ELEKTRA Hungaria közlekedési kártyarendszer. Együttműködési és Üzletviteli séma

ELEKTRA Hungaria közlekedési kártyarendszer Együttműködési és Üzletviteli séma

(II. kötet)

2008. 02.05.

Dokumentum: II_EH_Uzletvitel

1/135

1

A DOKUMENTUM HELYE ÉS SZEREPE ......................................................................................................... 5

2

RÖVIDÍTÉSEK, SZÓSZEDET.............................................................................................................................. 6

3

BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK........................................................................................................................... 11

4

RENDSZERKONCEPCIÓ, MŰKÖDÉSI MODELL......................................................................................... 12

5

6

4.1

KÖVETELMÉNYEK ............................................................................................................................................... 12

4.2

MŰKÖDÉSI MODELL ............................................................................................................................................ 13

SZEREPKÖRÖK, ENTITÁSOK ......................................................................................................................... 29 5.1

TANÚSÍTÓ ........................................................................................................................................................... 29

5.2

SZÁLLÍTÓ ............................................................................................................................................................ 30

5.3

OKE (ORSZÁGOS KÁRTYAFELDOLGOZÓ EGYSÉG, TRANZAKCIÓ FELDOLGOZÓ KÖZPONT).................................. 31

5.4

KÖZLEKEDÉSI SZOLGÁLTATÓ (OPERÁTOR).......................................................................................................... 35

5.5

ELSZÁMOLÓ KÖZPONT ........................................................................................................................................ 39

5.6

KÜLSŐ SZOLGÁLTATÓ ......................................................................................................................................... 39

5.7

FELHASZNÁLÓ..................................................................................................................................................... 41

5.8

ÜGYNÖK ............................................................................................................................................................. 42

5.9

ÁLLAM, ÖNKORMÁNYZAT ................................................................................................................................... 43

FOLYAMATOK .................................................................................................................................................... 44 6.1

TANÚSÍTÁS .......................................................................................................................................................... 44

6.2

BESZERZÉS .......................................................................................................................................................... 45

6.3

REGISZTRÁCIÓ .................................................................................................................................................... 45

6.4

ELŐMEGSZEMÉLYESÍTÉS ..................................................................................................................................... 46

6.5

KULCSMENEDZSMENT ......................................................................................................................................... 47

6.6

KÁRTYAMENEDZSMENT ...................................................................................................................................... 48

6.7

ALKALMAZÁSMENEDZSMENT ............................................................................................................................. 51

6.8

ESZKÖZMENEDZSMENT ....................................................................................................................................... 53

6.9

BIZTONSÁGMENEDZSMENT ................................................................................................................................. 54

6.10

TÖRZSADAT-NYILVÁNTARTÁS ....................................................................................................................... 56

6.11

TRANZAKCIÓ GYŰJTÉS ................................................................................................................................... 56

6.12

TRANZAKCIÓ FELDOLGOZÁS .......................................................................................................................... 57

6.13

TRANZAKCIÓ ELSZÁMOLÁS ............................................................................................................................ 58

6.14

ÜGYFÉLSZOLGÁLAT ....................................................................................................................................... 59

6.15

HELP DESK ..................................................................................................................................................... 60

6.16

KEDVEZMÉNY ÉS TARIFARENDSZER KARBANTARTÁS ..................................................................................... 60

6.17

DÍJFELTÖLTÉS ................................................................................................................................................ 61

6.18

DÍJTERMÉK ÉRTÉKESÍTÉS/VÁSÁRLÁS ............................................................................................................. 62

6.19

DÍJÉRVÉNYESÍTÉS/FELHASZNÁLÁS ................................................................................................................. 64


2/135

6.20

ELLENŐRZÉS .................................................................................................................................................. 65

6.21

TRANZAKCIÓ TOVÁBBÍTÁS ............................................................................................................................. 66

7

ÜZLETI TERV SÉMA.......................................................................................................................................... 67

8

EGYÜTTMŰKÖDÉSI FOLYAMATOK ÉS MODELL.................................................................................... 68

9

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS SZABÁLYAI ............................................................................................................. 72 9.1

KÖZÖSSÉGI SZABÁLYOK ÉS SZERZŐDÉS ALAPOK................................................................................................. 72

9.2

STANDARD KÁRTYA ÉS ALKALMAZÁSOK ............................................................................................................ 73

9.3

SZABVÁNYOS TRANZAKCIÓK .............................................................................................................................. 75

9.4

SKÁLÁZHATÓ TRANZAKCIÓ FELDOLGOZÁS ......................................................................................................... 77

10

KÖZPONTI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS IGÉNYBEVÉTELI SZABÁLYOK............................................. 79 10.1

EGYÉB SZOLGÁLTATÓK / ALKALMAZÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZABÁLYOK ....................................................... 82

10.2

UTASOK, ÜGYFÉLLEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS SZABÁLYAI ............................................................................ 84

10.3

A PROBLÉMA ÉS JOGI KÖRNYEZETE ................................................................................................................ 86

10.3.1

Pénzelméleti alapok: pénzkibocsátás........................................................................................................ 87

10.3.2

Elektronikus pénz: kibocsátás vagy váltás................................................................................................ 87

10.3.3

Pénzhelyettesítés, valódi és kvázi- elektronikus pénz................................................................................ 88

10.3.4

Az elektronikus pénz aktuális jogi keretei és a közlekedési kártya............................................................ 90

10.3.5

Az elektronikus pénz, mint üzleti modell ? ................................................................................................ 91

10.3.6

Néhány szó a közlekedési szolgáltatások természetéről............................................................................ 92

10.3.7

Az elektronikus pénz kibocsátása és a float-jövedelem............................................................................. 94

10.3.8

A probléma (lehetséges) megoldása ......................................................................................................... 95

10.3.9

Javasolt megoldás..................................................................................................................................... 96

10.4

ELSZÁMOLÁS-FORGALMI JOGI VONATKOZÁSOK ............................................................................................. 97

10.5

ADÓJOGI VONATKOZÁSOK.............................................................................................................................. 98

10.5.1

Bizonylatolási és adóigazgatási megoldások kártyakörnyezetben ............................................................ 98

10.5.2

A bizonylatadás jelenlegi szabályai ........................................................................................................ 101

10.5.3

Bizonylatadás előre meghatározott jegyek esetén................................................................................... 102

10.5.4

Bizonylatadás díjtárca alkalmazás esetén .............................................................................................. 102

10.5.5

Bizonylatadás feltöltő automaták esetén................................................................................................. 103

10.5.6

Adóigazgatási alkalmasság kártyakörnyezetben..................................................................................... 104

10.6

ADATVÉDELMI VONATKOZÁSOK .................................................................................................................. 106

10.6.1

Jogi szabályok a kártyákon, illetve a kártya- és adatkezelő központban tárolható adatok és a

kártyahasználat utólagos feldolgozása vonatkozásában........................................................................................ 107 10.6.2 11

A személyi adatok szükséges és elégséges kezelése jogi feltételeinek megteremtése............................... 108

PÉNZÜGYI ÉS ELSZÁMOLÁSI MODELL .............................................................................................. 110 11.1

SZEREPLŐK KÖZÖTTI ELSZÁMOLÁS MÓDJA .................................................................................................. 110


3/135

11.2

A BEVÉTELFELOSZTÁS LEHETSÉGES ALAPJAI ............................................................................................... 110

11.3

A BEVÉTELEK KERESZTELSZÁMOLÁSA ......................................................................................................... 112

11.4

EGYES SZEREPLŐK ELVÁRÁSAI A RENDSZERREL KAPCSOLATBAN (KPI) ...................................................... 114

11.5

A BEFIZETÉSEK ELŐFELOSZTÁSA, FLOAT MENEDZSMENT ............................................................................. 118

11.6

ELEKTRONIKUS JEGYRENDSZER SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉG ÉS JUTALÉKRENDSZERÉNEK KIDOLGOZÁSA .. 120

11.7

AZ ÁRKIEGÉSZÍTÉSEKKEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK .................................................................................... 122

12

VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK, SZABVÁNYOK ........................................................................................ 125

13

MELLÉKLETEK........................................................................................................................................... 126

14

ÜZLETI TERV SÉMA .................................................................................................................................. 129


4/135

1

A dokumentum helye és szerepe

Cím

Kötetszám

Technológiai útmutató az ELEKTRA Hungaria közlekedési kártyarendszer I

Készíti Transman

követelményeinek alkalmazásához ELEKTRA

Hungaria

közlekedési

kártyarendszer

Együttműködési

és II

Stratis

Üzletviteli követelmények ELEKTRA Hungaria közlekedési kártyarendszer szereplőinek és eszközeinek III

Transman

azonosító rendszere ELEKTRA Hungaria v2.3. közlekedési kártyarendszer alkalmazásának IV

Transman

követelményei ELEKTRA Hungaria v3.0. közlekedési kártyarendszer alkalmazásának V

HunTrust

követelményei ELEKTRA Hungaria v3.0. közlekedési tranzakciók szabványosítása

VI

IDOM HunTrust

ELEKTRA Hungaria közlekedési kártyarendszer központ követelményei


VII

IDOM

5/135

2

Rövidítések, szószedet

• Alkalmazáskeret: valamely elektronikus kártyán, adott célnak megfelelő alkalmazás (pl. közlekedés) informatikai megoldás kerete (azonosító adatok, amelyeken belül az adott alkalmazás működőképesen megvalósulhat. • alkalmazáskezelő központ: az a szervezeti egység, amely a rendszerben lehetséges alkalmazások igénybevételének, valamint a közlekedési alkalmazás társkártyákon való használatának feltételeit és körülményeit szabályozza, és az alkalmazásokat közvetíti a különböző szolgáltatók felé; a kártyaközponttal is párosulhat • alkalmazás könyvtár: az alkalmazáskereten belüli objektumok tartalomjegyzéke, amelynek alapján megállapítható, hogy a memóriakereten belül mi, hol található • alkalmazásmenedzser: a kártyákra (médiumra) kerülő alkalmazások életciklusáért felelős szerepkör (lásd ITSO). • biztonságmenedzser: az ELEKTRA rendszer biztonságos működéséért felelős szerepkör. Tervezi, végrehajtatja és ellenőrzi a különböző standardoknak megfelelően az ELEKTRA biztonsági rendszerét (lásd ITSO).

• díjtermék:

a

közlekedési

szolgáltatások

valamely

(területi,

viszonylati)

részének

igénybevételét lehetővé tevő utazási jogosultságot biztosító, az utasok felé nevesített (virtuális) utazási dokumentum (jegy-,vagy bérlet típus), amelyhez előre fizetéssel, ill. kártyára (elektronikus médiumra) történő feltöltéssel, vagy utólagos díjlerovással juthat az utas. Abban az esetben, ha a díjtermék kedvezményjogosultság alapján vehető igénybe kedvezmény, a kedvezményjogosultságot igazolni kell, ami a megszemélyesített közlekedési kártyán (médiumon) történhet. • díjtárca: a közlekedési alkalmazáson belül (a közösségbe tömörült szolgáltatók által) alkalmazott, előre feltöltendő (prepaid), a belső szolgáltatások és (díj)termékek ellenértékeként felhasználható eszköz. • díjbeszedők: azon árusítóhelyek, szervezetek, amelyek az igénybeveendő szolgáltatások fejében a használók (utasok) befizetését intézik, a kártyákra feltöltik és a díjbevételt begyűjtik


6/135

• díjbevétel előfelosztás: a rendszerbe tartozó szolgáltatóknál történt befizetések előzetes felosztása, valamely elmúlt időszak szolgáltatásigénybevételei, ill. díjfelhasználásai alapján • díjbevétel elszámolás: a közlekedési kártyarendszerben történt befizetéseknek, feltöltéseknek a valós szolgáltatásigénybevétel és díjfelhasználás alapján a szolgáltatók közti elszámolása, figyelembe véve az előfelosztás során már szétosztott bevételösszegeket is • díjtermék katalógus: a közforgalmú közlekedésen belül fellelhető díjterméktípusok gyűjteménye, amelyek az utas és szolgáltatók közti „szállítási szerződést” és a szolgáltatás igénybevételét lehetővé teszik • EH: ELEKTRA Hungaria: az elektronikus közlekedési kártya alkalmazás (ELEKTRA) magyarországi rendszerének követelményrendszere és megvalósulható alrendszereinek összessége • elektronikus pénztárca: elektronikus pénz tárolására alkalmas médium, amelyből termékek, szolgáltatások díja (közlekedésen kívül is) fizethető • EHK: Az ELEKTRA Hungaria Közösség azon szervezetek/szolgáltatók körének megjelölése, akik az Országos Közlekedési Kártyaközpont alapító tagjai és/vagy alkalmazzák az EH rendszert. • EK: Elszámoló központ, az OKK része. • ellenőr: a közlekedési szolgáltatók által az igénybevétel jogosságát ellenőrző és dokumentáló szerepkör • elszámolási mátrix: Az elszámolási mátrix a Szolgáltatók adott elszámolási periódusban, pénzbeli értékben kifejezett, egymással szembeni tartozásait és követeléseit tartalmazza • elszámoló központ: az összegyűjtött adatok feldolgozása alapján a több-szolgáltatós rendszerben a díjfizetés/feltöltés és a szolgáltatások igénybevétele időbeli és területi elkülönültségéből adódóan szükségessé váló elszámolásokat kezeli; ezen túlmenően a beszámoló szerepét is betölti, megfelelő szabályok szerint • eszközmenedzser (device manager): az ELEKTRA rendszerben működő eszközök életciklusáért felelős szerepkör • folytató díjtermék: a közlekedési alkalmazáson belül a szolgáltatások igénybevételét lehetővé tevő feltöltött többrészes díjtermék (jegy/bérlet) azon része, amely átszállással létrejövő utazások esetén, vagy valamely feltöltött díjtermék folytatásaként válik szükségessé • időbeli érvényesség: valamely díjtermékre (jegy/bérlet) vonatkozóan az az időszak, amelyen belül utazásra igénybevehető


7/135

• incidenskezelő: a rendszerben fellépő incidensek kezelését végzi (Help Desk rendszer, Ügyfélszolgálat) • inter tételek: egyetlen Szolgáltatót érintő közlekedési tranzakció tételek: egy díjtermékhez kapcsolódó jóváírási és felhasználási tranzakciók egyazon Szolgáltatónál jelentkeznek • intra tételek: több Szolgáltatót is érintő közlekedési tranzakció tételek: egy díjtermékhez kapcsolódó jóváírási és/vagy bevételi tranzakciók több Szolgáltatónál keletkeznek (pl. „A” Szolgáltató adja el a díjterméket, majd „B” és „C” Szolgáltatóknál használják fel) • használók: (utasok), akik a tulajdonukba kerülő kártyákon történő díjfizetés/feltöltés ellenében és kezelésük révén a szolgáltatásokat igénybe veszik • kártyaalkalmazás: a médiumra (kártya) kerülő alkalmazás, amely alkalmassá teszi a kártyát az ELEKTRA közlekedési rendszerben való részvételre • kártyakibocsátó: az a szervezet, amely a közlekedésben és más alkalmazási területeken használható kártyát díjfizetési céllal bocsát ki, amely a díjfizetés mellett más funkciók ellátására is alkalmas lehet; több alkalmazó esetén a kibocsátó az alkalmazásmenedzser szerepét is betöltheti, aki adott chipkártya-alkalmazás lehetőségét és feltételeit az alkalmazók felé meghatározza. • kártyakiadó: valamely kibocsátott kártyán megvalósítandó alkalmazás céljából a használók (utasok) számára a rendszer használatát biztosító kártyák kiadását megfelelő előírások és szabályok alapján végzi; lehet egyúttal a személyszállítási szolgáltató; a kártya kibocsátó lehet egyúttal a kártyát kiadó szolgáltató is. • kártyaközpont: az a szervezeti egység, amely a kártyakiadást, megszemélyesítést, szerződéskötést végzi, kezeli a kártyákkal kapcsolatos bejelentéseket, Hívó- és Ügyfélsegítő Központ feladatokat is ellát. • kártyamenedzser: a médiumok (különböző kártyák) életciklusáért felelős szerepkör (lásd ITSO) • kártyaművelet: a közlekedési kártyákkal kapcsolatos kiadási, megszemélyesítési, feltöltési, érvényesítési, ellenőrzési tevékenység • kedvezménytár: a közforgalmú közlekedésben a különböző, kedvezményjogosultsággal rendelkező utascsoportokra vonatkozó kedvezményfajták és mértékek gyűjteménye, amelyek alapján a kedvezményes díjtermékek (jegyek/bérletek) a kártyán feltöltésre kerülhetnek • kulcsmenedzser: a kulcsmenedzser szerepkör az ELEKTRA rendszerben telepített, működő kulcsok, kulcspárok életciklusáért felelős szerepkör (lásd ITSO).


8/135

• külső szolgáltató: a rendszerhez csatlakozott (szerződéses alapon), nem közlekedési szolgáltatást nyújtó szolgáltató. • nyilvántartó:

az

a

központi

szerep,

amely

a

rendszer

működése

során

használandó

kódokat/azonosítókat kiosztja és kezeli • OKK: Országos Közlekedési Kártyaközpont. Az ELEKTRA Hungaria Közösség országos központja, • rendszerirányító: az a szervezeti egység, amely kezeli a rendszerelemek (architektúra) azonosítórendszerét, felügyeli a készülékek, folyamatok működését, gondoskodik a változó rendszeradatoknak (pl. díjtábla, menetrend, tiltólisták, stb.) a kártyaműveleti végkészülékekhez való eljuttatásáról, biztosítja a tranzakciós adatok gyűjtésének, továbbításának műszaki feltételeit. • rendszerirányító központ: szervezete által gondoskodik arról, hogy a kártyarendszer hardver és szoftver elemeinek működése zavartalan legyen, hogy a díjtermék-kibocsátók termékeit az utasok, belső és külső tényezők ne veszélyeztessék, kapcsolódása mind a kártyaközponthoz, mind az adatközponthoz szabályozott módon történik • SZK: Szolgáltatói központ (a szolgáltatók adatközpontja) • szolgáltatási viszony: ? valamely szolgáltató és az utasok között a díjtermékvásárlás (feltöltés), ill. díjfizetés ellenében létrejövő „szerződéses” viszony • szolgáltató(k): amely(ek) a személyszállítási szolgáltatást nyújtja(k), és elfogadja(k) a kártyát díjhordozóként. EH Közösséggel érvényes csatlakozási szerződéssel rendelkező (elsősorban közlekedési) szolgáltató • termékkibocsátó: az a szervezet, amely a szolgáltatások igénybevételét lehetővé tevő díjtermékeket meghatározza és alkalmazza; leggyakrabban a szolgáltatók, amelyek az ellátásért felelős szervezetek nevében járnak el • területi érvényesség: valamely díjtermékre (jegy/bérlet) vonatkozó területi, vagy két közlekedési (állomás, megálló, övezet, település) hely közti viszonylat megjelölése, amelynek területén ill. a viszonylatában a díjtermék felhasználható • TK: Tranzakció-feldolgozó központ, az OKK része • tranzakció: kártyaművelet, amely adat- és/vagy értékváltozással jár • tranzakció feldolgozó központ: az a szervezeti egység, amely a befizetett díjakkal és a kártyák révén igénybevett szolgáltatásokkal kapcsolatos kártyaműveleti (tranzakciós) adatokat gyűjti és feldolgozza, ezen túlmenően az adatkommunikációk és a rendszerinformációk menedzselését végzi


9/135

• tranzakciós adat: a kártyaműveletek és azok adatainak gyűjtési, és továbbítási folyamatai során keletkező adatok • utazási lánc: valamely utazási célhoz kapcsolódóan létrejövő utazás azon egymást követő részei, amelyek meghatározott szabályok szerint egy utazásként tekinthetők • utazási viszonylat: az utazás kezdőpontja és végpontja által kijelölt hálózati kapcsolat, amely egyúttal útvonalat is kijelöl és amelyre vonatkozóan az utazás a feltöltött díjtermék (jegy/bérlet) alapján történhet. • VE: Az OK és az SZK kommunikációját biztosító végponti egység


10/135

3

Bevezetés, előzmények

A jelenlegi modell kialakulása több lépcsőben történt. A modell közvetlen előzménye, eszmei és tartalmi alapja a már bevezetett ELEKTRA v2.2, illetve jelen projekt keretében aktualizált változata (ELEKTRA v2.3), amelyek ismerete jelen modell megértéséhez és alkalmazásához is szükséges. Az ELEKTRA v3.0 egy korszerűbb médiumon is (fájl szervezés) megvalósítandó ELEKTRA koncepció. A modell a központilag megvalósítandó feladatokkal, kialakítandó szervezetekkel, szerepkörökkel és folyamatokkal foglalkozik. Nem érinti az ELEKTRA Közösség tagjainak belső működését, folyamatait, struktúráját. Kötelező jelleggel meghatározza viszont azokat a műszaki, szervezeti, információs, biztonsági követelményeket, amelyeket a csatlakozás feltételeként minden szereplőnek magára kötelező jelleggel el kell fogadnia (Csatlakozási szerződés, ELEKTRA Működési Szabályzat). A rendszer elsősorban közlekedési szolgáltatások chipkártyán alapuló megvalósításához szükséges feladatokat írja le, az ahhoz szükséges műszaki feltételeket részletezi. A modell és a technikai megoldások azonban nyitva hagyják a lehetőségét a kártyán a közlekedési alkalmazástól független alkalmazások (parkolási alkalmazás, e-pénztárca) megvalósításra is. A modell és a javasolt műszaki megoldások teljes mértékben standardok mentén készültek és utalásokat és hivatkozásokat tartalmaznak a releváns szabványokra. Ez azt jelenti, hogy nem csak az ELEKTRA rendszer tudja befogadni a szabványoknak megfelelő egyéb alkalmazásokat, hanem az ELEKTRA alkalmazások elhelyezése is lehetséges a szabvány szerint megvalósított rendszerben, kártyákon (pl. állampolgári kártya, diákkártya, stb.).


11/135

4

Rendszerkoncepció, működési modell

A rendszer (üzemviteli modell) kialakításakor az alábbi két szabvány egyes megállapításaira hivatkozunk: Szabvány azonosítója CEN CWA 14838-1

Tartalom Facilitating Smart Card Technology for Electronic Ticketing and Seamless Travel Part 1: EU Policy and User Requirements

CEN CWA 14838-2

Facilitating Smart Card Technology for Electronic Ticketing and Seamless Travel Part

2:

Development

of

Smart

Card

Based

Interoperable Ticketing Systems CEN CWA 14838-3

Facilitating Smart Card Technology for Electronic Ticketing and Seamless Travel Part 3: Catalogue of Technical and Business Process Requirements

ISO 24014-1

Public transport – Interoperable fare management system Part 1: Architecture

ITSO TS1000

ITSO TS1000-0 Interoperable public transport ticketing using contactless smart customer media – Part 0-10

4.1 Követelmények 1 Az ELEKTRA közösség kialakításának fontosabb követelményei az alábbiak: • Interoperatibilitás, a műszaki és működési követelményeknek megfelelés szerződéses alapokon • ELEKTRA követelményeket minden a közösséghez tartozó tagnak el kell fogadnia és be kell tartania • Egységes szemléletű díjtermék típusok kialakítása és használata 1

ISO 24014-1 4. pont


12/135

• Egységes szemléletű kedvezmény rendszer (Szociális illetve üzleti alapon lehetséges kedvezmények) • Azonos elvű jogosultság ellenőrzés • Egységes tranzakció kezelés és elszámolás • Átjárható alkalmazás, médium és eszköz portfolió • Jelenlegi műszaki színvonalból indul ki • Jelenlegi jogi környezetet veszi alapul • Jelenlegi kedvezmény és tarifarendszer legyen leképezhető, de a későbbi követelményeket (pl. Zónák kialakítása) is vegye figyelembe • Elszámolhatóság a tagok között, illetve a tagok és az állam között legyen egyértelmű és tény alapú • Teljesítmény alapú mérés és díjak kialakítását támogassa • Nonprofit tranzakció feldolgozás (a közösségi tagok felé) • Nonprofit elszámoló központ (a közösségi tagok felé) • Lehetőség külső e-pénztárca elhelyezésére legyen biztosított • Az ELEKTRA alkalmazást lehessen elhelyezni más (nem közlekedési) médiumon (állampolgári kártya)

4.2 Működési modell Az

ELEKTRA

Hungaria

követelményeket

alkalmazók

közösségének

működése

–

a

műszaki

követelményeken túl - az egyes szereplők közti viszonyok és eljárásmódok szabályozását igényli, ami lehetővé teszi a kártyákon levő egységes szemléletű díjtermékek megfelelő használatát. Az ELEKTRA modell ismérvei: • A működési modell leírja az ELEKTRA interoperábilis közlekedési rendszer központi szerepköreit, funkcionális egységeit, objektumait, adatait és folyamatait. • Ez a működési modell valósítandó meg az ELEKTRA közösség létrehozásakor, a későbbiekben ez szabályozott körülmények között változtatható. • Az ELEKTRA közösséghez csatlakozók szerződés szerűen fogadják el a közösség Működési Szabályzatát.


13/135

• A modell nyílt, a későbbi csatlakozás feltétele a modell elfogadása. • A modell megvalósításának eszközei (infrastruktúra elemek) ki kell hogy elégítsék a műszaki követelményeket. • A modellben leírt kötelező szerepkörök mindegyikét meg kell valósítani. • Az egyes entitások kialakításakor a benne foglalt szerepkörök némely esetben változhatnak (átcsoportosítható szerepkörök), de vannak az entitás által kötelezően megvalósítandók. • A modell meghatározza a központilag és a közösség által megvalósítandókat, az egyes szolgáltatók belső feladatival, szerepköreivel, struktúrájával nem foglalkozik • A későbbiekben a közösségbe tömörült tagok a modellt közös elhatározásból, az aktuális jogszabályok mentén megváltoztathatják Tekintettel arra, hogy jelen dokumentum az ELEKTRA közösség standard szerepet tölti be, a benne foglaltakból kell felépíteni a közösség működését, folyamatokat. Ennek kialakítása során különböző megvalósítás is lehetséges (pl. a kártya elő-megszemélyesítés történhet központi vagy a szolgáltató erőforrásain), a formai és tartalmi követelmények betartása mellett.


14/135

Ábra 1. Entitások és folyamatok


15/135

A fenti ábra 2 az ELEKTRA rendszer főbb entitásait és folyamatokat, a köztük lévő kapcsolatokat ábrázolja. Jelen dokumentum nem terjed ki a szolgáltatók, közlekedési operátorok felépítésére illetve működésére. A rendszer az alábbi fontosabb folyamatokat írja le: Beszerzés A rendszerben használatos objektumok (eszközök, alkalmazások, médiumok) beszerzésekor alapvető, hogy kielégítsék az ITSO és az ELEKTRA séma követelményeit. Ezt a szállítandó objektumra nézve a szállítónak kell biztosítania és tanúsíttatnia, valamint ezt igazolni.

Megjegyzés: az OKE már OKK-ra változott, mindenütt javítani. Ábra 2. Beszerzés

2

ISO 24014-1 Figure 2.


16/135

Tanúsítás Az objektumok használatba vétele csak abban az esetben lehetséges, ha megfelelnek a közösség követelményeinek (műszaki rész), vagyis rendelkeznek a szükséges tanúsítással. Ennek beszerzése a szállító feladata.

Ábra 3. Tanúsítás Regisztráció Minden az ELEKTRA rendszerbe kerülő objektumot egyedileg kell azonosítani, és ezt nyilvántartásba kell venni. Ezt a nyilvántartást központilag kell kezelni, illetve megosztani a szereplők között. Az egyedileg


17/135

nyilvántartott objektumokat (azokban történt változásokat) követni kell az életciklusuk során. A regisztráció elvégzése a Nyilvántartó feladata. Médium életciklusa Az ELEKTRA elektronikus jegyrendszer fontos eleme a díjtételek hordozója, a chipkártya. A kártya életciklusának

kezelése,

illetve

annak

egyes

állomásaihoz

kapcsolódó

feladatok

tartoznak

a

médiummenedzsment feladatkörbe. A kártya beszerzése történhet központilag illetve az egyes tagok által elkülönülten is, a feltétel, hogy elégítse ki a műszaki specifikációban foglaltakat és ez tanúsítva legyen. A leszállított kártyákat egy elő-megszemélyesítés készíti fel az ELEKTRA kártya alkalmazások, adatok és kulcsok befogadására. Ez a szállítónál is megtörténhet, ebben az esetben az így előkészített kártyák kerülnek leszállításra. A kártya kezelése, minden életciklus lépése igen biztonság kritikus, az erre vonatkozó követelmények betartása, ellenőrzése kiemelten fontos. Ezek a médiumok kerülnek a kiadó helyekre, ahol a kártyák további megszemélyesítése történik amennyiben az utas szerződést köt a szolgáltatóval - (az utas azonosítása külsőleg fényképpel és természetes azonosítókkal, elektronikusan egy képzett kóddal) amennyiben szükséges. Abban az esetben el kell végezni a külső megszemélyesítést, amikor a felhasználáskor valamilyen kedvezmény igénybevétele történik, vagyis a jogosultságot ellenőrizni kell. Ez a jogosultság kód is rákerül a kártyára a megszemélyesítés során. Az utas természetes adatai a központi nyilvántartásba kerülnek (ha erre a szerződés feljogosítja a szolgáltatót). Amennyiben az utas nem köt szerződést a szolgáltatóval, csupán egy képzett ellenőrző kód kerül a kártyára, amely az ellenőrzés során újra előállítható az igazolt természetes azonosítókból. A kártyamenedzsment része a feketelista kezelése, a kártya pótlása, kivonása, illetve ennek menedzselése a kártya teljes életciklusában.


18/135

Ábra 4. Médium életciklusa


19/135

Eszközök életciklusa A felhasználásra kerülő eszközök beszerzése, tanúsítása, kulcsokkal, alkalmazásokkal való ellátása (erről való gondoskodás). Az eszközmenedzsment a szolgáltató (vagy harmadik fél) feladata. A rendszerben működő eszközök (terminálok, ellenőri készülékek, POS, beléptetők, fedélzeti számítógépek, átviteli berendezések, hálózati elemek, megszemélyesítést végző eszközök, stb.) meg kell feleljenek a műszaki követelményekben foglaltaknak. Az eszközöket regisztrálni kell és nyilvántartásban követni kell az életútjukat. A fedélzeti eszközökkel kapcsolatban szintén fekete listát kell kezelni, mivel az ellopott eszközzel hamisítani lehet. Az eszközökre fel kell hogy kerüljenek a szükséges alkalmazások és kulcsok. Az alkalmazások paraméterezhetőek (protokollok) és biztosítják az egységes médium kezelést.


20/135

Ábra 5. Eszköz életciklusa Megjegyzés: milyen eszközről van szó? Feltöltő, kezelő készülék? Főbb adat is van, pl. díjtermékkatalógus, díjtáblázat, viszonylatok stb.


21/135

Alkalmazások életciklusa Az alkalmazás menedzsment gondoskodik arról, hogy az elfogadott alkalmazások a kártyákra kerüljenek az elő-megszemélyesítés során. A kártyán lévő alkalmazás és a terminálban lévő alkalmazás egy-egy szimmetrikus kulcs segítségével azonosítja egymást, ami a működés alapja. Ezen kulcsok kezelése a kulcsmenedzsment feladata. Külső alkalmazások a befogadás után (ITSO megfelelés) szintén fel kell, hogy kerüljenek a kártyára (és természetesen az elfogadó terminálokra), ami szintén az alkalmazásmenedzsment feladata.


22/135

Ábra 6. Alkalmazás életciklusa


23/135

Felhasználás A kártya felhasználás során a szolgáltatás igénybevétel előtt rendelkezni kell a szükséges díjtétellel (jegy, bérlet), vagy a díjtárcának kell elégséges módon feltöltve lenni. Ez az értékesítés folyamata és automatáknál, pénztáraknál, ügynököknél, Interneten keresztül megtehető. A díjtétel lerovása az érvényes tarifa és kedvezményrendszer alapján történik (lehetséges zónás, vagy eltérő megoldás kialakítása is). Ez történhet egy lépésben (CI) a járműre való felszálláskor, vagy zárt peronra való belépéskor, illetve két lépésben (CICO) amikor felszálláskor egy validálás történik, majd leszálláskor kerül a végleges egyenleg levonásra az igénybevett teljesítmény (és kedvezmény) szerint. A felszálláskor ellenőrzésre kerül, hogy a kártya „feketelistán” van-e. Minden esetben és minden lépésről készül egy tranzakció amelyeket a terminál gyűjt és műszak végén a szolgáltató szerverére kerül kiírásra.


24/135

ÉRTÉKESÍTÉS Felhasználó

Szolgáltató

Utazási igény felmerülése

Vásárlási igény közlése

Vásárlási igény vétele

Típus?

Jegy

Bérlet

Díjtárca Kártya és kedvezmények érvényességének ellenőrzése

PSC vagy DSC? PSC

DSC

PSC alapú jegy kiállítása

Jegy feltöltése kártyára

Díjtárca feltöltése

Fizetnedő összeg vétele

Fizetendő összeg meghatározása

Fizetendő összeg kifizezése

Összeg átvétele

Jegy/Kártya átvétel

PSC jegy vagy Kártya visszaadása

Bérlet feltöltése

Ábra 7. Értékesítés


25/135

Ábra 8. Felhasználás


26/135

Tranzakció kezelés A fedélzeti eszközök offline működésűek, vagyis műszak előtt fel kell tölteni rájuk az aktuális kedvezmény adatokat, a kártya feketelistát, műszak végén az összegyűjtött tranzakciókat pedig le kell menteni róluk a szolgáltató szerverére ahonnét a tranzakció feldolgozó központba továbbítandó.

OKE Központi rendszer

MÁV Központi rendszere X. állomás számítógépe

Kapu

POS

BKV Központi rendszere

Y. állomás számítógépe

Kapu

POS

Garázs számítógépe Fedélzeti eszköz

POS

Z. Volán Központi rendszere

Metróállomás számítógépe

Kapu

POS

Garázs számítógépe Fedélzeti eszköz

POS

Állomás számítógépe

Kapu

POS

Közlekedési médiumok (Kártyák)

Ábra 9. Hierarchikus modell

A tranzakció kezelés feladatai a tranzakció gyűjtés (ellenőrzés), archiválás és feldolgozás. Az igénybevétel kimutatása, különböző szintű összesítések és listák, riportok készítése amelyek alapján az elszámoló központ a szolgáltatók közti, valamint a szolgáltatók és az állam közti elszámolást el tudja végezni. Külön kimutatás készül a bevételek előfelosztása érdekében, mivel az egyes díjtételek nem feltétlenül annál a szolgáltatónál kerülnek felhasználásra ahol értékesítették azokat. Az állam felé történő elszámolás alapja az igénybevett kedvezmények szolgáltatónkénti kimutatása, amit szintén a központ készít el. A tranzakció feldolgozó valamint elszámoló központ lehet egy entitás, amennyiben a jogi szabályozás engedi. Elszámolás Az elszámolás menete a pénzügyi rendezéshez szükséges lépés. A pénzügyi tranzakciókat a szolgáltatók, illetve a kincstár intézi.


27/135

Ábra 10. Tranzakció kezelés


28/135

5

Szerepkörök, entitások

A szerepkörök, entitások 3 alatt értjük az ELEKTRA rendszer fontosabb strukturális elemeit, szervezeteit. Ezekhez rendeljük (csoportosítjuk) az ELEKTRA modellben azonosítható, fontos feladatokat. A központilag megvalósítandó szerepkörök kerülnek meghatározásra amelyek szükségesek és elégségesek az ELEKTRA sablon megvalósítása és működtetése érdekében (pl. Alkalmazás menedzsment). A szerepkörök kialakításánál fontos szempont, hogy a felelőségek egyértelműen meghatározottak legyenek és valamennyi fontos feladat delegálva legyen valamelyik szerepkör alá. A hivatkozott szabvány szerinti szerepkörök kialakításánál az ELEKTRA környezet sajátosságait vettük figyelembe, ami azt jelenti, hogy az egyes szerepkörök közötti feladatmegosztás a megvalósítás során eltérhet. Az egyes entitások feladatköreiben átfedéseket találhatunk, mivel vannak feladatok amelyeket több helyre is lehet delegálni a konkrét kiépítéstől függően (pl. Help Desk, amely kialakítható központilag is de az egyes szolgáltatók maguk is kialakíthatják).

5.1 Tanúsító Entitás azonosítója

EN1

Entitás neve

Tanúsító

Felelős

Az objektumok ELEKTRA követelmények szerinti vizsgálatáért, tanúsításáért.

Feladatai

A Szállító által átadott objektum bevizsgálása és az ELEKTRA műszaki, biztonsági követelmények szerinti megfelelés vagy nem-megfelelés tanúsítása. Szállításra és az ELEKTRA rendszerbe történő befogadásra csak a megfelelőnek bizonyult objektumok kerülhetnek. A rendszerbe kerülő, abban működő objektumok (terminálok, médiumok, alkalmazások, stb.) ki kell, hogy elégítsék az ELEKTRA rendszerben rájuk vonatkozó műszaki,

biztonsági,

teljesítmény

követelményeket.

Annak

érdekében, hogy az objektum részt vehessen az ELEKTRA feladatok ellátásában, ezen követelményeknek való megfelelést igazolni kell. Ezt az igazolást az erre a feladatra alkalmas entitásnak kell kiállítania. Az igazolás beszerzése a szállító feladata (Application Retailer, Product Retailer).

3

CWA 14838-3 3.2 pontja szerint


29/135

Biztonsági szempontok is Folyamatok

(F1) Tanúsítás

Kapcsolatok

Szállító Közlekedési szolgáltató Külső szolgáltató

5.2 Szállító Entitás azonosítója

EN2

Entitás neve

Szállító

Felelős

Az OKE, vagy a szolgáltató által megrendelt termékek (objektumok) feleljenek meg a követelményeknek és rendelkezzenek a szükséges tanúsítványokkal. A szállítás (átadás) a szerződés szerinti paraméterekkel történjék.

Feladatai

Ajánlat adás, pályázat, termék fejlesztés, tanúsítás megszerzése, előállítás, szállítás, terítés, garancia nyújtás, támogatás, verzió frissítés, stb.

Folyamatok

(F1) Tanúsítás (F2) Beszerzés (F4) Előmegszemélyesítés

Kapcsolatok

Tanúsító OKE Közlekedési szolgáltató Külső szolgáltató


30/135

5.3 OKE (Országos Kártyafeldolgozó Egység, tranzakció feldolgozó központ) Entitás azonosítója

EN3

Entitás neve

OKE

Felelős

Az ELEKTRA közösség alapszabályainak kialakításáért és betartatásáért, a központi feladatok ellátásáért.

Feladatai

A központi folyamatok kialakítása, koordinálása és működtetése, ezen tevékenységek központi feltételeinek (infrastruktúra) kialakítása, fenntartása. Beszerzési tevékenység ellátása a központilag beszerzendő objektumok körében. Regisztráció során minden – az ELEKTRA rendszerbe befogadásra kerülő egyedileg azonosítandó objektum saját, megmásíthatatlan azonosító kódot kap és ennek alapján kerül nyilvántartásba. A nyilvántartással kapcsolatos teendők (módosítások, riportok, stb.) szintén a feladataihoz tartoznak. Előmegszemélyesítés a közlekedési médiumot (csipkártya) teszi alkalmassá a közlekedési alkalmazásokban való részvételre (egyes esetekben további megszemélyesítés szükséges). Végezheti a médium gyártója, vagy később harmadik fél is. Kulcsmenedzsment

feladata

az

ELEKTRA

rendszerben

alkalmazott

kulcsokkal kapcsolatos menedzsment tevékenységek ellátása. A közlekedési médium és terminál (alkalmazások) ezen kulcsok alapján azonosítják egymást, az egyes tranzakciókat kulcsok segítségével hitelesítik. A kulcsmenedzsment felöleli a kulcsok életciklusát és biztonságkritikus feladat. Kártyamenedzsment

gondoskodik

a

rendszerbe

került

médiumok

logisztikájáról, életciklus kezeléséről. A jogosultságot hordozó kártyák megszemélyesítése, a feketelista naprakész kezelése, terítése, pótlása, kivonása, selejtezése szintén a feladati közé tartoznak. Egyes feladatokat a Közlekedési szolgáltató is végezheti. Alkalmazásmenedzsment

során

kerülnek

az

egyes

alkalmazások

a

rendszerben elfogadott médiumokra. Az alkalmazásmenedzsment szorosan


31/135

együtt dolgozik a Biztonságmenedzsmenttel, a Kártyamenedzsmenttel és az Eszközmenedzsmenttel. Az Feladata a később csatlakozott, vagy külső (nem közlekedési szolgáltató) alkalmazásainak menedzselése, illetve amennyiben a közlekedési alkalmazások kerülnek más médiumra (állampolgári kártya, diákkártya,

stb.)

akkor

gondoskodjon

a

befogadó

rendszerrel

való

együttműködésről. Eszközmenedzsment a rendszerben működő eszközök (terminálok, ellenőri készülékek, POS-ok, stb.) életciklus feladatainak végzéséért, az egyes szolgáltatók hasonló feladatainak koordinálásáért felelős. Az egyedileg azonosított eszközök logisztikai feladatai, fekete lista naprakészen tartása és terítése, az eszközök követése, alkalmazásokkal való ellátása (szerviz, selejtezés, aktuális alkalmazás verziók, paraméterezések, profilok beállítása, stb.) a feladatai. Biztonságmenedzsment gondoskodik a rendszer biztonsági követelményeinek meghatározásáról, kialakításáról és ellenőrzéséről. A rendszerben több biztonság kritikus terület, feladat, szerepkör található (kulcsmenedzsment, kártyamenedzsment, alkalmazásmenedzsment, stb.). Törzsadat-nyilvántartás a rendszerben kezelt törzsadatok kezeléséért felelős. Ebbe az adatkörbe tartoznak a viszonylagosan állandó és általánosan használt adatok (tarifa és kedvezmény rendszer adatai, regisztrációs adatok, bérletesek adatai, szolgáltatók, szállítók adatai, stb.). Az adatokhoz való hozzáférést (kizárást) biztosító rendszer működtetése is a feladatkörbe tartozik. Tranzakció gyűjtés a rendszer működése során keletkezett (forgalmi adatok, feltöltési adatok, felhasználási adatok, értékesítési adatok, stb.) elemi adatok gyűjtését jelenti. A gyűjtés történhet közvetlenül a központba, illetve több szinten (szolgáltató is gyűjti, illetve feldolgozza) megvalósítva, de ebben az esetben is a központba elemi adatszinten kell továbbítani a tranzakciókat. A külső alkalmazásokból eredő tranzakciók gyűjtése is a feladata része. Tranzakció feldolgozás biztosítja a gyűjtött elemi adatok csoportosítását, különböző szempontok szerinti kimutatások készítését. A feldolgozás eredményei visszakerülhetnek a szolgáltatókhoz, illetve a tulajdonosokhoz, más körük a tranzakció elszámolás alapját képezi. A feldolgozás a rendszeren kívüli (nem közlekedési) terület tranzakcióit is magában foglalja.


32/135

Tranzakció elszámolás során a feldolgozás kimutatásaira támaszkodva kerül sor a pénzügyi elszámolások végzésére. Ezek alapján lehetséges az előelszámolás (float menedzsment), a tényleges elszámolás, a kedvezmények kimutatása és az állami támogatások igénylése, elszámolás az ügynökök felé, az OKE működési költségeinek elszámolása, a külső alkalmazások elszámolása. A tényleges

pénzforgalom a szereplők között közvetlenül

történik. Ügyfélszolgálat gondoskodik a szolgáltatásokat igénybe vevők kérdéseinek, reklamációinak kezeléséről. Kialakítása lehet központi, illetve szolgáltatóknál is megvalósítható. Help desk a rendszerben működő objektumokkal kapcsolatos problémák kezeléséért felel. Szükséges a fellépő incidensek, hibák, problémák teljeskörű kezelése és kapcsolódás a változás menedzsmenthez.


33/135

Folyamatok

(F1) Tanúsítás (F2) Beszerzés (F3) Regisztráció (F4) Előmegszemélyesítés (F5) Kulcsmenedzsment (F6) Kártyamenedzsment (F7) Alkalmazásmenedzsment (F8) Eszközmenedzsment (F9) Biztonságmenedzsment (F10) Törzsadat-nyilvántartás (F11) Tranzakció gyűjtés (F12) Tranzakció feldolgozás (F13) Tranzakció elszámolás (F14) Ügyfélszolgálat (F15) Help Desk (F16) Kedvezmény és tarifarendszer karbantartás (F21) Tranzakciótovábbítás

Kapcsolatok

Tanúsító Szállító Közlekedési szolgáltató Külső szolgáltató Elszámoló központ Állam, önkormányzat


34/135

5.4 Közlekedési szolgáltató (operátor) Entitás azonosítója

EN4

Entitás neve

Közlekedési szolgáltató

Felelős

A tulajdonos által meghatározott, az ELEKTRA közösség alapszabályaiban foglaltak betartatásáért, a meghatározott feladatok ellátásáért.

Feladatai

Tevékenységeinek tervezése, megfelelő szinten történő ellátása és fejlesztése tartozik a feladatkörébe. Beszerzési tevékenység ellátása az általa beszerzendő objektumok körében. Regisztráció során minden – az ELEKTRA rendszerbe befogadásra kerülő egyedileg azonosítandó objektum saját, megmásíthatatlan azonosító kódot kap és ennek alapján kerül nyilvántartásba. A nyilvántartással kapcsolatos teendők, a központi nyilvántartásba történő szinkronizáció (módosítások, riportok, stb.) szintén a feladataihoz tartoznak. Előmegszemélyesítés a közlekedési médiumot (chipkártya) teszi alkalmassá a közlekedési alkalmazásokban való részvételre (egyes esetekben további megszemélyesítés szükséges). Kulcsmenedzsment

feladata

az

ELEKTRA

rendszerben

alkalmazott

kulcsokkal kapcsolatos menedzsment tevékenységek ellátása. A közlekedési médium és terminál (alkalmazások) ezen kulcsok alapján azonosítják egymást, az egyes tranzakciókat kulcsok segítségével hitelesítik. A kulcsmenedzsment felöleli a kulcsok életciklusát és biztonságkritikus feladat. A feladatot a központi kulcsmenedzsmenttel összhangban kell végezni. Kártyamenedzsment

gondoskodik

a

rendszerbe

került

médiumok

logisztikájáról, életciklus kezeléséről. A jogosultságot hordozó kártyák megszemélyesítése, a feketelista naprakész kezelése, terítése, pótlása, kivonása, selejtezése szintén a feladatai közé tartoznak. A feladatot a központi kártyamenedzsmenttel összhangban kell végezni. Alkalmazásmenedzsment

során

kerülnek

az

egyes

alkalmazások

a

rendszerben elfogadott médiumokra. Az alkalmazásmenedzsment szorosan együtt dolgozik a Biztonságmenedzsmenttel, a Kártyamenedzsmenttel és az


35/135

Eszközmenedzsmenttel. Az Feladata a később csatlakozott, vagy külső (nem közlekedési szolgáltató) alkalmazásainak menedzselése, illetve amennyiben a közlekedési alkalmazások kerülnek más médiumra (állampolgári kártya, diákkártya,

stb.)

akkor

gondoskodjon

a

befogadó

rendszerrel

való

együttműködésről. Eszközmenedzsment a rendszerben működő eszközök (terminálok, ellenőri készülékek, POS-ok, stb.) életciklus feladatainak végzéséért felelős. Az egyedileg azonosított eszközök logisztikai feladatai, fekete lista naprakészen tartása és terítése, az eszközök követése, alkalmazásokkal való ellátása (szerviz, selejtezés, aktuális alkalmazás verziók, paraméterezések, profilok beállítása, stb.) a feladatai. A feladatot a központi eszközmenedzsmenttel összhangban kell végezni. Biztonságmenedzsment gondoskodik a rendszer biztonsági követelményeinek meghatározásáról, kialakításáról és ellenőrzéséről. A rendszerben több biztonság kritikus terület, feladat, szerepkör található (kulcsmenedzsment, kártyamenedzsment, alkalmazásmenedzsment, stb.). A feladatot a központi biztonságmenedzsmenttel összhangban kell végezni. Törzsadat-nyilvántartás a rendszerben kezelt törzsadatok kezeléséért felelős. Ebbe az adatkörbe tartoznak a viszonylagosan állandó és általánosan használt adatok (tarifa és kedvezmény rendszer adatai, regisztrációs adatok, bérletesek adatai, szolgáltatók, szállítók adatai, stb.). Az adatokhoz való hozzáférést (kizárást) biztosító rendszer működtetése is a feladatkörbe tartozik. A feladatot a központi törzsadat-nyilvántartással összhangban kell végezni. Kedvezmények, tarifarendszer karbantartása a törzsadatok egyik kiemelten fontos köre aktuális állapotának biztosítása a feladata. A kedvezmények és tarifák megállapítása tulajdonosi feladat, amelyben szociálpolitikai és üzleti szempontok a meghatározók. A módosított kedvezmény és tarifa adatokat a központi nyilvántartással is szinkronizálni kell. Díjtermék értékesítés során a szolgáltató (vagy a megbízott ügynök, esetleg ellenőr) értékesíti közlekedési díjterméket. A díjtermék a médium díjtermékgyűjtőjébe kerül és a későbbiekben innét kerül felhasználásra. Az értékesítés során a kedvezmény (médiumon tárolt) érvényre jut és ennek megfelelő lesz a díj. Az értékesítésről tranzakció születik. Kiadás az a művelet, amikor a


36/135

médium

személyhez

kötése

és

ennek

megfelelő

külső

és

belső

megszemélyesítés elvégzése, és a jogosultságok igazolása, médiumra írása történik. Minden olyan esetben szükséges amikor a felhasználás valamilyen jogosultság szerint (kedvezmény, bérlet, stb.) történik és ezt igazolni kell. Természetes

adatok

csak

a

kártya

külsején

kerülnek

elhelyezésre,

elektronikusan egy az ezekből képzett kód kerül tárolásra. A kiadás együtt jár az értékesítéssel és ennek végén kerül a médium a felhasználóhoz és alkalmas a rendszerbe történő felhasználásra. Díjfeltöltés a médium díjtárca feltöltését szolgálja. A díjtárca feltöltési összege maximalizált. A díjtárca tartalmának felhasználásával is ki lehet egyenlíteni egyes közlekedési tarifákat, belőle díjtermék váltható, illetve a külső (nem közlekedési, de az ELEKTRA közösség tagjaként működő) szolgáltatás igénybevételének díja is kiegyenlíthető. Díjérvényesítés a közlekedési szolgáltatás igénybevétele feltételeként, azt megelőzően

(esetleg

CICO

szerint)

történik.

Lehetséges

díjtermék

felhasználásával, illetve a díjtárca tartalmának csökkentésével (tarifa és kedvezmény rendszer szerint). A díjérvényesítésről a médiumra visszaírásra kerülnek a jellemző adatok, amely alapján ennek megtörténte ellenőrizhető és szankcionálható. Ellenőrzés arra irányul, hogy a felhasználó a szolgáltatás megkezdésének feltételeként lerótta-e a szükséges díjat. Történhet az utazás előtt, közben és után a zárt területen belül ellenőri készülék segítségével. Tranzakció gyűjtés a rendszer működése során keletkezett (forgalmi adatok, feltöltési adatok, felhasználási adatok, értékesítési adatok, stb.) elemi adatok gyűjtését jelenti. A gyűjtés történhet közvetlenül a központba, illetve több szinten (szolgáltató is gyűjti, illetve feldolgozza) megvalósítva, de ebben az esetben is a központba elemi adatszinten kell továbbítani a tranzakciókat. Tranzakció feldolgozás a Közlekedési szolgáltató számára választható, de nem kötelező, mivel azt az OKE-tól is igényelheti. Tranzakció továbbítás biztosítja a gyűjtött elemi adatok központba (OKE) való ütemezett feladását. A szolgáltatónál gyűjtött tranzakció adatok helyi feldolgozása is lehetséges a helyi igények szerint.


37/135

Ügyfélszolgálat gondoskodik a szolgáltatásokat igénybe vevők kérdéseinek, reklamációinak kezeléséről. Kialakítása lehet központi, illetve szolgáltatóknál is megvalósítható. Help desk a rendszerben működő objektumokkal kapcsolatos problémák kezeléséért felel. Szükséges a fellépő incidensek, hibák, problémák teljeskörű kezelése és kapcsolódás a változás menedzsmenthez. Folyamatok

(F1) Tanúsítás (F2) Beszerzés (F3) Regisztráció (F4) Előmegszemélyesítés (F5) Kulcsmenedzsment (F6) Kártyamenedzsment (F7) Alkalmazásmenedzsment (F8) Eszközmenedzsment (F9) Biztonságmenedzsment (F10) Törzsadat-nyilvántartás (F11) Tranzakció gyűjtés (F12) Tranzakció feldolgozás (F14) Ügyfélszolgálat (F15) Help Desk (F16) Kedvezmény és tarifarendszer karbantartás (F17) Díjfeltöltés (F18) Díjtermék értékesítés (F19) Díjérvényesítés/felhasználás (F20) Ellenőrzés (F21) Tranzakció továbbítás


38/135

Kapcsolatok

Tanúsító Szállító Ügynökök Felhasználó OKE Elszámoló központ

5.5 Elszámoló központ Entitás azonosítója

EN5

Entitás neve

Elszámoló központ

Felelős

Pénzügyi elszámolások elvégzéséért az OKE adatai alapján

Feladatai

Tranzakció elszámolás során a feldolgozás kimutatásaira támaszkodva kerül sor a pénzügyi elszámolások végzésére. Ezek alapján lehetséges az előelszámolás (float menedzsment), a tényleges elszámolás, a kedvezmények kimutatása és az állami támogatások igénylése, elszámolás az ügynökök felé, az OKE működési költségeinek elszámolása, a külső alkalmazások elszámolása. A tényleges pénzforgalom a szereplők között közvetlenül történik.

Folyamatok

(F13) Tranzakció elszámolás

Kapcsolatok

Állam, Önkormányzatok (tulajdonosok) OKE Közlekedési szolgáltatók Külső szolgáltatók Ügynök

5.6 Külső szolgáltató


39/135

Entitás azonosítója

EN6

Entitás neve

Külső szolgáltató

Felelős

Saját szolgáltatásainak nyújtása, megfelelés az ELEKTRA közösség követelményeinek.

Feladatai

A külső szolgáltatások befogadása szabályozott körülmények között történhet. Meg

kell

felelni

együttműködési,

a

műszaki

adatszolgáltatási,

és

üzletviteli

pénzügyi

követelményeknek,

feltételeknek.

az

Belépéskor

szerződni kell, amely rögzíti a belépés és működés, kilépés követelményeit és körülményeit. Folyamatok

(F1) Tanúsítás (F2) Beszerzés (F3) Regisztráció (F4) Előmegszemélyesítés (F5) Kulcsmenedzsment (F6) Kártyamenedzsment (F7) Alkalmazásmenedzsment (F8) Eszközmenedzsment (F9) Biztonságmenedzsment (F10) Törzsadat-nyilvántartás (F11) Tranzakció gyűjtés (F12) Tranzakció feldolgozás (F14) Ügyfélszolgálat (F15) Help Desk (F16) Kedvezmény és tarifarendszer karbantartás (F17) Díjfeltöltés (F18) Díjtermék értékesítés (F19) Díjérvényesítés/felhasználás


40/135

(F21) Tranzakció továbbítás Kapcsolatok

Tanúsító Szállító OKE Elszámoló központ Felhasználó

5.7 Felhasználó Entitás azonosítója

EN7

Entitás neve

Felhasználó

Felelős

A szolgáltatások igénybevételekor megfelel a szolgáltatók szolgáltatások igénybevételére vonatkozó szabályainak.

Feladatai

Díjfeltöltés a médium díjtárca feltöltését szolgálja. A díjtárca feltöltési összege maximalizált. A díjtárca tartalmának felhasználásával is ki lehet egyenlíteni egyes közlekedési tarifákat, belőle díjtermék váltható, illetve a külső (nem közlekedési, de az ELEKTRA közösség tagjaként működő) szolgáltatás igénybevételének díja is kiegyenlíthető. Díjtermék vásárlás magában foglalja az egyes díjtermékek megvásárlását és a közlekedési médiumra rögzítését. Kedvezményes díjtermék vásárlásakor a kedvezményre való jogosultságot megfelelő módon igazolni kell. Díjfeltöltés a közlekedési médium díjtárca feltöltését jelenti. A feltöltés maximált összeggel több úton lehetséges. Felhasználás jelenti a szolgáltatások igénybevételekor történő díj megfizetést, amely történhet díjtermék felhasználás formájában, illetve a díjtárca tartalmának csökkentésével. Szolgáltatás igénybevétele előtt a felhasználónak rendelkeznie kell a szolgáltatás ellenértékével amit a szolgáltató a Díjérvényesítés folyamán szed be a felhasználótól. Külső szolgáltatások díjának lerovása a díjtárca felhasználásával történhet. Minden felhasználásról


41/135

tranzakció készül. Folyamatok

(F6) Kártyamenedzsment (F14) Ügyfélszolgálat (F17) Díjfeltöltés (F18) Díjtermék értékesítés (F19) Díjérvényesítés/felhasználás (F20) Ellenőrzés

Kapcsolatok

Tanúsító Szállító OKE Elszámoló központ Felhasználó

5.8 Ügynök Entitás azonosítója

EN8

Entitás neve

Ügynök

Felelős

Szerződött

szolgáltatók

termékeinek

értékesítéséért

és

az

ellenérték

elszámolásáért. Feladatai

Díjtermékek értékesítése, tranzakciók rögzítése szerződéses keretek között. Amennyiben a díjtermék megszemélyesítést igényel, a megszemélyesítés végzése, illetve végeztetése, az ehhez szükséges jogosultságok ellenőrzése, dokumentálása.

Folyamatok

(F12) Tranzakció feldolgozás (F17) Díjfeltöltés (F18) Díjtermék értékesítés (F21) Tranzakció továbbítás


42/135

Kapcsolatok

OKE Elszámoló központ Felhasználó

5.9 Állam, önkormányzat Entitás azonosítója

EN9

Entitás neve

Állam, önkormányzat

Felelős

A tulajdonosi jogok és feladatok gyakorlásáért, a tarifa és kedvezményrendszer kialakításáért, támogatások nyújtásáért.

Feladatai

Tarifa és kedvezmény rendszer karbantartása jelenti a szolgáltatók által javasolt,

a

tulajdonosi

kedvezményrendszer

preferenciák

kialakítását

és

szerinti

korszerűsítését.

tarifarendszer A

és

mindenkori

kedvezmény jogosultak és a kedvezmény mértékének meghatározása és transzparenssé tétele. Árkiegészítés nyújtása az ELEKTRA rendszerben tényadatokon alapuló kimutatások szerint történik, így a valós kedvezmény felhasználás után kapják a szolgáltatók az őket megillető árkiegészítést. Folyamatok

(F16) Kedvezmény és tarifarendszer karbantartás

Kapcsolatok

OKE Elszámoló központ


43/135

6

Folyamatok

A folyamatok leírásakor alap folyamatokat azonosítottunk és írtunk le, amelyek a modellben megvalósítandóak. Egyes folyamatok a modell több szintjén is megjelenhetnek, a konkrét kiépítéstől függően. A folyamatok leírásakor figyelembe vettük az ISO 24014, CEN CWA 14838 szabványokat valamint az ELEKTRA v2.2 és v2.3-ban foglaltakat.

6.1 Tanúsítás Az ELEKTRA rendszerben csak a megfelelőséget bizonyító eszközök, médiák és alkalmazások (objektumok) működhetnek és kerülhetnek beszerzésre.

Folyamat azonosítója

F1

Folyamat neve

Tanúsítás

Indítja

Szállító (EN1) Szolgáltató (Belépő szervezet) (EN4)

Leírás

A belépő Szolgáltató megismeri és elfogadja a szervezetre vonatkozó szabályokat, a birtokában lévő, az ELEKTRA közösségben feladatot ellátó objektumait (alkalmazás, kártya, eszköz, stb.) tanúsíttatja. A tanúsítványok megléte a rendszerbe lépés feltétele. Az objektumok ELEKTRA rendszerbe történő beszállítása akkor lehetséges, ha az eszköztípus kielégíti a szükséges műszaki, biztonsági, teljesítmény követelményeket és ezt a szállító igazolni tudja. A tanúsítások beszerzése a szállító feladata, a Biztonság menedzser ellenőrzi azok meglétét és érvényességét. A tanúsításhoz szükséges követelmény rendszert az ELEKTRA specifikációk és nemzetközi szabványok tartalmazzák.

Információ

Követelmény és szabványok Az objektum minősítése (megfelel, részben megfelel, nem felel meg jellegű)

Felelős


Biztonsági menedzser

44/135

Résztvevők

Tanúsító (EN1) Szállító (EN2) OKE (EN3) Közlekedési szolgáltató (EN4) Külső szolgáltató (EN6)

6.2 Beszerzés Folyamat azonosítója

F2

Folyamat neve

Beszerzés

Indítja

Szállító (EN2) OKE (EN3) Szolgáltató (EN4) Külső szolgáltató (EN6)

Leírás

Beszerzési folyamatot a törvényes előírások szerint kell végrehajtani. Csak az ELEKTRA követelményrendszert kielégítő objektumok beszerzése lehetséges. Beszerzés alatt értendő a fejlesztési, rendszerintegrációs, tanácsadási tevékenység igénybevétele is.

Információ

Követelmény és szabványok Tenderkiírás

Felelős

Megrendelő

Résztvevők

Szállító (EN2) OKE (EN3) Szolgáltató (EN4) Külső szolgáltató (EN6)

6.3 Regisztráció


45/135


F3

Folyamat neve

Regisztráció

Indítja

OKE (EN3) Szolgáltató (EN4) Külső szolgáltató (EN6)

Leírás

Minden az ELEKTRA rendszerben lévő egyedi objektumot el kell látni egyedi azonosítóval. Törekedni kell arra, hogy ez az azonosítható megmásíthatatlan módon kötődjék az objektumhoz. A regisztráció az a folyamat, amikor az objektum megkapja a tulajdonságainak megfelelő, az ELEKTRA rendszerben meghatározott egyedi azonosítóját. A nyilvántartásba vételhez be kell nyújtani (amennyiben szükséges) az objektum Tanúsítványát arról, hogy az ELEKTRA rendszerben alkalmazható. A nyilvántartásba vétel (regisztráció) a beszerzési folyamat befejező lépése. Ezek után lesz az alkalmazások és egyéb objektumok számára azonosított módon kezelhetővé az adott objektum. A regisztrációs folyamat a nyilvántartás teljes életciklusára kiterjed (adattisztítás, transzparensé tétel, kivonás, selejtezés, stb.). Egyedileg kell azonosítani azokat az objektumokat is amelyek nem a beszerzésből kerülnek a rendszerbe hanem valamilyen törzsadat tételt képeznek. Ilyen pl. a megállók, kedvezmények, tarifák, szolgáltatók, szállítók, bérletes felhasználók, stb.

Információ

Követelmény és szabványok Szabályzatok

Felelős

OKE

Résztvevők

OKE (EN3) Közlekedési szolgáltató (EN4) Külső szolgáltató (EN6)

6.4 Előmegszemélyesítés


46/135


F4

Folyamat neve

Előmegszemélyesítés

Indítja


Leírás

Az előmegszemélyesítés a gyárilag szállított médiumokat készíti fel az ELEKTRA közlekedési rendszerben való részvételre. Ekkor kerülnek a médiumokra a szükséges alkalmazások és kulcsok. Az így előkészített médiumokra a megszemélyesítés alkalmával (Kiadás) kerülnek fel a személyes azonosítók és kerül külsőleg is megszemélyesítésre amennyiben szükséges (kedvezmények igazolásához, bérlethez, stb.). Részletes leírás a Közlekedési média definíció kötetben található.

Információ


Felelős

OKE vagy Közlekedési szolgáltató

Résztvevők

Előmegszemélyesítést végző szállító (EN2) OKE (EN3) Közlekedési szolgáltató (EN4) Külső szolgáltató (EN6) Biztonságmenedzser Alkalmazásmenedzser Kártyamenedzser

6.5 Kulcsmenedzsment Folyamat azonosítója


F5

47/135

Folyamat neve

Kulcsmenedzsment

Indítja


Leírás

Az ELEKTRA rendszer műszaki megoldásai, biztonsági követelményei miatt sok helyen használ az authentikációt, hitelességet, letagadhatatlanságot biztosító eljárásokat. Ezek az eljárások kulcsokon, kulcspárokon alapulnak. Az alkalmazások, eszközök, kártyák kulcsokkal való ellátása, a kulcsok teljes életciklusának

kezelése

(generálás,

kiosztás,

tanúsítvány

kezelés,

felfüggesztés, tiltás, stb.) a kulcsmenedzsment feladata. A kulcsokhoz kapcsolódó feladatok mindegyike biztonság kritikus, vagyis kiemelt biztonsági kategóriába tartozó művelet, amelynek minden eleme (nyilvántartása, generálása, kiosztása, stb.) ebbe a kategóriába tartozik. Részletes leírás a Biztonsági alrendszer kötetben található. Információ


Felelős

Kulcsmenedzser

Résztvevők

OKE (EN3) Közlekedési szolgáltató (EN4) Külső szolgáltató (EN6) Biztonságmenedzser Alkalmazásmenedzser Kártyamenedzser Eszközmenedzser Kulcsmenedzser

6.6 Kártyamenedzsment


48/135


F6

Folyamat neve

Kártyamenedzsment

Indítja

OKE (EN3) Szolgáltató (EN4) Külső szolgáltató (EN6) Felhasználó (EN7)


49/135

Leírás

Különböző szintű közlekedési médiumok kerülnek beszerzésre (PSC, DSC,..). A médiumok megmásíthatatlan módon rendelkeznek egyedi azonosítóval. A beszerzett médium (kártya) eleget kell tegyen Közlekedési média definíció követelményekben meghatározottaknak és rendelkeznie kell a szükséges struktúrával és Tanúsítvánnyal, vagyis a médiumokra rögzíteni kell a megfelelő struktúrákat, kulcsokat, alkalmazásokat és tartalmakat annak érdekében, hogy a közösség alkalmazásai kezelni tudják. A kártyamenedzsment folyamatának fontosabb lépései: Kiadás: A Felhasználó bemutatja a személyi adatait és jogosultságait igazoló dokumentumokat,

amely

alapján

médiumot

külsőleg

és

belsőleg

(elektronikusan egy kód kerül felírásra) megszemélyesítik. Miután elkészült a kártya, kiküldik a Felhasználónak, vagy a Felhasználó átveheti azt egy központi helyen. Jogosultság igazolása: Amennyiben a Felhasználó kedvezményesen akar hozzájutni a szolgáltatásokhoz, az azokra való jogosultságát igazolnia kell. A jogosultságokat időről időre meg kell újítani. A Felhasználó a Szolgáltató felé igazolja a jogosultságát (papírok bemutatása) központi jegyirodában. A Szolgáltató beállítja a jogosultságokat. Elvesztés (ellopás) esetén a Felhasználó értesíti a Szolgáltatót/OKE-t. ahol intézkednek a kártya felfüggesztéséről. Visszaélés estén a Szolgáltató kéri a OKE-t, hogy függessze fel a kártyát. Amennyiben a OKE-ban észlelik a csalást, automatikusan tiltólistára teszik. Az OKE a tiltólistát elküldi az összes Szolgáltatónak. Az elvesztett kártya azonos tartalmú pótlása technikai számla vezetése esetén lehetséges. Amennyiben a Felhasználó kérte a felfüggesztést, ő kérheti a reaktiválást is. Amennyiben csalás gyanúja miatt történt a felfüggesztés, a Szolgáltató kérheti a OKE-tól a reaktiválást vagy a OKE maga reaktiválja a kártyát. A OKE leveszi a tiltólistáról a kártyát, és értesíti a Felhasználót. Kivonás: a kártya lejárati ideje minden igénybevételkor ellenőrzésre kerül és csak érvényes kártyával lehet műveletet végezni (felírni rá, utazni, stb.). Információ



50/135

Felelős

Kártyamenedzser

Résztvevők

OKE (EN3) Közlekedési szolgáltató (EN4) Külső szolgáltató (EN6) Felhasználó (EN7) Biztonságmenedzser Alkalmazásmenedzser Kártyamenedzser Eszközmenedzser Kulcsmenedzser

6.7 Alkalmazásmenedzsment Folyamat azonosítója

F7

Folyamat neve

Alkalmazásmenedzsment

Indítja



51/135

Leírás

Alkalmazásmenedzsment gondoskodik az alkalmazások médiumon történő elhelyezéséről, és az alkalmazás teljes életciklusának megvalósításáról. Az alkalmazás életciklusa során az alábbi feladatokat kell ellátni: Felírás médiumra az alkalmazás és a szükséges kulcsok médiumra írását és az ehhez

szükséges

egyeztetési,

(Biztonságmenedzser,

szinkronizációs

Kulcsmenedzser,

lépéseket

Eszközmenedzser).

Ez

jelenti az

új

alkalmazások, illetve a verzió váltások esetén is elvégzendő. A külső alkalmazások kártyára írása a közlekedési alkalmazások területén kívülre történik és feltételezi a külső szolgáltató alkalmazásmenedzserével való egyeztetést, a műszaki követelmények betartását. A

médiumra

írt

alkalmazás

életciklusának

egyes

lépései

az

alkalmazásmenedzser felelősségével történnek. A rendszer interoperatibilitása megköveteli az egységes és egységesen menedzselt közlekedési alkalmazás portfoliót a kártyákon. Tekintettel arra, hogy több alkalmazás (külső szolgáltatás) is lehet a kártyán, visszaélés esetén a kártya bevonása nem lehetséges. Az alkalmazás visszavonása, illetve letiltása a megoldás ebben az esetben. Részletes leírás az Üzenetkezelés - tranzakciók kötetben található. Információ


Felelős

Alkalmazásmenedzser

Résztvevők



52/135

6.8 Eszközmenedzsment Folyamat azonosítója

F8

Folyamat neve

Eszközmenedzsment

Indítja


Leírás

Eszközmenedzsment feladatköre az eszközök (terminálok, fedélzeti eszközök, ellenőri eszközök, ügynöki készülékek, stb.) életciklusának kezelése különös tekintettel a rajta elhelyezkedő alkalmazásokra és kulcsokra. Az eszközökre (terminálokra, stb.) való alkalmazás telepítés, az eszközök telepítése, a velük megvalósítható visszaélések miatt az eltulajdonítás esetén az eszközt tiltólistára kell tenni, vagyis az általa végzett műveletekről készült tranzakciókat ki kell zárni a rendszerből. Az eszközök státusza lehet felfüggesztett (pl. amikor szervizben van), amely állapotból visszaállítás művelettel lehet ismét elfogadottá tenni. Az eszköz kivonása és selejtezése szintén az eszközmenedzsment feladata. Részletes leírás a Kártyaműveleti eszközök kötetben található.

Információ


Felelős


Eszközmenedzser

53/135

Résztvevők


6.9 Biztonságmenedzsment Folyamat azonosítója

F9

Folyamat neve

Biztonságmenedzsment

Indítja



54/135

Leírás

Az ELEKTRA közlekedési rendszer megvalósítása különösen sok és érzékeny (biztonságkritikus) tevékenységből, megoldásból, objektumból áll, amelyeket egységes biztonsági szemlélettel és a releváns szabványok mentén kell megvalósítani. A biztonságmenedzser feladata, hogy szerezzen érvényt a vonatkozó szabványokban foglaltaknak mind a műszaki megvalósítás, mind a folyamatok, a kapcsolatok, a szerepkörök és szervezetek kialakítása során, mind a külső alkalmazások befogadásakor, a külső kapcsolatok kezelésekor. Különösen érzékeny területek a kulcsmenedzsment, eszközmenedzsment, alkalmazásmenedzsment területe. A rendszerek fejlesztésekor meghatározott Biztonság Rendszertervek mentén és védelmi profilok kialakításával kell gondoskodni a követelményeknek való megfelelésről (CC). Ki kell alakítani azt a biztonságmenedzsment rendszert (ISO 27001), amely garantálja a biztonsági

megfelelő

szinten

tartását,

tervezését,

ellenőrzését

és

hiányosságok kijavítását. Részletes leírás a Biztonsági alrendszer kötetben található. Információ


Felelős

Biztonságmenedzser

Résztvevők



55/135

a

6.10 Törzsadat-nyilvántartás Folyamat azonosítója

F10

Folyamat neve

Törzsadat-nyilvántartás

Indítja


Leírás

Az ELEKTRA közlekedési rendszer működése feltételezi a törzsadatok körének (szolgáltatók, szerződő felek, eszközök, tarifák, kedvezmények, járművek, stb.) meghatározását, gyűjtését, kezelését, terítését, naprakészen tartását. Ez a tevékenység szétosztható, de központi koordinálást (esetleg központi működtetést) feltételez. Az érintett adatkör felvételekor kell ellenőrizni, hogy ilyen azonosítóval rendelkező (típus, felhasználó természetes azonosítók, gyári szám, stb.) objektum vagy entitás létezik-e a rendszerben. Ha igen, adatmódosítás vagy javítás, ha nem, felvétel kell, hogy történjék. A törzsadat különböző státuszú lehet (pl. aktív, inaktív, tiltott, stb.).

Információ

Adatkezelési utasítás

Felelős

Az adatkör felelőse

Résztvevők


6.11 Tranzakció gyűjtés Folyamat azonosítója

F11

Folyamat neve

Tranzakció gyűjtés


56/135

Indítja


Leírás

A tranzakció bejegyzés (elektronikusan rögzített) készül minden olyan változásról, adatmanipulációról, folyamatlépésről amelynek megkísérlése vagy megtörténte a későbbiekre hatással van (fel kell dolgozni, elemezni kell, elszámolás alapja, jogi vonatkozása van, stb.). Ezek az elemi bejegyzések a rendszer működése során a természetes folyamatokban nagy számmal, automatikusan, térben és időben osztott módon keletkeznek, nagyrészt offline módon. A tranzakciók gyűjtése és feldolgozása több szinten történik. Minden elemi tranzakciót egy helyre, az OKE-ba kell összegyűjteni, mivel vannak olyan feldolgozások, amelyek feltételezik a teljes (egy bizonyos időszakra teljes) tranzakció állomány együttkezelését (csalás statisztikák). Részletes leírás az ELEKTRA 3.0 Közlekedési média adatok és architektúra kötetben található.

Információ


Felelős

Üzemeltetésért felelős

Résztvevők


6.12 Tranzakció feldolgozás Folyamat azonosítója

F12

Folyamat neve

Tranzakció feldolgozás


57/135

Indítja


Leírás

A tranzakció feldolgozás különböző időszakokra biztosítja a szükséges csoportosított, összegzett, elemzett információk kinyerését a rendszerben összegyűjtött elemi adatok alapján. Ez kötelezően megtörténik az OKE szintjén a teljes adatkörre, de lehetőség van a szolgáltatónkénti feldolgozásra és információ visszajuttatásra is. A szoláltatók saját adatkörükben ezektől eltérő feldolgozásokat is végezhetnek. Az elemzéseknek kell biztosítani az információs alapokat a bevételek előfelosztásához és elszámolásához, az állami árkiegészítések kalkulálásához, az ügynökökkel történő elszámoláshoz, a forgalmi és teljesítmény elemzésekhez, különböző kimutatásokhoz. A feldolgozás keretében sor kerülhet technikai számla vezetésére amely a felhasználók külön kérése (szerződés) alapján történhet. Részletes leírás az ELEKTRA 3.0 Közlekedési média adatok és architektúra kötetben található.

Információ


Felelős


Résztvevők

OKE (EN3) Közlekedési szolgáltató (EN4) Külső szolgáltató (EN6) Ügynök (EN8)

6.13 Tranzakció elszámolás


58/135


F13

Folyamat neve

Tranzakció elszámolás

Indítja

OKE (EN3) Elszámoló központ (EN5)

Leírás

A tranzakció elszámolás a feldolgozás azon része amely alapján a tényleges pénzügyi mozgások kezdeményezhetőek (IBI mátrix a résztvevőkre). Tekintettel arra, hogy ez a kimutatás nem közvetlenül a résztvevők bankjába megy (nem ez alapján történik meg az átutalás), ez a tevékenység az OKE-n belül is végezhető.

Információ

Szabályzatok

Felelős


Résztvevők

OKE (EN3) Elszámoló központ (EN5)

6.14 Ügyfélszolgálat Folyamat azonosítója

F14

Folyamat neve

Ügyfélszolgálat

Indítja

Felhasználó (EN7)

Leírás

A felhasználók, ügyfelek tájékoztatása, reklamáció kezelés érdekében Ügyfélszolgálat működtetésére van szükség. Ez történhet központi (OKE) és szolgáltatónként is, illetve vegyes kiépítésben. Tekintettel arra, hogy a rendszer szolgáltatók között átjárható az ügyfélszolgálatot úgy kell megvalósítani, hogy a teljes rendszerrel kapcsolatban legyen képes ügyintézésre.

Információ

Szabályzatok Reklamációk adatai

Felelős


Ügyfélszolgálat vezető

59/135

Résztvevők

OKE (EN3) Közlekedési szolgáltató (EN4) Külső szolgáltató (EN6) Felhasználó (EN7)

6.15 Help Desk Folyamat azonosítója

F15

Folyamat neve

Help Desk

Indítja


Leírás

A Help Desk a rendszer belső működésének támogatásának egyik eszköze. A fellépő incidensek alapján nyitott hibajegyek teljes életciklusát kell hogy érintse, illetve lefedje (illetve a probléma kezelés, változás menedzsment feladatkörbe kell csatlakoztatni). A képződött adatok elemzése is a feladat része.

Információ

Szabályzatok Hibajegyek adatai

Felelős

Help Desk vezető

Résztvevők

OKE (EN3) Közlekedési szolgáltató (EN4) Külső szolgáltató (EN6) Incidens bejelentő

6.16 Kedvezmény és tarifarendszer karbantartás


60/135


F16

Folyamat neve

Kedvezmény és tarifarendszer karbantartás

Indítja

Szolgáltató (EN4) Külső szolgáltató (EN6) Állam, önkormányzat (EN9)

Leírás

A rendszerben keletkező adatok alapján a kedvezmény és tarifarendszer korszerűsítése lehetséges. Ezt a szolgáltatók kezdeményezhetik, illetve kidolgozhatják, a hatályba helyezése tulajdonosi feladat.

Információ

Szabályzatok Hibajegyek adatai

Felelős

Help Desk vezető

Résztvevők

OKE (EN3) Közlekedési szolgáltató (EN4) Külső szolgáltató (EN6) Állam, önkormányzat (EN9)

6.17 Díjfeltöltés Folyamat azonosítója

F17

Folyamat neve

Díjfeltöltés

Indítja

Felhasználó (EN7)


61/135

Leírás

Díjfeltöltés a médiumon lévő díjtárca kisösszegű (maximum 30.000.-Ft) feltöltésére szolgál. A díjfeltöltés feltételezi, hogy a felhasználó rendelkezik olyan médiummal, amelyen előzőleg díjtárca alkalmazás került telepítésre. A feltöltés ellenértéke lehet készpénz, bankkártya vagy átutalás, amennyiben epénztárca is telepítésre került a kártyán lehetséges ebből is. A díjtárca feltöltés speciális esete, amikor díjtermék visszaváltás történik és ennek ellenértéke kerül a tárcába írással. Díjfeltöltés történhet pénztárban, automatánál, ügynöki hálózatban, online, POS-el, ATM-el, mobilon keresztül. Díjtárca ellenőrzés a tárca tartalmának megjelenítése, amely lehetséges automatánál, pénztárakban, online, illetve az ellenőri készülékkel. Minden díjtárca műveletről tranzakció kerül rögzítésre. Részletes leírás az ELEKTRA Hungaria 3.0 koncepció kötetben található

Információ

Szabályzatok

Felelős

Folyamatgazda

Résztvevők

Közlekedési szolgáltató (EN4) Külső szolgáltató (EN6) Felhasználó (EN7) Ügynök (EN8) Ellenőr

6.18 Díjtermék értékesítés/vásárlás Folyamat azonosítója

F18

Folyamat neve

Díjtermék értékesítés

Indítja

Felhasználó (EN7)


62/135

Leírás

A díjtermék értékesítés több módon is lehetséges. Az egyszerűbb eset, amikor a felhasználó olyan médiumot vásárol, amelyik csak díjtermék hordozását teszi lehetővé.

Ezek

a

médiumok

nincsenek

megszemélyesítve

kívülről,

kedvezmény nem vehető igénybe a használatukkal. Ekkor lehetséges előre elhelyezni a díjterméket és ezt a „jegyet” veszi meg a felhasználó. Ez a feltöltés lehetséges a pénztárban a vásárláskor (pl. vonatjegy), de lehet előre standard módon. Azon díjtermékek esetén, amikor kedvezmény is igénybe vehető, a díjtermék vásárlásakor ennek jogosultságát okmányokkal kell igazolni. A kedvezmény a médiumra töltéskor kerül érvényesítésre. A kedvezmény kódja a médiumra kerül és külső megszemélyesítés is történik (fénykép, néhány természetes azonosító). Ez azt jelenti, hogy nem minden esetben készül el a helyszínen a médium, lehetséges, hogy később postai úton kerül kiküldésre, illetve vehető át. Díjtermék vásárolható (a médium megszemélyesítése utáni értékesítés esetén) automatánál, ügynöknél, online, ellenőri készülékben. Az ellenértéke kiegyenlíthető a díjtárcából, e-pénztárcából, készpénzzel, átutalással. Minden díjtermék értékesítésről tranzakció kerül rögzítésre és nyugta (ez lehet maga a díjtermék) készül, számla készítése a nyugta alapján kérhető. Részletes leírás az ELEKTRA Hungaria 3.0 koncepció kötetben található Információ

Szabályzatok

Felelős

Folyamatgazda

Résztvevők

Közlekedési szolgáltató (EN4) Külső szolgáltató (EN6) Felhasználó (EN7) Ügynök (EN8) Ellenőr


63/135

6.19 Díjérvényesítés/felhasználás Folyamat azonosítója

F19

Folyamat neve

Díjérvényesítés/felhasználás

Indítja

Felhasználó (EN7) Ellenőr

Leírás

A díjérvényesítés (díj felhasználás) az utazás ellenértékének felhasználása a közlekedési médiumról. Ez lehetséges díjtermék felhasználással, illetve a díjtárcából való kiegyenlítéssel (bérlet, 65 év feletti esetben is van médium, de ekkor nem kerül díjlerovás). Ez a feltétele az utazásban való érvényes részvételnek. A díjérvényesítés módja lehet Ci és CiCo jellegű. Történhet a jármű fedélzeti termináljain, zárt tér esetén beléptető rendszereken keresztül illetve ellenőri készülékkel. Kártya elvesztése esetén a Felhasználó jelenti a kártya elvesztését a Központnak. A Központ leveszi a kártyát az aktív kártyák listájáról. A díjtárcán maradt összeg visszafizetése vagy a bérlet fennmaradó időre számított értékének visszafizetése a Visszaváltás. A Felhasználó a Szolgáltató pénztáránál kezdeményezi a visszaváltást. A Szolgáltató visszafizeti a díjtárcán maradt összeget vagy a bérlet fennmaradó időre számított értékét. Utóbbi esetben a bérletet törli a kártyáról. Minden díjérvényesítésről (kísérletről) tranzakció kerül rögzítésre. Részletes leírás az ELEKTRA Hungaria 3.0 koncepció kötetben található.

Információ

Szabályzatok

Felelős

Folyamatgazda

Résztvevők

Közlekedési szolgáltató (EN4) Külső szolgáltató (EN6) Felhasználó (EN7) Ellenőr


64/135

6.20 Ellenőrzés Folyamat azonosítója

F20

Folyamat neve

Ellenőrzés

Indítja

Ellenőr

Leírás

Utazás közben a járművön, illetve zárt térben azt megelőzve vagy utána az igénybevétel jogosultsága ellenőrizhető. Ennek alapja a médium (esetleg a külső megszemélyesítés), illetve a médiumra írt státusz (Ci, Co), illetve az előző manipulációról készült bejegyzés. Az ellenőr a médiumot a külső megszemélyesítés alapján tudja személyhez kötni, de lehetőség van a természetes azonosítók bekérése után a médiumon lévő kód újra előállítására és egyeztetésére. Az ellenőrzés eredménye, az esetleges jogosulatlan igénybevétel szankcionálása nem ezen dokumentum témája. Amennyiben visszaélés gyanúja merül fel, a Szolgáltató kéri a Központot, hogy az érintett bérletet/díjtárcát függessze fel. Amennyiben a Központban észlelik a visszaélést, a Központ automatikusan felfüggeszti a bérletet/díjtárcát. A Központ kiveszi az adott bérletet/díjtárcát a valid bérletek/díjtárcák közül. Lehetőség van díjtermék értékesítésre ellenőri készülék segítségével is. Minden ellenőrzésről (kísérletről) tranzakció kerül rögzítésre. Részletes leírás az ELEKTRA Hungaria 3.0 koncepció kötetben található.

Információ

Szabályzatok

Felelős

Folyamatgazda

Résztvevők

Szolgáltató (EN4) Felhasználó (EN7) Ellenőr


65/135

6.21 Tranzakció továbbítás Folyamat azonosítója

F21

Folyamat neve

Tranzakció továbbítás

Indítja

Szolgáltató (EN4) Külső szolgáltató (EN6) Ügynök (EN8) Ellenőr

Leírás

A tranzakció továbbítás a rendszerben képződő alap tranzakciók szintenkénti gyűjtését és meghatározott időszakonkénti továbbítását jelenti. Gondoskodni kell arról, hogy minden elemi tranzakció felkerüljön az OKE-ba, mivel ott történik a rendszer egészére vonatkozó „feketelista” képzése, valamint a különböző elemzések, statisztikák elvégzése.

Információ

Szabályzatok

Felelős


Résztvevők

OKE (EN3) Közlekedési szolgáltató (EN4) Külső szolgáltató (EN6) Ügynök (EN8) Ellenőr


66/135

7

Üzleti terv séma

Az elkészült séma a rendszer központi elemére vonatkozik, valamint azokat a beruházásokat veszi alapul, amely a rendszer kialakításához és üzemeltetéséhez szükséges. Az OKE létrehozásának költségei az első ütemben megjelennek, mivel a rendszer indításának feltétele, hogy ez a szervezet létezzen. A szolgáltatóknál a költségek az ütemre tervezett beruházások szerint jelentkeznek. Az üzleti séma kialakításakor azokat a költség és bevétel elemeket vettük figyelembe, amely a tervezés pillanatnyi állapotában már a rendelkezésünkre álltak. A séma feltöltése a kidolgozás későbbi szakaszában lehetséges. A táblázat beállítása az MNB diszkontráta és inflációs előrejelzései alapján történt. Az üzleti modell a beruházást több lépcsőben képzeli el. Az egyes lépcsők tartalma és a hozzá tartozó számadatok példaszerűen kerültek a táblázatokba. Az időbeli kitekintés (30 év) az egyes beléptető berendezések élettartama alapján került beállításra. Figyelembe vettük az amortizáció hatását, de nem állítottunk be pótlólagos beruházásokat. A költség oldalon csak jelöltünk olyan költségelemeket (pld. HR költségek), amelyekre most nem áll rendelkezésünkre tervezhető adat. E miatt a megtérülés nagyon jó képet mutat, mivel a bevételi oldallal szemben csak kevés költség elem került ténylegesen feltöltésre (ezek feltöltése esetén a táblázat automatikusan átszámolódik). Bevételi oldalon az OKE tranzakció feldolgozásból eredő bevételeiből indultunk ki (nagyon nyomott 1,5 HUF/tranzakció) költségen. A tranzakció számot napi 10 Millió-ra vettük, amely döntő részben a BKV területén jön létre. A fentiek szerinti táblázatokat a 14. pont tartalmazza.


67/135

8

Együttműködési folyamatok és modell

Az Elektra közlekedési kártyaalkalmazás, mint együttműködési modell, le kell képezze azt a kiterjedt jogi kapcsolatrendszert, amely kezdetben a közlekedési szolgáltatások területére terjed ki, de egyúttal olyan nyitott rendszer, amely fő elemeiben az áru- és szolgáltatásforgalom bármely szektorában bevezethető, illetve ahhoz megfelelően nyílt és azonos hozzáférésű feltételek teljesítésével bárki csatlakozhat. A modell működési kereteit egyfelől az adott szabályozási környezet, másfelől a modell egyes entitásai közötti szerződéses kötelemrendszer adja, amely rögzíteni hivatott az együttműködő felek jogait és kötelezettségeit. A szabályozási kereteket a 4.6 pontban tárgyaljuk, míg itt szerződéses kötelemrendszer főbb elemeit tekintjük át.

A rendszerben az EK tagok és egyéb résztvevők számára az együttműködés feltételeit biztosítani kell. Elsősorban az alapítók (BKV, MÁV, Volánok) és az újonnan létrehozott intézmények (OKE) közt, de gondolni kell a későbbi csatlakozókra is. Az ELEKTRA rendszer sajátossága, hogy a tömegközlekedési funkcióval kapcsolatban csak egyféle alkalmazás, az ELEKTRA, mint országosan egységes tömegközlekedési alkalmazás létezik, függetlenül attól, hogy a kártyát a BKV, MÁVStart, valamelyik Volán társaság, vagy más adja-e ki. A kártyára az egyes társaságok országos katalógusba foglalt különböző díjtermékei minden kártyán azonos módon kerülnek fel. Ez az univerzális használhatóság biztosítja az országos átjárhatóságot arra az esetre, ha a társaságok az ELEKTRA Működési és Üzletszabályzat (MÜSz) alapján megállapodnak abban, hogy fokozatosan • elfogadják egymás kártyáit; ebben az esetben a szolgáltatás helyén történő feltöltéssel, az elszámolás szükségessége nélkül tudnak már a másik szolgáltatónál is utazni, • feltöltik egymás díjtermékeit; ebben az esetben már szükség van elszámolásra a szolgáltatók között, • azonos típusú díjtermékeiket az utasok közös felhasználású közlekedési díjtárcából fizethetik; ebben az esetben is szükség van elszámolásra egymás között. Az ELEKTRA Hungaria országos közlekedési kártyarendszer nem egy időben, hanem a különböző településeken és szolgáltatóknál, különböző időpontokban létrejövő alrendszerek összekapcsolódása révén jön létre. Az integráció alapfeltétele, hogy az alrendszerek azonos elvek és követelmények alapján kerüljenek kialakításra, és hogy köztük az átjárhatóság (interoperabilitás) biztosítható legyen.


68/135

Ideális országos végállapotként az EH rendszerre vonatkozóan a következő működési és üzleti modell vázolható fel. A Szolgáltatók a tömegközlekedési ellátás felelős szervei, a Kormányzat (GKM) és a helyi Önkormányzatok megbízásából, szolgáltatási szerződéses keretek közt, az EH közlekedési kártyarendszer chipkártyái révén lerótt díjak alapján szállítják az Utasokat. A kormányzat és az Önkormányzatok bizalmát élvező és létrehozott országos OKE a tömeg-közlekedés kereslet alakításáért, a kínálat szervezéséért és a díjak és kedvezmények szabályozásának közvetítéséért és betartatásáért felelős, valamint ellátja az EH rendszer működésének felügyeletét is.

Ábra 11. Együttműködési modell A kártyarendszert üzemeltető, az országosan átjárható EH közlekedési kártyarendszer összefogója (OKE), amely az egységes követelmények alapján létrejövő ELEKTRA alrendszereken alapul, amelyek működtetésében az Üzemeltető és a Szolgáltatók közt ésszerű feladatmegosztás alakítandó ki a központilag ellátandó és helyileg végezhető feladatok tárgyában (pl. kártyakibocsátás, díjtermék árusítás, ügyfélszolgálat, utas tájékoztatás stb. területén). A díjtermékek kiadói, a jelenlegi jogi szabályozás szerint az ellátási felelősök döntése alapján a Szolgáltatók, azonban az átjárhatóság szempontjából döntő fontosságú, a közlekedésen belül használható díjtárca (DT) – mint speciális közös díjtermék – kiadása célszerűen a Szolgáltatók (BKV, MÁV, Volánok) által létrehozott


69/135

OKE feladata. Ez által minden szolgáltatás, ill. díjtermék egyetlen szervezethez tartozik, feleslegessé téve a hitelintézeti részvételt. (A későbbiekben, ha a díjtárca mellé elektronikus pénztárca is kerül, akkor ez szakosított hitelintézet/bank bevonását kívánhatja meg, amely azonban szintén képes az ELEKTRA díjtermék hely keretben működni.) A biztonságkezelés és felügyelet az Üzemeltetőtől független szervezet által történik, mivel a szervezet önmagát nem ellenőrizheti. A szolgáltatók szintjén keletkező Tranzakciók gyűjtését, továbbítását és feldolgozó elemzését a kártyarendszert üzemeltető OKE végzi. Szolgáltató által gyűjtött és továbbított, a szolgáltatók közti tranzakciókat számolja el és intézi, míg az egyes szolgáltatók „saját” befizetési és felhasználási tranzakciói nem kívánnak elszámolást –, csupán adatfeldolgozást és kártyahasználat ellenőrzést. A működést az „Entitások és folyamatok” ábra 1. mutatja be. Az együttműködés követelményeit néhány területét mutatja be az alábbiak szerint: • A technológiai előírások • A pénzügyi területek (bevételek elosztása, adózási kérdések) • Díjtermék értékesítés • Ügyfélszolgálat • A tarifarendszer átalakítása, harmonizálása • A közös intézményrendszer működtetése • Jelentések, riportok A technológiai előírásokat a további dokumentumok megfelelő fejezetei foglalják össze, de a technika fejődéséből adódó változtatások miatt ezeket rendszeresen felül kell vizsgálni. A technológiát időszakonként felül kell vizsgálni - auditáltatni. 4 A tarifarendszer és a forgalmi rendszer változásai alkalmával az elszámolási rendszert is módosítani kell. A közlekedési szolgáltatók adózási szabályai különlegesek, mivel a jegy egyben nyugtaként is szolgál, és a jegyek költségként történő elszámolhatóságára is külön szabályok vonatkoznak. A pénzügyi rendszer módosításainál az adózási szempontokat is figyelembe kell venni.

4

A rendszer élettartama legalább 10 év, és ezalatt a kártya hamísítási és technikák is sokat fejlődhetnek. A járműveken elhelyezett olvasóknak is több generációját lehet beszerezni, és ezeket be kell vizsgáltatni megfelelőség szempontjából. A beszerzési pályázati anyagokban elhelyezendő műszaki mellékletek előállítása alkalmával a követelményeket felül kell vizsgálni


70/135

A jegyek viszonteladói/értékesítői hálózatának kiválasztásakor célszerű a döntéseket úgy összehangolni, hogy a hálózat területi lefedettsége lehetőleg egyenletes legyen, és a viszonteladók versenyeztetésével alacsony költségszintet lehessen elérni. A szolgáltatók saját és a közös terjesztői hálózatok fejlesztését össze kell hangolni. Jelenleg minden szolgáltató rendelkezik saját ügyfélszolgálattal. Első lépésben ezek működését kell harmonizálni, majd a közös szolgáltatások kezelésére egy szervezettebb, front- és back-office szervezésű egységes ügyfélszolgálatot kell létrehozni. E folyamat hosszú távú együttműködést igényel. A jelenlegi heterogén és bonyolult tarifarendszer modernizálására szükség van. Ehhez kapcsolódóan a járatokat is újra kell tervezni, az ezzel kapcsolatos tevékenységek több évig tartó egyeztetéseket igényelnek. Az OKE és a többi új közös intézmény működése rendszeres felügyeletet igényel. Az elektronikus jegyrendszer indításakor ennek folyamatosnak kell lennie, de a későbbiek során, mikor a működési és együttműködési folyamatok már rutinná váltak, akkor is rendszeres ellenőrzés szükséges. A jelentések és riportok feldolgozását, az eredmények elemzését, a szükséges intézkedési javaslatok kidolgozását rendszeresen, a periódusok szerint el kell végezni. Az együttműködési területekre az EK tagoknak felelősöket kell delegálni, akik kompetensek az alábbiakban: • A tag szolgáltatók érdekvédelmét képesek ellátni, • Az adott szakterületen tájékozottak, és döntésképesek – vagy szoros kapcsolatban állnak a döntéshozókkal, • Megfelelő rendelkezésre állást tudnak biztosítani a feladatok ellátására. Az együttműködési modell szerint tehát a közös intézmény felügyelete céljából létrejön egy szervezet, mely a tag szolgáltatók delegált szakembereiből áll, és ezek a különböző szakterületek szerint felügyelik az OKE működését, és egyeztetnek egymással és a tag szolgáltatók vezetésével is.


71/135

9

Az együttműködés szabályai

Az együttműködés alapját annak minden szintjén két alapelv biztosítja: az egyik a magas fokú szabványosítottság a kártyaalkalmazások, az elfogadás (kártyahasználat), a tranzakció feldolgozás és – továbbítás szintjén, a másik az azonos feltételek mellett, egységes szolgáltatási díjstruktúra alapján történő hozzáférés biztosítása. Az együttműködési modell egyes munkafolyamatai a rendszer megfelelő szintjén önálló szolgáltatásokként jelennek meg, amelyek az együttműködésben érintett szereplők rendelkezésére állnak, és azok igénybe vételének módját és feltételeit az adott szolgáltató entitás üzletszabályzata vagy általános szerződési feltételei tartalmazzák. Az együttműködés jogilag alapvetően három szinten értelmezhető: a központi szolgáltató(k) (pl. OKE), a szolgáltató vállalatok (jelen esetben a közlekedési szolgáltatók és külső szolgáltatók ) és az utasok, vagyis a fogyasztók szintjén. A résztvevők együttműködését dokumentumok szabályozzák. Ezek kidolgozására külön projekteket kell indítani, de – tartalomjegyzék és követelmény szinten – biztosítani kell azt, hogy a dokumentumok ne legyenek redundánsak, viszont kiegészítsék egymást.

9.1 Közösségi szabályok és szerződés alapok A közösséget egy alapító okirat alapján hozzák létre a szolgáltatók. Ebben kell definiálni az együttműködés szabályait. A közösen létrehozandó szervezet számára ki kell dolgozni az alábbiakat: • Üzletszabályzatot, mely a szolgáltatásokat definiálja, helyettesíti az utasokkal, és a később bekapcsolódó tagokkal kötendő szerződést. Amennyiben ez nem mindent szabályoz megfelelően, akkor kiegészítő szerződés köthető. • Működési Szabályzat (MÜSz), mely a szolgáltatók és az OKE együttműködési feltételeit rögzíti. • Szervezeti Működési Szabályzatot (SzMSz), mely az OKE belső működését irányítja, szervezeti ábrával és a fontosabb beosztások munkaköri leírásával. • Adatcsere és IT biztonsági szabályok (IBSZ, adatvédelmi szabályzat, stb.). • Amennyiben az EK alkalmazás egy, már létező kártyára kerül fel, az ehhez kapcsolódó szerződéseket és szabályozást is ki kell dolgozni. A fentiek a központ működésének üzleti részét teljes mértékben leírják, és ezeken felül az intézmények általános szerződéses működési hátterét is ki kell dolgozni, (munkaszerződések, telephely bérlet, stb.). A szabályzatokat a törvények és szabványok figyelembevételével célszerű előállítani, például az ISO 9000:2000 szabványcsalád alapján kell az SzMSz-t kidolgozni, mely a minősítés esetleges későbbi megszerzését lehetővé teszi.


72/135

9.2 Standard kártya és alkalmazások A különböző szintű kártyatechnológiák (platformok) együttműködésének keretei biztosítják a rendszer átjárhatóságot, a kártyák általános használhatóságát. Az EH közlekedési kártyarendszer és a társalkalmazások, ill. társkártyák környezetében való együttműködése, aminek főbb jellegzetességeit az alábbi ábra mutatja be:

Ábra 12. A közlekedési alkalmazás viszonya társ-alkalmazásoknál és -kártyákkal a feladatok tükrében

• A közlekedési alkalmazás önmagában is működőképes kell hogy legyen a file-szervezésű V.3.0 kártyák alkalmazására vonatkozóan. • Az EH közlekedési kártyarendszer megfelelő képességű kártyái esetén (pl. duális interfészes DSC), különböző üzleti alkalmazások, - vendég-alkalmazások - kerülhetnek

az EH kártyákra.

Természetesen az EH központ (OKE) részéről megfelelő standardoknak, kulcs-elosztásoknak és elszámolási megállapodásoknak megfelelően. • Amennyiben az államigazgatás területén megjelennek magasabb rendű ID-típusú kártyák, amelyek megfelelő alkalmazási megállapodás alapján az EH V.3.0-at mint vendég-alkalmazást befogadják, akkor a befogadó kártya menedzsmentjének kell gondoskodnia a megfelelő kulcsok EH szolgáltatók


73/135

felé való elosztásáról, és innentől kezdve az EH alkalmazás továbbra is a saját szabályai szerint képes működni. A korábban kidolgozott és aktualizálandó EH V.2.3 és a jelen dokumentumban kidolgozott V.3.0 szintű kártyaalkalmazások sajátosságait és egyezőségeit az alábbi táblázat mutatja be. A táblázat szerint a kiindulási alapok (azonosítók rendszere, topológiai modell, díjtermék-katalógus, stb.) és az elvárt eredményadatok (utas-, jegy-használati, bevétel-adatok stb.) egyezőek, míg a köztes kártyafolyamatok eltérőek lehetnek. Az országosan átjárható rendszer létrehozása érdekében minden szolgáltatónál, minden helyen, mindkét kártyaplatform használatát (időlegesen) biztosítani kell. Szempontok Kártyafunkció-igények: Használói csoportok: Utazási igény-csoportok: Kártyakibocsátás: Kártyakiadás: Alkalmazásfeltöltés: Kártyafeltöltés: Díjtermék érvényesítés: Díjtermék ellenőrzés: Kezelés/ellenőrzés kimenetele: Kereskedelmi használat: Adatgyűjtés: Adattovábbítás: Adathasznosítási elvárások: Adatfeldolgozás: Elszámolás-kimutatás: Adóigazgatási kimutatás: Jelentéskészítés Kártyákkal kapcsolatos követelmények Eszközökkel kapcsolatos követelmények Szoftverekkel kapcsolatos követelmények Adatmodellek és eljárások követelményei Kulcsrendszer, biztonsági követelmények Tranzakció szabályok Kártyamenedzsment Alkalmazásmenedzsment Adatmenedzsment Rendszer- és eszközmenedzsment Együttműködési, üzleti szabályok Jogszabályi környezet Pénzügyi peremfeltételek Működtetési feltételek

Lényegi tartalom-leírás (alkalmazástípusok (tömegközlekedés, parkolás, egyéb fizetés...) (kártyaképesség-típusok (rendszeres, eseti, idegen utasok számára...) (díjtermék-típusok (jelenlegi, jövőbeli; díjtárca, pénztárca…) (központi, társasági, harmadik fél…) (központi, társasági, harmadik fél…) (központi, társasági, harmadik fél…) (helyi, vasúti, busz, külső partnerek, nyugta-, számlaadás …) (zárt, nyílt rendszer; jármű, peron elhelyezés) (elfogadás, pótdíjazás…) (érvényesítés, díjtermék letiltás, alkalmazás-, kártyablokkolás…) (parkolás, szolgáltatás-, termékvásárlás, pontgyűjtés…) (fedélzeti, állomási, garázs/depó, üzemegység, központ…) (szolgáltatói szervezetnek és tranzakciós szabályoknak megfelelő…) (igénytervezés, forgalomszervezés, értékesítés, számvitel stb, …) (kártyahasználati adatok, utas-adatok, bevételi adatok…) (saját felhasználás, idegen felhasználás, egyenlegek…) (adótartalom, árkiegészítés igény…) (szolgáltatók, tulajdonosok, adóhatóság felé, …) (blokkszervezés, fájlszervezés, kontakt, kapacitás) (írók/olvasók, SAM-ok...) (blokkszervezés, fájlszervezés, …) (azonosító rendszer, topológia modell, leképezések…) (közlekedési kulcsok, társalk. kulcsok …) (blokkszervezés, fájlszervezés, idegen alkalmazás, …) (közlekedési, közigazgatási, stb. kártyák) (közlekedési, közigazgatási, kereskedelmi alkalmazás, ...) (közlekedési, kereskedelmi adatok) (szolgáltatói, központi kompetenciák, …) (Központ figyelembevétele; migrációs folyamat...) (társasági, pénzügyi, közlekedési…) (létesítési, működtetési fedezet, hatékonyság…) (szervezet, szerződések, finanszírozás, felügyelet…)

Kártyaplatform V.2.3

V.3.0

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+ +

+ +

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

Ábra 13. Az ELEKTRA projekt feladattartalmának fő szempontja a kártyaplatformok figyelembevételével

A szabályozási feladatokat ezen kettősség figyelembevételével készítettük el, ami vonatkozik a technikaiműszaki feladatokra és együttműködési-üzleti feladatokra egyaránt.


74/135

A fenti táblázatban vázolt főbb szempontrendszer utolsó két oszlopa a következők feltételezésével értelmezhető: • EH V.2.3 platform blokkszervezésű, min. 1 kbyte-s érintkezésmentes kártya-memóriával, döntően közlekedési (egy) alkalmazást szolgálva • EH V.3.0 platform fájlszervezésű, min. 4 kbyte-s érintkezésmentes kártyamemóriával a közlekedési mellett több alkalmazást is lehetővé téve.

A táblázat szempontjai és ezen adottságok alapján készültek el a szabályozások, figyelembe véve az utas igénybeli, a műszaki követelménybéli, működésbeli és az ezekből fakadó ráfordításigény-különbségeket, amelyeknek a szabályozásban is tükröződniük kellett. A majdani működőképességhez elvégzendők a rendszerirányítás elengedhetetlen központi feladatai (pl. a szolgáltatónkénti alrendszerek topológiai modelljeinek összeillesztése, a díjtermék-katalógus, valamint kedvezménytáblázatok működő-képes kialakítása stb.), amelyek nem képezik tárgyát jelen vizsgálatnak. A másik fontos elvégzendő feladatcsoport, a kialakítandó technikai rendszer által lehetségessé váló együttműködési és üzleti környezet kereteinek kialakítása és szabályozásának megvalósítása.

9.3 Szabványos tranzakciók Tranzakciókon azokat a műveleteket értjük, melyek az elektronikus jegyrendszer közlekedési és pénzügyi információinak továbbításához kapcsolódnak. Azok a jegy eladással és felhasználással kapcsolatos adatok, melyek egy adott szolgáltató működési területein belül zajlanak, elküldendők a központnak, és szintén tranzakciónak minősülnek.


75/135

Ábra 14. Tranzakciók gyűjtése

A tranzakciók típusai: • Internetes/mobiltelefonos/ATM-es díjfizetés/egyenlegfeltöltés • Járműfedélzeti eszközök jegyhasználattal kapcsolatos adatainak forgalma • Díjtárca feltöltés és használattal kapcsolatos műveletek • Egyéb csatalakozó (külső) szolgáltató forgalmi adatai. A tranzakciók adatai a szolgáltatókhoz (és a későbbi partnerekhez) térítés ellenében telepített szabványos interfészen keresztül, melyet a központi rendszer üzembe helyezéséhez fejlesztettek ki, kerülnek a központi


76/135

adatbázisba. Az interfész gondoskodik az adatok feldolgozhatóságáról, és a titkosított adattovábbításról. A hibás adatokat az interfész nem továbbítja, hanem egy hibanapló fájlba összesíti, újrafeldolgozás céljából. Az interfész specifikációját egy külön projekt keretében kell kidolgozni a szolgáltatók informatikai rendszerének felmérése után.

9.4 Skálázható tranzakció feldolgozás A központi adatfeldolgozás és az egész rendszer moduláris. Ennek következtében a szolgáltatók eldönthetik, hogy az elektronikus jegyrendszer működtetésének mely területein akarnak aktív szerepet vállalni, és melyek azok amelyeket inkább a központra (OKE) hárítanak. Az OKE tehát a szolgáltatók teljes körű kiszolgálására készül fel, de e szolgáltatások közül minden tag szolgáltató kiválaszthatja a számára szükségeseket. A központi funkciók az alábbiak lehetnek: • Kártya és kulcsmenedzsment – döntés szerint ezt a központ is külső szolgáltatótól veszi igénybe. • Kártya alkalmazás menedzsment • Kártya megszemélyesítés – a kártya gyártójától, vagy szállítójától megrendelve. • Elektronikus pénztárca kibocsátás • Közlekedési alkalmazás menedzselése • Tranzakció kezelés (gyűjtés, feldolgozás) • Belső elszámolási adatok előállítása • Jelentések készítése • Szolgáltató, díjtermék és terminál regisztráció és nyilvántartás • Beszerzés • Regisztráció • Biztonság menedzsment • Ügyfélszolgálat A fenti tevékenységeket részben vagy egészben a központ látja el a szolgáltatók helyett. Adatszolgáltatás, riportok, statisztikák


77/135

A központi adatbázisban rögzített tranzakciók feldolgozásával nyerhetők azok a jelentések, melyek a résztvevők gazdasági döntései és a pénzügyi elszámolások alapját képezik. A jelentések az alábbi fő csoportok szerint készülnek: • Műszaki információk – ezek alapján szakmai döntések hozhatók a járatokat illetően illetve további marketing szükségességére vonatkozóan. o

Forgalmi adatok – időszakonként és járatok szerint elemezhető a járatok kihasználtsága, gazdaságossága

o

A jegyrendszer használatának aránya is kimutatható,

területenként,

szolgáltatónként,

díjtermék-típusonként,

időszakonként, és az

utazók jellemzői szerint.

• Gazdasági információk. o

Elszámolási jelentések, IBI mártix a szolgáltatók közti elszámoláshoz

o

Támogatási információk, a kedvezmények (nyugdíjas, diák, stb.)

o

Szervezett akciók (pl. rendezvények) igénylésének adataival és a

o

Dolgozók ingyenes utazásának egymás közti elszámolása céljából

o

Adózással kapcsolatos adatok

• Felügyeleti szerveknek szánt jelentések. o

A tarifarendszer használatával kapcsolatos információk

o

Területi és időszakonkénti utazási jelentések

o

Árkiegészítésekkel kapcsolatos riportok

A rendszer indításakor előre elkészített jelentéseket kell definiálni, melyek a későbbiekben tovább fejleszthetők és finomíthatók, és ezeken kívül ad-hoc jelentések is kérhetők.


78/135

10 Központi szolgáltatások és igénybevételi szabályok

A központi szolgáltatásokat nyújtó entitás létrehozása azon a felismerésen alapul, hogy az általa ellátott szerepek és munkafolyamatok centralizálása olcsóbb és hatékonyabb, üzletileg előnyösebb megoldás a szolgáltató vállalatok számára. Az alapítás konkrét jogi megoldását (kezdeti finanszírozás és tulajdonlás!) annak fényében érdemes meghatározni, hogy a központi szolgáltatások nyújtása bizonyos értelemben természetes monopóliumot eredményező tevékenység, amely a közjót szolgálja, így csak korlátozottan tekinthető nyereségérdekelt üzleti vállalkozásnak. A központi szolgáltatások nyújtása tipikusan nyilvános üzletszabályzat

alapján történik, amely

üzletszabályzat tartalmazza a szolgáltatás-hozzáférés technikai és jogi feltételeit, valamint a központi szolgáltatások igénybevételéért fizetendő díjakat. E jogviszonyban gazdasági erejüket tekintve egyenrangú partnerek állnak szemben egymással, amely a jogi szabályozási környezetet tekintve azt is jelenti, hogy a hozzáférési feltételekben a központi szolgáltató semmilyen indokolatlan diszkriminációt nem alkalmazhat, köteles tehát minden új csatlakozót befogadni és a központi szolgáltatást számára azonos feltételekkel nyújtani. Az újonnan csatlakozó szolgáltató vállalat jogi pozíciója (tag, tulajdonos, szerződéses partner) a mindenkori üzletpolitikai kontextusok (pl. régi és új csatlakozók érdekeinek összeegyeztetése!) összefüggésében határozható meg.

A rendszer alapvetően liberális alapú, tehát nyitott és átjárható, a későbbiekben további közlekedési szolgáltatók, külső szolgáltatók. és viszonteladó ügynökök is csatlakozhatnak. A rendszer – közlekedésen kívüli - részeit (pl. elektronikus pénztárca) akár nem közlekedési szolgáltatók is használhatják. Az együttműködés területei: • A rendszer elemeinek műszaki specifikációja, és ennek követése • Az új szolgáltatások fejlesztése, és specifikálása • Tarifa rendszer • A tranzakciók feladása, gyűjtése és feldolgozása • Jelentések generálása • Marketing – a szolgáltatásokkal kapcsolatos reklámok


79/135

• Központi kártya és kulcskezelés, kártya és egyéb beszerzések koordinálása • Értékesítési hálózat menedzselése • Kártya menedzsment és alkalmazás regisztráció • Pénzügyi elszámolás és ellenőrzés • Ügyfélszolgálat • Belső kommunikáció biztosítása az OKE és a szolgáltatók közt Az OKE, feladatainak megfelelően zárt hozzáférésű Internetes lapon publikálja az aktuális specifikációkat, a kártyákkal, olvasókkal, és a központi rendszer interfészeivel kapcsolatos műszaki előírásokat, szabályozásokat, és egyéb dokumentumokat. A rendszer elemeinek az EH rendszer előírásainak meg kell felelniük. Az új szolgáltatások, tarifák fejlesztése a szolgáltatók által bejelentett igény alapján történik, mely specifikációját a szolgáltató kidolgozza, a felettes szervekkel a gazdasági késréseket egyezteti, majd az OKEnak továbbítja. Az OKE megvizsgálja a szolgáltatás műszaki megvalósíthatóságát, és beilleszthetőségét az EH rendszerbe, és amennyiben szükséges, egyeztet a többi szolgáltatóval. Az eredményeket az OKE publikálja. A tranzakciók feldolgozása úgy történik, hogy minden EK tag szolgáltató a saját rendszereiből nyert átadandó információt egy nála működő központi rendszerinterfészen keresztül felad az OKE központi rendszer felé. Az interfész gondoskodik az adatok formai ellenőrzéséről és feldolgozhatóságáról. A tartalomért a szolgáltató felelős. Az OKE térítés ellenében interfészt biztosít a viszonteladók felé is, például a bankok, vagy a POS terminálos értékesítési hálózat felé. Jelentéseket a szolgáltatók önállóan is előállítanak a rendszereikből, és az OKE igény szerint további riportokat is készít. Ezek elsősorban az elszámolással és a támogatások igénylésével kapcsolatosak, de külön díjazás ellenében bármilyen egyéb, a rendszer adataiból előállítható jelentés kérhető. Az új rendszer bevezetését, elfogadtatását jelentős marketing támogatással kell segíteni. Az elektronikus jegyek komoly változást jelentenek az utazási folyamatokban, és ezért a társadalom nehezen szokja meg. A rendszer működéséről ezért tehát előre és több szakaszban kell az utazókat tájékoztatni. A marketing terv kidolgozása nem feladata a jelen dokumentumnak, de mivel jelentős költséggel jár, fel kell hívni a figyelmet szükségességére. A kártyák mennyiségi beszerzését központilag célszerű megoldani, mivel az árakat a mennyiség döntően befolyásolja. Erre a feladatra az OKE a legalkalmasabb szervezet. A kártyákkal kapcsolatos feladatokat, (reklámfelület hasznosítása, megszemélyesítés, postázás) a nagy tömegű kibocsátások alkalmával az OKE


80/135

bonyolítja, az ehhez szükséges műszaki háttérrel rendelkeznie kell. Ez költség hatékony, mert a szükséges berendezések közösek. Az ügyféladatokat a szolgáltatók táblázatban adják át az OKE-nak. Az elveszett kártyák pótlását a szolgáltatók önállóan végzik az értékesítési hálózatukon belül. Itt a kis sorozatú megszemélyesítésre kell felkészülni. Az értékesítési hálózat kialakítása fontos feladat. Meg kell határozni a lehetséges partnerek körét, és ajánlatot kell tenni a második körös csatlakozásra. A cél az, hogy a díjtermék beszerzése ne jelentsen problémát – minél több helyen, és lehetőleg mindenkor lehetséges legyen. (Természetesen ez csak azokra a díjtermékekre vonatkozik, amelyekre ez könnyen megoldható, pl. MÁV helyjegyet nem lehet mindenütt vásárolni.) A terjesztésre – kártya feltöltésre - alkalmasak lehetnek a például a bankok ATM hálózatai és a sok helyen található POS terminálok. Az értékesítési hálózatot úgy kell kiépíteni, hogy ott az EK szolgáltatásainak minél teljesebb köre elérhető legyen, a tag szolgáltatók igényeinek figyelembevételével. A hálózat jutalékait a szolgáltatók utasításai alapján az OKE publikálja, és számolja el. A pénzügyi elszámolás elvei alapján az OKE a tranzakciók adataiból elkészíti a meghatározott rendszerességgel a szolgáltatók közti elszámolás adatait és a szükséges dokumentumokat. Az OKE-nak nem feladata a szolgáltatók felettes szerveivel történő kapcsolattartás és a saját kibocsátású, az EH-hoz nem kapcsolódó jegyek, és tarifák kezelése. A központ szolgáltatásait az alapító tagok tranzakciós díj fejében vehetik igénybe, mivel a központ önfenntartó kell, hogy legyen. Ezzel szemben, mint tulajdonos, az OKE működési nyereségéből – tulajdon részének megfelelően - minden alapító szolgáltató részesedik.

Az OKE legfontosabb fizetős szolgáltatásainak köre: • Mint kártyaközpont ez a szervezeti egység, végzi a kártyakiadást, megszemélyesítést, szerződéskötést, kezeli a kártyákkal kapcsolatos bejelentéseket. A kártyaközponti szolgáltatásokat egységenkénti díjazással kell elszámolni. • Mint adatfeldolgozó központ, az a szervezeti egység, amely a befizetett díjakkal és a kártyákkal igénybevett szolgáltatásokkal kapcsolatos tranzakciók adatait összegyűjti, feldolgozza, az adatokat kezeli és továbbítja a szükséges irányokba. A tranzakciók feldolgozása után műveletenkénti díj számítandó fel. • Mint rendszerirányítási központ, kezeli a rendszerelemek (architektúra) authentikációs rendszerét, menedzseli a folyamatok működését, kezeli a változó rendszeradatokat (pl. díjtábla, tiltólisták, stb.) és gondoskodik a szolgáltatókhoz való eljuttatásáról. E szolgáltatás átalánydíjas.


81/135

• Mint ügyfélszolgálat – irányítja az ügyfél kapcsolattartást. Az ügyfélszolgálati szolgáltatást lehet átalánydíjasan is és hívásonként is díjazni. • Mint pénzügyi, támogatási és adó elszámolás készítő – Információt állít elő és továbbít a rendszer tagjai részére az elszámolási adatokról és az adózási kötelezettségekről, az igényelhető támogatásról. Meghatározott díj az előírt időszakonként. • Mint statisztikai adat előállító – a forgalommal kapcsolatos kimutatások készítése. Az alap kimutatásokat átalánydíjért, a rendkívüli igényeket megállapodás szerint készíti el a központ. • Mint alkalmazáskezelő központ: a rendszerben lehetséges alkalmazások igénybevételének feltételeit és körülményeit szabályozza, és az alkalmazásokat közvetíti a különböző szolgáltatók ügyfelei, utasai felé. • Mint elszámoló központ: a díjfizetés/feltöltés és a szolgáltatások igénybevétele időbeli és területi elkülönültségéből adódóan szükségessé váló elszámolásokat kezeli, a float-tal kapcsolatos tevékenységeket végzi.

A szolgáltatásokat a központ alapító okirata szerinti feltételekkel kell megkezdeni, de annak díjazását és a díjazás feltételeit évente újra kell definiálni, a tapasztalatoknak megfelelően módosítani.

10.1 Egyéb szolgáltatók / alkalmazás együttműködési szabályok Az együttműködés második szintjén álló szolgáltató vállalatok jogi helyzetét kettő kötelemrendszer határozza meg, mert egyfelől a központi szolgáltatások használóiként jelennek meg, másfelől a fogyasztókkal (utasokkal) állnak szolgáltatási szerződési kapcsolatban. A szolgáltatási szerződés tipikusan nem üzletszabályzatként, hanem általános szerződési feltételek formájában jelenik meg az utasok felé. Ebben a szolgáltató rögzíti az utazási szolgáltatás nyújtásának módját, rendjét és igénybevételi feltételeit, valamint kötelezettséget vállal, hogy az utazási szolgáltatást az elektronikus közlekedési kártya használata ellenében is elérhetővé teszi. Ezen a ponton alapvető jogi megkülönböztetést kell tenni, és el kell választani a közlekedési szolgáltatástól a közlekedési kártyát, mint önálló szolgáltatást. Utóbbi esetben fizetési szolgáltatásról beszélünk, amelyet nem a közlekedési szolgáltató vállalat nyújt az utas számára, hanem egy erre kellő jogi felhatalmazással bíró harmadik entitás (praktikusan a központi szolgáltatást nyújtó!), amely az utas felé a fizetési eszköz kibocsátójaként jelenik meg!


82/135

A partnerkapcsolatok általános részét az OKE alapító okirata tartalmazza. A partnerekkel való együttműködést ennek alapján lehet létrehozni, de kiegészítő szerződés is köthető, mely azokat az egyedi részleteket szabályozza, mely nem uniformizáltató, és melyeket az alapító okirat nem szabályoz. A szerződés minden egyéb kérdésben az okiratra hivatkozik. A szerződés tartalmazza az alábbiakat: • Meghatározások • Általános feltételek, jogok és kötelezettségek • Szerződéskötés – rendszer használatba vétele • Az elektronikus kártyarendszer szolgáltatásai • Működési rend • A kártya szolgáltatásra vonatkozó szerződés megszűnése • Felelősségi szabályok, vitás kérdések • Költségek • Irányadó jog • A szolgáltatások részletes leírása Az egyéb, később csatlakozó szolgáltatók, rendszer tagok számára az alapítóktól különböző feltételek érvényesek. Ez alól kivétel, ha az új tag szintén az alapítókhoz hasonló közlekedési szolgáltató. A közlekedési alkalmazást teljes mértékben el kell különíteni az egyéb alkalmazásoktól. Az egyéb szolgáltatók a kártyán elhelyezett saját alkalmazásukkal, vagy az elektronikus pénztárca használatával kapcsolódhatnak a rendszerhez. A zárt közlekedési kártya funkcióhoz csak közlekedési szolgáltató csatlakozhat. A közlekedési szolgáltatók nem a közlekedéssel kapcsolatos tevékenységei az egyéb résztvevőkkel azonos kategóriában vannak. (Például a BKV területén üzemelő büfé is.). Amennyiben a kártya kapacitása engedi, további alkalmazások is telepíthetők a kártyára. Az alkalmazásokat hosszú távra kell tervezni, mert a kártya kapacitása véges. Az elektronikus pénztárca azonban mindenki számára elérhető. Az OKE, mint alkalmazás regisztrátor a szerződött partnerek alkalmazásait ellenőrzi, és kidolgozza alkalmazás bevezetésének módját, a projekt menetrendjét, kidolgozza a szolgáltatás műszaki hátterét, és megvalósítja azt.


83/135

Az OKE szerepe a továbbiakban az alkalmazás működésének monitorozása, a tranzakciók feldolgozása és az elszámolási adatok publikálása. A partnerekkel való kapcsolattartásra egy külön ügyfélszolgálatot kell üzemeltetni.

10.2 Utasok, ügyféllel való együttműködés szabályai Az együttműködés harmadik szintjén az utasok állnak, akikről jogi aspektusai miatt innentől kezdve fogyasztóként kell beszélnünk. Esetükben törvényi vélelem, hogy a gazdasági erőpozícióban lévő szolgáltatókkal szemben természetes személyként kiszolgáltatottak, ezért fogyasztói minőségük fokozott jogi védelmet igényel. E fokozott jogi védelem alapvető szabályait a Polgári Törvénykönyv fogyasztói szerződésre vonatkozó szabályai, illetőleg a Fogyasztóvédelmi Törvény rendelkezései rögzítik.

Az ügyfelek számára publikus üzletszabályzatokat kell készíteni. Két üzletszabályzat készül, egyik a partnerek, másik az utazóközönség számára. Az üzletszabályzat tartalmi vázlata: • Meghatározások • Általános feltételek • Szerződéskötés – rendszer használatba vétele • Az Elektra Hungária rendszer szolgáltatásai • Működési rend • Elektronikus szolgáltatások telefonos letiltása • A közlekedési kártya szolgáltatásra vonatkozó szerződések megszűnése • Felelősségi szabályok, vitás kérdések • Költségek • Irányadó jog • A szolgáltatások részletes leírása Az üzletszabályzatban a szolgáltatás igénybevételének feltételeit, módját, a funkciók – ügyfeleket érintő – működését kell részletesen leírni, valamint a jogi hátteret kell részletezni. Kiemelten kezelendő a személyiségi jogok kezelésének kérdése.


84/135

Ügyfélszolgálat Külön említést érdemel az együttműködés kapcsolatrendszerében a fogyasztói panaszok, a fogyasztói vitarendezés és az ügyfélszolgálat kérdése. A közüzemi, a pénzügyi és nyugdíjpénztári, a biztosítási, valamint a távközlési szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek a fogyasztói bejelentések intézésére, panaszok kivizsgálására és orvoslására, a fogyasztók tájékoztatására az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben ügyfélszolgálatot kötelesek működtetni. Az ügyfélszolgálat működési rendjét, félfogadási idejét a gazdálkodó szervezet úgy köteles megállapítani, illetve működésének feltételeiről oly módon köteles gondoskodni, hogy a fogyasztói érdekek ne sérüljenek. Az ügyfélszolgálat a panasz elutasítását köteles indokolással ellátva írásba foglalni és annak egy példányát a fogyasztónak átadni vagy tizenöt napon belül megküldeni. Az ügyfélszolgálat a fogyasztói bejelentések intézése és a fogyasztók tájékoztatása során köteles együttműködni a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetekkel.

Az ügyfélkezelés legfontosabb eszköze a marketing. A különböző médiában feladott hirdetések formájában az utazókat tájékoztatni kell a rendszer használatával kapcsolatos tudnivalókról, hogy annak előnyeit mindenki ki tudja használni. A kommunikáció egyik eszköze az ügyfélszolgálat. Az ügyfélszolgálati rendszerek célja: • Az ügyfelek felé megjelenő egységes arculat minőségének biztosítása • A költségek csökkentése, mivel az irodák számát és forgalmát jelentősen lehet csökkenteni. • Marketing és kereskedelmi tevékenység elősegítése.

Az ügyfélszolgálatot megfelelő területi eloszlással kell – forgalom szempontjából elérhető helyeken – létrehozni. (Például metróállomások, pályaudvarok.) Emellett ingyenes telefonos ügyfélszolgálatra is szükség van. Az EH rendszerhez kapcsolódó ügyfélszolgálat működését össze kell hangolni a már meglévő ügyfélszolgálatok működésével a folyamatok szintjén. Az ügyfélszolgálatot egy Front-office-ból (OKE) és több Back-office-okból (közlekedési vállalatok) kell létrehozni. A Forint-office általános információkkal rendelkezik a szervezet várható ügyeivel kapcsolatban, és az ügyfelekkel megfelelően tárgyalni képes.


85/135

A Back-office-ok feladata az érdemi intézkedés megtétele, és a szakmai kapcsolattartás a szervezet többi részével. Az ügyfelek felé történő válaszadás is a feladatai közé tartozik, vagy e-mailen, vagy telefonon. A Back-office-ok valójában a szolgáltatók jelenlegi ügyfélszolgálatai. Az ügyfélszolgálat két részének célszerű egy olyan közös workflow rendszert használni, mely a folyamatok betarttatása és az előírások kikényszerítése mellett a szükséges menedzsment információkat is előállítja. Amennyiben ez nem lehetséges, több külön rendszernek megfelelően kell kapcsolódnia egymáshoz. Az ügyfélszolgálati rendszerrel kapcsolatos igények az alábbiak: • Legyen képes a regisztrált ügyfél igények fogadására a Front-office rendszerből. • Jelentések készítésére legyen alkalmas, figyelembe véve: o

A függő ügyek számát, típusonként

o

Az ügyek feldolgozási idejét az egyes ügyintézőknél

o

Az eszkalált esetek statisztikáit

o

A sikeresen lezárt és függő ügyek számát ügyintézőnként

o

Az ügyek elintézési idejének mérésére, statisztika előállítására.

• Tartsa nyilván a menedzsment információkat, az ügyintézők motivációs rendszerének kiszolgálásához, és az oktatások szervezéséhez. • Legyen alkalmas a tesztek elvégeztetésére, és az eredmények nyilvántartására.

10.3 A probléma és jogi környezete A pályázati kiírás szerint az Elektra közlekedési kártyaalkalmazásnak egyúttal olyan általánosan használható elektronikus pénznek is kell lennie, amely a szolgáltatások és az árukereskedelem egyéb területein is általános fizető eszközként használható. Ezen elvárás kiindulópontja az a felfogás, hogy az elektronikus pénz valamiféle egynemű és minden felhasználási környezetben azonos tulajdonságokkal rendelkező és azonos módon használható fizetési instrumentum, amiként ez a készpénz esetében tapasztalható. Az elvárás első látásra logikusnak és kézenfekvőnek tűnik, a mélyebb megértéshez azonban előzetesen tisztázni kell néhány pénzelméleti, jogi és közgazdasági összefüggést, amelyekből kiviláglik, hogyan is teljesíthető ez a kívánalom a valóságban.


86/135

10.3.1 Pénzelméleti alapok: pénzkibocsátás

Az általános elfogadási kötelezettséggel felruházott törvényes fizetési eszköz közforgalomba bocsátásának joga (emisszió) a világ minden államában a jegybankok joga. A jegybankok a pénzkibocsátást közvetlenül készpénzkibocsátással, közvetve pedig a kereskedelmi bankok rendszerén keresztüli hitelnyújtással valósítják meg. A mindenkor forgalomban lévő pénztömeg hozzávetőleg 4 : 1 arányban bankszámlapénz, illetve készpénz. A bankszámlapénz lényegileg a számlavezető bankkal szembeni követelés, a készpénz pedig a jegybankkal szembeni követelés, ami bankjegyek és érmék alakjában jelenik meg, és 90 %-ot meghaladó arányban közvetlenül a lakosság birtokolja. Magyarországon 2006. december 31-én a forgalomban lévő (tranzakciós) készpénztömeg értéke megközelítette a 2 000 milliárd forintot, amelyet darabszámban 300 millió bankjegy és majd 2800 millió érme alkotott 5 .

10.3.2 Elektronikus pénz: kibocsátás vagy váltás

Pénz alatt tehát első sorban a törvényes fizető eszközt értjük, amely a hitelintézetekkel szembeni bankszámlavötelés, vagy a központi bankkal szembeni követelést megtestesítő készpénz (bakjegy, érme) formájában jelenik meg. A forgalomban lévő pénz mennyiségét a jegybank monetáris tevékenysége (monetáris politika) hivatott regulálni. Leegyszerűsítve: pénz kibocsátására csak a jegybank jogosult, amelyet egyfelől a készpénz fogalomba hozatalával, másfelől a kereskedelmi bankok részére történő hitelnyújtással valósít meg. Pénz kibocsátására csakis és kizárólag a bankrendszer jogosult!

Az elektronikus pénz esetében valójában nem kibocsátásról (pénzteremtés) van szó, mert a jelenlegi jogi szabályozás 6 szerint az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet nem nyújthat hitelt, vagyis nem szaporíthatja a forgalomban lévő összes pénz mennyiségét. Tevékenysége mindössze arra terjedhet ki, hogy a pénz jelenleg forgalomban lévő két formáját (bankszámlapénz és készpénz) átváltja egy harmadik alakra, elektronikus pénzre! Miután a konverzió a bankrendszer teljes mérlegfőösszegén nem változtat, a váltási művelet során ellenértékként elfogadott bankszámlapénz átalakul a kibocsátó számlapénzkövetelésévé egy másik bankkal szemben. Ha az e-pénz váltása készpénz befizetése ellenében

5 Az adat viszonyszámként jól jellemzi azt a belföldi fizetési forgalmat, ahol az elektronikus pénz túlnyomóan a készpénzforgalmat hivatott helyettesítenii. 6 2004. évi XXXV. Törvény az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetről


87/135

történik, akkor utóbbi kikerül a pénzforgalomból, és rövidesen a Magyar Nemzeti Bank trezorjában köt ki, ahol is a készpénzt beszolgáltató kibocsátó jegybanki számlakövetelésévé alakul.

Ennek tisztázása azért fundamentális, mert a pénzváltás nemzetgazdasági kockázata nagyságrendekkel kisebb a pénzteremtésénél, vagyis a bankrendszer által üzletszerűen folytatott pénzteremtő hitelezésnél, amelynek biztonságát bonyolult monetáris áttételek és mechanizmusok hivatottak szolgálni!

10.3.3 Pénzhelyettesítés, valódi és kvázi- elektronikus pénz

A pénzhelyettesítés két fő formája a bankszámla-követelés feletti rendelkezés (számlaelérés) megkönnyítése technikai eszközökkel, illetve a forgalomban lévő bankjegyek és érmék kiváltása egyéb, közvetlen fizetésre alkalmassá tett értékhordozókkal (kvázipénzek). A számlahozzáférési eszközök (bankkártya, kód, jelszó stb.) használata egy fizetési megbízást generál a számlavezető hitelintézet részére, amelyben a birtokos (vásárló) visszavonhatatlan fizetési ígéretet ad az elfogadónak, hogy bankja fizetni fog helyette. Ehhez a fizetési műveletek többségében a bank előzetesen azonosítja ügyfelét (autorizáció) és vizsgálja a rendelkezésre álló fedezetet is.

A kvázipénz (zseton, token, tantusz, jegy, utalvány, elektronikus jel vagy impulzus stb.) esetében a tranzaktálás során nem keletkezik fizetési instrukció, hanem olyan dolog cserél gazdát, amiért a birtokosa hozzájuthat a termékhez vagy szolgáltatáshoz, az elfogadója pedig vagy már korábban megkapta a fedezetet (pre-paid eszközök), vagy azt feltétel nélkül közvetlenül átválthatja, illetőleg lehívhatja a fedezet kezelőjétől (prompt- és post-paid eszközök). Itt egy nagyon fontos jogi disztinkciót kell tenni: a kvázipénz nem valódi pénz, hanem csak hozzáférési (igénybevételi, elérési stb.) jogosultság.

A kvázipénzek esetében legtöbbször olyan dologról van szó, amelynek forgalomképességét nem közjogi védettség (pl. törvényes elfogadási kötelezettség vagy hitelintézeti státusz) garantálja, hanem egy polgári jogi, azaz a szerződési szabadság alapján álló kötelemrendszer biztosítja. A szolgáltatás maga a pénz helyettesítése (átváltása!), a szolgáltató pedig a kibocsátó, aki adja az eszközt (esetleg az azzal megvehető terméket vagy szolgáltatást is!), szervezi az elfogadást és biztosítja az átválthatóságot, valamint gondoskodik az elszámolásról. A birtokos (fogyasztó, felhasználó) valamilyen oknál fogva érdekelt a pénzhelyettesítés,


88/135

mint szolgáltatás használatában és készpénzért vagy számlapénzért cserébe előre vagy utólagos elszámolással megveszi azt.

Az elektronikus pénzt csak akkor tekinthetnénk valódi pénznek, ha tulajdonságai mindenben megegyeznének a készpénzzel (pl. átválthatóságát a jegybank garantálná, törvény kötelezne általános és névértéken történő elfogadására a fizetési forgalomban) ettől azonban még meglehetősen messze van az elektronikus pénz működési környezete. Az elektronikus pénz tehát jogi értelemben részben fikció, hiszen a jog úgy használja a pénz vagy pénzérték fogalmát, hogy azt definitíve nem határozza meg (nem is szükséges!), hanem az általánosan elfogadott köznyelvi értelmezésből indul ki, és pénznek tekinti mindenek előtt magát a készpénzt, másfelől a bankszámlakövetelést.

Az sem biztos, hogy a fizetési forgalom jövője az univerzális elektronikus pénz elterjedése felé halad. A jövő ma látható útja inkább olyan lokális vagy regionális elektronikus alkalmazások kifejlődésének irányába mutat, amelyek egy jól definiálható és azonosságánál vagy egyneműségénél fogva szabványosan kezelhető áru- vagy szolgáltatáscsoport

esetében biztosítják a fizetési forgalom olcsóbb, gyorsabb, egyszerűbb,

biztonságosabb vagy igazságosabb (!) lebonyolítását, mégpedig testreszabott elektronikus pénz megoldásokkal! Pontosan ilyen szolgáltatáscsoport a tömegközlekedés (erről részletesebben később!).

A jog a kvázipénz (nevezhetjük akár pénzjelnek is!) absztrakcióját még nem tudja kezelni, mert hiányoznak azok a fogalmak, amelyekkel egzakt módon, egyértelműen le tudná írni az elektronikus fizetési alkalmazások működését. Ehelyett ún. eszközalapú megközelítést használ, vagyis azt mondja (ld. a következő fejezetben!), hogy elektronikus pénz az a készpénzért vagy számlapénzért megvett pénzérték (az EU-jogi terminológiában angol nyelven: monetary value!), amit elektronikus eszköz tárol, és amelyet fizetés céljából kibocsátóján kívül más is elfogad. Nem tud azonban mit kezdeni azzal a közismert ténnyel, hogy az eszköz (chipkártya, PC-merevlemez, akármi) adott esetben számos olyan elkülönült alkalmazást tartalmaz(hat), amelyek különböző környezetben különböző módon működnek, és ennek megfelelően teljesen eltérő fizetési konstrukciók és elszámolási megoldások húzódnak mögöttük.

Hiányzik tehát a tartalmi (alkalmazási szintű!) jogi megközelítés, a jelenlegi formális keretszabályok pedig konzervatív szemléletükkel generálisan blokkolják az e-pénz innovációkat azáltal, hogy az e-pénz kibocsátást szigorú közjogi kontrol alatt, hitelintézeti körben kívánják tartani. Jól látható piaci jelenség azonban az elektronikus kvázipénzek expanziója, ezzel párhuzamosan pedig egyre nyilvánvalóbb a


89/135

szabályozási környezet elégtelensége. Ebben a helyzetben némi pozitív változást jelenthet a fizetési szolgáltatásokat egységesen szabályozó EU-irányelv 7 , amelyet a tagállamok 2009. november 1-ig kötelesek átültetni a hazai jogba. Egyidejűleg felülvizsgálat alatt áll az E-money irányelv 8 is, amely az elektronikus pénzkibocsátó szakosított hitelintézetet szabályozó 2004. évi XXXV. Törvény alapjául szolgált és lassan évtizede megalkotott rendelkezései alaposan megértek a revízióra, mert közben a piaci környezet nagyon megváltozott.

10.3.4 Az elektronikus pénz aktuális jogi keretei és a közlekedési kártya

A Hitelintézeti törvény szerint elektronikus pénz az a pénzérték, amit elektronikus eszköz tárol, kibocsátása (ahogy az előbb láttuk, valójában csak átváltása!) készpénz vagy számlapénz ellenében történik, és amelyet fizetés céljából kibocsátóján kívül más is elfogad. Négy ismérvvel állunk szemben, amelyek konjunktívak, vagyis együttesen kell fennállniuk ahhoz, hogy bármely fizetési alkalmazás az elektronikus pénz fogalma alá essék. Ha akár egyetlen feltétel is hiányzik,

az alkalmazás (eszköz) nem minősíthető

készpénzhelyettesítő fizetési eszköznek.

Megfordítva a dolgot: ahhoz, hogy egy elektronikus fizetési alkalmazás (eszköz) kibocsátása ne minősüljön engedélyköteles pénzügyi szolgáltatásnak, a következő negatív feltételek akármelyikét kell teljesítenie: ad 1) a kibocsátás ne pénzfizetés ellenében történjék, ad 2) ne elektronikus eszköz tárolja a pénzértéket, ad 3) ne legyen pénzérték, ad 4) a kibocsátón kívül más ne fogadja el fizetésül. A közlekedési kártya koncepcióból kiindulva két feltétel már első látásra sem teljesíthető, mert ad 1) esetében a tarifaközösség (a továbbiakban: díjtársaság) kénytelen lenne hitelezni ügyfeleit, ad 4) feltételnek pedig akkor lehetne realitása, ha a díjtársaság lenne az elfogadóhálózat tulajdonosa vagy üzemeltetője, de legalább valamilyen laza jogi köteléket tudna felmutatni arra, hogy a vásárolt termékeket sajátjaként 9 értékesíti.

Ad 2) feltétel teljesítése ugyancsak lehetetlen, hiszen a közlekedési kártyával szembeni alapelvárás az elektronikus hordozóeszköz alkalmazása. Ad 3) feltételen el lehet gondolkodni, mert a pénzértéknek, ahogy előbb is láttuk, nincs zárt polgári jogi definíciója. Általános felfogás szerint a fizetési műveletekben pénzként 7 a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2007/.../EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8 Directive 2000/46/EC on the taking up, pursuit of and prudential supervision of the business of electronic money institutions (EMD) 9 A Hitelintézeti törvény hatályos szövege szerint nem minősül betétgyűjtésnek az olyan jegy, kártya vagy egyéb tanúsítvány kibocsátása, amely kizárólag a kibocsátó árujának, szolgáltatásának vásárlása, illetve igénybevétele során fizetőeszközként használható. Ez a kivétel korábban nem a betétgyűjtés, hanem a készpénzhelyettesítő fizetési eszköz kibocsátása alóli kivételként szerepelt.


90/135

való viselkedés (fizetésül elfogadás névértéken) mellett első sorban a pénz más formáira való feltétlen átválthatóság a pénzérték ismérve.

E felfogásból kiindulva a közlekedési kártya, helyesebben a kártya közlekedési alkalmazása a valóságban nem elektronikus pénzként működik, hanem olyan hozzáférési jogosultság, ahol az igénybe vett szolgáltatás kifizetése már előbb megtörtént, így az utazáskor csak a menetadatok regisztrálása és továbbítása történik meg a végleges elszámolás és kiegyenlítés érdekében. Jogi megítélése ezért legalábbis kérdéses, amelyben nem kerülhető meg az érintett pénzügyi hatóságok véleménye a jogalkalmazás mikéntjére nézve 10 .

Amennyiben a közlekedési kártya egyúttal elektronikus pénztárcává válik, vagyis olyan alkalmazás is helyet kap rajta, amely valódi pénzre váltható értéket tárol és használatakor a fizetési műveletekben ez az érték kerül átadásra (levonásra), akkor a közlekedési kártya a jelenlegi eszközalapú jogi szabályozás keretei között egyértelműen elektronikus pénzeszközzé válik, amelynek kibocsátására csak hitelintézet vagy elektronikus pénzkibocsátó szakosított hitelintézet jogosult!

10.3.5 Az elektronikus pénz, mint üzleti modell ?

Az elektronikus pénz ideája az, hogy a lakosság mindennapi kis összegű kiadásaiban részben átvegye a kiscímletű bankjegyek és a pénzérmék szerepét. Előnyeit az a szolgáltató/kereskedő réteg is élvezhetné, amelynél az értékesítés jellegéből adódóan jelentős munkaterhet jelent a készpénz, kiváltképp az érmék kezelése (pl. italautomaták üzemeltetői, újságárusok, parkolótársaságok, vendinghálózatok üzemeltetői), így az elektronikus pénz elfogadása (és forgalmazása!) új lehetőségeket nyitna számukra. Külön célcsoport az internetes tartalomszolgáltatók és a mobil távközlés, ahol a rendkívül kisösszegű szolgáltatási díjak miatt nagy a jelentősége egy olyan pénznek, amely elméletileg korlátlanul osztható, tehát ún. „filléres tranzakciókat” is tud kezelni.

Az elektronikus pénz üzleti indokoltságát az adja, hogy a mikrofizetések piacán olcsóbb és hatékonyabb (egyszerűbben használható és gyorsabban kezelhető) fizetési instrumentumként működik, mint a készpénz, amelynek forgalomba bocsátása tudvalevőleg igen jelentékeny társadalmi költségekkel jár. Habár ezek a

10

Ismert, hogy a három budapesti önkormányzati tulajdonú parkolási társulás előrefizetett parkolókártyái teljesen hasonlóan működnek, így e precedens alapján a közlekedési kártya is joggal tart számot arra, hogy mentesüljön az elektronikus pénzre vonatkozó jogi megkötések alól!


91/135

költségek elsősorban a kevéssé költségérzékeny jegybanknál és a bankrendszerben, kisebb részben a kereskedőknél és szolgáltatóknál jelenik meg, míg a lakosság e költségeket nem érzékeli közvetlenül, számára tehát a készpénz jelenleg a legolcsóbb fizetési megoldás.

Amíg a bankjegyek és az érmék elhasználódásukig vannak forgalomban (ez adott címlet esetében több év is lehet) és ezalatt korlátlanul cserélhetnek gazdát mind magánszemélyek (C2C), mind a B2C és C2B kapcsolatokban,

addig

az

elektronikus

pénz

logikus

körforgása

a

kibocsátó⇒felhasználó⇒elfogadó⇒visszaváltó⇒kibocsátó sémával írható le, azaz adott egységnyi elektronikus pénz egyszeri használatát követően ismét készpénz vagy egyre növekvő mértékben bankszámlapénz alakját ölti 11 .

Sommásan kijelenthető, hogy az elektronikus pénz, mint üzleti modell létalapját az jelenti, ha a készpénz reális alternatívájaként tud megjelenni a retail áru- és szolgáltatáskereskedelem cserekapcsolatainak közvetítésében. Ez az alternatíva pedig akkor reális, ha a kereskedelem meghatározó szereplőinek, a fogyasztók fizetéssel kapcsolatos költségei nem nőnek, a szolgáltatói és a kereskedői oldalon pedig érzékelhetően csökkennek a fizetési forgalom költségei.

Az is kijelenthető ugyanakkor, hogy ezek a cserekapcsolatok az értékesített termék vagy szolgáltatás jellegéből adódóan jelentősen eltérnek egymástól, és ez a jelleg határozza meg, hogy közvetítésükben milyen fizetési megoldás alkalmazása célszerű és indokolt. Univerzálisan alkalmazható fizetési megoldás tehát nincs, így univerzális elektronikus pénz sem létezik!

10.3.6 Néhány szó a közlekedési szolgáltatások természetéről

Közhely, hogy az áruk és szolgáltatások értékesítési megoldásai alapvetően eltérnek egymástól! A jól mérhető és osztható, fizikai valóságukban megjelenő árucikkek adásvétele többnyire térben és időben jól behatárolható átadással-átvétellel történik, míg a szolgáltatások természete az, hogy igénybe vételük térben és/vagy időben kiterjedtebb, időtartamuk vagy egyéb mértékük pedig csak utólag, az igénybe vételt követően válik ismertté! Egy kiló gyümölcs vagy egy mosógép előre meghatározható egyedi árral rendelkezik, míg 11

Nyitott és vitatott kérdés, hogy a teljesen anonim készpénzhez hasonló forgalomképesség és felhalmozhatóság mennyiben engedhető meg az elektronikus pénz esetében, tekintettel a pénzmosás és általában a pénzforgalmi követhetőség szempontjaira. A jog ezt jelenleg akként kezeli, hogy korlátozza az egy eszközre tölthető pénz mennyiségét!


92/135

egy szolgáltatás esetében valamilyen egység(ek) alapján számított tarifa(rendszer) segítségével történik a díjkalkuláció, a végső díjösszeg pedig a tényleges igénybevétel mértéke alapján kerül majd kiszámításra.

A közlekedési szolgáltatások a szolgáltatások szélesebb körével összevetve is további sajátosságokkal rendelkeznek. Ahogy mindenki fűt, világít vagy telefonál, úgy mindenki közlekedik is, vagyis a közlekedési szolgáltatások igénybe vétele sokkal kevésbé opcionális, mint a nem közüzemi jellegű szolgáltatásoké. A közüzemi

szolgáltatásokhoz

hasonlóan

a

tömegközlekedéshez

is

összetett

szociális

alapú

kedvezményrendszer kapcsolódik, amelyben a kedvezményezett utazók köre ingyen vagy alacsonyabb tarifa megfizetése mellett juthat a szolgáltatáshoz, mint a többi utas.

A tömegközlekedés abban is különbözik más közüzemi szolgáltatásoktól, hogy igénybe vételének mértékét a beszállás-kiszállás (ismert angol kifejezéssel check in - check out, vagy CICO) térbeli és időbeli viszonyrendszerében lehet meghatározni, vagyis legalább két földrajzi hely és időpont rögzítése és feldolgozása szükséges ahhoz, hogy az utas által fizetendő díjat ki lehessen kalkulálni. Mindezt pedig a közlekedés „tömeg” jellegére tekintettel olyan sebességgel kell elvégezni, amely nem haladhatja meg a jelenlegi jegykezelés időkereteit, mi több, azt jelentősen redukálnia kell.

A közlekedési szolgáltatások fentebb leírt CICO-jellege nem teszi lehetővé, hogy a közlekedési kártya beszálláskor előzetes értéklevonási, kiszálláskor pedig szűkég szerinti étrékvisszaírási vagy további levonási műveletet hajtson végre. Ennek bonyolultsága egyfelől jelentősen lassítaná a helyszíni kártyakezelést, másfelől jelentős visszalépést jelentene az Elektra-modellhez képest, amely a ténylegesen „utazásarányos” díjlevonást célozza meg az átalányjellegű díjfizetéssel szemben.

Az Elektra Hungária közlekedési kártya fizetési modellje prepaid jellegű, amennyiben a kártya birtokosa a termék megvásárlásakor előre kifizet meghatározott összegű szolgáltatási díjat, amelyet az egyes díjtermékek esetében meghatározott feltételek szerint utazásarányosan fogyaszthat le, illetve a kártyát további utazások céljára újabb fizetés ellenében feltöltheti. A kártyakibocsátás fejében átvett pénzeszközök a díjtermékfelhasználás folyamatosan frissített és finomított tapasztalati adatainak megfelelően meghatározott szabályok szerint előfelosztásra (és átutalásra!) kerülnek a közlekedési szolgáltatók között (float-menedzsment), és csak a tényleges utazási adatok ismeretében kialakuló különbözetek (spiccek) kerülnének utólagosan elszámolásra és kiegyenlítésre a díjtársaságban. Ez a fizetési modell is azt erősíti meg, hogy a közlekedési kártya


93/135

önmagában nem elektronikus pénzeszközként funkcionál, hanem előre fizetett szolgáltatáshoz való hozzáférési jogot testesít meg.

10.3.7 Az elektronikus pénz kibocsátása és a float-jövedelem

Realizálható-e float-jövedelem az elektronikus pénz kibocsátásából? Igen, aminek forrása azon pénzmennyiség hozama, amelynek ellenében az elektronikus pénz vagy kvázipénz átváltásra került. Ez a float-jövedelem azonban jelentősen más módon és mértékben képződik a pre-paid szolgáltatáshozzáférés értékesítése és az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet esetében. Előbbi esetében teljes floatrealizálásról beszélhetünk, mert az előre kifizetett szolgáltatás ellenértékét a szolgáltató az átvétel pillanatától szabadon használhatja (sajátjaként rendelkezhet vele!), a szolgáltatást pedig csak egy későbbi, a felhasználó által megválasztott időpontban tartozik teljesíteni.

Más a helyzet az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet esetében. Mérlegének eszközoldalán az általa forgalomba bocsátott elektronikus pénztömeg áll, amelynek visszaváltásáért igény esetén helytállni tartozik, forrásoldalon pedig az a számlakövetelés jelenik meg, amelyet az elektronikus pénzt váltó ügyfelek készpénzben befizettek, vagy bankszámlapénz formájában javára átengedtek. A készpénzt, mint a legköltségesebb forráselemet igyekszik más bankhoz, de legvalószínűbben a jegybankhoz beszállítani, ahol ezt javára számlapénzben jóváírják. Forrásoldali követelésével azonban nem tehet akármit, hanem mindenek előtt meghatározott tartalékot kell képeznie, másfelől szabad pénzeszközeit csak szigorú tőkemegfelelési szabályok szerint, rendkívül magas biztonságú, következésképpen mérsékelt hozamú eszközökben, így többek között készpénzben, látra szóló betétben és állampapírokban tarthatja. Hitelt nem nyújthat, bankszámlát nem vezethet és forrásaira kamatot nem fizethet.

Az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet másik lehetséges jövedelemforrása a regáléjövedelem 12 , ami abból származik, hogy a forgalomba bocsátott elektronikus pénz egy része soha nem jelentkezik követelésként, mert a készpénzhez hasonlóan megsemmisül, elvész, külföldre kerül vagy olyan kicsi követelés, amit a birtokosa épp kicsisége miatt nem érvényesíti érvényességi idején belül. Ez a típusú

12

Az elnevezés eredetileg a középkori nemesfém-alapú pénzrendszerek korából származik, amikor uralkodói kiváltság volt a pénzverés. A királyok nem egy esetben éltek a pénzrontás eszközével, hogy a pénz nemesfémtartalmának vagy súlyának csökkentése révén többletbevételhez jusson a kincstár. Ma ezt a típusú jövedelmet seigniorage-jövedelemnek nevezik, és a központi bankoknál képződik, alapvetően a jegybanktól vásárolt, ám a forgalomból a jegybankhoz soha vissza nem térő készpénz, mint jegybanki bevételi forrás jelölésére.


94/135

jövedelemforrás azonban tapasztalatok híján igen bizonytalannak tűnik és jelenleg még becsülni sem lehetséges.

Némi szarkazmussal azt mondhatnánk, hogy az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet alapításának és működésének jelenlegi szabályai a nem banki szolgáltatókat messzire elriasztják az alapítástól, a banki szolgáltatók pedig talán tudni vélik, hogy önálló hitelintézetként igen kétséges egy ilyen vállalkozás életképessége és jövedelmezősége. Ez az életképesség azért is megkérdőjelezhető, mert az elektronikus szakosított hitelintézet az általa kibocsátott elektronikus pénz forgalomképességét egyetlen (vagy néhány!) kitüntetett intézményként hivatott garantálni, ami alapvetően ellentmond az általános, széleskörű elfogadottságon és beváltási kötelezettségen alapuló valódi elektronikus pénz logikájának.

A valódi elektronikus pénz jövőjére nézve sokkal járhatóbbnak tűnik a Németországban a Geldkarte által követett megoldás, ahol az elektronikus pénzt a számlavezető banktól lehet letölteni a bankkártya chip-jébe. Az így letöltött e-cash vagy digicash tényleges pénzként funkcionál a mikrofizetések elfogadóhelyein, semmiféle külön fedezete nincs, visszaváltását pedig működési szabályainak biztonságánál fogva garantálja valamennyi résztvevő bank.

10.3.8 A probléma (lehetséges) megoldása 10.3.8.1

Néhány jogi premissza az előzőek alapján

• Az elektronikus pénz egységes, általános és univerzálisnak tekinthető üzleti (és jogi) modellje nem létezik! • Az egyes csereviszony típusokban alkalmazott elektronikus fizetési alkalmazások jelentősen eltérhetnek, így más-más jogi megítélés alá esnek! • Az e-pénz jelenlegi jogi környezete nem tartalmi (alkalmazás alapú), hanem formai (hordozó eszköz alapú) megközelítést alkalmaz! • A jogi szabályozás megszorító jellegű, az e-pénz kibocsátást (a saját használat kivételével!) engedélyhez és felügyelt hitelintézeti státuszhoz köti! • Az Elektra-alkalmazás, mint fizetési megoldás struktúrájánál fogva nem tud általánosan használható elektronikus pénzként működni, ami nem zárja ki más chip-alkalmazással való együttműködését a kártyán.


95/135

10.3.9 Javasolt megoldás

Az Elektra Hungária keretében olyan jogi entitást, díjtársaságot kell létrehozni, amely saját szolgáltatásként értékesíti tagjai díjtárcáit, kibocsátóként jogi kötelezettséget vállalva garantálja az alkalmazás működőképességét és a szükséges operációs teendőket is ellátja. A közlekedési kártyahasználókkal szemben teljes felelősséget vállal az eszköz működéséért, lehetőség és szükség szerinti letiltásáért, és tulajdonosi jogokat gyakorol a kártya, mint hozzáférési eszköz felett. Ebben az esetben a parkolótársaságok analóg példájából kiindulva a díjtársaságnak nem szükséges hitelintézeti státusszal rendelkeznie, ez a helyzet azonban abban a pillanatban megváltozik, amikor a kártyára egy újabb elektronikus pénz alkalmazás kerül.

A fenti jogi megoldást feltétlenül egyeztetni kell a pénzügyi felügyeleti hatóságokkal (PSZÁF, MNB, esetleg PM), mert a fizetési- és a hitelintézeti jogi szabályozás többféle értelmezésre is lehetőséget ad, illetve fogalomrendszere (pl. a saját áru fogalma!) részleteiben nem kidolgozott.

Miután Magyarországon jelenleg a közlekedési kártyán kívül más elektronikus pénz alkalmazás jelenleg nem működik, a közlekedési kártyaalkalmazást nincs mihez igazítani, így csak teoretikusan lehet elvárni tőle, hogy általános elektronikus pénzként tudjon működni. Amennyiben az általános elektronikus pénz üzleti modellje is megszületik, akkor lehet a közlekedési kártya modelljével összehangolni. Ennek a jogi megoldása alapvetően attól függ majd, hogy az üzleti modell dedikált intézményt (szakosított hitelintézet!) rendel az elektronikus pénz kibocsátásához, vagy azt a bankok már meglévő jogi felhatalmazására és technológiai környezetére építi. Jelenleg az utóbbi megoldás tűnik logikusnak és könnyebben megvalósíthatónak, de ennek a kérdésnek az eldöntése meghaladja a projekt kereteit.

Távlati jogi megoldás csak az lehet, hogy a jelenleg igen formális és megszorító jellegű jogi szabályozást enyhíteni kell, és az egyes elektronikus pénz megoldásoknak alkalmazási szintű tartalmi szabályokat és felhatalmazást kell biztosítani a magyar törvényekben, amelyek nem akadályozzák piacra lépésüket, ám a szükséges mértékben jogi kereteket adnak működésükhöz. Ennek a megoldásnak jelenleg legfőbb akadálya, hogy a magyar törvénykezés szó szerint vette át az elektronikus pénzre vonatkozó EU-szabályokat és nem élt


96/135

azokkal a derogációs lehetőségekkel, amelyek hazai szinten rugalmasabb kereteket adnának a különböző elektronikus pénzalkalmazások működéséhez! 13

10.4 Elszámolás-forgalmi jogi vonatkozások Az alább következő elszámolási modell felveti, hogy az egyes szolgáltatók között keletkező elszámolási viszonyok és azok rendezése nem minősül-e olyan kiegészítő pénzügyi szolgáltatásnak, amelynek végzése a hitelintézetekre vonatkozó szabályok szerint ugyancsak pénzügyi intézményi jogálláshoz kötött. A Hitelintézeti Törvény definíciója szerint „Elszámolás-forgalom: hitelintézetek, MNB, valamint más, az elszámolási rendszerek szabályzata szerint az elszámolási rendszerben részvételre jogosult szervezet közötti, saját és az ügyfelek megbízásából származó fizetési forgalom lebonyolítása, ideértve a fizetési üzenetek ellenőrzését, továbbítását távközlési hálózat igénybevételével, a résztvevők közötti tartozások és követelések megállapítását és a pénzügyi kockázatok kezelését.” A definícióból – bár nem kristálytiszta egyértelműséggel! – következően olyan tevékenységgel állunk szemben, ahol első sorban a pénzügyi intézményrendszer szereplői, mindenek előtt a hitelintézeti szféra intézményei közötti fizetési forgalom lebonyolításáról van szó, amelynek közkeletű szakmai konszenzus szerint két lényegi eleme van: a klíring (elszámolás) és a tényleges pénzügyi rendezés (kiegyenlítés). A klíring vagy elszámolás elemi szinten azt jelenti, hogy ha A tartozik B-nek hárommal, míg B tartozik Anak kettővel, akkor a két tartozást egymásból kivonva A mindössze egyet tartozik fizetni B-nek. Ugyanez három vagy több résztvevő esetén azt jelenti, hogy A vagy B tartozása vagy követelése nem bilaterálisan, hanem azok eredőjeként multilaterálisan, valamennyi elszámoló féllel szembeni össztartozásként vagy összkövetelésként jelenik meg! Ha a tartozást/követelést valamennyi szereplő megfizeti/megkapja, akkor a végegyenleg nulla, azaz mindenki a „pénzénél van”! A klíring végső értelme az, hogy csak a minimálisan szükséges pénzösszeg mozogjon, mert a pénzforgalom pénzbe kerül, ezért „nettósítása” megtakarításként jelentkezik a számlatulajdonosoknál, jelen esetben a bankoknál! A pénzforgalom letéteményesei a számlavezetésre kizárólagosan jogosult pénzügyi intézmények (praktikusan a bankok!), amelyek a közlekedési szolgáltatók számláit is vezetik! Azonban: ha két közlekedési szolgáltató között elszámolási (klíring) viszony keletkezik, azaz A tartozik B-nek B pedig Anak, kézenfekvő, hogy csak a nettó tartozás kerül átutalásra, mert ezzel jelentős pénzforgalmi díjmegtakarítás érhető el. Ugyanez igaz három közlekedési szolgáltató esetében is, azzal, hogy a szereplők számának

13

Nota bene!: Az előzőekben kifejtettek kizárólag a fizetési és a hitelintézeti jog szempontjából vizsgálják a problémát és fejtik ki lehetséges megoldását! Az elektronikus kártyaalkalmazás egyéb (verseny-, adó-, adatvédelmi stb.) vonatkozásait nem tartalmazza!


97/135

növekedésével előbb-utóbb szükségessé válik a „bizalmi kéz” bevonása az elszámolásba, amely valamennyi szereplő felhatalmazását élvezi a rendszerrel (klubbal, díjközösséggel)

szembeni nettó pozíciójának

megállapítására. Ez a bizalmi kéz lehet az OKE, amely nem bankok közötti nettósítását végez, hanem a tagszervezetei között végzi el a pénzügyi követeléseik klíringelését, azaz nettó pénzügyi pozícióik kiszámítását. Ennek ismeretében a tagok is elvégezhetik a szükséges átutalási megbízások elindítását, de azt rá is bízhatják a ” bizalmi kézre”, megengedve ezzel a bankszámláik feletti korlátozott diszponálást, amit jogi értelemben már a kiegyenlítés, vagy tényleges pénzügyi teljesítés kategóriájába sorolhatunk. A tényleges pénzügyi teljesítés szempontjából garanciális, ám kevéssé ismert szabályokat a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény tartalmazza. Ez a törvény, nevéből következően is a fizetési rendszerek védelmére hivatott, lényege pedig az, hogy a kiegyenlítés résztvevők között megállapodott fedezetét semmilyen jogi eljárás sem veszélyeztetheti, azaz a pénzügyi teljesítés minden körülmények között biztosra vehető. Maga a törvény a „rendszer” fogalmát definiálja, a fizetési rendszer fogalmát azonban csak jogi analógia segítségével az MNB státusztörvénye alapján lehet kikövetkeztetni, amely szerint az MNB alakítja ki az országos fizetési és elszámolási rendszert, illetőleg a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény szerinti fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszereket az MNB jelöli ki. Jelenleg két ilyen rendszer ismert: a Giro Rt. és a KELER Rt. Az áru- és szolgáltatásforgalom nem banki szereplői közötti nettósítás (klíring) nem tekinthető a Hitelintézeti törvény értelmében vett elszámolásforgalmi ügyletnek, hanem leginkább a beszámítás polgári jogi intézményéhez hasonlít, amely alapesetben kétoldalú jogviszonyokban alkalmazható egynemű és lejárt követelések tekintetében, de megkötés híján a bilaterális beszámítás mellett a multilaterális nettósításnak sincs jogi akadálya!

10.5 Adójogi vonatkozások 10.5.1 Bizonylatolási és adóigazgatási megoldások kártyakörnyezetben Az elektronikus kártyarendszer adta lehetőségek módosítják a bizonylatolás eddigi gyakorlatát is. A nyugta névtelen bizonylat egy termék vásárlása, vagy szolgáltatás igénybevétele díjának előzetes, vagy utólagos megfizetéséről, amelynek adása a fogyasztási végtermékek esetében szinte kötelező; ugyanakkor adó-igazgatási jelentősége hazai viszonyok között a vevő szempontjából korlátozott, tekintettel arra, hogy csak bizonyos feltételek közepette képezheti költségelszámolás alapját. Hitelessége a visszaélések elkerülése szempontjából ettől függetlenül fontos, mert egyes esetekben a számlaadás alapja lehet. A számla címzett bizonylat egy termék vásárlása, vagy szolgáltatás igénybevétele díjának előzetes, vagy utólagos megfizetéséről; adóigazgatási szempontból a vevő számára a költségelszámolás alapdokumentuma ,


98/135

míg az eladó számára – tekintettel arra, hogy kiadása a vevő kérésétől függ – még a termék/szolgáltatás eladáshoz kötődően igényelhető adó-visszatérítés/árkiegészítés szempontjából sincs különösebb jelentősége, hisz ez utóbbiak alapja nem a kibocsátott számlák díjösszege, hanem vagy a rendszer belső, szigorú számadású papíralapú dokumentumai (pl. jegy- és bérlet-tömbök), vagy az elektronikus alapú, minősített pénztárgépek, taxaméterek stb. memóriatartalma. A közlekedési kártyarendszerben, ahol a díjhordozó médium papírról elektronikus chipkártyára változik, a bizonylatolás lehetséges módjai is változhatnak, betartva az adóigazgatási azonosítás szempontjából fontos, a hiánytalan elszámolás és visszaélés elleni biztonság szempontjait is. E vonatkozásban kiemelendő, hogy • a kártyaazonosítót is tartalmazó a feltöltő készülékek, automaták által nyomtatott papírnyugta alapján azokban a jegyirodákban, amelyek on-line kapcsolatban vannak az adat-(elszámoló-) központtal, a visszaélés veszélye nélkül utólag is kiadható az egyszerűsített számla, amely aztán adott ABC-cégnél elszámolható, • az elszámoló központ szolgáltatónkénti összesített jegy/bérleteladási és felhasználási adatai – amelyek nem csupán a nyugta-, ill. számlaadással kísért eladásokat/kártyafeltöltéseket, hanem a teljes forgalmat tartalmazzák – alkalmasak a szolgáltatók áfa-befizetésének, ill. visszaigénylésének, valamint a jegy/bérlet-fajtánkénti összesítések, az árkiegészítések igénylésének alapjául, továbbá a társaságközi keresztelszámolások is ezek alapján történhetnek. Ezirányban jogszabály-módosítási javaslatok is megfogalmazásra kerültek. A bizonylatolási rend egyes részeinek megváltoztatására irányuló törekvéseket alátámaszthatja, hogy az ELEKTRA közlekedési kártyarendszerben díjhordozóként alkalmazott érintésmentes megszemélyesített és személytelen chipkártyák nagyobb biztonságot jelentenek a rajtuk levő díjösszegek és adattartalom manipulálhatósága szempontjából, mint a jelenlegi mágnescsíkos bankkártyák, ily módon a kártyákkal kapcsolatos műveletek (feltöltés, kezelés, ellenőrzés) során keletkező adatok megbízható alapot jelentenek a csak „zárt”, elektronikus úton való, a műveleti készülékek (jegypénztári és ügynöki feltöltő készülékek, automaták) révén, illetve a kártyák adattartalma alapján nyomtatandó bizonylatok (nyugták, egyszerűsített számlák) előállításához is. Egy létrejövő kártyarendszer készülékeivel kapcsolatban természetesen igazolandó az „adóigazgatási azonosításra való alkalmasság”, ami az APEH intézményei (Országos Pénztárgép és Taxaméter Technikai Bizottság) elfogadó minősítésével érhető el; ezt minden új beszerzésre és bevezetésre kerülő készüléktípussal, de az egész rendszerrel kapcsolatban is be kell szerezni. Az elektronikus közlekedési kártyák alkalmazása kapcsán a megszokott számla- és nyugta-adási gyakorlat több szempontból is átgondolandó, ugyanis jelenleg, a papíralapú jegyek esetén, a vásárláskor, a vásárlás helyén kell tudni nyugtát, de számlát is kiadni. Gyakran tapasztalható, hogy a számlaírás a jegyirodákban való sorállásnál is, de fokozottabban az autóbuszokon a járművezetőnél történő vásárlásnál milyen


99/135

problémákat okozhat. A számlakérés gyakran feleslegesen is történik, ugyanis valamely utazás elszámolásához nem feltétlen kell számla; az utazás indokoltságát igazoló „kiküldetési rendelvény” mellékleteként, mint ma a papírjegy, a „nyugta” is költségként elszámolható dokumentum, a befogadó táraságnál az áfa-visszatérítéshez szükséges a címzett, névre szóló számla. A kártyaalkalmazás esetén – szemben a papírjegyes technológiával – a bizonylatadás eszközeiben és módjában több sajátság és eltérés adódik, amelyek közül a következőket, mint elvi lehetőségeket célszerű kiemelni: Az igénybevett szolgáltatás mértékéhez igazodó díj megállapítása vagy előre ismert, fix összegű, vagy a felszállás (check-in) helyétől a leszállás (check-out) helyéig tartó mért útvonalrész alapján számított díj alapján lehetséges, ami a bizonylatadás szempontjából eltérő eljárást kíván. • A megszemélyesített DSC kártyák, mivel magukon hordhatják azt az azonosítót (pl. szerződésszám), aminek alapján a kártyaműveleti készülékek számára hozzáférhetővé válhat a számlaadási cím, így a készülékek), elvileg közvetlen számlaadáshoz is alapul szolgálhatnak; ezzel szemben a megszemélyesítés nélküli DSC és PSC kártyák esetén csak a billentyűzeten a név és cím időt igénylő beírásával lehetséges – kérésre – számla gépi kiadása; nyugta nyomtatása a technikai felszereltség (nyomtató) függvényében a kártyaazonosító, helyszín, időpont, terméktípus, díjösszeg stb. feltüntetésével mindkét kártyatípusnál minden további nélkül lehetséges. • A díjtermékek közül az egy szolgáltatónál felhasználható bérletek (vagy az egyesített bérletek) esetében a megszemélyesített DSC-kártya alapján elvileg számla is kiadható akár a szolgáltató(k) nevében is; az előre fizetett egyedi helyközi jegyek esetében szintén tudni lehet előre a szolgáltatót, így ebben az esetben is adható a vásárláskor a jegy árának megfelelő számla, akár a szolgáltató nevében is. A több szolgáltatónál felhasználható díjtermékek estében (pl. többes jegy, vagy díjtárca, amikor egy feltöltött összeg lefogyasztással a kezelések során, a díjlerovás útján kerül felhasználásra) előre számla nem állítható ki, legfeljebb “letéti” nyugta (számviteli bizonylat) adható a befizetett összegről. Az ilyen összeg felhasználásakor, pl. ha a helyi közlekedésben amikor vonaljegy díját róják le a kezeléskor és “fogyasztási” nyugta adását követelnék meg a kezelő készüléktől,

akkor

az

a

túlságosan

hosszú

technológiai

idők

miatt

a

kártyarendszer

alkalmazhatóságát tenné lehetetlenné. Érdemes megemlíteni, hogy az ELEKTRA-rendszerben minden számla elektronikus (digitális) alapú, tekintettel, hogy minden feltöltési és kezelési adat kulcsokkal védett, aláírással hitelesített és időbélyegzővel kísért műveletek során keletkezik. Ebből adódóan a keletkező, és az elszámoló központ felé továbbított adatok mindegyike hiteles, ily módon a központ adatállománya is „adóigazgatási azonosításra alkalmas”,


100/135

amiből adódóan talán elegendő lenne az adóigazgatási eljárások során (áfa-, árkiegészítés igénylés) a rendszer központi, a szolgáltatókra vonatkozóan lebontott adataira támaszkodni. A kártyarendszerben is, az adóigazgatási eljárások során szükség van − teljesítményarányos viteldíjak alkalmazása esetén − a teljesítmény, az igénybevett szolgáltatás mértékének mérésére, ami a fizetendő díj alapja. Kártyakörnyezetben a „mérés” jelentése is változik, amikor a teljesítmény-megállapítás az érintett övezetek száma, vagy megállóhelyközi km-hossz alapján történik. A mérésre ugyanis nem egy (ugyanazon) eszköz szolgál (pl. taxameter), hanem a fel- és leszálláskor használt (különböző) kezelőkészülékek helyazonosított adatai, amelyek a felszálláskor a kártyára visszaírt helykód és a leszálláskor adódó helykód alapján számított teljesítményt (övezetszámot, km-t) és a fizetendő díjat jelentik (szemben a taxaméterekkel, ahol folyamatos közvetlen mérés történik; itt egyes esetekben közvetett módon számított szolgáltatási teljesítményadatokról van szó).

10.5.2 A bizonylatadás jelenlegi szabályai Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (Áfa tv.) határozza meg a bizonylatolással kapcsolatos legfontosabb szabályokat. Az Áfa tv. 43. § (1) bekezdése alapján az adóalany köteles az általa teljesített termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról a) számlát, b) a teljesítéssel egyidejűleg készpénzzel, vagy készpénz-helyettesítő eszközzel történő fizetés esetén pedig kérésre - a kibocsátó döntésétől függően - egyszerűsített számlát vagy számlát kibocsátani. Az Áfa tv. 70. § (1) bekezdése szerint, ha az adóalany egyszerűsített számlát nem bocsátott ki, köteles nyugtát kibocsátani. Az elektronikus közlekedési kártya szempontjából az egyszerűsített számla, illetve a nyugta bír jelentőséggel, melynek tartalmi ismérveit az Áfa tv. 13. § 17. és 20. pontja tartalmazza. E szerint egyszerűsített számla: adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan papír alapú, vagy a vevővel történt megállapodás alapján - külön jogszabály által meghatározottak szerint - elektronikus úton kibocsátott bizonylat, amely a törvényben leírtak szerinti adatokat tartalmazza.


101/135

10.5.3 Bizonylatadás előre meghatározott jegyek esetén Az automaták - fő szabály szerint - nyugtát adnak a vásárlásról, illetve kérésre egyszerűsített számlát is kibocsáthatnak (ha az automata rendelkezik olyan funkcióval, hogy a vásárló adatai megadásra kerülhetnek, illetve a kártya adatai alapján az ügyfél egyértelműen azonosítható). Amennyiben az automata nem tud egyszerűsített számlát adni, biztosítani kell annak lehetőségét, hogy az ügyfél az ügyfélszolgálati irodában is kaphasson, ha erre szüksége van. A kötelező nyugtaadás alól kivétel az Áfa tv. 70. § (2) bekezdés c) pontja alapján, ha kezelőszemélyzet nélküli automata berendezésnél történik a szolgáltatásnyújtás regisztrálása (ez automatáknál általában fennáll), ekkor nem kötelező bizonylat kiadása. Ha az elektronikus közlekedési kártyák jeggyel történő feltöltése nem automatán, hanem bizományoson (ügynökön) keresztül, vagy jegypénztárban történik, a nyugta-, illetve számlaadás szabályai hasonlóak. Interneten keresztüli feltöltés jegyvásárlás csak abban az esetben lehetséges, ha a vásárló azonosítja magát, ekkor nincs akadálya az elektronikus számla kibocsátásának sem. Az Áfa tv. 43. § (7) bekezdése szerint elektronikus számlát, egyszerűsített számlát fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel, vagy elektronikus adatcsere rendszerben (EDI) történő továbbítással lehet kibocsátani, és ezzel lehet esetében az eredet hitelességét, a tartalom sértetlenségét, valamint a dokumentum olvashatóságát biztosítani. EDI rendszerben történő számlázásokról az adóalanyoknak havonta papíralapú kiegészítő összesítő dokumentummal kell rendelkezniük. A kiegészítő összesítő dokumentumra a számviteli törvénynek a számviteli bizonylatra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

10.5.4 Bizonylatadás díjtárca alkalmazás esetén A közlekedési díjtárca (később lehet e-pénztárca is) alkalmazása esetén nem „virtuális jegy”, hanem pénz ellenében igénybe vehető szolgáltatási jogosultság kerül feltöltésre a kártyára, amelyet az ügyfél a rendelkezésre álló valamennyi szolgáltatás ellenértékének megfizetésére felhasználhat. Az automatánál (ügynöknél, jegypénztárban) történő díjtárca feltöltéskor nem lehet nyugtát, egyszerűsített számlát kibocsátani, mivel ekkor nem történik sem termékértékesítés, sem szolgáltatásnyújtás, csupán pénz formája változik meg. Erről a tranzakcióról ún. számviteli bizonylat kibocsátása lehetséges, mely bizonylattípus nem rendelkezik olyan szigorú szabályozással, mint a nyugta, illetve a számla. Amikor azonban a díjtárcában levő összeget felhasználja az ügyfél (pl. vonatra száll, BKV buszra felszáll), nyugtakibocsátás szükséges – fő szabály szerint. Ez alól kivétel az Áfa tv. 70. § (2) bekezdés c) pontja alapján, ha kezelőszemélyzet nélküli automata berendezésnél történik a szolgáltatásnyújtás regisztrálása. Mivel a járműre történő felszállás során ilyen berendezés "veszi le" a díjtárcáról az egységeket, így nyugta kibocsátása sem kötelező.


102/135

Amennyiben az ügyfél egyszerűsített számlára tart igényt, a szolgáltatás igénybevételét követően lehetséges számára számla kibocsátása. A számla kibocsátójának fő szabály szerint a szolgáltatás nyújtójának (BKV Rt., MÁV Rt., VOLÁNBUSZ Rt. stb.) kell lennie. Az Áfa tv. 43. § (6) bekezdése alapján ugyanakkor lehetőség van arra, hogy a számlakibocsátási kötelezettséget (csak a számlát – a nyugtát nem!) az adóalany helyett harmadik személy (pl. a közlekedési kártya üzemeltetésére létrehozott társaság, vagy a „díjtársaság”) teljesítse, amennyiben erre vonatkozó szerződést kötöttek. Ekkor “Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: áfa-törvény) 70. §-ának előírása értelmében a készpénzre történő termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról – főszabályszerűen – nyugtát kell kibocsátani, a vevő (szolgáltatást igénybe vevő) kérésére pedig egyszerűsített számlát kell adni. A tömegközlekedésben jelenleg alkalmazott jegyek, bérletek tartalmilag már fel vannak ruházva a nyugta kellékeivel, ezért értékesítésükkor nyugtát kibocsátani külön már nem kell. A hagyományos jegy- és bérletrendszert felváltani szándékozó ún. chipkártyás rendszer kezelőszemélyzet nélküli automatának minősül, így annak az áfa-törvény 70. § (2) bekezdés c.) pontjának előírása értelmében nem kell nyugtát kibocsátania, azonban az utas egyszerűsített számlaigénye esetére az erre kijelölt helyszíneken biztosítani kell a számlaadást. A tömegközlekedés közüzemnek minősül, ezért az áfa-szempontú teljesítés időpontja az áfa-törvény 16. § (6) bekezdése előírása értelmében a fizetés esedékességének napja. Ez az átiratukban szereplő eseteket tekintve: - a kártya jeggyel történő feltöltése esetén, a feltöltés időpontja (az utas ekkor fizet a később felhasználandó elektronikus jegyért), - a díjtárca pénzzel (ami leiratuk szerint nem virtuális jegy) való feltöltése esetén az utazás napja (ekkor fizet a jegyért a díjtárcából). Tekintve, hogy a chipkártya kezelő berendezés nem nyugtaadó berendezés, ezért nem kell, hogy megfeleljen a pénztárgépre rendeletben (és műszaki közleményben) előírt követelményeknek, így a 24/1995. (XI.22.) PM rendelet javasolt módosítása érdektelen.”

10.5.5 Bizonylatadás feltöltő automaták esetén Ahogy a két korábbi pontban kifejtésre került, amennyiben konkrét jegyek vásárlásáról van szó, úgy az automatánál kell, míg díjtárca esetén a felhasználáskor szükséges nyugta kibocsátása, kivéve, ha az Áfa tv. 70. § (2) bekezdés c) pontja alapján, ha kezelőszemélyzet nélküli automata berendezésnél történik a szolgáltatásnyújtás regisztrálása. Ekkor nem szükséges nyugtakibocsátás.


103/135

Az elektronikus kártyák alkalmazásával, és a különböző kártyán hordott díjtermékek díjának „bizonylatolásával” kapcsolatos technikai/technológiai lehetőségek megadják az utólagos számlaadás lehetőségét is, amit alátámaszt a PM állásfoglalása is: “Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: áfa-törvény) 70. §-ának előírása értelmében a készpénzre történő termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról – főszabályszerűen – nyugtát kell kibocsátani, a vevő (szolgáltatást igénybe vevő) kérésére pedig egyszerűsített számlát kell adni. A tömegközlekedésben jelenleg alkalmazott jegyek, bérletek tartalmilag már fel vannak ruházva a nyugta kellékeivel, ezért értékesítésükkor nyugtát kibocsátani külön már nem kell. A hagyományos jegy- és bérletrendszert felváltani szándékozó ún. chipkártyás rendszer kezelőszemélyzet nélküli automatának minősül, így annak az áfa-törvény 70. § (2) bekezdés c.) pontjának előírása értelmében nem kell nyugtát kibocsátania, azonban az utas egyszerűsített számlaigénye esetére az erre kijelölt helyszíneken biztosítani kell a számlaadást. A tömegközlekedés közüzemnek minősül, ezért az áfa-szempontú teljesítés időpontja az áfa-törvény 16. § (6) bekezdése előírása értelmében a fizetés esedékességének napja. Ez az átiratukban szereplő eseteket tekintve: - a kártya jeggyel történő feltöltése esetén, a feltöltés időpontja (az utas ekkor fizet a később felhasználandó elektronikus jegyért), - a kártyán levő díjtárca pénzzel való feltöltése (ami leiratuk szerint nem virtuális jegy) esetén az utazás napja (ekkor fizet a jegyért a díjtárcából)). Tekintve, hogy a chipkártya leolvasó berendezés nem nyugtaadó berendezés, ezért nem kell, hogy megfeleljen a pénztárgépre rendeletben (és műszaki közleményben) előírt követelményeknek, így a 24/1995. (XI.22.) PM rendelet javasolt módosítása érdektelen.”

10.5.6 Adóigazgatási alkalmasság kártyakörnyezetben Az adózással és árkiegészítés igényléssel összefüggésben milyen követelmények, hogyan teljesüljenek. Nincs speciális feltétel közlekedési szolgáltatás nyújtásánál, az általános (mindenkire kiterjedő) jogszabályi feltételeknek kell megfelelni. A fogyasztói árkiegészítést mindenképpen a tömegközlekedési szolgáltató igényli vissza, akkor is, ha a jegyeket bizományos, vagy ügynök útján értékesíti. Amennyiben bizományosként (saját nevében) értékesítik a jegyet, akkor a bizományos lesz a számla kibocsátója, amennyiben ügynökként (a szolgáltató nevében), úgy a szolgáltató nevében kell a számlát kiállítani A jogszabály nem határozza meg, hogy az árkiegészítés igénylését megalapozó dokumentumoknak, nyilvántartásoknak milyen formában kell rendelkezésre állniuk, vagyis nem csak a papíralapú bizonylatok alapozhatják meg az árkiegészítés igénylését.


104/135

Amennyiben a számviteli bizonylatnak minősülő dokumentumok a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 167. § (5) bekezdésének megfelelnek, úgy megalapozhatják a fogyasztói árkiegészítés igénylését. Az említett jogszabályhely szerint számviteli bizonylatként alkalmazható az elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus dokumentum, irat, ha egyébként megfelel a számviteli törvény előírásainak. Így a kártyaközpont elektronikus dokumentumai is alkalmasak lehetnek a fogyasztói árkiegészítés igénylésére. Ugyanakkor – az egyértelműség végett – célszerű lenne a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvényt kiegészíteni azzal, hogy a számviteli törvénynek megfelelő elektronikus dokumentumok is megalapozhatják a fogyasztói árkiegészítés igénylését. Ez megnyugtató lenne mind a tömegközlekedési cégek, mind az adóhatóság számára, mivel sok nézeteltérést lehetne kiküszöbölni ezzel. Szövegjavaslat a fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény 9. § új (3) bekezdésére: „(3) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartást az árkiegészítés alanya papíralapon, vagy a számvitelről szóló jogszabálynak megfelelő elektronikus dokumentum formájában is vezetheti.” Milyen jogszabályi feltételek

vannak (ill. ezek esetleg hogyan változzanak) elektronikus

kártyakörnyezetet figyelembe véve A nyugta másodpéldányainak elektronikus úton történő őrzése már ma is lehetséges. Jelenleg a papírjegyekkel kapcsolatban a kibocsátott nyugták másodpéldányait papíralapon kell megőrizni, ami jelentős tárolókapacitást igényel. A vonatkozó szabályozás a 24/1995. (XI. 22.) PM rendeletben található, melynek szövegszerű módosítása az alábbi lenne: 1. § A 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 2. § (3) bekezdés a) pontja az alábbiak szerint módosul: „(3) A pénztárgép jóváhagyásának a (2) bekezdésben foglaltakon kívüli feltétele, hogy a) -a (10) bekezdésben szabályozott esetet kivéve - készüljön ellenőrző szalag a kibocsátott nyugtáról és a napi forgalmi jelentésről;” 2. § A PM rendelet 2. §-a az alábbi (10)-(11) bekezdésekkel egészül ki: „(10) A számítógépes rendszerű pénztárgépek esetében a kibocsátott nyugták és a napi forgalmi jelentés adatai ellenőrző szalag helyett elektronikus úton, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás és időbélyegző használatával is megőrizhetők. Az elektronikus aláírást és az időbélyegzőt minden kibocsátott nyugta esetén külön-külön kell az adatokon lehelyezni. (11) A (10) bekezdés szerinti esetben a jóváhagyás további feltétele, hogy az adóalany olyan számítógépes rendszert alkalmaz, mely a megőrzött adatok a) eredetének hitelességét,


105/135

b) tartalmának teljességét, megváltoztathatatlanságát, sértetlenségét, c) értelmezhetőségét (olvashatóságát), d) a jogosultak általi hozzáférhetőségét, valamint e) a jogosulatlan hozzáférés, módosítás, törlés vagy megsemmisítés elleni védelmét a kibocsátáskor és a nyugta megőrzésére előírt időtartam alatt is biztosítja.” 3. § A PM rendelet 7. §-a az alábbi (7)-(8) bekezdésekkel egészül ki: „(7) A 2. § (10) bekezdésben szabályozott esetben a nyugták és a napi forgalmi jelentés adatainak megőrzési kötelezettségét a kötelezett maga is elláthatja vagy annak ellátásával külön törvény szerinti archiválási szolgáltatót bízhat meg. Amennyiben a megőrzésre kötelezett megőrzési kötelezettségének maga tesz eleget, úgy köteles az adatokon - a mindenkori biztonságos kriptográfiai algoritmussal előállított - időbélyegzőt elhelyeztetni olyan szolgáltatóval, amely e szolgáltatást minősített hitelesítés szolgáltatóként nyújtja. Év végén a pénztárgép adómemóriájának adatait nem kell kiíratni, amennyiben az adatokat a kötelezett legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített hitelesítésszolgáltató által elhelyezett időbélyegzővel ellátva megőrzi. (8) Ellenőrzés során a (7) bekezdés szerint megőrzött adatokat az adóalany az adóhatóság felhívásában meghatározott csoportosításban és az adóhatóság által közzétett formátumban is köteles az adóhatóság rendelkezésére bocsátani. A helyszíni ellenőrzés során az adóalany az adóhatóság részére az adatok olvashatóságához szükséges számítástechnikai eszközöket, az eszközök használatához szükséges dokumentációt biztosítja, a szükséges felvilágosítást megadja.” Az utólagos számlakibocsátással kapcsolatban fontos kiemelni, hogy egyszerűsített számlát nem kizárólag „kézzel” lehet kibocsátani, számlatömb igénybevételével, hanem a 24/1995 (XI. 22.) PM rendelet ismeri a számítógéppel előállított számlát is, vagyis lehetőség van arra, hogy a kialakítandó számítástechnikai rendszer egy része legyen a számlakiadó program, amellyel egyszerűen ki lehet bocsátani jogszabálynak megfelelő egyszerűsített számlát. A számla kiadható „automatikusan”, a tömegközlekedési kártyán szereplő személy adatainak felhasználásával, illetőleg (amennyiben pl. egyszer használatos kártyáról van szó) „bemondás alapján” is. Ezen okból jogszabály módosítására nincs szükség.

10.6 Adatvédelmi vonatkozások Az Elektra közlekedési kártyaalkalmazás, mint általánosan használható elektronikus pénz (vizuális vagy elektronikus) megszemélyesítésének adatvédelmi szabályait a személyes adatok védelméről szóló 1992. évi LXIII. törvény szabályozza, amely szerint személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény, vagy a törvény felhatalmazása alapján elrendelik (a hangsúly az adatok háttérközpontokban való nyilvántartásán és kezelésén van).


106/135

A törvény azt mondja, hogy (7) Az érintett a hozzájárulását az adatkezelővel írásban kötött szerződés keretében is megadhatja a szerződésben foglaltak teljesítése céljából. Ebben az esetben a szerződésnek tartalmaznia kell minden olyan információt, amelyet a személyes adatok kezelése szempontjából – e törvény alapján – az érintettnek ismernie kell, így különösen a kezelendő adatok meghatározását, az adatkezelés időtartamát, a felhasználás célját, az adatok továbbítását, adatfeldolgozó igénybevételét. A szerződésnek félreérthetetlen módon tartalmaznia kell, hogy az érintett aláírásával hozzájárul adatainak a szerződésben meghatározottak szerinti kezeléséhez. Személyes adatnak minősül a személlyel kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, a személyre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt – közvetlenül vagy közvetve – név, azonosítójel, stb. alapján az ő tudta és beleegyezése nélkül azonosítani lehet. 5.§ (1) Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e célnak. (2) Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósuláshoz elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig. 6. § (1) Az érintettel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is.

10.6.1 Jogi szabályok a kártyákon, illetve a kártya- és adatkezelő központban tárolható adatok és a kártyahasználat utólagos feldolgozása vonatkozásában A törvény megkülönbözteti az „adatkezelőt, aki/amely az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/amely az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja; és az „adatfeldolgozó”, aki/amely az adatkezelő megbízásából – beleértve adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelő megbízásából –beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő megbízást is – személyes adatok feldolgozását végzi.


107/135

Az adatfeldolgozónak a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit a törvény 4/A. § valamint az adatkezelésre vonatkozó külön törvények keretei között az adatkezelő határozza meg. Az adatkezelési műveletekre vonatkozó utasítások jogszerűségéért az adatkezelő felel. Az adatfeldolgozó tevékenységi körén belül, illetőleg az adatkezelő által meghatározott keretek között felelős a személyes adatok feldolgozásáért, megváltoztatásáért, törléséért, továbbításáért és nyilvánosságra hozataláért. Az adatfeldolgozó tevékenységének ellátása során más adatfeldolgozót nem vehet igénybe.

Amennyiben a konkrét adatkezelő nem az a cég, akinek a szolgáltatását igénybe veszi, úgy erre fel kell hívni az ügyfél figyelmét, annak feltüntetésével, hogy mely cég, milyen célból kezeli az adatokat. Amennyiben azok csak a szolgáltatással összefüggésben kerülnek felhasználásra, úgy további hozzájárulás nem szükséges. Amennyiben azonban az adatokat pl. marketing célból negyedik-ötödik cégnek is továbbadják, arra külön írásos felhatalmazás szükséges, és meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy ezzel kapcsolatban a felhatalmazását az ügyfél ne adja meg, vagy a későbbiekben visszavonja.

10.6.2 A személyi adatok szükséges és elégséges kezelése jogi feltételeinek megteremtése Az 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései alapján az adatkezelő, illetőleg tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek e törvény, valamint az egyéb adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. A személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében külön védelmi intézkedéseket kell tennie az adatkezelőnek, az adatfeldolgozónak, illetőleg a távközlési vagy informatikai eszköz üzemeltetőjének, ha a személyes adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik. A személyes adatokat kezelő adatkezelő köteles e tevékenysége megkezdése előtt az adatvédelmi biztosnak nyilvántartásba vétel végett bejelenteni a) az adatkezelés célját; b) az adatok fajtáját és kezelésük jogalapját; c) az érintettek körét;


108/135

d) az adatok forrását; e) a továbbított adatok fajtáját, címzettjét és a továbbítás jogalapját; f) az egyes adatfajták törlési határidejét; g) az adatkezelő, valamint az adatfeldolgozó nevét és címét (székhelyét), a tényleges adatkezelés, illetve az adatfeldolgozás helyét és az adatfeldolgozónak az adatkezeléssel összefüggő tevékenységét; Nem kell bejelenteni az adatvédelmi nyilvántartásba azt az adatkezelést, amely az adatkezelővel munkaviszonyban, tagsági, tanulói viszonyban, ügyfélkapcsolatban álló személyek adatait tartalmazza.


109/135

11 Pénzügyi és elszámolási modell

11.1 Szereplők közötti elszámolás módja A közlekedési chipkártya-rendszerben több szolgáltató esetén a kártyák közös díjhordozóként való használatából adódóan bevétel felosztási szabályokra és ebből fakadóan elszámolási ügyrendre van szükség. A bevétel felosztási szabályok – a közforgalmú közlekedés hazai szabályozási környezetéből adódóan – elsősorban nem a szolgáltatók megállapodásának kérdése, hanem az ellátásért felelős intézmények, – akik részt vállalnak a közforgalmú közlekedés költségfedezetének biztosításában, – jóváhagyásán múlik. A közös használatú díjtermékek bevételfelosztásánál alapelvként követendő, hogy a különböző helyeken (szolgáltatóknál) befizetésre kerülő és felhasználásra kerülő díjösszegek az igénybevett szolgáltatási teljesítmények arányában kerüljön felosztásra. A közös használatú díjtömegből az egyes szolgáltatók az általuk teljesített szolgáltatások utáni bevételre tarthatnak igényt, mintha önállóan, saját kezelésben végezné a díjbeszedést. A központ az első néhány hónap tapasztalatai alapján kidolgoz egy olyan szabályt, mely alapján az elektronikus jegyek bevételének elő elosztását igazságosan bonyolítani lehet. A már működő rendszerek tapasztalata az, hogy az egyes időszakok pár százalékos eltérést mutatnak, és így viszonylag hamar el lehet jutni egy olyan elszámolási rendhez, mely szerint minden szolgáltató nagyjából azonnal a pénzéhez jut, a heti/dekádonkénti elszámolás csak kisebb korrekciókat tesz szükségessé.

11.2 A bevételfelosztás lehetséges alapjai A teljesítmények megállapítása az elektronikus chipkártya-rendszer helyazonosító és kezelő készülékei által szolgáltatott adatokból történik, de ennek ellenére a bevételfelosztás elve több okból is módosul: • ha valamely szolgáltatói területen nem teljesítményarányos, km-távolságtól, vagy övezetszámtól függő díjszabást alkalmaznak, és az átalányjellegű díjtermékekhez valamely szolgáltató csak felszálláskori (CI) utas kezelési technológiát alkalmaz, akkor csak a felszállás ténye, az utazás darabszáma, vagy övezetei válnak ismertté, ami a bevételfelosztáshoz alapul szolgálhat, • ha a szolgáltatók teljesítményarányos díjszabást, de eltérő díjszinteket alkalmaznak is, akkor a teljesítmény mellett az árat is, vagyis az utazás díját kell figyelembe venni a felosztásnál,


110/135

• ha valamely szolgáltatási területen egyes díjtermékek esetében különleges, megállapodásos díjakat alkalmaznak, akkor a teljesítményarányosság elve csak részlegesen alkalmazható; példaként a BKSz egyesített bérlete (BEB) hozható fel, ahol megállapodás alapján a BKV bérletár feletti rész képezi a bevételfelosztás tárgyát. Ezekből adódóan a MÜSZ a díj- és egyéb kiegészítő bevételeknek a szolgáltató társaságokhoz való eljuttatása céljából a következő műveleteket írja elő: • a szolgáltató társaságokhoz közvetlenül rendelt összegek eljuttatása a befizető helyekről azokhoz a szolgáltatókhoz, akiket a díjösszeg megillet; ezek az összegek nem igényelnek felosztást, csupán egy, az elszámoló-központ által, a befizetési tranzakciók alapján elvégzett adatfeldolgozás és tartozik/követel mérleg elkészítése után az utalások elrendelését és végrehajtását jelenti, • a több szolgáltatónál felhasználható közös „termékek” díjának felosztása, az igénybevétel arányában; ezek a DSC és a PSC kártyák „szabad felhasználású” összegeiből tett helyi (vonal és átszálló jegyes) utazások, valamint a helyközi övezeti utazások során felhasznált díjösszegek, továbbá a budapesti hálózati (BEB-) bérletek, valamint az egyesített bérletek belső hálózati bérletrészek használata alapján adódó bérletdíjak, • a kedvezményes utazások után járó árkiegészítések összegének meghatározása a szolgáltatónként hozzárendelt, vagy használat-arányos díjbevételek alapján. A chipkártya környezetben a következő főbb ár-kiegészítési típusok és megállapítási alapok adódnak: o

a közlekedési díjtárca használatával a DSC vagy PSC kártyákra feltöltött díjösszegek igénybevételével végrehajtott kedvezményes helyközi utazások esetén az övezetszámtól függő felhasznált díjösszeg

o

kedvezményes bérletek esetén a feltöltő befizetési adatok,

o

a több szolgáltatónál igénybe vehető kedvezményes bérletek esetén az utazások során keletkező kezelési adatok; ebben az esetben az árkiegészítés összege szolgáltatótól függetlenül azonos

o

a jogosultan ingyenesen utazók esetében is a megtett utazások kezelési adatai (DSCkártyával)

• a budapesti egyesített bérletek (BEB) díjbevételének felosztása során BKV-ra vonatkozó bérlethez képest a jelenlegi 10%-os felár után befolyó többletdíj összeg (TB) a MÁV-ot (M) és a Volánbuszt (V) illeti jelenleg 60:40%-os, 2007-től 70:30%-os arányban, míg a BKV bérletárnak megfelelő díj (100%) nem képezi felosztás tárgyát, csak a többlet 10%, mivel a MÁV és Volánbusz ugyanolyan


111/135

teljesítmény és költségek mellett többletbevételhez juthat, a BKV pedig megkapja korábbi bevételét és esetenként a párhuzamos szolgáltatások mentén teljesítmény/költségcsökkentést is elérhet, • a kártyarendszer esetén kialakuló viteldíjrendszerben a budapesti belső díjak a jegyes utazások esetén azonosak lesznek mindhárom szolgáltatóra vonatkozóan (pl. egy vonaljegyes utazás a jelenlegi árakon 230 Ft); ezért csak felszálláskori (check-in) kezelést feltételezve a bevételfelosztás a felszállásszámok (S) alapján is történhet a következők szerint:

TBM = TB

SM ; S M + SV

TBV = TB ⋅

SV S M + SV

Abban az esetben, ha fel- és leszálláskori (CICO) kezelés valósul meg minden szolgáltatónál, amihez teljesítményfüggő (pl. km-hossz, vagy megállószám-alapú) díjazás is társul, akkor a megállószámhoz (teljesítményhez) kötődő díjak (D) figyelembevételével az elszámoló központ utólagos adatfeldolgozása során történhet a felosztási arányok, ill. járandóságok számítása a következők szerint 14 :

TBM = TB ⋅

∑ DM ; ∑ DM + ∑ DV

TBV = TB ⋅

∑ DV ∑ D M + ∑ DV

• a Budapesten belüli vonaljegyes utazások díjai, mely díjak a DSC vagy PSC kártyák díjtárca összegeiből kerülnek a kezelések során levonásra, az előzőekhez hasonlóan kerülnek felosztásra, ill. elszámolásra, tekintettel arra, hogy a befizetés helye és összege, valamint a felhasználás mértéke (D) a három szolgáltatóra vonatkozóan különböző lehet, • a szintén csak Budapesten belül érvényes 1, 3 és 7 napos jegyek díjai, amennyiben csak a BKV szolgáltatásaira maradnak érvényesek, akkor nem kerülnek felosztásra; viszont ha hálózati használatba kerülnek, akkor velük kapcsolatban is az előzőek figyelembe-vételével célszerű eljárni.

11.3 A bevételek keresztelszámolása

14

A többletbevételek ilyetén való felosztása csupán eszmei jellegű, ugyanis az elszámolás keretében, ha az utasok egy része

a teljes bérletárat a MÁV-nál, ill. Volánbusznál fizette be, akkor még lehet, hogy az elszámolási szaldó alapján ezen társaságoknak kell a BKV-nak összeget átadniuk.


112/135

Az OKE egyik legfontosabb feladata a közlekedési kártyarendszer bevételeinek elszámolására a felhasználástól függően. A rendszer módot ad a díjfizetés (kártyafeltöltés) helyének (szolgáltatójának), valamint a díjfelhasználás szolgáltatójának azonosítására és rögzítésére, ami lehetővé teszi az elkülönült befizetés és szolgáltatás-igénybevétel összekapcsolását, a bevételek egymásközti elszámolását, aminek elve az alábbi ábrán látható: 10.000

2.000

A 6.000

B 2.000

5.000

1.000

500

1.000

500

1.500 C 2.000

3.000

Szolgáltató

Befizetés

Használat (H)

∑Használat

Maradvány

Saját befizető

Más befizető

Egyenleg

Utalás

(M)

más használó

saját használó

(E)

(U) 500

(F)

A

B

C

A

10.000

6.000

1.000

1.500

8.500

1.500

2.500

-3.000

-500

B

5.000

2.000

2.000

500

4.500

500

2.500

-1500

1.000

C

3.000

1.000

500

2.000

3.500

-500

1.500

-2.000

-500

500

∑

18.000

9.000

3.500

4.000

16.500

1.500

6.500

-6.500

–

–

Ábra 15. A szolgáltatók közti keresztelszámolás elvi sémája

A szolgáltatóknál felhasznált értékek nem azonosak a náluk történt befizetésekkel, ezért az időszak végén több-kevesebb maradvány (M) képződik. A befizetett összegből az a rész, amelyet ugyanannál a szolgáltatónál használtak fel (Fii) nem tárgya az elszámolásnak. Adott (i) szolgáltatónál történt befizetés alapján a „saját” utasoknak a többi (j) szolgáltatónál történt felhasználása (Fij) kerül összevetésre az adott szolgáltatónál a többi helyen (j) történt befizetés alapján végzett „idegenek” általi utazások során történt díjfelhasználással (Fji). A két összeg egyenlege megmutatja szolgáltatónként a tartozás (+) vagy követelés (-) mértékét. Az elosztó (OKE) központnak az a feladata, hogy a követeléseket és a tartozásokat összerendezze és kiegyenlítéseket ill. utalandó összegeket (U) bemutassa és közölje. A maradvány összegek (M) a következő időszak befizetéseihez hozzáadódnak és azokkal együtt kerülnek felhasználásra, majd hasonló módon elszámolásra.


113/135

11.4 Egyes szereplők elvárásai a rendszerrel kapcsolatban (KPI) Ez itt teljesen rossz helyen van! Az elvárásokat vagy a bevezetőbe, az indikátorokat az üzleti modellbe, a monitorozáshoz?! A rendszerrel szemben támasztott követelmények több csoportba sorolhatók: • Pénzügyi elvárások • Műszaki követelmények • Funkcionális igények A Key Performancia Index-ek (KPI) a projekt sikerét hivatottak igazolni, bizonyítani. A közlekedési kártya projekt sikerét az alábbi célok elérése szerint lehet mérni: • A bliccelés csökkentése • Tényalapú árkiegészítések igénylése, folyósítása • Átlátható működés, • Pontos és hiteles döntéshozói adatok • Javuló utazási minőség • Lehetőség a forgalom és a menetrend optimalizálására A KPI-k bizonyos részét viszonylag egyszerűen lehet számszerűsíteni, másokat nem. Azonban ez utóbbi esetekben is törekedni kell arra, hogy értékelhető kapjunk. A siker mértékének méréséhez azonban kiinduló adatokra van szükség, és ez a mérés legkomolyabb problémája – ugyanis a jelenlegi működésről nem rendelkezünk összehasonlításra alkalmas adatokkal. Ennek alapján a rendszer működésének első hónapjai alatti változásokból lehet kiindulni. A közlekedési társaságok elvárásai az ELEKTRA rendszerrel szemben tömören a következő pontokban foglalhatók össze: • Szolgálja az utasok számára a díjtermékek hozzáférhetőbb kiszolgáltatását! • Szorítsa rá az utasokat a díjak teljesebb körű megfizetésére! • Akadályozza meg a személyzetnél a menetdíj- és árkiegészítés elfolyást. • Biztosítsa egységes követelmények alapján az átjárhatóságot és biztonságos használatot a társszolgáltatók közösségében is! • Teremtse meg az utazások, bevételek és teljesítmények megbízhatóbb statisztikai alapjait!


114/135

• Támassza alá a kedvezményes és ingyenes utazások hiteles elszámolását! • Tegye lehetővé az utasok csoportjainak teljes körű és olcsó kártyaellátását! • Legyen a rendszer kedvező áron megvalósítható és üzemeltethető! • Segítse elő a díjrendszernek a teljesítményekhez való igazítását, differenciálását és sajátos díjalkalmazások, akciók megoldását! • Engedje meg a társszolgáltatók szolgáltatásainak, továbbá a kapcsolódó parkolásnak (és egyéb kisebb összegű díjaknak) fizetését is! • Biztosítsa a díjfizetések szolgáltatók közti kedvező árú elszámolását! • Kapcsolódhasson megvalósuló más funkciójú kártyákhoz, az utas kívánságára! A közlekedési kártyarendszerrel kapcsolatosan többféle vállalat és intézmény gazdasági politikai és egyéb érdekeit kell megvizsgálni. Ezek több csoportba oszthatók: • Felelős Minisztérium(ok) • Közlekedési vállalatok • Önkormányzatok • Egyéb szervezetek (BKSz, KTI) • Újonnan létrehozandó szervezetek, vállalatok (OKE, Kártyakibocsájtó szervezet, stb.) • Legfontosabb, hogy az utazóközönség úgy érezze, hogy megfizethető, igazságos rendszer alakult ki, és elégedetten használja. A rendszer kiterjeszthető egyrészt funkcionalitásában, másrészt a résztvevő vállalkozások tekintetében. A rendszer működésének gazdasági oldala mellett a politikai, szakmai és szervezeti hatásokat is vizsgálni kell, mivel ezek is a megvalósítás módját és a rendszer megítélését befolyásolhatják. A fenti csoportosítás szerint a csoportok igényei, és értékelési szempontjai kategóriákba sorolhatók, ezeket részletezzük az alábbiakban.

A felelős Minisztériumok – A rendszerrel kapcsolatban elsősorban a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) érdekelt, de mint az önkormányzatok felügyelője, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) is kapcsolatba kerülhet.


115/135

A GKM politikai sikerként könyvelheti el a rendszer megvalósulását, és amennyiben a közlekedéshez kapcsolódó, de más területeken is használható rendszerelemek megvalósítása is sikeres, akkor ez további politikai előnyöket indukálhat. Az ÖTM részvétele azért lehet fontos, mert az önkormányzatok helyzetét – és a következő választásokon elért eredményeket – jelentősen befolyásolhatja a közlekedéspolitika, emellett a projekt szponzorálásában is jelentős szerepet vállalhat, részben kormányzati, részben EU pénzek juttatásával, pályáztatások szervezésével. A minisztériumok számára a projekt nem lehet pénzügyi szempontból nyereséges, mivel a megtermelt haszon nem hozzájuk folyik be közvetlenül. Ezért a minisztériumok anyagi motivációját a költségvetésbe befolyt jövedelemmel mérjük. A minisztériumok számára a legfőbb sikert az állampolgárok elégedettsége jelenti, amennyiben az utazóközönség elégedett, az politikai és erkölcsi (választási) sikert is jelent.

A közlekedésben elért

változások látványosak és ezért ez kockázattal is jár, mivel egy rosszul működő rendszer komoly presztízsveszteséget okozhat, és így politikai bukást is. A rendszer kialakításánál szempont kell, hogy legyen az EU azon törekvése, hogy a közlekedési díjszedés ne átalánydíjas, hanem teljesítmény alapú legyen. Az új rendszer ebben jobb lehet, mint az EU bármelyik másik rendszere. Az új rendszer lehetőséget nyújt közlekedéspolitika kidolgozására, bevezetésére, és üzemeltetésére. Ilyenek például a közlekedési zónák, és a különféle kedvezmények, melyek a közlekedőket a kívánt eszközök igénybevételére motiválhatják.

A közlekedési vállalatok – A résztvevő vállalatokat több kategóriába lehet sorolni a belépés időpontját, és a megvalósulás befolyásolását illetően. E javaslatban csak az alapító tagokkal foglalkozunk, de röviden a későbbi potenciális belépőket is megemlítjük, (pl. parkolási társaságok, pénzintézetek, kiskereskedelmi egységek). A közlekedési vállalatok bevételei a jegyek, bérletek eladásából, a büntetésekből, és a költségvetési támogatásokból állnak. Ez utóbbiak központi, vagy önkormányzati forrásból származnak. A jegyek és bérletek eladásából származó bevétel jelenleg a bliccelések miatt igen jelentősen elmarad a szükségestől, a bliccelések arányát a BKV esetében 30-50% közé teszik a szakértők. Ennek csökkentésétől jelentős bevétel növekedést várhatunk, mely a közlekedés helyzetét jelentősen megváltoztathatja. A MÁV és a Volán társaságok esetében nincs mód ilyen nagymértékű bliccelésre, de a tömegközlekedés általános helyzetének javulása ezek számára is jótékony hatású.


116/135

Ma elég nagy problémát jelent a tömegközlekedési jegyek vásárlása az utazóközönség számára. Ez adódik az értékesítő helyek korlátozott számából. A közlekedési vállalatok bevételének másik, nem népszerű részét a büntetések teszik ki. Amennyiben olyan rendszert sikerül létrehozni, amelyben a büntetések vagy nem léteznek, vagy elenyésző szerepet játszanak, akkor ez politikai hasznot hozhat minden szereplőnek, így erre törekedni kell. A cél egy olyan rendszer kidolgozása, mely az utazási díjak beszedésére épül, és olyan díjakat határoz meg, melyek a költségeket megfelelő módon fedezik. Jelenleg a büntetések mértékével kívánnak a közlekedési vállalatok elrettenteni a blicceléstől, de ezek a negatív politikai hatáson túl sokszor behajthatatlanok. A támogatások, árkiegészítések nyújtása jelenleg becsült adatok alapján történik. Az új rendszer hiteles adatai alapján a támogatásokat pontosan ki lehet számítani, és megbízható elszámolásokat, statisztikákat lehet készíteni. A jelenleg használt tarifarendszerek túl bonyolultak, és nem arra készültek, hogy egy egységes közlekedési kártyarendszerben használják őket. Ennek oka az, hogy az eddigi rendszerben a közlekedési vállalatok egymástól akarták elhódítani az utasoknak a fizetőképes részét, ezzel szemben az új rendszer az együttműködésre alapul. Az egységes közlekedési kártyarendszer célja az, hogy az emberek kulturált, megbízható és megfizethető tömegközlekedést válasszák, és a közlekedési vállalatok pedig váljanak önfenntartókká. Ennek érdekében a kártya rendszer hiteles statisztikákat állít elő, melyek segítségével olyan döntések születhetnek, melyek megszüntetik a felesleges párhuzamosságokat, csökkentve a felesleges támogatásokat, költségeket.

Az önkormányzatok – Az önkormányzatok ugyan pénzügyi eszközökkel nem képesek támogatni a projektet, de mint a tömegközlekedési vállalatok felügyelői mégiscsak közvetlenül érintettek a projekthez kapcsolódó döntésekben. Az önkormányzatok szerepe az üzemeltetés során még jelentősebb, mivel az árkiegészítéseket és az egyéb kompenzációkat az önkormányzatok folyósítják. A közlekedés az önkormányzatok egyik fő feladata, és ezért a projekt sikere az önkormányzatok megítélését is komolyan érinti.


117/135

11.5 A befizetések előfelosztása, float menedzsment A szolgáltatók közti elszámolási folyamat – amikor a bevételfelosztás és a bevételbefolyások egyenlege kerül megállapításra és rendezésre – célszerűen követi az adóigazgatási műveletek időrendjét, amelyre az alábbi javaslatot tesszük: • a szolgáltató társaságok BKV, MÁVStart és Volánbusz egymásnak és a központnak (BKSz) megküldi a közös használatú díjtermékek és a közös díjtárcából fizetett utazások vonatkozásában a tárgyhó utolsó napjáig megtörtént használati és bevételi adatokat, valamint a napi „előfelosztások” során a szolgáltatóknak juttatott összegeket a megállapított határidőig, • az adatok alapján a Központ összeállítja a feltöltött közös díjtermékek befizetéseinek és „saját” és „idegen” használatnak adatait és a Működési és Üzletszabályzatba foglalt bevétel felosztási megállapodás alapján kimutatást készít a „tartozik/követel” bruttó összegekről és azt a megállapított határidőig megküldi a társaságoknak, valamint az APEH-nek, • a társaságok közül azok, amelyeknek a kimutatás alapján követelésük van, számlát nyújtanak be a tartozást mutató társaság(ok)nak a személyszállítási szolgáltatásokról, • a társaságok elvégzik az átutalást, • a társaságok a közvetlen befizetések és a felosztás utáni teljes bevételbefolyás alapján elkészítik ÁFA befizetési kötelezettségükről, valamint díjtermék típusonként és kedvezmény fajtánként az árkiegészítés igénylésükről szóló összeállítást, amelynek alapján elintézik az APEH felé az adóbevallást és utalást, valamint az árkiegészítés igénylést. Az elszámolás alapját az elektronikus kártyakörnyezetben a kártyaműveletekből származó tranzakciós adatok keletkezése, egységes formátumú továbbítása és feldolgozása jelenti. A több alkalmazói közlekedési chip-kártyarendszerben elválik a díjbefizetések, ill. kártyafeltöltések helye (szolgáltatója) és a díjfelhasználás helye (szolgáltatója). A befizetéseknek a díjtermékek jellegéből adódóan két lényeges csoportja van: • szolgáltatóhoz kötött díjtermékek feltöltése, • szolgáltatóhoz nem kötött, díjtárca jellegű feltöltés. Az első csoportba tartozó feltöltések – az Üzletszabályzat lehetővé teszi, hogy valamely szolgáltatás más szolgáltatónál is feltöltésre kerülhessen – az „külső” szolgáltatónál történt feltöltések díjösszegei meghatározott időn belül átutalásra kerülnek a címzett szolgáltatónak.


118/135

A közös használatú befizetések esetén az összeg csak később – az elszámolási rend alapján megállapodott szolgáltatók közül valamelyiknél vagy többüknél kerül felhasználásra. Az ilyen összegek a befizető szolgáltatóknál maradnak mindaddig, amíg az időszak (dekád, hónap) vége összesítések és elszámolások alapján ki nem derül, hogy mely szolgáltatót vagy szolgáltatókat illeti meg a bevétel. A rendszer részeként működő elektronikus pénztárca ugyan termelhet float-ból adódó nyereséget, de ez a bankrendszer sajátosságaiból adódóan a Magyar Nemzeti Banknál képződik. Ennek a hátrányos pénzügyi helyzetnek a kiküszöbölésére célszerű a közös felhasználású befizetett díjösszegeket egy úgynevezett „előfelosztással” a résztvevő szolgáltatók (pl. tömegközlekedési és parkolási társaságok) között naponta, meghatározott arányban felosztani. Ezeknek a változó összegeknek az ilyetén való kezelését angolul „float management”-nek hívják. A Float menedzsment A valós járandóságokat a napi elő felosztásokból származó összegek figyelembe-vételével az elszámolási időszakok végén történő „kiegyenlítő elszámolás” keretében határozzák meg és végzik a szükséges utalásokat is. Az elő felosztás során adott időpontban (t) alkalmazandó felosztási arányok az elmúlt időszakok (t-1), a korábbi évek hasonló hónapjaiban kialakult valós felhasználási arányok alapján állapíthatók meg. Ehhez a következők veendők figyelembe: • Befizetések összege a szolgáltatóknál (Fi) • Felhasználások összege a szolgáltatóknál (Hi = ∑hij) • Maradványértékek összege a szolgáltatóknál (Mi)

Az elő felosztási arányok megállapítása (pi) a következő módokon történik:

H i ,t −1 ∑ H k ,t −1

pi ,t −1 =

k

Az elő felosztás során az egyes szolgáltatónak járó napi (d) összeg (Pi) a következőképpen adódik:

Pi , d = ∑ H i , d ⋅ pi ,t −1 i


119/135

Az egyes szolgáltatóknak utalandó összeg a napi valós befizetések (Fi,d) és a járó összeg (Pi,d) különbözeteként számítható:

U i , d = Fi , d − Pi , d Az előfelosztási számítások – hasonlóan a korábbi pontban bemutatottakhoz – az egyes szolgáltatók napi közlései alapján, az OKE által lehetséges, amelyik az utalási utasításokról is gondoskodik. Az elszámolási időszak végén (d=1,2…n) a valós használati összegek alapján és az időszak napi utalásait is figyelembe véve kerül sor az időszaki kiegyenlítő elszámolásra (Ki) a következők szerint:

K i = ∑ ( Fi , d − H i , d − U i , d ) d

A napi befizetési (Fd) és használati (Hd) műveletek különbségeként adódó elvi maradványérték (Md=Fd – Hd) napi utalások (Ud) révén korrigálásra került, aminek következtében nem biztos, hogy minden szolgáltató az elszámolási időszakra megkapta a neki járó összeget és a maradványértékből is arányos rész marad nála, ezért további utólagos kiegyenlítő számításra van szükség.

M i = ∑ ( Fi , d − H i , d ) d

U i = ∑U i , d d

Ebből képezhetők a kiegyenlítendő összegek (Ki) szolgáltatónként:

Ki = M i − U i A szolgáltatónkénti valós időszaki járandóság (J) a következőképp adódik:

J i = ∑ ( M i − U i ) ⋅ pi i

Ahol pi az elszámolási időszak valós használati arányaiból számítódik. A közös használatú díjösszegek vonatkozásában a rendszerben a feltöltött, de később fel nem használt „alvó” összegekből hasonló arányban és módon részesülnek. A bevétel elosztási és elszámolási algoritmusokat az OKE informatikai rendszere valósítja meg.

11.6 Elektronikus jegyrendszer szolgáltatások jutalékrendszerének kidolgozása


költség

és

120/135

Az elektronikus jegyrendszer költségei két nagy csoportra bonthatók, a bevezetés és a működtetés költségeire. Az előbbiek egyszeri kiadással járnak, és ezt mindenképpen külső támogatással lehet előteremteni, a második csoport folyamatos és rendszeres kiadásokat jelent, melyek viszont az időben változnak. A bevételek növekedésével nyereséges üzem várható. Az előzőeknek megfelelően a költségeket jellegüknek megfelelően külön kell kezelni. Az egyszeri beruházási költségeket valamilyen forrásból pályázni kell, a másodikat a jutalékokból kell folyamatosan kitermelni. A bevezetéssel kapcsolatos költségek: • Az új szervezet felállításával kapcsolatos kiadások – a szervezet felállítása és az üzemszerű működés közt jelentős idő is telhet el, ezalatt a szervezet nem termel nyereséget. Ki kell dolgozni a működtetés folyamatait és dokumentációját, létre kell hozni a szükséges háttér rendszereket, és fel kell építeni az informatikai rendszert. • A jegyrendszerhez szükséges kártyákat be kell szerezni, megszemélyesíteni, és el kell juttatni azokat a végfelhasználókhoz. • Olvasókat kell beszerezni, és telepíteni kell az ügyfélszolgálatokon és a jegypénztárakban. • Létre kell hozni az ügyfélszolgálatokat, be kell tanítani a munkatársakat és ki kell alakítani a cégszerű működést, infrastruktúrát kell létesíteni. • Az utazók alapos tájékoztatása komoly marketing beruházást igényel. Ezt újság és televíziós hirdetésekkel, óriásplakátokkal kell megtenni. A reklámok elhelyezésének leggazdaságosabb – és leghatékonyabb – módja a járműveken elhelyezett hirdetés. • Ki kell alakítani a terjesztő hálózatot, szerződésekkel, és irodákkal, informatikai berendezésekkel. Az üzemeltetés költségeket a működés során szerzett jutalékokból kell az OKE szervezetnek kitermelni. A működés bevételeit a szolgáltatók számára végzett szolgáltatások ellenértéke biztosítja. A kiadások az alábbiakból tevődnek össze: • A viszonteladói hálózat működtetése – a jutalékok kifizetésével • A szervezet működtetése – ezen belül is a nagy létszámú ügyfélszolgálaté • Az informatikai rendszer hátterének – támogatás, továbbfejlesztésének biztosítása A jutalékok rendszerét a jelenlegi rendszert elemezve kell kidolgozni. A jutalék táblázatnak két igényt kell kielégíteni, egyrészt az utazás a jelenlegi rendszernél nem kerülhet többe, másrészt a terjesztőknek meg kell, hogy érje a terjesztéssel foglalkozni.


121/135

Mivel a jelenlegi rendszerben a díjtermékeket nem forgalmazzák viszonteladók, ebből nem lehet kiindulni. A mai jegyelőállítás költségeinek egy részét az új rendszer segítségével meg lehet takarítani, de ezt csak fokozatosan lehet elérni, és így a két rendszer költségei nem hasonlíthatók össze. A viszonteladói hálózat kiépítésekor tehát az értékesítő partnereknél képződő árrés lehet vonzó, ennek megállapítása jelenleg lehetetlen. A megoldás ezért tender kiírása, melyben a partnerek tesznek ajánlatot a szükséges árrésre. A tendert mindenképpen két lépcsősre kell tervezni, mivel az előminősítési szakaszban az alkalmasságot kell elbírálni. A megfelelőség vizsgálatának tárgya elsősorban a terjesztőhálózat minősége, melynek néhány szempontja: • Az üzletek ismertsége, elhelyezkedése, elsősorban a közlekedési csomópontokban, de minél egyenletesebb eloszlásban. • Az üzletek minősége – zárt, nyitott, sorban állás gyakorisága, nyitva tartás, a jegyhez jutás egyszerűsége, stb. • Több szolgáltató hálózata együttesen is vizsgálható a szükséges nagyvárosi és országos lefedettség tekintetében. • A szokásos szempontok, pénzügyi és egyéb közbeszerzési alkalmasság megléte. • Részvételi feltételek, anyagi áldozatok vállalása, például a marketing kiadások részleges átvállalása. • Az adózási szempontok, a közlekedési rendszer szempontjából való megfelelőség. A megfelelő partnerek, például a hírlapkereskedők, a szerencsejáték értékesítők, de a szállodák, éttermek, nagyáruházak és benzinkutak is érdekesek lehetnek. A tender második fordulójában azokat a cégcsoportokat kell megversenyeztetni, mely csoportok képesek a terület legjobb lefedésére.

11.7 Az árkiegészítésekkel kapcsolatos kérdések A kedvezményjogosultságok és kedvezményes díjtermékek leképezése alapvetően háromféle módon történik: • A kedvezmények egyik része állampolgári jogon jár, ilyenek a kisgyermekek, nyugdíjasok, és diákok kedvezményei. Ezeket a kompenzációkat az államtól, és az önkormányzatoktól kell igényelni. • A kedvezmények másik kategóriája a mennyiségi, bérlet, csoportos jellegű jegyekkel járó mennyiségi kedvezmény, melyet a szolgáltató a saját bevétele terhére ad.


122/135

• A dolgozói juttatás jellegű kedvezményeket piaci alapon kell elszámolni a szolgáltatók közt. Az eseményekhez kapcsolódó kedvezményeket az esemény szervezője terhére kell elszámolni. A szociálpolitikai alapú kedvezmények megfelelő hitelességű dokumentumok bemutatása mellett vehetők igénybe a díjtermékek a feltöltésénél, és nem az utazásnál. A jogszabályban meghatározott utas csoportokra (pl. 65 éven felüliekre) vonatkozó ingyenes utazási jogosultságok a kedvezmények sajátossága, hogy hazánkban minden szolgáltató, minden belföldi közforgalmú szolgáltatására vonatkoznak. Az általános „bérletszerű” elfogadásról a jogszabálynak megfelelően kialakított „Üzleti szabályzat” gondoskodik. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a jelenlegi szabályozás, mely szerint az ingyenes utazásra jogosult magyar (és EU-s) polgár ellenőrzéskor egy megfelelő, a személy ilyen státuszát azonosító dokumentummal igazolhatja; ezzel szemben a kártyakörnyezetben mindenkinek kezelnie kell, sőt az ingyenes utazás viszonylatát is fel kell tölteni a kártyára, hogy az ilyen teljesítmények is mérhetővé váljanak. Abban az esetben, ha a hatóság megelégszik csupán a felszállás regisztrálásával a helyközi közlekedésben is, akkor elmaradhat az utazási viszonylat előre való beírása. A szociálpolitikai alapon jogosultan ingyenesen utazók díjtermék felhasználásához hasonlít a társasági dolgozók és családtagjaik számára szóló, az üzletpolitikai kedvezmények körébe sorolható, ingyenes utazásra jogosító „díjtermék” is. Ez a „díjtermék” szintén a kártya kiadásakor kerül felírásra, aminek alapján vagy bérletjellegű ingyenes utazás tehető adott szolgáltatónál a helyi közlekedésben, vagy a helyközi közlekedésben minden utazás előtt egy, az úti célnak megfelelő ingyenes viszonylati jegy kerül a kártya ezen díjtermék helyébe felírásra, amit a többi díjtermékhez hasonlóan kell kezelni, az adatgyűjtési szempontoknak is eleget téve. A nyugdíjasok korlátozott utazásszámú kedvezményezése a jelenlegi szabályozás szerint egyes csoportok, így a nyugdíjasok, valamint a köztisztviselők és közalkalmazottak évente korlátozott számú kedvezményes utazási jegyet válthatnak. A kedvezmény kombinált (vasúton és autóbuszon) történő utazás esetén is érvényes, amely az utazás megkezdését követő nap 24. órájáig vehető igénybe. A kétféle kedvezmény felhasználásának számlálása, valamint a kombinált utazások során való felhasználása elektronikus közlekedési kártyán, a következő módon oldható meg: A köztisztviselők és közalkalmazottak (együtt: közszolgálatban állók) évente 12 db 50%-os menettérti jegy igénybevételére jogosultak. Ezek a kedvezményes jegyek hasonló módon oldhatók meg, mint a nyugdíjasok estében. Az a különbség, hogy a menettérti jegy két iránya (legalább is a vasút esetében) az utazás megkezdésekor egy időben kerül felírásra.


123/135

A törvényekben meghatározott kedvezményeket az állami és az önkormányzati árkiegészítés igénylésével lehet érvényesíteni. Az OKE a forgalmi adatok feldolgozása során a támogatással kapcsolatos kimutatásokat elkészíti, és a szolgáltatóknak átadja, akik ennek alapján az igénylési folyamatot elindítják. A társasági dolgozói igazolvány célszerűen szintén a kártyarendszerben valósulhat meg. Ez esetben a felhasználással kapcsolatos elszámolásokat a szolgáltatók egymás közt kell, hogy bonyolítsák. Ez azt jelenti, hogy a dolgozók (és családtagjaik) nemcsak a saját munkáltatójuknál utazhatnak ingyen, hanem a többi szolgáltatónál is. A szolgáltatás ez esetben nincs ingyen, mivel a használatot az OKE adataiból mérni lehet és a szolgáltatók közti elszámolást – szükség esetén – el lehet végezni. Az ELEKTRA kártyával a közlekedési dolgozók a saját társaságuknál és a társszolgáltatóknál is utazhatnak, ha erre vonatkozóan az „Üzletszabályzatban” a felek megállapodtak. Kiállításokhoz, vásárokhoz, sporteseményekhez stb. kapcsolódó kedvezményes menettérti jegyek esetében, amelyek a rendezvényen/eseményen való megjelenéshez kötik, az OKE a kedvezményes igénybevételt a forgalmi adatok alapján feldolgozza és jelentéseket készít az elszámolásokhoz a szolgáltatók részére. Ameddig az ELEKTRA rendszer országosan nem lesz általános, addig egy-egy szolgáltató területére a kívülről érkezők kedvezményes utazási jegyének biztosítása - időlegesen - esetleg nem megszemélyesített kártyákon is megtörténhet, ami viszont különböző típusú visszaélésekre is lehetőséget adhat, ezért csak fokozott ellenőri működéssel alkalmazható. Az üzleti alapú kedvezmények: • Csoportos utazás lehetősége egy kártyával • Jegykiegészítők, kiegészítő jegyek és pótdíjazású jegyek alkalmazása • A külső és helyi „egyesített” bérlet leképezése • Helyközi viszonylati jegy helyi érvényességgel • Törzsutas utazási pontgyűjtés • Kollektív bérletfeltöltés • Városi-, turisztikai kártya utazási alkalmazása • Szerződés alapján való bérletfeltöltés és automatikus díjszámla feltöltés, stb. Az üzleti alapú szolgáltatások lehetősége a Technológiai Útmutatóban van részletezve, ezért itt csak megemlítjük őket.


124/135

12 Vonatkozó ajánlások, szabványok

Referencia szám EN 1545-1:1998 EN 1545-2:1998

Leírás Identification card systems - Surface transport applications - Part 1: General data elements Identification card systems - Surface transport applications - Part 2: Transport payment related data elements

ISO 8859-1:1998

Information technology -- 8-bit single-byte coded graphic character sets -- Part 1: Latin alphabet No. 1

ISO 8859-2:1998

Information technology -- 8-bit single-byte coded graphic character sets -- Part 1: Latin alphabet No. 2 Codes for the representation of names of countries and their subdivisions -- Part 1: Country codes Codes for the representation of names of countries and their subdivisions -- Part 2: Country subdivision code Identification cards - Contactless IC cards - Proximity cards - Part 1: Physical characteristics Identification cards - Contactless IC cards - Proximity cards - Part 2: Radio frequency power and signal interface Identification cards - Contactless IC cards - Proximity cards - Part 3: Initialization and anticollision Identification cards - Integrated circuit(s) cards with contacts - Part 1: Physical characteristics Identification cards - Integrated circuit(s) cards with contacts - Part 2 Dimensions and location of the contacts Identification cards - Integrated circuit(s) cards with contacts - Part 3: Electronic signals and transmission protocols Identification cards - Integrated circuit(s) cards with contacts - Part 4: Industry commands for interchange Public transport – Interoperable fare management system- Part 1 Architecture Facilitating Smart Card Technology for Electronic Ticketing and Seamless Travel ITSO TS1000-0 Interoperable public transport ticketing using contactless smart customer media – Part 0-10

ISO 3166-1:1997 ISO 3166-2:1998 ISO/IEC 14443-1:2000 ISO/IEC 14443-2:2001 ISO/IEC 14443-3:2001 ISO/IEC 7816-1 15 ISO/IEC 7816-215 ISO/IEC 7816-315 ISO/IEC 7816-415 ISO 24014-1:2007 CWA 14838-1-2-3 ITSO TS1000

15

Az érintkezéses felülettel is rendelkező kártyák egyéb közlekedési funkciói (pl. parkolás) vonatkozásában elegendő a megjelölt szabványok alkalmazása. Azon funkciók, amelyek megkívánják (pl. oktatási ID kártya, közigazgatási ID kártya), azoknál az ISO/IEC 7816-1-8 szabványok betartása a követelmény.


125/135

13 Mellékletek

Megbeszéltük, hogy az „entitás” helyett „egység” (E ) célszerűbb elnevezés!


126/135

Entitás/Folyamatok tábla Entitás

(EN1)

(EN2)

(EN3)

(EN4)

(EN5)

(EN6)

(EN7)

(EN8)

(EN9)

Tanúsító

Szállító

OKE

Szolgáltató

Elszámoló

Külső

Felhasználó

Ügynök

Állam,

központ

szolgáltató

Folyamat (F1)Tanúsítás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

(F5)Kulcsmenedzsment

X

X

X

(F6)Kártyamenedzsment

X

X

X

(F7)Alkalmazásmenedzsment

X

X

X

(F8)Eszközmenedzsment

X

X

X

(F9)Biztonságmenedzsment

X

X

X

(F10)Törzsadat-nyilvántartás

X

X

X

(F11)Tranzakció gyűjtés

X

X

X

(F12)Tranzakció feldolgozás

X

X

X

(F13)Tranzakció elszámolás

X

(F14)Ügyfélszolgálat

X

(F2)Beszerzés

X

(F3)Regisztráció (F4)Előmegszemélyesítés


X

önkormányzat

X

X

X X

X

127/135

X

Entitás

(EN1)

(EN2)

(EN3)

(EN4)

(EN5)

(EN6)

(EN7)

(EN8)

(EN9)

Tanúsító

Szállító

OKE

Szolgáltató

Elszámoló

Külső

Felhasználó

Ügynök

Állam,

központ

szolgáltató

Folyamat

önkormányzat

(F15)Help Desk

X

X

X

(F16)Kedvezmény és tarifarendszer

X

X

X

(F17)Díjfeltöltés

X

X

X

X

(F18)Díjtermék értékesítés

X

X

X

X

(F19)Díjérvényesítés/felhasználás

X

X

X

(F20)Ellenőrzés

X

X

karbantartás

(F21) Tranzakció továbbítás


X

X

X X

128/135

X

14 Üzleti terv séma


129/135

Ütem összesen I. Ütem (OKE létrehozása, Metro bevonása): 2009.01. - 2011.01. A. OKE létrehozásának költségei 5 980 1 Kártyamenedzsement 930 410 Eszközök Infrastruktúra fejlesztés 520 HR költségek 0 2 Biztonságmenedzsment 450 450 Eszközök Infrastruktúra fejlesztés 0 HR költségek 0 3 Eszközmenedzsment (logisztika) 1 200 1 200 Eszközök Infrastruktúra fejlesztés 0 HR költségek 0 4 Törzsadatkezelés 0 0 Eszközök Infrastruktúra fejlesztés 0 HR költségek 0 5 Kártyakiadás 0 0 Eszközök Infrastruktúra fejlesztés 0 HR költségek 0 6 Klíring működtetés, tranzakciófeldolgozás 700 Eszközök 700 Infrastruktúra fejlesztés 0 HR költségek 0 Adminisztratív tevékenységek (riport, szabályozás, 7 statisztika, kimutatások, oktatás stb.) 1 200 0 Eszközök Infrastruktúra fejlesztés 0 HR költségek 1 200 8 Service Desk (Call Center, HelpDesk) 1 500 0 Eszközök Infrastruktúra fejlesztés 0 HR költségek 1 500 B. Metrohálózat felkészítésének költségei 0 Eszközök 0 Dokumentum: II_EH_Uzletvitel Infrastruktúra fejlesztés 0 HR költségek 0 Összesen 5 980 #

Beruházás (millió Ft)

2009 Q1

Q2

Q3

Q4

870 51 51 0 0 56 56

870 51 51 0 0 56 56

870 51 51 0 0 56 56

1 390 571 51 520 0 56 56

150 150

150 150

150 150

150 150

0

0

0

0

0

0

0

0

88 88

88 88

88 88

88 88

150

150

150

150

150 375

150 375

150 375

375 0

375 0

375 0

2009 Össz. 4 000 725 205 520 0 225 225 0 0 600 600 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 350 350 0 0

600 0 0 150 600 375 1 500 0 0 375 1 500 0 0 0 130/135 0 0 4 000

2010 Q3

Q1

Q2

495 51 51 0 0 56 56

495 51 51 0 0 56 56

495 51 51 0 0 56 56

495 51 51 0 0 56 56

150 150

150 150

150 150

150 150

0

0

0

0

0

0

0

0

88 88

88 88

88 88

150

150

150

150 0

150 0

150 0

0

0

0

88 88

150

150 0

0

Q4

Service Desk (Call Center, HelpDesk) Eszközök Infrastruktúra fejlesztés HR költségek

8

B. Metrohálózat felkészítésének költségei Eszközök Infrastruktúra fejlesztés HR költségek Összesen II. Ütem (HÉV): 2011.01. - 2012.01. B. HÉV felkészítésének költségei Eszközök Infrastruktúra fejlesztés HR költségek Összesen III. Ütem (MÁV-Start): 2012.01. - 2013.01. B. MÁV-Start felkészítésének költségei Eszközök Infrastruktúra fejlesztés HR költségek Összesen IV. Ütem (Felszíni tömegközlekedés): 2013. - 2014. B. Felszíni tömegközlekedés felkészítésének költségei Eszközök Infrastruktúra fejlesztés HR költségek Összesen

#

Üzemeltetési költségek az infláció figyelembevételével (Ft)

1 2 3 4 5 6

375

375

375

375

375 0

375 0

375 0

375 0

0 0 0 0 0

0

0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0 0

0

0 0 0 0 0

0

Évek 4320,73 2199,07 0,00 0,00 0,00 0,00


1 500 0 0 1 500 0 0 0 0 5 980

2009 2010 2011 2012 2013 2014

1 500 0 0 1 500 0 0 0 0 4 000

0

0

0

0

0

0

0

0

0 0 0 0

0 0 0 0 0

0

0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0 0

0

0 0 0

0 0 0 0

0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0 0

0

0 0 0

0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

Ütemek I. II. III. IV.

131/135

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

#

Üzemeltetési költségek

OKE működtetésével kapcsolatok költségek 1 Kártyamenedzsement Eszközök üzemeltetése Amortizáció Karbantartási költségek Munkadíjak 2 Biztonságmenedzsment Eszközök üzemeltetése Amortizáció Karbantartási költségek Munkadíjak 3 Eszközmenedzsment (logisztika) Eszközök üzemeltetése Amortizáció Karbantartási költségek Munkadíjak 4 Törzsadatkezelés Eszközök üzemeltetése Amortizáció Karbantartási költségek Munkadíjak 5 Kártyakiadás Eszközök üzemeltetése Amortizáció Karbantartási költségek Munkadíjak 6 Klíring működtetés, tranzakciófeldolgozás Eszközök üzemeltetése Amortizáció Karbantartási költségek Munkadíjak 7

8

Adminisztratív tevékenységek (riport, szabályzatok, okatatás, statisztika, kimutatások stb.) Eszközök üzemeltetése Amortizáció Karbantartási költségek Munkadíjak Dokumentum: II_EH_Uzletvitel Service Desk (Call Center, HelpDesk) Eszközök üzemeltetése Amortizáció

2009 Q2 Q3

Q1

2010

2009 Össz.

Q4

50

50

50

50

50 50

50 50

50 50

50 50

50 50

50 50

50 50

50 50

50 50

50 50

50 50

50 50

50 50

50 50

50 50

50 50

50 50

50 50

50 50

50 50

50

50

50

50

0

0

0

0

0

0

0

0

Q1

200 0 0 0 200 200 0 0 0 200 200 0 0 0 200 200 0 0 0 200 200 0 0 0 200 200 0 0 0 200 0 0 0 0 0 132/135 0 0 0

Q2

Q3

Q4

50

50

50

50

50 50

50 50

50 50

50 50

50 50

50 50

50 50

50 50

50 50

50 50

50 50

50 50

50 50

50 50

50 50

50 50

50 50

50 50

50 50

50 50

50

50

50

50

0

0

0

0

0

0

0

0

Adminisztratív tevékenységek (riport, szabályzatok, okatatás, statisztika, kimutatások stb.) Eszközök üzemeltetése Amortizáció Karbantartási költségek Munkadíjak Service Desk (Call Center, HelpDesk) 8 Eszközök üzemeltetése Amortizáció Karbantartási költségek Munkadíjak Összesen Egyéb üzemeltetési költségek 1 Épület Bérleti díj Karbantartási költségek Munkadíjak Összesen 7

# 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

Üzemeltetési költségek az infláció figyelembevételével (Ft)


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 200 0 0 0 0 0

Évek 1296,22 1332,77 318,47 326,15 334,01 1465,97 1501,30 1537,48 1574,54 1612,48 1651,34 1691,14 1731,90 1773,63 1816,38 1860,15 1904,98 1950,89 1997,91 2046,06 2095,37

2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026 2027 2028 2029

133/135

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 200 0 0 0 0 0

# Bevételek (millió Ft) 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 3558,75 3594,34 3629,925 4607,213 5584,5 5584,5 5584,5 5584,5 1 Értékesítésből származó tranzakciós díjak BKV 3558,75 3594,34 3629,93 3629,93 3629,93 3629,93 3629,93 3629,93 Volánbusz 0 0 0 0 488,6438 488,6438 488,6438 488,6438 Alba Volán 0 0 0 0 244,3219 244,3219 244,3219 244,3219 Borsod Volán 0 0 0 0 244,3219 244,3219 244,3219 244,3219 MÁV-Start 0 0 0 977,2875 977,2875 977,2875 977,2875 977,2875 Külső értékesítőkön keresztüli bevételek 2 Jutalékok 0 0 0 0 0 0 0 0 Kártyaértékesítésből származó jutalék 5584,5 5584,5 5584,5 5584,5 Összesen 3558,75 3594,3 3629,925 4607,213

# 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27

Üzemeltetési költségek az infláció figyelembevételével (Ft) 3844,10 3992,03 4128,71 5366,58 6661,71 6822,26 6986,68 7155,06 7327,49 7504,09 7684,93 7870,14 8059,81 8254,05 8452,98 8656,69 8865,32 9078,97 9297,78 9521,85 9751,33 9986,34 10227,01 Dokumentum: II_EH_Uzletvitel 10473,48 10725,89 10984,38 11249,11

Évek 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026 2027 2028 2029 2030 2031 2032 2033 2034 2035

134/135

MNB inflációs adatok


135/135

ELEKTRA Hungaria közlekedési kártyarendszer. Együttműködési és Üzletviteli séma

Recommend Documents