Az ekvivalencián innen és túl Bibliafordítás: elmélet, gyakorlat BMA-HEBD-302, BMVD-101.38
2015. 03. 24. Götz Andrea
„the vexed question of equivalence” Stecconi 1994
Miről lesz szó?
Ekvivalencia: 1. fogalma / 2. létezik-e 3. fogalom alakulása / 4. mi lehet/legyen ekvivalens?
kérdések
Ekvivalencia
fogalma
Mi az? Létezik-e? Ha van, milyen? Előre adott? Létrehozzuk?
forrásnyelvi szöveg
ekvivalencia
fordítás
célnyelvi szöveg
A
ekvivalencia
fordítás
B
Elmélet
Mitől Mitől jó fordítás ekvivalencia egy a fordítás? fordítás?
Gyakorlat
Miért fontos?
fordítás és nem fordítás jó és rossz fordítás
egyenértékűség két szöveg, elem, megnyilatkozás között
Ekvivalencia mint felfogás Mit várunk el a fordítástól?
Ekvivalencia a…
fordító befogadó/olvasó kutató szempontjából l . Klaudy 1999:87
„…se jobbat, se rosszabbat, se mást, mint az eredeti.”
Nemes Nagy Ágnes: Fordítani
„»Equivalence«, like »sameness«, is asking too much.” Holmes 1988: 53
„se jobbat, se rosszabbat, se mást”
A lehetetlent követeljük?
Létezik-e ekvivalencia? Holmes (1988:53) érve Gondolatkísérlet: 5 fordító, viszonylag egyszerű szöveg → 5 különféle fordítás → 25 fordító → 25 különféle fordítás ezt nem lehet ekvivalenciának nevezni
Ismerős helyzet?
Létezik-e ekvivalencia? – az ekvivalencia a fordítás tudományos tanulmányozhatóságának központi problémájává vált
ekvivalencia a különbség: – fordíthatóság és fordíthatatlanság
Létezik-e ekvivalencia? – Holmes (1988):
nem ekvivalencia, hanem „megfelelők”, „ellenpárok” /counterparts/, /matchings/
Létezik-e ekvivalencia? – ha nyelvi rendszerek elemeinek
ekvivalenciáját tekintjük → nem találunk ekvivalenciát → fordítás nem lehetséges
DE
Létezik-e ekvivalencia? – fordítunk, vannak fordítások és fordítók → fordítás lehetséges
→ az ekvivalencia létezik
Mindegy.
– ekvivalencia a fordíthatatlanság fő ellenérve
„…unsuitable as a basic concept in
translation theory: the term equivalence, apart from being imprecise and ill-defined […] presents an illusion of symmetry between languages […] which distorts the basic problems of translation.” Snell-Hornby 1988: 22
Ki mondta, hogy „szimmetria” van a nyelvek között?
Senki.
Létezik-e ekvivalencia? igaz, hogy: – fordítás nem kizárólag nyelvi
jelenség
– társadalmi, kulturális szerep, környezet
Az
ekvivalencia fogalmának alakulása
szószintű → szövegszintű (ma?) formális → funkcionális (ma?) előíró → leíró (ma?) természetes – irányított (ma?)
kontrasztív, stilisztika, de a kommunikációs szituáció is fontos
équivalence művelet (idiómák) shift
azonos hatás, kommunikatív legközelebbi természetes ekvivalens
equivalence correspondence
1958
1964
Vinay– Darbelnet
Nida
Stylistique comparée du français et de l’anglais
Toward a Science of Translating
nyelvi elemek, kategóriák rendszerbeli helyének összehasonlítása
formal correspondance textual equivalent shift
1965
Catford A Linguistic Theory of Translation
kontrasztív rendszer szószintű terminológia
ekvivalenciatípusok
1968 Kade teljes, választható, megközelítő, zéró
Zufall und Gesetzmäßigkeit in der Übersetzung
Bühler modelljére alapoz: 3 alapvető nyelvi funkció: reprezentatív, expresszív, felhívó szemantikai ekvivalencia a szöveg nyelvi összetevőinek része
szövegtípusok
1971
nem szó szintű FNY és CNY fordító létrehozza az ekvivalenciát
ekvivalenciatípusok Äkvivalenz, Korrespondenz
1979
funkcionalista
Reiss szövegtípusok: informatív, expresszív, operatív
Möglichkeiten und Grenzen der Übersetzungskritik
Koller denotatív, konnotatív, szövegnormatív, pragmatikai, formálisesztétikai
Einführung in die Übersetzungswissenschaft
CNY-orientált fordítás kulturális átvitel inkább, mint nyelvi
szkoposzelmélet
equivalence: „unsuitable as a basic concept in translation theory” 1988:22
1984
1988
Reiss– Vermeer
SnellHornby
fordítószkoposz fordításszkoposz intra- és inter-textuális koherencia
Grundlegung einer allgemeinen Translationstheorie
elutasítja az ekvivalencia paradigmáját
Translation Studies. An Integrated Approach
Holmes 1972
Mi lehet
ekvivalens?
Hol keressük az ekvivalenciát?
Mi lehet
ekvivalens?
– különbség a nyelvek szemléletében
a fontos nyelv: forrásnyelv vagy célnyelv
Mi lehet
ekvivalens?
– különbség a nyelvszemléletben
a nyelv: nyelvi rendszer /langue/ vagy nyelvhasználat /parole/
Mi lehet
ekvivalens?
– különbség a nyelvszemléletben
a nyelv: nyelvi relativizmus vagy nyelvi univerzalizmus
Hangsúly
eltolódása
funkcionális megközelítés szószintről → szöveg szintjére nyelvi rendszerből → nyelvhasználatra
HELYETTE
kontrasztív nyelvészet statikus szerkezetek összehasonlítása szószintű ekvivalencia
szövegtípus funkció cél
ELÉG 50-6070-es évek
Nida
70-80-as évek
Hogyan
keletkezik?
ekvivalencia preskriptív deskriptív
fordítás
Az ekvivalenciát gyártjuk vagy megtaláljuk?
strukturalista nyelvfelfogás generatív nyelvfelfogás, pragmatika „természetes” ekvivalencia
Catford
Kade
„előállított” ekvivalencia
Nida Reiss
Koller
A megközelítés jellege ELŐÍRÓ A legyen B a fordításban
LEÍRÓ A-ból B lehet/lett a fordításban
Nida Koller
Kade
funkcionalizmus
Toury deskriptív FT
Reiss, Vermeer, Nord, Hause
empirikus kutatás, deskriptív vizsgálat korpuszalapú
Mi legyen ekvivalens? Milyen szempontból lehet/legyen ekvivalens a FNY-i és a CNY-i szöveg?
Elméleti keret ekvivalenciafajták Kade
Nida
„basic orientations in translating”
4 fajta Koller
5 fajta
A fordítás célja Van-e szerepe a fordítás céljának, a fordított szöveg funkciójának?
Elméleti keret szkoposzelmélet Vermeer–Reiss 1984
Nida „…purposes of the translator… important factors in… the type of translation.”
a szöveg típusa és a fordítás célja alapvető
CNY-orientált
„The particular purposes of the translator are also important factors in dictating the type of translation.” Nida 1964:157
Hogyan
keletkezik?
Nida gyárt Isten báránya
Isten fókája
Mit mondott Nida? formális megfelelő dinamikus/funkcionális ekvivalencia
Nida-féle ekvivalencia Formális megfelelés /formal correspondance/ ≠ ekvivalencia Mi a baj a formális megfeleléssel?
Nida-féle ekvivalencia Mi az ekvivalencia célja?
Kommunikáció sikeres legyen.
„the principle of equivalent effect” Rieu and Phillips 1954 in Nida 1964
Nida-féle ekvivalencia Milyen kommunikációs tényezőket említ Nida, Waard–Nida?
elmélet nyelvészet kommunikáció szemantika kulturális antropológia szociológia
fordítástudomány
jó fordítás
„Equivalence is a very simple idea. Unfortunately it becomes quite complex in its applications.” Pym 2007:273
Péntek 13. Spanyol: Kedd 13. Milyen szempontból ekvivalens? Mit tartson meg az ekvivalencia?
Pym 2007
Ekvivalencia mint kapcsolat – kapcsolat két szöveg között, amelyet semmilyen más szövegtől nem várunk
„in most western cultures today, equivalence is that unique intertextual relation that only translations […] are expected to show” Stecconi 1994:171 in Pym1995:56
„in most western cultures today, SIMILARITY is that unique intertextual relation that only translations […] are expected to show” Stecconi 2004:479
Az ekvivalencia fordító tevékenységétől függetlenül létezik/létezhet?
Mit fordít a fordító? Mi az, ami ekvivalens?
tolmácsolás
deverbalizáció théorie du sens Ez természetes vagy előíró?
Lehetnek-e egy szöveg különböző fordításai egymással ekvivalensek?
Pl. Nida Egy szöveg különböző módon készült fordításai mind ekvivalensek?
hiába előíró pl. Reiss és Nida Reiss máshogy előíró, mint Nida
Nida – ami a CNY-i közönségnek kell Reiss – amit a FNY által meghatározott szövegtípus megkíván a CNY-en
Nida – egy szöveg más szövegtípusú fordítása lehet ekvivalens Reiss – nem
természetes ekvivalencia – nyelvi rendszer – strukturalizmus de nem csak langue létezik parole is van „Az elem semmi, az oppozíció minden.” igen – nem – de nincs elem a langue-ban, de parole-ban ?
természetes ekvivalens igen – yes de – but előállított ekvivalens? – Nem! – De. – Jó. – Did not! – Did too!
„Equivalence can be represented by the formula A=B […] it is assumed that both exist before […] translation gets written” „translation inferences tend to form a system of equivalences over time […] A→B tends to become A=B. ” Stecconi 1994
Társadalmi normák – fordítási normák „Tartalmilag és formailag gondosan megmunkált.” „A fordító szavatolja … magyar megfelelőinek … pontos és ellenőrzött használatát, ilyenek hiányában a magyar megfelelők szakszerű megalkotását...”
jól olvasható
Társadalmi normák – fordítási normák a fordító láthatatlansága Venuti (1995)
idegenítő, honosító fordítás
Társadalmi normák – fordítási normák ekvivalencia illúzió, elvárás „belief structure” – történetileg, kulturálisan meghatározott „equivalence is historical, shared, and cost-effective in many situation” Pym 2007
„…unsuitable as a basic concept in
translation theory: the term equivalence, apart from being imprecise and ill-defined […] presents an illusion of symmetry between languages […] which distorts the basic problems of translation.” Snell-Hornby 1988: 22
Társadalmi normák – fordítási normák „the belief in equivalence is historical, shared, and cost-effective in many situations” Pym 2007 „the translator is an equivalence producer, a professional communicator working for people who pay to believe that, on whatever level is pertinent, B is equivalent to A” Pym 1992: 77
Társadalmi normák – fordítási normák
kritikai eszköz volt a fordítási megközelítések tanulmányozására – jól működnek-e
Gutt (1991) relevanciaelmélet fordítás – interpretív nyelvhasználat osztenzív-következtetéses (inferencia) kommunikáció inferencia – releváns deskriptív és interpretív – hasonlóság Nida – ekvivalens hatás?
Köszönöm a figyelmet!
Catford, J. C. .1965. A Linguistic Theory of Translation. Oxford: Oxford University Press. Gutt, Ernst-August. 1991. Translation and relevance: Cognition and context. Oxford: Basil Blackwell. Holmes, James S. 1987. The name and nature of translation studies. Indian Journal of Applied Linguistics Vol. 13 No. 2. 9–24. Holmes J. S. ed. 1972/1988. Translated! Papers on Literary Translation and Translation Studies. Amsterdam: Rodopi. Kade, O. 1968. Zufall und Gesetzmäßigkeit in der Übersetzung. Leipzig: Enzyklopädie. Koller, Werner. 1979. Einführung in die Übersetzungswissenschaft. Heidelberg: Quelle & Meyer. Klaudy K. 1999. Bevezetés a fordítás elméletébe. Budapet: Scholastica. Nida, E. A. 1964. Toward a Science of Translating with Special Reference to Principles and Procedures Involved in Bible Translating. Leiden: E. J. Brill. Pym, A. 2007. Natural and directional equivalence in theories of translation. Target 19. 2. 271–294 Reiß, K. 1971. Möglichkeiten und Grenzen der Übersetzungskritik. München: Max Hueber. Reiss, K., Vermeer, J. H. 1984. Grundlegung einer allgemeinen Translationstheorie. Linguistische Arbeiten 147. Tübingen: Max Niemeyer Verlag. Saussure, Ferdinand de. 1967. Bevezetés az általános nyelvészetbe. Ford. Lőrinczy É. Bp.: Gondolat. Snell-Hornby, M. 1988/1995. Translation Studies: An integrated approach. Amsterdam and Philadelphia: John Benjamins. Stecconi, U. 1994. Peirce’s Semiotics for Translation. In: Gambier, Y., Snell-Hornby, M. (eds) Problems and Trends in the Teaching of Interpreing and Translation. Misano Adriatico: Scuola Superiore per Interpreti e Traduttori. 161–180.
Stecconi, U. 2014. Interpretive Semiotics and Translation Theory: The Semiotic Conditions to Translation. Semiotica Vol.150. 471–89. Toury, G. 1995. Descriptive Translation Studies and beyond. Amsterdam and Philadelphia: John Benjamins. Venuti, L. 1995. The translator’s invisibility. A history of translation. London and New York: Routledge. Vinay, J.-P. and J. Darbelnet 1958. Comparative Stylistics of French and English: A methodology for translation. Amsterdam and Philadelphia:John Benjamins. További: Klaudy K. 2007. Nyelv és fordítás: válogatott fordítástudományi tanulmányok. Budapest: Tinta. Heltai P. 2014. Mitől fordítás a fordítás? Válogatott fordítástudományi tanulmányok. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.
