AZ EGYETEMI OKTATÁS MÓDSZEREINEK ÁTALAKÍTÁSA (Internet alapú oktatástámogató rendszerek lehetőségei a felsőoktatásban)

Informatika a felsőoktatásban 2008

Debrecen, 2008. augusztus 27-29.

AZ EGYETEMI OKTATÁS MÓDSZEREINEK ÁTALAKÍTÁSA (Internet alapú oktatástámogató rendszerek lehetőségei a felsőoktatásban) REFORMING THE METHODS OF UNIVERSITY EDUCATION

(Possibilities of the internet based course management systems in HE) Kovács Árpád Endre Szent István Egyetem - Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Összefoglaló A felsőoktatásban napjainkra versenyhelyzet alakult ki. Az egyetemek túlélésének, fennmaradásának egyik fontos feltétele korszerű tananyagok kialakítását, az oktatási gyakorlat folyamatos fejlesztését igényli. A differenciált hallgatói igények kielégítése, az oktatás hatékonyságának biztosítása, a nagy évfolyamlétszámok kezelése szükségessé teszi egy - az intézmények vezetőit, oktatóit és hallgatóit sokrétűen kiszolgáló - technikai háttér kialakítását, amely biztosítja a problémák hatékony kezelését. Hogyan lehet a hallgatók érdeklődését fenntartva, egyre bővülő ismeretanyagot hatékonyan átadni és számon kérni úgy, hogy tekintettel legyünk az oktatásszervezés, a minőségbiztosítás problémáira is? Az elmúlt évtizedekben számos elszigetelt kísérlet történt a fent említett kérdések megoldására, de egyik sem hozott átfogó változást. A problémakör áttekintése alapján megállapítható, hogy szükség van egy átfogó az intézmények egészére kiterjedő, egységes oktatástámogató keretrendszerre, amely az internet-bázisú, kipróbált, ingyenes, nyílt forráskódú, a többnyelvűséget támogató számítástechnikai rendszeren alapul és szolgáltatásai révén, hosszú távon biztosítja az oktatási folyamatban résztvevők hatékony kiszolgálását, ezzel az intézmény versenyképességének fenntartását.

Kulcsszavak versenyképesség, oktatásszervezés, minőségbiztosítás, tananyagfejlesztés, internet alapú oktatástámogató rendszer, SCORM-szabvány, távoktatás, nappalos- és levelezőképzés

Abstract Higher education has become competitive. In order to survive in this competitive environment universities have to improve their curriculum and their methods of teaching. A new technical background which serves the heads, teachers and students of our institutes is required to meet the diverse needs of students, to ensure the efficiency of education and to help manage the large number of students enrolled to our schools. We need to convey an increasingly expanding amount of knowledge to our students while upholding their attention and taking educational management, personality rights and quality assurance into consideration. During the recent years there have been several attempts at finding a solution to this problem, but none of them has brought on a comprehensive change. After having a thorough look at the problem, it has become clear that a comprehensive educational support system is needed. This support system needs to cover the entire institution, be based on the internet, be free, has to have an open source and needs to support multiple languages.

Keywords competitiveness, teaching management, quality assurance, curriculum development, internet-based learning management system, SCORM – standard, distance learning, full time and correspondent courses

1



1. Bevezetés A felsőoktatási intézmények versenyképességének megtartásához szükséges a komplex intézményi elektronikus szolgáltatás-háttér megteremtése. Egyes egyetemeknek az @-szolgáltatások területén már most is kimutatható lemaradásunk van más intézményekhez képest. Számukra a hátrányból csak úgy kovácsolható előny, ha egységesen, minden karra, minden oktatóra és képzési formára kiterjedő oktatástámogató keretrendszert – és hozzá szervesen kapcsolódó @-szolgáltató rendszert vezetnek be. A bevezetésnek megfelelő időkereten belül, lépésről-lépésre, jól megtervezett szervezeti, finanszírozási és ösztönző rendszerekre is kiterjedő keretek között kell megtörténnie. Az idő sürget, a finanszírozást lehetővé tevő pályázatok várhatóan július és szeptember között megjelennek, további halasztás már behozhatatlan hátrányt jelenthet a lehetőségeket elszalasztó intézmények számára. 2. Az intézményi stratégiai újragondolása A fenti kihívásra választ adó egyetemek számára nem lehet más alternatíva, mint az alkalmazkodás, a hallgatói és oktatói igények kielégítése. Ezen igényeknek és elvárásoknak a kielégítésére a leghatékonyabb eszköz a komplex intézményi informatikai szolgáltatásrendszer fejlesztése. Ehhez az egyetemi középtávú @-stratégia kialakítása, újragondolása szükséges, amely stratégia a következő időszakban minden informatikai projekt megvalósításának keretét adja. Ezen belül a stratégiai alapelvek, célok, (misszió, jövőkép, fókuszterületek) megfogalmazása sem nélkülözhető. Az elkészült stratégiai terveket le kell bontani operatív teendőkre, majd projekt szinten konkrét idő- és erőforráskereteket kell azokhoz rendelni. Az intézményi stratégia fontosabb célkitűzései a következők lehetnek: -

„szolgáltató intézménnyé” válás. az oktatói és vezetői munka hatékonyságának növelése. a minőségirányítás, minőségbiztosítás teljes körű alkalmazása a tananyagfejlesztésben, és az oktatásban.

Középtávon az intézményi szintű oktatás-támogatási stratégia alapelemei a következők: -

Oktatás Támogató Keretrendszer bevezetése Vezetői (szakmai/oktatási) Információs Rendszer (VIR) létrehozása @-portfolió szolgáltatás megteremtése Intézményi Alumni Rendszer működtetése

2.1. Intézményi Oktatástámogató Keretrendszer bevezetése A rendszer részeként megvalósítandó elemek: -

az @-tananyag és az @-könyvtár kialakítása a tananyag-fejlesztési tevékenység támogatás az oktatási minőségirányítási és minőségbiztosítási rendszer bevezetése

Az oktatási keretrendszerek a web-alapú oktatás intézményi hátterét biztosítják, mintegy „virtuális iskolai környezetként” funkcionálva (virtuális campus), eszközként szolgálva a helytől és időtől független tanulás megteremtéséhez. Az informatikai rendszerek folyamatos fejlődésének eredményeként számos megoldás született már az egyszerűbb, főként intézményi PRcélokat szolgáló web-oldalaktól kezdve a komplex tudásmenedzsment rendszerekig, melyek

2



integrálják a tananyagok megjelenítését, a tanulók nyilvántartását és tanulmányi előrehaladását, a tanulók és az oktatók közötti kommunikációt és egyéb oktatás-támogatási lehetőségeket. Az oktatástámogató keretrendszer által megvalósítandó funkciók és szolgáltatások: -

a szervezet leképezése, felhasználók, szerepkörök kezelése (regisztráció, jelentkeztetés, adminisztráció) tananyagok kezelése, tárolása a tananyagfejlesztés támogatása személyre szabható, Web-alapú felhasználói felület biztosítása, mentorálás és tutorálás lehetőségének megteremtése, kommunikációs lehetőségek (belső levelezési rendszer, fórumok, chat)

2.2. Vezetői (szakmai/oktatási) Információs Rendszer létrehozása (VIR) A másik kialakítandó rendszer a minden intézményben működő pénzügyi, gazdasági információs rendszer (ERP) mellett a képzési feladatokról szolgáltat információt a különböző vezetői szintek felé, amely alapul szolgál a hatékony szakmai vezetés számára. Az átláthatóság, tervezhetőség, irányíthatóság fogalmak mentén fejlesztendő egyetemi alrendszer szervesen kapcsolódik az előzőekben említett gazdasági rendszer mellett a NEPTUN és az oktatástámogató rendszerekhez, melyekből azonnali hozzáféréssel, tényadatok nyerhetők az oktatással, képzéssel és kutatásokkal kapcsolatos adatbázisokból. 2.3. Az @-portfolió 1 szolgáltatás megteremtése Az oktatási keretrendszerrel szoros egységet alkotó elektronikus portfólió rendszer azt a célt szolgálja, hogy minden hallgató a tanulmányaihoz kapcsolódó dokumentumait saját egy helyen összegyűjtse, az összegyűjtött dokumentumokat később felhasználhassa, valamint, hogy ezek segítségével képet kapjon az eltelt tanulmányi időszakban végzett munkájáról. Az önálló tanulásban fontos szerepet játszik az önértékelés képessége, amelyet a portfólió részét képező Önálló Tanulási Napló segítségével lehet támogatni. Az @-portfólió tartalma: -

a tantárgyakhoz kapcsolódó beküldött feladatok, a tanárok, oktatók értékelései, megjegyzései, az Önálló Tanulási Napló, egyéb a tanulmányokat segítő dokumentumok (pl. ütemterv, időterv), a tanulmányokon kívüli érdeklődési körhöz, hobbihoz kapcsolódó személyes dokumentumok.

Az @-portfolió rendszer segítségével a hallgatónak (és az oktatóknak és kutatóknak is) lehetősége van különböző személyeknek, vagy csoportoknak különböző szintű betekintést engednie saját portfóliójába. A hallgatói álláskeresésnél, közös érdeklődésű csoportoknál, az oktatói és kutatómunkában ez az intézményi szolgáltatás igen népszerűvé válhat. 1

Az @-portfóliónak (~szakmai bizonyítvány) három területe tartozhat az intézményi rendszerhez: 1. Fejlődési portfolió A tulajdonos adott időszakra vonatkozó összes bejegyzései egy adott témában. 2. Visszatükröző portfolió - Tartalmazza a tulajdonos személyes reflexióit a tartalomra vonatkozólag, valamint azt, hogy az adott tartalom a fejlődés szempontjából mit jelent a tulajdonosnak. 3. Ábrázoló portfolió Bemutatja, hogy egy-egy bizonyos munka, tevékenység elvégzése során mit ért el a tulajdonos.

3



2.4. Az intézményi Alumni 2 rendszer létrehozása Az amerikai és nyugat-európai egyetemeken már több éve kialakult öregdiák rendszer (alumni) bevezetésével lehet megteremteni Egyetemünkön is annak hagyományát, hogy a végzős hallgatók - igényeiknek megfelelően - a diploma megszerzése után is kapcsolatot tarthassanak felsőoktatási intézményükkel, illetve azzal a szűkebb közösséggel, akikkel együtt végeztek, akikkel egy szakmai közösséghez tartoznak. Az alumni rendszerben az intézmény volt diákjai kapcsolatba léphetnek egymással és egyetemükkel, nyomon követhetik intézményük fejlődését, oktatási kínálatának alakulását, hírleveleken és az alumni-rendszeren keresztül tájékozódhatnak az egyetemi élet eseményeiről. A végzett hallgatók munkaerő-piaci monitoringja révén - segíthetik az intézmény oktatási kínálatának továbbfejlesztését. Segítséget nyújt a rendszer a K+F+I+O munkához, a hallgatók gyakorlati képzéséhez is. Az alumni tagoknak nyújtott szolgáltatások lehetséges köre: -

Az alumni-adatbázishoz való hozzáférés, évfolyam-találkozók szervezésében nyújtott segítség, szakmai konferenciák szervezése, egyetemi kiadványok eljuttatása a tagoknak, meghívók szakmai és egyéb egyetemi rendezvényekre, karrier-szolgáltatás és munkalehetőségek kommunikálása a tagok felé, munkaközvetítés az egyetemmel kapcsolatban álló vállalatok felé.

Az előzőekben felsorolt intézményi „@” rendszerek működtetéséhez szükséges rendezni -

a műszaki infrastruktúrát, a tartalomfejlesztés az oktatás- és kutatás-módszertani kérdéseit.

3. A megvalósítás lehetséges lépései Alapvető fontosságú, hogy a megvalósítandó intézményi rendszer komplex stratégiai programon alapuljon, és a bevezetés végén a teljes intézményre (minden kar, minden oktató, minden képzési forma, minden tantárgy) vonatkozzon. Amennyiben ez nem teljesül a rendszer elveszíti azt az „átütőerőt”, amely a versenytársakkal szembeni előnyt biztosítja. A kijelölendő stratégia hosszabb időtávot, akár két vezetői ciklust felölelő intervallumot foghat át. 3.1. A bevezetendő rendszerek ütemezése Az egyetemi „@” rendszerek közös erőforrás- és kapcsolattérképének megrajzolása után a fókuszterületek kijelölése történhet. A fókusz területek között az Oktatástámogató Keretrendszer bevezetése lehet az első, amelyet az @-portfolió és a Vezetői Információs Rendszer követ. Az Alumni rendszer bevezetése az előzőekkel párhuzamosan indítható el.

2

Alumni = egyetemi öregdiák rendszer

4



A bevezetés lehetséges szintjei: 1. szint: Prototípus-rendszerek felállítása, technológiai próbák, kulcsfelhasználók képzései. 2. szint: A tervek, pályázatok, pilot-projektek szintjén on-line információszolgáltatás megkezdése. A felhasználók képzése, intenzív fejlesztések. 3. szint: A „kritikus tömeg” elérése, felhasználók megismertetése a rendszerekkel, támogatások kiterjesztése. 4. szint: A működési folyamatok támogatása, a szükséges erőforrások folyamatos biztosítása. 3.2. A megvalósítás idő és erőforrás szükséglete A intézményi „@” rendszerek bevezetetése két fő szakaszban (3+4 év) történő megvalósítás egyrészt alkalmazkodik az ÚMFT 2013-ig tartó ütemezéséhez, amely segítségével a pénzügyi erőforrásigények fedezhetők, másrészt figyelembe veszi a szükséges vezetői támogatás biztosításához a vezetői ciklusokat is. A pontos ütemezést a megvalósítással megbízott projekt szervezetnek kell terveznie és felügyelnie. A szükséges humán erőforrások az intézményekben alapvetően belső forrásokkal fedezhetők, de új motivációs és teljesítményértékelési rendszer kialakítása szükséges. Néhány területen külső szakértők bevonására is szükség van, főként azokon a területeken, ahol nem gazdaságos belső erőforrással lefedni az adott területet. A rendszerek bevezetésével párhuzamosan az intézményfejlesztési tervet is felül kell vizsgálni, hiszen oktatástechnikai eszközök, internet elérési lehetőségek területén egyre növekvő a Szent István Egyetem lemaradása nemzetközi és hazai szinten egyaránt. 4. A finanszírozás A rendszerek bevezetésének tervezésekor mindenképen finanszírozási változatokban, lehetőségekben kell gondolkodni. Ezek tervváltozatok különböző „forgatókönyveket”, projektterveket eredményeznek. A finanszírozási lehetőségek kombinációjával érhető el az adott helyzetben elérhető optimális eredmény A lehetséges finanszírozási források: a. Pályázati források (hazai és uniós források) Ezen források sikeres megszerzéséhez az intézményi pályázat-menedzselési hatékonyság drasztikus javítása, pályázati iroda kialakítása szükséges. Olyan sikerorientált pályázat-menedzser csapat felállításáról kell rövid időn belül gondoskodni, amely már a megjelenő pályázati kiírások előtt „generálja” a intézményi stratégiának megfelelő projekteket, azon a szakmai körök bevonásával, akik az ötletet, a szakmai tartalmat, - később a megvalósítást - biztosítják. A pályázatmenedzserek folyamatosan támogatják a szerződéskötési, megvalósítási, elszámolási és monitoring szakaszban a szakmai team-et. E „szimbiózis” nélkül a pályázati források elmaradnak, hiszen a pályázatmenedzserek nem ismerhetik az egyes kiírásokhoz tartozó „szakmai” hátteret a szakemberek viszont nem pályáznak sikerrel, illetve nem tudják menedzselni a megnyert pályázataikat. A pályázati finanszírozással van némi probléma is. Csak meg nem kezdett projektek létesítési-, beruházási költségei finanszírozhatók – működési, fenntartási költségek nem.

5



Hogyan biztosítható mégis az oktatástámogató rendszer hosszú távú finanszírozása ilyen feltételek mellett? A megoldás valószínűleg az, hogy az egységes koncepció megtartása mellet az elkülöníthető projekt elemeket külön-külön projektekként kell finanszírozni. A sikeres pályázatok alapfeltétele, hogy be kell kapcsolódni a pályázatok előkészítési munkálataiba (OKM, Educatio Kht.) részt kell venni az előkészítő szakaszon túl a társadalmi vitára bocsátott pályázatok szakmai vitájában is. Más intézményekkel közösen megvalósítandó (konzorciumi) pályázatok is megcélozhatók, amelyek pl. tananyagfejlesztésben, minőségbiztosításban, vagy vezetői információs rendszer kialakításában lehetnek hatékonyak. b. Belső erőforrások (megtakarítások, átszervezések, felszabadítható eszközök) Az intézményi stratégia újragondolásának alapvető célja ezen belső erőforrások feltárása és hatékony felhasználása. A bevezetendő @-szolgáltatások segítségével ezen erőforrások jó része mérhetővé, átláthatóvá válik és az intézményben egyszerre jelenlevő erőforráshiány és pazarlás racionalizálható. c. Külső források (vállalati támogatások, fizetős szolgáltatások) A felsőoktatási intézményekhez jelenleg is folyamatosan érkeznek a szakképzési és K+F hozzájárulásként és egyéb vállalati támogatásként érkező források. Ezek mellé további bevételek szerezhetők oly módon, hogy létrejövő egyetemi rendszerekkel nem csak intézményen belüli, hanem külső vállalati képzési és oktatási és egyéb szolgáltatásokat is nyújt az intézmény. Lehetőség van fizetős e-learning kurzusok meghirdetésére és működtetésére, amelyekhez további állami támogatások (pl. munkaügyi központoktól) szerezhetők. 5. Veszélyek és kockázatok Az intézményi elektronikus rendszerekben rejlő ígéretes lehetőségek kibontakozásához olyan stratégiára van szükség, amely képes szembeszállni az egyetemekre általában jellemző - és az alkalmazkodás hiányára részben magyarázatot adó - akadályokkal és félelmekkel. A stratégiai célok elérését több tényező veszélyezteti:     

a szervezeti ellenállás, elutasító magatartás; elégtelen vezetői elkötelezettség; hiányzó ösztönző és érdekeltségi rendszerek; elmaradó intézményfejlesztések, hiányzó technikai támogatás; a kényelmes, megszokott korábbi oktatási technológia ma is elérhető;

Az előzőekben megemlített várható akadályok, kockázati tényezők kezelésére több megoldás lehetséges: -

A szervezeti ellenállásból, az új dolgok elutasításából származó kockázat azon feloldhatatlannak tűnő ellentmondáson alapul, hogy nincs elegendő időnk, mégis rövid idő alatt kell a változásokat végrehajtani, eredményeket elérni, az emberek viszont nem szeretik a gyors változásokat és az azzal járó bizonytalanságot. Amíg nincs intézményi közmegegyezés, addig a projektek kudarcra vannak ítélve. A siker csak úgy biztosít-

6



ható, ha folyamatos, többszintű információközlés, rengeteg vita, véleménykérés (és figyelembevétel!), magyarul eszmecsere zajlik az egyetemi polgárság minden rétegével. A probléma megoldását az adhatja, hogy az érintettek közül mindenkit - a megfelelő módon - a projekt részesévé kell tenni. -

A vezetői elkötelezettség hiányában rejlő kockázat, talán a legkomolyabb veszélyforrás. A jelenség jól ismert: a különböző szintű vezetők, rövidebb-hosszabb ideig - főként szóban - támogatják a változásokat, majd később a kritikus döntéseknél a megkötött kompromisszumok miatt hiányzik az elkötelezettség. Nehéz kezelni ezt a kérdéskört, hiszen a különböző intézményi vezetők meglehetősen nagy függetlenséggel, önállósággal (és informális hatalommal) rendelkezhetnek. A megoldás itt is az érdekeltség megteremtése lehet. Adott esetben projekt ütemezését úgy kell alakítani, hogy a vezetők a vezetői ciklusuk végére (esetleges újraválasztásuk esedékességére, nyugállományba vonulásukra) a projekt eredményeit a sajátjuknak is tekinthessék.

-

Az ösztönző és érdekeltségi rendszerek átalakítása részben független kérdés az oktatástámogató rendszer bevezetésétől. Ezt a kérdéskört mindenképpen kezelni kell, hiszen ez minden teljesítmény alapja. A megoldás éppen a teljesítményben, annak is a mérhetőségében rejlik, amelyet az oktatók, a tananyagfejlesztők és kiszolgálók esetében egyaránt mérhetővé tesz egy keretrendszer bevezetése. Néhányan talán éppen e mérhetőség, „átláthatóság” a kapcsán válnak a bevezetendő rendszer ellenlábasaivá.

-

Az intézményfejlesztés szerepe a jövőben meghatározó lesz. Hosszú távon ugyanis nem lehet eredményeket felmutatni korszerű infrastruktúra alkalmazása nélkül. Erről - természetesen a stratégiai célokkal összhangban lévő - intézményfejlesztési tervnek kell gondoskodnia. Talán a hangsúly itt sem a számítógépeken, projektoron, hálózatokon, hanem az intézményben dolgozó - a képzéseket kiszolgáló - technikai támogatáson, az emberi tényezőn van. Ebben az esetben is alapvető szemléletváltás szükséges. Szükséges tisztázni a szerepeket, a szervezeti és munkaköri szabályzatokban, munkaköri leírásokban részletesen rögzíteni kell azokat a dolgozói feladatokat, amely feladatokat mérhetővé, értékelhetővé kell tenni.

 A megszokott oktatási technológia leváltása - a keretrendszer bevezetését követően – valószínűleg csak idő kérdése. Tapasztalataink szerint a különböző tantárgyakat oktatástámogató rendszerben teljesítő hallgatók már kifejezetten megkövetelik a régi oktatási módszerek átalakítását. (Digitális formában, előre meg szeretnék kapni a naprakész tananyagokat, rövid reakcióidejű válaszokat várnak kérdéseikre, objektív, átlátható, kiszámítható követelményrendszert és teljesítményértékelést igényelnek.) -

A pénzügyi források hiánya valós probléma az oktatástámogató rendszer megvalósítása, működtetése kapcsán. Nem várható el senkitől, hogy többletmunkaként világszínvonalú, ugyanakkor rengeteg energiát igénylő tananyagfejlesztésbe kezdjen, netán egy új komplex informatikai rendszert működtessen többleterőforrások nélkül. Ezeket a projektet nem lehet csupán átcsoportosított, megtakarított forrásokból hosszú távon finanszírozni, mert az elektronikus intézményi rendszerek bevezetése külön költségvetést és erre a célra elkülönített, nevesített forrásokat igényel. Ne tévesszen meg senkit, hogy a rendszer adott esetben nyílt forráskódú, ingyenes szoftver. A működtetése, fenntartása jelentős emberi és anyagi erőforrás-igénnyel, így költségekkel is jár.

7



5.1. A kockázatok kezelése Az intézményi „@” rendszerek kialakításának alapfeltétele a rugalmasság. Ez jelenti azt, hogy a bevezetéshez ne kelljen alapvető átalakításokat végezni, a későbbiekben pedig kövesse korlátozások nélkül a szervezet változásait. A fenti kockázatok kezelésében a következő intézkedések segíthetnek: 1. részletes projekttervek kidolgozása a tevékenységek, erőforrások és a projekt finanszírozás kérdéseiről. 2. megfelelő ösztönző rendszer kialakítása a kitűzött célok eléréséhez szükséges motiváció biztosítására. 3. vezetői (szakmai/oktatási) információs rendszer alkalmazása az átláthatóság, tervezhetőség és irányíthatóság biztosítására. 4. külön szervezeti egység létrehozása a kapacitások és erőforrások koordinálására, a felelőségi viszonyok megteremtésére. 5. A pályázatok útján elnyerhető finanszírozási források elmaradása 6. a résztvevők széleskörű tájékoztatása a „közmegegyezés” biztosítása érdekében. Az intézményi @-rendszerek kialakításának alapfeltétele a rugalmasság. Ez jelenti azt, hogy a bevezetéshez ne kelljen alapvető átalakításokat végezni, a későbbiekben pedig kövesse korlátozások nélkül a szervezet változásait. Részletes projekt-tervek kidolgozása jelent megoldást a projekttel kapcsolatos kockázatok mérséklésében. Az előkészítő munka az elvégzendő tevékenységekről, a megvalósításhoz szükséges erőforrásokról és a projekt finanszírozás kérdéseiről már a tervezés fázisában előhozhat olyan problémákat, amelyek csak jóval később merülnének fel és a megvalósítás során megoldásuk jóval nehezebb lenne, mint a tervezési fázisban. Intézményi ösztönző rendszer kialakítása/átalakítása az egyetemi vezetés alapfeladata. Ennek átgondolása, újratervezése nélkül nem lehetséges a projekt működéséhez szükséges humán erőforrások mozgósítása. Vezetői (szakmai/oktatási) információs rendszer (VIR) létrehozandó rendszer az egyetemi pénzügyi, gazdasági információs rendszer mellett a képzési feladatokról szolgáltat információt a különböző vezetői szintek felé, ezzel alapul szolgál a hatékony szakmai vezetés számára. Az átláthatóság, tervezhetőség, irányíthatóság fogalmak mentén fejlesztendő egyetemi alrendszer szervesen kapcsolódhat az előzőekben említett gazdasági rendszer (ERP) mellett a NEPTUN és a e-learning keretrendszerhez, melyekből azonnali hozzáféréssel, tényadatok nyerhetők az oktatással, képzéssel és kutatásokkal kapcsolatos adatbázisokból. Egy konkrét szervezeti egységet létre kell hozni, amely az eredeti stratégia követéséért és a kitűzött célok megvalósításáért felel. Ez a szervezeti egység biztosítja a koordinációt, az erőforrások megszerzését és hatékony elosztását. E projekt koordinátori szervezeti egység létrehozásának másik fontos indoka, hogy a sok résztvevős „gazda nélküli” projektekhez hasonlóan ne csoroghassanak el más célokra a projekthez rendelt erőforrások. A fenti szervezet tagjainak bevonásával és az egyetemi pályázatokért felelős „pályázati iroda” együttműködéseként a projektek finanszírozását biztosító pályázatok benyújtásához szükséges egy olyan pályázat-menedzser csapat megbízása, amely feladata a következő:

8



 az e-learninggel összefüggő projektek (pályázati témák) generálása és összehangolása más egyetemi szinten  előzetes projekt-dokumentációk (ütem, erőforrás és finanszírozási tervek) készítése a belső intézményi egyeztetések lefolytatása (engedélyezések, erő biztosítása, projekt likviditás tervezése)  a megjelenő pályázati felhívásokra a megfelelő, színvonalas pályázati anyagok előállítása és benyújtása  megnyert pályázatok esetében a szerződés előkészítése, lebonyolítása.  a projekt megvalósítási folyamat támogatása (elszámolható költségek figyelemmel kísérése, rész- és végelszámolások előkészítése stb.)  projekt végelszámolása.  A monitoring időszakban az adatszolgáltatás biztosítása. A rendszer sikeres bevezetéséhez és működtetéséhez átgondolt tájékoztatási (projekt PR) tevékenységet kell folytatni. Amíg nincs intézményi közmegegyezés, addig a projektek kudarcra vannak ítélve. A siker csak úgy biztosítható, ha folyamatos, többszintű információközlés, rengeteg vita, véleménykérés (és figyelembevétel!), magyarul eszmecsere zajlik az egyetemi polgárság minden rétegével. A probléma megoldását az adhatja, hogy az érintettek közül mindenkit - a megfelelő módon - a projekt részesévé kell tenni.

9



MELLÉKLET A bevezetésre javasolt Intézményi Oktatástámogató Keretrendszer: a MOODLE A név jelentése: Moodle = Modular Object-Oriented Dynamic Learning Environment (Moduláris Objektum Orientált Dinamikus Tanulási Környezet) A rendszer besorolása:

 CMS – Course Management System  LMS – Learning Management System  VLE – Virtual Learning Environment Fejlesztő központ:

 Perth, Ausztrália, (Martin Dougiamas) – nyílt forráskódú rendszer lévén igen nagy közösség vesz részt a fejlesztésben  Aktuális verzió: Moodle 1.9.1 (2008. 06. 12.) A Moodle rendszer alkalmazására a Szent István Egyetemen már 3-4 éve folynak sikeres, de elszigetelt kísérletek. A jászberényi karon, a GTK - Vállalatgazdasági és Szervezési Intézetében, a Mezőgazdasági Környezettudományi Karon illetve a Gépészmérnöki Karon több ezer hallgató és hozzávetőlegesen 50-60 oktató szerzett tapasztalatokat a rendszerrel. A javasolt rendszer mellett szóló érvek:

       

Az ingyenes, nyílt forráskódú folyamatosan fejlesztett szoftver Könnyen tanulható mind a hallgatók, mind az oktatók részéről Jól skálázható, igen jól paraméterezhető, jogosultságkezelése fejlett Pedagógiai érdemekkel bír (konstruktivista pedagógia 3 ) Elérhető magyarul és még 74 nyelven Dinamikusan fejlődik Könnyen adaptálható Nemzetközi standard (193 országban – 448 ezer felhasználó (2008.06.10)

A Moodle viszonya a meglévő egyetemi, kari, intézeti és tanszéki honlapokhoz: A Moodle egyetlen jelenlegi egyetemi rendszernek sem „konkurenciája” rugalmassága, modularitása révén bármelyikkel képes együttműködni.

3

A Moodle fontosabb pedagógiai lehetőségei: Csevegés; Feladat (értékelhető); Fórum (értékelhető); Egyszerű választás; Jegyzet (értékelhető); Kérdőív; Lecke (értékelhető); SCORM (értékelhető); Szótár (értékelhető); Teszt (értékelhető); Wiki (lexikonkészítés); Workshop (Műhelymunka)

10



Irodalomjegyzék [1] e-Learning Programme Website: http://europa.eu.int/comm/education/programmes/elearning/programme_en.html) [2] IMS: IMS Global Learning Consortium. The mission of the IMS Global Learning Consortium is to support the adoption and use of learning technology worldwide. IMS is a non-profit organization that includes more than 50 Contributing Members and affiliates. http://www.imsglobal.org [3] IEEE (Institute of Electrical and Electronics Engineers – Elektro- és villamos mérnökök szakmai szervezete) http://ieeeltsc.org/ [4] Standard for Information Technology --Education and Training Systems -Architecture and Reference Model http://ltsc.ieee.org/wg1/materials.html

11

AZ EGYETEMI OKTATÁS MÓDSZEREINEK ÁTALAKÍTÁSA (Internet alapú oktatástámogató rendszerek lehetőségei a felsőoktatásban)

Recommend Documents