Szent Korona Értékrend Akadémia

„Egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik.” (Széchenyi István)

Szent Korona Korona Értékrend Akadémia második fokozat (gyakorlati alkalmazás) munkaanyaga dr. Halász József közvetítésével

Szent Korona Szolgálat 2012

Tartalom: Bevezető …………………………………………………………………. Miért ……………………………………………………………………. Eszmei paradigmaváltás ……………………………………………. Jogi paradigmaváltás ………….……………………………………. Gazdasági paradigmaváltás ………….……………………………. Mit …………………..……………………………………………………. Hogyan …………………..……………………………………………………. I. Előkészítés …………….………………………………………. II. Településeken végzett tevékenységek ……………….………. III. Járásokban végzett tevékenységek …………………………… IV. Megyékben végzett tevékenységek …………………………… V. Országos összehangoló tevékenység ………………………… ………………………….. VI. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés

- 3 -

5. oldal 9. oldal 11. oldal 15. oldal 21. oldal 27. oldal 37. oldal 39. oldal 39. oldal 79. oldal 87. oldal 97. oldal 105. oldal

- 4 -

Bevezető

„Én úgy látom, hogy Árpád feledése – a magyar halál. Ezeréves szolgaságunk utolsó, sovány bére a „művelt nyugat” kegyelem döfése. Ébredjünk végre rá, hogy a közénk furakodott magyarul beszélő idegenek akarják velünk elfeledtetni Árpád dicsőségét és szent hagyatékát, mert ők nagyon jól tudják, hogy a Magyarság karizmájának ereje legyőzhetetlen egységbe tömöríti a Nemzetet. Ne várjunk hát tovább. Fordítsunk egyet a sorsunk kerekén és térjünk vissza Nagy Árpádhoz. Az ő emléke majd össze fog minket éppen úgy, miként ő egybe tartotta a magyar erőt, a magyar tudást és a magyar igazságot és legyőzte az ellene egyesül európai erőt. Árpáddal mi is diadalmaskodunk, mert a hagyományoknak vallásos kegyelettel való ápolása legyőzhetetlen erőt ad a népnek. A Szent Hagyományok feledése, sárba tiprása viszont annak a népnek önmaga felett kimondott halálos ítélete, amelyik hagyományaival ezt teszi, hiszen akinek nincs gyökere – annak jövője sincs. Hát válasszatok Magyar Testvérek. A Feltámadás Fénye és a halál ítélete áll előtettek. Amit megragadtok és magatokévá tesztek – az lesz a Tiétek. Én könyörgök a Magyarok Istenéhez azért, hogy segítsen minket nagy kegyelmével, hogy ismét beállhassunk a Fénybe. Boldog Asszonyunk és Jézus Urunk segedelme legyen velünk. (Badiny Jós Ferenc: Az Istenes Honfoglalók - http://www.magtudin.org/Istenes.htm#_ftn10) Badiny Jós Ferenc 1986-os gondolatai tökéletesen meghatározzák a Szent Korona Értékrend szerinti összehangolt munka célját: a Feltámadás Fényét választva kivédeni a „művelt nyugat” kegyelem döfését, Árpád apánk tiszta kereszténységének hagyományként követésével. A „művelt nyugat” válságba vezette a világot, helytartói megosztással, félrevezetéssel, a tájékoztatási monopólium segítésével tartják fenn hatalmukat itthon és világszerte. Egyre több kérdés fogalmazódik meg az emberekben, életfeltételeik beszűkülését tapasztalva. Miért kell olyan terheket vállalni, amelyek nem a mi érdekeinket szolgálják? Miért kell nekünk kirekesztettnek lennünk saját országunkban? Miért kell magyar vért és életet áldozni azért, hogy mások gazdasági és politikai hatalmat szerezzenek számukra is idegen országokban? A helytartók figyelemeltereléssel válaszolnak. Úgy tesznek, mintha nem közös megegyezéssel adták volna el Magyarország és a magyar emberek szabadságát. Úgy tesznek, mintha a nemzetközi szerződések aláírásakor nem látták volna előre annak következményeit. És a megosztottság tényleges értelmét is látjuk akkor, amikor azok, akik közös megegyezéssel megosztották a társadalmat, most egymásra mutogatnak – miközben érdekeik azonosak -, hogy önmaguk felelősségéről eltereljék a figyelmet. Óvatosan felvetődik a közszereplők megnyilvánulásaiban és a hivatalos médiában a birodalmi tagságunk hátrányainak általános említése, de amikor jól felfogott önvédelemként

- 5 -

Bevezető

megfogalmazzuk a birodalomból kiválás jogszerű lépéseit, akkor minden közszereplő és média hallgat, követve azt az aranyszabályt, hogy amiről nem beszélünk, az nincs. A hatalom célja az, hogy leplezze, a ténylegesnél kisebb hatásúnak állítsa be a birodalom erkölcsi bukása által kiváltott gazdasági válságot és társadalmi feszültséget, ehhez használja fel a mindannyiunk pénzéből fenntartott médiát, és a bérmagyarokat. Ezzel mindannyiunkat saját kivégzésük társtetteseivé akarnak tenni. A magyarországinál sokkal súlyosabb a nemzetközi figyelemelterelés, amely nemcsak Európa, hanem a világ békéje súlyos veszélyeztetésének leplezésére szolgál. Ez pedig nem kisebb, mint a III. világháború kirobbantásának potenciális lehetősége. Iránban nem tudott a birodalom olyan belső ellenállást szítani a számára ellenséges rendszer megbuktatására, mint pl. Líbiában (legfeljebb néhány atomtudós meggyilkolását érte el), ezért az irakihoz hasonló koholt vádakkal akarja igazolni egy támadás jogszerűségét. Ezek a koholt vádak részben az irakihoz hasonlóak: a tömegpusztító fegyver birtoklásának vádja1. A másik része viszont az eddigi terrortámadások indoklásához képest új: az Izraelt fenyegető újabb holokauszt rémképe2 Amikor a válság gazdasági és biztonságpolitikai hatásainak megszűntetését követeljük, akkor jogállamiságra, demokráciára hivatkoznak azok, akik jogállamiságon a diktatúra szabályrendszerét, demokrácián a kiválasztottak kirekesztettek fölött gyakorolt korlátlan elnyomását értik. A gépezet, amely nem természetes úton, hanem egy természetellenesen felépülő mesterséges kultúra – a nyugati civilizáció – eredményeként jött létre, szerkezeti hibákat rejt magában. Ezek jelentik azt a lehetőséget, amit fel tudunk használni arra, hogy a birodalmi függőségünk ellen a „jogállamiság” és a „demokrácia” szabályai szerint lépni tudjunk. A 2012. január elsején hatályba lépett Alaptörvény 8. cikke3 lehetővé teszi népszavazás kiírását. A népszavazás köréből a (3) bekezdés d) pontja kizárja a „nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről” szóló tárgykört, de a nemzetközi szerződésből eredő jogok gyakorlását nem. Így marad kritériumként az, hogy a népszavazás tárgya „az Országgyűlés

1

Irán atomfegyver-fejlesztési törekvései "nukleáris hidegháború" kialakulásának veszélyével járnak a térségben Hague: "Irán nukleáris hidegháborút kockáztat a Közel-Keleten" http://mti.hu/Pages/Default.aspx?lang=hun&menuid= 2

Már nem az a kérdés, hogy lesznek-e izraeli légi csapások Irán ellen, hanem az, hogy mikor. Az izraeli miniszterelnök és védelmi minisztere, Ehud Barak … úgy véli, hogy Izraelnek egy "újabb holokauszt" elkerülése érdekében meg kell támadnia Iránt. (Le Figaro: Egyre valószínűbb az Irán elleni izraeli csapás http://mti.hu/Pages/Default.aspx?lang=hun&menuid=) 3

8. cikk (1) Legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendel el. A köztársasági elnök, a Kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendelhet el. Az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező. (2) Országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. (3) Nem lehet országos népszavazást tartani … d) nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről; (Magyarország Alaptörvénye - http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=A1100425.ATV)

- 6 -

Bevezető

feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés”, a nemzetközi szerződések pedig ebbe a jogkörbe tartoznak4. A birodalom mindhárom szervezetének (amelynek tagjai vagyunk) alapszerződése jogként határozza meg bármely tagország számára a kilépés lehetőségét (EU5, IMF6, NATO7), tehát ezeknek a jogoknak a gyakorlása a jogállamiság részét alkotják. Mivel a 2012. 02. 09-én az OVB-hez hitelesítésre benyújtott aláírásgyűjtő lapok egyike sem a kilépést kezdeményezi az EU-ból, az IMF-ből, a NATO-ból (tehát nem a kötelezettségek teljesítését érint), hanem ezen szervezetek alapszabályában szereplő jog gyakorlására vonatkozik, és történetesen azt indítványozza, hogy a választók szabad akaratukból döntsenek arról, hogy ezen szervezetek tagjai akarnak-e maradni. Ez nem jogértelmezési kérdés, mert a jogszabályok szövegéből egyértelműen ered. A NATO-val kapcsolatosan lehet egyedül jogértelmezést felvetni, a „szerződés életbelépését” illetően. Egyik lehetséges jogértelmezés sem zárja ki a népszavazás kiírását, tekintettel arra, hogy a belépésünk több mint tíz évvel ezelőtt történt. A Lisszaboni Szerződés8 és a 2012. 01. 01-én hatályba lépett rendelet)9 pedig egyértelműen lehetőséget arra, hogy európai polgári kezdeményezéssel a föderatív (tehát összeolvasztó, 4

1. cikk (1) MAGYARORSZÁG legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés. (2) Az Országgyűlés a) megalkotja és módosítja Magyarország Alaptörvényét; b) törvényeket alkot; c) elfogadja a központi költségvetést, és jóváhagyja annak végrehajtását; d) felhatalmazást ad a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére; (Magyarország Alaptörvénye - http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=A1100425.ATV) 5

I. CIKK 50. cikk (1) Saját alkotmányos követelményeivel összhangban a tagállamok bármelyike úgy határozhat, hogy kilép az Unióból. (Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata és az Európai Unió Alapjogi Chartája (Lisszaboni Szerződés) http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cmsUpload/st06655-re02.hu08.doc) 6

XXVI. cikk 1. szakasz. A tagok kilépési joga Bármelyik tag bármikor kiléphet az Alapból oly módon, hogy írásbeli felmondást nyújt be az Alapnak annak központjához. A kilépés e felmondás kézhezvételének időpontjában lép életbe. (1982. évi 6. törvényerejű rendelet a Nemzetközi Valuta Alap alapokmányának kihirdetéséről http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=4897.7423) 7

12. cikk: A szerződés életbelépését követő tíz év elteltével vagy bármely későbbi időpontban, a Felek, egyikük kérésére, a Szerződés felülvizsgálása céljából tanácskozni fognak egymással, figyelembe véve az adott időpontban a békét és biztonságot érintő tényezőket az észak-atlanti térségben, ide értve a nemzetközi béke és biztonság fenntartása céljából az Egyesült Nemzetek Alapokmánya értelmében kötött egyetemleges vagy regionális megállapodások fejlődését is. 13. cikk. A Szerződés életbelépését követő húsz év elteltével mindegyik Fél kiválhat a Szerződésből, éspedig egy évvel azután, hogy a felmondásról értesítette az Egyesült Államok kormányát. E kormány minden egyes felmondási okirat letételéről értesíti a többi Fél kormányát. (Az Észak-atlanti Szerződés Washington DC, 1949. április 4. http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Biztonsagpolitika/NATO_dokumentumok/) 8

II. CIKK 11. cikk (4) Legalább egymillió uniós polgár, akik egyben a tagállamok egy jelentős számának állampolgárai, kezdeményezheti, hogy az Európai Bizottság – hatáskörén belül – terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a Szerződések végrehajtásához uniós jogi aktus elfogadására van szükség. (Lisszaboni Szerződés - http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cmsUpload/st06655-re02.hu08.doc)

- 7 -

Bevezető

integráló) Európai Unió konföderatív (összehangoló, koordináló) Európai Államszövetséggé alakuljon át. A feladat- és hatáskör vonatkozásában az Európai Bizottságról a Lisszaboni Szerződés ugyanúgy rendelkezik, mint az Országgyűlésről az Alaptörvény, tehát értelmezési vita érdemben itt sem lehetséges.

9

2. cikk Fogalommeghatározások E rendelet alkalmazásában: 1. "polgári kezdeményezés": az e rendeletnek megfelelően a Bizottsághoz benyújtott kezdeményezés, amelyben felkérik a Bizottságot, hogy hatáskörén belül terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a Szerződések végrehajtása céljából uniós jogi aktusra van szükség, és amelyet a tagállamok legalább egynegyedéből származó, egymillió jogosult aláíró támogat; (Az Európai Parlament és a Tanács 211/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a polgári kezdeményezésről http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2011:065:0001:01:HU:HTML).

- 8 -

Miért

A diktatórikus birodalom erkölcsi bukásával kialakult gazdasági és társadalmi válság hatását – összehasonlítva szakterületenként a Szent Korona Értékrenddel – az I. fokozat „A globalizmust szolgáló Európai Unió alternatívája a Szent Korona értékrenden alapuló természetes rendszer (A Lisszaboni Szerződés összehasonlítása a Gondoskodó Magyarországgal)” c. második része tartalmazza. Természetesen ez az az ok, ami nélkülözhetetlenné teszi a gondolkodási mód minta (paradigma) váltást. Most azt kell egyértelművé tenni, hogy nem a zsidókereszténység által támogatott Szent Korona Tan ideológiai alapjára épülő megoldást kell választani, hanem ősi hagyományaink tiszta keresztény eszméjén alapuló Szent Korona Értékrendet. Az eszmei paradigmaváltás szükségességének további bizonyítékait, és ennek hatását kell most átgondolnunk a szabályozásra (jogrendszerre és törvényhozásra), valamint a gazdaságra. Vagyis annak kell mindenkiben egyértelműnek lennie, hogy a Szent Korona az Új világtörténelmi korszak paradigmája. Az eszmei, a szabályozási (jogi) és a gazdasági rész szerves egységet alkot.

- 9 -

Miért

- 10 -

Miért - Eszmei paradigmaváltás

Az I. fokozat Átadó Szere ide vonatkozó részének vázlata:

3. fejezet

Szent Korona Tan Ezeregyszáz év Az egy és ugyanazon szabadság elvét nem teljesíti, ezért szükséges a ius resistendi et contradicendi folyamatos megerősítése Egyszemélyes vezetés

4. fejezet

Dogmatizmus (agnoszticizmus)

5. fejezet

1100 év története az alapelvek (alkotmány) alapja, ezért a jogfolytonosság 1944. március 19. szakadt meg

1. fejezet 2. fejezet

Szent Korona Értékrend Több ezer (legalább 6000) év Közszabadság elve érvényesül

A vezetés kettős egysége (kündü és gyula) Teljes tudás és a szabadság kettőben egysége (gnoszticizmus) A magyarság történelme az alapelvek (alkotmány) alapja, ezért a jogfolytonosság 973-ban, a Quedlinburgi szerződéssel szakadt meg

Összefoglalva: A magyar szabadság alapja az az értékrend, amely a közszabadság alapját adja vissza. Az ezeregyszáz év alapja a társadalmi, gazdasági, politikai megosztottság. A zsidókereszténység ennek a kiszolgálója. Ez az eszmei (ideológiai) gátja annak, hogy a világot válságba sodró paradigmát a zsidókereszténység eszmeiségére alapuló gondolkodási mód váltsa fel, hiszen a kettő ugyanaz! Sok vád éri a Szent Korona Értékrendet az eszmei alappal kapcsolatban. Pogánynak, koppányosnak nevezik sokan. Szeretném, ha ez a vádaskodás befejeződne, ezért egy idézettel bővítem az eddigi bizonyítékokat, annak eldöntésére, hogy Pogányok vagyunk-e? Az idézetet Dr. Zakar Andrástól veszem, aki mérnök, katolikus pap, hittudós, Mindszenty József bíboros egykori személyi titkára és az üldöztetésben sorstársa volt, egyben a magyarság igaz őstörténete megismerésének elkötelezettje, aki az „Igaz katolikusokról” c. munkájában hivatkozik arra a XXIII. János által a II. Vatikáni zsinat megnyitásaként elmondott beszédére, (és benne Paralel Bibliára), ami a vádaskodók szerint nincs. A Sumér hitvilág és a Biblia (http://www.angelfire.com/realm3/hmult/nepek/sumerhitv1.htm) c. könyvének összefoglalásaként a következőt írja: „Befejezésképpen foglaljuk össze a sumér bibliai párhuzamok fokozatos megismerése során adódó következtetéseket, melyeket ezután mind a hittudományban mind a történetírásban, nyelvészetben, művészettörténetben, néprajzban stb. különösen figyelembe kell vennünk az Isteni Kinyilatkoztatásra vonatkozó II. vatikáni zsinati dogmatikus konstitúció szellemében. 1. Az ószövetségi kinyilatkoztatást tartalmazó szent és sugalmazott könyvek - még ha azokat csak történeti forrásokként használjuk is -, sok olyan nemes emberi eszmét, örök igazságot, isteni kinyilatkoztatás-részletet, különösképpen az egész emberi nem összetartozását, testvériségét valló részletet foglalnak magukban, melyek több száz, esetleg több ezer évvel azelőtt már megtalálhatók a környező keleti népek - főként a sumérok -irodalmi emlékeiben.

- 11 -


2. Tévesnek és legalább is nacionalista túlzásnak kell tehát mondanunk azt az álláspontot, melyet pl. Goldziher Ignác így fejezett ki 1887-ben: "Szó lesz azokról az örök eszmékről; melyek a zsidóság kebelében születtek meg és az emberiség e parányi köréből indultak ki fáklyát gyújtani a sötétségben". (11. 1.) "Bátran elmondhatjuk, hogy felekezetünk előrehaladásának több évezredes menetében e nagy erkölcsi eszmének, mely legelőször az emberiség történetében a mi őseinknek nyilatkozott meg ..." (13-14. 1.). "Ellentétben a pogány ókor korlátolt isteneszméjéhez, mely az emberiséggel csakis külső kötelékkel van kapcsolva, a prófétizmus az istenség eszméjének etikai tartalmat adott és az etikai tartalomból, mint az erkölcsös élet forrásából vezeti le a társadalom és az egyén erkölcsös kötelességeit" (46. l.). 3. Ezt a túlzó nacionalista felfogást az ószövetségi könyvek szövegei is, helyenként kifejezésre juttatták. Ez azonban éppúgy nem volt tárgya a kinyilatkoztatott igazságnak, mint azok a részek, melyek a szent szerzők korabeli tudásának megfelelően tájékoztatnak földrajzi, természettudományi stb kérdésekről: Kinyilatkoztatott igazságok azok, melyeket a szent szerzők, mint ilyeneket adnak elő a hit és erkölcs dolgában a tanító egyház értelmezése szerint. 4. Ez az ószövetségi könyvek stílusában helyenként kifejezésre jutó zsidó nacionalizmus koronként uralomra jutott egyes újszövetségi papok és hívók fölfogásában is és oka volt annak a lenézésnek, sőt rombolásnak, melynek az ősnépek és őskultúrák értékes emlékei helyenként áldozatul estek. Mindezek jóvátételére az Egyház a II. Vatikáni Zsinaton ünnepélyes ígéretet tett és megfelelő utasításokat adott. 5. Történeti tényként meg kell azt is állapítanunk, hogy Goldziher és társai a múlt század vége felé már tudták és később még jobban megbizonyosodhattak róla, hogy a sumér nyelv és nép nem semita és nem indoeurópai nyelv és nép és ősi emlékei tanúskodnak olyan ismeretekről, melyekről ők azt állították, hogy az ószövetségi szentírás közli azokat először. 6. Ez a nem tudományos, hanem soviniszta magatartás fő oka volt annak, hogy a sumér kutatást ilyen soviniszták lefékezték, gátolták, megnehezítették, sőt sokszor gúnyolták és egyes követőik ugyanezt teszik mind máig. Ezeknek a nem tudományos indítékokból eredő nehézségeknek részben az is volt az oka, hogy nem fedezték fel a sumérnak az ural-altájival való rokonságát kellő világossággal, "részben pedig mesterséges akadálynál - egy paradoxonnál - fogva, melyet főleg Halévy tartott fenn makacsul, az a vélemény; hogy a sumér nem is valódi nyelv, csak mesterséges rendszere egy titkos írásnak, amelyet a köznép misztifikálója végett találtak fel az asszír papok. Ez a második akadály végül is megdőlt, mert fölfedeztek olyan emlékműveket, amelyeken ezen a nyelven találtak föliratokat olyan időkből amelyben még sémi nyelven nem is írtak Mezopotámiában" (Encyclopedia Britannica. 1960. 21. kötet 553. old.). 7. Ez a soviniszta, zsidó nacionalista magatartás, mely legvilágosabban a Babiloni Talmud eredeti és teles héber szövegéből és ennek hebraisták által készített hiteles fordítás kiadásaiból tűnik ki, az emberiség kultúrtörténeti fejlődési képét és öntudatát, valamint biológiai és erkölcsi egészségét elvi alapon katasztrofálisan megnyomorítja, nem tudományos és szemben áll az alapvető emberi jogegyenlőség ENSZ deklarációjával, melyet az államok különben törvénykönyvükbe is iktattak.

- 12 -


8. Az szövetség már eddig is tanúsította, hogy Ábrahám előtt is volt isteni kinyilatkoztatás. Az ókori keleti népek, főként és legkorábban a sumérok egyre nagyobb számban megfejtett emlékei pedig jogos alapot adnak annak a feltételezésére, hogy a náluk talált és a kinyilatkoztatott igazságokkal egybecsengő tanítások főként az isteni kinyilatkoztatás segítségével vezették az emberiséget a szellemi fejlődés és az Istennel való személyes kapcsolat útján. Mostantól nem tartom vitathatónak, hogy pogányok vagyunk-e, hiszen egyértelmű: mi azt az ősi, tiszta kereszténységet követjük, amit Hamvas Béla így határoz meg: „A kereszténység nem vallás. A kereszténység a normális létben való magatartásról szóló tanítás.” (Patmosz II. – Kiengesztelődés - http://www.terebess.hu/keletkultinfo/patmosz2/11.html) Tehát a Szent Korona Értékrend eszmei alapja az az ősi hagyomány, amihez való „hútlenség szelletje szétszorja a Szent Korona virágait” (István Intelmei) és amit a Quedlinburgi Szerződés szét akart tiporni.

- 13 -

Miért - Jogi paradigmaváltás

- 14 -


Az I. fokozat Átadó Szere ide vonatkozó részének vázlata: Bevezetés 1. fejezet 2. fejezet 3. fejezet 4. fejezet 5. fejezet

Liberális-kapitalizmus Történelmi fejlődés eredménye Függetlenségvesztés A tőke szabad áramlása Az áru és a szolgáltatások szabad áramlása

Szent Korona Értékrend Örök és változtathatatlan Örök szabadság A nemzeti vagyon önérték-növelése Az önellátás alapja a nemzeti termék A nemzeti vagyon növelésének kötelezettsége

A szabad letelepedés

Összefoglalva: A „nyugati civilizáció” liberális-kapitalista szabályozási rendszere a birodalmi érdeket szolgálja ki, ezért az állam és az emberek érdekeit alárendeli a birodalom anyagi érdekeinek. A Szent Korona Értékrend a társadalmi együttélést szabályozza a jogrendszerben, az emberek és az őket képviselő állam érdekeinek mindent alárendelve, így a gazdaságot is. A „nyugati civilizáció” a birodalom iránymutatását tekinti Alkotmánynak (Lisszaboni Szerződés) és ennek alárendelve készítik el a helytartóságok a saját irányelveiket tartalmazó Alaptörvényeket. Ezekből eredő részletes szabályozást (a végrehajtási utasításokat, amelyeket érdemtelenül neveznek törvénynek) a hatalom központi szervezetei végzik. A Szent Korona Értékrend a Teremtő iránymutatását (az Alkotó Alkotásának – a Világmindenségnek – működtetésére vonatkozó akaratnyilvánítását) tekinti Alkotmánynak (a magyar szó kifejező értelmével azonosan), ami ebből eredően örök és változtathatatlan. A mindenkori történelmi időszak fejlettségi foka határozza meg, hogy az iránymutatás milyen irányelveken keresztül érvényesül, vagyis mi az Alkotmányból eredő Alaptörvény. Az irányelvek mindennapi életre történő alkalmazása egy döntési folyamat, amelyet a döntési helyzet indít el. Mivel a döntési helyzet ott keletkezik, ahol a mindennapi életet éljük, ennek a szabályozásnak a településeken kell történnie. Ez jelenti a szubszidiaritást, vagyis annak biztosítását, hogy a döntés hatásának helyén szülessen a döntés. Két szabályozási területet kell különösen kiemelni, mint a jogi paradigmaváltás alapját: a választási és a hatalomgyakorlási rendszert. 1. A választási rendszer (Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló 2. főtörvény - http://nemzetiegyseg.com/2fotorveny.pdf) Fő eltérések a „nyugati civilizáció” választási rendszerrel szemben:

- 15 -


a./ A választás formája: nyílt szavazás10, ebből eredően a képviselők és elöljárók kötött megbízatást kapnak, akiket bizalomvesztés esetén a választók visszahívhatnak11. b./ Választási és választhatósági joggal csak a Szent Korona tagjai rendelkeznek12 10

1. § (1) Az Alaptörvényben és az 1. főtörvényben meghatározott elöljárókat a jogosultak az ott leírt módon, egyszerű többségi egyidejű, nyílt szavazással választják. (2) A Szent Korona Önigazgatási rendszerének alapja a települések és a társadalmi csoportok érdekeit kifejező önkormányzatiság (szubszidiaritás), amely a társadalom legszentebb alapkövére, a családra épül. (3) A Szent Korona Önigazgatási rendszere szerint a hatalmat a Szent Korona minden tagja, választójogának érvényesítésével gyakorolja a./ választással, ahol a hatalomgyakorlás irányítására és végrehajtására vonatkozó megbízást ad, b./ népszavazással, ahol az államhatalom gyakorlásának egyes kérdéseivel kapcsolatban kinyilvánítja akaratát, és c./ népi kezdeményezéssel, ahol a megbízott elöljáróságok és elöljárók érdekérvényesítő tevékenységét minősíti. (4) Magyarországon az államhatalmat irányító és végrehajtó elöljáróságok és elöljárók a Szent Korona tagok megbízása alapján, kettős egységben végzik tevékenységüket. (5) A Szent Korona választójoggal rendelkező tagjai hatalomgyakorlási jogukat a./ irányító elöljáróságok és elöljárók vonatkozásában - a Nemzetgyűlésen, - a Nemzeti Tanácson keresztül, illetve - népi kezdeményezési joguk gyakorlásával, b./ végrehajtó elöljáróságok és elöljárók vonatkozásában - népi kezdeményezési joguk gyakorlásával is érvényesítik. 11

8. § Népi kezdeményezésre indított megbízatás-visszavonási eljárás Amennyiben a kiválasztott elöljáró a képviseltek érdekeivel ellentétes tevékenységet folytat, a megbízatást adó választók népi kezdeményezéssel megbízatás-visszavonási eljárást indíthatnak a 12. § szerint. 12

2. § A választás és választhatóság joga (1) Az Alaptörvény 76. §21 (1) bekezdése szerint Magyarországon a Szent Korona államalapító és államalkotó nemzeteinek tagjai rendelkeznek a közügyekben való részvétel jogával. (2) A Szent Koronát alkotó a./ államalapító nemzet fogalmát az Alaptörvény 96. §-a22, b./ államalkotó nemzet fogalmát az Alaptörvény 98. §-a23 határozza meg. (Alaptörvény - http://nemzetiegyseg.com/Alaptorveny.doc) 21 76. § A közügyekben való részvétel joga (1) A Szent Korona minden tagja részt vehet az országos és a helyi közügyek vitelében, továbbá az „Államhatalom gyakorlásról” szóló 1. főtörvény által meghatározottak szerint közhivatalt viselhet. (2) Magyarországon vendégjoggal élők, valamint Magyarországon „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szerint tartózkodó idegen állampolgárok nem vesznek részt a közügyek vitelében és nem viselhetnek az (1) bekezdésben meghatározott közhivatalt. 22 96. § Az államalapító magyarság (1) Magyarország felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, segíti jogaik és törvényes érdekeik védelmét, anyanyelvük, nemzeti kultúrájuk, vallásuk, valamint Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását, ezek megvalósítása a nemzetközi kapcsolatokban az állam alapvető kötelezettsége. (2) A magyarság anyaországi, valamint politikai okból menekült (emigrált) Felsőházi képviselettel rendelkező részei: a./ Magyarországi magyar b./ Felvidéki magyar c./ Kárpátaljai magyar d./ Székelyföldi, erdélyi magyar e./ Délvidéki magyar f./ Kárpát-medencén kívül élő magyar

- 16 -


c./ A választás a települési választócsoportokon (nem pártokon) keresztül történik. A választás módja egyéni vagy együttes (családi)13.

(3) A magyar állampolgárok között nem lehet különbséget tenni az állampolgárság keletkezésének jogcíme alapján, és - ha „Az állam vezetéséről”, vagy „A büntetésről” szóló főtörvény másképpen nem rendelkezik aszerint, hogy a magyar mellett van-e más állampolgárságuk. (4) Kettős vagy többes állampolgárságú a./ Szent Korona tag csak akkor rendelkezik köztisztség-viselői (közte választási és választhatósági) jogával, ha - politikai okból hagyta el Magyarországot (emigrált) és - a többi állampolgárság szerinti fennálló választási és választhatósági jogáról lemond; b./ a Magyarországon vendégjoggal élő személy, továbbá a Magyarországon „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szerint tartózkodó idegen állampolgár akkor sem gyakorolhatja köztisztség-viselői (közte választási és választhatósági) jogát, ha a többi állampolgárság szerinti fennálló köztisztség-viselői jogáról lemond. 23 98. § Államalkotó nemzetiségek (1) Magyarországon az államalkotó kisebbségi nemzetiséghez tartozó személyek (mint a Szent Korona testének személyi része) önkormányzatuk által létszámarányosan az Országgyűlés felsőházába delegált képviselőin keresztül érvényesítik (hangolják össze más társadalmi csoportokkal) érdekeiket és vesznek részt az államhatalom gyakorlásában. (2) A szerves egységként működő Magyarország a nemzeti önazonosság-tudat alapján áll, hiszen ez adja azt a biztonságot, ami minden ember számára a lélek, a szellem és a test összhangjához nélkülözhetetlen. Az államalkotó nemzetek Szent Korona tagjainak – anyaországukkal kötött viszonossági nemzetközi szerződés alapján - joga személyileg az egyenlőség, közösségi szinten pedig Társadalmi csoportként az önkormányzatiság (autonómia), vagyis az önkormányzaton keresztül gyakorolt önrendelkezés, ami települési-, vagy területi formában nyilvánul meg. (3) Felsőházi képviselettel rendelkező államalkotó nemzetiségek: a./ a Szent Korona területén önhonos nemzetek - cigányok/romák - horvátok - lengyelek - németek - románok - ruszinok - szerbek - szlovákok - szlovének - ukránok b./ a magyarsággal rokon népek - bolgárok - görögök - örmények 13

3. § (1) Az e főtörvényben meghatározott elöljáróságokat és elöljárókat (népképviseleti megbízottakat) a Szent Korona Önigazgatási rendszere szerint választócsoportok választják. (2) Azonos településen élő együttes és egyéni választókból állnak a./ a települési választócsoportok, ha a település azonos települési egységén (utca, tér, tanyacsoport) belül élnek, b./ a társadalmi csoporthoz tartozó választócsoportok, ha abban ugyanazok a társadalmi csoportok (nemzetiség, vallás, korcsoport, szakma) vannak képviselve. (3) Az elöljáróságok tagjai és az elöljárók kiválasztása szavazati pontérték-többséggel, nyílt szavazással történik. (4) Az elöljáróságok tagjai és az elöljárók kiválasztása során a pontérték számítás a következők szerint történik: a./ együttes választójog (család) alkalmazása esetén a pontérték azonos az együttesen választójogot gyakorló azon Szent Korona tagok számával, akikre nem vonatkozik a 2. § (3) bekezdés b./, d./ és e./ pontok szerinti kizáró okok egyike sem, b./ egyéni választójog esetén a pontértékszám egy. (5) A választócsoportok közvetlenül a következő elöljárókat választják:

- 17 -


d./ A megválasztott elöljáró vagy képviselő megbízatása haláláig, egészségi alkalmatlanságának megállapításáig, önkéntes lemondásáig vagy visszahívásáig tart14. 2. Hatalomgyakorlási rendszer („Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvény http://nemzetiegyseg.com/1fotorveny.pdf) a./ Az érdekérvényesítés alapja a közszabadság15 (nem a pártrendszeren) http://nemzetiegyseg.com/Alaptorveny.doc b./ A hatalomgyakorlással megbízott személyek közvetlenül a választóknak tartoznak felelősséggel16 a./ b./ c./ d./ e./ f./ g./ h./ i./ j./ k./

települési önkormányzati képviselő, polgármester, alsóházi képviselő, társadalmi csoport önkormányzati tag, társadalmi csoport elnöke, felsőházi képviselő, nemzetgyűlési tag, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselő megbízott, Nemzeti Tanács tagja, Magyarország elnöke, Magyarország miniszterelnöke

14

9. § (1) Az Első (Alkotmányozó) Nemzetgyűlést létrehozó elöljáróság- és elöljáróválasztás ad megbízatást az államhatalmat irányító és végrehajtó elöljáróságoknak és elöljáróknak. (2) A választócsoportok folyamatosan végzik ellenőrző feladatunkat a 8. § szerint. 3. szakasz Rendkívüli választás 10. § (1) Rendkívüli választást kell tartani a 3. § (5) bekezdésében meghatározott elöljáró a./ halála, b./ egészségi alkalmatlanságának megállapítása, c./ önkéntes lemondása, d./ visszahívása esetén. (2) A rendkívüli választást azok a választócsoportok végzik, amelyek jogosultságát a 4. - 7. §-ban meghatározott elöljáró megbízatásának megszűnése érinti.

15

2. § (1) Magyarország az állam és a Szent Korona tagjainak szabadságát a szabadság feltételeinek megteremtésével biztosító és védő, örökké független állam. (2) Magyarország a társadalmi együttélés szabályait jogrendszerén keresztül betartó és betartató jogállam. (3) Magyarországon az érdekérvényesítés a korlátozás nélküli önkormányzatiság (szubszidiaritás) betartásán alapszik. Ez az alapja a népuralomnak (demokráciának) és a sorsközösség vállalásnak (szolidaritásnak). Ennek megfelelően nincs pártrendszer, az érdekérvényesítés a Szent Korona Önigazgatási rendszere szerint, a „Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló” 2. főtörvény szerint történik.

16

3. § (1) Magyarországon minden hatalom a Szent Koronáé, amelyet a Szent Korona tagjai gyakorolnak a./ a Szent Korona Önigazgatási Rendszere szerint, kötött mandátummal választott - Nemzetgyűlési képviselőkon, - a Nemzeti Tanács tagjain,

- 18 -


c./ Az irányítás és a vezetés kettős egységében épül fel a hatalomgyakorlás17

- Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselőkön, valamint - Országgyűlési- és - Önkormányzati - Magyarországot nemzetközi szervezetekben, képviselőkön keresztül, illetve b./ a népszavazással gyakorolt közvetlen akaratnyilvánítással. (2) Az Alkotmány 5. §71 (2) bekezdésben meghatározott, megalapozott esetekben mindenkinek kötelessége a Szent Korona értékrendjét veszélyeztető tevékenység megszűntetése érdekében a./ azonnali tevékenységgel fellépni, akár egyedül, akár csoportosan, a fellépés tényének hatósági bejelentésével egyidejűleg, b./ eljárást indítani az értékrendet sértő vagy veszélyeztető ellen, c./ népszavazást indítani. (3) Aki(k) a (6) bekezdésben meghatározott ellenállás jogával visszaél(nek), bűncselekményt követnek el, és a megállapított büntetési tétel mellett az ellenállási jog gyakorlásának örökös elvesztésével. (4) A (2) és (3) bekezdésben az Alkotmány 5. §-nak megfelelően meghatározott ellentmondás és ellenállás joga gyakorlásának részletes szabályait a HARMADIK RÉSZ tartalmazza. 71 5. § (1) Mindazzal szemben, aki megsérti a Szent Korona értékrendjét, a Szent Korona minden tagjának nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni. (2) A Szent Korona értékrendjének megsértését jelenti: a./ az állam szabadságának, b./ a Szent Korona tagjai egyéni vagy társadalmi csoportot érintő szabadságának, c./ a birtoklás szabályának, d./ a vendégjog szabályainak, e./ a tevékenység végzésével kapcsolatos szabályok megsértése, veszélyeztetése és minden erre irányuló magatartás. (A Szabadság Alkotmánya - http://nemzetiegyseg.com/Moalkotmany.doc) 17

Az államhatalom gyakorlás kettős egysége 8. § (1) Az irányítás és a végrehajtás egymással örök és szétválaszthatatlan kapcsolatban áll, ezáltal kettős egységet alkot, éppúgy, ahogyan a Szent Korona testének két alkotóeleme, a terület és a személy is kettős egységben él. (2) Az államhatalom irányítást és végrehajtást végző szervezetei tevékenységüket keresztösszefüggések rendszerében végzik. Ezzel válik az államhatalom irányítása kettős egységgé, ami a társadalmi érdekérvényesítés ellenőrizhetőségének alapja. (3) Az irányítás szervezetei: a./ a Nemzetgyűlés, b./ Magyarország elnöke, c./ a Nemzeti Tanács, d./ a Honvédelmi Tanács, e./ a Bíróság, f./ az Ügyészség, g./ az Állami Számvevőszék és h./ a Magyar Nemzeti Bank. (4) A végrehajtás szervezetei: a./ Magyarország miniszterelnöke, b./ Magyarország Kormánya, c./ az Országgyűlés alsóháza, d./ az Országgyűlés alsóházának elnöke, e./ az Országgyűlés felsőháza, f./ az Országgyűlés felsőházának elnöke, g./ a települések önkormányzata, h./ a polgármester, i./ Társadalmi csoportok önkormányzata, j./ Társadalmi csoport önkormányzatának elnöke.

- 19 -


(5) Az államhatalmat gyakorló elöljáróságok és elöljárók választásának és működésének összefoglalását az 1. sz. melléklet tartalmazza.

- 20 -

Miért - Gazdasági paradigmaváltás

Az I. fokozat Átadó Szere ide vonatkozó részének vázlata: Bevezetés

1. fejezet

Neoliberalizmus (a Lisszaboni Szerződés alapján) Négy liberális alapelv

2. fejezet

Kizárólagos hatáskörbe utalt területek

3. fejezet 4. fejezet 5. fejezet

A kizárólagos hatáskörrel megcsonkított önrendelkezés (szubszidiaritás) Tiltó rendelkezések Kozmopolitizmus (világpolgárság)

Szent Korona Értékrend Minden a Szent Korona tulajdona Minden magyar érték a magyar érdeket szolgálja Alulról épülő közszabadság Kötelezettségek és jogok összhangja Szent Korona tagság

A liberális-kapitalizmus és a Szent Korona Értékrend gazdasági gondolkodási mód mintája (paradigmája) közötti alapvető különbség abban mutatkozik, hogy 1. - a liberális-kapitalizmus lehetőség-monopóliumot hoz létre, amin keresztül kínálatot termel, amelyhez manipulációval hozza létre a keresletet, így felülről irányítja a gazdaságot, - a Szent Korona Értékend az igények és a lehetőségek összhangját teremti meg, alulról, a településektől felépített rendszert alkotva; 2. - a liberális-kapitalizmusban az állam a gazdaság kiszolgálója, - a Szent Korona Értékrendben a gazdaság – éppúgy, mint minden életfeltétel-biztosítás – az embert szolgálja, ennek a szolgálatnak az összehangolását végzi az állam. Ez a két alapvető különbség visszavezethető a társadalomszervezési gondolkodási mód minta (paradigma) tábla (mátrix) elmélete közötti különbségre. Azt, hogy a liberális-kapitalista gondolkodási mód minta (paradigma) az állam érdekei fölé rendeli a gazdaságot, Magyarország elvesztésének 12 EU-stációja bizonyítja, amelynek alapját az elmúlt 20 év nemzetárulását összefoglaló Lisszaboni Szerződés jelenti. 1. Minden magyar érték (benne a termőföld) elvesztése EUM 26, EUM 3. 2. A nemzeti termékek védelmének elvesztése EUM 34., EUM 35., EUM 63., EUM 101., EUM 107. cikkek 3. Pénzügyi függetlenség elvesztése EUM 282., EUM 295. cikk 4. Kereskedelmi függetlenség elvesztése EUM 106., EUM 207. cikk 5. Vám elvesztése EUM 28. cikk 6. Az önálló adópolitika elvesztése EUM 110. cikk 7. Külügy és hadügy elvesztése EUSZ 18. cikk 8. Önálló jogalkotás elvesztése EUM 288. cikk 9. Közigazgatás elvesztése EUM 7. cikk 10. Belbiztonság elvesztése EUM 88., EUM 89. cikk 11. Igazságszolgáltatás elvesztése EUSZ 19., EUM 86. cikk

- 21 -


12. Magyarország kinyitása minden idegen előtt és bezárása az Unión kívülre szakadt minden magyar előtt EUM 49. cikk Az Európai Egyesült Államok (EU) által tőlünk megvont szabadságjogok többsége a gazdasági függetlenségünk megszűnését jelenti. Szabadságjogaink elvételének előkészítése történt meg az EU-csatlakozás „felkészülési” időszakában. Ezek a következők: Magyarország elvesztésére tett előkészítő intézkedések: 1. A Római Szerződés aláírása Az Európai Közösség Alapító Szerződése Róma, 1957. március 25. (http://www.eu2004.hu/index.php?op=szerzodesek&id=3) ELSŐ RÉSZ: Alapelvek 3. cikkely Közösségnek a 2. cikkelyben kitűzött célok érdekében folyó tevékenysége az ebben a Szerződésben előírt feltételekkel és időrendben magában foglalja a) b) c) d) e) f) g) h) i) j)

(1)

(2) (3) (4)

a tagállamok között az áruk kivitele és behozatala tekintetében a vámok és mennyiségi korlátozások, illetve valamennyi ezekkel egyenértékű hatású intézkedés eltörlését; a közös kereskedelmi politikát; a belső piacot, amelyet a tagállamok között az áruk a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását gátló akadályok megszüntetése jellemez; a személyeknek a belső piacra való belépésére és azon belüli mozgására vonatkozó intézkedéseket, a 100c. cikkely által meghatározott módon; a közös politikát a mezőgazdaság és a halászat területén; a közös politika bevezetését a közlekedés területén; olyan rendszer létrehozását, amely a belső piac területén folyó versenyt megóvja a torzítástól; a tagállamok jogszabályainak közelítését abban a mértékben, ahogy az a közös piac működéséhez szükséges; a szociálpolitikát, beleértve az Európai Szociális Alapot; a gazdasági és társadalmi kohézió erősítését; II. CÍM: A MEZŐGAZDASÁG 38. cikkely A közös piac kiterjed a mezőgazdaságra és a mezőgazdasági termékekkel való kereskedelemre is. mezőgazdasági termékek a termőföld, az állattenyésztés és a halászat termékei, valamint az ezekből közvetlenül származó félkész termékek. A közös piac létesítéséről szóló rendelkezések a mezőgazdasági termékekre is vonatkoznak, ha a 39-46. cikkely rendelkezései másként nem rendelkeznek. A Szerződés 2. számú melléklete sorolja fel azokat a termékeket, amelyekre a 39-46. cikkely rendelkezései vonatkoznak. A mezőgazdasági termékek közös piacának működése együtt jár a tagállamok közös mezőgazdasági politikájának megteremtésével.

- 22 -


(1)

(2)

2. FEJEZET: A LETELEPEDÉS JOGA 56. cikkely Ez a fejezet és az ennek alapján hozott intézkedések nem korlátozhatják azoknak a jogi és közigazgatási előírásoknak az alkalmazását, amelyek külföldiekre vonatkozó külön szabályozást tartalmaznak, és amelyek a közrend, a közbiztonság vagy a közegészségügy alapján indokoltak. Az átmeneti időszak vége előtt a Tanács - a Bizottság javaslatára, az Európai Parlament meghallgatása után - egyhangú szavazással irányelveket bocsát ki ezeknek a törvényeknek, rendeleteknek és közigazgatási előírásoknak a harmonizálására. A második szakasz vége után a Tanács - a 189b. cikkelyben meghatározott eljárás szerint minősített többséggel irányelveket bocsát ki azoknak a rendelkezéseknek a harmonizálására, melyek a tagállamokban a rendeleti szabályozás, illetve a közigazgatási előírások területére tartoznak.

2. A Koppenhágai kompromisszum aláírása „... a magyar termelők, a koppenhágai kompromisszum nyomán ma harmadannyi támogatást kapnak, mint a régi tagországok gazdái. Felidézte, hogy az uniós költségvetés kapcsán kibontakozott vitában Magyarország azt javasolta: "Ha felnyitjuk a mezőgazdasági kérdést, ha felnyitjuk azokat a kompromisszumokat, amelyeket az utóbbi időben kötöttünk, akkor felnyitjuk Koppenhágát is." Ezt a felvetést eddig sem a francia Európa-ügyi miniszter, sem a brit miniszterelnök nem utasította vissza” (Gyurcsány Ferenc A magyar mezőgazdaság ügye nemzeti ügy http://www.fvm.hu/main.php?folderID=1769&articleID=7032&ctag=articlelist&iid=1) A Koppenhágai Kompromisszum hatásának részletezését az Első Fokozat EU-sarc című része tartalmazza. 3. Kvóták A területi támogatás alapja Magyarország termőterületének 77,5 %-a. A mennyiségi támogatás átlagosan a megtermelhető mennyiség kevesebb, mint felére vonatkozik. A kvóta teljes hatásának elemzése az Első Fokozat „Mezőgazdaság, élelmiszeripar” cím alatt szerepel. A tételes kvóta tábla:

Mg-i területek Szántóföldi bázisterület (ha) Regionális hozam (t/ha) Tradicionális durumbúza (ha) Nem tradicionális durumbúza (ha) Rizs (ha) Szárított takarmány (t) Cukor A (t) Cukor B (t) Izoglükóz A (t)

Magyar adottság 4 500 000 *

- 23 -

Magyar igény 3 653 353 5.04 15 000 50 000 18 000 200 000 400 000 80 000 130 000

Elért szint %-ban Aláírt kvóta adottsághoz - igényhez 3 487 792 4.73 2 500 4 305 3 222 49 593 400 454 1230 127 627

81.2 | 77.5 * | 93.8 16.7 8.6 17.9 24.8 100.1 1.5 98.2


Mg-i területek

Magyar adottság

Izoglükóz B (t) Kender (t) Len (t) Paradicsom (t) Õszibarack (t) Körte (t) Dohány (t) Beszállított tej (t) Közvetlenül eladott tej (t) Szarvasmarha kiegészítõ tám. (Euro) Vágási prémium (állat) Húsmarha prémium (állat) Anyatehén (állat) Juh (állat)

Magyar igény 10 000 3 108 1 461 321 442 1 000 1 000 15 000 2 600 000 200 000 12 000 000 480 000 245 000 300 000 1 500 000

Kecske (állat)

50 000

Elért szint %-ban Aláírt kvóta adottsághoz - igényhez 10 000 2 061 --130 790 1 616 1 031 12 355 1 782 650 164 630 2 936 076 235 998 94 620 117 000 1 146 000 Benne a juhkvótában

100.0 66.3 0.0 40.7 161.6 103.1 82.4 68.6 82.3 24.5 49.1 38.6 39.0 73.9**

*1991-ben a kukorica és a búza hektáronkénti hozama: 6710 és 5190 kg volt. **A juh és kecske kvótát egyben határozták meg ezért annak együttes igény-értéke a viszonyítási alap. (1 550 000) 4. EU-sarc Az EU csatlakozással kapcsolatos elvonás és támogatás egyenlege csatlakozás előtti és utáni adatainak elemzését az EU-sarc című rész tartalmazza. Jellemzőként itt csak egy fontos bizonyítékot tartok szükségesnek kiemelni: „Az EU a tagországoktól évi hatmilliárd eurót visznek ki, miközben a nettó forrásbevonás – az uniós támogatás – egymilliárd euró körül járhat.” – mondta Lóránt Károly, az Európai Parlament gazdasági tanácsadója a Fixtv „Veled Európa, de nélküled EU” sorozatának 2008. március 14-i adásában. Különösen a gazdaságra vonatkoztatható a közelmúlt egyik vezető politikusának a véleménye, amely így hangzik: „Mivel a szocializmus megbukott, azt lehetett mondani, hogy azért kell a neoliberalizmust megreformálni, mert nincs alternatívája. Ezt cáfoltad a nyilvánosságra hozott jogszabály-tervezeteiddel.” A hivatkozott jogszabálygyűjtemény: „Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona” Püski Kiadó 2009. Barroso is nyilván ezt érezte meg, amikor az „Európai Konföderációról szóló szerződéstervezet” megismerése után 2008. október 4-én a következőt üzente: „A középkori, vallásos Szent Koronára épülő Európai Konföderáció tervezet a legveszélyesebb szélsőség az európai civilizációra.” Természetes, hogy nemcsak ő, hanem a liberális-kapitalista rendszer minden helytartója fél a Szent Korona Értékrend tisztaságától, hiszen egyértelmű számukra is: a jelenlegi világtörténelmi korszak sírba ereszkedik pénzközpontúságával, a diktatúra szolgájává alázott - 24 -


mátrix-elméletével együtt, és az új világtörténelmi korszaknak az erkölcsi, gondolati és gazdasági tisztaságot megvalósító Szent Korona értékrend lehet a gondolkodási mód mintája, vagyis paradigmája.

- 25 -


- 26 -

Mit

A „Mit” kérdésre adott válasszal válik egyértelművé, hogy a paradigmaváltás mit jelent a gyakorlatban. A válasz bizonyítja be, hogy az eszmei gondolkodási mód azért alap, mert a szkíta-hun gondolkodási mód biztosítja a kötelezettség és jog kettős egységében érvényesülő egy és ugyanazon szabadságot, amit ma úgy mondunk: esélyegyenlőség. Ezt a második Vérszerződéssel (Szeri Szerződéssel) erősítették meg őseink, „egy atyától és egy anyától származónak” (Kézai), vagyis testvérnek fogadva el egymást, rangtól és származástól függetlenül. (A Quedlinburgi Szerződés után a „jövevény nemesek” - ugyancsak Kézai – mintájára oszlott meg a szabad magyarság nemesekre és nem-nemesekre.) Ennek továbbgondolásával jutunk el arra a következtetésre, hogy a szabályozásnak is az esélyegyenlőséget kell biztosítania. Azt, hogy a szabályozás biztosítja-e az esélyegyenlőséget, az a szegletkő határozza meg, amire a szabályozás épül. Ez a szegletkő az iránymutatás, ami, ha a Teremtőtől származik, akkor a szerves egységben élést jelenti, ha nem, akkor megosztottságot, mert egy kisebbség érdekeinek erőszakos érvényesítése valósul meg a többség érdekeivel szemben. Az iránymutatást vagy a Teremtő akaratának megfelelő Szabadság Alkotmánya adja, vagy egy diktátum-rendszer, amely annyi diktátumból áll, amennyi - egymást erősítve - a diktatúra fennmaradásához szükséges. Korunkban három szervezet kell a diktatúra érdekeinek védelméhez, ennek megfelelően három diktátum van: az EU-é a Lisszaboni Szerződés, az IMF-é a Nemzetközi Valuta Alap alapokmánya és a NATO-é, az Észak-atlanti Szerződés. Az iránymutatás államok feletti. Ha a Teremtő akaratát közvetíti, akkor örök és változtathatatlan, ha nem, akkor a diktátorok akarata szerint változó (az utóbbi időkben: szocialista-kommunizmus vagy liberális kapitalizmus). Az iránymutatás határozza meg egy történelmi időszakra az irányelveket, amelyek egy-egy államra vonatkozó Alaptörvények. A mindennapi élet szabályozása és összehangolása (vagyis az irányítás és a végrehajtás) a Teremtő iránymutatását követve az egység irányelveire épülő Alaptörvények alapján döntési folyamatként, az önrendelkezés alapján, alulról építkezik, míg diktatúra alatt a diktátum végrehajtási utasításaként, felülről lebontva szabályozza a mindennapokat. Az iránymutatás forrása határozza meg a hatalomgyakorlás módját. A Teremtő iránymutatását követő rendszerben az irányítás a Teremtő akaratának érvényelülését biztosítja ellenőrizve a végrehajtást. Őseink hagyományában ennek a kettős egységben élő kapcsolatnak a jelképe a Nap (kündü) és a Hold (gyula). A most megbukott diktatúra irányítását azok végzik, akiknek érdeke a megosztottság fenntartása. Az iránymutatás szerinti végrehajtás azoknak a helytartóknak a „tisztje”, akik vállalták saját nemzetük elárulását. A hatalom gyakorlóinak kiválasztását is az iránymutatása forrása határozza meg. A Teremtő iránymutatását követő rendszerben a közszabadság elve érvényesül a hatalmat gyakorlók kiválasztásában. A rátermettségüket bizonyító emberek megbízást kapnak a többi embertől érdekeik képviseletére, akik jogosultak a megbízatást visszavonni, amennyiben a megbízott nem az ő érdekeiket képviseli. A most megbukott diktatúra rendszerében a nyugati civilizáció polgári demokráciának nevezett elve szerint történik a hatalmat gyakorlók kiválasztása. A társadalmat megosztják rész-érdekek egymással szembeállításával. Az egyes rész-érdekeket a pártok képviselik, amelyek programokat – ténylegesen ígéretlistát - készítenek, hiszen annak betartása rájuk sem

- 27 -

Mit

kötelező18, hiszen bármit is ígérnek, hatalomra kerülésük esetén az diktatúra iránymutatásaként kell a helytartóságot kormányozni. A választási kampányidőszakban megtévesztéssel azt sugallják, hogy hatalomra kerülésük esetén az ígéretlistájukban leírtakat valóra váltják. A jelölteknek, akik a párt színében indulnak a választásokon, a megtévesztés elfogadtatása és – hatalomra kerülés esetén – az ígéret megszegése a feladatuk. A Teremtő iránymutatását követő rendszerben az értékek teremtése és felhasználása, vagyis az igény és a lehetőség összhangja a lelki, szellemi és anyagi életfeltételek kielégítésének módszere. A pénz kizárólag értékcsere-eszköz, ezért fedezete az anyagtalan és anyagi értéknövekedés. A most megbukott diktatúra rendszere a kínálat-monopóliumokat szolgálja ki. Ennek megfelelően a kínálat által manipulált kereslet összhangnélkülisége működteti. Ez az összhangnélküliség váltotta ki az erkölcsi bukást, ami gazdasági és társadalmi válságot okozott. A látszat-értéket képviselő (tehát érték-fedezettel nem rendelkező) pénz önmagát növeli, ezzel törvényszerűen elszakad a létrehozott és létrehozható értéktől. (Már legalább tíz éve átlépte a fedezetnélküliség a kritikus 50 %-os határt.) Mindezeket a mátrix-elmélet fogalja össze, ezért annak leírását – önmagam plagizálásával – az Első Fokozat anyagából másolom ide:

18

A politikai pártok képviselői által a választási kampányokban tett – a párt ideológiáját, az ahhoz kapcsolódó stratégiákat, ezen belül az ország állapotával kapcsolatos nézeteket tükröző – kijelentések valóságtartalmának vizsgálata nem tartozik a bűnügyekben eljáró hatóságok hatáskörébe, ezen kijelentésekért történő helytállás a politikai felelősség kategóriájába tartozik. Az ilyen, akár megtévesztő, akár nem megtévesztőnek ítélt nyilatkozatok a választó érdemi szavazási döntését befolyásolják és nem a már kialakult szavazói döntésnek megfelelő, a szavazat leadásához szükséges (és így a büntetőjog által védett) választási eljárási rend biztonságát sértik.

(KÖZPONTI NYOMOZÓ FŐÜGYÉSZSÉG Nyom. 44/2007. sz. határozata http://szkszhu.szksz.com/lu070308.doc)

- 28 -

Mit

„A mátrix (tábla) elmélet a liberális-kapitalista és a Szent Korona Értékrend gondolkodási módjában (paradigmájában)” 1. Alapértelmezések Gazdaság - közgazdaság Az önellátás A gazdaság szerkezete A gazdaság szabályrendszere 2. A válságot okozó gazdasági gondolkodási mód minta (paradigma) A természetellenes mátrix-elmélet A természetellenes mátrix-elméletet követő Európai Unió 3. A válságot megszüntető gazdasági gondolkodási mód minta (paradigma) A természetes mátrix-elmélet A természetes mátrix-elméletet követő Gondoskodó Magyarország ____________________________________________________________ 1. Alapértelmezések Ahhoz, hogy megértsük az irányítási és vezetési feladatok összefüggésrendszerét (Mátrixelméletet), ismerni kell azokat a fogalmakat, amelyek ezt a rendszert alkotják, kiemelten a közgazdaság és az önellátás fogalomkörét, szorosan vett kapcsolataikkal együtt. Mindkét fogalom értelmezésénél a magyar nyelvből indulok ki. Gazdaság - közgazdaság A gazdaság fogalma alapértelmezésben egy család értékteremtő, értékőrző és értékhasználó feladatainak egységét jelenti. Tehát a gazdaság az értékhez kötődik. Az érték, amit a család teremt, őriz és használ az emberből ered, az ő lelki, szellemi és testi tevékenysége hozza létre. Ennél fogva az érték – és az ezt teremtő, őrző és használó gazdaság – nem korlátozódik kizárólagosan annak egyetlen megnyilvánulási formájára sem, sem a lelki értékre, sem a szellemi értékre, sem az anyagi értékre. Ezek szerves (vagyis egymást erősítve önmagukat erősítő) egysége jelenti az értéket. Azoknak az értékeknek az összessége, amelyet egy gazdaság létrehozott, a gazdaság vagyonát alkotja. Ebből az alapértelmezésből épül fel az emberi közösségek különböző szintjeinek gazdasága, a település, a járás, a megye és az ország gazdasága. A családi gazdaságok feladatait különböző szinteken összehangoló egységek jelentik a köz(össég) gazdaságát. Az önellátás Minden gazdaság arra törekszik, hogy az önmaga által létrehozott értékek biztosítsák életfeltételeit. Az ember életfeltételei lelkiek, szellemiek és anyagiak, vagyis ugyanazt a hármas egységet mutatják, mint a gazdaságban létrehozott, őrzött és felhasznált értékek.

- 29 -

Mit

A gazdaság működtetésének lehetőségeit (vagyis a gazdálkodást – ökonómiát) meghatározza az az élettér (környezet – ökológiai), amelyben tevékenységét kifejti. A családi gazdaságok határozzák meg azokat az igényeket, amelyek az életfeltételekből erednek, és azokat a lehetőségeket, amelyeket ezek teljesítéséhez szükségesek, függetlenül attól, hogy életterük lehetővé teszi-e igényeik kielégítését saját lehetőségeivel. A különböző szintű és élettér-jellemzőkkel rendelkező gazdaságok különböző mértékben tudják az életfeltételek által meghatározott igényeiket önmaguk kielégíteni, ezért alakul ki természetes módon a különböző gazdaságok közötti értékcsere-rendszer. A gazdaságok közötti értékcsere legegyszerűbb módja a közvetlen csere az értékazonosság elve alapján. Abban az esetben, amikor nem lehetséges a közvetlen csere, az értékek cseréje közvetett módon, egy értékközvetítő eszköz, a pénz közbeiktatásával történik. Az alapértelmezések összefoglalása a gondolkodási mód minta (paradigma) váltás megalapozása érdekében: 1. A gazdaság a lelki, szellemi és anyag értékek teremtésének, őrzésének és használatának szerves egysége, tehát nem az anyagi értékekre vonatkozik kizárólagosan. Mivel a vagyon a teremtett, őrzött és használt értékek összessége, a fogalma nem korlátozódik az anyagi értékekre. 2. Az önellátás az értékek értékazonos cseréjének összehangolt rendszere. 3. A pénz értékközvetítő eszköz, tehát csereértékét az általa közvetített érték (fedezet) határozza meg. A gazdaság szerkezete A gazdáság működtetését (a gazdálkodást) két részének szerves egysége határozza meg: - az élettér, amely a gazdálkodás színtere, a gazdálkodás alapfeltételeinek meghatározója – alapvetően a földrajzi terület, - az ember, aki lelki, szellemi és anyagi értéket teremt, őriz és használ. Jellegéből adódóan a gazdálkodás állandó (statikus) része az élettér, változó (dinamikus) része pedig az ember. Az egy gazdaságban élő emberek döntik el – egyéni jellemzőik által csoportokat (társadalmi csoportokat) alakítva ki -, hogy életterüket hogyan használják értékteremtésre, értékőrzésre és értékhasználatra. A két rész egymást erősítve önmagát erősítő (szerves) egysége egy kétdimenziós táblában (mátrixban) foglalható össze: Ember Élettér Földrajzi terület

Iránymutatás Társadalmi csoportok Gazdaság

Az iránymutatás a társadalmi csoportokon (vagy – diktatúrában - egy társadalmi csoporton) keresztül határozza meg egy földrajzi terület gazdaságát.

- 30 -

Mit

A gazdaság szabályrendszere Az iránymutatás határozza meg a társadalom együttélési szabályait (a jogrendszert), vagyis azt, hogy az ember hogyan alakítja ki gazdálkodását, a családtól az államig. Ebből eredően a jogrendszer szintjei a következők: a szabályozás vezérelve az iránymutatás, amely egy korszak fejlettségnek megfelelő irányelv-rendszert jelöl ki, és az azt megvalósító mindennapi élet együttélését meghatározó szabályozásban válik az irányítás-vezetés gyakorlati eszközévé. A magyar nyelv kifejezi ezeket a szinteket: Alkotmánynak nevezi az iránymutatást (az alkotó alkotásának használatára vonatkozó alapszabályokat), Alaptörvénynek az irányelveket és törvénynek a mindennapi élet együttműködési szabályait. A gazdálkodást meghatározó iránymutatás dönti el, hogy önellátó szabadságot ad-e az államnak, és a kötelességek és jogok egységében megmutatkozó szabadságot ad-e az embernek, vagy elvonja azt az államtól és az embertől egyaránt a szabadság jogát. Amennyiben az iránymutatás a föld egészét és annak részeit (földrészeket, országokat) a teremtés, megőrzés, használat hármas egységében működteti, akkor érvényesül a gazdaság minden élő és élettelen alkotóelemének szabadsága. Amennyiben az iránymutatás megbontja az eredendő hármas egységet, akkor a gazdaság minden szintje elveszíti önállóságát, ezzel megszűnik az alkotórészek szabadsága, ami a szeretettel megvalósuló természetes életmódot jelent. A megbontott hármas egység azt jelenti, hogy az iránymutatással egy társadalmi csoport saját érdekeinek rendeli alá a gazdaságot, és ezzel elveszi a többi társadalmi csoport természetes gazdálkodáshoz való jogát. Ez a természetellenesség kihat az emberiség életterének minőségére is, hiszen – mint a jelenlegi válság is mutatja – az értékek őrzése alárendelődik az életfeltételt biztosító z termelésnek (ami a teremtés helyébe lép) és a használatnak. A szabadságától megfosztott államok kiszolgáltatottak, ezért össze lehet vonni azokat egy szövetségi államba (föderációba), ahol a gazdaság irányításának alulról épülő természetes szintjei helyébe lép a felülről leosztó, diktatórikus irányítási-vezetési rendszer. A szabadságukat megőrző államok az önellátás által meghatározott igény-lehetőség összhang megteremtésre államszövetséget (konföderációt) hoznak létre. 2. A válságot okozó gazdasági gondolkodási mód minta (paradigma) A természetellenes mátrix-elmélet Az ezeregyszáz év alatt hadsereggel kiépített gyarmatbirodalom gazdasági politikáját ideologizálta meg Paul Samuelsen 1970-ben a megbomlott hármas egységet magyarázó mátrix-elmélettel, amelyben a gazdaság iránymutatását a dinamikus (változó) elem fölé helyezett, értékközvetítőből értékteremtővé torzított pénz uralma gyakorolja. Simon Peresz fejtette ki ezt hírhedt, 2007. október 10-i beszédében: „manapság gyarmatok létesítése és hadsereg bevetése nélkül is lehet birodalmat építeni… Izraeli üzletemberek befektetnek az egész világon. Izraelnek példa nélküli gazdasági sikerei vannak, mostanra

- 31 -

Mit

kivívtuk gazdasági függetlenségünket, Magyarországot és Romániát”19.

felvásároljuk

Manhattant,

Lengyelországot,

Nem a szerves egységben élő emberiséget tette meg iránymutatása közvetítőjének, hanem egy társadalmi csoportot, azt, amelyik alkalmas arra, hogy helytartója legyen a természetellenes gondolkodási módnak. Ezzel meghamisította a mátrix valódi felépítését: Az embertől elvette azt a jogot, hogy önmaga gazdája legyen. Természetes életterével együtt kiszolgáltatottá tette, és eladható áruként megfosztotta lelki, szellemi és anyagi értékek teremtésének, őrzésének és használatának jogától. Az „Ember” helyébe a befektetők nyereséget termelő kínálat-monopóliuma lépett, az „Élettér” helyébe az a karantén, amelyben a kereslet manipulációjának elfogadására idomított rabszolgák termelnek és fogyasztanak.

A változó elemeket nem az emberiség alkotja, amely önmaga igényeinek kielégítésére lehetőségeket határoz meg az állandó élettér adottságai szerint, hanem egy, önmagát kiválasztottnak nevező embercsoport tagjai, akik önmaguk érdekeinek megfelelő termék- és szolgáltatás kínálatot erőszakolnak a kirekesztettekre. Az állandó elemek nem az igényeket kielégíteni képes lehetőségek alapját jelentik, hanem a kirekesztett emberek és kordába terelt életterük önmaguk elleni terroreszközeit. A kínálat-monopólium kialakulása kínálat-diktatúrát hozott létre, amely azt jelenti, hogy a samuelseni mátrix-rendszer a kínálat által manipulált kereslet elvét képviseli. Az a gazdasági irányítási rendszer, amely a világválságot előidézte, szövetségi államként (föderációként) automatikusan vészhelyzetbe sodorta a szabadságuktól megfosztott államokat, és az azokban élő embereket. Mi ezt az Európai Unió tagjaiként szenvedtük, szenvedjük el.

19

Simon Peresz és a mélymagyarok - 2007. november 09., péntek, 12:10 http://hvg.hu/velemeny/20071109_peresz_izrael

- 32 -

Mit

A természetellenes mátrix-elméletet követő Európai Unió

Hatalomgyakorlás eszközeinek lebontása, önkormányzatiság eszközeinek korlátozása, a hatalomgyakorlás iránya szerint csökkenő mértékben

Liberális-kapitalista föderáció (EU) Iránymutatás (Alkotmány) Lisszaboni Szerződés Liberális diktátum (Magyarországon: Alaptörvény) Irányelvek (Alaptörvény) Irányítás ellenőrzés Végrehajtás Liberális-kapitalista A föderáció (szövetségi föderáció (EU) állam) tagországa EU szervezetei Európai Tanács EU Parlament

Tagállamok államhatalmi szervezetei Kormány Országgyűlés Települések és társadalmi csoportok önkormányzatai Föderáció polgára (Európai polgár)

EU: utasítások, Tagállam: Végrehajtási utasítás Nem részei a döntési folyamatnak Választással manipulált, jogai érvényesítésében korlátozott

A föderáció elveszi a tagállamok legfontosabb függetlenségi jogait, ténylegesen szövetségi államként működik. Választási rendszere a választók megtévesztésével létrejött, a diktatúra helytartóságaként működő képviseleti- törvényhozói rendszert alakít ki. A pártrendszer lényege a megosztottság fenntartása. A választáson induló pártok a liberális-kapitalista gondolkodási módot fogalmazzák meg, súlyponteltolódással, támogatóik kívánsága szerinti ígéretlistát összeállítva, amelyet – természetesen – hatalomgyakorlási helyzetbe kerülve nem teljesítenek. Az irányítási feladatokat a föderáció vezető testülete végzi (az EU esetében az Európai Bizottság), amely döntései kötelező érvényűek a tagállamokra. A végrehajtás a tagállamok törvényhozó és hatalomgyakorló szervei kezében van, amelyek a föderáció vezetésének irányítása szerint lebontják a települések, állampolgárok és szervezetek részére a feladatokat. A vagyonnövelés a „befektetők” (a bankok és a multinacionális cégek) érdekeinek kiszolgálása érdekében történik. Ennek megfelelően az államok kiszolgálják az idegen érdeket képviselő gazdaságot. Összefoglalva: a föderáció központosított hatalomgyakorlás, amely a hatalomgyakorlás eszközeinek összevonásával (integrálásával) a felülről leosztott feladatokon keresztül működik.

- 33 -

Mit

3. A válságot megszüntető gazdasági gondolkodási mód minta (paradigma) A természetes mátrix-elmélet A természetes mátrix-elmélet alapját Kmetty János 1926-ban megjelent alkotmányjogi tankönyve tartalmazza: „A Szent Korona testének két része van: a terület és az ember.” Ezért mondható, hogy a természetes mátrix-elméletet a Szent Korona Értékrend jelenti, amelyben az állandó (statikus) elem a terület, amely településekből felépülő elidegeníthetetlen egység, a változó elem pedig a társadalmi csoportokból alkotott szerves egységben élő ember.

Lényege, hogy az irányítás-vezetés a mátrix oszlopainak és sorainak találkozási pontjain keresztül működik. Minden döntés visszacsatol az illetékes vezetőhöz (a választók érintett csoportjához). Amennyiben egy adott helyzetben nem azonos az állandó és változó érdek szerinti döntés, akkor kell a közös vezetőnek (népakaratnak) beavatkozni. Ennek egyenes következménye, hogy az elöljáró és képviselő megválasztásától haláláig terjedő időszakban mindaddig betölti ezt a tisztséget, amíg - egészségi állapota miatt le nem kell mondania, - önként le nem mond, vagy - a képviseltek érdekeivel ellentétes döntése miatt vissza nem hívják. A visszahívás következményei a történelem során egyaránt súlyosak, de különbözőek voltak, tekintettel arra, hogy a képviselői tisztség elvesztésének oka a választók (kivetítve: a Haza) elárulása. Hagyományainkban ez így érvényesült: ha a bíró, vagy a kapitány elvesztíti a bizalmat, leteszik: karddal, száműzetéssel, vagy szolgává alázással. (Kézai Simon után)

- 34 -

Mit

A természetes mátrix-elméletet követő Gondoskodó Magyarország

A Gondoskodó Magyarország adja „a mintát az emberi életre” (Németh László). A Szent Korona Értékrend szerinti természetes mátrix-elmélet - hatalomgyakorlásának szabályozását „Az államhatalom gyakorlásáról szóló, 1. főtörvény” tartalmazza (http://nemzetiegyseg.com/1fotorveny.pdf), - 35 -

Mit

- az elöljárók és képviselők választásának szabályozása „Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló 2. főtörvényben” szerepel (http://nemzetiegyseg.com/2fotorveny.pdf). A Szent Korona Értékrend Akadémia Második Fokozata „Hogyan” címében foglalkozunk ennek részletes kifejtésével. Témajegyzékét a http://nemzetiegyseg.com/ elosztó-honlap Alapoldala (http://nemzetiegyseg.com/indexalap.html) és Indítóoldala (http://nemzetiegyseg.com/inditooldal.html) tartalmazza. A Szent Korona Értékrend szerinti Európai Konföderáció természetes mátrix-elméletet vagyis a gondolkodási mód minta (paradigma) váltással az Európai Uniót felváltó Európai Konföderáció Teremtő iránymutatására (Alkotmányára) épülő Irányelvek (Alaptörvény) leírása „Az Európai Konföderációról szóló szerződéstervezetben” olvasható (magyarul: http://nemzetiegyseg.com/EuropaiKonfoderacio.pdf, angolul: „Treaty Project of the European Confederation” http://nemzetiegyseg.com/EUKonfoderacioangol.pdf, németül: „Vertragsentwurf des Europäischen Staatenbundes” http://nemzetiegyseg.com/EuropaiKonfoderacionemet.pdf) Az Európai Konföderációhoz vezető mintafogadás előkészítésének eszköze az EU-no-EKyes” honlap http://eu-no-ek-yes.com/.

- 36 -

Hogyan

A Szent Korona Értékrend bevezetésének

MUNKATERVE (a Választási főtörvény - http://nemzetiegyseg.com/2fotorveny.pdf - ideiglenes végrehajtási utasítása) Ez a munkaterv azoknak a szabad magyaroknak a tettein keresztül valósul meg, akik elfogadják a közszabadságot megvalósító Szent Korona Értékrendet az emberi élet alapjaként. A munkaterv - módszere a településektől (alulról) építkezés, amely időszerű adatai a „Nemzeti egység honlaptérképe” folyamatosan frissített honlapon, - eszköze a teljes önellátás-szervezés (közvetlen címe: Települési Önellátó Rendszer http://nemzetiegyseg.com/Onellato.html), - ismeretátadó anyagai a „miért-mit-hogyan” arisztotelészi kérdésre adott válaszként http://nemzetiegyseg.com/indexszke.html honlap jobb oldalán, - irányító adatai a Települések összehangolása - http://nemzetiegyseg.com/Telepules.html honlapon szerepelnek.

- 37 -

Hogyan

A munkaterv vázlata:

Neve I. Előkészítés

II. Településeken végzett tevékenységek

III. Járásokban végzett tevékenységek

IV. Megyékben végzett tevékenységek

V. Országos összehangoló tevékenység

VI. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés

Tevékenység Végzője Tanítók

Leírása A Szent Korona Értékrend ismertetése (Átadó és Gyakorlati Szerek)

Települési előkészítők

Települési Törvény elkészítése Nemzetgyűlési képviselők választása Követek jelölése a Járási Önkormányzatokba

Járási Önkormányzatok

Járási Törvény elkészítése Alsóházi képviselők, követek jelölése a megyei Önkormányzatokba

Megyei Önkormányzatok

Megyei Törvény elkészítése Nemzeti Tanács tag, Felsőházi képviselők, követek jelölése az Országos Önkormányzatokba

Országos Önkormányzatok

Nemzetgyűlés Tagjai

- 38 -

Államelnök, Miniszterelnök, Miniszterek, minisztériumi elöljárók és nemzetközi szervezetek követeinek jelölése A jelenlegi Alaptörvény hatályon kívül helyezése, Történelmi Alkotmány jogfolytonosságának Visszaállítása a Szabadság Alkotmányával, Alaptörvény elfogadása, Elöljárók és képviselők megbízatásának megerősítése

Hogyan

I. Előkészítés Azok, akik vállalják, hogy összehangolói lesznek az Alkotmányozó Nemzetgyűlés előkészítésének, Továbbadó Szert tartanak. 1. A Továbbadó Szer helye és időpontját az igényeknek megfelelően szervezzük 2. A Továbbadó Szeren a résztvevők által vállalt feladatok: - a Tudat gondolattá válásával a tettvállalás fogadókészségének kialakítása cél: a tudat rezgése minél több emberben érje el a Krisztusi Szent Korona rezgését; - a Szent Korona Értékrend fő jellemzőinek általános, részeinek érdekcsoportonkénti megismertetése cél: minden lelkileg fogadókész ember értse meg, hogy a Szent Korona Értékrend közszabadsága mit jelent általában, és az ő településére, vallására, nemzetiségére, nemére, korcsoportjára és szakmájára vonatkozóan; - a megismertek gyakorlattá tétele cél: a települések önellátásra történő felkészülését jelentő Települési törvény elkészítése és lehetőség szerinti alkalmazásán keresztül a települések, járások, megyék, nemzetiségek, vallások, nemek, korcsoportok, szakmák elöljáróinak, követeinek kiválasztása. 3. A Továbbadó Szeren tartott ismeretátadás dia és video segédlettel Első nap A nap címe: A Szent Korona Értékrend általános ismertetése 10.00-11.00

Az Átadó Szer ünnepélyes megnyitása

11.00-17.00

Gondoskodó Magyarország Közben ebédszünetet és óránként kávészünetet tartunk

17.00-19.00

Az önigazgatás (szubszidiaritás) Pajzsa a Magyar Modell Közben óránként szünetet tartunk Második nap

A nap címe: A jelenlegi és a Szent Korona Értékrend szerinti gondolkodási mód elemző és gyakorlati összevetése 09.00-19.00

A globalizmust szolgáló Európai Unió alternatívája a Szent Korona értékrenden alapuló természetes rendszer Közben ebédszünetet, óránként kávészünetet tartunk

- 39 -

Hogyan

A részterületek elérhetősége Emberi környezet: A jelenlegi és a Szent Korona Értékrend közötti különbségre vonatkozó kérdés

Szakterület Települések összehangolása http://nemzetiegyseg.com/Telepules.html

A település természetes élettér, vagy munkaerőutánpótlási raktár? - Nevelés, vagy idomítás, egészség, vagy használható állapot, együttélés a természettel, vagy önérdekű pusztítás?

Jog és közigazgatás http://nemzetiegyseg.com/Jog.html

Természetesség vagy természetellenesség?

Vallás - http://nemzetiegyseg.com/Vallas.html

Kultúra és tudomány http://nemzetiegyseg.com/Kultura.html Egészségügy http://nemzetiegyseg.com/Egeszsegugy.html Nevelés, oktatás http://nemzetiegyseg.com/Neveles.html Védelem - http://nemzetiegyseg.com/Vedelem.html

Család, korosztályok http://nemzetiegyseg.com/Csalad.html Nemzetiség http://nemzetiegyseg.com/Nemzetiseg.html

A vallás a természetes értékrendre vezető lelkiismereti szabadság, vagy a természetellenesség eltűrésének eszköze? A hagyomány, a művészet és a tudomány értékteremtő erő, vagy díszlet? - Életet adó gyökér, vagy karanténbeli őskövület, erőt adó szépség, vagy önazonosságvesztő kábítószer, életet szolgáló kegyelem, vagy önpusztító barbárság? Egészség, vagy használható állapot? Nevelés vagy idomítás? A védelem azt biztosítja, hogy az ember biztonságban éljen, értékei saját érdekeit szolgálják, vagy a világterrorista támadógépezet társtettesévé alázott kengyeltartója? A család az ember életre-teremtője, vagy munkaerőelőállító műhely? - Közösségi életet élő Teremtmény vagy piacra szánt áru az ember? A nemzetiség a természetes különbözőség egymást erősítő, szerves egységének része, vagy a gyűlöletkeltéssel szított megosztottság, szétszakítottság forrása?

Gazdaság A jelenlegi és a Szent Korona Értékrend közötti különbségre vonatkozó kérdés

Szakterület Gazdaság általános jellemzői http://nemzetiegyseg.com/Gazdasag.html Államháztartás (költségvetés) http://nemzetiegyseg.com/Koltsegv.html

Mezőgazdaság és élelmiszeripar http://nemzetiegyseg.com/Mezogazd.html

Ipar - http://nemzetiegyseg.com/Ipar.html

- 40 -

A gazdaság embert szolgáló értékteremtés, vagy pénzt szolgáló haszonforrás? - Az értékteremtés a létrehozó érdekét szolgálja, vagy az érték teremtése elválik annak élvezőjétől? Az államháztartás a nemzeti vagyon növekedésének felhasználását szabályozza, vagy a sarcfizetéssel történő eladósítás és elszegényítés eszköze? A mezőgazdaság a nemzet természetes erőforrása, boldogulásának alapja, vagy a nemzet zsarolásának eszköze? - A nemzet elidegeníthetetlen tulajdona a föld, vagy szabadpiaci áru? Elsődlegesen a nemzetet kell ellátni magyar élelmiszerrel, vagy az idegeneket? A földművest gyarapítsa munkájának eredménye, vagy az idegen spekulánsokat? Az ipar anyagi kincseink embert szolgáló átalakítása, vagy környezetromboló szakbarbarizmus? - Úgy használjuk, hogy megmaradjon, vagy úgy, hogy felégetjük a jövőt?

Hogyan

A jelenlegi és a Szent Korona Értékrend közötti különbségre vonatkozó kérdés

Szakterület Szolgáltatás http://nemzetiegyseg.com/Szolgaltatas.html Idegenforgalom http://nemzetiegyseg.com/Idegenf.html Kereskedelem http://nemzetiegyseg.com/Kereskedelem.html Szállítás, közlekedés http://nemzetiegyseg.com/Szallitas.html

A szolgáltatás életfeltételeinket biztosítja, vagy csupán átverés-show-kal ránk erőszakolt, önpusztító majmolás? Az idegenforgalom az ember harmóniáját teljessé tevő mintaadás, vagy haszonszerző szemfényvesztés? A kereskedelem az emberi munka eredményének kölcsönös hasznosítása, vagy kupecek nyereségének növelése? A szállítás és a közlekedés az életfeltételek biztosításához szükséges szolgáltatás, vagy tőkekiszolgáló eszköz?

Harmadik nap A nap címe: A jelenlegi rendszer tényadatokon alapuló kritikája 10.00-16.00

16.00-19.00

A mátrix (tábla) elmélet a liberális-kapitalista és a Szent Korona Értékrend gondolkodási módjában (paradigmájában) Közben ebédszünetet, óránként kávészünetet tartunk EU-sarc Közben óránként szünetet tartunk Negyedik nap

A nap címe: A jelenlegi és a Szent Korona Értékrend gondolkodási mód részeinek összevetése 09.00-12.00 12.00-13.00 13.00-16.00 16.00-19.00

19.00-19.30

Eszmei gondolkodási mód (paradigma) váltás Közben óránként szünetet tartunk Ebédszünet Jogi gondolkodási mód (paradigma) váltás Közben óránként szünetet tartunk Gazdasági gondolkodási mód (paradigma) váltás (településektől induló, teljes önellátás) Közben óránként szünetet tartunk Az Akadémia zárása – Összegzés

- 41 -

Hogyan

- 42 -

Hogyan

II. Településeken végzett tevékenységek A Továbbadó Szeren, illetve azt követően, küldetését a megismerések gyakorlattá tételében értő és érző szabad magyarok saját településen kezdik el tevékenységüket. 1. Az egy településen élő Tanítók előkészülnek arra, hogy településük a Szent Korona Értékrend része legyen. a./ A személyi felkészülést egy összehangoló csoport kialakítása és szakosodott tevékenységvégzése jelenti. Amennyiben a Továbbadó Szeren egy adott települést csak egy személy képviseli, az ő feladata a csoport kialakítása a szakterületek ismeretátadó anyagainak felhasználásával. b./ A tárgyi felkészülést a település igény és lehetőség alapadatainak felmérése jelenti. Ezt az összehangoló csoport a választókörzetük adatlapjai közül a településükre vonatkozó adatainak kitöltésével végzi. c./ Az adatlapon szereplő adatokat a Települési Önellátó Rendszer egyik számítógépes programjával (http://nemzetiegyseg.com/Onellato.html) elemezzük, és elkészítjük a település igényeinek és lehetőségeinek összevetését azokra a szakterületekre, amelyek érdekeinek összehangolásával a település a szerves egység részeként működik. Az összehangoló csoport tagjai saját szakterületük adatait felhasználva és a Szent Korona Értékrend előzőekből megismert irányelvei alapján elkészítik a település működési rendszerének szakirányú részét. Rendelkezésünkre áll az az adatbázis, amely minden település (kerület) adatainak egy jelentős részét magában foglalja, szükséges és elégséges alapot ad Települési Törvény elkészítéséhez és ezzel az elöljárók és képviselők kiválasztódásához. Az adatbázis a Szent Korona Értékrend mátrixa szerint a terület és a társadalmi csoportok kettős egységét jelenti, az alábbiak szerint:

- 43 -

Hogyan

A rendelkezésre álló adatok (minta: Budapest XVIII. kerület és Borsodnádasd, de a csonkaországi összes település adata elérhető a http://nemzetiegyseg.com/indexmatr.html címen) Budapest esetében a kerületek jelentik a választási egységeket, egyéb települések választási csoportokat határoznak meg, amelyek járásonként képeznek választási egységeket. Ez utóbbit mutatja be Borsodnádasd, amely az ózdi járás választási egységébe tartozik, az alábbiak szerint: Területe: Arló, Bánréve, Borsodbóta, Borsodnádasd, Borsodszentgyörgy, Bükkmogyorósd, Csernely, Csokvaomány, Domaháza, Dubicsány, Farkaslyuk, Gömörszőlős, Hangony, Hét, Járdánháza, Kelemér, Királd, Kissikátor, Lénárddaróc, Nekézseny, Ózd, Putnok, Sajómercse, Sajónémeti, Sajópüspöki, Sajóvelezd, Sáta, Serényfalva, Uppony

- 44 -

Hogyan

Az adatbázisban egységesen meglévő adatok: Budapest XVIII. kerület általános adatai:

Polgármester Irsz.

77 407

Utca, Telefon hsz.

Budapest Üllői 1184 XVIII. út 400. kerület

Ughy Attila

Választók

Helység

E-mail

Honlap

Országgyűlési képviselő Kucsák László (FIDESZ), Ughy Attila (FIDESZ)

1/[email protected] 1330

2010. január 1. - Forrás: http://www.nepszamlalas.hu/hun/egyeb/kotetek.html Lakós/tha Fő/lakás EU kop. Ogy.kop. Lakósok Terület Lakás 93 652 3 860 43 545 0,0412164 2,1506947 181 1200

Borsodnádasd általános adatai:

Polgármester

Irsz.

Helység

Utca, hsz.

Telefon

Kormos Krisztián 3671 Borsodnádasd Alkotmány u. 3.

0

EOrszággyűlési Honlap mail képviselő 0

0

Riz Gábor (FIDESZ)

2010. január 1. - Forrás: http://www.nepszamlalas.hu/hun/egyeb/kotetek.html Választók Lakós/tha Fő/lakás EU kop. Ogy.kop. Lakósok Terület Lakás 2 886 3 605 2 807 1 386 0,7786408 2,6010101 10 79

Az EU csatlakozási népszavazás adatai és következménye: Budapest XVIII. kerület EU csatlakozási népszavazás – Forrás: https://www.valasztas.hu/hu/onkval2010/47/47_0.html Szavazó Igen Nem Nem sz. 40 587 33 492 7 095 43 915 EU sarc (mFt) - Forrás: http://nemzetiegyseg.com/eusarc.html 83 619 2004 május 1-ig (mFt) 38 154 2004 május 1-től 41 971 2 005 42 074 2 006 42 181 2 007 42 286 2 008 42 392 2 009 70 239 2 010 Összes 402 915 - 45 -

Hogyan

Borsodnádasd EU csatlakozási népszavazás – Forrás: https://www.valasztas.hu/hu/onkval2010/47/47_0.html Szavazó Igen Nem Nem sz. 1 274 1 144 130 1 612 EU sarc (mFt) - Forrás: http://szkszhu.szksz.com/eusarc.html 3 219 2004 május 1-ig (mFt) 1 469 2004 május 1-től 1 616 2 005 1 620 2 006 1 624 2 007 1 628 2 008 1 632 2 009 2 704 2 010 Összes 15 510 Budapest XVIII. kerületre vonatkozó nemzeti vagyonnövekedés keletkezése és elosztása (település háztartása) az Alaptörvény tervezet szerint: Vagyonnövekedés megosztása %

családfenntartás élelmezés egyéb ellátás lakásfenntartás Közkiadás állam működtetés nevelés, oktatás egészségügyi ellátás, szociális szolgáltatás nyugdíj közlekedés (személyszállítás) energiaellátás, közellátó szolgáltatás védelem kultúra, művészet települési működtetés (közigazgatás) tartalék Fejlesztés, kiegészítés közlekedés (áruszállítás) kereskedelem idegenforgalom fejlesztés település közvetlen érdekében fejlesztés település közvetett érdekében

ebből anyagi

ebből nem anyagi

összes fő életfeltétel biztosításnál: lakás

Nemzeti vagyonnövekedés megosztása

468 260

millió ft 189 644

278 616

93 652

41% 20% 30% 30% 20% 34% 10% 10%

191 986 38 397 57 595 57 595 38 399 159 208 15 920 15 920

115 191 23 038 34 557 34 557 23 039 15 920 1 592 1 592

76 795 15 359 23 038 23 038 15 360 143 288 14 328 14 328

43 545

10%

15 920

1 592

14 328

169 991 /fő

18%

28 657

2 865

25 792

305 994 /fő

10%

15 920

1 592

14 328

169 991 /fő

10%

15 920

1 592

14 328

169 991 /fő

10% 10%

15 920 15 920

1 592 1 592

14 328 14 328

169 991 /fő 169 991 /fő

10%

15 920

1 592

14 328

169 991 /fő

2% 25%

3 191 117 066

319 58 533

2 872 58 533

20%

23 413

11 706

11 707

250 000 /fő

20% 10%

23 413 11 706

11 706 5 853

11 707 5 853

250 000 /fő 124 994 /fő

40%

46 826

23 413

23 413

500 000 /fő

10%

11 708

5 854

5 854

125 016 /fő

Nemzeti vagyonnövekedés/év Életfeltétel biztosítás

Összes

- 46 -

93 652

93 652

Ft. 5 000 000 /fő 4 408 910 881 777 1 322 654 1 322 654 881 825 1 699 995 169 991 169 991

/család /család /család /család /család /fő /fő /fő

34 073 /fő 1 250 010 /fő

Hogyan

Borsodnádasdra vonatkozó nemzeti vagyonnövekedés keletkezése és elosztása (település háztartása) az Alaptörvény tervezet szerint: Vagyonnövekedés megosztása %


ebből nem anyagi



18 025

millió ft 7 299

10 726

3 605

Ft. 5 000 000 /fő

41%

7 390

4 434

2 956

1 386

5 331 890 /család

20% 30% 30% 20% 34% 10% 10%

1 478 2 217 2 217 1 478 6 128 612 612

886 1 330 1 330 886 612 61 61

592 887 887 592 5 516 551 551

10%

612

61

551

169 764 /fő

18%

1 103

110

993

305 963 /fő

10%

612

61

551

169 764 /fő

10%

612

61

551

169 764 /fő

10% 10%

612 612

61 61

551 551

169 764 /fő 169 764 /fő

10%

612

61

551

169 764 /fő

2%

129

14

115

35 786 /fő

25%

4 507

2 253

2 254

20%

901

450

451

249 930 /fő

20% 10%

901 450

450 225

451 225

249 930 /fő 124 826 /fő

40%

1 802

901

901

499 861 /fő

10%

453

226

227

125 661 /fő


Összes

ebből anyagi

- 47 -

3 605

3 605

1 066 378 1 599 567 1 599 567 1 066 378 1 699 861 169 764 169 764

/család /család /család /család /fő /fő /fő

1 250 208 /fő

Hogyan

Az adatbázisban kijelölt adatok Közintézmények

Típus

Szervezet Szakképzett Szakképzetlen (kirendeltség) 21 22 foglalkoztatott foglalkoztatott száma20

Önkormányzat Tűzoltóság Rendőrség Posta Helyi közlekedés Energia-, víz- és csatornaszolgáltatás

Művészet Művészeti ág

Intézmények Szakképzett Egyéb 23 24 száma foglalkoztatott foglalkoztatott25

Népművész Iparművész Festő Grafikus Szobrász Építész

Tudomány Tudományág

Intézmények Szakképzett Egyéb 26 27 száma foglalkoztatott foglalkoztatott28

Társadalom-tudomány Természet-tudomány

20

Szervezet (kirendeltség) száma: A közintézmény típus feladatát ellátó szervezetek (intézmények) száma Szakképzett foglalkoztatott: a közintézmény típusa által meghatározott szakirányú végzettségű foglalkoztatott 22 Szakképzetlen foglalkoztatott: nem a közintézmény típusa által meghatározott szakirányú végzettségű foglalkoztatott 23 Intézmények száma: A művészeti ághoz tartozó intézmények száma 24 Szakképzett foglalkoztatott: a művészeti ág által meghatározott szakirányú végzettségű 25 Egyéb foglalkoztatott: nem a művészeti ág által meghatározott szakirányú végzettségű foglalkoztatott 26 Intézmények száma: A tudományághoz tartozó intézmények száma 27 Szakképzett foglalkoztatott: a tudományág által meghatározott szakirányú végzettségű 28 Egyéb foglalkoztatott: nem a tudományág által meghatározott szakirányú végzettségű foglalkoztatott 21

- 48 -

Hogyan

Egészségügy

Típus

Nem Szakirányú szakirányú Szakképzett Egyéb végzettségű végzettségű ápoló31 foglalkoztatott32 29 orvos orvos30

Családorvosi rendelő Szakrendelő Kórház, klinika Menőszolgálat Állatorvosi rendelő Állatkórház

Ellátottság33 Kórházi ágy (db) Háziorvos (fő) Tüdőszűrő vizsgálaton résztvevők (fő) Rákszűrő vizsgálaton résztvevők (fő) AIDS szűrésen résztvevők (fő) Állatorvos (fő) Állatkórház férőhely (állat db)

Egészségügyi helyzet34 Nő Érrendszeri beteg Daganatos beteg Alkoholista Drogfogyasztó AIDS fertőzött

Férfi

Nevelés - oktatás 1.

Oktatási intézmények: a./ Bölcsőde Típus35

Gyerek36

29

Egyéb Szakképzett foglalkoztatású38 óvónő37

Szakirányú végzettségű orvos: az intézménytípus jellege által meghatározott szakirányú végzettséggel rendelkező orvosok száma 30 Nem szakirányú végzettségű orvos: nem az intézménytípus jellege által meghatározott szakirányú végzettséggel rendelkező orvosok száma 31 Szakképzett ápoló: az intézménytípus jellege által meghatározott szakirányú végzettséggel rendelkező ápolók száma 32 Egyéb foglalkoztatott: egészségügyi szakirányú végzettséggel nem rendelkező foglalkoztatott 33 Ellátottság tábla: a település egészségügyi ellátottságának regisztrálása A sor megnevezése szerinti adatokat kell beírni, a zárójelben szereplő egység szerint. 34 Egészségügyi helyzet: a település egészségügyi helyzetét jellemzi, nemenkénti megoszlásban. Az adatokat a sorokhoz tartozó személyek számának megfelelően kell megadni. 35 Típus: Önkormányzat, üzemeltető intézmény, vallási felekezet, alapítvány neve 36 Gyerek: A bölcsődébe beíratott gyermekek száma 37 Szakképzett óvónő: Pedagógus végzettségű nevelő 38 Egyéb foglalkoztatású: Pedagógus végzettséggel nem rendelkező ápoló, gondozó, egyéb foglalkoztatású személy

- 49 -

Hogyan

b./ Óvoda Típus39

c./

Gyerek40

Általános iskola

43

44

Típus

d./

Szakképzett Egyéb 41 óvónő foglalkoztatású42

Tanuló

Szakképzett Egyéb pedagógus, foglalkoztatású46 szakoktató45

Középiskola

47

Típus, szak

48

Tanuló

39

Szakképzett Egyéb pedagógus, 50 foglalkoztatású szakoktató49

Típus: Önkormányzat, üzemeltető intézmény, vallási felekezet, alapítvány neve Gyerek: Az óvodába beíratott gyermekek száma 41 Szakképzett óvónő: Pedagógus végzettségű óvónő 42 Egyéb foglalkoztatású: Pedagógus végzettséggel nem rendelkező ápoló, gondozó, egyéb foglalkoztatott 43 Típus: Önkormányzat, üzemeltető intézmény, vallási felekezet, alapítvány neve 44 Tanuló: beíratott tanulók száma 45 Szakképzett pedagógus, szakoktató: az általa tanított szaktárggyal kapcsolatos végzettségű tanító, tanár vagy szakoktató 46 Egyéb foglalkoztatású: pedagógus vagy szakoktató végzettséggel nem rendelkező foglalkoztatott 47 Típus, szak: Önkormányzat, üzemeltető intézmény, vallási felekezet, alapítvány neve és az intézmény jellege (gimnázium, szakközépiskola stb.) 48 Tanuló: beíratott tanulók száma 49 Szakképzett pedagógus, szakoktató: az általa tanított szaktárggyal kapcsolatos végzettségű tanár vagy szakoktató 50 Egyéb foglalkoztatású: pedagógus vagy szakoktató végzettséggel nem rendelkező foglalkoztatott 40

- 50 -

Hogyan

e./

Felsőfokú

51

Típus, szak

52

Hallgató

51

Szakképzett Egyéb pedagógus, foglalkoztatású54 szakoktató53

Típus, szak: Önkormányzat, üzemeltető intézmény, vallási felekezet, alapítvány neve és az intézmény jellege (egyetem, főiskola, kar, szak) 52 Hallgató: beiratkozott hallgatók száma 53 Szakképzett pedagógus, szakoktató: az általa tanított szaktárggyal kapcsolatos végzettségű tanár vagy szakoktató 54 Egyéb foglalkoztatású: pedagógus vagy szakoktató végzettséggel nem rendelkező foglalkoztatott

- 51 -

Hogyan

Védelem 1.

Események55 2005

2006

2007

2008

2009

2010

Személy elleni támadás56 Zsebtolvajlás57 Személyi tárgy elleni bűncselekmény58 Lakás elleni bűncselekmény59 Rablás60 Betöréses lopás61 2.

Védelmi eszközök62 Típus Magánszemély63 Vállalkozás64 Közintézmény65 Összes66 Személyi riasztó Személyi tárgyőrző Kerékpár és motorkerékpár riasztó Gépkocsi riasztó Gépkocsi indításgátló Lakásvédelmi rendszer Épületvédelmi rendszer

55

Események: A táblázat a település közbiztonsági helyzetének alakulását mutatja be. Személy elleni támadás: gyilkosság, fizikai bántalmazás, becsületsértés, rágalmazás; 57 Zsebtolvajlás: közterületen, tömegközlekedési eszközön ruhából, vagy táskából történő lopás; 58 Személyi tárgy elleni bűncselekmény: ingatlan rongálás, illetve közlekedési eszköz eltulajdonítás, vagy rongálás, amelynek helyszíne közterület; 59 Lakás elleni bűncselekmény: lakás, lakóház, telek elleni, annak megrongálására, vagy megsemmisítésére irányuló cselekmény (gyújtogatás, robbantás); 60 Rablás: személyes tárgy erőszak alkalmazásával történő eltulajdonítása; 61 Betöréses lopás: más tulajdonát képező ingatlanba történő behatolás és az abban lévő ingóságok eltulajdonítása. 62 Védelmi eszközök: A táblázat azt fejezi ki, hogy a személy- és vagyonvédelem eszközeit a településen milyen mértékben alkalmazzák. Az adatok a védelmi eszköz használati arányát fejezik ki a teljes potenciális alkalmazó %-ában. 63 Magánszemély: természetes személy, kortól, nemtől függetlenül; 64 Vállalkozás: gazdasági társaság, profiltól függetlenül; 65 Közintézmény: önkormányzat, rendőrség, iskola, könyvtár, múzeum, templom (imaház) stb. 66 Összesen: az előző oszlopok összesítése. 56

- 52 -

Hogyan

Család Korosztályok és nemek adatai: Nemek és korosztályok - 2009. évi adatok forrás: http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/index.jsp Ifjú kor Aktív kor Nők Idős kor Összes Ifjú kor Aktív kor Férfiak Idős kor Összes

2012 0 0 0 0 0 0 0 0

Családok adatai67: Aktív korú69 Egy Nő Férfi háztartásban Gyermekek68 Nem Nem élők Dolgozik73 Dolgozik dolgozik74 dolgozik 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 >10

67

Nyugdíjas70 Nő

Férfi

Egy főre eső jövedelem71

Családok adatai: A táblázat a háztartások adatait tartalmazza. „Háztartás” itt az egy lakásban élők összességét jelenti, akik a lakás helyiségeit közösen használják, és jövedelmükkel közösen gazdálkodnak. A sorok az azonos számú személyt magában foglaló háztartásokra vonatkoznak. 68 Gyermekek: kiskorú, vagy nappali tagozatos tanulmányokat folytató fiatal felnőtt; 69 Aktívkorú (nemenkénti megoszlásban) 70 Nyugdíjas: nyugellátásban részesül; 71 Egy főre eső jövedelem: = a sor szerinti háztartások átlagos háztartásonkénti egy főre eső jövedelme. 72 Lakás-típus 1 = családi ház 2 = társasházi főbérleti lakás 3 = idegen tulajdonú házban főbérleti lakás 4 = szolgálati lakás 5 = albérlet 73 Dolgozik: nem nyugdíjas és rendszeres munkanélküli segélyen kívüli jövedelemmel rendelkezik; 74 Nem dolgozik: jövedelem nélkül (munkanélküli segélyben részesül, vagy a nélküli);

- 53 -

Lakás típus72

Hogyan

Ifjúkor Ifjúkorúak általános adatai Ifjúkorúak általános adatai - 2009. évi adatok forrás: http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/index.jsp 0-2 éves 0 3-5 éves 0 6-13 éves 0 14 éves 0 15-17 éves 0 Összesen: 0 1.

2012

14 év alatti fiatalok75 Korcsoport76

Lány Fiú77 Mindösszesen78 Intézménybe Intézménybe Intézménybe Összes Összes Összes 79 beíratott beíratott beíratott

-6 6-14

75

14 év alatti fiatalok: A táblázat a 14 év alatti (óvodás és általános iskoláskorú) gyermekek adatait tartalmazza. Korcsoport: A sorok a korcsoportot jelentik. 77 Nemenként kell beírni, hogy hány gyerek tartozik összesen az adott korcsoportba, és közülük hányan járnak óvodába vagy iskolába. 78 A nemenkénti adatokat a mindösszesen rovatban kell összegezni. 79 Intézménybe beíratott: A korcsoportnak megfelelő intézménybe (bölcsőde, óvoda, általános iskola) beíratott gyermekek száma 76

- 54 -

Hogyan

2.

14 – 18 éves80:

Típus81

Nem

Középiskola Szakmunkásképző 15 – 18 éves nem tanul

Lány Fiú Lány Fiú Lány Fiú

Gimn.82 Mgazd.83

Ipar84

Keresked85

Vendéglátás86

---------------------

80

Szolgáltatás87

Szállítás88 Egyéb89

MunkaÖsszesen91 nélküli90 ---------------------

14-18 éves: A táblázat az általános iskoláskort betöltött gyermekekre vonatkozik, nemenkénti sorpáronként. Típus: Az első két sorpár a nappali tagozaton tanulók adatait tartalmazza. A továbbtanulás intézménytípusának megfelelően kell beírni az ott tanuló gyermekek számát. A harmadik sorpárba (15-18 éves nem tanul) azoknak a gyerekeknek a számát kell beírni, akik oktatási intézményben nem folytatják tanulmányaikat. 82 Gimn: gimnázium, művészeti, ipari szakközépiskola; 83 Mgazd.: 1-2 sorpárnál: mezőgazdasági szakközépiskola, szakmunkásképző; 3. sorpárnál: a mezőgazdaságban (családi gazdaságban) dolgozik; 84 Ipar: 1-2 sorpárnál: ipari szakközépiskola, szakmunkásképző; 3. sorpárnál: iparban (családi vállalkozásban) dolgozik; 85 Keresk: 1-2 sorpárnál: közgazdasági, kereskedelmi szakközépiskola, szakmunkásképző; 3. sorpárnál: kereskedelemben (családi vállalkozásban) dolgozik; 86 Vendéglátás: 1-2 sorpárnál: vendéglátó, idegenforgalmi szakközépiskola, szakmunkásképző; 3. sorpárnál: vendéglátásban (családi vállalkozásban) dolgozik; 87 Szolgáltatás: 1-2 sorpárnál: közellátó, vagy szociális szolgáltatással kapcsolatos szakközépiskola, szakmunkásképző; 3. sorpárnál: közellátó, vagy szociális szolgáltatásbansal (családi vállalkozásban) dolgozik; 88 Szállítás: 1-2 sorpárnál: szállítási, közlekedési szakközépiskola, szakmunkásképző; 3. sorpárnál: szállítási, közlekedési szakmában (családi gazdaságban) dolgozik; 89 Egyéb: az előzőektől eltérő oktatási formában tanul; 90 Munkanélküli: munkanélküli segélyben részesül. 91 Összesen: az előző oszlopok összesítése. 81

- 55 -

Hogyan

Aktív kor Aktív korúak általános adatai 2009. évi adatok forrás: 2012 http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/index.jsp Nők 0 Férfiak 0 Összes: 0 1.

Nem

Tanulók92 Mezőgazdaság93

Ipar

94

KeresVendég- Szolgálkedelem látás96 tatás97 95

Szállítás 98

PedaJog, Egészgógus- Egyéb közgazd. ségügy 102 képzés 99 100

Összesen 103

101

Nő Férfi

92

Tanulók: Ebben a táblázatban a nappali felsőfokú képzésben részt vevő fiatalok adatai szerepelnek nemenkénti sorpárban (az intézmény fokozat nincs megbontva). Az oszlopok fejrészében szereplő megnevezések a következőket jelentik (a kitöltés helyét annak az intézményen belüli karnak a jellege határozza meg, amelynek a fiatal hallgatója): 93 Mezőgazdaság: mezőgazdasági vagy élelmiszeripari képzést adó intézményben tanul; 94 Ipar: műszaki és építőipari képzést adó intézményben tanul; 95 Kereskedelem: kereskedelmi képzést adó intézményben tanul; 96 Vendéglátás: vendéglátóipari képzést adó intézményben tanul; 97 Szolgáltatás: közellátó vagy szociális szolgáltatási képzést adó intézményben tanul; 98 Szállítás: szállítási és közlekedési végzettséget adó intézményben tanul; 99 Jog, közgazd.: jogi, pénzügyi, közgazdasági képzést adó intézményben tanul; 100 Egészségügy: egészségügyi képzést adó intézményben tanul; 101 Pedagógus-képzés: pedagógus végzettséget adó intézményben tanul; 102 Egyéb: az előzőektől eltérő oktatási formában tanul; 103 Összesen: az előző oszlopok összesítése

- 56 -

Hogyan

2.

Életkor 19 24 éves 25 34 éves 35 44 éves 45 55 éves 55. év fölötti

Nem tanuló felnőttek adatai104:

Alkalmazott106 Nem KözalVállalMunka108 dolgoNem kalEgyéb MezőKeresIdegenSzolgálSzállí107 112 kozó nélküli110 105 109 111 Ipar 113 114 115 116 zik mazott gazd. kedelem forgalom tatás. tás Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi

104

Nem tanulók felnőttek adatai: A táblázat az aktív felnőtt korú (19 fölötti, nem nyugdíjas) lakósok foglalkozási adatait tartalmazzák, nemenkénti sorpárban. 105 Közalkalmazott: Közalkalmazotti, köztisztviselői munkakört betöltő; 106 Alkalmazott: (nem saját családja gazdaságában, vagy vállalkozásában): 107 Vállalkozó: mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, vagy egyéb szolgáltató önálló gazdasági szervezet tulajdonosa, vagy tulajdonosának családtagja; 108 Egyéb: az előzőektől eltérő típusú munkát végez; 109 Nem dolgozik: nincs rendszeres jövedelme (munkanélküli segélyben sem részesül); 110 Munkanélküli: munkanélküli segélyben részesül. 111 Mgazd: mezőgazdasági, élelmiszeripari alkalmazott; 112 Ipar: könnyű-, nehéz- és energiaipari alkalmazott; 113 Keresked: kereskedelmi alkalmazott; 114 Idegenf.: Idegenforgalmi, vendéglátóipari alkalmazott; 115 Szolgáltat: közellátó- vagy szociális szolgáltatást végző alkalmazott; 116 Szállítás: szállítási, közlekedési alkalmazott;

- 57 -

Hogyan

Időskor Időskorúak általános adatai 2009. évi adatok forrás: 2012 http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/index.jsp Nők 0 Férfiak 0 Összes: 0 Időskorúak adatai117 Alkalmazott119 KözalkalMgazd. mazott118 124

Nem

Ipar125

Keresk.

Idegenf.

Szolgált.

Szállítás

126

127

128

129

VállalEgyéb kozó 121 120

Nő Férfi

117

Az időskorúak adatai: A táblázat a bármilyen jogcímű nyugellátásban részesülő személyek adatait tartalmazza, nemenkénti sorpárban. 118 Közalkalmazott: Közalkalmazotti, köztisztviselői munkakört betöltő; 119 Alkalmazottak (nem saját családja gazdaságában, vagy vállalkozásában) 120 Vállalkozó: mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, vagy egyéb szolgáltató önálló gazdasági szervezet tulajdonosa, vagy tulajdonosának családtagja; 121 Egyéb: az előző jogcímekbe nem sorolható forrásból származó, rendszeres jövedelme van; 122 Csak nyugdíjból él: a nyugdíjon kívül nincs jövedelme. 123 Összesen: az előző oszlopok összesítése. 124 Mgazd.: mezőgazdasági alkalmazott; 125 Ipar: ipari alkalmazott; 126 Keresked.: kereskedelmi alkalmazott; 127 Idegenf.: idegenforgalmi, vendéglátóipari alkalmazott; 128 Szolgált.: közellátó vagy szociális szolgáltatást végző alkalmazott; 129 Szállítás: szállítási vagy közlekedési alkalmazott;

- 58 -

Csak nyug- Összesen 123 díjból 122 él

Hogyan

Nők Nők korcsoportonkénti adatai 2009. évi adatok forrás: http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/index.jsp Ifjúkorú

Aktív korú

0

0

Nyugdíjas

2012 Ifjúkorú

Aktív korú

Nyugdíjas

0 Nők általános adatai

Korcsoport

Tanul132 Alkalmazott133

Foglalkozás MunkaVállalkozó134 nélküli135

Csak Nem dolgozik136 nyugdíjból él137

Egyedül él130

Ifjúkor Aktívkor Időskor

130

Egyedül él: egyszemélyes háztartást vezet Családban él: Többszemélyes háztartásban él 132 Tanul: Oktatási intézményben beiratkozottként tanul (bölcsődétől egyetemig) 133 Alkalmazott: Állandó munkahelye van alkalmazottként 134 Vállalkozó: mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, vagy egyéb szolgáltató önálló gazdasági szervezet tulajdonosa, vagy tulajdonosának családtagja 135 Munkanélküli: munkanélküli segélyben részesül. 136 Nem dolgozik: nincs rendszeres jövedelme (munkanélküli segélyben sem részesül); 137 Csak nyugdíjból él: a nyugdíjon kívül nincs jövedelme. 131

- 59 -

Családban él131

Hogyan

Férfiak Férfiak korcsoportonkénti adatai 2009. évi adatok forrás: http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/index.jsp Ifjúkorú Aktív korú Nyugdíjas 0 0 0

2012 Ifjúkorú

Aktív korú Nyugdíjas

Férfiak általános adatai Foglalkozás Korcsoport

Tanul

140

AlkalVállalkozó142 mazott141

Munkanélküli143

Nem dolgozik144

Csak nyugdíjból él145

Egyedül él138

Ifjúkor Aktívkor Időskor

138


- 60 -

Családban él139

Hogyan

Nemzetiség

nemzet magyar bolgár cigány görög horvát lengyel német örmény román ruszin szerb szlovák szlovén ukrán vendég Összesen:

Államalapító- és államalkotó nemzetiségek 2010. - Forrás: http://portal.ksh.hu/pls/portal/Cp.HNT2.HNT % fő 100,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 100,00% 0 Nemzetiségenkénti adatok

Korcsoport Ifjúkor Aktívkor Időskor

Nem

Tanul

148

Foglalkozás AlkalMunkaVállalkozó150 nélküli151 mazott149

Nem dolgozik152

Csak nyugdíjból él153

Egyedül él146

Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi

146


- 61 -

Családban él147

Hogyan

Vallás Vallás Római katolikus Görög katolikus Református Evangélikus Unitárius Egyéb Összes:

Vallások 2010. - Forrás: http://portal.ksh.hu/pls/portal/Cp.HNT2.HNT % fő 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 0

Felekezet, Hívők Szakképzett Szakképzetlen Egyéb templom, 155 156 157 száma lelkész segéderő foglalkoztatottak158 imaház154

154

Felekezet, templom, imaház: Felekezet megnevezése, templom, imaház neve, címe Hívők száma: Az egyházi intézmény közösségéhez tartozó hívek száma 156 Szakképzett lelkész: Az egyházi intézményben foglalkoztatott, szakképzett lelkészek száma 157 Szakképzetlen segéderő: Az egyházi intézményben foglalkoztatott, hitélettel kapcsolatos munkát végző személyek száma 158 Egyéb foglalkoztatottak: Az egyházi intézmény fenntartására foglalkoztatott, nem hitéleti munkát végző személyek száma 155

- 62 -

Hogyan

Környezetvédelem Csatornázottság159 (km) Szennyvízemésztő160 (ház db) Háztartási hulladékgyűjtés161 (ház db) Hulladék elhelyezés 165(x) Közterület gondozás169 (x) Tisztítószer használat173 (család)

------------------------------------------Rendszeres162 Tároló166 Mindenütt170 Környezetbarát174

159

--------------------------------------------Eseti163 Megsemmisítő167 Csak belterületen171 Környezetkárosító175

---------- -------------- ------------------- -------------- ---------Nincs164 Nincs168 Sehol172 Vegyes176

Csatornázottság: a település csatornahálózatának hosszát kell megadni km-ben. Szennyvíz emésztő: azoknak a házaknak a számát kell megadni, amelyek rendelkeznek szennyvízemésztővel. 161 Háztartási hulladékgyűjtés: A megfelelő szöveg mellé azoknak a házaknak a számát kell írni, amelyekre a szöveg vonatkozik. 162 Háztartási hulladékgyűjtés rendszeres: minden hét azonos napján (napjain) történő háztartási hulladékgyűjtés; 163 Háztartási hulladékgyűjtés eseti: havonta legalább egyszer, hirdetéssel jelzett hulladékgyűjtés; 164 Háztartási hulladékgyűjtés nincs: a hulladékgyűjtés nincs, vagy rendszertelenül van megoldva. 165 Hulladék elhelyezés: A megfelelő szöveg mellé X-et kell írni. 166 Hulladék elhelyezés tárolóban: a település rendelkezik hulladéktárolóval 167 Hulladék elhelyezés megsemmisítéssel: a település rendelkezik hulladékmegsemmisítővel; 168 Hulladék elhelyezés nincs: a településen nincs sem hulladéktároló telep, sem hulladékmegsemmisítő. 169 Közterület gondozás: A megfelelő szöveg mellé X-et kell írni. 170 Közterület gondozás rendszeres: A közterület gondozását (söprés, mosás, hó-eltakarítás, csúszásgátlás, folyamatos javítás, parkosítás) a település minden közterületén rendszeresen végzik. 171 Közterület gondozás eseti: A közterület gondozást a belterületen rendszeresen végzik, a külterületeken esetenként, vagy nem. 172 Közterület gondozás nincs: A közterület gondozását rendszeresen és tervezetten nem végzik. 173 Tisztítószer használat: A megfelelő szöveg mellé a tisztítószerek használati arányát kell beírni a teljes tisztítószer-használat %-ában. 174 Tisztítószer használat környezetbarát: kizárólag természetes anyagokat tartalmazó tisztítószereket használ; 175 Tisztítószer használat környezetkárosító: kizárólag mérgező és természetkárosító anyagokat tartalmazó tisztítószereket használ; 176 Tisztítószer használat vegyes: környezetkímélő és környezetkárosító tisztítószereket egyaránt használ (nem figyeli). 160

- 63 -

Hogyan

Mezőgazdaság és élelmiszeripar 1.

Tulajdon-adatok177

TulajMagyar használat Külföldi használat donos AlkalTulajdon Hektá mazot <20 21-50 >50 <20 és 21-50 >50 (birtokjog) típus r178 t180 családt ha181 ha182 ha183 ha184 ha185 ha186 ag179 Családi birtok Szervezet Nagybirtok ---------Állami földalap

177

Tulajdon-adatok: A táblázat a mezőgazdasági hasznosítású földtulajdon-használók elosztását mutatja a településen. A sorok az egyes tulajdontípusok adatait tartalmazzák. 178 Hektár: a tulajdontípushoz tartozó összes terület hektárban; 179 Tulajdonos és családtag: a mezőgazdasági földtulajdon tulajdonosainak és azok családtagjainak a száma; 180 Alkalmazott: a mezőgazdasági földtulajdon-típuson dolgozó összes alkalmazott száma; 181 <20 ha: a mezőgazdasági földtulajdon-típushoz tartozó, magyar állampolgár által használt, 20 hektárnál kisebb birtokok összes területe; 182 21 – 50 ha: a mezőgazdasági földtulajdon-típushoz tartozó, magyar állampolgár által használt, 21 és 50 hektár közötti birtokok összes területe; 183 >50 ha: a mezőgazdasági földtulajdon-típushoz tartozó, magyar állampolgár által használt, 50 hektárnál nagyobb birtokok összes területe; 184 <20 ha: a mezőgazdasági földtulajdon-típushoz tartozó, külföldi állampolgár által használt, 20 hektárnál kisebb birtokok összes területe; 185 21 – 50 ha: a mezőgazdasági földtulajdon-típushoz tartozó, külföldi állampolgár által használt, 21 és 50 hektár közötti birtokok összes területe; 186 >50 ha = a mezőgazdasági földtulajdon-típushoz tartozó, külföldi állampolgár által használt, 50 hektárnál nagyobb birtokok összes területe;

- 64 -

Hogyan

2.

Földterület felhasználása és növénytermesztés187:

Terület típusa188

Növénytípus

Belterület Szántó

-------------------------

Zöldség és gyümölcs

-------------

Magángazdaság Ter. Átl. term. (ha)189 t/ha190 X197 -------------

-----

-----

Szervezeti kisbirtok Ter. Átl. term. (ha)191 t/ha192 X198 -------------

-----

187

-----

Nagybirtok Ter. Átl. term. (ha)193 t/ha194 X199 -------------

-----

-----

Állami földalap Ter. Átl. term. (ha)195 t/ha196 X200 -------------

-----

Földterület használata és növény-termesztés: A táblázat a földtulajdon-használat elosztását mutatja a településen. A sorok az egyes növénytípusok, illetve egyéb területek adatait tartalmazzák. A táblázat kitöltésénél a magángazdaság kifejezés az 50 hektárnál kisebb, míg a nagybirtok kifejezés az 50 hektárnál nagyobb, azonos magánszemély(ek) tulajdonában (használatában) lévő mezőgazdasági területet jelenti. 188 Terület típusa: A sorok a növényfajtákra vonatkoznak, belterületi (jele: b) és külterületi (jele: k) megoszlásban 189 Magángazdaság terület: A növényfajta családi birtokú termesztésének összes területe hektárban. 190 Átlagos termés magángazdaságon: A családi birtokon termesztett növényfajta átlagtermése tonna/hektárban. 191 Szervezet tulajdonában lévő terület: A növényfajta szervezet tulajdonában lévő kisbirtokon történő termesztésének összes területe hektárban. 192 Átlagos termés a szervezet tulajdonában lévő területen: A szervezet tulajdonában lévő kisbirtokon termesztett növényfajta átlagtermése tonna/hektárban. 193 Nagybirtok területe: A növényfajta nagybirtokon történő termesztésének összes területe hektárban. 194 Nagybirtok átlagos termés: A nagybirtokon termesztett növényfajta átlagtermése tonna/hektárban. 195 Földalap terület: A növényfajta állami földalaphoz tartozó területen történő termesztésének összes területe hektárban. 196 Átlagos termés a nemzeti földalapon: A szövetkezeti birtokon termesztett növényfajta átlagtermése tonna/hektárban. 197 Belterületi magánterület: A magántulajdonú, 50 hektárnál kisebb mezőgazdasági terület hektárban. 198 Szervezet tulajdonában lévő kisbirtok terület: Szervezet tulajdonában lévő, 50 hektárnál kisebb mezőgazdasági terület hektárban. 199 Szervezet vagy magánszemély tulajdonában lévő nagybirtok terület: Szervezet vagy magánszemély tulajdonában lévő, 50 hektárnál nagyobb mezőgazdasági terület hektárban. 200 Állami földalap terület: Az önkormányzati és állami tulajdonú mezőgazdasági terület hektárban.

- 65 -

-----

Hogyan

Terület típusa

Szőlő Rét, legelő Erdő Bánya Élelmiszeripari Könnyúipari Nehézipari Energiaipari Víz (folyó, tó) Összesen:

188

Növénytípus

-------------

Magángazdaság Ter. Átl. term. (ha)189 t/ha190

-----

---------------------

Szervezeti kisbirtok Ter. Átl. term. (ha)191 t/ha192

-----

---------

-----------------------------

- 66 -

Nagybirtok Ter. Átl. term. (ha)193 t/ha194

-----

-----------------------------

Állami földalap Ter. Átl. term. (ha)195 t/ha196

-----

-----------------------------

Hogyan

3.

Állattenyésztés201

Állatfajta Szarvasmarha205 Sertés206 Juh207 Kecske208 Liba209 X210

Magángazdaság

Szervezeti kisbirtok

202

203

Nagybirtok204

húshasznú (db) tejhasznú (db) napi tejhozam (hl) darab darab napi tejhozam (hl) éves gyapjúmennyiség (q) darab napi tejhozam (hl) darab napi tojáshozam (1000 db) Évi tollmennyiség (q) darab napi tojáshozam (1000 db)

201

A táblázat a haszonállat tartást mutatja a településen. A sorokban lévő hasábok az egyes haszonállatfajták és azok másodlagos termékei adatait tartalmazzák. A táblázat kitöltésénél a magángazdaság kifejezés az 50 hektárnál kisebb, míg a nagybirtok kifejezés az 50 hektárnál nagyobb, azonos magánszemély(ek) tulajdonában (használatában) lévő mezőgazdasági területet jelenti. Haszonállat: Az élelmezésre tartott állatokat jelenti ebben a felmérésben. 202 Magángazdaság: A magángazdaságokban nevelt állatok adatai; 203 Szervezeti kisbirtok: A szervezetek tulajdonában lévő gazdaságokban nevelt állatok adatai; 204 Nagybirtok: A nagybirtokokon nevelt állatok adatai. 205 A szavasmarhákra vonatkozó adatok négy sorban szerepelnek: az első sor a húshasznú állomány (bika és tehén együtt) darabszámát, a második sor a tejhasznú állomány darabszámát, a harmadik sor a napi tejhozamot hektoliterben tartalmazza. 206 Sertés darabszám 207 A juhokra vonatkozó adatok három sorban szerepelnek: az első sor a darabszámot, a második sor a napi tejhozamot hektoliterben, a harmadik sor az éves gyapjúmennyiséget mázsában tartalmazza. 208 A kecskékre vonatkozó adatok két sorban szerepelnek: az első sor a darabszámot, a második sor a napi tejhozamot hektoliterben tartalmazza. 209 A libákra vonatkozó adatok három sorban szerepelnek: az első sor a darabszámot, a második sor a napi tojáshozamot ezer darabban, a harmadik sor az évi tollmennyiséget mázsában tartalmazza. 210 Az egyéb baromfira vonatkozó adatok két sorban szerepelnek: az első sor a darabszámot, a második sor a napi tojáshozamot ezer darabban tartalmazza.

- 67 -

Hogyan

Élelmiszeripari üzemek és a foglalkoztatottak számának változása211

Iparág212

Üzemek száma és foglalkoztatott létszám Magyar tulajdon Külföldi tulajdon Vegyes tulajdon Foglalkoztatottak Foglalkoztatottak Foglalkoztatottak száma száma száma Üzemek Üzemek Üzemek Priva- 1990 Priva- 1990 Priva- 1990 213 214 215 száma száma száma fő216 tizált előtti fő219 tizált előtti fő222 tizált előtti 217

218

220

211

221

223

Élelmiszeripari üzemek és a foglalkoztatottak számának változása: A táblázat azt mutatja meg, hogy a településen az élelmiszeripar tulajdonos-változása hogyan hatott a foglalkoztatottságra. 212 Iparág: Élelmiszeripari alágazat (konzervipar, növényolajipar, húsipar, cukoripar stb. és gyógyszeripar) 213 Magyar tulajdonú üzemek száma: összes magyar tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 214 Külföldi tulajdonú üzemek száma: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 215 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemek száma: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 216 Magyar tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes magyar tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 217 Magyar tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: magyar tulajdonos által privatizált vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 218 Magyar tulajdon 1990 előtt: a jelenleg magyar tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990ben. 219 Külföldi tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 220 Külföldi tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: privatizált külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 221 Külföldi tulajdon 1990 előtt: a jelenleg külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990ben. 222 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 223 Magyar és külföldi tulajdonosok által privatizált üzemek létszáma: privatizált vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 224 Vegyes tulajdon 1990 előtt: a jelenleg vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990ben.

- 68 -

224

Hogyan

Ipar Könnyűipar Könnyűipari üzemek és a foglalkoztatottak számának változása225

Iparág226

Üzemek száma és foglalkoztatott létszám Magyar tulajdon Külföldi tulajdon Vegyes tulajdon Foglalkoztatottak Foglalkoztatottak Foglalkoztatottak száma száma száma Üzemek Üzemek Üzemek Priva- 1990 Priva- 1990 Priva- 1990 227 228 229 száma száma száma fő230 tizált előtti tizált előtti fő233 Fő236 tizált előtti 231

232

234

225

235

237

Könnyűipari üzemek és a foglalkoztatottak számának változása: A táblázat azt mutatja meg, hogy a településen a könnyűipar tulajdonos-változása hogyan hatott a foglalkoztatottságra. 226 Iparág: Könnyűipari alágazatok (textilipar, bútoripar, faipar, építőipar, építőanyag-ipar stb.) 227 Magyar tulajdonú üzemek száma: összes magyar tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 228 Külföldi tulajdonú üzemek száma: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 229 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemek száma: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 230 Magyar tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes magyar tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 231 Magyar tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: magyar tulajdonos által privatizált vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 232 Magyar tulajdon 1990 előtt: a jelenleg magyar tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990ben. 233 Külföldi tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 234 Külföldi tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: privatizált külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 235 Külföldi tulajdon 1990 előtt: a jelenleg külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990ben. 236 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 237 Magyar és külföldi tulajdonosok által privatizált üzemek létszáma: privatizált vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 238 Vegyes tulajdon 1990 előtt: a jelenleg vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990ben.

- 69 -

238

Hogyan

Nehézipar Nehézipari üzemek és a foglalkoztatottak számának változása239

Iparág240

Üzemek száma és foglalkoztatott létszám Magyar tulajdon Külföldi tulajdon Vegyes tulajdon Foglalkoztatottak Foglalkoztatottak Foglalkoztatottak száma száma száma Üzemek Üzemek Üzemek Priva- 1990 Priva- 1990 Priva- 1990 241 242 243 száma száma száma fő244 tizált előtti fő247 tizált előtti fő250 tizált előtti 245

246

248

239

249

251

Nehézipari üzemek és a foglalkoztatottak számának változása: A táblázat azt mutatja meg, hogy a településen a nehézipar tulajdonos-változása hogyan hatott a foglalkoztatottságra. 240 Iparág: Nehézipari alágazatok (gépipar, járműipar stb.) 241 Magyar tulajdonú üzemek száma: összes magyar tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 242 Külföldi tulajdonú üzemek száma: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 243 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemek száma: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 244 Magyar tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes magyar tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 245 Magyar tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: magyar tulajdonos által privatizált vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 246 Magyar tulajdon 1990 előtt: a jelenleg magyar tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990ben. 247 Külföldi tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 248 Külföldi tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: privatizált külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 249 Külföldi tulajdon 1990 előtt: a jelenleg külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990ben. 250 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 251 Magyar és külföldi tulajdonosok által privatizált üzemek létszáma: privatizált vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 252 Vegyes tulajdon 1990 előtt: a jelenleg vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990ben.

- 70 -

252

Hogyan

Energiaipar Energiaipari üzemek és a foglalkoztatottak számának változása253

Iparág254

Üzemek száma és foglalkoztatott létszám Magyar tulajdon Külföldi tulajdon Vegyes tulajdon Foglalkoztatottak Foglalkoztatottak Foglalkoztatottak száma száma száma Üzemek Üzemek Üzemek Priva1990 Priva1990 Priva1990 száma255 száma256 száma257 fő258 tizált előtti fő261 tizált előtti fő264 tizált előtti 259

260

262

253

263

265

Energiaipari üzemek és a foglalkoztatottak számának változása: A táblázat azt mutatja meg, hogy a településen az energiaipar tulajdonos-változása hogyan hatott a foglalkoztatottságra. 254 Iparág: Energiaipari alágazatok (villamos-ipar, gázipar, olajipar stb.) 255 Magyar tulajdonú üzemek száma: összes magyar tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 256 Külföldi tulajdonú üzemek száma: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 257 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemek száma: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 258 Magyar tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes magyar tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 259 Magyar tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: magyar tulajdonos által privatizált vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 260 Magyar tulajdon 1990 előtt: a jelenleg magyar tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990ben. 261 Külföldi tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 262 Külföldi tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: privatizált külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 263 Külföldi tulajdon 1990 előtt: a jelenleg külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990ben. 264 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 265 Magyar és külföldi tulajdonosok által privatizált üzemek létszáma: privatizált vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 266 Vegyes tulajdon 1990 előtt: a jelenleg vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990ben.

- 71 -

266

Hogyan

Szolgáltatás Közellátó szolgáltatás Közellátó szolgáltatás adatai267 Üzemek száma és foglalkoztatott létszám Magyar tulajdon Külföldi tulajdon Vegyes tulajdon Foglalkoztatottak Foglalkoztatottak Foglalkoztatottak Szolgáltatás száma száma száma 268 típusa Üzemek Üzemek Üzemek Priva- 1990 Priva- 1990 Priva- 1990 269 270 271 száma száma száma fő272 tizált előtti fő275 tizált előtti fő278 tizált előtti 273

274

276

267

277

279

Közellátó szolgáltatás adatai: A táblázat azt mutatja meg, hogy a településen a közellátó szolgáltatás tulajdonos-változása hogyan hatott a foglalkoztatottságra. 268 Szolgáltatás típusa: Közellátó szolgáltatási típusok: elektromos energia, gázenergia, fűtési energia, víz- és csatorna stb. 269 Magyar tulajdonú üzemek száma: összes magyar tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 270 Külföldi tulajdonú üzemek száma: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 271 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemek száma: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 272 Magyar tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes magyar tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 273 Magyar tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: magyar tulajdonos által privatizált vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 274 Magyar tulajdon 1990 előtt: a jelenleg magyar tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990ben. 275 Külföldi tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 276 Külföldi tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: privatizált külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 277 Külföldi tulajdon 1990 előtt: a jelenleg külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990ben. 278 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 279 Magyar és külföldi tulajdonosok által privatizált üzemek létszáma: privatizált vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 280 Vegyes tulajdon 1990 előtt: a jelenleg vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990ben.

- 72 -

280

Hogyan

Szociális szolgáltatás Szociális szolgáltatás adatai281 Üzemek száma és foglalkoztatott létszám Magyar tulajdon Külföldi tulajdon Vegyes tulajdon Foglalkoztatottak Foglalkoztatottak Foglalkoztatottak Szolgáltatás száma száma száma 282 típusa Üzemek Üzemek Üzemek Priva- 1990 Priva- 1990 Priva- 1990 283 284 285 száma száma száma fő286 tizált előtti fő289 tizált előtti fő292 tizált előtti 287

288

290

281

291

293

Szociális szolgáltatás adatai: A táblázat azt mutatja meg, hogy a településen a szociális szolgáltatás tulajdonos-változása hogyan hatott a foglalkoztatottságra. 282 Szolgáltatás típusa: Szociális szolgáltatási típusok: idősgondozás, gyermekgondozás, hajléktalanok gondozása, egészségügyileg károsodottak gondozása stb. 283 Magyar tulajdonú üzemek száma: összes magyar tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 284 Külföldi tulajdonú üzemek száma: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 285 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemek száma: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 286 Magyar tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes magyar tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 287 Magyar tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: magyar tulajdonos által privatizált vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 288 Magyar tulajdon 1990 előtt: a jelenleg magyar tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990ben. 289 Külföldi tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 290 Külföldi tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: privatizált külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 291 Külföldi tulajdon 1990 előtt: a jelenleg külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990ben. 292 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 293 Magyar és külföldi tulajdonosok által privatizált üzemek létszáma: privatizált vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 294 Vegyes tulajdon 1990 előtt: a jelenleg vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990ben.

- 73 -

294

Hogyan

Idegenforgalom Idegenforgalmi, vendéglátó-ipari adatok295 Üzemek száma és foglalkoztatott létszám Magyar tulajdon Külföldi tulajdon Vegyes tulajdon Foglalkoztatottak Foglalkoztatottak Foglalkoztatottak Tevékenység száma száma száma 296 típusa Üzemek Üzemek Üzemek Priva- 1990 Priva- 1990 Priva- 1990 297 298 299 száma száma száma fő300 tizált előtti fő303 tizált előtti fő306 tizált előtti 301

302

304

295

305

307

Idegenforgalmi és vendéglátóipari adatok: A táblázat azt mutatja meg, hogy a településen az idegenforgalmi és vendéglátó-ipari tulajdonos-változása hogyan hatott a foglalkoztatottságra. 296 Tevékenység típusa: Idegenforgalmi és vendéglátó-ipari tevékenységek: étterem, szálloda, szabadidőközpont stb. 297 Magyar tulajdonú üzemek száma: összes magyar tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 298 Külföldi tulajdonú üzemek száma: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 299 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemek száma: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 300 Magyar tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes magyar tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 301 Magyar tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: magyar tulajdonos által privatizált vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 302 Magyar tulajdon 1990 előtt: a jelenleg magyar tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990ben. 303 Külföldi tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 304 Külföldi tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: privatizált külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 305 Külföldi tulajdon 1990 előtt: a jelenleg külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990ben. 306 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 307 Magyar és külföldi tulajdonosok által privatizált üzemek létszáma: privatizált vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 308 Vegyes tulajdon 1990 előtt: a jelenleg vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990ben.

- 74 -

308

Hogyan

Kereskedelem Kereskedelmi adatok309

Kereskedelmi típus 310

Üzemek száma és foglalkoztatott létszám Magyar tulajdon Külföldi tulajdon Vegyes tulajdon Foglalkoztatottak Foglalkoztatottak Foglalkoztatottak száma száma száma Üzemek Üzemek Üzemek Priva- 1990 számaíl Priva- 1990 Priva- 1990 311 313 száma száma 312 fő314 tizált előtti fő317 tizált előtti fő320 tizált előtti 315

316

318

309

319

321

Kereskedelmi adatok: A táblázat azt mutatja meg, hogy a településen a kereskedelmi tulajdonos-változása hogyan hatott a foglalkoztatottságra. 310 Kereskedelmi típus: Bevásárlóközpont, vegyesáru- és szakosodott kis- és nagykereskedelem, élelmiszer kisés nagykereskedelem, vegyiáru kis- és nagykereskedelem stb. 311 Magyar tulajdonú üzemek száma: összes magyar tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 312 Külföldi tulajdonú üzemek száma: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 313 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemek száma: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 314 Magyar tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes magyar tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 315 Magyar tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: magyar tulajdonos által privatizált vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 316 Magyar tulajdon 1990 előtt: a jelenleg magyar tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990ben. 317 Külföldi tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 318 Külföldi tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: privatizált külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 319 Külföldi tulajdon 1990 előtt: a jelenleg külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990ben. 320 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 321 Magyar és külföldi tulajdonosok által privatizált üzemek létszáma: privatizált vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 322 Vegyes tulajdon 1990 előtt: a jelenleg vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990ben.

- 75 -

322

Hogyan

Szállítás, közlekedés Szállítás Szállítási adatok323

Szállítási típusok 324


330

332

323

333

335

Szállítási adatok: A táblázat azt mutatja meg, hogy a településen a szállítási tevékenység tulajdonos-változása hogyan hatott a foglalkoztatottságra. 324 Szállítási típusok: Élelmiszerszállítás, vegyi-áru szállítás, építőanyag szállítás, energiahordozó szállítás stb. 325 Magyar tulajdonú üzemek száma: összes magyar tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 326 Külföldi tulajdonú üzemek száma: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 327 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemek száma: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 328 Magyar tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes magyar tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 329 Magyar tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: magyar tulajdonos által privatizált vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 330 Magyar tulajdon 1990 előtt: a jelenleg magyar tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990ben. 331 Külföldi tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 332 Külföldi tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: privatizált külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 333 Külföldi tulajdon 1990 előtt: a jelenleg külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990ben. 334 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 335 Magyar és külföldi tulajdonosok által privatizált üzemek létszáma: privatizált vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 336 Vegyes tulajdon 1990 előtt: a jelenleg vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990ben.

- 76 -

336

Hogyan

Közlekedés Közlekedési adatok337

Közlekedési típusok 338


344

346

337

347

349

Közlekedési adatok: A táblázat azt mutatja meg, hogy a településen a közlekedés tulajdonos-változása hogyan hatott a foglalkoztatottságra. 338 Közlekedési típusok: Vasúti, közúti, légi és vízi helyi, helyközi és távolsági menetrendszerű tömegközlekedés, illetve alkalmi személyszállítás. 339 Magyar tulajdonú üzemek száma: összes magyar tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 340 Külföldi tulajdonú üzemek száma: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 341 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemek száma: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 342 Magyar tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes magyar tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 343 Magyar tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: magyar tulajdonos által privatizált vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 344 Magyar tulajdon 1990 előtt: a jelenleg magyar tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990ben. 345 Külföldi tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 346 Külföldi tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: privatizált külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 347 Külföldi tulajdon 1990 előtt: a jelenleg külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990ben. 348 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 349 Magyar és külföldi tulajdonosok által privatizált üzemek létszáma: privatizált vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 350 Vegyes tulajdon 1990 előtt: a jelenleg vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990ben.

- 77 -

350

Hogyan

Jogszabályalkotás folyamatának áttekintő táblája

Települési önkormányzati rendelet

2./

Kezdeményező

Döntéselőkészítés, jogszabály tervezet előterjesztése

Elfogadó

Döntéshozó

Ellenőrző

Önkormányzat, Népi kezdeményezés

Polgármester

Települési Önkormányzat

Polgármester

Nemzeti Tanács

Települési elöljárók és követek jelölése és választása A Szent Korona Értékrend szerint működő településen élő és választójoggal rendelkező Szent Korona tagok a közszabadság közösségeként szerves egységként működő Magyarország minden elöljáróját közvetlenül választják, a választott személy tevékenységét folyamatosan ellenőrzik és gyakorolják az elöljárók és követek (képviselők) munkájának értékelésével kapcsolatos jogokat a Választási főtörvény (http://nemzetiegyseg.com/2fotorveny.pdf) szerint. Magyarország elnöke

Magyarország miniszterelnöke

Nemzeti Tanács

Kormány Országgyűlés Országgyűlés alsóházának tagja felsőházának tagja Települési önkormányzatok

Társadalmi csoportok önkormányzatai

Magyarország elöljárói és követei (képviselői) választásának alapja a területi elöljáróság jelölése és választása. Az összehangoló csoport választócsoportokat alakít, amelyek feladata a települési elöljáróság (polgármester és önkormányzati képviselők) választása. Az elöljáróság jelöltjei önrendelkezési tervet (polgármesterjelölt), illetve szakmai tervet (önkormányzati tagok) készítenek, a Szent Korona Értékrend szerint. A tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést (http://nemzetiegyseg.com/Jogervenyesitesiszerzodes.pdf) kötnek. Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek. A legtöbb támogatót szerzett jelöltek alakítják meg a Települési Elöljáróságot. A megválasztott Települési Elöljáró (polgármester) által készített önkormányzati terv a Település Törvényévé válik. A megválasztott Települési Elöljáró (polgármester) tagja a Járási Általános Jelölőgyűlésnek. A település Szakmai Elöljárói az általuk képviselt terület szerinti Járási Szakmai Jelölőgyűlésének tagjai. A Települési Elöljáróság lakossági vitát készít elő és tart az Alkotmányozó Nemzetgyűlésen (V/2.) elfogadásra kerülő jogszabálytervezetekről. A vita eredményét jegyzőkönyvezi a Települési Elöljáró.

- 78 -

Hogyan

III. Járásokban végzett tevékenységek Járás kifejezésen – a Választási főtörvény végrehajtási utasításának hatályba lépéséig – a választókörzeteket értjük. A Járási Jelölőgyűlés összeül, ha a járásban lévő és Elöljáróságot választott települések lakóinak száma meghaladja a járás lakosságának kétharmadát. 1. A Járási Általános Jelölőgyűlés a./ Jelöltet állít a járás (választókörzet) képviselőjére az Országgyűlés alsóházában, Az alsóházi képviselőjelöltek önrendelkezési tervet készítenek a járás településeinek törvényei alapján, a Szent Korona Értékrend szerint. A járás lakósai közül a tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést (http://nemzetiegyseg.com/Jogervenyesitesiszerzodes.pdf) kötnek. Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek. A legtöbb támogatót szerzett jelölt a Járás képviselője az Országgyűlés alsóházában, az általa készített önrendelkezési terv válik a Járás Törvényévé. Az alsóházi képviselő tagja a Megyei Általános Jelölőgyűlésnek. b./ A járás alsóházi képviselője az Alkotmányozó Nemzetgyűlésen (V/2.) elfogadásra kerülő jogszabálytervezetekről a településeken tartott vita jegyzőkönyvei alapján jogszabálytervezet módosítási javaslatot készít, amelynek szakmai részeit a Járási Szakmai Jelölőgyűlések véleményezik. c./ Tagjai közül követet állít a Megyei Általános Jelölőgyűlésre. 2. Minden Járási Szakmai Jelölőgyűlés követet állít az általa képviselt terület szerinti Megyei Szakmai Jelölőgyűlésre.

- 79 -

Hogyan

Ózdi járás Általános adatok Település Arló Bánréve Borsodbóta Borsodnádasd Borsodszentgyörgy Bükkmogyorósd Csernely Csokvaomány Domaháza Dubicsány Farkaslyuk Gömörszőlős Hangony Hét Járdánháza Kelemér Királd Kissikátor Lénárddaróc Nekézseny Ózd Putnok Sajómercse Sajónémeti Sajópüspöki Sajóvelezd Sáta Serényfalva Uppony Ózdi járás

2010. január 1. - Forrás: http://www.nepszamlalas.hu/hun/egyeb/kotetek.html Lakós Terület Lakás 4 198 4 685 1 166 1 447 662 552 951 813 355 3 605 2 807 1 386 1 387 2 153 482 185 990 107 1 001 2 063 458 960 1 501 451 1 006 2 882 343 319 1 300 115 1 954 564 629 95 877 47 1 774 3 910 615 570 371 213 1 970 1 124 654 563 1 880 171 957 788 411 362 1 038 128 373 516 170 909 1 410 345 39 114 9 156 14 911 7 625 3 473 2 586 264 1 117 130 600 739 250 596 947 205 911 2 302 313 1 422 1 645 550 1 061 1 963 366 408 1 281 190 76 587 54 957 28 299

- 80 -

Lakós/tha

Fő/lakás

1,11600762 0,45749827 0,85488959 0,77864078 1,55227109 5,35135135 2,06093906 1,56354167 2,86481113 4,07523511 0,28863869 9,23157895 2,20405862 0,65087719 0,57055838 3,33925400 0,82340648 2,86740331 1,38337802 1,55115512 0,23408498 0,45547541 4,23106061 1,23166667 1,58892617 2,52689352 1,15682138 1,85014138 3,13970588 0,71757609

3,60034305 2,62137681 2,67887324 2,60101010 2,87759336 1,72897196 2,18558952 2,12860310 2,93294461 2,77391304 3,10651828 2,02127660 2,88455285 2,67605634 3,01223242 3,29239766 2,32846715 2,82812500 2,19411765 2,63478261 2,62316411 2,94856922 2,03076923 2,40000000 2,90731707 2,91054313 2,58545455 2,89890710 2,14736842 2,70635005

EU Ogy.kop. kop. 10 4 3 10 4 1 3 3 3 1 5 1 5 1 5 1 3 1 1 2 110 20 1 2 1 2 4 3 1 211

80 32 23 79 29 5 24 25 20 7 38 2 36 12 40 11 21 8 9 21 865 161 6 12 12 19 36 24 11 1 668

Hogyan

A hatalomgyakorlás felépítése a Szent Korona Értékrend szerint Településenkénti nemzetgyűlési és önkormányzati tagok száma

2 928 4,91% 1 151 1,93% 727 1,22% 2 886 4,84% 1 080 1,81% 161 0,27% 779 1,31% 788 1,32% 733 1,23% 245 0,41% 1 387 2,33% 85 0,14% 1 320 2,21% 424 0,71% 1 471 2,47% 396 0,66% 759 1,27% 298 0,50% 304 0,51% 678 1,14% 31 287 52,50% 5 621 9,43% 225 0,38% 448 0,75% 422 0,71% 668 1,12% 1 134 1,90% 841 1,41% 353 0,59% 59 599 100,00%

3 1 1 3 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 39 7 1 1 1 1 1 1 1 77

872 343 217 860 322 48 232 235 218 73 413 25 393 126 438 118 226 89 91 202 9 318 1 674 67 133 126 199 338 250 105 17 751

- 81 -

hektár

%

4 685 8,52% 662 1,20% 813 1,48% 2 807 5,11% 2 153 3,92% 990 1,80% 2 063 3,75% 1 501 2,73% 2 882 5,24% 1 300 2,37% 564 1,03% 877 1,60% 3 910 7,11% 371 0,68% 1 124 2,05% 1 880 3,42% 788 1,43% 1 038 1,89% 516 0,94% 1 410 2,57% 9 156 16,66% 3 473 6,32% 1 117 2,03% 739 1,34% 947 1,72% 2 302 4,19% 1 645 2,99% 1 963 3,57% 1 281 2,33% 54 957 100,00%

5 1 1 3 2 1 2 2 3 1 1 1 4 1 1 2 1 1 1 2 10 4 1 1 1 3 2 2 1 62

Lakósok

száma

%-a

4 198 5,48% 1 447 1,89% 951 1,24% 3 605 4,71% 1 387 1,81% 185 0,24% 1 001 1,31% 960 1,25% 1 006 1,31% 319 0,42% 1 954 2,55% 95 0,12% 1 774 2,32% 570 0,74% 1 970 2,57% 563 0,74% 957 1,25% 362 0,47% 373 0,49% 909 1,19% 39 114 51,07% 7 625 9,96% 264 0,34% 600 0,78% 596 0,78% 911 1,19% 1 422 1,86% 1 061 1,39% 408 0,53% 76 587 100,00%

Járási szakmai önkormányzati tag

Arló Bánréve Borsodbóta Borsodnádasd Borsodszentgyörgy Bükkmogyorósd Csernely Csokvaomány Domaháza Dubicsány Farkaslyuk Gömörszőlős Hangony Hét Járdánháza Kelemér Királd Kissikátor Lénárddaróc Nekézseny Ózd Putnok Sajómercse Sajónémeti Sajópüspöki Sajóvelezd Sáta Serényfalva Uppony Ózdi járás

%-a

Terület

Járási önkormányzati tag

száma

Elöljáró és képviselőjelölt támogatók

Település

Nemzetgyűlési tag (legalább)

Választásra jogosultak

3 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 30 5 1 1 1 1 1 1 1 65

Hogyan

Gazdasági alapadatok - Liberális-kapitalista gazdaság Az EU csatlakozási népszavazás adatai és következménye: EU csatlakozási népszavazás - Forrás: https://www.valasztas.hu/hu/onkval2010/47/47_0.html Település Szavazó Igen Nem Arló 665 579 86 Bánréve 515 474 41 Borsodbóta 268 236 32 Borsodnádasd 1 274 1 144 130 Borsodszentgyörgy 308 260 48 Bükkmogyorósd 78 59 19 Csernely 220 177 43 Csokvaomány 365 335 30 Domaháza 192 153 39 Dubicsány 111 82 29 Farkaslyuk 421 389 32 Gömörszőlős 38 23 15 Hangony 521 440 81 Hét 192 168 24 Járdánháza 535 447 88 Kelemér 175 160 15 Királd 310 277 33 Kissikátor 157 129 28 Lénárddaróc 159 144 15 Nekézseny 231 180 51 Ózd 11 980 10 546 1 434 Putnok 2 161 1 881 280 Sajómercse 112 85 27 Sajónémeti 187 160 27 Sajópüspöki 202 170 32 Sajóvelezd 277 251 26 Sáta 367 329 38 Serényfalva 308 277 31 Uppony 140 120 20 Ózdi járás 22 469 19 675 2 794

- 82 -

Nem sz. 2 263 636 459 1 612 772 83 559 423 541 134 966 47 799 232 936 221 449 141 145 447 19 307 3 460 113 261 220 391 767 533 213 37 130

Hogyan

EU sarc (mFt) - Forrás: http://szkszhu.szksz.com/eusarc.html Település Arló Bánréve Borsodbóta Borsodnádasd Borsodszentgyörgy Bükkmogyorósd Csernely Csokvaomány Domaháza Dubicsány Farkaslyuk Gömörszőlős Hangony Hét Járdánháza Kelemér Királd Kissikátor Lénárddaróc Nekézseny Ózd Putnok Sajómercse Sajónémeti Sajópüspöki Sajóvelezd Sáta Serényfalva Uppony Ózdi járás

2004 május 1ig (mFt) 3 748 1 292 849 3 219 1 238 165 894 857 898 285 1 745 85 1 584 509 1 759 503 854 323 333 812 34 924 6 808 236 536 532 813 1 270 947 364 68 382

2004 május 1től 1 710 590 387 1 469 565 75 408 391 410 130 796 39 723 232 803 229 390 147 152 370 15 935 3 106 108 244 243 371 579 432 166 31 202

2005 1 881 648 426 1 616 622 83 449 430 451 143 876 43 795 255 883 252 429 162 167 407 17 529 3 417 118 269 267 408 637 475 183 34 323

2006 1 886 650 427 1 620 623 83 450 431 452 143 878 43 797 256 885 253 430 163 168 408 17 572 3 426 119 270 268 409 639 477 183 34 408

- 83 -

2007 1 891 652 428 1 624 625 83 451 432 453 144 880 43 799 257 887 254 431 163 168 409 17 617 3 434 119 270 268 410 640 478 184 34 495

2008 1 895 653 429 1 628 626 84 452 433 454 144 882 43 801 257 890 254 432 163 168 410 17 661 3 443 119 271 269 411 642 479 184 34 581

2009 1 900 655 430 1 632 628 84 453 435 455 144 884 43 803 258 892 255 433 164 169 411 17 705 3 451 120 272 270 412 644 480 185 34 667

2010 3 149 1 085 713 2 704 1 040 139 751 720 755 239 1 466 71 1 331 428 1 478 422 718 272 280 682 29 336 5 719 198 450 447 683 1 067 796 306 57 440

Összes 18 061 6 225 4 091 15 510 5 967 796 4 307 4 130 4 328 1 372 8 407 409 7 632 2 452 8 475 2 422 4 117 1 557 1 605 3 911 168 279 32 805 1 136 2 581 2 564 3 919 6 118 4 565 1 755 329 497

Hogyan

Gazdasági alapadatok - nemzeti vagyonnövekedésre épülő gazdaság Nemzeti vagyonnövekedés keletkezése és elosztása (település háztartása) az Alaptörvény tervezet szerint: Vagyonnövekedés megosztása %


ebből nem anyagi



382 935

millió ft 155 087

227 848

76 587

41% 20% 30% 30% 20% 34% 10% 10%

157 003 31 400 47 100 47 100 31 403 130 197 13 019 13 019

94 201 18 840 28 260 28 260 18 841 13 019 1 301 1 301

62 802 12 560 18 840 18 840 12 562 117 178 11 718 11 718

28 299

10%

13 019

1 301

11 718

169 989 /fő

18%

23 435

2 343

21 092

305 991 /fő

10%

13 019

1 301

11 718

169 989 /fő

10%

13 019

1 301

11 718

169 989 /fő

10% 10%

13 019 13 019

1 301 1 301

11 718 11 718

169 989 /fő 169 989 /fő

10%

13 019

1 301

11 718

169 989 /fő

2% 25%

2 610 95 735

268 47 867

2 342 47 868

20%

19 147

9 573

9 574

250 003 /fő

20% 10%

19 147 9 573

9 573 4 786

9 574 4 787

250 003 /fő 124 995 /fő

40%

38 294

19 147

19 147

500 006 /fő

10%

9 574

4 787

4 787

125 009 /fő


ebből anyagi

Összes

- 84 -

76 587

76 587

Ft. 5 000 000 /fő 5 548 005 1 109 579 1 664 369 1 664 369 1 109 688 1 699 988 169 989 169 989


34 085 /fő 1 250 016 /fő

Hogyan

A járásra vonatkozó nemzeti vagyonnövekedés keletkezése és elosztása településenként:

Település Arló Bánréve Borsodbóta Borsodnádasd Borsodszentgyörgy Bükkmogyorósd Csernely Csokvaomány Domaháza Dubicsány Farkaslyuk Gömörszőlős Hangony Hét Járdánháza Kelemér Királd Kissikátor Lénárddaróc Nekézseny Ózd Putnok Sajómercse Sajónémeti Sajópüspöki Sajóvelezd Sáta Serényfalva Uppony Ózdi járás

Nemzeti jöv. növekedés/év mFt - Forrás: http://szkszhu.szksz.com/Alaptorveny.pdf Életfeltétel Összesen Közkiadás Fejlesztés biztosítás 20 990 8 605 5 247 7 138 7 235 2 966 1 808 2 461 4 755 1 949 1 188 1 618 18 025 7 390 4 506 6 129 6 935 2 843 1 733 2 359 925 379 231 315 5 005 2 052 1 251 1 702 4 800 1 968 1 200 1 632 5 030 2 062 1 257 1 711 1 595 653 398 544 9 770 4 005 2 442 3 323 475 194 118 163 8 870 3 636 2 217 3 017 2 850 1 168 712 970 9 850 4 038 2 462 3 350 2 815 1 154 703 958 4 785 1 961 1 196 1 628 1 810 742 452 616 1 865 764 466 635 4 545 1 863 1 136 1 546 195 570 80 183 48 892 66 495 38 125 15 631 9 531 12 963 1 320 541 330 449 3 000 1 230 750 1 020 2 980 1 221 745 1 014 4 555 1 867 1 138 1 550 7 110 2 915 1 777 2 418 5 305 2 175 1 326 1 804 2 040 836 510 694 382 935 156 991 95 722 130 222

- 85 -

Hogyan

- 86 -

Hogyan

IV. Megyékben végzett tevékenységek Az első Megyei Jelölőgyűlés összeül, ha a megyében Jelölőgyűlést tartott járások lakóinak száma meghaladja a megye lakosságának kétharmadát. 1. A Megyei Általános Jelölőgyűlés jelöltet állít a Nemzeti Tanács tagja elöljárói tisztségre. a./ A Nemzeti Tanács tagságára jelöltek a megyére vonatkozó önrendelkezési tervet készítenek, a megye járásainak Járási Törvények alapján, a Szent Korona Értékrend szerint. A megye lakósai közül a tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést (http://nemzetiegyseg.com/Jogervenyesitesiszerzodes.pdf) kötnek. Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek. A legtöbb támogatót szerzett jelölt a megye általános képviselője a Nemzeti Tanácsban, az általa készített önrendelkezési terv lesz a Megye Törvénye. A Nemzeti Tanács tagja az Országos Általános Jelölőgyűlésnek is tagja. b./ A Nemzeti Tanács tagja az Alkotmányozó Nemzetgyűlésen (V/2.) elfogadásra kerülő jogszabálytervezetekről a járások alsóházi képviselőinek javaslatai alapján jogszabálytervezet módosítási tervet készít, amelynek szakmai részeit a Megyei Szakmai Jelölőgyűlések véleményeznek. 2. A Megyei Szakmai Jelölőgyűlések jelöltet állítanak a./ megyei társadalmi csoport (szakma) önkormányzati tag, b./ megyei társadalmi csoport (szakma) elnöke, c./ felsőházi képviselő. elöljárói tisztségekre. A jelöltek a megye szakmai érdekképviseletére vonatkozó tervet készítenek, a Szent Korona Értékrend szerint. A megye lakósai közül a tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést (http://nemzetiegyseg.com/Jogervenyesitesiszerzodes.pdf) kötnek. Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek. Aki az egyes elöljárósági jelöltek közül a legtöbb támogatót szerezte, az a megye - szakma szerinti képviselője az Országgyűlés felsőházában, - a megyei társadalmi csoport (szakma) önkormányzatának tagja, - a megyei társadalmi csoport (szakma) önkormányzatának elnöke. A felsőházi képviselő és a megyei társadalmi csoport (szakma) önkormányzatának elnöke tagja az általa képviselt szakterület Országos Szakmai Jelölőbizottságának. A megyei társadalmi csoport (szakma) önkormányzatának elnöke tagja a társadalmi csoport (szakma) országos önkormányzatának tagja.

- 87 -

Hogyan

Borsod-Abaúj-Zemplén megye általános adatai: Megyei közgyűlés elnöke Dr. Mengyi Roland

Cím

Utca, hsz.

3525 Miskolc,

46/517-600 [email protected]

Városház tér 1.

2010. január 1. - Forrás: http://www.nepszamlalas.hu/hun/egyeb/kotetek.html Lakós Terület Lakás 14 296 44 101 6 613 16 625 40 055 7 190 35 549 78 284 13 460 23 544 45 018 8 828 59 503 45 994 24 470 15 321 37 854 6 032 45 596 67 960 18 874 281 435 100 636 105 928 76 587 54 957 28 299 28 055 47 760 10 539 25 664 31 108 9 756 45 764 49 897 16 574 19 603 29 987 6 713 33 987 25 622 12 433 15 184 25 582 5 977

Járás Gönci járás Cigándi járás Edelényi járás Encsi járás Kazincbarcikai járás Mezőcsáti járás Mezőkövesdi járás Miskolci járás Ózdi járás Sárospataki járás Sátoraljaújhelyi járás Szerencsi járás Szikszói járás Tiszaújvárosi járás Tokaji járás Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Telefon, e-mail

736 713

724 815

281 686

EU kop.

Lakós/tha

Fő/lakás

Ogy.kop.

3,08484891 2,40932331 2,20214352 1,91207951 0,77296943 2,47072645 1,49048162 0,35758168 0,71757609 1,70237034 1,21212594 1,09031116 1,52971484 0,75387648 1,68479979

2,16180251 2,31223922 2,64108470 2,66696874 2,43167143 2,53995358 2,41581011 2,65685182 2,70635005 2,66201727 2,63058631 2,76119223 2,92015492 2,73361216 2,54040489

47 50 112 73 181 40 128 772 211 75 71 119 53 90 38

289 343 901 441 1 521 274 948 4 315 1 668 519 455 838 358 587 256

0,98384988

2,61536960

2 060

13 713

A hatalomgyakorlás felépítése a Szent Korona Értékrend szerint Járásonkénti nemzetgyűlési és önkormányzati tagok száma

%-a

11 828 14 270 28 424 17 579 51 000 11 711 36 013 222 074 59 599 21 410 19 587 34 536 14 444 26 137 11 040

2,04% 2,46% 4,90% 3,03% 8,80% 2,02% 6,21% 38,31% 10,28% 3,69% 3,38% 5,96% 2,49% 4,51% 1,90%

24 17 47 36 32 9 21 40 29 16 19 18 23 16 11

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

27 21 61 43 72 15 45 278 77 29 35 39 27 34 16

3 749 4 518 9 015 5 586 16 082 3 695 11 360 66 140 17 751 6 377 5 835 10 287 4 301 8 245 3 483

579 652

100,00%

358

15

819

176 424

- 88 -

hektár

44 101 40 055 78 284 45 018 45 994 37 854 67 960 100 636 54 957 47 760 31 108 49 897 29 987 25 622 25 582

%

Lakósok

száma

%-a

Megyei szakmai önkormányzati tag

száma

Terület

Megyei önkormányzati tag


Alsóházi képviselő

Gönci járás Cigándi járás Edelényi járás Encsi járás Kazincbarcikai járás Mezőcsáti járás Mezőkövesdi járás Miskolci járás Ózdi járás Sárospataki járás Sátoraljaújhelyi járás Szerencsi járás Szikszói járás Tiszaújvárosi járás Tokaji járás Borsod-AbaújZemplén megye

Település

Járás



6,08% 5,53% 10,80% 6,21% 6,35% 5,22% 9,38% 13,88% 7,58% 6,59% 4,29% 6,88% 4,14% 3,53% 3,53%

3 3 6 3 3 3 5 10 4 3 2 3 2 2 2

14 296 16 625 35 549 23 544 59 503 15 321 45 596 281 435 76 587 28 055 25 664 45 764 19 603 33 987 15 184

1,94% 2,26% 4,83% 3,20% 8,08% 2,08% 6,19% 38,20% 10,40% 3,81% 3,48% 6,21% 2,66% 4,61% 2,06%

1 1 3 1 5 1 4 22 7 2 2 4 1 3 1

724 815 100,00%

54

736 713 100,00%

58

Hogyan

Gazdasági alapadatok - Liberális-kapitalista gazdaság Az EU csatlakozási népszavazás adatai és következménye: EU csatlakozási népszavazás – Forrás: https://www.valasztas.hu/hu/onkval2010/47/47_0.html Járás Szavazó Igen Nem Gönci járás 4 718 3 842 876 Cigándi járás 4 144 3 519 625 Edelényi járás 10 720 8 880 1 840 Encsi járás 7 383 6 179 1 204 Kazincbarcikai járás 21 775 19 390 2 385 Mezőcsáti járás 3 619 3 026 593 Mezőkövesdi járás 16 680 13 991 2 689 Miskolci járás 97 794 85 620 12 174 Ózdi járás 22 469 19 675 2 794 Sárospataki járás 8 642 7 340 1 302 Sátoraljaújhelyi járás 8 546 7 221 1 325 Szerencsi járás 12 552 10 569 1 983 Szikszói járás 5 260 4 375 885 Tiszaújvárosi járás 11 954 10 480 1 474 Tokaji járás 4 532 3 738 794 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 240 788 207 845 32 943

Nem sz. 7 110 10 126 17 704 10 196 29 225 8 092 19 333 124 280 37 130 12 768 11 041 21 984 9 184 14 183 6 508 338 864

EU sarc (mFt) - Forrás: http://szkszhu.szksz.com/eusarc.html Járás Gönci járás Cigándi járás Edelényi járás Encsi járás Kazincbarcikai járás Mezőcsáti járás Mezőkövesdi járás Miskolci járás Ózdi járás Sárospataki járás Sátoraljaújhelyi járás Szerencsi járás Szikszói járás Tiszaújvárosi járás Tokaji járás Borsod-Abaúj-Zemplén megye

2004 május 1ig (mFt) 12 764 14 844 31 740 21 022 53 128 13 680 40 711 251 284 68 382 25 049 22 914 40 861 17 503 30 346 13 557

2004 május 1től 5 824 6 773 14 483 9 592 24 242 6 242 18 576 114 657 31 202 11 430 10 456 18 644 7 986 13 846 6 186

2 005

2 006

2 007

2 008

2 009

2 010

6 407 7 451 15 931 10 551 26 667 6 866 20 434 126 127 34 323 12 573 11 501 20 509 8 785 15 231 6 805

6 423 7 469 15 971 10 577 26 733 6 883 20 485 126 438 34 408 12 604 11 530 20 560 8 807 15 269 6 822

6 439 7 488 16 011 10 604 26 800 6 901 20 536 126 758 34 495 12 636 11 559 20 612 8 829 15 308 6 839

6 455 7 507 16 051 10 631 26 867 6 918 20 588 127 074 34 581 12 667 11 588 20 664 8 851 15 346 6 856

6 471 7 525 16 091 10 657 26 934 6 935 20 639 127 392 34 667 12 699 11 617 20 715 8 873 15 384 6 873

10 722 12 469 26 662 17 658 44 627 11 491 34 197 211 076 57 440 21 041 19 248 34 323 14 702 25 490 11 388

61 505 71 525 152 941 101 292 255 997 65 915 196 166 1 210 806 329 497 120 700 110 413 196 889 84 337 146 221 65 326

657 785

300 137

330 162

330 978

331 815

332 643

333 475

552 535

3 169 530

- 89 -

Összes

Hogyan



ebből anyagi

ebből nem anyagi



3 683 565

millió ft 1 491 843

2 191 722

736 713

41% 20% 30% 30% 20% 34% 10% 10%

1 510 261 302 052 453 078 453 078 302 053 1 252 412 125 241 125 241

906 156 181 231 271 846 271 846 181 231 125 241 12 524 12 524

604 105 120 821 181 232 181 232 120 822 1 127 171 112 717 112 717

281 686

10%

125 241

12 524

112 717

169 999 /fő

18%

225 434

22 543

202 891

305 999 /fő

10%

125 241

12 524

112 717

169 999 /fő

10%

125 241

12 524

112 717

169 999 /fő

10% 10%

125 241 125 241

12 524 12 524

112 717 112 717

169 999 /fő 169 999 /fő

10%

125 241

12 524

112 717

169 999 /fő

2% 25% 20% 20% 10%

25 050 920 892 184 178 184 178 92 089

2 506 460 446 92 089 92 089 46 044

22 544 460 446 92 089 92 089 46 045

40%

368 356

184 178

184 178

499 999 /fő

10%

92 091

46 045

46 046

125 005 /fő


Összes

736 713

736 713

Ft. 5 000 000 /fő 5 361 505 1 072 300 1 608 450 1 608 450 1 072 305 1 699 999 169 999 169 999

34 008 1 250 001 249 999 249 999 124 999


/fő /fő /fő /fő /fő

A megyére vonatkozó nemzeti vagyonnövekedés keletkezése és elosztása járásonként:

Járás Gönci járás Cigándi járás Edelényi járás Encsi járás Kazincbarcikai járás Mezőcsáti járás Mezőkövesdi járás Miskolci járás Ózdi járás Sárospataki járás Sátoraljaújhelyi járás Szerencsi járás Szikszói járás Tiszaújvárosi járás Tokaji járás Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Nemzeti jöv. növekedés/év mFt - Forrás: http://szkszhu.szksz.com/Alaptorveny.pdf Életfeltétel Összesen Közkiadás Fejlesztés biztosítás 71 480 29 296 17 861 24 323 83 125 34 072 20 775 28 278 177 745 72 853 44 420 60 472 117 720 48 244 29 416 40 060 297 515 121 965 74 366 101 184 76 605 31 403 19 149 26 053 227 980 93 462 56 987 77 531 1 407 175 576 923 351 777 478 475 382 935 156 991 95 722 130 222 140 275 57 506 35 063 47 706 128 320 52 602 32 073 43 645 228 820 93 808 57 197 77 815 98 015 40 177 24 496 33 342 169 935 69 667 42 479 57 789 75 920 31 122 18 976 25 822 3 683 565

- 90 -

1 510 091

920 757

1 252 717

Hogyan

Budapest általános adatai: Főpolgármester Tarlós István

Település Budapest I. kerület Budapest II. kerület Budapest III. kerület Budapest IV. kerület Budapest V. kerület Budapest VI. kerület Budapest VII. kerület Budapest VIII. kerület Budapest IX. kerület Budapest X. kerület Budapest XI. kerület Budapest XII. kerület Budapest XIII. kerület Budapest XIV. kerület Budapest XV. kerület Budapest XVI. kerület Budapest XVII. kerület Budapest XVIII. kerület Budapest XIX. kerület Budapest XX. kerület Budapest XXI. kerület Budapest XXII. kerület Budapest XXIII. kerület Budapest

Cím 1052 Budapest,

Utca, hsz. Városház u 9-11

2010. január 1. - Forrás: http://www.nepszamlalas.hu/hun/egyeb/kotetek.html Lakós Terület Lakás 24 653 341 16 618 88 043 3 634 47 901 123 532 3 970 61 589 98 402 1 882 47 342 27 081 259 19 269 42 686 238 26 345 64 377 209 36 918 83 465 685 42 181 62 708 1 253 39 167 80 357 3 249 38 074 139 892 3 349 74 906 55 980 2 667 33 487 115 360 1 344 71 315 121 721 1 813 70 866 80 030 2 694 38 282 68 368 3 351 29 698 78 442 5 482 31 452 93 652 3 860 43 545 61 726 938 27 288 63 561 1 218 30 464 76 625 2 575 33 064 50 839 3 425 21 346 20 056 4 077 8 640 1 721 556 52 513 889 757

- 91 -

Telefon, e-mail 1/327-1000, [email protected] Lakós/tha

Fő/lakás

EU kop.

0,01383199 0,04127529 0,03213742 0,01912563 0,00956390 0,00557560 0,00324650 0,00820703 0,01998150 0,04043207 0,02393990 0,04764202 0,01165049 0,01489472 0,03366238 0,04901416 0,06988603 0,04121642 0,01519619 0,01916269 0,03360522 0,06736954 0,20328081 0,03050322

1,48351185 1,83802008 2,00574778 2,07853492 1,40541803 1,62026950 1,74378352 1,97873450 1,60104169 2,11054788 1,86756735 1,67169349 1,61761200 1,71762199 2,09053863 2,30210789 2,49402264 2,15069468 2,26201994 2,08642988 2,31747520 2,38166401 2,32129630 1,93486087

253 365 285 89 124 173 214 170 219 392 178 308 332 239 200 225 271 181 184 226 146 59 33 4 866

Ogy.kop. 1 200 1 200 1 200 1 200 1 200 1 200 1 200 1 200 1 200 1 200 1 200 1 200 1 200 1 200 1 200 1 200 1 200 1 200 1 200 1 200 1 200 1 200 1 200 27 600

Hogyan

A hatalomgyakorlás felépítése a Szent Korona Értékrend szerint Megyénkénti nemzetgyűlési és önkormányzati tagok száma

301 119 75

9 10 8

9 11 8

581 531 414

102 667 132 707 102 452

441 960 842 124 563 430

%

4,85% 9,23% 6,18%

3 5 4

száma

393 062 526 010 374 022

%-a

3,91% 5,23% 3,72%

Országos szakmai önkormányzati tag kiegyenlítő

4,07% 5,48% 4,10%

hektár

Lakósok Országos területi önkormányzati tag


Felsőházi képviselő

322 829 434 106 324 733


Település

Baranya megye Bács-Kiskun megye Békés megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Budapest Csongrád megye Fejér megye Győr-Moson-Sopron megye Hajdú-Bihar megye Heves megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Komárom-Esztergom megye Nógrád megye Pest megye Somogy megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Tolna megye Vas megye Veszprém megye Zala megye Összesen:

Terület

%-a

Megye száma



2 3 2

579 652

7,32%

358

15

15

819

176 424

724 815

7,95%

5

736 713

7,32%

4

1 403 944 337 910 212 004

17,72% 4,26% 2,68%

23 60 108

23 7 10

37 8 10

780 462 290

182 876 106 608 66 886

52 513 426 277 255 690

0,58% 4,67% 2,80%

1 3 2

1 721 556 423 240 427 416

17,11% 4,21% 4,25%

11 3 3

350 012

4,42%

182

7

9

478

110 426

420 820

4,61%

3

448 435

4,46%

3

430 388 260 519

5,43% 3,29%

82 121

9 7

11 7

588 356

135 785 82 192

621 050 363 725

6,81% 3,99%

4 2

541 298 311 454

5,38% 3,10%

3 2

327 999

4,14%

78

7

8

448

103 481

558 161

6,12%

4

390 775

3,88%

2

248 987

3,14%

76

7

7

340

78 554

226 463

2,48%

1

312 431

3,10%

2

174 053 858 850 266 821

2,20% 10,84% 3,37%

131 187 245

6 16 11

6 22 11

238 1 175 365

54 912 270 962 84 180

254 552 639 072 603 586

2,79% 7,01% 6,62%

2 4 4

204 917 1 229 880 320 578

2,04% 12,22% 3,19%

1 7 2

442 030

5,58%

229

12

12

604

139 458

593 654

6,51%

4

560 429

5,57%

3

198 151 215 230 296 117 239 727 7 924 062

2,50% 2,72% 3,74% 3,03% 100,00%

109 216 217 257 3 174

5 9 10 9 197

5 9 10 9 224

271 294 405 328 9 767

62 515 67 903 93 423 75 632 2 230 043

370 323 333 610 449 284 378 401 9 119 510

4,06% 3,66% 4,93% 4,15% 100,00%

2 2 3 2 60

233 650 259 364 358 807 288 591 10 062 628

2,32% 2,58% 3,57% 2,87% 100,00%

1 2 2 2 60

- 92 -

Hogyan

Kerületenkénti nemzetgyűlési és önkormányzati tagok száma

1,64% 5,14% 7,44% 5,80% 1,81% 2,53% 3,52% 4,35% 3,47% 4,45% 7,97% 3,62% 6,27% 6,75% 4,87% 4,07% 4,57% 5,51% 3,68% 3,75% 4,60% 2,98% 1,20% 100,00%

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 23

12 40 58 45 14 20 27 34 27 35 63 28 49 53 38 32 36 43 29 29 36 23 9 780

hektár

%

2 991 341 0,65% 9 398 3 634 6,92% 13 602 3 970 7,56% 10 603 1 882 3,58% 3 313 259 0,49% 4 629 238 0,45% 6 437 209 0,40% 7 956 685 1,30% 6 345 1 253 2,39% 8 135 3 249 6,19% 14 579 3 349 6,38% 6 623 2 667 5,08% 11 464 1 344 2,56% 12 351 1 813 3,45% 8 912 2 694 5,13% 7 440 3 351 6,38% 8 367 5 482 10,44% 10 083 3 860 7,35% 6 733 938 1,79% 6 862 1 218 2,32% 8 404 2 575 4,90% 5 451 3 425 6,52% 2 198 4 077 7,76% 182 876 52 513 100,00%

- 93 -

1 4 5 2 1 1 1 1 1 4 4 3 2 2 3 4 6 4 1 1 3 4 5 63

Lakósok

száma

%-a

24 653 1,43% 88 043 5,11% 123 532 7,18% 98 402 5,72% 27 081 1,57% 42 686 2,48% 64 377 3,74% 83 465 4,85% 62 708 3,64% 80 357 4,67% 139 892 8,13% 55 980 3,25% 115 360 6,70% 121 721 7,07% 80 030 4,65% 68 368 3,97% 78 442 4,56% 93 652 5,44% 61 726 3,59% 63 561 3,69% 76 625 4,45% 50 839 2,95% 20 056 1,16% 1 721 556 100,00%

Budapest szakmai önkormányzati tag

22 961 72 151 104 419 81 402 25 434 35 538 49 414 61 079 48 709 62 451 111 925 50 846 88 010 94 822 68 418 57 118 64 230 77 407 51 689 52 682 64 518 41 846 16 875 1 403 944

Terület

Budapesr önkormányzati tag

%-a


Budapest I. kerület Budapest II. kerület Budapest III. kerület Budapest IV. kerület Budapest V. kerület Budapest VI. kerület Budapest VII. kerület Budapest VIII. kerület Budapest IX. kerület Budapest X. kerület Budapest XI. kerület Budapest XII. kerület Budapest XIII. kerület Budapest XIV. kerület Budapest XV. kerület Budapest XVI. kerület Budapest XVII. kerület Budapest XVIII. kerület Budapest XIX. kerület Budapest XX. kerület Budapest XXI. kerület Budapest XXII. kerület Budapest XXIII. kerület Budapest

száma


Kerület



1 3 4 3 1 1 2 2 2 2 4 1 4 4 2 2 2 3 2 2 2 1 1 51

Hogyan

Gazdasági alapadatok - Liberális-kapitalista gazdaság Az EU csatlakozási népszavazás adatai és következménye: EU csatlakozási népszavazás – Forrás: https://www.valasztas.hu/hu/onkval2010/47/47_0.html Kerület Szavazó Igen Nem Budapest I. kerület 14 932 11 601 3 331 Budapest II. kerület 47 881 38 496 9 385 Budapest III. kerület 60 907 50 594 10 313 Budapest IV. kerület 42 983 36 039 6 944 Budapest V. kerület 15 391 12 445 2 946 Budapest VI. kerület 19 249 15 771 3 478 Budapest VII. kerület 25 275 20 753 4 522 Budapest VIII. kerület 27 887 22 799 5 088 Budapest IX. kerület 25 101 20 671 4 430 Budapest X. kerület 32 368 27 387 4 981 Budapest XI. kerület 70 440 56 917 13 523 Budapest XII. kerület 33 415 26 637 6 778 Budapest XIII. kerület 49 730 42 433 7 297 Budapest XIV. kerület 56 747 47 073 9 674 Budapest XV. kerület 36 738 30 466 6 272 Budapest XVI. kerület 32 583 26 124 6 459 Budapest XVII. kerület 34 003 27 855 6 148 Budapest XVIII. kerület 40 587 33 492 7 095 Budapest XIX. kerület 27 987 23 481 4 506 Budapest XX. kerület 25 981 21 823 4 158 Budapest XXI. kerület 32 665 27 991 4 674 Budapest XXII. kerület 23 769 19 618 4 151 Budapest XXIII. kerület 8 719 7 407 1 312 Budapest 785 338 647 873 137 465

Kerület Budapest I. kerület Budapest II. kerület Budapest III. kerület Budapest IV. kerület Budapest V. kerület Budapest VI. kerület Budapest VII. kerület Budapest VIII. kerület Budapest IX. kerület Budapest X. kerület Budapest XI. kerület Budapest XII. kerület Budapest XIII. kerület Budapest XIV. kerület Budapest XV. kerület Budapest XVI. kerület Budapest XVII. kerület Budapest XVIII. kerület Budapest XIX. kerület Budapest XX. kerület Budapest XXI. kerület Budapest XXII. kerület Budapest XXIII. kerület Budapest

2004 május 1ig (mFt) 22 012 78 611 110 297 87 860 24 180 38 113 57 480 74 523 55 990 71 748 124 905 49 983 103 001 108 680 71 456 61 043 70 038 83 619 55 113 56 751 68 416 45 392 17 907 1 537 117

Nem sz. 11 360 33 655 53 825 45 363 12 989 19 767 28 661 38 280 28 038 35 064 55 008 24 209 45 577 47 749 37 952 30 994 36 375 43 915 28 208 30 859 36 527 22 228 9 468 756 071

EU sarc (mFt) - Forrás: http://szkszhu.szksz.com/eusarc.html 2004 május 12 005 2 006 2 007 2 008 2 009 2 010 től 10 044 11 048 11 076 11 104 11 131 11 159 18 490 35 869 39 457 39 554 39 655 39 753 39 853 66 032 50 327 55 362 55 498 55 639 55 778 55 917 92 649 40 089 44 099 44 208 44 320 44 431 44 542 73 802 11 033 12 136 12 167 12 197 12 228 12 258 20 311 17 390 19 130 19 177 19 226 19 274 19 322 32 015 26 227 28 851 28 922 28 995 29 068 29 140 48 283 34 004 37 405 37 498 37 593 37 686 37 781 62 599 25 547 28 103 28 172 28 244 28 314 28 385 47 031 32 737 36 012 36 101 36 193 36 283 36 374 60 268 56 992 62 693 62 848 63 007 63 164 63 322 104 919 22 806 25 088 25 150 25 213 25 276 25 339 41 985 46 998 51 699 51 827 51 958 52 088 52 218 86 520 49 589 54 550 54 685 54 823 54 960 55 097 91 291 32 604 35 866 35 955 36 045 36 135 36 226 60 023 27 853 30 639 30 715 30 793 30 870 30 947 51 276 31 957 35 154 35 241 35 330 35 418 35 507 58 832 38 154 41 971 42 074 42 181 42 286 42 392 70 239 25 147 27 663 27 731 27 801 27 871 27 940 46 295 25 895 28 485 28 556 28 628 28 699 28 771 47 671 31 217 34 340 34 425 34 512 34 598 34 685 57 469 20 712 22 784 22 840 22 898 22 955 23 012 38 129 8 171 8 988 9 010 9 033 9 056 9 078 15 042 701 361 771 525 773 432 775 388 777 322 779 267 1 291 167

- 94 -

Összes 106 064 378 784 531 467 423 351 116 509 183 646 276 967 359 088 269 786 345 717 601 852 240 840 496 309 523 675 344 310 294 137 337 478 402 915 265 561 273 456 329 661 218 723 86 286 7 406 580

Hogyan



ebből anyagi

ebből nem anyagi



8 607 780


5 121 630

1 721 556

41% 20% 30% 30% 20% 34% 10% 10%

3 529 189 705 837 1 058 756 1 058 756 705 840 2 926 645 292 664 292 664

2 117 513 423 502 635 253 635 253 423 504 292 664 29 266 29 266

1 411 676 282 335 423 503 423 503 282 336 2 633 981 263 398 263 398

889 757

10%

292 664

29 266

263 398

169 999 /fő

18%

526 796

52 679

474 117

305 999 /fő

10%

292 664

29 266

263 398

169 999 /fő

10%

292 664

29 266

263 398

169 999 /fő

10% 10%

292 664 292 664

29 266 29 266

263 398 263 398

169 999 /fő 169 999 /fő

10%

292 664

29 266

263 398

169 999 /fő

2% 25% 20% 20% 10%

58 537 2 151 946 430 389 430 389 215 194

5 857 1 075 973 215 194 215 194 107 597

52 680 1 075 973 215 195 215 195 107 597

40%

860 778

430 389

430 389

500 000 /fő

10%

215 196

107 598

107 598

125 001 /fő


Összes

- 95 -

1 721 556

1 721 556

Ft. 5 000 000 /fő 3 966 463 793 291 1 189 938 1 189 938 793 296 1 699 999 169 999 169 999

34 008 1 250 000 250 000 250 000 124 999


/fő /fő /fő /fő /fő

Hogyan

Budapestre vonatkozó nemzeti vagyonnövekedés keletkezése és elosztása kerületenként:

Kerület Budapest I. kerület Budapest II. kerület Budapest III. kerület Budapest IV. kerület Budapest V. kerület Budapest VI. kerület Budapest VII. kerület Budapest VIII. kerület Budapest IX. kerület Budapest X. kerület Budapest XI. kerület Budapest XII. kerület Budapest XIII. kerület Budapest XIV. kerület Budapest XV. kerület Budapest XVI. kerület Budapest XVII. kerület Budapest XVIII. kerület Budapest XIX. kerület Budapest XX. kerület Budapest XXI. kerület Budapest XXII. kerület Budapest XXIII. kerület Budapest

Nemzeti jöv. növekedés/év mFt - Forrás: http://szkszhu.szksz.com/Alaptorveny.pdf Életfeltétel Összesen Közkiadás Fejlesztés biztosítás 123 265 50 538 30 816 41 911 440 215 180 488 110 053 149 674 617 660 253 240 154 415 210 005 492 010 201 724 123 002 167 284 135 405 55 516 33 851 46 038 213 430 87 506 53 357 72 567 321 885 131 972 80 471 109 442 417 325 171 103 104 331 141 891 313 540 128 551 78 385 106 604 401 785 164 731 100 446 136 608 699 460 286 778 174 865 237 817 279 900 114 759 69 975 95 166 576 800 236 488 144 200 196 112 608 605 249 528 152 151 206 926 400 150 164 061 100 037 136 052 341 840 140 154 85 460 116 226 392 210 160 806 98 052 133 352 468 260 191 986 117 065 159 209 308 630 126 538 77 157 104 935 317 805 130 300 79 451 108 054 383 125 157 081 95 781 130 263 254 195 104 219 63 548 86 428 100 280 41 114 25 070 34 096 8 607 780 3 529 181 2 151 939 2 926 660

- 96 -

Hogyan

V. Országos összehangoló tevékenység Az Országos Jelölőgyűlés összeül, ha a Jelölőgyűlést tartott megyék lakóinak száma meghaladja az ország lakosságának kétharmadát. 1. Az Országos Általános Jelölőgyűlés jelöltet állít a./ Magyarország elnöke, b./ Magyarország miniszterelnöke elöljárói tisztségekre. ad a./ A Magyarország elnöke (kündü) elöljárói tisztségre jelöltek az országra vonatkozó szabályozási és ellenőrzési tervet készítenek, a Szent Korona Értékrend szerint. Az ország lakósai közül a tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést (http://nemzetiegyseg.com/Jogervenyesitesiszerzodes.pdf) kötnek. Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek. A legtöbb támogatót szerzett jelölt Magyarország elnöke, az általa készített szabályozási és ellenőrzési terv lesz Magyarország Irányító Törvénye. Magyarország elnöke az Alkotmányozó Nemzetgyűlésen (V/2.) elfogadásra kerülő jogszabálytervezetekről a Megyei Általános Jelölőgyűlésen megválasztott Nemzeti Tanács tag javaslatai alapján jogszabálytervezet véglegesítési tervet készít, amelynek szakmai részeit az Országos Szakmai Jelölőgyűlések véleményeznek. ad b./ A Magyarország miniszterelnöke elöljárói tisztségre jelöltek az országra vonatkozó végrehajtási tervet készítenek, a Szent Korona Értékrend szerint. Az ország lakósai közül a tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést (http://nemzetiegyseg.com/Jogervenyesitesiszerzodes.pdf) kötnek. Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek. A legtöbb támogatót szerzett jelölt Magyarország miniszterelnöke, az általa készített végrehatási terv lesz Magyarország Végrehajtási Törvénye. 2. Az Országos Szakmai Jelölőgyűlések jelöltet állítanak a./ országos társadalmi csoport (szakma) elnöke, b./ Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselő elöljárói tisztségekre. ad a./ Az országos társadalmi csoport (szakma) önkormányzati elnöki elöljárói tisztségére jelöltek az ország szakmai érdekképviseletére vonatkozó tervet készítenek, a Szent Korona Értékrend szerint. Az ország lakósai közül a tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést (http://nemzetiegyseg.com/Jogervenyesitesiszerzodes.pdf) kötnek.

- 97 -

Hogyan

Az egyes elöljárósági jelöltek közül a legtöbb támogatót szerező a társadalmi csoport (szakma) országos önkormányzatának elnöke. A szakmai önkormányzat elnöke a Nemzeti Tanács tagja. ad b./

Magyarország nemzetközi szervezetekben képviselő elöljárói tisztségre jelöltek Magyarország nemzetközi együttműködésben képviselt szakmai érdekeire vonatkozó tervet készítenek, a Szent Korona Értékrend szerint. Az ország lakósai közül a tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést (http://nemzetiegyseg.com/Jogervenyesitesiszerzodes.pdf) kötnek. Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek. Aki a jelöltek közül a legtöbb támogatót szerezte, az Magyarország szakma szerinti képviselője nemzetközi szervezetekben.

- 98 -

Hogyan

Általános adatok: Megye Baranya megye Bács-Kiskun megye Békés megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Budapest Csongrád megye Fejér megye Győr-Moson-Sopron megye Hajdú-Bihar megye Heves megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Komárom-Esztergom megye Nógrád megye Pest megye Somogy megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Tolna megye Vas megye Veszprém megye Zala megye Összes

Lakósok 2010. január 1. - 2010. január 1. Forrás: 1 Lakós Terület Lakás 393 172 441 650 165 199 528 418 844 483 238 229 366 556 562 968 167 795 692 771 724 996 287 033 1 721 556 52 513 889 757 423 240 426 277 190 460 427 416 255 690 169 249 448 435 420 820 182 403 541 298 621 050 225 086 311 454 363 725 134 461 390 775 558 161 172 747 312 431 226 463 125 079 204 917 254 552 90 096 1 229 880 639 072 450 340 320 578 603 586 138 363 560 429 593 654 220 230 233 650 370 323 98 723 259 364 333 610 110 069 358 807 449 284 149 074 288 591 378 401 126 038 10 013 738 9 121 278 4 330 431

Lakós/tha

Fő/lakás

1,12329973 1,59813443 1,53583081 1,04651609 0,03050322 1,00717560 0,59822281 0,93841917 1,14733474 1,16782896 1,42834368 0,72484165 1,24222002 0,51962143 1,88280543 1,05928494 1,58494757 1,28626178 1,25216063 1,31120167 0,91087644

2,37999019 2,21810947 2,18454662 2,41355872 1,93486087 2,22219889 2,52536795 2,45848478 2,40484970 2,31631477 2,26212322 2,49786935 2,27442950 2,73100324 2,31693444 2,54474413 2,36672305 2,35637645 2,40690530 1,21761728 0,47476143

EU kop.

Ogy.kop.

1 191 1 536 1 115 1 556 4 866 1 180 1 184 1 238 1 509 916 1 150 874 621 3 018 938 952 695 775 1 052 897 27 263

8 245 11 945 8 361 11 784 27 600 8 370 8 347 8 317 10 755 7 140 9 564 5 965 4 737 19 133 7 086 15 496 5 950 5 880 8 300 5 861 198 836

1 = http://www.nepszamlalas.hu/hun/egyeb/kotetek.html

A hatalomgyakorlás felépítése a Szent Korona Értékrend szerint Nemzetgyűlési, alsóházi és önkormányzati tagok száma megyénként

301 119 75 358 23 60 108 182 82 121 78 76 131 187 245 229 109 216 217 257 3 174

9 10 8 15 23 7 10 7 9 7 7 7 6 16 11 12 5 9 10 9 197

581 596 435 793 1 922 462 290 479 589 356 449 340 238 1 176 365 605 271 294 405 328 10 974

102 580 137 458 100 340 182 851 443 280 106 691 66 938 110 512 135 890 82 256 103 562 78 615 54 955 271 173 84 245 139 566 62 564 67 956 93 495 75 691 2 500 618

- 99 -

Lakósok

hektár

%

441 650 844 483 562 968 724 996 52 513 426 277 255 690 420 820 621 050 363 725 558 161 226 463 254 552 639 072 603 586 593 654 370 323 333 610 449 284 378 401 9 121 278

4,84% 9,26% 6,17% 7,95% 0,58% 4,67% 2,80% 4,61% 6,81% 3,99% 6,12% 2,48% 2,79% 7,01% 6,62% 6,51% 4,06% 3,66% 4,93% 4,15% 100,00%

3 5 4 5 1 3 2 3 4 2 4 1 2 4 4 4 2 2 3 2 60

száma

%-a

393 172 528 418 366 556 692 771 1 721 556 423 240 427 416 448 435 541 298 311 454 390 775 312 431 204 917 1 229 880 320 578 560 429 233 650 259 364 358 807 288 591 10 013 738

3,93% 5,28% 3,66% 6,92% 17,19% 4,23% 4,27% 4,48% 5,41% 3,11% 3,90% 3,12% 2,05% 12,28% 3,20% 5,60% 2,33% 2,59% 3,58% 2,88% 100,00%

Országos szakmai önkormányzati tag

4,08% 5,50% 4,01% 7,31% 17,73% 4,27% 2,68% 4,42% 5,44% 3,29% 4,14% 3,14% 2,20% 10,85% 3,37% 5,58% 2,50% 2,72% 3,74% 3,03% 100,00%

Terület Országos területi önkormányzati tag

322 903 435 354 317 795 579 121 1 403 944 337 910 212 004 350 012 430 388 260 519 327 999 248 987 174 053 858 850 266 821 442 030 198 151 215 230 296 117 239 727 7 917 915


Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen:

%-a


száma


Megye

Település


2 3 2 4 11 3 3 3 3 2 2 2 1 7 2 3 1 2 2 2 60

Hogyan

Felsőházi tagok száma szakterületenként Szakterület

Szakterület rész

Szakterület rész

Szakterület összes fő

Emberi környezet Jog és közigazgatás Kultúra, tudomány Kultúra, tudomány összes Egészségügy Nevelés-oktatás Védelem Család

Család összes Nemzetiség

Nemzetiség összes Vallás Emberi környezet összes: Gazdaság Mezőgazdaság és élelmiszeripar Mezőgazdaság és élelmiszeripar összes Ipar

Ipar összes Szolgáltatás Szolgáltatás összes Idegenforgalom Kereskedelem Szállítás és közlekedés

5 Művészet Tudomány

5 5 10 20 20 20

Ifjúkor Aktívkor Időskor Nők Férfiak

5 5 5 5 5

magyar szlovák ukrán ruszin román szerb szlovén horvát német lengyel cigány bolgár görög örmény

20 1

25

1 1 1 1 1 1 1 3 1 32 5 137

Mezőgazdaság Élelmiszeripar

21 21 42

Könnyűipar Nehézipar Energiaipar

5 5 5

Közellátó szolgáltatás Szociális szolgáltatás

5 5

15

10 5 5 Szállítás Közlekedés

Szállítás és közlekedés összes Gazdaság összes: Mindösszes:

5 5

224

- 100 -

10 87 224

Hogyan

Gazdasági alapadatok - Liberális-kapitalista gazdaság Az EU csatlakozási népszavazás adatai és következménye: Megye Baranya megye Bács-Kiskun megye Békés megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Budapest Csongrád megye Fejér megye Győr-Moson-Sopron megye Hajdú-Bihar megye Heves megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Komárom-Esztergom megye Nógrád megye Pest megye Somogy megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Tolna megye Vas megye Veszprém megye Zala megye Összes

EU csatlakozási népszavazás – Forrás: https://www.valasztas.hu/hu/onkval2010/47/47_0.html Szavazó Igen Nem Nem sz. 156 580 137 418 19 162 166 323 190 426 137 780 32 116 299 799 128 780 107 307 21 473 189 015 240 620 207 700 32 920 338 501 785 338 647 873 137 465 756 071 141 084 117 741 23 343 196 140 98 481 128 290 15 400 185 549 176 120 149 961 26 159 173 892 157 389 132 821 24 568 272 272 115 798 98 304 17 494 143 358 130 802 108 959 21 843 197 197 117 473 100 362 17 111 131 514 74 329 63 508 10 821 99 724 394 467 318 038 76 429 464 383 112 345 92 821 19 524 154 279 159 060 139 815 19 245 282 408 85 795 71 227 14 568 112 356 107 593 91 503 16 090 106 816 141 879 119 417 22 462 153 961 103 512 87 208 16 304 136 215 3 617 871 3 058 053 584 497 4 559 773 EU sarc (mFt) - Forrás: http://szkszhu.szksz.com/eusarc.html

Megye Baranya megye Bács-Kiskun megye Békés megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Budapest Csongrád megye Fejér megye Győr-Moson-Sopron megye Hajdú-Bihar megye Heves megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Komárom-Esztergom megye Nógrád megye Pest megye Somogy megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Tolna megye Vas megye Veszprém megye Zala megye Összes

2004 május 1-ig (mFt) 351 050 399 361 331 680 466 090 1 542 484 377 896 239 365 400 392 483 306 278 086 348 909 278 959 182 963 1 098 117 284 382 500 388 208 618 231 577 320 366 257 673 8 581 663

2004 május 1től 160 179 182 222 151 370 212 709 704 234 172 428 174 129 182 692 220 525 126 886 159 202 127 284 83 483 501 053 130 603 228 319 95 189 105 665 146 178 117 572 3 981 921

2005 176 202 200 451 166 511 233 994 774 678 189 677 120 144 200 969 242 586 139 580 175 128 140 018 91 835 551 177 143 669 251 159 104 712 116 235 160 801 129 334 4 308 859

2006

2007

176 638 200 947 166 925 311 237 776 600 190 146 192 022 201 465 243 185 139 925 175 561 140 364 92 062 552 540 144 024 251 780 104 970 116 523 161 199 129 653 4 467 766

177 085 201 455 167 346 312 024 778 558 190 627 120 746 201 975 243 800 140 279 176 005 140 719 92 295 553 938 144 388 252 417 105 236 116 817 161 607 129 981 4 407 296

- 101 -

2008 177 526 201 957 167 762 312 802 780 500 191 103 192 988 202 479 244 409 140 629 176 444 141 070 92 525 555 319 144 748 253 047 105 498 117 109 162 010 130 306 4 490 230

2009

2010

Összes

177 970 202 462 168 182 313 585 782 452 191 581 121 350 202 985 245 020 140 980 176 885 141 423 92 756 556 708 145 110 253 680 105 762 117 402 162 415 130 631 4 429 340

294 879 335 460 395 574 519 578 2 862 777 317 430 320 562 336 326 405 974 233 591 293 081 234 323 153 688 922 410 240 434 420 322 175 238 194 523 269 105 216 443 9 141 717

1 691 527 1 924 314 1 418 911 2 682 018 5 030 705 1 820 888 1 838 854 1 929 284 2 328 804 1 339 956 1 681 215 1 344 159 881 606 5 291 262 1 377 359 2 411 111 1 005 223 1 115 851 1 543 681 1 241 593 39 898 322

Hogyan

Gazdasági alapadatok - nemzeti vagyonnövekedésre épülő gazdaság Nemzeti vagyonnövekedés keletkezése és elosztása (Magyarország államháztartása) az Alaptörvény tervezet szerint: ebből anyagi

ebből nem anyagi


50 118 490


29 820 502

10 013 738

41% 20% 30% 30% 20% 34% 10% 10%

20 548 580 4 109 716 6 164 574 6 164 574 4 109 716 17 040 286 1 704 028 1 704 028

12 329 148 2 465 829 3 698 744 3 698 744 2 465 829 1 704 028 170 402 170 402

8 219 432 1 643 887 2 465 830 2 465 830 1 643 887 15 336 258 1 533 626 1 533 626

4 330 431

10%

1 704 028

170 402

1 533 626

170 169 /fő

18%

3 067 251

306 725

2 760 526

306 304 /fő

10%

1 704 028

170 402

1 533 626

170 169 /fő

10%

1 704 028

170 402

1 533 626

170 169 /fő

10% 10%

1 704 028 1 704 028

170 402 170 402

1 533 626 1 533 626

170 169 /fő 170 169 /fő

10%

1 704 028

170 402

1 533 626

170 169 /fő

2% 25%

340 811 12 529 624

73 6 264 812

340 738 6 264 812

20%

2 505 924

1 252 962

1 252 962

250 248 /fő

20% 10%

2 505 924 1 252 962

1 252 962 626 481

1 252 962 626 481

250 248 /fő 125 124 /fő

40%

5 011 849

2 505 924

2 505 925

500 497 /fő

10%

1 252 965

626 482

626 483

125 126 /fő

Vagyonnövekedés megosztása % Nemzeti vagyonnövekedés/év Életfeltétel biztosítás családfenntartás élelmezés egyéb ellátás lakásfenntartás Közkiadás állam működtetés nevelés, oktatás egészségügyi ellátás, szociális szolgáltatás nyugdíj közlekedés (személyszállítás) energiaellátás, közellátó szolgáltatás védelem kultúra, művészet települési működtetés (közigazgatás) tartalék Fejlesztés, kiegészítés közlekedés (árúszállítás) kereskedelem idegenforgalom fejlesztés település közvetlen érdekében fejlesztés település közvetett érdekében

Összes

- 102 -

10 013 738

10 013 738

Nemzeti vagyonnövekedés megosztása Ft. 5 004 973 /fő 4 745 158 949 031 1 423 547 1 423 547 949 033 1 701 690 170 169 170 169


34 034 /fő 1 251 243 /fő

Hogyan

Magyarországra vonatkozó nemzeti vagyonnövekedés keletkezése és elosztása megyénként:

Megye Baranya megye Bács-Kiskun megye Békés megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Budapest Csongrád megye Fejér megye Győr-Moson-Sopron megye Hajdú-Bihar megye Heves megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Komárom-Esztergom megye Nógrád megye Pest megye Somogy megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Tolna megye Vas megye Veszprém megye Zala megye Összes

Nemzeti jöv. növekedés/év mFt - Forrás: http://szkszhu.szksz.com/Alaptorveny.pdf Életfeltétel Összesen Közkiadás Fejlesztés biztosítás 1 965 860 1 315 270 1 629 445 2 962 163 2 642 090 1 083 201 660 479 898 410 1 832 780 751 404 458 168 623 208 3 463 855 1 420 002 865 826 1 178 027 8 657 580 3 549 599 2 164 389 2 943 592 2 116 200 867 609 529 031 719 560 2 137 080 549 547 534 226 726 701 2 242 175 919 207 560 477 762 491 2 706 490 1 109 620 676 589 920 281 1 557 270 638 424 389 267 529 579 1 953 875 801 052 488 439 664 384 1 562 155 640 449 390 512 531 194 1 024 585 420 016 256 097 348 472 6 149 400 2 521 164 1 537 282 2 090 954 1 602 890 657 071 400 626 545 193 2 802 145 1 148 768 700 451 952 926 1 168 250 478 930 292 020 397 300 1 296 820 531 596 324 120 441 104 1 794 035 735 449 448 435 610 151 1 442 955 591 491 360 643 490 821 50 118 490 20 729 869 13 666 522 19 336 511

- 103 -

Hogyan

- 104 -

Hogyan

VI. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés Az Alkotmányozó Nemzetgyűlést előkészítő tevékenységet a Továbbadó Szeren létrehozott „Alkotmányozó Nemzetgyűlést előkészítő Tanácsa” végzi. Tevékenységük célja: A Szent Korona Értékrend bevezetését elrendelő Alkotmányozó Nemzetgyűlés feltételeinek létrehozása a települések, járások és megyék (Budapest) erre irányuló feladatvégzésének összehangolásával. Mindenkinek tudnia kell, hogy Alkotmányozó Nemzetgyűlés tartása az alkotmányos joghézag miatt törvényes351. 1. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés feltételei Ahhoz, hogy az Alkotmányozó Nemzetgyűlés határozatai a közvetlen népakarat kifejezésére alkalmasak legyenek, két feltételnek kell teljesülnie: a./ a 2010-es országgyűlési választás győztes pártjára (FIDESZ) szavazók számánál (2 706 292 - http://valasztas.hu/hu/parval2010/354/354_0_index.html) nagyobb, egy helyen megjelenő választói támogatottság, valamint b./ az elöljárók, a követek és képviselők kiválasztása az előzőekben meghatározottak szerint megtörtént. A feltételek számszerű adatai:

301 119 75 358 23 60 108 182 82 121 78 76 131 187 245 229 109 216 217 257 3 174

9 10 8 15 23 7 10 7 9 7 7 7 6 16 11 12 5 9 10 9 197

581 596 435 793 1 922 462 290 479 589 356 449 340 238 1 176 365 605 271 294 405 328 10 974

102 580 137 458 100 340 182 851 443 280 106 691 66 938 110 512 135 890 82 256 103 562 78 615 54 955 271 173 84 245 139 566 62 564 67 956 93 495 75 691 2 500 618

hektár

%

441 650 4,84% 844 483 9,26% 562 968 6,17% 724 996 7,95% 52 513 0,58% 426 277 4,67% 255 690 2,80% 420 820 4,61% 621 050 6,81% 363 725 3,99% 558 161 6,12% 226 463 2,48% 254 552 2,79% 639 072 7,01% 603 586 6,62% 593 654 6,51% 370 323 4,06% 333 610 3,66% 449 284 4,93% 378 401 4,15% 9 121 278 100,00%

Ki a törvényellenes? - http://nemzetiegyseg.com/Kiatorvenyellenes.pdf

- 105 -

Lakósok

3 5 4 5 1 3 2 3 4 2 4 1 2 4 4 4 2 2 3 2 60

száma

%-a

393 172 528 418 366 556 692 771 1 721 556 423 240 427 416 448 435 541 298 311 454 390 775 312 431 204 917 1 229 880 320 578 560 429 233 650 259 364 358 807 288 591 10 013 738

3,93% 5,28% 3,66% 6,92% 17,19% 4,23% 4,27% 4,48% 5,41% 3,11% 3,90% 3,12% 2,05% 12,28% 3,20% 5,60% 2,33% 2,59% 3,58% 2,88% 100,00%

Országos szakmai önkormányzati tag

4,08% 5,50% 4,01% 7,31% 17,73% 4,27% 2,68% 4,42% 5,44% 3,29% 4,14% 3,14% 2,20% 10,85% 3,37% 5,58% 2,50% 2,72% 3,74% 3,03% 100,00%

Terület Országos területi önkormányzati tag

322 903 435 354 317 795 579 121 1 403 944 337 910 212 004 350 012 430 388 260 519 327 999 248 987 174 053 858 850 266 821 442 030 198 151 215 230 296 117 239 727 7 917 915


351

%-a


Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen:

száma


Megye

Település


2 3 2 4 11 3 3 3 3 2 2 2 1 7 2 3 1 2 2 2 60

Hogyan

2. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés feladatai: a/ Kimondja, hogy a 2012. január 1-én hatályba lépett Alaptörvény nem Magyarország Alkotmánya, még csak Alaptörvénye sem, ezért megszűnteti annak hatályát. b./ Kimondja a Történelmi Alkotmány jogfolytonosságát, a Szabadság Alkotmányát352 Magyarország alkotmányaként meghatározva. c./ Elfogadja a Szabadság Alaptörvényeként353.

Alkotmányán

alapuló

irányelveket

Magyarország

d./ Megerősíti a Szent Korona Önigazgatási rendszere354 szerint, a választók által kiválasztott elöljárók és népképviselők megbízását355, ezzel létrehozva Magyarország legfőbb hatalmi szerveit. 3. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlést előkészítő Tanácsának feladatai a./ Ismeretátadás Azokon a településeken, amelyekben a megismertek gyakorlattá tétele megkezdődött a Továbbadó Szeren, a Szent Korona Értékrend általános (és igény szerinti területre: részletes) ismertetését elvégező nyilvános rendezvényeket össze kell hangolni. b./ A Szent Korona Értékrend ismertté tétele a Továbbadó Szeren nem képviselt településeken Ennek leghatékonyabb eszközeként alkalmazható módszer: azokra a rendezvényekre, amelyeket a megismerés gyakorlattá tételét elkezdett településeken tartunk, a járás többi településeinek képviselőit is meghívjuk. c./ Jogszabálytervezetek vitára előkészítése Az Alkotmányozó Nemzetgyűlésen (V/2.) elfogadásra kerülő jogszabálytervezetek tervezeteit ismertető anyagok készítése, a javaslatok alapján az elfogadásra ajánlott változatok elkészítése. Az elfogadásra ajánlott változatok elfogadásának előkészítése a települések Elöljáróságain keresztül a település Szent Korona tagságukat vállaló (az elöljáróknak, követeknek és képviselőknek megbízását adó) lakóival. d./ Elkészíti a Jelölőgyűlések ügyrendjét. e./ Összehívja az Alkotmányozó Nemzetgyűlést 352

Alkotmány - http://nemzetiegyseg.com/Moalkotmany.pdf Alkotmány rövid szöveg - http://nemzetiegyseg.com/Moalkotmanyrovid.pdf

353

Alaptörvény - http://nemzetiegyseg.com/Alaptorveny.pdf

354

"Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról" szóló 2. főtörvény http://nemzetiegyseg.com/2fotorveny.pdf 355

"Az államhatalom gyakorlásáról" szóló, 1. főtörvény – http://nemzetiegyseg.com/1fotorveny.pdf

- 106 -

Hogyan

A feltételek teljesülése esetén összehívja az Alkotmányozó Nemzetgyűlést. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés tagjai részvételükkel erősítik meg megbízatásuk elfogadását. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés nyilvános, de azon döntési joggal csak a Nemzetgyűlés tagjai és a Szent Korona tagságukat megbízatás adásával vállaló Szent Korona tagok rendelkeznek.

- 107 -

Szent Korona Értékrend Akadémia

Recommend Documents