írható területén, a gyártást követően elhelyezett egyedi sorszámot tartalmazza. [A kártya kiadásakor kerül megadásara] [OTP] 5 byte belső regiszterek és tárolók A kártyát kiadó szervezet, illetve közlekedési szolgáltató azonosítóját adja meg. [A kártya kiadáskor kerül megadásara] [OTP] A kártyát érintő műveletek (feltöltések, kezelések) számának követésére szolgál. Minden 2. kezelés esetén egy bit 0 → 1-be íródik át véglegesen [A kártyahasználat során változik] [OTP] Az egyes szolgáltatók által szabadon, saját célra, felhasználható adatterületet biztosít

3. Táblázat PSC kártya törzsadatok

Adatok összességében: 146 bit

3.1.2 Díjtermékek adatai Adatmező neve

Formátum

Helyfoglalás (bit)

Feltöltést végző szolgáltató azonosító

SPID

9

Feltöltő terminál azonosító

TIDSH

12

Feltöltési dátum, időpont Díjtermék-formátum azonosító

DTS

24

HEX

4

Díjtermék-típus azonosító

PRTID

8

Utazási viszonylat/ érvényességi terület azonosító Tömegközlekedési szolgáltatás összevont azonosítója

TRLAID

32

SLID

24

Meghatározások A díjtermék feltöltését végző terminált üzemeltető szolgáltató azonosítóját adja meg. [A díjtermék feltöltésekor kerül megadásra] A díjtermék feltöltést végző terminál azonosítóját adja meg. [A díjtermék feltöltésekor kerül megadásra] A díjtermék feltöltési időpontját adja meg. A feltöltésre került díjtermék adatszerkezet/adattartalom verzióját adja meg. [A díjtermék feltöltésekor kerül megadásra] A feltöltésre került díjtermék típus (pl. jegy, bérlet, stb.) azonosítóját adja meg a ’Díjtermék katalógus’ban foglaltak szerint [A díjtermék feltöltésekor kerül megadásra] A feltöltésre került díjtermék felhasználhatósági területét adja meg. [A díjtermék feltöltésekor kerül megadásra] A feltöltésre került díjtermék felhasználhatósági területéhez kapcsolódóan a tömegközlekedési vonal/viszonylat és járat/vonat azonosítóját adja meg.

7

Adatmező neve

Formátum

Helyfoglalás (bit)

Meghatározások [A díjtermék feltöltésekor kerül megadásra]

Díjtermék kiegészítő információk

TSINF

28

Díjtermék érvényesség kezdő dátuma

DATE

14

Kiegészítő adat / tartalék

BIN

1

A feltöltésre került díjtermékre vonatkozó járulékos információkat adja meg. [A díjtermék feltöltésekor kerül megadásra] A feltöltésre került díjtermék érvényességének kezdő dátumát adja meg a 2005 január 1-óta eltelt napok számának meghatározásával. Az egyes szolgáltatók által szabadon, saját célra, felhasználható adatterületet biztosít.

4. Táblázat PSC közlekedési alkalmazás termékek adatai

Adatok összességében: 156 bit

3.1.3 Visszaírt adatok Adatmező neve

Formátum

Helyfoglalás (bit)

Közlekedési szolgáltató azonosító

SPIDSH

5

Felszálló (check-in) kezelés dátuma és időpontja

YHTIME/ WTIME

14

Felszálló (check-in)/ Leszálló (check-out) hely azonosító Felszálló (check-in)/ Leszálló (check-out) kezelőkészülék azonosító Díjtermék összeg (díjegység - db)/ maradvány érték nyilvántartó

VLOCIDSH

13

VDID

15

HEX

13

Közbenső kártyaművelet számláló

BIN

1

Kezelést jelző kód

VSID

2

Segéd memóriaterület vezérlő

BIN

1

Megjegyzések Azon közlekedési szolgáltató azonosítóját adja meg, akinek a szolgáltatása, a feltöltésre került díjtermék felhasználásával, az utazáskor igénybevételre került. A díjtermék típusától függően, két különböző funkció ellátására szolgál az alábbiak szerint: a.) Napi jegy/viszonylati jegy díjtermék-típus esetén: Az első kezelés időpontját adja meg az aktuális év eleje óta eltelt órák számával. b.) Vonal/átszállójegy díjtermék-típus esetén: A díjtermék adott időtartamon belüli első használatának időpontját adja meg percekben; az időszakhatár meghaladása utáni első kezeléskor felülíródik az aktuális kezelési időponttal, ami egy újabb „utazási lánc” kezdő időpontja lesz. A közlekedési szolgáltatás igénybevételének kezdetéül szolgáló hely rövidített azonosító kódját adja meg. A közlekedési szolgáltatás igénybevételének kezdetét érvényesítő kezelőkészülék azonosítóját adja meg. Az előre fizetett termékek esetében a termék árát, a lefogyasztásos díjtermék típusok esetén a feltöltéskori érték összeget, illetve a díjtermék használatbavételét követően a rendelkezésre álló maradvány összeget adja meg. [A díjtermék minden kezelésekor visszaírásra kerül] A feltöltés, ill. felszálláskori kezelési események követését biztosítja. Értékét a rendszer minden műveletnél váltogatja. Minden páratlan művelet ’1’ értéket, minden páros művelet ’0’ értéket eredményez. A közlekedési szolgáltatás igénybevételére felhasznált díjtermék kezelésére vonatkozó információkat adja meg. A szakadás elleni védelmet hivatott szolgálni és ebből eredően a ’Visszaírt adatok’ elérhetőségének azonosítóját adja meg.

8

Az adatmező tartalma üzemszerű működés (sikeres visszaírások) esetén folyamatosan váltakozik, egyszer a normál (’0’ érték), egyszer a segéd (’1’ érték) memóriaterületre mutatva.

5. Táblázat PSC kártya utazási adatok

Adatok összességében: 64 bit

3.1.4 Hitelesítő adatok Adatmező neve Hitelesítő adat

Formátum

Helyfoglalás (bit)

HEX

32

Meghatározások A kártya adott adatmezőinek tartalmából képzett MAC (Message Authentication Code) kódot ad meg, amely a kártyatartalom hitelességének ellenőrizhetőségét hivatott szolgálni.

6. Táblázat PSC kártya aláírási adatok

Adatok összességében: 32 bit

3.1.5 A kártyán felhasznált tárterületek megoszlása Adatterület típusa/funkciója

Rendelkezésre álló tárterület (bit)

Felhasznált tárterület (bit)

Szabad tárterület (bit)

Belső regiszterek

40

40

0

Gyári egyedi sorszám

56

56

0

Egyszer írható kiadói tárterület Írható/olvasható tárterület

32

32

0

384

334

50

7. Táblázat PSC kártya tárterületeinek foglaltsága

3.2 PSC kártya szerkezeti kialakítás A PSC kártya kialakításának és működési folyamatainak tervezésekor a jelenleg elérhető termékek műszaki specifikációiban rögzített tipikus működési paramétereket kell alapul venni. A termékek előírt fontosabb tulajdonságai a következők: •

ISO/IEC 14443 A interfész: o Érintésmentes tápfeszültség ellátás és adatkommunikáció o Működési távolság: max. 100mm (az antenna kialakítástól függően) o Működési frekvencia: 13.56MHz o Gyors adatátvitel: legalább 100 kbit/s 9

o Kiemelt adatintegritás: 16bit-es CRC, paritás, bit kódolás, bit számolás o Anticollision, vagy ezzel egyenértékű képességek •

EEPROM: o legalább 64 byte (512 bit) tárkapacitás o laponként állítható írás tiltás o legalább 7 byte (56 bit) hosszúságú, gyárilag beégetett, azonosítószámmal rendelkezik a másolhatóság nehezítésére

egyedi

o legfeljebb 5 byte (40 bit) belső regiszter o legalább 4 byte (32 bit) hosszúságú, egyszer írható (One Time Programmable – OTP) terület a statikus kártyaadatok elhelyezésére o legalább 48 byte (384 bit) szabadon felhasználó memóriaterület o Adatmegőrzési idő: 5 év o Legalább 10,000 írási ciklus A PSC kártya felépítéséből adódóan a következő adottságokat kell figyelembe venni a használatakor: •

Adatbeolvasás a kártyáról 16 byte-os egységekben történhet, amely átlagos hozzáférési ideje (a külső olvasó oldaláról) 2ms

•

Adatírás a kártyára legalább 4 byte-os egységekben legyen lehetséges, aminek átlagos hozzáférési ideje (a külső olvasó oldaláról) 4.6ms legfeljebb

•

Egy olvasási művelet során legalább 16 byte legyen olvasható ki a kártyáról

A PSC kártyának, mint eszköznek a következő szabványoknak kell megfelelniük: •

ISO/IEC 14443 kommunikációs interfész

•

Legalább ISO/IEC 14443-1,-2,-3

10

3.2.1 PSC 64 byte (512 bit) kártyastruktúra áttekintése PSC 64 Byte (512 bit) Kártyastruktúra v2.0

146 Bit

Díjtermék adatai

156 Bit

156 bit

Visszaírt adatok

64 bit

64 bit

Hitelesítő adat

32 Bit

Segéd memóriaterület visszaíráshoz

64 Bit

Összesen minimum 462 Bit

Kártyaazonosítók

3.2.2 PSC 64 byte (512 bit) kártya adattartalmának meghatározása

11

4 DSC-L kártya 4.1 DSC-L kártya adatformátuma 4.1.1 Kártyaazonosítók Adatmező neve

Formátum

Helyfoglalás (bit)

Kártyatípus azonosító

CRDTID

8

Gyári sorszám

HEX

32

Kártya kiadó/szolgáltató azonosító

SPID

9

Kártya érvényesség (lejárati dátum)

DATE

14

Kiegészítő adat/tartalék

BIN

1

Meghatározások A kártya-típus azonosítóját és adott kártya-típuson belül a kártya adatszerkezet/adattartalom verzióját adja meg. [A kártya kiadásakor kerül megadásara] [OTP] 4 byte egyedi sorszám, amely a kártya gyártója által, a kártya nem írható területén, a gyártást követően elhelyezett egyedi sorszámot tartalmazza. [A kártya kiadásakor kerül megadásara] [OTP] A kártyát kiadó szervezet, illetve közlekedési szolgáltató azonosítóját adja meg. [A kártya kiadáskor kerül megadásara] [OTP] A kártya érvényességi (vagyis a lejárati) időpontját adja meg a 2005 január 1-óta eltelt napok számának meghatározásával. Az egyes szolgáltatók által szabadon, saját célra, felhasználható adatterületet biztosít.

8. Táblázat DSC-L kártya azonosító adatok

Adatok összességében: 64 bit

4.1.2 Kártyaobjektumok azonosítói Adatmező neve

Formátum

Helyfoglalás (bit)

Termék/funkció Memóriacím mutató

HEX

14

Termék/funkció - Kiadó azonosító

SPID

9

Termék/funkció – Díjtermék-típus azonosító

PRTID

8

Termék/funkció – Felhasználható/ érvényes termék jelző

BIN

1

Meghatározások Az egyes termékek/funkciók memóriacím ofszetjét adja meg bájtban a kártya elejétől számítva (maximálisan 16384 cím megadására biztosít lehetőséget). A kártyán elhelyezésre került termékek/funkciók kiadójának/tulajdonosának azonosítóját adja meg (pl. kártya kiadó, közlekedési szolgáltató). A kártyán elhelyezésre került termékek/funkciók típusát adja meg (pl. belső használatú adat, díjtermék) a ’Díjtermék katalógus’-ban foglaltak szerint Az adott termék felhasználható állapotát, illetve érvényességét jelzi.

9. Táblázat DSC-L kártya kártyaobjektum azonosítók

Adatok összességében: 32 bit

12

4.1.3 Díjtermék adatok Adatmező neve

Formátum

Helyfoglalás (bit)

Feltöltést végző szolgáltató azonosító

SPID

9

Feltöltő terminál azonosító

TID

15

Feltöltési dátum, időpont Díjtermék-formátum azonosító

DTS

24

HEX

4

Díjtermék-típus azonosító

PRTID

8

Utazási viszonylat/ érvényességi terület azonosító Tömegközlekedési szolgáltatás (1. irány) összevont azonosítója

TRLAID

32

SLID

24

Díjtermék kiegészítő információk (1. irány)

TSINF

28

Tömegközlekedési szolgáltatás (2. irány) összevont azonosítója

SLID

24

Díjtermék kiegészítő információk (2. irány)

TSINF

28

Folytató díjtermékhely indoka és helyének sorszáma Kedvezményjogosultság típuskód

FTID

5

HEX

7

Kedvezményfajta kód

HEX

5

Díjtermék érvényesség kezdő dátuma

DATE

14

Díjtermék érvényesség lejárati dátuma

DATE

14

Meghatározások A díjtermék feltöltését végző terminált üzemeltető szolgáltató azonosítóját adja meg. [A díjtermék feltöltésekor kerül megadásra] A díjtermék feltöltést végző terminál azonosítóját adja meg. [A díjtermék feltöltésekor kerül megadásra] A díjtermék feltöltési időpontját adja meg. [A díjtermék feltöltésekor kerül megadásra] A feltöltésre került díjtermék adatszerkezet/adattartalom verzióját adja meg. [A díjtermék feltöltésekor kerül megadásra] A feltöltésre került díjtermék típus (pl. jegy, bérlet, stb.) azonosítóját adja meg a ’Díjtermék katalógus’ban foglaltak szerint [A díjtermék feltöltésekor kerül megadásra] A feltöltésre került díjtermék felhasználhatósági területét adja meg. [A díjtermék feltöltésekor kerül megadásra] A feltöltésre került díjtermék 1. irányú felhasználhatósági területéhez kapcsolódóan a tömegközlekedési vonal/viszonylat és járat/vonat azonosítóját adja meg. [A díjtermék feltöltésekor kerül megadásra] A feltöltésre került díjtermék 1. irányára vonatkozó járulékos információkat adja meg. [A díjtermék feltöltésekor kerül megadásra] A feltöltésre került díjtermék 2. irányú felhasználhatósági területéhez kapcsolódóan a tömegközlekedési vonal/viszonylat és járat/vonat azonosítóját adja meg. [A díjtermék feltöltésekor kerül megadásra] A feltöltésre került díjtermék 2. irányára vonatkozó járulékos információkat adja meg. [A díjtermék feltöltésekor kerül megadásra] Az adott díjtermékhez kapcsolódó kiegészítő, vagy részjegy helyének az azonosítóját és indokát adja meg. Az utasok életkorából, szociális helyzetéből, fizikai állapotából stb. eredő kedvezményjogosultság alapján valamely csoportba besoroló kódot adja meg az ’Árkiegészítéstár’-ban foglaltak szerint [A díjtermék feltöltésekor kerül megadásra] Az adott díjtermékhez kapcsolódóan igénybe vehető kedvezmény-jogosultság fajta kódját adja meg (a kártyán tárolt kedvezményekre vonatkozó adatok alapján), az ’Árkiegészítéstár’-ban foglaltak szerint. [A díjtermék feltöltésekor kerül megadásra] A feltöltésre került díjtermék érvényességének kezdő dátumát adja meg a 2005 január 1-óta eltelt napok számának meghatározásával. [A díjtermék feltöltésekor kerül megadásra] A feltöltésre került díjtermék érvényességének lejárati dátumát adja meg a 2005 január 1-óta eltelt napok számának meghatározásával.

13

Adatmező neve

Formátum

Helyfoglalás (bit)

Díjtermék pénzneme, szorzója, díjtárca engedménymérték kódja Díjtermék feltöltés fizetés módja Számlakiadást jelző kód

PCUR

8

A kártyán lévő maradvány érték, illetve az adott termékdíj összegének meghatározásához szükséges adatok megadására szolgál.

PMT

3

BIN

1

Díjtermék blokkolás jelző kód Kiegészítő adat / tartalék

BIN

1

BIN

2

A feltöltésre került díjtermék költség kiegyenlítési módjának megadására szolgál. Az adott díjtermékkel kapcsolatos számla kiadásának jelzésére szolgál. Az adott díjtermék engedélyezett/letiltott állapotának jelzésére szolgál. Az egyes szolgáltatók által szabadon, saját célra, felhasználható adatterületet biztosít.

Meghatározások

10. Táblázat DSC-L közlekedési alkalmazás termékek adatai

Adatok összességében: 256 bit

4.1.4 Díjtermékhez kapcsolódóan visszaírt adatok Adatmező neve

Formátum

Helyfoglalás (bit)

Díjtermék összeg (díjegység - db)/ maradvány érték nyilvántartó

HEX

15

Közlekedési szolgáltató azonosító

SPID

9

Felszálló (check-in)/ Leszálló (check-out) kezelés dátuma, időpontja Felszálló (check-in)/ Leszálló (check-out) hely azonosító Felszálló (check-in)/ Leszálló (check-out) kezelőkészülék azonosító Díjtermék jellemzők (használat számláló/ első kezelés órája/ utazási lánc kezdő időpontja percben)

YTIME

20

VLOCID

16

VDID

15

CNT YHTIME WTIME

14

Meghatározások Az előre fizetett termékek esetében a termék árát, a lefogyasztásos díjtermék típusok esetén a feltöltéskori érték összeget, illetve a díjtermék használatbavételét követően a rendelkezésre álló maradvány összeget adja meg. [A díjtermék minden kezelésekor visszaírásra kerül] Azon közlekedési szolgáltató azonosítóját adja meg, akinek a szolgáltatása, a feltöltésre került díjtermék felhasználásával, az utazáskor igénybevételre került. Az adott kezelés időpontját adja meg az aktuális év Január 1. 00:00 óta eltelt percek számának meghatározásával. A közlekedési szolgáltatás igénybevételének kezdetéül szolgáló hely rövidített azonosító kódját adja meg. A közlekedési szolgáltatás igénybevételének kezdetét érvényesítő kezelőkészülék azonosítóját adja meg. A díjtermék típusától függően, három különböző funkció ellátására szolgál az alábbiak szerint: a.) Bérlet díjtermék-típus esetén: A bérletfeltöltés követően a felszálló kezelések számát adja meg. b.) Napi jegy/viszonylati jegy díjtermék-típus esetén: Az első kezelés időpontját adja meg az aktuális év eleje óta eltelt órák számával. c.) Vonal/átszállójegy díjtermék-típus esetén: A díjtermék adott időtartamon (pl. 60 perc) belüli első használatának időpontját adja meg percekben; az időszakhatár meghaladásakor a következő kezelés során felülíródik az aktuális időpont (perc) értékével.

14

Kezelést jelző kód

VSID

2

Kiegészítő adat/tartalék

BIN

4

Segéd memóriaterület vezérlő

BIN

1

Hitelesítő adat

HEX

32

A közlekedési szolgáltatás igénybevételére felhasznált díjtermék kezelésére vonatkozó információkat adja meg. Az egyes szolgáltatók által szabadon, saját célra, felhasználható adatterületet biztosít. A szakadás elleni védelmet hivatott szolgálni és ebből eredően a ’Visszaírt adatok’ elérhetőségének azonosítóját adja meg. Az adatmező tartalma üzemszerű működés (sikeres visszaírások) esetén folyamatosan váltakozik, egyszer a normál (’0’ érték), egyszer a segéd (’1’ érték) memóriaterületre mutatva. A kártya adott adatmezőinek tartalmából képzett MAC (Message Authentication Code) kódot ad meg, amely a kártyatartalom hitelességének ellenőrizhetőségét hivatott szolgálni.

11. Táblázat DSC-L kártya díjtermékhez kapcsolódóan visszaírt adatok

Adatok összességében: 128 bit

4.1.5 Díjtermék folytató adatok Adatmező neve

Formátum

Helyfoglalás (bit)

Díjtermék-hely sorszám

BTID

4

Díjtermék-formátum azonosító

HEX

4

Díjtermék-típus azonosító

PRTID

8

Utazási viszonylat/ érvényességi terület azonosító

TRLAID

32

Tömegközlekedési szolgáltatás (1. irány) összevont azonosítója

SLID

24

Díjtermék kiegészítő információk (1. irány)

TSINF

28

Tömegközlekedési szolgáltatás (2. irány) összevont azonosítója

SLID

24

Díjtermék kiegészítő információk (2. irány) Csatlakozó folytató díjtermékhely indoka és helyének sorszáma Díjtermék feltöltés fizetés módja

TSINF

28

FTID

5

PMT

3

Meghatározások A folytató díjtermék alapjául szolgáló díjtermék kártyán való helyének az azonosítóját adja meg. A feltöltésre került díjtermék adatszerkezet/adattartalom verzióját adja meg. [A díjtermék feltöltésekor kerül megadásra] A feltöltésre került díjtermék típus (pl. jegy, bérlet, stb.) azonosítóját adja meg a ’Díjtermék katalógus’ban foglaltak szerint [A díjtermék feltöltésekor kerül megadásra] Az Utazási viszonylat/érvényességi terület azonosító adatmező a feltöltésre került díjtermék felhasználhatósági területét adja meg. [A díjtermék feltöltésekor kerül megadásra] A feltöltésre került díjtermék 1. irányú felhasználhatósági területéhez kapcsolódóan a tömegközlekedési vonal/viszonylat és járat/vonat azonosítóját adja meg [A díjtermék feltöltésekor kerül megadásra] A feltöltésre került díjtermék 1. irányára vonatkozó járulékos információkat adja meg. [A díjtermék feltöltésekor kerül megadásra] A feltöltésre került díjtermék 2. irányú felhasználhatósági területéhez kapcsolódóan a tömegközlekedési vonal/viszonylat és járat/vonat azonosítóját adja meg. [A díjtermék feltöltésekor kerül megadásra] A feltöltésre került díjtermék 2. irányára vonatkozó járulékos információkat adja meg. Az adott folytató díjtermékhez kapcsolódó kiegészítő, vagy részjegy helyének az azonosítóját és indokát adja meg. A feltöltésre került díjtermék költség kiegyenlítési módjának megadására szolgál.

12. Táblázat DSC-L kártya díjtermék folytató adatok

Adatok összességében: 160 bit 15

4.1.6 Díjtermék folytatóhoz tartozó visszaírt adatok Adatmező neve

Formátum

Helyfoglalás (bit)

Közlekedési szolgáltató azonosító

SPID

9

Felszálló (check-in)/ Leszálló (check-out) kezelés dátuma és időpontja Felszálló (check-in)/ Leszálló (check-out) hely azonosítója Felszálló (check-in)/ Leszálló (check-out) kezelőkészülék azonosító Kezelést jelző kód

YTIME

20

VLOCID

16

VDID

15

VSID

2

Kiegészítő adat / tartalék Segéd memóriaterület vezérlő

BIN

1

BIN

1

Hitelesítő adat

HEX

32

Meghatározások Azon közlekedési szolgáltató azonosítóját adja meg, akinek a szolgáltatása, a feltöltésre került díjtermék felhasználásával, az utazáskor igénybevételre került. Az adott kezelés időpontját adja meg az aktuális év Január 1. 00:00 óta eltelt percek számának meghatározásával. A közlekedési szolgáltatás igénybevételének kezdetéül szolgáló hely rövidített azonosító kódját adja meg. A közlekedési szolgáltatás igénybevételének kezdetét érvényesítő kezelőkészülék azonosítóját adja meg. A közlekedési szolgáltatás igénybevételére felhasznált díjtermék kezelésére vonatkozó információkat adja meg. Az egyes szolgáltatók által szabadon, saját célra, felhasználható adatterületet biztosít. A szakadás elleni védelmet hivatott szolgálni és ebből eredően a ’Visszaírt adatok’ elérhetőségének azonosítóját adja meg. Az adatmező tartalma üzemszerű működés (sikeres visszaírások) esetén folyamatosan váltakozik, egyszer a normál (’0’ érték), egyszer a segéd (’1’ érték) memóriaterületre mutatva. A kártya adott adatmezőinek tartalmából képzett MAC (Message Authentication Code) kódot ad meg, amely a kártyatartalom hitelességének ellenőrizhetőségét hivatott szolgálni.

13. Táblázat DSC-L kártya díjtermék folytatóhoz tartozó visszaírt adatok

Adatok összességében: 96 bit

4.1.7 Személyi és kedvezményekre vonatkozó adatok Adatmező neve

Formátum

Helyfoglalás (bit)

Kártyatulajdonos neve

ASCII

240

Kártyatulajdonos szolgáltatói szerződés száma Kártyakiadás időpontja

HEX

32

DTS

24

Feltöltő terminál azonosító

TID

15

Kártyatulajdonos születési időpontja

DATEB

16

Kártyatulajdonos állampolgársága

HEX

10

Kártyatulajdonos akció

BIN

1

Meghatározások A kártyatulajdonos nevét adja meg karakteres formában. A kártyatulajdonos és a kártyát kiadó szolgáltató között létrejött szerződés hivatkozási számát adja meg. A kártya kiadásának dátumát és időpontját adja meg. A díjtermék feltöltést végző terminál azonosítóját adja meg. [A díjtermék feltöltésekor kerül megadásra] A kártyatulajdonos születési időpontját adja meg az 1900 január 1-óta eltelt napok számának meghatározásával. Az adott kártyatulajdonos állampolgárságát adja meg az ISO 3166-1 (numeric) szerinti országkódoknak megfelelően. Azt adja meg, hogy a kártyatulajdonos jogosult-e

16

Adatmező neve

Formátum

Helyfoglalás (bit)

jogosultság (1.) jelző

Kártyatulajdonos akció jogosultságát (2.) jelző

BIN

1

1. Kedvezményjogosultság típuskód

HEX

7

1. Kedvezményjogosultságot igazoló dokumentum típusa 1. Kedvezményjogosultság igazolója

HEX

7

ASCII

96

1. Kedvezményjogosultság lejárati ideje 1. Igénybevételi számláló

DATE

14

HEX

8

2. Kedvezményjogosultság típuskód

HEX

7

2. Kedvezményjogosultságot igazoló dokumentum típusa 2. Kedvezményjogosultság igazolója

HEX

7

ASCII

96

2. Kedvezményjogosultság lejárati ideje 2. Igénybevételi számláló

DATE

14

HEX

8

Kiegészítő adat/tartalék

BIN

5

Hitelesítő adat

HEX

32

Meghatározások egy adott, esetleg üzletpolitikai kedvezményt igénybe venni a díjtermékek megvásárlásakor/a díjtermék értékének kiegyenlítésekor. Azt adja meg, hogy a kártyatulajdonos jogosult-e egy adott, esetleg üzletpolitikai kedvezményt igénybe venni a díjtermékek megvásárlásakor/a díjtermék értékének kiegyenlítésekor. Az adott kártyatulajdonos kedvezmény-jogosultsági típus kódját adja meg az ’Árkiegészítéstár’-ban foglaltak szerint A kártyatulajdonos kedvezmény jogosultságát igazoló dokumentum típuskódját adja meg. A kártyatulajdonos kedvezmény jogosultságának alapjául szolgáló dokumentum kiadóját és a dokumentum azonosítóját/számát adja meg. A kártyatulajdonosra vonatkozó 1. kedvezményjogosultság lejárati dátumát adja meg a 2005 január 1-óta eltelt napok számának meghatározásával. A biztosított éves kedvezmény jogosultság adott feltöltési időpontig való igénybevételét adja meg, (pl. nyugdíjas esetén a max. 16 db 50%-os utazások számlálója (5 bit) és a max. 2 db 90%-os utazások (3 bit) osztásban). Az adott kártyatulajdonos kedvezmény-jogosultsági típus kódját adja meg az ’Árkiegészítéstár’-ban foglaltak szerint A kártyatulajdonos kedvezmény jogosultságát igazoló dokumentum típuskódját adja meg. A kártyatulajdonos kedvezmény jogosultságának alapjául szolgáló dokumentum kiadóját és a dokumentum azonosítóját/számát adja meg. A kártyatulajdonosra vonatkozó 2. kedvezményjogosultság lejárati dátumát adja meg a 2005 január 1-óta eltelt napok számának meghatározásával. A biztosított éves kedvezmény jogosultság adott feltöltési időpontig való igénybevételét adja meg, (pl. nyugdíjas esetén a max. 16 db 50%-os utazások számlálója (5 bit) és a max. 2 db 90%-os utazások (3 bit) osztásban) Az egyes szolgáltatók által szabadon, saját célra, felhasználható adatterületet biztosít A kártya adott adatmezőinek tartalmából képzett MAC (Message Authentication Code) kódot ad meg, amely a kártyatartalom hitelességének ellenőrizhetőségét hivatott szolgálni.

14. Táblázat DSC-L kártya személyi és kedvezményekre vonatkozó adatok

Adatok összességében minimálisan: 640 bit

4.1.8 A kártyán felhasznált tárterületek megoszlása Adatterület típusa/funkciója

Rendelkezésre álló tárterület (bit)

Felhasznált tárterület (bit)

Szabad tárterület (bit)

Szektor authentikációs kulcsok és jogosultsági regiszterek

2048

2048

0

17

Adatterület típusa/funkciója

Rendelkezésre álló tárterület (bit)

Felhasznált tárterület (bit)

Szabad tárterület (bit)

Belső regiszterek

96

96

0

Gyári egyedi sorszám

32

32

0

Egyszer írható felhasználói tárterület Írható/olvasható tárterület

0

0

0

6016

5920

128

15. Táblázat DSC-L kártya tárterületeinek foglaltsága

4.2 DSC-L kártyaszerkezeti kialakítása A DSC-L kártya kialakításának és működési folyamatainak tervezésekor a jelenleg elérhető termékek műszaki specifikációiban rögzített tipikus működési paramétereket kell alapul venni. A termékek fontosabb kötelező tulajdonságai a következők: •

ISO/IEC 14443 A interfész: o Érintésmentes tápfeszültség ellátás és adatkommunikáció o Működési távolság: max. 100mm (az antenna kialakítástól függően) o Működési frekvencia: 13,56 MHz o Gyors adatátvitel: legalább 100kbit/s o Kiemelt adatintegritás: 16bit-es CRC, paritás, bit kódolás, bit számolás, vagy ezzel egyenértékű képességgel o Anticollision képesség

•

EEPROM: o legalább 1 kbyte (8192 bit) tárkapacitás o adattömbönként megadható hozzáférési jogosultságok o legalább 4 byte (32 bit) azonosítószámmal rendelkezik

hosszúságú,

gyárilag

beégetett,

egyedi

o legfeljebb 12 byte (96 bit) gyártói adatterület o legalább 16 byte (128 bit) szektoronként a hozzáférési jogosultságok és a hozzáférési kulcsok tárolására o legalább 752 byte (6016 bit) szabadon felhasználó memóriaterület o adatmegőrzési idő: legalább 10 év o legalább 100,000 írási ciklus •

Biztonsági funkcionalitások: o Kölcsönös authentikáció megvalósítása (ISO/IEC DIS9798-2) o RF csatorna adattitkosítás, visszajátszás védelemmel

18

o Szektoronként 2 különálló kulcs kezelése, ezáltal támogatva a multi-applikációs rendszerek kialakítását o Eszközönként egyedi sorozatszám o A szállítás során az EEPROM tartalmát külön kulcs védje (transport key)

A DSC kártyának, mint eszköznek a következő szabványoknak kell megfelelniük: •

ISO/IEC 14443 A kommunikációs interfész

•

Legalább ISO/IEC 14443-1,-2,-3

19

4.2.1 DSC-L 1 kbyte (8192 bit) kártyastruktúra áttekintése

20

4.2.2 DSC-L 1 kbyte (8192 bit) kártya adattartalmának áttekintése

21

A DSC és PSC kártyáknak a tömegközlekedési alkalmazásra vonatkozó részletes bit-térképei a GKM-nél bejelentkezett ELEKTRA megvalósító szolgáltatók és fejlesztői számára megfelelő bizalmassági feltételek között válnak hozzáférhetővé.

22

4.3 DSC-D kártya részleges adattartalmának áttekintése Parkolási díjfeltöltés adatai (csak DSC-D kártyán) (Kártyatulajdonos szolgáltatási szerződés száma) Parkolási alkalmazás azonosítója Parkolási ügyfélszám Parkolási funkció belépésének időpontja Beszervező/előző parkoló társaság azonosítója 1. Parkolási kedvezményjogosultság kódja 1. Parkolási kedvezményjogosultság igazolója (intézmény, dokumentum azonosító) 1. Parkolási kedvezményjogosultság lejárati ideje 2. Parkolási kedvezményjogosultság kódja 2. Parkolási kedvezményjogosultság igazolója (intézmény, dokumentum azonosító) 2. Parkolási kedvezményjogosultság lejárati ideje Kedvezményezett járműrendszám Jármű forgalmi engedélyének azonosítója Rendszámmal igénybevehető kedvezmény típusa (1/2, 1+2?) (közlekedési díjtárca esetén ott) Kártyafeltöltést végző szolgáltató kódja (közlekedési díjtárca esetén ott) Feltöltőhely jellegkódja + azonosítója (közlekedési díjtárca esetén ott) Feltöltési dátum, időpont Rendelkezésre álló díjösszeg / maradványösszeg (közlekedési díjtárca esetén ott) (közlekedési díjtárca esetén ott) Díj pénzneme, szorzója (közlekedési díjtárca esetén ott) Jelzőkód bizonylatadásról Kiegészítő adatok

Byte (4) 2 4 3 2 1 10 2 1 10 2 10 10 1 2 2 3 2 1 1 1

70

Parkolási díj felhasználási adatai Parkoló automata azonosítója (Aktuális esemény adatai) Üzemeltető parkoló társaság azonosítója Díjfizetés indoka: (1) parkolási díj (2) pótdíj (gombbal kijelölve) Igénybevehető kedvezménytípus kódja (gombbal kijelölve) Parkolás kezdés/befizetés dátuma, időpontja Kívánt parkolási időtartam (gombbal kijelölve) Fizetendő díjösszeg/pótdíjösszeg (gombbal kijelölve) Fizetés módja (pl. 1. parkolási díjtárca, 2. közlekedési díjtárca) Kiegészítő adatok 10 legutolsó parkolási esemény adatai (10·18 byte)

4 2 1 1 3 2 2 1 2 180

18 250

Pontgyűjtési adatok (csak DSC-D kártyán) (Kártyatulajdonos szolgáltatói szerződés száma) Pontgyűjtő alkalmazás azonosítója Kártyatulajdonos pontgyűjtő ügyfélazonosító száma Pontgyűjtési funkció belépésének időpontja Kártyatulajdonos neme, névnapja Pontgyűjtésbe beszervező/előző szervezet azonosítója Kiegészítő adatok Értékesítőhely szervezetének azonosítója (Aktuális esemény adatai) Értékesítő szervezet terminál azonosítója Értékesítés időpontja Értékesítő szervezet pontaránya (%) Vásárlás összege (+/-) Gyűjtött/fogyasztott pontok száma Rendelkezésre álló pontok száma Kiegészítő adatok 10 legutolsó pontgyűjtési esemény adatai (5·20 byte)

(4) 2 4 3 2 2 2 2 4 3 1 4 2 2 2 200

23

15

20 (215)

5 Példák díjtermék típusok leképezésére 5.1 PSC kártyával megvalósítható termékek 5.1.1 Díjtárca lefogyasztásos felhasználással A többes jegyes felhasználás esetén a kártya feltöltése díjegységekkel történjék, amelyek a felhasználástól függően kerülnek levonásra a helyi és környéki közlekedésben. A kártyán lévő adatok a következőképpen néznek ki: Adatmező neve

Ofszet (Bit)

Hossz (Bit)

Érték (Hex)

Meghatározások

Törzsadatok Kártyatípus azonosító

128

8

61

0-3 bit – Adatformátum verziószáma → 1 =

ELEKTRA Hungaria v2.2 adatformátum

Gyári sorszám

0

56

0000001 (dec)

Kártyakiadó/szolgáltató azonosító Kártyaművelet számláló

136

9

001

96

32

Kiegészítő adat / tartalék

145

1

00000000000 00000000000 00000000001 0

4-7 bit – Kártyatípus → 06= PSC megszemélyesítés nélkül Kártya sorszáma → 1 1-es azonosító számú közlekedési kártya kiadó → Budapesti Közlekedési Zrt A kártyahasználat számlálója → 1

Nincsen használva

Díjtermék adatai Feltöltést végző szolgáltató azonosító Feltöltő terminál azonosító Feltöltési dátum, időpont Díjtermék-formátum azonosító Díjtermék-típus azonosító

146

9

001

+22

12

024

+118

24

0024C2F

+9

4

1

+14

8

01

Utazási viszonylat (32 bit) / érvényességi terület (16 bit) azonosító

+34

32

00000258

Tömegközlekedési szolgáltatás összevont azonosítója Díjtermék kiegészítő információk Díjtermék érvényesség kezdő dátuma (egyedi viszonylati jegyek esetében) Kiegészítő adat / tartalék

+66

24

00000 000

+90

28

0000000

+142

14

0000

+13

1

0

Díjegység feltöltési szolgáltató → Budapesti Közlekedési Zrt Feltöltési hely eszköz azonosítója → pl. Deák téri jegypénztár Feltöltés időpont dátuma → 2005.04.14 Feltöltési időpont óra/perc → 13:35 0-3 bit – Adatformátum verziószáma → 1 = v1.0 Az 1-es azonosítójú szolgáltató pl. 001-es típusú terméke → Helyi többes használatú jegy díjlefogyasztással Érvényességi terület → 258 = 600 – Budapest (TRAV kód) (a díjtermék területi érvényességgel rendelkezik) Vonal/viszonylat → 0 = nincs megadva Vonat/járat → 0 = nem szükséges előre megadni Nincsen semmilyen jegy kiegészítő információ → 0 Ennél a jegytípusnál az érvényesség kezdő dátum nem értelmezhető → 0

Nincsen használva

Visszaírt adatok

24

Adatmező neve

Ofszet (Bit)

Hossz (Bit)

Érték (Hex)

Meghatározások

Közlekedési szolgáltató azonosító Díjtermék összeg (díjegység - db) / maradvány érték nyilvántartó Felszálló (check-in) kezelés dátuma, időpontja (első kezelés órája/utazási lánc kezdő időpontja percben) Felszálló (check-in) / Leszálló (check-out) hely azonosító Felszálló (check-in) / Leszálló (check-out) kezelőkészülék azonosító Közbenső kártyaművelet számláló (1,2) Kezelést jelző kód

320

5

001

+5

13

07d0

+18

14

0f0a

Felszállási időpont napja → A hét 3. napja Felszállási időpont óra/perc → 16:10 (a hét első napja 00 óra 00 perctől eltelt percek száma)

+32

13

1254

Felszálló/leszállóhely azonosítója → 1254 = 4692 – Oktogon (M1 metro)

+45

15

6541

Felszálló/leszálló kezelőkészülék azonosítója → 6541 = 25921

+60

1

1

A közbenső kártyaműveleti számláló állása →1

+61

2

1

Segéd memóriaterület vezérlő

+95

1

1

Hitelesítő adat

+63

32

......

Kezelést jelző állapot → A díjtermék kezelése (az 1. irányban) megtörtént Segéd memóriaterület jelző → 1 = A legutóbbi írás adatai a segéd memóriaterületen találhatóak Jelen példánkban csak a hitelesítő adat helyét mutatjuk be, annak pontos értékét azonban nem ábrázoljuk.

1-es azonosító számú közlekedési szolgáltató → Budapesti Közlekedési Zrt A lefogyasztásos díjtermék maradvány összege → 2000 HUF. (hexadecimálisan 07d0) (előtte 2185 HUF volt az összeg)

Segéd memóriaterület Segéd memóriaterület visszaíráshoz

416

64

......

Jelen példánkban csak a segéd memóriaterület helyét mutatjuk be, annak pontos értékét azonban nem ábrázoljuk.

5.1.2 Időszakos érvényességű napijegy felhasználása Egyes termékek, mint 1, 3, vagy 7 napos jegyek korlátozott felhasználási időre érvényesek. A példa egy 3 napos (72 órás) érvényességű díjterméket mutat be. A kártyán lévő adatok a következőképpen néznek ki: Adatmező neve

Ofszet (Bit)

Hossz (Bit)

128

8

Érték (Hex)

Meghatározások

Törzsadatok Kártyatípus azonosító

7

0-3 bit – Adatformátum verziószáma → 1 =

ELEKTRA Hungaria v2.2 adatformátum

Gyári sorszám

0

56

0000002 (dec)

Kártyakiadó/szolgáltató azonosító Kártyaművelet számláló

136

9

001

96

32

Kiegészítő adat / tartalék

145

1

00000000000 00000000000 00000000111 0

25

4-7 bit – Kártyatípus → 07= PSC időszakos érvényességgel Kártya sorszáma → 2 1-es azonosító számú közlekedési kártya kiadó → Budapesti Közlekedési Zrtt A kártyahasználat számlálója → 8

Nincsen használva

Adatmező neve

Ofszet (Bit)

Hossz (Bit)

Érték (Hex)

Meghatározások

Díjtermék adatai Feltöltést végző szolgáltató azonosító Feltöltő terminál azonosító Feltöltési dátum, időpont Díjtermék-formátum azonosító Díjtermék-típus azonosító

146

9

001

+22

12

0047

+118

24

0024C2F

+9

4

1

+14

8

3E

Utazási viszonylat (32 bit) / érvényességi terület (16 bit) azonosító

+34

32

00000258

Tömegközlekedési szolgáltatás összevont azonosítója Díjtermék kiegészítő információk Díjtermék érvényesség kezdő dátuma (egyedi viszonylati jegyek esetében) Kiegészítő adat / tartalék

+66

24

00000 000

+90

28

0000000

+142

14

0000

+13

1

0

Díjegység feltöltési szolgáltató → Budapesti Közlekedési Zrt Feltöltési hely eszköz azonosítója → pl. Nyugati téri jegypénztár Feltöltés időpont dátuma → 2005.04.14 Feltöltési időpont óra/perc → 13:35 0-3 bit – Adatformátum verziószáma → 1 = v1.0 A 001-es azonosítójú szolgáltató pl. 062-s (hexadecimális 3E) típusú terméke → Időszaki 3 napos jegykártya Érvényességi terület → 258 = 600 – Budapest (TRAV kód) (a díjtermék területi érvényességgel rendelkezik) Vonal/viszonylat → 0 = nincs megadva Vonat/járat → 0 = nincs előre megadva Területi érvényesség Nincsen semmilyen jegy kiegészítő információ → 0 Ennél a jegytípusnál az érvényesség kezdő dátum nem értelmezhető → 0

Nincsen használva

Visszaírt adatok Közlekedési szolgáltató azonosító Díjtermék összeg (díjegység - db) / maradvány érték nyilvántartó Felszálló (check-in) kezelés dátuma, időpontja (első kezelés órája/utazási lánc kezdő időpontja percben) Felszálló (check-in) / Leszálló (check-out) hely azonosító Felszálló (check-in) / Leszálló (check-out) kezelőkészülék azonosító Közbenső kártyaművelet számláló (1,2) Kezelést jelző kód

320

5

001

1-es azonosító számú közlekedési szolgáltató → Budapesti Közlekedési Zrt Díjtermék díjösszeg → 2500 HUF

+5

13

09C4

+18

14

09F8

Első kezelés dátuma→ 2005.04.16 Első kezelés időpontja → 08:00 Adott év első órájától eltelt órák száma. (ettől számítódik az érvényességi időszak)

+32

13

1072

Felszállóhely azonosítója → 1072 = 4210 – Nyugati Pu. (6-os villamos)

+45

15

6545

Felszálló/leszálló kezelőkészülék azonosítója → 6545 = 25925

+60

1

1

A közbenső kártyaműveleti számláló állása →1

+61

2

1

Segéd memóriaterület vezérlő

+95

1

1

Hitelesítő adat

+63

32

......

Kezelést jelző állapot → A díjtermék kezelésé (az 1. irányban) megtörtént Segéd memóriaterület jelző → 0 = A legutóbbi írás adatai a normál memóriaterületen találhatóak Jelen példánkban csak a hitelesítő adat helyét mutatjuk be, annak pontos értékét azonban nem ábrázoljuk.

Segéd memóriaterület Segéd memóriaterület visszaíráshoz

416

64

......

26

Jelen példánkban csak a segéd memóriaterület helyét mutatjuk be, annak pontos értékét azonban nem ábrázoljuk.

5.2 DSC kártyával megvalósítható termékek A következő táblázat - néhány példával illusztráltan - a DSC kártyákon megvalósítható termékeket, a kártya teljes adattartalmának ismertetését tartalmazza. Az egyes mezők értékeit hexadecimális formában, illetve az „” jelölt esetekben ASCII formátumban kerülnek ábrázolásra, megadva az egyes adatok ofszetjét is a kártya adatterületének elejétől. (Megjegyzés) A példák kizárólag a valós adattartalomra vonatkoznak, nem tartalmaznak egyéb, technológiai szempontból fontos információkat (pl. belső regiszterek adatai, kulcsok, stb.). A táblázatokban példaként megadott összes érték (szolgáltató-, termék-, település-, terület-, megállóhelyazonosító) az ELEKTRA azonosító rendszerének koncepcionális modelljén alapul (ld. az ELKTRA Hungaria Alapkövetelmények 3-4. Fejezet).

Példa: Helyi hálózati bérlet és egyedi vasúti jegy felhasználás egy kártyán A hálózati bérletes felhasználás esetén a kártyára egy bérlet díjtermék kerül feltöltésre, amely területi érvényességgel rendelkezik. Az egyedi vasúti jegy esetén az alap jegyen kívül két további részjegy is feltöltésre került, mint díjtermék folytató adat, ezek viszonylatbeli érvényességgel rendelkeznek. A kártyán lévő adatok a következőképpen néznek ki: Adatmező neve

Ofszet (Bit)

Hossz (Bit)

Érték (Hex)

Megjegyzések

Törzsadatok Kártyatípus azonosító

128

8

51

0-3 bit – Adatformátum verziószáma → 1 =

ELEKTRA Hungaria v2.2 adatformátum

Gyári sorszám

0

32

00000004

Kártya kiadó/szolgáltató azonosító Kártya érvényesség (lejárati dátum) Kiegészítő adat / tartalék

136

9

001

145

14

02DB

159

1

0

4-7 bit – Kártyatípus → 05 = Vizuális és elektronikus megszemélyesítéssel rendelkező DSC-L kártya Kártya sorszáma → 4 1-es azonosító számú közlekedési kártya kiadó → Budapesti Közlekedési Zrt A DSC kártya érvényességének lejárati dátuma → 2007.01.01 Nincsen használva

Kártyaobjektum azonosító #1 – Díjtermék hely #1 Termék/funkció Memóriacím mutató

160

14

0080

Termék/funkció - Kiadó azonosító Termék/funkció Terméktípus azonosító

+14

9

001

+23

8

0B

Termék/funkció – Felhasználható/ érvényes termék jelző

+31

1

1

A díjtermék adatainak ofszet címe a kártyán bájtban megadva→ 128 byte (hexadecimálisan 080) 1-es azonosító számú közlekedési szolgáltató → BKV A 001-es azonosítójú szolgáltató pl. 011-es (hexadecimális 0B) típusú terméke → Helyi hálózati bérletkártya időszaki érvényességgel 1 = Érvényes Termék/Funkció

Kártyaobjektum azonosító #2 – Díjtermék hely #2 Termék/funkció Memóriacím mutató

192

14

00C0

Termék/funkció - Kiadó azonosító Termék/funkció Terméktípus azonosító

+14

9

002

+23

8

79

27

A díjtermék adatainak ofszet címe a kártyán bájtban megadva→ 192 byte (hexadecimálisan 0C0) 002-es azonosító számú közlekedési szolgáltató → MÁV A 002-es azonosítójú szolgáltató pl. 121-es

Adatmező neve

Termék/funkció – Felhasználható/ érvényes termék jelző

Ofszet (Bit)

+31

Hossz (Bit)

1

Érték (Hex)

Megjegyzések

1

(hexadecimális 83) típusú terméke → Vasúti viszonylati jegy 1 = Érvényes Termék/Funkció

Kártyaobjektum azonosító #3 – Díjtermék hely #3 Termék/funkció Memóriacím mutató

224

14

0100

Termék/funkció - Kiadó azonosító Termék/funkció Terméktípus azonosító Termék/funkció – Felhasználható/ érvényes termék jelző

+14

9

0

+23

8

0

+31

1

1

A díjtermék adatainak ofszet címe a kártyán bájtban megadva→256 byte (hexadecimálisan 100) Termék kiadó → 00 = Nincs díjtermék feltöltve Termék azonosító → 00 = Nincs díjtermék feltöltve 1 = Érvényes Termék/Funkció

Kártyaobjektum azonosító #4 – Díjtermék hely #4 Termék/funkció Memóriacím mutató

256

14

0140

Termék/funkció - Kiadó azonosító Termék/funkció Terméktípus azonosító Termék/funkció – Felhasználható/ érvényes termék jelző

+14

9

0

+23

8

0

+31

1

0

A díjtermék adatainak ofszet címe a kártyán bájtban megadva→320 byte (hexadecimálisan 140) Termék kiadó → 00 = Nincs díjtermék feltöltve Termék azonosító → 00 = Nincs díjtermék feltöltve 0 = Üres Termék/Funkció hely

Kártyaobjektum azonosító #5 – Díjtermék hely #5 Termék/funkció Memóriacím mutató

288

14

0180

Termék/funkció - Kiadó azonosító Termék/funkció Terméktípus azonosító Termék/funkció – Felhasználható/ érvényes termék jelző

+14

9

0

+23

8

0

+31

1

0

A díjtermék adatainak ofszet címe a kártyán bájtban megadva→384 byte (hexadecimálisan 180) Termék kiadó → 00 = Nincs díjtermék feltöltve Termék azonosító → 00 = Nincs díjtermék feltöltve 0 = Üres Termék/Funkció hely

Kártyaobjektum azonosító #6 – Díjtermék hely #6 Termék/funkció Memóriacím mutató

320

14

01C0

Termék/funkció - Kiadó azonosító Termék/funkció Terméktípus azonosító Termék/funkció – Felhasználható/ érvényes termék jelző

+14

9

0

+23

8

0

+31

1

0

A díjtermék adatainak ofszet címe a kártyán bájtban megadva→448 byte (hexadecimálisan 1C0) Termék kiadó → 00 = Nincs díjtermék feltöltve Termék azonosító → 00 = Nincs díjtermék feltöltve 0 = Üres Termék/Funkció hely

Kártyaobjektum azonosító #7 – Díjtermék hely #7 Termék/funkció Memóriacím mutató

352

14

0200

Termék/funkció - Kiadó azonosító Termék/funkció Terméktípus azonosító Termék/funkció – Felhasználható/ érvényes termék jelző

+14

9

0

+23

8

0

+31

1

0

28

A díjtermék adatainak ofszet címe a kártyán bájtban megadva→ 512 byte (hexadecimálisan 200) Termék kiadó → 00 = Nincs díjtermék feltöltve Termék azonosító → 00 = Nincs díjtermék feltöltve 0 = Üres Termék/Funkció hely

Adatmező neve

Ofszet (Bit)

Hossz (Bit)

Érték (Hex)

Megjegyzések

Kártyaobjektumok azonosító #8 – Díjtermék folytató adathely #1 Termék/funkció Memóriacím mutató

512

14

0240

Termék/funkció - Kiadó azonosító Termék/funkció Terméktípus azonosító

+14

9

002

+23

8

79

Termék/funkció – Felhasználható/ érvényes termék jelző

+31

1

1

A díjtermék adatainak ofszet címe a kártyán bájtban megadva→576 byte (hexadecimálisan 240) Termék kiadó → 02 = MÁV A 002-es azonosítójú szolgáltató pl. 121-es (hexadecimális 83) típusú terméke → Vasúti viszonylati jegy folytatás 1 = Érvényes Termék/Funkció

Kártyaobjektumok azonosító #9 – Díjtermék folytató adathely #2 Termék/funkció Memóriacím mutató

544

14

0260

Termék/funkció - Kiadó azonosító Termék/funkció Terméktípus azonosító

+14

9

002

+23

8

79

Termék/funkció – Felhasználható/ érvényes termék jelző

+31

1

1

A díjtermék adatainak ofszet címe a kártyán bájtban megadva→608 byte (hexadecimálisan 260) Termék kiadó → 02 = MÁV A 002-es azonosítójú szolgáltató pl. 121-es (hexadecimális 83) típusú terméke → Vasúti viszonylati jegy folytatás 1 = Érvényes Termék/Funkció

Kártyaobjektumok azonosító #10 – Díjtermék folytató adathely #3 Termék/funkció Memóriacím mutató

576

14

0290

Termék/funkció - Kiadó azonosító Termék/funkció Terméktípus azonosító Termék/funkció – Felhasználható/ érvényes termék jelző

+14

9

0

+23

8

0

+31

1

0

A díjtermék adatainak ofszet címe a kártyán bájtban megadva→656 byte (hexadecimálisan 290) Termék kiadó → 00 = Nincs díjtermék feltöltve Termék azonosító → 00 = Nincs díjtermék feltöltve 0 = Üres Termék/Funkció hely

Kártyaobjektumok azonosító #11 – Díjtermék folytató adathely #4 Termék/funkció Memóriacím mutató

608

14

02C0

Termék/funkció - Kiadó azonosító Termék/funkció Terméktípus azonosító Termék/funkció – Felhasználható/ érvényes termék jelző

+14

9

0

+23

8

0

+31

1

0

A díjtermék adatainak ofszet címe a kártyán bájtban megadva→704 byte (hexadecimálisan 2C0) Termék kiadó → 00 = Nincs díjtermék feltöltve Termék azonosító → 00 = Nincs díjtermék feltöltve 0 = Üres Termék/Funkció hely

Kártyaobjektumok azonosító #12 – Díjtermék folytató adathely #5 Termék/funkció Memóriacím mutató

640

14

02E0

Termék/funkció - Kiadó azonosító Termék/funkció Terméktípus azonosító Termék/funkció – Felhasználható/ érvényes termék jelző

+14

9

0

+23

8

0

+31

1

0

A díjtermék adatainak ofszet címe a kártyán bájtban megadva→736 byte (hexadecimálisan 2E0) Termék kiadó → 00 = Nincs díjtermék feltöltve Termék azonosító → 00 = Nincs díjtermék feltöltve 0 = Üres Termék/Funkció hely

Kártyaobjektumok azonosító #13 – Díjtermék folytató adathely #6 Termék/funkció Memóriacím mutató

672

14

0310

29

A díjtermék adatainak ofszet címe a kártyán bájtban megadva→784 byte

Adatmező neve

Ofszet (Bit)

Hossz (Bit)

Érték (Hex)

Megjegyzések (hexadecimálisan 310)

Termék/funkció - Kiadó azonosító Termék/funkció Terméktípus azonosító Termék/funkció – Felhasználható/ érvényes termék jelző

+14

9

0

+23

8

0

+31

1

0

Termék kiadó → 00 = Nincs díjtermék feltöltve Termék azonosító → 00 = Nincs díjtermék feltöltve 0 = Üres Termék/Funkció hely

Kártyaobjektumok azonosító #14 – Díjtermék folytató adathely #7 Termék/funkció Memóriacím mutató

704

14

0340

Termék/funkció - Kiadó azonosító Termék/funkció Terméktípus azonosító Termék/funkció – Felhasználható/ érvényes termék jelző

+14

9

0

+23

8

0

+31

1

0

A díjtermék adatainak ofszet címe a kártyán bájtban megadva→832 byte (hexadecimálisan 340) Termék kiadó → 00 = Nincs díjtermék feltöltve Termék azonosító → 00 = Nincs díjtermék feltöltve 0 = Üres Termék/Funkció hely

Kártyaobjektumok azonosító #15 – Személyi és kedvezmény adatok Termék/funkció Memóriacím mutató

736

14

0360

Termék/funkció - Kiadó azonosító Termék/funkció Terméktípus azonosító Termék/funkció – Felhasználható/ érvényes termék jelző

+14

9

1FF

+23

8

01

+31

1

1

A díjtermék adatainak ofszet címe a kártyán bájtban megadva→864 byte (hexadecimálisan 360) Termék kiadó → +1FF = Belső funkció Termék azonosító → 01 = Személyi adatok és kedvezmény adat-objektum 1 = Érvényes Termék/Funkció

Kártyaobjektumok azonosító #16 – Nincsen felhasználva Termék/funkció Memóriacím mutató Termék/funkció - Kiadó azonosító Termék/funkció Terméktípus azonosító Termék/funkció – Felhasználható/ érvényes termék jelző

768

14

0

+14

9

0

+23

8

0

+31

1

0

A díjtermék adatainak ofszet címe a kártyán bájtban megadva→0 byte Termék kiadó → 00 = Nincs díjtermék feltöltve Termék azonosító → 00 = Nincs díjtermék feltöltve 0 = Üres Termék/Funkció hely

Kártyaobjektumok azonosító #17 – Nincsen felhasználva Termék/funkció Memóriacím mutató Termék/funkció - Kiadó azonosító Termék/funkció Terméktípus azonosító Termék/funkció – Felhasználható/ érvényes termék jelző

800

14

0

+14

9

0

+23

8

0

+31

1

0

A díjtermék adatainak ofszet címe a kártyán bájtban megadva→0 byte Termék kiadó → 00 = Nincs díjtermék feltöltve Termék azonosító → 00 = Nincs díjtermék feltöltve 0 = Üres Termék/Funkció hely

Kártyaobjektumok azonosító #18 – Nincsen felhasználva Termék/funkció Memóriacím mutató Termék/funkció - Kiadó azonosító Termék/funkció Terméktípus azonosító Termék/funkció – Felhasználható/ érvényes termék jelző

832

14

0

+14

9

0

+23

8

0

+31

1

0

30

A díjtermék adatainak ofszet címe a kártyán bájtban megadva→0 byte Termék kiadó → 00 = Nincs díjtermék feltöltve Termék azonosító → 00 = Nincs díjtermék feltöltve 0 = Üres Termék/Funkció hely

Adatmező neve

Ofszet (Bit)

Hossz (Bit)

Érték (Hex)

Megjegyzések

Kártyaobjektumok azonosító #19 – Nincsen felhasználva Termék/funkció Memóriacím mutató Termék/funkció - Kiadó azonosító Termék/funkció Terméktípus azonosító Termék/funkció – Felhasználható/ érvényes termék jelző

864

14

0

+14

9

0

+23

8

0

+31

1

0

A díjtermék adatainak ofszet címe a kártyán bájtban megadva→0 byte Termék kiadó → 00 = Nincs díjtermék feltöltve Termék azonosító → 00 = Nincs díjtermék feltöltve 0 = Üres Termék/Funkció hely

Díjtermék adatok #1 – BKV Bérlet Díjegység feltöltési szolgáltató → Budapesti Közlekedési Zrt Feltöltési hely eszköz azonosítója → pl. Nyugati téri jegypénztár A díjtermék feltöltési dátuma → 2005.04.14 A díjtermék feltöltési időpontja → 11:00 0-3 bit – Adatformátum verziószáma → 1 = v1.0 Az 001-es azonosítójú szolgáltató pl. 011-es (hexadecimális 0B) típusú terméke → Helyi hálózati bérletkártya időszaki érvényességgel Érvényességi terület → 258 = 600 – Budapest (TRAV kód) (a díjtermék területi érvényességgel rendelkezik) Vonal/viszonylat → 0 és Vonat/járat → 0 Területi érvényesség

Feltöltést végző szolgáltató azonosító Feltöltő terminál azonosító Feltöltési dátum, időpont Díjtermék-formátum azonosító Díjtermék-típus azonosító

1024

9

001

+9

15

047

+24

24

0024B94

+48

4

1

+52

8

0B

Utazási viszonylat (32 bit) / érvényességi terület (16 bit) azonosító

+60

32

00000258

Tömegközlekedési szolgáltatás (1. irány) összevont azonosítója Díjtermék kiegészítő információk (1. irány) Tömegközlekedési szolgáltatás (2. irány) összevont azonosítója Díjtermék kiegészítő információk (2. irány) Folytató díjtermékhely indoka és helyének sorszáma Kedvezményjogosultság típuskód Kedvezményfajta típuskód Díjtermék érvényesség kezdő dátuma (bérletek és egyedi viszonylati jegyek esetében) Díjtermék érvényesség lejárati dátuma Díjtermék pénzneme, szorzója, díjtárcaösszeg engedménymérték kódja Díjtermék feltöltési fizetés módja Számlakiadást jelző kód

+92

24

00000 000

+116

28

0

+144

24

00000 000

+168

28

0

+196

5

0

+201

7

16

+208

5

15

+213

14

0079

A díjtermék érvényességének kezdő dátuma → 2005.05.01

+227

14

009C

+241

8

0

A díjtermék érvényességének lejárati dátuma → 2005.06.05 0 - Nem kerül értelmezésre, mivel nem lefogyasztásos díjtermékről van szó

+249

3

0

0 – A fizetés készpénzzel történt.

+252

1

1

Díjtermék blokkolás jelző kód Kiegészítő adat / tartalék

+253

1

0

1 – A díjtermékhez kapcsolódóan kiadásra került számla A díjtermék nincsen blokkolva → 0

+254

2

0

Kiegészítő információ → 0 = Nincsen

31

Díjtermék kiegészítő információk → 0 = Nincsenek Vonal/viszonylat → 0 és Vonat/járat → 0 Területi érvényesség Díjtermék kiegészítő információk → 0 = Nincsenek Folytató díjtermék → 0 = Nincsen

A kedvezményre való jogosultság jogalapja → 22 = Tanuló, Diák 21 → Budapest helyi tanuló bérlet esetén

Adatmező neve

Díjtermék összeg (díjegység - db) / maradvány érték nyilvántartó Közlekedési szolgáltató azonosító Felszálló (check-in) / Leszálló (check-out) kezelés dátuma, időpontja Felszálló (check-in) / Leszálló (check-out) hely azonosító Felszálló (check-in ) / Leszálló (check-out) hely kezelőkészülék azonosító Díjtermék jellemzők (használat-/pontszámláló/első kezelés órája / utazási lánc kezdő időpontja percben) Kezelést jelző kód Kiegészítő adat / tartalék Segéd memóriaterület vezérlő Hitelesítő adat

Ofszet (Bit)

Hossz (Bit)

Érték (Hex)

Megjegyzések

+256

15

0A28

+271

9

001

+280

20

02F4EF

+300

16

1254

+316

15

7258

+331

14

0

Bérletfeltöltés óta a felszálló kezelések száma → 0 = kezelés még nem volt

+345

2

0

+347

4

0

Kezelési állapot → 0 = Kezelés még nem történt Kiegészítő információ → 0 = Nincsen

+383

1

0

+351

32

......

Díjtermék díjösszeg → 2600 HUF

1-es azonosító számú közlekedési szolgáltató → Budapesti Közlekedési Zrt A bázis időpont dátuma → 05.14 Bázis időpont óra/perc → 13:35 (adott év 01.01.00:00-től eltelt percek száma) Felszállóhely azonosítója → 1254 = 4692 – Oktogon Felszállóhely kezelőkészülék azonosítója → 7258 = 29272 számú kezelőkészülék

A segéd memóriaterület nincsen használva →0 Jelen példánkban csak a hitelesítő adat helyét mutatjuk be, annak pontos értékét azonban nem ábrázoljuk.

Díjtermék adatok #2 – Vasúti viszonylati jegy Feltöltést végző szolgáltató azonosító Feltöltő terminál azonosító Feltöltési dátum, időpont Díjtermék-formátum azonosító Díjtermék-típus azonosító

1536

9

002

Díjegység feltöltési szolgáltató → MÁV

+9

15

523

+24

24

0024B94

+48

4

1

+52

8

79

Utazási viszonylat (32 bit) / érvényességi terület (16 bit) azonosító Tömegközlekedési szolgáltatás (1. irány) összevont azonosítója

+60

32

AD1478F2

+92

24

023F1 000

Díjtermék kiegészítő információk (1. irány) Tömegközlekedési szolgáltatás (2. irány) összevont azonosítója Díjtermék kiegészítő információk (2. irány) Folytató díjtermékhely indoka és helyének sorszáma

+116

28

0

+144

24

00000 000

Feltöltési hely eszköz azonosítója → pl. Karcag vasútállomás A díjtermék feltöltési dátuma → 2005.04.14 A díjtermék feltöltési időpontja → 11:00 0-3 bit – Adatformátum verziószáma → 1 = v1.0 A 002-es azonosítójú szolgáltató pl. 121-es (hexadecimális 79) típusú terméke → Vasúti viszonylati jegy Utazási viszonylat azonosítója (a kialakításra kerülő viszonylat gráf táblázat alapján) → AD1478F2 = Karcag – Szolnok Vonal/viszonylat → 023F1 = 9201 (a 100-as vonalmező mentén) Vonat/járat → 000 (nem vonathoz rendelt jegy) Díjtermék kiegészítő információk → 0 = Egyszeri jegy Vonal/viszonylat → 0 , Vonat/járat → 0 Nem menettérti jegy

+168

28

0

+196

5

5

Díjtermék kiegészítő információk → 0 = Nincsenek Díjtermék folytató adat száma → 001B A folytató díjtermék jellege → 01B – Közbenső cél B

B

32

Adatmező neve

Ofszet (Bit)

Hossz (Bit)

Érték (Hex)

Megjegyzések A kedvezményre való jogosultság jogalapja → 22 = Tanuló, Diák 02-es, 2. utazási kedvezmény vasúti menetjegyhez. A díjtermék érvényességének kezdő dátuma → 2005.04.14

Kedvezményjogosultság típuskód Kedvezményfajta típuskód Díjtermék érvényesség kezdő dátuma (bérletek és egyedi viszonylati jegyek esetében) Díjtermék érvényesség lejárati dátuma Díjtermék pénzneme, szorzója, díjtárcaösszeg engedménymérték kódja Díjtermék feltöltési fizetés módja Számlakiadást jelző kód

+201

7

16

+208

5

02

+213

14

0068

+227

14

006A

+241

8

0

+249

3

1

1 – A fizetés hitelkártyával történt.

+252

1

1

Díjtermék blokkolás jelző kód Kiegészítő adat / tartalék

+253

1

0

1 – A díjtermékhez kapcsolódóan kiadásra került számla A díjtermék nincsen blokkolva → 0

+254

2

0

Kiegészítő információ → 0 = Nincsen

+256

15

0608

Díjtermék díjösszeg → 1544 HUF A teljes menetdíj (a folytató helyeken lévő részutakra vonatkozóan is) + kiegészítők díja

+271

9

000

+280

20

0000000

Azonosító 0 → A díjtermék még nem került felhasználásra A bázis időpont dátuma → Nincs bejegyzés Bázis időpont óra/perc → Nincs bejegyzés

+300

16

0000

Felszállóhely azonosítója → 0000 = Nincs bejegyzés

+316

15

0000

Felszállóhely kezelőkészülék azonosítója → 0000 = Nincs bejegyzés

+331

14

0000

(Viszonylati jegyeknél nem kerül használatra)

+345

2

0

Kiegészítő adat / tartalék Segéd memóriaterület vezérlő Hitelesítő adat

+347

4

0

+383

1

0

+351

32

......

Csatlakozó folytató díjtermékhely indoka és helyének sorszáma Díjtermék-hely sorszáma Díjtermék-formátum azonosító

4608

5

8

Díjtermék folytató adat száma → 010B - 2 A folytató díjtermék jellege → 00B – Úti cél

+156

4

2

+8

4

1

A folytató díjtermék alapjául szolgáló díjtermék sorszáma → 2 = #2 díjtermék 0-3 bit – Adatformátum verziószáma → 1 = v1.0

Díjtermék összeg (díjegység - db) / maradvány érték nyilvántartó Közlekedési szolgáltató azonosító Felszálló (check-in) / Leszálló (check-out) kezelés dátuma, időpontja Felszálló (check-in) / Leszálló (check-out) hely azonosító Felszálló (check-in ) / Leszálló (check-out) hely kezelőkészülék azonosító Díjtermék jellemzők (használat-/pontszámláló/első kezelés órája / utazási lánc kezdő időpontja percben) Kezelést jelző kód

A díjtermék érvényességének lejárati dátuma → 2005.04.16 0 - Nem kerül értelmezésre, mivel nem lefogyasztásos díjtermékről van szó

Kezelési állapot → 0 = Kezelés még nem történt Kiegészítő információ → 0 = Nincsen A segéd memóriaterület nincsen használva →0 Jelen példánkban csak a hitelesítő adat helyét mutatjuk be, annak pontos értékét azonban nem ábrázoljuk.

Díjtermék folytató adatok #1

33

Adatmező neve

Ofszet (Bit)

Hossz (Bit)

Érték (Hex)

Megjegyzések A 002-es azonosítójú szolgáltató pl. 121-es (hexadecimális 79) típusú terméke → Vasúti viszonylati jegy folytatás Utazási viszonylat azonosítója (a kialakításra kerülő viszonylat gráf táblázat alapján) → 95742AC5 = Szolnok - Budapest Nyugati Pu. Vonal/viszonylat → 023F8 = 9208 (100-as vonalmező mentén) Vonat/járat → 012 = 018 1. bit → 1 = IC pótjegy 2. bit → 1 =1. oszt. különbözeti jegy 5-12 bit → 01 = Helyjegy – kocsi szám = 1 13-19 bit → 011 = Helyjegy – ülésszám = 3 Vonal/viszonylat → 0 , Vonat/járat → 0 Nem menettérti jegy

Díjtermék-típus azonosító

+12

8

79

Utazási viszonylat (32 bit) / érvényességi terület (16 bit) azonosító

+20

32

95742AC5

Tömegközlekedési szolgáltatás (1. irány) összevont azonosítója Díjtermék kiegészítő információk (1. irány)

+52

24

023F8 012

+76

28

0006026

Tömegközlekedési szolgáltatás (2. irány) összevont azonosítója Díjtermék kiegészítő információk (2. irány) Díjtermék feltöltési fizetés módja

+104

24

00000 000

+128

28

0

+5

3

Közlekedési szolgáltató azonosító Felszálló (check-in) / Leszálló (check-out) kezelés dátuma, időpontja Felszálló (check-in) / Leszálló (check-out) hely azonosító Felszálló (check-in ) / Leszálló (check-out) hely kezelőkészülék azonosító Kezelést jelző kód

+160

9

000

+169

20

0000000

+189

16

0000

Felszállóhely azonosítója → 0000 = Nincs bejegyzés

+205

15

0000

Felszállóhely kezelőkészülék azonosítója → 0000 = Nincs bejegyzés

+220

2

0

+222

1

0

+255

1

......

+223

32

0

Kiegészítő adat / tartalék Segéd memóriaterület vezérlő Hitelesítő adat

Díjtermék kiegészítő információk → 0 = Nincsenek 1 – A fizetés hitelkártyával történt.

Azonosító 0 → A díjtermék még nem került felhasználásra A bázis időpont dátuma → Nincs bejegyzés Bázis időpont óra/perc → Nincs bejegyzés

Kezelési állapot → 0 - Kezelés még nem történt Kiegészítő információ → 0 = Nincsen A segéd memóriaterület nincsen használva →0 Jelen példánkban csak a hitelesítő adat helyét mutatjuk be, annak pontos értékét azonban nem ábrázoljuk.

Díjtermék folytató adatok #2 Csatlakozó folytató díjtermékhely indoka és helyének sorszáma Díjtermék-hely sorszáma Díjtermék-formátum azonosító Díjtermék-típus azonosító

4864

5

0

Folytató díjtermék → 0 = Nincsen

+156

4

2

+8

4

1

+12

8

79

Utazási viszonylat (32 bit) / érvényességi terület (16 bit) azonosító Tömegközlekedési szolgáltatás (1. irány) összevont azonosítója

+20

32

8A0FF03C

+52

24

02466 000

A folytató díjtermék alapjául szolgáló díjtermék sorszáma → 2 = #2 díjtermék 0-3 bit – Adatformátum verziószáma → 1 = v1.0 A 002-es azonosítójú szolgáltató pl. 121-es (hexadecimális 79) típusú terméke → Vasúti viszonylati jegy folytatás Utazási viszonylat azonosítója (a kialakításra kerülő viszonylat gráf táblázat alapján) → 8A0FF03C = Budapest Déli Pu. – Bátaszék Vonal/viszonylat → 02466 = 9318 (40-es és 46-os vonalmezők mentén) Vonat/járat → 000 (nem vonathoz rendelt jegy)

34

Adatmező neve

Ofszet (Bit)

Hossz (Bit)

Érték (Hex)

Megjegyzések 0. bit → 1 = Menettérti jegy

Díjtermék kiegészítő információk (1. irány) Tömegközlekedési szolgáltatás (2. irány) összevont azonosítója

+76

28

0000001

+104

24

02467 000

Díjtermék kiegészítő információk (2. irány) Díjtermék feltöltési fizetés módja

+128

28

0

+5

3

Közlekedési szolgáltató azonosító Felszálló (check-in) / Leszálló (check-out) kezelés dátuma, időpontja Felszálló (check-in) / Leszálló (check-out) hely azonosító Felszálló (check-in ) / Leszálló (check-out) hely kezelőkészülék azonosító Kezelést jelző kód

+160

9

000

+169

20

0000000

+189

16

0000

Felszállóhely azonosítója → 0000 = Nincs bejegyzés

+205

15

0000

Felszállóhely kezelőkészülék azonosítója → 0000 = Nincs bejegyzés

+220

2

0

+222

1

0

+255

1

......

+223

32

0

Kiegészítő adat / tartalék Segéd memóriaterület vezérlő Hitelesítő adat

Vonal/viszonylat → 02467 = 9319 (40-es és 46-os vonalmezők mentén) Vonat/járat → 000 (nem vonathoz rendelt jegy) Díjtermék kiegészítő információk → 0 = Nincsenek 1 – A fizetés hitelkártyával történt.

Azonosító 0 → A díjtermék még nem került felhasználásra A bázis időpont dátuma → Nincs bejegyzés Bázis időpont óra/perc → Nincs bejegyzés

Kezelési állapot → 0 - Kezelés még nem történt Kiegészítő információ → 0 = Nincsen A segéd memóriaterület nincsen használva →0 Jelen példánkban csak a hitelesítő adat helyét mutatjuk be, annak pontos értékét azonban nem ábrázoljuk.

Személyi és kedvezményekre vonatkozó adatok Kártyatulajdonos neve → Kis Péter

Kártyatulajdonos neve

6912

240

„Kis Péter”,00

Kártyatulajdonos szolgáltatói szerződés száma Kártyakiadás időpontja

+368

32

086A8C78

Szolgáltatói szerződés szám → 086A8C78 = 141/2005-04 (hexadecimális 086A8C78)

+400

24

0024C2F

Kártyakiadó készülék azonosító Kártyatulajdonos születési időpontja Kártyatulajdonos állampolgársága Kártyatulajdonos akció jogosultság (1.) jelző Kártyatulajdonos akció jogosultság (2.) jelző 1. Kedvezményjogosultság típuskód 1. Kedvezményjogosultságot igazoló dokumentum típusa 1. Kedvezményjogosultság igazolója

+424

15

49DF

+439

16

6478

A kiadás dátuma → 2005.04.14 A kiadás időpontja → 13:35 Kártyakiadó készülék azonosítója → 49DF = 18911 azonosító számú készülék Születési dátum → 1970.06.02

+455

10

15C

+465

1

1

+598

1

0

+466

7

16

+473

7

03

+480

96

„5689526N”,00

1. Kedvezményjogosultság lejárati ideje 1. Igénybevételi számláló

+576

14

01D2

+590

8

0

35

ISO 3166-1 szerinti Magyarország kód: 348 (hexadecimális 15C) A kártyatulajdonos jogosult 1. számú akcióban való részvételre → 1 A kártyatulajdonos nem jogosult 2. számú akcióban való részvételre → 0 A kedvezményre való jogosultság jogalapja → 22 = Tanuló, Diák A kedvezmény jogosultságot igazoló dokumentum típuskódja → 03-as = Diák igazolvány (DIIG) A kedvezményre való jogosultság jogalapjául szolgáló dokumentum azonosítója → 5689526N A kedvezmény jogalapjául lejárati (megszűnési) ideje → 2006.04.11 Igénybevételi számláló → 0 – Korlátlan

Adatmező neve 2. Kedvezményjogosultság típuskód 2. Kedvezményjogosultságot igazoló dokumentum típusa 2. Kedvezményjogosultság igazolója 2. Kedvezményjogosultság lejárati ideje 2. Igénybevételi számláló Kiegészítő adat / tartalék Hitelesítő adat

Ofszet (Bit)

Hossz (Bit)

Érték (Hex)

Megjegyzések

+599

7

0

Nincs adat → 0

+606

7

0

Nincs adat → 0

+613

96

0

Nincs adat → 0

+837

14

0

Nincs adat → 0

+851

8

0

Nincs adat → 0

+859

5

0

Kiegészítő információ → 0 = Nincsen

+864

32

......

Jelen példánkban csak a hitelesítő adat helyét mutatjuk be, annak pontos értékét azonban nem ábrázoljuk.

Segéd memóriaterület Segéd memóriaterület visszaíráshoz

7808 (+896)

128

......

36

Jelen példánkban csak a segéd memóriaterület helyét mutatjuk be, annak pontos értékét azonban nem ábrázoljuk.

6 Vonatkozó ajánlások, szabványok Referencia szám EN 1545-1:1998

Leírás Identification card systems - Surface transport applications - Part 1: General data elements EN 1545-2:1998 Identification card systems - Surface transport applications - Part 2: Transport payment related data elements ISO 8859-1:1998 Information technology -- 8-bit single-byte coded graphic character sets -- Part 1: Latin alphabet No. 1 ISO 8859-2:1998 Information technology -- 8-bit single-byte coded graphic character sets -- Part 1: Latin alphabet No. 2 ISO 3166-1:1997 Codes for the representation of names of countries and their subdivisions -- Part 1: Country codes ISO 3166-2:1998 Codes for the representation of names of countries and their subdivisions -- Part 2: Country subdivision code ISO/IEC 14443-1:2000 Identification cards - Contactless IC cards - Proximity cards - Part 1: Physical characteristics ISO/IEC 14443-2:2001 Identification cards - Contactless IC cards - Proximity cards - Part 2: Radio frequency power and signal interface ISO/IEC 14443-3:2001 Identification cards - Contactless IC cards - Proximity cards - Part 3: Initialization and anticollision *1 ISO/IEC 7816-1 Identification cards - Integrated circuit(s) cards with contacts - Part 1: Physical characteristics *1 ISO/IEC 7816-2 Identification cards - Integrated circuit(s) cards with contacts - Part 2 Dimensions and location of the contacts *1 ISO/IEC 7816-3 Identification cards - Integrated circuit(s) cards with contacts - Part 3: Electronic signals and transmission protocols *1 ISO/IEC 7816-4 Identification cards - Integrated circuit(s) cards with contacts - Part 4: Industry commands for interchange *1 : Az érintkezéses felülettel is rendelkező kártyák egyéb közlekedési funkciói (pl. parkolás) vonatkozásában elegendő a megjelölt szabványok alkalmazása. Azon funkciók, amelyek megkívánják (pl. oktatási ID kártya, közigazgatási ID kártya), azoknál az ISO/IEC 7816-1-8 szabványok betartása a követelmény.

37

A magyarországi közforgalmú személyszállításban díjhordozóként alkalmazásra kerülő chipkártyás rendszerek alapkövetelményei

ELEKTRA Hungaria Kártya- és eszközműveleti követelmények Verzió 2.2

M2. Melléklet (Előírás)

Budapest, 2006. szeptember 1.

Tartalomjegyzék 1

A KÁRTYAKÖVETELMÉNYRENDSZER KONCEPCIÓJA................................................................ 4 1.1 1.2 1.3 1.4

AZ ELEKTRA HUNGARIA KÁRTYAKÖVETELMÉNYRENDSZER INDOKAI .................................................. 4 AZ ELEKTRA HUNGARIA KÁRTYAKÖVETELMÉNYEK HATÓKÖRE .......................................................... 5 AMI NEM TARTOZIK AZ ELEKTRA HUNGARIA KÁRTYAKÖVETELMÉNYEK HATÓKÖRÉBE....................... 5 AZ ELEKTRA HUNGARIA TRANZAKCIÓ KEZELÉSRE VONATKOZÓ BIZTONSÁGI MINIMUM KÖVETELMÉNYE .................................................................................................................................................. 6 1.5 RENDSZER SZINTŰ HITELESÍTÉS ÉS REGISZTRÁCIÓ SZOLGÁLTATÓ .......................................................... 7 2

AZ ELEKTRA HUNGARIA KÁRTYA- ÉS KÁRTYAKIBOCSÁTÁS KÖVETELMÉNYEI ............. 8 2.1 JELÖLÉSEK ÉS RÖVIDÍTÉSEK ..................................................................................................................... 8 2.2 ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK ................................................................................................................ 9 2.3 A RENDSZER EGÉSZÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK (SY.) ............................................. 9 2.3.1 Sy.M.F.1 Rendszer architektúra ..................................................................................................... 9 2.3.2 Sy.M.F.2 Rendszer szolgáltatások.................................................................................................. 9 2.3.3 Sy.M.F.3 Rendszer funkciók ......................................................................................................... 10 2.3.4 Sy.A.F.4 Vizuális megszemélyesítés ............................................................................................. 11 2.3.5 Sy.A.F.5 Titkosító kulcspár generálás.......................................................................................... 11 2.3.6 Sy.A.F.6 Hitelesítés Szolgáltatás (HSZ) ....................................................................................... 11 2.3.7 Sy.M.S.1 A rendszeren belüli kommunikáció sértetlensége és hitelessége ................................... 12 2.3.8 Sy.M.S.2 A rendszeren belüli egyes kommunikációk bizalmassága ............................................. 12 2.3.9 Sy.R.S.3 A rendszeren belüli valamennyi kommunikáció bizalmassága....................................... 12 2.4 A KÁRTYA KÖZPONTRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK (CC.) ............................................................. 12 2.4.1 CC.M.F.1 Az ELEKTRA kártyák gyártásának támogatása........................................................... 12 2.4.2 CC.M.F.2 alap-alkalmazások feltöltése ........................................................................................ 13 2.4.3 CC.M.F.3 Az ELEKTRA kártyák központi kezelése....................................................................... 13 2.4.4 CC.M.F.4 Az ELEKTRA kártyák visszaállítása............................................................................. 13 2.4.5 CC.M.S.1 Megbízható informatikai rendszer alkalmazása .......................................................... 14 2.4.6 CC.R.A.1 Megbízható informatikai rendszer független értékelése............................................... 14 2.5 AZ ELEKTRA KÁRTYA PLATFORMJÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK (SP.)..................................... 14 2.5.1 SP.M.F.1 Intelligens kártya alap.................................................................................................. 14 2.5.2 SP.M.F.2 Szabványos érintkezéses interfész ................................................................................ 14 2.5.3 SP.M.F.3 Szabványos érintkezés nélküli interfész........................................................................ 15 2.5.4 SP.M.F.4 Többalkalmazásos (multiapplication) platform ........................................................... 15 2.5.5 SP.R.F.5 SCD gazdagép oldali szabványos elérhetősége ............................................................ 15 2.5.6 SP.R.F.6 SSCD gazdagép oldali szabványos elérhetősége .......................................................... 15 2.5.7 SP.M.F.7 Kártyán megvalósított kulcsgenerálás ......................................................................... 15 2.5.8 SP.C.F.8 Kártyán kívül generált titkosító kulcs-pár védett kártyára töltése ................................ 15 2.5.9 SP.M.F.9 Digitális aláíró algoritmus........................................................................................... 15 2.5.10 SP.R.F.9 Titkosító algoritmus ...................................................................................................... 15 2.5.11 SP.R.F.10 EMV kompatibilis alkalmazás támogatása ................................................................. 16 2.5.12 SP.M.S.1 Megbízható útvonal ...................................................................................................... 16 2.5.13 SP.M.S.2 A kriptográfiai funkciók hozzáférés védelme ................................................................ 16 2.5.14 SP.M.S.3 A digitális aláírás kriptográfiai biztonsága.................................................................. 16 2.5.15 SP.R.S.4 A titkosítás kriptográfiai biztonsága.............................................................................. 16 2.5.16 SP.M.S.5 A kriptográfiai kulcsok védelme ................................................................................... 16 2.5.17 SP.M.S.6 A kriptográfiai kulcsok megsemmisítése....................................................................... 16 2.5.18 SP.M.S.7 A fizikai módosítás detektálása..................................................................................... 16 2.5.19 SP.M.S.8 A fizikai módosítással szembeni ellenállás .................................................................. 16 2.5.20 SP.M.S.9 Az alkalmazás betöltés hitelesítése .............................................................................. 17 2.5.21 SP.M.S.10 Az alkalmazások védelme ........................................................................................... 17 2.5.22 SP.M.S.11 Az alkalmazások elkülönítése ..................................................................................... 17 2.5.23 SP.M.S.12 A platform önvédelme az alkalmazásoktól.................................................................. 17 2.5.24 SP.M.S.13 Alkalmazás törlés jogosultság ellenőrzése ................................................................. 17 2.5.25 SP.M.A.1 A platform tanúsítás általános garanciális szintje ....................................................... 18 2.5.26 SP.R.A.2 A platform tanúsítás megemelt általános garanciális szintje....................................... 18 2.6 AZ ELEKTRA KÁRTYÁN VIZUÁLISAN VAGY ELEKTRONIKUSAN TÁROLT ADATOKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK (SD.)..................................................................................................................................... 18

2

2.6.1 SD.M.F.1 elektronikusan tárolt kulcsok ....................................................................................... 18 2.6.2 SD.M.F.2 Egyedi kártya azonosító............................................................................................... 18 2.6.3 SD.M.F.3 Vizuális személyazonossági dokumentum .................................................................... 18 2.6.4 SD.M.S.1 Biztonsági nyomat ........................................................................................................ 19 2.7 AZ ELEKTRA KÁRTYA (DSC-D) ALKALMAZÁSAIRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK (SA.)................ 19 2.7.1 SA.M.F.1 Hitelesítő alkalmazás ................................................................................................... 19 2.7.2 SA.R.F.2 Elektronikus pénztárca alkalmazás............................................................................... 19 2.7.3 SA.R.F.3 EMV kompatibilis alkalmazás....................................................................................... 19 2.7.4 SA.R.F.4 Elektronikus aláíró alkalmazás..................................................................................... 19 2.7.5 SA.M.S.1 EMV megfelelőség ........................................................................................................ 19 2.8 A KÁRTYAMŰVELETI ESZKÖZÖKBEN LÉVŐ SAM MODULOK PLATFORMJÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK .............................................................................................................................................. 19 2.8.1 SP.M.F.1 Intelligens kártya alap.................................................................................................. 20 2.8.2 SP.M.F.2 Szabványos érintkezéses interfész ................................................................................ 20 2.8.3 SP.M.F.6 Kártyán megvalósított kulcsgenerálás ......................................................................... 20 2.8.4 SP.M.F.7 Kártyán kívül generált titkosító kulcs-pár védett kártyára töltése ............................... 20 2.8.5 SP.M.F.8 Digitális aláíró algoritmus........................................................................................... 20 2.8.6 SP.M.F.9 Titkosító algoritmus ..................................................................................................... 20 2.8.7 SP.M.S.6 A kriptográfiai kulcsok védelme ................................................................................... 20 2.8.8 SP.M.S.7 A kriptográfiai kulcsok megsemmisítése....................................................................... 20 2.8.9 SP.M.S.8 A fizikai módosítás detektálása..................................................................................... 21 2.8.10 SP.M.S.9 A fizikai módosítással szembeni ellenállás .................................................................. 21 2.8.11 SP.M.S.10 Az alkalmazás betöltés hitelesítése ............................................................................ 21 2.8.12 SP.M.S.11 Az alkalmazások védelme ........................................................................................... 21 2.8.13 SP.M.S.12 Az alkalmazások elkülönítése ..................................................................................... 21 2.8.14 SP.M.S.13 A platform önvédelme az alkalmazásoktól.................................................................. 21 2.8.15 SP.M.S.14 Alkalmazás törlés jogosultság ellenőrzése ................................................................. 21

3

1 1.1

A kártyakövetelményrendszer koncepciója Az ELEKTRA Hungaria kártyakövetelményrendszer indokai

Az ELEKTRA Hungaria követelményrendszer létét két tényező indokolja: 1. A tömegközlekedési célra kibocsátott országosan egységes, a 3.1 fejezetben bemutatott kártyatípusok közül a csak kontaktus nélküli kártyákra és olvasókra vonatkozó követelmények meghatározása az országosan egységes és átjárható kártyaelfogadás - minden tömegközlekedési szolgáltató által elfogadható kártyaplatform - kialakítása érdekében. Ezek a követelmények a kontaktus nélküli protokollra, a tömegközlekedési célú adat-attribútumokra (díjtermékek, hitelesített értékek) és a kártyatranzakciókat kezelő olvasó/író berendezésekre vonatkoznak függetlenül attól, hogy kontaktus nélküli olcsó memória kártyát, vagy korszerűbb kialakítású, ugyancsak kontaktus nélküli, de többfunkciós processzoros kártyát kezelnek. 2. A duál-interfésszel ellátott, többcélú, többfunkciós, többalkalmazásos kártyákra vonatkozó követelmények az országosan egységes tömegközlekedési infrastruktúra kialakíthatósága érdekében, mert a kontaktusos chipfelek megjelenése lényegesen bővebb követelményrendszert von magával a kártyagyárakra, a kibocsátókra, az alkalmazás menedzsmentre és a kontaktusos kártyafélt kezelő olvasókra, jegykezelő és értékfeltöltő automatákra – végső soron az egész rendszerre - nézve. Az ELEKTRA Hungaria fő célkitűzése, hogy olyan követelményrendszert határozzon meg, • amely biztosítja, hogy olcsó, csak tömegközlekedésre használt kártyákkal tömegközlekedési szolgáltatók között átjárható, együttesen is biztonságos rendszer legyen kialakítható, valamint • biztosítsa, a releváns EU követelményeket kielégítő eID kártyák (pl. oktatási kártyadiákigazolvány, köztisztviselői kártya,) tömegközlekedési célú alkalmazhatóságát is. Ez utóbbi követelmény legalább annyira fontos, mint az előző, mert ma tudatosan nem felvállalható, hogy az EU tagország Magyarországon olyan tömegközlekedési rendszer és infrastruktúra valósuljon meg egy induló beruházásban bármely szolgáltató által, amely dedikáltan nem képes a több célra felhasználható eID kártyák kontaktusos chipfelével elérhető funkcióinak támogatására a kártyák értékkel történő feltöltése terén. Az eID kártyák EU konform hazai szabályozása, szabványosítása (HUNEID) is befejeződik 2005-ben. A csak kontaktus nélküli egy-, vagy többcélú módon kialakított kártyák kezelése az egyszerűbb eset. Ezen kártyák kibocsátására és kezelésére nem vonatkoznak mindazon követelmények, amely a kontaktusos chipet tartalmazó kártyáknál elengedhetetlenek. A két követelményrendszer közötti különbség megértéséhez az eEurope Smart Card Charter keretében kidolgozott szabványok értelmezése és a tömegközlekedési rendszerek rendszerarchitektúrájának ismerete szükséges. A tömegközlekedésben értelmezett kártyakör közvetlen, vagy közvetett résztvevői a következők: 0. 1. 2. 3. 4.

Chipmodul gyártó Kártyagyártó (chipet beültető) Tömegközlekedési kártyakibocsátó Idegen kártyakibocsátó (OM, eID, más tömegközlekedési szolgáltató) Tömegközlekedési kártya-alkalmazás kibocsátó (idegen kibocsátású kártya tömegközlekedésre alkalmassá tételéhez)

4

5. Tömegközlekedési kártya-alkalmazást feltöltő 6. Kártya elektronikus megszemélyesítő 7. Kártya vizuális megszemélyesítő 8. Tömegközlekedési kártyamenedzselő 9. Tömegközlekedési kártyaalkalmazás menedzselő 10. Kártya elfogadó 11. Tranzakció feldolgozó és elszámoló 12. Hitelesítés szolgáltató 13. Regisztrációs szolgáltató 1.2

Az ELEKTRA Hungaria kártyakövetelmények hatóköre

Az ELEKTRA Hungaria követelményrendszer a következő kártyakibocsátókra, ill. tartalmakra vonatkozóan támaszt követelményeket: 1. A csak tömegközlekedési kártyákat kibocsátók részére a. Csak kontaktus nélküli egyfunkciós memória kártyák protokoll és adattartalom meghatározására b. Csak kontaktus nélküli többfunkciós (szegmentált) kártyák protokoll és tömegközlekedési adattartalom meghatározására c. Csak kontaktus nélküli egy, vagy többfunkciós kártyákat kezelő olvasó berendezések biztonsági funkcionalitására (SAM modulok) d. Duál interfészes többcélú, többfunkciós, többalkalmazásos kártyák gyártására (chipbeültetésre) kibocsátására, menedzselésére e. Duál interfészes többcélú, többfunkciós, többalkalmazásos kártyák kontaktus nélküli protokoll és adattartalom meghatározására f. Duál interfészes kártyák kontaktusos chipjét kezelő olvasók biztonsági funkcionalitására (rendszer szintű autentikáció) 2. Harmadik fél kibocsátású kártyák tömegközlekedési alkalmazásainak kibocsátói részére a. Csak kontaktus nélküli többfunkciós (szegmentált) kártyák protokoll és tömegközlekedési adattartalom meghatározására b. Duál interfészes kártyák kontaktusos chipfelére vonatkozó rendszer szintű autentikációjára 1.3

Ami nem tartozik az ELEKTRA Hungaria kártyakövetelmények hatókörébe

Nem tartozik az ELEKTRA hatókörébe a tömegközlekedési alkalmazást nem tartalmazó kártyák menedzsmentje és harmadik fél kibocsátású kártyák, nem tömegközlekedési alkalmazásainak menedzsmentje. Nem az ELEKTRA hatóköre az egy szolgáltató által kiépítendő rendszer képességei és megvalósítandó szolgáltatásai feletti döntés, tehát a rendszer szolgáltatási szintjének, a készülék típusainak, a kibocsátandó kártyák gyártmányának és féleségének kiválasztása, meghatározása.

5

1.4

Az ELEKTRA Hungaria tranzakció kezelésre vonatkozó biztonsági minimum követelménye

Az ELEKTRA Hungaria követelményrendszer a hamisítások kizárása érdekében fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott tranzakciókat követel meg. Az utazási célú kártyafelhasználások esetén az elektronikus aláírásokat nem a kártyák, hanem a kezelő készülékek végzik, tehát nem az ügyfél kártyája, hanem a rendszer szempontjából a SAM modulok részére szükségesek az ún. eszköztanúsítványok. Az aláírt tranzakciók a tranzakciófelolgozó központ részére továbbítódnak a kártyaműveleti eszközökből. Csak így van lehetőség, hogy a rendszer a törvény előtt is elfogadható módon hitelesített tranzakciókat kezeljen. Egyedül és kizárólag ez a biztonsági minimum követelmény képes garantálni a rendszer szinten tömegesen jelentkező hamisítások kizárását. Az érintkezésmentes tömegközlekedési alkalmazásoknál az autentikációra és hitelesítésre használatos szimmetrikus algoritmusok a DES és a 3DES. Az érintkezős chipek esetében a PKI alapú, nagyobb biztonságot nyújtó aszimmetrikus kriptográfiai apparátuson álló elektronikus aláíró algoritmus szabványok (RSA, DSA, EC) használatosak. A csak szimmetrikus kriptográfiai támogatással megvalósított rendszerekben a hamisítások elvileg nem zárhatók ki. Az olvasók SAM moduljának megszerzése nélkül a tömegesen rejtve támadható kártyákból történő kulcskinyerés rendszer szintű károkozást tesz lehetővé, Ennek elkerülése céljából, valamint a rendelkezésre álló kártyaterület szűkössége és a maximálisan megengedhető 250 ms-os teljes tranzakció idő miatt az ELEKTRA Hungaria követelményrendszerben a tranzakciók hitelesítésére megkövetelt szabvány az ECDSA 160, vagy azzal egyenértékű aszimmetrikus digitális aláíró algoritmus (Ld. ETSI TS 102176). Megjegyzés: Az ELEKTRA Hungaria rendszerben az olvasók (SAM modulok) eltulajdonítása nem teszi lehetővé hamis hitelesítések elvégzését, mert az ellopott, vagy csalárd szándékkal vásárolt kártyaműveleti eszközök SAM moduljának kulcstanúsítványa visszavonható, mely után érvényes aláírás, melyet a többi olvasó elfogadna, többé nem készíthető velük. A tanúsítványvisszavonási mechanizmus algoritmus-független, azonosan működik RSA, vagy ECDSA alapú rendszerekben. A fenti követelményeket kielégítő ELEKTRA Hungaria védelmi rendszere két lépcsőből áll: 1, Kártyaműveleti eszköz szint - MAC 2, Back-Office szint – elektronikus aláírás Kártyaműveleti eszköz szinten az alkalmazott 32 bites Message Authentication Code (MAC) lehetővé teszi a hamisított, klónozott kártyák azonnali visszautasítását, illetve a renszerben visszavont tanusítványú terminálok azonosítójának tiltó listára felvétele és rendszerszintű terítése után a lopott terminálok által hamis értékkel feltöltött kártyák visszautasítását. A 160 bites (20 bájt) Elliptic Curve algoritmus kisebb aláírás méret (62 bájt) és gyorsabb végrehajtási idő mellett képes azonos garanciát nyújtani, mint az 1024 bites (128 bájt) RSA algoritmus. A tömegközlekedésben ez a biztonsági szint teljes mértékben elegendő, és a releváns követelményeket kielégítő SAM modulok képesek garantálni a szolgáltató nevében aláíró „titkos” kulcsok védelmét. Az a maradványkockázat, hogy a SAM modulból a „titkos” kulcs kinyerhető, ma nemzetközi szinten felvállalható. Az 1024 bites RSA algoritmusnál rövidebb méretű ECDSA elektronikus aláírás több tranzakció tárolását engedi meg a kártyaműveleti eszközökben, illetve a fedélzeti számítógépekben, ami a naponta egyszer a „depot” szinttel kommunikáló járművek esetén fontos.

6

Az ELEKTRA Hungaria követelményeit kielégítő rendszerben az elektronikus aláírások lehetővé teszik, ill. biztosítják a következő fontos adatok, ill. dokumentumok előállítását: 1. A hiteles (törvény előtt nem vitatható) kártyahasználati és utasforgalmi kimutatások előállítása (pl. a kedvezményesen utazók, a 65 év feletti ingyenesen utazók számának hiteles megállapítása az árkiegészítések igényléséhez. 2. Adóhatósági szempontból hiteles nyugta, elszámolás adható rendszerszinten a felhasználóknak

Elektronikus aláírások nélkül a rendszer egy átlagot meghaladó támadó potenciállal rendelkező országban nem felvállalható, annak elvetése kizárólag a tömegközlekedési terminál gyártók érdekét szolgálhatja és növeli a kockázatát a megvalósult rendszerek megtérülésének. A követelményt bármely terminál (kártyaműveleti eszköz) gyártó képes kielégíteni. Az elektronikus aláírásokat a tranzakciók kezelésében résztvevő olvasók, nem a kártyák végzik, ezért ez a követelmény kizárólag az olvasók SAM moduljára nézve és nem a kártyákra nézve jelent követelményt, amelynek egyébként költségvonzata elhanyagolható.

1.5

Rendszer szintű Hitelesítés és Regisztráció Szolgáltató

Miután az ELEKTRA Hungaria megköveteli a törvény előtt elfogadható elektronikus aláírásokat, azok csak úgy elégíthetők ki, hogy a törvény szerint elfogadható Hitelesítés Szolgáltató biztosítja a SAM modulok tanúsítványait (fokozott biztonságú). Hitelesítés Szolgáltatóra akkor is szükség van egy ELEKTRA Hungaria követelményeit kielégítő rendszer esetében, ha a tömegközlekedési szolgáltató nem kíván duál interfészes, többfunkciós kártyát kibocsátani, mert a SAM modulok ezt szükségessé teszik. A továbbiakban a kártyákra és a kártyaműveleti eszközökre vonatkozó követelményeket oly módon adjuk meg, hogy azokat bármely tömegközlekedési szolgáltató pályázaton meg tudja jeleníteni.

7

2 2.1

Az ELEKTRA Hungaria kártya- és kártyakibocsátás követelményei Jelölések és rövidítések

A követelményeket az alábbi általános formával adjuk meg: X.Y.Z.a ahol: „X” a követelmény tárgya (amire az adott követelmény vonatkozik): • Ge (General), a tender egészére vonatkozó általános követelmény. • Sy (System), a tender tárgyát képező teljes rendszerre vonatkozó követelmény. • CA (Certification Authority), a rendszer hitelesítés szolgáltatásait biztosító szervezetre (HSZ) vonatkozó követelmény. • RA (Registration Authority), a regisztrálást végző szervezetre (végpontokra) vonatkozó követelmény. • CC (Card Issuer and Application Management Center), a Kártya Kibocsátó és Alkalmazás Menedzsment Központra vonatkozó követelmény. • CM (Card Manufacturer), a Kártyagyártóra vonatkozó követelmény. • SP (Smart Card Platform), a duál interfészes intelligens kártya platformjára vonatkozó követelmény. • SD (Smart Card Data), a DSC-D kártyán vizuálisan vagy elektronikusan tárolt adatokra vonatkozó követelmény. • SA (Smart Card Applications), a DSC-D kártyákon futtatandó alkalmazásokra vonatkozó követelmény. „Y” a követelmény jellege: • M (Mandatory), olyan kötelező követelmény, melynek való nem megfelelés automatikusan (minden további értékelés nélkül) kizárja a pályázatot. • R (Recommended), olyan ajánlott követelmény, melynek való nem megfelelés nem kizáró körülmény, de a pályázat általános értékelésénél hiánya hátrányt, teljesítése előnyt (pontszámot) jelent. • C (Conditional), feltételesen kielégítendő követelmény (bizonyos alternatív választástól függően kötelező vagy szükségtelen kielégítése). • A (Alternative), két lehetőség (A1 és A2) különböző alternatívái, melyek közül csak az egyiket kell kielégíteni. „Z” a követelmény típusa: • F (Functional), funkcionális követelmény. • S (Security), biztonsági követelmény. • A (Assurance), garanciális követelmény. „A”

A KÖVETELMÉNYEK SORSZÁMA (A KÖVETELMÉNYEK ADOTT TÁRGYRA ÉS TÍPUSRA

VONATKOZÓ CSOPORTJÁBAN).

EKK: ELEKTRA Kártya Központ PKI: Public Key Infrastructure HSZ: Hitelesítés-Szolgáltató

8

2.2

Általános követelmények

Ge.M.F.1 Az ELEKTRA rendszerben kibocsátott kártyák A pályázónak az ELEKTRA rendszerben a következő kártyatípusok kibocsátását, kezelését kell megoldania: 1. Tartós (Durable) újrafeltölthető kontaktusos és kontaktnélküli (dual interface) interfésszel ellátott kártyák (DSC-D). 2. Tartós (Durable) újrafeltölthető csak kontaktnélküli interfésszel rendelkező kártyák (DSC-L). 3. Olcsó papír vagy műanyag, hordozóba foglalt kontaktnélküli interfésszel rendelkező kártyák (PSC).

2.3

újrafeltölthető

csak

A rendszer egészére vonatkozó általános követelmények (Sy.)

Funkcionális követelmények 2.3.1 Sy.M.F.1 Rendszer architektúra A pályázóknak a rendszerben kezelt kártyákat tekintve egy olyan rendszerre kell komplex ajánlatot tenniük, melynek fő elemei ill. közreműködői az alábbiak: • ELEKTRA Kártya Központ, • Hitelesítés-szolgáltató, • Regisztráló Szervezet, • Kártyagyár • Intelligens kártyák (kártyaplatform, alkalmazások, kulcsobjektumok). A Hitelesítés Szolgáltató és a Regisztrációs Szervezet létrehozása nem követelmény, a pályázathoz mellékelni kell valamely PKI Hitelesítés Szolgáltató és Regisztrációs Szervezet kötelezettségvállaló nyilatkozatát legalább 10 év időtartamra. 2.3.2 Sy.M.F.2 Rendszerszolgáltatások A pályázóknak egy olyan kártyakezelő (menedzselő) rendszerre kell komplex ajánlatot tenniük, melynek fő szolgáltatásai az alábbiak: • ELEKTRA kártya menedzselés o kártya kibocsátás (az ügyfél kérésére elektronikusan és vizuálisan megszemélyesítve, vagy csak vizuálisan megszemélyesítve alapalkalmazásokkal és a szükséges kulcsokkal, tanúsítványokkal feltöltve), o kártya megújítás (a kártyán tárolt tanúsítványok érvényességének meghosszabbításával), o kártya pótlás • ELEKTRA kártya tömegközlekedési alkalmazás kibocsátás

9

• támogató PKI szolgáltatások (regisztráció, tanúsítvány előállítás, kibocsátás, visszavonás kezelés, visszavonási állapot közzététele, aszimmetrikus kulcspárok létrehozása az ELEKTRA kártyán), • alkalmazás menedzsment (a rendszerben aktuálisan felkínált hitelesített alkalmazások hiteles, frissítése (upgrade), törlése), 2.3.3 Sy.M.F.3 Rendszer funkciók A pályázóknak egy olyan rendszerre kell komplex ajánlatot tenniük, melynek fő funkciói az alábbiak: •

•

•

•

Adatfelvétel, regisztráció – az ügyfél kérésére kibocsátott elektronikusan megszemélyesített kártyák esetén (Ez a követelmény kielégíthető a Regisztrációt végző szervezet megnevezésével és elfogadási nyilatkozat mellékelésével), o Élő személy beazonosítása o Adatfelvétel, o Adatfelvételi interfész és adatbázis támogatása a kiválasztott centrális, vagy decentralizált vizuális megszemélyesítési modellnek megfelelően, Gyártástámogatás o Egyedi elektronikus rendszerszintű kártya azonosítók generálása, karbantartása, o Gyártási adatbázis interfészek biztosítása az elektronikus előmegszemélyesítés, a vizuális megszemélyesítés és az elektronikus megszemélyesítési feladatok ellátásához az ELEKTRA Kártya Központ, a Kártyagyár és a Regisztráló Szervezet között a kiválasztott centrális, vagy decentralizált vizuális megszemélyesítési modellnek megfelelően, o Elektronikusan Megszemélyesített Kártyák újragyártáshoz szükséges elektronikus és vizuális adat-attribútumok kártyaadatbázisba történő telepítése, tárolása, karbantartása, o Kártyaalkalmazások rendszerszintű hitelesítése, o Hitelesített kártyaalkalmazások kártyára töltésének biztosítása, o Kártya végátvételi tesztek végrehajtása, Kibocsátás o Minden kártya rendszerhez tartozásának hitelesítése az ELEKTRA Kártya Központnál, vagy kihosszabbítva a Kártyagyártónál o DSC-D kártyák chip-szintű elő-megszemélyesítése a kártyagyártónál o Az elektronikusan megszemélyesített DSC-D kártyák esetén a regisztrációt végző Regisztráló Szervezettől érkező tanúsítványok és digitalizált vizuális arculatok fogadása, központi adatbázisba telepítése a centrális, vagy decentralizált vizuális megszemélyesítési modellnek megfelelően, Központi kártyamenedzsment - Kibocsátott kártyák életciklus támogatása o Kártyaalkalmazások verzió menedzsmentje, o Kártyaadatbázis üzemeltetése, karbantartása, o Kártya újragyártási adatbázis felépíthetősége érdekében adatkapcsolatok üzemeltetése az alkalmazások és az alkalmazások adatainak Szolgáltatóival,

10

•

o Kártya újragyártási adatok Kártyagyárba és/vagy Regisztráló Szervezethez történő továbbítása a kiválasztott centrális, vagy decentralizált vizuális megszemélyesítési modellnek megfelelően, o Újragyártott kártyák végátvételi tesztjének végrehajtása, o Folyamatos Help Desk szolgáltatás működtetése. Kártya visszaállítás (DSC-D kártyák alkalmazás, adat és jogosultság visszaállítás 1 ) o Kártya újragyártási temporary adatbázis felépítése, o Kártya ismételt legyártása, o Újragyártott kártya Regisztráló szervezethez történő eljuttatása, o Új digitalizált vizuális arculat és/vagy új tanúsítványok ELEKTRA Kártya Központba történő eljuttatása, o Kártyabirtokosnak történő átadás a Regisztráló Szervezetnél, vagy postai úton a kiválasztott vizuális megszemélyesítési modellnek megfelelően. o Aláíró, Hitelesítő és a titkosító kulcs-pár opcionális újragenerálása o Új tanúsítványok Hitelesítés Szolgáltató felöli fogadása,

2.3.4 Sy.A.F.4 Vizuális megszemélyesítés Az elektronikusan megszemélyesítendő DSC-D kártyák esetén a vizuális megszemélyesítést (az igénylő fényképének elkészítése és az „arculat image” elvárásainak megfelelő felvitele az ELEKTRA kártyára) az alábbi helyek valamelyikén kell elvégezni: A1: centrális modell: a kártyagyárban. A2: decentralizált modell: a Regisztrációs szervezet vizuális megszemélyesítő munkaállomásain. 2.3.5 Sy.A.F.5 Titkosító kulcspár generálás A titkosításra felhasználható kulcs-pár generálásának helye (a kulcs opcionális letétbe helyezés és kulcs visszaállítás szolgáltatás következményeképp) kétféle lehet: A1: kártyán kívüli generálás (amikor az opcionálisan letétbe helyezett magánkulcsot utólag kell védetten a kártyára tölteni), A2: kártyán történő generálás 2.3.6 Sy.A.F.6 Hitelesítés Szolgáltatás (HSZ) A SAM modulok és az elektronikusan megszemélyesített DSC-D kártyákhoz szükséges hitelesítés-szolgáltatást a következő két módon lehet biztosítani: A1: már létező Hitelesítés Szolgáltató (HSZ) által tett nyilatkozattal, mely legalább 10 évre vállalja a rendszer tanúsítványokkal történő ellátását, A2: opcionálisan az ELEKTRA Kártya Központon belül kialakítandó, önálló HSZ kiépítésére tett ajánlattal.

1

Az adat és jogosultság visszaállítás az EID kibocsátók kártyái esetén a közlekedési alkalmazásokra és az azokkal kapcsolatos adat-attribútumokra korlátozódik. EID kártyákon harmadik fél szolgáltató alkalmazásainak visszaállítása, jogosultságkezelése, adat visszaállítása nem követelmény

11

Biztonsági követelmények 2.3.7 Sy.M.S.1 A rendszeren belüli kommunikáció sértetlensége és hitelessége A rendszer egyes elemei közötti valamennyi belső üzenettovábbítása esetén biztosítani kell a továbbított üzenetek sértetlenségét és hitelességét. Ehhez olyan biztonsági mechanizmusokat kell alkalmazni, mely adó oldalon kiegészítő információval (pl. MAC, digitális aláírás) egészíti ki a továbbítandó üzenetet, vevő oldalon pedig a kiegészítő információ ellenőrzésével detektálni képes az integritás esetleges sérülését vagy a hamisítási kísérletet. 2.3.8 Sy.M.S.2 A rendszeren belüli egyes kommunikációk bizalmassága A rendszer egyes elemei közötti egyes 2 belső üzenettovábbítás esetén biztosítani kell tudni a továbbított üzenetek bizalmasságát. Ehhez adó oldalon kódoló, vevő oldalon dekódoló biztonsági mechanizmusokat kell alkalmazni. 2.3.9 Sy.R.S.3 A rendszeren belüli valamennyi kommunikáció bizalmassága Ajánlott, hogy a rendszer egyes elemei közötti valamennyi 3 belső üzenettovábbítás során biztosítsák a továbbított üzenetek bizalmasságát. Ehhez adó oldalon kódoló, vevő oldalon dekódoló biztonsági mechanizmusokat kell alkalmazni. 2.4

A Kártya Központra vonatkozó követelmények (CC.)

Funkcionális követelmények 2.4.1 CC.M.F.1 Az ELEKTRA kártyák gyártásának támogatása A Kártya Központ a kártyák gyártásának támogatására biztosítsa az alábbi szolgáltatásokat: o Egyedi elektronikus rendszerszintű kártya azonosítók generálása, vagy a kártyagyárban a kártya fedélzetén generált azonosítók fogadása, karbantartása, o Gyártási adatbázis interfészek biztosítása az elektronikus előmegszemélyesítés, a vizuális megszemélyesítés és az elektronikus megszemélyesítési feladatok ellátásához az ELEKTRA Kártya Központ, a Kártyagyár, és a Regisztráló Szervezet között (a választott centrális, vagy decentralizált vizuális megszemélyesítési modellnek megfelelően), o Kártya újragyártáshoz szükséges elektronikus és vizuális adatattribútumok kártyaadatbázisba történő telepítése, tárolása, karbantartása, o Kártyaalkalmazások rendszerszintű hitelesítése, o Hitelesített kártyaalkalmazások kártyára töltésének biztosítása, o Kártya végátvételi tesztek végrehajtása,

2

Ezen kötelező követelmény alapján valamennyi jogosulatlan felfedésre érzékeny információ bizalmasságát meg lehet védeni a rendszeren belüli továbbításakor. 3 Ezen ajánlott követelmény teljesítése esetén a rendszer automatikusan megvédi minden belső üzenet bizalmasságát (így köztük a jogosulatlan felfedésre érzékeny információkét is).

12

2.4.2 CC.M.F.2 alap-alkalmazások feltöltése A Kártya Központ biztosítsa, hogy minden DSC-D típusú ELEKTRA kártyára legyen feltölthető valamennyi (az ELEKTRA kártya alkalmazásaira vonatkozó funkcionális követelmények között felsorolt) alábbi, hitelesített alap-alkalmazás: 1. Egy tömegközlekedési alkalmazás (kötelező; érintésmentes részen) 2. Egy Hitelesítő alkalmazás (igény szerint) 3. Egy EMV kompatíbilis elektronikus pénztárca alkalmazás (igény szerint). 4. Egy elektronikus aláírás alkalmazás (igény szerint). A Kártya Központ biztosítsa, hogy minden DSC-L típusú ELEKTRA kártyára legyen feltöltve az alábbi, hitelesített alap-alkalmazás: 1. Egy tömegközlekedési alkalmazás (kötelező)

2.4.3 CC.M.F.3 Az ELEKTRA kártyák központi kezelése Az ELEKTRA Kártya Központ a kártyák központi kezelésének támogatására biztosítsa az alábbi szolgáltatásokat: 1. Kártyaalkalmazások verzió menedzsmentje, 2. Kártyaadatbázis üzemeltetése, karbantartása, 3. Kártya újragyártási adatbázis felépíthetősége érdekében adatkapcsolatok üzemeltetése az alkalmazások és az alkalmazások adatainak Szolgáltatóival, 4. Kártya újragyártási adatok Kártyagyárba és/vagy Regisztráló Szervezethez történő továbbítása (a választott centrális, vagy decentralizált vizuális megszemélyesítési modellnek megfelelően), 5. Újragyártott kártyák végátvételi tesztjének végrehajtása, 6. Folyamatos Help Desk szolgáltatás működtetése.

2.4.4 CC.M.F.4 Az ELEKTRA kártyák visszaállítása A Kártya Központ a megszemélyesített DSC-D kártyák visszaállíthatósága érdekében biztosítsa az alábbi szolgáltatásokat: o Kártya újragyártási temporary adatbázis felépítése, o Kártya ismételt legyártása, o Újragyártott kártya Regisztráló szervezethez történő eljuttatása, o Az aláíró, a hitelesítő és opcionálisan a titkosító kulcs-párok újragenerálása, o Új tanúsítványok hitelesítés-szolgáltató felőli fogadása, o Új digitalizált vizuális arculat és/vagy új tanúsítványok ELEKTRA Kártya Központba történő eljuttatása a kiválasztott Kártya Központon belül megvalósított, vagy outsource hitelesítésszolgáltató modelltől függően, o Kártyabirtokosnak történő átadás a Regisztráló Szervezetnél, vagy postai úton (a választott centrális, vagy decentralizált vizuális megszemélyesítési modellnek megfelelően).

13

Biztonsági követelmények 2.4.5 CC.M.S.1 Megbízható informatikai rendszer alkalmazása A Kártya Központ szolgáltatásait fizikailag védett környezetben, megbízható informatikai rendszert alkalmazva kell biztosítania. Az ezekre vonatkozó biztonsági követelmények megegyeznek a hitelesítés-szolgáltatókra vonatkozó biztonsági követelményekkel, melyeket a 16/2001 (IX.1.) MeHVM rendelet III. fejezete 2. pontjában (Biztonsági célú követelmények) határoz meg. Garanciális követelmények 2.4.6 CC.R.A.1 Megbízható informatikai rendszer független értékelése Az ELEKTRA Kártya Központ az általa alkalmazott informatikai rendszer megbízhatóságát, a CC.M.S.1 által meghatározott biztonsági követelményrendszernek való megfelelését független szakértő szakvéleményével, vagy független értékelő szervezet értékelési jelentésével igazolja.

2.5

Az ELEKTRA kártya platformjára vonatkozó követelmények (SP.)

Funkcionális követelmények 2.5.1 SP.M.F.1 Intelligens kártya alap A DSC-D ELEKTRA kártya alapját egy olyan ID1 formátumú, integrált áramkörös chipet tartalmazó kártya adja, mely méretében megfelel az ISO/IEC 7810 és jellemzőiben megfelel legalább az ISO/IEC 7816-1-4, ill. azon funkcióknál, amelyeknél szükséges az 1-8 szabványban előírtaknak. A kártyának kötelezően rendelkeznie kell az ISO/IEC 14443 (1,2,3) A-típusú kontaktus nélküli interfésszel. Az érintésmentes memóriarész kapacitás min. 1 kbyte legyen. A DSC-L ELEKTRA kártya alapját egy olyan ID1 formátumú kontaktnélküli interfészt biztosító chipet tartalmazó kártya képezi, amely kötelezően rendelkezik az ISO/IEC 14443 (1,2,3) A-típusú kontaktus nélküli interfésszel. A kártya memóriakapacitása min. 1 kbyte legyen. A PSC ELEKTRA kártya alapját egy olyan ID1 méretű kontaktnélküli interfészt biztosító chipet tartalmazó kártya képezi, amely kötelezően rendelkezik az ISO/IEC 14443 (1,2,3) Atípusú kontaktus nélküli interfésszel. A kártya memóriakapacitása min. 64 byte legyen. 2.5.2 SP.M.F.2 Szabványos érintkezéses interfész A DSC-D típusú ELEKTRA kártya, mint intelligens kártya, biztosítson szabványos, legalább ISO 7816 1-4, ill. azon funkcióknál, amelyeknél szükséges az 1-8 szabványsorozatnak megfelelő érintkezéses (kontakt) interfészt.

14

2.5.3 SP.M.F.3 Szabványos érintkezés nélküli interfész Az ELEKTRA kártya, mint intelligens kártya, biztosítson szabványos ISO 14443 (1,2,3) Atípusú érintkezés nélküli (contactless) interfészt 4 . 2.5.4 SP.M.F.4 Többalkalmazásos (multiapplication) platform A DSC-D ELEKTRA kártya (intelligens kártya platformja) több alkalmazás számára biztosítson párhuzamos, egymástól független futtatási környezetet, egyúttal tegye lehetővé alkalmazások utólagos (kibocsátást követő) rátöltését. 2.5.5 SP.R.F.5 SCD gazdagép oldali szabványos elérhetősége Ajánlott, hogy a fokozott biztonságú (Signature Creation Device) DSC-D ELEKTRA kártya (mint intelligens kártya) erőforrásai a gazdagép (host) oldaláról magas szintű, szabványos interfészen keresztül (pl. CSP, PKCS#11) is elérhető legyen. 2.5.6 SP.R.F.6 SSCD gazdagép oldali szabványos elérhetősége Ajánlott, hogy az opcionálisan megajánlható minősített biztonságú (Secure Signature Creation Device) DSC-D ELEKTRA kártyához a pályázó olyan komponenseket szállítson, melyek segítségével kielégíthetők a CEN CWA 14170 és 14171 követelményei. 2.5.7 SP.M.F.7 Kártyán megvalósított kulcsgenerálás A DSC-D típusú ELEKTRA kártya legyen képes véletlen számok generálására, illetve ezen alapulva szimmetrikus és aszimmetrikus kulcsok kártyán megvalósított (on-board) generálására. 2.5.8 SP.C.F.8 Kártyán kívül generált titkosító kulcs-pár védett kártyára töltése A DSC-D típusú ELEKTRA kártya kártyán kívüli generálás esetén (Sy.A.F.5 követelmény, A1 alternatíva) az ELEKTRA kártya (intelligens kártya platformja) a titkosításra használható kulcsok opcionális visszaállíthatósága érdekében alternatív megoldásként 5 biztosítsa a hitelesítés-szolgáltató által generált titkosító kulcs-pár kártyára való védett rátöltésének lehetőségét. 2.5.9 SP.M.F.9 Digitális aláíró algoritmus A DSC-D típusú ELEKTRA kártya intelligens kártya támogasson legalább egy szabványos digitális aláíró algoritmus megvalósítását. 2.5.10 SP.R.F.9 Titkosító algoritmus A DSC-D típusú ELEKTRA kártya intelligens kártya támogasson legalább egy szabványos titkosító algoritmust (pl. triple-DES, AES), valamint egy szabványos kulcsegyeztetési eljárást (pl. DH, RSA).

4

A fenti két követelmény teljesíthető akár két chippes (hibrid) kártyával, akár egy duál interfészes chippel. 5 A kártyán kívül generált, dekódolásra használható magánkulcsot védetten (pl. egy külön erre a célra fenntartott csomagoló kulcs segítségével titkosítva, vagy az SP.M.S.1 követelményben szereplő megbízható útvonal alkalmazásával) kell a kártyára tölteni.

15

2.5.11 SP.R.F.10 EMV kompatibilis alkalmazás támogatása A DSC-D típusú ELEKTRA kártya tegye lehetővé EMV kompatibilis alkalmazás futtatását (EMV kompatibilitás). Biztonsági követelmények DSC-D kártyák 2.5.12 SP.M.S.1 Megbízható útvonal A DSC-D ELEKTRA kártya (intelligens kártya platformja) biztosítson egy olyan kommunikációs útvonalat önmaga és a felhasználók között, mely garantálja végpontjainak azonosítását, és véd a továbbított adatok jogosulatlan megismerése és megváltoztatása ellen. 2.5.13 SP.M.S.2 A kriptográfiai funkciók hozzáférés védelme A DSC-D ELEKTRA kártya (intelligens kártya platformja) csak a felhasználó (a kártya tulajdonosa) számára biztosítsa alkalmazásainak kriptográfiai funkcióit (védjen a titkos kulcsok illetéktelen aktivizálása ellen, pl. PIN kód alkalmazásával). 2.5.14 SP.M.S.3 A digitális aláírás kriptográfiai biztonsága A DSC-D ELEKTRA kártya (intelligens kártya platformja) olyan digitális aláíró algoritmust valósítson meg olyan kulcsmérettel és egyéb paraméter értékekkel, mely szerepel a 2/2002. (IV.26.) MeHVM irányelv 1. számú mellékletében, a biztonságosnak elfogadott kriptográfiai algoritmusok és paraméterek között. 2.5.15 SP.R.S.4 A titkosítás kriptográfiai biztonsága A DSC-D ELEKTRA kártya (intelligens kártya platformja) olyan titkosító algoritmust valósítson meg, mely általánosan elfogadott szabványos eljárás, és legalább 100 bites kulcsméreten operál. (pl. triple-DES, AES) 2.5.16 SP.M.S.5 A kriptográfiai kulcsok védelme A DSC-D ELEKTRA kártya (intelligens kártya platformja) védje meg az alkalmazásai által felhasznált titkos (magán) kulcsokat az illetéktelen megismeréstől. 2.5.17 SP.M.S.6 A kriptográfiai kulcsok megsemmisítése A DSC-D ELEKTRA kártya (intelligens kártya platformja) legyen képes tárolt kulcsértékeinek fizikailag visszafordíthatatlan megsemmisítésére

2.5.18 SP.M.S.7 A fizikai módosítás detektálása A DSC-D ELEKTRA kártya (intelligens kártya platformja) legyen képes a fizikai módosítási, kompromittálási kísérletek észlelésére. 2.5.19 SP.M.S.8 A fizikai módosítással szembeni ellenállás

16

A DSC-D ELEKTRA kártya (intelligens kártya platformja) akadályozza meg a fizikai módosításokat, vagy álljon ellen ezeknek. 2.5.20 SP.M.S.9 Az alkalmazás betöltés hitelesítése A DSC-D ELEKTRA kártyára (intelligens kártya platformra) alkalmazást csak egy olyan sikeres eredménnyel járó ellenőrzési folyamat után lehessen rátölteni, mely egyaránt hitelesíti az alkalmazás eredetét, integritását és a rátöltő jogosultságát. 2.5.21 SP.M.S.10 Az alkalmazások védelme A DSC-D ELEKTRA kártya (intelligens kártya platformja) védje meg a rátöltött alkalmazások és azok érzékeny adatainak (napló adatok, kulcsok, PIN kód tárolt képe, stb.) sértetlenségét és bizalmasságát. 2.5.22 SP.M.S.11 Az alkalmazások elkülönítése A DSC-D ELEKTRA kártya (intelligens kártya platformja) védje meg egymástól különböző alkalmazásait a véletlen vagy szándékos adat/program felfedéstől, illetve módosítástól. 2.5.23 SP.M.S.12 A platform önvédelme az alkalmazásoktól A DSC-D ELEKTRA kártya (intelligens kártya platformja) védje meg önmagát a rátöltött alkalmazásoktól, megakadályozva ezen alkalmazásokat az intelligens kártya adatainak és kódjainak módosításában. 2.5.24 SP.M.S.13 Alkalmazás törlés jogosultság ellenőrzése A DSC-D ELEKTRA kártya intelligens kártya platform csak az arra felhatalmazott felhasználó számára tegye lehetővé (a jogosultság sikeres ellenőrzése után) egy a platformra töltött alkalmazás törlését. Megjegyzés Valamennyi fenti biztonsági követelmény teljesül, ha az ELEKTRA kártya (mint intelligens kártya) alábbi komponensei a következő tanúsítási eredményekkel rendelkeznek (a Common Criteria, ISO/IEC 15408 szerint): 1. alternatíva: Chip: Operációs rendszer:

Eurosmart PP9806 Protection Profile 6 Eurosmart PP9911 Protection Profile 7

2. alternatíva: Chip: Operációs rendszer:

Eurosmart PP0002 Protection Profile 8 Eurosmart PP9911 Protection Profile

3. alternatíva: Intelligens kártya platform 9 :

SCSUG Protection Profile 10

A követelmények más védelmi profilnak (Protection Profile) vagy termékfüggő követelményrendszernek (Security Target) való megfeleléssel is teljesíthetők, sőt, más értékelési/tanúsítási rendszer eredményei (pl. ITSEC) is elfogadhatók, amennyiben azok lefedik a biztonsági követelményrendszert. 6

Protection Profile Smart Card Integrated Circuit Protection Profile Smart Card Integrated Circuit with Embedded Software 8 Smart Card Integrated Circuit Platform Protection Profile 9 chip + operációs rendszer 10 Smart Card Security User Group (SCSUG): Smart Card Protection Profile (version 3.0) 7

17

Garanciális követelmények DSC-D kártya: 2.5.25 SP.M.A.1 A platform tanúsítás általános garanciális szintje Az intelligens kártya platform (chip és operációs rendszer) rendelkezzen olyan független tanúsítási eredménnyel, melynek garanciális szintje legalább EAL4+ 11 , vagy ezzel egyenértékű garanciális szint (pl. ITSEC E3 High). 2.5.26 SP.R.A.2 A platform tanúsítás megemelt általános garanciális szintje Az opcionálisan ajánlható intelligens kártya platform (chip és operációs rendszer) rendelkezzen olyan független tanúsítási eredménnyel, melynek garanciális szintje legalább EAL5+ 12 , vagy ezzel egyenértékű garanciális szint (pl. ITSEC E4 high), s az emelt szintű értékelés szerint álljon ellen közepes támadási potenciállal rendelkező támadó támadásainak. 2.6

Az ELEKTRA kártyán vizuálisan vagy elektronikusan tárolt adatokra vonatkozó követelmények (SD.)

Funkcionális követelmények 2.6.1 SD.M.F.1 elektronikusan tárolt kulcsok A DSC-D típusú ELEKTRA kártyán az alábbi kulcsok és tanúsítványok legyenek védetten tárolva: 1. elektronikus aláírás létrehozására használható (aláíró) magánkulcs, 2. hitelesítésre használható (hitelesítő) magánkulcs, 3. opcionálisan dekódolásra használható (titkosító) magánkulcs, 4. aláíró nyilvános kulcsot tartalmazó tanúsítvány, 5. hitelesítés-szolgáltató (a kibocsátott tanúsítványokat és a visszavonáslistákat aláíró kulcsához tartozó) tanúsítványa, 6. hitelesítés-szolgáltató gyökér tanúsítványa. 2.6.2 SD.M.F.2 Egyedi kártya azonosító A DSC-D ELEKTRA kártyákon roncsolás nélkül nem eltávolítható módon, jól olvashatóan egy egyedi azonosító számnak kell lennie. Az azonosító szám képzése és tárolása feleljen meg az ISO/IEC 7812-1 szabványban meghatározottaknak.

2.6.3 SD.M.F.3 Vizuális személyazonossági dokumentum A DSC-D és a DSC-L ELEKTRA kártyák felületét úgy kell kialakítani, hogy azok az ügyfél kérésére egyúttal vizuális személyazonossági dokumentumok is lehetnek (bérlet), tartalmazva (jól látható módon megjelenítve) a kártya tulajdonosának fényképét is.

11 12

a Common Criteria fogalma: Evaluation Assurance Level 4 (az 1-7 fokozatú skálán) a Common Criteria fogalma: emelt szintű EAL4+, kiemelt EAL5+

18

Biztonsági követelmények Megjegyzés: A DSC-D típusú ELEKTRA kártyán elektronikusan tárolt kulcsok védelmét az intelligens kártya platformra tett funkcionális, biztonsági és garanciális követelmények együttesen biztosítják. 2.6.4 SD.M.S.1 Biztonsági nyomat Az opcionálisan (igény szerint) okmány funkciót is ellátó DSC-D ELEKTRA kártya vizuális felületének biztonsági nyomatait úgy kell kialakítani, hogy az megfeleljen a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Kormányrendeletben előírtaknak. 2.7

Az ELEKTRA kártya (DSC-D) alkalmazásaira vonatkozó követelmények (SA.)

Funkcionális követelmények 2.7.1 SA.M.F.1 Hitelesítő alkalmazás Az ELEKTRA rendszerben elérhető alkalmazások között szerepeljen egy hitelesítő alkalmazás.

2.7.2 SA.R.F.2 Elektronikus pénztárca alkalmazás Az ELEKTRA rendszerben elérhető alkalmazások között legyen legalább egy elektronikus pénztárca alkalmazás (pl. MONDEX, VISA Cash, proprietory, stb.).

2.7.3 SA.R.F.3 EMV kompatibilis alkalmazás Az intelligens kártya platform tegye lehetővé EMV 2000 kompatibilis alkalmazás támogatását.

2.7.4 SA.R.F.4 Elektronikus aláíró alkalmazás A rendszerben elérhető alkalmazások között legyen egy fokozott biztonságú, opcionálisan egy minősített aláírás létrehozására alkalmas alkalmazás. Biztonsági követelmények 2.7.5 SA.M.S.1 EMV megfelelőség Az elektronikus pénztárca alkalmazás elégítse ki az EMV specifikáció 4.0 verzióját.

2.8

A kártyaműveleti eszközökben lévő SAM modulok platformjára vonatkozó követelmények

19

Funkcionális követelmények 2.8.1 SP.M.F.1 Intelligens kártya alap Az ELEKTRA SAM modul alapját egy olyan SIM formátumú, integrált áramkörös chipet tartalmazó kártya adja, mely jellemzőiben megfelel az ISO/IEC 7816-1-4 szabványban előírtaknak. 2.8.2 SP.M.F.2 Szabványos érintkezéses interfész Az ELEKTRA SAM modul, mint intelligens kártya, biztosítson szabványos (ISO 7816 1-4 szabványsorozatnak megfelelő) érintkezéses (kontakt) interfészt. 2.8.3 SP.M.F.6 Kártyán megvalósított kulcsgenerálás Az ELEKTRA SAM modul legyen képes véletlen számok generálására, illetve ezen alapulva szimmetrikus és aszimmetrikus kulcsok kártyán megvalósított (on-board) generálására. 2.8.4 SP.M.F.7 Kártyán kívül generált titkosító kulcs-pár védett kártyára töltése Az ELEKTRA SAM modul kártyán kívüli generálás esetén a titkosításra használható kulcsok opcionális visszaállíthatósága érdekében alternatív megoldásként 13 biztosítsa a hitelesítésszolgáltató által generált titkosító kulcs-pár kártyára való védett rátöltésének lehetőségét. 2.8.5 SP.M.F.8 Digitális aláíró algoritmus Az ELEKTRA SAM modul támogassa az ECDSA 160 (ECDSA-Fp/ECDSA-F2m), vagy azzal egyenértékű szabványos digitális aláíró algoritmus megvalósítását.

2.8.6 SP.M.F.9 Titkosító algoritmus Az ELEKTRA SAM modul támogasson legalább egy szabványos titkosító algoritmust (pl. triple-DES, AES), valamint egy szabványos kulcsegyeztetési eljárást (pl. DH, RSA).

Biztonsági követelmények ELEKTRA SAM modul 2.8.7 SP.M.S.6 A kriptográfiai kulcsok védelme Az ELEKTRA SAM modul védje meg az alkalmazásai által felhasznált titkos (magán) kulcsokat az illetéktelen megismeréstől legalább CC EAL 5+, vagy az ennek megfelelő ITSEC E4 High szinten tanúsítva. 2.8.8 SP.M.S.7 A kriptográfiai kulcsok megsemmisítése Az ELEKTRA SAM modul legyen képes tárolt kulcsértékeinek fizikailag visszafordíthatatlan megsemmisítésére

13

A kártyán kívül generált, dekódolásra használható magánkulcsot védetten (pl. egy külön erre a célra fenntartott csomagoló kulcs segítségével titkosítva, vagy az SP.M.S.1 követelményben szereplő megbízható útvonal alkalmazásával) kell a kártyára tölteni.

20

2.8.9 SP.M.S.8 A fizikai módosítás detektálása Az ELEKTRA SAM modul legyen képes a fizikai módosítási, kompromittálási kísérletek észlelésére. 2.8.10 SP.M.S.9 A fizikai módosítással szembeni ellenállás Az ELEKTRA SAM modul akadályozza meg a fizikai módosításokat, vagy álljon ellen ezeknek. 2.8.11 SP.M.S.10 Az alkalmazás betöltés hitelesítése Az ELEKTRA SAM modul alkalmazást csak egy olyan sikeres eredménnyel járó ellenőrzési folyamat után lehessen rátölteni, mely egyaránt hitelesíti az alkalmazás eredetét, integritását és a rátöltő jogosultságát. 2.8.12 SP.M.S.11 Az alkalmazások védelme Az ELEKTRA SAM modul védje meg a rátöltött alkalmazások és azok érzékeny adatainak (napló adatok, kulcsok, PIN kód tárolt képe, stb.) sértetlenségét és bizalmasságát. 2.8.13 SP.M.S.12 Az alkalmazások elkülönítése Az ELEKTRA SAM modul védje meg egymástól különböző alkalmazásait a véletlen vagy szándékos adat/program felfedéstől, illetve módosítástól. 2.8.14 SP.M.S.13 A platform önvédelme az alkalmazásoktól Az ELEKTRA SAM modul védje meg önmagát a rátöltött alkalmazásoktól, megakadályozva ezen alkalmazásokat az intelligens kártya adatainak és kódjainak módosításában. 2.8.15 SP.M.S.14 Alkalmazás törlés jogosultság ellenőrzése Az ELEKTRA SAM modul csak az arra felhatalmazott felhasználó számára tegye lehetővé (a jogosultság sikeres ellenőrzése után) egy a platformra töltött alkalmazás törlését.

21

ELEKTRA KSH kód Név SETL (törzsszám) (16 bit) 60000-63499 60000 13578 Budapest 60040 19415 Pécs 60043 26408 Komló 60044 23959 Mohács 60048 05519 Siklós 60050 26578 Szigetvár 60350 26684 Kecskemét 60352 03522 Baja 60354 09469 Jánoshalma 60480 15200 Békéscsaba 60482 09760 Békés 60486 33455 Gyomaendrőd 60487 05032 Gyula 60488 19628 Mezőberény 60490 30322 Mezőkovácsháza 60491 23065 Orosháza 60492 28565 Sarkad 60493 23870 Szarvas 60494 21883 Szeghalom 60496 29531 Vésztő 60570 30456 Miskolc 60572 10728 Edelény 60575 02848 Felsőzsolca 60577 06691 Kazincbarcika 60579 19433 Mezőkövesd 60580 14492 Ózd 60588 28352 Tiszaújváros 60692 30483 Forró 60940 33367 Szeged 60941 08314 Hódmezővásárhely 60942 05111 Csongrád 60944 07357 Makó 60946 04349 Mórahalom 60947 14456 Szentes 61010 14827 Székesfehérvár 61011 03115 Dunaújváros 61013 02802 Enying 61016 18485 Mór 61018 23694 Sárbogárd 61019 17376 Aba 61020 08925 Adony 61025 07506 Lajoskomárom 61026 07269 Lepsény 61027 04659 Martonvásár 61030 29018 Pusztaszabolcs 61033 20206 Seregélyes 61044 08581 Baracska 61068 16683 Káloz 61081 29036 Mezőszilas 61085 07001 Nagykarácsony 61130 25584 Győr 61131 08518 Sopron 61134 28334 Kapuvár 61135 04783 Mosonmagyaróvár 61320 15130 Debrecen 61322 12788 Berettyóújfalu 61325 03045 Hajdúböszörmény 61329 05175 Hajdúszoboszló 61333 06187 Nyíradony 61335 10162 Püspökladány 61410 20491 Eger 61412 05236 Gyöngyös 61413 22309 Hatvan 61414 14526 Heves 61427 07241 Apc 61540 18157 Tatabánya 61542 25131 Esztergom 61544 05449 Komárom 61546 30766 Oroszlány

Megyei beosztás

főváros Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Csongrád Csongrád Csongrád Csongrád Csongrád Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Heves Heves Heves Heves Heves Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom

ELEKTRA APUB (10 bit) 600-999 600 601 602 603 604 605 606 607 608 609 610 611 612 613 614 615 616 617 618 619 620 621 622 623 624 625 626 627 628 629 630 631 632 633 634 635 636 637 638 639 640 641 642 643 644 645 646 647 648 649 650 651 652 653 654 655 656 657 658 659 660 661 662 663 664 665 666 667 668

ELEKTRA TRAV (32 bit) 1-999

Település jelleg (kód) 600 601 602 603 604 605 606 607 608 609 610 611 612 613 614 615 616 617 618 619 620 621 622 623 624 625 626 627 628 629 630 631 632 633 634 635 636 637 638 639 640 641 642 643 644 645 646 647 648 649 650 651 652 653 654 655 656 657 658 659 660 661 662 663 664 665 666 667 668

1 2 3 3 3 3 2 3 3 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 3 3 3 3 3 3 4 2 2 3 3 3 3 2 2 3 3 3 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 2 2 3 3 2 3 3 3 3 3 2 3 3 3 4 2 3 3 3

ELEKTRA KSH kód Név SETL (törzsszám) (16 bit) 60000-63499 61547 20127 Tata 61548 04428 Ács 61630 25788 Salgótarján 61631 13657 Balassagyarmat 61632 33534 Bátonyterenye 61635 06628 Szécsény 61636 12052 Budakeszi 61637 23278 Budaörs 61775 09247 Dabas 61776 09584 Dunaharaszti 61777 18616 Dunakeszi 61778 30988 Érd 61779 23649 Göd 61780 32559 Gödöllő 61781 25627 Gyál 61782 29735 Gyömrő 61783 10551 Monor 61784 13435 Nagykáta 61786 31732 Nagymaros 61787 04057 Pécel 61791 17312 Százhalombatta 61792 15440 Szentendre 61794 24916 Szob 61797 24934 Vác 61810 32610 Fót 61812 07807 Isaszeg 61813 09991 Nagykovácsi 61821 05281 Örkény 61822 07384 Solymár 61831 04154 Tárnok 61832 06859 Törökbálint 61833 12894 Üllő 61834 24013 Diósd 61864 09849 Hernád 61874 34166 Kerepes 61900 21847 Péteri 61901 29601 Pilisborosjenő 61917 28653 Szentmártonkáta 61932 27386 Tatárszentgyörgy 61970 20473 Kaposvár 61974 32799 Barcs 61975 21315 Csurgó 61976 14632 Fonyód 61978 18500 Marcali 61979 17941 Nagyatád 61981 17631 Siófok 62230 17206 Nyíregyháza 62235 18971 Fehérgyarmat 62239 18874 Mátészalka 62243 14845 Nyírbátor 62246 07597 Tiszavasvári 62247 26611 Újfehértó 62470 27854 Szolnok 62473 18209 Jászberény 62475 04923 Karcag 62476 25919 Kisújszállás 62480 04260 Mezőtúr 62481 13815 Tiszaföldvár 62482 29726 Tiszafüred 62483 27313 Törökszentmiklós 62484 28228 Túrkeve 62560 22761 Szekszárd 62561 08864 Bátaszék 62562 06497 Bonyhád 62563 07685 Dombóvár 62564 31501 Dunaföldvár 62565 04862 Paks 62567 24563 Tamási 62586 06558 Bölcske

Megyei beosztás

Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Nógrád Nógrád Nógrád Nógrád Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Tolna Tolna Tolna Tolna Tolna Tolna Tolna Tolna

ELEKTRA APUB (10 bit) 600-999 669 670 671 672 673 674 675 676 675 676 677 678 679 680 683 681 682 683 684 688 685 686 687 688 689 690 695 691 697 692 693 694 701 695 696 697 705 698 699 708 709 710 711 712 713 714 715 716 717 718 719 720 721 722 723 724 725 726 727 728 729 730 731 732 733 734 735 736 737

ELEKTRA TRAV (32 bit) 1-999

Település jelleg (kód) 669 670 671 672 673 674 675 676 675 676 677 678 679 680 683 681 682 683 684 688 685 686 687 688 689 690 695 691 697 692 693 694 701 695 696 697 705 698 699 708 709 710 711 712 713 714 715 716 717 718 719 720 721 722 723 724 725 726 727 728 729 730 731 732 733 734 735 736 737

3 4 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 4 4 3 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 2 3 3 3 3 3 3 2 3 3 3 3 3 2 3 3 3 3 3 3 3 3 2 3 3 3 3 3 3 4

ELEKTRA KSH kód Név SETL (törzsszám) (16 bit) 60000-63499 62680 03009 Szombathely 62681 27094 Celldömölk 62683 13532 Körmend 62684 16832 Kőszeg 62686 21306 Sárvár 62689 02431 Bük 62910 11767 Veszprém 62911 06673 Ajka 62913 21175 Balatonfüred 62917 31945 Pápa 62919 29434 Tapolca 62920 11439 Várpalota 62921 26499 Zirc 62924 33127 Berhida 63140 32054 Zalaegerszeg 63141 30933 Nagykanizsa 63143 18421 Keszthely 63144 12575 Lenti Településjelleg kódok: 1 - Főváros 2 - Megyei jogú város 3 - Egyéb város 4 - Nagyközség, község

Megyei beosztás

Vas Vas Vas Vas Vas Vas Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Zala Zala Zala Zala

ELEKTRA APUB (10 bit) 600-999 738 739 740 741 742 743 744 745 746 747 748 749 750 751 752 753 754 755

ELEKTRA TRAV (32 bit) 1-999

Település jelleg (kód) 738 739 740 741 742 743 744 745 746 747 748 749 750 751 752 753 754 755

2 3 3 3 3 4 2 3 3 3 3 3 3 3 2 2 3 3