F I L E P JÁNOS:
Az egységes falusi ifjúsági szervezetek (EPOSZ) Szabolcs-Szatmár megyében 1948-1950 „Folytassuk a magyar kommunista ifjúsági mozgalom történetének feltárását, elevenítsük fel és őrizzük meg hagyományait." (KISZ I X . kongresszusa)
A z Egységes Parasztifjúság Országos Szövetsége (EPOSZ) megyei te vékenységének bemutatásával szeretnék hozzájárulni megyénk ifjúság történetének átfogóbb megismertetéséhez. A dolgozat megírására készte tett az a körülmény is, hogy az ifjúsági mozgalom történetéről nagyon kevés feldolgozás jelent meg eddig, s a megjelent írások pedig alig, vagy méltánytalanul leszűkítve érintik ezt a kérdést.(l) A z EPOSZ-szervezetek megalakulása és működése idején megyénk még kizárólag agrár jellegű volt, s az ifjúság túlnyomó többségét a pa rasztfiatalság képezte. Ezért is szükséges, hogy a ma ifjúsága jobban t á jékozódjon, részletesebb ismereteket kapjon az 1948—1950-es ifjúsági mozgalomról, azokról a harcokról, küzdelmekről, amelyek a későbbi évek munkáját megalapozták, és elvezettek az ifjúság egészét átfogó egységes szervezet megteremtéséhez. 1948 tavaszán, amikor az EPOSZ-szervezetek létrehozását meghirdet ték, a magyar demokrácia is nagy történelmi lépés előtt állt. A z 1947. évi országgyűlési választások óta bekövetkezett mélyreható változások: az M K P győzelme, a reakció eltávolítása a parlamentből, a bankok álla mosítása a politikai és gazdasági hatalomban is új helyzetet teremtett. Napirendre került a munkásosztály egységes marxista—leninista pártjá nak megteremtése, a k é t párt — a kommunista és a szociáldemokrata párt — egyesítése, s ezzel befejeződött a proletárdiktatúra létrejöttének folyamata. A z egyesült párt a Magyar Dolgozók Pártja programnyilatkozata megfogalmazta a szocializmus építésének feladatait, mely magába fog lalta a szocialista államhatalom, a szocialista iparosítás, a mezőgazdaság szocialista átszervezése és a kulturális forradalom megvalósítását. Ebben az új helyzetben egyáltalán nem volt közömbös, hogy az ifjúság hogyan
vesz részt a szocialista célok sikeres megvalósításában. A fejlődéssel járó követelmények írták tehát elő az ifjúság egységének megteremtését, melynek szerves része volt az EPOSZ-szervezetek létrehozása. Az országos politikai helyzet alakulása Szabolcs-Szatmárban is ked vezően éreztette hatását. A z 1947. évi választások után a politikai erő viszonyok megváltoztak. A kommunista párt pozíciói megerősödtek, a közigazgatásban — mely az előző években a reakció fellegvára volt —, számottevően megnőtt a kommunista vezetők és szimpatizálók száma. A szabolcsi nép sikeresen vívta meg harcát a föld megvédéséért, a köz igazgatás megtisztításáért. Előrelépés történt a földművesszövetkezetek kiépítésében, mely hivatott volt a szövetkezeti gondolat terjesztésére, erősítésére is. Ezeket az eredményeket összegezte és határozta meg a to vábbi feladatokat az M K P 1948. február 7-én ülésező III. megyei kon ferenciája. A konferencián követelményként fogalmazódott meg, hogy az ifjú ságot jobban be kell vonni az építő munkába, és sürgősen meg kell te remteni a parasztifjúság egységét. 1948 nyarán került sor az iskolák ál lamosítására, ősszel megalakultak az első termelőszövetkezetek és gép állomások, ezzel elkezdődött a megyében a mezőgazdaság szocialista át szervezése. A parasztifjúság szervezeteire várt az a feladat, hogy a meg induló nagy építő munkába szervezettebben vonja be a fiatalokat, se gítse politikai, kulturális fejlődésüket, demokratikus nevelésüket. I. Az EPOSZ-szervezetek létrejötte A felszabadulástól 1948 tavaszáig végbement társadalmi—politikai fejlődés, a szocialista építésből adódó feladatok egyértelműen követelték egy olyan ifjúsági szövetség létrehozását, amelyben a parasztfiatalok is szervezetten és egységesen tömörülhetnek. Indokolta ezt az is, hogy a M A D I S Z — mely hivatott volt az ifjúság összefogására — szerepét nem tudta maradéktalanul betölteni. A falusi ifjúságnak csak kis része tarto zott különböző, legtöbbször egymással szembenálló ifjúsági szervezetek hez, amely erejét szétforgácsolta. Döntő többsége 1948 tavaszán még szervezeten kívül volt. Szociális körülményeit tekintve is lényeges hát rányban volt a többi ifjúsági réteggel szemben. A felszabadulás óta el telt három év alatt helyzetük alig változott.(2) A z előkészítés jelentős állomása volt az 1947. december 5—7-én ülé sező dobogókői konferencia, ahol a négy ifjúsági szervezet vezetői — Független Ifjúsági Szövetség (FISZ), Magyar Demokratikus Ifjúsági Szö vetség (MADISZ), Népi Ifjúsági Szövetség (NISZ), Szociáldemokrata If-
júsági Mozgalom (SZIM) — kidolgoztak egy részletes, minden lényeges kérdésre kiterjedő parasztiíjúsági programot.(3) (A konferencia idején még a pártoknak saját ifjúsági szervezetei voltak. A FISZ á Kisgazda párt, a M A D I S Z a Kommunista Párt, a NISZ a Nemzeti Parasztpárt, a S Z I M a Szociáldemokrata párthoz tartozott.) A program 52 pontban fog lalta össze mindazt, amit a parasztifjúság jobb életéért folytató m u n k á nak akkor tartalmaznia kellett. Elkötelezettséget hirdetett a népi demok ratikus fejlődés, a munkás—paraszt szövetség, a szövetkezeti mozgalom mellett. Megfogalmazta a parasztifjúság érdekvédelmének, szakképzésé nek, kulturális és sporttevékenységének időszerű, közös feladatait. Az akkor már működő ifjúsági szövetségek is egyetértettek és tá mogatták az egységes parasztifjúsági szervezetek létrehozását. Elsőként a munkásifjúság foglalt állást, és 1948. február 4-én felhívással fordult a magyar falvak fiataljaihoz. A felhívás hangsúlyozta: „ . . . M i , munkásif jak, harcaink legfőbb tanulságait tolmácsoljuk nektek, midőn felhívunk benneteket, fogjatok össze minden erőt, alkossátok meg minden község ben az egész község ifjúságának egységes, harcos, demokratikus szerve zetét. . . . A dobogókői program megvalósítását csak az egységes falusi ifjúsági szervezet biztosíthatja, a falusi ifjúság hazafias, demokratikus szellemű nevelését csak úgy, mint a kultúrhelyiségek, könyvtárak, sport pályák és a jobb élet minden feltételének megteremtését."(4) 1948. február 19-én az M K P Politikai Bizottsága is állást foglalt és határozatában leszögezte: „ . . . A z egységes parasztifjúsági szervezet lét rehozását a koalíciós pártok politikai vezetői magukávé tették, így ennek végleges formába öntése nem ütközik komoly akadályokba."(5) Ilyen előzmények után ült össze 1948. március 16-án a Budapesti Sportcsarnokban a kongresszus, mely kimondta az E P O S Z megalakulá sát, elfogadta a szövetség programját, és megválasztotta az országos ve zetőséget. A kongresszus kiáltvánnyal fordult a parasztfiatalokhoz, meg fogalmazta a szervezetek feladatát, amelyek megvalósításával a paraszt fiatalságot az országépítés fokozottabb szolgálatába kell állítani. Felszó lított, hogy a korábbi ifjúsági szervezetek volt tagjaiból, de az egész fa lu paraszt-fiatalságának bekapcsolásával hozzák létre az EPOSZ helyi szervezeteit. A kongresszus után néhány nappal, az ifjúsági rétegszervezetek munkájának egységes irányítása céljából március 22-én létrejött a M a gyar Ifjúság Népi Szövetsége, a MINSZ. Célkitűzésének tekintette az if júság mozgósítását a szocialista építőmunka feladataiban való cselekvő részvételre, valamint az ifjúság marxista szellemű politikai nevelését. A M I N S Z tagszervezeteként működött az EPOSZ is. A Magyar Kommunista P á r t kezdettől fogva támogatásáról biztosí-
totta az új szervezetet, mint a parasztifjúság tömegeinek egyedül hiva tott és jogos képviselőjét. A szövetség létrehozásával a párt nem csak a parasztfiatalok elszigeteltségének és elmaradottságának megszűnését lát ta biztosítottnak, hanem új lehetőségeket a falusi fiatalok szervezeti és kulturális életének gyors felemelkedésére. Ezekkel a célokkal és elgon dolásokkal indult az E P O S Z helyi szervezeteinek létrehozása, kiépítése. Szabolcsban is, az ország más vidékeihez hasonlóan az EPOSZ kong resszust megelőzően m á r folytak bizonyos előkészületek. A dobogókői konferencia hatására 1948. február 18-án megjelent a Független Ifjúsági Szövetség, Népi Ifjúsági Szövetség, Magyar Demokratikus Ifjúsági Szö vetség és a Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom megyei szerveinek kö zös felhívása az EPOSZ-szervezetek létrehozására: ,,1948 szelleme és a magyar népi demokrácia megerősítése arra kötelez bennünket, hogy szét forgácsolt erőinket jobb jövőnk kialakítása érdekében egyesítsük és lét rehozzuk az Egységes Parasztifjúsági Szövetséget, mely egyedül lesz h i vatott arra, hogy a magyar parasztfiatalság követeléseit politikai, gazda sági, szellemi és sport téren megvalósítsa" —• szögezi le többek között a felhívás, majd így fejezi be: „ . . . H í v j u k Szabolcs vármegye paraszt fiatalságát, kezdjék az építő közös munkát, melynek eredménye az erős, érdekeinkért harcoló Egységes Parasztifjúsági Szövetség lesz!"(6) A felhívást követően a demokratikus pártok, a társadalmi és tömeg szervezetek közös nyilatkozatban hozták a fiatalság tudomására, hogy a felhívást teljes egészében magukévá teszik, és megvalósítását a leg messzebbmenőkig támogatni fogják. A nyilatkozatból kitűnik, hogy az EPOSZ-szervezetek létrehozását, munkájának megszervezését és segíté sét már az első percektől kezdve valóságos társadalmi ügyként kezelték. Ez bíztató jel volt a kibontakozó mozgalom számára, és olyan bázist je lentett, amelyre lehetett alapozni.(7) A kommunista párt megyei titkára 1948. március 6-i jelentésében jelzi először, hogy megkezdődött a „parasztifjúsági egység szervezése." Ennek érdekében létrehozták a megyei egységirodát, február 23-án pedig Nyíregyházán a párt és társadalmi szervek részvételével ankétot tartot tak, majd 29-én megyei konferenciát, ahol 60 ifjúsági vezető vett részt. A téma mindkettőn a parasztifjúsági szervezetek létrehozásának segíté se volt.(8) Február hónapban azonban csak egy helyen, Rakamaz községben ala kult EPOSZ-szervezet. A konkrétabb szervező munka március első nap jaiban indult, és nagyobb lendületet március végén, illetve április első felében vett. Március 18-ig Szabolcs megyében csak 19 EPOSZ-szervezet alakult meg.(9) Hasonló volt a helyzet a szatmári részen is. Mátészalkán február
elején egynapos közös megyei ifjúsági értekezletet tartottak, és a dobo gókői program alapján kidolgozták a megyére vonatkozó feladatokat. Eredményeként február hónapban 12 községben alakult előkészítő b i zottság, melynek feladata volt segíteni az E P O S Z helyi szervezetének megalakítását. A z EPOSZ megyei szervei március 16. után jöttek létre, Mátészalkán például március 22-én.(10) Az EPOSZ-szervezetek létrehozásának egyik sajátos vonása volt a közigazgatási szervektől kapott konkrét segítség. A Szabolcs megyei a l ispán például március 23-án kiadott utasításában hívta fel a községi elöl járóságokat, hogy az „EPOSZ helyi csoportjának megalakítását a legrö videbb időn belül — a volt ifjúsági szervezetek tagságának bevonásával — tegye lehetővé . . . , a község arra legalkalmasabb igénybevehető épü letét EPOSZ-otthonnak utalja k i . " A Szatmár megyei alispán pedig m á r cius 25-én szólította fel a közigazgatás helyi vezetőit: „ . . . adjanak meg minden segítséget a most alakuló egységes szervezetnek."(ll) Az alispáni rendeletek hatására az esetek többségében — hagyomá nyos módon — dobszó útján hívták egybe az alakuló ülést, ahol legin kább a községi jegyző vagy bíró elnökölt. Több helyen egyenesen az al ispáni rendeletre hivatkozva mondták k i a megalakulást. Nyírtasson pél dául április 5-én az alakuló ülésen a jegyző ismertette a megjelentek előtt az alispán fentebb említett rendeletét, majd felkérte a jelenlévőket, hogy a „FISZ, M A D I S Z és SZIM-szervezetek helyébe az E P O S Z helyi csoportját alakítsák meg." Amikor az alakulás megtörtént, „EPOSZ-ott honnak a községi elöljáróság és a Nemzeti Bizottság tagjai a volt gróf V a y Miklós-féle kastély nagytermét jelölte, illetve utalta ki."(12) Számos helyen hasonló módon történt a szervezet megalakítása. A közigazgatás közreműködése bizonyos előnnyel is járt. Törvényes keretet adott az alakulásnak, mindenütt jegyzőkönyvileg is dokumentál ták a szervezet megalakulását. Biztosította az anyagi eszközöket — he lyiség, felszerelés, stb. — a szervezeti élet megindulásához. A közigaz gatás bekapcsolódását és segítését ilyen értelemben tehát hasznosnak lehet minősíteni. Jó volt ez a segítség azért is, mert az új megyei ifjúsági szervek (MINSZ, EPOSZ titkárság) szervezeti gyengeség és politikai tapasztalat lanság következtében nem tudták kellően átfogni és irányítani a szer vező munkát, segíteni a politikai és szervezeti élet megfelelő kialakítását. A munka nagy része a helyi erőkre nehezedett. Magára a falusi ifjúság ra, a párt és népi szervek helyi vezetőire, akik odaadással, lelkesen bá báskodtak az EPOSZ születésénél. Ez a helyzet méginkább növelte a közigazgatás közreműködésének jelentőségét, jó szolgálatot tettek az E P O S Z szervezeti kialakításában.
A forrásokból egyértelműen kitűnik, hogy a szervezés, illetve az. alakulás időszakában szinte az egész falu közös ügye volt az EPOSZ. Számos helyen valóságos falugyűlésen, a nagy nyilvánosság bevonásával mondták k i a helyi szervezet megalakulását, és választották meg a veze tőséget. Kállósemjenben például az április 4-i felszabadulási ünnepsé gen. (13) A széles körű nyilvánosságot, a tömegek részvételét az érdeklő désen kívül nyilván befolyásolta a dobszó útján történő szervezés is. Ez azonban nem ártott, sőt előnyére szolgált a falusi fiatalok új szervezeté nek. Lelkes, bizakodó — helyenként túlfűtött — hangulat, a parasztfiata lok felszabaduló energiájából fakadó nagy elhatározások, forradalmi pá tosz jellemezték a gyűléseket. A pátoszban erősen érezhető volt a cen tenáriumi hangulat és 1848 szelleme. A geszterédi EPOSZ-szervezet ve zetősége, amikor megválasztották, a jelenlévő tömeg előtt ünnepélyesen tett fogadalmat, hogy „ . . . a község ifjúságát Petőfi szellemében fogják vezetni a szabadság, testvériség és egyenlőség útján."(14) A Demecser községhez tartozó Vártanya ifjúsága a következőképpen fejezte k i állás foglalását: ,, . . . Mivel hogy a tanyai ifjúság mindig el volt nyomva, és így a művelődési lehetőséget előmozdító ifjúsági szervezet nem működ hetett, most a Dobogókői Ifjúsági Program megismerésén keresztül fel világosodtunk. Egységesen elhatároztuk, hogy a fenti ifjúsági szervezetet (EPOSZ) tanyaközpontunkban megalakítjuk. A dolgozók Magyarországá nak szebbé, jobbá, műveltebbé és gazdagabbá építésében tevékenyen részt kívánunk venni.(15) Döge községben a megválasztott titkár kérte a fiatalságot: „ . . . v i gyék hírül a község minden részébe, hogy megalakult az E P O S Z Döge községben, melybe hívunk minden demokrata magyar parasztifjút párt ra való tekintet nélkül. Értse meg végre az idők szavát a magyar fiatal ság, hogy egységben az erő, össze kell fognunk, hogy ha bár kevesen vagyunk, de egységesen csodát tudunk művelni és a 48-as hagyományok szellemében, Petőfi, Kossuth szellemében élve, munkálkodva előbbre visszük a haladás zászlaját ezen a véráztatta magyar földön. Kérem is ten áldását a most megalakult parasztifjúsági szövetség működésére és kérek minden fiatalt, hogy támogassa ezt a szövetséget, legyen lelkes tag, hogy összefogva csodát teremtsünk."(16) A lelkesedés lángja — mint a példák is mutatják — magas hőfokon lobogott. A z EPOSZ-ba tömörülő fiatalok egy jobb jövő megteremtését, addigi életük gyökeres megváltoztatásáért indultak harcba. Nem csak rajtuk múlott, hogy ezt a bőven buzogó energiát nem sikerült minden esetben megfelelően jól kihasználni. A z EPOSZ-szervezetek alakuló ülésein a legtöbb helyen részt vet-
tek a demokratikus pártok, a Nemzeti Bizottság helyi vezetői, a tanítók, és esetenként a papság képviselői is. Lövőpetriben például a pártok r é széről jelen voltak: ,, . . . Batári Gusztáv a Kisgazdapárt elnöke, Vitányi Sándor a Kommunista Párt titkára, Sesztai Sándor szociáldemokrata tit kár, Tóth Lajos a Parasztpárt helyi elnöke."(17) Üjfehértón az alakuló ülést Nagy András a Nemzeti Bizottság elnöke vezette. Jelen volt m é g : „Ráthonyi Pál községi vezetőjegyző, Szabó Géza állami igazgató tanító, Beke István református igazgató tanító, Szilvay Gyula görög katolikus igazgató tanító, szabadművelődési ügyvezető és Varga Erzsébet állami tanító." A 11 tagú vezetőségre a Nemzeti Bizottság nevében Ráthonyi Pál tett javaslatot.(18) Figyelemre méltó jelensége volt az E P O S Z szervezésének az is, hogy például az alakuló üléseken az addig tapasztalható pártvillongások l é nyegesen háttérbe szorultak. A források nem utalnak arra, hogy ez v a lamilyen felsőbb utasítás lett volna, hanem arról van szó, hogy a pártok vezetőinél általában megértésre talált a falusi ifjúsági egységszervezet létrehozásának szükségessége. Osztályharcról, klerikális reakció elleni küzdelemről is alig esett szó. A hangsúly a parasztfiatalok egységén, összefogásán volt, az egység feltételeinek konkrét megfogalmazása nélkül. A z osztályhelyzetből adó dó megkülönböztetések is csak később kezdtek előtérbe kerülni. Termé szetesen a kommunista párt helyi szervei a körülmények figyelembe v é telével arra törekedtek, hogy az egység megtartása mellett a lehetősé gekhez mérten biztosítsák a párt befolyását a szervezet vezetésében. A szatmári részen például május végén az 53 szervezet közül 36-ban az el nök vagy a titkár párttag volt.(19) A parasztifjúsági szervezetek létrehozásának segítését szolgálta az a megyei kommunista ifjúsági aktíva, amely 1948. április 4-én Mátészalkán 54 fővel ülésezett.(20) Nyíregyházán pedig április 25-én megtartották 210 fővel az E P O S Z első megyei konferenciáját.(21) Mindkét megyei tanács kozás célja az EPOSZ-szervezés ütemének gyorsítása volt. Hatása rövid időn belül jelentkezett. A szatmári részen például május 1. és 26. között 24 szervezet alakult.(22) H a figyelembe vesszük a szervezési nehézsége ket, ez rendkívül nagy eredménynek minősíthető, de egyben azt is m u tatja, hogy a falusi fiatalok között 1948 májusára nagy lendületet vett az egységes ifjúsági szervezet felé való orientálódás. Az EPOSZ-szervezés üteme, amint a példák is bizonyítják, viszony lag gyors volt, de nem teljesen problémamentes. Helyenként komoly ne hézségekkel kellett megküzdeni, különösen ott, ahol m á r korábban is éles harcok folytak a M A D I S Z és a FISZ között. A z ilyen helyeken, mint például Komlódtótfalu, Tarpa, a FISZ továbbra is igyekezett kivonni az
ifjúság egy részét az E P O S Z hatásköréből. Ez annál is inkább súlyos volt, mert a FISZ megyei szervei korábban kiadott nyilatkozatukban azt közölték, hogy egész tagságukkal beléptek az EPOSZ-ba. Ennek ér telmezése és végrehajtása viszont az alapszervezeteknél nem mindenütt volt egyértelmű. Ezek a jelenségek természetesen nem gátolhatták meg az E P O S Z szervezését, csupán helyenként késleltették, vagy a kibontakozást nehe zítették. A z események végül is azt bizonyítják, hogy az 1948 tavaszára kialakult falusi hangulat megyénkben is kedvezően hatott az E P O S Z szervezetek alakítására. A z egyéb tényezők mellett nyilván ez is hozzá járult, hogy a szervezés gyors ütemben, lendületesen folyt, és az alaku ló ülések viszonylag zökkenőmentesen zajlottak le. A z ütemre jellemző, hogy május 30-ig Szabolcs-Szatmárban 169 EPOSZ-szervezet alakult, melyek hivatalos bejelentést nyertek.(23) Nyilván a szervezetek száma ettől több volt, csak a bejelentések késtek. Forrásaink tanúsága szerint a vezetőségek megválasztása nyilváno san, a jelenlévők teljes egyetértésével történt.(24) A vezetőség szám- és funkció szerinti összetétele váltakozó volt, a szervezet taglétszámához igadozott. Tímáron például 15, Nagyhalászban 18 tagú vezetőséget vá lasztottak.(25) Az volt a cél, hogy az ifjúság minden rétege képviselve legyen a vezetőségben az arra leginkább alkalmas és köztiszteletben ál ló fiatalokból. A m i azonban az alkalmasságot és rátermettséget illeti, nem mindig sikerült a legjobbakat kiválasztani. Ez azután később az egész szervezet munkájában is negatívan jelentkezett. A falusi értelmiségiek közül a fiatal tanítók is helyt kaptak a veze tésben, sőt Geszteréden Hajdú Sándor református segédlelkészt válasz tották sport- és kultúrvezetőnek.(26) Benk községben pedig az alakuló ülés a jelenlévő Csatáry Gyula református lelkészt kérte meg, hogy „szellemi irányításával legyen továbbra is az ifjúsággal, a tapasztalatait fordítsa ezután is az ifjúság felemelkedésére."(27) Az ilyen és hasonló jelenségek elsősorban a falu sajátos viszonyai ból, politikai és társadalmi helyzetéből, vallási beállítottságából fakadtak. A felszabadulás előtt az ifjúság nevelése a „Levente Egyesület" és az egyház kezében volt. A falusi dalárdák, szín játszókörök leginkább az egyház kebelében a pap, vagy a felekezeti tanító vezetésével működtek. A z egyház továbbra sem akart lemondani az ifjúságra gyakorolt befolyásá ról. E tradíciókat figyelembe véve jobban érthetővé válik, hogy miért akarták még 1948-ban is helyenként a papra bízni az ifjúság nevelését. A teljesség kedvéért nem feledkezhetünk meg a fiatalság politikai felkészültségéről, a felszabadulás u t á n létrejött egyes ifjúsági szerveze tekben kialakult búsmagyarkodó és részben reakciós szellemről sem. Ezek
még több helyen éreztették hatásukat, befolyásolták a fiatalok gondol kodását, az egyes jelenségekkel kapcsolatos véleményüket, állásfoglalá saikat. A forrásokat, a rendelkezésre álló adatokat összevetve kitűnik, hogy az EPOSZ helyi szervezeteinek kialakítása Szabolcs-Szatmárban lénye gében 1948 júniusában megtörtént. Ez azonban még nem azt jelenti, hogy a megye minden helységében, beleértve a tanyákat is, m á r meg volt az EPOSZ-szervezet. Szervezetek még ezt követően is alakultak, vagy újjászerveződtek. A szervezésben tehát volt egy bizonyos folya mat, de ez nem befolyásolja azt a meghatározást, hogy az EPOSZ-szervezetek 1948 júniusában az egész megyére kiterjedtek. Ezzel létrejött a megye parasztifjúságát átfogó szervezeti keret. A kérdés ezek után az, hogyan, mennyire tudták ezt olyan tartalommal megtölteni, amely leg inkább megfelelt a parasztfiatalok igényeinek, sajátos helyzetükből adó dó érdeklődésüknek.
II. Politikai, kulturális és szervezeti élet Az EPOSZ-szervezetek fejlődését az 1948—1950-ben kialakult falu si helyzet alapvetően meghatározta, befolyásolta. Nem feledhetjük el, hogy a parasztfiatalok megnyeréséért folyó küzdelem a falun belüli osz tályharc, a klerikáris reakció ellenállásának viszonyai között bontakozott k i . „Rendkívül nehéz harcot kell megvívni parasztfiataljainknak az egy házzal szemben. Bármilyen megmozdulást készítenek elő, ritka eset az, hogy a pap ugyanarra az időre ne csináljon valami vallásos összejöve telt" — írja az M D P Szatmár megyei titkára egyik jelentésében.(28) Ilyen körülmények között a fiatal EPOSZ-szervezetek nehezen tud tak megbirkózni az előttük tornyosuló feladatokkal. Hozzájárult ehhez a megyei irányítás kezdeti bizonytalansága, a gyakorlat hiánya, melynek következtében a helyi szervezetek túlzottan magukra maradtak. A két munkáspárt ( M K P és SZDP) egyesülése, az ezzel járó feladatok, vala mint az iskolák államosításáért folyó küzdelem a községek társadalmi vezetőit nagyon lekötötték, nem tudtak kellő energiát fordítani az ifjú sági szervezetek segítésére. Nem véletlen tehát, hogy az indulásnál ta pasztalt nagy lendület több helyen alábbhagyott, vagy teljesen elhalt. Az első nagyobb fellendülést az iskolák államosítása u t á n „dolgozók a demokratikus iskoláért" indított akció hozta. A z akció során a fiatalok több helyen rohambrigádokat szerveztek, pénzt gyűjtöttek. Dombrádon például az EPOSZ-szervezet 1500 forint készpénzzel, 150 kézinapszám mal és 40 fuvarral segített. Eperjeskén 1000 forintot gyűjtöttek, és a
szervezet 100 tagú rohambrigádja dolgozott az iskolák rendbehozásán. A szabolcsi fiatalok ebben az akcióban 7617 munkaórát dolgoztak.(29) A z akció bebizonyította, hogy az ifjúságban van alkotó kedv, lehet rá szá mítani, csak helyesen kell lendületét a cél érdekében felhasználni. Növekedett az érdeklődés a politizálás iránt. A taggyűléseken, érte kezleteken, valamint az ifjúság megyei szerveinek körleveleiben egyre több szó esik az osztályharc kérdéseiről, amely később átcsap a túlzások ba.(30) Fokozatosan megkezdődik az osztályellenség fiainak kiszorítása a szervezetekből. Ez a felülről szorgalmazott akció azonban nem egyszerű és sima folyamat. A falusi fiatalok még járatlanok ezekben a kérdések ben. A vagyoni, társadalmi helyzetből adódó különbségeket bár látják, de a frontok gyakran még összekeverednek. Erre utal az a jelentés is, amely arról tájékoztat, hogy: „ . . .A középparaszt fiatalok megnyerése terén akadályok jelentkeznek, mert a szegényparaszt fiatalok könnyen kuláknak nézik őket."(31) A másik oldalról a reakció erői sem tétlenkedtek. Folyt a küzdelem az ifjúságra gyakorolt befolyás megtartásáért. Azon dolgozott, hogy a fiatalok tömegeit előbb passzivitásba vonultassa, majd a saját oldalán ak tivizálja. Céljaik elérése érdekében több helyen a m á r korábban m ű k ö dő biblia-órákat is felújították, de a rémhírek terjesztésétől sem riadtak vissza. Tevékenységük különösen a lányok között éreztette hatását, és a fiatalságra gyakorolt befolyásuk kezdett megerősödni. Ennek ellensúlyo zására a megyei ifjúsági bizottság részéről történtek intézkedések, és határozatilag is feladatul szabta: , , . . . A klerikális reakció kérdésével konk rétabban kell foglalkozni, a községekben lévő kis „Mindszentyk" ellen jobban kell vinni a harcot."(32) Felhívott az EPOSZ-szervezetek szo ciális összetételének javítására is. A fiatal és még tapasztalatlan EPOSZ-szervezetek tehát sok problé mával küszködtek, sőt egyesek teljesen válságba kerültek. Ezért intézke déseket kellett tenni, hogy a helyenként gyakorlatilag megszűnt szerve zeteket ismét életre keltsék. Erre a feladatra 1949 januárjában a M I N S Z megyei titkársága több mint 50 aktívát, köztük zömmel népi kollégistá kat is küldött k i . Ezek jelentéseiből képet kapunk a szervezetek életéről, munkájáról. A kép nem egyöntetű. Több helyen pangás, helyiséghiány, rossz vezetés gátolta a munkát. A megvizsgált 52 szervezetből 27 volt olyan, mely csak papíron létezett, mert időközben széthullott. „Baktalórántházán eddig a szervezet csak papíron működött, . . . Nyírbogdányban az E P O S Z a megalakulása óta nem végzett semmiféle munkát, . . . Gégényben eredetileg 1948. március 15-én alakult a szervezet, de jó vezető hiányában nem volt életképes, jó munkát nem fejtett k i és tel jesen elidegenedtek a tagok" — olvashatjuk a jelentésekből.(33)
A kiküldött aktívák és a helyi pártszervezetek segítségével 1949 ele jén széles körű tisztújítást végeztek az EPOSZ-szervezetekben. Helyen ként teljesen kicserélték a vezetőséget. A tisztújítás után a vezetőségek ben az MDP-tagok aránya megközelítette az 50 százalékot. Leveleken például 13-ból 10, Szamosszegen 7-ből 4 fő volt MDP-tag.(34) Ez azon ban túlzás volt, ami elsősorban a pártvezetés és irányítás helytelen ér telmezéséből fakadt. Voltak olyan szervezetek is, ahol különböző szankciókat foganatosí tottak a munka megjavítása, a fegyelem megszilárdítása érdekében. A jánki szervezetből 4 tagot zártak k i , és a titkár a következőket írja: „A taggyűlés elhatározta, hogy csak olyan tagokat fog felvenni a szervezet be, akik komolyan akarnak szervezeti életet élni. Elhatározta és jegyző könyvbe foglalta továbbá a taggyűlés, hogy a gyűlés ideje alatt nem do hányzik, a taggyűléseket vasárnap este 8 órakor tartja. A k i 8 óra 10 perc után jön, az elkésik. A k i háromszor elkésik, intést kap, aki a taggyűlé sen háromszor igazolatlanul nem jelenik meg, azt a szervezetből kizár juk. Fegyelmi bizottságot szerveztünk, amelynek feladata éberen őrködni minden tagtárs fegyelme felett."(35) Kótajban 18 tagot figyelmeztetésül egyhónapi időre zártak k i . „Ez a kizárás — írja a szervezet titkára — azért lett szükséges, mert a ma gaviseletükkel állandóan zavarban tartották a gyűléseket és egyéb fon tos megbeszéléseket. Reméljük, hogy a kizárás megfenyíti még azokat is, akik az EPOSZ teljes menetét még zavarni akarják."(36) Az említett példák, ha talán túl radikálisak is az ifjúsági szervezet hez, de egyben mutatják azt a törekvést, melynek eredményeként 1949 tavaszán az EPOSZ-szervezetekben pezsgőbbé vált az élet, megyeszerte általános fellendülés bontakozott k i . A pártszervezetek segítsége is h a t é konyabbá vált. Ahol nem volt külön ifjúsági ház, ott a párthelyiség nyújtott otthont a fiataloknak. A z EPOSZ-gyűléseken legtöbb esetben a helyi párttitkár, vagy egy vezetőségi tag vett részt. A pártszervezet el lenőrzése azáltal is biztosítva volt, hogy a szervezet helyzetéről, m u n k á járól készült havi jelentéseket a párttitkárnak is alá kellett írnia. A pártszervezetek saját ügyüknek kezdték tekinteni az ifjúsági szervezet munkáját, amely kedvezően éreztette hatását. Különösen élénk tevékenység bontakozott k i az 1949. évi ország gyűlési választások idején. A z EPOSZ-szervezetek politikai—agitációs munkája kiszélesedett, eljutott azokhoz a fiatalokhoz is, akik a szerve zeten kívül voltak. A szervezetek megváltozott helyzetét, az elért ered ményeket jellemzően tükrözi a ligetaljai járásból küldött jelentés: „ . . . A választási kampány alatt szervezeteink megerősödtek. Ott, ahol
eddig 15—20 fiatal j á r t csak e l a g y ű l é s e k r e , m a m á r 50—60-an mennek el. Nagy az érdeklődés a p o l i t i k a iránt, holott eddig h a l l a n i sem akartak róla. A fiatalok nagyon m e g s z e r e t t é k az E P Q S Z - t , és nagy az é r d e k l ő d é s azon fiatalok részéről, akik m é g nincsenek benne s z e r v e z e t ü n k b e . " ( 3 7 ) A M I N S Z m e g y e i b i z o t t s á g a is ú g y értékelte a v á l a s z t á s i k a m p á n y t , hogy sikerült széles k ö r b e n mozgósítani a fiatalokat, feloldódott a több helyen m u t a t k o z ó k ö z ö m b ö s s é g , megnőtt az érdeklődés a k ö z ü g y e k iránt, az ifjúság k ö r é b e n erősödött az E P O S Z é s a p á r t iránti szeretet.(38) E z a fellendülés jellemezte a B u d a p e s t i V i l á g i f j ú s á g i T a l á l k o z ó r a való f e l készülést is. T o v á b b s z é l e s e d e t t a k u l t u r á l i s , a p o l i t i k a i , valamint a t á r sadalmi t e v é k e n y s é g . A m e g y é b e n 326 V I T - t a n i o l y a m o t szerveztek. A z E P O S Z - t a g s á g közel 50 s z á z a l é k a v é g e z t e e l ezeket a tanfolyamokat. A m á t é s z a l k a i j á r á s b a n p é l d á u l 798 fő, M é h t e l e k e n 19, N y í r c s á s z á r i b a n 20 fő vizsgázott e r e d m é n y e s e n a tanfolyam b e f e j e z é s e alkalmával.(39) K e m e c s é n a s p o r t p á l y á t hozták rendbe. F ü l p ö s ö n a t a g g y ű l é s h a t á rozatilag m o n d t a k i a k ö z s é g i k u l t ú r h á z építéséhez n y ú j t a n d ó s e g í t s é g e t . G a r b ó k o n vállalták, hogy a t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t i csoport d o h á n y p a j t á j á nak építésénél m i n d e n tag k é t napot dolgozik. A lelkesedést m u t a t j a , hogy a m e g y é b e n több, m i n t 35 ezret ért e l a fiatalok által végzett t á r sadalmi m u n k a ó r á k s z á m a . 1949 v é g é n t a p a s z t a l h a t ó szélesebb k ö r ű k u l t u r á l i s k i b o n t a k o z á s is, m e l y a kislétai szervezet november 13-án megjelent v e r s e n y f e l h í v á s á hoz, majd december 21-hez, Sztálin s z ü l e t é s n a p j á h o z kapcsolódott.(41) K e v é s o l y a n k ö z s é g volt a m e g y é b e n , a h o l 1949 k a r á c s o n y á n , vagy s z i l veszterén ne szerveztek v o l n a m ű s o r o s estet a h e l y i E P O S Z s z í n j á t s z ó c s o p o r t j á n a k fellépésével. Erősödött a t a n u l á s , a m ű v e l ő d é s i r á n t i kedv, m e l y b e n az E P O S Z tagok j á r t a k élen. A szervezetekben folyó élet kezdett színesebbé, ro m a n t i k u s a b b á válni, és igazodni a f a l u s i i f j ú s á g alkatához, igényeihez. M e g n ö v e k e d e t t az E P O S Z - h e l y i s é g e k l á t o g a t o t t s á g a . F e l i s m e r é s t n y e r t é s erősödött az a tudat, hogy a szervezet a parasztfiatalok s a j á t j a , és az ő érdekeiket képviseli, ezért é r d e m e s benne dolgozni. A k i b o n t a k o z á s jó i r á n y b a i n d u l t , erőteljes t ö r e k v é s volt a r r a , hogy az E P O S Z - i f j ú s á g k ö zösségre v á g y ó i g é n y e i t egyre jobban k i e l é g í t s e . A k i b o n t a k o z á s azonban nem volt töretlen. A z egyenletes f e j l ő d é s t i t t is z a v a r t á k a s z e m é l y i k u l t u s z v i s z o n y a i b ó l eredő jelenségek. Az E P O S Z m e g y e i t i t k á r s á g 1949 j a n u á r i m u n k a t e r v é b e n első h e l y e n — m i n t legfontosabb feladat — az o s z t á l y h a r c fokozása szerepelt. Ehhez kellett igazodniuk az a l s ó b b szerveknek is. ,, . . . K i é l e z t e m az o s z t á l y h a r cot, kulákellenes, r e a k c i ó e l l e n e s m a g a t a r t á s r a és ezek elleni t á m a d á s r a
buzdítottam az ifjakat" — olvashatjuk az egyik aktíva jelentésében.(42) Az EPOSZ egyik fő feladatává tették a kulákság helyi ellenőrzését, ho gyan teljesíti vetéstervét, nem szabotálja-e a mezőgazdasági munkát. E r re a célra úgynevezett dülőbizottságokat szerveztek, vagy dülőfelelősöket neveztek k i . „Szervezetünk részéről 2 dülőfelelős van és 4 őrszem. Éberen figyelik a hatáskörükbe tartozó dülőrészekben folyó mezőgazda sági munkákat, észrevételeikről rendszeresen értesítik a pártot és a népi bizottságot" — írja a nagyecsedi szervezet titkára.(43) Helyenként szé gyentáblákat is készítettek, és arra írták k i a szabotálok neveit. Az ifjúság mindig hajlamos a romantikus túlzásokra. Ennek is be tudható, hogy helyenként még a húsvéti ünnepet is „demokratizálták." Mándokon például határozatot hoztak a húsvéti locsolkodás kollektív megszervezésére. „Hadd lássa az egész falu az EPOSZ-ifjak egységes locsolkodását. Ahol a csoportok felvonulnak, ott mozgalmi indulóktól le gyen hangos az utca. A lányok pedig fessenek a hímestojásokra demok ratikus jelszavakat és jelvényeket" — mondta k i a taggyűlés határozata. A Dadai-felső járásban is a szervezetek mintegy 50 százalékában folyt csoportos locsolkodással egybekötött agitáció.(44) Az említett példák bár kissé szélsőségesek és szerencsére nem álta lánosak, de kiválogatásukkal talán még jobban érzékelhetővé válik, hogy a dogmatikus túlkapások milyen káros következményekkel jártak. Ide sorolnám azt a megyei határozatot is, amely előírta, hogy „járásonként 200 levéllel kell reagálni" Rákosi Mátyás 1950. február 10-i központi ve zetőségi ülésén mondott beszédére.(45) Fokozatosan lábra kapott a de magógia. A munkatervek, a különböző beszámolók, határozatok alaposan bővelkedtek a semmitmondó frázisokban. A helyenként és esetenként előforduló torzulások noha szürkítették a szervezetek munkáját, az elért eredmények értékét azonban nem csök kentik. Sőt, éppen a problémák bemutatásával, a nehézségek érzékelte tésével kapnak igazi értelmet azok az erőfeszítések, amelyeket a fiatal EPOSZ-szervezetek a megye parasztfiataljainak általános felemelkedé séért tettek. Csak így érthető igazán annak a munkának nagy jelentősé ge, amelyet az EPOSZ rövid fennállása alatt végzett. Abban az időben a szabolcsi fiatalok százai indultak útnak, hogy iparban, az iskolában, vagy éppen katonai pályán alapozzák meg jövőjü ket, magasabb tudással szolgálják a szocialista építés ügyét. A megyéből 150 EPOSZ-ifjú jelentkezett egyszerre a katonai tiszti iskolára.(47) Ezen kívül számos fiatalt választottak k i és ajánlottak a szervezetek maga sabb iskolákra, szakérettségi tanfolyamokra, vagy éppen ösztöndíjasnak a Szovjetunióba. Segítették az épülő szocialista ipar munkaerő szükség-
létének ellátását. A fiatalok százait toborozták ipari tanulónak, s ezáltal fejlettebb élet- és munkakörülményekhez juttatott számos parasztfiatalt.. A z EPOSZ-nak jelentős szerepe volt a fiatalok gondolkodásának for málásában. Ebben sokat segítettek a fiatal falusi értelmiségiek, elsősor ban a pedagógusok. A társadalmi összefogás, a kifejtett munka eredmé nyeként 1950 tavaszára érezhetően megváltozott megyénk ifjúságának arculata. Érdeklődési köre kibővült, határozott lépéseket tett, hogy el foglalja méltó helyét a társadalom nagyméretű átalakítására kibontako zó széles körű mozgalmakban. Egyre jobban kezdett elterjedni az a fel ismerés, hogy a politikai, a termelési, a kultúr- és sportmunka, valamint a szórakozás csak együttesen teszik tartalmassá, elevenné az alapszer vezetek, az ifjúság életét. A párt megyei bizottsága 1950. május 16-i ülése is nagyra értékelte a bekövetkezett változásokat, elismerően nyilatkozott a kibontakozó munkaverseny-mozgalomról. Felhívott ennek szélesítésére, és feladatul szabta, hogy: „ . . . p o l i t i k a i felvilágosító munkával a fiatalságot teljes egészében be kell vonni a kongresszusi munkaversenybe. Minél több fiatalt meg kell nyerni a továbbtanulásnak." Tovább kell javítani a p á r t és az ifjúsági szervezetek kapcsolatát. Határozatilag leszögezte: „Az öszszes járási bizottságoknál és pártalapszervezeteknél fordulatot kell elér n i az ifjúsággal való foglalkozás terén. A járási pártbizottságok rendkí vüli ülésen, az alapszervezetek vezetőségi ülésen és népnevelő értekezle ten tárgyalják meg az ifjúsággal való foglalkozás feladatait."(46) Hiba volt azonban, hogy a határozat nem utalt a foglalkozás tartal mi, módszerbeni kérdéseire. Nem csoda tehát, ha túlzások, félreértések jelentkeztek. A M I N S Z megyei vezetés például utasította alsóbb szerveit, hogy taggyűlést csak a pártszervezet képviselőjének jelenlétében tarthat nak, a helyi szervezet titkára pedig hetenként köteles beszámolni a párt titkárnak, ahol megbeszélik a feladatokat is. Ez is azt bizonyítja, hogy a pártirányítás gyakorlati alkalmazása még ekkor sem volt egyértel műen kimunkálva, és ez később is éreztette hatását. Az EPOSZ egész tevékenységével összefüggésben szólni kell még arról, hogy tagsága körében hogyan érvényesült és milyen teret hódított a szövetkezeti gondolat. Megyénkben 1948 végén, 1949 elején megtörtént a földművesszövetkezetek demokratizálása, melyből a fiatalok is kivet ték részüket. 1948 őszén megalakultak az első termelőszövetkezeti cso portok is. A z EPOSZ-tagok elsősorban a földművesszövetkezetek felé orientálódtak. Erről szól egy 1949. november 1-i megyei értékelés is, mely szerint a szövetkezeti mozgalom népszerűsítése terén a szervezetek jó munkát végeztek. „A szövetkezeti tagok száma meglehetősen nagy i f jaink között, sok helyen eléri a 80 százalékot."(48)
A z értékelés egyértelműen a földművesszövetkezeti mozgalomra utal, amikor megállapítja azt is, hogy „általánosságban nem kielégítő a tszcs-be való részvétel." A földművesszövetkezetek felé való orientáló dásnak sajátos oka volt. A földművésszövetkezetek ugyanis nagyobb anyagi bázissal rendelkeztek, nagyobb lehetőséget biztosítottak a fiata lok kulturális, szórakozási igényeinek kielégítésére, s ez vonzotta őket. A földművesszövetkezetekben ezért viszonylag elég magas volt a fiatalok száma. Nem olyan magas azonban, mint ahogyan azt a „Szabolcsi Ifjúság" című kiadványban olvashatjuk, mely szerint: „ . . .Szabolcs megyében 1950 végén 21 774 EPOSZ-ifjú földművesszövetkezeti tag volt."(49) Ez súlyos tévedés, és a forrás helytelen kezelését is tükrözi, mert 1950 v é gén m á r nem volt EPOSZ, másrészt ez a közlés nem Szabolcsra vonat kozik, és nem az 1950 évvégi adatokat tartalmazza. Egy SZÖVOSZ-je lentés szerint 1949. december 20-án Szabolcsban a földművesszövetkeze teknek 10 543 fiatal tagja volt.(50) Tehát csak fiatal, és nem EPOSZ-tag. Ugyanis az EPOSZ-tagság száma ekkor még a 10—12 ezer körül moz gott . . . A Nyírségi Néplap 1950. január 6-i száma — ahonnan a Szabolcsi Ifjúság szerzője az adatokat vette — a 21 774 főt nem Szabolcsra, hanem Pest megyére vonatkozóan közli és 1949 végére. Ez viszont lényeges k ü lönbség, ezért is tartottam szükségesnek, hogy a kérdés helyesbítésére ilyen formában kitérjek. A termelőszövetkezeti mozgalmat illetően sokkal lassúbb volt az előrehaladás. A források továbbra is arról adnak számot, hogy a paraszt fiatalok számarányukhoz mérten nem vesznek részt megfelelően a ter melőszövetkezeti mozgalomban. A z igazsághoz tartozik azonban, hogy a kezdetben megalakult termelőszövetkezeti csoportokban dolgozók rossz munkakörülményei, az alapvető szükségleteket alig biztosító jövedelmek nem gyakoroltak vonzó hatást a fiatalokra. Hosszabb időre volt szükség, hogy a parasztfiatalok is meggyőződjenek a termelőszövetkezeti gazdál kodás hasznosságáról, előnyeiről. A megyei ifjúsági vezetés több esetben foglalkozott a termelőszövet kezeti csoportok szervezésének feladataival. Állandó jellegű törekvése volt meggyorsítani a parasztfiatalok tszcs-be való belépését. Ezt célozta az EPOSZ megyei bizottságának 1950. február 8-i határozata is, amely többek között kimondta, hogy az ifjúságot fokozottabban be kell kap csolni a termelőszövetkezeti csoportok munkájába. A határozat előírta, hogy az alapszervezeti taggyűlésre elő kell készíteni egy-két olyan fia talt, aki ott a nyilvánosság előtt bejelenti belépését a tszcs-be. A tszcsfiatalok pedig szólaljanak fel a tszcs mellett.(51)
A határozat után február 10-én a megyei titkár körlevélben felhívta a figyelmet a tszcs-vel való fokozottabb foglalkozásra. Felszólította az EPOSZ-szervezeteket, hogy elsősorban a vezetőség a titkárral az élen lépjen be a tszcs-be, és így követni fogják őket a többi EPOSZ-tagok is. A titkári körlevél lényegében a kollektív belépésre buzdított, de emellett felhívta a figyelmet a felvilágosító munka fontosságára is.(52) Az ilyen és ehhez hasonló jellegű döntések és instrukciók meghoza talához nagyban hozzájárultak a pártvezetés részéről támasztott túlzott követelmények. Egyre fokozottabban kezdték szorgalmazni a belépéseket és felülről diktálni az ütemet. Ez hatással volt az ifjúság megyei vezeté sére is, ezért nem véletlen, sőt ma m á r meg is bocsátható, ha néha túl zásokba estek. Nem lebecsülendő azonban az a munka és érdeklődés, amit a fiata lok a gépállomások szervezésénél és későbbi tevékenységénél tanúsítot tak. Az EPOSZ-szervezetek elismerően sokat tettek a fiatal traktoristák toborzása és iskolára való küldésében. A fiatalok megszerették a gépál lomásokat, becsülettel helytálltak a könnyűnek nem nevezhető termelés frontján. A gépállomásokon folyó munka és politikai nevelés hatására számos fiatal vált a nagyüzemi gazdálkodás lelkes harcosává, agitáto rává. A gépállomásokon dolgozó fiatalok széles körben kivették részüket a mezőgazdaság szocialista átszervezéséből, és segítették a parasztfiatalok meggyőzését a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. Végezetül szólni kell még röviden az EPOSZ szervezeti helyzetéről, taglétszámának alakulásáról. A fejlődés ellenére is meg kell állapítani, hogy nem sikerült a parasztfiatalok egészét átfognia. Alacsony volt a szervezettség foka. 1950 első hónapjaiban a megyében 297 EPOSZ-szervezet működött, mintegy 14—15 ezer taggal, mely a számbajöhető korú fiatalságnak alig 16 százaléka. A tagságnak 37 százaléka volt leány.(53) A taglétszám alakulását több tényező befolyásolta. Az osztályellen ség, különösen a klerikális reakció minden eszközzel igyekezett távol tartani a fiatalokat az EPOSZ-tól. Befolyása a fiatalok egy részére még számottevő volt. A szervezetek nem kaptak elég segítséget ahhoz, hogy munkájukat még színesebbé és jobban vonzóbbá tegyék. Akadozott az ifjúsági szervezet jellegének, sajátos igényeinek megfelelő munkamód szer kialakulása és elterjesztése. A fiatal EPOSZ-szervezetek nagy segítséget igényeltek annál is i n kább, mert sok olyan titkár állt a szervezetek élén, akik koruknál fogva nem rendelkeztek még kellő élettapasztalattal, kellő felkészültséggel. Ezt a segítséget a megyei vezetés nem biztosította, a megyei titkárság irá-
nyitó, ellenőrző és segítő munkája sok kívánnivalót hagyott maga u t á n . A megyei vezetés részéről hiányzott a fiatalok között végzett eleven szervező munka. Nem érvényesült az a fontos követelmény, hogy az if júsági vezetők éljenek az ifjúság között, együtt dolgozzanak, szórakozza nak a fiatalokkal. A bürokratikus munkastílusra utal, hogy túlzott m é r tékben körleveleken keresztül igyekezett irányítani alsóbb szerveit, szer vezetét. Hosszú időn keresztül nem volt kellő áttekintésük a szervezetek helyzetéről. A tagnyilvántartás, a havi létszám jelentés 1949 decemberé ben szerveződött meg, de meg kell jegyezni, hogy ez nem a megye hibá jából. A létszámot addig csak hozzávetőlegesen ismerték. Hiányos volt a tagkönyvvel való ellátottság, 1949 végén az EPOSZ-tagok 26 százaléka nem rendelkezett tagkönyvvel.(54) Ez a helyzet már 1950 elején sem so kat javult. Nem az E P O S Z megyei vezetés mentségére, de az igazság kedvéért azt is el kell mondani, hogy az egyéb zavaró körülmények mellett a k i egyensúlyozott folyamatos munkát akadályozta az apparátus gyakori fluktuációja is. A z EPOSZ-nak alig két év alatt négy megyei titkára volt. (Gáspár Bálint, Szabó Sándor, Mádi Lajos, Bogdán József.) Nem volt jobb a helyzet a járásoknál sem, ahol egyébként csak egy ember dolgo zott. (Lásd melléklet). Ilyen körülmények között nyilván nehezebb volt a munka, a kibontakozás, ami a fogyatékosságokra is némi magyarázattal szolgál. A z 1950. év első fele a Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ) alakuló kongresszusára való készülődésben telt el. Javult a párt és EPOSZ-szervezetek kapcsolata, tartalmában gazdagodott a szervezeti és politikai élet. Növekedett az érdeklődés a marxista tanítások iránt. 1950 elején a megyében az EPOSZ-szervezeteknél 21 marxista—leninista kör működött 851 hallgatóval.(55) A DISZ alakulására való készülődés időszakából különösen a kong resszusi hét emelkedett k i . A z ifjúsági élet minden területére kiterjedő fellendülés volt tapasztalható. A fiataloknak érezhetően megváltozott viszonyuk a munkához. „Egymás után alakultak a különböző brigádok az aratási, cséplési, terménybegyűjtési feladatok megoldására. A kong resszusi hét első három napján 26 helyen alakultak aratóbrigádok. A nagyecsedi EPOSZ-szervezet versenyre hívta k i a mátészalkai járás szer vezeteit az aratási—cséplési munkálatokban. Fellendült a szervezetekbe való belépés. Két nap alatt 362 ifi lépett be. Bujon például 50, Hodászon 22 tagot vettek fel a kongresszusi hét alatt."(56) Ilyen és ezekhez hason ló eseményekről adnak számot a korabeli dokumentumok. EPOSZ-szervezeteink az általános kibontakozás, tevékenységük min-
den területen való fellendülése közepette érkeztek el 1950. június 17hez, a DISZ alakuló kongresszusához. A kongresszuson megyénk ifjúsá gát 17 küldött képviselte, ebből 13 EPOSZ, 2 SZIT-tag, 2 fő pedig diák volt. A DISZ megalakulásával az EPOSZ-szervezetek megszűntek, a ta gok további munkája m á r az ifjúsági szövetség keretein belül folytató dott. Az EPOSZ-szervezetek története bár időben nem hosszú, de esemé nyekben annál gazdagabb korszakot ölel fel. Története arra az időszak ra esik, amikor hazánk a szocialista építés általános kibontakozásának útjára lépett. Ez sok vonatkozásban meghatározta cselekvését, kedvező feltételeket teremtett a munkához. Szervezeteink igyekeztek élni ezek kel a lehetőségekkel. A fiatalok százait irányították a népgazdaság k ü lönböző ágazataiba. A z egykori EPOSZ-tagok közül sokan lettek társadal munk kiváló munkásai, néphadseregünk megbecsült tisztjei, p á r t - és ál lami funkcionáriusok, vagy az ifjúságot nevelő pedagógusok. Az EPOSZ-szervezetek munkájának nagy érdeme, hogy elősegítette az ifjúság demokratikus szellemű nevelésének kibontakozását, és aktivi zálását a társadalmi feladatok megoldására. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy legfontosabb célkitűzéseit sikeresen és eredménnyel teljesítette. A dolgozatban arra törekedtem, hogy a megszabott kereteken belül, az írásos forrásokra támaszkodva, ha nem is minden részletre kiterje dően, de viszonylag átfogó képet fessek az EPOSZ megyei szervezetei nek történetéről. Bemutatni azt a küzdelmekkel és akadályokkal tűzdelt és mégis szép eredményeket hozó utat, melyet megyénk parasztifjúsága 1948 tavaszától az egységes ifjúsági szövetség (DISZ) megalakulásáig megtett. Hogy ez mennyire sikerült, döntse el az olvasó.
Jegyzet 1. Lásd: Orosz Szilárd: Szabolcsi Ifjúság (Tanulmányok és adatok Sza bolcs-Szatmár megye demokratikus és kommunista ifjúsági mozgal mának történetéből 1945—1970) Nyíregyháza, 1970. 39—42. p. 2. „ . . . A parasztifjúság volt a múltban a magyar nép legelhagyatottabb, legmostohább gyermeke. Ezen a téren éppen szervezeti szét tagoltsága miatt még a magyar demokrácia idejében is a parasztif júság kevesebbet kapott az új idők gyümölcséből, mint a városi if júság. Tetézte ezt még az is, hogy éppen szervezetlensége és szétta goltsága miatt jobban k i volt téve a reakciós népellenes befolyások nak." Rákosi Mátyás: Az ifjúságról Ifjúsági Könyvkiadó, Budapest, 1953. 18. p.
3. Egységbe Ifjúság! Válogatott iratok a magyar ifjúsági mozgalom tör ténetéből 1944 október—1949 március. Kossuth Könyvkiadó, 1973. 423—431. p. 4. Ugyanott: 472. p. 5. Ugyanott: 474. p. 6. Szabolcs-Szatmár megyei Pártarchívum (továbbiakban: SzSzmPa.) 1948—1950/134. EPOSZ-iratok. A felhívás a dobogókői programra hivatkozva fogalmazta meg követeléseit. 7. SzSzmPa. idézett EPOSZ-iratok. 8. SzSzmPa. 16. fond 8. őe. 9. SzSzmPa. idézett EPOSZ-iratok. 10. SzSzmPa. 29. fond 7. őe. 11. Megyei Tanács Levéltára Szabolcs megyei alispán 12.131/1948. K . sz. rendelete, valamint 4321/1948. Szatmári EPOSZ-iratok. 12. SzSzmPa. 1948/1950/134. E P O S Z alakuló jegyzőkönyvek. 13. SzSzmPa. 1948/1950/134. E P O S Z alakuló jegyzőkönyvek. 14. Ugyanott, geszterédi jegyzőkönyv, 1948. március 21. 15. Ugyanott, Demecser—Vártanya jkv. 1948. március 4. 16. Ugyanott, Döge jkv. 1948. március 21. 17. Ugyanott, Lövőpetri jkv. 1948. március 20. 18. Ugyanott, Űjfehértó jkv. 1948. április 4. 19. SzSzmPa. 29. fond/11. 20. Ugyanott. 21. SzSzmPa. 16. fond 1/8. 22. SzSzmPa. 29. fond 1/11. 23. Megyei Tanács Levéltára, alispáni iratok 1948/11001—12300. 24. Részlet a Demecser—Borzsova tanyai jegyzőkönyvből: „...Másika György elnök felkéri a megjelenteket, hogy soraikból válasszák meg a vezetőséget. A z egyhangú választás eredménye szerint a vezetőség névsora: elnök Lucza János, titkár Dózsa Ferenc, szervező Gergely József, leányvezető Eördögh JenŐné, pénztárnok Enyedi István, jegyző Gulyás Julianna, kultúrvezető Eördögh Jenő, háznagy Lukács János, ellenőrök: Szaniszló János és Vojtkó Anna, sportvezető Enye di Sándor." SzSzmPa. 1948—1950/134. 25. SzSzmPa. 1948—1950/134. 26. Ugyanott. 27. Ugyanott, Benk jegyzőkönyv 1948. április 11. 28. SzSzmPa. 37. fond 1/5. 29. SzSzmPa. 1948—1949/133. MINSZ-iratok. 30. SzSzmPa. 42. fond 1948—1949/19. M I N S Z megyei titkár jelentése. 31. SzSzmPa. 1948—1949/133. MINSZ-iratok.
32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45.
46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56.
SzSzmPa. 42. fond 1948—1949/19. MINSZ megyei titkár jelentése. SzSzmPa. 1948—1949/133. M I N S Z megyei bizottság jegyzőkönyve. SzSzmPa. 1948—1950/134. EPOSZ-iratok. Ugyanott. Ugyanott. SzSzmPa. 1948—1949/133. MINSZ-iratok. Ugyanott, május 17-i jegyzőkönyv. SzSzmPa. 1948—1950/134. EPOSZ-iratok. Ugyanott. Nyírségi Néplap 1949. november 13-i száma. SzSzmPa. 1948—1950/134. EPOSZ-iratok. Ugyanott. Ugyanott. SzSzmPa. 1950/138. MINSZ-iratok. Az M D P Központi Vezetősége 1950. február 10-i ülése mondta k i , hogy az ifjúság körében megér tek a dolgozó fiatalok minden rétegét egységesen átfogó szervezet: létesítésének feltételei. SzSzmPa. 42. fond 1. csop. 9. őe. SzSzmPa. 1948—1950/134. EPOSZ-iratok. SzSzmPa. 1948—1950/134. EPOSZ-iratok. Orosz Szilárd: Szabolcsi Ifjúság Nyíregyháza, 1970. 40. p. SzSzmPa. 1948—1950/134. EPOSZ-iratok. SzSzmPa. 1950/138. MINSZ-iratok. SzSzmPa. 1948—1950/134. EPOSZ-iratok. SzSzmPa. 1950/138. MINSZ-iratok. SzSzmPa. 1948—1950/134. EPOSZ-iratok. Ugyanott. Szabolcs-Szatmári Néplap 1950. június 17-i száma.
1. számú melléklet EPOSZ járási titkárok 1949-ben Dadái felső járás Viszlai Sándor Barabás Zoltán
Dadái alsó járás Esenczki Bertalan Kollár János
Tiszai járás Szabó János Terebes Miklós
Kisvárdai járás Lehoczki Alfréd Bán József A r i Károly
Nagykállói járás Lukács László Tóth Ferenc
Nyírbogdányi járás Bodnár Béla
Nyírbaktai járás Bácskai Antal Ács Katalin Gál Balázs
Nyírbátori járás Gondos Miklós
Ligetaljai járás Szabó Lajos Szabó János Tóth István
Nyíregyházi járás Suszter János
Csengeri járás Angyal Károly
Fehérgyarmati járás Dózsa Ilona Hacsa József
Mátészalkai járás Turai Zoltán Koncz Károly
Vásárosnaményi járás Tircsi Gyula
Az EPOSZ megalakulásának jegyzőkönyve. Nagyhódos, 1949. nov. 21.
Az E P O S Z megalakulásának jegyzőkönyve. Tunyogon, 1949. aug. 1.
