AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓKAT ÉRINTŐ ADÓVÁLTOZÁSOK, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓZÁST VÁLASZTÓKRA

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK NAPPALI TAGOZAT NEMZETKÖZI ÜZLETI KOMMUNIKÁCIÓ SZAKIRÁNY

AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓKAT ÉRINTŐ ADÓVÁLTOZÁSOK, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓZÁST VÁLASZTÓKRA

Készítette: Horváth Bettina Dóra

Budapest, 2011.

Tartalomjegyzék 1.Bevezetés .................................................................................................................................. 5 2.Adózás ...................................................................................................................................... 6 2.1.Az adó fogalma és funkciói ............................................................................................... 7 2.2.Az adók csoportosítása ...................................................................................................... 8 2.3.A magyarországi adórendszer bemutatása ........................................................................ 8 2.3.1.1988. évi adóreform.................................................................................................... 9 2.3.2.1991. évi adóreform.................................................................................................... 9 2.4.A magyar adórendszer problémája és megoldása............................................................ 13 2.5.Személyi jövedelemadó bemutatása ................................................................................ 14 2.6Az SZJA törvény szerint az alábbi jövedelemtípusokat különböztetjük meg .................. 15 3.Az egyéni vállalkozások ......................................................................................................... 16 3.1.Az egyéni vállalkozás alapításának előnyei és hátrányai ................................................ 18 3.2.Az egyéni vállalkozók adózása........................................................................................ 19 3.3.Vállalkozói jövedelem szerinti adózás ............................................................................ 19 3.3.1.Vállalkozói bevétel ................................................................................................... 20 3.3.2.Vállalkozói költség ................................................................................................... 20 3.3.3.A vállalkozói jövedelem ........................................................................................... 20 3.4.Átalányadózás .................................................................................................................. 21 4.Egyszerűsített vállalkozó adó szerinti adózás ........................................................................ 22 4.1.Az egyszerűsített vállalkozói adó előnyei és hátrányai ................................................... 23 4.1.1.Egyszerűsített vállalkozói adó alapja és mértéke, bevallása és megfizetése ............ 24 4.2.Az egyszerűsített vállalkozói adó tapasztalatai vállalkozói interjúk alapján .................. 25 5.Rejtett gazdaság Magyarországon .......................................................................................... 26 5.1.Adómorál és társadalmi következményei ........................................................................ 26 5.2.A feketegazdaság okai ..................................................................................................... 27 5.3.Adónemek szerinti módszerek......................................................................................... 28 5.3.1.Általános forgalmi adó ............................................................................................. 28 5.3.2.Társasági és osztalékadó ........................................................................................... 28 5.3.3.Személyi jövedelemadó ............................................................................................ 28 3

5.3.4.Személyi jövedelemadó és járulékok ....................................................................... 28 5.3.5.Vállalkozói jövedelemadó ........................................................................................ 30 5.4.A rejtett gazdaság és az egyszerűsített vállalkozói adó ................................................... 31 5.5.A gazdaság kifehéredése ................................................................................................. 32 5.6.A rejtett gazdaságból való kilépés - esettanulmány......................................................... 33 6.Az egyszerűsített vállalkozói adózás és a vállalkozási jövedelemadózás összehasonlítása 2003 – 2012 között. ........................................................................................ 37 7.A fejlesztés lehetséges útja ..................................................................................................... 52 7.1.Üzleti angyalok ................................................................................................................ 52 7.2.Európai Üzleti Angyal Hálózat (EBAN) ......................................................................... 57 8.Összegzés ............................................................................................................................... 58 9.Irodalomjegyzék ..................................................................................................................... 58 10.Ábra- és táblázatjegyzék ....................................................................................................... 58

4

1. Bevezetés

Dolgozatom központi témája az egyéni vállalkozásokat érintő adóváltozások. A magyar adórendszer fő problémáját az elmúlt évtizedek során bekövetkezett gyakori változása okozza. Az átláthatatlanság, az egyéni vállalkozókra kirótt évről évre nagyobb adóterhek csökkentőleg hatnak az egyéni vállalkozók számának alakulására. Szakmai gyakorlatomat egy könyvelő cégnél töltöttem. Munkám során bepillantást nyertem az egyszerűsített vállalkozói adózást választó egyéni vállalkozások és a vállalkozói jövedelem szerint adózó adóalanyok könyvelésébe. Látva az egyszerűsített vállalkozói adózók tanácstalanságát, döntöttem el, hogy szakdolgozatomban arra a két kérdésre keresem a választ, hogy…  … egyrészt melyik adózási formát érdemes 2012-ben választaniuk az egyéni vállalkozóknak? Érdemes-e ilyen magas adókulcsnál az egyszerűsített vállalkozói adókörbe maradniuk vagy visszatérjenek-e a vállalkozói jövedelem szerinti adózásra?  … másrészt, mivel sok egyéni vállalkozásnak tőkehiány miatt nincs lehetősége a fejlesztésre, így valamilyen külső forrásra van szükségük ennek megvalósításához. Milyen lehetőségük van a fejlesztésekre azoknak a tőkehiányos vállalkozásoknak, amelyek nem rendelkeznek a belső kör (család, barátok) pénzbeli támogatásával vagy a hitelhez szükséges fedezettel? A dolgozatom első felében bemutatom az alapvető fogalmakat és szabályokat, a magyar adórendszert és hatékonyságának működését, a már meglévő problémákat, illetve ennek a lehetséges megoldásait. Ismertetem az egyéni vállalkozások adózásának lehetőségeit, majd rátérek a szakdolgozatom központi témájára, az egyszerűsített vállalkozói adóra. Megvizsgálom a vállalkozás szempontjából az előnyeit és a hátrányait is.

5

Megoszlanak a vélemények a 2003-ban bevezetett egyszerűsített vállalkozói adónak a rejtett gazdaságra gyakorolt hatásáról. Általában az emberek – főleg hazánkban – nem szeretnek adót fizetni. Az elmúlt években egyre többet hallani a rejtett gazdaság növekedéséről, a különböző adókikerülési technikákról, amivel minél inkább próbálják az emberek csökkenteni adófizetési kötelezettségüket. A különböző adónemek szerint mutatom meg a közkedvelt adótrükköket, továbbá a rejtett gazdaságból való kilépés módját, a gazdaság „kifehérítését”. A második felében számolásokat végzek arról, hogy különböző években milyen mértékben oszlottak meg az adó- és járulékterhek, illetve adóbevallások statisztikái alapján elemzem az egyszerűsített vállalkozás szerinti adózók megoszlását árbevételük, tevékenységi körük és munkavégzésük jellege szerint. Az utolsó részben bemutatom a vállalkozás fejlesztésének lehetséges útját és pénzügyi lehetőségeinek felkutatását. A befejezésben a dolgozat írása során szerzett tapasztalataimat, a törvények tanulmányozása, a kutatások, személyes interjúk során kialakult véleményemet, illetve javaslataimat fogalmazom meg.

6

2. Adózás

Az adózás története egyidős az emberiséggel. Bármerre is tekintünk a világban, az adózás országtól, nemtől és életkortól függetlenül mindenkit érint. Adó mindig is volt, van és lesz, hiszen az adózás civilizációs intézmény, amely nélkül a társadalom nem működhet.

2.1.Az adó fogalma és funkciói A szakirodalom szerint, az adó kötelező jellegű, ellenszolgáltatás nélküli, pénzben meghatározott fizetési kötelezettség, amelyet az állam olyan jogszabályok alapján hajt be, amelyek meghatározzák a kötelezettségek nagyságát, feltételeit és fizetési esedékességét. [Burján et al.,2007] Amikor adózásról beszélünk, három fő funkciót különböztethetünk meg: 

Fedezeti funkció; Biztosítja a fedezetet a közjavak és közfeladatok ellátására, így fenntartva az államháztartás egyensúlyát és az állami rendszerek működését.



Eloszlási vagy arányosítási funkció; A jövedelmeket újra elosztja és kapcsolatot teremt a gazdasági szféra, az állam és a gazdaság különféle szereplői között. Az adókat és adókedvezményeket az állam a piaci szereplők magatartásának befolyásolására is használhatja



Befolyásolási funkció; A fogyasztók befolyásolását biztosítja úgy, hogy az adót beleépítik az árba, ezáltal az adóval megnövelt termékek iránt csökken a kereslet. [Galántainé,2005]

7

2.2. Az adók csoportosítása Az adókat különböző szempontok szerint csoportosíthatjuk: [ Pénzügysziget, 2009]  Adóalanyok szerint: természetes személyek, jogi személy, egyéb  Adóviselés alapján: direkt, indirekt  Adó tárgya szerint: tárgyi, fogyasztási, jövedelem típusú, vagyoni típusú adók  Adó felhasználása szerint: általános adó, céladó  Adó mértéke szerint: lineáris, progresszív, sávosan progresszív, degressszív  Adó megjelenése szerint: pénzbeli, természetbeni  Közgazdasági funkciója szerint: költséget befolyásoló, nyereséget alakító, hozadék, eszközállomány adózása, fedezeti funkció, befolyásolási funkció, arányosítási funkció  Behajtás módja alapján: önadózás, levonás, kivetés, behajtás. Az állam fő feladata a közfeladatok ellátása, melynek ellátásához megfelelő nagyságú anyagi fedezetre van szükség. Egy államban az államháztartást a bevételek és kiadások összessége alkotja. Míg a kiadási oldalon számos különböző tétel szerepel, úgy a bevételin mondhatni csak az adózásból és az adójellegű bevételekről beszélhetünk, amely adóbefizetésekből finanszírozza az állam a szociális, infrastrukturális, rendvédelmi, környezetvédelmi és innovatív célú kiadásokat.[Magyar Országgyűlés, 2011] 2.3. A magyarországi adórendszer bemutatása Az adózás már az ókor óta létezik, amióta az emberek csoportokban élnek és társadalmi szervezetet alkotnak. A ma működő adórendszer kialakulása az 1980-as években kezdődött. Az 1970-es évek végétől a belső árrendszer egyre nagyobb mértékben elszakadt a világpiaci áraktól, egyre nagyobb volt az igény a kereslet-kínálat egyensúlyán alapuló adórendszerre. Másik fontos szempont a vállalatok pénzügyi egyensúlyának megteremtése, továbbá fontos volt az új adórendszerrel kiszámítható feltételeknek a megteremtése. A jelen adórendszerünk kialakulásában az első mérföldkő az 1988. évi, majd az 1991. évi adóreform volt. [Burján et al.,2007] 8

2.3.1. 1988. évi adóreform A jelenlegi adórendszerünk kialakulásában hatalmas előrelépést jelentett a 1988. évi adóreform, melynek alapján az ország adórendszere nagymértékben megváltozott, számtalan adófizetési kötelezettség megszűnt, megváltozott az adó és járulékfizetés alapja, illetve új adónemek kerültek bevezetésre. A személyi jövedelemadózást átreformálták, ami így „kétcsatornás” rendszert jelentett a vállalkozásnak. Kiépült a közvetett és közvetlen adóstruktúra, amely kötelezte a magánszemélyeket és munkavállalókat az adózásra. A forgalmi adózás területén a kétszintű árrendszer kialakítása volt a fő cél, amely egyik oldalon felszámolta a vállalati támogatásokat, másik oldalon pedig a termelésből létrejött, hozzáadott értéket megadóztatta. Egyetlen dologgal azonban nem számoltak, a személyi jövedelemadó területén való sok adósáv alkalmazása átláthatatlanná tette az adózás formáját, ami miatt a költségelszámolások ellenőrizhetetlenné váltak, illetve az ellenőrző szervek nem megfelelő ellenőrzése a rejtett gazdaságba való menekülésre adott okot. [Földes, 2004]

2.3.2. 1991. évi adóreform A rendszerváltás után már gyakorivá vált a fiktív számla utáni visszaigénylés, az offshore cégek alapítása, illetve a feketefoglalkoztatás. Az állam ezekre a megoldást, az adózókra terhelt költségek csökkentésében látta. [Burján et al.,2007] Az 1991. évi adóreform bevezetésével létrejött a mai magyar adórendszer arculata. Az általános forgalmi adó területén szigorodtak a visszaigénylési szabályok. A személyi jövedelemadó értékhatárai növekedtek, amivel próbálták mérsékelni a „láthatatlan jövedelmek” megjelenését. Kialakult a helyi adók rendszere, bevezették a gépjárműadózást. Ezek után még mindig problémát jelentett az adókijátszás lehetősége, ami által újabb kiskapuk jelentkeztek az illegalitás útján. [Semjén, 2006]

9

A hazai adórendszer részletes szabályozása és mértéke az adóreformok óta is évről-évre módosul. A mai magyar adórendszer központi és helyi alrendszerre tagolható. Nálunk az ún. főadók erős koncentrációja jellemző, ami a központi költségvetés összes bevételének ¾-ét teszi ki. A jelenlegi adónemek szerint az adók három csoportját különítettem el [Magyar Országgyűlés, 2011]: 

Indirekt

adók,

a szolgáltatás igénybevevőjét

terhelik, termékhez

vagy

szolgáltatáshoz kapcsolódnak, ilyen például az általános forgalmi adó és a fogyasztási adó. Ezek a fogyasztást terhelik, nem a jövedelmet és a fogyasztó döntése, hogy milyen terméket vásárol. 

Direkt (közvetlen) adók, amik közvetlenül terhelik a jövedelmeket. Ilyen Magyarországon a személyi jövedelemadó és a társasági adó. Az egyszerűsített vállalkozói adó önmagában véve közvetlen adó, de mivel más adónem megfizetése alól is mentesít, egyértelműen nem sorolható a közvetlen adó körébe, mert közvetett adókat is kivált.



Járulékok, amelyeket a járulékalapot képező jövedelem után kell fizetni (pl.: minimálbér, munkabér). Két csoportját különböztetjük meg aszerint, hogy kit terhel a fizetési kötelezettség, a munkaadót vagy a munkavállalót.

A magyar adórendszeren belül az adónemek nagyságuk alapján négy főadót tartunk nyilván: 

általános forgalmi adó,



jövedéki adó,



személyi jövedelemadó,



társasági adó.

10

Az alábbi táblázat alapján a 2010. évi központi költségvetés tervezett és teljesített bevételeit vizsgálom a négy kiemelt adónem szerint. 1. táblázat A központi költségvetés bevételeinek alakulása 2010-ben a kiemelt adónemek szerint 2010. évi

2010. évi teljesítés

2010. évi teljesítés az

előirányzat

(millió forint)

2010. évi előirányzat

adónemek

(millió forint)

általános forgalmi adó

2 313 900

2 313 582

100,0

jövedéki és fogyasztási adó

932 200

886 562

95,1

személyi jövedelemadó

1 885 400

1 773 925

94,1

társasági adó

609 300

323 370

53,1

a négy kiemelt adónem összes

5 740 800

5 297 439

92,28

7 897 986

8 464 724

107,2

%-ában

bevétele központi költségvetés összes bevétele Forrás: Saját táblázat KSH alapján Megállapíthatjuk, hogy 2010-ben a tervezett bevételi teljesítés 7,2 százalékkal meghaladta az előirányzatot, viszont a négy kiemelt adónem teljesítése 7,72 százalékkal elmaradt a tervezettől. Az általános forgalmi adóbevétel 100 százalékos teljesítést mutat. A jövedéki és fogyasztási adó, illetve a személyi jövedelemadó közel 95 százalékos teljesítést mutat. A tervteljesítés százaléka a legkisebb a társasági adónál, amely 46,9 százalékos elmaradást jelez, melynek oka a gazdasági válság felerősödése, a költségek növekedése, a bevételek csökkenése, továbbá a 2010 második félévében történő adótörvény módosítás, amely a társasági adó 16 százalékról 10 százalékra történő csökkentésével magyarázható.

11

Az állam saját bevételének 86 százalékát a lakosság és a vállalkozások adója teszi ki. A következő ábrán a központi költségvetés összes bevételét láthatjuk, kiemelten a négy főadót. 1. ábra A központi költségvetés bevételének adónemenkénti megoszlása 2010-ben (millió Ft)

Forrás: Saját ábra KSH adatai alapján

Az általános forgalmi adó, a jövedéki és fogyasztási adó, a személyi jövedelemadó és a társasági adó teszi ki 2010-ben a központi költségvetés összes bevételének a 62,59 százalékát. A legjelentősebb bevétel az általános forgalmi adóból származik, ami az állami költségvetés bevételének 27,33 százaléka, azaz 2 313 582 millió forint. Bevétel szempontjából meghatározó még a személyi jövedelemadó 1 773 925 millió forinttal, a jövedéki és fogyasztási adó 886 582 millió forinttal, míg a társasági adó 323 370 millió forint bevételt jelentett a 2010-es évben. A fennmaradó 3 167 285 millió forintot az egyéb adónemekből befolyt bevételek jelentették. Adót mindenki fizet egészen a csecsemőkortól a nyugdíjasokig, a különbség csak az adó mértékében térhet el. A legjelentősebb adófizetők az aktív korú munkavállalók, mivel nekik a fogyasztást terhelő adókon kívül, a személyi jövedelemadóval és a járulék terheivel is számolni kell. [Magyar Országgyűlés, 2010] 12

2.4. A magyar adórendszer problémája és megoldása A magyar gazdaság legnagyobb problémáját az adórendszer folyamatos szabályozatlansága és változása okozza. A legnagyobb problémát a deficites államháztartás jelenti, az adók által beszedett bevételek nem fedezik az állam kiadásait. Ezen kívül gondot jelent még az évek óta alacsony GDP és a tartósan magas infláció. [Országos Érdekegyeztető Tanács, 2009] Vajon mitől lesz működőképes a jó adórendszer? Joseph E. Stiglitz szerint a jól működő adórendszernek a feltétele a következő 5 alaptulajdonság:  Adminisztrációs egyszerűség: az adórendszer igazgatása olcsó, átlátható és könnyű legyen,  Gazdaságilag hatékony: az adórendszernek nem befolyásolhatja az erőforrások hatékony allokálását,  Politikai felelősség: átláthatónak kell lenni, hogy egyes adóknál ki az alany és kit visel az adóteher. Fontos szempont, hogy tisztában legyünk az adóztatás céljával és eredményével,  Igazságosság: méltányos adórendszer, mely mindenkit jövedelmének megfelelően arányosan terhel az állam. Ezt nehéz megvalósítani elméletben és gyakorlatban egyaránt,  Rugalmasság: a jó adórendszer nélkülözhetetlen feltétele, hogy minél rövidebb időn belül képes legyen alkalmazkodni a szükséges változtatásokhoz. [Burján et al.,2007]

13

Az egyéni vállalkozások – kivéve az egyszerűsített vállalkozói adó – adózásuk szerint a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartoznak, amit az 1995. évi CXVII. törvény szabályoz. 2.5. Személyi jövedelemadó bemutatása [Burján et al.,2007] A személyi jövedelemadó külföldön már régóta bevezetett, hazánkban az 1988. évi adóreform óta használjuk. Célja a magánszemélyek a közterhekhez való hozzájárulása az arányosság és méltányosság érvényesítése mellett, így biztosítva az adóbevételeket az állami és az önkormányzati költségvetés számára. A személyi jövedelemadó főbb jellemzői:  személyi jellegű, az adó alanya a magányszemély,  közvetlen adók csoportjába tartozik, mivel az adó terhét az adó alanya viseli,  átfogó szabályozási eszköz, hiszen a bevételt szerző magányszemélyek teljes körére kiterjed és befolyásolja az állampolgárok anyagi helyzetét,  naptári évenként számolják el,  2011. január elsejétől bevezetésre került az egykulcsos adórendszer Jövedelem: a magánszemély által az adóévben bármilyen címen és formában megszerzett bevétel egésze, vagy az e törvényben elismert költségekkel csökkentett része, vagy annak e törvényben meghatározott hányada.

14

2.6. Az SZJA törvény szerint az alábbi jövedelemtípusokat különböztetjük meg: [Magyar Országgyűlés.2011]  Összevont adóalapba számító jövedelmek  önálló tevékenységből származó jövedelem  nem önálló tevékenységből származó jövedelem  összevonás alá tartozó egyéb jövedelem    

Vállalkozói jövedelem Az átalányadózás szabályai szerint adózó magánszemély jövedelme A tételes átalányadózás szabályai szerint adózó magánszemély jövedelme Vagyonátruházásból származó jövedelem  Ingó  Ingatlan  Vagyoni értékű jog  Tartási életjáradék  Öröklés

 Tőkejövedelmek  Kamatból  Osztalékból  Árfolyamnyereségből  Vállalkozásból kivont  Természetbeni juttatások  Vegyes jövedelmek Mivel szakdolgozatom témája az egyéni vállalkozás, így a jövedelemtípusok közül csak az egyéni vállalkozásokat érintő jövedelemtípusokkal foglalkozom a következő fejezetben.

15

3. Az egyéni vállalkozások Az egyéni vállalkozás belföldi természetes személy üzletszerű – saját nevében és kockázatára, rendszeres, haszonszerzés céljából folytatott – gazdasági tevékenysége. Egyéni vállalkozást minden cselekvőképes, belföldi, állandó lakóhellyel rendelkező és az egyéni vállalkozás jogából ki nem zárt természetes személy alanyi jogon alapíthat. Egyéni vállalkozást – több telephelyen, többféle tevékenységi területen, létszámkorlátozás nélkül – bejelentés alapján, vállalkozói igazolvány birtokában lehet gyakorolni. Az egyéni vállalkozásban legalább egy olyan személynek kell közreműködni, aki képesítéssel rendelkezik, ha az egyéni vállalkozás tevékenysége képesítéshez kötött. Az egyéni vállalkozó köteles személyesen közreműködni a tevékenység folytatásában, kötelezettségeiért teljes vagyonával, korlátlanul felel. [Magyar Országgyűlés,2011] 2. ábra Vállalkozói igazolvánnyal rendelkező vállalkozások számának alakulása 2003-2010

Forrás: Saját ábra KSH adatai alapján

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján az egyéni vállalkozás iránt egyre csökkent az érdeklődés, míg 2004-ben 483 ezer vállalkozást tartottak számon az APEH nyilvántartásában, úgy 2010ben már csak 384 ezer egyéni vállalkozást regisztráltak. [KSH,2011]

16

A különböző KSH jelentésekben az egyéni vállalkozókat különböző csoportokba sorolják, de dolgozatomban csak azokkal az egyéni vállalkozókkal foglalkozom, akik 2010 előtt vállalkozói igazolvány kiváltására kötelezettek voltak. 3. ábra Egyéni vállalkozók számának alakulása 2003 - 2010

Forrás: Saját ábra KSH adatai alapján

Az ábra alapján jól látható a működő vállalkozások számának folyamatos csökkenése. 2003ban a működő vállalkozások száma 383 409 darab volt, de 2009-re 313 887 darabra, azaz 19,2 százalékkal csökkent. Hasonló tendenciát mutat az új egyéni vállalkozók száma, míg 2003-ban 37 114 volt, addig 2009-re 27 093-ra csökkent ez a szám. A megszűnő vállalkozók száma fordított értékeket mutat. 2003-ban 40 220 volt, 2008-ra 14,69 százalékos növekedéssel elérte a 46 125-öt. A központi statisztikai hivatal adatai alapján 2010-re vonatkozóan nem áll még adat.

17

3.1. Az egyéni vállalkozás alapításának előnyei és hátrányai Egyéni vállalkozást ma már gyorsan, kedvező jogszabályi feltételekkel lehet alapítani és megszüntetni. Nem igényel nagy befektetést, ugyanakkor kedvező adózási feltételekkel élhet, mint például az egyszerűsített vállalkozói adó. Az egyéni vállalkozásnak nincs könyvvizsgálói kötelezettsége, a 100 millió forintos bevételi értékhatár túllépése esetén sem. A vállalkozás örökös által folytatható, egyéni céggé átalakítható és ebben az esetben nagy előnye, hogy a vállalkozás döntésére bízza, hogy saját vagyonával milyen értékhatárig felel. 2. táblázat Az egyéni vállalkozások alapításának előnyi és hátrányai Előnyök  vállalkozási forma egyszerűsége  alacsony alapítási költség  változatos foglalkozási lehetőség  önálló döntéshozatal  nincs könyvvizsgálati kötelezettség  özvegy, örökös által folytatható  lehetőség egyszerű adózásra, pl.: egyszerűsítet vállalkozói adó  könnyen megszüntethető  egyéni céggé alakulhat

Hátrányok  nehéz tőkeemelés  a vállalkozás eladása nem lehetséges  teljes vagyoni felelősségvállalás

Forrás: saját táblázat, (bérkalkulátor, 2011) alapján Ezzel szemben korlátozást jelent az egyéni vállalkozás alapításánál, hogy nem lehet egyéni vállalkozó az a személy, aki egyidejűleg más gazdasági társaságnak korlátolt felelősségű tagja, például Bt. beltagja. Jelentős hátránya még a teljes vagyoni felelősségvállalás, mivel önhibáján kívül is kerülhet olyan helyzetbe, amivel kockáztatja a vállalkozás indítása előtt vagyonát. Véleményem szerint a mai gazdasági környezetben, mindenkinek mérlegelni kell a tevékenységétől függően, hogy a teljes vagyoni felelősségvállalás kockázatával, megéri-e a táblázatban felsorolt előnyök miatt, az egyéni vállalkozást választania.

18

3.2. Az egyéni vállalkozók adózása Az egyéni vállalkozók meghatározott feltételek mellett három féle adózási fajtából választhatnak. Erről a tárgyév december 20-ig kell dönteni, hogy a következő üzleti évben mely kritériumoknak felel meg a vállalkozásunk és azon belül pedig melyik adózási forma a legjövedelmezőbb a vállalkozás számára;

1. Vállalkozói jövedelem szerinti adózás 2. Átalányadózás 3. Egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adózás

Vállalkozói jövedelem szerinti adózás

3.3.

Olyan adózási forma, amely az általános szabályok szerinti adózást jelenti, ezt bármely egyéni vállalkozó választhatja. Ez a típus abból a szempontból bonyolult, mivel a vállalkozónak háromszintű adózását tartalmazza: a vállalkozói kivét után összevont jövedelemként a személyi jövedelemadót, a vállalkozói jövedelemadót, továbbá a vállalkozói osztalékadót is. [Adótan és Példatár, 2009] 1. szint: vállalkozói kivét (a személyes munkavégzés ellenértéke), összevonandó jövedelmek közé soroljuk és 2010. év végéig a progresszív adótáblázat alapján adózott. 2011. január elsejétől bevezetésre került az egykulcsos családi jövedelemadózás. A vállalkozói kivét önálló tevékenységből származó jövedelem, amellyel szemben semmilyen költség vagy levonás nem érvényesíthető. 2. szint: vállalkozói jövedelem (bevétel-költség a korrekciós tényezők figyelembe vételével) után vállalkozói személyi jövedelemadót fizet. 3. szint: vállalkozói osztalékalap, 2008-ig kétkulcsos, 2009-tól egykulcsos osztalékadót kell fizetni.(6. számú táblázat)

19

3.3.1.Vállalkozói bevétel Minden olyan vagyoni érték, amelyet a vállalkozó egy adóévben a vállalkozói tevékenységéért vagy annak ellenértékeként kap. Amennyiben ez az összeg nem forintban vagy nem pénzben történik, úgy forintra kell átszámítani. A meghatározott bevételt bizonyos esetekben javítani lehet bevételt növelő és bevételt csökkentő tételekkel. [Nemzeti Adó és Vámhivatal, 2011]

3.3.2.Vállalkozói költség Az egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadó törvény 4. és 11. számú melléklete alapján számolhat el költséget. Költségként csak az effektív felmerült, szabályszerűen bizonylatolt, jövedelemszerző tevékenység folytatásának céljából felvetődött kiadás számolható el. Eltérő szabályokat kell figyelembe venni az értékcsökkenési leírás alá vont tárgyi eszközökre és nem anyagi javakra.[Nemzeti Adó és Vámhivatal, 2011]

3.3.3. A vállalkozói jövedelem A vállalkozói jövedelmet úgy határozhatjuk meg, hogy a vállalkozói bevételből levonjuk a vállalkozói költséget. Ez a jövedelem csökkenthető az korábbi évekből fennmaradó elhatárolt veszteséggel. Ezen kívül, ha vállalkozó többféle tevékenységet is végez a vállalkozáson belül, úgy a ténykedésekből származó bevétel, illetve kiadást is együttesen kell elszámolni. [Adótan és Példatár, 2009] Az személyi jövedelemadó törvény 10. és 11. számú melléklete tartalmazza a jellemzően előforduló bevételeket és költségeket. (lásd. 1. és 2 számú melléklet)

20

3.4. Átalányadózás Az átalányadózást alkalmazók köre viszonylag kicsi, mivel a 15 millió forintos értékhatárt elérő vállalkozások már kedvezőbb adózási módot is választhatnak. Maga az átalányadózás lényege, hogy a bevételekről pontos nyilvántartást kell vezetni, ugyanakkor nem kell alkalmazni a tételes költségelszámolást, mivel az adót a bevételek alapján kell megállapítani. [Magyar Országgyűlés] Az átalányadózást választhatják azok 

akiknek a megelőző adóévben 15 millió forintot nem haladta meg a bevételük



akiknek az aktuális adóévben nem fogja meghaladni a 15 millió forintot a bevételük



ahol egyéni vállalkozó nem áll munkaviszonyban (2011. január 1-től azon vállalkozók is választhatják ezt az adózást, akik tevékenységük szüneteltetése alatt munkaviszonyban álltak.)

Az átalányadózást választó egyéni vállalkozó esetében a bevételből maximum 40 százalék, kiegészítő tevékenység esetén 25 százalék, mezőgazdasági és építőipari vállalkozásoknál maximum 80 százalék költséghányad számolható el. [Magyar Országgyűlés, 2011]

Az átalányadó mértéke: Az átalányadó nagysága megegyezik az személyi jövedelemadó adózásával, tehát egységesen 16 százalék, amely a felbruttósítás előtti jövedelemre nézve 20,32 százalékot jelent. Számítása: jövedelem x 1,27 x 16 százalék= jövedelem 20,32 százaléka. [Magyar Országgyűlés, 2011]

21

4. Egyszerűsített vállalkozó adó szerinti adózás A 2002. évi XLIII. törvény rendelkezik az egyszerűsített vállalkozó adóról, ami 2003. január 1-én került bevezetésre azzal a céllal, hogy a kormány ilyen módon csökkentse a mikro- és kisvállalkozások adminisztrációs és adófizetési kötelezettségeinek terheit. Bíztak a gazdasági fejlődésükben, más vállalkozásokkal szembeni versenyhátrányuk csökkentésében, az adócsalás visszaszorításábaan és így az aggregált adóbevételek növelésében. A kormányzat elsődleges célja az volt, hogy a magánszükséglet kielégítésére szolgáló költségek vállalkozásban történő elszámolását, illetve a fiktív számlák gyűjtését kívánta megszüntetni az új adónemmel. Ez egy olyan hallgatólagos megállapodás volt a kormány részéről a vállalkozások felé, ami biztosította az állam által elvárt bevételt úgy, hogy közben a vállalkozás számára kedvezményes adózási feltételeket biztosított. 2003-ban 59 117 vállalkozás választotta az egyszerűsített vállalkozói adót, ezek döntő része (58 százalék) a gazdasági szolgáltatási szektorból került ki. [Semján – Tóth – Fazekas, 2009]

Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya lehet, akinek:  a választási évét megelőző két üzleti évben egyéni vállalkozóként folyamatosan végezte tevékenységét, illetve egyéb vállalkozási forma esetén is átalakulás nélkül működött,  a bejelentés évét megelőző üzleti évben a bevétele nem haladta meg a 25 millió forintot,  az adóévet megelőző üzleti évben várható összes bevétele nem haladja meg a 25 millió forintot,  nincs az adózónak nyilvántartott végrehajtói köztartozása, illetve mulasztási bírsága,  megfelel a törvényben meghatározott egyéb feltételeknek. [Nemzeti Adó- és Vámhivatal, 2011]

22

Az egyszerűsített vállalkozói adó megjelenésétől napjainkig általánosságban vizsgálva a következőket lehet megállapítani. 4.1. Az egyszerűsített vállalkozói adó előnyei:  egyszerű adminisztráció, a könyvelés nyilvántartását saját maguk végzik, így megtakarítva a könyvelői díjat,  alacsony adókulcs, a 2003-ban bevezetésre került 15 százalékos adókulcs (későbbiekben ez emelkedett  átláthatóság, hiszen a bevételek x százalékát leadózza, a többivel pedig önállóan rendelkezik.  kiszámíthatóság, könnyen lehet előre tervezni, nincsenek váratlan évközi adómódosítások. Az egyszerűsített vállalkozói adó hátrányai:  nincs költségelszámolás, nincs lehetőség a költségeket leírni, még az esetleges beruházásokra sem, így ez kevésbé motiválja a vállalkozót a vállalkozás fejlesztésében.  adókulcs változtatása, az utóbbi években jelentős változások,  felemelt adókulcs, 15 százalékos emelés 2011-ig, illetve 2012-ben tovább növekedett.  feltöltési kötelezettség, Adóelőleg feltöltése minden év december 20-ig [Semjén – Tóth – Fazekas, 2009]

23

4.1.1. Egyszerűsített vállalkozói adó alapja és mértéke, bevallása és megfizetése Az egyszerűsített vállalkozói adó alapja egy adóévben megszerzett összes bevétel, melyet a törvényben meghatározott jogcímen egyéb tételekkel módosít. Az egyszerűsített vállalkozói adó mértéke 2011. január elsejétől a pozitív adóalap 30 százaléka, amennyiben az adóalany összes bevétele meghaladja az éves árbevételi limitet, úgy az értékhatárt meghaladó résznek 50 százalékát kell fizetni. A bevallást a tárgyévet követő február 25-ig kell beadni, egyszer egy évben negyedéves bontásban. A fizetés negyedévente, minden negyedévet követő hónap 12-ig történik. [Magyar Országgyűlés,2011] Mikor előnyös és mikor hátrányos az egyszerűsített vállalkozási adót választanunk? Amikor konkrét vállalkozást vizsgálunk, ismerve a vállalkozás bevételeit, költségeit, céljait és lehetőségeit, fontos előtérbe helyezni az alábbi szempontokat. Az előnyök és hátrányok figyelembe vételével, számításokat végezve kell meghozni a vállalkozás szempontjából helyes döntést. Az egyéni vállalkozók által választott egyszerűsített vállalkozói adó abban az esetben előnyös, ha:  a költségszámlákban kevés a levonható általános forgalmi adó,  alacsony vállalkozói kivét miatt, magas az osztalékadó,  az egyéni vállalkozás alacsonyabb költséghányaddal rendelkezik, Pl.: adótanácsadó (szellemi tudás, nincs tényleges költség),  a negatív elszámolható általános forgalmi adó nem igényelhető vissza. Nem érdemes az egyszerűsített vállalkozói adót választani, amikor:  magas a költséghányad,  nagy értékű az eszközforgalom,  a vállalkozás tevékenysége veszteséges,  lehetséges az adókedvezmények érvényszerzésének szándéka,  vállalkozásfejlesztés hazai vagy uniós forrásból.

24

Az egyszerűsített adózási formát azoknak javasolt választani, akik minimális költséghányaddal dolgoznak, ilyenek például a tanácsadók, ügyvédek. Ilyen esetekben viszont bevételi nyilvántartást kötelesek vezetni, ami alapján negyedévente meghatározzák az adóelőleg alapját és az adót. Amely egyéni vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adózási módot választja, úgy mentesül a vállalkozói személyi jövedelemadó, a vállalkozói osztalékalap után fizetett személyi jövedelemadó vagy átalányadó, továbbá az általános forgalmi adó fizetése alól. Az egyszerűsített vállalkozói adó 30 százalékos mértékén felül, további költségekkel számolhatunk, mint például az önkormányzat által meghatározott helyi adókkal, a társadalombiztosítási- és vállalkozói járulékokkal, a cégautó adókkal, valamint a foglalkoztatottak után fizetendő rehabilitációs és szakképzési hozzájárulással. [Magyar Országgyűlés, 2011]

4.2. Az egyszerűsített vállalkozói adó tapasztalatai vállalkozói interjúk alapján  Általában azok a vállalkozások választották, akik 60 százalék alatti költséghányaddal tudnak működni,  Azon vállalkozóknál, akik áttértek az egyszerűsített vállalkozói adóra, a relatív alacsony adóterhelés miatt javult azt adózási morál, illetve megszűnt a költségelés, más néven „számlagyártás”,  Egy megvizsgált minta alapján, a vállalkozók ezen részének 6 százaléka teljesen törvényesen működik, ami kimagaslónak számít az adózás területén. [MTA, 2007] Az egyik interjúalany feltételezése szerint korábban a vállalkozók 35-40 százaléka csalt adót az egyszerűsített vállalkozói adó bevezetése előtt úgy, hogy egyrészt kevesebb jövedelmet vallott, másrészt pedig a nyereségének egy részét fiktív számlákkal eltűntette, tehát elmondhatjuk, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó pozitívan befolyásolta az adózási morált. Ettől elhatárolva viszont, a vállalkozók egy része látva ezen adózási forma által kínált lehetőségeket, az adócsalási módszerek alacsony kockázatát, egyre inkább kezdik felismerni az adócsalásra ösztönző lehetőségeket.[Semjén – Tóth – Fazekas, 2009]

25

5. Rejtett gazdaság Magyarországon A rejtett gazdaság, ami magában foglalja az informális, illegális, fekete, szürke, árnyék, nem megfigyelt tevékenységeket, amik azon jelenségek közé tartoznak, amelyek minden ország gazdaságában különböző mértékben megtalálható, tükörképet adva az adott ország gazdasági helyzetéről, gazdasági szereplők magatartásáról, a kormányzat, valamint a kormányzati intézkedések elfogadottságáról. Magyarországon a feketegazdaság a rendszerváltással egy időben kezdett növekvő tendenciába és ez a mutatószám évről évre egyre nagyobb értékeket mutat. A gazdasági jog folyamatos liberalizálása következtében sok lehetőség nyílik a visszaélésekre. [Belyó, 2008] Ez alól az egyéni vállalkozások sem kivételek. Magyarország rejtett gazdaságát az európai unióba való belépése előtt, 1997 és 2002 között megközelítőleg a GDP 20-25 százalékát tették ki. [Elek et.al., 2009] Ez igen magas, hiszen a legtöbb EU országban, ahol viszonylag jó a közbiztonság, magas fokú az állami szabályozás, jó az adómorál, ott a rejtett gazdaság a GDP 10 -15 százalékát teszik ki. Magyarország sajnálatos módon az egyik vezető helyen van Olaszország, Románia, Bulgária és Észtország után. [Belyó, 2008] A rejtett gazdaság méretéről és változásáról pontos adatokkal nem rendelkezünk, ezekre az elmúlt évtizedek kutatómunkája alapján következtethetünk.

5.1. Adómorál és társadalmi következményei A rejtett gazdaság meglétét, elhelyezkedését, szerepét, negatív hatásait a társadalom nagyobb része elítéli és elzárkózik előle, míg egy kis részük a mostani gazdasági helyzet mellett elfogadja, illetve adott szituációban alkalmazkodik is hozzá. A racionális döntéshozó kétféle alternatíva közül választhat: vagy befizeti az adót és nyugodtan alszik vagy nagyobb jövedelem reményében vállalja a lebukás kockázatát és a vele járó büntetést. Sok esetben csak feltételezhetjük, hogy egy adott iparágban a versenytársak adót csalnak, amennyiben már gondolati szinten felmerül ez a kérdés, akkor joggal feltételezhetjük, hogy a

26

piacon levő többi szereplő a jogosulatlan előnyöket kihasználva, agresszív árversenybe kezd, így belekényszerülve – esetlegesen a többieket megelőzve – ebbe a körbe és elkezd adót csalni. Ez viszont egy adócsalási spirált indíthat, ami beláthatatlan következményekkel jár, hiszen egy adott piacon minél többen folytatnak tisztességtelen magatartást, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy az árverseny miatt a gazdasági szereplők közül egyre többen kényszerülnek hasonló helyzetbe. Ez a spirál viszont azt eredményi, hogy az állam folyamatosan változtatassa adózás környezetét, bezárja a már feltárt „kiskapukat” vagy, ami a legnépszerűbb, egyszerűen „csak” növelje az adókulcsok mértékét. A folyamatos változások egyre növekvő bizonytalanságot gerjesztenek, így csökkentve a piaci hatékonyságot és növelve a gazdaság makro kockázatát, mivel az egyre elszaporodó adócsalások által új adónemeket vezetnek be, továbbá gyakrabban előforduló, szigorúbb szabályozásokat végeznek. Meg kell említeni viszont, hogy az államnak nem lehet célja és nem is a rejtett gazdaság megszűntetése, csak annak visszaszorítása, illetve törekedni kell az ideális adózási szint elérésére. Nem érdemes több erőforrást befektetni a feketegazdaság felkutatásába, mint amennyi valójában megtérül. [Szántó, 2010]

5.2. A feketegazdaság okai 

Bonyolult és állandó változó jogszabályok az adózásban,



Hiányos felügyelet, ellenőrzés,



Adóparadicsomok kihasználása,



Környezeti nyomások, versenytársak, vezetők hatására,



Fenyegető tényezők.

27

5.3. Adónemek szerinti módszerek [Magyar Országgyűlés, 2011]

5.3.1. Általános forgalmi adó  Bevétel eltitkolás (összejátszás a vásárlóval), 

Klasszikus csalás: fiktív számlázás, import eltitkolás,



Egyéb csalási módszerek, jogosulatlan visszaigénylés,



Láncértékesítések, körbeszámlázás az Európai Unióban.

5.3.2. Társasági és osztalékadó  Bevétel eltitkolás,  Klasszikus csalás: fiktív számlázás, magánfogyasztás,  Piacártól eltérő értékű, offshore számlák, költségátcsoportosítás,  Könyvelési praktikák (écs, készlet, értékelések).

5.3.3. Személyi jövedelemadó (egyéni vállalkozó - magánszemély)  Bevétel eltitkolás (jövedelmek átsorolása), 

Klasszikus csalás: fiktív számlázás,



Jogosulatlan adókedvezmények igénybevétele (adójóváírás).

5.3.4. Személyi jövedelemadó és járulékok  Bejelentés nélküli fekete foglalkoztatás, 

Nem legális foglalkoztatás (be nem jelentett, illetve alacsonyabb bérrel bejelentett munkavállalás).

28

Az elmúlt évek során sikerrel járt az APEH nyomozási jogának bevezetése hiszen, mint a mellékelt ábra is mutatja 2010-ig feketefoglalkoztatás visszaszorítása során jelentős sikereket ért el. 4. ábra A feketén foglalkoztatottak száma Magyarországon 2002-2010

Forrás: MTI alapján

Míg 2002-ben még viszonylag alacsonynak mondható 11 750 fő tartozott a feketén foglalkoztatottak közé, úgy 2007-ig folyamatosan növekvő tendenciát mutatva, közel meghétszereződött ez a szám, majd elérte csúcspontját 72 743 fővel. A hatóságok munkájának köszönhetően ez a szám 2010-re újra redukálódott több mint a felére, ami még így is nagyon magasnak mondható. Jelenleg nagyjából másfél millióra tehető azoknak a száma, akik ugyan aktív korúak, de jelenleg sehol nem foglalkoztatják őket. Ezeknek az embereknek egyre nagyobb teherrel kell megbirkózniuk, hiszen járulékos költségeik egyre csak nőnek, míg a másik oldalról bevételeik vagy egyáltalán nincsenek, vagy nagyon minimálisnak tekinthetőek. Ilyen kilátások mellett 29

folyamatos demotiváltság jellemzi őket, amit csak egy újratervezett munkahelyteremtő program segítségével lehetne megváltoztatni.

5.3.5.Vállalkozói jövedelemadó A vállalkozói jövedelemadó létezik, bár néha olyan, mintha nem lenne, hiszen olyan minimális az elvárthoz képest az ebből származó adózási bevétel, hogy joggal veti fel a kérdést, vajon azok a vállalkozások, akik évről évre veszteségesek, azoknak vajon miért érdemes még gazdasági tevékenységüket folytatniuk? A válasz igen egyszerű, mivel nem áll módjukban vállalkozói jövedelemadójuk után adót fizetni és leköltségelik magukat fiktív számlákkal, így elérve azt, hogy vállalkozásuk ne mutasson ki nyereséget. Ezt ki lehetne kerülni egy olyan egységes adómértékkel, aminél már a vállalkozó úgy gondolja, hogy ha mindent összevet, már nem éri meg adót csalni, hiszen a számlák megvásárlása is kiadás, a rengeteg adminisztráció már nem ér annyit, hogy adót csaljon. Fontosabb az, hogy ugyan valamennyivel kevesebb pénze lesz, de tevékenységét legálisan végzi, így elkerülve a lebukás veszélyét.

30

5.4. A rejtett gazdaság és az egyszerűsített vállalkozói adó Szakmai gyakorlatom során volt szerencsém több olyan egyéni vállalkozóval is találkozni, aki az elmúlt években tért át a személyi jövedelemadó utáni adózásról az egyszerűsített vállalkozói adózásra. Ezek közül az egyik vállalkozó egy személyes beszélgetés során megosztotta velem, az ezzel kapcsolatos tapasztalatait. Elmondása szerint, amíg nem tartozott ebbe a „körbe”, volt rá precedens, hogy egy adóévben több költségszámlával rendelkezett, mint az a valóságnak megfelelt volna. Ha a valós nyereségből kellett volna adóznia, akkor a vállalkozás nem élte volna túl a következő évet. Amióta az egyszerűsített vállalkozói adó feltételeinek megfelel és adóalanya lehet ennek az adókörnek, nem volt kérdés számára, hogy az összes jövedelmét bevallja, hiszen ezzel az egyszerű és mégis kedvezményes lehetőséggel már nem éri meg kockáztatni. Véleményem szerint alacsony és a magas adókulcs is gerjeszti a feketegazdaságot, mivel az egyszerűsített vállalkozói adó megjelenésének kezdetén az egyszerűsített vállalkozói adózóknak meghatározott százalékért megérte fiktív számlát adni a társasági adó hatálya alá tartozó társas vállalkozóknak. A vállalkozói jövedelemadózás szabályai szerint adózó egyéni vállalkozóknak is, mivel a 25 százalékos általános forgalmi adókulcs fedezetet nyújtott a 15 százalékos egyszerűsített vállalkozói adóra, helyi iparűzési adóra és a vállalkozásnál a különbözet plusz jövedelmet hagyott. „A 15 százalékos korszakban volt „elcsábulás”, sokakat kerestek meg a cégek, hogy „adjanak számlát”. Olyan cégek keresték meg az egyszerűsített vállalkozói adózókat, akiknek költséget kellett elszámolni. Olyanokról is tudni, akik csak azért alapítottak vállalkozást, és tértek át az egyszerűsített vállalkozói adóra, hogy tudjanak ilyen számlákat adni. Amióta 25 százalékos adókulcs van, már nem éri meg ilyet csinálni.”[Semjén – Tóth – Fazekas, 2009] Ezáltal a befogadó vállalkozások az általános forgalmi adót egy összegben levonásba helyezhették, ezért a pluszban adott százalék, jövedelem megtakarítást jelentett nekik, a magas társasági és osztalékadó, illetve személyi jövedelemadóval szemben.

31

Ugyanakkor hasonló hatást vált ki az egyszerűsített vállalkozói adó nagymértékű megemelése, amely 2012-ben kerül bevezetésre és 37 százalékos mértékű lesz. Így, az egyszerűsített vállalkozói adó szerint adózó vállalkozások, bevétel eltitkolásban érdekeltek, ezáltal gerjesztve a feketegazdaságot.

5.5.A gazdaság kifehéredése A rejtett gazdaság olyan összetett problémájú kategória, amit nem elég csupán egyetlen kormányzati intézkedéssel kezelni. [Lackó – Semjén – Fazekas, 2009] A gazdaság kifehéredése tulajdonképpen négyféle területen valósulhat meg:  A foglalkoztatás, amennyiben a munkáltatók a ledolgozott időnek és bérnek megfelelően bejelentenék a munkavállalóikat, 

A bérek, amennyiben minden jövedelmet bevallanánk, és a szerint adóznánk,

 A fogyasztás  Az értékesítés, fogyasztás fehéredése, számlaadás. [Bíró – Vincze, 2009] A rejtett gazdaság csökkentését célzó intézkedések megoldásai az adó és járulékterhek csökkentése, megcélozva azt a célcsoportot, akik a legnagyobb mértékben rejtik el jövedelmeiket. Nehezen adóztatható csoportok számára egy különleges adózási formát hoz létre, csökkentenék az adminisztratív költségeket, továbbá az ellenőrzés hatékonysága és az elrettentő büntetési összegek növelése akár ösztönzően is hathatna a társadalom e részére. A legnagyobb problémát mégis az jelenti, hogy az adózók nagy része elveszítette a kormányzatba vetett bizalmát, úgy érzik, hogy a befizetett adók eltűnnek. [Lackó – Semjén – Fazekas , 2009] A cél mindenképpen a lehetőség felkutatása, amely által a most rejtett gazdaságban való tevékenységek legálissá válik. Ez csak a szigorítások és motiválások összehangolásával történhet meg. A motiváció itt különösen fontos, hiszen amennyiben csak a tiltó intézkedések

32

kerülnek napirendre, úgy a rejtett gazdaságban részt vevő társadalom ezen intézkedések mellett is megtalálná a lehetőséget a rejtett jövedelmek realizására. [Belyó, 2008] A feketegazdaság fehérítéséből származó adóbevételek nagyon fontosak lennének a ország számára. [Bíró – Vincze, 2009 p.103] Amennyiben az ország olyan adóterheket vetne a vállalkozásokra, ami mellett nem okoz problémát a megélhetés, illetve a folyamatos vállalkozás mentésének gondolata, ha ezek a feltételek valóban adottak lennének, úgy a gazdaság kifehéredése önmagát generálhatná. Ilyen lehetőségek mellett nem érné meg azt a kockázatot a csalás, a lebukás veszélye, az adózók áttérnének a legális megoldásokra.

5.6. A rejtett gazdaságból való kilépés - esettanulmány Magyarország legnagyobb futárszolgálata – nevezzük „A”–nak – 2006 nyarán a korábbi időszaktól eltekintve a teljes „kifehéredés” mellett döntött. Korábban ez ilyen nagy vállalkozásnál nem fordult elő, mivel ezen a területen kizárólag magyar tulajdonban levő kisés középvállalkozások, így egy olyan területre nyerünk betekintést, ahol kifejezetten érintett a feketegazdaság. 2006-ban a futárszolgálatok összes árbevétele elérte a 2,5 milliárd forintot, ebből több mint 50 százalékát eléri az öt legnagyobb vállalkozás együttes piaci részesedése, ugyanakkor, a 12 legnagyobb piaci szereplő is maximum a piac 70 százalékát jelenti, így a maradék 30 százalékukat csak néhány fős vállalkozás osztozik. A legtöbb vállalkozás azonos módon dolgozik, mindenhol használják a biciklis, autós és motoros futárokat is. A különböző technológiák nem mutatnak eltérést a vállalkozás jövedelmezőségében. A legnagyobb vállalkozások 140-160 főt foglalkoztatnak, míg a kisebb futárszolgálatok csak 10-15 főt. Az illegálisan vagy féllegálisan foglalkoztatottak havonta 170-180 ezer nettó fizetést kapnak, míg a teljesen bejelentett futárok ennél jelentős 30-40 ezer forinttal, alacsonyabb bérrel

33

kalkulálhatnak. 2006 augusztusa előtt korábban egyetlen vállalkozás sem volt, aki teljesen legálisan működött volna a piacon. A leggyakrabban alkalmazott módszerek ebben az időszakban a következőek voltak. 1. A foglalkoztatottak egy része csak minimálbérre van bejelentve és a fizetésének fennmaradó részét pedig „zsebbe” kapja. 2. A nagyobb termelési költségekkel működő autós, motoros futároknál jellemző a „költségelés”, ami a vállalkozások részéről nagyobb mennyiségű üzemanyag számla vásárlásával jár, ami ugyan újabb költségekkel jár, de a vállalkozásnak még így is megérti. 3. Az alkalmazottakat csak négyórás munkaidőre jelentik be, akik emellett még alvállalkozóként is működnek. 4. Több

vállalkozás

egymáshoz

társul

annak

érdekében,

hogy

alvállalkozási

szerződéseiket törvényesnek tűntessék fel, így papíron egymás futárjait alkalmazzák, míg a gyakorlatban a futár csak a saját cégének dolgozik. 5. A vállalkozások tulajdonosai kétévente új cégeket alapítanak más székhellyel, mégis ugyanazt az ügyfélkört szolgálják ki. Visszatérve a kiinduló pontunkhoz, „A” vállalkozásról fontos tudni, hogy a budapesti futárpiac legnagyobb résztvevője. 2007-ben nettó árbevétele elérte a 450 millió forintot, továbbá foglalkoztatottainak száma eléri a 140-160 főt. 2006 augusztusa előtt ez a vállalkozás is alkalmazta a korábban felsorolt adócsalási módszerek mindegyikét, de a változtatás mellett a következő érvek szóltak. Három motiváló tényező hatására kezdeményezték ezt a programot: 1. Korábbi adócsalásból származó pszichológiai költség 2. A lebukástól való félelem és annak előrelátható anyagi költsége 3. A színlelt szerződések lejárta 2006 augusztusában az első lépéseket megtéve, az összes munkavállalóját bejelentették a valóságnak megfelelő összegre. A programot elősegítették azok a tényezők, hogy a 34

vállalkozás évek óta vezető pozícióban állt a piacon – így versenyelőnyt élvezett a többi piaci szereplővel szemben –, továbbá munkavállalóikkal sikerült bizalmi viszonyt kialakítani, akik lojalitást mutattak a vállalat felé. Ezek a tényezők különböző mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a vállalat működése továbbra is sikeres legyen. A sikeresség abban rejlett, hogy a „teljes kifehéredés” által felmerült adóterhekkel járó pluszköltségeket különböző mértékben tudják megosztani a vállalat, a munkavállalók és a vevők között. Ennek mértékét a gazdasági szereplők tűréshatára, mint például a vevők árérzékenysége, a munkavállalók bérérzékenysége befolyásolta. A vevők reakciója váltotta ki a legnagyobb bizonytalanságot, hiszen a vásárlói kör a főszereplője egy vállalkozásnak. A tervezett 30 százalékos emelés fedezte volna a költségek nagyobbik részét, de ilyen mértékű áremelést nem mertek megkockáztatni, így végül 20 százalékkal növelték áraikat. Az áremelést követő fél éven belül 10 százalékkal csökkent a bevételük, de a második félévben sikerült ezt a veszteséget realizálniuk. Marketing kampányként használták fel a programot, összes vevőjüket levélben értesítettek az áremelés okáról. A kampány elérte célját és a vevők továbbra is támogatták a vállalkozást, ezzel jelezvén, hogy jó úton haladnak a cél elérésében. „A” vállalkozás vezetője szerint a legfontosabb a hitelesség volt, a vevők valóban elhitték, hogy a legális foglalkoztatás megteremtése miatt emelnek árakat, így biztosítva a felmerülő költségekre a fedezetet. A futárokat, alkalmazottakat nem zavarta az a tény, hogy nem teljesen legálisan vállalnak munkát, sokaknak a fő szempontot a minél nagyobb mértékű fizetés jelentette. Mivel a 20 százalékos áremelés nem fedezte a felmerülő pluszköltségeket, így a munkavállalók jövedelmének csökkentésére is szükség volt, amit a tervezett 10 százalék helyett a progresszív adózás miatt 25-30 százalékos bércsökkentés bizonyult szükségszerűnek. Ez a munkavállalók egy részét a cég elhagyására késztetett, míg a másik oldalon, volt olyan, aki épp a legális foglalkoztatás érdekében jött át egy másik cégtől „A” futárszolgálathoz munkát vállalni. Az első pár hónapban a futárszolgálat jövedelmezőségében hol veszteséges, hol pedig nullszaldós volt, a profit nagymértékű csökkenése váratlanul érintette a vállalatvezetőket, mivel nem tudták pontosan megbecsülni a váratlan kiadásokat. Mindezek ellenére a befektetett 35

munka és a kitartás nem volt hiába, a továbbiakban jelentősen javult a helyzet ezen a területen is. „A” vállalkozás vezetői a kezdettől fogva arra törekedtek, hogy a versenytársak legyenek partnerek ebben a programban, 2006 nyarán még megbeszélést is tartottak, ahol a konkurenciát képező vállalkozások többsége nem látta okát a váltásnak, csupán 3-4 vállalkozás jelezte követő szándékát. Azzal, hogy a piac két nagy vállalkozása a törvényes működésre tért át, a többiek pedig a szürke- vagy feketegazdaságban maradt, egyfajta versenytorzító hatás lépett életbe a törvényesen működő vállalkozások hátrányára, ugyanakkor a program összességében sikeresnek mondható, hiszen a cégek a legális működés óta is nyereségesen tudnak működni.[Fazekas, 2009]

36

6. Az egyszerűsített vállalkozói adózás és a vállalkozási jövedelemadózás összehasonlítása 2003 – 2012 között.

Fontosnak tartom megvizsgálni 2003 és 2011 között az személyi jövedelemadó, általános forgalmi adó, vállalkozói jövedelemadó, osztalékadó és egyszerűsített vállalkozói adó változásait, mivel az elmúlt évek során ezek az adónemek nagymértékben megváltoztak. 3. táblázat Az összevont adóalapba tartozó jövedelmeket terhelő progresszív adótáblázat Magyarországon 2003-2012 Év

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010 * 2011* 2012*

Jövedelem 0-650.000 Ft 650.001-1.350.000 Ft

Adó mértéke 20% 130.000 és a 650.000 Ft-on felüli rész 30%-a 1.350.001Ft -tól 340.000 és az 1.350.000 Ft – on felüli rész 40% 0-800.000 Ft 18% 800.001 -1.500.000 Ft 144.000 Ft és a 800.000 Ft – on felüli rész 26% 1.500.001 Ft - tól 326.000 Ft és az 1.500.000 Ft –on felüli rész 38% 0 – 1.500.000 Ft 18% 1.500.001 Ft tól 270.000 Ft és az 1.500.000 Ft – on felüli rész 38% 0-1.550.000 Ft 18% 1.550.001 Ft - tól 279.000 Ft és az 1.550.000 Ft felüli rész 36 % -a 0-1.700.000 Ft 18% 1.700.001 Ft - tól 306.000 Ft és az 1.700.000 Ft – on felüli rész 36 % 0-1.700.000 Ft 18% 1.700.001 Ft - tól 306.000 Ft és az 1.700.000 Ft – on felüli rész 36 % 0-1.900.000 Ft 18% 1.900.001 Ft - tól 342 000 Ft és az 1.900.00 Ft-on felüli rész 36% 0-5.000.000 Ft 17% 5.000.001 Ft - tól 850.000 Ft és az 5.000.000 Ft – on felüli rész 32 % Összes jövedelem 16% Összes jövedelem 16%

Forrás: saját táblázat, az APEH adatai alapján *Az összevont jövedelem adóalap kiegészítése – 27 százalékkal megnövelt összege.

37

Az alábbi táblázat jól mutatja az személyi jövedelemadó változását az elmúlt években. 2011. január elsején egykulcsos adórendszer került bevezetésre, melynek mértéke a személyi jövedelemadó által meghatározott bevétel 16 százaléka – felbruttósított előtti jövedelemre vetítve 20, 32 százalék - ami első hallásra talán egységesebbnek és átláthatóbbnak tűnik, viszont semmiképpen nem mondható igazságosnak. Míg 2003-ban a személyi jövedelemadó adózása sávosan progresszíven történt, tehát bizonyos értékhatár után a magasabb bevétellel rendelkezők, magasabb adót fizettek, addig az alacsonyabb értékhatárt elérők kevesebbet pénzzel járultak hozzá az állam bevételeihez. Jelenleg az személyi jövedelemadó fizetése lineárisan történik, tehát mindenki egyforma arányban járul hozzá a közterhekhez.

4. táblázat Az egyéni vállalkozó által fizetendő vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke 2003-2012 Évek Adókulcs

2003 2004 2005 18% 16% -

20062007

2008

2009

16% 10%*

16% 10%**

16% 10%

2010

16%***

10%**** -

2011 2012

10% -

10% -

Forrás: Saját ábra, 1995. évi CXVII törvény alapján *5 millió Ft-ig 10 százalékos SZJA kulcs, az SZJA törvényben meghatározott feltételek együttes fennállása esetén. A 10 százalékkal adózó vállalkozói adóalap 6 százaléka de minimis támogatásnak minősül. ** 50 millió Ft-ig 10 százalékos SZJA kulcs, az SZJA törvényben meghatározott feltételek együttes fennállása esetén. A 10 százalékkal adózó vállalkozói adóalap 6 százaléka de minimis támogatásnak minősül. *** Január 1. – Június 31. **** Július 1. – December 31.

Ahogy a táblázat is mutatja, az osztalékadó 2009-től kezdve csökkent és egykulcsossá vált, így fokozatosan csökkentve a vállalkozások terheit.

5. táblázat Osztalékadó mértékének változása 2003-2012 Évek Adókulcs

20032004 20 %* 35 %**

2005-2008

2009

2010-2011

2012

25 %* 35 %**

25%

16%

16%

Forrás: saját táblázat, APEH adatai alapján 38

*a vállalkozó a költségei között elszámolt vállalkozói kivét 30 %-áig ** a vállalkozó a költségei között elszámolt vállalkozói kivét 30 %-át meghaladó részre

Az általános forgalmi adó mértéke néhány évente biztosan változik. 2011. január 1-től az új adótörvényben meghatározott 27 százalékos adókulcs lép életbe. 6. táblázat Általános forgalmi adó mértékének változásai 2003-2012 Évek

2003

Adókulcs

12 % 25 % -

20042005 5% 15 % 25 %

2006 5% 15 % 20 %

2006.09.01től 5% 20 % -

20072009 5% 20 % -

2010-2011

2012

5% 18 % 25 %

5% 18% 27%

Forrás: saját táblázat, HVG alapján Az egyszerűsített vállalkozói adó az évek folyamán több fontos változáson is keresztülment. 7. táblázat Egyszerűsített vállalkozói adó mértékének változása 2003-2012 Változások

Éves árbevételi limit

Adóráta

2003. Január 1.

15 000 000 Ft

15%

2005. Január 1.

25 000 000 Ft

15%

2006. Október 1.

25 000 000 Ft

25%

2009. Január 1.

26 000 000 Ft

25%

2010. Január 1.

25 000 000 Ft

30%

2011. Január 1.

25 000 000 Ft

30%

2012. Január 1.

30 000 000 Ft

37%

Forrás: saját táblázat, APEH adatai alapján Az egyszerűsített vállalkozói adó mértéke a táblázat adataiból jól látható, hogy 2006. október 1-től 15 százalékról 25 százalékra növekedett, ugyanakkor szeptember 1-től a kedvezményes általános forgalmi adó mértéke is megemelkedett 15 százalékról 20 százalékra (lásd 6. táblázat). További szigorítást jelentett 2010. január elsejétől az egyszerűsített vállalkozói adó

39

25 százalékról 30 százalékra módosítása, melyet részben kompenzált az általános forgalmi adó mértékének 20 százalékból 25 százalékra emelése. Szakdolgozatomban arra a kérdésre kerestem a választ, hogy hogyan hatott az egyéni vállalkozás adó- és járulékterheinek alakulására az adótörvények változása. Számításaim során feltételeztem, hogy a bruttó árbevétel standard 11 500 000 forint a vizsgált évek során. Azért döntöttem a bruttó változása mellett, mivel így jobban kimutatható az adóteher nagyságának változása. A táblázatban csak az egyszerűsített vállalkozói adó törvény szerinti vállalkozói terhekkel kalkuláltam és nem számoltam a vállalkozás jövedelem szerinti adózás egyéb elszámolható költségeivel, ilyen például az anyagköltség, alkalmazottak bére, gépjárművek költsége, illetve az alkalmazottak járulék terhei. 8. táblázat Vállalkozói jövedelemadó és egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adózás összehasonlítása 2003 évben Megnevezés Bruttó árbevétel

Vállalkozói jövedelemadó szerint 11.500.000.-

Egyszerűsített vállalkozói adó szerint 11.500.000.-

Áfa*

2 300 000.-

-

Nettó árbevétel

9.200 000.-

-

Vállalkozói kivét (50.000 Ft/hó) Nyugdíjbiztosítás (18 %)

600.000.-

600.000.-

108.000.-

108.000.-

Egészség biztosítás (11 %)

66.000.-

66.000.-

Iparűzési adó (2 %)

191.659.-

115.000.-

Egyszerűsített vállalkozói adó (15 %) Vállalkozói személyi jövedelemadó (18 %) Vállalkozói osztalékadó**

-

1.725.000.-

1.482.181.-

-

2.336.256.-

-

Adó és járulékteher összesen:

6.484.096.-

2.014.000.-

Forrás: saját szerkesztés, önálló számolás alapján *általános forgalmi adó mértéke 25 százalék, melyet az állami költségvetésbe fizet be a vállalkozó így azt a bevételei között nem tartja nyilván. **vállalkozói osztalékadó számítási módja: a vállalkozói kivét 30 százalékáig az adó mértéke 20 százalék, az ezt meghaladó részre pedig 35 százalék.

40

Fenti adatok számításakor azt feltételeztem, hogy a vállalkozó kivét a kötelezően előírt 50.000.- Ft/hó és a járulékok megfizetése is ez alapján történt. Más költséget nem számolt el. Az iparűzési adó számítása a 1990. évi C. törvény alapján került megállapításra. Alkalmazottat nem foglalkoztat.

2003-ban az egyszerűsített vállalkozói adó bevezetésekor igen csábító volt ez az új adózási forma, mivel a bruttó bevétel 15 százalékát kellett egyszerűsített vállalkozói adóként fizetni a 25 százalékos általános forgalmi adókulcs mellett, így a vállalkozó zsebében maradt az általános forgalmi adó egy része. 11 500 000 bruttó árbevétellel számolva, 1 725 000 forint volt az egyszerűsített vállalkozói adó és 2 300 000 forint volt az általános forgalmi adó. A kettő különbözete 550 000 forint, mely összeg a vállalkozásnál maradt, illetve biztosítékot nyújtott a vállalkozás járulékainak fedezetére és az iparűzési adóra. Így 2003-ban az összes adó- és járulékteher 2 014 000 forint, az árbevételben megjelenő általános forgalmi adó 2 300 000 forint. A vállalkozásnál maradt nyereség 286 000 forint. Összehasonlítva a vállalkozói jövedelemadó szerinti adó- és járulékterhekkel, ami 6 484 096 forint. Ez az összeg tartalmazza a 2 300 000 forint általános forgalmi adót, 108 000 forint nyugdíjbiztosítási járulékot és 66 000 forint egészségbiztosítási járulékot 191 659 forint iparűzési adót és 1 482 180 forint vállalkozói jövedelemadót és 2 336 256 forint osztalékadót. Nem életszerű azonban a vállalkozói jövedelemadózás költségmentessége. Ezzel azt szeretném bemutatni, hogy olyan vállalkozás, amely nem rendelkezik költségszámlákkal az egyszerűsített vállalkozói adó előtt rákényszerült a csalásra.

41

Az egyszerűsített vállalkozói adó bevezetésétől számított 8 év múlva újra megvizsgáltam ugyanezen adatokkal, de az ebben az évben hatályos adó- és járulék mértékek figyelembe vételével. 9. táblázat Vállalkozói jövedelemadó és egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adózás összehasonlítása 2011 évben Megnevezés Bruttó árbevétel

Vállalkozói jövedelemadó szerint 11.500.000.-

Egyszerűsített vállalkozói adó szerint 11.500.000.-

Áfa*

2.300.000.-

-

Nettó árbevétel

9.200.000.-

-

Vállalkozói kivét (147.000 Ft/hó) Nyugdíjbiztosítás (24 %)

1.764.000.-

1.764.000.-

423.360.-

423.360.-

Egészség biztosítási- és munkaerő-piaci járulék (1,05%+0,5 %+1 %) Iparűzési adó (2 %)

52.920.-

52.920.-

184.000.-

115.000.-

-

3.450.000.-

677.572.-

-

975.704.-

-

450.000.-

-

5.063.556.-

4.041.280.-

Egyszerűsített vállalkozói adó (30 %) Vállalkozói személyi jövedelemadó (10%) Vállalkozói osztalékadó (16 %) Egészségügyi hozzájárulás (14 %)** Adó és járulékteher összesen:

Forrás: saját szerkesztés, önálló számolás alapján *általános forgalmi adó mértéke 25 százalék, melyet az állami költségvetésbe fizet be a vállalkozó így azt a bevételei között nem tartja nyilván. **az 1998. évi LXXVI. tv. az egészségügyi hozzájárulásról meghatározza, hogy a hozzájárulás-fizetési felső határ max. 450.000.- Ft, ezért ezzel az összeggel számoltam Fenti adatok számításakor azt feltételeztem, hogy a vállalkozó kivét a kötelezően előírt 147.000.- Ft/hó és a járulékok megfizetése is ez alapján történt. Más költséget nem számolt el. Az iparűzési adó számítása a 1990. évi C. törvényalapján került megállapításra. Alkalmazottat nem foglalkoztat.

A 2011. évi egyszerűsített vállalkozói adó számításánál, az egyszerűsített vállalkozói adó mértéke 30 százalékra emelkedett, az általános forgalmi adó 25 százalék maradt. A kétféle 42

adózást összehasonlítva megállapítható az adó- és járulékteher szűkült 2011-re. A vállalkozói adózás szerint 5 063 556 forint, 2003-hoz képest 1 420 540 forinttal csökkent, az egyszerűsített vállalkozási adó 4 021 280 forintra nőtt 2 014 000 forintról. Elvesztette nagy előnyét az egyszerűsített vállalkozói adó a különböző többszöri módosítás miatt (általános forgalmi adó, járulékterhek növekedése a minimumbér kétszerese miatt, valamint az egyszerűsített vállalkozói adó mértékének emelése) A 2011 novemberében elfogadott törvénymódosítások ismeretében előre vetítem a 2012-es adóévben várható változások számokban mérhető változásait. 10. táblázat Vállalkozói jövedelemadó és egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adózás összehasonlítása 2012 évben Megnevezés Bruttó árbevétel

Vállalkozói jövedelemadó szerint 11.500.000.-

Egyszerűsített vállalkozói adó szerint 11.500.000.-

Áfa*

2.444.882.-

-

Nettó árbevétel

9.055.118.-

-

Vállalkozói kivét (147.000 Ft/hó)

1.764.000.-

1.764.000.-

Nyugdíjbiztosítás (24 %)

423.360.-

423.360.-

Egészség biztosítási- és munkaerőpiaci járulék (1,05%+0,5 %+1 %) Iparűzési adó (2 %)

52.920.-

52.920.-

181.102.-

115.000.-

-

4.255.000.-

663.374.-

-

955.258.-

-

450.000.-

-

5.170.896.-

4.846.280.-

Egyszerűsített vállalkozói adó (37 %) Vállalkozói személyi jövedelemadó (10%) Vállalkozói osztalékadó (16 %) Egészségügyi hozzájárulás (14 %)** Adó és járulékteher összesen:

Forrás: saját szerkesztés, önálló számolás alapján *általános forgalmi adó mértéke 27 százalék, melyet az állami költségvetésbe fizet be a vállalkozó így azt a bevételei között nem tartja nyilván. **az 1998. évi LXXVI. tv.az egészségügyi hozzájárulásról meghatározza, hogy a hozzájárulás-fizetési felső határ max. 450.000.- Ft, ezért ezzel az összeggel számoltam

43

Fenti adatok számításakor azt feltételeztem, hogy a vállalkozói kivét a kötelezően előírt 147.000.- Ft/hó és a járulékok megfizetése is ez alapján történt. Más költséget nem számolt el. Az iparűzési adó számítása a 1990. évi C. törvény alapján került megállapításra. Alkalmazottat nem foglalkoztat.

Az évek közötti diagramon jól látható, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó előnye a vállalkozások jövedelmi adózásával szemben elveszette előnyét. 5. ábra Vállalkozói jövedelemadó és az egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adójárulékterhének összehasonlítása 2003, 2011 és 2012 - es években

Forrás: Saját készítés 8.. 9, 10. számú táblázat eredményei alapján A 8., 9., 10. számú táblázat adó- és járulékterhek adataiból készített 5. számú ábrán jól kitűnik, hogy a vállalkozói jövedelemadózás adó- és járulékterhe 2003-tól folyamatosan csökkent, ez elsősorban azzal magyarázható, hogy az egykulcsos adó bevezetése miatt a személyi jövedelemadó

mértéke

folyamatosan

csökkent,

ugyanez

jellemző

a

vállalkozói

jövedelemadóra és az osztalékadóra is. Az egyszerűsített vállalkozói adó folyamatosan növekedett és 2012-re utolérte, sőt 12 százalékos költséghányaddal számolva (11. táblázat) meghaladta a vállalkozói jövedelemadózást választó egyéni vállalkozó adó- és járulékterheit. Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó legalább 12 százalékos költséghányaddal rendelkezik, úgy az adó- és járulékteher a következőképpen alakul.

44

11. táblázat A vállalkozói jövedelemadó és egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adózás összehasonlítása 2012 évben 12 százalékos költséghányad mellett Megnevezés Bruttó árbevétel Áfa* Nettó árbevétel Vállalkozói kivét (147.000 Ft/hó) Nyugdíjbiztosítás (24 %) Egészség biztosítási- és munkaerő-piaci járulék (1,05%+0,5 %+1 %) Iparűzési adó (2 %) Egyéb költségek Egyszerűsített vállalkozói adó (37 %) Vállalkozói osztalékadó (16 %) Egészségügyi hozzájárulás (14 %)** Adó és járulékteher összesen:

Vállalkozói jövedelemadó szerint 11.500.000.2.444.882.9.055.118.1.764.000.-

Egyszerűsített vállalkozói adó szerint 11.500.000.1.764.000.-

423.360.52.920.-

423.360.52.920.-

181.102.1.380.000.-

115.000.1.380.000.4.255.000.-

756.538.450.000.-

-

4.834.176.-

4.846.280.-

Forrás: saját táblázat önálló számolás alapján *általános forgalmi adó mértéke 27 százalék, melyet az állami költségvetésbe fizet be a vállalkozó így azt a bevételei között nem tartja nyilván. **az 1998. évi LXXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról meghatározza, hogy a hozzájárulás-fizetési felső határ maximum 450.000.- Ft, ezért ezzel az összeggel számoltam Fenti adatok számításakor azt feltételeztem, hogy a vállalkozói kivét a kötelezően előírt 147.000.- Ft/hó és a járulékok megfizetése is ez alapján történt. Bevételei 12 százalékának megfelelő költségszámlával rendelkezik és az egyszerűség kedvéért a számlák áfa tartalmát nem helyezheti levonásba v. nincs is áfa tartalmuk. Az iparűzési adó számítása a 1990. évi C. törvény alapján került megállapításra.

2011 novemberében az adórendszer 2012. évi módosítása kapcsán nagy port kavart és megkérdőjeleződött az egyszerűsített vállalkozói adó léte. Dolgozatom véglegesítésekor már véglegesítették az egyszerűsített vállalkozói adó 37 százalékra történő felemelését. Felvetődik a kérdés kinek éri meg menni vagy maradni az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alól.

45

Az egyszerűsített vállalkozói adó 7 százalékponttal való emelése már a 2011-es év végére tömeges kimenekülést jelenthet az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alól, mivel 12 százalékos költséghányaddal számolva a vállalkozói kivét változatlan megtartása mellett az egyszerűsített vállalkozói adó járulékterhe meghaladja a vállalkozói jövedelemadózás szabályai szerinti egyéni vállalkozó általános forgalmi adó, járulék és személyi jövedelemadó terheit. Szakdolgozatom további részében a 2009. évi egyszerűsített vállalkozói adóbevallási adataiból kiindulva elemzem az egyszerűsített vállalkozói adót, ezen belül az egyéni vállalkozók alapján – az egyszerűsített vállalkozói adó teljesítményértéket, az egyszerűsített vállalkozói adó bevételének sávok –, szakmai csoportok- és foglalkoztatás szerinti megoszlását. 2009 új változásokat hozott, a korábbi egyszerűsített vállalkozói adózási tapasztalatokkal ellentétben, újra bevezették a számlaőrzési kötelezettséget, miszerint a beszerzést bizonyító számlákat a következő adóbevallástól számított öt évig meg kell őrizni. Továbbá bevezették a cégautó fizetési kötelezettséget, illetve minden olyan egyszerűsített vállalkozói alanyt érintett a szakképzési hozzájárulás fizetésének problémája, aki munkaviszony keretein belül, magánszemélyt foglalkoztat. 6. ábra Az egyszerűsített vállalkozói adóból befolyt összegek 2003-2010

Forrás: saját ábra KSH adatai alapján Enyhítést hozott viszont a világválság hatása a bevételi értékhatárok területén, mivel 2009. év közben 26 millió forintra emelkedett a bevételi értékhatár. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (továbbiakban APEH, jelenleg NAV – Nemzeti Adó és Vámhivatal) adatai alapján megállapíthatjuk, hogy az egyszerűsített vállalkozói adózást választó egyéni és társas vállalkozások 2009. évi bevételi teljesítménye alapján elérte a 672 46

milliárd forintot (14. számú táblázat), az egyszerűsített vállalkozói adó nagyságának pénzforgalmi teljesítménye pedig a 169,7 milliárd forintot, ez 3,2 milliárd forinttal növekedett a bázisidőszakhoz képest. A növekedés indexe szerény, mindössze 102, 7 százalék, ami másfél százalékponttal kevesebb, mint a vizsgált inflációs ráta, ez utóbbi azt a gondolatot erősítette, hogy a recesszió hatása az egyszerűsített vállalkozói adózást választó réteget is elérte. [Schablik, 2011]

12. táblázat Egyszerűsített vállalkozói adózást választó vállalkozások részaránya a kiemelt tevékenységi körökön belül EVÁS VÁLLALKOZÁSOK RÉSZARÁNYA A KIEMELT TEVÉKENYSÉGI KÖRÖKÖN BELÜL EGYÉNI TÁRSAS VÁLALKOZÓK VÁLLALKOZÁSOK ÁGAZATI SZAKMAI CSOPORTOK BEV.TE BEV.TE SZÁMSZÁMLJ. LJ. ARÁNY ARÁNY ARÁNY ARÁNY FELDOLGOZÓIPAR 52,8 44,4 47,2 55,6 INFORMÁCIÓ, KOMMUNIKÁCIÓ 29,0 16,8 71,0 83,2 SZAKAMAI, TUDOMÁNYOS, MŰSZAKI 39,8 28,9 60,2 71,1 TEV. Előzőből: jogi tevékenység 59,0 46,5 41,0 53,5 számvit. könyvvizsg. adószak. tev. 38,9 26,4 61,1 73,6 ép. mérnöki tev., 33,1 24,3 66,9 75,7 műsz.vizsg.elemzés ADMINISZTRATÍV ÉS SZOLG.-T TÁM. 65,1 45,5 34,9 54,5 TEV. OKTATÁS 61,3 41,5 38,7 58,5 HUMÁN-EGÉSZSÉGÜGYI, SZOC.ELL. 38,4 29,2 61,6 70,8 MINDÖSSZESEN: 44,1 30,5 55,9 69,5 Forrás: SZAKma, 2011 Ebben a táblázatban arányokat mutatok be arról, hogy a szakmai csoportokat milyen részarányokra bontják az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozások körében. Az egyszerűsített vállalkozói adózás szerint adózó és a társas vállalkozásokat meglehetősen széles tevékenységi kör jellemzi. Talán jellemzőnek is mondhatnánk, hogy az egyszerűsített

47

vállalkozói adózói kört képviselő alanyok 43 százaléka a szakmai, tudományos vagy műszaki körbe tartozik. A következő táblázatban a vállalkozások számát, valamint azok megoszlását mutatja bevételi sávok szerinti bontásban.

13. táblázat Egyéni vállalkozások száma megoszlásuk szerint

BEVÉTELI SÁVOK 0 - 2,5 M Ft 2,5 - 5 M Ft 5 - 7,5 M Ft 7,5 - 10 M Ft 10 - 15 M Ft 15 - 20 M Ft 20 - 25 M Ft Mindösszesen:

EGYÉNI ÉS TÁRSAS VÁLL. ÖSSZ. részarány fő/db (%) 34809 36,0 17212 17,8 11565 12,0 8160 8,4 10481 10,8 6350 6,6 8174 8,4 96751 100,0

EGYÉNI VÁLLALKOZÓK fő 20007 8799 4951 3063 3057 1434 1400 42711

megoszlás (%) 46,8 20,6 11,6 7,2 7,2 3,4 3,3 100,0

TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK db 14802 8413 6614 5097 7424 4916 6774 54040

megoszlás (%) 27,4 15,6 12,2 9,4 13,7 9,1 12,5 100,0

Forrás: SZAKma 2011 Ez alapján megállapíthatjuk, hogy az összes egyszerűsített vállalkozási adó hatálya alá tartozó vállalkozás, több mint 1/3 része évi 2,5 millió alatti bevételt realizált. Az egyéni vállalkozók 46, 8 százalékára érvényes ugyanez. Ezekre az egyéni vállalkozókra mondhatjuk, hogy önfoglalkoztatók, valójában a szakirodalom szerint nem is jelentenek valódi vállalkozást, még mikro-vállalkozást sem, csupán a létfenntartás a céljuk, aminek az oka, hogy a vállalkozások rájöttek arra, hogy állandó jelleggel nem érdemes foglalkoztatni őket, csupán amikor a szolgáltatásaira szükség van, úgy számla fejében néhány óra erejéig igénybe veszi, így elkerülve a foglalkoztatási kényszert. Az 5 millió forint alatt a vizsgált adózók 54 százaléka és 7,5 millió forint alatt az összes egyszerűsített vállalkozói adókör 2/3 része, tehát 63 586 egyéni és társas vállalkozás tartozik 48

ide. Megjegyzendő, hogy a 15 millió fölötti sávhatárba az összes egyszerűsített vállalkozói adózást választó vállalkozás mindössze 15 százaléka tartozik. Megdöbbentő eltérést mutat az egyéni vállalkozók teljesítményének megoszlása, amely szerint az egyéni vállalkozások 79 százaléka, tehát 2009-ben 33 757 fő 7,5 millió alatti jövedelmet vallott be, ebből 46 százalékuk – 20 007 fő – csupán 2,5 millió alatti jövedelemre tett szert. 14. táblázat Egyszerűsített vállalkozói adózást választó vállalkozások éves árbevétele EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓZÁST VÁLASZTÓ VÁLLALKOZÁSOK BEVÉTELI TELJESÍTMÉNYE ÉS ANNAK MEGOSZLÁSA ÁRBEVÉTELI SORONKÉNT EGYÉNI ÉS EGYÉNI TÁRSAS TÁRSAS VÁLL. VÁLLALKOZÓK VÁLLALKOZÁSOK ÖSSZ. BEVÉTELI SÁVOK részarány részarány részarány M Ft M Ft M Ft (%) (%) (%) 0 - 2,5 M Ft 34626 5,2 21028 10,3 13597 2,9 2,5 - 5 M Ft 63108 9,4 31939 15,6 31169 6,7 5 - 7,5 M Ft 71468 10,6 30473 14,9 40995 8,8 7,5 - 10 M Ft 70965 10,6 26562 13,0 44404 9,5 10 - 15 M Ft 128399 19,1 37098 18,1 91301 19,5 15 - 20 M Ft 110100 16,4 24631 12,0 85469 18,3 20 - 25 M Ft 193604 28,7 32892 16,1 160172 34,3 Mindösszesen: 671730 100,0 204623 100,0 467107 100,0 Forrás: saját táblázat SZAKma,2011

Az egyszerűsített vállalkozói adózást választó vállalkozások bevételi teljesítményének megoszlása alapján 2/3-át a társas vállalkozások, míg 1/3-át az egyéni vállalkozók teszik ki. Az egyéni vállalkozások teljesítmény értéke 204,6 milliárd forint és ebből a 10-15 milliós bevételi sávhatárba, az összes egyszerűsített vállalkozói adózás hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó bevételének 18,1 százaléka tartozik. A kutatásomban vizsgált évek bruttó árbevételét 11 500 000 forinttal kalkuláltam, mivel ebben a bevételi sávban volt a legmagasabb az érték. 10-15 milliós bevételi sávban van az egyéni vállalkozások 7,2 százaléka, összesen 3057 fő és a bevételi teljesítmény-érték 37 098 millió forint volt.

49

7. ábra Az egyszerűsített vállalkozói adózást választó vállalkozók megoszlása 2009-ben a munkavégzés jellege szerint.

Forrás: saját ábra SZAKma, 2011 alapján Mint az alábbi ábra is mutatja, az egyéni vállalkozói kör 29 százaléka főfoglalkozású, 42 százalékuk olyan mellékfoglalkozásúak, akiknek munkaviszonya eléri vagy meghaladja a heti 36 órát, 28 százalékuk pedig nyugdíjas. A teljesítményarányuk alapján a főfoglalkozású egyéni vállalkozó szerepe kimagasló. A kutató munkáim alapján a 2003, 2011 és 2012 évet összehasonlító táblázatok és a 2009-es egyszerűsített vállalkozói adóbevallások vizsgálatok során arra a következtetésre jutottam, hogy a jelenleg ez alá az adózási forma alá tartozó vállalkozóknak már igenis szükséges vagy legalábbis megfontolandó a személyi jövedelemadózáshoz való visszatérés. A gyakorlatból tapasztalhattuk, hogy azok a vállalkozók választották korábban az egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adózást, akiknek jellemzően nagyon kevés költségük volt a tevékenységükből származó bevételeikkel szemben. A 2012-es év 37 százalékos emelése – bár az általános forgalmi adó adókulcsa kedvezőbb lesz, viszont csupán az egyéni vállalkozások kis szegmensének lehet továbbra is hasonlóképpen jövedelmező ez az adózási forma, ilyenek például azok a kényszervállalkozások, akik csak - 12. számú táblázatban látható - évi 2,5 millió vagy annál kisebb jövedelemre tesznek szert, hiszen nekik elsődleges céljuk az önfenntartás és nem a fejlődés. 50

Továbbá érdemes az egyszerűsített vállalkozói adó körében maradniuk azoknak a vállalkozásoknak, akiknek tevékenysége olyan jellegű, ami magában hordozza a minimális költséghányadot, mint például a tanácsadók, szakértők, műszaki tervezők és ügyvédek. Különösen kiterjed ez azokra az önfoglalkoztatású vállalkozásokra, akik egyedül, alkalmazottak nélkül dolgoznak. Egy viszont biztosan megállapítható. Nagyjából 2,5 és 7 millió bruttó árbevétel esetén a költségek – ide mindenféleképpen beleértjük a saját kivétet és a közterheket is – maximum 13 százaléka, 10 millió forint bevételnél 16–17 százaléka, 30 milliós bevételnél 22-24 százaléka esetén érdemes még egyszerűsített vállalkozói adó megtérülésről beszélnünk. E fölött a kilépés mindenféleképpen célszerű. Adóalanyiság megszűnése Abban az esetben, ha úgy döntünk, hogy a következő üzleti évben nem az egyszerűsített vállalkozói adó törvényben megfogalmazott adózás szerint kívánunk adózni, úgy a tárgyév december 20-ig van lehetősége ezt a bejelentést megtenni. Azonban aki az egyszerűsített vállalkozói adóból kilép, mérlegelni kell azt is, hogy a következő négy adóévben nem választható meg újra az egyszerűsített vállalkozói adó alanyiság. [Böröczkyné,2011]

51

7. A fejlesztés lehetséges útja A fejlődés iránya a fejlesztés, aki nem fejleszt, az lemarad. Az európai uniós pályázatok lehetőséget teremtenek a vállalkozások fejlesztéséhez. Egyedüli probléma, hogy általában ezekre szánt összegeket utólag folyósítják, tehát a pénzügyi forrást a vállalkozónak biztosítani kell. Sok esetben még számos külső akadály is gátolhatja a növekedésorientált vállalkozások fejlesztését, hiszen az átlagosnál is fontosabb a pénzügyi források elérhetősége. Forrásszerzés területén a legnehezebb dolguk azoknak a szárnypróbálgató fiatal vállalkozásoknak, illetve az innovatív üzleti elképzelésekkel rendelkezőknek van, akik ilyen jellegű tevékenységeket keresnek finanszírozót. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a magyarországi helyzet javult az új és innovatív vállalkozások számára, de még így sem mondhatjuk el, hogy elegendő forráshoz jutnak elképzelésük megvalósításához. Legfontosabb kérdés, hogy a vállalkozás honnan tud a fejlesztéshez forrást biztosítani. A bankok a jó üzleti tervre és a többszörös biztosítékokra adnak csak hitelt. Be kell bizonyítani, hogy nincs szükség hitelre ahhoz, hogy hitelt kaphassunk. Erre a megoldás, a 2000-es évektől Angliában már jól működő üzleti angyalhálózat lehetne, ami áthidalná a család és a barátok forrásai és az intézményi kockázati tőke közötti tátongó szakadékot, a tőkerést.

7.1. Üzleti angyalok Kik ezek az üzleti angyalok és hogyan segítik a vállalkozásokat? Az üzleti angyalok a tőkepiacon megjelenő magánszemélyek, akik komoly üzleti múlttal rendelkeznek, általában sikeres vállalkozók voltak, vagy magáncégnél töltöttek be vezető beosztást. Ezek a befektetők a tőkepiacon kisebb vállalkozók részére bizonyos feltételek mellett, közvetlen módon, kockázati tőke típusú részesedésfinanszírozást és szellemi tőkét biztosítanak a vállalkozások részére.[Osman,2000]

52

Az üzleti angyalok befektetésük és egyéb közreműködésüket üzleti alapon nyújtják, ők biztosítják a vállalkozások finanszírozásának azt a részét, melyet nem fed le a kereskedelmi bankok hitelezési tevékenysége, mivel kicsiny üzletet jelent ahhoz, hogy a befektetési bankok finanszírozzák, de az intézményes kockázati tőke érdeklődésén kívül esik. Meg kell viszont jegyezni, hogy nemcsak egyszerűen befektetők, hanem a befektetés sikere érdekében gyakran aktív vállalkozásfejlesztő szerepkört is betöltenek, ezért is illik rájuk az üzleti angyal elnevezés. Az üzleti angyalokkal való kapcsolat kialakításában minden esetben a vállalkozóé a kezdeményező szerep, ők kínálják fel a befektetés lehetőségét az üzleti angyaloknak és amennyiben a befektetés jövedelmezőnek ígérkezik, úgy a pénztulajdonos érdeklődését felkeltheti. Az angyalok leggyakrabban barátokon, ismerősökön és üzleti partnereken keresztül találnak rá azokra a vállalkozásokra, melybe végül a befektetésre szánt tőkéjüket fektetik, de nem elhanyagolható módszer az aktív keresési rendszer. Ennek a legfontosabb feltétele a vállalkozó által, alaposan megtervezett, jó üzleti terve, konkrét jól megfogalmazott célokkal. Az üzleti terv alapján mérlegelhető: [Makra-Kosztopulosz,2004]  versenyképes-e a vállalkozás,  mik a gyenge, illetve erős pontjai,  milyen versenyképes pozíciót képes elérni a piacon,  milyen mértékű befektetéseket igényel,  milyen nyereséget lehet elérni,  hogy lehet kivenni a befektetett pénzt és honnan, Az üzleti angyalok szerepének elemei:[Makra-Kosztopulosz,2004] 1. Szabadon rendelkezzen a tőkével, amit be tud fektetni a vállalkozásba 2. Kockázatvállalási hajlandóság 3. Olyan vállalkozásba fektet be, amelyet más indított el, mérlegelni kell, hogy érdemes – e befektetnie

53

4. Befektetésével minősíti a vállalkozást, amelyekbe fektet, amennyiben az ő értékelése mérvadó mások számára, de a tőkéjének a megtérülése is azon múlik, hogy hogyan ítélte meg a vállalkozást, amelybe befektetett. A legerősebb hajtóerő többségüknél, hogy haszonra tegyenek szert. Működési területe a piac, ahol értékesíteni tudják a tulajdonrészüket. Ennek a feltétele a jó gazdasági viszonyok és a kiszámítható szabályozási rendszer. Amennyiben gyakran változik a szabályozás, a gazdasági viszonyok nem átláthatóak és ezek a tényezők jelentősen befolyásolják a vállalkozás működési feltételeit és nyereségességét. Az üzleti angyaloknak mérlegelnie kell, hogy üzleti angyalokká válnak vagy inkább más befektetési lehetőségeket válasszanak. A versenyben jelentős szerepet játszik, hogy a kisebb vállalkozások létrehozásában és fejlesztésében a befektetésnek kedvezőtlen sajátosságai vannak. Ilyen lehet például a befektetések tőkelekötési ideje hosszú vagy a befektetések megtérülése bizonytalan, esetlegesen kockázattartalmuk magas, vagy a bevétel, haszon előre megbízhatóan nem tervezhető. A külföldi gyakorlat alapján megállapíthatjuk, hogy a közösségi forrásokból adott támogatással és a kormányok megfelelő adókedvezménnyel ellensúlyozzák a befektetések kedvezőtlen sajátosságait. A brit adórendszerben működik az ún. Enterprise Investment Scheme,

ami

adókedvezmények

segítségével

ösztönöz

az

ilyen

befektetésre.

A

magánszemélyek adóhitelként visszatarthatják a befektetésre fordított tőkéjüknek megfelelő összeget, így 5 év alatt a befektetés mentesül az adófizetési kötelezettség alól, mivel az adóhitel így, végleges adókedvezménnyé alakul. Fontosnak számít a jogrend és az intézményi környezet, hiszen az együttműködés magánjogi megállapodáson alapul, ezért szerződés megszegése esetén, fontos tudnia a befektetni szándékozónak, hogy probléma kapcsán tudja-e az adott bíróságnál érvényesíteni igazát.

54

Az üzleti angyalok már a befektetéseik kezdetekor mérlegelik, hogy milyen esélyekkel rendelkeznek tulajdoni hányaduk értékesítésekor, illetve egyéb indítékaik is lehetnek, ami a befektetésre ösztönzi a magánszemélyt. 1. Folyó jövedelemért o osztalék megszerzés o fizetést vagy egyéb díjazást kap a segítő közreműködésért o vállalkozói jogviszonyt létesít és számlát állít ki. 2. Nem pénzbeli indítékok Korábban már említettem, hogy az üzleti angyalok egy része sikeres üzletember volt azért, hogy újra átélhessék a vállalkozás építését és a siker örömét. Másik része az izgalmakat keresi, amely azzal jár, hogy a vállalat irányításában döntéseket hozzanak, és ezért viseljék a felelősségeiket. Vannak olyanok, akik csak értelmes elfoglaltságot keresnek és számukra vonzó, hogy szakmai tevékenységgel tölthetik idejüket és akadnak olyanok is – bár viszonylag ritka – akiket sajátos indítékukból, bizonyos hátrányos helyzetű csoportok munkához juttatását kívánják elősegíteni. Az üzleti angyalok hátrányos helyzetben vannak a nagy kockázati tőke cégek jelentős részével szemben, mivel ők nem reklámozzák magukat és az általuk kínált lehetőségeket. Üzletpolitikájuk, hogy háttérben maradnak és csak az általuk kiválasztott vállalkozásuknak fedik fel kilétüket. Nagy Britanniában végzett felmérés kimutatta, hogy sokkal több befektetést vállalna az üzleti angyalok jelentős része, de nem találnak arra alkalmas vállalkozást. Mivel hazánkban az „üzleti angyal” fogalom kevésbé ismert, hiába járnak sikerrel azok a kezdeményezések, amik befektetésre ösztönzik a potenciális angyalokat és hiába gyarapszik azoknak a vállalkozásoknak száma, akik a befektetés fogadására már felkészültek, ha a kereslet és a kínálat egyáltalán nem, vagy nagyon nehezen talál egymásra. Fontos lenne, hogy az üzleti angyalok finanszírozást kereső, nagy növekedési potenciákkal bíró vállalkozások egymásra találását segítő hálózat kiépítése. A hálózatok működtetői marketing tevékenységük révén ismertté tehetik, az üzlet angyalok által kínál lehetőségeket. 55

Elengedhetetlen az ezzel kapcsolatos tanulmányok, sikertörténetek, hirdetések megjelenítése és folyamatos tájékoztató kampányok indítása, amelyek megismertetik a vállalkozókkal az új finanszírozási mód előnyeit. Az Egyesült Királyságban már a foglalkoztatás és a munkahelyteremtés előmozdítására létrehozott szervezet működteti az ország egészét átfogó angyali hálózati rendszert. Magyarországon 2003-ban készült felmérés az üzleti angyalokról, néhány jellemzőjüket nemzetközi szinten összehasonlítva. A felmérés célja az alapvető információk megszerzése és az átfogó információk megalapozása. 15. táblázat Az üzleti angyalok néhány jellemzőjének nemzetközi összehasonlítása Megnevezés Kor (év) Nem (férfiak százalékaránya) Éves jövedelem (ezer forint) Vagyon (ezer forint) Végzettség (diplomások százalékaránya) Vállalkozói tapasztalata van (a válaszadók százaléka) Befektetési aktivitás (a befektetések száma az elmúlt 3 évben) A befektetés átlagos mérete (ezer forint) Minta (fő)

Egyesült Államok 47 (medián) 95

NagyBritannia 53 (átlag)

Németország

Norvégia

Ausztrália

Magyarország

48 (átlag)

47 (átlag)

44 (átlag)

99

100

97

40 (medián) 100

18 900 (medián)

17 020 (átlag)

16 023 (átlag)

37 800 (átlag)

10 000 felett (medián)**

157 500 (medián) 72

115 440 (átlag) n.a.

64 000128 000* (medián) 1 155 000 (átlag) n.a.

86 100 (átlag) n.a.

420 000 (átlag) 67

n.a.

83

57

75

46

n.a.

93

2

2

4,8

3,7

n.a.

4,9

12 369

3 700

42 000

16 023

n.a.

15 000***

435

86

48

425

36

14

100

86

Forrás: Gaston (1989), Harrison-Mason (1996), Brettel (2201), Webber és szerzőtársai (2000), ReitanSorheim (2000), Hindle-Lee (2002) alapján saját összeállítás *A háztartás jövedelme. ** 8 válasz alapján. ***10 válasz alapján. Az értékek számításához a következő árfolyamokat vettük alapul: 210 forint/dollár, 250 forint/euró, 370forint/font, 128 forint/márka.

56

A táblázatból megállapítható, hogy az angyalok férfiak, átlag életkoruk 44 év és 86 százalékuk felsőfokú végzettséggel (8 gazdasági-, 3 műszaki diplomávaĺ). A magyar angyalok a legaktívabbak,

legképzettebbek

és

legnagyobb

arányban

rendelkeznek

vállalkozói

tapasztalattal. A jövedelmüket vizsgálva megállapítható, hogy a magyar angyalok és a felmérésben szereplő országok angyalai (brit, norvég, amerikai) között nincs számottevő különbség, ugyanakkor az éves jövedelem mértéke Németországban

7.2. Európai Üzleti Angyal Hálózat (EBAN) „Az Első Magyar Üzleti Angyal Hálózat Magyarországon elsőként vált az Európai Üzleti Angyal Hálózat (EBAN) teljes jogú tagjává. Az EBAN igazgatótanácsa 2009. március elsejével hagyta jóvá a csatlakozást. A belépéssel jelentősen bővült a hazai szervezet európai kapcsolatrendszere, könnyebbé válik a szférát érintő információkhoz való hozzáférése és javul nemzetközi érdekérvényesítő képessége. Az

Európai

Üzleti

Angyal

Hálózat

1999-ben

jött

létre

üzleti

angyal

hálózat

együttműködésének eredményeként. Célja az üzleti angyalok, üzleti angyal hálózatok és korai fázisú kockázati tőke-alapok érdekeinek képviselete európai szinten. Jelenleg 28 országból közel 110 tagja van és az európai üzleti angyal hálózatok több mint 2/3-át reprezentálja. A szervezet 2008. év végén megnyitotta kapuit a korai fázisú kockázati tőke-alapok előtt is, hogy még jobban tudja képviselni a vállalkozókat támogató finanszírozók érdekeit Európában. Az Első Magyar Üzleti Angyal Hálózat munkáját és elismertségét jelzi, hogy 2012-ben Budapest ad otthont az EBAN éves kongresszusának.” [Innostart, 2010]

57

8. Összegzés A gazdasági világválság és a magyar jogbizonytalanság együttes hatása komoly problémát jelent a jelenleg működő vállalkozások számára. Az elmúlt évek tendenciái alapján, az egyéni vállalkozások száma folyamatosan csökkenő értékeket mutat, amit a 2013 – bán tervezett egyszerűsített vállalkozói adó megszűntetése tovább fokozhat, hiszen egyszerűsített vállalkozói adó megszűnésével a vállalkozók nagy része felszámolja tevékenységét és megszűnteti vállalkozását. A növekvő adóterhek és az ezzel szemben csökkenő jövedelem a rejtett gazdaság növekedését gerjeszti, mivel az emberek egy része létfenntartásuk érdekében rákényszerül a csalásra, míg a társadalom egy része a kedvező adózási feltételek mellett is folytatni fogja a rejtett gazdaságban ténykedését. A gazdaság kifehéredésére csak azoknak a vállalkozásoknak van lehetősége, akik az évek során már bizonyítottak és tovább tudják hárítani a fogyasztókra a költségek növekedését, illetve akik valóban tenni akarnak a legális gazdaságért. Számításaim alapján, amit 2003, 2011 és 2012. években az adó- és járulékterhekre vonatkozóan végeztem, továbbá a 2009–es adóbevallások alapján arra a megállapításra jutottam, hogy azoknak az egyéni vállalkozásoknak, akik a vállalkozásuk fejlesztésében látják a jövőt, mindenképpen ki kell lépniük az eva hatálya alól és a vállalkozói jövedelemadózás szabályai szerint kell tovább folytatni a tevékenységüket. Az fejlesztés gátja az egyszerűsített vállalkozói adó, mivel az európai uniós pályázatok után is az egyszerűsített vállalkozói adó százalékával kell adózni, míg a vállalkozói jövedelemadózást választó költség elszámolási mód nem adóztatja a támogatást. További problémát jelent, míg a vállalkozói jövedelemadózást választó, levonásba helyezheti – visszaigényelheti – a fejlesztésre szánt összeg általános forgalmi adóját, addig az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alatt nem élhet ezzel a lehetőséggel. Fejlődési korlátot jelent az is, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó bevétele, a vállalkozói jövedelemadózással szemben behatárolt, így még a 2012-es árbevételi értékhatár növekedése – 25 millióról 30 millióra – jelenthet erre

58

megoldást, de azok a vállalkozások, akiknek az átlag bevételük 10-15 millió közé esik, úgy ezeket a vállalkozásokat az árbevételi értékhatár növekedés nem érinti. Azoknak a vállalkozásoknak, akiknek nincs lehetőségük más tőkeforrást igénybe venni, nem tudnak megfelelni a banki hitel szigorú feltételeinek, úgy egy jó üzleti tervnek köszönhetően lehetőségük nyílik az üzleti angyalok által kínált tőkebefektetésüket igénybe venni. A vállalkozó finanszírozó és fejlesztő tevékenységének jövője az üzleti angyalokban rejlik.

59

Irodalomjegyzék Belyó Pál (2008): A rejtett gazdaság természetrajza Saldo Kiadó, Budapest Bérkalkulátor (2011): Egyéni vállalkozó adózása 2011-ben - Egyéni vállalkozó járulékai, adóbevallás 2011 http://berkalkulator.net/friss-hirek/egyeni-vallalkozo-adozasa-2011-ben-egyeni-vallalkozojarulekai-adobevallas-2011.html Letöltés: 2011.12.01. 14:22 Bíró Anikó – Vincze János: A gazdaság fehérítése – büntetés és ösztönzés Költségek és hasznok egy modellszámítás tükrében p. 103, Rejtett gazdaság, MTA KTI, Budapest Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna (2011): Kisvállalati adómegtakarítás abc-je 2011 Adónavigátor Kiadó Budapest Burján – Szebellédi – Sztanóné - Tóth (2007): Adók és támogatások SALDO Kiadó, Budapest

EBAN (2011): Business angels http://www.eban.org/component/content/article/43/112-Business-angels.html Letöltés : 2011.12.03. 03:21 Elek Péter - Scharle Ágota - Szabó Bálint - Szabó Péter (2009): A rejtett gazdaság A feketefoglalkozás mértéke Magyarországon. Ékes Ildikó (2003): A gazdaság árnyéka, avagy a rejtett gazdaság, Rejtjel Kiadó Budapest Fazekas Mihály (2009): A rejtett gazdaság – A gazdaságból való kilépés dilemmái. Esettanulmány – budapesti futárszolgálatok, 2006-2008. MTA KTI, Budapest Földes Gábor (2004): Adójog, Osiris Kiadó, Budapest 60

Galántainé Máté Zsuzsanna (2005): Adó(rendszer)tan – Eu-konform magyar adók, AULA, Budapest Ilonka Mária (2005): Az adózás története az őskortól napjainkig, Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest Innostart (2010): Európai Üzleti Angyal Hálózat (EBAN) http://www.innostart.hu/node/165 Letöltés ideje: 2011.12.01. KSH (2011): A központi költségvetés bevételei http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qse006a.html Letöltés ideje: 2011.11.15. 21:25 KSH (2011): A regisztrált gazdasági társaságok száma http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qvd001c.html Letöltés: 2011.11.15. 21:12 KSH (2011): Működő, valódi új, valódi megszűnt vállalkozások száma gazdálkodási forma szerint http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qvd002b.html Letöltés: 2011.11.05. 11:45 Lackó Mária–Semjén András–Fazekas Mihály–Tóth István János: Rejtett gazdaság, rejtett foglalkoztatottság – kutatási eredmények és kormányzati politika a nemzetközi és hazai irodalom tükrében MTA-KTI, Budapest Magyar Országgyűlés (2011): 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról, HVG különszám tíz adótörvény, 2010/4. szám p. 129

61

Magyar Országgyűlés (2011): 1995 évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról HVG különszám tíz adótörvény, 2010/4. szám p. 55

Magyar Országgyűlés (2011): Fizetési kötelezettség http://www.konyvelozona.hu/kategoria/egyszerusitett-vallalkozoi-ado/ Letöltés ideje: 2011.11.27. 06:34 Magyar Országgyűlés (2011): 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról HVG különszám tíz adótörvény, 2010/4. p.143. Magyar Országgyűlés (2011): Egyéni vállalkozások http://berkalkulator.net/friss-hirek/egyeni-vallalkozo-adozasa-2011-ben-egyeni-vallalkozojarulekai-adobevallas-2011.html Letöltés ideje: 2011.11.28. 23:42 Makra Zsolt – Kosztopulosz Andreász Az üzleti angyalok szerepe a növekedni képes kisvállalkozások fejlesztésében Magyarországon. Közgazdasági Szemle, LI.évf., 2004. júliusaugusztus (717-739.o) Nemzeti Adó- és Vámhivatal (2011): Az egyszerűsített vállalkozói adó 2011. évi legfontosabb szabályai Osman Péter (2000): Hogyan lesznek nálunk üzleti angyalok Pénzügyi szemle 2000. év 45.évfolyam 11.-12. szám Pénzügysziget (2009): Adózás http://www.penzugysziget.hu/index.php?view=article&catid=29%3Aado&id=134%3Aadozas &format=pdf&option=com_content Letöltés ideje: 2011.11.27. 09:35 Schablik Béla: Mit mutatnak az egyszerűsített vállalkozói adó szerint adózók bevallásai SZAKma 53. évfolyam 2011/1. szám p.18.-22. 62

Semjén András (2006): A mai magyar adórendszer. Jellegzetességek, problémák, kihívások. Előmunkálatok a társadalmi párbeszédhez, Gazdasági és Szociális Tanács, Budapest Semjén András - Szántó Zoltán - Tóth János (2001): Adócsalás és adóigazgatás, mikroökonómiai modellek és empirikus elemzések a rejtett gazdaságról, Tárki, Budapest Semjén András - Tóth I. János - Fazekas Mihály (2009): A rejtett gazdaság, Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) tapasztalatai vállalkozói interjúk alapján MTA KTI, Budapest Semjén András–Tóth István János [2004]: Rejtett gazdaság és adózási magatartás Magyar közepes és nagy cégek adózási magatartásának változása 1996–2001, Elemzések a rejtett gazdaság magyarországi szerepéről 4. tanulmány, MTA KTI, Budapest, 2004. január, p.76 Szajlai Csaba (2011): Az egyszerűsített vállalkozói adóból befolyt összegek Szántó Richárd: A tisztességes piaci magatartás kockázatai- adócsalás, adóelkerülés XLI. Évf. 2010. 7-8 szám

63

Táblázatjegyzék 1. táblázat A központi költségvetés bevételeinek alakulása 2010-ben a kiemelt adónemek szerint ................................................................................................................................ 9 2. táblázat Az egyéni vállalkozások alapításának előnyei és hátrányai ...........................16 ............................................................................................................................................. 3. táblázat Az összevont adóalapba tartozó jövedelmeket terhelő progresszív adótáblázat Magyarországon 2003-2012 ............................................................................................35 4. táblázat Az egyéni vállalkozó által fizetendő vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke 2003-2012 ........................................................................................................................36 5. táblázat Osztalékadó mértékének változása 2003-2012 ..............................................36 6. táblázat Egyszerűsített vállalkozói adó mértékének változása 2003-2012 ..................37 7. táblázat Általános forgalmi adó mértékének változásai 2003-2012 ............................37 8. táblázat Vállalkozói jövedelemadó és egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adózás összehasonlítása 2003 évben ..........................................................................................38 9. táblázat Vállalkozói jövedelemadó és egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adózás összehasonlítása 2011 évben ..........................................................................................40 10. táblázat Vállalkozói jövedelemadó és egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adózás összehasonlítása 2012 évben ..........................................................................................41 11. táblázat Vállalkozói jövedelemadó és egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adózás összehasonlítása 2012 évben 12 százalékos költséghányad mellett ............................... 43 12. táblázat Egyszerűsített vállalkozói adózást választó vállalkozások részaránya kiemelt tevékenységi körökön belül ............................................................................................45 13. táblázat Egyéni vállalkozások száma megoszlásuk szerint ......................................46 14. táblázat Egyszerűsített vállalkozói adózást választó vállalkozások éves árbevétele .47

64

Ábrajegyzék 1. ábra A központi költségvetés bevételének adónemenkénti megoszlása 2010-ben .....10 2. ábra Vállalkozói igazolvánnyal rendelkező vállalkozások számának alakulása 2003-2010 .......................................................................................................................14 3. ábra Egyéni vállalkozások számának alakulása 2003-2010 .......................................15 4. ábra A feketén foglalkoztatottak száma Magyarországon 2002-2010 .......................27 5. ábra A vállalkozói jövedelemadó és az egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adó- és járulékterhének összehasonlítása 2003, 2011 és 2012-es években .................................42 6. ábra Az egyszerűsített vállalkozói adóból befolyt összegek 2003-2010 ....................44 7. ábra Az egyszerűsített vállalkozói adózást választó vállalkozók 2009-ben a munkavégzés jellege szerint ..................................................................................................................48

65

10. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez Az egyéni vállalkozó bevételeinek elszámolásáról A vállalkozói adóalap megállapításához bevételként a X. fejezet rendelkezésein túlmenően az e mellékletben meghatározottakat kell figyelembe venni.

I. Jellemzően előforduló bevételek Bevétel különösen a tevékenység keretében vagy azzal összefüggésben 1. az értékesített termék, áru, szolgáltatás ellenértékeként, vagy ezek előlegeként befolyt vagy váltóval kiegyenlített összeg, természetben kapott ellenérték (valamennyi esetben a felár, az engedmény, az árkiegészítés, a fogyasztási adó figyelembevételével), továbbá az áru szállításáért vagy csomagolásáért külön felszámított összeg; 2. a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz - ideértve a selejtezett tárgyi eszközt is -, nem anyagi javak, anyag, félkész termék (a továbbiakban együtt: vagyontárgy) értékesítésekor kapott ellenérték, illetőleg a szokásos piaci érték (ha ez utóbbi a több), ha annak beszerzési, előállítási költségét az egyéni vállalkozó bármelyik évben költségei között elszámolta, vagy értékcsökkenési leírást számolt el, azzal, hogy ha olyan ingó vagyontárgyat, ingatlant, vagyoni értékű jogot idegenít el, amelyet nem kizárólag üzleti célból használt, akkor az ebből származó jövedelem adózására egészében a XI. fejezetben foglalt rendelkezéseket kell alkalmaznia; 3. a kapott kamat (különösen a belföldi pénzforgalmi számlán jóváírt kamat); 4. a kötbér, a késedelmi kamat, a bírság, a büntetés címén kapott összeg, valamint a fizetett kötbér, kamat, bírság, büntetés visszatérítése címén kapott összeg, kivéve, ha korábban költségként nem vették figyelembe; 5. a felvett támogatás (ideértve különösen az egységes területalapú támogatást is), figyelemmel a X. fejezet rendelkezéseire is; 6. az előállított vagy vásárolt terméknek, végzett vagy vásárolt szolgáltatásnak a szokásos piaci értéke, ha azokat az egyéni vállalkozó saját céljára felhasználja, illetőleg részben vagy egészben ellenszolgáltatás nélkül másnak átengedi, akkor, ha ezzel kapcsolatban bármely évben költséget számolt el, azonban nem kell a saját célra történő felhasználás és a részben vagy egészben ellenszolgáltatás nélküli átengedés értékével növelni a bevételt, ha a) az egyéni vállalkozó az azzal kapcsolatos kiadásokat költségei között nem számolta el, vagy e kiadásokkal az összes költségét arányosan csökkenti, illetőleg, ha a terméket, a szolgáltatást adófizetési kötelezettség mellett, magánszemélynek ellenszolgáltatás nélkül nyújtja, b) a terméket, a szolgáltatást elemi károk, katasztrófák esetén közadakozás keretében nyújtja; 7. a 100 ezer - 2006. január 1-je előtti beszerzés esetén 50 ezer - forintnál magasabb egyedi értékű kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz - ha annak értékét az egyéni vállalkozó egy összegben elszámolta - ellenszolgáltatás nélküli átruházásakor - kivéve a magánszemélynek ellenszolgáltatás nélkül történő, adófizetési kötelezettséggel járó átadást - a beszerzés időpontjától számított - egy éven belül a beszerzési érték 100 százaléka, - egy éven túl, de két éven belül a beszerzési érték 66 százaléka, - két éven túl, de három éven belül a beszerzési érték 33 százaléka, - három éven túl nulla; 8. az adó, a társadalombiztosítási járulék stb. különbözetének a visszatérítése, ha a befizetést az egyéni vállalkozó költségként bármely évben elszámolta; 9. a káreseménnyel összefüggésben kapott kártérítés, ideértve a felelősségbiztosítás alapján felvett összeget; 10. azon biztosítási szolgáltatás értéke, amely esetében az arra jogosító biztosítási díjat az egyéni vállalkozó költségként elszámolta; 11. a kerekítési szabályok alkalmazása során keletkezett bevételi többletkülönbözet; 12. Az egyéni vállalkozói tevékenység keretében átruházott ingatlanból, vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, átruházott (véglegesen átengedett), megszüntetett ilyen jogból (a továbbiakban: ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából) származó ellenérték minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély az

66

átruházásra tekintettel megszerez; ilyennek minősül különösen az eladási ár, a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, valamint az ingatlan, a vagyoni értékű jog gazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történő szolgáltatása esetén a vagyontárgynak a társasági szerződésben, más hasonló okiratban meghatározott értéke, megnövelve a korábban lakásszerzési kedvezmény alapjaként érvényesített összeggel, ha egyébként ez a kötelezettség az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásából következik.

II. Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésével összefüggő bevételek Az egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének adóévében a megszűnés napján megszerzett vállalkozói bevételnek minősül: 1. a korábban költségként elszámolt és a megszűnéskor meglévő összes készlet (anyag, áru, félkész és késztermék) leltári értéke, a 100 ezer - 1991. december 31-ét követően és 2001. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 30 ezer, 2000. december 31-ét követően és 2006. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 50 ezer - forintot meg nem haladó értékű tárgyi eszköz (ideértve a tartalékalkatrészt és gyártóeszközt is) leltári értéke; 2. a gazdasági épület, az üzlet, a műhely, az iroda és az egyéb - kizárólag a jövedelemszerző tevékenységhez használt - ingatlan használati vagy bérleti jogáról való lemondás miatti ellenérték - akkor is, ha azt a magánszemély a megszűnéskor még nem kapta meg -, ha a használati vagy bérleti jog megszerzésére fordított kiadást a magánszemély költségei között bármely évben elszámolta azzal, hogy ha a megszűnés évében az ellenérték összege még nem ismert, akkor az ingatlan használati vagy bérleti jogának megszerzésére fordított összeget kell bevételként figyelembe venni; 3. az egyéni vállalkozó halála esetén a vállalkozói tevékenységét nem folytató özvegye, örököse által az egyéni vállalkozói tevékenység korábbi folytatására tekintettel az egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének napját követően megszerzett bevétel önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, és az azzal összefüggő adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) ennek megfelelően kell teljesíteni. Nem számolható el költségként a megszüntetés évéről készített adóbevallás (illetőleg annak önellenőrzése) alapján - a vállalkozói osztalékalap után - megállapított egészségügyi hozzájárulás.

III. Egyéb rendelkezések 1. Az önálló bírósági végrehajtó munkadíja és költségátalánya fejében kapott előleg a díjjegyzék elkészítésének időpontjától számít bevételnek. Az e bevétel elérése érdekében felmerült költségek ezen időponttól vehetők figyelembe. 2. Az e melléklet I. fejezetének 5. pontjában említett egységes területalapú támogatást a folyósítás évében kell bevételnek tekinteni. 3. A 2. pont rendelkezésétől eltérően a 2005. évben folyósított egységes területalapú támogatást a magánszemély döntése szerinti megosztásban a folyósítás évében és az azt követő adóévben veheti figyelembe bevételként. 4. Ha az egységes területalapú támogatást a magánszemély köteles visszafizetni, a visszafizetés összegével annak az adóévnek a bevételét csökkenti, amely adóévben a visszafizetés megtörtént.

11. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez A vállalkozói költségek elszámolásáról A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónak a vállalkozói adóalap kiszámításához, a vállalkozói költségek meghatározására, e törvénynek az elismert költségekre és a költségek elszámolására vonatkozó általános rendelkezéseit is figyelembe véve, az e mellékletben foglaltakat kell alkalmaznia. Kizárólag üzemi célt szolgálnak azok a tárgyi eszközök és nem anyagi javak, amelyeket a magánszemély önálló tevékenységével (tevékenységeivel) kapcsolatban használ, azokat más célra részben sem használja és

67

üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják. Nem minősülhet kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek a személygépkocsi. Az egyéni vállalkozó költségként számolhatja el a) a vállalkozói kivétet; b) a bevétel megszerzésével közvetlenül összefüggő kiadásokat, az adott előleget; c) a tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírását; d) a tevékenység kezdő évében, illetve szüneteltetésének befejezését követően a tevékenység megkezdése előtt, illetve a tevékenység folytatása előtt - legfeljebb három évvel korábban - beszerzett, és utóbb a tevékenység végzése során felhasznált anyag- és árukészlet beszerzésére fordított, korábban költségként még el nem számolt kiadásait, valamint a tevékenység megkezdéséhez, folytatásához, folytathatóságához szükséges (ide értve a szünetelés időszakában elkerülhetetlen) egyéb kiadásait, továbbá a tevékenység kezdő évében, illetve a szüneteltetésének befejezését követően a tevékenység megkezdése előtt, illetve a tevékenység folytatása előtt - legfeljebb három évvel korábban - beszerzett tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírásának elszámolását megkezdheti. A több önálló tevékenységhez használt tárgyi eszközök, nem anyagi javak esetében a magánszemély választhat, hogy melyik tevékenységének bevételével szemben számolja el az e melléklet rendelkezései szerint érvényesíthető költséget. A költség (az értékcsökkenési leírás a teljes leírásig) nem osztható meg a különböző tevékenységek bevételei között.

I. Jellemzően előforduló költségek Költségként elszámolható kiadások különösen a következők: 1. az anyagbeszerzésre, az árubeszerzésre, a göngyöleg beszerzésére (csökkentve a szállítónak visszaküldött betétdíjas göngyöleg ellenértékével), a szállításra fordított kiadás; 2. a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzésére, előállítására fordított kiadás, ha az a 100 ezer forintot nem haladja meg, továbbá beszerzési értékétől függetlenül a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munkára fordított kiadás, azzal, hogy a járművek esetében a III. fejezetben foglaltakat kell alkalmazni; 3. az egyéni vállalkozóval munkaviszonyban álló magánszemély (a továbbiakban: alkalmazott) a) részére kifizetett bér és annak közterhei, b) c) részére jogszabály, illetőleg a kollektív szerződés vagy a munkaszerződés alapján járó, a munkáltatót kötelezően terhelő juttatás, kifizetés, d) magán-nyugdíjpénztári tagdíjának egyoldalú kötelezettségvállalás alapján történő kiegészítése; valamint más magánszemély javára megállapodás alapján nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából fizetett összeg, magán-nyugdíjpénztári tagdíj; 4. a 16. életévét betöltött segítő családtag részére kifizetett - de legfeljebb a mindenkori minimálbért meg nem haladó - összeg és annak közterhei, feltéve, hogy a segítő családtag legalább heti 40 órában közreműködik (főállású segítő családtag) vagy, ha a közreműködés ideje ennél kevesebb, akkor ezzel arányos rész, azzal, hogy egyebekben a főállású segítő családtag kizárólag a 3. pont vonatkozásában alkalmazottnak minősül; 5. az olyan biztosítás díja, amelynek biztosítottja az alkalmazott, továbbá az egyéni vállalkozó által az alkalmazott javára az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba történő munkáltatói hozzájárulás és annak közterhei; 6. a nem megállapodás alapján befizetett saját társadalombiztosítási járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék; 7. a köztestület számára tagdíj vagy annak megfelelő jogcímen fizetett összeg, továbbá az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos érdek-képviseleti feladatot is ellátó társadalmi szervezet számára tagdíj címén fizetett összeg; 8. a megrendelő, a vevő által igazolt szavatossági és jótállási költség; 9. a bevétel, illetve az ehhez szükséges feltételek biztosítása érdekében kifizetett vagyon-, felelősség-, kockázati élet-, balesetbiztosítás díja, az életbiztosításnál, feltéve, hogy az egyéni vállalkozó e címen nem vett igénybe adókedvezményt;

68

10. a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban felvett pénzintézeti hitelre (kölcsönre) kifizetett kamat, kivéve azt a kamatot, amely a tárgyi eszköz beszerzési árának részét képezi; 11. az állami költségvetésbe, központi alapokba, a helyi önkormányzatoknak az adóévben megfizetett, kizárólag a tevékenységhez kapcsolódó adó, illeték, hatósági díj, vám, vámkezelési díj, perköltség, kötbér, késedelmi kamat, önellenőrzési pótlék, kivéve, ha a tárgyi eszköz beszerzési árának részét képezi; 12. az üzlet, a műhely, a gazdasági épület, az iroda bérleti díja, a fűtés, a világítás és a technológiai energia költsége, a telefon, rádiótelefon, telefax, cb-rádió, telex (ha a lakás és a telephely műszakilag nem elkülönített, akkor a tevékenységgel arányosan lehet e kiadásokat figyelembe venni az adott költségre 2 3 jellemző mértékegységek - például nap, m , m - alapulvételével), továbbá az internet használat díja (ha a lakás és a telephely műszakilag nem elkülönített, az internet használati díjának 50 százaléka) azzal, hogy kizárólag a közüzemi számlák esetében a házastárs nevére szóló számla is elfogadható; 13. a telefon, a rádiótelefon, a telefax, a cb-rádió, a telex telephelyre történő beszerelése esetén a készülék ára és a beszerelés díja, azzal, hogy a telefon árának és beszerelési díjának 50 százaléka számolható el költségként abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó lakása és telephelye műszakilag nem elkülönített; 14. a telefonfejlesztési hozzájárulás, továbbá a közműfejlesztési hozzájárulásnak a helyi önkormányzat által visszatérített összeggel csökkentett része, azzal, hogy ha a hozzájárulás alapjául szolgáló berendezést a lakástól műszakilag el nem különült telephelyre szerelik be, költségként az egyéni vállalkozó által fizetett magasabb hozzájárulás és az ilyen esetben magánszemélyként egyébként fizetendő összeg különbözete számolható el; 15. a műszaki leírás, a tervrajz költsége, a bérmunka díja, az alvállalkozó részére kifizetett összeg, igénybe vett szolgáltatás díja (például reklámköltség); 16. az 1. számú melléklet szerinti munkaruházati termék, a védőeszköz, a munka-, baleset- és környezetvédelmi berendezés beszerzésére fordított kiadás; 17. a magánszemélynek nem pénzben juttatott vagyoni értékre fordított kiadás és annak közterhei, a megfizetett cégautó adó, valamint a kamatkedvezmény miatt fizetett személyi jövedelemadó; 18. az egyéni vállalkozói tevékenységhez jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján kapott támogatás jogszerű felhasználásával teljesített kiadás alapján meghatározott költség, akkor is, ha a kiadás részben a magánszemély személyes vagy családi szükségletét szolgálja (ha azonban a támogatás csak részben nyújt fedezetet a kiadásra, akkor e rendelkezés alapján a kiadásnak csak a támogatásból fedezett része alapján számolható el költség); 19. a hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára fordított kiadás, továbbá a külföldi kiküldetés esetén igazolás nélkül elismert költség elszámolására jogosító tevékenység esetében a 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül elszámolható költségek fejezetének 7. pontja szerint elszámolható költség azzal, hogy e pont rendelkezése nem alkalmazható abban az esetben, ha az utazásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti; 20. ha az egyéni vállalkozó alkalmazottat foglalkoztat, akkor annak hivatali üzleti utazására is a 19. pont rendelkezései szerint kell eljárni; 21. lízingszerződés alapján lízingdíj címén kifizetett összegből a lízingbe vevőnél csak kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak - figyelemmel a III. 7-8. pontban foglaltakra is - általános forgalmi adó nélküli lízingdíjának és az egyéb járulékos költségeknek a szerződés szerinti futamidő egy hónapjára eső összege, de legfeljebb a teljes lízingdíj havi 3 százalékának, ingatlan esetén 1,1 százalékának megfelelő összeg, illetve ez alapján számított adóévi összeg; 22. a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékesítése (ideértve a selejtezést, a megsemmisülést is) esetén az értékesítés időpontjáig még el nem számolt értékcsökkenési leírás összege, az értékcsökkenési leírásból kizárt tárgyi eszköz, nem anyagi javak esetében a nyilvántartásba vett beruházási költség az értékesítéskor költségként elszámolható; 23. az egyéni vállalkozó a 3. számú mellékletben az igazolás nélkül elszámolható költségekről szóló rendelkezések megfelelő alkalmazásával számolhat el igazolás nélkül költséget; 24. a kerekítési szabályok alkalmazása során keletkezett többlet a kiadásoknál költségként elszámolható; 25. a gazdálkodó szervezet részlegét jogszabályban meghatározott szerződéses rendszerben üzemeltető egyéni vállalkozó által a jogszabály szerinti szerződés (megállapodás) alapján a gazdálkodó szervezet részére befizetett összeg; 26. a művészeti tevékenységet folytató magánszemély jellemzően előforduló költsége - figyelemmel az értékcsökkenési leírás elszámolására vonatkozó rendelkezésekre is - a tevékenységével összefüggő műsoros

69

előadás, kiállítás, múzeum, közgyűjtemény látogatásának ellenértéke, irodalmi és művészeti alkotásokat tartalmazó, vagy ezek rögzítésére és lejátszására alkalmas eszköz, kép- és hanghordozó, könyv, kotta, más sajtótermék vásárlására fordított kiadás, a tevékenységgel összefüggő szakmai képzés kiadása, továbbá az előadóművészi tevékenységet végzők esetében a színpadi megjelenéshez kapcsolódó esztétikai és kozmetikai cikkekre, illetve szolgáltatásokra fordított kiadás; 27. az egyéni vállalkozó által képzésre fordított igazolt kiadás, ha az a) más magánszemély képzése érdekében merült fel, az azzal összefüggésben megfizetett közterhekkel együtt; b) a saját - a vállalkozási tevékenység folytatásához szükséges - szakismeretének megszerzése érdekében merült fel, ide nem értve az iskolarendszerű képzéssel összefüggő kiadást; 28. az úthasználat díja az úthasználatra jogosultság időszakában a díjköteles útszakaszon történt üzleti célú futásteljesítmény arányában; 29. az önkéntest foglalkoztató egyéni vállalkozó által az önkéntesnek nyújtott, a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény alapján ellenszolgáltatásnak nem minősülő juttatás, ha az önkéntest az egyéni vállalkozó gazdasági-vállalkozási tevékenysége érdekében foglalkoztatta.

II. Az értékcsökkenési leírás szabályai A tárgyi eszköz és nem anyagi javak értékcsökkenési leírása e fejezet rendelkezései szerint - figyelemmel a járművek költségeiről szóló fejezetben foglaltakra is - számolható el vállalkozói költségként. 1. Fogalmak: a) A tárgyi eszköz fogalma Tárgyi eszköznek minősül minden olyan anyagi eszköz (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés), tenyészállat, amely tartósan, legalább egy éven túl - közvetlenül vagy e törvényben meghatározott módon közvetve - szolgálja a vállalkozás tevékenységét. aa) Az ingatlan, mint tárgyi eszköz a földterület, a telek, a telkesítés, az épület, az épületrészek, tulajdoni hányadok, az egyéb építmények, az üzemkörön kívüli ingatlanok. Földterület: a szántóföld, az ültetvényterület, az erdő, a nádas, a gyepterület és a halastó terület. Ilyen címen kell kimutatni annak a földterületnek az értékét, amelyekhez a vállalkozó vásárlás útján jutott, vagy törvényben szabályozott módon értékelt. Telek: ebben az ingatlancsoportban kell kimutatni az olyan földterület szerzési értékét, amelyhez vásárlás, kisajátítás vagy egyszeri telek-igénybevételi díj fizetése révén jutott a magánszemély. A földterületen, telken helyet foglaló építmény és egyéb tárgyi eszköz a telek fogalmától elkülönül, annak értékében nem szerepelhet. Az ingatlanok ezen csoportjába tartozik a telkesítés is. Telkesítés: olyan beruházásnak minősített tevékenység eredménye, amely a talaj hasznosításának növelése érdekében módosítja a talaj tulajdonságait, felszínét és általában javítja a termelés feltételeit. A telkesítés a beruházásként elszámolt tereprendezési, területfeltöltési, talajjavítási és talajvédelmi ráfordításokat foglalja magában. A telkesítések értéke nem tartalmazza magának a földterületnek, teleknek az értékét, amelyen a telkesítést létrehozták. Építmény: az épület és az egyéb építmény gyűjtőfogalma. Építmény: mindazon végleges vagy ideiglenes rendeltetéssel megvalósított ingatlan jellegű műszaki alkotás, épület, egyéb építmény, amely általában a talajjal való egybeépítés (az alapozás) révén, vagy a talaj természetes állapotának, természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jöhet létre (válhat ingatlanná), a talajtól csak anyagaira, szerkezeteire való szétbontás útján távolítható el, ezáltal azonban eredeti rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik. Az építmény fogalmába tartozik az olyan víz-, villany-, gáz- és csatornázási vezeték, központi fűtés, szellőzési, légüdítő berendezés és felvonó, amely az építmény szerkezetébe építve, annak használhatóságát és ellátását biztosítja. Az ilyen vezeték és szerelvény akkor is az építmény fogalmába tartozik, ha az az építmény használhatóságának biztosítása, illetve ellátása mellett technológiai célokat is szolgál. Épület: olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó, időszakos vagy idényjellegű tartózkodás, az üzemi termelés, az anyag- és terméktárolás feltételeit biztosítja. Épületrészek, a tulajdoni hányadok: ingatlanok olyan sajátos megjelenési formája, amikor egy önálló ingatlannak több tulajdonosa van, akik között az ingatlan tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásban

70

(telekkönyvben), a szerződésben meghatározott arányban oszlik meg. Ilyen esetben a beszerzési, előállítási költségek mögött nem az ingatlan egésze áll, hanem annak a jogosultság szerinti része, a tulajdonjognak megfelelő hányada. Egyéb építmény: minden, épületnek nem minősülő építmény (pl. út, vasút, kerítés). Ide tartozik az ültetvény, a halastó is, nem beleértve az általa elfoglalt földterületet. Az üzemkörön kívüli ingatlanok közé azok az ingatlanok tartoznak, amelyek törvényben meghatározott módon közvetve szolgálják a jövedelemszerző tevékenységet. Ilyen különösen a szociális, kulturális, sport- és gyermekintézményi, üdülési célokat szolgáló épület, egyéb építmény. ab) A műszaki berendezés, a gép, a jármű fogalmába tartozik a rendeltetésszerűen használatba vett, a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló erőgép, erőművi berendezés, műszer, szerszám, szállítóeszköz, hírközlő berendezés, számítástechnikai eszköz, jármű. Az erőgép, az erőművi berendezés fogalmába tartozik különösen a vízi-, a szélerőgép, a légmotor, a rögzített, illetve félig rögzített gőzerőgép, a gyors és lassú égésű motor, az áramfejlesztő gépcsoport, az ipari kazán, a villamos forgógép, a transzformátor, a kis- és nagyfeszültségű villamos készülék, az erősáramú egyenirányító. A műszer, a szerszám közé tartozik különösen a tartály, hűtőberendezés, szivattyú, ventilátorok, kompresszor, préslégszerszám, szerszámgép, a termelési profilnak megfelelő munkagép, műszer és eszköz. A szállítóeszközök és hírközlő berendezések körébe tartozik általában a vállalkozás keretében anyag- és árumozgatás céljára használt emelő, daru, rakodógép, szállítótargonca, szállítószalag, szállítópálya, a konténer, a híradástechnikai gép és készülék (pl. a vezetékes és a vezeték nélküli hírközlő eszköz és berendezés). Számítástechnikai eszköznek minősül az irányítástechnikai automatikai folyamatszabályozási rendszer, a számítógép, a központi és perifériális számítógép egység stb. Járműnek minősül az általában közforgalmi (forgalmi) rendszámmal ellátott - közúti, vízi, vasúti és légi közlekedési jármű. ac) Egyéb berendezés, felszerelés, jármű fogalmába tartozik a rendeltetésszerűen használatba vett - a műszaki berendezések, gépek, járművek közé nem tartozó - berendezési tárgy, gép, irodai, igazgatási felszerelés, üzemi és üzleti felszerelés stb. ad) Tenyészállatok körébe tartoznak azok az állatok, amelyek a tenyésztés, a tartás során leválasztható terméket (szaporulatot, más leválasztható terméket) termelnek, és ezen termékek értékesítése, vagy az egyéb (igateljesítmény, őrzési feladat, lovagoltatás) hasznosítás biztosítja a tartási költségek megtérülését, függetlenül attól, hogy azok meddig szolgálják a vállalkozási tevékenységet. ae) Az ültetvény olyan építmény, amelynek eredményeként a telepített növények legalább egy évnél hosszabb ideig talajhoz, helyhez kötötten a termesztés alapját képezik és egybefüggő területük eléri vagy 2 2 meghaladja szőlőültetvény esetén az 500 m -t, gyümölcsös ültetvény esetében az 500 m -t, ha a 2 gyümölcsbokor málna, egres, ribiszke, rikö, szeder, bodza; 1500 m -t, ha a gyümölcsfa alma, körte, birs, őszibarack, kajszibarack, meggy, cseresznye, szilva, dió, gesztenye, mandula, mogyoró. af) Kortárs képzőművészeti alkotás: a naptári év első napján élő művész képzőművészeti alkotása. b) A nem anyagi javak fogalma A nem anyagi javak közé azok a forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jogok tartoznak, amelyek közvetlenül és tartósan (egy évet meghaladó időtartamban) szolgálják a vállalkozási tevékenységet. Ilyennek minősül különösen az említett feltételeknek megfelelő vagyoni értékű jog, az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti működtetési jog, szellemi termék, valamint a kísérleti fejlesztés aktivált értéke. A kísérleti fejlesztés aktivált értéke a kísérleti fejlesztés folytatása érdekében közvetlenül felmerült, vagy 2 3 egyébként jellemző mértékegység (pl. nap, m , m , munkaóra) segítségével a tevékenységre arányosan felosztható, beruházási kiadásként elszámolt és nyilvántartásba vett költség(ek) összege, ha a kísérleti fejlesztés eredménye várhatóan tartósan szolgálja a vállalkozási tevékenységet. A szellemi termékek közé tartoznak a vállalkozási tevékenységet tartósan szolgáló szellemi alkotások, mint - a találmány, - az iparjogvédelemben részesülő javak közül a szabadalom és az ipari minta, - a védjegy, - a szerzői jogvédelemben részesülő dolog, - a szoftvertermék, - az egyéb szellemi alkotás (újítás, műszaki, gazdasági, szellemi szolgáltatás stb.),

71

- a jogvédelemben nem részesülő, de titkosság révén monopolizált javak közül a know-how és a gyártási eljárás. 2. A kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú tárgyi eszköz, nem anyagi javak értékcsökkenésének elszámolása a) Értékcsökkenési leírás a 3. pontban meghatározott leírási kulcsok jegyzéke szerint számolható el. A leírási kulcsok jegyzékében az adott tárgyi eszköz, nem anyagi javak mellé rendelt százalékarány az egy naptári évben érvényesíthető leírási kulcsot tartalmazza. Ha ugyanazon tárgyi eszközre több szabály is alkalmazható, akkor a módszerek között választani lehet, de a választott és egyszer már alkalmazott módszertől a későbbi években nem lehet eltérni. Az 1997. év előtt megkezdett értékcsökkenési leírást a megkezdett módszerrel kell folytatni a teljes elszámolásig. b) Értékcsökkenési leírást az üzembe helyezés napjától a kiselejtezés vagy elidegenítés (apportálás stb.) napjáig lehet elszámolni. Ha az üzembe helyezés vagy az elidegenítés az adóévben év közben valósul meg, akkor az értékcsökkenési leírás összegét napi időarányosítással kell kiszámolni [kivéve, ha az értékcsökkenés elszámolása a g) vagy a p) alpont alapján történik]. Az üzembe helyezés napja az a nap, amikor az egyéni vállalkozó a tárgyi eszközt, nem anyagi javakat rendeltetésszerűen használatba veszi. Ezt a napot a tárgyi eszközök, a nem anyagi javak nyilvántartásában, illetőleg a beruházási költségnyilvántartásban fel kell tüntetni. Az ültetvény üzembe helyezésének napja az a nap, amikor az ültetvény termőre fordul. c) Az értékcsökkenési leírás alapja a beruházási költség, az üzembe helyezésig felmerült következő kiadások nyilvántartásba vétele alapján: a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak beszerzési ára, saját előállítás esetén pedig az anyagkiadások és a mások által végzett munka számlával/számlákkal igazolt összege. Az értékcsökkenési leírás alapjának számbavétele során a vonatkozó számlában (okmányban) szereplő és levonható áfa összegét figyelmen kívül kell hagyni. A le nem vonható áfa az értékcsökkenési leírás alapjába beszámít. A tárgyi eszköz beszerzéséhez egyedileg kapcsolódó járulékos kiadás (szállítási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, valamint a beszerzéssel összefüggő közvetítői kiadások, a bizományi díj, a vám, az adók az áfa kivételével -, az illeték, a hitel igénybevételével kapcsolatos kiadások, az üzembe helyezés napjáig felmerült kamat, biztosítás díja stb.) a beszerzési ár részét képezi. Az épület, építmény beszerzési áraként az e törvénynek az ingatlanszerzésre fordított összegre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Ezt az összeget növelni kell az értéknövelő beruházásra fordított, számlával igazolt kiadással, feltéve, hogy azt az adózó korábban költségként nem számolta el. d) A tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, az élettartam növekedésével kapcsolatban felmerült kiadás, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítással kapcsolatban felmerült kiadás (mindezek együttesen: felújítási költség) a felmerülés évében elszámolható, vagy választható, hogy az értékcsökkenési leírás alapját növeli. A tenyészállat beszerzési ára, valamint a tenyészállattal kapcsolatban a tenyésztésbe állításig felmerült anyagkiadás és a mások által végzett munka igazolt összege tekintetében a magánszemély választhatja, hogy azt a felmerülés évében költségként elszámolja, vagy azzal az értékcsökkenés alapját növeli. e) Az értékcsökkenési leírás összegének megállapításához az 5. számú mellékletben foglaltak szerint tárgyi eszközök nyilvántartását, illetőleg nem anyagi javak nyilvántartását kell vezetni. f) A bányaművelésre, a hulladéktárolásra igénybe vett földterület, telek és a melioráció kivételével nem számolható el értékcsökkenési leírás a földterület, a telek, a telkesítés, az erdő, a képzőművészeti alkotás (kortárs képzőművészeti alkotás kivételével) beszerzési ára, az előállítási költsége után. Amennyiben a tárgyi eszközhöz telek is tartozik, a telek beszerzési költségét el kell különíteni. g) A kétszázezer forint egyedi beszerzési, előállítási értéket meg nem haladó, valamint a 33 százalékos norma alá besorolt tárgyi eszközök esetében választható, hogy a leírási évek száma két adóév és a leírás mértéke 50-50 százalék. h) Az 1995. december 31-e után üzembe helyezett, korábban még használatba nem vett, a Harmonizált Rendszer szerint (a továbbiakban: HR) 8401 vámtarifaszám (a továbbiakban: vtsz.), a HR 8405-8408, 84108430, 8432-8447, 8449-8465, 8467, 8468, 8474-8485, 8508, 8515, 8701, 8709, 8716 vtsz.-ok alá tartozó gépek, gépi berendezések, a HR 8501, 8502, 8504-8507, 8511-8513, 8530, 8531, 8535-8537, 8539, 85438548, 9006, 9405 vtsz.-ok alá tartozó villamos készülékek, a HR 8403 vtsz. alá tartozó kazán és a HR 8402 vtsz. alá tartozó gőzfejlesztő berendezés esetében évi 30 százalék értékcsökkenési leírás érvényesíthető, kivéve, ha az adózó az e fejezet alapján érvényesíthető magasabb kulcs alkalmazását választja.

72

i) A vállalkozási övezetben telephellyel rendelkező egyéni vállalkozó a vállalkozási övezetté minősítést követően, de legkésőbb 2002. december 31-én ott üzembe helyezett és korábban még használatba nem vett tárgyi eszközök - kivéve a közúti gépjárművet (HR 8701-8705, 8710, 8711 vtsz.-ok), az épületet és az építményt - esetében egyösszegű, valamint a vállalkozási övezetté minősítést követően, de legkésőbb 2002. december 31-én ott üzembe helyezett és korábban még használatba nem vett épület, építmény esetében évi 10 százalék mértékű értékcsökkenési leírást érvényesíthet. E rendelkezés alkalmazásában vállalkozási övezetnek minősül a jogszabályban ilyenként meghatározott közigazgatási egység. j) Tárgyi eszköz, nem anyagi javak 1996. december 31-ét követő részletfizetéssel történő vásárlása esetén amennyiben a szerződés szerint a vevő legkésőbb az utolsó részlet törlesztésével vagy azt követően egy meghatározott időtartamon belül tulajdonossá válik -, a vevő egyéni vállalkozó a tárgyi eszköz, nem anyagi javak beszerzési árának egészére alkalmazhatja az e melléklet szerinti értékcsökkenési leírást, függetlenül a vételár kiegyenlítésének módjától. Ha az egyéni vállalkozó az előzőek szerinti módon adja el tárgyi eszközét, nem anyagi javait, akkor adóévi bevételként az adott évben e címen kapott törlesztő részlet összegét kell figyelembe vennie. A részletfizetéshez kapcsolódó kamat nem része a beszerzési árnak, a kifizetés évében költségként elszámolható. k) A szálláshely-szolgáltató és vendéglátó tevékenységet végző egyéni vállalkozó a kizárólag e célból üzemeltetett hosszú élettartamú szerkezetű épület esetében 3 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet. l) A HR 8471 vtsz. alá tartozó általános rendeltetésű számítástechnikai gép, berendezés esetében az egyéni vállalkozó 50 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet. m) Az egyéni vállalkozó a 33 vagy a 14,5 százalékos norma alá besorolt, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközökre, valamint a szellemi termékre, a kísérleti fejlesztés aktivált értékére 50 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet. n) Az egyéni vállalkozó a kizárólag film- és videogyártást szolgáló gépek és berendezések esetében 50 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet. o) A tárgyi eszköz üzembe helyezésének (rendeltetésszerű használatba vételének) - az üzembe helyezés elmaradása esetén kiselejtezésének, elidegenítésének vagy a nyilvántartásból bármely más ok miatt történő kivezetésének - időpontjában elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni - és az egyedi részletező nyilvántartásban is ennek megfelelően kell rögzíteni - a tárgyi eszköz megszerzése vagy előállítása érdekében teljesített beruházási kiadásnak megfelelően a fejlesztési tartalék-nyilvántartásból kivezetett összeget. p) A 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó a korábban még használatba nem vett, a műszaki gépek, berendezések és a - személygépkocsi kivételével - a járművek között nyilvántartott tárgyi eszköznek az üzembe helyezés időpontjára megállapított beruházási költségét az üzembe helyezés adóévében jogosult egy összegben költségként elszámolni, amennyiben a tárgyi eszközt a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló kormányrendelet szerint a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű 48 kistérség valamelyikében helyezi üzembe. Az értékcsökkenési leírásként így figyelembe vett összegnek 1 százaléka jármű esetében 3 százaléka az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendeletben foglalt támogatásként vehető igénybe, minden más esetben az egyéni vállalkozó választása szerint pa) az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy pb) a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül. q) Az egyéni vállalkozó az 1998. december 31-ig üzembe helyezett tárgyi eszközeire vonatkozóan változatlanul alkalmazhatja a 11. számú melléklet 1998. december 31. napján hatályos rendelkezéseiben meghatározott leírási kulcsokat. 3. A leírási kulcsok jegyzéke és alkalmazásuk szabályai a) Épületek

Az épület jellege

Évi leírási kulcs %

73

Hosszú élettartamú szerkezetből

2,0

Közepes élettartamú szerkezetből

3,0

Rövid élettartamú szerkezetből

6,0

A felsorolt csoportokon belül az épületek műszaki ismérvek szerinti besorolása:

A csoport megnevezése

Hosszú élettartamú szerkezet

Felmenő (függőleges teherhordó) szerkezet

Beton- és vasbeton, égetett tégla-, kő-, kohósalak- és acélszerkezet

Kitöltő (nem teherhordó) falazat

Tégla, blokk, panel, öntött falazat, fémlemez, üvegbeton és profilüveg

Könnyűacél és egyéb fémszerkezet, gázszilikát szerkezet, Közepes élettartamú bauxitbeton szerkezet, Azbeszt, műanyag és szerkezet tufa- és salakblokk egyéb függönyfal szerkezet, fűrészelt faszerkezet, vályogfal szigetelt alapokon

Rövid élettartamú szerkezet

Szerfás, és deszkaszerkezet Deszkafal, vályogvert lemezkeretbe sajtolt falszerkezet, ideiglenes lapfal téglafalazat

Vízszintes teherhordó szerkezet (közbenső és tetőfödém, illetve egyesített teherhordó, térelhatároló tetőszerkezet) Előre gyártott és monolit vasbeton acéltartók közötti kitöltő elem, valamint boltozott födém

Fagerendás (borított és sűrűgerendás), mátrai födém, könnyű acélfödém, illetve egyesített acél tetőszerkezet könnyű kitöltő elemekkel

Szerfás tapasztott és egyéb egyszerű falfödém

74

Az épület jellegét a három ismérv közül a rövidebb élettartamot jelentő alapján kell meghatározni. Az épületgépészet körébe tartozó gépek és berendezések értékcsökkenését az épülettől elkülönülve is el lehet számolni. Az épületbe beépített technológiai gépek és berendezések, az ezeket kiszolgáló vezetékek leírását az épülettől függetlenül, a gépeknél, illetve vezetékeknél megadott leírási kulcsok alapján kell megállapítani. b) Építmények

Építménycsoportok

Évi leírási kulcs % 2,0 3,0 15,0 10,0

Ipari építmények Mezőgazdasági építmények ebből: önálló támrendszer Melioráció Mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozónál a bekötő- és 5,0 üzemi út Közforgalmi vasutak és kiegészítő építményei, ideértve az iparvágányokat is 4,0 Egyéb vasúti építmények (elővárosi vasutak, közúti villamosvasutak, 7,0 metróvasúti pálya stb.) Vízi építmények 2,0 Hidak 4,0 Elektromos vezetékek, ideértve a távközlési hálózat vezetékest is 8,0 Kőolaj- és földgázvezetékek, gázvezetékek 6,0 Gőz-, forró víz- és termálvízvezeték, földgáz távvezeték, termálkút 10,0 Közúti villamos vasúti és trolibusz munkavezetékek 25,0 Egyéb, minden más vezeték 3,0 Alagutak és föld alatti építmények (a bányászati építmények kivételével) 1,0 Idegen (bérelt) ingatlanon végzett beruházás 6,0 Hulladéktároló 20,0 Kizárólag film- és videogyártást szolgáló építmény 15,0 Minden egyéb építmény (kivéve a hulladékhasznosító létesítményt) 2,0 A hulladékhasznosító létesítmény 15,0

Hulladéktároló: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény előírásának megfelelő tárolásra, ártalmatlanításra szolgáló épület, építmény; a hulladéktároló létesítése miatt igénybe vett földterületre értékcsökkenési leírást a hulladéktárolóval azonos leírási kulccsal kell számolni. Hulladékhasznosító létesítmény: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény előírásának megfelelő hasznosítás céljára szolgáló épület, építmény, ide nem értve a földterületet. Melioráció: szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, gyep és erdőművelési ágú, nem belterületen végrehajtott, a termőföld mezőgazdasági célú hasznosítását szolgáló, vízháztartás-szabályozó építmény; talajjavítás legalább 6 éves tartamhatással, valamint a területrendezés építménye. c) Ültetvények

Ültetvénycsoportok Alma, körte, birs, naspolya, cseresznye, meggy, szilva, szőlő, szőlőanyatelep, mandula, mogyoró Őszibarack, kajszi, köszméte, ribiszke, komló, gyümölcsanyatelep, fűztelep

Évi leírási kulcs % 6,0 10,0 75

Spárga, málna, szeder Dió, gesztenye Egyéb ültetvény

15,0 4,0 5,0

d) Gépek, berendezések, felszerelések, járművek da) 33 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök: 1. a HR 8456-8465, 8479 vtsz.-okból a programvezérlésű, számvezérlésű gépek, berendezések; 2. a HR 8471, 8530, 8537 vtsz.-okból az irányítástechnikai és általános rendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések; 3. a HR 84. és 85. Árucsoportból az ipari robotok; 4. a HR 9012, 9014-9017, 9024-9032 vtsz.-okból az átviteltechnikai, az ipari különleges vizsgálóműszerek és a komplex elven működő különleges mérő és vizsgáló berendezések; 5. a HR 8469, 8470, 8472, 9009 vtsz.-ok, valamint a HR 8443 5100 00 vtsz.-alszám; 6. a HR 8419 11 00 00, 8541 40 90 00 vtsz.-alszámok; 7. a HR 8402, 8403, 8416, 8417 vtsz.-okból a fluidágyas szénportüzelésű berendezések, valamint a mezőgazdasági és erdőgazdasági nedves melléktermékek elégetésével üzemelő hőfejlesztő berendezések; 8. a HR 8417 80 10 00 vtsz.-alszám, valamint a 8514 vtsz.-ból a hulladékmegsemmisítő, -feldolgozó, hatástalanító és -hasznosító berendezések; 9. a HR 8421 21 vtsz.-alszámok; 10. a HR 8419, 8421 vtsz.-okból a szennyező anyag leválasztását, szűrését szolgáló berendezések; 11. a HR 8421 31 és a 8421 39 vtsz.-alszámok; 12. a HR 8419 20 00 00 vtsz.-alszám, továbbá a HR 9018-9022 vtsz.-okból az orvosi gyógyászati laboratóriumi eszközök. db) 20 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök: a HR 8701 vtsz.-ból a járművek, valamint a HR 8702-8705, valamint a HR 8710, 8711 vtsz.-ok. dc) 14,5 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök: Minden egyéb - a da)-db) pontban fel nem sorolt - tárgyi eszköz. e) Kortárs képzőművészeti alkotást 5 évi vagy annál hosszabb idő alatt lehet leírni. f) Nem anyagi javak Az értékcsökkenési leírás meghatározása érdekében a nem anyagi jószág beruházási költségét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben azt az egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenységéhez várhatóan használni fogja. A befejezett kísérleti fejlesztés aktívált értékét 5 év, vagy ennél rövidebb idő alatt lehet leírni. Az elszámolási időszakot és az évenként értékcsökkenési leírásként elszámolható összeget (vagy meghatározásának módszerét) az eszköz használatbavétele időpontjában kell meghatározni és az egyedi részletező nyilvántartásban rögzíteni. f) Az egyéni vállalkozó a következő tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásának meghatározása érdekében az eszköz beruházási költségét azokra az évekre osztja fel, amelyekben azt vállalkozói tevékenységéhez várhatóan használni fogja: fa) koncesszió keretében megvalósult tárgyi eszköz; fb) az ipari park közműnek minősülő (út, víz- és csatornaellátás, energiaellátás, távközlés célját szolgáló) tárgyi eszköze; fc) tenyészállat; fd) a kizárólag alapkutatáshoz, alkalmazott kutatáshoz vagy kísérleti fejlesztéshez használt tárgyi eszköz; fe) a közúti személyszállításhoz használt autóbusz. Az elszámolási időszakot és az évenként értékcsökkenési leírásként elszámolható összeget (vagy meghatározásának módszerét) az eszköz használatbavétele időpontjában kell meghatározni és az egyedi részletező nyilvántartásban rögzíteni. 4. A nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök (kivéve a személygépkocsi) és nem anyagi javak értékcsökkenésének elszámolása. a) A nem kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú gép, berendezés, felszerelés esetében átalányban számolható el értékcsökkenési leírás olyan nyilvántartás vezetése mellett, amely a nem kizárólagosan üzemi célt szolgáló említett tárgyi eszköz azonosításra alkalmas megnevezését, beszerzési (előállítási) árát - mint nyilvántartási értéket -, továbbá a beszerzés (előállítás) és a használatbavétel időpontját tartalmazza. Az átalány összege több ilyen eszköz használata mellett is legfeljebb az éves bevétel 1 százalékáig, ezen belül is az említett nyilvántartásban szereplő eszköz(ök) nyilvántartási értékének legfeljebb 50 százalékáig terjedhet.

76

Egy adott, nem kizárólagosan üzemi célt szolgáló eszköz értéke alapján csak egy ízben, a használatbavétel évében vehető figyelembe ez az átalány. b) Építmény, épület bérbeadása esetén, ha a bérbeadás nem egész évre vonatkozik és/vagy a bérbeadás csak az ingatlan alapterületének egy részére valósul meg (például esetenként szállás célú hasznosítás esetén) a 3. pontban meghatározott értékcsökkenési leírás összegéből - a bérbeadás időszakára eső időarányos részt (naponta 365-öd részt), - a bérbeadott (hasznosított) alapterület négyzetméterrel arányos részét, ha az előző két eset együttesen áll fenn, akkor mindkét arányosítást figyelembe véve kiszámított részt lehet érvényesíteni. c) Nem anyagi javak esetében, ha azok nem kizárólag üzemi célt szolgálnak értékcsökkenési leírás nem számolható el. 5. Nem számolható el értékcsökkenési leírás azon tárgyi eszközök, nem anyagi javak után, amelyeknek beszerzési költségét a magánszemély korábban egy összegben, vagy értékcsökkenési leírásként bármilyen formában elszámolta, valamint a lízing útján beszerzett eszköz után. 6. Elszámoltnak kell tekinteni az értékcsökkenési leírást azokra a naptári évekre, amelyekben a magánszemély a tárgyi eszközt (kivéve a személygépkocsit), nem anyagi javakat a jövedelemszerző tevékenységéhez használta és személyi jövedelemadó-kötelezettségének jogszabályban vélelmezett jövedelemhányad (a bevételnek a jogszabályban meghatározott aránya) szerint tett eleget, vagy értékcsökkenés ellentételezése címén bevételt kapott, vagy adómentes árbevétele volt. 7. Az egyéni vállalkozó - az 1-5. pontban foglaltaktól függetlenül - az egyéni vállalkozói tevékenységéhez jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján kapott támogatás felhasználásával megszerzett (előállított) tárgyi eszköz, nem anyagi jószág beszerzési (előállítási) árának azt a részét, amely egyenlő a megszerzéséhez (előállításához) felhasznált támogatás összegével, az eszköz üzembe helyezésének (rendeltetésszerű használatba vételének) - az üzembe helyezés elmaradása esetén kiselejtezésének, elidegenítésének vagy a nyilvántartásból bármely más ok miatt történő kivezetésének - időpontjában értékcsökkenési leírásként számolja el. A nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz, nem anyagi jószág esetén ezen túlmenően nincs lehetőség értékcsökkenési leírás elszámolására.

III. A járművek költsége 1. A saját tulajdonú, a magánszemély által zárt végű lízingbe vett kizárólag üzemi célú jármű (ideértve a továbbiakban a házastárs tulajdonát képező, illetve a házastárs által zárt végű lízingbe vett járművet is) (e rendelkezés alkalmazásában a személygépkocsi-bérbeadó vagy személyszállító tevékenységet folytató egyéni vállalkozónál a tevékenység tárgyát, illetve eszközét képező személygépkocsi is, ha az egyéni vállalkozó azt más célra részben sem használja, és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják) üzemanyagfelhasználása, továbbá számlával (bizonylattal) történő igazolás alapján a jármű fenntartásának, javításának és felújításának költsége számolható el, valamint a II. fejezetben foglaltak szerint érvényesíthető értékcsökkenési leírás. Üzemanyag-felhasználás címén vagy a) az üzemanyag-fogyasztási norma és az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár, b) a számlával (számlákkal) igazolt üzemanyag-vásárlás vehető figyelembe, azonban a számla alapján figyelembe vett üzemanyag-mennyiség nem lehet több, mint az üzemi használatra az üzemanyag-fogyasztási normával számított mennyiség, azzal, hogy a magánszemély az adóév egy negyedévén belül a negyedév első napján választott üzemanyag-felhasználással összefüggő költségelszámolási módszertől - ideértve a választott üzemanyagfogyasztási normát is - nem térhet el. Nem alkalmazható az a) pont rendelkezése, ha az egyéni vállalkozó az Áfa-törvény szabályai szerint az üzemanyag általános forgalmi adóját levonásba helyezi. 2. 3. 4. 5. A saját tulajdonú nem kizárólag üzemi célú jármű - kivéve a személygépkocsit - beszerzési árával szemben a II. fejezet szerint átalányban érvényesíthető értékcsökkenési leírás. Az 1. pontban nem említett személygépkocsi esetén az átalány szerinti elszámolás a következő módon érvényesíthető: a II. fejezetben említett nyilvántartás vezetése mellett az éves bevételnek 1 százaléka, de legfeljebb egy személygépkocsi beszerzési árának a 10 százaléka vehető figyelembe, illetőleg a hivatkozott pontban meghatározott átalány címén egyébként elszámolt költség ezzel az összeggel növelhető. Egy adott személygépkocsi értéke alapján

77

csak egy ízben, a használatbavétel évében vehető figyelembe ez az átalány. Más költségek az üzemi használattal arányosan számolhatók el az 1. pont vonatkozó rendelkezése szerint. 6. Saját tulajdonú személygépkocsi esetében az üzemanyagköltségen kívül az 5. pontban foglaltak helyett és minden más költség (pl. fenntartás, javítás, felújítás) címén 9 Ft/km (általános személygépkocsinormaköltség) elszámolása választható. 7. A nem saját tulajdonú, kizárólag üzemi célra használt jármű (kivéve a személygépkocsit) esetében elszámolható az üzemi használatra eső a) igazolt bérleti vagy lízingdíj (ez alól kivételt képez a személygépkocsi bérleti vagy lízingdíja), b) az 1. pont szerinti üzemanyag-fogyasztás, c) számla szerinti egyéb költség, amennyiben azok a bérleti szerződés alapján a bérbevevőt terhelik. 8. A személygépkocsi bérleti vagy lízing díja címén a költségként figyelembe vehető összeg több személygépkocsi esetén sem haladhatja meg a vállalkozói bevétel 1 százalékát, egyébként ilyen címen az egyéni vállalkozó költséget nem számolhat el. Az utóbbi rendelkezés alól kivételt képeznek az 1. pontban említett személygépkocsik, amelyek esetében a bérleti díj, illetőleg a vonatkozó rendelkezés szerint a lízing díja elszámolható. A nem saját tulajdonú személygépkocsi üzemi célú használata esetén elszámolható az üzemi használatra eső a) 1. pont szerinti üzemanyag-fogyasztás, b) számla szerinti egyéb költség, amennyiben az a szerződés alapján az egyéni vállalkozót terheli. 9. A költségelszámolás bármelyik módjának alkalmazásánál szükséges járművenként - az 5. számú melléklet II. 7. pontjában meghatározott - külön útnyilvántartás vezetése, továbbá abban járművenként az üzemi célú futás kezdő és záró kilométeróra állásának a feljegyzése. Költség kizárólag az e pont szerint igazolt üzemi célú futásteljesítmény után számolható el, kivéve azt a futásteljesítményt, amelyre nézve az egyéni vállalkozó magánszemélynek kifizető egyébként kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás címén bevételnek nem számító költségtérítést fizetett. 10. Az egyéni vállalkozónak az 1. és 6. pont szerinti költségelszámolási módszerek közötti választása valamennyi általa használt személygépkocsira és a teljes adóévre vonatkozik. Amennyiben a személygépkocsi mellett más járműveinek költségeit is elszámolja, az nem zárja ki, hogy az összes személygépkocsijára egységesen alkalmazza a 6. pont szerinti elszámolási módszert. A 7-8. pont szerinti személygépkocsi-használat utáni költségelszámolás esetén a saját tulajdonú személygépkocsira vonatkozóan sem választható a 6. pont szerinti elszámolás. 11. A 9. pontban foglaltaktól eltérően, az egyéni vállalkozó az útnyilvántartás vezetése helyett havi 500 kilométer utat számolhat el átalányban a személygépkocsi használata címén a költségek 6. pont szerinti figyelembevételével, függetlenül az üzemeltetett személygépkocsik számától. Ezt az elszámolási módszert is csak a teljes adóévre - illetőleg az adóéven belül az egyéni vállalkozói tevékenység teljes időtartamára - lehet alkalmazni. 12. Az egyéni vállalkozó a saját tulajdonú gépjármű tulajdonjogát e törvény bizonylatmegőrzésre vonatkozó szabályainak betartásával, a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás befizetését igazoló szelvénnyel igazolja. 13.

IV. A jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem vehető kiadások: 1. 2. a pénzügyi ellenőrzés alapján megállapított adórövidítésből, egyéb jogszabály megsértéséből keletkező befizetés (bírság, késedelmi pótlék stb.), kivéve az önellenőrzési pótlékot, és az olyan adóra vonatkozó adóhiányt, amely jogszerű teljesítés esetén egyébként költségként elszámolható lett volna; 3. a bármilyen címen felvett hitelre (kölcsönre) visszafizetett összeg; 4. azok a befizetési kötelezettségek, amelyekkel összefüggésben a magánszemély adócsökkentést vett igénybe; 5. a tagdíjak, ha törvény másként nem rendelkezik; 6. a közcélú adományok; 7. azok a kiadások, amelyek az I-III. fejezetben és az általános, valamint a vállalkozói tevékenységre vonatkozó rendelkezések között említett költségek esetében az ott leírt rendelkezéseknek (mértékek, feltételek stb.) nem felelnek meg;

78

8. az egyéni vállalkozó személyi jövedelemadója, vállalkozói személyi jövedelemadója és a vállalkozói osztalékalap után fizetett személyi jövedelemadója; 9. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései szerint nem megállapodás alapján fizetett saját nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék, a magánnyugdíjról és a magán-nyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint nem megállapodás alapján és nem kiegészítésként fizetett saját tagdíj; 10. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései szerint megállapodás alapján nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából a saját maga javára fizetett összeg, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint megállapodás alapján a saját maga javára fizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíj és annak kiegészítése; 11. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései szerint megállapodás alapján fizetett egészségbiztosítási járulék; 12. az értékcsökkenési leírás alapjába beszámító, a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak üzembe helyezéséig felmerült kiadás, valamint a felújítási költséget képező kiadások, ha azokkal az egyéni vállalkozó az értékcsökkenési leírás alapját növeli; 13. a vissza nem térítendő munkáltatói támogatás, ide nem értve a magánszemélynek segély címén juttatott összeget; 14. a magánszemély bevétele (jövedelme) után külföldön megfizetett, a személyi jövedelemadónak megfelelő adó; 15. az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szabályai szerint létesített munkaviszonyban foglalkoztatott részére a vállalkozó által az egy napi munkáért kifizetett munkabérből a minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladó mértékű kifizetés.

79