Az internet pszichológiája - különös tekintettel az online nemi szerepekre

DE-BTK Pszichológia szak

Az internet pszichológiája - különös tekintettel az online nemi szerepekre Beadandó dolgozat Kis Andrea, elsőéves hallgató 2014.12.27.

A pszichológia főbb területei tantárgy - Dr. Polonyi Tünde

TARTALOM Bevezetés ................................................................................................................................................................ 3 A témáról ............................................................................................................................................................ 3 A dolgozat felépítése .......................................................................................................................................... 3 Feldolgozott irodalom ......................................................................................................................................... 4 Könyv (fejezet) ............................................................................................................................................... 4 Cikk ................................................................................................................................................................ 4 Hivatkozás, idézetek kezelése ............................................................................................................................. 4 Internet és pszichológia találkozása ........................................................................................................................ 5 Kezdeti vizsgálódások ........................................................................................................................................ 5 Kutatási eszköz és tér egyben ............................................................................................................................. 5 Sajátos Interakciós közeg és kommunikációs tér ................................................................................................ 6 Jellegzetességek a kommunikáció szempontjából .............................................................................................. 6 Fizikai szeparáció és szöveges közvetítés ...................................................................................................... 7 Az anonimitás problémája .............................................................................................................................. 7 Csoportnormák az egyéni viselkedésben ........................................................................................................ 8 Időbeli vonatkozások ...................................................................................................................................... 8 Aktuális kutatások .............................................................................................................................................. 9 Nemek az interneten................................................................................................................................................ 9 Nemek közti különbségek ................................................................................................................................... 9 Kutatások és esettanulmányok .......................................................................................................................... 11 A levelezési listák esete ................................................................................................................................ 11 Konfliktusok ................................................................................................................................................. 12 Gamergate .................................................................................................................................................... 13 "Pihentető kikötő" nőknek ............................................................................................................................ 14

Felhasznált külső források..................................................................................................................................... 16

Fejezet: Bevezetés

Összegzés .............................................................................................................................................................. 15

2

BEVEZETÉS A TÉMÁRÓL

Dolgozatom témájának kiválasztásakor két szempontot tartottam fontosnak: egyrészt mindenképpen az internethez kapcsolódó irodalmat szerettem volna feldolgozni, ugyanis személyes érdeklődésem és eddigi tanulmányaim okán több szempontból is vonz annak (pszichológiai szempontú) sokszínűsége. Másrészt - pontosan emiatt a sokféleség miatt nagyon nehezen tudtam konkretizálni témámat, hiszen rengeteg olyan vonatkozást találtam, amivel szívesen foglalkoztam volna. Mivel emellett régóta foglalkoztat a nemiség és nemi szerepek pszichológiai jellemzése, így amikor könyve olvasása közben egy direkt erre a témára fókuszáló fejezetre sikerült bukkannom Patricia Wallace (alább jelzett) munkájában, nagy örömmel és izgalommal láttam neki az olvasásnak. Mindeközben azonban arra is rádöbbentem, hogy eddig fogalmam sem volt, hogy pontosan milyen megközelítésekből lehet pszichológiai szempontból foglalkozni az internettel és azon belül is választott témakörömmel. Éppen ezért néhány általánosabb jellegű mű olvasásába is belekezdtem. Ezek közül az Alkalmazott pszichológia című lapban megjelent, átfogó és áttekintő jellegű cikk kellően részletezőnek tűnt, így ennek feldolgozása mellett döntöttem. A DOLGOZAT FELÉPÍTÉSE

A fentiek okán a választott cikket elsősorban általános helyzetismertetési jellegénél fogva szerettem volna bemutatni. Éppen ezért ezután a rövid bevezető rész után rögtön az internet pszichológiai

szempontú

megközelítési

lehetőségeiről

fogom

összegezni

olvasmányélményeimet, melyekben igyekszem híven bemutatni a szerzőpáros által felvonultatott lehetőségeket és példákat e két tudományterület kapcsolatáról. Már itt utalásokat teszek a fókuszált téma kötődési pontjaira. Az alapok lefektetése után következhet a dolgozat lényegi tartalmának második része, vagyis a nemi szerepeket online kontextusban tárgyaló, a könyv által leírtakat bemutató és taglaló

Mivel azonban a könyv mélyebb feldolgozása során azt találtam, hogy annak megszületése óta érdekes új fejlemények jelentkeztek ezen a területen, így szubjektív véleményem mellett

Fejezet: Bevezetés

rész.

3

fontosnak tartottam egy-két aktuálisabb információt is bemutatni dolgozatomban. A harmadik és egyben utolsó rész ezeket hivatott röviden ismertetni. Ezek után már csak egy rövid összegzés és néhány személyes gondolat került megemlítésre. Dolgozatom erősen áttekintő jellegű, hiszen a téma nagyon sok megközelítési lehetőséggel bír és terjedelmében nem szerettem volna nagyban eltérni a kiírt követelményektől. Ennek ellenére tervezem, hogy a későbbiekben kisebb részeit mélyebb vizsgálatnak vetem alá és külön-külön is bővebben foglalkozom velük. FELDOLGOZOTT IRODALOM KÖNYV (FEJEZET)

Az internet pszichológiája / Patricia Wallace ; [ford. Krajcsi Attila]. - Budapest : Osiris, 2002 [Budapest] : Eto-Print. - 312 p. ; 20 cm. - (Osiris könyvtár Pszichológia) 11. fejezet: Nemi témák a hálón (p. 253-279) CIKK

Internet és pszichológia : szerkesztői bevezető / Ujhelyi Adrienn, Kende Anna In: Alkalmazott pszichológia. – 14(1). (2014), p. 5-13. HIVATKOZÁS, IDÉZETEK KEZELÉSE

A dolgozat elemző jellegéből adódóan gondolati magját a fentebb megjelölt forrásokból meríti, ezeket elemzi és mutatja be. Emellett külső forrásanyagokkal is dolgoztam, ezek online tartalmakat jelentenek elsősorban - főleg azért, mert az internet vizsgálata és különösen a releváns, aktuális történések leírásának elsődleges közege sok esetben maga az internet. Ezt a kétféleséget - a plagizálás gyanújának elkerülése és a pontosan rendszerezhetőség okán két féle hivatkozási rendszerrel igyekeztem kezelni. Az elsődleges feldolgozott irodalom hivatkozásait bekezdésenként/gondolati egységenként helyeztem el, ezek lábjegyzetek megjelölést kaptak. Emellett az egyéb forrásokat végjegyzetekkel azonosítottam - egyfelől azért, hogy elkülönüljenek az előbbiektől, másfelől pedig azért, hogy a dolgozat végén

Fejezet: Bevezetés

formájában jelentkeznek és a cikk oldal- és bekezdésszámát hívják segítségül és numerikus

4

egységes lista formájában külön is megtekinthetőek legyenek. Jelzésükre az alfabétum jelei szolgálnak.

INTERNET ÉS PSZICHOLÓGIA TALÁLKOZÁSA KEZDETI VIZSGÁLÓDÁSOK

Tévedés volna azt feltételezni, hogy az internetet annak megszületése óta figyelemmel a

követik a társadalomtudományok. Ősének megjelenésétől (1969 - ARPANET) hazánkban egészen sokáig, az 1990-es évekig nem történtek ilyen vonatkozású vizsgálatok. Ennek okai egyrészt abban kereshetőek, hogy a hagyományos távközlési vagy nyomtatott médiumoknál megszokott vizsgálati kritériumoknak az internet egészen egyszerűen nem felelt meg, így nem is vizsgálták ezek mentén. Másrészt a szakmai közvélemény nagyon sokáig csupán szubkulturális elterjedésű jelenségnek tekintette, sokan nem is jósoltak nagy jövőt fejlesztésének. Elsők között szociológiai kutatások jelentkeztek használatával kapcsolatban, majd a pszichológia is egyre élénkebben kezdett foglalkozni különböző aspektusaival. Érdekesség, hogy újszerű jellege eleinte idegenkedést szült és a legelső megfigyelések az addiktológia szempontjából közelítették meg. Azóta ezek az alapvető félelmek ok nélkülinek bizonyultak, vagy még inkább; átalakultak és a mélyebb hatókörű érdeklődéssel és vizsgálódással együtt újabb és újabb - sokszor talán aggodalomra okot adható - kérdések formájában bukkantak 1

fel . Az internet állandó, nagyon gyors és sokszor ugrásszerű, megannyi területre kiterjedő és fajta óvatos kérdésfelvetést. KUTATÁSI ESZKÖZ ÉS TÉR EGYBEN

Mára elmondhatjuk, hogy az internet a pszichológiai kutatás eszköze és sajátos tere, közege is egyben. Eszköz, hiszen a legtöbb kutatás ilyen vagy olyan módon felhasználja lehetőségeit

1

Internet és pszichológia : szerkesztői bevezető / Ujhelyi Adrienn, Kende Anna (5. oldal)

Fejezet: Internet és pszichológia találkozása

mindennapi életünket meghatározó fejlődése azt hiszem, hogy mindig indokolni fogja ezt a

5

pl.: publikációk közlése, adatok szervezése (gyűjtés, felvétel, feldolgozás és tárolás), tájékozódás, valamint tájékoztatás). Kutatott jelenségeit és az ezeket feltárni hivatott módszereket több szempont alapján rendszerezhetjük. Elkülöníthető például az offline és online valóság összevetése, amelyhez a kulturális összehasonlító pszichológia módszereit használják fel. Másik vizsgálati mód az online társas jelenségek sajátosságainak vizsgálata. A vizsgált jelenség megközelítésének szintje szerint is differenciálódnak a kutatások, megjelenhetnek az egyéni, interperszonális csoport(közi) vagy még ennél is nagyobb, társadalmi szinten2. Dolgozatomban előtérbe kerül az újszerű közeg szempontjából való megközelítés - a nemi szerepek megjelenésének értelmezése közben a fentebb felsorolt szempontokat is igyekeztem észben tartani. Jellemző egyébként a témára - ahogy ezt a vonatkozó részeken jobban kifejtve is leírom - az offline-online valóságban megjelenő reakciók összevetése és kifejezetten izgalmas csoport szintű kísérleteket is végeztek. SAJÁTOS INTERAKCIÓS KÖZEG ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TÉR

A világ első e-mail programjának megjelenésétől napjainkig csaknem 44 év telt el (a világ első e-mailjét Ray Tomlinson 1971-ben küldte el) b. Ennyi idő alatt rengeteget változott az internetes kommunikáció és maga az internet is. Az internet változásával pedig a felhasználók és igényeik is folyamatosan alakultak - ilyen jellegű átalakulás része például a web 2.0, vagyis a közösségi média megjlenése is. Az interaktivitás ilyen szintű és mértékű megjelenése egyben az online hatalmi viszonyok átalakulását is jelentette; megváltozott az információ terjedésének módja, ahogy a közvélemény formálásának lehetőségei is. A szakmai és laikus tudás összekeveredett, az

JELLEGZETESSÉGEK A KOMMUNIKÁCIÓ SZEMPONTJÁBÓL

A nagyon sok és gyors változások sorozata miatt is nehéz általánosságban beszélni egy ennyire nagy és átfogó témáról, de alapvető következtetések mentén haladva mégis találhatunk néhány általános jellemzőt. Ezeket fontosnak tartottam röviden összefoglalni,

2


3



értelmezés és a releváns információk kiszűrésének módjai szubjektívabb színezetet öltöttek3.

6

ugyanis szerintem szűkebb témám tanulmányozása során ezeknek segítségével sok általános mintázat tűnhet fel, amelyek nem csupán a nemek közötti kommunikáció sajátosságai, ám keveredve megannyi más tényezővel felerősíthetik az esetleges konfliktusokat. Az alább felsorolt tulajdonságokat tehát már kicsit előretekintve foglaltam össze ilyen formában. FIZIKAI SZEPARÁCIÓ ÉS SZÖVEGES KÖZVETÍTÉS

Nagyon fontos és alapvető sajátosság az, hogy technológiai közvetítésű kommunikációt tesz lehetővé. Ezen tulajdonsága rengeteg olyan jellemzővel bír, mely fontos a felhasználók interakcióinak szempontjából. Fontos következménye ennek például a fizikai szeparáció és az, ahogyan ezzel együtt a tér szerepe megváltozik, a földrajzi hely szerepe csökken, míg a szociális tér mérete és hatósugara kitágul. Ezzel párhuzamosan a kommunikáció egy igen jelentős része szöveges alapú, ami nélkülözi a nonverbális jeleket. Ez a két tényező egyszerre eredményezi azt, hogy a társalgások ridegebbnek, olykor direkt negatív töltetűnek hathatnak és a hiányzó kulcsingerek hatására a bizalomérzet is csökkenésnek indul - mind a kommunikációs partner, mind az internet(es közeg) vonatkozásában. A szöveges alapú információcsere természetesen pozitív pszichológiai hatásokkal is járhat. Sok esetben az, hogy gondolatainkat jobban meg tudjuk fogalmazni, kifejezetten vonzó és könnyítő tényező. A magánéleti szférában feltűnő, ilyen fajta írott kommunikációs módot sajátos szófordulatai és nyelvi eszköztárának informálisabb, interperszonálisabb jellegzetességei okán az "írott beszélt nyelv" megnevezéssel is illetik4. AZ ANONIMITÁS PROBLÉM ÁJA

A fizikai elhelyezkedés távolodása és az arc nélküli, közvetett közeg megjelenése megnövelte a névtelen, identitás közlésétől mentes interakciók lehetőségeinek számát. Ez sok negatív vonhatják a gátlástalanság és agresszió szintjeinek megnövekedését. A nemi szerepek és az ezekhez kötődő megnyilvánulások vizsgálatakor több olyan esettanulmánnyal is találkoztam, ahol ez a fajta tényező erősen befolyásolta a felek egymáshoz való viszonyulását - többek között ezért is tartom ezt nagyon fontos és nem elhanyagolható tényezőnek5.

4 5

Internet és pszichológia : szerkesztői bevezető / Ujhelyi Adrienn, Kende Anna (6. oldal) Internet és pszichológia : szerkesztői bevezető / Ujhelyi Adrienn, Kende Anna (8. oldal)


hatással is járhat, ugyanis a felelősség és önkontroll csökkenésével jár, melyek maguk után

7

CSOPORTNORMÁK AZ EGYÉNI VISELKEDÉSBEN

Ugyanakkor ehhez kapcsolódóan a cikk szerzői egy számomra nagyon érdekes vonatkozását is megemlítették ennek a jellegzetességnek. A SIDE (Social Identity Model of Deindividual Effects)

avagy

az

egyéniségvesztés

társadalmi

identitás

modellje

néven

ismert

elképzelésrendszer pont a fentebb taglalt anonimitás szempontjából közelíti meg az egyén csoportokon belüli meghatározhatóságát. Ez

alapján

mivel

ebben

a

közegben

a

személyes

jellegzetességek

nehezebben

megközelíthetőek, kommunikálhatóak és értelmezhetőek, a csoport tagjai érzékenyebbnek bizonyulnak az adott társas normákra. Ilyen szempontból a névtelenség egyben deperszonalizációval is jár, illetve a személyes különbségek percepciójának csökkenésével, amivel párhuzamos a hasonlóságok megfigyelésének fontossága. Ez segíti a csoporton belüli önidentifikációt és a csoporttal való azonosulást, ami pedig az ehhez a közeghez kapcsolódó normák szerepét növeli. Ilyen szempontból tehát az a kijelentés tűnik helyesnek, hogy csupán az adott csoport vagy közeg normáitól függ az egyén negatív vagy éppen pozitív viselkedése 6. IDŐBELI VONATKOZÁSOK

Az internetes kommunikációs módoknak léteznek aszinkrón és szinkrón változatai az idői késleltetettség szempontjából. Az aszinkrón, vagyis időben késleltetett kommunikáció - ilyen például az e-mail is - jobban kontrollálható és könnyebben válhat a tudatos személyiségbemutatás

eszközévé.

Lassított,

kondenzált

kommunikációs

mód,

mely

7

csökkentheti a társas szorongást . Dolgozatom szempontjából egyfelől nehezítő tényező volt az, hogy a választott szakirodalmi könyv még csupán a már nem annyira használatos levelezési listákon folyó interakciókat sok esettanulmány és elemzés tanulmányozása után úgy találtam, hogy az akkori helyzet igen nagy hasonlóságokat mutat ma is aktuális problémákkal. Mivel a kommunikáció időbeli módja ezekben az esetekben aszinkrón volt, ezt a jellegzetességet következményeivel együtt szükséges kiemelni a téma értelmezéséhez.

6 7

Internet és pszichológia : szerkesztői bevezető / Ujhelyi Adrienn, Kende Anna (8. oldal) Internet és pszichológia : szerkesztői bevezető / Ujhelyi Adrienn, Kende Anna (7. oldal)


veszi górcső alá. Másfelől viszont - és ezért döntöttem ennek ellenére is feldolgozása mellett -

8

AKTUÁLIS KUTATÁSOK

Ahogyan az eddig leírtakból is kitűnhetett, az internet rendkívül sokszínű és gyorsan fejlődő közege a legkülönbözőbb társas interakcióknak. Vizsgálata pontosan emiatt nehézségekbe ütközik, hiszen az a sokféle szerep még jól definiálhatóságát is nehézkessé teszi olykor. Tekinthetünk rá, mint technikai eszközre, önálló kulturális vagy kommunikációs közegre, de önálló organizmus szintjén is próbálhatjuk értelmezni. Egy biztos: mára egyre kiterjedtebben foglalkozik a pszichológiai szakirodalom is sajátosságaival és különböző szereplőinek az emberi lélekre gyakorolt hatásával.

NEMEK AZ INTERNETEN

Az internet - ahogy bármilyen másik szociális közeg is - nem biztosíthat csupán pozitív érzelmi tartalmú interakciós teret. Online kapcsolati hálónkon belül is előfordulhatnak konfliktusok, szembesülhetünk negatív érzelmi hatásokkal már identitásunk okán is. A különböző sztereotípiát kiváltó jellegzetességek közül a nem az, ami talán a legkönnyebben és leggyakrabban megjelenik online identitásunk reprezentációjában is, hiszen nevünk, profilképünk egyaránt árulkodóak lehetnek ilyen téren. A fentebb leírt térbeli távolságok és a gépelt szöveges tartalmak eszkalálhatják az agresszívabb kitöréseket és helyet adhatnak a deviáns megnyilvánulásoknak, ahogyan hamarosan ezt a nemek kapcsán elemzett esettanulmányok során láthatjuk is. A szerző felhívja figyelmünket arra, hogy a nemekkel kapcsolatos előítéletek és az ehhez kapcsolódó konfliktusok megértésének kulcsa az, hogy ezekkel eleve tisztában legyünk. Éppen ezért mindenek előtt az offline közegre vonatkoztatott, nemi sztereotípiákkal kapcsolatos vizsgálatok közül szemezgetve festett fel egy képet, mely az internetes pontosabb bemutatását. NEMEK KÖZTI KÜLÖNBSÉGEK

8

Az internet pszichológiája / Patricia Wallace (253. oldal)

Fejezet: Nemek az interneten

vizsgálatokhoz értelmezési alapul szolgálhat8. Ennek okán magam is ezzel kezdem a téma

9

A legfontosabb elfogadásra váró gondolat az, hogy a nemek között vannak ugyan különbségek különböző területeken, de ezek sokszor a nemi csoportokon belül ugyanúgy, vagy még inkább megmutatkoznak. A hatáskeltő média megjelenések a nemi különbségek szakadékszerű megjelenéséről tehát nem fedik le a valóságot.9 Nagyon érdekes kísérleti példa ilyen szempontból John Williams és Deborah West vizsgálata. A kutatópáros nemzetközi szinten tesztelte a nemekkel kapcsolatos általánosító magatartást egy igen egyszerű teszttel. Két ember tulajdonságait írták le a különböző nemzetiségű tesztalanyoknak - az egyiket domináns, agresszívebb, míg a másikat szubmisszív, gengédebb jelzőkkel illették. A tesztalanyok nemzetiségtől függetlenül az előbbit férfinak, az utóbbit pedig nőnek tippelték meg. A nemek közötti különbségek nem írhatóak le ilyen élesen. A kutatások alapján valóban vannak szembeötlő különbségek férfiak és nők között különböző pszichológiai tényezők szerint, de ezek egyáltalán nem biztos, hogy megegyeznek a sztereotípiákkal. Felmerül annak a kérdése is, hogy vajon a kommunikációs stílusokat pusztán a kontextus és személyiség befolyásolják-e, avagy a nemiség szerepe is befolyásoló tényező. Általános, offline megközelítésben személyiségtesztek alapján kimutatható például az, hogy a fiatalabb férfiak hajlamosabbak agresszívebb attitűdöket mutatni különböző feladatok megoldása kapcsán, míg női társaik érzékenyebbek és empatikusabbak. Judith Hall kutatása például arról tanúskodik, hogy a nők könnyebben értelmezik a nonverbális érzelmi jelzéseket, társas helyzetekben így érzékenyebb megfigyelők lehetnek.10 A két nem beszédstílusával kapcsolatban is van néhány olyan megfigyelés, melyek mentén lefektethetünk szabályszerűségeket. A nők általában hajlamosabbak töltelékszavakkal és fokozó, illetve bizonytalanságot kifejező módosító szavakkal kitölteni beszédüket. Gyakrabban kérdeznek, többet indokolnak és több egyetértést mutatnak, összességében ezek miatt beszédük alárendelődőnek, tétovázónak tűnik. Megközelítésük inkább társas-érzelmi, mint feladatorientált. Emellett beszélgetésük jellemzője az is, hogy gyakran beszélnek párhuzamosan vagy átfedésekkel, közbevágásokkal. A férfiak ezzel szemben gyakran tartanak az átfedések és közbevágások száma elenyésző. Ennek oka talán abban is kereshető, hogy ők a beszéd fonalának maguknál tartását a dominancia reprezentációjának tekintik, így - míg a nőknél a magasabb számú közbevágásokkal és átfedésekkel együtt pozitívak maradnak az

9

Az internet pszichológiája / Patricia Wallace (254. oldal, 1. bekezdés)

10

Az internet pszichológiája / Patricia Wallace (254-255. oldal)


hangzószüneteket, megközelítésük sokkal inkább koncentrál direkt az adott feladatra. Náluk

10

attitűdök - ők igyekeznek ezeket a szituációkat elkerülni. A nemek közti különbségek a domináns viselkedés tekintetében is megjelennek ugyan, de alacsonyabb eltéréseket mutatnak; a férfiak domináns szerepben valószínűbben éltek nyílt fenyegetésekkel, míg a nők ennél manipulatívabban ugyan, de hasonlóan gyakran használtak hasonló eszközöket.11 Ezen a ponton érdemes belegondolni abba, amit korábban az online kommunikáció kapcsán lefektettünk. Ez általában gépelt szöveg formájában, sokszor aszinkrón módon történik, ami egyrészt ellehetetleníti az arckifejezéseket, mozdulatokat megfigyelő női érzelmi szenzorok működését. Másfelől pedig könnyen elgondolható, hogy az eleve ridegebb közegben a nők érzelmi visszacsatolást adó és váró beszélgetésmódja nehezen fogadja be a férfiak hideg, célorientált megszólalásait. A több szereplős fórumokon különösen érdekes lehet az átfedések és közbevágások szerepe. Természetesen ezeket nem standard, élőszóbeli formájukban értem ebben az esetben, hanem webes közegbe átültetetten. Egy hamarosan kifejtett példám kapcsán felmerült bennem annak kérdése, hogy vajon a férfiak tekinthetik-e domináns szerepükre fenyegetőnek azt is, ha egy téma kapcsán vagy egy adott helyen többen egy azonos részletéhez kezdenek hozzászólásokat generálni - már-már közbevágni egymás szavaiba. Később erre a gondolatra még visszakanyarodok. KUTATÁSOK ÉS ESETTANULMÁNYOK A LEVELEZÉSI LISTÁK ESETE

Érdekes vizsgálatot végzett Susan J. Herring két levelezési lista interakciós stílusainak megfigyelésével kapcsolatban. A listákat tudományos kutatók alakították ki és mindkét esetben tudományos megközelítéssel vitatták témáikat. Az egyik lista (LINGUIST) a kognitív nyelvészet, míg a másik (WMST) a nők társadalmi helyének témakörét boncolgatta. A nemi eloszlások mindkét helyen eltolódtak az egyik nem irányába; a LINGUIST-en főleg férfiak, míg a WMST-n főleg nők alkották a listát. A kutatónő az ő listán belüli levelezéseiket kezdte vizsgálni több szempont alapján.

hozzászólásokkal egyetértő) és ellentétes (korábbi hozzászólások ellenében író) hozzászólás. A korábbi női-támogatói attitűdökkel egybevágóan a WMST-n alakultak jobban a csatlakozói jellegű hozzászólások; a LINGUIST-hez képest nagyjából négyszeres mennyiségben voltak. Az ellentétes változat gyakorlatilag nem is volt jelen a WMST-n, míg a másik listán elég 11



Többek között mérésre került ily módon az is, hogy melyik listán több a csatlakozó (korábbi

11

gyakran

jelentek

meg

hasonló

hozzászólások.

Az

adatokat

egyértelműen

annak

tulajdonították, hogy a nők több csatlakozó, a férfiak pedig gyakrabban ellentétes szándékú hozzászólást írtak. Érdekes aspektusa volt ennek a vizsgálatnak az, hogy a két lista női hozzászólóinak intencióit összehasonlítva azt találták, hogy a több férfiból álló közegben, a LINGUIST-en a női hozzászólók több ellentétes változatot küldtek a másik lista női hozzászólóihoz képest. Ezt leginkább az attitűdök a férfi közeghez való idomulásának látták. 12

Számomra ez a vizsgálati konklúzió némileg kétesnek hatott (nem azért, mert nem tartom lehetségesnek, hogy ez is szerepet játszik a kommunikáció módok változásában), ugyanis már a listák témáinak megismerésekor feltűnt, hogy míg a kognitív nyelvészet alapjában véve egy, a nemi szerepektől jól elválasztott problémakör, addig a nők társadalmi helyzetének vizsgálata egyáltalán nem vonható külön ezektől. Ezek után nem hiszem, hogy a vizsgálat hitelesen kijelentheti azt, hogy a nők egyetértése (egy olyan témában, ami eleve homogén csoportként érinti őket és élethelyzetükhöz való közelisége - többek között a fentebb említett SIDE modell értelmezésében is - eredendően egymáshoz kötődő, hasonlóságokat felfedő kapcsolatot hoz létre közöttük) csupán, vagy akár főleg interakciós jellemzőik okán alakul úgy, ahogy - még akkor sem, ha figyelembe vesszük, hogy tudományos közegről volt szó. KONFLIKTUSOK

Újabb levelezési listákkal kapcsolatos tanulmánya során Susan Herring egy másik tudományos listát vizsgált meg a nemi sztereotípiákból fakadó konfliktushelyzetek vonatkozásában. A számítógépekről és angol fogalmazásokról szóló Megabyte University (MBU) képezte ezúttal a kutatás terepét és a vizsgálat idején a férfiak voltak többségben a listán. A vitát egy férfi hozzászólása idézte elő, amelyben arról írt, hogy a férfiirodalommal kapcsolatban szeretne kurzust indítani. Sokáig és sokan támogató jelleggel léptek fel és ötleteket, javaslatokat küldtek válaszul, míg egy nő felvetette, hogy a téma nem legitim, ugyanis az irodalmi kurzusok eleve férfiak által dominált nézőpontot közvetítenek. Ettől a vitaoldalakat foglaltak el. A nők ebben az időszakban szokatlanul nagy mennyiségű - egy rövid ideig férfitársaikénál is több - és méretű hozzászólást készítettek, melyet férfi társaik azonnal támadásként, domináns szerepük elvitatásaként éltek meg - panaszkodni kezdtek arról, hogy elhallgattatásra kerültek. Érdemes megjegyezni, hogy a férfiak által használt 12



ponttól fogva a különböző nemű hozzászólók szinte mind nemük által determinált

12

szavak aránya ekkor is az összes használt szó 70%-át tette ki. (Teljesen mellékesen jegyzem meg, hogy a könyv szövegét ebben az esetben erősen manipulatívnak éreztem; a teljes leírásban ez az egy számszerűsített adat szerepel, míg a női hozzászólásszám emelkedéséről nem találtam itt említett konkrét adatokat. A szóhasználat és ez a fajta szelektivitás összességében szerintem a nők javára szolgál, nem érzem objektívnek.). A férfiak a vita több pontján próbálták figyelmen kívül hagyni vagy kikerülni a problémát - akadt alkalom, mikor egyszerűen csak nem válaszoltak a nők által felvetett kérdésekre, ahogy olyan is előfordult, hogy kitérő, egészen másfelé mutató válaszokat adtak. A csoportpolarizáció gyorsan megjelenni látszik az ilyen nemi sztereotípiákon alapuló viták esetében. A gátló tényezők csökkent szerepe és az általánosítás általi (emocionális) mozgósíthatóság szintén fontos momentumok.13 Bár ezek a motívumok a leírásban csak egy-egy példán keresztül kerültek megemlítésre, nagyon érdekes hasonlóságot mutatnak egy kifejezetten aktuális és viszonylag nagy nyilvánosságot kapott esettel, a Gamergate botránnyalc. GAMERGATE

A téma szempontjából releváns és pertinens ez az idén kirobbant vita, mely az online számítógépes játékosok köréből indult, ám nagyon agresszíven nőgyűlölő színezetet kapott hamarosan. Az egész helyzet már eleve forrongó indulatokkal teljes volt, hiszen az utóbbi időben az online tér egy olyan szegmensébe kezdtek el betörni az aktív női résztvevők, ami hagyományosan - már az internetes közeg kialakulásának legelejétől fogva - nagyon erősen maszkulin terepnek számított; ez a játékosok (gamerek) sajátos, online formálódó szubkultúrája. A női résztvevők mindig kisebb arányban voltak jelen ebben a közösségben, ám napjainkban itt is - ahogy a női játékfejlesztők és programozók egyre nagyobb számban képviseltetik magukat - egyre több a konfliktus a két nem között. A konkrét botrányra visszatérve: az egész egy csúnya szakítással kezdődött egy játékfejlesztő (http://thezoepost.wordpress.com/), melyben a legintimebb részletekbe menően tette közzé Facebook beszélgetéseit, szexuális tapasztalatait korábbi barátnőjével, illetve - ami a vita kirobbanásához közvetlenül vezetett - leírta arra utaló részleteket is, hogy a játékfejlesztő nő egy, a területen dolgozó újságíróval is intim kapcsolatot létesített. Az internetes közösség 13



nő és aktuális partnere között. Ez a partner nem sokkal a szakítás után egy blogot indított

13

szinte azonnal reagált, de leghevesebben nem a blog hihetetlen mértékű és agresszív magánszféra-sértésére. Helyette a legnagyobb fókuszt az kapta, hogy egy nő szexuális kapcsolatok kialakításával juttatta játékát média megjelenésekhez, ez pedig több szinten is újságírói etikai kérdés. Hiába jelentette ki mind az újságíró, mind a fejlesztő (és később a blogot író ex-partner is), hogy kapcsoltuk után semmilyen cikket nem készített a témában, eddigre a konfliktus eszkalálódott, halálos fenyegetések, erősen személyeskedő és nők elleni jellegű kirohanások és egyre durvább megkeresések (online és offline formában egyaránt) érték a hölgyet. A téma hossza és rétegzettsége miatt csak nagyon redukált szinten kifejtve azt lehet elmondani általánosságban az ez után történtekről, hogy egyes nők a közösségből kiálltak fejlesztőtársuk mellett és felhívták a figyelmet arra, hogy nem ez az első támadás, ami erősen nemi alapokra helyezi a hangsúlyt. Ezek a nők kijelentéseik után hasonló elbánásban részesültek a közösség férfi tagjaitól, mint korábbi társuk. (A témával kapcsolatban magyar cikkek is jelentek meg, bár ezek elsősorban szórakoztató d jelleget öltöttek, de akadtak problémát szélsőségesen férfi szempontból megközelítő írások is

e

.) A Gamergate,

pontosabban #Gamergate mozgalom így alakult ki és legfőbb ismertetőjegye az lett, hogy az online fórumokon ezt a hashtag formát (A hashtag: "A Twitter vezetett be először és népszerűsítette azt az egyszerű címke rendszert, amin keresztül az eltérő forrásokat szűrni és kategorizálni lehet, és ami könnyed átjárást jelent egy téma mentén a különböző bejegyzésekben." - Médiagerillaf) használva rengeteg, sokszor radikálisan nőellenes komment jelenhetett meg. "PIHENTETŐ KIKÖTŐ" NŐKNEK

Érdekes volt arról olvasni, hogy már ekkoriban megjelentek a tisztán, vagy főleg nőknek készülő támogató fórumok, melyeket "pihentető kikötő" címmel illette elemzett művem írója. Ezen fórumok hangvételére sokkal nyugtatóbb, támogató légkör volt jellemző, melyben a nők is nyugodtabban tudtak kommunikálni és érvényesíteni magukat és sajátos kommunikációs

Személyes megfigyelésem alapján (számítógépes, azon belül is internetes közegben dolgozom informatikai tanulmányaim és grafikusi végzettségem okán, webdesignerként) egyre nagyobb igény mutatkozik az ilyen támogató forumokra, ugyanis ahogy a kommunikáció nagy

14

Az internet pszichológiája / Patricia Wallace (271. oldal)


formáikat14.

14

ütemben felgyorsult, úgy lettek egyre gyakoribbá a virtuális félreértések, sértések és zaklatások is. A közösséghez tartozás igénye óriási, viszont a szűrt és jól kontrollált közösségek száma alacsony. Manapság több téren is megjelennek hasonló "kikötők", például szakmai téren nagy jelentőségű (több ezer főt számláló) méretű, zárt Facebook csoport formájában jelenik meg Vida Ágnesg (egyébként végzett pszichológus) marketingtanácsadó, főleg nőknek készült fóruma. Ebben az esetben azt hiszem, hogy a csoportképző erők pozitív oldala kerül előtérbe; a szakmai konstruktivitás és inspiráció nagyon fontos helyet kapnak ebben az adminisztrátorok által kontrollált csoportban is és a csoport egyes tagjai a közösség pozitív attitűdjéből meríthetnek érzelmi-intellektuális téren erőt.

ÖSSZEGZÉS

Összességében nagyon sok gondolat merült fel bennem a témakörrel kapcsolatban. Egyrészt kérdésesnek érzem az internet pszichológiai szintű kutathatóságát. Nem az a legfőbb probléma ezzel a témakörrel, hogy nem értelmezhető vagy fontos, sokkal inkább érzem azt nehezítő tényezőnek, hogy a kutatott közeg borzalmasan gyorsan fejlődik és ezzel együtt nagyban befolyásolja a kutatás alanyát (legyen az egy belső szociális tér, mint pl. a Facebook vagy egy fórum). Emiatt a kettősség miatt nagyon nehéz lehet naprakésznek maradni és eldönteni, hogy melyik tendencia milyen irányban fog elmozdulni. Ugyanez a gyorsaság az, ami a publikálást is nehézkessé teheti; a legaktuálisabb szakirodalom nyomtatott formában nem, vagy kevésbé érhető el, inkább jellemzőek az online források. Ennek ellenére kihívásokkal teli, izgalmas területnek tartom, ahol az érzelmi tendenciák némelyike akár könnyebben is megfigyelhető, gyorsabban tetten érhető, mint az offline világban. A konkrét esettanulmányokat szintén érdekesnek találtam és még intenzívebben foglalkoztatott az a vissza-vissza térő gondolat, hogy a 10-20 évvel ezelőtti megfigyelések napjainkra is helytállóak, sőt, a gyakorlatban ismétlődő jellegűek maradtak. Izgalmas ez abból a szempontból, hogy a feltárt könyv online nemi szerepekkel foglalkozó fejezete foglalkozik milyen változásokat hozhat15. A fentebbi viták kapcsán érdekes ezen gondolkodni, hiszen két tényező is meghatározó lehet: egyrészt a Gamergate esetében a szubkultúra, amiről szót 15


Fejezet: Összegzés

azzal a kérdéssel is, hogy vajon az online világban jelenlévő nők számának növekedése vajon

15

ejtettem erősen férfi uralta terepnek számít, így a nők számának növekedése még csak most indult meg. Másrészt azonban az interneten jelenleg legerősebben jelenlévő kommunikációs közegeket, a szociális médiaoldalak különböző változatait napjainkra közel egyenlő, de kicsit nagyobb arányú nő, mint férfi használja nap mint nap - egy 2014 januári felmérés szerint a felnőtt nők 76%-a és a felnőtt férfiak 72%-a használ valamilyen online szociális médiaoldalth. A téma nagyon intenzív, rengeteg szempontból megközelíthető és erősen életünk részévé vált terepekkel foglalkozik. Éppen ezért egyelőre saját véleményem nagyban alakul - az alapok megismerése nagyon hasznosnak bizonyult ilyen szempontból is és így, ezek tudatában remélem, hogy idővel mélyebb megértésre is szert tehetek. Egy biztos: nem tartok attól, hogy elapad a tanulmányozható források száma...

FELHASZNÁLT KÜLSŐ FORRÁSOK a

Az internet története, előzményei: http://hu.wikipedia.org/wiki/Internet#El.C5.91zm.C3.A9nyek (2014.12.27.)

b

Az internet története - 40 éves az email: https://nws.niif.hu/ncd2012/docs/ehu/013.pdf (2014.12.25.)

c

Gamergate controversy: http://en.wikipedia.org/wiki/Gamergate_controversy (2014.12.20.)

d

A 444.hu cikke: http://444.hu/2014/10/24/kussolj-mar-el-ribanc-mi-nem-utaljuk-a-noket/ (2015.01.08.)

e

A férfihang.hu cikke: http://www.ferfihang.hu/2014/10/24/miert-olyan-fontos-a-gamergate/ (2015.01.08.)

f

A Médiagerilla.com alapján: http://mediagerilla.com/mire-jo-a-hashtag-a-facebook-ban/ (2015.01.08.)

g

Vida Ágnesről: http://hu.wikipedia.org/wiki/Vida_%C3%81gnes (2015.01.08.)

h

Social networking fact sheet: http://www.pewinternet.org/fact-sheets/social-networking-fact-sheet/

Fejezet: Felhasznált külső források

(2015.01.08.)

16

Az internet pszichológiája - különös tekintettel az online nemi szerepekre

Recommend Documents