AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK LEGSÚLYOSABB VESZÉLYES ÁRUK SZÁLLÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS BALESETÉNEK LEÍRÁSA ÉS AZ ESETBŐL LEVONT KÖVETKEZTETÉSEK

KATASZTRÓFAVÉDELEM

KIS CSABA őrnagy

AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK LEGSÚLYOSABB VESZÉLYES ÁRUK SZÁLLÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS BALESETÉNEK LEÍRÁSA ÉS AZ ESETBŐL LEVONT KÖVETKEZTETÉSEK THE EVENTS AND CONSEQUENCES OF THE MOST SEVERE HAZARDOUS GOODS ACCIDENT IN US HISTORY 1947 április 16-án, a francia S.S. Grandcamp nevű szállítóhajó a Texas City-ben található Galvstone öbölbeli kikötőben dokkolt. A hajóra éppen ammónium-nitrát műtrágya szállítmányt rakodtak, amikor a fedélzeten tűz keletkezett. Nem sokkal később, a hajó közel egy kilótonna erővel felrobbant, amelynek nyomán pusztító lökéshullám érte el a partot. A part közelében található finomítók közül több szintén lángba borult és a robbanást követően, további hat napig égett. A balesetben közel 567 ember veszítette életét. A cikk szerzője arra vállalkozott, hogy a katasztrófa körülményeit és utóhatását foglalja össze. Kulcsszavak: katasztrófa, ipari baleset, veszélyes áruk szállítása, ammónium nitrát, dominó hatás. On April 16th 1947, a French freighter named the S.S. Grandcamp docked in Texas City, Texas on the Galveston Bay. The ship was making a delivery of ammonium nitrate fertilizer when the deck of the ship caught fire. Later the freighter exploded creating a tidal wave that enveloped the shore and an explosion at kiloton scale. Many refineries that were located on the waterfront also caught on fire and continued to burn for 6 days after the explosion. It was estimated that a total of 567 people were killed. The author of the article examines the circumstances and the outcome of this tragic event. Keywords: katastrophe, industrial accident, transportation of hazardous goods, ammonium nitrate, domino effect

Bevezetés 1947. április 16-n, egy átlagos, tiszta tavaszi reggel a francia S.S.1 Grandcamp teher-szállító hajó Texas City Galveston-öbölben található ki1

S.S.: Steam Ship (Gőzhajó)

113

kötői dokkjában állt, ahol épp a berakodása folyt. Az ammónium-nitrátot szállító hajón keletkező tűz, majd robbanás olyan katasztrófát okozott, amelyet a mai napig az USA történetének legsúlyosabb ilyen eseteként tartanak nyilván. A baleset mérföldkőnek számít abból a szempontból, hogy utóhatásaként megjelentek a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos biztonsági szabályok, valamint a hatékonyabb lakosságvédelmi felkészülés és ipari katasztrófák elleni tervezés, nemcsak Texas Cityben, hanem a világ más részein is. Az események menetének tanulmányozása során kitűnik, hogy milyen végzetes következményekkel jár, ha a gazdasági, vagyonvédelmi szempontok érvényesítése megelőzi a biztonságot. Ez a kérdés azért is fontos, mert bár az S.S. Grandcamp szerencsétlen sorsa alapvetően egy veszélyes áruszállítással összefüggő esemény volt, a zsúfolt kikötőben bekövetkezett robbanás okozta dominóhatás olyan jelentős kiterjedésű katasztrófát okozott, amelynek hatásaiban számottevő szerepet játszottak az akkori olaj- és gázipari üzemek működésével kapcsolatos emberi mulasztások is. A modern kor egyik legdinamikusabban fejlődő ipara a szélesebb értelemben vett vegyipar és azon belül is a kőolaj- és földgáz feldolgozás. Ezen a területen jelentős mennyiségben találhatóak a gyártási folyamatban felhasznált, kockázatot jelentő anyagok [1]. Bár általánosságban megállapítható, hogy a technológiai fejlődést többnyire követik a biztonsági rendszabályok és hogy a hiányosságok a szubjektív emberi tényezőre vezethetőek vissza, a cikkben ismertetett esetben a szabályozás sem volt elégséges és egyértelmű. A kutatás során alapvetően két lényeges forrást használtam: az egyik az Egyesült Államok Parti Őrségének meghallgatási jegyzőkönyve [2], a másik pedig az USA belügyminisztériumának vizsgálati jelentése [3], amely dokumentumokhoz elektronikus könyvtárakon keresztül lehet hozzáférni. A fentieket a világhálón található háttér-információk (pl.: Texas City város honlapja, University of North Texas digitális könyvtár), összefoglaló szakmai publikációk és jegyzetek, továbbá hazai szakkönyvek egészítették ki. Fontosnak tartottam a cikk gazdag illusztrálását, főként a korabeli felvételek használatával.

114


1. A katasztrófa előzményei 1.1 Texas City földrajzi környezetének értékelés Texas City, Texas államban, Galveston megyében található, a Mexikói öböl partján. A kikötő Galvestone városától 16 km-re északra, Houstontól 60 km-re délre fekszik, a Galveston-öbölben. Texas City a városi rangot 1911-ben nyerte el és lakosainak száma az 1950-es évek végére meghaladta a tizenhat ezret. A város gazdasági élete, már a 19-ik század végétől egyre inkább a nehéziparra épült. A kedvező földrajzi adottságoknak köszönhetően itt épült ki az USA nyolcadik legnagyobb tengeri teherárukikötője. A kikötőt a baleset idején a Texas City Terminal Railway Company üzemeltette. A második világháború idején jelentősen megnőtt a Texas államban kitermelt kőolaj jelentősége és Texas City nem csak kereskedelmi és hajózási központ, hanem komoly kapacitással rendelkező finomítók és vegyi üzemek telephelye is lett. [4]

1. ábra. Texas City és Galvstone Bay elhelyezkedése, valamint földrajzi környezete [5].

115

Az iparág főleg a petróleum és más petrokémiai termékek előállítása területén volt jelen a városban. A BP által fenntartott Texas City Refinery finomító telep, napjainkra az Egyesült Államok harmadik legnagyobb ilyen célú létesítményévé fejlődött [6]. Nem csak napjaink korszerű létesítményei esetében mondható el, de már a második világháborút közvetlenül követő években is igaz volt, hogy a tengeri kikötő már nem egyszerűen egy átrakási pontot jelentett, hanem szolgáltatásokat nyújtó logisztikai központ volt [7]. Ezt egészítette ki az évek során ide települt ipar. Katasztrófa-földrajzi szempontból szembetűnő, hogy a kikötő és a közelében telepített finomítók, valamint tárolók a város déli részén, a beépített, sűrűn lakott terület közelében helyezkednek el. Az utcarendszer, a városból közvetlen megközelítést biztosít a kikötő üzemi területéhez. Ezek a körülmények jelentősen közrejátszottak abban, hogy a balesetnek egész Texas City vonatkozásában katasztrofális következményei voltak.

1.2 Az S.S. Grandcamp és rakományának jellemzése A baleset bekövetkezésekor francia tulajdonban lévő, S.S. Grandcamp az Egyesült Államokban, Los Angelesben, 1942-ben vízre bocsátott, Libertyosztályú, 4.380 tonnás, szárazáru-szállító, darabárus [8] hajó volt. Az úgynevezett egyenes – vagy „csapott” – fedélzetű2, a második világháború idején nagy számban épített kereskedelmi hajó-osztályhoz tartozó, tengeri jármű öt önálló rakodó nyílással ellátott raktérrel rendelkezett. A katasztrófa bekövetkezésének idején az S. S. Grandcamp parancsnoka Charles de Guillebon kapitány volt. [9] A fénykép (2. ábra) felső részén jól látható a felépítmény előtti három és a mögötte lévő két raktér rakodó-nyílása [10]. Liberty osztályú hajó sematikus rajza a rakterek jelölésével a fénykép alsó sematikus ábráján figyelhető meg [11]. A Parti Őrség meghallgatási jegyzőkönyve alapján az S.S. Grandcamp rakományának jelentős részét a papírzsákokba csomagolt kevert műtrágya tette ki, amely, zsákonként 32,5% ammónium nitrátot (NH4 NO3) tartalmazott. Ebből az áruból, 2

flush deck (Eng.)

116


1947. április 16 reggelére, a hajó 2. számú rakterében 1420 tonnát, míg a 4. számú rakterében 880 tonnát helyeztek el, a berakodás során.

2. ábra: Liberty osztályú kereskedelmi hajó (S.S. Nevada) makettje [10] [11]

A rakomány fennmaradó részét kenderkötél, mogyoró, fúró berendezések, dohányáru, gyapjú, valamint néhány láda kézifegyver-lőszer tette ki. [12]

2. A katasztrófa bekövetkezési körülményeinek elemzése 2.1. Tűz az S.S. Grandcamp fedélzetén 1947. április 16-ának tiszta tavaszi reggelén élénk éjszaki szél fújt a Galveston-öbölben. A kikötő az ilyenkor megszokott életét élte, folyt a 117

hajók be- és kirakodása. Az S.S. Grandcamp az „O” mólónál állt, jobb oldalával kikötve, a hajóorral kifelé [13].

3. ábra: Az S.S. Grandcamp az „O” móló mellett, a berakodás közben [14].

Nem sokkal 8 óra előtt a berakodást végző dokkmunkások füstöt észleltek felszállni az S.S. Grandcamp 4. számú raktérből. Az egymásra halmozott, egyenként 100 font (45,36 kg) súlyú zsákok elmozdítása után, lángokat fedeztek fel a rakomány és a raktér oldalfala között. A tüzet palackozott ivóvíz és két tűzoltó készülék felhasználásával próbálták oltani, azonban erőfeszítésük sikertelennek bizonyult. Ahogy a lángok egyre terjedtek, a rakodómunkások feljöttek a raktérből, és a hajó fedélzetrendszeréhez tartozó tömlőket kezdtek leengedni a tűz közelébe. Mielőtt azonban eláraszthatták volna vízzel a rakteret, Guillebon kapitány jelent meg a színen és megakadályozta a vízcsapok megnyitását. Kijelentette, hogy a rakományt tönkretenné az oltáshoz használt víz, ezért elrendelte, hogy zárják le a rakteret, valamint a szellőztető rendszert és utasította a legénységet, hogy fúvassanak gőzt a raktérbe, a tűz elfojtása érdekében. Eközben az 5. számú raktérből — elővigyázatosságból —felhozták az ott elhelyezett lőszeres ládákat. Guillebon kapitány és emberei tudtuk 118


nélkül, ténykedésükkel, az oldódásnak indult ammónium nitrátból és a befúvatott gőzből keveredő, nagy erejű homogén reakcióra [15] képes, gyúlékony gázt hoztak létre a lezárt és viaszos vászonnal letakart raktérben.

4. ábra: Füst száll fel az S.S. Grandcamp fedélzetéről [17].

5. ábra: Texas City önkéntes tűzoltói az S.S. Grandcamp oltása közben, néhány perccel a robbanás előtt (fent).

119

A tűz azonban tovább terjedt, a raktérben felgyülemlett gáz pedig több nyílászáró fedelet lelökött és barna, illetve narancsszínű füst kezdett felszállni. Ekkor a legénység — a hajókürttel leadott figyelmeztető jelzést követően —, a rakodómunkásokkal együtt kénytelen volt az átforrósodott fedélzetet elhagyni.[16]

6. ábra: Tűzoltó gépjármű maradványa a hajó felrobbanása után (lent).[19]

A helyzet egyre komolyabbá kezdett válni, ezért riasztották Texas City városi tűzoltóságát, amely 4 gépjárműfecskendővel és 27 fő önkéntes tűzoltóval, 15 percen belül a helyszínre érkezett. Őket a Republic Oil Refining Company létesítményi tűzoltó csoportja követte. Időközben az ég felé szálló, szokatlan színű füst és a szirénák hangja számos nézelődőt, köztük gyerekeket, vonzott a móló közelébe, alig száz méteren belül az égő teherhajótól. A tűzoltás továbbra is eredménytelen volt, mivel a fecskendőkből vezetett vízsugár azonnal elpárolgott, amint a forró acélfedélzetre ért.[18]

2.2 Az első robbanás 9:00 óra körül lángok törtek elő a felnyílt fedélzeti nyílásokon keresztül. 12 perccel később az S.S. Grandcamp a levegőbe repült. Először a 4. 120


számú raktér robbant fel, amelynek során a rakományával együtt 7176 tonnás hajó közel 6 méter magasra emelkedett. Másodpercekkel később, közel 80 kilométeres körzetben is jól hallható, fülsiketítő dörrenéssel felrobbant a 2. sz. raktérben tárolt ammónium nitrát is, darabokra szakítva az S.S. Grandcamp-et. A robbanásban azonnal hősi halált halt az oltásban résztvevő valamennyi tűzoltó. A hajó legénysége, valamint a dokkmunkások és sokan a nézelődő városiak közül is az életüket vesztették.[20] Az irtózatos erejű robbanás pusztító lökéshullámot és 5 méter magas szökőár-hullámot indított útjára. A szökőár a partra vetett egy 50 méter hosszú uszályt, a Longhorn II-t. A lökéshullám dominó hatásszerű következményei rendkívül komoly károkat okoztak a kikötői létesítményekben, ipari üzemekben és a környék lakóépületeiben. A Monsanto vegyipari üzemben 145 munkás meghalt és számos vezeték eltört, illetve tönkrement. A lehulló roncsok becsapódásától és a robbanás lökéshullámától összeomló épületek romjai közt gyorsan terjedő tűz ütött ki, amely hamarosan már a Texas City ipari központját jelentő finomítókat veszélyeztette. Több száz tonna gázolaj és nyersolaj ömlött ki a törött vezetékekből, amelyet az S.S. Grandcamp rakományából származó, égő kender begyújtott.[21]

2.3. A második robbanás A város három kis rendelőintézetét hamar megtöltötték a baleset sérültjei, így a városi konferenciaközpontot ideiglenes elsősegélynyújtó hellyé alakították. Galvestone-ból és a környező katonai támaszpontról orvosok és ápolók igyekeztek a helyszínre. Hamarosan megkezdték a súlyos sérültek evakuálását a galvestone-i és houston-i korházakba.[22] Miközben a segítség érkezett a városba és megkezdődött a mentés, senki sem fordított figyelmet a korábban az S.S. Grandcamp közelében dokkolt, másik Liberty osztályú hajóra, amely a robbanás következtében elszabadult a horgonyáról. A sérült S.S. High Flyer rakterében szintén ammónium nitrát, valamint szulfát volt. A sodródó hajó nekiütközött, az ugyancsak a közelben kikötött S.S. Wilson B. Keene-nek.[23] 121

7. ábra: Lángoló kikötő és finomító telepek az S.S. High Flyer felrobbanása után. [24]

A délután folyamán végül felfedezték, hogy az S.S. High Flyer rakterében is tűz ütött ki. 23:00 óra körül önkéntesekből álló legénységgel ellátott vontató hajók megkísérelték kivontatni a lángoló teherszállítót a kikötőből. Az erőfeszítések azonban hiábavalónak bizonyultak: április 17-én hajnalban, 1:00 órakor a lángok ellepték a megfeneklett S.S. High Flyer-t, amely 10 perccel később, az S.S. Grandcamp-nél is nagyobb erővel felrobbant, magával rántva a S.S. Wilson B. Keene-t is a pusztulásba. Acél roncsdarabok záporoztak az égből jelentős területen, újabb károkat és tüzeket okozva, míg a part menti területeken a lökéshullám és a robbanás nyomán keletkezett szökőár-hullám további pusztítást vitt végbe.[25]

3. A katasztrófa következményeinek és okainak értékelése A belügyminisztériumi jelentés szerint, az azonosított halottak száma 405, a nem azonosított, életüket vesztett személyek száma 63, az eltűntnek nyilvánítottak száma 100, a sérültek száma pedig 3.000 fő volt [26]. A tulajdonban bekövetkezett kár mai értéken számolva elérte a 700 millió dollárt. Ez a becsült számadat azonban nem tartalmazza a közel 1,5 122


millió hordónyi olajszármazékot, amelyet gyakorlatilag felemésztett a tűz. (A finomítók a robbanást követően hat napon át égtek.) A város 1.519 lakóházának egyharmada súlyos károkat szenvedett, aminek következtében, nagyjából 2.000 ember maradt fedél nélkül.[27]

8. ábra: Az égő Texas City Galveston-ból nézve

9. ábra: 3 A lerombolt kikötő parkolójában álló autók maradványai [30]

3

The Texas City Disaster in Texas City e-library, URL: http://www.texascitylibrary.org/TCDisasterExhibit/tc1947.html (Letöltés: 2012.10.29.)

123

A két alapvető forrást összevetve, megállapítható, hogy a tragédiát követő vizsgálat a tűz keletkezésének egyértelműen bizonyított okát nem tudta feltárni. A belügyminisztériumi jelentés kifejti, hogy az S.S. Grandcamp fedélzetén nem volt megfelelően szabályozva és ellenőrizve a dohányzás. Bár a hajón több helyen is francia nyelvű felirat tiltotta a dohányzást, a jelentés szerint a 4. számú raktér közelében személyek cigarettáztak [28]. A hajó parancsnokának felelőssége már sokkal világosabb, mint a tűz keletkezésének oka. A rakomány megóvása érdekében hozott döntés és a gőz befúvatása a raktérbe nem csupán a robbanó gáz-elegy kialakulását eredményezte, de a helyszínre érkező városi tűzoltóság erőfeszítéseit is lehetetlenné tette a jelentős méretű hajó, fedélzet alatti részeiben terjedő tűz megfékezésére [29]. A baleset rendkívül pusztító hatását a katasztrófa-földrajzi, településszerkezeti jellemzők is erősítették. Az S.S. Grandcamp kikötési helyétől számított 2,5-3 kilométeres körzeten belül helyezkedett el 5 finomító, 11 raktár, 9 móló, egy gabona-rakodó, és Texas City lakónegyedének kétharmada. A robbanás körzetében olajszármazékokat tartalmazó tartályok, tartálykocsik, csővezetékek, tápvezetékek és átfejtő berendezések százai zsúfolódtak egy viszonylak kis kiterjedésű területen.[31] Mint a fentiekben már utaltam rá, a közvetlenül megközelíthető munkaterületeken megjelenő nézelődők, tovább növelték a tragikus baleset áldozatainak számát. Bár városszerte az üzemek szirénái visszhangozták az S.S. Grandcamp figyelmeztető kürt-jelzését, a lakosság nem keresett menedéket, a városban nem vezettek be azonnali életvédelmi óvintézkedéseket. Ahogy a tűz egyre inkább terjedt az S.S. Grandcamp fedélzetén, úgy vált a tűzoltási tevékenység is egyre kapkodóbbá és szervezetlenebbé. A jelentés szerint számos ellentmondásos utasítás hangzott el és hiányzott az összehangolt, eredményes vezetés.[32] A Texas City-ben folytatott jelentős olaj- és vegyipari termelés ellenére, 1947-ben, a város csupán egy 50 fős önkéntes tűzoltósággal rendelkezett, amelynek 27 tagja vett részt közvetlenül a hajó oltásában, míg a többiek a robbanás utáni mentésbe kapcsolódtak be, többnyire egyéni indíttatásból [33]. Ez az erő — mind létszámában, mind felszerelésében — egyértelműen elégtelennek bizonyult az eredményes beavatkozáshoz. Gondokat okozott a városi egészségügyi létesítmények szűkös kapacitása. A katasztrófa bekövetkezése idején, Texas City három kis méretű kórháza közül a legközelebbi is 8 kilométerre helyezkedett el az esemény helyszínétől. Ez a körülmény közrejátszott abban, hogy a baleset sérültjei 124


közül többen nem jutottak időben megfelelő egészségügyi ellátáshoz [34]. A tragédia hatására, jelentős változásokat vezettek be. Texas City-ben 60 főből álló, folyamatos készenléti szolgálatot ellátó, hivatásos tűzoltóságot hoztak létre, korszerű, nagy nyomású azonnali beavatkozó gépjárműfecskendőkkel, égő veszélyes anyagok oltásához szükséges különleges eszközökkel és járművekkel felszerelve. Biztonsági zónákat alakítottak ki a lakónegyed épületei és a finomító üzemek, illetve átfejtő telepek, valamint a kikötői mólok között (1947-ben több lakóház fala közvetlenül érintkezett egyes üzemek kerítésével!). A településen lakosság-riasztási és kölcsönös üzemi segítségnyújtási (Industrial Mutual Aid System) rendszert alakítottak ki, lakosságvédelmi tervet készítettek és arról a polgároknak tájékoztatást tartottak.[35] A katasztrófának a város szűken vett határain túlmutató utóhatásai is voltak. Az ammónium nitrát a második világháború éveiben jelentős mennyiségben került szállításra és felhasználásra a robbanóanyag-, illetve lőszergyártás érdekében. Ennek ellenére olyan állami, vagy szövetségi szabályozás, amelynek hatálya 1947-ben egyértelműen kiterjedt volna a rakodást végző munkásokra és a francia hajó legénységre, nem volt hatályban. A baleset idején egyedüliként érvényben lévő U.S. Coast Guard Regulation „Explosives or Other Dangerous Articles on Board Vessels” elnevezésű szabályzat tartalma — és ezt a Parti Őrség jelentése is elismeri — reménytelenül elavult volt [36]. Az ammónium-nitrát szállításával összefüggő, megfelelő biztonsági előírások bevezetése érdekében került a későbbiekben kiadásra a National Fire Protection Associations "ANSI/NFPA 490 Storage and Handling of Ammonium Nitrate" című szabályzata. A katasztrófát követő időszakban a Kongresszus döntése alapján újabb szövetségi szintű szabályozásra került sor, különös tekintettel a veszélyes áruk szállításának szabályaira, a hajófedélzeti tűzoltásra vonatkozó irányelvekre és szakmai szabályokra, valamint a kikötői személyzet és a hajók legénységének tűzmegelőzési és tűzoltó-műszaki mentő felkészítésére vonatkozóan.[37] A Texas City városában bekövetkezett tragikus baleset hatására született szabályozási tevékenység fontos szerepet játszott nemzetközi viszonylatban is a veszélyes áruk szállításával és a veszélyes üzemek biz125

tonságával kapcsolatos egyezmények, szabályzatok és rendszabályok megalkotásakor. Azonban a szabályok jelentős része a veszélyes áru tengeri szállításában jelentett új, egységes irányt. Az 1976-ban, az olaszországi Seveso-ban bekövetkezett balesetig kellett „várni”, amíg egy széleskörű, a mindennapi üzemi tevékenység érintett területein alkalmazható európai normarendszer (Seveso I. irányelv) kialakítása megkezdődött [38].

Összegzés Texas City napjainkban ismét virágzó gazdasági-ipari csomópont. Közel 42.000 lakosa pedig az 1947-esnél jóval biztonságosabb feltételek között éli mindennapi életét. Ehhez persze szükség volt az akkori polgármester Curtis Trahan és a városban meghatározó jelentőségű üzemek vezetőinek együttes irányításával, a túlélők embert próbáló munkájával végzett újjáépítésre. A katasztrófa tanulságai egyértelműek. A gazdasági, vagyoni érdek soha, semmilyen körülmények között nem előzheti meg az emberek életének és egészségének a védelmét. A következtetések megfogalmazása egyszerű, azonban az elv átültetése a jogszabályok világába már nehezebb feladat. Az európai Seveso I. és II. Irányelvek és az Ipari Baleseti ENSZ Európai Gazdasági Bizottsági Egyezmény egymással összhangban működő, komplex jogintézmények rendszerét öleli fel és olyan összetett feladatrendszerrel bírnak, amelyeket időről-időre célszerű felülvizsgálni, illetve bővíteni [39]. A veszélyes áruk szállítása, kezelése korszerű, központilag kiadott biztonsági szabályok betartásával történjen. A veszélyes anyagokat előállító, tároló és felhasználó gazdálkodó szervezetek és azok környezete legyen felkészült az esetleges üzemi balesetekre, azok hatásainak kivédésére, csökkentésére, illetve felszámolására. A fenti megállapítások számunkra, a mai viszonyok között egyértelmű, alapvető követelményeknek számítanak. Azonban Texas City lakóinak 1947-ben nem voltak azok. Ők tragikusan magas áron tanulták meg a leckét.

126


Felhasznált irodalom [1] Szakál Béla; Cimer Zsolt;Kátai-Urbán Lajos; Sárosi György; Vass Gyula: Iparbiztonság I. Veszélyes anyagok és baleseteik az iparban és a szállításban, SZIEYMÉK Budapest, 2012. ISBN: 978-963-89073-3-2, p 33 [2] Record of Proceedings of Board of Investigation Inquiring into Losses by Fires and Explosions of the French Steamship Grandcamp and U. S. Steamships Highflyer and Wilson B. Keene at Texas City 16 and 17 April 1947., (24 September 1947) Forrás: http://ncsp.tamu.edu/reports/USCG/grandcamp.pdf (Letöltés: 2012.10.29.) [3] Report of Investigations: Explosions of Ammonium Nitrate Fertilizer on Board the S. S. Grandcamp and S. S. High Flyer at Texas City, Tex., April 16, 17, 1947 URL: http://digital.library.unt.edu/ark:/67531/metadc38488/m1/1/ (Letöltés: 2012.10.28.) [4] The Texas City Disaster in Texas City e-library, URL: http://www.texascity-library.org/TCDisasterExhibit/tc1947.html (Letöltés: 2012.10.29.) [5] Google Maps (Letöltés: 2012.10.30.) [6] The Texas City Disaster in Texas City e-library, URL: http://www.texascity-library.org/TCDisasterExhibit/tc1947.html (Letöltés: 2012.10.29.) [7] Nyakasné dr. Tátrai Judit: Szállítmányozás II. Magyar Közlekedési Kiadó, Budapest 2002. ISBN: 963-8611-1-70 p189 [8] Nyakasné dr. Tátrai Judit: Szállítmányozás II. Magyar Közlekedési Kiadó, Budapest 2002. ISBN: 963-8611-1-70 p169 [9] Record of Proceedings of Board of Investigation Inquiring into Losses by Fires and Explosions of the French Steamship Grandcamp and U. S. Steamships Highflyer and Wilson B. Keene at Texas City 16 and 17 April 1947., (24 September 1947) p 538. Forrás:

127

http://ncsp.tamu.edu/reports/USCG/grandcamp.pdf (Letöltés: 2012.10.29.) [10] Scratch You a Liberty URL: http://smmlonline.com/articles/libertyship/libertyship.html (Letöltés: 2012.10.30) [11] GlobatSecurity.org URL: http://www.globalsecurity.org/military/systems/ship/liberty-shipsschem.htm (Letöltés: 2012.10.30.) [12] Record of Proceedings of Board of Investigation Inquiring into Losses by Fires and Explosions of the French Steamship Grandcamp and U. S. Steamships Highflyer and Wilson B. Keene at Texas City 16 and 17 April 1947., (24 September 1947) p 539. Forrás: http://ncsp.tamu.edu/reports/USCG/grandcamp.pdf (Letöltés: 2012.10.29.) [13] Record of Proceedings of Board of Investigation Inquiring into Losses by Fires and Explosions of the French Steamship Grandcamp and U. S. Steamships Highflyer and Wilson B. Keene at Texas City 16 and 17 April 1947., (24 September 1947) p 540. Forrás: http://ncsp.tamu.edu/reports/USCG/grandcamp.pdf (Letöltés: 2012.10.29.) [14] Texas City Libary, URL: http://www.texascitylibrary.org/TCDisasterExhibit/tc1947p4.html (Letöltés: 2012.10.28.) [15] Nyilas János: Általános kémia , Gondolat, Budapest 1980. ISBN 963-280-63-3-6 p 234 [16] Report of Investigations: Explosions of Ammonium Nitrate Fertilizer on Board the S. S. Grandcamp and S. S. High Flyer at Texas City, Tex., April 16, 17, 1947 p 9-10. URL: http://digital.library.unt.edu/ark:/67531/metadc38488/m1/1/ (Letöltés: 2012.10.28.) [17] The Portal to Texas History, URL: http://texashistory.unt.edu/ark:/67531/metapth11837/ (Letöltés: 2012.10.29.) [18] Report of Investigations: Explosions of Ammonium Nitrate Fertilizer on Board the S. S. Grandcamp and S. S. High Flyer at Texas City, Tex., April 16, 17, 1947 p 10-12.

128


URL: http://digital.library.unt.edu/ark:/67531/metadc38488/m1/1/ (Letöltés: 2012.10.28.) [19] The Texas City Disaster in Texas City e-library, URL: http://www.texascitylibrary.org/TCDisasterExhibit/tc1947.html (Letöltés: 2012.10.29.) [20] Record of Proceedings of Board of Investigation Inquiring into Losses by Fires and Explosions of the French Steamship Grandcamp and U. S. Steamships Highflyer and Wilson B. Keene at Texas City 16 and 17 April 1947., (24 September 1947) p 542. Forrás: http://ncsp.tamu.edu/reports/USCG/grandcamp.pdf (Letöltés: 2012.10.29.) [21] Record of Proceedings of Board of Investigation Inquiring into Losses by Fires and Explosions of the French Steamship Grandcamp and U. S. Steamships Highflyer and Wilson B. Keene at Texas City 16 and 17 April 1947., (24 September 1947) p 542-543. Forrás: http://ncsp.tamu.edu/reports/USCG/grandcamp.pdf (Letöltés: 2012.10.29.) [22] The Texas City Disaster in Texas City e-library, URL: http://www.texascitylibrary.org/TCDisasterExhibit/tc1947.html (Letöltés: 2012.10.29.) [23] Record of Proceedings of Board of Investigation Inquiring into Losses by Fires and Explosions of the French Steamship Grandcamp and U. S. Steamships Highflyer and Wilson B. Keene at Texas City 16 and 17 April 1947., (24 September 1947) p 540. Forrás: http://ncsp.tamu.edu/reports/USCG/grandcamp.pdf (Letöltés: 2012.10.29.) [24] The Texas City Disaster in Texas City e-library, URL: http://www.texascity-library.org/TCDisasterExhibit/tc1947.html (Letöltés: 2012.10.29.) [25] Report of Investigations: Explosions of Ammonium Nitrate Fertilizer on Board the S. S. Grandcamp and S. S. High Flyer at Texas City, Tex., April 16, 17, 1947 p 13-14. URL: http://digital.library.unt.edu/ark:/67531/metadc38488/m1/1/ (Letöltés: 2012.10.28.)

129

[26] Report of Investigations: Explosions of Ammonium Nitrate Fertilizer on Board the S. S. Grandcamp and S. S. High Flyer at Texas City, Tex., April 16, 17, 1947 p 1. URL: http://digital.library.unt.edu/ark:/67531/metadc38488/m1/1/ (Letöltés: 2012.10.28.) [27] The Texas City Disaster in Texas City e-library, URL: http://www.texascitylibrary.org/TCDisasterExhibit/tc1947.html (Letöltés: 2012.10.29.) [28] Report of Investigations: Explosions of Ammonium Nitrate Fertilizer on Board the S. S. Grandcamp and S. S. High Flyer at Texas City, Tex., April 16, 22, 1947 p 22. URL: http://digital.library.unt.edu/ark:/67531/metadc38488/m1/1/ (Letöltés: 2012.10.28.) [29] Record of Proceedings of Board of Investigation Inquiring into Losses by Fires and Explosions of the French Steamship Grandcamp and U. S. Steamships Highflyer and Wilson B. Keene at Texas City 16 and 17 April 1947., (24 September 1947) p 547. Forrás: http://ncsp.tamu.edu/reports/USCG/grandcamp.pdf (Letöltés: 2012.10.29.) [30] The Texas City Disaster in Texas City e-library, URL: http://www.texascity-library.org/TCDisasterExhibit/tc1947.html (Letöltés: 2012.10.29.) [31] Record of Proceedings of Board of Investigation Inquiring into Losses by Fires and Explosions of the French Steamship Grandcamp and U. S. Steamships Highflyer and Wilson B. Keene at Texas City 16 and 17 April 1947., (24 September 1947) p 546. Forrás: http://ncsp.tamu.edu/reports/USCG/grandcamp.pdf (Letöltés: 2012.10.29.) [32] Record of Proceedings of Board of Investigation Inquiring into Losses by Fires and Explosions of the French Steamship Grandcamp and U. S. Steamships Highflyer and Wilson B. Keene at Texas City 16 and 17 April 1947., (24 September 1947) p 549. Forrás: http://ncsp.tamu.edu/reports/USCG/grandcamp.pdf (Letöltés: 2012.10.29.)

130


[33] The Texas City Disaster in Texas City e-library, URL: http://www.texascity-library.org/TCDisasterExhibit/tc1947.html (Letöltés: 2012.10.29.) [34] The Texas City Disaster in Texas City e-library, URL: http://www.texascity-library.org/TCDisasterExhibit/tc1947.html (Letöltés: 2012.10.29.) [35] The Texas City Disaster in Texas City e-library, URL: http://www.texascity-library.org/TCDisasterExhibit/tc1947.html (Letöltés: 2012.10.29.) [36] Record of Proceedings of Board of Investigation Inquiring into Losses by Fires and Explosions of the French Steamship Grandcamp and U. S. Steamships Highflyer and Wilson B. Keene at Texas City 16 and 17 April 1947., (24 September 1947) p 550. Forrás: http://ncsp.tamu.edu/reports/USCG/grandcamp.pdf (Letöltés: 2012.10.29.) [37] The Texas City Disaster in Texas City e-library, URL: http://www.texascitylibrary.org/TCDisasterExhibit/tc1947.html (Letöltés: 2012.10.29.) [38] Dr. Kátai-Urbán Lajos: Az ipari balesetek országhatáron túli hatásai elleni védekezés alkalmazási feltételeink értékelése és fejlesztése Doktori (PhD) értekezés, ZMNE Budapest 2006. p 5 [39] Kátai-Urbán Lajos, Vass Gyula: 7. Katasztrófavédelem, In: Sárosi György (szerk.) Veszélyes áruk szállítása és tárolása. Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó, 2009. pp. 1-54.

131

132

AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK LEGSÚLYOSABB VESZÉLYES ÁRUK SZÁLLÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS BALESETÉNEK LEÍRÁSA ÉS AZ ESETBŐL LEVONT KÖVETKEZTETÉSEK

Recommend Documents