SZÖGI LÁSZLÓ: Szabolcs, Szatmár és Bereg megyei diákok az európai egyetemeken, 1365–1919 A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárában közel két évtizede folyó kutatások eredményeként lényegében teljes képünk van a 12–20. században, 1919-ig külföldön tanult magyarországi diákokról. A középkori egyetemjárás teljes adattára még készítés alatt van, de a magyar szempontból legfontosabb, Bécsi Egyetemen tanult hazai diákok névsorát már ismerjük Tüskés Anna kutatásai nyomán. A késõbbi idõszak teljes európai adattára összeállításra került a francia és belga egyetemek kivételével. Az alábbiakban azt vizsgálom meg, hogy a történelmi Magyarország három északkeleti vármegyéjébõl, Szabolcsból, Szatmárból és Beregbõl hányan jutottak el külföldi universitásokra. Természetesen nem a mai magyarországi egyesített megye adatait vizsgáljuk, hanem az egykori három különálló vármegye beiratkozási adatait, amelyek a ma részben a szomszédos országokhoz tartozó területeket is magukba foglalják. A Bécsi Egyetemen 1365 és 1526 között összesen 7304 magyarországi diák beiratkozását ismerjük, beleértve Horvátország és Szlavónia területét. Közülük az érintett megyékbõl az alábbi adatokkal rendelkezünk Tüskés Anna kutatásai alapján: SZABOLCS, SZATMÁR ÉS BEREG MEGYEI DIÁKOK A BÉCSI EGYETEMEN 1365–1526
Beiratkozás
Szabolcs
Szatmár
Bereg
Összesen
10
60
4
74
A 74 ismert beiratkozás a bécsi diákok 1%-át jelenti, abból is a Szatmár megyeiek adják a többséget, s különösen sokan jöttek az Erdély határához közeli Nagybányáról. A szám igen alacsonynak tûnik, de egyrészt még változni fog a krakkói és prágai, valamint az itáliai adatok ismeretében, de a nagyságrend valószínûleg nem fog különbözni a jelenlegitõl. Az ország ezen északkeleti vége sokáig csak csekély mértékben vett részt a peregrinációban. Az ország három részre szakadása, majd a reformáció nyomán óriási változások következtek be a hazai iskolaügyben. Vizsgált térségünkben a reformáció kálvini irányzata terjedt el és a magyar lakosság többsége református vallású lett, ami külföldi tanulásának irányát közel három évszázadon keresztül meghatározta. A protestáns magyarok értelemszerûen a német, holland és svájci egyetemekre és akadémiákra igyekeztek, így arányuk ott magasabb. A 17. századtól az ellenreformáció is érinti a területet, de hatása itt jóval 147
Szögi László
kisebb, mint az ország más vidékein. Történelmi szempontból döntõ kérdés, hogy a vidék éppen a három országrész határán van, és többször cserél gazdát. Hol a királyi Magyarország keleti végvidéke, hol az Erdélyi fejedelemséghez tartozik a többször odacsatolt hét vármegye részeként. A török is itt van a megyék déli végein és a hadjáratok is sokszor pusztítják a három megye magyar lakosságát és településeiket. Még az 1717-es utolsó tatár betörés is érinti a vidéket, így a békés fejlõdés lehetõsége csak a 18. század húszas éveitõl érkezik el. A Mohács utáni két évszázadban így nem is csodálkozhatunk, ha a terület nem nagyon növelte a hazai külföldi egyetemjárásban való részesedését. Jelenlegi ismereteink szerint 1526 és 1789, azaz a Mohácsi csatától a francia forradalomig terjedõ idõszakban 24 394 beiratkozást ismerünk Magyarországról és Erdélybõl az európai egyetemeken. Természetesen ez nem ennyi személy külföldi tanulását jelenti, hiszen egy ember, ebben a korszakban akár 2-5 egyetemen vagy akadémián is beiratkozhatott egymás után. A három vármegye részesedése ebbõl a következõ: SZABOLCS, SZATMÁR ÉS BEREG MEGYÉK DIÁKJAI 1526–1788
Megye
Németország
Lengyelország
Itália
Bécs
Szabolcs
13
15
20
0
1
2
8
2
62
Szatmár
33
21
78
5
7
2
13
2
160
Bereg
11
3
8
0
8
2
7
12
51
Összes
57
39
106
5
16
6
28
16
273
Svájc Hollandia Anglia
Kisebb Összes
A 273 beiratkozás e korszakban 1,12%-os részesedést jelent, vagyis a három vármegye csak alig tudta növelni részesedését a hazai peregrinációban. Ezen belül 207 beiratkozás a protestáns egyetemeken és akadémiákon történt, és csupán 66 a katolikus tartományok egyetemeire, de ez megfelel a lakosság felekezeti arányainak, sõt a katolikus vidékek egyetemei inkább csak a 18. század második felében kerülnek elõtérbe. A részletes adatokat természetesen csak egy megyei adattár publikálása után lehetne bemutatni. A történelmi Magyarországon a külföldi egyetemjárás legvirágzóbb idõszaka az ún. hosszú 19. század, a francia forradalomtól az elsõ világháború végéig terjedõ 130 esztendõ. E korszak kutatása éppen napjainkban fejezõdik be és jelenlegi ismereteink szerint mintegy 57 000 beiratkozást ismerünk az európai egyetemeken, amely számban a már említett francia és belga egyetemek nem szerepelnek. A három északkeleti vármegye részesedése a fenti beiratkozásokból a következõ: 148
Szabolcs, Szatmár és Bereg megyei diákok az európai egyetemeken
SZABOLCS, SZATMÁR ÉS BEREG MEGYÉK DIÁKJAI AZ EURÓPAI EGYETEMEKEN, 1789–1919 1 Európai egyetemek Megye
Bécs Bécs Bécs Bécs NémetSvájc Hollandia 1789– 1849– 1867– 1890– Kisebb Itália Összes ország 1849 1867 1890 1919
Szabolcs
179
20
3
22
35
67
27
18
3
374
Szatmár
168
30
3
60
63
119
37
41
3
524
47
6
1
23
27
49
28
29
2
212
394
56
7
105
125
235
92
88
8
1110
Bereg Összesen
Az 1110 eddig ismert beiratkozás már csak csekély mértékben változhat. A szám jelenleg 1,93%-os részesedést jelent, vagyis kimondható, hogy a régió a hosszú 19. században lényegében megduplázta korábbi részvételi arányát a peregrinációban és elérte a 2 százalékot. Ez azonban még mindig nem túl magas arány, hiszen az ország más régiói ennél kétségtelenül gyorsabb fejlõdést produkáltak. A dunántúli Veszprém megye 1526 és 1788 között 137 diákot küldött külföldre, majd 1789 és 1919 között 771-et, vagyis 5,6szor többet, mint a korábbi periódusban. Az értékelésnél azonban figyelembe kell venni, hogy Kárpátalja a teljes vizsgált idõszakban a legkevesebb diákot küldte külföldre, és az Alföld is csak a 19. században kezdte meg lassú felzárkózását a helyi értelmiség kialakításában. Ennek ismeretében kell a számokat reálisan értékelni. Ha az 1526–1919 közötti idõszakot együttesen vizsgáljuk 1383 beiratkozást találunk, amelynek régiók szerinti megoszlása a következõ:
1 Az eddig ismert adatok alapján. A cikkhez az Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárában megtalálható adatbá-
zisokat használtam. A közel 100 ezer beiratkozást tartalmazó adatbank jelentõs hányadát kiadtuk az elmúlt évtizedben, a „Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban” címû, általam szerkesztett kiadványsorozatban. A cikkben közölt adatok a kutatás 2007. októberi állását tükrözik.
149
Szögi László
SZABOLCS, SZATMÁR ÉS BEREG MEGYÉK DIÁKJAI AZ EURÓPAI EGYETEMEKEN, 1526–1919 Sorszám
Régió
Beiratkozások száma % a helyi peregrinációból
1.
Bécsi tanintézetek
585
42,29
2.
Német tanintézetek
451
32,61
3.
Holland tanintézetek
113
8,17
4.
Birodalmi kisebb intézetek
104
7,51
5.
Svájci tanintézetek
95
6,86
6.
Lengyel, baltikumi tanintézetek
16
1,15
7.
Itáliai tanintézetek
14
1,01
8.
Angliai tanintézetek
5
0,36
1383
100,00
Összes Együtt Németo. Svájc Holland Anglia Összes
451
95
113
Lengyelo.
Itália
Bécs
Kisebb
Összes
16
14
585
104
1383
5
A bécsi felsõoktatási intézmények szerepe a 19. században annyira megnõtt, hogy ez, mint országosan is, elsõ helyre sorolta õket a régió peregrinációjában. A protestáns többségû területen, nyilván a teológusok magas száma miatt csak kevéssel maradt el Bécs mögött a németországi egyetemjárás. Ennek közel 33%-os aránya országosan magasnak mondható, például 10%-kal több mint Veszprém megye esetében. Svájcban a megyék jelenléte a 19. században csökken, ez eltér az általános tendenciától. A többi régióban nincs az országostól pregnánsan eltérõ jelenség. Ha a három megye részvételét a külföldi egyetemjárásban egymáshoz viszonyítjuk, az alábbi képet kapjuk: AZ EGYES MEGYÉK RÉSZVÉTELE A PEREGRINÁCIÓBAN 1365–1919 Megye
Beiratkozások száma
%
Szatmár
744
51,06
Szabolcs
446
30,61
Bereg
267
18,32
1457
100,00
Összesen
150
Szabolcs, Szatmár és Bereg megyei diákok az európai egyetemeken
Mint láttuk, valamennyi korszakban Szatmár megye áll az elsõ helyen, Szabolcs megye a második és Bereg megye a harmadik. Mohács elõtt és még a 16–18. században is Szatmár megye vezetõ helye stabil és beiratkozási számai messze meghaladják a másik két megyét, addig Szabolcs és Bereg között kicsi a különbség. Hozzá kell tennünk, a holland és svájci peregrináció esetében sok debreceni és sárospataki diák konkrét születési helyét nem ismerjük, így a külföldi beiratkozásból gyakran csak az az adat tudható meg, hogy magyarországiak. Ezek közül többen származhattak a három vármegye valamelyikébõl, így a valós számok feltehetõen magasabbak, de a jelenlegi forrásokból ennél több adat nem tudható meg. Figyelemre méltó, hogy 1789 után Szatmár megye elsõ helye ugyan megmaradt, de csökkent a távolság közte és Szabolcs megye között, sõt Bereg megyébõl is a korábbinál nagyobb arányban indultak diákok külföldre. Itt persze érdemes megjegyezni, hogy e változásban jelentõs szerepet játszanak a peregrinációba bekapcsolódó zsidó hallgatók is. A továbbiakban vizsgáljuk meg röviden a három megye fontosabb településeinek részvételét a külföldi egyetemjárásban. Az adatoknál figyelembe kell venni, hogy a kutatás során a születési helyet nem lehetett mindig pontosan megállapítani, ezért nyilván kiegészíthetõk, de a különbség nem módosítaná a bemutatható képet. A három korszakból az alábbi adatokat tudjuk közölni: SZABOLCS, SZATMÁR ÉS BEREG MEGYÉK FÕBB TELEPÜLÉSEINEK BÉCSBEN TANULT DIÁKJAI 1365–1526
Beiratkozás
Kisvárda
Csenger
Szatmárnémeti
Erdõd
2
5
5
9
Nagybánya Beregszász 19
2
Mohács elõttrõl, mint jeleztem, kevés adattal rendelkezünk. Feltûnõ, hogy az erdélyi határon lévõ Nagybányáról 19 beiratkozást ismerünk Bécsben. A többi település még nem állt a városi fejlõdés olyan fokán, hogy sokan indultak volna külföldre tanulni. A 16–18. században minden megyébõl csak néhány település emelkedik ki. Ekkor is néhány Szatmár megyei város áll az élen, Szatmárnémetibõl 42, Nagybányáról 25 beiratkozót ismerünk, ezek fõleg protestáns diákok. A többi település között, Nagykárolyt is beleértve, nincs jelentõs számú peregrinus, az utóbbiból mindössze 8 fõ, igaz, közülük négyen Bécsbe mentek és ez figyelemre méltó. Szabolcs megyébõl csak Kisvárdát lehet e korban megemlíteni a maga 13 beiratkozójával, heten német és holland egyetemeken jelentkeztek, míg ketten Itáliában és négyen már Bécsben. Bereg megyébõl az egyetlen, e korban megemlíthetõ település Munkács, ahonnan igen sokan, 18-an iratkoztak be külföldön, méghozzá a legkülönbözõbb európai régiókban. 151
Szögi László
SZABOLCS, SZATMÁR ÉS BEREG MEGYÉK FÕBB TELEPÜLÉSEINEK KÜLFÖLDÖN TANULT DIÁKJAI
1526–1788 Település
Németo. Svájc Holland Anglia Lengyelo. Itália Bécs Kisebb Összes
Szabolcs megye Nagykálló
–
3
–
–
–
–
–
–
3
Nyírbátor
–
1
3
–
–
–
–
–
4
Kisvárda
2
–
5
–
–
2
4
–
13
Vaja
3
–
1
–
–
–
–
–
4
Csenger
–
1
1
–
–
–
–
–
2
Tiszabecs
2
–
–
–
–
–
–
–
2
Nagykároly
3
1
–
–
–
–
4
–
8
Szatmárnémeti
3
11
25
1
–
1
–
1
42
Szinérváralja
2
–
–
–
2
–
–
–
4
Nagybánya
5
–
18
–
1
–
1
–
25
Tarpa
–
1
3
–
–
–
–
–
4
Beregszász
3
–
–
–
1
–
–
–
4
Mezõkaszony
–
–
2
–
–
–
–
–
2
Munkács
3
2
–
–
4
2
3
4
18
Vári
3
–
2
–
–
–
–
–
5
Szatmár megye
Bereg megye
A hosszú 19. században minden megyében hatalmas változások következtek be. Szatmár megyében a települések közül messze kiemelkedik a gyorsan fejlõdõ Szatmárnémeti, amelyik a megyei peregrinusok 26,7%-át indítja külföldre 140 beiratkozóval. Nagykároly felzárkózik Nagybánya mellé, de Szatmárnémeti adatának csak a felét tudja produkálni. Érdemes megemlíteni, hogy e korszakban már Mátészalka, Csenger, sõt Fehérgyarmat is 10 körüli diákot küld az európai egyetemekre. Szabolcs megyében a 19. században már az elsõ helyre kerül Nyíregyháza 93 beiratkozóval, Kisvárdáról már 48-an indulnak külföldre, Nagykállóból pedig 27-en. A fõ cél Bécs és Németország. Nyírbátorból is találunk már 13 beiratkozót, közülük tízen Bécsbe mentek. Bereg megyében ekkor is Munkács áll magasan az elsõ helyen a maga 81 beiratkozójával, de már felzárkózik Beregszász is 32 diákkal, akiknek a fele még mindig német egyetemekre igyekezett. 152
Szabolcs, Szatmár és Bereg megyei diákok az európai egyetemeken
SZABOLCS, SZATMÁR ÉS BEREG MEGYÉK FÕBB TELEPÜLÉSEINEK KÜLFÖLDÖN TANULT DIÁKJAI
1789–1919
Település
Bécs Bécs Bécs Bécs Németo. Hollandia Svájc 1789– 1849– 1867– 1890– Kisebb Itália Összes 1849 1867 1890 1919
Szabolcs megye Nyíregyháza
50
-
5
3
3
11
12
7
2
93
Nagykálló
7
-
1
-
9
8
1
1
-
27
Nyírbátor
2
-
-
-
3
6
1
-
1
13
Újfehértó
4
-
1
-
2
-
-
-
-
7
Kisvárda
25
-
4
-
5
8
5
1
-
48
1
-
-
-
-
-
-
-
-
1
Mátészalka
7
-
-
-
1
2
-
-
-
10
Fehérgyarmat
4
-
-
-
-
3
-
-
-
7
Csenger
1
-
3
-
1
5
-
-
-
10
Nagykároly
23
-
3
10
9
20
5
5
-
75
Szatmárnémeti
49
1
11
7
18
35
11
8
-
140
Erdõd
-
-
2
-
-
-
-
-
-
2
Szinérváralja
1
-
-
-
-
3
1
1
-
6
14
-
3
21
12
11
4
14
-
79
17
-
2
-
-
4
3
6
-
32
2
-
-
-
-
-
-
-
-
2
13
-
4
13
14
17
8
11
1
81
-
1
-
-
1
1
1
-
-
4
Vaja Szatmár megye
Nagybánya Bereg megye Beregszász Mezõkaszony Munkács Vári
A három korszakot összesítve a települések külföldi egyetemjárásban való részvételérõl az alábbi képet kapjuk. Az egyes korszakokat a fentiekben már elemeztem régiók szerint, e táblázat inkább a korszakok összehasonlítására szolgál. Bizonyos, hogy a városfejlõdés mértéke, a felekezeti összetétel, ideértve a reformátusok és a zsidó lakosság arányát, a polgárosodás, az ipari és mezõgazdasági fejlõdés, a középfokú iskolázás színvonala és sok más tényezõ is befolyásolta a térség peregrinációban való részvételét. Ennek alapján alakult ki a három megye települései közül az elsõ tíz sorrendje, amelyet az 153
Szögi László
alábbiakban közlök. Természetesen a helytörténet és más szempontok alapján minden egyes beiratkozás érdekes lehet, ezek részletes publikálására azonban csak a megyei adattárak közlésekor kerülhet sor, amennyiben ennek kiadására igény mutatkozik. AZ ELSÕ TÍZ TELEPÜLÉS ABSZOLÚT SORRENDJE A BEIRATKOZÓK SZÁMA SZERINT
1.
Szatmárnémeti
187
2.
Nagybánya
123
3.
Munkács
99
4.
Nyíregyháza
93
5.
Nagykároly
83
6.
Kisvárda
63
7.
Beregszász
38
8.
Nagykálló
30
9.
Nyírbátor
17
Csenger
17
10.
SZABOLCS, SZATMÁR ÉS BEREG MEGYÉK FÕBB TELEPÜLÉSEINEK KÜLFÖLDÖN TANULT DIÁKJAI
1365–1919 Település
1365–1526
1526–1788
1789–1919
Összesen
93
93
Szabolcs megye Nyíregyháza Nagykálló
3
27
30
Nyírbátor
4
13
17
7
7
13
48
63
4
1
5
10
10
Újfehértó Kisvárda
2
Vaja Szatmár megye Mátészalka Tiszabecs
2
Fehérgyarmat Csenger 154
5
2
2 7
7
10
17
Szabolcs, Szatmár és Bereg megyei diákok az európai egyetemeken Település
1365–1526
1526–1788
1789–1919
Összesen
5
2
10
17
8
75
83
42
140
187
2
11
4
6
10
19
25
79
123
2
4
32
38
Mezõkaszony
2
2
4
Tarpa
4
Munkács
18
81
99
Vári
5
4
9
Csenger Nagykároly Szatmárnémeti
5
Erdõd
9
Szinérváralja Nagybánya Bereg megye Beregszász
4
Irodalom:2 1. Szögi László: Magyarországi diákok a Habsburg birodalom egyetemein, 1790–1850. 17 intézmény 8873 beiratkozás Bp.–Szeged, 1994. (új, bõvített, csak bécsi kiadás elõkészületben) 2. Kiss József Mihály: Magyarországi diákok a Bécsi Egyetemen, 1715–1789. 2 intézmény 1951 beiratkozás. Bp., 2000. (új, bõvített kiadása megjelent 13. kötetben) 3. Szögi László: Magyarországi diákok svájci és hollandiai egyetemeken, 1789–1919. 15 intézmény 2065 beiratkozás. Bp., 2000. 4. Mészáros Andor: Magyarországi diákok a prágai egyetemeken, 1850–1918. 9 intézmény 1398 beiratkozás. Bp., 2001. 5. Szögi László: Magyarországi diákok németországi egyetemeken és fõiskolákon, 1789–1919. 57 intézmény 14546 beiratkozás. Bp., 2001. 6. Hegyi Ádám: Magyarországi diákok svájci egyetemeken és akadémiákon, 1526–1788. (1798), 5 intézmény 753 beiratkozás. Bp., 2003. 7. Szögi László – Kiss József Mihály: Magyarországi diákok bécsi egyetemeken és fõiskolákon, 1849–1867. 8 intézmény 6453 beiratkozás. Bp., 2003. 8. Fazekas István: Magyarországi diákok a bécsi Pazmaneumban, 1624–1918 (1951) 1 intézmény 4358 beiratkozás. Bp., 2003. 9. Szögi László: Magyarországi diákok lengyelországi és baltikumi egyetemeken és akadémiákon, 1526–1789. 18 intézmény 1704 beiratkozás. Bp., 2003. 10. Patyi Gábor: Magyarországi diákok bécsi egyetemeken és fõiskolákon, 1890–1918. 8 intézmény 6247 beiratkozás. Bp. 2004. 11. Tar Attila: Magyarországi diákok német egyetemeken és akadémiákon, 1694–1788. 31 intézmény 3944 beiratkozás. Bp., 2004. 2 Az egyes kötetekben részletesen felsoroltuk az általunk használt eredeti külföldi levéltári források jelzetét és az
egyéb külföldi és hazai szakirodalmat.
155
Szögi László 12. Varga Júlia: Magyarországi diákok a Habsburg birodalom kisebb egyetemein és akadémiáin 1560–1789. 9 intézmény 4504 beiratkozás. Bp. 2004. 13. Kissné Bognár Krisztina: Magyarországi diákok a bécsi tanintézetekben, 1526–1789. 5 intézmény 7646 beiratkozás. Bp., 2004. 14. Gömöri György: Magyarországi diákok angol és skót egyetemeken, 1526–1789. 6 intézmény 313 beiratkozás. Bp., 2005. 15. Ladányi Sándor – Bozzay Réka: Magyarországi diákok holland egyetemeken és akadémiákon, 1575–1919. 7 intézmény 3143 beiratkozás. Bp., 2007. 16. Szlavikovszky Beáta: Magyarországi diákok itáliai egyetemeken, I. rész. 1526–1918, 17 intézmény 1713 beiratkozás. Bp. 2007.1 17. Szögi László: Magyarországi diákok német egyetemeken és akadémiákon, 1526–1693. 20 intézmény. 18. Patyi Gábor – Simon Zsolt – Szabó Miklós – Szögi László – Varga Júlia: Magyarországi diákok bécsi egyetemeken és fõiskolákon, 1867–1890. 14 intézmény. 19. Szögi László: Magyarországi diákok bécsi egyetemeken és akadémiákon, 1789–1849, 11 intézmény (új bõvített és javított kiadás). 20. Mészáros Andor – Szögi László – Varga Júlia: Magyarországi diákok a Habsburg birodalom kisebb egyetemein és fõiskoláin, 1789–1919, 21 intézmény. 21. Robert Offner – Hansgeorg von Killyen: Magyarországi diákok a bécsi Josephinumban, 1782–1886. 1 intézmény. 22. Sárközi Gabriella: Magyarországi diákok angol és skót egyetemeken és fõiskolákon, 1789–1914. 10 intézmény. 23. Hegyi Ádám – Szögi László: Magyarországi diákok svájci egyetemeken és akadémiákon, 1526–1919. 9 intézmény 2587 beiratkozás (második, javított egyesített kiadás).
LÁSZLÓ SZÖGI: Students from Szabolcs, Szatmár and Bereg Counties Attending European Universities (1365–1919) The author of the paper draws an overall picture of the number of students coming from the three north-eastern counties of the historic Hungary (Szabolcs, Szatmár and Bereg) who attended universities abroad. He has used the results of the researches that have been going on for nearly two decades in the Archives of Loránd Eötvös University as well as the works on attending foreign universities in the Middle Ages. The analysis illustrated with informative tables traces the students mainly from Szatmár to Vienna. The country’s split into three parts and the spread of the Reformation determined the direction of foreign studies for almost three centuries: the Protestant students headed for German, Dutch and Swiss universities.
156
