Az egészségügyi reform két éve

Az egészségügyi reform két éve

1

Eredmények 1. 2007-ben megszűnt a társadalombiztosítás hosszú évek óta folyamatosan növekedő hiánya. 2. Beindult a jogviszonyellenőrzés: tavaly óta 700 ezerrel csökkent azon személyek száma, akinél nem tisztázott, hogy milyen jogviszony alapján jogosultak egészségügyi ellátásra. 3. A jogosult, de járulékfizetésre nem kötelezett állampolgárok (gyerekek, nyugdíjasok stb.) után az állam előre meghatározott összeget fizet a társadalombiztosításba. Ezáltal minden biztosítotthoz tartozik konkrét járulékbefizetés, így az Egészségbiztosítási Alap bevételi oldala is tervezhetővé vált. 4. 2007-ben megszűnt a gyógyszerkassza hiánya. 5. A gyógyszerpiac valamennyi szereplője – így a gyógyszergyártók, a nagykereskedők, a gyógyszertárak és az orvosok, valamint a betegek és nem utolsó sorban a költségvetés – között méltányosan osztottuk el a gyógyszerkiadások terheit. Így a gyógyszerkassza hiányának megszüntetésével járó terhek elsősorban nem a betegekre nehezednek. 6. Az új szabályok erős árversenyre kényszerítik a gyártókat. Ennek köszönhetően közel 2.500 árcsökkentést kezdeményeztek a gyógyszergyártók, mely összesen 959 terméket érintett, vagyis egy terméknek átlagosan két és félszer csökkent az ára az év során. Az árcsökkenés aránya átlagosan 23,05% volt, azonban van olyan gyógyszer, ami negyedébe kerül ma, mint egy évvel korábban. 7. 2006. végén általánosságban kijelenthető volt, hogy a hazai generikus termékek árszínvonala felülmúlja számos nyugat-európai ország generikus árszínvonalát, kiemelkedően drágán vettük a lejárt szabadalmú gyógyszereket. 2008. elejére sikerült elérni, hogy jelenleg csupán elvétve találunk olyan hatóanyagot, amihez Európában olcsóbban lehet hozzájutni. 8. Megtörtént a gyógyszer kiskereskedelem liberalizációja, ennek köszönhetően 207 új gyógyszertár létesítését engedélyezte az ÁNTSZ az országban, valamint tekintettel arra, hogy a személyi jog az új szabályozás szerint már nem gyógyszertárhoz kötött 533 gyógyszerész kapta meg a személyi jogot. 9. Jelenleg 421 készítmény forgalmazható gyógyszertáron kívül is. Gyógyszertáron kívüli gyógyszer forgalmazásra eddig 623 vállalkozás kapott engedélyt, melynek 80 százaléka vidékre kiadott engedély. 10. Felülvizsgáltuk és átalakítottuk a gyógyászati segédeszköz támogatási és befogadási rendszert. 11. Ésszerűsítettük az egészségügyi ellátórendszert, kialakítottuk az új kórház-struktúrát. 15,5 milliárd forinttal segítettük a kórházi rendszer átalakítását pályázati úton 2006-ban és 2007ben. 12. Az átalakításnak köszönhetően 136 ezerről 146 ezer forintra emeltük az 1 súlyszámra jutó forint összeget. 13. Egynapos sebészeti pályázat keretében lehetővé tettük, hogy több helyen végezzék ezt a lakosság közeli ellátást. 14. Megvalósult az Auguszta-program. 15. Szétválasztottuk a mentést és a betegszállítást. 13 új mentőállomást, 88 új mentőautót adtunk át. Elindul a szentesi légibázis kialakítása. 16. Létrehoztuk az Egészségbiztosítási Felügyelet. A Felügyelethez az elmúlt egy évben 5000 esetben fordultak segítségért. Megvalósult 2008-ban önkéntes adatszolgáltatásra építve a kórházak minőségi mutatóinak nyilvánosságra hozatala. 17. Megreformáltuk a kórházi étkeztetést. Kétféle menü közül válogathatnak a betegek, naponta kapnak friss gyümölcsöt vagy zöldséget, duplájára emeltük az étkezésre kötelezően fordítandó pénz nagyságát. 18. Megteremtettük a várólisták nyilvánosságát. 19. A betegek elszámolási nyilatkozatot kapnak a kezelések után. 20. Az uniós követelményeknek megfelelően szabályoztuk az egészségügyi munkaidő szervezését.

2

A társadalombiztosítás egyensúlyának helyreállítása Korábban a tervezettnél mindig nagyobb mértékben nőttek a kassza kiadásai, az elmúlt években a hiány folyamatosan meghaladta a 300 milliárd forintot (2003: 310 milliárd, 2004: 344 milliárd, 2005: 375 milliárd forint). Ez az összeg körülbelül a felhasznált pénzek negyedét tette ki. A kormányalakítás utáni időszak első fontos feladata az egyensúly gyors helyreállítása volt. Ennek eszközeként először szigorúan szabályoztuk az ellátórendszer finanszírozását (90 százalékos TVK, 5 perces szabály), majd immár reformértékű lépésekkel tartósan biztosítottuk a bevételek és a kiadások egyensúlyát (gyógyszergazdaságossági törvény, struktúraátalakítás, önrészfizetés, jogviszonyellenőrzés). E lépéseknek, valamint a szeptemberi járulékemelésnek köszönhetően az Egészségbiztosítási Alap hiánya 2006-ra 111 milliárd forintra csökkent, 2007-ben a hiány megszűnt. Az Egészségbiztosítási Alap egyensúlya azonban nemcsak költségvetési kérdés, hanem elvi jelentőségű is. Társadalombiztosítási rendszer csak ott tud működni, ahol a kockázatközösség tagjainak befizetése fedezi az ellátás biztosításához szükséges forrásokat. Az E. Alap egyensúlyának helyreállításával tehát a valódi társadalombiztosítási működés vált lehetővé. Ugyanezt a célt szolgálta a járulékfizetés rendjének átalakítása is. 2008. január 1-től a jogosult, de járulékfizetésre nem kötelezett állampolgárok (gyerekek, nyugdíjasok stb.) utáni központi költségvetési térítés alapját – a stabilitás és a hosszú távú üzleti tervezhetőség szempontjaira is tekintettel – fejkvóta képezi (havi 4350 Ft/fő, illetve napi 145 Ft/fő). Ezt az összeget kell befizetnie a TAJ számmal rendelkező nem jogosult személyeknek (pl. eltartott közeli hozzátartozó) is. Az állam által meghatározott és befizetett fejkvótának köszönhetően minden biztosítotthoz tartozik konkrét járulékbefizetés, ezáltal az Egészségbiztosítási Alap bevételi oldala is tervezhetővé vált. A társadalombiztosítás megerősítését szolgálja a jogviszonyellenőrzés elindítása 2007. áprilisában. Jelenleg mintegy 10,05 millióan rendelkeznek érvényes TAJ számmal, amelyhez kapcsolódóan, a 2007. áprilisi 8,2 millióhoz képest 2008. február elején már több mint 9,66 millió jogviszonyt/jogosultságot tartunk nyilván. Tehát 1,1 millióról kevesebb, mint 400 ezerre csökkent azon személyek száma, akinek esetében nem tisztázott, hogy milyen jogviszony alapján jogosultak egészségügyi ellátásra. Az OEP nyilvántartásában folyamatosan követhető a jogviszonyok számának alakulása. 2008. január 1-től a jogszabály lehetővé teszi, hogy az OEP nyilvántartása szerint jogviszonnyal nem rendelkező személy, hatósági eljárás keretében okirati bizonyítást kezdeményezzen az egészségbiztosítási pénztárnál, amennyiben a nyilvántartással ellentétben biztosítással/jogosultsággal rendelkezik és ezt okiratok bemutatásával, hitelt érdemlő módon valószínűsíti. Az eljárás előnye, hogy a nem tisztázott jogosultsággal rendelkező személyek adatait a pénztár az APEH-nek továbbítja, miközben az ellátást változatlanul megkapják. Az adóhatóság jogosult a járulékfizetés elmaradását megállapítani, és a potyautasoktól az elmaradt befizetéseket behajtani.

3

A gyógyszergazdaságossági törvény 1. A Gyógyszerkassza alakulása 2007-ben a gyógyszertámogatás kiadásai jelentősen csökkentek 2006-hoz képest, az elmúlt másfél évtizedben első alkalommal sikerült a terveknek megfelelő összeget költeni gyógyszerekre. 2006hoz képest a gyári gyógyszerekre kifizetett társadalombiztosítási támogatás vényforgalmi szemléletben 362 milliárd forintról 300 milliárd forintra esett vissza, ami közel 20 százalékos csökkenést jelent. Mivel sikerült teljesíteni az előirányzatot, a gyógyszertámogatás többletforrás bevonását hosszú évek után nem igényelte, vagyis nem kellett a betegellátás más fontos területeiről forrásokat elvonni a „szokásos” hiány finanszírozására. 2007. január 1-től hatályba lépett reformtörvény a gyógyszerpiac valamennyi szereplője – így a gyógyszergyártók, a nagykereskedők, a gyógyszertárak és az orvosok, valamint a betegek és nem utolsó sorban a költségvetés – között méltányosan osztotta el a gyógyszerkiadások terheit. Így a gyógyszerkassza hiányának megszüntetésével járó terhek elsősorban nem a betegekre nehezedtek. Az elmúlt egy év tapasztalatai alapján egyértelmű, hogy a törvény célkitűzései megvalósultak. A patikai gyógyszerre utalványozott kiadást (299,982 milliárd forint) csökkentik az előírt gyártói és nagykereskedői befizetési kötelezettségek: ƒ Gyógyszergyártók 12%-os befizetései: kb. 16,00 milliárd forint ƒ Nagykereskedők befizetései: 0,35 milliárd forint ƒ Gyógyszergyártók befizetései ismertetők után: 7,00 milliárd forint 2. Az árverseny eredményei A folyamatos, negyedévente történő fixesítés eredményességét a havonta megvalósuló árcsökkenés mutatja meg: Közel 2.500 árcsökkentést kezdeményeztek a gyógyszergyártók, mely összesen 959 terméket érintett, vagyis egy terméknek átlagosan két és félszer csökkent az ára az év során. Az árcsökkenés aránya átlagosan 23,05% volt, azonban van olyan gyógyszer, ami negyedébe kerül ma, mint egy évvel korábban. A 2007-es év igazolta, hogy a negyedéves gyakorisággal zajló fixesítés eredményes a generikus verseny felélénkítésében, és azt is, hogy a delistázási szabályokkal együtt alkalmazva nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő eredményeket produkál. 2006. végén általánosságban kijelenthető volt, hogy a hazai generikus termékek árszínvonala felülmúlja számos nyugat-európai ország generikus árszínvonalát, kiemelkedően drágán vettük a lejárt szabadalmú gyógyszereket. 2008. elejére sikerült elérni, hogy jelenleg csupán elvétve találunk olyan hatóanyagot, amihez Európában olcsóbban lehet hozzájutni. Az árcsökkentések száma 2007-ben: ƒ Április 1.: több mint 1000 gyógyszer ára csökkent, (ebből 634 készítménynél a termelői ár csökkenése miatt) átlagosan 16%-kal. ƒ Május 1.: 119 készítmény ára csökkent átlagosan 9,20%-kal. ƒ Június 1.: 139 gyógyszer ára csökkent átlagosan 6,04%-kal. ƒ Július 1.: 331 termék ára csökkent átlagosan 8,59%-kal. ƒ Augusztus 1.: 95 gyógyszer ára csökkent átlagosan 7,24%-kal. ƒ Szeptember 1.: 93 patikaszer ára csökkent átlagosan 5 %-kal. ƒ Október 1.: több mint 460 gyógyszer ára csökkent, átlagosan - fogyasztói árakat tekintve 7,86 %-kal ƒ November 1.: 77 termék ára csökkent átlagosan 2,5 %-kal. 4

ƒ ƒ

December 1.: 47 termék ára csökkent átlagosan 5,61 %-kal. 2008. január 1.: 420 készítmény ára csökkent átlagosan 10,65%-kal.

3. Patikaliberalizáció Megtörtént a gyógyszer kiskereskedelem liberalizációja, ennek köszönhetően 207 új gyógyszertár létesítését engedélyezte az ÁNTSZ az országban, valamint tekintettel arra, hogy a személyi jog az új szabályozás szerint már nem gyógyszertárhoz kötött 533 gyógyszerész kapta meg a személyi jogot. 4. Patikán kívüli gyógyszerforgalmazás Jelentős áttörésnek tekinthető, hogy a lakosság a gyógyszertárak nyitvatartási rendjén túl rugalmasan – szükség esetén akár éjszaka is – juthat gyógyszerhez. A patikán kívül kapható gyógyszerek között találhatók fájdalomcsillapítók, allergia elleni szerek, vitaminok. Ezek a készítmények vény nélkül beszerezhetőek és jelentős egészségkárosító hatásuk még esetleges túladagolásnál sincs. Jelenleg 421 készítmény forgalmazható gyógyszertáron kívül is. Az OTH adatai alapján a gyógyszertáron kívüli gyógyszer forgalmazási engedélyek száma 2008. január 30-án 623, melynek 80 százaléka vidékre kiadott engedély. 5. Változások a gyógyászati segédeszköz ellátásban A törvény a gyógyászati segédeszközök befogadási rendszerében rendezett jogi környezetet hozott létre és átláthatóvá tette a támogatási rendszert. A transzparencia rendelet 1 2007. március 29-i hatályba lépését követően a beinduló árcsökkentések következtében az egyes termékek körében a betegterhek mérséklődni kezdtek és a kasszakiáramlás csökkent. A licitek az egyes eszközcsoportokban különböző mértékű árversenyt indítottak meg. A gyógyászati segédeszközök körében hivatalból indult felülvizsgálat következtében, valamint forgalmazók kérelmei alapján a gyógyászati segédeszközök teljes körét tartalmazó lista jelentősen egyszerűsödött, az elavult, már nem forgalmazott termékek kikerültek a listáról. 2007. év második félévére lehetővé vált a keretek bővítése, azaz azokon a területeken, ahol a legnagyobb feszültségek alakultak ki, korrekció történt: bizonyos eszközök körében a támogatási mértéket, bizonyos eszközök körében a támogatott mennyiséget növeltük, különösen az inkontinencia termékek, az ortopédiai segédeszközök és egyes kötszerek esetében.

1

14/2007. (III.14.) EüM rendelet

5

Vizitdíj és kórházi napidíj 1. Pénzügyi hatás A vizitdíj bevezetése teljesítette a hozzá fűzött elvárásokat: a háziorvosi szolgálatok jelentős bevételhez jutottak a vizitdíj bevezetése által, amely átlagosan 150-200 ezer forint többletbevételt biztosít számukra. Ez a bevételük kb. 25 százaléka. (Ez éves szinten kb. 9-10 milliárd forint bevételt jelent. Gyermek háziorvosi kompenzációra havi 280 millió forintot költöttünk.)

916,3

1 000,0

798,0

900,0

802

800,0 700,0

608 627 628

650

633

668 665

803,2 712 731

734

763

600,0 eFt

500,0 400,0 300,0 200,0 100,0 0,0

Felnőtt 2004.

Gyermek 2005.

2006.

2007.ápr.

Vegyes 2007.ápr. vizitdíjjal

Járóbeteg-szakellátás vizitdíj bevételei átlagosan 1,46 millió forintot tesznek ki, az éves bevételük meghaladja a 7,439 milliárd forintot. A fekvőbeteg ellátás éves bevétele 3,044 milliárd forint, az átlagos havi bevétel 1,6 millió forint. A fekvőbeteg intézmények között is jelentős eltérések vannak, hiszen van, ahol a havi bevétel 10 millió forint körüli értéket is elér. A vizitdíjból és a napidíjból származó teljes bevétel évente körülbelül 20 milliárd forint lett volna. A bevételek mellett a vizitdíjnak és a kórházi napidíjnak jelentős megtakarítás is köszönhető. Kevesebb felhasznált gyógyszer: kb. 15 milliárd Ft /év Kevesebb járóbeteg ellátás: kb. 3 milliárd Ft /év Kevesebb fekvőbeteg ellátás: kb. 22 milliárd Ft /év Összességében tehát kb. 40 milliárd forint. Ez az összeg döntő szerepet játszik az Egészségbiztosítási Alap egyensúlyának kialakításában. A vizitdíj eltörlésével a 40 milliárd forint megtakarítás is eltűnik, és a kassza ismét veszteségessé válhat.

6

2. Az indokolatlan orvos-beteg találkozások számának csökkentése A járóbeteg-szakellátás területén a vizitdíj bevezetésének hatására 15-20 %-kal csökkent az orvosbeteg találkozások száma. (Hasonló mértékű csökkenés tapasztalható a háziorvosoknál is) Járóbeteg-szakellátás esetszámai február március április május június július augusztus szeptember október november ÁTLAG

2006. 6 135 554 6 855 760 5 859 266 6 977 724 6 405 237 5 366 510 5 539 086 5 882 100 6 114 716 6 299 229 6 143 518

2007. 5 347 797 5 231 085 4 814 333 5 351 309 5 005 947 4 325 697 4 380 193 4 892 879 5 507 908 5 146 017 5 000 317

Csökkenés mértéke (%) -13% -24% -18% -23% -22% -19% -21% -17% -10% -18% -18%

Az aktív fekvőbeteg szakellátás területén az ápolási napok számának csökkenése is mutatja a napidíj bevezetésének hatását. Azonban az ápolási napok számának csökkenésére a kórházi napidíjon kívül nagy hatással volt a struktúraátalakítási folyamat is. Az ápolási napok számának havi alakulása az aktív fekvőbeteg szakellátásban Február Március Április

Ápolási napok száma (ezerben) 2006. 2007. % 1 395 1 167 -16,3% 1 554 1 241 -20,1% 1 373 1 045 -23,9%

3. A vizitdíj hatása a hálapénzre A vizitdíj bevezetése óta – egyes felmérések szerint – kb. 30 százalékkal csökkent a hálapénz fizetés gyakorisága és mértéke az ellátás egyes területein.

A vizitdíjat és a kórházi napidíjat a március 9-i népszavazás eltörölte, április 1-től a díjak megszűntek.

7

Az egészségügyi ellátórendszer struktúraátalakítása 1. Az átalakítás folyamata 2007. április 1-től ƒ ƒ ƒ

az aktív fekvőbeteg szakellátásban 26 %-kal csökkent az ágyak száma. A krónikus – rehabilitációs - ápolási ágyak száma összességében 35 %-kal növekedett (ezen belül a krónikus és ápolási ágyak számának növekedése megközelíti az 50 %-ot, a rehabilitációs ágyak számának növekedése pedig a 27 %-ot). az aktív ágyszám csökkentés egy részét a 2006. évi struktúra átalakítási pályázat eredményeként, a szolgáltatók vállalása alapján lehetett végrehajtani.

A felesleges aktív kapacitások csökkentése lehetővé tette, hogy ƒ a járóbeteg-szakellátásban a teljesítményvolumen 4 illetve 6 százalékos emelését. ƒ azok az intézmények, ahol megszűnt az aktív fekvőbeteg ellátás, a krónikus ágykapacitásuk meghatározott mértékén aktív ellátást végezhetnek, és ezért kiegészítő díjazásban részesüljenek, ƒ az egynapos sebészeti ellátást nyújtó szolgáltatói kör bővüljön. A legfrissebb adatok: 44.388 aktív és 27.153 krónikus kapacitásra (mindösszesen: 71.541 ágyra) van finanszírozási szerződése a szolgáltatóknak. 2. A struktúraátalakítást segítő pályázatok, támogatások 1. 2.

3.

4.

Az egészségügyi ellátórendszer struktúraátalakításának támogatására, az intézményi átalakítások megkezdésére kiírt pályázat (6,5 milliárd forint keretösszegű, működési célú felhasználásra) 200 pályázat érkezett be. Összesen 140 pályázat kapott támogatást. 7,5 milliárd forint keretösszegű kórház-átalakítási pályázat a szakellátási normatíva felosztásáról szóló közigazgatási határozatokból adódó, a fekvőbeteg ellátó egészségügyi szolgáltatóknál megvalósuló intézményi átalakítások költségeinek támogatására. A rendelkezésre álló 7,5 milliárd forintot maradéktalanul felosztottuk 115 egészségügyi szolgáltató között. A 7,5 milliárdos pályázatból forráshiány miatt kimaradó, de a megszűnő országos intézetekből feladatot átvevő, a pályázati kiírásnak megfelelő és Bíráló Bizottság által támogatandónak minősített pályázatot benyújtó négy intézmény összesen 3,5 milliárd forint összegű támogatást kapott a központi költségvetés általános tartaléka terhére. 2007. májusában az Országos Egészségbiztosítási Pénztár pályázatot írt ki egynapos sebészeti ellátások bővítésére. A pályázat elnyerésével összesen 66.964 beavatkozás számra 22.500 súlyszám értékben 47 egészségügyi szolgáltatóval történt szerződéskötés.

8

3. Pályázatok Az egészségügyi reformfolyamatokhoz kapcsolódóan 2007 során a kistérségi hiányzó járóbetegszakellátó intézmények létrehozására és az aktív ellátásokat kiváltó járóbeteg-szakellátás fejlesztésére az ágazati és regionális operatív programokban együttesen 47 Mrd Ft pályázati fejlesztési forrás nyílt meg, mely a Regionális Operatív Programok keretében az alapellátás fejlesztését is magában foglalja. Elindult a sürgősségi ellátás fejlesztése a mentésirányítás korszerűsítését célzó kiemelt projekt keretében a TIOP forrásokból 3,5 milliárd Ft értékben, amelyet a Közép-Magyarországi Operatív Programból további 600 millió Ft egészít ki. A sürgősségi ellátás további erősítése keretében – SO1, SO2 szintű (és ezeken belül gyermek sürgősségi) ellátás fejlesztése valamint a koraszülött intenzív (PIC/NIC) és a központi intenzív osztályok informatikai fejlesztése valósulhat meg. Az SO1 és SO2 szintű sürgősségi szakellátás fejlesztését támogató 10 milliárd Ft keretösszegű pályázati kiírás februárban megjelent, beadási határidő: május közepe. „Infrastruktúra-fejlesztés az egészségpólusokban” című pályázati kiírás keretében a progresszív ellátás csúcsintézményeit, az egyetemi klinikákat és régiónként a legnagyobb aktív ágyszámmal rendelkező kiemelt kórházakat érintő fejlesztések 75 Mrd Ft értékben kerültek meghirdetésre, beadási határidő: május vége. Előkészítettük az onkológiai pályázatok kiírását, erre akár már májusban sor kerülhet. A Regionális Operatív Programok keretében kiírásra kerültek az egészségügyi témájú pályázatok, így lehetőség nyílik kistérségi járóbeteg szakellátó központok fejlesztésére, alap-, járóbeteg szakellátás korszerűsítése. A pályázható támogatási összeg a konvergencia régiókban összesen 15,6 Mrd forint, mely régiónként az alábbi mértékben vehető igénybe: ƒ Dél-Alföldi Operatív Program 3,080 Mrd Ft ƒ Dél-Dunántúli Operatív Program 1,800 Mrd Ft ƒ Észak-Alföldi Operatív Program 3,000 Mrd Ft ƒ Észak-Magyarországi Operatív Program 4,016 Mrd Ft ƒ Közép-Dunántúli Operatív Program 2,600 Mrd Ft ƒ Nyugat-Dunántúli Regionális Operatív Program 1,100 Mrd Ft Közép-Magyarországi régió fejlesztései: ƒ Országos Onkológiai Intézet fejlesztése: 6 milliárd Ft ƒ Gyermekonkológiai ellátás fejlesztése: 2 milliárd Ft

9

Kiemelt projektek A Kormány által 2007. november 28-án nevesített kiemelt projektek a következők voltak: ƒ Uzsoki utcai Kórház: Regionális Egészségügyi Központ rekonstrukció II. ütem: Indikatív támogatási összeg: 4430 millió Ft ƒ Szent Imre Kórház: Regionális Egészségügyi Központ rekonstrukció II. ütem, Indikatív támogatási összeg: 3270 millió Ft ƒ Egységes Egészségügyi Humánerőforrás monitoring rendszer kialakítása: 500 millió Ft ƒ Szűrőprogramok Országos Kommunikációja: 900 millió Ft ƒ Megvalósíthatósági tervek minőségbiztosítása a tervezett jelentős beruházásoknál: 350 millió Ft ƒ Mentésirányítási rendszer: 3500 millió Ft ƒ Közép-Magyarországi régió egészségügyi informatikájának fejlesztése: 600 millió Ft A HEFOP és az Auguszta-program Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) keretében három pályázat indult. 1. Felépült négy modern rehabilitációs kórház (Harkány, Dombóvár, Mezőkövesd, Fehérgyarmat), erre 3,6 milliárd forintot fordítottunk. 2. Létrehoztunk hét, a XXI. századi elvárásoknak megfelelő diagnosztikai és szűrő központot (Salgótarján, Fonyód, Kaposvár, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs, Szolnok), mintegy 7,1 milliárd forint ráfordítással. E központok az ellátási területeiken jelentős prevenciós és szűrési tevékenységet végeznek majd, amivel hozzájárulnak a mortalitási mutatók látható (5-10 százalékos) javulásához. 3. Információ-technológiai fejlesztéseket hajtottunk végre három egyetemi központban (Miskolc, Pécs, Debrecen), közel 4,1 milliárd forint értékben. 10

Az Auguszta-program A HEFOP kiemelt programjaként valósult meg a DE OEC fejlesztése, az új Kardiovaszkuláris és Onkológiai Komplex Regionális Egészségcentrum felépítése. Az Auguszta-program keretében felépült az ország első komplex, a progresszivitás teljes vertikumát ellátó egészségügyi intézménye, amely a népegészségügyi feladatoktól a legbonyolultabb beavatkozásokig az ellátások teljes körét (prevenció, szűrés, diagnosztika, konzervatív ill. műtéti terápia, rehabilitáció, gondozás, szekunder prevenció) nyújtani tudja. A program költsége 12,1 milliárd forint volt. E központ működésétől 2010-re a két északi régióban a mortalitási mutatók 10-12 százalékos javulását várjuk.

11

12

A fejlesztési programok összefoglalása:

13

4. Mentés-betegszállítás szétválasztása Az egészségügyi reform lehetővé tette, hogy az OMSZ évek alatt maga előtt görgetett adósságállománya rendeződjön. Egyértelmű helyzetet sikerült teremteni az OMSZ-nál a mentés és betegszállítás szétválasztásával. A mentés és s betegszállítás szétválasztása javította az OMSZ mentési hatékonyságát és biztonságát, hiszen a sem szakfelszerelést, sem mentőszaktudást nem igénylő betegek szállítását a magán betegszállítók immár ellátási kötelezettséggel vették át. Az OMSZ fejlesztési programja 2007-ben tovább folytatódott, új mentőállomások épültek (lásd táblázat), 88 db új mentőkocsit szereztünk be, 2 újabb korszerű mentőhelikopter állt szolgálatba. Új mentőállomások 2007-ben Ercsi új Sümeg (régi helyett új) Balatonfüred (régi helyett új) Dorog (régi helyett új) Celldömölk (régi helyett új) Jászárokszállás új Nyergesújfalu új Újfehértó új Csákvár új Nyíregyháza ( régi helyett új ) Pusztaszabolcs új Kunszentmiklós új Esztergom (régi helyett új)

14

A betegelégedettséget szolgáló intézkedések 1. Egészségbiztosítási Felügyelet létrehozása Az Egészségbiztosítási Felügyeletet az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló 2006. évi CXVI. törvény 2007. január 1-jével hozta létre. A Felügyelet egyik meghatározó feladata a betegek (biztosítottak) jogvédelme. A Felügyelet a biztosítottak jogainak védelme érdekében ellenőrzi az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételét és eljár a biztosítási jogviszony során igénybe vett egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos panaszügyekben. A biztosítottak érdekeit, illetve tájékozottságon alapuló tudatos szolgáltató-választásukat szolgálja a minőségi indikátorrendszer kialakítása és működtetése is, ami a Felügyelet egyik meghatározó tevékenységi irányát is jelenti egyben. A Felügyelet már 2007. február elejétől kialakította azokat a feltételeket, amelyek lehetővé tették a fogyasztóvédelmi szerepkör ellátását (ideiglenes honlap 2007. február 5-étől, február 9-étől ügyfélszolgálati iroda). Végleges honlapja 2007 márciusától szolgál a biztosítottak és a szolgáltatók tájékoztatásául. A Felügyelet a lakossággal való kapcsolattartást ezen kívül a Kormány által hárommillió példányban készített Új Magyarország elnevezésű kiadvány mellékleteként november elején megjelent „Egészségbiztosítási Kisokos”-sal tette intenzívebbé. 2007-ben a biztosítottak közel 5000 esetben fordultak a Felügyelethez (általános tájékoztatásért, konkrét kérdéssel vagy panasszal) melyek tizedében eljárás is indult: a Felügyelet 117 esetben hajtott végre hatósági ellenőrzést, összesen 463 első fokú határozatot hozott meg az egészségügyi szolgáltatók vonatkozásában, melyből 190 esetben bírságot szabott ki, míg 25 esetben kötelezte arra a szolgáltatókat, hogy tegyenek eleget a finanszírozási szerződésben foglalt kötelezettségüknek (pl. ellátás nyújtása, beavatkozások elvégzése). Mindezek mellett a gyógyászati segédeszköz-ismertetéssel kapcsolatos tevékenysége keretében a Felügyelet majd 200 cégengedélyt adott ki, és több mint 2500 fő gyógyszerismertető nyilvántartásba vételét rendelte el. A várólisták monitorozásával kapcsolatban a Felügyelet felmérte az intézményi várólisták internetes megjelenítését, és 2007. június végén ajánlásokat fogalmazott meg a témában. A 248/2007. (IX. 26.) Korm. rendelet kötelezővé tette a szolgáltatók számára a várólistákról, illetőleg a várakozási idők hosszáról szóló havi jelentés készítését és Felügyeletnek történő megküldését. A beérkezett adatok elemzése alapján megállapítható, hogy a magyarországi várakozási idők nem rosszabbak, mint az EU-s átlag, ugyanakkor az eredményekben szórás mutatkozik. A Felügyelet a kiemelkedően hosszú várakozási időket folyamatosan ellenőrzi. 2. Jár a jobb! – Az étkeztetés minőségének javítása Az étkezés javítása három intézkedésből áll: 1. Táplálkozástudománnyal foglalkozó szakértők segítségével meghatározzuk a kórházi étkezés alapkövetelményeit, tehát azt, amit a betegnek naponta minimálisan kapnia kell. Eddig ilyen szabályozás nem volt. A kórházak a minimális előírásoknál többet adhatnak, kevesebbet nem. 2. Közel kétszeresére emeljük a kórházi étkezés társadalombiztosítási támogatását. Ezt a kórházak nem költhetik másra, kizárólag étkeztetésre. A kórházak költhetnek többet étkeztetésre, de napi 550 forint + áfánál kevesebbet nem. Ez azt jelenti, hogy egyes kórházak decembertől háromszor annyit költhetnek étkezésre, mint eddig. 3. Egyszeri támogatásként 1 milliárd forint értékben támogatjuk a kórházakat a jobb minőségű étkezést szolgáló beszerzéseikben (mikrosütő, evőeszközök, melegen tartó edények, tálaló kocsik, tea- és kávétároló termoszok stb.)

15

Étkezési alapkövetelmények Az egészségügyi miniszter rendeletben határozza meg a kórházi étkezés alapkövetelményeit: 1. A rendelet előírja a napi háromszori főétkezés kötelező biztosítását 24 óránál hosszabb folyamatos gyógykezelés esetén, valamint, az egyes étkezések egymáshoz viszonyított kalóriamegoszlását (reggeli: 35 százalék, ebéd: 40 százalék, vacsora: 25 százalék) is. 2. Ebédnél kötelező választási lehetőséget biztosítani kétféle menü között. Amennyiben a beteg állapota és terápiás igénye nem zárja ki – ez egy normál és egy könnyű-vegyes menüből történő választás lehetőségét jelenti. 3. Minden betegnek kötelező naponta legalább egyszer friss gyümölcsöt vagy zöldséget adni. 4. Új kiegészítő jellegű étkeztetésként írjuk elő a kínáló rendszerben történő napi egyszeri úgynevezett kisétkeztetést (müzliszelet, gyümölcs stb.) is. 5. A rendelet a betegek folyadékszükséglet-kielégítésének követelményeit is szabályozza. A betegek részére az igény szerinti mennyiségű folyadékfogyasztás lehetőségét állandó jelleggel biztosítani kell. 6. A rendelet előírja élelmezési munkacsoport kötelező létrehozását minden kórházban, hogy biztosítsuk az előírások szakszerű végrehajtását. A munkacsoport egy fő dietetikus koordinátorból és az ápolás, illetve a gyógyítás területéről kijelölt egy-egy személyből áll. A dietetikus minden beteg esetében személyre szabott táplálkozási követelményeket állapít meg. Az Egészségbiztosítási Felügyeletnek joga ellenőrizni, hogy a betegek ellátása a rendeletnek megfelelően történik-e. 3. Nagyobb biztonság! - Kórházi széfek elhelyezése A módosítás értelmében minden 24 óránál hosszabb folyamatos ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónál biztosítani kell minden beteg részére személyes használatú tárgyainak biztonságos őrzésére alkalmas, önálló széf elhelyezését a csecsemő ellátás, az önellátásra képtelenek ellátása, az addiktológiai ellátás, valamint az intenzív betegellátás kivételével. A módosítás célja, hogy a betegek értékeire is jobban tudjunk vigyázni anélkül, hogy a betegek látogatására kijelölt időt szűkíteni kelljen. A cél az, hogy a betegeknek ne kelljen választaniuk az értékeik és a szeretteik között. A rendeletmódosítás következtében a betegek a széfben biztonsággal tudják majd tárolni személyes használatú tárgyaikat (pl. mobiltelefon, pénztárca, személyes iratok, ékszerek stb.), és ez által várhatóan a kórházi lopások száma is csökkeni fog. 4. Várólisták nyilvánosságának megteremtése Egyes nem sürgős ellátásokra eddig is kellett várakozni. Az egészségügyi reform keretében Magyarországon is a nyilvános várólisták rendszere jött létre. Ennek célja az, hogy az ellátás szervezése ne a beteg számára követhetetlen módon, hanem nyilvános és ellenőrizhető várólista alapján történjen, amely megszünteti a visszaélések lehetőségét. 1. A sorrendiséget a felkerülés időpontja határozza meg. Ettől eltérni az ellátás szakmai indokoltsága (sürgősség), továbbá az ellátás várható eredménye (alkalmasság, alkalmatlanság) alapján lehet. 2. Az eltérést indokolni és dokumentálni kell. 3. A nyilvános várólistákat a kórházak vagy az Egészségbiztosítási Felügyelet honlapján lehet követni. A nyilvános várólista mellett új elem a betegfogadási lista (előjegyzés) megjelenése. Ez a nem várólista köteles, de tervezhető ellátások átlátható szervezésének eszköze.

16

5. Elszámolási nyilatkozat 2008. január 1-től minden ellátó köteles a kezelés végén a betegnek elszámolási nyilatkozatot adni. Ezen az ellátó feltünteti a nyújtott – és az OEP felé elszámolt – ellátásokat, így a beteg könnyen ellenőrizheti, milyen tételeket számoltak el utána, s azt is, hogy ez mennyibe került a társadalombiztosításnak. A beteg, amennyiben nem ért egyet a leírtakkal, lehetősége van az aláírást megtagadni. Az aláírás megtagadásának az ellátó számára komoly következménye van: az OEP az ellátások díjának egy részét visszatartja, s az ügyet kivizsgálja. 6. Tandem-szűrés csecsemőknek Az újszülöttkori anyagcsere-betegségek szűrésére korszerű, kötelező szűrési módszert vezettünk be 2007-ben. A „Közös kincsünk a gyermek” program egyik célkitűzése valósult meg ezzel a lépéssel. A szűrés biztosítja azt, hogy a lehető legkorábban, még a tünetek megjelenése előtt felismerjék azokat az anyagcsere-betegségeket, amelyek aztán gyógyszerrel kezelhetők.

Önkéntes kamarai tagság bevezetése A 2006-os kormányprogram „Reform az egészségügyben” című fejezete az „Átalakuló egészségügy” cím alatt deklarálta: „Önkéntessé tesszük az egészségügyi kamarákban való tagságot.” E célkitűzésnek megfelelően az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvénnyel – több ezer egészségügyi dolgozónak megadva a választás lehetőségét – önkéntessé vált a tagság az egészségügyi szakmai kamarákban.

Egészségügyi munkaidő szabályozása Az egészségügyi ágazat szereplői Magyarország európai uniós csatlakozása óta várták a munkaidőszervezés, illetve az ügyeletek munkaidő-tartama és díjazása szabályozásának továbbfejlesztését az egészségügyi ágazatban. 2006-ban az Alkotmánybíróság megsemmisítette a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény végrehajtási rendeletének az ügyeleti munkaidő számítására, és ezzel összefüggésben az ügyeletek díjazására vonatkozó rendelkezéseit. A tavaly elfogadott új törvény rendelkezik a naptári évenként egészségügyi ügyelet céljából elrendelhető órák maximális számáról, valamint a rendkívüli munkavégzés és az elrendelt egészségügyi ügyelet együttes időtartamának maximumáról egy naptári évben. Rendelkezik továbbá az önként vállalt többletmunka maximális heti mértékéről, a kompenzáló pihenőidőről, valamint az egészségügyi ügyelet és a készenlét díjazásáról. A törvény rugalmasabb, és az intézményvezetők, illetve az egészségügyi szolgáltatók működtetői, továbbá a munkavállalók számára nagyobb mozgásteret biztosító, a felek közötti megegyezésre a mainál jóval szélesebb körben ösztönző jogszabályi kereteket teremtette meg. Az ügyeleti díjat a felek megállapodása vagy kollektív szerződés határozza meg főszabályként. Ha nincs megállapodás, a munkavállaló kötelezhető egészségügyi ügyelet ellátására, heti negyven órás munkavégzés mellett azonban csak heti további nyolc óra erejéig (azaz havonta két hétköznapi ügyelet elrendelésére van lehetőség). Ezen felül csak az önkéntes munkavállalás esetében vonható be az ügyeletbe a munkavállaló, amelynek előfeltétele a felek közötti megegyezés, és amelynek alkalmazása esetén a törvény erejénél fogva egy 50%-os többletdíjazás illeti meg a munkavállalót.

17