Nemi szerepkonfliktusok az informatikus könyvtáros hallgatók körében

Nemi szerepkonfliktusok az informatikus könyvtáros hallgatók

körében Fényes Hajnalka

[email protected] Debreceni Egyetem BTK Szociológia és Szociálpolitika Tanszék

Bujdosó Gyöngyi

[email protected] Debreceni Egyetem IK Könyvtárinformatika Tanszék http://www.inf.unideb.hu/~bujdoso

XII. Országos Neveléstudományi Konferencia. BME Budapest • 2012. november 8–10.

Supported by European Union – European Regional Development Fund – Hungary-Romania Cross-Border Cooperation Programme 2007-2013 (HURO/0901/253/2.2.2)

2

A nők előnye az oktatásban A fejlett országokban, így Magyarországon is a nők többségben vannak a felsőoktatásban, már a magas presztízsű (jogász, közgazdász, orvos) szakokon is.

Bae et al. 2000, Freeman 2004, Buchmann et al. 2008, Róbert 2000, Székelyi et al. 1998, Fényes 2010

3

Nők hátránya az oktatásban • A felsőoktatásban létezik azonban a nemek szerinti – horizontális és – vertikális szegregáció (üvegfal és üvegplafon effektus) • A nők és férfiak különböző képzési területeken tanulnak („férfias” és „nőies” karok) • A nők részvétele alacsonyabb a legmagasabb szintű képzésekben (elitegyetemeken, PhD képzésben, valamint az egyetemi oktatók és kutatók között) (Jacobs 1999, Charles, Bradley 2002, Fényes 2010)

4

A szegregáció hatásai a nők előmenetelére: 1. A nők alacsonyabb presztízsű karokon, szakokon tanulnak

2. Kevésbé elismert szakmákban tudnak majd elhelyezkedni 3. Alacsonyabb fizetést kapnak majd

5

Könyvtáros szakma • • • •

A 20. század közepéig leginkább férfiak dolgoztak ezen a pályán A II. világháború után elkezdődött a könyvtáros szakma elnőiesedése A 21. században újra kezdenek beáramlani a férfiak Az elnőiesedés következménye lett az alacsonyabb presztízs és fizetés (üvegfal effektus) • Jelenleg nők vannak vezető pozíciókban – a jövőben férfiak? (üvegplafon effektus) • Nők szerepkonfliktusa a szakválasztás és a képzés során: – A szakma magas szintű algoritmikus gondolkodást és IKT kompetenciákat igényel, – A könyvtáros nőknek rendelkeznie kell tipikusan férfias kompetenciákkal is, – A nők bizonyos hányada nem képes teljesíteni a képzés követelményeit

• Férfiak szerepkonfliktusa: – Jelenleg nem tipikusan férfi szakmáról van szó

6

Empirikus vizsgálat Fókuszcsoport interjúk (5 csoport) Nők, férfiak, BA, MA Informatikus könyvtáros hallgatók két specializáción: – Webprogramozó szakirány – magas IKT kompetenciákat igényel – Közkönyvtári szakirány – közelebb áll a tradicionális könyvtáros képzéshez

A vizsgálat a HERD projekt keretein között készült: Higher Education for Social Cohesion Cooperative Research and Development in a Cross-border Area (HURO/0901/253/2.2.2.) kutatási projekt

Támogatta: Európai Unió Regionális Fejlesztési Alap

7

Az interjúk dimenziói • • • • • •

Család hatása, nem-tradicionális foglalkozások a családban Pályaválasztás, szakmai tervek A választott szakma jellemzői, presztízse Tanulási stílusok, kompetenciák, problémák Nemi különbségek a szakmában Nemi szerep attitűdök, szerepkonfliktusok

8

Hipotézisek A hipotéziseink a gender-atipikus foglalkozásválasztás szakirodalmán alapulnak, például Evans 1997, Carmichael 1992, Cross, Bagilhole 2002, Simpson 2005, Evans, Frank 2003, and Lemkau 1984 • A könyvtáros férfiakkal kapcsolatban feltételezzük: – felfelé irányuló mobilitást tapasztalnak ebben a nem eléggé elismert hivatásban, – a családban előfordult nemi szempontból nem tradicionális foglalkozás – modernebb nemi szerepfelfogással rendelkeznek (az átlagos férfi hallgatókkal összehasonlítva) – a külvilág felöl negatív értékítélet érheti őket a nemi szempontból nemtradicionális pályaválasztásuk miatt

• A könyvtáros nőkkel kapcsolatban feltételezzük: – tradicionálisabb nemi szerepfelfogás lesz a jellemző körükben (az átlagos nő hallgatókkal összehasonlítva), különösen a közkönyvtári szakirányon – Szerepkonfliktus: jónak kell lenniük néhány hagyományosan férfias területen is

• A hallgatók a férfiak számára jobb elhelyezkedési lehetőségeket és jobb előmenetelt feltételeznek a jövőre vonatkozóan • A nemek között különbségek lesznek a tanulási módszerekben, stílusban

9

Y és Z generáció: Digitális bennszülöttek Y generáció (cc. 1992 és 2000 között születettek) hallgatói már a felsőoktatásban vannak Z generáció (2000 után születettek) hamarosan jön (Tari 2010)

Mindkét generáció tanulási szokásai különböznek az előző generációkétól

10

Y&Z generáció és a tanulás Eltérő módszerek • • • •

Információ gyűjtésében Információ feldolgozásában Társadalmi kommunikációban Számos más társadalmi attitűdöt illetően (McCrindle 2002)

Következmények • A hagyományos táblás oktatás nem hatékony • Új módszereket kell találni a hatékony kommunikáció létrehozása érdekében (McCrindle és Wolfinger 2010)

11

Különbségek a tanulási stílusban Nők • Jobbak kommunikációs helyzetekben • Taktikusak, a következő feladatra összpontosítanak • Jól alkalmazkodnak a meglévő rendszerekhez • A tananyag átnézése és megtanulása megelőzi az önellenőrzést • Elviselik a monotonitást

Férfiak • Jobbak a térbeli tájékozódásban • Stratégák, a nagyobb összefüggések érdeklik • Szeretnek inkább új rendszereket alkotni • Az önellenőrző kérdések alapján keresik vissza az információkat • A szerkezet, a technikai részletek érdeklik • Nehezen tűrik a monotonitást

Interjúk eredményei

13

Interjúk eredményei

1. hipotézis: Szerepkonfliktus • A szakválasztásban nem érzékeltek szerepkonfliktust sem nők, sem a férfiak • A foglalkozás elvesztette nőies jellegét – A férfiak nem érzik feminin szakmának, mindkét nem képviselteti magát •

„Én nem tudom, én ezt így sosem kaptam meg, hogy nőies szakmát választottam, nem is érzem annak, szerintem ez egy tipikus uniszex szakma, mind a két nem simán helyt tud benne állni.” (5. fókusz, BA másodéves férfi)

– A nők érdekesnek és könnyen tanulhatónak ítélik a tananyagot • •

Hát inkább informatikával szeretnék foglalkozni, nem vagyok egy olyan kommunikatív könyvtáros alkat … weblap szerkesztés irányba mennék el. (3. fókusz, webprogramozó BA harmadéves nő) Nekem az info az könnyebben megy, mert azt leülök a gépnél, és ha gyakorlom azt, megragad. (3. fókusz, webprogramozó BA harmadéves nő)

14

Interjúk eredményei

2. hipotézis: Elhelyezkedési lehetőségek • Sem a nők, sem a férfiak nem számítanak jobb elhelyezkedési esélyre és gyorsabb előmeneteltre a férfiaknál – Elég sok könyvtár élén áll nő most (4. fókusz, közkönyvtári szakirány BA harmadéves nő) – Én több nőt látok egyébként magasabb pozícióban a könyvtáros területen, mint férfit (1. fókusz, webprogramozó MA másodéves férfi)

• Többnyire rossznak tartják az elhelyezkedési lehetőségeket – Magyarországon elég nehéz elhelyezkedni mostanság könyvtárosként (1. fókusz, webprogramozó MA másodéves férfi)

15

Interjúk eredményei

3. hipotézis: Társadalmi mobilitás • Nemcsak a férfiak, hanem a nőhallgatók többsége is első generációs értelmiségi lesz, főleg az alapképzésben –

BA

– – –

MA

–

Az én édesanyám szülésznő, az édesapám a MÁV-nál dolgozik (3. fókusz, webprogramozó BA harmadéves nő) Édesapám a tejiparnál dolgozik, anyukám pedig szakács (3. fókusz, webprogramozó BA harmadéves nő ) Apukám asztalos, anyukám pedig hivatalsegéd (3. fókusz, webprogramozó BA harmadéves nő) Nekem középiskolai tanárokként végeztek a szüleim biológia-földrajz és biológia-kémia szakon (1. fókusz, webprogramozó MA másodéves férfi) Szüleim általános iskolai tanárok, anyukám matematika-fizika szakos, apukám pedig matematika-technika szakos (1. fókusz, webprogramozó MA másodéves férfi)

• A sok hátrányos helyzetű bekerülésének oka lehet a könyvtáros szakma alacsony presztízse –

A rokonok szoktak cukkolni vele, hogy könyvtárosnak mentél, a másik két szép iskola példa a családban, az egyik közgazdász, a másik meg programtervező informatikus, te meg csak könyvtárosnak mentél,… (5. fókusz, webprogramozó BA másodéves férfi)

16

Interjúk eredményei

4. hipotézis: Nemi szerepek • Mindkét nemnél a modern nemi szerepek dominálnak –

Nagyon kell az egyensúly, így a háztartásban is, hogy mindkét félnek meglegyen a munka is, ne csak az otthoni dolgokkal foglalkozzon (3. fókusz, webprogramozó BA harmadéves nő)

–

Hát én beosztanám így napirendben, hogy ezen a napon én takarítok, ezen a napon te takarítasz… (5. fókusz, BA másodéves nő)

–

Fontos a gyerek, fontos a férj, fontos a háztartás, de fontos a munka is (3. fókusz, webprogramozó BA harmadéves nő)

–

[A feleségem] neveli a gyerekeket, úgy, hogy közben még többet is keres, annyival több munkával is jár szerintem. Akkor én nevelném a gyereket (1. fókusz, webprogramozó MA másodéves férfi)

• A hagyományos szerepfelfogás is megjelent néhány esetben –

A férfiaknak a szerepe azért ott van, hogy az anyagi feltételeket elő kellene teremteni, [a nőnek] hát inkább maga a kapcsolat fenntartása (1. fókusz, webprogramozó MA másodéves férfi)

–

Az a jó a férfinak, ha ő keres többet, mert így akkor nem veszít a presztízséből, s akkor nem érzi magát alsóbbrendűnek a nővel szemben (4. fókusz, BA másodéves nő)

17

Interjúk eredményei

5. hipotézis: Tanulási stílus • Az önirányításos tanulást a férfiak kedvelték jobban – Én sok mindent szeretnék on-line megtanulni, és akkor mellette lehetne szakmai gyakorlatunk a könyvtárakban (1. fókusz, webprogramozó MA másodéves férfi)

• Mindkét nem a tantermi tanulást és az irányított tanulást részesítette előnyben a tanár aktív közreműködésével – Hiába vagyunk felsőoktatásban, még mindig diákok vagyunk, és ha azt akarjuk, hogy valamit tudjunk, ahhoz a tanárnak rugdosnia kell minket. (5. fókusz, BA másodéves férfi) – Az önálló munkára az ember nehezebben szánja rá magát … (5. fókusz, BA másodéves nő)

18

Terveink A kvalitatív módszer a szakirodalmon alapuló hipotézisek pontosítására szolgál. Kvantitatív elemzés szükséges a hipotézisek igazolásához. Az interjúk többi érdekes részét is fel szeretnénk még dolgozni.

19

Konklúzió • Az interjúban részt vevő hallgatók nem ítélik hátrányosnak a nők helyzetét a könyvtáros szakmában • Habár – A szakma kezd férfiasodni – Egyre több férfi kerülhet vezető pozícióba • A férfiak könnyebben ki tudják elégíteni az információs társadalom könyvtáros szakmájának követelményeit • A férfiak jobban kedvelik az önirányításos tanulási stílust – ez is előrevetíti a férfiak jövőbeni nagyobb sikerességét

20

Kapcsolódó cikkek •

Gyöngyi Bujdosó, Ágnes Engler, Hajnalka Fényes, Zsuzsa Tornyi: Gender Differences in Higher Education in the “Partium” Region, Gabriella Pusztai & Adrian Hatos (eds.): Higher Education for Regional Social Cohesion. HERJ (Hungarian Educational Research Journal) Special Issue, Hungarian Educational Research Association, Budapest, 2012, 134–162, ISBN 978-963-08-4316-4, ISSN 20629605. http://unideb.mskszmsz.hu/sites/default/files/documents/herd_kotet.pdf.

•

Gyöngyi Bujdosó (2011): Analyzing differences in education by gender by using word processing, Proceedings of ICERI2011 Conference, ICERI 2011 (November 14–16,2011, Madrid), ISBN 978-84615-3324-4, pp. 4042–4049, http://www.iated.org/concrete2/paper_detail.php?paper_id=19641 .

•

Hajnalka Fényes (2010): A nemi sajátosságok különbségének vizsgálata az oktatásban. A nők hátrányainak felszámolódása? Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 228 oldal.

•

Hajnalka Fényes (2010): Horizontal and Vertical Segregation in Education by Gender in the Hungarian – Romanian–Ukrainian Border Region. Journal of Social Research and Policy Vol.1. Issue:1. 49–68.

•

Gyöngyi Bujdosó (2007): Új utak a tipográfiai tudásmenedzsmentben, PhD disszertáció, Debreceni Egyetem, Debrecen, http://www.inf.unideb.hu/~bujdoso/CV/publikaciok_en.php. Fényes Hajnalka [email protected] Bujdosó Gyöngyi [email protected]

Köszönjük a figyelmet! Fényes Hajnalka [email protected]

Bujdosó Gyöngyi [email protected] http://www.inf.unideb.hu/~bujdoso

The content of this presentation does not necessarily represent the official position of the European Union.