Radies Kálmán A Z E G Y K O R I SZABOLCS MEGYÉRE VONATKOZÓ I R A T O K A HAJDÚ-BIHAR M E G Y E I ÖNKORMÁNYZAT LEVÉLTÁRÁBAN Egy tájékoztató, amely iratok leírására, ismertetésére szolgál, feltehetően azok számára bír csak nagyobb jelentőséggel, akik kutatói munkát is végeznek, s az ilyen kitekintéssel bővíthetik a források körét. Természetéből és címéből adódóan ez az előadás tehát leíró jellegű, a fondfőcsoportok s azon belül fondtörzsszámok rendjében haladva ismertetem azokat az irategyütteseket, amelyekben Szabolcsra, Szatmárra, Beregre vonatkozó adatok vannak, illetőleg lehetnek. Mivel a leírásban a lehető teljességre törekedtem, így külön érdekes adatok bemutatására már terjedelmi okok miatt sem kerülhetett sor. Ráadásul hellyel-közzel kimaradtak azok a települések is a felsorolásból, amelyek az egykori Szabolcs megyéhez tartoztak, de a Hajdúkerület megalakításakor és a megyeszervezésekor Hajdú, illetőleg Hajdú-Bihar megyéhez kerültek. I I . FONDFŐCSOPORT / A Z Á L L A M I G A Z G A T Á S F E L S Ő B B S Z E R V E I /
II. 1. Nagyváradi Igazgatóság 1785-1986 Az ország tíz kerületéből a nagyváradihoz tartozott Bihar, Békés, Csanád, Csongrád, Szabolcs megye. Elére gr. Teleky Sámuel volt Bihar megyei főispánt nevezte ki I I . József. A nagyváradi került széles hatáskörrel rendelkezett, illetékességi területén foglalkozott pl. jobbágypanaszokkal, egyházügyekkel, házassági kérdésekkel, kereskedelemmel, iparfejlesztéssel. Az igazgatóság jegyzőkönyvei a kerületre vonatkozó gazdászati és politikai rendészeti ügyekben hozott határozatokat tartalmazzák. II. 2. A Tartományi Biztosság Debreceni Kerületének iratai 1796-1849 Hatásköre: gazdászati és főleg katonai közigazgatási ügyekben elöljárói jogköröket élvezett a vármegyékben vagy a kiváltságolt városokban megválasztott főadószedő felett, s a hadiadó behajtására, elszámolására adott utasításokat. Esetenként meghallgatta az egyes községek panaszait, azok alapján tett észrevételeket küldött az alispánhoz vagy városi főbíróhoz, természetesen az adófizetés biztonságának és zavartalanságának minél kedvezőbb biztosítása céljából. A fondképző illetékessége a Bereg megyétől Arad megyéig terjedő földrajzi vonulatot foglalja magában /Szabolcs, Szatmár, Szolnok, Bereg, Bihar, Hajdúkerület/.
II. 3. A Nagyváradi Kerületi Cs.Kir.Főispán iratai 1850-1852. Az öt közigazgatási kerület közül a nagyváradihoz tartoztak a Tiszántúl keleti megyéi. Az iratanyag hiányos. III. FONDFŐCSOPORT /A JOGSZOLGÁLTATÁS FELSŐBB S Z E R V E I /
HL 1. A Tiszántúli Kerületi ítélőtábla iratai 1775-1849 A fondképzö előbb Nagyváradon, 1725-től Debrecenben működött. Ezek királyi, nem pedig önkormányzati bírósági fórumok voltak. A több megyére kiterjedő birtokperek, szerződési és adóssági perek, nagyobb tartozások elsőfokú elbírálása tartozott hatáskörébe. Gyámügyi, gondnoksági peres ügyek is találhatók bennük. H L 2. A Nagyváradi Cs.Kir.Kerületi Főtörvényszék iratai (1860) 186162. Igazgatási és a főtörvényszék felszámolásával kapcsolatos iratokat tartalmaz. TV. FONDFŐCSOPORT ( M E G Y E I TÖRVÉNYHATÓSÁGOK ÉS TÖRVÉNYHATÓSÁGI JOGÚ VÁROSOK)
IV.B.156. Debreceni Cs.Kir. Megyetörvényszék iratai 1850-61 Ideiglenes jelleggel szervezték meg Észak-Bihar és Dél-Szabolcs megye területére kiterjedő illetékességgel. Az a-állagban eljárási jegyzőkönyvek, a b-ben polgári ügyiratok (polgári, büntető- és váltóügyek) hagyatéki tárgyalások, gyám gondnoksági, telekkönyvi és kereskedelmi ügyek találhatók. A kereskedelmi iratok között a nagykállói megyetörvényszékkel kapcsolatos iratokat 1859-től 1861-ig külön kezelték. I V . A . l O l l / j . Debrecen város tanácsának irataiban ez az állag a megyékkel való levelezési anyagot tartalmazza 1716-1848 (-1849/-ig. Szervezeti, vagyoni, polgárjogi, lakossági adóztatási kérdések fordulnak elő benne. IV.A.1021. Debrecen Város Titkos Levéltárának a d állaga káptalani másolatokat tartalmaz, ebből pedig a 14. kötet Szabolcs megyei oklevélkivonatokat V I . FONDFŐCSOPORT (A KÖZPONTI ÁLLAMIGAZGATÁS TERÜLETI S Z E R V E I )
VI. 1. A Magyar Királyi Államrendőrség Debreceni Kapitányságának iratai 1924-43
Azért említjük, mert a debreceni kerületi főkapitánysághoz tartozott egy időben Nyíregyháza rendőrkapitánysága is. VI.4. A Magyar Kir.Debreceni VI. Csendőrkerület 6. Nyomozó Alosztályparancsnokság iratai 1931-44. Nyíregyházi lakos nyomozati anyaga is található benne. VI. 11. Kerületi Tűzrendészeti Felügyelő, Debrecen, iratai 1934-44. A debreceni kerületbe tartozott Szabolcs és Szatmár megye is. VI.101. A Debreceni M.Kir. Pénzügy igazgatóság iratai (1856) 1887-1944 (-1950/. Területi illetékessége 1873-ban Kraszna, Szabolcs, Bihar megyékre, a Hajdúkerületre, Debrecenre és Nagyváradra terjedt ki. VI. 127. M.Kir.Állami 12. Földmérési Felügyelőség, Debrecen iratai 1850-1950. Illetékessége kiterjedt Szabolcs és Szatmár megyére is. A felügyelőség feladata volt a földkataszterhez szükséges földméréseket községenként elvégezni és kataszteri térképeket készíteni, a birtokváltozásokat nyilvántartani. A raktári jegyzékben a nagykállói és a nyíregyházi becslőjárás iratai 1879-ből külön is szerepelnek. VI.211. A Debreceni Magyar Királyi Erdőigazgatóság iratai 18931944(1950/ Az erdészeti és természetvédelmi közigazgatást irányította többek között Szabolcs és Szatmár megyére kiterjedően is. Fásítási törzskönyvek találhatók Szabolcs-Ung vármegyéből az 1927-42 közötti időszakról, illetőleg Szatmár, Ugocsa és Bereg megyéből 1927-ről és 1930-ról. VI.213. A Debreceni Magyar Királyi Erdőfelügyelőség iratai /1858) 18821944(1947) Állami ellenőrzést gyakorolt Szabolcs, Szatmár erdőségei felett is. E megyékből erdőtisztek eskütételi jegyzőkönyvei is megtalálhatók a fondban. VI.231. A Debreceni Magyar Királyi Állattenyésztési Kerületi Felügyelőség iratai 1898-1908 Illetékessége Hajdú, Szabolcs, Szatmár, Heves megye területére terjedt ki. Hatáskörébe tartozott a tenyészállatok nemesítésének irányítása, a törzskönyvezés szervezése, apaállatok beszerzése közvetítéssel. VI.256 A Debreceni Magyar Királyi Kultúrmérnöki Hivatal iratai 18861948
Hatásköre a műszaki talajjavításra, vízrendészeti és vízhasználati munkálatokra terjedt ki. Ennek keretében a belvízvédelem, vízlecsapolás, az öntözéses gazdálkodás szabályozása volt a feladata. Illetékessége Szabolcs és Szatmár megyére is kiterjedt. A fondban található pl.: - Szabolcs megye vízjogi törvényeinek jóváhagyása kb. 1887-1908 - Községek belvízügyei, víziművei, csatornázásai - Nyíregyházi öntözési ügyek, Közkórház és gőzmalom vízügyei, bolgárkertészet vízügyei, csatornázások - Községek ármentesítései, vízlecsapolási ügyei - A megye útjainak közigazgatási bejárásai 1928-40 - Öntözési kísérletek Nagykálióban 1911-30 - Folyószabályozások - Kútfúrások - Felmérési térképek, nyírségi községek vízrendezési térképei (1935) VI.501 A Debreceni Tankerületi Magyar Királyi Főigazgatóság iratai 1844-1944(1945) A főigazgató irányította az állami középiskolákat és ellátta az egyháziak állami felügyeletét, 1935 után pedig a népiskolákat is a főigazgatóság irányítása alá helyezték. A debreceni tankerület 1920-tól kezdve Szabolcs és Szatmár megyére is kiterjedt. Az iratok között találhatók p l : - Szabolcs megye polgári iskolai magánvizsgálati anyakönyvi másolatai és kimutatásai 1939-41. - A nagykállói, nyíregyházi és kisvárdai gimnáziumok érettségi törzskönyvei, a nyíregyházi tanítóképzők vizsgálati jegyzőkönyvei 1937. V I I . FONDFŐCSOPORT (A JOGSZOLGÁLTATÁS TERÜLETI S Z E R V E I
1872-1944(1948) Vn.2. A Debreceni Királyi ítélőtábla iratai 1891-1944 Ide tartozott a debreceni, máramarosszigeti, nyíregyházi, szatmárnémeti és a zilahi törvényszék, de a területi illetékesség többször változott. Vn.21. A Debreceni Királyi Főügyészség iratai 1891-1944(1950) Illetékessége az ítélőtáblával azonos volt. V I I I . FONDFŐCSOPORT (INTÉZETEK, INTÉZMÉNYEK) V m . l l . A Pallagi M.Kir.Gazdasági Akadémia iratai 1867-1945
A tangazdaság iratai között a hallgatók megyék szerinti statisztikája is van 1868-1885 közönről. IX. fondfőcsoport (Testületek) IX.201. A Debreceni Kerületi Kereskedelmi és Iparkamara iratai 1850-1948 Működése idején önkormányzati jogköröket élvezett, széles hatáskörrel bíró érdekképviseleti szerv volt, bizonyos ügyekben hatósági jogkörrel. Irataiban illetékügyek, iparjogosítvány ügyek, cégbejegyzések, védjegyügyek, kölcsönök és segélyek, találmányok és újítások, árumintavásár ügyei, tisztességtelen verseny ügyei, mesterlevelek találhatók. Konkrétan pl.: - Kamarai választójoggal bíró kereskedők és iparosok lajstroma Bereg és Ugocsa vármegyéből, Szabolcs vármegyéből, Szatmár megyéből, zömmel 1902-től 1940ig- Cégbejegyzések és törlések a szatmári, beregszászi és nyíregyházi törvényszékeknél - Ipari nyilvántartási kartonok. IX. 216. A Ligetaljai (Nyíradonyi) Járási Ipartestület iratai 1941-49 Az ipartestület valójában Szabolcs megye illetékességi körébe tartozik, a székhely Nyíradony községet csak 1946-ban csatolták Hajdú megyéhez. Segédnyilvántartás és tanoncszerződések találhatók a fondban. IX.265. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara iratai 1922-47. Illetékessége egyebek mellett Bereg, Szabolcs, Szatmár megyékre terjedt ki Debrecen székhellyel. A kamara fontos szerepet vállalt a mezőgazdasági ismeretek korszerűsítésében. Iratai pl.: mezőgazdasági bizottságok ellátmányelszámolása, megyei kirendeltségek ügyei, személyzeti ügyek, a Nyíregyházi Homokjavító Gazdaság iratai. IX.441. Alsó Nyírvízszabályozó Társulat iratai 1891-1948 Benne: jegyzőkönyvek, ügyviteli iratok, pályamunka a nyírségről (dr.Márton Béláé), a Társulat rövid története (1920), vízrendezési /csatorna lecsapolási, tagosítási) iratok, költségvetések és zárszámadások. IX.442. Alsó-Szabolcsi Tiszai Ármentesítő és. Belvízszabályozó Társulat iratai (1843) 1850-1948 Irataiban jegyzőkönyvek, ártéri földkönyvek, igazgató-főmérnöki jelentések találhatók többek között.. X I . FONDFŐCSOPORT (GAZDASÁGI S Z E R V E K )
XI. 105. A Debreceni Helyi Vasút R T . és a Debrecen-Nyírbátori Helyiérdekű Vasút R T . Közös üzletigazgatóságának iratai 1883-1950(1952) 1906-ban alakult meg a Debrecen-Hajdúsámsoni Vasút RT, amelynek vonalát 1911-bén Nyírbátorig vezették, s ekkor vette fel a Debrecen-Nyírbátori HÉV RT. nevet. A fondban helyzetelemzések, szerződések, személyzeti ügyek, tanoncszerződések, munkásvédelmi és biztosítási iratok, leltárak, üzemgazdálkodási iratok, forgalmi statisztikák, helyszínrajzok, építkezések és fejlesztések iratai, főkönyvek, pénztárkönyvek, létszámkimutatások, valamint a DNyBV és DHV Betegségi Biztosító Intézete, Nyugdíjintézete és Üzemi Bizottságának iratai találhatók. XV. FONDFŐCSOPORT (GYŰJTEMÉNYEK)
A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár mikrofilm-állományából sorolhatjuk fel a következőket: - A Vay-család levéltára a X IV -X V I. századból - Szabolcs megyei összeírások 1828-ból - Szabolcs megyei összeírások portánként 1543-tól - Szatmár megyei összeírások portánként 1548-tól - Irtásföldek és az utánuk járó, illetve fizetendő forint decima összeírása 1548-tól Szabolcsból - A Közigazgatási Bizottság jelentései 1900-1926 között Szabolcs Vármegyéről X X I . FONDFŐCSOPORT ( M E G Y E I TÖRVÉNYHATÓSÁGOK ÉS TÖRVÉNYHATÓSÁGI JOGÚ VÁROSOK)
XXI.201. A Ligetaljai Járás Főjegyzőjének iratai (1887-)1945-1950 Községei 1945-ben: Nyírábrány, Nyíracsád, Nyíradony, Nyírbéltek, Nyírgelse, Nyírlugos, Nyírmártonfalva és Nyírmihálydi. A fond időhatára 1950. augusztus 15, ekkor alakult meg a járási tanács. Közigazgatási iratok, alkalmazotti kimutatások és iparlajstromok találhatók az anyagban. XXI.202. A Ligetaljai Járás Szociális Titkárainak iratai 1946-48 Kimutatás gyermekekről, valamint nyilvántartások találhatók az iratok között hazatért hadifoglyokról, cigányokról és hadigondozattakról. X X I V . FONDFŐCSOPORT (A KÖZPONTI ÁLLAMIGAZGATÁS TERÜLETI SZERVEI)
XXIV.121. A Debreceni Vámhivatal iratai 1945-46. 1950-51.
Belterületi vámhivatalként tevékenykedett, hozzá tartozott a beregsurányi mellékvámhivatal is. XXIV.211. A Tiszántúli Kerületi Termelési Miniszteri Biztos iratai 1945-48. Irányította a vármegyei miniszteri biztosokat, ezen túl a termelés egységes irányítása, folytonosságának biztosítása volt a feladata. Szabolcs, Szatmár vármegye is ide tartozott. XXTV.216. A Tiszántúli Kerületi Magyar Állami Gazdasági Főfelügyelő iratai 1944-1949(1950) A megyei gazdasági felügyelők munkáját irányította, 1948 márciusától a kerületi termelési miniszteri biztosi munkakört is ellátta. Szabolcs és Szatmár megye is hozzá tartozott. XXIV.251. A Debreceni Kerületi Államegészségügyi Felügyelő iratai 194548 Információkat kaphatunk Szabolcs és Szatmár megye állategészségügyi helyzetéről is. XXIV.253. A Baromfitenyésztő Szaktanácsadó, Debrecen, iratai 1946-49. Szatmár vármegye baromfitenyésztési kérdéseivel is foglalkozott. XXIV.256. Állami Méhészeti Felügyelőség, Debrecen, iratai 1945-49. Feladata volt a méhészeti egyesületek irányítása és a szaktanácsadás. SzabolcsUng, Szatmár-Ugocsa-Bereg vármegyék is ide tartoztak. XXIV.257. A Magyar Állami Gazdasági Felügyelő Tejgazdasági Szolgálata, Debrecen, iratai 1945-49. Tejüzemek ellenőrzése, tejiparosok nyilvántartása, a települések tejellátása tartozott az irányítása alá Szabolcs, Szatmár vármegyében is. XXIV.262. A Tiszántúli Kerületi Magyar Állami Kertészeti Főfelügyelő, Debrecen, iratai 1945-46 Irányította a Szabolcs, Szatmár vármegyei kertészeti felügyelőket is. XXIV.263. Állami Szőlészeti és Borászati Kerületi Felügyelőség, Debrecen, iratai 1945-49. E kerülethez tartozott Szabolcs, Szatmár vármegye is. XXIV.276. Árvízvédelem és Folyamszabályozási Hivatal, Debrecen, iratai 1951-52.
A debreceni hivatal Szabolcs-Szatmár megye egy részére is illetékes volt. Feladata folyamszabályozás, csatornaszabályozás és fenntartás, illetve az árvízvédelem. XXIV.291. A Debreceni Megyei Minőségvizsgáló Intézet iratai, 1945-51. Az állomás a mezőgazdasági igazgatás szakszolgálatát (ellenőrző, vizsgáló, szakvéleményező) látta el. Működési területéhez tartozott Szabolcs, Szatmár vármegye és Nyíregyháza, illetve később Szabolcs- Szatmár megye. XXIV.302. A Magyar Állami Kerületi Háziipari Felügyelőség, Debrecen, iratai 1946-49. Hatáskörébe tartozott a nyersanyagtermelés irányítása, háziipari tanfolyamok szervezése, készáruk értékesítésének irányítása, háziipari szövetkezetek ellenőrzése és az export figyelemmel kisérése Szabolcs és Szatmár megyében is. XXIV.303. A Debreceni Építés- és Közmunkaügyi Főigazgató, majd Építésügyi Főigazgató iratai 1948-49(1950) Város és falurendezés, újjáépítés, közmunkaügyek és a középítkezések ellenőrzése tartozott a főigazgatóhoz Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyékből is. XXIV.304 Az Országos Építésügyi Kormánybiztosság Debreceni Kirendeltségének iratai 1945 Köz- és magánépítési ügyekben szakminisztereket megillető hatásköröket vett át, illetékessége Szabolcs vármegyére is kiterjedt. XXIV.306. Az Építés- és Közmunkaügyi Igazgató, majd Építésügyi Igazgató, Debrecen, iratai 1948-50 Csak 1949 augusztusától terjedt ki illetékessége Szabolcs megyére különösen város és falurendezés terén. XXIV.261. A Tiszántúli Körzeti Növénytermelési Előadó, Debrecen, iratai 1945-49 A vármegyei növénytermesztési előadók értékelő jelentései fontos források. XXIV.501. A debreceni Tankerületi Főigazgatóság iratai 1944-1950. A fondban 1950. júniusáig található más megyékből is adat. XXX.41. A Tiszántúli Építő Munkások Munkaszövetkezetének iratai 1945-48. A szövetkezet részt vett az újjépítési munkákban, több középület felújításában. Az iratok között a nyírbátori vasút építkezéséről is tájékozódhatunk.
Irodalom 1. A helytörténetírás levéltári forrásai I-II./Szerk.: Komoróczy György/ In.: A Hajdú-Bihar Megzei Levéltár Köyleménzei 3., 4., Debrecen, 1972. 2. A helytörténetírás levéltári forrásai III. /Szerk.: Gazdag István/ In.: A HajdúBihar Megyei Levéltár Közleményei 9. Debrecen, 1976. 3. A levéltár raktári jegyzékei Rövidítések: Cs. DHV DNyBV Hév Kir. M. RT
= Császári = Debreceni Helyi Vasút = Debrecen-Nyírbátori Vasút = Helyiérdekű vasút = Királyi = Magyar = Részvénytársaság
