MAGYAR BOROK AZ EURÓPAI UNIÓBAN KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EGRI BORVIDÉKRE

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK NAPPALI TAGOZAT GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAKIRÁNY

MAGYAR BOROK AZ EURÓPAI UNIÓBAN KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EGRI BORVIDÉKRE

Készítette: Lendvai Szilvia

Budapest, 2009

Tartalomjegyzék Bevezetés................................................................................................................4.oldal I. A szőlő és bor története………………………………………………………...6.oldal 1. A szőlő eredete…………………………………………………………6.oldal 2. Magyarország borvidékei........................................................................7.oldal II. Történelmi áttekintés…………………………………………………………10.oldal 1. II. Világháborútól a rendszerváltásig....................................................10.oldal 2. A rendszerváltás hatása a szőlő- borágazatra…………………………14.oldal III. Szőlő és bor az Európai Unióban……………………………………………23.oldal 1. Borpiaci helyzet napjainkban…………………………………………24.oldal 2. Az Európai Unió új borpiaci szabályozása…………………………....25.oldal 3. Az új borpiaci szabályzás szerkezete…………………………………26.oldal 3.1. Támogatási rendelkezések…………………………………..28.oldal 3.2. Szabályozási intézkedések…………………………………..38.oldal 3.3 Harmadik országokkal folytatott kereskedelem……………...45.oldal 3.4. Termelési potenciál………………………………………….45.oldal 3.5. Általános rendelkezések……………………………………..47.oldal IV. Magyarország és az EU közötti csatlakozási tárgyalások eredményei………48.oldal 1. Szőlőtermő övezeti besorolás, édesítésére vonatkozó szabályok……...48.oldal 2. Átmeneti mentességek…………………………………………………50.oldal V. Csatlakozással kapcsolatos feladatok…………………………………………53.oldal VI. Egri borok az EU-ban………………………………………………………...55.oldal Összefoglalás……………………………………………………………………..61.oldal Irodalomjegyzék…………….................................................................................65.oldal

3

Bevezetés

A szakdolgozat a hazai- elsősorban Eger (szülőföldem és lakhelyem) és vidéke – szőlő és bor ágazat fejlődését, gazdasági elemzését fogja át a rendszerváltás előtti időszaktól egészen napjainkig. Az ágazattal kapcsolatos élmények óhatatlanul végigkísérték mindennapjaimat, hiszen Magyarország egyik legnevesebb történelmi borvidékének a központjában nőttem fel. A szőlő és borágazattal kapcsolatos benyomások már gyerekkoromban megérintettek, nagyszüleimnek és a papámnak már fiatal korában szőlő területei voltak. Évtizedeket töltöttek el a szakmában, majd önálló (ilyen profilú) vállalkozásba kezdtek. Hétköznapi témává vált, mi a jó, rossz esetleges nehézség, amivel a családnak szembe kell néznie. Gyermekként a karácsonyi ajándék értékén lehetett mindezt észlelni. A magyar borászok, szőlőtermesztők küzdenek az életbemaradásukért, hiszen a piac telített, túlkínálat van. Nagyon nehéz értékesíteni, szinte ellehetetlenítik helyzetüket a külföldről alacsony áron beáramló borok, a koncepció nélküli kilátástalanság.

Az

ágazatnak

egyértelműen

összefogásra,

pontos

tervekre,

marketingkoncepcióra, modernizálásra van szüksége. Mind az érdekképviselet, mind a felelősségteljes politikai döntéshozók hiánya az ágazat sodródását eredményezik. Ki fogja meghatározni a piaci lehetőségeinket, akár az EU akár a keleti piacokon, ha nincs egy szövetkezet, ami a szőlő és borágazatot összefogná?! A témát éppen ezért az ágazatbeli probléma miatt választottam. Tudatában vagyok annak, hogy ez a dolgozat nem vállalkozhat arra, hogy egy ilyen sok ellentmondással küzdő ágazat problémáit teljes mélységben föltárja és azoknak a megoldására pontos recepteket, dolgozzon ki. Kutatásom célja hogy az éveken keresztül gyűjtött tapasztalatokat, -tanulmányaim során szerzett ismeretekkel kiegészítve- és a bennem megszületett egy-egy javaslatot, gondolatot feltárjam. Ám maradjanak ezek kérdőjelek és késztessenek elgondolkodásra.

4

Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy az ágazat fontos szerepet játszik a foglalkoztatáspolitikában.

Borvidékeink

területén

magas

az

ágazatbeli

foglalkoztatottsági arány, mivel a szőlőművelést nem lehet oly mértékben gépesíteni, mint más szántóföldi növények termesztéséhez kapcsolódó feladatokat. Ahhoz, hogy az ágazatról pontosabb képet alkossunk, szükségesnek találtam, hogy ismertessem azokat az időszakokat, amik fejlődésére, adott gazdasági- társadalmi körülmények között alapvető hatással voltak. Így röviden szeretnék szólni a háború előtti és az azt követő időszakról, az úgynevezett nagyüzemi szocialista mezőgazdaság kialakulásáról, ezen belül is, hogy mivé fejlődött a szőlő és bor ágazat ebben a korszakban. Majd a változások éveivel, a csatlakozásra való felkészüléssel jutunk el napjaink EU által kitűzött feladatai elé. Feltétlenül szólni kell a csatlakozás előnyeiről, esetleges hátrányairól, az átalakulás óta eltelt időszak eredményeiről, pozitívumairól és negatívumairól. Kiemelném azokat a változásokat, amelyek egy jövőképet rajzolhatnak az ágazat elé. Néhány esetben a számszaki részeket csak tendenciájukban érzékeltetem, ekkor elsődlegesen ezeknek az adatoknak csak a szemléltetésben lesz jelentőségük. A szakdolgozat összeállításánál részben szakcikkekre, szakelőadásokra, irodalmi adatokra támaszkodtam,

ugyanakkor

legalább

olyan

arányban

használtam

azokat

az

információkat, melyeket közvetlenül a családomban, konkrét tapasztalatok alapján gyűjtöttem.

5

I. A szőlő és bor története 1. A szőlő eredete Ha a mai kor embere kiejti a száján ezt a csöppnyi szót, nem is sejti, hogy milyen fontos szerepet tölt és töltött be mindennapjainkban, történelmünkben, csatáinkban és gasztronómiai szokásainkban. 1

A szőlő majd 100 millió évvel ezelőtt jelent meg nyilván nem a ma ismert lédús,

zamatos, illatos formában, hanem a lenyomatok alapján, egy kemény zöldbogyós, kesernyés, savanyú levű vadgyümölcs formájában. Az emberi lelemény eredményeképp a leve egyre zamatosabb, édesebb lett s létrejött a kerti szőlő (vitis vinifera) mely a ma ismert borszőlők alapja. Ha a bor eredetét kutatjuk, azt hiszem nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy az emberi civilizáció története egyben a bor és a borkultúra története is. Ha valaki ebben mégis kételkedne elég, ha végigsétál Eger (szülőföldem és lakhelyem) macskaköves utcáin, a Szépasszonyvölgy tufa pincéi között, szüret idején a nyüzsgő darazsak és muslicák duruzsolása között érezvén a pincékből áradó erjedt szőlő illatát… mi ez, ha nem a múlt és jelen illata? Mivel a bor sokáig jelen van egy-egy közösség életében, nyílván részt is vesz annak történelmében. Nem véletlen, hogy legendák is keletkeztek fejlődése során. A mindannyiunk által ismert Egri Bikavér nevét –a monda szerint- a törökök adták, miszerint látták, hogy a várvédők valami furcsa italt ittak, ami a szőrös, borostás szakállukon végigfolyva ijesztő látványt nyújtott.

1

http://www.bor-neked.hu/szolo-noveny-eredete: A szőlő növény eredete

6

„2Ilyen egyszerű lenne a bor és a nagyvilág kapcsolódása? Érdekes gondolatok, még akkor is ha átszövi őket a történelmi legenda és az írói fantázia. A szőlőtermesztés, borkészítés és a borfogyasztás egymástól elválaszthatatlanul fejlődött az ókortól napjainkig a kultúrával és a civilizációval együtt. A pusztító háborúk időnként visszavetették fejlődését, a békés időszakok, pedig kedvezően hatottak a szőlő és bortermelésre, a fogyasztásra. Ezek sokszorosan érintették a történelem viharait átélt Magyarország évezredes borkultúráját.” 3

„Ismeretes, hogy a finom borok mérsékelt kortyolgatása megsokszorozza az

elmélyülten gondolkodó írók, tudósok, zeneművészek és más alkotók képzelőerejét, avagy még az egyszerű embereknél csupán jó közérzetet teremt főleg az étkezéssel együtt. Nem túlzás azt állítani, hogy a borkultúra az egyetemes kultúra szerves része.”

2. Magyarország borvidékei 4

A történelmi Magyarország mindig is kedvező feltételeket biztosított a szőlő és

bortermesztésre. Természetesen az ökológiai adottságok nem érvényesültek mindenhol egyformán, így már a 13. századra körvonalazódtak azok a területek, ahol kiváló minőségű borokat lehetett termelni. A 16. században Oláh Miklós váradi püspök hagyta ránk azt a felsorolást, melyben az akkori borvidékeket rangsorolja. Ezek a következő bortermelő tájak voltak: somogyi, baranyai, pozsonyi, soproni, budai, egri, borsodi, nógrádi, majd a veszprémi és zalai, s végül, pedig az erdélyi borok. 5

A legtöbb borvidék egy-egy városról, nagyobb településről kapta a nevét, mint

például az egri, tokaji, szekszárdi borvidékek. Az első hivatalosan is körülhatárolt borvidék a Tokaj- Hegyalja volt, amit már 1737-ben egy királyi leirat jegyzett.

2

Borászati Füzetek 2003/3: Dr. Eperjesi Imre: Helyzetkép az elmúlt fél évszázad magyar borkultúrájáról (2.oldal) 3 Borászati Füzetek 2003/3: Dr. Eperjesi Imre: Helyzetkép az elmúlt fél évszázad magyar borkultúrájáról (3. oldal) 4 http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/magyar-neprajz/magyar-neprajz-081201-299: Bortermelő tájak, történeti borvidékek 5 http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/magyar-neprajz/magyar-neprajz-081201-299

7

6

Az első bortermelő tájak rendszeres áttekintése az 1800-as évek közepén készült,

amely 16 borvidéket jelentett. Az 1880-as években már hivatalos beosztották a szőlőterületek nagyságát, bortermelés mennyiségét, mennyi fehér és vörösborszőlőfajtával rendelkezik az ország. Az 1880-as évek végén súlyos csapást mért a filorexia a magyar szőlő és borágazatra. 7A filorexia tulajdonképpen a rovarok osztályába tartozó faj, óriási pusztítást végeztek, a szőlőtermesztők 2/3-a esett áldozatul. Elárasztással, durva vegyszerekkel próbáltak ellenállni. Végül átoltással, áttelepítéssel lehetett megoldani a hihetetlen mértékű veszteséget. Nagy állami támogatásoknak és a kedvező konjunktúrális helyzetnek köszönhetően 1891-től szép ütemben nőtt az újratelepített területek nagysága. A XX. századra Magyarország elérte a filoxéria vész előtti termőterületének nagyságát. Magyarország borvidékei

1.sz.ábra

Forrás: www.corvinum.hu

6 7

http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/magyar-neprajz/magyar-neprajz-081201-299 http://hu.wikipedia.org/wiki/Filox%C3%A9ra: Filoxéria

8

8

Ma Magyarországnak 22 borvidéke van, melyek közül a három legnagyobb a

Nagy-Alföld területén helyezkedik el (Csongrád, Hajós-Baja, Kunság), négy ÉszakMagyarországon (Bükkalja, Eger, Mátraalja, Tokaj Hegyalja) és a további tizenöt pedig a Dunántúlon (Ászár- Neszmély, Badacsony, Balatonfüred- Csopak, Balatonfelvidék, Etyek- Buda, Mór, Pannonhalma- Sokoróalja, Somló, Sopron, Balatonboglár, Mecsekalja, Szekszárd, Villány, Balatonmelléke, Tolna) található. 9

Az egri borvidék kb. 5000 hekrtárnyi területen, helyezkedik el. Eger területe

egyaránt alkalmas fehér illetve vörösbor szőlők termesztésére. A leginkább elterjedt fajok a következők: kékfrankos, pinot noir, zweigelt, olasz rizling. Az egyik leghíresebb borunk a szigorú szabályok szerint készített Egri Bikavér. Eger ma Magyarország egyik legsokszínűbb, minőségorientált borvidékének tekinthető. Fekvése és éghajlata, kontinentális klímája egyaránt kedvez a magas minőségű borszőlők termesztéséhez.

8 9

http://www.borrend.hu/borrend3..htm: Magyarország borvidékei http://www.bortarsasag.hu/hu/borvidekek/eger: Borvidékek- Eger

9

II. Történelmi áttekintés 1. II. Világháborútól a rendszerváltásig „10A XX. század első felében szebb napokat megélt magyar szőlő-borgazdaság és kapcsolódó borkultúra a második világháború után padlóra került.” A magyar borok korábbi elismertsége, Európa élvonalában foglalt helyet. Közvetlenül a háború befejezése utáni nélkülözés, bizakodás közepette, átmenetileg felélénkült a termelési kedv, de a politika egyre nyomasztóbb szorítása a szőlő és borgazdaságokat katasztrofális mélypontra juttatta. 11

„1948-49-es fordulattal, teljes gépezetével beindult a diktatúra, rendeletileg

felosztották az 1929 óta kötelező tagsággal működő hegyközségeket és államosították vagyonukat, megszüntették a szőlészeti borászati felügyelőségeket, államosították a borkereskedelmet. Az 1950-ben elrendelt kötelező beszolgáltatás a parasztságot teljes létbizonytalanságba taszította, amely menekült a földtől és szőlőjétől. 1947-től 1956-ig közel 50000 hektár szőlő pusztult ki.” A leromlott szőlőterületek, pincéket örökölt állami gazdaságok sem voltak képesek javítani az alacsony színvonalon. Jellemző még, hogy ebben az időszakban a hektáronkénti bortermés 8- 16 hl között ingadozott. (ma egy normálisan szabályozott terület termésátlaga 70hl/ha körül van. ) Ilyen körülmények között szinte borínség alakult ki az országban. A magyar mezőgazdaságnak, szőlő-borágazatnak rendkívül nagy problémája, hogy a II. világháború után, a háború előtti ágazati alapon szerveződött szövetkezeteket megszüntették, feloszlatták, államosították és politikai alapon, termelőszövetkezeti mozgalmat hoztak létre. Tönkre tették a középparasztsági gazdaságokat, és erőszakkal kialakították a falvanként a szövetkezeteket. 10

Borászati Füzetek 2003/3: Dr. Eperjesi Imre: Helyzetkép az elmúlt fél évszázad magyar borkultúrájáról (2. oldal) 11 Borászati Füzetek 2003/3: Dr. Eperjesi Imre: Helyzetkép az elmúlt fél évszázad magyar borkultúrájáról (3. oldal)

10

Ezek a szövetkezetek nem egy ágazatot fogtak össze, hanem egy-egy faluban a teljes mezőgazdasági termelést. Amíg, a szőlő, bortermeléssel foglalkozó nagy országokban,

Németországban,

Olaszországban,

USA-ban,

Franciaországban

a

szövetkezeti mozgalom 1868-tól kezdődő időszakra vezethető vissza, és onnan kezdve töretlen fejlődésen ment keresztül, Magyarországon ez a folyamat teljesen derékba tört. 12

„Az 1950-es évek végén azonban felgyorsultak a nagyarányú szőlőtelepítési

programok előkészületei. A felújítás beindításához és ösztönzéséhez az állam jelentős anyagi támogatást nyújtott.” Ennek eredményeképpen 1961 és 1965 között 47000 hektár új szőlőtelepítésére került sor. Ekkor a hagyományos fajták telepítései kerültek előtérbe. 13

A 70-80-as években már átgondolt szőlőtelepítési programok futottak, a

hungarikumokon kívül a világfajtákat is szép számmal és területtel telepítették. Ezt az export nagy mértékű felfuttatása is elősegítette és ösztönözte. Az export ebben az időszakban igen nagy arányú fejlődésen ment keresztül. Kivitelünk főleg a közép és kelet- európai szocialista országokra terjedt ki. 14

A 80-as évek közepén a borexportunk már meghaladta az évi 3 millió hektolitert.

Ennek nagy része a KGST országokon belüli borkereskedelem volt, gyakorlatilag a KGST-n belül Magyarország természeti adottságainál fogva a szőlő és a bortermelés profilját kapta egyik termelési ágként. Ennek oka, hogy ekkor a legkedvezőbb feltételekkel és termesztési körülményekkel rendelkeztünk. Más szemszögből viszont, a minőségi követelmények ebben az időszakban elmaradtak a mai felfogástól, ellátási szemlélet uralkodott. A Szovjetunió piaca szinte mindent felvett, ez természetesen nem ösztönzött kellőképpen a minőségi bor és szőlő fajták termesztésére. Borexportunk másik iránya az úgynevezett tőkés terület volt, ahol a legnagyobb felvevő piacunk a nyugat-német terület volt. A tőkés piac követelményei és árszintje nagyon jó ösztönzést adtak a termelési szerkezet váltásra. 12

Borászati Füzetek 2003/3: Dr. Eperjesi Imre: Helyzetkép az elmúlt fél évszázad magyar borkultúrájáról Dr. Eperjesi Imre:I.m. 14 Dr. Eperjesi Imre:I.m. 13

11

15

Magyarország jelentős importot is bonyolított, piacunk a belföldi és külföldi

értékesítési lehetőségeket figyelembe véve 6-6,5 millió hektoliterre nőtt. Amikor ezt a volument nem tudtunk elérni, behozatalra szorultunk. Az import azonban elsődlegesen a festő borokra és az illatos borokra irányult, mindkettő a minőség fokozás lehetőségeit hordozta magában. Ez minden borexporttal foglalkozó ország esetében természetes. 16

A 80-90-es években Magyarország szőlőterülete elérte a 200 ezer hektárt, a 6-

6,5 millió hektoliteres piaci lehetőséggel. Ekkor már a termelés nagy része állami gazdaságok és termelőszövetkezetek kezében volt, sokat fejlődött a nagyüzemi szőlőtermesztés gépesítése. A borászatban több százezer hektoliteres forgalmat képviselő állami vállalatok alakultak ki. A termelő szövetkezetek is egy-egy borvidéken -részben bor részben pezsgő gyártás vonatkozásban-gyors technikai, technológiai fejlődésen mentek keresztül. A termékkibocsátás ezeknek a nagy állami vállalatok és ún. TÉSZ-ek kezében volt. Ma őstermelőknek nevezett kistermelők döntően ezeken keresztül értékesítették termékeiket. 17

Az állami vállalatokat a borgazdasági vállalatok trösztje fogta össze, ezen belül

kialakított egy olyan pincészetet, amely csúcstechnológiával felszerelt egység volt, szinte kizárólagosan exportra termelt. Ez volt a Budafoki Hungarovin. Az exportot a Monimpex külkereskedelmi vállalat bonyolította, állami monopóliumként. Azok a nagy állami gazdaságok, amelyek szőlőtermesztéssel foglalkoztak, kizárólag nagy borászati egységeket, pincészeteket hoztak létre. Exportjuk nekik is a Monimpexen keresztül zajlott. A nagy állami gazdaságok és pincegazdasági vállalatok, nem csak a termelő szervezetek, hanem az egyéni termelők termését is feldolgozták. Ebben az időszakban már a minőségi termelés is érdekük volt. Egyre inkább előtérbe került a termelés teljes vertikumának az integrálása. Termelési rendszerek jöttek létre, ahol a szőlőtermelés adottságait táblánként vizsgálták, egészítették ki (pl. műtrágyával, egyéb technikai eszközökkel) a szőlőkultúra igényét. Az integráció egy részről a termelőnek biztos piacot, a felvásárlónak/értékesítő cégnek, pedig biztos alapot teremtett. 15

Dr. Eperjesi Imre: I.m. Borászati Füzetek 2003/3: Dr. Eperjesi Imre: Helyzetkép az elmúlt fél évszázad magyar borkultúrájáról 17 Dr. Eperjesi Imre: I.m. 16

12

A következő lépcső az volt, hogy az ilyen nagy integrátorok, mint például az Eger Gyöngyös Vidéki Pincegazdaság elsőként (1984-ben) önálló külkereskedelmi jogot kapott. Ezzel egyidejűleg kialakult a teljes vertikum alapján az Eger-Mátravidéke Borgazdasági Kombinát. Ez annyit jelentett, hogy a Monimpextől teljesen függetlenül kimehetett a nemzetközi piacra, önállóan szerezte az értékesítési lehetőségeket, piaci kapcsolatokat, érzékelte a világpiac követelményrendszerét, ami ösztönözte a technológia fejlesztését. Az állami monopólium és az egyre inkább szélesbedő önálló exportáló cégek szervezettségét biztosította, hogy megalakult a Magyar Borkereskedők Egyesülése, amelyben valamennyi exportáló vállalatnak tagnak kellett lennie. Ez a szervezet megalkotta saját alapszabályát, ami minden tagra kötelezően hatott. Elsődleges célja volt, hogy a külpiacra való lépéskor egyeztetett piacpolitikát folytasson és elkerülje azt az anarchiát, amit a nemzetközi piaci szintéren a piaci körülmények jelenthettek. Ebben az időszakban alakították ki többek között az egri borvidéken, az EgerMátra Vidéki Borgazdasági Kombinát az úgynevezett Bikavér programot, melynek keretében 2000 hektár kékszőlő került eltelepítésre, mindez a nemzetközi piacok igénye alapján. Ekkorra már az Egri Bikavér volt a magyar borok zászlósbora, vagyis ezzel lehetett egy-egy kapitalista piacra betörni (minősége, hírneve alapján). A biztonságos piac az ún. KGST piac volt, ahol mindent el lehetett adni, esetleges hiányzó készleteinket importból ki tudtuk elégíteni. 3-3,5 millió KGST értékesítés mellett a tőkés piac 600-800 ezer hektoliterre nőtt. A belföldi fogyasztás ingadozása alapvetően nem befolyásolta a termelési igényeket, hiszen ez az érték 2,8-3 millió hektoliter közt mozgott. Természetesen lehet vitatni, hogy ez a piac, milyen minőséget igényelt, azt hiszem ez teljes, világos összefüggéssel van az akkori életkörülményekkel, életszínvonallal. Nagyon nagy különbséget mutat a tőkés országok színvonalával szemben, akár az átlagkereset tekintetében is.

13

Véleményem szerint a fogyasztási igényt s annak színvonalát döntően befolyásolja a fogyasztói kereslet alakulása. Nyilvánvaló, hogy több minőségi és különleges minőségű bort fogyasztanak ott, ahol a keresetmutatók magasabbak. Ahogy az életkörülmények, az életminőség egy-egy országban változik, ezen belül is ahogy egyegy családban változnak, a fogyasztott élelmiszeripari vagy bármilyen termék iránti igényük annak arányában nő illetve csökken. Összefoglalva a szőlőtermesztők részéről ezt az időszakot, egy ösztönzött felvásárlási szint, jó jövedelem kitermelési színvonal, biztos értékesítési lehetőség jellemezte. Borforgalmazók szempontjából kialakult a biztos értékesítési lehetőség. A bejárt útról a következőket lehet elmondani: Magyarország a 220 ezer hektáros szőlőültetvény területével és piacainak megteremtésével egyfajta fejlődést mutatott, ugyanakkor az ágazatban megvoltak azok a feszültségek, hogy egy aránylag igénytelen ellátási kifejezéssel illethető minőségi követelménytől kellett elszakadni a tőkés piacok meghódítása érdekében. Szokták úgy értékelni ezt a korszakot, hogy hol volt ebben az időszakban a borkultúra!? Amikor is egy étterembe egy-egy fajtának bizonyos évjáratát kérhettük volna. Ez nem is állt rendelkezésre, ezt az igényt csak a későbbi fejlődés fogalmazta meg az ágazattal kapcsolatban. 2. A rendszerváltás hatása a szőlő-bor ágazatra A rendszerváltás a szőlő- bor ágazatot hátrányosan érintette, egy döntően nagyüzemi körülmények között, termelési rendszerbe integrált ágazat egyik napról a másikra elvesztette a teljes KGST piacot, ugyanakkor a tőkés piacának kb. 50%-kát. A német egyesülés például úgy hatott az Eger- Mátra Vidéki Borgazdaság Kombinát és a magyar bor forgalmazására, hogy a kelet német területeken leállították a magyar borok vásárlását, kipakolták a magyar borokat a polcokról, nyugat német palackok kerültek a helyére. Az egész ágazatra vonatkozólag országosan, semmilyen átfogó rövid, vagy hosszú távra szóló koncepció nem alakult ki. Az ágazat gyakorlatilag politikai jelszavak áldozatává vált, amikor csak dollárért adnak bort, akinek nincs valutája ne vegyen bort.

14

Minden átmenet nélkül egyik napról a másikra itt maradtunk 220 ezer hektárnyi szőlővel, amire a KGST piac összeomlása miatt nem volt szükség. Alapvető változásokon mentünk keresztül, cél a közös tulajdon helyett a magántulajdon dominánssá tétele volt. Ennek alkalmazása, végrehajtása a következő törvények alapján történt: 18 •

„A kárpótlásról szóló 1991. évi XXV. törvény

•

A szövetkezetek átalakulását szabályozó 1992. évi II. törvény

•

A földkiadásról szóló 1993. évi törvény

•

A mezőgazdasági föld hasznosításáról szóló 1994. évi LV. törvény A kárpótlási törvény az 1945 utáni kisajátításokkal, kényszerintézkedésekkel

bekövetkezett vagyoni károkat próbálta orvosolni oly módon, hogy az elveszett ingatlanvagyon értékétől függően a károsultak kárpótlási jegyet kaptak, amellyel a privatizációra felkínált állami vagyontárgyakat megvásárolhatták, illetve az ugyancsak privatizációra kijelölt állami és szövetkezeti közös tulajdonban lévő földeket, árverés keretében licitálással megszerezhették. A földek így nem az eredeti tulajdonosaikhoz, vagy azok leszármazottaikhoz kerültek vissza automatikusan, hanem azoknak a tulajdonába kerültek, akik az árveréseken a legeredményesebben licitáltak.” A kárpótlási jegy sok problémát szült. Egyrészt az árverés alapja az aranykorona volt, melynek értéke 1000Ft-ban volt meghatározva. 19

A licitálás lefelé is történhetett ezért fordult elő, hogy bizonyos esetekben

500Ft/AK értéken 10000Ft értékű kárpótlási jeggyel 1 hektáros földterületet is lehetett szerezni. További probléma volt, a fokozott érdeklődés miatt, hogy a vidéken élők, főleg városiak kilicitálták a helyben lakók elől a földeket. Súlyos hiba volt, hogy nem korlátozták a parcellák méretét. Létrejöttek olyan kicsi földterületek amelyek, már alig voltak művelhetők.

18

Buday-Sánta Attila: Agrárpolitika- Vidékpolitika, Dialóg Campus Kiadó- Budapest- Pécs 2001 (117.oldal) 19 Buday-Sánta Attila: I.m.

15

Személyes példám, amikor a nagyszüleim 6 faluban licitáltak szőlőre, végül 26 táblában sikerült vásárolniuk összesen 16 hektárt. Melyben a két szélső falu egymáshoz való távolsága 45 km volt. Elképesztő birtokrendszer alakult ki, az egész mezőgazdaság parcellarendszerré alakult. Termelőberendezés nélkül maradtak az emberek, az újonnan kialakult bankrendszer sem segített hiteleinek magas kamataival (20% fölötti). 20

„A szövetkezetek átalakulásáról szóló törvény lényegében az ún. szocialista

szövetkezetek legalizálását szolgálta. A törvény megszüntette a szövetkezeti közös vagyont és előírta annak teljes körű nevesítését a szövetkezetek megalakulása után a szövetkezetekben dolgozó tagok és azok leszármazottai között. Egyidejűleg egy átmeneti időszakra lehetővé tette a tagok részére a vagyoni hányadukkal együtt történő kiválást. A szövetkezeti átmeneti törvény hatására 1993. január 1-jéig az 1441 termelőszövetkezet 88%-a átalakult, de túlnyomó többségük továbbra is termelő típusú szövetkezet maradt. 168 szövetkezet nem tudta teljesíteni az átmeneti törvény rendelkezéseit.” 21

„A földkiadásról szóló törvény a szövetkezetek közös használatában, de még a

tagok tulajdonában lévő földek kijelölését írta elő, amit ezt követően a tulajdonos a szövetkezetnek vagy másnak haszonbérbe adhat, vagy azzal tetszés szerint rendelkezhet, maga műveli, vagy eladja. Ez szintén sok vitát eredményezett, mivel a tulajdonosok nem az eredeti helyen kapták vissza a földterületeiket, megoldás csak a még kisebb parcellák kialakítása, a területek további elaprózódása lehetett.” 22

„A mezőgazdasági földek hasznosításáról szóló törvény lényege, egyben

legfontosabb pontja volt, hogy külföldi személy nem vásárolhat termőföldet, belföldi jogi személyek vagy jogi személyiség nélküli más szervezetek ugyancsak nem szerezhetnek a termőföldre tulajdonjogot.”

20

Buday-Sánta Attila: Agrárpolitika- Vidékpolitika, Dialóg Campus Kiadó- Budapest- Pécs 2001 118119. oldal 21 Buday-Sánta Attila: I.m. 118.oldal 22 Buday-Sánta Attila: I.m. 118-119.oldal

16

A szőlőterületek megművelése a következőképpen alakult: A rendszerváltás gyökeresen megváltoztatta a foglalkoztatási viszonyokat és gazdálkodási formákat egyaránt. Romlott a jövedelmezőség, visszaesett a beruházás. A

kéziművelést

a

tulajdonos

családok

vállalták

magukra,

ha

kellett

bérmunkásokkal kiegészítve, még a gépi munkát és növényvédelmet a kialakulófélben lévő vállalkozó réteg (akik ehhez megfelelő gépi berendezéseket vásároltak részben a régi termelőszövetkezeti gépparkból) végezte. Politikai

cél

volt,

hogy

a

visszaszerveződés

elkerülése

érdekében

a

termelőszövetkezeteket és állami gazdaságokat, minél előbb gazdaságilag tönkre tegyék. Ahelyett, hogy megkerestük volna a mezőgazdaság szervezettségéhez igazodó, ugyanakkor tulajdonosi érdekeket biztosító kapitalista gazdasági, társulási formát ugyancsak a visszarendeződéstől félve az ország gazdaságát inkább romba döntötték. Így aztán Magyarország rövid évek alatt az élvonalba jegyzett mezőgazdasági, élelmiszeripari országból, a megműveletlen földterületek országává vált. A szőlő- bor ágazatban, az előző évtizedekben kialakított nagyüzemi borászatok, részben a privatizáció másrészt a teljes gazdasági ellehetetlenülés következtében tönkrementek, darabjaira hullottak, a termelési berendezések folyamatos újítására nem vállalkoztak, nagy részük pedig a spekulánsok áldozatává vált. A szőlőültetvények egy részét nem művelték, a terület évről évre csökkent, ezzel az EU csatlakozásunk előkészítése időszakában megfogalmazódott, hogy 120 ezer hektár termőszőlőt megmentünk az EU csatlakozást követő időszakra is. Mialatt a számok egyeztetésén folyt a vita, a megművelt területek nagyságrendje rohamosan csökkent 60-70 ezer hektárra. Mint ahogy már említettem, még ennél is szomorúbb, hogy a változás időpontja óta az országos vezetésnek a szőlő- borágazatra vonatkozóan semmilyen előremutató koncepciója nem alakult ki. Egyes időszakokban nagyon komoly telepítési támogatások éltek és a termékszerkezet változását tartották előtérben, amire szükség is van, a gond csak az, hogy mikor ezek az ültetvények termőre fordultak akkorra a piaci körülmények 17

olyan mértékben zsugorodtak, hogy ezekhez a projektekhez nem párosult termelési biztonság. Például 1989-ben, vegyük az egri borvidéket a minimum 60 forint kilogrammonkénti önköltségi termelői áruval szemben 30- 40 forintos szőlőfelvásárlási árak alakultak ki. Gyakorlatilag beláthatatlan következményei voltak ezeknek a jelenségeknek, hiszen az ország egészére jellemző volt ez a tendencia. Az egri borvidékre elsődlegesen azért, mert a változás évei óta, közel a borvidék nagyságrendjével azonos -több mint 3000 hektárt-, új ültetvényt hoztak létre a gazdaságok, abban bízva, hogy ez a nagy minőségi változás a külpiaci, elsődlegesen a tőkés piaci értékesítések ezt igénylik. Alapvető gond, hogy a változással megszűnt az addig jól működő kereskedelmi szervezet, mely a bel-külkereskedelmet kézben tartotta s helyette nem jött létre semmi. Azt kell elképzelnünk, hogy egy 15-20 hektár ültetvénnyel rendelkező termelő kimegy a nemzetközi piacra, évente 10-15 nemzetközi kiállításra, eltölt ott mindegyiken legalább egy hetet, üzleteket köt, és hazajőve saját termékét olyan árszinten értékesíti amilyenen, csak tudja. Ez azt jelenti, hogy minden komolyabb piacelemzés és az ottani piaccal kapcsolatos esetleges hosszú távú koncepció nélkül, a termelő csak a saját érdekei szem előtt tartásával alakítja ki árait. Ami azért is veszélyes és anarchikus, mert ezen a piacon lehet, hogy azt a minőséget sokkal nagyobb mennyiségben magasabb áron is el lehetne adni. 23

„A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar alapvető problémája még a

jövedelemhiány, amely nemcsak a modernizáció, a termelés korszerűsítését is akadályozza, de veszélyezteti a termelés, gazdálkodás folyamatosságát is. Így forrás hiányában egyre nehezebb a korszerű gépek, vetőmagvak, kemikáliák beszerzése. Ezért csökken a termelés és export volumene, romlik a minőség. Mindemellett nőtt az eladósodás és csökkent a saját tőke aránya.”

23

Dr. Németi László: A magyar agrárgazdaság az ezredfordulón -Szaktudás Kiadó Ház Rt. Bp.2003 (145. oldal)

18

24

„A hiányzó forrásokat a vállalatok csak növekvő hitelfelvételeikkel tudták

biztosítani, aminek „eredményeként” jelentősen nőtt a kamatfizetési kötelezettség, amely csökkenő jövedelemből 1997-ben még 38,5%-kal, 1998-ban 49,9%-kal, 1999ben már 74,1%-kal „részesedett”. Jelentős költséget jelent még a földbérleti díj is.” Alapvető gondja volt egyébként az egész országnak, ezen belül a szőlő és borágazatnak is, hogy a megalakuló betéti társaságok, kft-k, minimális saját erővel rendelkeztek. Nem volt eredeti tőkefelhalmozás, gyakorlatilag ahhoz hogy üzemeljenek nem áll rendelkezésükre forgóeszköz. Konkrétan a bor ágazatban hogy milyen arányt képviselt a saját erő és a bankhitel 30-70%-os arányról beszélhetünk, melyben a 70% volt a bankhitel. A rendszerváltás után a megalakuló vállalkozások esetében a bankok nem egyszer 30-32%-os kamatot alkalmaztak. Ez a későbbiek folyamán finomult, 2022%-ra, ami közel két évtizedig tartotta magát. Az elérhető jövedelemnek nem egyszer a 100%-kát is a bankkamat vitte el. Arról nem is beszélve, hogy a kamatok jelentős része kikerült az országból, a bankszektor nagy hányada külföldi kézben volt. Más nézőpontból megközelítve a magyar gazdálkodás, mind fejlesztés mind forgóeszköz ellátottságban a bankhitelre volt utalva. A magas kamatok a világpiacon, de a belföldi fogyasztásnál is szembe kerültek azokkal a tőkés országokkal, akik 70-80%ban több évtizedes üzemelésük alatt, tőkével rendelkeztek. Ugyanakkor ezek a fejlett tőkés országok a mai napig is 2-3%-os kamatra kapják 4-5 éves türelmi idő mellett a pénzeszközöket. Amikor a szőlő- bor ágazat számaiból következtetéseket vonunk le és végiggondoljuk, hogy hány 10 ezer szőlőtermelő család ment tönkre ebbe a nagy volumencsökkenésbe, ugyanakkor azt is be kell látnunk, hogy a jelentős állami támogatások és telepítési programok hatására hazánkban, a jelenleg művelés alatt álló területek jelentős része teljesen megfelel a nemzetközi piacok, fajta és minőségi követelmény rendszerének. Az is igaz, hogy a borágazat egyéni pályázatok alapján nagyon komoly visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatást kapott és ebből példa értékű szép középüzemek jöttek létre, melyek jelentős színvonalat képviselnek. 24

Dr. Németi László:I.m. (144. oldal)

19

Vendéglátóegységeinkben nagyon igényes kiszerelésű, jó minőségű borok jelentek meg igen változatos szériában. Felmerül a kérdés, hogy a magyar szőlő bor ágazatnak milyen minőségi összetételben, milyen piacokra, mit kell termelnie, hogy adottságait kihasználja? Ha áttekintjük az elmúlt időszak eredményeit, akkor azt tapasztaljuk, hogy a 80-as 90-es éveinél nagyobb export volument az ország nem ért el, ami 600-800 ezer hektoliter közt mozgott. Sajnos a mai kimagaslóan jó borainkat nem tudjuk alátámasztani kellő marketinggel, nincs megfelelő szervezet, hogy a külpiacokon nagy mennyiségű áruval meg tudjunk jelenni. Mindennek a következő időszakban kell, hogy kibontakozzon. A szövetkezeti forma a nagy bortermelő országoknál a gazdasági kényszerre való válasz volt mindarra, hogy hogyan tegyenek kísérletet, a túltelített piacra, az eladások elosztására, minőség garanciájára, gazdaságos technológiai méret keresésére, s hitelekhez való hozzáférésre. Változóan alakult a szövetkezetek fejlődése a nagy bortermelő országoknál is a világháborúk idején, de el kell gondolkodnunk azon, hogy

25

Franciaországban 2005-

2007 között 749 szövetkezet, 88860 fővel, a teljes francia termelés 50%-kát foglalja magába. Spanyolországban 725 szövetkezet, 22000 taggal a teljes termelés 60%-kát jelenti. Olaszországban 529 szövetkezet, a termelés 50%, Görögországban 500 szövetkezet 177000 taggal 60%-kát teszi ki a termelésnek. Még Dél-Afrikában 56 szövetkezet a termelés 80%-kát foglalja magában. Ezekből a számokból feltétlenül következtetést kell levonnunk, hiszen ezek az országok töretlen fejlődésük alatt érzékelték, hogy egy-egy termelő bármilyen erős is, nem tud megjelenni a világpiacon kellő minőségű és mennyiségű termékkel. Nem tud olyan technológiát kialakítani, amely képes lenne a minőséget, úgy szolgálni, mint egy nagy tőkeerővel rendelkező szövetkezet. A világpiacon egy-egy termékből olyan volummel kell megjelenni, hogy az meghatározóvá váljon egy-egy országban. Ebbe érdemes marketing pénzeket fektetni, ez képes kellő jövedelmet termelni.

25

Bor és Piac 2008/5. szám Borászati szövetkezetek- Nemzetözi felmérés, táblázat 2005-2007

20

Érdekes példa, hogy a Nyugat- Német Breis szövetkezet közel 3 millió hektoliter forgalmat bonyolított 20 évvel ezelőtt, akkor egy fantázia névvel ellátott Kék Apáca félédes fehérborból 800 ezer hektolitert értékesített. Ezt nem lehet semmi mással biztosítani, mint olyan árualapok egybedolgozásával, ahol a termelés döntően a szőlő ültetvények tulajdonosai kezében van, ugyanakkor a feldolgozás, növényvédelem, gépi művelés szövetkezeti módon történik (leggazdaságosabban), olyan jó minőségű árut képeznek, ami a világpiacot uralhatja. Ezeknek az igényeknek a kielégítésére hozták létre tőkés körülmények között a gazdasági alapokon nyugvó szőlő és bortermelő szövetkezeteket. Akik továbbra is keresik az utat, ez szolgálja leginkább a termelő érdekét, aki hajlandó még arra is hogy saját szövetkezetének 2-3 évre megfinanszírozza a termést, vagyis úgy adja oda a szőlőtermést, hogy a teljes vételárat, a szövetkezet eredményei alapján visszaosztva 2-3 év múlva kapja meg. Nem a teljes vételárat, hanem az első évtől kezdve már folyamatosan kap bizonyos arányú összegeket. Magyarországon ilyen nincs. Az érdekképviselet hiánya merül fel problémaként. A hegyközségek nem érdekképviseleti szervek. Ezek állami funkciókat látnak el, döntően ellenőriznek. Így aztán az ágazat sodródik, addig, amíg Magyarország szőlőterülete 1/3-ra zsugorodott, elvesztettük szinte teljes külpiacunkat, az ágazat nem hallatta a hangját. Semmi koncepció nincs arra, hogy a 150 ezer hektár körüli szőlőterület csökkenés következtében az ország, hogy károsodik, hogyan lehet ezt megakadályozni. Mert azokra a csodálatos történelmi, borvidéki lankákra, amelyek eddig a szőlőtermelésből hasznosultak, nem lehet sárgarépát ültetni! Mindezek hiánya, olyan következményekkel járt az elmúlt években, ami most 2009-ben érte el csúcsát, hogy régi partnereink, Szlovákia, Csehország nem palackozott, vagy hordós bort vásárol készre kezelt állapotban, hanem a szőlőt szállítja saját feldolgozóiba. Már 30-40 Ft-ért eladja a magyar termelő szőlőjének kilogrammját, vagy a tőkén hagyhatja rothadni, esetleg leszüreteli és ezen az alacsony áron, adja tovább.

21

Kénytelen az alacsony árat választani, hiszen ki kell fizetnie a szőlőművelőt akinek egész évben tartozik. El kell gondolkodnunk azon, hogy a régi nagy szőlészeti borászati gazdálkodó egységek, pl az Egervin, ami csúcsidőszakában 520 ezer hl bort forgalmazott, most felszámolás alatt áll. A nagyrédei termelőszövetkezet is hasonló módon járt. Egy átgondolt ágazati politikára van szükségünk. Tovább tetézi a bajt, hogy az EU csatlakozást követően a határon, szabadon áramlanak az áruk, így például az olasz, spanyol és egyéb bortételek is. A mai multiáruház láncok polcai is nagyszázalékban külföldi import bortól roskadozik. Elképzelhetetlen, hogy a németek vagy franciák nem akadályoznák meg az első nagy mértékű magyar szállítmány után mindezt, az EU összes belső szabályozása és törvénye ellenére. Persze nekünk magyaroknak is jobban meg kéne becsülnünk saját termékeinket. Minisztériumunknak kell ahhoz beavatkoznia, hogy egy-egy áruházban, nagyobb százalékban forduljon elő magyar termék.

22

III. Szőlő és bor az Európai Unióban Az Uniós csatlakozással egyértelművé vált, hogy minden területen egységes gazdaságot kell létrehoznunk, amire egyik pillanatról a másikra nem lehet ráhúzni a közös uniformist. De az évek alatt feltétlenül el kívánjuk érni, hogy a tagállamok gazdálkodásán belül azonos szabályzások, törvények kedvezmények és kötelezettségek érvényesüljenek. Kormányszintű megállapodások rögzítették például, hogy csatlakozásunkat követő időszakban, mikor és milyen mértékű támogatást kaphatunk az EU-tól. Az az álláspont valósult meg, hogy a régi tagállamok mezőgazdasági téren a szerzett jogaikat nem adták az újonnan csatlakozóknak azonnal. A közvetlen támogatás Magyarországgal (és a többi újonnan csatlakozó országgal) kapcsolatban a következőképpen alakult: A régi tagok támogatásának 25%-kát kaptuk az első évben, ami évente kb. 5-10%-kos növekedéssel 2014-re éri majd el a 100%-kot. Személy szerint úgy gondolom, hogy ez egyrészről nagyon „gáláns” dolog, másrészt viszont a határok megnyílásával a régi uniós tagállamok előtt nyitva áll az új tagok piaca. A probléma az, hogy olyan régi fejlődő országok gazdaságával, ágazataival kell versengnünk ugyanazon a piacon, akik évtizedek alatt alakították ki gazdaságukat, rendelkeznek saját felhalmozott tőkével és kedvező pénzügyi finanszírozással (alacsony kamatok). Gondoljuk át, hogy mi milyen felkészültséggel tudunk megjelenni ezen a közös piacon. Nekünk egy-két évtized alatt kell, átugorva a fejlődés lépcsőit, kialakítanunk a versenyképes piacunkat, gazdaságunkat. 26 27

Vajon nemzeti hagyományunk szerves részét képező évszázados kultúrát

vihetjük-e magunkkal tovább? Kedvenc fajtáinkat megőrizhetjük-e? Mi lesz annak a termelőnek a sorsa, aki permetezés előtt a borongós eget kémleli, keze munkája a 26 27

Európai Füzetek 21.: Szőlő és Bor az Európai Unióban http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kjgc/0/22418/1: Mi lesz a magyar borral az Unióban? http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kjgc/0/15268/1: Az agrártárca szerint a borrégióké a jövő

23

metszés, permetezés, szüretelés már évtizedek óta nagyapától, apára szálló fortélyok ezreit örökölte? S még ehhez hasonló több száz kérdés vetődik fel bennünk, kik a szőlőművelés sarjaiként nőhettek fel. Mindezekre választ az Európai Unió borrendtartás cikkeiben találhatunk. A borrendtartás taglalja, hogyan (milyen változtatásokkal) vehetjük fel mi magyar szőlő és bortermelők a versenyt a külföldi, méltán híres olasz, spanyol, portugál esetleg tengerentúli ágazatbeliekkel. A magyar bor útját a szőlőterületek újratelepítésével, fajták helyes megválasztásával, különböző technikák javításával, korszerűsítésével és kiváló marketinggel lehet egyengetni. A következő alfejezetekben szeretnék mindezekre a kérdésekre rávilágítani, mind az Európai Unió, mind a magyar gazdák szemszögéből. 1. Borpiaci helyzet napjainkban 28

Az 1999-ben elfogadott borpiaci reform ellenére az EU továbbra is

borfelesleggel küzd, melynek oka a következőkben keresendő: -Egyrészt a korábbiaknál sokkal több tengerentúli bor érkezik az Európai Unióba a GATT/WTO uruguayi fordulóját követő piacnyitás nyomán, miközben az export nem mutat növekvő tendenciát -Másrészt a fogyasztás az elmúlt negyed évszázadban folyamatos csökkenést mutat, bár a minőségi borok iránti kereslet enyhén növekszik, de ez nem tudja kompenzálni az asztali borok fogyasztásának jelentős visszaesését. Mindezek új megoldások keresését teszik szükségessé, mint például az ágazat jövedelmezőségének és az európai borok versenyképességének növelése, új termelési módszerek, új termékek, marketing lehetőségek bevezetésének segítsége. 29

Az EU a világ termelésének és fogyasztásának is több mint a 60%-kát adja. Az

Unió szőlőtermő területe ma közel 3,4 millió hektár, ahol az elmúlt 5 év során 178 millió hektoliter bort termeltek

28

Európai Füzetek: Szőlő és Bor az Európai Unióban- Szakmai összefoglaló a magyar csatlakozási tárgyalások lezárt fejezeteiből 29 http://www.efarmer.net/cikk.asp?db=hirek&id=6719: Az EU szőlőtermesztése és bortermelése számokban

24

30 31

A hektáronkénti termésmennyiség országonként eltérő, néhányat a teljesség

igénye nélkül szeretnék megemlíteni. Franciaország a világ és az EU legnagyobb bortermelője, 55 millió hektoliter előállított borával ő adja a teljes bortermelés 30,6%kát. Olaszország, szinte változatlan mennyiséggel a nyomában jár, Franciaországnak a maga 52 milliós értékével. A sorban Spanyolország (43 millió hektoliter), Németország (jóval

kevesebb

10 millió

hektoliter), majd

Portugália követi (7,2 millió

hektoliter).Portugália után jövünk mi magyarok a 4,5 millió hektoliternyi borunkkal. Közösségi szinten az átlagos termésmennyiség hozzávetőleg 50hl/ha. Magyarország megközelítőleg az EU szőlőterületének, bortermelésének 2-3%-kát adja. 2. Az Európai Unió új borpiaci szabályozása Az előző fejezetekből egyértelműen kitűnik, hogy a rendtartások kialakítása idején a termelők méltányos jövedelmének kialakítása volt a legfontosabb cél. Ennek eredményeként messzemenően védő jellegű szabályozás jött létre. A 70-es évek közepétől azonban a termék feleslegek és az ezzel kapcsolatos magas költségvetési kiadások már veszélyeztették a kitűzött célok elérését. A változó körülmények hatást gyakoroltak a borpiaci rendtartásra, amelyek sarokköve az ártámogatási mechanizmus, összekapcsolva bizonyos szerkezeti támogatásokkal. Ezeket az elemeket úgy módosították, hogy, például a lepárlási intézkedések bevezetésével és az új szőlő telepítések tilalmával megpróbáltak jobb egyensúlyt kialakítani a termelés és a felhasználás között. A borágazat piaci éve augusztus 1-től a következő év július 31-ig tart. Az Unió a tagállami és közösségi szőlészeti- borászati előírások betartásának ellenőrzését a tagállamokra bízta. Az ellenőrzés módjára csak alapelveket állapított meg s intézményi szervezetekre vonatkozóan sem fogalmazott meg konkrét előírásokat. Hangsúly az előírások betartásán van.

30 31

http://www.efarmer.net/cikk.asp?db=hirek&id=6719 Halmai Péter: Az Európai Unió agrárrendszere, Budapest, Mezőgazda Kiadó, 1995

25

32

„Az Európai Unió borpiaci szabályozása sok tekintetben új fogalmakkal,

szabályozási megoldásokkal, a korábbi borpiaci szabályozáshoz képest más eszközökkel ismertette meg az ágazat szereplőit. A teljes jogi szabályozást átölelő reform működésének első teljes borpiaci éve a 2009/2010-es borpiaci év lesz, ugyanis 2009. augusztus 1-jén léptek hatályba teljes egészében a közösségi rendelkezések” Az új szabályok az ágazat minden szereplőjére kiterjedő változásokat hoznak, hiszen nemcsak a közösségi jog változik meg, hanem a teljes magyar borjog is ehhez igazodva változik. A reform tárgyalásainak eredményeképpen létrejött jogszabályok részletes bemutatására azonban még nem került sor. A borpiaci szabályozás reformja része az Európai Unió teljes agrárszabályozási felülvizsgálatának, reformjának. A közös agrárpolitika bevezetése óta az EU Tanács 21 KPSZ-t (közöspiaci szervezetek)

fogadott el minden egyes termékre vagy

termékcsoportra vonatkozóan, melyek mindegyikét külön tanácsi rendelet szabályozta. 3. Az új borpiaci szabályozás szerkezete 33 Az új borpiaci szabályozás öt nagyobb szabályozási területet ölel fel, azért is fontos a szerkezetet feltüntetni, mivel a továbbiakban ezen a szabályozások magyarázatával

foglalkozom.

A

rendkívül

szerteágazó

és

részletes

szakmai

kritériumokat tartalmazó szabályzás teljes anyagát nem részletezem, a szerkezetből azokat emelném ki, melyek alapvető hatást gyakorolnak az ágazatra és az eddigi magyar bortörvényben vagy borászati rendtartásban másként kerültek szabályozásra.

32

Bor-Kép szakmai magazin 2009 január, Sztanev Bertalan: Az Európai Unió új borpiaci szabályozása (40. oldal) 33 Bor-Kép szakmai magazin 2009 január, Sztanev Bertalan: I.m.

26

1.

34

„Támogatási rendelkezések

1.1. Támogatási programok 1.2. A támogatási programok benyújtása és tartalma 1.3. Konkrét támogatási intézkedések 1.4. Általános rendelkezések 2. Szabályozási intézkedések 2.1. Borászati eljárások és korlátozások 2.2. Eredetmegjelölés, földrajzi jelzés és hagyományos kifejezések 2.3. Címkézés és kiszerelés 2.4. Termelői és szakmai szervezetek 3. Harmadik országokkal folytatott kereskedelem 3.1. Behozatali és kiviteli engedélyek 3.2. Védintézkedések valamint aktív és passzív feldolgozás 3.3. A behozatalra alkalmazandó szabályok 4. Termelési potenciál 4.1. Jogszerűtlen telepítések 4.2. A telepítési jogra vonatkozó átmeneti szabályozás 4.3. Kivágási program 5. Általános rendelkezések”

34

Bor-Kép szakmai magazin 2009 január, Sztanev Bertalan: Az Európai Unió új borpiaci szabályozása (41. oldal)

27

35

„A 479/2008-as tanácsi rendeletben meghatározott joganyagot egészítik ki a

különböző szintű végrehajtást szolgáló jogszabályok, melyeket egyrészt az EU bizottsága hoz meg másrészt a tagállamoknak, kell a végrehajtás részleteit kidolgozni és alkalmazni.” A közös borpiaci szabályzás reformja, az új EU jogszabály bevezetése, két ütemben történik. Az első szakasz 2008. augusztus 1-vel indult, ekkor rendezték a támogatási programot, nemzeti borítékot, vagyis hogy Magyarország mekkora összeget kap a szőlő-bor ágazatra az EU-tól. Szabályozták a termelő potenciált, kivágásokat, telepítéseket, szőlészeti- borászati ellenőrzéseket. A második szakasz 2009 augusztus 1-vel a borirányítási bizottság által elfogadott tervezet alapján indult. Ez magába foglalja az eredet megjelölések a földrajzi jelzések szabályzását, címkézést, jelöléseket és a borkészítés általános szabályait. 3.1. Támogatási rendelkezések A szabályzás szerkezetében a támogatási rendszerek első helyen szerepelnek, úgy érzem mind súlyánál, mind hatásánál fogva mindenek előtt ezzel célszerű foglalkozni. 36

„Ez a fejezet azon szabályokat határozza meg, amelyek a közösségi

pénzeszközök tagállamoknak való odaítélését, illetve e pénzeszközöknek a tagállamok által a nemzeti támogatási programokon (a továbbiakban: támogatási programok) keresztül,

a

borágazat

megsegítését

célzó

konkrét

támogatási

intézkedések

finanszírozására történő felhasználására vonatkoznak.”

35

Bor-Kép szakmai magazin 2009 január, Sztanev Bertalan: Az Európai Unió új borpiaci szabályozása (41. oldal) 36 Az Európai Unió Hivatalos Lapja, A TANÁCS 479/2008/EK RENDELETE (2008. április 29.)

28

A következő táblázattal az EU mezőgazdasági költségvetéséből a szőlő-bor ágazatra jutó kiadások megoszlását mutatom be: 1.sz.táblázat Támogatás megnevezése Szerkezetátalakítás Lepárlás Az alkohol értékesítése Mustfelhasználás támogatása Magántárolási támogatás Export- visszatérítés Kivágási támogatás

Kiadások megoszlása 33% 30% 16% 13% 4% 3% 1%

Forrás: Európai Füzetek, 2003-Mikulás A táblázat világosan mutatja, hogy a legtöbb támogatást szerkezetátalakításra és lepárlásra adja az Unió. Az alkohol értékesítése (lepárlásból, krízislepárlásból származó tiszta alkohol) a mustfelhasználási támogatás szintén jelentős részt képviselnek a költségvetésben. Tisztán látszik, hogy az EU mi mindent támogat, hogy a szőlőből ne fölösleges, eladhatatlan bor készüljön, hanem esetleg más területen is felhasználható alapanyag. Sajnos a kultúránk az elmúlt évszázadban, oly mértékben megváltozott, hogy míg ezelőtt 50 évvel 35 liter körül volt az egy főre jutó borfogyasztás, ma ez az érték 29 literre tehető. Borivó nemzetből szép lassan sör illetve rövidital ivó nemzetté váltunk. A következő táblázatból látható, hogy mennyivel több sört fogyasztunk, mint bort. Egy főre eső sörfogyasztás listája: Ország Csehország Írország Németország Ausztrália Ausztria Nagy-Britannia Magyarország

2.sz.táblázat Fogyasztás/liter 156,9 131,1 115,8 109,9 108,3 99,07 75,31

Forrás: Wikipedia, Átlagos sörfogyasztás listája, 2004

29

¾ A támogatási rendelkezések alkalmazása „A

37

támogatási programoknak összeegyeztethetőnek kell lenniük a közösségi

joggal, és összhangban kell állniuk a Közösség tevékenységeivel, szakpolitikáival és prioritásaival.” 38

„A támogatási rendelkezésekkel és a termelési potenciállal kapcsolatos

szabályok végrehatásai szabályai az EU szintjén teljesen megszülettek, még a hazai végrehajtáshoz kapcsolódó szabályok folyamatosan jelennek meg, ahogy az egyes intézkedések alkalmazása időben elindul. 2009. augusztus 1-től kell alkalmazni a borászati eljárások és korlátozásokra, az eredet megjelölés, földrajzi jelzés a hagyományos kifejezésekre, illetve címkézésre és kiszerelésre vonatkozó szabályokat.” A Tanácsi Rendelet 13 különböző támogatási intézkedést fogalmaz meg, melyekre vonatkozó legalapvetőbb szabályokat közösségi szinten alakították ki, de azok alkalmazása és intézkedések végrehajtása a tagállamokra van bízva. Nem nyújtható támogatás a kutatási projektekhez és a kutatási projekteket támogató intézkedésekhez, valamint a tagállamok vidékfejlesztési programjaiban szereplő intézkedésekhez. ¾ A támogatási program benyújtása és tartalma A rendelkezés konkrétan tartalmazza a támogatási programok benyújtásával kapcsolatos tartalmi vonásokat

Az egyes támogatási intézkedések alkalmazásához,

illetve az erre rendelkezésre álló pénzügyi forrás felhasználásához 5 évre szóló nemzeti támogatási programot kell készíteniük a tagállamoknak. Minden tagállam csak egyetlen programtervezetet nyújthat be, melyben szerepelhetnek regionális sajátosságok. Az első nemzeti támogatási program 2009-2013-as időszakra szól.

37

Bor-Kép szakmai magazin 2009 január, Sztanev Bertalan: Az Európai Unió új borpiaci szabályozása (41. oldal) 38 Bor-Kép szakmai magazin 2009 január, Sztanev Bertalan: Az Európai Unió új borpiaci szabályozása (41. oldal)

30

39

A támogatási programok tartalma a következő elemekből áll:

• a javasolt intézkedések részletes bemutatása és számszerűsített célkitűzéseik; • a konzultációk eredményei; • a várható technikai, gazdasági, környezeti és társadalmi hatások felmérése; • az intézkedések végrehajtási üteme; Magyarország is elkészítette támogatási programját, amelyet az EU bizottsága elfogadott. A bemutatott támogatási intézkedések között az alkalmazásra kerülő intézkedések is külön vannak megjelölve. Támogatásra farmtámogatási

jogosult rendszerből

intézkedések való

a

következők

támogatás,

lehetnek:

reklámozás,

egységes

szőlőültetvények

szerkezetátalakítása és átállása, zöldszüret, kockázati alapok, szüreti biztosítás, beruházások, melléktermék lepárlás, szeszesital piac ellátását szolgáló lepárlás, krízis lepárlás és a sűrített szőlőmust használata. A teljesség igénye nélkül, ezekről a támogatási intézkedésekről fogok szólni a konkrét támogatási intézkedések című fejezetben. Természetesen

a

támogatási

programra

vonatkozó

általános

szabályok

mindenekelőtt meghatározásra kerültek, melyek tartalmazzák a rendelkezésre álló közösségi pénzeszközök szétosztását, a költségvetési határozatnak megfelelően. A közösségi támogatás kizárólag a megfelelően benyújtott támogatható költségekre vonatkozhat. Az állami támogatásokról szóló közösségi szabályzatban meghatározott legmagasabb támogatást, a közösségi és a nemzeti támogatás együttes összege nem haladhatja meg. ¾ Konkrét támogatási intézkedések A konkrét támogatási intézkedések közül kiemelendő, hogy új szőlő ültetvények telepítését

az

EU

nem

támogatja.

Ugyanakkor

a

szőlőültetvények

szerkezetátalakításához és átállásához kapcsolódó intézkedések a bortermelők 39

Az Európai Unió Hivatalos Lapja, A TANÁCS 479/2008/EK RENDELETE (2008. április 29.)

31

versenyképessége és annak javítása érdekében előtérbe kerültek. Az EU támogatás alapfeltétele, hogy a tagállamok benyújtják a termelési potenciálról szóló jegyzéküket. (Tehát, hogy mennyi szőlőtermő területük lesz, betartják az EU-val egyeztetett összes szőlőterületre vonatkozó megállapodást.) Kiemelten kezelik a szőlőtelepítések fajtaváltását, ideértve: •

40

•

a szőlőültetvények áttelepítése

•

a szőlőültetvény termesztéstechnológiai módszereinek javítása

az átoltással történő fajtaváltást

Szőlőültetvények, áttelepítése azt jelenti, hogy a meglévő ültetvény helyére, azonnal, új szőlőoltványokat újratelepítek. Míg a termeléstechnikai módszer javítása olyan művelési módra való átállást jelent, amivel például géppel lehet szüretelni, ehhez a betonoszlopokat el kell távolítani, akácoszlopokat kell alkalmazni (verőléc ne károsuljon), olyan művelésmódot alkalmazni, hogy a termőfelületen a fürtöknek olyan magasságban kell elhelyezkedni, hogy azt a gép elérje. Az elöregedett szőlőtőkék pótlása, ha ugyanolyan fajtával és művelési móddal telepítenek újra, nem tekinthető szerkezetátalakításnak. 41

„A szerkezetátalakítás költségeinek legfeljebb 50%-a finanszírozható közösségi

forrásból. A közösségi támogatás nem egészíthető ki tagállami forrásból, vagyis a fennmaradó legalább 50%-kot a termelőnek kell fedeznie.” A rendelkezés tartalmazza a szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállási formáját is. Itt a termelőknek ennek végrehajtásából történő bevételkiesését kompenzálják és hozzájárulnak az átalakítás és átállás költségeihez is. A támogatási forma magába foglalja a zöldszüret támogatását, ami annyit jelent, hogy leszedik az összes éretlen fürtöt, csökkentve ez által az adott terület

40

Az Európai Unió Hivatalos Lapja, A TANÁCS 479/2008/EK RENDELETE (2008. április 29.) 3.szakasz: Konkrét támogatási intézkedések 41 Európai Füzetek: Szőlő és Bor az Európai Unióban- Szakmai összefoglaló a magyar csatlakozási tárgyalások lezárt fejezeteiből

32

terméshozamát. A zöldszüreti támogatás hozzájárul a piaci egyensúly helyreállításához, a válság elkerülése érdekében. Támogatást kapnak még a szeszesital- piac ellátását szolgáló lepárlások és a krízislepárlások is, melyek a túltermelésből eredő szükségtelen, felesleges készletek más jellegű felhasználását célozzák. A lepárlásból származó alkoholt csak és kizárólag ipari, energetikai célokra lehet használni. A kockázati alap és a szüreti biztosítás támogatása is szerepel a rendelkezések közt. Ezek Magyarországon kevésbé alkalmazott kategóriák, terjedelem hiányában ezekkel nem foglalkozom. Ugyanakkor feltétlenül foglalkoznunk kell a beruházások támogatásával,42 „támogatás nyújtható az olyan, feldolgozó-létesítményekre, borászati infrastruktúrára és bormarketingre irányuló tárgyi vagy nem tárgyi beruházásokhoz, amelyek javítják a vállalkozás összteljesítményét.” A beruházások támogatása elsődlegesen a mikro, kis és középvállalkozásoknak nyújtható. A nehéz helyzetben lévő cégeknek azonban nem nyújtható támogatás. A támogatás magába foglalja a sűrített must alkalmazására irányuló rendelkezéseit is, amely szerint 2012. július 31-ig támogatás nyújtható azoknak a bortermelőknek, akik sűrített szőlőmustot használnak, beleértve a finomított szőlőmust sűrítményt is. A kölcsönös megfeleltetés előírásánál különös figyelmet kell szentelni a támogatások alkalmazásánál. 43

Azok a termelők, akikről megállapítják, hogy a mezőgazdasági üzemük a

szerkezetátalakítási és átállási támogatási programból nyújtott kifizetéstől számított három éven belül, vagy a zöldszüreti támogatási programból nyújtott kifizetés utáni egy évben bármikor nem feleltek meg, mulasztást követnek el. A meg nem felelés súlyától, mértékétől, időtartamától és ismétlődésétől függően a támogatást csökkenteni, illetve részben vagy egészben törölni kell, a gazdálkodót pedig 42 43

Az Európai Unió Hivatalos Lapja, A TANÁCS 479/2008/EK RENDELETE(2008. április 29.) 9.cikk Az Európai Unió Hivatalos Lapja, A TANÁCS 479/2008/EK RENDELETE(2008. április 29.) 11.cikk

33

adott esetben a támogatásnak az említett rendelkezésekben megállapított feltételek szerinti visszafizetésére kell kötelezni Az előzőekben felelőtlenség lett volna részemről valamennyi támogatási rendelkezést végigelmezni, csupán azokat próbáltam kiemelni melyek ránk, Magyarországra vonatkoznak. Az azonban egyértelműen megállapítható, hogy az Európai Unió nem támogatja tehát az új szőlőültetvények létesítését, nyílván, azért hogy a tagállamok az EU közösségében és annak szőlő-borágazatában jelentkező túltermelés (néhány esetben túltermelési válság) kezelését lehetővé tegyék. Általános az utóbbi évtizedekben, hogy az EU-ban elsődlegesen a régi tagállamok nagy szőlészeti- borászati országaiban, olyan mennyiségű többlettermelés jelentkezik, amelyet semmilyen jellegű árpolitikával nem lehet megfelelően korlátozni, illetve a fogyasztást nem lehet olyan mértékben növelni, hogy az egyensúlyban legyen. Ezért a termelésben jelentkező többlet előállítása az EU-nak évente nagyon nagy összegű terhet jelent. Elsődlegesen a krízislepárlással oldják meg a helyzetet, vagyis amikor ilyen hatalmas többletek (több százezer, millió hektoliteres többletekről) keletkeznek, akkor erre a szeszipar által igényelt borpárlatkészítésen túlmenően a krízislepárlás keretébe tartozóan ezeket a tételeket lepárolják, és borpárlatot készítenek belőle, anélkül, hogy ennek belátható időn belül komoly piaca lenne. Mindez az oka annak, hogy a szőlőültetvények telepítéséhez, területfejlesztéséhez meghatározott ideig az EU-ban szó sem lehet. Az EU tagállamok nagy bortermelő országainak és összességében az EU borgazdálkodásának helyzetét egyre inkább súlyosan érinti a fejlődő világból egyre fokozódó behozatal, amellyel elárasztják Európa borpiacit. Ezek a borok elsősorban Argentínából, Chiléből, Ausztráliából érkeznek térségünkbe, olyan mennyiségű, jó árfekvésű és jó minőségű borok, amelyek versenyképességükkel veszélyeztetik Európa piacát. Hazánkban ez úgy jelentkezik, hogy egy-egy nagy multi üzletlánc, ha egységet létesít valamelyik városunkban, akkor a magyar borok aránya alig haladja meg a 40%kot. Jelentős mennyiség érkezik még Kaliforniából és Dél- Afrikából is. 34

Csak zárójelben jegyezném meg, hogy sűrűn kapunk információt televízión és egyéb médián keresztül arról, hogy Európa különböző országaiba, ha ilyen nagy mennyiségű

szállítmányok

érkeznek,

akkor

hogyan

tiltakoznak,

és

milyen

intézkedéseket hoznak ezek behatárolására. Felmerül bennem a kérdés, hogy lehet hogy nekünk is ekképpen kellene cselekednünk?! Magyarországon az elmúlt időszakban, főleg az utóbbi 4-5 évben úgy érkeznek be ezek az áruk, hogy még aránylag pontos statisztikai nyilvántartásunk sincs róla. Itt térek arra vissza, hogy bármilyen közös piaci rendtartás és átjárható határok esetén is nagy szükség volna az ágazat érdekképviseleti szervezeteire, melyek megtalálnák a módot hasonlóan más nyugati államokhoz, hogy ezt az aránytalan beáramlást megakadályozzák. A támogatási rendelkezések elemzésében alapvetően az a probléma, hogy különböző támogatási formákat és lehetőségeket próbáljuk kihasználni, egész szemléletünk kimerül abban, hogy az EU-tól tudunk e kedvező támogatásokat kapni. Így elsődlegesen azon folyik a vita, hogy mennyi lehet a szőlőtermő terület (70 ezer ha), új telepítéseket nem, de régiek helyére korszerű technikával újratelepítés lehetséges magas támogatás mellett. Úgy érezzük révbe értük, elértük az EU-tól mindazt, amit akartunk. Gondolatmenetem, valahol onnan indul, hogy ez egész egy erőharc eredménye, nem látom sem az állásfoglalásokból sem a rendelkezésekből, hogy megkeresték volna a törvényalkotók azt a kiindulási pontot, kialakították volna azt a koncepciót, hogy tulajdonképpen a szőlő-borágazattal mit akarunk Magyarországon. Két alapvetően eltérő állásfoglalás csap össze. Arra illetékes, tájékozott vagy nem tájékozott, szakemberek (vagy sem) nyilatkoznak, hogy Magyarország eddig döntően tömegtermelési beállítottságú volt, és a keleti piacokra nagy mennyiségű asztali borokat értékesített. Az egyik csoport szerint, ebben mi a világpiacon nem tudunk elsők lenni, mivel nálunk sokkal jobb bortermelő országok vannak, akik elárasztják a világot (lásd harmadik világ borai, jó minőségű, de nem a mi értékrendünk alapján különös 35

minőségűek) Tisztázni kellene tehát, hogy mennyi bort akarunk értékesíteni és hova. Az a szakembergárda, aki azt hangoztatja, hogy csak magas minőségű borok kategóriájában képes Magyarország versenyre kelni, az úgy számol, hogy el kell látni a magyar piacot, ahol ezt a kategóriát mi nem tudjuk megfizetni, tehát a hazai piac csak nagyon szűk arányban képes ezt a minőséget megvásárolni. A külföldi piac (EU piacát értem ez alatt) tárt karokkal várja a minőségi és különleges minőségű borokat Magyarországról, vagy maga kívánja-e megtermelni azt? Úgy érzem a magyar borok csak a paletta színesítésére kellenek a polcokra, hiszen szó nincs arról, hogy Tokaj- Hegyalja felvirágzott volna, mert a különleges minőségű borait zavartalanul tudja értékesíteni az EU piacán és nagyon jó felvásárlási árak alakultak volna ki. Elképzelhetetlen, hogy egy több évtizede üzemelő francia, olasz, spanyol régi EU tagállam teret ad nekünk a minőségi borok értékesítésére. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az EU területén értékesített borok mennyisége nagyságrendekkel alacsonyabb, mint a rendszerváltás előtti időszakban volt. Magyarország borexportja 1983-tól 1999-ig 3.sz.táblázat Év 1983 1984 1985 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1999

Magyarország borexportja (ezer hl) Hordós bor Palackos bor Bor összesen 1109 1477 1082 1664 1121 1583 361 926 361 421 326 271 287 347 349 358 467 601 415 758 310 517

2586 2746 2704 1287 782 597 634 707 1068 1173 843

Forrás: KSH,AKII

36

Véleményem szerint Magyarország bármennyi minőségi borral rendelkezne is az EU piacán, csak rendkívül kevés előretörést tudna elérni, hiszen ehhez nagyon nagy anyagi erők kellenének, mind a piacépítés, mind a reklám, mind a márka- image kialakítása terén. Ezzel Magyarország pillanatnyilag nem rendelkezik. Hol van az a szervezet, amely erre a feladatra ráhangolja az ország termelését? Hol van az a jól felépített piacszervező rendszer, amely a termelők érdekeltségét alapvetően figyelembe véve a külpiacot olyan mértékben tudná befolyásolni, hogy éppen magyar borokat vegye magas árszinten? Ha erre nincs mód, lehetőség akkor Magyarország ott marad a jelenlegi 3,5 millió hl körüli piacán, amiből 400-500 ezer hl lehet az export és ennek egy töredéke, mégpedig nem is meghatározó része lehet a minőségi és különleges minőségű borok aránya. Ha ennél többet akarunk értékesíteni, akkor ki kell mondanunk, hogy azt csak a régi hagyományoknak megfelelő keleti piacok területén tehetjük, amit ma a spanyolok, franciák, németek látnak el. Tegyük fel, hogy valamennyit vissza tudunk hódítani, márkáinkra még emlékeznek. Itt is feltehető a kérdés, hogy hol van ismét csak a szervezet, aki ki tud szállítani nagy mennyiséget a pl. orosz piacra. Gyakorlatilag, tehát szerintem az ágazat támogatását a végénél kezdtük el, nem az alapoktól. Véleményem szerint mindenek előtt meg kellett volna határozni, mit, mennyit akarunk és tudunk termelni, hol adjuk el, van e erre értékesítési lehetőség. Dönteni kell abban a kérdésben is, hogy Magyarországon hol szabad szőlőt-, bort termelni. Tudva lévő, hogy az Alföldet kétszer is újra telepítették állami támogatásból az elmúlt 20 évben. Ezeknek az ültetvényeknek akkor, volt piaca. Az eladható 3,5 millió hektolitert hol volna célszerű megtermelni, teszem fel a kérdést? A számokból kiindulva meglepő következtetésekre, jutunk. Például, ahhoz, hogy gazdaságosan tudjunk termelni átlagosan 70hl-t, kellene termelni hektáronként, ez a szám abból táplálkozik, hogy valahol itt van az a határ, ahol a jövedelmezőségi viszonyokat figyelembe véve a termelési költségek megtérülnek és az ágazat minimális, de tisztességes jövedelemmel tud zárni. Ehhez alapvetően a termékeit értékesíteni kell. Ha 70hl termés mellett átlagosan a szőlő- bor ágazat kellő jövedelmemmel tud működni, akkor ehhez Magyarországon 50000 hektár szőlőnél nem lehet több. Ha több 37

abba a pillanatba túltermelés jelentkezik, nincs piac, ez letöri az árakat, behatárolja az ágazat fejlődését. Továbbfűzve ezt a gondolatot felmerül a kérdés, hogy hol kellene ezt az 50.000 hektárt megtartani? Olyan helyen, ahol a termelési költségek, minőség pozitív mutatókat mutat. Ez, pedig a több évtizede, évszázada kialakult történelmi borvidékek területe. Ezek a történelmi borvidékek nem véletlenül jöttek létre, itt volt a legmagasabb a minőség, alacsony volt a termelési kockázat. Ezeknek a területeknek van márkaneve, keresettsége, ismertsége. A támogatási rendszernek meg kéne határozni, hogy melyik borvidéken milyen fajtára milyen mértékű (akár különböző mértékű támogatást) támogatást nyújtson. Összegezve tehát a támogatási rendszernek világos kiinduló pontjának kellene lenni, hogy az ágazatot bírálja és meghatározza, hogy az országnak milyen lehetőségei és céljai vannak ezen a téren. 3.2. Szabályozási intézkedések ¾ Szabályzási rendszerek A szabályozási fejezet egyik legalapvetőbb témája, hogy a közös európai rendtartást, a borok minőségi kategóriákba való sorolását új alapokra helyezi. E fejezetből az eredet-megjelölés, földrajzi jelzés, címkézés és kiszerelés, borászati eljárások és korlátozások témaköröket fejtem ki bővebben. Ezekre a szabályzásokra, döntően az EU borok versenyképességének javítására van szükség tekintettel arra, hogy bizonyos kategóriákban visszaesést mutatnak a mutatók. Mindez összefüggésben van az újvilági konkurensek megjelenésével és piachódításával. Azért is szükség van erre, mert eddig bonyolult eredetvédelmi rendszer működött az EU-ban, a (latin és germán rendszer) tagországonként eltérő szabályok érvényesültek, amiket feltétlenül harmonizálni kellett, mely a mezőgazdaságra vonatkozó egységes szabályzással teljes összhangban van.

38

Az eredetvédelem témakört Dr. Sidlovits Diána szakmai referens „Földrajzi árujelzők oltalma az Európai Unióban az új közös borpiaci szabályzás értelmében” című bemutatóanyagának segítségével vezetem végig. Az érzékeltetés kedvéért bemutatom, hogy az Európai Unióban a mostani szabályzás előtt, az úgynevezett neolatin és germán rendszer párhuzamba állítása alapján milyen eltérések vannak. 44

„Neolatin rendszer” •

Csak az eredet a fontos (földrajzi név)

•

Egy név elég

•

Nem kell a fajtát felírni

•

Tájborra lehet fajtát írni

•

Asztali boron nem lehet sem fajta, sem évjárat

•

Francia, olasz, spanyol, portugál, görög stb.

„Germán rendszer” •

A szüreti, az analitikai minőség, és a fajta is fontos

•

Minden nevet fel kell írni

•

A fajtát fel kell írni

•

Tájborra lehet fajtát írni

•

Asztali boron nem lehet sem fajta, sem évjárat

•

Német, osztrák Első szempontként láthatjuk, hogy a neolatin rendszer csak az eredet fontosságát,

vagyis a földrajzi nevet tartja a legszükségesebbnek, még a germán rendszer szerint a szüreti, analitikai minőség és a fajta is fontos. Minden nevet fel kell tüntetni. Mindkét rendszer azt vallja, hogy a tájboron a fajtát fel lehet tüntetni, az asztali boron nem lehet sem, fajta sem évjárat megjelölve.

44

Dr. Sidlovits Diána- Földrajzi árujelzők oltalma az Európai Unióban az új közös borpiaci szabályozás értelmében (ppt. Bemutatóanyag)

39

A hazai bor-eredetvédelmi rendszer a germán és a neolatin rendszer keveréke. Ennek következménye, hogy nem letisztult a fogalomrendszer az EU minőségi, magyar minőségi bor és a védett eredetű borok tekintetében Hiányzik a koncepció a védett eredetű borok szabályzásánál is, ahány borvidék annyiféle rendszer alakult ki. Szintén hiányzik egy állandóan működő eredet és földrajzi jelzések elismeréséért felelős szervezet. A boroknál az EU rendtartás szerint új eredetvédelmi szabályok érvényesülnek. Ezek lényegében megegyeznek a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek eredetmegjelölésére, illetve a földrajzi jelzésére vonatkozó követelményekkel. Ezen belül lényeges pont a termékleírás, újraszabályozták a termékek jóváhagyási kérelmének elbírálását, konkrétan a boroknál egy kétszintű eljárásról beszélhetünk. A nemzeti jóváhagyásból és a közösségi lajstromozásból tevődik össze. ¾ Eredetmegjelölés, földrajzi jelzés, címkézés és kiszerelés 45

Az előző szabályzás alapján az új borkategóriák a következőképpen alakulnak:

•

Oltalom alatt álló eredet megjelöléses bor (OEM)

•

Oltalom alatt álló földrajzi jelzéses bor (OFJ)

•

Földrajzi jelzés nélküli bor: –

Földrajzi jelzés nélküli fajtabor

–

Földrajzi jelzés nélküli egyéb bor

Az említett megjelölések jelentősen eltérnek a Magyarországon jelenleg alkalmazott kategóriáktól az arra vonatkozó követelményszinttől, de befolyásolják a bortermékek címkézését, kiszerelését, teljes megjelenését is. Az OEM és OFJ közös, vagyis kollektív vagyont és jogosultságot jelent, aminek használatát nem sajátíthatja ki egyetlen gazdasági szereplő sem. Tehát nem lehet úgy védjegyezni a terméket, hogy más gazdaságokat ezeknek a borkategóriáknak a forgalmazásából kizárja. Vagyis minden olyan termelő, aki az adott, behatárolt 45

Dr. Sidlovits Diána- Földrajzi árujelzők oltalma az Európai Unióban az új közös borpiaci szabályozás értelmében (ppt. Bemutatóanyag)

40

termőhelyen, borvidéken helyezkedik el és betartja a termékleírásban foglalt követelményekkel élhet az abból származó előnyökkel. A szőlőtermelő és a felvásárló borászat e szabályzások alapján egy hajóban evezik. Nem egymás kizárásáról szól, hanem a közös érdek érvényesítéséről. Rendkívül fontos ezek alapján a közösségi borreform eredetvédelmi szabálya. Ezt a következő összehasonlításban szemléltetem: 46

•

Eredet-megjelölés (OEM) Minősége és jellemzői alapvetően vagy kizárólag egy adott földrajzi környezetnek és ahhoz kötött természeti, emberi tényezőkhöz köthetőek

•

Kizárólag a földrajzi területen termett szőlőből készül,

•

Készítését az adott földrajzi területen végzik

•

Vitis vinifera fajhoz tartozó szőlőfajtából készül

Földrajzi jelzés (OFJ) •

Olyan különleges hírnévvel vagy egyéb jellemzőkkel rendelkezik, melyek e földrajzi eredethez kapcsolhatók,

•

Legalább 85 %-ban a földrajzi területen termett szőlőből készült

•

Készítését az adott földrajzi területen végzik,

•

Vitis vinifera fajhoz tartozó szőlőből, és annak a Vitis nemzetséghez tartozó fajokkal történt keresztezéséből, származó szőlőfajtából készül Nagyon lényeges, hogy az eredet megjelölés illetve a földrajzi jelzés lajstrom

iránti kérelemhez, olyan mélységig kell közölni a pontos adatokat, hogy az a terméket egyértelműen fémjelezze.

46

Dr. Sidlovits Diána- Földrajzi árujelzők oltalma az Európai Unióban az új közös borpiaci szabályozás értelmében (ppt. Bemutatóanyag)

41

Borkategóriák jelölésének változásai

2.sz.ábra

A borkategó riá k és jelö lésü k változása

EU asztali bor

EU m.t minőségi bor

Jelenlegi kategó ri ák és jel öl ések

Új kategóri ák

Védett eredetű bor jel öl és

M.t. minőségi új borel nevezés bor jel öl és

Átsorol ási kérel em 2009 .08 .01 . u tán is!

Ol tal om al att álló eredetmegjelöl éses bor (OEM)

Földrajzi név Bortípus Szől őfajta Évjárat + védjegy

Ol tal om al att álló föl drajzi jel zéses bor (OFJ)

Földrajzi név Bortípus Szől őfajta Évjárat +védjegy

Tájbor jelöl és

Asztali bor

J elöl ések

Földrajzi jel zés nél küli bor

Szől őfajta Évjárat +védjegy

Forrás: Dr. Sidlovits Diána-Bemutatóanyag A borkategóriák és jelölések változását célszerűnek tartottam Dr. Sidlovits Diána bemutatóanyagából, egy az egyben ismertetni, mert ez a folyamatábra világosan mutatja a jelenlegi kategóriákat, azok jelölését. A védett eredetű, a minőségi, a táj és asztali borok helyett az EU három kategóriába sorolta őket. Az oltalom alatt álló eredet-megjelöléssel rendelkező, úgynevezett OEM kategóriába tartoznak a csúcsminőségű borok. A második kategória az oltalom alatt álló földrajzi jelöléses borok (OFJ) majd, földrajzi jelzés nélküli borok kategóriája váltja az asztali bort. OEM és OFJ 2009. augusztus 1-től tüntethető fel, felmentés jár az átmeneti intézkedéssel forgalomba hozott, ill. meglévő lepalackozott, címkézett készleteknél. ¾ Címkézés A táblázat egyben azt is mutatja, hogy a termékek csomagolásánál milyen szempontokat (jelöléseket) kell figyelembe venni. Pontosabban, mit kell egy bornak a címkén tartalmaznia. Ez védi a termelők érdekeit (a földrajzi név és hagyományos kifejezések miatt) másrészt, pedig a segíti a fogyasztók tájékoztatását. 42

Címkézés, mint fogalom a következőt jelenti:47„minden, egy adott terméket kísérő vagy arra vonatkozó csomagoláson, dokumentumon, feliraton, címkén, gyűrűn vagy galléron feltüntetett szó, adat, védjegy, márkanév, képi anyag vagy szimbólum” Szükségesnek tartom még a kiszerelés fogalmát megmagyarázni, hogy a következőkben ne tévesszük össze a címkézéssel. Tehát a kiszerelés48„minden olyan információ, amelyet az érintett termék csomagolása révén juttatnak el a fogyasztók felé, beleértve a palackok formáját és típusát is.” A kivitelre vagy közösségen belül forgalmazott borok kiszerelésén illetve címkézésén a következőknek kötelezően szerepelniük kell: o a szőlőből készült termék kategóriájának a megnevezése o oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzés kifejezése o tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban o származás feltüntetése o a palackozó, termelő vagy az eladó nevének a feltüntetése o import esetén az importőr feltüntetése o pezsgő, habzóbor, minőségi pezsgő és illatos szőlőfajtákból készült pezsgő esetében a cukortartalom feltüntetése. Természetesen további választható adatokat is fel lehet tüntetni a palackon ilyenek, lehetnek például az évjárat, borszőlőfajta (fajták) neve, cukortartalomra való kifejezések, bizonyos előállítási eljárásokra vonatkozó kifejezések. Akik, fakultatívan, nem kötelezően előírt logót kívánják alkalmazni arra a közösség egységes grafikát készített

47

Az Európai Unió Hivatalos Lapja, A TANÁCS 479/2008/EK RENDELETE(2008. április 29.) VI. fejezet- Címkézés és Kiszerelés, címkézés fogalma 48 Az Európai Unió Hivatalos Lapja, A TANÁCS 479/2008/EK RENDELETE(2008. április 29.) VI. fejezet- Címkézés és Kiszerelés, kiszerelés fogalma

43

¾ Termelői és szakmai szervezetek A tagállamok elismerhetnek bizonyos termelői szervezeteket, ha azok a következő célokat szolgálják: a termelés piaci követelményekhez való hozzáigazítása, előállított termékek forgalomba hozatalának ösztönzése, termelés és feldolgozás ésszerűsítése, technikai segítségnyújtás ösztönzése stb. ¾ Borászati eljárások és korlátozások 49

„Ez a fejezet az e rendelet hatálya alá tartozó termékek készítésére és

forgalmazására vonatkozó engedélyezett borászati eljárásokat és korlátozásokat, valamint azt az eljárást tárgyalja, amellyel az említett eljárásokról és korlátozásokról határozni lehet.” A közösségi jog alapján a tagállamok a területükön korlátozhatnak, vagy kizárhatnak bizonyos borászati eljárásokat, szigorúbb korlátozásokat írhatnak elő. A tagállamok ezekről a korlátozásokról értesítik a Bizottságot, ami informálja a többi tagállamot. A nem engedélyezett borászati eljárást a tagállamok bizonyos, meghatározott feltételek mellett engedélyezhetik. 50

Az engedélyezés kritériumai közt a következők szerepelnek:

-

számításba kell venni az emberi egészség védelmét

-

a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal (OIV) által közzétett eljárásból, valamint

a

nem

engedélyezett

eljárás

kísérleti

célú

alkalmazásainak

eredményeiből kell kiindulnia -

a fogyasztó megtévesztésével járó kockázatokat figyelembe kell venni

-

lényeges változást nem idézhet elő a termékösszetételben

-

lehetővé teszi a bor természetes jellemzőinek megőrzését

-

megóvja a környezetet

-

tiszteletben tartja a borászati eljárásokkal és korlátozásokkal kapcsolatos szabályokat

49

Az Európai Unió Hivatalos Lapja, A TANÁCS 479/2008/EK RENDELETE (2008. április 29.) Borászati eljárások és korlátozások 50 Az Európai Unió Hivatalos Lapja: I.m.

44

3.3. Harmadik országokkal folytatott kereskedelem 51

Az egységes piac létrejötte a kereskedelem irányítására egységes intézkedéseket

tett szükségessé. Az Európai Közösségen kívüli országokra az unió a legnagyobb kedvezmény elvét alkalmazza. „0” vámtételű eljárást alkalmaznak Svájccal, Ausztráliával, Chilével és a Dél-Afrikai Köztársasággal szemben. A csatlakozástól számítva megszűntek a vámok, exporttámogatások és a határellenőrzés is, természetesen a borszektorra is az unió egységes belső piaci szabályai vonatkoznak. Export visszatérítés, exporttámogatás vehető igénybe a szőlőlé illetve szőlőmust, asztali bor, likőrbor esetén a világpiaci és az unión belüli ár közötti különbség fedezésére. Ehhez exportengedélyre van szükség, amelyet biztosíték letétbe helyezéséhez kötnek. Az új borpiaci rendelet egyértelműen kimondja, hogy eltérő rendelkezés hiányában tilos bármiféle vámmal azonos díj kivetése, illetve bármilyen mennyiségi kvóta alkalmazása harmadik országgal szemben. Behozatali vagy kiviteli engedélyre van szükség bizonyos, a rendelet alapján meghatározott termékekre. Az engedélyeket a tagállamok adják ki a telephely hollététől függetlenül. Ezek az engedélyek a közösség egész területén érvényesek, de abban az esetben ha a már említett rendelkezés eltérő, biztosítékot kell letétbe helyezni, ami egyféle garancia arra, hogy a termék importjára vagy exportjára az érvényességi időn belül sor kerül. 3.4. Termelési potenciál 52 A termelési potenciál tekintetében az egyik legfontosabb téma a jogszerűtlenül végzett telepítések. Ez az 1998. augusztus. 31 utáni telepítésekre vonatkozik (Magyarország tekintetében ez a dátum: 2004. április 30-a), melyeket a termelők saját 51

Európai Füzetek: Szőlő és Bor az Európai Unióban- Szakmai összefoglaló a magyar csatlakozási tárgyalások lezárt fejezeteiből 52 Az Európai Unió Hivatalos Lapja, A TANÁCS 479/2008/EK RENDELETE (2008. április 29.) V. Cím: Termelési potenciál

45

költségükre vágnak ki. Azonban a kivágásig az ebből származó szőlő és előállított termékek csakis lepárlás céljából kerülhetnek piacra, szintén a termelő költségén. A kivágási kötelezettségnek eleget nem tevő tagországokra a meg nem felelés mértéke szerinti büntetésben részesülhetnek. A tagállamoknak osztályba kell sorolni borszőlőfajtáikat. Kizárólag a Vitis Vinifera és a Vitis Vinifera és Vitis nemzetségekhez tartozó egyéb fajok kereszteződéséből létrejövő fajokat lehet osztályba sorolni. A Noah, Othello, Isabelle, Jacquez, Clinton és Herbemont nem szerepelhetnek az osztályban. Ezek alapján az osztályba sorolható borszőlőfajták telepítése 2015. december. 31ig tilos. Bortermelés céljából viszont ezek újratelepíthetők, olthatók, telepíthetők új telepítési jog ellenében. Új telepítési jogot adhatnak a tagállamok a termelőknek a következő területeken: -

azok a területek melyeket kísérleti célra szánnak

-

amelyeket új telepítésre szánnak

-

oltványiskolának szánnak

-

kizárólag bortermelő háztartásának fogyasztására szánják

Újratelepítési jogot adnak a tagállamok, azoknak a termelőknek, akik szőlőültetvényt vágtak ki. Ezt a jogot kizárólag azon a területen lehet felhasználni, ahonnan a kivágás történt. ¾ Kivágási program 53 Ebben a fejezetben azt a néhány alapvető feltételt tüntetem fel, melyek 20102011-es évek alatt alkalmazandók. A jogosultság feltételei a következők: -

az elmúlt 10 borászati évben nem részesült közösségi, nemzeti, átállási, szerkezetátalakítási támogatásban

-

a területe gondozva van

53

Az Európai Unió Hivatalos Lapja, A TANÁCS 479/2008/EK RENDELETE (2008. április 29.) III.fejezet: Kivágási program

46

-

a kivágást megelőző kérelme előtti 5 évben nem részesült semmilyen közösségi támogatásban

-

0,1 hektárnál nagyobb területtel rendelkezik

-

ültetésnél figyelembe vették a közösségi, nemzetközi előírásokat

-

osztályozható borszőlőfajtával ültették be

A termelőknek az erre vonatkozó kérelmüket minden évben legkésőbb szeptember 15-ig kell benyújtaniuk. Az elfogadott kérelem után, azok a termelők, akik az elfogadástól számított három éven belül nem felelnek meg a követelményeknek, a nem megfelelés súlyától függő büntetésre, esetleg támogatás megvonásra számíthatnak. A tagállamok további nemzeti kiegészítő támogatást nyújthatnak a termelőknek, ami nem haladhatja meg az odaítélt kivágási támogatás 75%-kát. 3.5. Általános rendelkezések Az új borpiaci rendelet általános rendelkezéseivel hely hiányában nem kívánok bővebben foglalkozni. Ebben a részben leginkább a pénzügyi források, kötelező bejegyzések, ellenőrzésekről van szó.

47

IV. Magyarország és az EU közötti csatlakozási tárgyalások eredményei a szőlő és borágazat tekintetében 54

Az Európai Unióhoz való csatlakozáskor Magyarországnak új jogi és gazdasági

környezetbe kellett integrálódnia. A szőlészet, borászat területén a magyar jogalkotás mindig is közel állt az európai szabályzáshoz, mivel Magyarország tagja a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatalnak, aminek ajánlásait az EK és hazánk is beépítette jogrendszerébe. 55

gazdák

Az EU csatlakozási tárgyalások lezárulásával nyilvánvalóvá vált a magyar számára,

hogy

milyen

feltételek

mellett

vesznek

részt

az

unió

agrárgazdaságában. Természetesen ezt a feltételrendszert is harmonizálni kellett, mind Magyarország mind az Európai Unió részéről. Mivel Magyarország néhány tekintetben alul marad más EU-s tagállamoktól (pl. technológia fejlettség), átmeneti mentességet kapott, melyek időleges felmentést nyújtanak a közösségi jog alkalmazása alól. Mezőgazdasági tekintetben ilyen mentességnek számít, például a külföldiek termőföld szerzése (tőke szabad áramlása fejezetben található)- melyre 7 éves átmeneti időszakot kaptunk-,rizlingszilváni név használata, mustok minimális alkoholtartalma stb. 1. Szőlőtermő övezeti besorolás, borok édesítésére vonatkozó szabályok 56

Az EU szőlőtermő övezetek alakított ki, melyeket A-C III-ig terjedő zónákba

sorolt, a tagországok különböző adottságainak (klimatikus viszonyok, földrajzi tényezők) figyelembe vételével. Magyarország a C I.b övezetbe tartozik, ahol csak abból a mustból lehet bort előállítani, melynek minimális alkoholtartalma asztali borok esetében 8 térfogatszázalék, minőségi boroknál 9 térfogatszázalék.

54

Szőlészet és borászat az Európai Unióban – A magyar szőlő- és borágazat jelenlegi helyzete rs1.szif.hu/~pmark/publikacio/Netware/nemethk.doc 55 http://www.agroservice.hu/aginfo.htm, Dr. Fehér István: Az EU csatlakozási tárgyalások eredményei a mezőgazdaság és vidékfejlesztés területén 56 Európai Füzetek 21. Szőlőtermő övezeti besorolás

48

A következő táblázat segítségével átláthatóbbá válik az alkoholtartalom változásának alakulása:57

4.sz.táblázat Megnevezés

Jellemző 7,7% vol. (13 Természetes alkoholtartalom, legalább: asztali borok esetén mustfok) 8,0% vol. (13,5 10 éves átmeneti időszak után mustfok) Természetes alkoholtartalom, legalább, minőségi borok esetén 9,0% vol. Összes alkoholtartalom, asztali borok esetén legfeljebb 15,0% vol. Összes alkoholtartalom, minőségi borok esetén legalább 9,0% vol. Tényleges alkoholtartalom, asztali borok esetén legalább 9,0% vol. Mustjavítás cukorral asztali és minőségi borok esetén legfeljebb 2,0% vol. Alkoholtartalom kiegészítésének felső határa asztali és minőségi 12,5% vol. (19,5 borok esetén mustfok) Forrás: www.agraroldal.hu Mint

látható,

10

éves

átmeneti

időszakot

kaptunk

az

asztali

borok

alkoholtartalmára vonatkozóan, 8% vol. helyett a jelenleg érvényben levő 7,7 térfogatszázalékot használhatjuk. Ebben az időszakban a termelők lehetőséget kapnak a fajtaváltásra, illetve a szerkezetátalakításra. Engedélyt kaptunk a cukorral való mustjavításra, a must illetve bor cukortartalmának növelése alkoholtartalomra való átszámítással került szabályzásra. Néhány fontosabb szabályozást a teljesség igénye nélkül kiragadnék a bortörvény szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló cikkéből, ezzel is szemléltetve a változás végbemenetelét: 58 -A mustjavítás a minőségi kategória megváltozását nem eredményezheti. -Az erre vonatkozó törvény végrehajtási rendeletében meghatározott természetes alkoholtartalom kiegészítését az illetékes hegyközségnek írásban be kell jelenteni. -Édesített

bor

esetén

a

bor

összes

alkoholtartalma

legfeljebb

2,0

térfogatszázalékkal lehet magasabb, mint édesítés előtt. 57

www.agraroldal.hu- Kunszeri Miklós: A borok édesítésére és mustjavítására vonatkozó előírások www.agraroldal.hu Kunszeri Miklós: I.m.

58

49

2. Átmeneti mentességek - Borászati melléktermékek kötelező lepárlása 59

„Borászati melléktermékek kötelező lepárlása: elkerülendő a szőlő túlpréselését,

valamint az olyan borseprő kipréselését, amely révén csak csekély természetes alkohol tartalmú, gyenge minőségű borok állíthatók elő, a szabályzás kötelező lepárlást ír elő a bortermelés melléktermékeire.” 2004. májusától Magyarország kötelező jelleggel alkalmazza a melléktermék lepárlásra vonatkozó rendelkezést, egyes területek kivételével.60 Mivel nem rendelkezünk elegendő kapacitással, nincs elég lepárló üzemünk, a kötelező lepárlás alól felmentést kaptak az 500 hektolitert nem meghaladó termelők. Előfordulhat azonban olyan helyzet, amikor az 500hl-t meghaladó termelő nem tud szerződést kötni a lepárlóval (kapacitás hiány miatt) ebben az esetben a jogszabály lehetetlen lehetőségeket kínál, például szeméttelepre való szállítás stb. Ebben az esetben a megoldás csak a több átvevőhely létesítése lenne. - Tokaji fordítás, Tokaji máslás készítési eljárás elismertetése 61

A közösségi előírások között eddig e két borkülönlegesség előállításának

technológiája nem szerepelt. Magyarország kérte az Európai Uniót, hogy tovább folytathassa az eddig megszokott előállítási módszerrel a termelést. Az Unió elfogadta a kérelmet, az eljárást bejegyezte a közösségi jogszabályba. - Tokaji eszencia borként való elismerése 62

A közösségi jogszabály szerint a minimum alkoholtartalomnak el kell érnie a 4,5

százalékot. A Tokaji eszencia azonban nem minden évben éri el ezt a határt,

59

Halmai Péter: Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája, Fogalomtár, 2003 Budapest (100-101. oldal) http://www.mezohir.hu/2005-05/28.html: Tendenciák a magyar borpiacon 61 Dr. Mikulás Ildikó- Dr. Bene László: Európai Füzetek 21. 62 http://www.euvonal.hu/index.php?op=mezogazdasag&id=44: Átmeneti mentességek a mezőgazdaságban 60

50

alkoholtartalma 2,5% körül mozog. Magyarország kérte, hogy a Tokaji eszencia változatlan technológia mellett készülhessen, az Unió pedig elfogadta kérelmünket. - Egyes tokaji borkülönlegességek magas kén- és illósav- tartalmának elfogadtatása 63

Az Unió szintén elfogadta kérésünket egyes különleges minőségű és tokaji

borkülönlegességek

(édes

szamorodni,

eszencia,

aszú,

máslás)

esetében,

az

engedélyezettnél magasabb kén-dioxid és illósav tartalom miatt. - Tokaji borkülönlegességek vámtarifa- besorolása 64

Hibás besorolás miatt Magyarország kérte, hogy a tokaji borokat ne az alkohollal

javított borok csoportja szerint csoportosítsák, hanem alkoholtartalmuknak megfelelően az alkohollal nem javított termékek szerint. - Tokaji borkülönlegességek palackozása 65

Kértük, hogy a jellegzetes hosszú nyakú üveget a tokaji borok palackozásán

kívül ne lehessen más termékek palackozásánál használni. Az Unió indokoltnak találta kérésünket. - A rizlingszilváni név használata 66

A rizlingszilváni név nem a Rizling és a Szilváni fajták kereszteződéséből jött

létre, így az előírások szerint Magyarország nem használhatja ezt a nevet a továbbiakban. 2008. december 31- től az eredeti német nevét a Müller Thurgaut használjuk.

63

http://www.euvonal.hu/index.php?op=mezogazdasag&id=44: Átmeneti mentességek a mezőgazdaságban 64 Európai Füzetek 21. Dr. Mikulás Ildikó- Dr. Bene László: Magyarország és az EU közötti csatlakozási tárgyalások eredményei 65 Európai Füzetek 21. Dr. Mikulás Ildikó- Dr. Bene László: I.m. 66 http://www.euvonal.hu/index.php?op=mezogazdasag&id=44: Átmeneti mentességek a mezőgazdaságban

51

- A csatlakozás dátuma előtt palackozott és címkézett borok forgalmazása 67

A csatlakozástól megváltoztak a borászati termékek kötelező jelölései és

kiszerelésre vonatkozó szabályai. Magyarországon a meglévő készlet kimerüléséig korlátozás nélkül forgalomban maradhatnak az eddigi termékek. A meglévő készletekről természetesen tájékoztatni kell az EU-t. - 0,7 literes palackba töltött borok forgalmazása 68

1993 óta Magyarországon nem palackoznak 0,7 literes palackokba, azonban még

az ezt megelőző időszakból jelentős készleteink vannak. Az Unió engedélyezte, hogy a meglévő készletet értékesítsük és továbbra is a nálunk is elterjedt 0,75 literes üvegekbe palackozzunk. - Illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgők készítésére alkalmas szőlőfajták 69

A Csaba gyöngye, Cserszegi fűszeres és Irsai Olivér kérésünkre bekerült az EU

illatos szőlőből készített minőségi pezsgők készítésére használható fajták jegyzékébe.

67

Európai Füzetek 21. Dr. Mikulás Ildikó- Dr. Bene László: Magyarország és az EU közötti csatlakozási tárgyalások eredményei 68 Európai Füzetek 21. Dr. Mikulás Ildikó- Dr. Bene László: I.m. 69 Európai Füzetek 21. Dr. Mikulás Ildikó- Dr. Bene László: I.m.

52

V. A csatlakozással kapcsolatos feladatok 70

2004. május 1-jén Magyarország az egységes kb. 400 milliós piac részévé vált,

amelyben a termékek szabad áramlását már semmi sem korlátozhatja. Óriási a verseny már nemcsak a külpiacon, hanem a belpiacon is. Az, hogy Magyarország ebből a versenyből győztesként vagy vesztesként kerül ki, csakis a feladatok felismerésével és véghezvitelével derülhet ki. Mind tudjuk, hogy kedvező mezőgazdasági adottságokkal rendelkező ország vagyunk. Kérdés, hogy a külföldi piac minőségi termékei átveszik-e a helyet a boltok polcain, és azok mennyire elégítik ki a magyar vásárlók igényeit?! Ki tudjuk-e használni az EU által nyújtott támogatásokat, illetőleg a korlátozó intézkedések

milyen

hátrányt

jelentenek

számunkra?

Ugyancsak

kérdéses

a

mezőgazdaság szervezettségi szintje, egységes fejlesztési tervvel (tervekkel) kell előállni. Összefogásra van szükség. 71

Feladatunk, hogy tisztázzuk hány mezőgazdasági termelő van, azok közül ki

folytat árutermelést, ki a föld tulajdonosa, használója, milyen az ültetvénye állapota, mennyi a tényleges termelés és ebből a piacra kerülő termény. Külön kell választanunk a magán célra termelőket és a piacra termelőket a versenyszférától. Még a csatlakozás előtt 2001-ben éppen ezért kellett összeírnunk a szőlőültetvényeket. A közösségi előírásoknak megfelelően fajtajegyzék készült országos lefedettséggel. Fontos a versenyképesség javítása, a termelés színvonalának növelése, melyhez korszerűsítése, gépesítésre van szükség. Minőségi borok, minőségi termelés mellett készülhetnek. Az Unió szerint a minőségi borok érzékszervi bírálatába be kell vonni az érintetteket, ezért itthon is megkezdődött a borbírálók képzése.

70

Buday-Sántha Attila: Agrárpolitika-vidékpolitika, A magyar agrárgazdaság és az Európai UnióCampus 2001 71 Európai Füzetek 21. Dr. Mikulás Ildikó- Dr. Bene László: Magyarország és az EU közötti csatlakozási tárgyalások eredményei

53

Talán az egyik legalapvetőbb, legfontosabb feladat a kistermelők esetében termelői, feldolgozói, értékesítési társulások létrehozása. Az EU-ban már elterjedt termelői és értékesítési integráció kialakítása itthon is nagyon hasznos volna. 72

Piacszabályozási intézkedések kapcsán nem lehet cél, hogy megsemmisítésre

rendezkedjünk be, de lehetővé kell tennünk a melléktermékek kötelező lepárlására vonatkozó előírásokat és a feldolgozásra megoldást kell találnunk. Az adók mérséklése javíthatna versenyhelyzetünkön:73„Magyarországon a bor jövedékiadó köteles termékké válása többek között az EU harmonizáció jegyében történt. Mivel az Unió a jövedéki szabályozásnak csak a keretit határozza meg, nincs elvi akadálya annak –sőt kifejezetten kívánatos-, hogy a szabályozás számos eleme a hazai alkalmazás bevezetése óta összegyűlt tapasztalatok alapján módosuljon.” 74

„Az EU bortermelő tagállamaiban az ágazat termékeire kivetett jövedéki és

forgalmi adó jóval alacsonyabb a nálunk alkalmazottnál (a borok átlagos áfa terhelése 15-16 százalék, a jövedéki adó mértéke ezekben az országokban a boron vagy nulla, vagy minimális).” .

72

Európai Füzetek 21. Dr. Mikulás Ildikó- Dr. Bene László: Magyarország és az EU közötti csatlakozási tárgyalások eredményei 73 Európai Füzetek 21. Dr. Mikulás Ildikó- Dr. Bene László: Magyarország és az EU közötti csatlakozási tárgyalások eredményei, 1.8. Adózás 74 Európai Füzetek 21. Dr. Mikulás Ildikó- Dr. Bene László: Magyarország és az EU közötti csatlakozási tárgyalások eredményei, 1.8. Adózás

54

VI. Egri borok az EU-ban Természetesen szakdolgozatomban a különböző témák tárgyalásakor már többször is utalást tettem az egri borok helyzetére az Unióban, illetve a folyamatra, ami jelenlegi helyzetünkhöz vezetett. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy erre a jelenlegi, kialakult állapotra hatással volt az EU csatlakozás, a változás évei (a rendszerváltás) és a kettő együtt egyaránt. Még az EU csatlakozást megelőzően nagyarányú telepítést hajtottak végre az egri borvidéken, egykoron kb. 3500 hektáros borvidék 5000-5500 hektárra nőtt. Ezt elsődlegesen azok az új borászati egységek, főleg magántulajdonban lévő kft-k, bt-k hajtották végre, akik 30-50 hektáron kívántak gazdálkodni és kiépíteni azt a borgazdasági egységet, amelyből szándékuk szerint meg lehet élni. Ugyanakkor, mivel hiánytermék volt a minőségi bor és az egri borokat nagyon jól ellehetett adni, a szőlő árak irreálisan magasra emelkedtek ezekben az években. Példaként említeném, hogy egy kilogramm merlot, savignon blanc az egri borvidéken 180-200 forintos áron került értékesítésre. Olyanok is telepítettek tehát szőlőt, akik másod gazdaságként akarták ezt a termelést művelni, kereset kiegészítésként alkalmazni. Ebben az időszakban egy hektár jó állapotú és minőségű szőlő fajtájú ültetvényről több mint 1 millió forintot ki lehetett gazdálkodni. A kialakuló új középüzemek által eltelepített nem egyszer 100 hektár körüli ültetvények is termőre fordultak, a piac pedig ezalatt nem növekedett. Ennek hatására az első években az ár visszaesett 100-120 forintra kilogrammonként, mely időszak egybeesik az EU csatlakozási időponttal. Az EU csatlakozást követően a régi EU tagállamok borai kezdték ellepni piacunkat.

A

multi

üzletláncok

polcai

ezektől

a

bortételektől

roskadoztak

(roskadoznak). Ez a folyamat évről évre nő, nehéz lenne megállapítani mennyi (hány hektoliter) az a termék, ami beérkezik hazánkba. Feltétlenül el kell azon is gondolkodnunk, hogy ezek a bortételek (régi EU tagállamok: Spanyolország,

55

Olaszország, Németország stb.) jelentős támogatás mellett (Magyarország csak 2014-re éri el azt a támogatottsági szintet, amit a „régi” tagállamok már évek óta élveznek) és teljesen szabadon átjárható határon kerülnek magyar kereskedelembe. Ismét egy egri példa, hogy körülbelül 2 évvel ezelőtt egy liter jó minőségű merlot (12,5-13%-os) lehetett szállíttatni 115-120 forint/literért Olaszországból. Ez annyit jelent, hogy a forgalmazóknak, palackozóknak és a kereskedőknek rendkívül gazdaságos beszerzést biztosított, s egyáltalán nem a

magyar szőlőtermék

megvásárlására ösztönzött. Tehát egy nagyarányú támogatást élvező olasz merlot bor, tartálykocsis szállítás mellett (200 hektoliteres egységekben) az egri átvevő pince előtt „meg tudott jelenni” ilyen alacsony áron. Ennyiért az egri borvidéken ezt a szőlőfajtát nem lehetett előállítani. Miért nem szállítjuk mi kiváló borainkat nyugat európába szándékainknak megfelelően 100 ezer hektoliterekkel növelve ezzel az exportot? Véleményem szerint ennek elsődleges oka, hogy szétvertük a teljes integrált szőlő-borágazatunkat. A rendszerváltás után, olyan borászati egységek jöttek létre, amelyek nagyságrendben, felkészültségben alkalmatlanok arra, hogy a külpiacon önállóan, értékesítőként megjelenjenek. Pár ezer hektoliteres nagyságrenddel, netán pár tízezer hektoliterrel nem lehet a külpiacon úgy megjelenni, hogy ott magyar bort képviselve kedvező pozíciót érjen el egy gazdaság. Ahhoz, hogy egy termékfajta egy országban jól bevezetésre kerüljön, bizonyos nagyságrendű, egységes, jó minőségű áruval kell rendelkezni. Ezek a borászatok egyenként rendelkeznek jó minőségű áruval, de mindenki a sajátját tartja elsődlegesnek, mind a saját árujával akar kiemelkedő haszonra szert tenni. Ez az, ami nem megy, mivel megfelelő árukészlet nélkül nem tudja a piacot kézben tartani. Összegezve tehát a rendszerváltás után nem alakult ki az a tulajdonosi szerkezet, azok a szervezeti egységek, amelyeket például a régi EU tagállamok szőlő- bortermelő országai hosszú évtizedek alatt „kényszerültek” kialakítani. Már foglalkoztam szakdolgozatomban azzal, hogy ezek szövetkezeti formába tömörültek, így biztosítva azt, hogy a bel-és külpiacon étkésesítésre kerüljön az árujuk. Ugyanez vonatkozik a harmadik világban kialakult borászatokra is. 56

Magyarországon tehát nincs olyan szervezeti forma, amely a szőlő- borágazatot integrálja, felmérje melyik piacon, mit lehet eladni, ösztönözze a termelést, majd megfelelő mennyiségben az árut kivigye a külpiacra. Ezek a kis és közép borászati (mint amilyenek az egriek is) egységek képtelenek arra, hogy bejárják a világ szakvásárait, reklámozzák termékeiket, és naprakészek legyenek a piaci lehetőségekkel. Alapvető gond, hogy Magyarországon nem jöttek létre azok a szervezeti egységek, amelyek akár azt is jelenthették volna, hogy a termelés egy nagyon jelentős része magánkézbe kerül, ezek a termelők a technológiai, borászati feladatok gazdaságos végzésére társulnak, létrehozzák és kifejlesztik azokat az egységeket, melyekkel versenyképessé válhattak volna a világpiacon. Szervezett piaci forma helyett, anarchia jött létre. Az ez évi túltermelés levezetése például a következőképpen zajlott az egri borvidéken: a szüret megkezdése időpontjában még a termelők nagy része, -akiknek nem volt szerződésük, vagy az Egervinnel volt szerződésük (amit, mint említettem most áll felszámolás alatt)- nem tudta hogy hova értékesíti a termékét. Ekkor jelentkezett az a „csodálatos” lehetőség, hogy megjelentek Szlovákiából azok az importőrök, -akik régen Magyarországról palackozott bort importáltak és forgalmaztak- és szőlőként azonnali fizetés mellett, elképesztő, a termelési költségeket messze alulmúló árakon (30-35 Ft/kilogramm) vették meg a terület szőlőtermésének igen jelentős részét. Naponta indultak a hatalmas vonatszerelvények az egri állomásról. A megvásárolt szőlőt feldolgozzák, palackozzák és nem vesznek tőlünk palackozott borokat. A szőlőkiszállításon kívül kialakították a Magyarországon való feldolgozást is, amikor is vagy cefrében (ugyancsak tartálykocsis módszerrel) vagy mustként feldolgozva vitték ki az árut. A szőlőtermelő lelkivilága egyensúlyba került, mert így nem a tőkén hagyta rothadni szőlőjét. A baj csak az, hogy átlagosan maga a szőlő leszedése 12 forintba került kilogrammonként, plusz a beszállítás költsége, amihez hozzájön még a szőlőtermesztő egész éves munkája s így mindent összevetve kb. 50 forintos megfizetéssel, vették meg tőle termését.

57

Mi lehet a másik megoldás? A gazda a következő évben nem metszi meg a szőlőjét, termőszőlőként ugyan lejelenti, de a gombabetegség és a rovarok ott csámcsognak fürjein. Ha netán lesz rajta némi szőlő leszedi, de nem fordít rá többet. Arra tehát, hogy most az egri borvidéken mennyit fognak idén megmetszeni nincs semmiféle statisztika, szakmai felmérés, ami ezt meg tudná becsülni. Pusztul a szőlőültetvények jelentős része, mégpedig nem úgy, hogy a legrosszabb minőséget adó fajta, lehet hogy pont azt vágják ki, amiből fantasztikus bikavért lehetne előállítani a következő évben. Egyes szakmai viták eredményeként kikristályosodott, hogy a jelenlegi közel 6000 hektáros egri borvidéki szőlőültetvényből, mintegy 3000 hektárt ki kellene vágni ahhoz, hogy egyensúlyba kerüljön a termelés a jelenlegi piaci helyzettel. Az egri borvidéket döntően tehát azért érinti nagymértékben az EU általi szabályzás, mert mi az elmúlt két évtizedben nagyon sok új ültetvényt hoztunk létre és a piaci versenyben nincsenek lehetőségeink az értékesítésre. Egy érdekes információ lehet még, hogy Magyarországon jelenleg beleértve az egri borvidéket is túltermelési válság van, hiszen egyetlen borvidéken sem fizették meg a termelési költséget. Ha ez igaz, akkor az volna a logikus, hogy valamilyen (értékesítési) csatornát keressünk, ahol ezt a felesleget levezethetnénk. Borászati szempontból azonnal kínálkozik a lehetőség, hogy ezeket a hatalmas mennyiségeket be kellene sűríteni, és mint sűrítményt értékesíteni. (az alkoholtartalom növelése érdekében használható sűrített szőlőmust vagy finomított szőlőmust sűrítmény) Ennek az eljárásnak az a problémája, hogy senki nem vezényli le az elképzelést, másrészt, pedig nincsenek olyanak kapacitások, amely alapján 100 ezer hektoliteres nagyságrendekben fojtott mustot lehetne előállítani. Nincs olyan sűrítési kapacitás, ahol ezt a mennyiséget sűrítménnyé dolgoznák fel. Van ellenben egy sokkal egyszerűbb és kényelmesebb helyzet, amikor is Magyarország nem állít elő sűrítmény szervezetet, (csak esetleg egy-egy egység saját célt szolgáló kapacitásokkal készít sűrítményt) hanem az egész borágazat importból dolgozik, (Olaszországból, Franciaországból behozott termékkel) azzal végzi a mustfeljavítását és borai édesítését. Erre a sűrítményre számolható el a támogatás.

58

Kft-k alakulnak ki Magyarországon, melyek kapcsolatba lépnek az olasz sűrítményt gyártó cégekkel és azok a magyar telephelyre 2-3 napon belül odaviszik 200 literes egységekben az import árut 800 forintos liter áron. Gondolatmenetemmel oda lyukadunk ki, az egri borvidék példáiból és az itt szerzett benyomások alapján, hogy ha Magyarország nem alakítja ki azt a szervezeti felállást, ami ebbe az EU közegbe, versenyhelyzetbe megtalálja a helyét bel- és külpiacokon, az egész ágazat szétesik. Pillanatnyilag tehát teljes káosz uralkodik a termelés és a termékek értékesítése területén egyaránt. 75

Az utóbbi években kialakításra került egy olyan rendszer, amely anyagi alapot

kíván teremteni a magyar borok marketingjének és a minőségi ellenőrzés fejlesztésére. Ennek érdekében az induláskor 8 forint/ litert, a következő évtől, pedig 10 forint/ literenkénti árat kell befizetnie minden borforgalmazónak a közös alapba. A gond csak az, hogy ezt az elképzelést a borvidékek nem érzik a magukénak, nem rendelkeznek felette, ezt egy országos célnak rendelik alá, amiből csak odáig juthatunk, hogy különböző rendezvényeket szerveznek (saját maguknak, nem az üzletfeleknek). Tehát megjelenünk a nemzetközi vásárokon a borágazat nevében, kiviszünk egyegy olyan gazdaságot, amelyik még akár exportálni is képes, de ha kialakulna egy olyan piaci kapcsolat, ahol 40-50 ezer hektolitert le kellene szállítani, egységes termékből az egész ágazat csak állna a feladat előtt. Ismét felmerül egy kérdés, hogy ki az a személy, vezető Magyarországon, aki a borágazatra odafigyelne? Gyakorlatilag a rendszerváltás óta a mezőgazdaságnak, borágazatnak nincs egy karizmatikus vezetője, aki megfogalmazná az ágazat lehetőségeit. Ha felnézünk az Eged- hegyre ma már fás vonulatokat látunk, ahol annak idején a filoxéra vész előtt szőlőültetvények rendezett oszlopai sorakoztak. A filoxérából fel

75

Bor és Piac, borpiaci üzleti magazin, Tompa Imre: Holtponton a bormarketing

59

tudtunk támadni, főként Amerikából származó oltványok segítségévek, ám a mostani gazdasági helyzet sokkal nagyobb kárt tett, mint ez a járvány. Kezdve a koncepció nélkül maradt ágazattól a védtelen piacunkig. Mezőgazdasági ország vagyunk, észre kell vennünk, hogy ebből élhetünk meg, nem az iparból mert az már nincsen. A mezőgazdasági ország alatt azt értem, hogy kiváló lehetőségekkel, jó minőségű földekkel, kellő szakértelemmel rendelkezünk a termeléshez. Egy országnak termelnie kell kézzel fogható javakat, nem támaszkodhatunk csak a szolgáltató szektorra. A szőlő- borágazatban nem működik, nincs kialakított érdekképviseleti szerv. Mint, ahogy már említettem a Hegyközségi szervek állami igazgatási és ellenőrzési funkciót látnak el, alkalmatlanok arra, hogy védjék a hazai piacot. Az EU nagymértékben támogatja az erdőtelepítési programokat- itt Európa közepén- és mivel úgyis kiváló gyógyforrásaink vannak, majd kiülünk a medence szélére nagyokat szippantva a friss levegőn, s elábrándozunk, hogy ez a szép erdős terület is első osztályú szőlő volt valamikor.

60

Összefoglalás Az előző fejezetekben igyekeztem olyan tényeket, információkat nyújtani a teljesség igénye nélkül, melyek a szőlő-borágazat rendkívül ellentmondásos helyzetére hatást gyakoroltak, illetve gyakorolnak a mai napig. Rendkívül nagyarányú területcsökkenés, volumencsökkenés, piacaink elvesztése, másrészt pedig a minőségi termelésre való törekvés, a minőségi igények fejlődése és azok kielégítése, a belföldi polcokon színes áruválaszték megjelenése sok- sok ellentmondást szül. Tovább tarkítja a helyzetet, hogy az Európai Unióba való csatlakozás után az átjárható határok, az import védővámok nélküli megjelenése, a nyílt verseny a belpiacon is a külföldi árukkal szemben, a külföldi értékesítés lassú fejlődése, csökkenése mind- mind hozzátartozik ehhez a sokarcú képhez. Az elmúlt néhány évben már eljutottunk odáig, hogy fejlesszük a magyar borok marketing teljesítményére irányuló munkát, a minőségellenőrzést, mindezekre azonban olyan elképzelés és olyan koncepció, amelyikből az ágazat építkezhetne nem született. Felmerül a kérdés, hogy a kialakult helyzetben, ami egyaránt tartalmaz kötöttségeket, de lehetőségeket is, mit kellene a szőlő-borágazat terén másként tenni, mit követel a jelenlegi helyzet a szőlőtermelőktől, irányítóktól?! Teendőinket, lehetőségeinket nehéz sorolni, de a dolgozatírás során a következő javaslatok születtek meg bennem: - Az országos, minisztériumi vezetésnek el kell döntenie azt, hogy mit vár el a magyar gazdaságon belül a szőlő és borágazattól, teremtsen-e Magyarország olyan árualapot, amellyel a világ minden táján érvényesülni lehet a piacon, esetleg versenyre kelni az EU területén a túltermeléssel küzdő országokkal szemben

61

- Ki kell alakítani azt a szervezeti környezetet, amely képes az ágazatot egy koncepció megvalósítására felkészíteni és véghezvinni. Konkrétan a termelés,

feldolgozás,

értékesítés

szövetkezetekbe

való

telepítésére

gondolok, ami nélkül az összes régi tagállam képtelen lett volna, eléri eddigi sikereit. Megoldás lehet az „új bortermelő világ” koncepciója is, mely szerint be kell engedni az idegen tőkét, azzal a hátsó gondolattal, hogy ezzel együtt piacot is hoz az ágazat részére. Ez a törekvés nem mond ellent annak, hogy a történelmi borvidékeinken olyan kis- közép üzemek virágozzanak, melyek a terméküket elsődlegesen az idegenforgalomnak adják el kiemelkedő árakon és minőségben. - Az ágazatra vonatkozó koncepcióhoz kellene igazítani mindenféle támogatást, amit az ágazat akár a saját kormánytól, akár az EU-tól kap. Vagyis ott termelni szőlőt, ahol gazdaságos, olyan minőségi szerkezetbe amilyenre piacot tudunk teremteni, ahol pedig erre nincs szükség ott politikailag vállalni azt a felelősségteljes döntést, hogy nem támogatjuk ennek az ágazatnak a fejlesztését. - A bel és világpiaci érvényesülés egyaránt megköveteli, hogy megfelelő marketing, reklámtevékenységet alakítsunk ki, olyan tervezetek alapján, amelyre a termelést is rá tudjuk hangolni. - Meg kell határozni, hogy mik a piaci lehetőségeink. (1) Ha elsődlegesnek az EU területét vesszük, akkor ott reális felméréseket kell készítenünk, és tudomásul kell vennünk, hogy oda -több 100 ezer hektoliterrel- többet, mint ez idáig nem tudunk szállítani és eladni. Még az sem teljesen világos, hogy milyen termékek ezek, elsődlegesen minőségiekről van szó, de mint tudjuk minden tagállam arra törekszik, hogy minőségi és különleges minőségű termékeik minél nagyobb forgalmazásával gazdaságosabbá tegye termelését, emellett magának hírt szerezzen. Tehát nem várják tárt karokkal a mi minőségi dömpingértékesítésre vonatkozó elképzeléseinket.

62

(2) A kiszemelt piac másik szegmense a régi úgynevezett KGST piac lehet, amire csak úgy tekintettünk, hogy mindent felvesz, most be kell látnunk, hogy rendkívül gyorsan magasabb igényt támaszt, minőséget vár. Ebből a két területből (export vonatkozásban) kell összeállnia (és természetesen a belföldi piaccal együtt) a termékszerkezetnek, amit reálisan el lehet adni és termelni kell az ágazatban. - Jól felépített érdekképviseletet kell kialakítani, amely a beleszólás jogával élve kialakítja az ágazat belső rendszerét. - Alapvető gond az egész magyar gazdaságban és a szőlő-borágazatra vonatkozólag is, hogy a termelő egységek kapitalista körülmények között tőkefelhalmozás nélkül jöttek létre. A termelési költségek fedezése tehát bankhitelekből történik. Nincs forgóeszköze az ágazatnak. Ahhoz, hogy az ágazat „normálisan” működjön, az adottságaihoz igazodó tőkeellátottsággal, pénzellátottsággal kell rendelkeznie. A szőlő-borágazat rendkívül nagy tőkeigényű ágazat. - A másik probléma , hogy ma a Magyarországon működő döntő arányban külföldi tulajdonban lévő bankok úgy értékelik, hogy még 15%-kos kamatra sem adnak hitelt, illetve a hitelkérelmeknél a szőlőterületeket és borászati üzemeket nem fogadják el fedezetként. Milyen fedezete lehet más egy borüzemet üzemeltető gazdának? Képesek lakóépületeikre ráterhelni a hitelt. Lehetőség az őstermelőknek az ÚJ MAGYARORSZÁG elnevezésű forgóeszköz hitel felvétele, amelynél az előző év bázis adataival számolva, s annak 30%-a erejéig kerek (egész) millió forint figyelembevételével kaphatnak hitelt. Tehát, például 6,2 millió előző évi bruttó árbevételnél, melynek a 30%-a 1860000 forint, amelyből a 860000 nem vehető figyelembe, így 1 millió forint hitelt kaphat az őstermelő. Amiből nem új Magyarország, hanem csődöt jelentő őstermelő lesz. - Az értékesítésre szintén nagy gondot kellene fordítani. A jelenlegi anarchikus körülményeket -amikor is alanyi jogon mindenki részt vehet, a külpiaci mechanizmusokban- meg kell szüntetni, és olyan szervezeteket 63

kellene létrehozni, amelyek megalkotják a saját önkéntes alapszabályaikat és a kialakult körülményeknek ellenállnak. Természetesen ezek a szervezetek lehetnek vállalkozások. A termelésnek alapvető érdekeltségének kell lennie és elsődlegesen ezt az érdeket kell, hogy szolgálja. Gyakorlatilag tehát nekünk jól felfogott érdekeink alapján, azt a több évtizedes fejlődést kell pótolnunk, valamilyen gyors módszerrel, ami például az EU tagállamaiban már kialakult. Sajnos a társadalmi és politikai környezetünk nehezíti ezt a szerveződést, hiszen a szövetkezeti formát az elmúlt társadalmi rendszer tökéletesen lejáratta és a jól kialakított termelő szövetkezetek rendszerét politikai elgondolások alapján szüntette meg. Szakdolgozatomat azzal a gondolattal zárnám, hogy az egész ágazat tanulmányozása során rendkívül sok, gyakran egymással ellentmondó információval találkoztam. Ezek az információk az ágazatban egy időben hatnak a termelésre és a piacra. Szinte előreláthatatlan következményekkel kell számolnunk. Tudom, hogy gyógyírt az ágazat szerteágazó problémáira képtelenség lett volna írnom, de ha a dolgozatomban kialakított gondolatok alapján valami el tud indulni az ágazat érdekében, ha csak elgondolkodtatás is, már azzal elértem kitűzött célomat. Mivel Magyarországon nem véletlenül alakult ki a bortermelés, ennek az országnak nagyon jó adottságai vannak az ágazat művelésére, nagy mulasztás lenne kihasználatlanul hagyni a kínálkozó lehetőségeket.

64

Irodalomjegyzék Könyvek, rendeletek Az Európai Unió hivatalos lapja: A tanács 479/2008/EK rendelete (Új borpiaci rendelet) Buday- Sántha Attila: Agrárpolitika- vidékpolitika, A magyar agrárgazdaság és az Európai Unió, Budapest, Dialóg Campus Kiadó, 2001 Halmai Péter: Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája (Fogalomtár), Budapest, Agroinform Kiadó és Nyomda Kft. 2003 Halmai Péter: Az Európai Unió agrárrendszere, Budapest, Mezőgazda Kiadó, 1995 Mikulás Ildikó Dr.- Bene László Dr.: Európai Füzetek 21, Szőlő és bor az Európai Unióban , 2003 Németi László Dr.: A magyar agrárgazdaság az ezredfordulón, Budapest, Szaktudás Kiadóház, 2003 Sidlovits Diána Dr.: Földrajzi árujelzők oltalma az Európai Unióban az új közös borpiaci szabályozás értelmében, ppt. Bemutatóanyag, 2009 Felhasznált szaklapok, szakcikkek Borászati Füzetek 2003/3, Dr. Eperjesi Imre: Helyzetkép az elmúlt fél évszázad magyar borkultúrájáról Bor és Piac, Borpiaci üzleti magazin 2006/2, Tompa Imre: Holtponton a bormarketing Bor és Piac 2008/5, Borászati szövetkezetek- Nemzetközi felmérés, táblázat 2005-2007

65

Bor-Kép, Szakmai magazin borról és piacról 2009.január.február, Sztanev Bertalan: Az Európai Unió új borpiaci szabályozása Internet források www.agraroldal.hu, Kunszeri Miklós: A borok édesítésére és mustjavításra vonatkozó előírások – 2009.10.27. 20:47 www.agroservice.hu, Dr. Fehér István: A magyar agrárgazdaság EU csatlakozása és harmonizációja- 2009.10.22. 19:22 www.bor-neked.hu: A szőlő növény eredete- ismeretlen szerző- 2009.09.14. 18:35 www.borrend.hu: Magyarország borvidékei- ismeretlen szerző- 2009.09.19. 19:23 www.bortarsasag.hu: Borvidékek-Eger- ismeretlen szerző- 2009.09.19. 19:26 www.efarmer.hu: Az EU szőlőtermesztése és bortermelése számokban – ismeretlen szerző- 2009.10.20. 17:44 www.euvonal.hu: Átmeneti mentességek a mezőgazdaságban – ismeretlen szerző2009.11.22. 10:32 www.mezohir.hu: Tendenciák a magyar borpiacon – ismeretlen szerző- 2009.10.24. 9:32 www.sulinet.hu: Mi lesz a magyar borral az Unióban? – ismeretlen szerző- 2009.11.22. 11:23 www.sulinet.hu: Az agrártárca szerint a borrégióké a jövő – ismeretlen szerző2009.11.22. 11:27

66

Szőlészet és borászat az Európai Unióban – A magyar szőlő- és borágazat jelenlegi helyzete

(www.rs1.szif.hu/~pmark/publikacio/Netware/nemethk.doc)

–

szerző:

Németh- 2009.11.25. 22:38 www.tankonyvtar.hu: Bortermelő tájak, történeti borvidékek – ismeretlen szerző2009.09.19. 9:58 www.wikipedia.hu: Filoxéria – ismeretlen szerző- 2009.09.19. 10:12

67