AZ ELÁTKOZOTT KIRÁLYOK III
KORONA ÉS MÉREG Történelmi regény
Korona es mereg H 280 press.indd 3
5/8/14 8:12 PM
ELSÔ RÉSZ
FRANCIAORSZÁG KIRÁLYNÉT VÁR
Korona es mereg H 280 press.indd 11
5/8/14 8:12 PM
Korona es mereg H 280 press.indd 12
5/8/14 8:12 PM
I Búcsú Nápolytól
A hatalmas Castel Nuovónak a nápolyi kikötôre és az öbölre nyíló egyik ablakában álló öreg anyakirályné, a talpig fehérbe öltözött Magyarországi Mária, egy indulásra készülôdô hajót figyelt. Érdes ujjával letörölte a pillátlan szemhéját megnedvesítô könnyet, és felsóhajtott: – Most már meghalhatok. Jól használta fel életét. Király leánya, király hitvese, királyok anyja és nagyanyja volt, ivadékai számára biztosította Dél- és Közép-Európa trónjait. Életben maradt fiai mind királyok vagy uralkodó hercegek. Két leánya királyné. Magyarországi Mária termékenysége a hatalom egyik eszköze lett a Capetingek családfájának legifjabb ága, a szicíliai Anjou-ház számára, s úgy tûnt, hogy ez az ág éppolyan vastaggá fejlôdik, mint a fa törzse maga. Ha Magyarországi Mária el is veszített hat gyermeket, legalább megvigasztalhatta az a tudat, hogy közülük az egyiket, aki szerzetbe vonult, most készültek szentté avatni. Egy szentnek az anyja lesz. Mintha a föld királyságai túlságosan szûknek bizonyultak volna e polipkarú család számára, az öreg királyné a mennyei királyságig tolta fel sarjait. Már elmúlt hetvenéves, és csak egyik unokája, az árva Klemencia jövôjérôl kellett még gondoskodnia. Most már ezen is túl volt.
13
Korona es mereg H 280 press.indd 13
5/8/14 8:12 PM
A vaskos testû hajó, amelyik a ragyogó napfénnyel elárasztott kikötôben 1315. június elsején felszedte horgonyát, a nápolyi anyakirályné számára politikája diadalát s egyben a befejezett dolgok mélabúját jelentette. Szeretett Klemenciájának semmiféle földbirtok-hozománya nem volt, csupán szépségének és erényének hírneve tette gazdaggá, s a huszonkét esztendôs hercegnô számára mégis a legrangosabb szövetséget, a legkáprázatosabb házasságot sikerült megkötnie. Klemencia Franciaország királynéja lesz. Így az Anjou-hercegnôk legszegényebbje kapja a királyságok leggazdagabbját, és minden rokona az ô hûbéresévé válik. Mindez olyan volt, mint az evangéliumi tanítások egyik példázata. Igaz, hogy Franciaország új királya, X. Lajos, amint hírlik, nem túlságosan megnyerô arcú, és jelleme sem kifogástalan. „Eh, az én férjem, Isten oldozza fel bûneit, sánta volt, mégis egész jól kiegyeztem vele – gondolta Magyarországi Mária. – Egyébként nem azért királyné valaki, hogy boldog legyen.” Titkolt megdöbbenést keltett az a hír is, hogy Margit királyné meghalt börtönében, s hogy ez mennyire kapóra jött, mivel Lajos király nagy gondban volt, miként érje el házassága megsemmisítését. De hát miért kell odafigyelni minden rosszindulatú pletykára? Magyarországi Mária vajmi kevés szánalmat érzett az olyan asszony, fôleg királyné iránt, aki megszegte a házassági kötelezettségeket. Semmi meglepôt nem talált abban, hogy Isten büntetése magától értetôdôen lesújtott a botrányos életû Margitra. „Az én szép Klemenciám majd visszaszerzi az erény becsületét a párizsi udvarnál” – gondolta.
Korona es mereg H 280 press.indd 14
5/8/14 8:12 PM
Búcsúzóul szürke kezével a kereszt jelét küldte a fényen át, majd hófehér fátyla és keskeny koronája alatt görcsösen rángatódzó arccal, merev, de határozott léptekkel elindult, hogy bezárkózzék kápolnájába, megköszönni az ég segítségét, amellyel sikerült teljesítenie hosszú királyi küldetését, s hogy felajánlja az Úrnak ama asszonyok nagy szenvedését, akiknek ideje lejárt. Ezalatt a San Giovanni, ez a hatalmas, zömök, fehér és arany testû vitorlás – árbocozatának csonkavitorláin az Anjou, a magyar és a francia lobogóval – mozgásba lendült, hogy elhagyja a kikötôt. A kapitány és legényei megesküdtek az Evangéliumra, hogy utasaikat megvédik a vihar, a barbár kalózok és a hajózás minden veszedelmétôl. A hajó orrán, a nap sugaraiban ott szikrázott Keresztelô Szent Jánosnak, a vitorlás védôszentjének szobra. Az árbocok derekáig érô, csipkés oromzatú hajóbástyákban száz fegyveres – megfigyelôk, íjászok, kôhajítók – állt készenlétben, hogy visszaverje a tengeri kalózok esetleges támadásait. A hajófenék zsúfolva volt élelemmel, a nehezékül szolgáló homokban olajos meg boros amforák álltak, s száz meg száz tojást temettek melléjük, hogy frissek maradjanak. A selyemruhákat, ékszereket, arany- és ezüsttárgyakat, valamint a hercegnô nászajándékait tartalmazó vasveretes ládák ott halmozódtak a fôárboc és a hajófar közötti nagyterem falai mentén, ahol keleti szônyegeken aludtak a kísérô nemesek és lovagok. A rakpartokon csoportokba verôdve állt Nápoly népe, hogy végignézze a hajó indulását, amelyet a boldogság hajójának tartottak. Az asszonyok magasba emelték kisgyermekeiket. Ez a lármás és családiasan meghitt tömeg – amilyenek a nápolyiak mindig is voltak – hangosan kiáltozott:
15
Korona es mereg H 280 press.indd 15
5/8/14 8:12 PM
– Guarda com’ è bella! – Addio Donna Clemenzal Siate gilice! – Che Dio la benedica la nostra principessal – Non Vi dimenticate di noill* Donna Clemenzát Nápolyban egyfajta legenda övezte. Jól emlékeztek apjára, a szép Carlo Martellóra, Nápoly és Magyarország trónjának örökösére; a költôk, de fôképpen Dante barátjára, erre a nagy tudású, zeneértô, fegyverforgatásban oly kiváló hercegre, aki kétszáz francia, provence-i és itáliai nemes kíséretében járta a félszigetet. Mindnyájan egyforma, félig skarlát, félig sötétzöld színû öltözéket viseltek, és ezüstszerszámos paripákon lovagoltak. Azt tartották, hogy a herceg Vénusz fia, mert birtokában volt „a szerelemre csábító öt adománynak: az egészségnek, a szépségnek, a gazdagságnak, a szabad idônek és az ifjúságnak”. Huszonnégy esztendôs korában vitte el a pestis. Felesége, egy Habsburghercegnô, férje halálhírének hallatán ugyancsak meghalt, s ezzel a népi képzelet tragikus mítoszául szolgált. Nápoly a herceg iránt érzett gyengéd szeretetét Klemenciára ruházta, aki felnôve a megszólalásig hasonlított apjára. A nyomornegyedek lakói áldották a királyi árvát, amikor személyesen ment közéjük alamizsnát osztani. A giottói iskola festôi boldogok voltak, ha freskóikon megörökíthették tiszta arcát, arany haját és karcsú, hosszú, szép kezeit. A hátsó hajóbástya tetôzetét alkotó csipkés mellvédrôl, harminclábnyira a víz tükrétôl, a francia király jegyese még egy utolsó pillantást vetett gyermeksége színhelyére: a régi Castello del Ovóra, ahol született; a Castel Nuovóra, a *
Nézd milyen szép! Isten áldja, Klemencia úrnô! Legyen boldog! Isten áldja a mi hercegnônket! Ne feledjen el bennünket! (olaszul)
16
Korona es mereg H 280 press.indd 16
5/8/14 8:12 PM
Maschio Angioinóra, ahol felnôtt; a csókokat dobáló nyüzsgô sokaságra, a csillogó, poros, nagyszerû városra. „Köszönöm, felséges nagyanyám – nézett az ablak felé, amely mögött eltûnt Magyarországi Mária árnyéka. – Nyilván soha többé nem fogom viszontlátni. Köszönöm, hogy annyit tett értem. Mennyire bánkódtam, hogy huszonkét éves létemre még nincs férjem. Már nem is reménykedtem többé, s felkészültem, hogy kolostorba vonulok. Igaza volt, amikor türelemre intett. Íme, most királynéja leszek egy hatalmas királyságnak, amelyet négy folyó öntöz, és három tenger övez. Unokafivérem, az angol király, mallorcai nagynéném, csehországi rokonom, Vienne dauphinja, sôt, még itt uralkodó Róbert nagybátyám is, akinek eddig alattvalója voltam, Franciaországban fekvô birtokaik vagy e koronához fûzôdô kötelékeik révén mind vazallusaimmá válnak. Vajon mindez nem lesz-e túlságosan súlyos teher számomra?” Örült és lelkesedett, de egyszersmind elfogta az ismeretlentôl való félelem és az a zavartság, amely a sors visszavonhatatlan fordulatai idején – még ha azok felül is múlják az álmokat – eltölti a lelket. – Népe kimutatja, úrnôm, hogy mennyire szereti – szólalt meg mellette egy kövér ember. – De biztosíthatom, hogy Franciaország népe igen gyorsan és éppen így meg fogja szeretni. Elegendô lesz, ha megpillantják, hogy e búcsúhoz hasonló fogadtatásban legyen része. – Ah, kegyelmed mindig a barátom marad, Bouville uram – felelte melegen Klemencia. Szükségét érezte, hogy boldogságát másokra is kiterjessze, és mindenkinek megköszönje. Bouville grófja, X. Lajos küldötte, aki korábban a tárgyalásokat vezette, két héttel ezelôtt érkezett Nápolyba, hogy a hercegnôt Franciaországba kísérje.
17
Korona es mereg H 280 press.indd 17
5/8/14 8:12 PM
– És kegyelmed, signor Baglioni, ugyancsak jó barátom – fordult Klemencia az ifjú toszkán felé, aki Bouville mellett a titkári teendôket látta el, valamint az itáliai bankoktól az utazás költségeire kölcsönvett pénzzel gazdálkodott. A fiatalember meghajlással köszönte meg a dicséretet. Ezen a reggelen szemmel láthatóan mindenki boldog volt. A júniusi hôségtôl kissé megizzadt Hugues de Bouville a füle mögé simította fekete-fehér sörényét. Megkönnyebbült, és büszkeséget érzett, hogy küldetését bevégezte, s hogy ilyen pompás hitvest visz királyának. Guccio Baglioni a szép Marie de Cressay-rôl, titkos jegyesérôl álmodozott, akinek egy selymekkel és hímzett ékességekkel teli ládát visz ajándékul. Nem tudta, helyesen tette-e, amikor a Neauphle-le-Vieux-ben mûködô bankfiókot kérte Tolomei nagybátyjától? Megelégedjék egy ilyen jelentéktelen kis üzlettel? „Eh, mindez csak a kezdet, a helyzeten gyorsan változtathatok, egyébként idôm túlnyomó részét amúgy is Párizsban fogom tölteni.” Az új királyné támogatása felôl megbizonyosodva, felemelkedését immár korlátlannak érezte. Marie-t már a királyné udvarhölgyének látta, ô maga pedig néhány hónapon belül a királyi palotában kap hivatalt… Kezét tôre markolatán nyugtatva, felszegett állal nézte a napfényben kitárulkozó Nápolyt. Tíz evezôs gálya kísérte a hajót a nyílt tengerig; a nápolyiak látták, miként távolodik s mint válik egyre kisebbé a vízen úszó hófehér erôd.
18
Korona es mereg H 280 press.indd 18
5/8/14 8:12 PM
