Az új tagállamok és a csatlakozásra jelölt országok magánkézben lévő biztonsági vállalatai által kezdeményezett európai szociális párbeszéd és aktuális nemzeti fejlesztések Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatóság, VS/2009/0482 – Iparági kapcsolatok és szociális párbeszéd Felelős testület: ZBORNICA ZA RAZVOJ SLOVENSKEGA ZASEBNEGA VAROVANJA
AZ KÖVETÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS VÉGSŐ JELENTÉS AZ EURÓPAI PROJEKT FÁZISA
1. A jelen projekt kiindulási helyzete és az előző projekt megállapításai és eredményei 1.1.
A projekt megvalósítási fázisának kiindulási helyzete
Az új EU-tagállamok magánkézben lévő biztonsági ágazatában a szociális párbeszédhez kapcsolódóan számos probléma azonosítására került sor az első, 2007 decembere és 2009 márciusa közötti kiindulási helyzet meghatározásakor. Ezek magukban foglalták az érthetetlen árpolitikát, valamint a szolgáltatások minőségéből és az ágazat negatív közmegítélésből származó problémákat. Továbbá, ezek magukban foglalták az állami intézmények (Belügyminisztérium, rendőrség és egyéb hatóságok) szoros beavatkozását a magánkézben lévő biztonsági vállalatok gazdasági tevékenységébe, Azt a körülményt is figyelembe vettük, hogy a magánkézben lévő biztonsági vállalatok tevékenységeit az Európai Unióban nem harmonizálták, és az új tagállamok esetén kifejezett eltérések tapasztalhatók ebben az iparágban, különösen ami a törvényi szabályozásokat, a hatóságok ágazat iránti viszonyulását és az ágazat státuszának általános szabályozását illeti. Kihangsúlyoztuk, hogy az új EU-tagállamokban a magánkézben lévő biztonsági ágazat eléggé új gazdasági tevékenységet képvisel, ahol jelentős eltérések tapasztalhatók a működési körülmények és az állam által kifejtett hatás tekintetében. Az új EU-tagállamokban és a csatlakozási tárgyalásokon résztvevő országokban (Horvátország és Macedónia) a magánkézben lévő biztonsági vállalatokhoz kapcsolódó összes reprezentatív kamarával vagy szövetséggel kapcsolatba léptünk. Az Európa ezen részéről származó összes CoESS tagot bevontuk a projektbe a lengyelországi és bulgáriai egyéb reprezentatív szervezetekkel együtt, míg Litvániából a konferencián a nem reprezentatív munkáltatói szervezet, az LSA vett részt. A Cseh Köztársaságból, Szlovákiából, 1
Észtországból és Lettországból intenzív erőfeszítéseink ellenére sem sikerült partnereket bevonni a projektbe. A projekt az európai CoESS szervezetet, az UNI Europa szövetséget és a Friedrich Ebert Stiftung alapítványt is bevonta. Az előzetes projekt a következő következtetéseket vonta le, és a következő eredményekről számolt be: 1.2.
Az előző projekt végleges megállapításainak összefoglalása 1. A vagyonvédelem egy speciális és szociálisan érzékeny iparág. Amennyiben figyelembe vesszük a modern életvitellel járó kockázatokat, a vagyonvédelem kötelezően alkalmazandó. Ez különböző fejlettségi és jogi szinteken létezik az új EUtagállamokban és azokban az országokban, amelyek továbbra is csatlakozási tárgyalásokat folytatnak (Horvátország és Macedónia). 2. Ezen országok és a projekt részvevői esetén a magánkézben lévő biztonsági vállalatokhoz kapcsolódó jogi helyzet és a gazdasági fejlődés szintje eltérő, különösen ami az ágazatban tapasztalható munkavállalói jogok szociális szabályozását jelenti. Az említett kapcsolatok fejlődése a következő: a. A balti államok esetén ez továbbra is gyerekcipőben jár (a területen jelen lévő multinacionális vállalatok kivételével) b. A Cseh Köztársaságban és Szlovákiában nem átlátható, és komoly problémákkal küzd (a különböző szintű törvényi szabályozások és az említett kivétel ellenére, amely a területen jelen lévő nagy méretű multinacionális vállalatokra érvényes). c. Továbbá Magyarország, Románia és Bulgária komoly fejlődési problémákkal szembesül. Nagyok az eltérések a törvényi szabályozás és a szociális párbeszéd területén. Magyarországon a munkaadói struktúra alapelveivel vannak gondok, míg Romániában és Bulgáriában ezek főleg a magánkézben lévő biztonsági vállalatokat és az ágazatban fennálló munkavállalói jogokat érintik. Románia és Bulgária egyaránt a szociális párbeszéd hiányával vagy az elért megállapodások következtetéseivel és alkalmazásával kapcsolatos problémákkal küzd . d. A lengyelországi magánkézben lévő biztonsági vállalatok esetén is a munkavállalói jogok szociális szabályozásának hiánya tapasztalható. Az ágazatot törvény szabályozza, viszont maga a munkavégzés alábecsült és a megbízások elnyeréséhez kapcsolódó törvényszegések büntetlenek maradnak (különösen ami a közbeszerzési pályázatok elnyerését illeti) e. Szlovéniában és Horvátországban a magánkézben lévő biztonsági iparágat 1994-től és 1996-tól törvény szabályozza, viszont fontos kérdéseket hagy nyitva a felelős hivatalokat érintően, valamint fejlesztési kérdésekben és a munkavállalói szociális jogok kezelésének jó részét illetően. Az ágazatot érintően Szlovéniában 2000-ben kollektív szerződés jött létre, amely a törvény módosulása miatt 2006-ban megszűnt. A kapcsolatok ezen a szinten történő megszilárdítására tett többszöri próbálkozás sem járt sikerrel. Horvátországban az állam magánkézben lévő biztonsági vállalatok iránti speciális magatartása miatt ennek a projektnek az alapján az ágazat és a szakszervezetek között nem 2
volt olyan egyeztetés, amely az országban tartott konferencia időpontjáig ilyen szerződéshez vezetett volna. Horvátországban a későbbiekben ehhez a projekthez kapcsolódóan jött létre ágazati kollektív szerződés.
1.3.
Az előző projekt eredményeinek összefoglalása • • •
• • • •
a lengyel munkáltatói szervezet bevonása a projektben való részvételre, a szociális párbeszéd elősegítése és a közbeszerzések során tapasztalható nem megfelelő kapcsolatok szabályozása a bulgáriai reprezentatív munkáltatói szervezetek és a szakszervezetek közötti kapcsolatok kialakításában elért fejlődés, és az ágazati kollektív szerződés megkötésének lehetősége a reprezentatív munkáltatói szervezetek és a szakszervezetek közötti konstruktív párbeszéd létrehozásában elért fejlődés a kompetens állami ügynökség támogatása mellett, amely a konferenciát követő rövid időn belül Horvátországban ágazati kollektív szerződéshez vezetett. támogatás a pozitív javaslatok biztosításához a magánkézben lévő biztonsági ágazatban fennálló nyitott kérdések szabályozásához, és a szociális párbeszéd meglévő folyamatainak támogatása Magyarországon a magánkézben lévő biztonsági ágazatot érintő törvények módosításának támogatása, valamint a beszerzések legjobb gyakorlattal való harmonizálása Szlovéniában alapvető kapcsolatok létrehozása a magánkézben lévő biztonsági szolgálatok és a megfelelő szakszervezetek között, és ezen belül az alapvető lehetőségek garantálása a szociális párbeszéd elindításához Romániában Litvániában fejlődés tapasztalható a magánkézben lévő biztonsági partnerek között zajló szociális párbeszéd tekintetében. A helyzet nem egyszerű, és a jelenlegi gazdasági helyzet nem ad okot optimizmusra. A szociális párbeszéd sikerességéhez lényegesen fontos az idő abból a szempontból, hogy a litvániai szakszervezetek aktívak, viszont a munkáltatói szervezetek együttműködési szintjén javítani kell
2. A projekt által felvetett javaslatok 2.1.
A projekt folytatásának főbb indokai
Az előző projekt megállapításai - amely a magánkézben lévő biztonsági vállalatok esetén a helyzet aktuális áttekintését biztosította, és amely bemutatta az egyes új EU-tagállamok és az említett EU-tagjelölt országok legégetőbb kérdéseit - azt igazolják, hogy a folytatás sürgős és szükségszerű mindannak érdekében, hogy az előző projektbe be nem vett országok (Cseh Köztársaság, Szlovákia, Észtország és Lettország) esetén is sor kerülhessen a helyzet kielemzésére, valamint azért, hogy részletesebben tanulmányozzák a szociális párbeszéd hiányát vagy nem megfelelő szintjét a magánkézben lévő biztonsági ágazatban. Ki kell hangsúlyozni, hogy a magánkézben lévő biztonsági iparág érzékeny tevékenység, amelynek konstruktívan kell hozzájárulnia a biztonsághoz és a társadalmi békéhez. A jól fejlett szociális párbeszéd fontossága még ennél is fontosabb.
3
2.2. Fő problémák és feladatok Az egyes országokban az új projekt fő problémáit és feladatait a következőképpen határozták meg: • Annak ellenére, hogy Bulgáriában egy munkáltatói szervezet és a szakszervezeti tömörülés CoESS, illetve UNI Europa tag, két vagy több munkáltatói szervezet, valamint a szervezetek és a szakszervezeti tömörülések közötti megoldatlan vita akadályozza az egyeztetéseket. Ezért van az, hogy a már kidolgozott kollektív szerződés még nem valósult meg. A kormányzattal folytatott egyeztetések, amelyek háromoldalú szociális párbeszédhez vezethetnének, továbbra is nyitottak. • Horvátországban létrejött az első ágazati kollektív szerződés, viszont az ebbe bevont négy szakszervezet továbbra is külön utakat jár, és nem egyesülnek egy ernyőszervezet alá. Továbbá sem foglalkoznak komolyan ágazati kérdésekkel európai szinten. A kormányzat képviselőit bevonó nemzeti szociális párbeszéd is csak a kezdeti szakaszban van. A projekt az ágazat európai szintű fejlődésére és a problémáira szeretné felhívni a figyelmet, különösen ami ezeket a csoportokat illeti. • Litvániában a szakszervezeti tömörülés reprezentatív, és az UNI Europa szervezet tagja, viszont a jelenleg létező egyedüli munkáltatói szervezet nem megfelelően szervezett, és nem érdekelt a kollektív egyeztetésekben vagy az európai képviseletben. Amennyiben be szeretnénk vonni ezeket a csoportokat az európai ágazati párbeszédbe, a projektnek az iparág és az állam képviselőit kell megcéloznia. • Lengyelországban a SOLIDARNOŚĆ szakszervezet és az OCHRONA munkáltatói szövetség közötti egyeztetések folyamatban vannak, viszont csak a szakszervezet vesz részt az európai szociális párbeszédben, és az egyeztetések csak az ágazat egy részét érintik. Nemzeti ágazati kollektív szerződés vagy állami részvétel sem tapasztalható. A lengyelországi magánkézben lévő biztonsági ágazat európai szociális párbeszéd irányába tett következő lépésének magában kell foglalnia ezeknek a csoportoknak, és lehetőség szerint az egyéb megfelelő ágazati szervezeteknek a megszólítását. • A Cseh Köztársaságban az ágazati szociális párbeszéd a szakszervezetek általi képviselet hiányától szenved. Egy másik probléma az európai szociális párbeszédben (már) nem aktív két munkáltatói szövetség. Ezért úgy tűnik, hogy a csehországi magánkézben lévő biztonsági szektorból hiányzik egy olyan professzionális közösség, amely figyelmet fordítana az európai szociális párbeszédre, és az ágazat nemzetközi fejlődésére. Ennek a ténynek az alátámasztásához vagy megváltoztatásához a következő lépésben egy nemzeti konferenciára lesz szükség, amely az aktuális kérdésekre összpontosít, és az összes kapcsolódó csoportot meghívja. • Jelenleg Észtországban is hiányzik a reprezentatív vagy aktív szakszervezeti tömörülés, amely részt venne a nemzeti vagy az európai szociális párbeszédben. Európai szinten csak munkáltatói szervezet képviseli az ágazatot. Úgy tűnik, hogy következő lépésnek a megfelelő állami hatóságokkal zajló párbeszédről, valamint a közösség európai szociális párbeszédről való tájékoztatásáról és az ehhez az ágazathoz európai szinten kapcsolódó kérdésekről kell szólnia. • Annak ellenére, hogy Magyarországot az európai szociális párbeszédben mindkét partner képviseli, a munkáltatói szektort törvény kötelezi arra, hogy egy olyan másik szervezet keretein belül szerveződjön, amely különállóan működik, és nem működik együtt az ismert csoportokkal. Ennek a helyzetnek a tisztázása és javítása érdekében foglalkozni kell ezzel a kérdéssel, és ennek az ágazati szervezetnek (és esetleg másoknak is) egyértelmű ajánlást kell felkínálnunk annak érdekében, hogy részt 4
vegyenek a magánkézben lévő biztonsági szektor nemzeti és európai kérdéseihez kapcsolódó megbeszélésekben. • Nemzeti szinten és az európai szociális párbeszédben a romániai munkáltatókat két CoESS-tag, az ágazat alkalmazottait pedig négy kisebb vagy regionálisan szerveződő szakszervezet képviseli. A számos érdekkonfliktus miatt a potenciális párbeszédpartnerek álláspontja nemzetközi ügyekben és az európai szociális párbeszédet illetően nem egyértelmű. A következő lépés elkerülhetetlen, és ezeket a csoportokat és a releváns állami képviselőket kell megcéloznia, szembeállítva őket az ágazat sürgős fejlesztésének szükségességével, és az Európai Szociális Párbeszéd által végzett tevékenységekkel. • A nemzeti törvényalkotás változásainak köszönhetően Szlovéniában 2005-ben leálltak a szociális partnerek által kezdeményezett egyeztetések. A tarifa-egyezmények jelenleg csak a három legnagyobb biztonsági vállalatnál találhatók meg. Sürgős egyeztetésekre van szükség a helyzet nemzeti szintű javítása érdekében, míg a szociális partnerek között kerekasztal-tárgyalásokat kell kezdeményezni. • Lettországban és Szlovákiában a szakszervezeti tömörülések nagyon erőtlenek (ha egyáltalán vannak ilyenek), és nincs ismert munkáltatói szervezet. A projektnek mindkét országban további ágazathoz kapcsolódó információk és lehetséges partnerek felkutatására kell összpontosítania. 3. A projekt végrehajtása 3.1
Kezdeti problémák és a végrehajtás előkészítési fázisa
A követő projektről készített ezen jelentés részeként előzetesen szükséges kihangsúlyozni a jelen projekt végrehajtásának sokkal nehezebb jellegét. Egyrészt, a szlovéniai ZSSS – SKVNS (Szlovéniai Szabad Szakszervezetek Uniója – Kereskedelmi Dolgozók Uniója) szakszervezet egyoldalúan kilépett a projektből, annak ellenére, hogy korábban írásban erősítette meg a projektben való részvételt. Másrészt, a gazdasági válság hirtelen megjelenése miatt hamarosan teljesen váratlan és mély visszaesés jelentkezett a bevételek és a foglalkoztatás terén. Ezen kezdeti váratlan és súlyos problémák ellenére képesek voltunk sikeresen folytatni a projektet, bár a körülmények, főleg a gazdasági helyzet ilyen változása nem hagyta érintetlenül azt. Ebben a tekintetben elmondható, hogy a 2010 elején meglepetésszerűen kirobbant (érzékelt) gazdasági válság a magánkézben lévő biztonsági iparágat általában kevésbé drasztikusan érintette, mint a nemzeti gazdaság egyéb ágazatait. Viszont az is megjegyzendő, hogy a magánkézben lévő biztonsági iparág megérezte a gazdasági válság következményeit, különösen az elkerülhetetlen holtpont formájában, amely nem csak a megrendelések elnyerésének és az ehhez kapcsolódó gazdasági növekedésnek és fejlődésnek a leállásában, hanem az ágazatban dolgozó alkalmazottak szociális jogainak és munkakörülményeinek szabályozásában is jelentkezett. Másrészt, ez a váratlan gazdasági leállás sokkal jobban kiemelte az ágazat főbb problémáit. Ezek a problémák és a helyesbítésükre tett javaslatok ezen jelentés végén kerülnek bemutatásra. A projekt szervezésére a három előkészítő konferencia keretén belül sor (2010. január 22., Ljubljana; 2010. február 18., Bécs; 2010. március 10., Brüsszel). Az előkészítő találkozók következtetéseivel összhangban az egyes országok közös konferenciáinak megszervezése az alábbiak szerint történt: - Bulgária és Magyarország, 2010. április 22. és 23., Szófia, 5
- Szlovénia és Horvátország, 2010. május 27. és 28., Zágráb, - Cseh Köztársaság és Szlovákia, 2010. szeptember 21., Prága, - Észtország, Litvánia és Lettország, 2010. szeptember 23. és 24., Tallinn és - Románia, 2010. október 21. és 22., Bukarest. Ami Lengyelországot illeti, a lengyel NSZZ Solidarność szakszervezettel 2010. augusztus 10én szerveztek találkozót. Ki kell hangsúlyozni, hogy minden erőfeszítésünk ellenére, Lengyelországban az Ochrona munkáltatói szervezettel (amely az előző projekt részeként egy kifejezetten produktív, a Solidarność szakszervezettel együtt megtartott konferencia szervezésében nyújtott segítséget) tervezett konferenciát nem sikerült megvalósítani. A projektben való részvétel visszautasításának okai továbbra sem világosak, az aktuális problémák megoldására tett folyamatos és intenzív erőfeszítések ellenére sem. Egy ilyen kedvezőtlen válasz teret enged annak a feltételezésnek, hogy a lengyelországi magánkézben lévő biztonsági iparág nehéz helyzete - főleg ami a szociális párbeszédet illeti - a válság idején kifejezetten negatív irányt vett. 4. Fejlesztési lehetőségek és a szociális párbeszéddel kapcsolatos problémák a résztvevő országokban tartott konferenciák következtetései alapján 4.1
Bulgária és Magyarország
BULGÁRIA A szociális párbeszéd fejlődése Bulgáriában továbbra sem kielégítő.. Egy ágazati kollektív szerződés következtetéseinek és alkalmazásának állami szinten történő megvalósítása továbbra is egy megvalósítatlan feladatot jelent. Szintén nem kielégítő a bérek szabályozásával és a munkavállalók jogaival kapcsolatos szabályozás. A kialkudott minimálbér (240 leva) még a legalapvetőbb megélhetéshez sem elegendő. A szakképesítés területén némi fejlődés tapasztalható: a kezdeti oktatás 40 órás, amelyet négy szakmai szinten végzett további képesítés követ. A biztonsági személyzet képzési programját a Belügyminisztérium hagyja jóvá. Olyan speciális kezdeményezés is létrejött, amely az összes biztonsági személyzet számára harmonizált képzési szabványokat kíván nyújtani. Az alap- és kiegészítő képzés mellett megfelelő szakképesítések is megszerezhetők. MAGYARORSZÁG Magyarországon nemzeti szinten létrejött a magánkézben lévő biztonsági ágazatot érintő kollektív szerződés, amely az összes fontos kérdést szabályozza, beleértve a bérezési és a foglalkoztatási viszonyokkal kapcsolatos egyéb kérdéseket is. Létrejött a magánkézben lévő biztonsági vállalatok alkalmazottainak szakszervezete, amely független és az alkalmazottak érdekeit képviseli. A nemzeti szinten megszervezett kötelező, nem CoESS-tag szervezet mellett az önkéntes MBVMSZ munkáltatói szervezet is szerepet kapott. 2004 óta a VSZSZ szervezet a munkáltatók és a szakszervezetek egy különleges szervezeteként működik. 2005ben Magyarország olyan törvényi szabályozásokat fogadott el, amelyek a szociális párbeszédet ágazati szinten szabályozzák. Magyarországon több a biztonsági őr, mint a rendőr. A magánkézben lévő biztonsági szervezetek esetén a szociális párbeszéd megfelelően fejlődik. A vagyonvédelmi szolgáltatásokat kínáló vállalatok működését a rendőrség követi 6
nyomon, amely a vállalatok engedélyeit is ellenőrzi, előre látható ellenőrzéseket kezdeményez, és megvizsgálhatja az individuális cégek által a vagyonvédelmi szolgáltatások biztosítása érdekében kötött szerződéseket. A rendőrség és a magánkézben lévő biztonsági vállalatok közötti együttműködés ennél is tovább megy. A rendőrség a magánkézben lévő biztonsági vállalatokat különböző adatok átadására kérheti, amelyeket később bizonyítékként használhat fel. Különleges problémaként az úgynevezett szürkegazdaság megfelelő ellenőrzésének haladéktalan megoldása került kiemelésre, mert a rendőrség nem ellenőrzi azokat a vállalatokat, amelyek licenc nélkül kínálnak biztonsági szolgáltatásokat. A konferencia következményeként a következőket fogadtuk el KÖVETKEZTETÉS: A Magyar Biztonsági Vállalkozások Munkaadói Szövetsége (MBVMSZ) és a VSZSZ szakszervezet biztosítani fogja a bulgár partnereik számára a szükséges szakmai segítséget a szociális párbeszéd megfelelő szabályozásához és alkalmazásához a bulgáriai magánkézben lévő biztonsági ágazatban. A konferencia során levont következtetéseket követően mindkét fél azonnal elkezdi az operatív folyamatokat. A CoESS és az UNI Europa értesítést kap a következtetésekről. 4.2.
Szlovénia és Horvátország
SZLOVÉNIA Szlovéniában a magánkézben lévő biztonsági iparág átfogó jogi reformjának megalapozásaként 2010 márciusában különleges stratégiát fogadtak el. A magánkézben lévő biztonsági vállalatokat ellenőrző részleg a Szlovén Köztársaság Belügyminisztériumával működik együtt, és a magánkézben lévő biztonsági vállalatok tevékenységeit reprezentatív szakmai szervezetként a Felügyelőség és a Kamara követi nyomon. Szlovéniában a biztonsági személyzet hat képzést nyújtó szolgáltatóhoz fordulhat. A vagyonvédelem fejlesztésében a Munkaügyi, Családügyi és Szociális ügyek Minisztérium, az Oktatási és Sportminisztérium és a Nemzeti Vizsgaközpont működik együtt. Az ágazatban korábban különleges kollektív szerződés létezett, amely viszont megszűnt, amint a radikális jogi változások miatt alkalmatlanná vált. A szerződés új szerződéssel történő lecserélése többszöri próbálkozásra is sikertelen maradt. Az ágazatban három vállalati szövetség (a két legnagyobbat is beleértve) rendelkezik vállalati szerződésekkel a bérek és a szociális viszonyok szabályozásához. Az új Minimálbér-törvényt (734,15 Euro) 2010, március 1-jén fogadták el és helyezték hatályba, míg a legtöbb magánkézben lévő biztonsági vállalat azt a lehetőséget választotta, hogy két év alatt érjék el a minimálbért (654,69 Eurós minimálbérrel kezdve). A Szlovén Vagyonvédelmi Kamara és a Szlovéniai 90-es Szakszervezetek Szövetsége megegyezésre jutott olyan feltételek létrehozásában, amelyek egy új kezdetet jelenthetnek az ágazat bérezési feltételeinek szabályozásához. A nemzeti szakképesítések szintjén Szlovénia alapvető, szakmai és időszakos szakmai képzést kínál (a biztonsági őrök alapképzése 110 órás). Rendszeres középfokú szakmai oktatást is szervez, amely biztonsági technikus képesítést nyújt, valamint különleges felnőttképzést is rendelkezésre bocsát (ezt a Szlovén Vagyonvédelmi Kamara is alkalmazza).
7
HORVÁTORSZÁG Horvátországban a magánkézben lévő biztonsági vállalatokat érintő törvény fontos változtatásokat eszközölt 2010 márciusában, amelyre a szociális partnerek részvételével került sor (két szakszervezet, a biztonsági szövetség és a Horvát HCZ Biztonsági Szövetség). Horvátországban három különböző karrierprofil érhető el a vagyonvédelmi szolgáltatások terén: biztonsági technikus, őr és biztonsági őr. A törvényes engedélyek tekintetében a biztonsági őrök jelenleg fizikai erő, kutyák és fegyverek használatára jogosultak. Mivel magas a munkanélküliség, a szociális partnerek között egyeztetés zajlik azzal kapcsolatosan, hogy megfelelően csökkentsék az őr munkakör betöltéséhez szükséges oktatási szintet. Ágazati kollektív szerződésre az előző európai projekt során került sor. A szakszervezet szerint az ágazatban az alkalmazottak helyzete továbbra is nehéz, mivel a kollektív szerződés nem képes megoldást nyújtani az összes felgyülemlett problémára. A kedvezőtlen gazdasági helyzet miatt a korábbi, magasabb béreket biztosító vállalati szerződéseket visszavonták. Horvátországban a biztonsági szolgáltatások terén négy éves középiskolai képzés érhető el. A képzés végén a jelöltnek sikeres vizsgát kell tennie ahhoz, hogy munkahelyet kereshessen. A konferencia következményeként a következőket fogadtuk el KÖVETKEZTETÉSEK: 1. A kreatív szociális párbeszéd alapvető feltételeket igényel egy professzionális szintű és etikus kritérium biztosításához a privát biztonsági szolgáltatások létrehozásához. 2. A meglévő gazdasági helyzet fényében törvényben meghatározott követelmények és a magánkézben lévő biztonsági vállalatok személyzete által nyújtott magasabb szakmai szint és szolgáltatási színvonal létrehozása szükséges. 3. A magánkézben lévő biztonsági iparágban a produktív szociális párbeszéd feltétele az ágazat megfelelő szakmai, szociális és gazdasági pozíciója, valamint szakképesítések létrehozása, továbbá az ágazat megfelelő jogi szabályozása a modern követelményeknek és a biztonsági szolgáltatások iránti folyamatosan növekvő igényeknek megfelelően. 4. A magánkézben lévő biztonsági iparág működéséhez lényeges kiindulópont és előfeltétel, hogy a munkaviszonyt érintő alapvető jogok és kötelezettségek szabályozása ágazati kollektív szerződés keretein belül történjen. 4.3.
Cseh Köztársaság és Szlovákia
CSEH KÖZTÁRSASÁG A Cseh Köztársaságban még nem fogadtak el a magánkézben lévő biztonsági vállalatokat érintő megfelelő jogszabályokat, viszont az új kormány nemrég elkezdte azoknak a tevékenységeknek az alkalmazását, amelyek egy megfelelő ajánlat létrehozásához vezethetnek. A szakértők azt ajánlják, hogy a Kamara legyen a megfelelő szakmai és ellenőrző testület, és kerüljön sor az engedélyek kibocsátási feltételeinek részletesebb
8
szabályozására, különösen ami a pénzszállítást és egyéb értékek szállítását illeti. A biztonsági személyzet meglévő munkafeltételei, és különösen a bérek szintje nem megfelelő. SZLOVÁKIA Szlovákiában a magánkézben lévő biztonsági ágazatban a szociális párbeszéd nem létezik. A verseny és a szolgáltatások folyamatosan csökkenő ára kifejezetten kemény helyzetet eredményez. Szlovákiában a biztonsági személyzet előírt rendszeres ellenőrzésére kétévente kerül sor. Viszont égetően fontos a megfelelő képzés kialakítása ezen személyzet számára. A biztonsági személyzet meglévő munkafeltételei, és a bérek általános szintje nem megfelelő. A konferencia következményeként a következőket fogadtuk el KÖVETKEZTETÉSEK: 1. A Cseh Köztársaságban és Szlovákiában a magánkézben lévő biztonsági vállalatok esetén szociális párbeszédre és a hatékony jogi szabályozások kialakítására van szükség. 2. Mindkét országban meg kell határozni, hogy mely tevékenységek kompatibilisek a privát vagyonvédelemmel, és melyek nem. 3. A szürkegazdaságot mindkét országban meg kell szűntetni, mert ez jelentős problémát jelent a magánkézben lévő biztonság iparág számára. Ennek az elkerüléséhez hatékony intézkedéseket kell hozni.
4.4.
Észtország, Lettország és Litvánia
ÉSZTORSZÁG Észtországban az első magánkézben lévő biztonság vállalatot 1991-ben hozták létre. Az Észt Biztonsági Szervezet 1993-ban jött létre, és ugyanebben az évben létrejött a magánkézben lévő biztonság vállalatokat érintő törvény. 2003-ban a Szervezet belépett a CoESS-be, és ugyanebben az évben létrejött a magánkézben lévő biztonság vállalatokat érintő új törvény. A Szervezet megfelelő együttműködési szerződést hozott létre a szakszervezettel, és az összesen 5800 alkalmazottból 4300-at érintő kollektív szerződés jött létre. Egy biztonsági őr átlagfizetése közel áll az észt átlagbérhez (546 Euro), és a biztonsági technikusok bére még ennél is magasabb (938 Euro). Fontos szociális előnyök is rendelkezésre állnak (a munkahelyi balesetek miatt bekövetkező munkaképtelenség vagy elhalálozás esetén). LITVÁNIA Litvániában az ágazati és szociális párbeszéd ebben a szektorban sokkal nehezebb helyzetben van. A Litván Biztonsági Szervezet 1995-ben alakult. A fő problémák egyike a kemény verseny a rendőrség és a magánkézben lévő biztonsági vállalatok között, ahol a biztonsági személyzet a rendőrség ellenőrzése alatt áll. A kollektív szerződés 2009-ben járt le, és egy új, két évre szóló szerződést kötöttek. A szerződés a bérek növekedését és az alkalmazottak 9
számára biztosított szociális garanciákat előlegezte meg, amelyet a pénzügyi és gazdasági helyzet miatt viszont visszavontak. Egy új kollektív szerződés létrehozása érdekében jelenleg egyeztetések zajlanak. Litvániában a biztonsági őrök képzése 56 órás, és 120 Euróba kerül. LETTORSZÁG A magánkézben lévő biztonsági ágazatot speciális törvény szabályozza, és az engedélyeket a Belügyminisztérium adja ki. A Lett Biztonság Üzletág Szövetség 1997-ben alakult. A magánkézben lévő biztonsági vállalatokat érintő első törvényt 1993-ban fogadták el. A pénzügyi válság negatívan befolyásolta at ágazatot, és a biztonsági őrök képzési szintje és ebből kifolyólag az oktatási és szakképesítési szintjük nagyon alacsony. A Lett Szabad Szakszervezetek Szövetsége 24 szakszervezet foglal magában, és több európai szervezetben jelen van. A szakszervezet nem népszerű, a szakszervezeti tag alkalmazottat viszont törvény védi. Hozzávetőlegesen 10 000 biztonsági személyzet dolgozik hozzávetőlegesen 200 vállalatnál. A konferencia következményeként a következőket fogadtuk el KÖVETKEZTETÉSEK: 1. Azokban az országokban – Észtország, Litvánia és Lettország –, ahol sor került a konferencia megszervezésére, létezik szociális párbeszéd, viszont különböző fejlődési szinteken van, és ezekben az országokban helyi és nagyon érzékeny kérdést képvisel. 2. Ugyanígy, ebben a három balti államban a magánkézben lévő biztonsági iparág és szervezése különböző változó szinten található (a legjobb helyzet Észtországban tapasztalható, majd ezt követi Litvánia és végül Lettország, amely speciális szociális problémákkal néz szembe). Ezért ebben a három balti államban a kompetens intézmények közötti szorosabb együttműködés szükséges a szociális párbeszéd és a magánkézben lévő biztonsági iparág fejlődéséhez. 3. Az egyes országok egyedi/különleges problémái komoly akadályt jelentenek ennek az érzékeny tevékenységnek és a szociális párbeszédnek a fejlődésében, ezért szükség van a kompetens intézmények Európai Uniós szintű tájékoztatására (különösen ami a lettországi nyitott kérdéseket illeti).
4.5.
Lengyelország
LENGYELORSZÁG Rengeteg erőfeszítést tettünk egy konferencia megszervezéséhez, vagy legalábbis egy munkatalálkozó létrehozásához a megfelelő privát vagyonvédelmi szervezetekkel, mint az OCHRONA munkáltatói szövetség és a SOLIDARNOŚĆ szakszervezet. A jelentős problémák ellenére az előző projekt során egy kifejezetten sikeres konferenciát sikerült szerveznünk, amely fontos következtetésekkel zárult az ágazati kollektív szerződés előkészítési folyamataihoz a magánkézben lévő biztonsági szektorban. Egy következő 10
konferencia megszervezését is terveztük, és az első alkalom során elért eredmények támogatása érdekében a projekt folytatását kértük az Európai Bizottságtól. Számos próbálkozásunk ellenére azonban semmilyen sikert nem tudtunk elérni a munkáltatói szervezetekkel (a lengyelországi G4S vállalaton keresztül sem). Mindezek ellenére létrehoztunk egy különleges találkozót a lengyel Solidarność szakszervezet képviselőivel. Ezen találkozó alapján a következő következtetéseket vontuk le: - a lengyel biztonsági ágazatban továbbra sincs elfogadott vagy megerősített kollektív szerződés - a szakszervezet továbbra sem eléggé szervezett ahhoz, hogy hatékony egyeztetéseket végezzen a kollektív szerződés érdekében - hozzávetőlegesen 200 000 biztonsági személyzet dolgozik hozzávetőlegesen 3600 vállalatnál. - a biztonsági személyzet bére óránként 1,25 és 2,5 EUR (5 és 10 zloty) között van, és a nagyobb vállalatokban dolgozó biztonsági személyzet kapja a legalacsonyabb béreket, és szerződéses alapon minimálbérért egy másik ugyanilyen vállalatnál is munkát vállalnak. Az alkalmazottak így átlagosan havi 360 órát dolgoznak - a teljes munkaidőben alkalmazott biztonsági őrök általában 300 Euro minimálbért (1200 zloty) kapnak. Emiatt a lengyelországi helyzetet sajnos átláthatatlannak látjuk. 4.6
Románia
ROMÁNIA Nincs hatékony háromoldalú szociális párbeszéd. Nincs szociális párbeszéd a kormányzati képviselők és az alkalmazottak között. A Magánkézben Lévő Biztonsági Vállalatok Szövetsége és a Technikai Biztonsági Szövetséggel, a Szociális, Családügyi és Munkaügyi Minisztériummal, a Belügyminisztériummal, a Felnőttképzési Országos Tanáccsal, a Román Kereskedelmi és Ipari Kamarával és a Romániai Munkavállalók Szövetségével folytat párbeszédet. Változtatásokra van szükség a magánkézben lévő biztonsági vállalatokat szabályozó törvényben. A szociális párbeszéd egyik célkitűzése, különösen ami a Román Belügyminisztériummal való tárgyalásokat érinti, a verseny csökkentése a rendőrség és a magánkézben lévő biztonsági vállalatok között. A kollektív szerződést sajnos nem veszik eléggé komolyan, viszont jelenleg kísérletek folynak a háromoldalú szociális párbeszéd javítása érdekében. A konferencia következményeként a következőket fogadtuk el. KÖVETKEZTETÉSEK: 1. A romániai magánkézben lévő biztonsági iparág jelenlegi jogi, gazdasági és szervezeti helyzete rendkívüli nehézségekkel szembesül.
11
2. A magánkézben lévő biztonsági iparág továbbra sincs megfelelően szabályozva, ami különleges akadályt jelent az iparág romániai fejlődésében. 3. A szociális párbeszéd hiánya lehetetlenné teszi a jelenlegi minőségi helyzet javítását, és egyik legfontosabb akadálya az ágazat szakmai fejlődésének. 4. A szociális párbeszéd létrehozása érdekében létre kell hozni egy megfelelően szervezett, az ágazatot képviselő szakszervezetet, amelynek a hiánya jelenleg a leginkább akadályozza ennek az ágazatnak a fejlődését Romániában. 5. Sürgősen meg kell határozni és meg kell tárgyalni az alapvető fejlesztési kérdéseket, és meg kell határozni a szociális párbeszéd javulását akadályozó főbb tényezőket. Javasoljuk, hogy a CoESS és az UNI Europa közösen foglaljon állást ez ügyben, és tegye meg javaslatait a szociális párbeszéd javításához a romániai magánkézben lévő biztonsági ágazatban. 5. VÉGSŐ KÖVETKEZTETÉSEK A PROJEKT VÉGÉN Az új EU-tagállamok nagy részében a magánkézben lévő biztonsági szolgáltatások iparágban a szociális párbeszéd 2010-ben holtpontra jutott, vagy a megújításával kapcsolatos intézkedések tulajdonképpen az összes országban leálltak. Ennek a holtpontnak az egyértelmű külső okát tagadhatatlanul a 2009 végétől jelentkező nehéz gazdasági helyzet jelentette. Egy másik általánosan fontos ok az ennek a speciális és fejlődésében új gazdasági ágazatnak a jogi szabályozása, amely továbbra sincs európai szabványok alapján szakmailag kialakítva és harmonizálva. Az ebben az érzékeny ágazatban a szociális párbeszéd eltér az egyes résztvevő országokban, az adott ország általános gazdasági fejlettségétől, valamint kulturális, politikai és történelmi helyzetétől függően. Romániában a helyzet továbbra is a kezdeti fejlettségi szinten van. A helyzet hasonló Bulgáriában, a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában, Lettországban és Litvániában annak ellenére, hogy az okok eltérőek, és különböző fejlettségi szintek tapasztalhatók. Szlovéniában az évekig megszilárdult szociális párbeszéd ellenére a szociális párbeszéd holtpontra jutott. Horvátországban, ahol létrejött az ehhez szükséges alap, a szociális párbeszéd még nagyon kezdeti szakaszban van. Észtországban és Magyarországon a szociális párbeszédhez szükséges szervezeti infrastruktúra létrejött, és a szociális párbeszéd jelen van. Fontos kiemelni, hogy a magánkézben lévő biztonsági iparágban mind a szolgáltatások professzionális alkalmazása, mind pedig a szakmai fejlődés érdekében feltétlenül szükséges a minőségi szociális párbeszéd. A szociális párbeszéd sürgős fejlesztéséhez ebben az iparágban a következő alapvető feltételeket kell létrehozni: 12
-
szakmai és etikai kritériumok biztosítása a magasabb szakmai szinthez és a szolgáltatások minőségéhez kapcsolódó követelmények és kritériumok létrehozása az ágazat megfelelő szakmai, szociális és gazdasági pozícionálása a szakképesítések harmonizált fejlesztése ennek a tevékenységnek a megfelelő és harmonizált jogi szabályozása a modern követelményeknek és a biztonsági szolgáltatások iránti folyamatosan növekvő igényeknek megfelelően a biztonsági személyzet alapvető foglalkoztatási jogainak és kötelezettségeinek a kötelező szabályozása
A 2011 március 18-án Ljubljanában szervezett végső konferencia bemutatta a projekt végrehajtását és a korábban felsorolt álláspontokat, és az egyeztetés a következő következtetések javaslatához és elfogadásához vezetett: - a magánkézben lévő biztonsági iparág jogi szabályozásának jövőbeli harmonizálási lehetőségeivel kapcsolatosan, valamint a meglévő jogi szabályozás és a különböző európai országokban fennálló rendkívül eltérő helyzet figyelembe vételével létre kell hozni a megfelelő, európai szabványokkal harmonizált jogi szabályozás tervezetét. - egy ilyen jogi szabályozás megvalósítása érdekében megoldást kell találni a versennyel, minőséggel és szakmai magatartással kapcsolatos fontos problémákra - ebben a tekintetben támogatni kell azokat az országokat, ahol hiányoznak a magánkézben lévő biztonsági vállalatokkal kapcsolatos törvények, annak érdekében, hogy elfogadható szintű jogi szabályozás alakuljon ki, biztosítva legyen a minőség és a szolgáltatások professzionális jellege, a szabályozott nemzeti piac és egy hatékony ellenőrző rendszer. - ami a jelen projekt szociális párbeszéddel kapcsolatos eredményeit illeti, javasoljuk, hogy az Európai Bizottság fogadja el és ismerje fel a szociális párbeszéd biztosítására vonatkozó következtetéseinket és álláspontjainkat, vagyis nemzeti szinten segítse és támogassa a szociális párbeszéd fejlődését.
13
