Az EKOP és az ÁROP önkormányzatokat érintő területei I. ÚMFT FORRÁSOK 2007-től új lendületet kaphat az elektronikus kormányzati szolgáltatások kiépítése a közigazgatás korszerűsítését megcélzó operatív programok beindításával. Ezt elsősorban kettő, a Kormány által az Európai Bizottsághoz benyújtott operatív program segítheti elő.
Államreform OP (ÁROP) • az operatív program átfogó célja, hogy növekedjen a közigazgatás teljesítménye, s a közigazgatás ezáltal járuljon hozzá az ország társadalmi és gazdasági versenyképességének a javításához • Az operatív program elsősorban a közigazgatás szervezeti kereteinek az átalakításával és a közigazgatás humán erőforrásainak fejlesztésével kívánja céljait elérni
Elektronikus közigazgatás OP (EKOP) • Az operatív program átfogó célja a közigazgatás és közszolgáltatások hatékonyságának és minőségének növelése • Az operatív program a közigazgatás ügyintézési folyamatainak az egyszerűsítésével, átszervezésével kíván hozzájárulni a közigazgatás hatékonyságának növeléséhez. Az operatív programok tervezése során megtörtént a programok prioritásainak meghatározása.
Prioritások ÁROP • A kormányzási és megújulási képesség javítása Az eredményes pénzügyi tervezés és gazdálkodás a releváns magas szintű szakirányú tudás, a szervezeti működésbe való szerves beágyazódás, továbbá az ezt szolgáló informatikai alkalmazások összhangját feltételezi • Folyamatok megújítása és szervezetfejlesztés A közigazgatási hivataloknak megfelelő informatikai háttértámogatás mellett össze kell fogniuk a kormányzati döntések területi végrehajtásának a folyamatát, vissza kell csatolniuk a kormányzati szervek felé a döntések végrehajtásának a tapasztalatait, továbbá szükség szerint a folyamatos monitorozást. • Az emberi erőforrás minőségének javítása
EKOP • A közigazgatás és közigazgatási szolgáltatások belső folyamatainak és szervezetének megújítása • A közigazgatási szolgáltatásokhoz történő hozzáférést támogató infrastrukturális fejlesztések (szolgáltatások eljuttatása az ügyfelekhez)
II. ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS OP Központi rendszer fejlesztése A közigazgatási szolgáltatásokhoz történő hozzáférést támogató fejlesztések c. prioritáson belül szerepel a Központi rendszer (Ügyfélkapu) infrastrukturális fejlesztése. A projekt célja az Ügyfélkapu és a kapcsolódó szolgáltatások infrastruktúrájának bővítése. Az elektronikus aláírással nem rendelkező természetes személy ügyfelek azonosítása ugyanis kizárólagosan a KR részét képező Ügyfélkapu igénybevételével történhet. Ennek megfelelően a
KR ezen szolgáltatása minden elektronikus közigazgatási ügyintézést vagy adatbázisból adatszolgáltatást biztosítani kívánó, arra jogosult szerv számára díjtalanul áll rendelkezésre. Az elektronikus szolgáltatások indításának költségigényét az önkormányzatoknál is jelentős mértékben csökkentheti az olyan központilag biztosítható szolgáltatások indítása, mint az Ügyfélkapun keresztül történő azonosítás bevezetése.
Elektronikus fizetés Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Elektronikus Közigazgatás Operatív Programja keretében a Pénzügyminisztérium Informatikai Szolgáltató Központja koordinációjával valósulhat meg az Elektronikus Fizetés Program(e-Fiz Program). E program célja egy központi elektronikus fizetési szolgáltatás létrehozása, amely lehetővé teheti, hogy a legszélesebb körben elérhetővé váljanak a teljesen elektronikus közszolgáltatások, aminek magától értetődő része, hogy a szolgáltatások „ellenértékének” (illetékek, díjak, stb.) kiegyenlítése, továbbá egy önkormányzattal szembeni fizetési kötelezettségek megfizetése is történhessen elektronikusan. A tervezett központi elektronikus fizetési szolgáltatás az ügyfelek számára lehetővé tenné a fizetendő díj egy összegben történő megfizetését az ügyfél által választott módon. Az e-Fiz emellett az intézményi szakrendszerek számára elérhetővé teheti a támogatott fizetési lehetőségek felkínálását az ügyfelek számára, továbbá garantálhatja a befizetett díjösszegek célszámlákra történő eljuttatását.
Térségi közigazgatási és közszolgáltatási informatikai rendszerek továbbfejlesztése (önkormányzati ASP központok) Az e-önkormányzati szolgáltatások széles körben történő bevezetése és továbbfejlesztése hazai és európai uniós jogszabályok által is előírt kötelezettség, ugyanakkor elengedhetetlen feltétele a közigazgatás hatékonyabbá tételének. Az önkormányzati ASP projektek lényege, hogy a korábbi GVOP 4.3.1 pályázatok tapasztalatait felhasználva olyan költségalapú árazási modellre épülő regionális alkalmazásszolgáltató (ASP) központok kerüljenek kialakításra, amelyek az önkormányzatok széles körének elérhetővé teszik az e-közigazgatási szolgáltatásokat. A fejlesztések eredményeként a felhasználók legszélesebb köre számára elérhetővé válik az elektronikus önkormányzati szolgáltatások igénybevétele. A konstrukció keretében a támogatást a pályázati kiírásban részletezett e-önkormányzati rendszereket biztosító ASP központ kiépítésére és önkormányzatok ASP központhoz való csatlakoztatására lehetett igényelni. Az ASP központok kiépülésével a különböző méretű és feladat- és hatáskörrel rendelkező csatlakozott önkormányzatok számára az előírt eönkormányzati szolgáltatások biztosíthatóak lesznek. A kedvezményezett minden régióban olyan önkormányzat lehetett, amely már jelentős tapasztalatokkal rendelkezik és jelenleg is magas szintű e-ügyintézési szolgáltatásokat tud nyújtani. A nyertes önkormányzat végzi a szakrendszerek fejlesztését, üzemeltetését, jogszabálykövetését, oktatását; felhasználói tanácsadást nyújt és kiépíti a kapcsolódó infrastruktúrát; továbbá végzi a csatlakoztatással járó feladatokat is.
Az önkormányzatok csatlakoztatására az ASP központ fejlesztési időszakát követően, várhatóan 2011-től kerül majd sor. A csatlakozás során egyebek közt – az ASP központon keresztül – az alábbi tevékenységek kerülnek támogatásra: - Szoftverek testreszabása - Adatmigráció - Törzsadatok feltöltése - Infrastruktúra bővítése - Lakosság tájékoztatása - stb. A pályázati kiírás keretében régiónként 1,5 milliárd forint támogatási keret áll rendelkezésre az ASP központ létrehozására és önkormányzatok csatlakoztatására. A rendelkezésre álló forrás révén minden régióban egy-egy, ASP központ létesítésére kerülhet sor. 2010. április 1-én a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Regionális Operatív Programok Irányító Hatóságának vezetője az alábbi önkormányzati ASP pályázatok támogatásáról döntött: DAOP-2009-4.3.2 - Szeged DDOP-2009-3.1.4 - Pécs ÉAOP-2009-4.1.6 - Debrecen ÉMOP-2009-4.3.2 - Miskolc KDOP-2009-5.3.1 - Székesfehérvár KMOP-2009-4.7.1 - Érd NYDOP-2009-5.4.1 – Szombathely A bíráló bizottságok minden nyertes pályázó esetében feltételekhez kötötték a támogatási szerződések megkötését. További információ: www.nfu.hu www.nfu.hu/content/4717
Magyarország.hu portál tartalomfejlesztése A projekt célja a kormányzati portál tartalomfejlesztésének megvalósítása, hogy az teljeskörű szolgáltatásokat biztosítson az információnyújtástól az ügyintézésekig az ügyfelek számára. A portálon keresztül biztosítani kell azokat a kommunikációs csatornákat, melyeken keresztül az ügyfélnek lehetősége nyílik egyéni, illetve közösségi formában az állammal folytatott kommunikációra. Alapvető cél a biztonságos szolgáltatásokat nyújtó, felhasználóbarát portáltartalmak létrehozása és a kapcsolódó alkalmazásfejlesztések teljesítése.
A projekt eredményeként a felhasználóknak gyorsabban és egyszerűbben kell képesnek lenni információhoz jutni, adott esetben ügyeket intézni. Információszolgáltatás terén a fejlesztés magába foglal tartalomfejlesztést, illetve a tárolt információ hatékonyabb megjelenítését és megtalálását elősegítő eszközök kialakítását. A fejlesztés eredményeként többnyelvű információs adatbázis jön létre.
Belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelv végrehajtása Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 43. és 49. cikkelyének gyakorlati átültetése érdekében az Európai Unió megalkotta az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvét a belső piaci szolgáltatásokról. A Szolgáltatási Irányelv elsődleges célja a szolgáltatók letelepedési szabadságának biztosítása és a szolgáltatások szabad mozgásának megkönnyítése az Európai Unió tagállamaiban a szolgáltatások magas színvonalának megőrzése mellett. Az irányelv megköveteli a teljeskörű elektronikus kapcsolattartás lehetőségének biztosítását. A konstrukció célja a Szolgáltatási Irányelv gyakorlati megvalósítása Magyarországon.
Elektronikus anyakönyvi nyilvántartás megvalósítása A projekt keretében kialakításra kerül a papíralapú anyakönyv helyett egy országos (központi) közhiteles, elektronikusan vezetett anyakönyvi nyilvántartás, melyből a Központi Rendszer szolgáltatásait felhasználva korszerű, hatékony és gyors adattovábbítás, illetve adatszolgáltatás kerül biztosításra az anyakönyvvezetők, illetve az anyakönyvi adatok igénylésére jogosult szervek és magánszemélyek számára. A projekt eredményeként lerövidülnek az eljárási határidők, egyszerűbbé válnak az anyakönyvi, továbbá az anyakönyvezésen alapuló, a személyes adatok nyilvántartását és azok változását érintő hatósági eljárások. Megvalósul a különböző hatóságok által vezetett és a központi nyilvántartások egymás közötti elektronikus kommunikációja, ezáltal megszűnik a hatósági eljárásokban az anyakönyvi kivonatok ügyfelektől történő indokolatlan igénylésének gyakorlata. Az ügyfelek az elektronikus anyakönyvi nyilvántartásból bármikor, az országos illetékességből következően bármelyik anyakönyvvezetőnél igényelhetnek kivonatot, vagy a teljes anyakönyvi életutat követő adatszolgáltatást.
Elektronikus levéltár A közigazgatás hatékonyságának és szolgáltatási színvonalának javításában kiemelt szerepe van a papíralapú kapcsolattartás visszaszorulásának, a tisztán elektronikus információcsere elterjesztésének. Jelentős korábbi és folyamatban lévő elektronikus közigazgatási fejlesztések segítik elő e folyamat felgyorsítását. A társadalom kiemelt érdeke a maradandó értékű iratok megőrzése. A levéltári tevékenységről szóló 1995. évi LXVI. törvény alapján a közfeladatot ellátó szervek működése során keletkező elektronikus iratok megőrzésének, kezelésének és hozzáférhetővé tételének kötelezettsége az állami, illetve önkormányzati levéltárak rendeltetésszerű feladata. A folyamatosan terjedő elektronikus közigazgatási szolgáltatások eredményeként egyre növekvő számban keletkeznek elektronikus iratok, jelenleg azonban ezek tartós megőrzésének feltételei nem biztosítottak. Alapvető cél, hogy a központi államigazgatási szervek és amennyiben élni kívánnak ezzel a lehetőséggel az önkormányzatok maradandó értékű elektronikus iratainak kezelésére kialakításra kerüljön az elektronikus iratok hosszú távú megőrzését biztosító, az elektronikus levéltári kezelést támogató informatikai infrastruktúra. A fejlesztés eredményeként elérhetővé kell tenni az érintett
levéltári anyagot az érdeklődő külső szervezetek és személyek számára. A levéltárak e-levéltári szolgáltatásaikkal a közigazgatás hatékony partnerévé lépnek elő, a levéltári szolgáltatások széles körben elérhetővé tételével növelik az esélyegyenlőséget, hozzájáruljanak a tudásalapú társadalom hatékony kiépítéséhez. Elektronikus levéltári szolgáltatásaikkal a levéltárak elősegítik, hogy az állami és önkormányzati szervek ugyanazt a szolgáltatást kevesebb erőforrással, vagyis költséghatékonyabban láthassanak el.
