DIGITÁLIS SZABADIDŐ TÉRKÉP JOGI KISOKOS Jogi szolgáltatás beszerzése az EKOP 1.1.4 2013-20130001 projekt keretében.
Tartalom I. Lovas Jármód........................................................................................................................ 2 1. Közlekedési Szabályok ...................................................................................................... 2 2. Balesetvédelmi Szabályok.................................................................................................. 5 3. Kárfelelősségi Szabályok ................................................................................................... 8 4. Szabálysértési Alakzatok.................................................................................................... 9 II. Kenus Jármód.................................................................................................................... 11 1. Általános Fogalmak.......................................................................................................... 11 2. Közlekedési Szabályok .................................................................................................... 12 3. Balesetvédelmi Szabályok................................................................................................ 24 4. Szabálysértési Alakzatok.................................................................................................. 26 III. Vitorlás Jármód ............................................................................................................... 26 1. Általános Fogalom Meghatározások ................................................................................ 26 1.1 Hajótípusok ................................................................................................................ 27 1.2 Fény- és hangjelzések................................................................................................. 27 1.3 Egyéb fogalmak.......................................................................................................... 28 2. Közlekedési szabályok ..................................................................................................... 29 2.1 A hajó legénysége ...................................................................................................... 29 2.2 Kötelező okmányok, látási viszonyoknak megfelelő közlekedés, fényjelzések ........ 30 2.3 Hajók találkozása ....................................................................................................... 34 2.4 Egyéb közlekedési szabályok..................................................................................... 36 2.5 A vízszennyezés megelőzése és a hajón keletkezett hulladék eltávolítása ................ 37 3. Balesetvédelmi szabályok ................................................................................................ 38 3.1 Sport- és egyéb vízirendezvény.................................................................................. 38 3.2 Kishajókra és csónakokra vonatkozó biztonsági előírások ........................................ 38 4. Kárfelelősségi szabályok.................................................................................................. 39
1
I. Lovas Jármód 1. Közlekedési Szabályok A jogszabályok megtartása elengedhetetlen feltétel a túrázás során, de a biztonságos, és szabályszerű lovas természetjáráshoz szükség van a lovaglás írott, és íratlan szabályainak ismeretére és betartására is.
Az erdőben üdülés, sportolás és kirándulás céljából lóval, valamint az erdészeti feltáró hálózat részein sport vagy turisztikai célú, lóval vontatott járművel bárki saját felelősségére ott tartózkodhat, amit az erdőgazdálkodó főszabály szerint tűrni köteles. A szabály alól kivételt képez, ha jogszabály korlátozza a bejárhatóságot, vagy az arra jogosult a látogatás korlátozását elrendelte. Az országszerte leggyakrabban érvényesülő korlátozás a vadászati idény miatt lezárt erdőterületek, mezők, mely korlátozásokról előzetesen érdemes érdeklődni az adott vadásztársaságnál. Ezen felül természetvédelmi, környezetvédelmi okokból számos terület kerül lezárásra a lovas turizmus elől.
Nem állami, illetve nem helyi önkormányzati tulajdonú erdőben az erdészeti feltáró hálózat részein kívül lovagolni tilos, kivéve, ha az erdő tulajdonosa az erdő nem állami, illetve nem helyi önkormányzati tulajdoni jellegét megfelelően nem jelezte. Tiltó tábla hiányában tehát az erdő a tulajdoni viszonyoktól függetlenül szabadon bejárható lóháton, a tiltás ellenére történő behatolás azonban szabálysértést, vagy akár bűncselekményt is megvalósíthat.
További fontos közlekedési szabály az, hogy erdőben abban az esetben lehet a megjelölt turistaúton kerékpározni és lovagolni, a megjelölt kerékpáros úton lovagolni, ha az együttes használat lehetősége jelzéssel az adott turistaúton vagy kerékpáros úton megjelölésre került. Az együttes használatot az erdészeti hatóság engedélyezi, ha az a látogatók életét és testi épségét nem veszélyezteti. Együttes használatú útvonalak esetén fokozottan kell figyelni a baleset megelőzésre, a lovas és kerékpáros turizmus békés egymás melletti jelenlétének biztosítására. Az együttes használatú utak esetén ritka a kerékpárosok és a lovasok közötti összetűzés, hiszen a szilárd útburkolatú utakon a lovas mindig csak lépésben halad, valamint a kedvezőtlen burkolatról az első lehetőségnél letér. Kerékpárosként fontos odafigyelni arra, hogy hátulról közelítve csengetéssel ne zavarjuk meg a ló nyugalmát, hanem a lehető legnagyobb ívben kerülve, a sebességet csökkentve haladjunk el a lovas és lova mellett.
2
Az imént említett kivétellel, a megjelölt turista- vagy kerékpáros út keresztezése esetén a lovas az úton kizárólag lépésben haladhat át.
Üdülési, sportolási, illetőleg kirándulási célból lóval nem vehető igénybe az olyan terület, amely frissen lett erdősítve, és a facsemeték átlagos magassága a két métert még nem haladja meg. Úgyszintén nem lovagolható be szabadon az erdőrezervátum magánterülete.
Kiépített parkerdei utat lovaglás céljára kizárólag az erre a célra kijelölt és bejelentett szakaszon lehet igénybe venni.
Fenti speciális, a lovas természetjárásra vonatkozó szabályokon túlmenően természetesen minden esetben meg kell tartani a KRESZ előírásait, valamint a magánutakon kitáblázott, adott területre érvényes szabályokat is.
A közlekedési szabályok figyelembevétele és betartása elengedhetetlen a lovasok számára. A KRESZ meghatározza, hogy vezető az a személy, aki az úton járművet vezet, vagy állatot hajt (vezet). Tehát akár van jogosítványa a lovasnak, lovat hajtónak, akár nincs, jogilag "sofőrnek" számít, és a KRESZ minden pontja érvényes rá. Az autóshoz hasonlóan meg lehet bírságolni, ha áthajtja az állatokat a piroson, vagy nem adja meg az elsőbbséget jobbkéz-szabály esetén. A szabály nem ismerete nem mentesít a következmények alól. Bár jelenleg nem jellemző az, hogy lovasokat közúti ellenőrzésnek vessen alá a hatóság, de a baleset megelőzés érdekében elengedhetetlen, hogy a KRESZ szabályai megtartásra kerüljenek, különös tekintettel az alkoholfogyasztás teljes tilalmára (zéró tolerancia).
Fontos kérdés, hogy az úttest melyik oldalán szabad lovagolni. Az általános „jobbra tarts” szabály alapján a KRESZ szorosan az úttest jobb széléhez húzódni rendeli a hajtott (vezetett) állatot, így a hátaslovat is, továbbá meghatározza, hogy "vezető az a személy, aki (...) állatot hajt (vezet)." Tehát az állatot hajtó (vezető) személy nem gyalogos, hanem vezető, ezért rá nem alkalmazható a lakott területen kívüli "gyalogos balra tarts"-előírás. Tehát az állatot szorosan az úttest szélén kell hajtani, illetőleg vezetni; ha azonban ez a forgalmat lényegesen akadályozná, az állattal a leállósávra, illetőleg az útpadkára kell lehúzódni.
Az úttesten állatot csak olyan személy hajthat vagy vezethet, aki azt biztonságosan irányítani, koordinálni képes. Több ló vezetése, hajtása esetén annyi segítő szükséges, hogy az előbbi 3
feltétel teljesüljön. Ők lakott területen kívül, illetve éjszaka és rossz látási viszonyok között fényvisszaverő mellényt kell, hogy viseljenek.
Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között az első állat bal oldalán fehér vagy sárga, az utolsó állat bal oldalán piros, a járművek vezetői által kellő távolságból észlelhető lámpát kell vinni. Tilos főútvonalon állatot hajtani, illetőleg vezetni, kivéve ha más út (útszakasz) nem áll rendelkezésre. További tilalomként érvényesül az, hogy tilos állati erővel vont jármű bal oldalához és más járműhöz állatot, valamint állati erővel vont jármű után kettőnél több állatot kötni.
Tilos állatot az úton őrizetlenül hagyni, kivéve ha oly módon megkötötték, hogy elindulni ne tudjon, út közelében - magánterületen is - csak oly módon szabad tartani, hogy az útra ne juthasson.
Amennyiben
a
lovak mégis kiszabadulnak
és
a
közlekedés
biztonságát
veszélyeztetik, a lótartónak értesítenie kell a rendőrséget, akik segítséget tudnak nyújtani az állatok biztonságos befogásához. Lovak úton történő átterelése esetén a fenti szabályok betartása mellett különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az állatok a lehető legkevesebb időt töltsék az úttesten. Minden segítő és a lehető legtöbb ló legyen ellátva valamilyen fényvisszaverő kiegészítővel. Úttesten való áthaladásnál a forgalmat mindkét irányból zárja le egy-egy fényvisszaverő ruházatot viselő, megfelelően kivilágított segítő. Ehhez zseblámpát, vagy tárcsát is használhatnak. Fontos, hogy a forgalmat a lovaktól megfelelő távolságban állítsák le, nehogy egy megriadt állat nekiugorjon egy autónak, és a gépkocsi vezetőjének is legyen ideje reagálni. Vasúti átjárón állatokat csak kisebb - legfeljebb 10 állatból álló - csoportokban szabad áthajtani.
A terelésnél szem előtt kell tartani, hogy a ló csordaállat és menekülő állat egyben. Nem célszerű gépkocsival, és kifejezetten tilos kerékpárral terelni, vagy vezetni őket. A legbiztonságosabb a domináns egyedeket kézen, vagy lóhátról vezetni, a többieket pedig utánuk hajtani.
4
2. Balesetvédelmi Szabályok
Mi a baleset? Az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz. Magyarországon a legtöbb lovasbaleset közúton történik személygépjárművek és lovak ütközése miatt. Ennek elsődleges kiváltó oka az, hogy az autósok túlnyomó többsége nem ismeri a jármódok találkozására vonatkozó közlekedési szabályokat. Kürt használata lovas előzésénél tilos, valamint az előzésnél a lehető legnagyobb mértékben ki kell térni, ezzel elkerülve a ló elragadását (ijedtségét). A lovasbalesetek legnagyobb része elkerülhető megfelelő hozzáállással, előrelátással, lankadatlan figyelemmel és rendszeres gyakorlással. A lóval való foglalkozás állandóan önelemzést kíván az embertől. A balesetek többsége emberi hibából, az óvatosság hiányából adódik! Úgy kell a lóval foglalkozni, lovagolni, hogy az nyugodt maradjon, a munkával kapcsolatban kellemes érzésre emlékezzen. A halálos kimenetelű balesetek egy része elkerülhető lenne azzal, ha nem csak lovassport, hanem lovas túrázás esetében is kötelező lenne a három ponton rögzített kobak, valamint a gerincvédő használata. Az állásban lévő ló bármikor kirúghat, ezért megközelítése közben folyamatosan figyelni kell a viselkedését. Szabadban tartott lovat mindig oldalról, vagy féloldalasan kell megközelíteni. Indulás előtt az istállóban az állásban lévő ló figyelmét megközelítés előtt megszólítással kell felkelteni, majd a kontaktus kialakítása után egyik oldalról a másikra kell átléptetni, végül határozott mozdulattal mellé lépni. Nyugodt lovat kötőfékkel és kötőfékszárral, türelmetlen, élénk lovat kantárral érdemes vezetni. A ló mellett fokozottan kell figyelni arra, hogy lovas vállmagasságban tartózkodjon az állat mellett, hiszen ellenkező esetben a ló könnyen rátaposhat az őt vezető személy lábára. A lovakat egyenként kell az istállóból kivezetni. Kivezetéskor a folyosó közepén célszerű haladni, több ló esetében az állatok között három méter követési távolságot kell tartani. A ló vezetésekor a kötőfékszárat, illetve kantárszárat a ló álla alatt 15-20 cm-re kell megfogni, amennyiben a ló nem kíván előremenni, az állatot valamelyik oldal irányába kell megindítani, majd továbbvezetni. Ha ezen módszer alkalmazásával sem akar megindulni, akkor segítő közreműködésével hátulról kell előrefele hajtani.
5
Előfordulhat, hogy vezetéskor a ló vágtázni, ágaskodni kezd, ilyenkor a lovat azonnal meg kell állítani, majd a szemkontaktus kerülése mellett a szárak erélyes előre és felfele lökésével, és a zabla szájpadlásra ültetésével az állatot meg kell fegyelmezni. A lovasbalesetek többsége nem lóról esés következménye; legkiszolgáltatottabb helyzetben a ló közelében álló ember van. A leggyakoribb veszélyforrás az, hogy a ló rálép az ember lábára. Emiatt fontos, hogy a lovas (ha nincs csizmája) kemény felsőrészű bakancsot hordjon. Mezítláb, papucsban, szandálban elkerülendő a ló megközelítése. Némelyik ló elülső lábával "kapál", így eltalálhatja az előtte álló állatot vagy személyt. Ez különösen kisgyermekekre veszélyes, ezért kisgyermek még felnőtt kíséretével se menjenek ló közelébe. A megijedt ló félreugrik, menekülni próbál. Eközben ha nem veszi észre, fellökheti a mellette álló embert. Ennek elkerülése végett indokolt a ló elölről vagy baloldalról való megközelítése. A ló mellett legfeljebb két ember legyen, mert az állat nyugalmát megzavarhatja ha körülállják. A lovon ülőt a lóról esés és a lóval bukás veszélyeztetheti. Mindkét esetben a láb kengyelbe szorulása jelenti a legnagyobb veszélyt. Ezért: alkalmatlan a lovaglásra a túl széles (a kengyel szélességét elérő) cipő, csizma. Ugyanígy a túl magas, pántos, kapcsos, tépőzáras cipő, és nem megfelelő a túlságosan mélyen barázdált cipőtalp sem. Gyakran előfordul, hogy "összerúgnak" a lovak. Ez a lovon ülőre is veszélyes; ilyenkor el kell kerülni, hogy a lovak farral egymás mögé kerüljenek. Csoportos lovaglás esetén mindig földes talajú helyen, több lovas esetén rendezett sorban, egyszerre történjen a lóra ülés, illetve a lóról leszállás. Tilos az istállóban lóra ülni, lóra üléskor, lóról szálláskor pedig mindig megfelelő távolság legyen a lovasok között. A lóról szállás mindig a kijáratnak, illetve az istállóajtónak háttal történjen. Csoportos lovaglás előtt mindig meg kell győződni arról, hogy a lovasok létszáma ne haladja meg a 25 főt, hiszen már 20 személlyel számolva is több mint 60 méter hosszúságúra nő a csoport, így a túravezetőnek jelentősen csökkennek az esélyei arra, hogy a túrát zökkenőmentesen bonyolítsa le. A túravezető személye is figyelmet érdemlő szempont, mivel a szakképesítés nem jelenti egyben a szükséges szakmai tapasztalat meglétét. Csak referenciával rendelkező, többéves szakmai tapasztalattal rendelkező túravezetővel szabad csoportos lovastúrára indulni.
6
Lóról eséskor minden lovasnak meg kell állnia, míg az elszabadult lovat megfogják. Ha munka közben a lovas egyensúlyát veszítve a tehetetlenségi erő hatására esik le, a ló megáll. Ha a ló szándékosan dobja le lovasát, a szárat azonnal el kell engedni, mert a ló el akar szabadulni. Ilyenkor a földön fekvő lovasát vonszolja, sőt a földön fekvő ember felé rúghat!
A leesés okai a következők lehetnek: nem megfelelő egyensúly (okai: helytelen ülés, felhúzott sarkak, bizonytalan tartás, félelem) a ló zavarás miatti engedetlensége (okai: lóban valamilyen fájdalom, határozatlanság, félelem) a ló megijed egy hirtelen mozdulattól, vagy mástól (okai: félelem tárgytól, színtől, környezettől, hirtelen mozdulat a lovastól, felreppenő madarak, váratlan, hangos zajok, gyors mozdulatok) a ló bakol (okai: a ló jókedve, istállógőz) a ló ágaskodik (okai: fájdalom, félelem, ijedés)
A lószerszámba beakadó ékszer súlyos balesetet okozhat, ezért lovaglás közben gyűrű és nyaklánc viselése szigorúan tilos. Lóról eséskor rágógumi, cukorka, bármiféle élelmiszer a lovas torkán akadhat, ezért lovon enni, rágógumizni szigorúan tilos!
Éhségérzettől gyötrődő ló nyugtalanul és agresszívan viselkedhet. Ha a ló nem legelhet, illetve nem fogyaszthat szénát egész nap, illetve ha napi négyszeri etetésnél kevesebbszer történik etetése, az éhségérzet nyugtalanságot gerjeszthet az állatban, és ezáltal megnő a balesetek kockázata.
Terepre csak gyakorlott lovasok menjenek és lehetőség szerint semmiképpen sem egyedül. Csoportos lovagláskor elengedhetetlen bizonyos szabályok betartása. Ilyen szabály például az, hogy az éllovast nem szabad megelőzni és a követési és egymás melletti távolságot mindig meg kell tartani, hiszen az egymásra rúgó lovak rúgása a lovast is érheti. Terepen mindig egyenes vonalon kell lovagolni, a lovaglótársak útvonalának keresztezése rendkívüli baleseti kockázatokat hordoz magában. Csoportos lovalásnál megengedett az egymás mellett, kettes oszlopokban, vagyis a laza formációban való haladás, figyelmet kell fordítani azonban arra,
7
hogy vannak egymással összeférhetetlen lovak, amelyek egymás mellé kerülve magatartásbeli kiingásokat tanúsíthatnak.
Hidak, átereszek, útkereszteződések, átjárók előtt indokolt lassítani. és alakzat rendezése után meggyőződni az áthaladás biztonságáról. Terepakadályok között vagy mellett elhaladó ló nem veszi figyelembe a lovas méreteit, ezért el kell kerülni a szűk helyeket, valamint az út fölé belógó ágakat.
A lovardai szabályok betartása különösen fontos. Ha több lovas lovagol egy időben a lovardában, a ,,balra hajts" érvényes, vagyis a szembejövő lovasoknak a jobb keze találkozik. A lovardában a leggyorsabban haladó lovas halad a külső patanyomon, a lassabban haladó a belső
patanyomon.
Azonos
patanyomon
történő
lovagolás
esetén
legalább három
méter távolságot kell tartani.
Ahogy az már korábban megjegyzésre került a ló csordaállat! Ez a kifejezés azt jelenti, hogy a lovak társas lények, társaik (ill. az ember) közelségében érzik biztonságban magukat. Egyedül viselkedésük megváltozhat, nyugtalanná válhatnak. A ménesben rangsor uralkodik. Vannak alá és fölérendelt egyedek. A rangsor vonatkozik az ember- ló kapcsolatra is, melynek élén az ember kell, hogy álljon, melyre következetes bánásmóddal és bizalmi kapcsolat kiépítésével nyílik lehetőség az ember számára.
3. Kárfelelősségi Szabályok
Általánosságban elmondható, hogy a törvény tiltja a jogellenes károkozást, vagyis, aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. A felelősség alól a károkozó csak úgy mentesülhet, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható. Amennyiben többen közösen okoznak kárt, felelősségük a károsulttal szemben egyetemleges.
Lovastúrázás kapcsán több viszonylatban merülhet fel kárfelelősség; nem csak a lovas által a belovagolt területben, mint magántulajdonban okozott károk vonatkozásában, hanem a lovas és a ló (és felszerelése) tulajdonosának relációjában is. Csoportosan szervezett túrák esetében leggyakrabban a lovakat a túra szervezője bocsátja a lovas rendelkezésére, mely lovakra biztosítással rendelkezik. A lónak okozott sérülés, mint kár a lovast terheli abban az esetben, 8
ha saját felróható magatartásával (pl.: túravezető engedélye nélkül letér a kijelölt ösvényről) okozta a balesetet.
A leggyakrabban okozott lovas károk közlekedési balesetek során merülnek fel, ezen túlmenően gyakori még a hasznosított agrárterületeken okozott ún. tiprási kár, amelyért az elszabadult, elragadott ló tulajdonosa tartozik helytállni.
A Természetvédelmi törvény szerint, aki a környezet védelmét szolgáló előírást megszeg, a jogsértő magatartás súlyához igazodó természetvédelmi bírságot köteles fizetni. Fontos megjegyezni, hogy a környezetvédelmi bírság nem mentesít a büntetőjogi, továbbá a kártérítési felelősség alól. Fontos megjegyezni, hogy a környezetvédelmi bírságok adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek, így államilag kikényszeríthetőek.
4. Szabálysértési Alakzatok
Ha valaki védett természeti területen indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja, szabálysértést követ el. Ezen szabálysértés miatt a természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr és helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr közvetlenül is szabhat ki helyszíni bírságot.
Ahogy az a korábbiakban említésre került, a lovas a KRESZ szempontjából sofőrnek minősül, így a közlekedési szabálysértéseket lóval is elkövethetőek. Aki a közúti közlekedés szabályait megszegi és ezzel másnak vagy másoknak életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki vagy könnyű testi sértést okoz, szabálysértést követ el.
Természetvédelmi szabálysértést az követi el az, aki természetvédelmi hatóság engedélyéhez vagy hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély vagy hozzájárulás nélkül, vagy az engedélytől, hozzájárulástól eltérő módon végez vagy végeztet, illetve a környezet elemeit a külön jogszabályban meghatározott módon terheli, illetve szennyezi, vagy az egyéb környezetvédelmi előírásokat más módon megszegi.
9
E szabálysértés elkövetője százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Szabálysértés miatt helyszíni bírságot szabhat ki a rendőrség, illetve meghatározott esetekben a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr, az erdészeti hatóság arra felhatalmazott ügyintézője, a halászati őr, a mezőőr.
Aki a természeti területek a védett természeti területek és értékek, az erdő, valamint a vadállomány őrzésével, védelmével kapcsolatban erdészeti és vadászati hatósági feladatokat ellátó személy, az erdészeti szakszemélyzet tagja, a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr, az erdővédelmi szolgálat tagja, a mezőőr, illetve a halászati őr jogszabályban előírt felhívásának nem tesz eleget, vagy intézkedését akadályozza, szabálysértést követ el.
Természetvédelmi szabálysértést követ el, aki a) a természetvédelmi államigazgatási szerv engedélyéhez vagy szakhatósági hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély vagy szakhatósági hozzájárulás nélkül, vagy az engedélytől, szakhatósági hozzájárulástól eltérő módon végez vagy végeztet, vagy bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, b) természeti területen – beleértve a védett természeti, Natura 2000 területet is – a természetvédelmi célokkal össze nem egyeztethető tevékenységet folytat, szemetel, a területet más módon szennyezi, tiltott helyen tartózkodik, engedély nélkül tüzet rak, c) védett élő szervezet egyedét, származékát vagy barlangi képződményt jogellenesen megrongál, elvisz vagy elpusztít, illetve védett vagy fokozottan védett állatfaj egyedét élettevékenységében jelentős mértékben zavar. Ezekben az esetekben a szabálysértés elkövetőjére a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr is szabhat ki helyszíni bírságot.
10
Ahogy előbbiekben kifejtésre került, a szabálysértések szankcionálása helyszíni bírság formájában akár azonnali is lehet. A természetvédelmi őr tulajdon természetvédelmi szabálysértés, veszélyeztetés,
elleni
szabálysértés,
csendháborítás, köztisztasági szabálysértés, kutyával
erdőrendészeti szabálysértés,
erdei haszonvételek jogosulatlan
gyakorlása, vízszennyezés szabálysértések esetén jogosult helyszíni bírság kiszabására. A helyszíni bírság összege 5.000, - Ft-tól 50.000,- Ft-ig terjedhet.
Alkalmazhatja az eset, a cselekmény megítélésétől függően a helyszíni idézést, és feljelentést is. A természetvédelmi szabálysértés 150.000 forintig terjedő pénzbírsággal büntethető, de egyéb szankciók (pl.: elkobzás) is alkalmazható a szabálysértés elkövetőjével szemben
II. Kenus Jármód 1. Általános Fogalmak
A kenuval történő túrázás során az alábbi fogalmakkal érdemes tisztában lenni. Vízi sporteszköz: vízen való közlekedésre alkalmas, rendeltetésszerű használata esetén úszóképes és kormányozható, kedvtelési rendeltetésű hajónak, csónaknak nem minősülő vízi jármű. Ebbe a kategóriába tartozik a kajak, a kilbót, valamint a kenu is. Menetben levő: a hajó, úszó testek köteléke vagy úszómű, amikor nem áll közvetlenül vagy egyéb módon horgonyon vagy a parthoz kikötve, illetve nincs zátonyon fennakadva; az ilyen hajó, úszó testek köteléke vagy az úszómű tekintetében a „megáll” kifejezés, a parthoz viszonyított megállást jelenti. Biztonságos sebesség: olyan sebesség, amelynél a hajó vagy a kötelék biztonságosan közlekedhet, műveletezhet, továbbá az adott körülmények és viszonyok között szükséges távolságon belül megállhat Viziút: a hajózás részére megnyitott természetes vagy mesterséges felszíni víz. Találkozás: amikor két hajó egymáshoz viszonyított ellentétes vagy közel ellentétes irányban halad.
11
2. Közlekedési Szabályok
A hajó kezelés egyszerű szabályai: 1. Te mindig legyél a víz felett! 2. Az összes veled együtt evező embertársad (nem is beszélve a házikedvencekről) is legyen a víz felett. 3. A hajó amiben ülsz pedig lehetőség szerint legyen közted és a víz között. Ennyi. a többi megy magától…
Kenuval történő vízitúrázás során a betartandó normák egy részét jogszabályok, más részét a vizitársadalmak által, az együttélés során kialakított etikai szabályok alkotják. Ezek betartása nem csak a józan ész diktálta óvatosság kérdése, hanem mindenki számára kötelező normatív, illetőleg etikai alapon. A közúti közlekedéssel párhuzamot vonva; a vízben fürdőző személy olyan, mint a közúton a gyalogos, a kenuzók pedig a kerékpárosok.
Magyarország kenuval legjobban bejárható vizei javarészt hajózási útvonalon húzódnak végig, így a folyami vízitúrázás során elengedhetetlen a víziközlekedési jelzőtáblák legalább alapszintű ismerete. Ezek a táblák határozzák meg a víz közlekedési szabályait, és ezáltal a vízen megjelenő közlekedési eszközök menetirányát, így ismeretük hiányában a túrázó váratlan, és balesetveszélyes szituációkba keveredhet. A legfontosabb jelzések az alábbiak. Áthaladni tilos (általános jelzés) Táblák
vagy vörös fények
12
vagy vörös zászlók
Két egymás felett elhelyezett tábla, fény, illetve lobogó a tartós tilalmat jelzi
Kedvtelési célú vízijárművek közlekedése tilos
A nyíllal jelölt irányban köteles haladni
A hajóútnak a hajó bal oldala felé eső oldalára köteles áthajózni
13
A hajóútnak a hajó jobb oldala felé eső oldalára köteles áthajózni
A hajóútnak a hajó bal oldala felé eső oldalán köteles haladni
A hajóútnak a hajó jobb oldala felé eső oldalán köteles haladni
14
A hajóútnak a hajó bal oldala felé eső oldalára köteles áthajózni
A hajóútnak a hajó jobb oldala felé eső oldalára köteles áthajózni
Ajánlott átjáró
a) mindkét irányban 15
b) csak a megadott irányban (az ellenkező irányban az áthaladás tilos)
Ajánlatos a jelzett területen maradni (hídnyíláson és duzzasztómű nyílásán való áthaladásnál)
Ajánlott haladási irány: a nyíllal jelzett irányban az állandó fénytől a villanó fény felé
16
Duzzasztómű
Nem szabadon közlekedő komp
Szabadon közlekedő komp
17
Fordítóhely
A tilalom vagy az egyirányú közlekedés feloldása, illetve a korlátozás vége
Ivóvíz vételezőhely
18
Távbeszélő állomás
Kedvtelési célú hajók közlekedése engedélyezett
19
Kedvtelési célú kishajók nagy sebességű közlekedése engedélyezett
Ahogy a fentiekben említésre került, a túrakenuzásra vonatkoznak olyan előírások is, amelyeket a törvényalkotó – a szabadidős tevékenység biztonságossá tétele érdekében – jogszabályi szintre emelt. Ilyen szigorú szabályozási körbe tartoznak a kenu vezetőjére vonatkozó előírások is.
Mindenekelőtt tisztázni kell azt, hogy több személy kenuban tartózkodása esetén ki minősül a kenu vezetőjének. Ezt a személyt – aki a kijelöléssel értelemszerűen a kenu kormányosa is lesz egyben - az együtt túrázni kívánóknak kell meghatározniuk azzal, hogy kenu vezetésére csak olyan személy jelölhető ki, aki az alábbi feltételeknek megfelel.
Kenut az vezethet, aki a) a 14. életévét – több személy hajóban tartózkodása esetén a 16. életévét – betöltötte, b) úszni tud, c) a vezetésben kellő gyakorlattal rendelkezik, és d) ismeri a Hajózási Szabályzat rendelkezéseit, valamint az igénybe vett vízterület sajátosságait. e) nem áll a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt, szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol vagy más hasonlóan ható szer (például kábítószer, gyógyszer, ezek kombinációja) f) nem mutatja látható jeleit a fáradtságának.
20
Aki a fentieknek nem felel meg, egyedül nem szállhat vízre a kenuval. Az e) és f) pontban foglaltakat mindazokra alkalmazni kell, akik a kenu evezésében részt vesznek.
A kenu vezetője a beszállás előtt köteles tisztázni, hogy a csónakban helyet foglaló személyek tudnak-e úszni és azok nyilatkozata alapján a mentőfelszerelés elhelyezéséről, továbbá alkalmazásra való készenlétéről köteles gondoskodni.
A kenu vezetője gondoskodik továbbá az alábbi eszközök meglétéről: a) mentőmellény - a csónakban tartózkodó személyek számának megfelelően, b)
evező - a csónak hajtásának megfelelően, de legalább 1 db,
c) legalább 1 liter űrméretű vízmerő eszköz vagy szivacs - 1 db, d)
kikötésre alkalmas, megfelelő állapotú kötél vagy lánc - 5 fm,
e)
a csónak üzemben tartójának nevét és lakcímét (telephelyét) tartalmazó, a csónaktesten
jól látható helyen, tartósan rögzített tábla, f)
egy elektromos üzemű, szokásos erősségű, fehér fényű, szükség szerinti irányba
fordítható fényforrás, amivel a csónakos a közeledő vízijárműnek jelezni tud; a biztonságos üzemelés feltétele tartalék izzó megléte vagy olyan fényforrás, amelyben több, egymástól függetlenül működőképes izzó vagy világító dióda (LED) van, továbbá tartalék áramforrás megléte a napnyugtától napkeltéig terjedő időszakban.
Vízen levő kenuban tartózkodó úszni nem tudó, valamint 14 évnél fiatalabb valamennyi személy köteles mentőmellényt viselni. A mentőmellényt nem viselők számára is rendelkezése kell állnia mentőmellénynek.
Tekintettel arra, hogy a túrakenuzás szinte minden esetben csoportosan történik, úgy fontos tisztázni a túravezető szerepét, és a személyével kapcsolatos elvárásokat, valamint a csoportos vízitúrázásra vonatkozó speciális szabályokat. Ahogy arra több vízisportokat a tevékenységi körében tudható civil szervezet vezetője rámutatatott, a jelenlegi szabályozás legnagyobb hiányossága az, hogy a vízitúra vezetőjével szemben nem követel meg érvényes vízijártassági vizsgát, vagy más fent már idézett követelményeken túli speciális alkalmasságot.
Szervezett, csoportosan haladó evezős vízijárművek részvételével zajló vízitúra – tíznél több evezős vízijármű részvétele esetén – vízi túravezető vezetésével bonyolítható le. Ezen vízitúra
21
elindulását, túravezetőjének személyét és a tervezett útvonalat a túravezető az indulást megelőzően köteles bejelenteni a területileg illetékes vízirendészeti szervnek.
A vízitúra vezetőjének vízijárművét „U” kódlobogójával kell megjelölni. A lobogó (oldalélének) mérete legkevesebb 0,3 m és az helyettesíthető azonos megjelenésű táblával. Vízitúra korlátozott látási viszonyok között nem folytatható.
A vízitúrán résztvevő járművek a vízitúra vezetőjének járművétől legfeljebb annyira távolodhatnak el, hogy a túravezetőnek a) minden résztvevő járműre folyamatos rálátása van, és b)
a segítségnyújtáshoz vagy beavatkozáshoz 2 percnél több idő nem szükséges.
A vízitúra vezetője jogosult a túra résztvevőinek közlekedési magatartására vonatkozó utasítást adni, amelyet a résztvevők kötelesek végrehajtani. A túravezető tehát törvényi felhatalmazással bír a nem kívánatos magatartások elhárítására.
Ahogy azt a
vízitársadalomban közismert és köztiszteletben álló személyiségnek, Pándi Lászlónak tulajdonított mondás tartja: „A vízen nincs demokrácia.”
Szintén írott és íratlan szabályok rendezik a vízen kenuk és más vízi közlekedési járművek találkozásakor előálló közlekedési szituációkat. A gépi erővel hajtott kishajók, csónakok (kenu is) és motoros vízi sporteszközök találkozásukkor jobbra kell tartaniuk és a bal oldaluk felől kell egymást elkerülniük.
Nagyhajóval történő találkozáskor kenuval tilos a) a menetben lévő nagyhajó útvonalát a nagyhajó haladási irányában 1000 méternél kisebb távolságon belül keresztezni, b) a menetben lévő, két gyors, percenként 100-120-szor felvillanó sárga villogó fényt viselő gyorsjáratú hajó (jellemzően: szárnyas hajó) útvonalát a gyorsjáratú hajó haladási irányában 1500 méternél kisebb távolságon belül keresztezni, és c) a fentieket hátulról 60 m-nél, oldalról – feltéve, hogy a víziút méretei ezt lehetővé teszik – 30 m-nél kisebb távolságra megközelíteni.
22
Fürdőzővel történő találkozás esetén a vízben tartózkodó személyt kenuval legalább 10 m távolságban úgy kell kikerülni, hogy az a kenu és a közelebbi part vagy az őt kísérő vízijármű között maradjon, a közeledő kenu tehát ne kerüljön a fürdőző és a számára biztonságot jelentő objektum – közelebbi part vagy kísérő vízijármű – közé. A vízben tartózkodót a kenu közeledésére – szükség esetén – kiáltással is figyelmeztetni kell, és a vízijármű sebességét olyan mértékre kell csökkenteni, hogy az ne okozzon hullámzást a vízben tartózkodó közelében.
Fürdésre kijelölt vízterületen vízijárművel közlekedni tilos, kivéve, ha a telephelye erre a vízterületre esik, de ilyen esetben is lehetőség szerint a kenuról leszállva, azt a vízben tolva kell áthaladni a fürdőzésre kijelölt területen.
A vízitúrázás természetesen nem csak sport, hanem kedvtelési célú időtöltés, melynek során a túrázók gyakran megállnak fürdőzni. Ilyenkor fontos szabály az, hogy fürdés céljából a vízijárművet csak a vezető engedélyével szabad elhagyni, és a vízijárművet elhagyó fürdőzőt mindaddig követni kell – mentésre készenlétben -, amíg az nincs teljes biztonságban.
A fürdőzés szabályai egyébként vonatkoznak a folyóvizek (folyók, állandó és időszakos vízfolyások, holtágak) és állóvizek (mesterséges és természetes tavak), továbbá vízi létesítmények (csatornák) vizére (a továbbiakban együtt: szabad vizek). Fürödni azokon a helyeken szabad, amelyek nem esnek tiltó rendelkezés alá, illetve kijelölt fürdőhelynek minősülnek.
Kifejezetten tilos fürdeni: •
hajóútban
•
a kijelölt fürdőhelyek kivételével a határvizekben és a városok belterületén lévő szabad vizekben
•
vízi jármű kísérete nélkül a Balaton Somogy megyéhez tartozó területén, a parttól 1000 méternél, Veszprém és Zala megyéhez tartozó területén a parttól 500 méternél nagyobb távolságra, valamint a Tisza-tó területén a parttól 500 méternél nagyobb távolságra
•
egészségre ártalmas vizekben
•
éjszaka és korlátozott látási viszonyok között, kivéve ha a vízfelület megvilágított, és legfeljebb a mély víz (120 cm) határáig 23
•
ahol azt tiltó tábla jelzi (60 X 30 cm méretű fehér alapú kék hullámzó vízen fekete felsőtestet ábrázoló és átlósan 3 cm széles piros csíkkal áthúzott tábla, alatta a tábla hatályára vonatkozó értelemszerű nyilakkal)
Tilos fürdeni az alábbiak 100 m-es körzetében: •
hajóutat és hajózási akadályt jelző bóják
•
nagyhajók, úszó munkagépek és fürdés célját nem szolgáló úszóművek
•
hidak, vízkivételi művek, egyéb vízi műtárgyak, komp- és révátkelőhelyek
•
kikötők, úszóműves kikötőhelyek, úszóműállások, hajóhidak, veszteglőhelyek, vízisportpályák, vízi repülőterek és hajókiemelő berendezések területe
Továbbá tilos fürdeni az alábbiak 300 m-es körzetében: •
vízlépcsők és vízi munkák
Hat éven aluli, továbbá úszni nem tudó 12 éven aluli gyermek csak felnőtt közvetlen felügyelete mellett fürödhet a szabad vizekben.
3. Balesetvédelmi Szabályok
Mint az már korábban bemutatásra került, a vízitúra akkor élvezetes és biztonságos egyszerre, ha megfelelő vízi ismeretekkel rendelkeznek mind a túra résztvevői, mind a vízitúra vezetői. A baleset megelőzésének legjobb módja tehát az, hogy a körültekintő előzetes szervezésen túl a vízen is normakövető, szabályszerű legyen a közlekedés. Az előzetes tervezésnél talán a legfontosabb elvárás az, hogy a vízitúra helyszíne, és nehézségi foka igazodjon a részvevők tapasztalatához, evezési ismereteihez, és úszás tudásához. Elengedhetetlen az, hogy a túra résztvevői közül valaki – ideális esetben nem csak a túravezető – rendelkezzen olyan egészségügyi ismeretekkel, amely egy vízi baleset káros, adott esetben végzetes következményeinek elhárításához szükséges. A baleset az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz. 24
Alábbiakban az alapszintű újraélesztés algoritmusa kerül összefoglalásra, amelynek tanulmányozása minden kezdő vízitúrázó számára javasolt. Első lépésként mindig törekedni kell a baleset helyszínének biztosítására, vagyis a további veszélyek elhárítására, a biztonságos közeg kialakítására, a bámészkodók, hozzátartozók elküldésére, ezáltal a levegő, szabad terület biztosítására. Ezután, következő lépésként meg kell vizsgálni, hogy a balesetet szenvedett személy eszméleténél van –e. Ehhez a földön fekvő személy mellé térdelve, a váll gyengéd megrázása után a balesetre vonatkozó kérdések feltétele szükséges. Amennyiben a személy eszméleténél van, úgy döntést kell arról hozni, hogy indokolt–e az ellátása, vagy szükséges –e mentő hívása. Kétség esetén ilyen helyzetekben mindig a kedvezőtlenebb lehetőséget kell alapul venni, és figyelemmel kell lenni arra, hogy makacs, vagy túlontúl büszke jellem esetén gyakran előfordul, hogy a balesetet szenvedett személy visszautasítja a segítséget. Amennyiben a személy a feltett kérdésekre nem válaszol, úgy eszméletlennek kell tekinteni. Az újraélesztési folyamat során szükség lehet segítségre, így a jelenlévő embereke közül lehetőség szerint szakképzett segítséget kell kérni. Ezután a folyamat a légzésvizsgálattal folytatódik, egyik kézzel az állat kell megtámasztani – a száj összezárása nélkül – másik kézzel pedig a koponyatetőt, majd a fejet hátrahajtva biztosítani a szabad légutakat. Ezután a fejet a mellkas felé fordítva, és az arc fölé pár centiméterre hajolva kell legalább 10 másodpercig vizsgálni a légzést. A légzés meglétére a mellkas süllyedéséből és emelkedéséből, a levegő kifújásából (hang és érzés az arcon) lehet következtetni. Amennyiben a légzést csak látni lehet, de hallani és érezni nem, úgy idegen test okozta elzáródás van a légutakban. Amennyiben van légzés, úgy az eszméletlen személyt stabil oldalfekvésbe kell helyezni, és haladéktalanul értesíteni a mentőket, majd a mentő megérkezéséig percenként ellenőrizni a légzést. Az újraélesztés a kéz párnás részét a mellkas közepére kell helyezni, úgy hogy az a szegycsont és kulcscsontok találkozása közti szakasz felénél, a két bordaív találkozása közti mélyedésben, a mellbimbók vonalában legyen, majd a hátán fekvő személy mellé kell térdelni úgy az újraélesztő személy két keze a két lába közötti távolság felének a vonalában legyen. Ezután a mellkas fölé kell hajolni úgy, hogy a kinyújtott kéz merőleges legyen a balesetet szenvedett személy mellkasára.
25
A megfelelő póz felvételével alkalom nyílik a szívkompresszió kifejtésére. A felső kézzel fel kell feszíteni az alsó kezet úgy, hogy a tenyérnek csak a párnás része maradjon a mellkason, majd nyújtott csiklóból, nyújtott könyökkel vállból kell elkezdeni 30 szívkompressziót, 4-5 cm mélyen lenyomva mellkast, 100 nyomás/perc sebességgel hangosan számolva. Az egységes ritmus miatt csak a kerek tízeseket szabad kimondani. 30 szívkompresszió után 2 befújás szükséges. A fejet hátra kell hajtani a szabad légutak biztosításához. Az eszméletlen személynek kb. 500 ml levegőt kell a tüdejébe juttatni az alsó száj felső szájhoz való illesztése után a teljes egészében bekapott orron keresztül. A két befújás között a fejet a mellkas irányába kell fordítani, hogy a süllyedő mellkast látni lehessen, valamint alkalom nyíljon friss levegő vételezéséhez a második befújáshoz. Az utolsó szívkompresszió és az első befújás, valamint az első befújás és a második befújás között egységesen egy másodperc telhet el. A második befújás után újra kell kezdeni a szívkompressziót. Négy ciklus után (tehát 4*30 szívkompresszió és 2 befújás után meg kell állni 10 másodpercre a légzés ellenőrzése céljából. Az újraélesztést mindaddig kell folytatni, amíg szakszerű segítség nem érkezik, amíg vissza nem tér a bajbajutott normál légzése, vagy a teljes kimerülésig. 4. Szabálysértési Alakzatok
Csónak és vízi sporteszköz használatára vonatkozó szabályok megszegése esetén a helyszíni bírság 40.000, - Ft, eljárás esetén 80.000, - Ft. Vízen levő (közlekedő vagy veszteglő) csónakban tartózkodó úszni nem tudó, valamint 14 évnél fiatalabb személy, továbbá vízi sporteszközön közlekedő minden személy köteles mentőmellényt viselni.
III. Vitorlás Jármód 1. Általános Fogalom Meghatározások
26
1.1 Hajótípusok Hajó: belvízi hajó (beleértve a kishajót és kompot), továbbá az úszómunkagép és a tengeri hajó. Vitorlás hajó: minden, csak vitorlával haladó hajó; a vitorlával haladó és egyidejűleg saját gépi hajtóberendezését is használó hajót géphajónak kell tekinteni. Géphajó: minden saját gépi berendezésével hajtott hajó, kivéve azokat a hajókat, amelyeknél a motort csak korlátozott mértékű helyváltoztatásra (kikötőben vagy be- és kirakodó helyen), illetve azok vontatásakor vagy tolásakor a műveletképesség növelésére használják. Gyorsjáratú hajó: az a géphajó - a kishajók kivételével -, amely képes a vízfelszínhez viszonyított 40 km/h-t meghaladó sebességgel közlekedni. Személyhajó: 12 főnél több utas szállítására épített és felszerelt kabinos vagy egynapos utakra szolgáló termes hajó. Kishajó: az a hajó, amelynek hajótesten a kormány és az orrsudár nélkül mért hossza a 20 m-t nem éri el, kivéve a kishajónak nem tekinthető hajók vontatására, tolására vagy mellévett alakzatban való továbbítására épített vagy felszerelt hajót, továbbá kivéve azt a hajót, amelyen 12 főnél több utas szállítását engedélyezték, valamint a kompot és a tolt bárkát; Motoros vízi sporteszköz: sport- és szabadidős célokat szolgáló vízi jármű, amelynek hossza nem éri el a 4 métert, elsődleges meghajtását vízsugárszivattyúval ellátott belső égésű motor biztosítja, és amelynek rendeltetésszerű működtetését a hajótesten - és nem annak belsejében ülő, álló vagy térdelő személy vagy személyek végzik, például waterbob, waterscooter, jetbike, jetski és más hasonló vízijármű.
1.2 Fény- és hangjelzések
Villanó fény és gyors villanó fény: olyan fények, amelyeknél a ritmikus villanás száma percenként 40-60 vagy percenként 100-120. Rövid hang: kb. 1 másodperc időtartamú hang, hosszú hang - kb. 4 másodperc időtartamú hang, amikor a két egymást követő hang közötti időtartam kb. 1 másodperc. Nagyon rövid hangok sorozata: a legalább hat, egyenként 1/4 másodperc időtartamú, kb. 1/4 másodperc időtartamú szünettel elválasztott hangból álló sorozat.
27
Háromtónusú hangjelzés: három, egymást követő, különböző magasságú, összesen kb. 2 másodperc időtartamú, háromszor ismétlődő jelzés; a hangok frekvenciájának 165-297 Hz tartományban kell lennie, a legmagasabb és a legalacsonyabb hang közötti különbségnek pedig legalább két egész hangközt kell kitennie; minden három hangból álló sorozatnak a legmélyebb hangon kell kezdődnie és a legmagasabb hangon kell befejeződnie. Harangkongatás: egy kettős harangütés.
1.3 Egyéb fogalmak
Úszómű: rendeltetésszerűen helyhez kötött úszó létesítmény, mint például fürdőhajó, úszódokk, kikötőponton, csónakház Úszó testek köteléke: tutaj, továbbá helyváltoztatásra szolgáló és hajónak, vagy úszóműnek nem tekinthető egyéb létesítmény, kötelék vagy tárgyak Veszteglő: a hajó, kishajó, csónak, úszó testek köteléke vagy úszómű, amikor közvetlenül vagy egyéb módon horgonyon vagy a parthoz, stéghez vagy úszóműhöz kikötve áll Menetben levő: a hajó, úszó testek köteléke vagy úszómű, amikor nem áll közvetlenül vagy egyéb módon horgonyon vagy a parthoz kikötve, illetve nincs zátonyon fennakadva; az ilyen hajó, úszó testek köteléke vagy az úszómű tekintetében a „megáll” kifejezés, a parthoz viszonyított megállást jelenti Biztonságos sebesség: olyan sebesség, amelynél a hajó vagy a kötelék biztonságosan közlekedhet, műveletezhet, továbbá az adott körülmények és viszonyok között szükséges távolságon belül megállhat Víziút: a hajózás részére megnyitott természetes vagy mesterséges felszíni víz Hajóút: a vízi útnak az adott vízállásnál hajózásra használt és jelzésekkel kitűzött része Hegymenet: a forrás felé haladást jelenti; csatornákon az irányt az illetékes hatóság állapítja meg az „A pont felől B pont felé haladó irány” kifejezés használatával Völgymenet: hegymenettel ellentétes irányban való haladást jelenti; csatornákon az irányt az illetékes hatóság állapítja meg az „A pont felől B pont felé haladó irány” kifejezés használatával
28
Előzés: amikor a hajó (előző hajó) más hajót (előzendő hajót) hátulról, annak bordasíkjához viszonyított 22°30’ értéket meghaladó szögben megközelít és megelőz, Keresztezés: amikor két hajó az a) és c) pontban foglaltaktól eltérően közelíti meg egymást, Találkozás: amikor két hajó egymáshoz viszonyított ellentétes vagy közel ellentétes irányban halad.
2. Közlekedési szabályok
2.1 A hajó legénysége Minden hajót ehhez szükséges képesítéssel rendelkező személynek kell vezetnie, ez a személy a hajó vezetője, akinek a hajózás ideje alatt végig a hajón kell tartózkodnia. A hajó vezetése közben a vezető kimerült, ittas vagy bódult állapotban nem lehet. Fontos megjegyezni, hogy a hajó vezetőjének – a legénységben betöltött ragjától függetlenül – minősül az a személy, aki a hajót kormányozza. A vízirendészet, köszönhetően az elmúlt években tapasztalható infrastruktúrális fejlődésnek, egyre gyakrabban képes ellenőrizni a Hajózási Szabályzatba foglalt követelmények betartását. A személyzet tagjai kötelesek végrehajtani a hajó vezetőjének - annak hatáskörében adott – utasításait, valamint a hajón tartózkodó minden más személy köteles végrehajtani a hajó vezetőjének a hajózás biztonsága vagy a hajó rendjének fenntartása érdekében adott utasításait. A személyzet szolgálatban lévő tagjai, továbbá a fedélzeten tartózkodó más, a hajó vezetésében ideiglenesen részt vevő személyek, kimerült vagy bódult állapotban nem lehetnek. A hajónak mindenkor biztonságos sebességgel kell haladnia. A hajó vezetőjének meg kell tennie a kötelező gondosságból és a bevált szakmai gyakorlatból fakadó valamennyi elővigyázatossági intézkedést, hogy elkerülje az emberéletet fenyegető veszélyhelyzeteket, a hajókban vagy úszó testek kötelékeiben, partban és a hajóútban vagy annak közvetlen közelében lévő bármilyen műtárgyban, illetve berendezésben okozott kárt, a hajózás akadályozását, és a személyzet tagjainak és a hajón, továbbá az ahhoz felcsatolt bárkákon tartózkodó személyeknek, a kikötői és partfali berendezésekben és a környezetben okozott károkat.
29
Menetben a kormánynál legalább egy 16 éves kort betöltött képesített személynek kell tartózkodnia. A hajó biztonságos vezetéséhez a kormánynál lévő személy részére biztosítani kell, hogy a kormányállásba érkező vagy onnan kiinduló minden információt és parancsot megkaphasson, illetve továbbadhasson. Ehhez számára a hangjelzéseknek hallhatóaknak kell lenniük és megfelelő kilátással kell rendelkeznie valamennyi irányban. Rendkívüli körülmények esetében a hajó vezetőjének tájékoztatására a hajón külön figyelőállást vagy hangjelzés vételére szolgáló állást kell létesíteni.
2.2 Kötelező okmányok, látási viszonyoknak megfelelő közlekedés, fényjelzések
Kishajóval való közlekedés esetén az alábbi okmányok kötelezőek: a) hajóbizonyítvány, b) személyzettel rendelkező hajókon: a hajóvezető hajóvezetői bizonyítványa, követelik meg a hajónaplót, c) rádiótelefon-kezelői bizonyítvány a vonatkozó nemzetközi és regionális megállapodások szerint, d) frekvencia-kiosztási bizonyítvány, ha ez előírt, e) gázzal üzemeltetett készülékek bizonylatai, f) hordozható tűzoltó készülékek és beépített tűzoltó berendezések ellenőrzési bizonylatai, g) a kötelező felelősségbiztosítási kötvény, ha ez előírt.
Fontos odafigyelni arra, hogy a hajó vezetője mindig megfelelően felmérje a látási viszonyokat, hiszen eltérőek a hajózás közlekedési szabályai tiszta időben megfelelő látási viszonyok mellett, és a beláthatóságot csökkentő tényezők, így például sűrű köd, sötétség esetén. Ha a látási viszonyok ezt megkövetelik, az éjszakára előírt jelzéseket kiegészítőleg nappal is viselni kell.
Ebben az esetben az alábbi fényjelzések segítségével kell biztosítani a hajó láthatóságát:
30
1. árbocfény - olyan 225° látószögű, folyamatosan világító erős fehér fény, amely a hajó orra felől nézve a bordasíktól hátrafelé mindkét oldalon legfeljebb 22°30' szögig látható; 2. oldalfények - a jobb oldalon egy olyan közepesen erős zöld fény és a bal oldalon egy olyan közepesen erős vörös fény, amelyek folyamatosan világítanak és 112°30' látószögűek, a hajó orra felől nézve a bordasíktól hátrafelé legfeljebb 22°30' szögig láthatók; 3. farfény - olyan 135° látószögű, folyamatosan világító erős vagy szokásos erősségű fehér fény, amely a hajó fara felől nézve mindkét oldal felé 67°30' szögig látható; 4. minden oldalról látható fény - 360° látószögben megszakítás nélkül kibocsátott fény; 5. magasság - a merülési jel szerinti legnagyobb merülés síkja feletti magasság, illetve merülési jelekkel nem rendelkező hajóknál a merülésvonal síkja feletti magasság.
Ha az előírt jelzőfény nem működik, azt haladéktalanul tartalék jelzőfénnyel kell helyettesíteni. Amennyiben az előírt jelzőfény erős, akkor a tartalék jelzőfény közepesen erős lehet, amikor pedig az előírt jelzőfény közepesen erős, akkor a tartalékjelzőfény a szokásos lehet. A meghibásodott jelzőfény kijavítását a lehető legrövidebb időn belül el kell végezni.
Menetben lévő vitorlás hajónak viselnie kell éjszaka: a) oldalfényeket azonos magasságban, a hajó legszélesebb részén a hajó hossztengelyére merőleges azonos síkban, legalább 1 m-rel az árbocfény mögött és az alatt legalább 1 m-rel; ezeket a jelzőfényeket a hajó belső oldala felől úgy kell takarni, hogy a zöld fény bal oldalról, a vörös fény jobb oldalról ne legyen látható, azonban ezek a jelzőfények közepesen erős fények helyett szokásos fények lehetnek; b) egy farfényt a hajó hátsó részén, a hajó hossztengelyében.
Ezeken az említett jelzőfényeken kívül a vitorlás hajó viselhet éjszaka két egymás felett elhelyezkedő, minden oldalról látható szokásos vagy közepesen erős fényt, amelyek közül a felső jelzőfény vörös, az alsó zöld. Ezeket a jelzőfényeket megfelelő helyen, az árboccsúcson vagy az árboc felső részén, egymástól legalább 1 m távolságban kell elhelyezni. 31
Vitorlás hajó oldalfények, amelyek közepesen erős fények helyett szokásos fények lehetnek, farfény és választás szerint két egymás felett elhelyezett minden oldalról látható szokásos vagy közepesen erős fény, amelyek közül a felső vörös az alsó zöld.
Vitorlával haladó és egyidejűleg gépi csúcsával lefelé fordított fekete hajtását használó hajó oldalfények, kúp, amelyek közepesen erős fények helyett szokásos fények lehetnek, egy farfény és egy árbócfény.
Vitorlás kishajó oldalfények, amelyek szokásosak lehetnek, nem pedig közepesen erősek egymás mellett vagy egy lámpatestben a hajó orrán vagy annak közelében elhelyezve, farfény vagy oldalfények, amelyek szokásosak lehetnek, nem pedig közepesen erősek, továbbá farfény, egy lámpatestben az árboc csúcsán vagy annak közelében elhelyezve.
A tábla és lobogó téglalap alakú. A tábla, lobogó és a lengő színezése nem lehet sem fakult, sem szennyezett, valamint méretüknek elegendőnek kell lenniük ahhoz, hogy biztosítsák a jó láthatóságot. Ez a feltétel akkor tekinthető teljesítettnek, ha a) a tábla és lobogó hossza, illetve szélessége legalább 1 m, kishajóknál pedig 0,60 m; b) a lengő hossza legalább 1 m és szélessége az alapnál legalább 0,50 m.
Áthaladási elsőbbséget élvező hajó, amelynek az illetékes hatóság azokon a helyeken, amelyeken az áthaladás rendjét szabályozza, viselni köteles nappal a hajó mellső részén olyan kellő magasságra felvont egy vörös lengőt, hogy az jól látható legyen.
A gyorsjáratú hajónak valamennyi más hajó számára - a kishajók kivételével - biztosítania kell annak menetiránya megtartásához és műveletei végzéséhez szükséges teret, továbbá nem követelheti, hogy az neki kitérjen.
32
A találkozás vagy az előzés csak akkor engedhető meg, ha a hajóút szélessége - valamennyi helyi körülményt és más hajók mozgását is figyelembe véve - kétséget kizáróan elegendő az egyidejű áthaladáshoz. Találkozásnál vagy előzésnél az összeütközés minden veszélyét kizáró irányban haladó hajók nem változtathatják meg sem menetirányukat, sem menetsebességüket úgy, hogy ezzel az összeütközés veszélyét idézzék elő. Ha a hajó vezetője összeütközés veszélyét észleli, a hajónak egy nagyon rövid hangokból álló sorozatot kell leadnia.
Ha két egymást keresztező hajó olyan irányban halad, hogy az összeütközés veszélye jöhet létre, az a hajó, amelyik a másik hajót a saját jobb oldala felől látja, köteles a másik hajó útjából kitérni, és ha a körülmények lehetővé teszik, el kell kerülnie az útvonal keresztezését a másik hajó előtt. Ugyanakkor a hajóút jobb oldalán haladó hajó nem változtathatja meg a menetirányát. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a kishajóra más hajók viszonylatában.
Ha két vitorlás hajó olyan egymást keresztező útvonalon halad, hogy az összeütközés veszélye jöhet létre - az egyiknek ki kell térnie az alábbiak szerint: a) ha a hajók különböző oldalszéllel haladnak, a baloldali széllel haladó köteles a másik útjából kitérni, b) ha a hajók azonos oldalszéllel haladnak, a szél felőli oldalon lévő köteles a szél alatt haladó útjából kitérni, c) ha a szelet balról kapó hajó a másik hajót a szél felőli oldalon látja és nem tudja meghatározni, hogy az milyen széllel halad, köteles annak útjából kitérni. Ugyanakkor az a hajó, amelyik a hajóút jobb oldalán halad, menetirányát nem változtathatja meg. Magyarországon a hajók ütközésének leggyakrabban előforduló okai: figyelmetlenség tapasztalatlanság ittasság alább bemutatott elkerülési szabályok hiányos ismerete.
33
A tapasztalatlanság gyakori oka az, hogy a hajóvezetői engedély megszerzéséhez szükséges ismeretek túlnyomórészt elméleti jellegűek, a friss jogosítvánnyal rendelkező hajósoknál nem ritka az, hogy előzetesen csak néhány órát töltöttek vízen.
2.3 Hajók találkozása
Ha két hajó oly módon találkozik, hogy összeütközés veszélye állhat fenn, mindkét hajó úgy köteles jobbra kitérni, hogy bal oldalukkal haladhassanak egymás mellett el. Ez a szabály más hajók viszonylatában a kishajókra nem vonatkozik.
Találkozáskor a hegymenetben haladó - a helyi viszonyokat és a többi hajó mozgását figyelembe véve - köteles utat engedni a völgymenetben haladó számára. A hegymenetben haladó nem ad jelzést, ha a völgymenetben haladónak bal oldala felől enged utat.
Az előzés akkor kezdhető meg, ha az előző hajó meggyőződött az előzés veszélytelenségéről. Az előzendő hajó köteles szükség és lehetőség szerint az előzést megkönnyíteni. Köteles sebességét csökkenteni, ha ez szükséges ahhoz, hogy az előzés biztonságos körülmények között és elegendően gyorsan menjen végbe ahhoz, hogy más hajó haladását ne zavarja. Ez nem alkalmazható abban az esetben, ha a kishajó nem kishajót előz.
Az előzést végző hajó általában az előzött hajó bal oldala felől köteles elhaladni. Ha az előzéssel összefüggésben nem merül fel az összeütközés veszélye, az előző hajó az előzött hajó jobb oldala felől is elhaladhat. Ha az előzés az előzött sebességének és menetirányának megváltoztatása nélkül megvalósítható, az előző hajónak nem kell hangjelzést adnia. Ha az előzésnek csak azzal a feltétellel lehet helye, hogy az előzendő hajónak meg kell változtatnia menetirányát, vagy kétség merül fel annak tekintetében, hogy az megértette-e az előző hajó szándékát és ez az összeütközés veszélyéhez vezethet, az előző hajó köteles a következő hangjelzéseket adni: a) két hosszú és ezt követő két rövid hangjelet, ha az előzendő hajót bal oldalról, b) két hosszú és ezt követő egy rövid hangjelet, ha az előzendő hajót jobb oldalról 34
szándékozza előzni.
Ha az előzendő hajó teljesítheti az előzni szándékozó kérését - szükség esetén ellenkező irányba kitérve - elegendő helyet kell adnia a kért oldalon és köteles a következő hangjelzéseket adni: a) egy rövid hangjelet, ha az előzést bal oldalról, b) két rövid hangjelet, ha az előzést jobb oldalról lehet végrehajtani. Ha az előzés nem végezhető el az előző hajó által kért oldalon, az előzendő hajó köteles a következő hangjelzéseket adni: a) egy rövid hangjelet, ha az előzést balról, b) két rövid hangjelet, ha az előzést jobbról lehet végrehajtani.
Ha az összeütközés veszélye miatt az előzés lehetetlen, az előzendő hajó köteles öt rövid hangjelet adni.
Ha vitorlás hajó más vitorlás hajót előz, az előző hajónak általában az előzött hajó mellett szél felőli oldalon kell elhaladnia. Ez nem alkalmazható, ha a vitorlás kishajót más fajtájú vitorlás hajó előzi.
Ha valamely hajót vitorlás hajó előz, az előzött hajó köteles megkönnyíteni az előző hajónak a szél felőli oldalon történő elhaladását. Ez nem alkalmazható, ha a kishajó más hajót előz.
A hajó csak akkor fordulhat meg, ha meggyőződött arról, hogy más hajók mozgása ezt veszély nélkül lehetővé teszi és más hajó nem kényszerül menetiránya vagy sebessége hirtelen megváltoztatására.
35
Ha a tervezett művelet más hajót menetiránya vagy sebessége megváltoztatására kényszerít, a fordulni szándékozó hajónak figyelmeztetésül kellő időben a következő hangjeleket kell adnia: a) egy hosszú és egy ezt követő rövid hangjelet, ha jobbra szándékozik fordulni, vagy b) egy hosszú és két ezt követő rövid hangjelet, ha balra szándékozik fordulni.
A kockázat nélküli fordulás érdekében a többi hajónak - ha ez szükséges és lehetséges - meg kell változtatnia a sebességét és útirányát. A hajónak különösen a hegymenetbe forduló hajót segítenie kell abban, hogy ezt a műveletet kellő időben végrehajthassa.
2.4 Egyéb közlekedési szabályok
A hajó akkor hajózhat be kikötőbe, mellék víziútba vagy hajózhat ki azokból és térhet rá a fő víziútra, illetve keresztezheti azt, ha meggyőződött arról, hogy ez a művelet biztonságosan elvégezhető, és más hajó nem kényszerül menetiránya vagy sebessége hirtelen megváltoztatására.
Az ellenőrző hatóságok hajói, a tűzoltó- és mentőhajók megkülönböztető jelzésként az orrrészen mindkét oldalon kékkel keretezett fehér rombuszt viselnek.
A segítséget kérő, veszélyben levő hajó a következő jelzéseket alkalmazhatja: a) körkörösen mozgatott zászlót vagy más alkalmas tárgyat; b) körkörösen mozgatott fényt; c) lobogót, alatta vagy felette elhelyezett gömbbel vagy gömbhöz hasonló tárggyal; d) rövid időközönként vörös csillagrakétákat vagy petárdákat; e) a morze ábécé szerinti --- (SOS) jelek együtteséből álló fényjelzést; f) kátrány, olaj stb. égetésével keletkező lángot; g) vörös színű ejtőernyős rakétát vagy kézi fáklyát;
36
h) kinyújtott karok felülről mindkét oldalról lefelé történő lassú, ismételt mozgatását.
Korlátozott látási viszonyok között minden hajó radarral köteles közlekedni. Korlátozott látási viszonyok között a hajó köteles a látási viszonyok romlásának, más hajók jelenlétének és mozgásának, valamint a helyi viszonyoknak megfelelő biztonságos sebességgel közlekedni. A hajó köteles rádiótelefonon közölni más hajókkal a hajózás biztonságára vonatkozó információkat. Korlátozott látási viszonyok között a kishajó köteles a hajók közötti vagy az illetékes hatóság által előírt csatornát használni. Korlátozott látási viszonyok között megálláskor a hajónak a lehetőségekhez mérten fel kell szabadítania a hajóutat.
2.5 A vízszennyezés megelőzése és a hajón keletkezett hulladék eltávolítása
Olaj-, vagy kenőanyag-tartalmú hajóüzemi hulladék: fáradtolaj, fenékvíz és egyéb olaj-, vagy kenőanyag-tartalmú hulladék, úgymint fáradt kenőanyag, használt (olaj- és levegő-) szűrő, használt törlőgyapot (használt rongy és vatta), ilyen hulladékokhoz használt edények (üres szennyezett tára) és csomagolóanyagok. A vízszennyezés vonatkozásában az alábbi fogalmak ismerete szükséges.
Fáradt olaj: motor, fogaskerékhajtás, hidraulikus szerkezet fáradt olaja és egyéb másodlagosan nem felhasznált kenőanyaga. Fenékvíz: raktérből, géptérből, orrtérből, vízgátból, illetve kettős oldal teréből származó olajos fenékvíz. Fáradt kenőanyag: olajozókannából, csapágyból és olajozó berendezésből elfolyó és egyéb másodlagosan nem felhasznált kenőanyag. A hajó vezetője, a személyzet többi tagja és a hajón tartózkodó egyéb személy köteles a körülményeknek megfelelő gondosságot tanúsítani annak érdekében, hogy elkerülje a víziút szennyezését, a legnagyobb mértékben csökkentse a hajón keletkező hulladék és szennyvíz mennyiségét és - amennyiben ez lehetséges - megakadályozza a különböző fajtájú hulladékok keveredését.
37
Tilos a hajóról víziútba dobni, folyatni, illetve engedni olajat vagy kenőanyagot tartalmazó hajóüzemi hulladékot, valamint háztartási hulladékot, tisztítási hulladékot, szennyvizet és egyéb különleges hulladékot.
3. Balesetvédelmi szabályok
A hajón tartózkodó személyek biztonságát fenyegető balesetnél a hajó vezetőjének minden rendelkezésére álló eszközt fel kell használnia e személyek mentése érdekében. Az emberéletet veszélyeztető vagy a hajóút elzárásának veszélyével fenyegető balesetet szenvedett hajó vagy úszó testek köteléke közelében tartózkodó minden hajó vezetője köteles a saját hajójának biztonságával összeegyeztethető mértékben haladéktalanul segítséget nyújtani.
3.1 Sport- és egyéb vízirendezvény Vízirendezvény a rendezvény helye szerint illetékes vízirendészeti rendőrkapitányság, a vízirendészeti szervek illetékességi területén kívül eső folyókon, tavakon és egyéb szabad vizeken a rendezvény helye szerint a területileg illetékes rendőrkapitányság engedélyével tartható. A hajózás korlátozását okozó, víziúton tartott rendezvényhez a hajózási hatóság engedélye, egyéb esetben szakhatósági hozzájárulása szükséges. Víziúton a rendezvény - a hajózási hatóság eltérő rendelkezése hiányában - hajósoknak szóló hirdetménnyel vagy tájékoztatóval való meghirdetése nélkül nem tartható meg. 3.2 Kishajókra és csónakokra vonatkozó biztonsági előírások Kishajó és 2,5 m-nél hosszabb csónak szerkezetének és építésének meg kell felelnie a kedvtelési célú vízijárművek tervezéséről, építéséről és megfelelőségének tanúsításáról szóló jogszabályban megállapított biztonsági követelményeknek. A kishajónak, illetve a csónaknak elárasztás esetében is az engedélyezett személyi befogadóképesség alapján számított 7,5 kg/fő maradó felhajtóerővel úszóképesnek kell maradnia. A kishajót a kedvtelési célú vízi járművek tervezéséről, építéséről és megfelelőségének tanúsításáról szóló jogszabályban megállapított felszerelésekkel, továbbá üzemeltetési
38
körülményeinek és kialakításának figyelembevételével legalább 1 db megfelelő evezővel kell ellátni.
A kedvtelési célú vízijármű bérbe- vagy használatba adására (a továbbiakban: személyzet nélkül való kölcsönzés) a következő szabályokat kell alkalmazni:
A kedvtelési célú vízijárművet személyzet nélkül kölcsönző szervezet, illetve az általa megbízott személy felel a kölcsönzött vízijármű üzemképes állapotáért.
A vízijárművet személyzet nélkül kölcsönző vagy nem gazdasági célból használatba adó szervezet, illetve az általa megbízott személy köteles a bérlő (igénybe vevő) írásbeli nyilatkozatát beszerezni arról, hogy tud úszni, ismeri a hajózás szabályait, továbbá az azonosító adatokkal megjelölt vízijárművet, valamint a szükséges mentőeszközöket átvette.
4. Kárfelelősségi szabályok
A polgári jog általános kárfelelőssége alapján, aki másnak jogellenesen kárt okoz köteles azt megtéríteni kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható. Az elvárható magatartás tekintetében segítenek eligazodni az alábbi szabályok. Ezen szabályok húzzák meg az elvárható magatartás minimális szintjét, így a kárfelelősség megállapíthatóságának vizsgálata során rendkívül fontosak.
Tilos a hajó és az úszó testek köteléke oldalán túlnyúló olyan tárgy elhelyezése, amely más hajó, úszó testek köteléke, úszómű és a víziúton vagy annak közvetlen közelében lévő létesítmény számára veszélyt jelenthet.
A horgonyokat, ha azokat nem használják, teljesen fel kell húzni.
Ha a hajó vagy úszó testek köteléke vagy úszómű olyan tárgyat veszít el, amely a hajózás számára akadályt vagy veszélyt jelenthet, a hajó vezetőjének vagy annak a személynek, akire az úszómű felügyeletét bízták, haladéktalanul értesítenie kell a legközelebbi illetékes 39
hatóságot, a lehető legpontosabban megjelölve a tárgy elvesztésének helyét, köteles továbbá lehetőség szerint ezt a helyet megjelölni.
Ha a hajó a víziutat elzáró ismeretlen akadályt észlel, vezetőjének ezt haladéktalanul be kell jelentenie a legközelebbi illetékes hatóságnál, a lehető legpontosabban feltüntetve az akadály észlelésének helyét, köteles továbbá, ha ez veszélyezteti a hajózást, lehetőség szerint ezt a helyet megjelölni.
Tilos a víziút jelző és kitűző jeleit (úgymint a táblák, úszók, bóják) hajó vagy úszó testek köteléke kikötésére, illetve vágatására igénybe venni, e jeleket megrongálni, vagy rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná tenni.
Ha a hajó vagy úszó testek köteléke a víziút jelző és kitűző rendszerének részét képező tárgyat, illetve berendezést elmozdított vagy megrongált, a hajó vezetője köteles erről a legközelebbi illetékes hatóságot haladéktalanul értesíteni.
A hajó vezetője köteles haladéktalanul bejelenteni a legközelebbi illetékes hatóságnál a jelző és kitűző jeleket érintő minden általa észlelt eseményt vagy rendellenességet (mint például nem világító fényjelzés, úszójel elmozdulása, jel sérülése).
Ha a hajó vagy úszó testek köteléke műtárgyat (például zsilip, híd) rongál meg, vezetője köteles erről a legközelebbi illetékes hatóságot haladéktalanul értesíteni.
Tilos a vízbe dobni, ejteni, önteni vagy folyatni olyan tárgyat, illetve anyagot, amely a környezetet károsíthatja és a hajózás, valamint a víziút egyéb használói számára akadályt vagy veszélyt jelenthet.
Különösen tilos bármely formában a vízbe dobni, önteni vagy folyatni olajos hulladékot, illetve ezek vízzel képzett elegyét.
40
Ha az említett anyag véletlen vízbejutása vagy a környezetbe jutásának veszélye esetén a hajó vezetője köteles haladéktalanul értesíteni a legközelebbi illetékes hatóságot és a lehető legpontosabban feltüntetni a kidobás jellegét és helyét. Fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi szabályok alapján hajóra nem kötelező felelősségbiztosítást kötni, viszont mindenképpen érdemes.
41
