Az egészségügyi ellátórendszer 23 éve

Az egészségügyi ellátórendszer 23 éve

I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-1. melléklet


I-2. melléklet

Egészség21 Bevezetés az EVSZ Európai Régiója "Egészséget mindenkinek" szakmapolitikai koncepciójába

A Globális Egészség Deklarációja Elfogadta a világ egészségügyi közössége az Egészségügyi Világszervezet 51. közgyûlésén, 1998 májusában. I Mi, az Egészségügyi Világszervezet (EVSZ) tagállamai megerõsítjük, hogy elkötelezett hívei vagyunk a Szervezet alapokmányában kijelentett azon alapelvnek, miszerint minden ember alapvetõ joga, hogy az elérhetõ legmagasabb szintû egészségnek örvendjen; egyszersmind megerõsítjük az egyén méltóságát és értékét, továbbá valamennyiünk egyenlõ jogait, egyenlõ kötelességeit és közösen viselt felelõsségét az egészségért. II Elismerjük azt, hogy az emberek egészségének és jólétének fejlesztése képezi a társadalmi és gazdasági fejlõdés végsõ célját. Elkötelezett hívei vagyunk az egyenlõség, szolidaritás és szociális igazságosság etikai fogalmainak, továbbá annak, hogy stratégiánk szerves részévé tesszük a nemek nézõpontját. Hangsúlyozzuk a társadalmi és gazdasági méltánytalanság csökkentésének jelentõségét a lakosság egésze egészségének a fejlesztésében. Ezért okvetlenül szükség van arra, hogy a lehetõ legnagyobb figyelem forduljon a leginkább szükséget szenvedõk felé, a megromlott egészség terhét viselõk felé, a nem kielégítõ egészségügyi szolgáltatásokban részesülõk felé vagy a szegénység által sújtottak felé. Ismételten megerõsítjük elszántságunkat az egészség fejlesztésére azáltal, hogy foglalkozunk az egészséget alapvetõen meghatározó tényezõkkel és az egészség elõfeltételeivel. Elismerjük, hogy a világ egészségügyi helyzetének megváltoztatása szükségessé teszi azt, hogy végrehajtsuk "A 21. század egészséget mindenkinek egészségpolitikáját" releváns regionális és nemzeti irányelvek és stratégiák életbe léptetésével. III Ismételten elkötelezzük magunkat egészségügyi rendszerünk megerõsítése, módosítása és átalakítása mellett, ahogyan azt a szükség kívánja, azért, hogy biztosítsuk mindenki számára a hozzáférést azokhoz az egészségügyi szolgáltatásokhoz, amelyek tudományos bizonyítékokra alapulnak, jó minõségûek és anyagilag elfogadható határokon belül esnek, továbbá fenntarthatók a jövõben is. Biztosítani szándékozunk az Alma-Ata-i Deklaráció megfogalmazása szerinti, és az új szakmapolitikában kidolgozott egészségügyi alapellátás lényeges elemeinek hozzáférhetõségét. Továbbra is munkálkodunk az egészségügyi rendszerek fejlesztésén, hogy reagáljunk a jelenlegi és várható egészségi állapotra, társadalmi-gazdasági körülményekre és az érintett emberek, közösségek és országok szükségleteire, az egészség érdekét szolgáló, megfelelõen irányított állami és magán tevékenységek és befektetések révén. IV Elismerjük, hogy a mindenki számára elérhetõ egészség érdekében végzett munka során valamennyi nemzet, közösség, család és egyén kölcsönösen függ egymástól. Mint a nemzetek közössége, egyesült erõvel fogunk cselekedni azért, hogy szembenézzünk az egészségre leselkedõ közös fenyegetésekkel és elõmozdítsuk az egyetemes jólétet. V Mi, az Egészségügyi Világszervezet tagállamai ezennel elhatározzuk, hogy a jelen Deklarációban kinyilvánított jogokat és elveket, cselekvést és felelõsségeket elõsegítjük és támogatjuk összehangolt tevékenységgel, maradéktalan részvétellel és partnerséggel, felszólítva az összes népet és intézményt, hogy tegyék magukévá az "Egészséget mindenkinek a 21. században" jövõképét és közösen törekedjenek annak megvalósítására.

Elõszó Az EVSZ Európai Régiójának tagállamai - 51 ország és azok 870 millió lakosa, akik az északon Grönland, délen a Földközi-tenger és keleten az Orosz Föderáció Csendes-óceáni partjai által határolt

1


I-2. melléklet

területen élnek - figyelemre méltó fejlõdést értek el az egészség terén. Számos különbözõségük ellenére ezek az országok 1980 óta összefogtak és közös egészségfejlesztési politikát vállaltak fel. Ez a szakmapolitika a Régió népei egészségügyi problémáinak alapos elemzésére építve célokat fogalmaz meg a helyzet javítására, és olyan stratégiákat vázol fel, amelyeket az országok, szervezetek és a civil társadalom felhasználhat arra, hogy a nemzeti szakmapolitikai elveket gyakorlati, mûködõ programokká alakítsa helyi szinten a hatalmas Régió egészében. Ez a szakmapolitika nem egyszeri történés: szisztematikus monitorozásnak vetik alá elfogadott és az összes ország által alkalmazott indikátorok alapján, és rendszeres idõközönként felfrissítik, naprakésszé teszik annak a biztosítására, hogy tükrözze az országokban bekövetkezett változásokat és a naprakész tudományos bizonyítékokat, amelyeket az EVSZ és más mértékadó források idõközben összegyûjtöttek. A legutóbbi frissítést az EVSZ Európai Regionális Bizottsága 1998 szeptemberében fogadta el. Ez meghatározza a tennivalókat a 2005-re tervezett következõ felülvizsgálatig tartó idõszakra. Ez a naprakésszé tétel igen kiterjedt tudományos elemzés eredménye, amely magába foglalta az írásos konzultációt is mind az 51 tagállammal és közel 50 jelentõs szervezettel a Régióban. A frissítés a legjobb és legátfogóbb útmutatást jelenti az országok számára arra vonatkozóan, hogyan alakítsák ki nemzeti egészségpolitikájukat, és hogyan hozzák létre a társadalmak széleskörû mozgósítását olyan gyakorlati megközelítések révén, amelyek hatékonynak bizonyultak napjaink Európai Régiója pluralista és demokratikus országaiban. Az egészségpolitikai dokumentum eme rövid bevezetése elsõsorban és fõként arra szándékozik ösztönözni a Régió tagországainak miniszterelnökeit, egészségügyi minisztereit és más minisztereit, hogy gondoskodjanak megfelelõ intézkedések megtételérõl azzal a céllal, hogy saját országaik egészségpolitikáját és -stratégiáját összhangba hozzák az Egészség21-gyel, az EVSZ Európai Régiója egészséget mindenkinek egészségpolitikai koncepciójával. Ez a döntés minden egyéb döntésüknél nagyobb mértékben fog hozzájárulni országaik polgárai jobb életminõségének a biztosításához a 21. század küszöbét átlépve.

J.E. Asvall az EVSZ európai regionális igazgatója

Összefoglalás Vajon egészséges ez a dolog? A kérdés egyszerû, ám mélyreható. E kérdés feltételével a döntéshozók más irányt szabhatnak az emberi fejlõdésnek. A 21. század közeledtével Európa népei a fejlõdés és növekedés olyan megközelítéseit keresik, amelyek szociálisan érzékenyebbek és fenntarthatóbbak. Igen gyakran ez bizonyos alkut követel: a gazdagság keresése és az egészség védelme és fejlesztése közötti konfliktus feloldását. Amint azt az 1998-as Globális Egészség Deklarációja megfogalmazza, minden ember alapvetõ joga az egészség élvezése. Az egészség a jólét és az életminõség elõfeltétele. Az egészség egyben szintjel, viszonyítási pont a szegénység leküzdése, a társadalmi kohézió elõsegítése és a diszkrimináció felszámolása felé megtett elõrehaladás méréséhez. " Az állami politika és intézkedések sikere az egészségre gyakorolt hatásuk alapján mérhetõ le." A jó egészség alapvetõen fontos a fenntartható gazdasági növekedés szempontjából. Az ágazatközi befektetés az egészség érdekében egyrészt új forrásokat tár fel az egészség számára, másrészt pedig tágabb hasznot eredményez, hosszú távon hozzájárulva az általános gazdasági és szociális fejlõdéshez. Az eredmény-orientált egészségügyi ellátásba tett befektetés javítja az egészséget, és olyan forrásokat határoz meg, amelyeket fel lehet szabadítani az egészségügyi ágazatra nehezedõ, egyre nagyobb igények kielégítése érdekében. Az EVSZ Európai Régiójának Egészség21 politikája az alábbi összetevõkbõl épül fel: Az állandó cél a teljes egészségpotenciál elérése mindenki számára. Két fõ célkitûzés fogalmazódik meg:

2

Az egészségügyi ellátórendszer 23 éve o o

I-2. melléklet

az emberek egészségének fejlesztése és védelme életük során a legfontosabb betegségek és sérülések incidenciájának csökkentése, és az általuk okozott szenvedés enyhítése.

Három alapérték alkotja az Egészség21 etikai alapját: o o o

az egészség mint alapvetõ emberi jog; méltányosság az egészségben és szolidaritás a cselekvésben az egyes országok és lakóik között, illetve az egyes országokon belül, az egyének, csoportok, intézmények és közösségek részvétele és felelõssége az egészség folyamatos fejlõdéséért.

Négy fõ cselekvési stratégia került kiválasztásra annak biztosítására, hogy az Egészség21 gyakorlati megvalósítását a tudományos, gazdasági, szociális és politikai fenntarthatóságvezérelje: o o o o

multiszektorális stratégiák az egészséget meghatározó tényezõk kezelésére, figyelembe véve a testi, gazdasági, szociális, kulturális és nemi perspektívákat, továbbá biztosítva az egészségügyi hatás-elemzések alkalmazását; egészségi eredmények vezérelte programok és befektetések az egészség fejlesztése és a klinikai ellátás érdekében; integrált család- és közösség-orientált egészségügyi alapellátás, amelyet rugalmas és reagálásra képes kórházi rendszer támogat; valamint a részvételen alapuló egészségfejlesztési folyamat, amely magába foglalja az egészség szempontjából releváns partnereket otthon, az iskolában és a munkahelyen, a helyi közösség és az ország szintjén, és amely elõsegíti a közös döntéshozatalt, megvalósítást és felelõsséget.

Huszonegy "egészséget mindenkinek" célkitûzés fogalmazódott meg, amelyek kifejezetten meghatározzák az egész Európai Régió szükségleteit, és javaslatot tesznek a helyzet javításához szükséges cselekvésekre. Ezek jelentik azokat a "szintjeleket", viszonyítási pontokat, amelyekhez majd mérni kell az egészség javítása és védelme, továbbá az egészségi kockázatok csökkentése terén elért elõrehaladást. A 21 "egészséget mindenkinek" célkitûzés együttesen lelkesítõ keretet ad az egészségpolitika fejlesztéséhez az Európai Régió országaiban. Az Egészség21-et be kell építeni a Régió minden tagországának egészségfejlesztési politikájába, s alapelveit minden fontos és jelentõs európai szervezetnek és intézménynek magáévá kell tennie. Az EVSZ Európai Területi Irodájának pedig határozott támogatást kell nyújtania az alábbi öt szerep eljátszásával: 1. "egészség-lelkiismeretként"kell cselekednie, védelmezve az egészségnek mint alapvetõ emberi jognak az elvét, meghatározva az emberek egészségével kapcsolatos létezõ és újonnan felmerülõ aggályokat, és ráirányítva azokra a figyelmet; 2. jelentõs információs központként kell funkcionálnia az egészség és az egészségfejlesztés vonatkozásában; 3. propagálnia kell az "Egészséget mindenkinek" politikát Régió-szerte, és biztosítania kell annak idõszakosan ismétlõdõ naprakésszé tételét, 4. naprakész, evidenciákon alapuló eszközöket kell rendelkezésre bocsátania, amelyeket az országok igénybe vehetnek az egészséget mindenkinek stratégiára épülõ politikáknak a cselekvés nyelvére történõ lefordítása céljából; továbbá 5. a cselekvés katalizátoraként kell munkálkodnia oly módon, hogy 6. technikai együttmûködést nyújt a Tagországoknak - ezt meg lehet erõsíteni egy igen erõs EVSZfunkció létrehozásával minden országban az ország és a regionális egészségügyi szervezet közötti kölcsönösen elõnyös tapasztalatcsere biztosítása érdekében o

o

vezetõ szerepet visz a Régió egészét felölelõ, a népegészséget jelentõsen veszélyeztetõ betegségek felszámolására, kiirtására vagy visszaszorítására irányuló erõfeszítésekben, mint például a fertõzõ betegségek járványai és az olyan pandémiák, mint a dohányzással kapcsolatos betegségek; elõmozdítja az egészséget mindenkinek stratégiára alapuló politikákat számos partnerrel az Európai Régiót átszövõ hálózatokon keresztül;

3

Az egészségügyi ellátórendszer 23 éve o

I-2. melléklet

megkönnyíti a népegészségügyi katasztrófákra történõ sürgõsségi felkészülés és az azokra való reagálás koordinálását a Régióban.

Ez a dokumentum iránymutatóul szolgál a teljes regionális "egészséget mindenkinek" politikához, amely részletesen az "EGÉSZSÉG21 - Az EVSZ Európai Régiója "Egészséget mindenkinek" egészségpolitikai koncepció" címû dokumentumban olvasható (Európai Egészséget mindenkinek sorozat 6. kötet).

Miért Egészség21? Az egészség napirendje Az Európai Régió 51 tagországának 870 millió lakosa a történelmében válaszúthoz érkezett. Mögöttük a XX. század, amelynek elsõ felét két pusztító világháború perzselte fel, késõbbi éveit pedig fegyveres konfliktusok és az egyre növekvõ egészségi egyenlõtlenségek rombolták. A XXI. század közeledtével azonban csendesülnek a fegyveres konfliktusok, és a Régió keleti felében az egészségi krízis, úgy tûnik, tetõzött. A XXI. század lehet a Régió történelmében az elsõ olyan század, amikor az országok figyelmének középpontjában az emberi fejõdés állhat. Az Európai Régió az óriási kontrasztok régiója, ahol gazdag országok érintkeznek a nemzetek legszegényebbjeivel, s ahol ezen utóbbiak a társadalmi és politikai változás, gazdasági átmenet és az új intézmények felépítésének következményeivel harcolnak. "A XXI. század lehet a Régió történelmében az elsõ olyan század, amikor az országok figyelmének középpontjában az emberi fejlõdés állhat." Ez csupán egyik része a mélyreható változások korát élõ világnak, ahol a piacok fokozódó globalizációja elmélyítheti a gazdagok és szegények közötti szakadékot. A tudomány és az információtechnológia gyors fejlõdése további új fejleményeket vezet be, amelyeknek a teljes terjedelme még beláthatatlan. Az új helyzet kezeléséhez a társadalompolitika fejlesztésének modelljére van szükség, amelyben az egészség sarkalatos hozzájáruló tényezõ és kimenetel is egyben. Az "Egészséget mindenkinek" ilyen politikai keretet nyújt. A globális egészséget mindenkinek politika A világ közössége által 1998 májusában elfogadott "Egészséget mindenkinek a XXI. században" politika az Egészséget mindenkinek látomása megvalósítását célozza. Ez utóbbi koncepció az 1977-es Egészségügyi Világközgyûlésen született, és az 1978-as Alma-Ata-i Konferencián indult útjára mint globális mozgalom. A politika globális prioritásokat határoz meg a XXI. század elsõ két évtizedére, továbbá tíz célkitûzést fogalmaz meg, amelyek az elérhetõ legmagasabb egészségi szint megvalósításához és fenntartásához szükséges feltételek megvalósítását célozzák a világ bármely részén elõ emberek számára. Fontos felismerni azt, hogy az egészséget mindenkinek nem egy egyedüli, körülhatárolt célkitûzés, hanem alapvetõen a szociális igazságosság kartája, amely tudományos alapokon álló útmutatást nyújt a jobb egészségfejlõdéshez, továbbá felvázol egy olyan folyamatot, amely elvezet a népek egészségének progresszív javulásához. "Az Egészséget mindenkinek" a globális, regionális és nemzeti politikák egymást kölcsönösen támogató kerete." Amint azt a világ egészségügyi közösségének az EVSZ valamennyi tagországa által 1998 májusában elfogadott globális egészség-deklarációja megfogalmazza, az egészséget mindenkinek realizálása az egészség mint alapvetõ emberi jog iránti elkötelezettségtõl függ. Ez magában foglalja az etika és a tudomány fokozottabb alkalmazását az egészségpolitika, a kutatás és az egészségügyi ellátás terén. Jelenti ez továbbá a szolidaritást hangsúlyozó, az igazságosságra irányuló és bizonyítékokon alapuló politikák és stratégiák megvalósítását, továbbá a nemi nézõpont beépítését az ilyen fejlesztésekbe. Amint azt a világ egészségügyi közösségének nyilatkozata is megfogalmazza, a XXI. század globális egészséget mindenkinek politikáját regionális és nemzeti politikák és stratégiák révén kell érvényesíteni; az Egészség21 az Európai Régió válasza erre a felhívásra.

4


I-2. melléklet

Egészség21 - az EVSZ Európai Régiójának válasza a globális egészséget mindenkinek politikára Az 1980-as bevezetése óta az Egészséget mindenkinek átfogó keretet nyújtott az egészség javításához az EVSZ Európai Régiójában, és markánsan befolyásolta az egészségfejlesztést. A stratégia mostani nagy lélegzetû felülvizsgálata, az Egészség21, érvénybe léptet globális "egészséget mindenkinek" értékeket, célkitûzéseket és stratégiákat. Tükrözi továbbá a Régió folyamatosan fennálló egészségi problémáit, valamint politikai, gazdasági és társadalmi változásait, valamint az általuk kínált lehetõségeket. Az Egész-ség21 etikai és tudományos keretet nyújt a döntéshozóknak valamennyi szinten ahhoz, hogy felmérhessék politikájuknak az egészségre gyakorolt hatását, és hogy az egészséget tekintsék a társadalom valamennyi ágazatában a fejlesztési akciók vezérelvének. "Az Egészséget mindenkinek etikai keretet nyújt a döntéshozóknak valamennyi szinten ahhoz, hogy felmérjék intézkedéseiknek az egészségre gyakorolt hatását, és hogy az egészséget tekintsék a fejlesztési akciók vezérelvének." Az Egészség21 az európai tagországoknak a regionális egészséget mindenkinek megközelítéssel szerzett kollektív tapasztalatára épít, amely az elmúlt 15 évben az elérni vágyott célkitûzések formájában kifejezett egészségi eredményt tette meg az egészségpolitikai fejlesztés és programmegvalósítás sarokkövévé. Az Egészség21 - finomítva a 38 regionális Egészséget mindenkinek célkitûzést az elmúlt eredmények és az új kihívások fényében - 21 célkitûzést fogalmaz meg a XXI. századra. Ezekkel nem egy elõírás-lista kidolgozása a szándékolt cél, hanem ezek együttesen a regionális politika lényegét alkotják. Keretet adnak a cselekvéshez a régió egészének, és inspirálnak célkitûzések megfogalmazására országos és helyi szinten.

Szolidaritás és igazságosság az egészségben Elõmozdítani a határozottabb igazságosságot és szolidaritást az egészségfejlesztés terén a Régió tagországai között, továbbá a fokozottabb igazságosságot az egészségben az egyes csoportok között minden egyes országon belül A Régió keleti részében élõ lakosság egy harmada feneketlen nyomorban és szegénységben él. Az országok felzárkóztatása A szegénység a megromlott egészség és a társadalmi kohézió hiányának egyik legjelentõsebb forrása. A Régió keleti részében élõ lakosság egy harmada, 120 millió ember, feneketlen nyomorban és szegénységben él. A legtöbbet az egészség veszített ott, ahol a gazdaság nem képes megfelelõ jövedelmet biztosítani mindenki számára, ahol társadalmi rendszerek omlottak össze és ahol helytelenül gazdálkodtak a természeti erõforrásokkal. Ezt egyértelmûen tanúsítja az a mély egészségi állapotbeli szakadék, amely a Régió nyugati és keleti része között tátong. A csecsemõhalálozás az 1000 élveszülöttre számított 3 és 43 között mozog, míg a születéskor várható élettartam a 79 és 64 év közötti tartományban. Ezen egyenlõtlenségek csökkentése, valamint az Európai Régió biztonságának és kohéziójának a megõrzése érdekében sokkal határozottabb kollektív erõfeszítés szükséges a nemzetközi intézmények, a finanszírozó szervezetek és a donor országok részérõl azért, hogy fokozzák a leginkább rászoruló országok számára nyújtott egészségfejlesztési támogatás volumenét, szinergiáját és hatásosságát. Minden tekintetben figyelembe kell venni a "20/20 kezdeményezést", amely az ENSZ 1995-ben, Koppenhágában tartott Szociális csúcsértekezletén fogalmazódott meg. Ez a kezdeményezés lényegében azt jelenti, hogy az összes fejlesztési segélyek minimálisan 20%-át a szociális ágazat tevékenységeire kell fordítani, és a kedvezményezett országoknak minimálisan nemzeti költségvetésük (a segélyeket leszámítva) 20%-át kell a szociális alapszolgáltatásokra elõirányozniuk. A külsõ támogatást pedig sokkal jobban integrálni kell olyan kormányzati egészségfejlesztési programokra szánt közös ráfordítások révén, amelyek kiemelten fontosak, és amelyek szilárdan gyökereznek a kedvezményezett ország nemzeti egészséget mindenkinek politikájában.

5


I-2. melléklet

Az Egészség21 nyújtja azt a gyakorlati, tartós keretet a szolidaritáshoz, amelynek révén a tagállamok saját tapasztalataikkal járulhatnak hozzá az egészségi állapotban mutatkozó különbségek csökkentéséhez. Mindegyikük tanulhat a másiktól a megosztott tapasztalatok segítségével, és ösztönzést nyerhet a külsõ kezdeményezésekbõl. Minden egyes európai tagországnak rendelkeznie kell egy EVSZ ország-tisztségviselõvel azért, hogy hasznára fordíthassa a globális és regionális egészséget mindenkinek fejleményekbõl leszûrhetõ szakmai tanácsokat, és maga is hozzá tudjon járulni ehhez a nemzetközi ismeretanyaghoz.

Felzárkóztatás az országokon belül Még a Régió leggazdagabb országaiban is a tehetõsebbek több évvel hosszabb életet élnek és kevesebb betegségben és rokkantságban szenvednek, mint a szegények. A szegénység az egészség legnagyobb kockázati tényezõje, és a jövedelemmel kapcsolatos különbségek az egészségi állapotban - amelyek gradiensként ívelnek át a társadalmi hierarchia valamennyi szintjén - súlyos igazságtalanságot jelentenek, és egyszersmind az egészséget érintõ legerõteljesebb befolyásokat tükrözik. Az anyagi nélkülözés ugyancsak elõítéletekhez és társadalmi kizártsághoz vezet, amivel együtt jár az erõszak és a bûnözés fokozott elõfordulása. Ugyancsak tetemesek az egészségi állapotbeli különbségek a nõk és a férfiak között a Régióban. Az iskolázottság szintje a társadalmi osztályhoz hasonló egészségi kockázati gradienst jelent. Mivel az iskolázottság szintje szorosan kapcsolódik a nélkülözés szintjéhez, kulcsfontosságú stratégia kell hogy legyen azoknak a pénzügyi, kulturális és egyéb akadályoknak a lebontása, amelyek akadályozzák az oktatáshoz való egyenlõ hozzáférést. Ez vonatkozik elsõsorban a nõkre, de a szegény gyermekekre és egyéb hátrányos helyzetû csoportokra is. Ugyancsak sarkalatos kérdés speciális programok beindítása, amelyekkel segítenek a szegény gyermekeknek kezdeti hátrányuk leküzdésében. Az egészségi állapot jövedelemmel kacsolatos különbségei súlyos társadalmi igazságtalanságot jelentenek, egyszersmind az egészséget érintõ legerõteljesebb befolyásokat tükrözik. A fokozottabb igazságosság egyrészt egészségi nyereséghez vezet, másrészt a társadalom egészében létrejövõ változással és alkalmazkodással, magasabb termelékenységgel és tartós gazdasági növekedéssel jár együtt. A nemzeti gazdagság ugyanazon szintjét véve azok a társadalmak, amelyek felkarolják összes polgárukat, és lehetõvé teszik számukra az értelmes szerep vállalását társadalmi, gazdasági és kulturális vonatkozásban, egészségesebbek, mint azok, amelyekben az embereket bizonytalanság, kirekesztés és nélkülözés sújtja. Parancsoló szükségesség tehát, hogy az állami politikák és intézkedések a társadalmi-gazdasági igazságtalanság gyökereit jelentõ okokra irányuljanak, továbbá az, hogy olyan pénzügy-, oktatás- és szociálpolitikát dolgozzanak ki, amelyek biztosítják az egészségi állapot egyenlõtlenségeinek kitartó csökkentését. A társadalom összes ágazatának felelõsséget kell vállalnia a szociális és nemi igazságtalanságok visszaszorításáért, és ezeknek az egészségre gyakorolt következményei enyhítéséért. A hátrányos helyzetû csoportoknak biztosítani kell a hozzáférést a szociális jóléthez "biztonsági hálók" létrehozásával, és célirányos, elfogadható és fenntartható egészségügyi ellátásban kell részesíteni õket.

6


I-2. melléklet

Jobb egészséget az EVSZ Európai Régiója népei számára Megerõsíteni az egészséget az egész élet során Az élet kritikus átmenetek egész sorával jár együtt: érzelmi és anyagi változások a korai gyermekkorban, az átlépés az elemi iskolából a középfokú oktatásba, a munkába állás, a kirepülés az otthonból és a családalapítás, a munkahely-változtatások és az esetleges elbocsátással való szembenézés, végül pedig a nyugdíjba vonulás. E változások mindegyike kihathat az egészségre azáltal, hogy az embert elõnyösebb vagy elõnytelenebb útra kényszeríti. A felnõttkori egészség a magzati élet és a korai gyermekkor során alapozódik meg. A korai befektetés az egészségbe tipikusan megtérül az élet késõbbi szakaszában. A felnõttkori egészség az egyén genetikai adottságaiban, a magzati életben és a korai gyermekkorban alapozódik meg. Az alacsony születési súly a nélkülözés indikátorainak jelzõje, és többszörös kockázati tényezõket jelez. A lassú növekedés és az érzelmi támogatás hiánya ezen idõszak során a gyermeket alacsony társadalmi és iskolázottsági pályán indíthatja el, ami fokozza a rossz testi és lelki egészség kockázatát. Emellett ez csökkentheti a fizikális, intellektuális és emocionális mûködést a felnõttkorban. A genetikai és táplálkozási tanácsadás, a dohányzás-mentes terhesség és a bizonyítékokon alapuló terhesgondozás közrejátszik az alacsony születési súly és a veleszületett rendellenességek megelõzésében. Mivel az egészségbe tett korai befektetés kárpótolhatja a hátrányos életkezdetet és késõbb hozadékot produkálhat, politikákkal nem csupán biztonsági hálókat kell létrehozni, hanem ugródeszkákat is a korai hátrány ellensúlyozására. Ezért olyan politikákat kell megvalósítani, amelyek támogató családokat hoznak létre, amelyekben akarják a gyermekeket és képesek a jó szülõi szerepre. A szülõknek eszközökre és készségekre van szükségük gyermekeik felneveléséhez és gondozásához olyan társadalmi környezetben, amely védelmezi a gyermekek jogait. A helyi közösségeknek támogatniuk kell a családokat azáltal, hogy biztonságos, gondoskodó környezetet és az egészséget fejlesztõ gyermekintézményeket teremtenek. Az egészségügyben és a szociális gondoskodás területén dolgozó szakembereknek kellõ képzésben kell részesülniük, hogy fel tudják ismerni, és kezelni tudják a gyermekekkel való visszaélés eseteit.

A jó indulás az életben a szülõk és a kisgyermekek támogatását jelenti. Ha csökkenteni kívánjuk a baleseteket, a kábítószer-élvezet okozta károkat és a nem kívánt terhességeket, az állami politikáknak és programoknak segíteniük kell a gyermekeket és a fiatalokat abban, hogy az egészséges választás legyen a könnyebb választás. Ezért az állami szektor valamennyi fontos döntését felül kell vizsgálni, hogy elkerülhetõk legyenek a gyermekek és serdülõk, a családjaik és gondozói egészségére kifejtett negatív hatások. Az oktatás- és foglalkozáspolitikáknak lehetõvé kell tenniük a fiatal emberek számára, hogy a lehetõ legjobb oktatáshoz és a legproduktívabb állásokhoz férjenek hozzá. A szexuális nevelés és támogatás biztosítása a fiatal emberek számára, továbbá a kondom könnyû elérhetõsége csökkenteni fogja a nem tervezett terhességek és a szexuális úton terjedõ

7


I-2. melléklet

betegségek - köztük a HIV-fertõzés - kockázatát. Egészséges munkás évek. A munkának mind a mennyisége, mind a minõsége erõsen befolyásol számos egészséggel összefüggõ tényezõt a felnõttkorban, ideértve a jövedelmet, a társadalmi hálózatokat és az önbecsülést. A biztos foglalkoztatásba tett befektetés jó hatással van az egészségre, így a tartós termelékenységre. A stresszes munkaterhelés és a bizonytalan foglalkoztatottság látatlan költségeket okoz az iparnak, valamint az érintett dolgozóknak. Ha e költségeket tekintetbe vennék a gazdasági teljesítmény elemzéseiben, akkor sokkal reálisabb képet nyerhetnénk. Határozottabb akcióra van szükség az egészségesebb munkakörnyezet elõsegítése érdekében jobb jogalkotás, standardok és végrehajtási mechanizmusok révén. A gazdálkodó szervezeteknek fel kellene karolniuk az "egészséges cég vagy vállalat" koncepciót, amely három összetevõt tartalmaz: egészségfejlesztés a dolgozók számára; a cég termékeinek a lehetõségek szerinti legnagyobb mértékben egészség-támogatóvá tétele; és végül, szociális felelõsségvállalás a helyi közösség vagy az egész országra kiterjedõ egészségi programok támogatása révén. A biztos foglalkoztatásba tett befektetés pozitívan hathat az egészségre és ezáltal a tartós produktivitásra.

Egészséges öregedés. Az egészségpolitikának fel kell készítenie az embereket az egészséges megöregedésre azzal, hogy egészségüket egész életük során szisztematikusan tervezve védik és fejlesztik. A társadalmi, oktatási és foglalkoztatási lehetõségek a fizikai aktivitással együttesen fokozzák az idõsebb emberek egészségét, önbecsülését és függetlenségét, valamint aktív hozzájárulásukat a társadalom életéhez. Különlegesen fontosak az olyan újító szellemû programok, amelyek megõrzik a testi erõt és korrigálják a látást, hallást és mozgási képességet érintõ károsodásokat még azelõtt, hogy azok az idõs ember másoktól függõ helyzetéhez vezetnének. A közösségi szintû egészségügyi és szociális szolgálatoknak segítõ szolgálatokat kell biztosítaniuk, amelyek támogatják az idõs embereket mindennapi életük vitelében. Fokozottabban figyelembe kell venni az idõs emberek szükségleteit és kívánságait a lakással, a jövedelemmel és egyéb olyan tényezõkkel kapcsolatban, amelyek fokozzák autonómiájukat és szociális produktivitásukat. A betegségek, valamint az egészségromlás vagy halál egyéb okai incidenciájának és prevalenciájának csökkentése az elérhetõ legalacsonyabb szintre. Az egészségromlás és a sérülések visszaszorítása Valamennyi ország számára kihívást jelent annak meghatározása, hogy hol fektessenek be az egészségbe. Bármely megközelítést alkalmazzák is, annak az idõ elõtti halálozás és rokkantság által okozott egészségi és gazdasági teher becslésére kell alapulnia. A szív- és érrendszeri betegségek jelentik a leggyakoribb halálokot szinte valamennyi tagországban, a második helyen pedig a rák áll. A csecsemõ- és az anyai halálozás továbbra is nagy gondot okoz számos országban. További számottevõ egészségi terhet jelentenek az elme-egészségügyi problémák (a betegségek okozta össztehernek közel 10%-a), a sérülések és erõszak (évente több, mint fél millió haláleset, és a fiatal emberek körében a vezetõ halálok), illetve olyan, egyszer már elfeledett betegségek, mint a malária, tuberkulózis és a szifilisz, amelyek most ismét felütötték fejüket. A dohányzás felelõs az összes haláleset több, mint 14%-áért, és a Régiónak évente 100 milliárd dollárnál is több pénzébe kerül. E teher csökkentése integrált hozzáállást kíván az egészségfejlesztéshez, a betegségmegelõzéshez, a klinikai gyógyításhoz és a rehabilitációhoz.

8


I-2. melléklet

Elmeegészség. Az elmeegészség javítása - elsõsorban pedig az öngyilkosság visszaszorítása - figyelmet követel a mentális egészség egész életen át tartó fejlesztése és védelme iránt, különösképpen a szociálisan és gazdaságilag hátrányos helyzetû csoportokban. Jól kialakított egészségügyi programok az élet- és munkakörnyezet vonatkozásában segíthetnek a fiataloknak abban, hogy kialakuljon bennük az összetartozás érzése, hogy kölcsönösen támogató társadalmi kapcsolatokat építsenek ki és tartsanak fenn, és hogy megbirkózzanak a stresszes helyzetekkel és eseményekkel. Az öngyilkossági arányt meredeken csökkenteni lehet, ha az egészségügyi dolgozókat kiképezik a depresszió korai felismerésére, és ha megfelelõ kezelést biztosítanak. Számos országban a hatalmas "elmegyógyintézeteket" fel kell váltani az általános kórházak akut pszichiátriai osztályainak kiegyensúlyozott hálózatával, továbbá egészségügyi alapellátási szolgálatok és létesítmények gondosan kiépített hálózatával. A munkahelyi stressz igen jelentõs mértékben hozzájárul az egészségi állapot, a betegség miatti hiányzás és az idõ elõtti halálozás terén tapasztalt nagy különbségekhez, amelyek a szociális státusszal állnak kapcsolatban. A jobb munkakörülmények egészségesebb munkaerõt eredményeznek, amely viszont fokozza a produktivitást. A munkanélküliség mind a szellemi, mind a testi egészséget veszélyezteti. Mivel a ki nem elégítõ vagy bizonytalan munka ugyanolyan ártalmas lehet, mint a munkanélküliség, pusztán állásban lenni nem elegendõ a testi vagy mentális egészség biztosításához; a munka minõsége éppoly fontos. Fertõzõ betegségek. A fertõzõ betegségek visszaszorítása olyan integrált megközelítést kíván, amely egyesíti az egészségfejlesztést, a betegségmegelõzést és a betegek gyógyítását. Az alapvetõ higiéné, vízminõség és élelmiszerbiztonság javítása és fenntartása lényeges fontosságú, hasonlóan a fenntartható és hatásos oltási programokhoz és a jól kézben tartott terápiás tervekhez. A fertõzõ betegségek elleni erõfeszítések irányulhatnak a felszámolás, kiirtás vagy a visszaszorítás felé. Az Egészség21 által átfogott idõszakaszon belül fel kell számolni a Régióban a járványos gyermekbénulást, a kanyarót és az újszülöttkori tetanuszt (az elsõ kettõt a globális méretõ eradikációs erõfeszítések részeként; a veleszületett rubeolát, diftériát, hepatitisz B-t, mumpszot, szamárköhögést és a Haemophilus influenzae által okozott invazív betegségeket pedig vissza kell szorítani az immunizáció segítségével. Ezeken túl azonban összehangolt cselekvésre van szükség a tuberkulózis, malária, HIV/AIDS és a szexuális úton terjedõ betegségek megelõzési és gyógyítási programjainak a megerõsítéséhez.

9


I-2. melléklet

Nem-fertõzõ betegségek. A szív- és érrendszeri betegségek, rák, diabétesz, krónikus obstruktív tüdõbetegség és az asztma együttesen alkotják a legnagyobb egészségi problémákat a Régióban. E problémák nagy része kiküszöbölhetõ lenne, ha valamennyi ország megszervezne, mind országos szinten, mind pedig a helyi közösségekben, egy integrált programot azoknak a kockázati tényezõknek a csökkentésére, amelyek közösek e betegségek közül többnél is. Ezek közé a tényezõk közé tartozik a dohányzás, egészségtelen táplálkozás, a testmozgás hiánya, az alkoholfogyasztás és a stressz. Az Európai Régió tetemes tapasztalatokkal rendelkezik ilyen integrált programok megvalósításában: ez a CINDImegközelítés, amelynek ma már valamennyi tagállam minden helyi közösségében meg kellene valósulnia. Továbbá, e betegségek diagnosztikai, terápiás és rehabilitációs ellátásának - ideértve az akut ellátást nyújtó intézményeket is - javulnia kell több tagállamban is. Egy efféle megközelítés egyik fontos része kell, hogy legyen az öngondozás támogatása, beleértve az egészségügyi szakemberek újraképzését e koncepció terén.

Erõszak és balesetek. Az erõszakos cselekményekbõl és balesetekbõl eredõ sérülések csökkentése fejlettebb sürgõsségi ellátás meglétét kívánja számos országban, és azoknak a közismert megelõzõ intézkedéseknek a szigorúbb betartatását, amelyek csökkenthetik a közúti, a munkahelyi és otthoni balesetek számát. Nagyobb fontosságot kell tulajdonítani a szociális kohézióhoz és az erõszak - beleértve az otthoni erõszakot is legjelentõsebb okaihoz kapcsolódó kérdéseknek, különös figyelmet fordítva az alkoholra.

Multiszektorális stratégia a fenntartható egészségért Fenntartható egészség kialakítása az egészséget jobban támogató tárgyi, gazdasági, szociális és kulturális környezet létrehozásával az emberek számára Számos jelentõs egészségi teher hasonló kockázati tényezõknek tudható be, amelyek közül a szegénység és a társadalmi-gazdasági megfosztottság különösen fontos. Az egészség meghatározó tényezõi Az egészség a társadalom akcióinak összességébõl származik. Jóllehet a legfontosabb egészségi terhek közül sok olyan kockázati tényezõknek tudható be, mint a dohányzás és a testmozgás hiánya, a szegénység és a társadalmi-gazdasági megfosztottság jelentik a legfontosabb okokat. Fontos megjegyezni, hogy ugyanazon jövedelmi szint mellett azokban a társadalmakban, ahol kisebb a jövedelmi egyenlõtlenség, nagyobb a társadalmi kohézió, kevesebb az erõszakos bûncselekmény és alacsonyabbak a halálozási arányok, különösképpen a szívbetegség miatti halálozásé. Következik ebbõl, hogy a felvilágosult gazdaságpolitika, szociális támogatás és a jó társadalmi kapcsolatok igen jelentõs mértékben hozzájárulhatnak az egészséghez. Az integrált, multidiszciplináris és ágazatközi megközelítés az egészségfejlesztéshez tehát eredményesebb, hatásosabb és költséghatékonyabb, mint a vertikális megközelítések.

10


I-2. melléklet

De minden nem pusztán az egészségügyi ágazattól függ. Létfontosságú nyereséget lehet elérni mind az egészség, mint a gazdasági elõbbrejutás szempontjából, jól kialakított oktatás-, foglalkoztatás-, ipari struktúra-, adó- és szociálpolitika révén.

Az egészséges választás legyen a könnyebb választás A környezetvédelmi adók elõsegítik az egészséget a környezetszennyezés visszaszorításával. Ezek a terhet a jövedelem és a megtakarítások területérõl áthelyezik az energia és az erõforrások hatástalan és veszélyes felhasználására, ezáltal hozzájárulnak a fenntartható gazdasági növekedéshez. Az egészséget is károsító környezet-szennyezés elhárítása, megszüntetése igen költséges. A már az elején tisztább folyamatokba eszközölt befektetés megelõzi a szennyezõdést, és lehetõvé teszi a hatékonyabb termelést, ezáltal pedig a profitot növeli. Így tehát az ipar mûködési módjának a megváltoztatása olyan forrásokat szabadíthat fel, amelyek nem csupán fokozzák az egészséget, de növelik a nyereségtermelõ képességet is! A kerékpározás és a gyaloglás fokozza a testi aktivitást, csökkenti a végzetes baleseteket, fokozza a társadalmi kontaktust és csökkenti a légszennyezõdést. A kereskedelmi és mezõgazdasági politikát továbbra is összhangba kell hozni azért, hogy fejlessze az egészséget, biztonságos élelmiszereket biztosítson és védje a környezetet. Az egészségesebb táplálkozás elõsegítése és az elhízás csökkentése jelentõs egészségi nyereséget eredményezne, különösképpen a hátrányos helyzetû csoportoknál. Ez olyan pénzügyi, mezõgazdasági és kiskereskedelmi politikát tesz szükségessé, amely fokozza a zöldségek és gyümölcsök kínálatát, hozzáférhetõségét és fogyasztását, és csökkenti a magas zsírtartalmú élelmiszerek fogyasztását, különösképpen az alacsony jövedelmû csoportok számára. Az egészségnevelés önmagában nem elegendõ az egészség és az élelmiszerek kérdésének sikeres kezeléséhez. A biztonságos élelmiszerkezelést a fertõzés kockázatának a csökkentésére az egész élelmiszer láncban alkalmazni kell. Fontos, hogy a politikáért felelõsek, különösen a táplálkozással és az élelmiszerbiztonsággal foglalkozók, erõsítsék meg az együttmûködést a magán és az önkéntes szektorokkal. A környezetvédelmi adók a környezetszennyezõdés csökkentésével fejlesztik az egészséget. A kerékpározás, a gyaloglás és a tömegközlekedés igénybevétele az autók helyett elõsegíti az egészséget azáltal, hogy fokozza a fizikális aktivitást és a társadalmi kapcsolatot. Emellett ezek csökkentik a végzetes baleseteket és a levegõszennyezõdést. A tömegközlekedés pénzügyi támogatása, valamint az autók szolgálati célú igénybevételét nem támogató adóintézkedések hathatós ösztönzést jelenthetnek a változásra. Ehhez hasonló hatású a buszok, kerékpár- és sétautak számának a növelése, továbbá a ritkán lakott elõvárosok és a városokon kívüli szupermarketek növekedésének a megakadályozása, mert ezek a gépjármûvek fokozottabb használatát eredményezik. A dohányzás jelenti a legnagyobb fenyegetést az egészségre az Európai Régióban. Az 1988-as madridi Dohányzásellenes Karta, valamint a Füstmentes Európa Cselekvési Tervének gyakorlati megvalósítása egészségi és gazdasági nyereséghez vezet. A dohánytermékek adójának emelése a kormány bevételeit növeli és életeket ment meg. A dohánytermékek szigorúbb szabályozása, a dohányzás kezelésére

11


I-2. melléklet

szolgáló termékek és a leszoktatásra vonatkozó tanácsadás jobb hozzáférhetõsége, párosulva a több dohányfüst-mentes környezettel, valamint a dohánytermékek reklámjának és szponzorálásának tilalmával csökkenteni fogja a halálos áldozatok számát, amelyet évi 2 millióra becsülnek az elkövetkezõ 20 évben.

Az 1991-es Évin-törvény teljesen betiltotta a dohánytermékek reklámozását, betiltotta a dohányzást a közterületeken és megemelte a dohánytermékek kiskereskedelmi árát. A hatásos jogszabályok csökkentik a dohányfogyasztást. Franciaországban öt évvel az Évin-törvény bevezetése után, amely megtiltotta a cigaretták reklámozását, füstmentes közforgalmú területeket hozott létre és emelte az árakat, a cigarettafogyasztás 16%-kal csökkent.Az alkohollal kapcsolatba hozható károk, ideértve a baleseteket, óriási európai egészségügyi problémát alkotnak. Tetemes mennyiségû bizonyítékok támasztják alá azt, hogy jelentõs egészségi és gazdasági elõnyöket lehet elérni az alkohollal kapcsolatos cselekvéssel. Az Európai Alkohol Karta (Párizs, 1995) és az Európai Alkohol Cselekvési Terv körvonalazza a legfontosabb népegészségügyi és gyógyítási stratégiákat. Ezek közé tartozik az alkoholtartalmú italok megadóztatása, a közvetlen és a közvetett reklámozás visszaszorítása, valamint a veszélyes és ártalmas alkoholfogyasztás kezelése. Valamennyi tagországnak tennie kell azért, hogy politikái és intézkedései teljes mértékben összhangban legyenek az Európai Kartában megfogalmazott stratégiákkal. A súlyos kábítószerélvezõk számát az Európai Régióban 1,5 és 2 millió közöttire becsülik. A közvetlen egészségi hatások mellett a kábítószerélvezet a HIV-fertõzés és a hepatitisz masszív terjedéséhez is vezet, fõként a Régió déli és keleti részeiben. Az elmúlt évek során kialakultak kezelési és megelõzési erõfeszítések, és szélesebb körben nyert elfogadás a szubsztituciós terápia az opiát-függõk számára. Bizonyítékok támasztják alá azt, hogy azok a társadalmak, amelyek a kábítószer-élvezõknek nyújtott szolgáltatások széles körû és újszerû megközelítéseit képesek mobilizálni, igen sikeresek lehetnek ennek az egészségromboló magatartásnak a visszaszorításában, továbbá az antiszociális és bûnelkövetõ cselekmények korlátozása terén a kábítószerélvezõk körében. A "színtér megközelítés" az egészségügyi akciókban Az elmúlt tíz év tapasztalatai az Európai Régióban egyértelmûen rámutattak arra, hogy az egyének, csoportok és társadalmak felvilágosítása, motiválása és támogatása az egészségesebb élet vitele érdekében a legjobban úgy valósítható meg, ha szisztematikusan azokra a helyekre koncentrálunk, ahol az emberek élnek, dolgoznak és játszanak. Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy az egészséget támogató iskolában tanuljon. Az otthon az a tárgyi környezet, amelyben az ember ideje nagyobb részét eltölti. A városok és falvak tervezésében az otthonokat úgy kell megtervezni és felépíteni, hogy azok a fenntartható egészség és környezet szolgálatában álljanak. Az otthon a társadalom elsõdleges egysége, ahol a családtagok hatályba léptethetik saját egészségpolitikájukat, mint például a dohányfüsttõl mentes és biztonságos környezetet és az egészséges táplálkozást. A család orvosa és a képzett, házi látogatást is végzõ családgondozó védõnõk jó katalizátorok lehetnek az egészségügyi akciókban. Az iskola elõtti színtereken a gyermekek elsajátíthatják az egészséges életmód, a társadalmi interakciók és a team-munka alapvetõ értékeit, és kioktathatók olyan kérdésekben, mint például a balesetmegelõzés és az egészséges étrend.

12


I-2. melléklet

Minden olyan politikát vagy programot alá kell vetni az egészségi hatásértékelésnek, amely valószínûsíthetõen kihatással lesz az egészségre. Az iskolákban a diákoknak, a tanároknak és a szülõknek - a helyi közösségekkel közösen dolgozva és egészségügyi tanácsadóik által támogatva - együtt kell elemezniük egészségi lehetõségeiket, kidolgozni intervenciós programokat és értékelni az eredményeket. A dohányfüstmentes tevékenységek, például magukba kell hogy foglalják mindhárom csoportot, hogy megerõsítsék azokat a társadalmi hálózatokat, amelyek a magatartást befolyásolják. Minden gyermeknek joga van arra, hogy az egészséget támogató iskolában tanuljon, amely az egészséggel kapcsolatos kérdéseket átfogó megközelítéssé integrálja, ezáltal lehetõvé téve az iskoláknak, hogy fejlesszék a tanulók, az ott dolgozók, a családok és a közösségek testi, szociális és érzelmi egészségét. A GNP-nek hozzávetõlegesen 3-5%-a lenne megtakarítható a munkakörnyezet biztonságossá és egészségessé tételével. Célként nem csupán a kockázatoknak való expozíció csökkentését kell kitûzni, hanem a munkáltatók és munkavállalók részvételének a fokozását is a biztonságosabb és egészségesebb munkakörnyezet fejlesztésében és a stressz csökkentésében. Olyan vállalati kultúrát kell elõtérbe helyezni, amely elõnyben részesíti a team-munkát és a nyílt vitát azon megfontolásból, hogy a munkatársak összességének jobb egészsége és a jobb társadalmi kapcsolatok a munkahelyen elõsegítik a jobb munkahelyi hangulatot és magasabb termelékenységet a dolgozók körében. A helyi közösségek és városok szintjén, és az 1998-as Athéni Deklarációra építve, az úttörõ jellegû "Egészséges városok" hálózatnak ki kell terjednie minden tagállam valamennyi városára és községére. A hálózatnak fel kell ölelnie a politikai vezetést, az egészségügyi és egyéb ágazatokat, valamint a legfontosabb nem-kormányzati szervezeteket egyfajta strukturált és állandó partneri kapcsolat keretében, amely az életmóddal, a környezettel és az egészséggel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik együttesen, egy helyi egészséget mindenkinek terv keretei között. A várostervezés középponti megfontolását az emberek és életkörülményeik kell, hogy alkossák. Az olyan városmegújítási projektek, amelyek a városi lét minõségének javítására, a víz, az energia és az anyagok felhasználásának a csökkentésére, valamint a hulladékok szeparált gyûjtését, feldolgozását és újrahasznosítását célzó programok megvalósítására helyezik a hangsúlyt, sokkal fenntarthatóbb városok létrejöttét eredményezhetik. Felelõsségvállalás az egészségi hatásokért Az egészségfejlesztés hatásos megközelítése megköveteli a társadalom valamennyi ágazatától, hogy felelõsséget vállaljanak politikáik és programjaik egészségi hatásaiért, és felismerjék az egészség védelmének és fejlesztésének saját maguk számára élvezhetõ elõnyeit. Ezért tehát egészségi hatásértékelésnek kell alávetni bármely szociális és gazdasági politikát vagy programot, továbbá a fejlesztési projekteket, amelyek valószínûsíthetõen kihatással lesznek az egészségre. A kormányzati vezetõk is felelõsséggel tartoznak.

13


I-2. melléklet

A felelõsségvállalás terhe azoknak a kormányzati vezetõknek is a vállára nehezedik, akik a politikákat létrehozzák, forrásokat irányoznak elõ, és jogszabályokat kezdeményeznek. Olyan mechanizmusok, mint az egészségpolitikai audit, az egészség károsítása miatti perek, valamint a nyilvánosság hozzáférése az egészségi hatáselemzésre vonatkozó jelentésekhez biztosíthatják azt, hogy mind az állami szektor, mind a privát ipar nyilvánosan felelõsségre vonható legyen politikái és tettei egészségi hatásaiért. Az országoknak annak a biztosítására is törekedniük kell, hogy a külföldi segély-politikájuk és kereskedelempolitikájuk ne legyenek károsak az egészségre más országokban, és hogy a lehetõség szerinti legnagyobb mértékben hozzájáruljanak a hátrányos helyzetû országok fejlõdéséhez. Az országok közötti szorosabb együttmûködéssel, valamint nemzetközi viselkedési rendszabályok és szabályozó mechanizmusok kidolgozásával és megvalósításával minimálisra csökkenthetõk ezek a problémák.

Fókuszváltás: eredmény-orientált egészségügyi ágazat Az egészségügyi ágazat irányba állítása a jobb egészségnyereség, igazságosság és költséghatékonyság biztosítása felé Az egészségügyi ellátás integrálása Az egészségügyi szolgálat sok pénzbe kerül és a Régió legnagyobb munkáltatói közé tartozik. A Régió keletibb részeiben fekvõ számos országban az egészségügyi kiadások napjainkban túlságosan alacsonyak. Ugyanakkor az egyre nagyobb számú idõskorú népesség, a szegénység emelkedõ szintje és az új technológiák bevezetése mind afelé mutatnak, hogy a jövõben valamennyi tagállamnak többet kell költeni az egészségügyre. Akkor, ha az országok a maihoz hasonló módon folytatják továbbra is. Szerencsére azonban léteznek megoldások, amelyek javíthatják az egészségügyi rendszereknek mind a minõségét, mind pedig a költség-hatékonyságát. Sõt, ezek gyakran nem is igényelnek jelentõsebb befektetést, mindössze a hajlandóságot az egész felépítésének megerõsítésére, valamint a menedzsment erõsebb összpontosítását a népegészségügyi programokra és a betegellátásra. Állnak rendelkezésre olyan megoldások, amelyek javíthatják az egészségügyi rendszereknek mind a minõségét, mind a költség-hatékonyságát.

Sok tagállamban integráltabb egészségügyi ágazatra van szükség, amelyben sokkal erõsebb hangsúlyt kap az alapellátás. A középpontban a jól képzett családgondozó ápolónak kell állnia, aki az életmódi tanácsadási, családtámogatási és házi gondozási szolgáltatások széles körét nyújtja korlátozott számú családnak. Szakosítottabb szolgáltatásokat kell nyújtania a családorvosnak, aki az ápolóval együtt kapcsolatot tart a helyi közösségi struktúrákkal a helyi egészségi problémák vonatkozásában. Kettejük szabad választása az egyes állampolgár elõjoga kell hogy legyen, míg az ápoló/orvos alkotta team feladatainak egyikét az öngondozás aktív támogatásának kell alkotnia. Közösségi egészségpolitikának és programnak kell biztosítania a helyi ágazatok és nemkormányzati szervezetek szisztematikus bevonását az

14


I-2. melléklet

egészségesebb életmódok, az egészségesebb környezet, valamint a helyi szintû hathatós egészségügyi és szociális szolgáltatási rendszer elõsegítésébe. Egy effajta megközelítés tetemes mértékben elõmozdítaná a betegségek és sérülések megelõzését és biztosítaná valamennyi olyan beteg korai és eredményes kezelését, akik egyértelmûen nem igényelnek kórházi ellátást. Az ápolási otthonoknak és az azokhoz hasonló hosszú ápolási idejû intézményeknek sokkal erõsebb "otthon-légkört" kell sugározniuk, és a helyi közösség felelõsségi körébe kell tartozniuk. A másodlagos és harmadlagos ellátásnak, amelyet jórészt kórházakban nyújtanak, egyértelmûen támogatnia kell az egészségügyi alapellátást azokra a diagnosztikai és terápiás funkciókra koncentrálva, amelyeket nem lehet megfelelõen elvégezni az alapellátási környezetben. Amennyiben a fenti alapelveket betartják, és a rugalmasság a kórházi szolgáltatások fejlesztésében és alkalmazásában a kórháztervezés és kórházvezetés erõsebb tulajdonságává válik, akkor a kórházak jobban képesek lesznek megfelelni a változó technológiák és klinikai gyakorlat által keltett kihívásoknak. Emellett sokkal nagyobb mértékben fognak reagálni a betegeik egyéni szükségleteire is.

A minõségi egészségügyi ellátás nyújtotta nyereség Az egyik legnagyobb probléma napjaink egészségügyi rendszereinek általános felépítésével az, hogy túlságosan is kevés szisztematikus erõfeszítés történik annak a pontos mérésére - és kritikus bírálatára -, hogy az alternatív stratégiák és módszerek milyen valós értékkel rendelkezhetnek a lakosság egy adott egészségi problémájának a csökkentésében. Milyen a relatív hatásossága és költsége azoknak a különféle módszereknek, amelyek például az allergiák, szívbetegség és a depresszió megelõzését, felismerését és kezelését szolgálják? Sürgetõ szükség van tehát egy sokkal egyöntetûbb vezetési, menedzsment-koncepció megtalálására, egy olyan koncepcióra, amely ösztönzi a jobb minõség keresését és jutalmazza az újítást, nem pedig megfojtja azt. Az egészségi eredmények mérésével olyan források tárhatók fel, amelyeket az egészségügyi ágazattal szemben megfogalmazódó növekvõ igények kielégítésére lehet fordítani. Az egészségi eredmények mérése - nemzetközileg elfogadott indikátorok segítségével a lakosság szintjén - kínál ilyen egyöntetû koncepciót, amellyel össze lehet hasonlítani az egészségfejlesztési, betegségmegelõzési, kezelési és rehabilitációs programok relatív értékét. Az európai egészséget mindenkinek indikátorok és adatbázis egyedi eszközt nyújt annak az összehasonlításához, hogy az 51 tagállam milyen relatív sikereket ért el a regionális egészséget mindenkinek célkitûzések megvalósítása érdekében tett erõfeszítései terén. Ennek ellenére sokkal több a tennivaló az országokon belül ezen megközelítés alkalmazása és olyan kifinomítása terén, hogy az a stratégiai döntéshozatal eszközeként megfeleljen a helyi szükségleteknek. Az egészségi eredmények mérésével olyan források tárhatók fel, amelyeket az egészségügyi ágazattal szemben megfogalmazódó növekvõ igények kielégítésére lehet fordítani. Napjaink egészségügyi ellátásának sarkalatos problémája az, hogy a klinikai ellátás eredménye hasonló betegek esetében gyakran széles körû variációkat mutat az egyes országok, régiók, kórházak és ellátók között, még akkor is, ha a felhasznált anyagi, pénzügyi és emberi források egyformák. Ennek egyik legjelentõsebb oka az, hogy nem ismerik fel ezeket az eltéréseket, mivel nem gyûjtik az erre utaló adatokat. Óriási rejtett potenciál létezik tehát a betegellátás minõségének és költség-hatékonyságának

15


I-2. melléklet

számottevõ javítására. Mindeddig azonban csak elszórtan folytatnak erõfeszítéseket annak érdekében, hogy az egészségi eredmény mérések a mindennapi gyakorlat részévé váljanak. Az egészségi eredmények szisztematikus mérése a klinikai ellátásban, nemzetközileg standardizált minõségi indikátorok alkalmazásával, az eredmények adatbázisokba történõ táplálásával, ami lehetõvé teszi a mások eredményeivel való összehasonlítást, elengedhetetlen eszköze a folyamatos minõségfejlesztésnek a betegellátásban. Az ilyen egészségi hatásmérés mint az ellátás minõsége fejlesztési folyamatának a kezdete, együtt a bizonyítékokon alapuló orvoslás fokozottabb hangsúlyozásával, új eszközöket nyújthat a technológia-értékeléshez, továbbá a diagnosztikai és gyógyító eljárások hatásosabb és hatékonyabb alkalmazásához. Ezek segítségével meghatározható, hogy mi az, ami mûködik, ami szükséges, és mi az, ami nem. Ez lehetõvé teszi tudományos megközelítés alkalmazását az ígéretes új eljárások meghatározásához és mindenféle szükségtelen eljárás, gyógyszer és berendezés alkalmazásának a visszaszorításához. Ezzel továbbá meg lehet határozni azokat a forrásokat, amelyek az egészségügyi ágazattal szemben megfogalmazódó, a lakosság elöregedésébõl és a mindinkább összetettebb egészségügyi ellátási technológiák folyamatos bevezetésébõl eredõen egyre fokozottabb igények egy részének a kielégítésére fordíthatók. Az egészségügyi ellátás forrásai Az egészségügyi ellátás finanszírozásának biztosítania kell az igazságosságot és a fenntarthatóságot. Bármely rendszert alkalmaznak is, a kormányoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az egészségügyi ellátás mindenkire kiterjedjen, és ahhoz mindenki hozzáférjen, továbbá ügyelniük kell az általános kiadások kézben tartására. Amint azt az egészségügyi reformmal foglalkozó 1996-os ljubjlanai konferencia megfogalmazta, nincs helye a féktelen piaci tevékenységnek az egészséghez hasonló szociális javaknak sem a finanszírozásában, sem a biztosításában. Sõt mi több, az egyént vagy a finanszírozó intézményeket célba vevõ piaci mechanizmusok figyelemre méltóan kevésbé voltak sikeresek az igazságosság és a hatékonyság vonatkozásában, mint azok, amelyek a kórházakat és egyéb egészségügyi ellátókat vették célba. Az egészségügyi alapellátást nyújtók finanszírozási rendszerei, amelyek párosítják a fejkvóta, az ellátó szabad választása és a tételes finanszírozás elemeit, jobb lehetõségeket segítenek elõ a rendszer olyan irányítására, amellyel a cél a magas minõségi színvonal, a források költség-hatékony felhasználása, a felhasználó és a szolgáltató megelégedettsége, valamint az egészségfejlesztési és betegségmegelõzési szolgáltatások hangsúlyozásának elérése. Az egészségügyi ellátás finanszírozásának biztosítania kell az igazságosságot és a fenntarthatóságot. Az egészségügyi ellátó személyzet és az egészségügyi vezetõk számára szolgáló oktatási programoknak az egészséget mindenkinek politika alapelveire kell épülniük. A szakmai és vezetõi kapacitás-építést fokozni kell minden szinten és minden szektorban, eközben hangsúlyozva az egészségi kihatást és cselekvést. Egyértelmû felhatalmazás szükséges a népegészségügyi szakemberek munkájához, amelyhez adekvát infrastruktúrát kell biztosítani.

16


I-2. melléklet

A tagállamok többségében a népegészségügyi infrastruktúrákat és funkciókat meg kell erõsíteni, és modernizálni kell az Egészség21gyel összhangban. A népegészségügyi szakemberek oktatásának és képzésének olyannak kell lennie, hogy felkészítse õket nem csupán a szakmai munkájukra, hanem arra is, hogy mint az egészség és a lakosságra alapuló akciók elõsegítõi, közvetítõi és szószólói tevékenykedjenek valamennyi ágazatban. A különféle szakmacsoportoknak, mint például az építészeknek, mérnököknek, közgazdászoknak, újságíróknak és szociológusoknak szóló oktatási programoknak közvetíteniük kell azt az ismeretanyagot, motivációt és készségeket, amelyeket az egészség érdekében kifejtett multiszektorális cselekvés támogatása megkíván.

A változás vezetése az egészség érdekében Széleskörû társadalmi mozgalom létrehozása az egészség érdekében újító jellegû partneri kapcsolatok, egységessé tévõ politikák és Európa új realitásaihoz igazított vezetési gyakorlat révén A kormányzás megváltoztatása Az Európai Régió lakosainak kollektív ereje a jövõ alakításához sokkal ellenállhatatlanabb ma, mint valaha is volt. A kormányzás azoknak a módoknak az összességét jelenti, amelyekkel az egyének és intézmények, mind az állami, mind a magán szférában, kollektíven megoldják a problémákat és kielégítik a társadalom szükségleteit. Ez valójában egy olyan folyamat, amelynek a révén az egymással ütközõ vagy egymástól eltérõ érdekeket össze lehet egyeztetni és összefogásra épülõ akciókat lehet megvalósítani. Ebbe beletartoznak azok a hivatalos intézmények, amelyek jogosultak a szabályok betartatására, továbbá olyan nem hivatalos megoldások, amelyekben az emberek és az intézmények megállapodtak. Az Európai Régióban napjainkban változóban van a központi kormány szerepe több országban is. Ezért az egészséget mindenkinek elveire épülõ kormányzás nem csak a kormányokat foglalja magába, hanem a nem-kormányzati szervezeteket, a civil társadalmat és a magánszektort az egészségfejlesztési tervekben. A kutatás és információ szerepe Számos országban az egészségpolitikát és egészségügyi programokat sokkal egyértelmûbben kellene tudományos bizonyítékokra alapozni. Az egészségügyi kutatási politikák és stratégiák az egészséget mindenkinek alapelveken és szükségleteken kell hogy nyugodjanak, és jobb egyensúlyt kell megvalósítaniuk az alap- és az alkalmazott kutatás között. A legtöbb országban meg kell erõsíteni a tudományos közösség és a döntéshozók közötti kommunikációt és együttmûködést az új ismereteknek az egészségfejlesztés terén történõ alkalmazása érdekében. Ha teljes mértékben alkalmaznánk az arra vonatkozó összes már meglévõ ismeretanyagot, hogy mely egészség-megközelítés mûködik és melyik nem, akkor ez óriási hatást gyakorolna az egészség fejlesztésére és a környezet védelmére. Minden országnak rendelkeznie kell mechanizmussal arra, hogy évente szisztematikusan meghatározza a nemzetközi vagy nemzeti kutatás által kidolgozott új, sikeres módszerekre vonatkozó bizonyítékokat. Ezután dönteni kell arról, hogy mindezek eredményeképpen milyen változtatásokat kell bevezetni az adott ország egészségügyi ágazatában. Az országos és helyi egészségügyi információs rendszerek elõfeltételei a hathatós, hatékony és igazságos egészségpolitika kidolgozásának és monitorozásának. Az értékelési és monitorozási rendszerek fogják meghatározni, hogy vajon megvalósulnak-e a célok és célkitûzések, és mely kérdésekre kell külön figyelmet fordítani.

17


I-2. melléklet

A már meglévõ tudásanyag alkalmazása jelentõsen kihatna az egészségfejlesztésre. Az egészségügyi információknak jelentõségteljesnek és könnyen hozzáférhetõnek kell lenniük a politikusok, menedzserek, egészségügyi és egyéb szakemberek, valamint a lakosság széles rétegei számára. Valamennyi szinten a jó kormányzás az egészség érdekében megköveteli az átláthatóságot, felelõsségre vonhatóságot és a részvételt elõmozdító ösztönzõket. A médiumok és a kommunikációs ágazat, különös-képpen az Internet és a televízió forrásainak és szakértelmének a bevonása óriási lehetõséget teremt arra, hogy minden embert tájékoztatni, nevelni és meggyõzni lehessen az egészség egyéni és kollektív értékérõl. Fontos monitorozni és felmérni az orvosi technológiai kutatás etikai, tudományos és társadalmi kihatásait, különösképpen a géntechnológiai kutatás esetében. A genetikában szerzett ismeretanyag jelentõsen javíthatja a prevenciós és terápiás választási lehetõségeket, de alkalmazása során tiszteletben kell tartani az emberi méltóságot, autonómiát és jogot. A lakosság bevonása a genetika körüli vitákba biztosíthatja azt, hogy a jövõ szakmapolitikai választásainak alapját demokratikus döntések alkossák. Egészséget mindenkinek politikák és partnerek Az egészséget mindenkinek integrált és elõretekintõ szakmapolitikai keret a prioritások meghatározásához, stratégiák kiválasztásához és források mobilizálásához az egészséget szolgáló akciókhoz a társadalom egészében. Országos, célzott szakmapolitika, amely az egészséget mindenkinek értékekre épül, adja a kulcsot a motiváció és egy megfelelõ keret biztosításához a régiókban, városokban és helyi közösségekben, valamint a különféle színtereken - mint például az iskola és a munkahely - megvalósuló politikákhoz és akciókhoz. Az egészséget mindenkinek politika azáltal, hogy értékeket teremt, célokat tûz ki és felvázolja az ezek elérését célzó stratégiákat, vezérelni fogja a megvalósítást, és könnyebbé teszi azt. Rendkívül fontos, hogy a nemzeti politikák és programok tervezése során bevonják azokat, akiknek majd a politika gyakorlati megvalósítása lesz a feladata, azaz rangidõs vezetõket például az egészségügyi és egyéb minisztériumokban, az egészségügyi szakemberek különféle egyesületeiben, egyetemeken és a helyi önkormányzatok országos egyesületeiben. A kiterjedt konzultációs folyamat az országgyûlés által történõ végleges elfogadást megelõzõen nagyon jó módja a széles körû támogatás biztosításának az egész társadalom oldaláról. Hasonló elveket kell alkalmazni az egészséget mindenkinek programok esetében az országos alatti és a helyi szinteken, amint azt példázzák egyebek között az Európai Régiók az Egészségért és az Egészséges Városok hálózatok tagjai. Az egészséget mindenkinek politika vezérli és megkönnyíti a gyakorlati megvalósítást.

18


I-2. melléklet

A partnerek ösztönzése arra, hogy tegyék magukévá az Egészség21-ben vázolt egészségi értékeket, befolyással lesz az egyének, szervezetek, gazdálkodó szervezetek és háztartások által kifejtett akciókra. Hangsúlyt kell helyezni hálózatok, szövetségek és partneri kapcsolatok kiépítésére az egészség érdekében országos, regionális és helyi szinteken, továbbá az emberek képessé tételére arra, hogy cselekedjenek. Valamennyi ágazat nyerésre áll, ha az egészség érdekében tett befektetések kölcsönös hasznait meghatározzák és figyelembe veszik. Az integráló és a részvételt elõsegítõ tervezésnek azonban implikációi vannak azoknak a kormányoknak a számára, amelyek még nem állnak készen az effajta holisztikus megközelítésre. Intézményi reformokra és mechanizmusokra lehet szükség számos tagállamban az együttmûködés elõmozdítására a politikák és tervek megvalósítása terén, a struktúrák decentralizálásának a megkönnyítésére, a különféle ágazatok bevonására, valamint jobb koordináció megvalósítására a kormányon belül.

Az EVSZ és egészséget támogató partnerei szerepe Az EVSZ Európai Régiója óriási erõforrással rendelkezik annak a nagyszámú szervezetnek a formájában, amelyek az országokkal együtt tudnak dolgozni azok erõfeszítéseinek a támogatása érdekében. Az Egészségügyi Világszervezet legfontosabb feladata a jobb egészségért való munkálkodás. Az Európai Unió, ez az integráló szervezet, amely erõs felhatalmazással bír az egészség érdekében kifejtendõ multiszektorális akciók terén, jelentõs potenciállal rendelkezik ahhoz, hogy hozzájáruljon a fejlõdéshez. Az Európa Tanács óriás erõt képvisel az alapvetõ etikai értékek védelme terén, míg a Gazdasági Együttmûködés és Fejlesztés Szervezete (OECD) igen fontos gazdasági elemzésekkel látja el tagállamait. Ezek, továbbá más gazdasági és politikai csoportosulások, az ENSZcsalád különféle intézményeivel, fontos beruházási bankokkal, nemzetközi és nem-kormányzati szervezetekkel együtt járulnak hozzá a "regionális kormányzáshoz az egészség érdekében". Az EVSZ speciális felhatalmazással bír a szorosabb együttmûködés elõsegítésére az egészségfejlesztés érdekében. Az alapokmánya szerint az EVSZ-nek speciális felhatalmazása, hogy elõsegítse a szorosabb együttmûködést az egészségfejlesztés érdekében mind nemzetközi szinten, mind pedig az egyes országok támogatása terén kifejtett munkájában. Ennek a feladatnak tekintetbe kell vennie a XXI. század küszöbét átlépõ Európai Régió realitásait, és azt, hogy a kölcsönös bizalom, az egyenlõ felek közötti partnerség szelleme, illetve egymás speciális felhatalmazásának a tiszteletben tartása alapján kell együttmûködést kialakítani a különféle partnerekkel. Az Európai Területi Iroda a fenti elvek alapján szorosan együttmûködik az EVSZ genfi központjával és egyéb területi irodákkal, továbbá európai partnereivel azért, hogy maximális elõnyöket és hasznot biztosítson az európai tagállamok számára a szélesebb körû tapasztalatok és cselekvési potenciál felhasználásával, amelyet az EVSZ globális jellege tesz számára lehetõvé. Ezzel a háttérrel a Területi Irodának öt szerepet kell betöltenie a szakmapolitikának az egyes országokban történõ megvalósítása támogatása terén. 1. A Régió "egészségi lelkiismereteként" meg kell határoznia a fennálló vagy újra felmerülõ egészségi problémákat, és azokra fel kell hívnia a figyelmet. Ezáltal a Területi Iroda védelmezni fogja az egészségnek mint emberi jognak az alapelveit, elõsegíti a regionális egészséget és szót emel az országok közötti, illetve az országokon belüli igazságosság érdekében. Védelmezni fogja a kiszolgáltatottak és a szegények egészségét, és rámutat azokra a politikákra és gyakorlati megoldásokra, amelyek javára vannak az egészségnek, illetve károsak arra nézve. 2. A Területi Iroda azzal, hogy az egészségre és az egészségfejlesztésre vonatkozó információk gyújtópontjában helyezkedik el, mûködteti, és állandóan naprakészen tartja a regionális egészséget mindenkinek monitorozási és értékelési rendszereket (a következõ frissítésre 2001-ben és 2004-ben kerül sor), továbbá az egészségi állapotra, az egészséget meghatározó tényezõkre, az egészségügyi rendszerekre és az egészségügyi fejleményekre vonatkozó információk központjaként fog funkcionálni a Régióban. E tevékenysége során a Területi Iroda arra törekszik, hogy optimalizálja együttmûködését

19


I-2. melléklet

az EVSZ központjával és legjelentõsebb partnereivel a Régióban - az Európai Bizottsággal, az OECDvel, különösképpen pedig az ENSZ-család többi intézményével -, hogy elõmozdítsa olyan surveillanceés más egészségügyi információs rendszerek fejlesztését, amelyek egyesítik az adatgyûjtés és adatjelentés egyszerûségét a tagállamok számára a standardizáció és a felhasználói igényekre való reagálás technikai követelményeivel. 3. Az egészséget mindenkinek politikák elemzésével és propagálásával a Területi Iroda irányt mutat, és támogatást nyújt a tagállamoknak, a szervezeteknek és hálózatainak az egészségpolitika kidolgozására vonatkozóan, minden szinten. Az Iroda egészségpolitikai kutatást fog folytatni, mûködteti a regionális egészséget mindenkinek politikát és gondoskodik annak következõ frissítésérõl 2005-ben. 4. A politikáknak a cselekvés nyelvére történõ lefordításához bizonyítékokon alapuló eszközök és irányelvek rendelkezésre bocsátásával az Iroda újszerû eszközöket, megközelítéseket és módszereket fog meghatározni az egészségfejlesztéshez. Ezt úgy éri el, hogy monitorozza a nemzetközi kutatás eredményeit, áttekinti a tagállamok gyakorlati tapasztalatait, és ahol szükséges, speciális, kiemelten fontos vizsgálatokat sürget vagy folytat le, ha a fentiek másképpen nem állnak rendelkezésre. 5. A cselekvés katalizátoraként mûködve a Területi Iroda négy fõ funkciót fog ellátni: o o

o o

technikai együttmûködés a tagállamokkal; vezetõi mûködés azokban az erõfeszítésekben, amelyeknek célja a népegészséget kiemelkedõen veszélyeztetõ betegségek felszámolása vagy visszaszorítása, mint például fertõzõ betegségek járványai és olyan pandémiák, mint a dohányzással összefüggõ betegségek, trauma és erõszak; koordinált cselekvés partnereivel az Európát átszövõ együttmûködõ hálózatok révén; végül sürgõsségi felkészülés és válaszintézkedések koordinálása és támogatása a Régióban elõforduló népegészségügyi katasztrófák vonatkozásában.

Jobb jövõ felé A XXI. század küszöbén állva kötelezettségünk, hogy cselekedjünk a Régió 870 millió lakosa egészségének a javítása érdekében. Az Egészség21 adja a keretet e kihívás felvállalásához azáltal, hogy alkalmazza az elmúlt 10-15 év során Európa kollektív tapasztalatából kikristályosodott legjobb stratégiákat. Nem elérhetetlen látomásról van szó - mindez elvégezhetõ! A tapasztalat megmutatta, hogy az óriási mértékben eltérõ politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális feltételekkel rendelkezõ országok képesek olyan egészséget mindenkinek politikákat kidolgozni és a gyakorlatban megvalósítani, amelyek célja, hogy az egészséget kiemelten fontos kérdésként kezeljék, és amikor erre sor kerül, a kedvezõbb fordulatot hozó alapvetõ változásból csak nyerni fognak. A Régió 51 tagállamának legjelentõsebb kihívása most az, hogy az új regionális egészséget mindenkinek politikát iránymutatóként használják saját politikáik és céljaik szükség szerinti naprakésszé tételéhez. Szerte a Régióban sok-sok helyi közösség tett tanúbizonyságot kezdeményezõkészségrõl és képzelõerõrõl az egészséget mindenkinek elképzelések alkalmazásában arra, hogy mozgósítsák az embereket saját egészségük fejlesztésére és védelmére. Különösképpen a dinamikus és gyorsan bõvülõ Egészséges városok mozgalom mutatott kiemelkedõ potenciált minden tagállamban a helyi közösségek szisztematikus, fenntartható és újító jellegû mozgósítására. További kiváló példák láthatók arra, hogy az állami és a magánszektor kihasználja az egészség-nyereség lehetõségeit. Egészségügyi dolgozók ezrei és számos szervezetük vezetett be újszerû megközelítéseket az ellátás minõségének a javítása terén, továbbá a más ágazatokkal való szorosabb együttmûködésben a kihívásoknak való megfelelés új útjainak keresése során. Most egyértelmûen összpontosított és elkötelezett cselekvésre van szükség ahhoz, hogy az egészséget mindenkinek jövõképét átalakítsuk gyakorlati és fenntartható realitássá a Régiónak mind az 51 tagállamában. A tapasztalat, a technikai tudás és számos eszköz a egészség meghatározó tényezõinek a befolyásolására rendelkezésre áll. Amire most szükség van, az az erõs vezetõi szerep és a politikai akarat ezeknek az átvételére és alkalmazására! [A fordítás alapjául szolgáló munka: Health21: an introduction to the health for all freamwork for the WHO European Region. Fordította: Dr. Fedineczné Vittay Katalin]

20


I-3. melléklet

Jelentés az Országgyűlés részére az Egészség Évtizedének Népegészségügyi Programja 2011. évi előrehaladásáról

Budapest, 2012. június

1


I-3. melléklet

Tartalomjegyzék Bevezetés ................................................................................................................................... 3 Helyzetértékelés ........................................................................................................................ 5 Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkársága 2011. évben végrehajtott tevékenységei, programjai ............................................................................... 10 Egészséget támogató társadalmi környezet kialakítása .......................................... 10

I.

Egészséges ifjúság ........................................................................................................... 10 Idősek egészségi állapotának javítása ........................................................................... 14 Esélyegyenlőség az egészségért ...................................................................................... 14 Egészségfejlesztés a mindennapi élet szinterein .......................................................... 16 II.

Egészséges életmód programja, az emberi egészség kockázati tényezőinek

csökkentése .......................................................................................................................... 16

Dohányzás visszaszorítása ............................................................................................. 16 Az alkohol és drogmegelőzés ........................................................................................... 19 Egészséges táplálkozás és élelmiszer-biztonság ........................................................... 20 Aktív testmozgás elterjesztése .......................................................................................... 25 Közegészségügyi és járványügyi biztonság ..................................................................... 26 Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram ............................................................ 27 III. Az elkerülhető halálozások, megbetegedések, fogyatékosság megelőzése .............. 30 Koszorúér- és agyérbetegségek okozta megbetegedések, halálozások visszaszorítása .. 30 Daganatos megbetegedések visszaszorítása .................................................................... 30 A lelki egészség megerősítése .......................................................................................... 32 AIDS-megelőzés............................................................................................................... 32 IV. Az egészségügyi és népegészségügyi intézményrendszer fejlesztése az egészségi állapot javítása érdekében ................................................................................................. 34 Népegészségügyi szűrővizsgálatok .................................................................................. 34 Ellátásfejlesztés ................................................................................................................ 39 Erőforrás-fejlesztés .......................................................................................................... 41 Monitorozás-informatika ............................................................................................... 42 TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM ................................................ 44 A MAGYAR EURÓPAI UNIÓS ELNÖKSÉG EREDMÉNYEI - NÉPEGÉSZSÉGÜGY .................................................................................................................................................. 47 A minisztériumok részbeszámolói a Népegészségügyi Program keretében végrehajtott tevékenységeikről 2011. évben .............................................................................................. 49 I.

Egészséget támogató társadalmi környezet kialakítása ........................................... 57

Egészséges ifjúság ........................................................................................................... 57 Idősek egészségi állapotának javítása ........................................................................... 59 Esélyegyenlőség az egészségért ....................................................................................... 59 Egészségfejlesztés a mindennapi élet szinterein ............................................................. 60

2

Az egészségügyi ellátórendszer 23 éve II.

Egészséges életmód programja, az emberi egészség kockázati

I-3. melléklet tényezőinek

csökkentése .......................................................................................................................... 61

Dohányzás visszaszorítása ............................................................................................. 61 Az alkohol és drogmegelőzés ......................................................................................... 61 Egészséges táplálkozás és élelmiszerbiztonság ............................................................ 63 Aktív testmozgás elterjesztése ....................................................................................... 66 Közegészségügyi és járványügyi biztonság .................................................................. 68 Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram ........................................................ 69 III.

Az elkerülhető halálozások, megbetegedések, fogyatékosság megelőzése ......... 74

Koszorúér- és agyér betegségek okozta megbetegedések, halálozások visszaszorítása .......................................................................................................................................... 74 A lelki egészség megerősítése ......................................................................................... 74 HIV/AIDS megelőzés...................................................................................................... 76 IV. Az egészségügyi és népegészségügyi intézményrendszer fejlesztése az egészségi állapot javítása érdekében ................................................................................................. 76

Népegészségügyi szűrővizsgálatok ................................................................................ 76 Ellátásfejlesztés ............................................................................................................... 77 Erőforrás fejlesztés ......................................................................................................... 78 Összegzés ................................................................................................................................. 79 Rövidítések jegyzéke: ............................................................................................................. 82

Bevezetés A jó egészség önmagában is jelentős egyéni és társadalmi érték, ugyanakkor egyéni és társadalmi erőforrás is. A lakosság jó egészsége a fenntartható gazdasági növekedés záloga. Öntudatos, magukért és utódaikért felelős, és azokért cselekvő polgárok lehetnek csak a zálogai a jövő sikeres Magyarországának. Az első Orbán-kormány a lakosság egészségi állapotának javítása, az egészséges életmód elősegítése érdekében a 1066/2001. (VII. 10.) Korm. határozat keretében fogadta el a 20012010. évekre szóló Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Programját, amely öt nemzeti célt tűzött ki a 2010. évig tartó periódusra: 1. A lakosság meghatározó többsége vallja, hogy az egyik legfőbb emberi érték az egészség. Ezzel egyidejűleg el kell érni, hogy a döntéshozók mind a jogalkotásban, mind a költségvetésben kitüntető jelentőséget tulajdonítsanak a lakosság egészsége javításának. 2. A rokkantságmentes életéveket férfiaknál legalább 64, nőknél legalább 72 esztendőre kell kiterjeszteni. 3. A születéskor várható átlagos élettartamot férfiaknál legalább 70, nőknél legalább 78 esztendőre kell meghosszabbítani. 4. A társadalmi egyenlőtlenségeket, illetve a születéskor várható élettartamban mutatkozó különbségeket csökkenteni kell.

3


I-3. melléklet

5. A felnövekvő generáció számára biztosítani kell az egészséges fejlődés feltételeit a fogantatástól a felnőttkorig. Az Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program 2003. évtől átalakuláson ment keresztül a Népegészségügyi Programról szóló 46/2003. (IV. 16.) OGY határozat formájában. A célkitűzések megvalósítását az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról szóló 46/2003. (IV. 16.) OGY határozattal meghirdetésre került Népegészségügyi Program adta. A 4/2006. (II. 8.) OGY határozat a Program elnevezését „Egészség Évtizedének Népegészségügyi Programja” (a továbbiakban: Népegészségügyi Program) elnevezésre módosította. A Népegészségügyi Programról szóló 46/2003. (IV. 16.) OGY határozat 2. c) pontjában az Országgyűlés felkérte a Kormányt, hogy évente tájékoztassa az Országgyűlést a Program előrehaladásáról, a jelen jelentéssel ennek a kötelezettségnek kívánunk eleget tenni. Magyarország új Alaptörvényének XX. cikk első bekezdése szerint mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. Ezen jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő. A népegészségügy a legszélesebb értelemben vett közügy. Elsődlegesen az egészség meghatározó tényezőire irányul, ezért nem egy ágazat, vagy szakma kizárólagos kompetenciája; össztársadalmi feladat, melynek „motorja” az egészségügyben van. Célkitűzése a lakosság egészségének fejlesztése, prioritása a szociális egyenlőtlenségek csökkentése, a nem-fertőző megbetegedések elsődleges megelőzése a környezetegészségügyi és a járványügyi biztonság megőrzése mellett. Az Európai Unió célkitűzéseivel összhangban, hazánkban is folyamatos a törekvés a lakosság egészségben eltöltött életéveinek növelésére. A Népegészségügyi Program fő célkitűzése, hogy minden magyar állampolgár a lehető legegészségesebben éljen, s ennek eredményeként tíz év távlatában három évvel legyen hosszabb a születéskor várható élettartam mindkét nem esetében. A Népegészségügyi Programban foglaltak megvalósításának két fő útja az egyes állampolgárok élethosszig tartó egészségvédelme és fejlesztése, és a főbb betegségek, sérülések, halálokok gyakoriságának csökkentése, az ezekkel járó szenvedés mérséklése. A „Semmelweis Terv az egészségügy megmentésére” szakmai koncepció (a továbbiakban: Semmelweis terv) kiindulópontja, hogy Magyarország társadalmi és gazdasági felzárkózása elképzelhetetlen rossz egészségi állapotú, beteg emberekkel. A lakosság jó egészségi állapota tehát alapvetően határozza meg a nemzet sorsát és jövőre vonatkozó kilátásait. 2011. évben elfogadásra került a Semmelweis terv cselekvési terveként a Semmelweis Tervben meghatározott egészségügyi struktúra-átalakítással járó feladatokról, a kiemelt feladatok végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló 1208/2011. (VI. 28.) Korm. határozat, melynek népegészségügyi vonatkozása a következő: - az egészségügyi ellátórendszer átalakítása a népegészségügyi intézményrendszer átalakításával, - a népegészségügyi szűrési programok áttekintése és kiterjesztése a költségvetési források figyelembevételével, a működő szűrőprogramok hatékonyságának felülvizsgálata.

4


I-3. melléklet

A Népegészségügyi Program végrehajtása során 2011. évben kiemelt figyelmet fordítottunk az alábbi célok elérésére: - a magyar munkaerő versenyképességének növelése, - a krónikus, nem fertőző megbetegedések gyakoriságának csökkentése, - a járványügyi biztonság megőrzése, - az egészségben megélt életévek számának növelése, - az egészségi állapotban megmutatkozó egyenlőtlenségek csökkentése, - a lakosság egészségtudatos magatartásának széles körben való elterjesztése. Fentieken túl azonban specifikus célokat is meghatároztunk 2011. évre: - áttörő népegészségügyi jogalkotás, - népegészségügyi fejlesztési források újragondolása, szakmai koncepciójának meghatározása, - fenntartható finanszírozás biztosítása, - a népegészségügyi rendszer revitalizációja, alkalmassá tétele arra, hogy a napjaink legfontosabb népegészségügyi kihívásaira adekvát válaszokat tudjon adni, - a népegészségügyi intézményrendszer fejlesztése. Az új szakmai koncepció és cselekvési terv birtokában, célokkal felvértezve kezdtük el a munkát 2011. évben, különös figyelemmel arra, hogy a népegészségügyi cselekvés intézményrendszere sajátos, mert messze túlterjed az egészségügyi ágazat intézményrendszerén. A stratégiai tervezés, a koordináció („a motor”) beleilleszthető az egészségügybe, de az operatív tervezés és a végrehajtás szereplői – mint ahogy jelen jelentésből is látható - sokkal szélesebb körűek.

Helyzetértékelés A magyar lakosság egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban rendkívül kedvezőtlen, jelentősen elmarad attól, amit társadalmi-gazdasági fejlettségünk általános szintje lehetővé tenne. Születéskor várható átlagos élettartam

5


I-3. melléklet

A magyar férfiak és nők körében 1993. évtől folyamatosan emelkedő tendencia figyelhető meg. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2010. évben a születéskor várható átlagos élettartam a férfiaknál 70,50 év a nőknél 78,11 év (1. ábra). 1. ábra A férfiak és a nők születéskor várható élettartama Év 80 70 60 50 40 30 20 10

Férfi

2010

2008

2006

2004

2002

2000

1998

1996

1994

1992

1990

1988

1986

1984

1982

1980

1978

1976

1974

1972

1970

1968

1966

1964

1962

1960

1958

1956

1954

1952

1949

0

Nő

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 2011.

Az emelkedő trend kedvező, de még messze elmarad az Európai Unió tagállamainak átlagától. Különösen tragikus a középkorú férfiak kimagasló halálozása. A rossz egészségi állapot számtalan hatását ismerjük: korlátozottság, rokkantság, hátrányos munkaerő-piaci megkülönböztetés, társadalmi marginalizáció, a családban megjelenő szerepek konfliktusa, csökkent önértékelés, kiszolgáltatottság. A népesség kormegoszlása A magyar népesség kormegoszlása a fejlett társadalmakra jellemző elöregedés képét mutatja. A 0-14 éves gyermekkorú népesség aránya hazánkban folyamatosan csökkent – az 1980-as években 21,9%-ról 2011. évben 14,6%-ra – és ezzel egyidejűleg az időskorúak (60 éven felüliek) aránya 17,1%-ról 22,9%-ra nőtt (2. ábra). 2. ábra A népesség száma főbb korcsoportok szerint 2011.

6


I-3. melléklet

Millió 12 10 8 6 4 2 0 1869 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 2010 2011 0–14 éves

15–59 éves

60–X éves

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 2011.

Öregedési Index alakulása (száz 0-14 évesre jutó 65 éves és idősebb korú) Az öregedési index az elmúlt 60 évben erőteljes emelkedést mutat. Az időskorúak számának növekedésével párhuzamosan, a gyermekkorúak száma csökken. Amíg 2000. évben hazánkban minden 15 év alatti korcsoportúra 86, addig 2010. évben már 113 idős lakos (65 év feletti lakos) jutott. Országon belül az „elöregedés” problematikájával leginkább küzdő területek 2010. évben: a fővároson belül a budai oldal kerületei, Zala, Vas, Tolna, Nógrád, Békés, Csongrád, BácsKiskun megye egésze, illetve Jász-Nagykun-Szolnok, Veszprém és Győr-Moson-Sopron megye déli része, valamint Heves megye északi része (3. ábra).

3. ábra Öregedési index kistérségenként Magyarországon, 2011. január 1.

-0,864 0,865 -1,065 1,066 -1,266 1,267 -1,467 1,468 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

7


I-3. melléklet

A problémát súlyosbítják az országon belüli, az egészségi állapot tekintetében mutatkozó társadalmi egyenlőtlenségek, melyet jól jellemez pl. egyes társadalmi csoportok között a várható élettartam 4-6 évet is elérő különbsége. Ennek hátterében, az egészséget meghatározó társadalmi-gazdasági tényezők, az egészség alapfeltételeinek (pl. jövedelem, lakhatás) egyenlőtlenségei állnak. Halálozás Hazánkban a nem fertőző betegségek miatt történő halálozásban (kiemelten a korai, vagy idő előtti halálozásban) már a ’60-as évek második felétől igen kedvezőtlen jelenségek mutatkoztak. A ’90-es évek elejére a magyar férfiak és nők korai halálozása katasztrofális mértékűvé vált. A halálesetek több mint 90%-a napjainkban is az öt vezető haláloki főcsoportba (keringési rendszeri betegségek, daganatok, emésztőrendszeri betegségek, légzőrendszeri betegségek és külső okok) sorolható. A betegségteher túlnyomó részét a krónikus nem fertőző betegségek jelentik. Halálozások megoszlása kiemelt halálokok szerint, 2010 Keringési rendszer betegségei: 50,5% Daganatok: 25,4% Emésztőrendszer betegségei: 5,9% Légzőrendszer betegségei: 4,8% Balesetek: 3,3% Öngyilkosság: 1,9% Egyéb halálokok: 8,3% Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

A férfi korai halálesetek (0-64 év) harmada keringési rendszeri betegségek és daganatok, 12-13%-a emésztőrendszeri betegségek és külső okok miatt és 4%-a légzőrendszeri betegségek miatt következett be. A nők korai halálesetei (0-64 év) közül külön figyelmet érdemel, hogy körükben 43%-ot tettek ki a daganatos halálesetek, valamint a férfiakétól csak néhány %-ban maradt el az emésztőrendszeri betegségek miatti halálozásuk relatív súlya. (4. ábra) Kiemelendő, hogy az öt haláloki főcsoport miatti halálozás - a nők daganatos halálozását kivéve - az utóbbi évtizedben egyik nem esetében sem emelkedett. A csökkenés, vagy stagnálás ellenére a keringési rendszer betegségei miatti halálozás férfiak esetében 1,9szerese, nők esetében 1,8-szorosa, az emésztőrendszeri betegségek miatti halálozás pedig a férfiaknál 2,4-szerese, a nőknél 1,8-szorosa az EU országok átlagának 2009. évben (Forrás: WHO-HFA adatbázis). 4. ábra A vezető halálokok súlya a 0-64 éves magyar FÉRFIAK és NŐK körében, 2010. év FÉRFIAK

NŐK

8


I-3. melléklet

10%

7%

7% 13%

33%

10%

43%

12%

5% 4%

31%

Daganatok Keringési rendszer betegségei Légzőrendszer betegségei

25% Emésztőrendszer betegségei Külső okok Egyéb halálok

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

A nemzetközi viszonylatban igen magas korai halálozás a fenntartható fejlődés és a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességének esélyeit is rontja. Mind a munkaképességre, mind a humánerőforrás minőségére gyakorolt hatása negatív és súlyosak a családra, a közösségre és a társadalomra tovagyűrűző anyagi terhei is. A krónikus nem fertőző betegségek okozta betegségteher jelentős részéért életmódbeli tényezők (dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, kedvezőtlen táplálkozási szokások, fizikai inaktivitás) tehetők felelőssé. A kedvezőtlen életmód hátterében meghatározó módon pszicho-szociális tényezők állnak.

9


I-3. melléklet

Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkársága 2011. évben végrehajtott tevékenységei, programjai I.

Egészséget támogató társadalmi környezet kialakítása

Egészséges ifjúság Csecsemő- és gyermekkori allergia megelőzése Az európai és hazai lakosság kb. 25-30%-a szenved allergiás megbetegedésben. Cél az elsődleges megelőzés elősegítése, tehát a megbetegedés kialakulásának megelőzése, ennek keretében a már bizonyítottan hatékony módszerek, elsősorban a várandósság és szoptatás alatti helyes életmód, táplálkozási faktorok ismertetése, elősegítése célcsoportorientált és szakmai továbbképzéseken, népszerű kiadványokkal. Szakmai konszenzus kialakítása 2010. év novemberében kezdődött és 2011. évben folytatódott – hazai vezető gyermek-gastroenterológus, immunológus, gyermekgyógyász, védőnő szakemberek részvételével – az Országos Gyermekegészségügyi Intézet (továbbiakban: OGYEI) Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottsága kezdeményezésére az a konszenzus-megbeszélés, amely a civilizációs betegségként növekvő gyakoriságú serdülő- és gyermekkori coeliakia és egyes típusú diabetesz csökkentése céljából a csecsemőkori gluten-bevezetéssel kapcsolatos érvényes európai és hazai csecsemőtáplálási irányelvek gyakorlati átültetését célozta. Kutatás-fejlesztés Antioxidánsok, illetve probiotikumok szerepének vizsgálatára került sor – hazai és külföldi partnerekkel való együttműködés keretében – az allergiás megbetegedésben és annak megelőzésében. Együttműködő partnerek voltak a programban: Bécsi Egyetem Táplálkozástudományi Intézete és hazai allergológiai centrumok, az Európai Allergológiai Akadémia (EAACI), valamint a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság (MAKIT). Az együttműködés eredményeként közlemények jelentek meg, előadások hangzottak el a témában.

Gyermekbalesetek megelőzése A balesetek gyermek és serdülőkorban jelentős népegészségügyi problémát jelentenek, mert a többi európai országhoz hasonlóan, hazánkban is a külső halálokok, ezen belül a véletlen balesetek állnak az első helyen az 1-24 éves korcsoport halálozásában. Magyarország a Nemzeti Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Program keretében 2009. évben dolgozta ki a „Nemzeti gyermek- és ifjúságbiztonsági akcióterv”-et. A dokumentum a 0-24 éves korosztályban tíz éves időtartamra (2010-2019) fogalmazza meg a véletlen baleseti halálozás csökkentésének 30%-os célját, valamint meghatározza az első 3 év (2010-2012) feladatait, illetve az eredmények mérésének módját. Küldetésnyilatkozatuk: „Nemzeti összefogás a gyermekek és fiatalok nagyobb biztonságáért”. A program a legsúlyosabb kimenetelű baleseteket kívánja eredményesebben megelőzni úgy, hogy a gyermekek egészséges testi, lelki és szociális fejlődését ne akadályozza. A 2011-2012 évre vonatkozó akciótervben vállalt feladatok nem valósultak meg még teljeskörűen, de az eltelt két évben jelentős intervenciók történtek a gyermekkori balesetek megelőzése érdekében: - A Házi Gyermekorvos Egyesület a gyermekkori balesetek megelőzési lehetőségeire házi gyermekorvosok részére továbbképzést tartott.

10


I-3. melléklet

- A Közlekedéstudományi Intézet részt vesz a SOL EU Projektben, melynek kiemelt témája a gyermekbiztonság (pl. iskolába vezető utak). Az ÉLET-ÚTON program a biztonságos közlekedésre nevelést helyezi előtérbe. Oktatási program kidolgozása történt az OGYEI-vel, mely általános iskolás felső tagozatos osztályainak számára 5 órás tananyagot dolgoz ki a közlekedésbiztonság és a vízbiztonság témájában. - A Magyar Gyermekmentő Alapítvány ingyenes elsősegélynyújtó tanfolyamokat szervez már 5 éve, amely keretében 60 helyszínen, több ezer emberhez jutottak el. - A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság nagy hangsúlyt fektet a balesetet, károsodást okozható termékek kiszűrésére, a játékok, gyermekgondozási cikkek, sporteszközök biztonságosságának piacfelügyeleti és laboratóriumi vizsgálatára, a szükséges hatósági lépések megtételére. Oktatást, felvilágosítást végeznek a fogyasztók, valamint a gyártók, forgalmazók részére. - Az OGYEI koordinálásában 2011. május 2-án megalakult a tárcaközi gyermekbiztonsági tanács, amelynek feladata az akciótervben foglaltak összehangolása. - 2011. június 15-én magyar szakemberek számára Gyermekbiztonsági Konferencia megrendezésére került sor, amely az Európai Uniós elnökségi rendezvényként 2011. június 16-17-én, Gödöllőn megtartott 3. Európai Biztonsági Konferencia szatellit rendezvénye volt. - Akcióterv terjesztése keretében az akcióterv magyar és angol nyelvű kinyomtatott példányait az OGYEI folyamatosan juttatja el a szakemberekhez. - Akció terv keretében megtörtént a média-megjelenés növelése, a gyermekbiztonsági jogszabályok felülvizsgálata, javaslattétel a WHO Gyermekbiztonsági világjelentés gyermekbarát változat nyomtatására, terjesztésére, valamint elkészült a Gyermekbiztonsági jelentés, amelyben az OGYEI – az akciótervben meghatározott indikátorok elemzésével – jelentést készített döntéshozóknak, szakembereknek a 20072009. év adatainak értékelésével. A kiinduló jelentés elkészítése segíti, hogy az akcióterv megvalósulását számszerűen mérhető módon lehessen monitorozni. - Az OGYEI otthonbiztonsági prospektussorozatának egyik tagja egy önellenőrzési kérdőív, melynek segítségével a saját lakásban ellenőrizhető, hogy az ott élő gyermek számára az mennyire biztonságos. - Az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása (HBSC) című, az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben zajló kutatás 4 évente hasznos adatokat nyújt a serdülők baleseteiről, e tekintetben az utóbbi 4 év javulást mutat. - Az OGYEI gondozásában elkészült a WHO Gyermekbiztonsági világjelentés gyermekbarát változatának fordítása, sokszorosítása. Elvégezték a hazai gyermekbiztonsági jogszabályok (közlekedés, füstérzékelő, melegvíz hőmérséklet, medence körbekerítés) összehasonlítását a gyermekbiztonság szempontjából legkedvezőbb helyzetű országok szabályozási gyakorlatával. - Az Országos Kémiai Biztonsági Intézet egyik fő tevékenysége a gyermekkori mérgezések megelőzése, a mérgezési adatokat gyűjtése, elemzése. Felvilágosító és ügyeleti vonalat működtetnek mind a laikusok, mind a szakemberek számára. Honlapjukon a gyermekkori mérgezésekkel kapcsolatos információk rendszerezetten, könnyen értelmezhetően elérhetők (okbi.hu/gyermekmereg). - A Magyar Vöröskereszt Kortársképző program évente két alkalommal, több témában kerül megrendezésre (pl. elsősegélynyújtás, laikus szociális segítők, csoportvezetés) témakörönként 20-20 fős csoportokkal. Rendszeresen sor kerül baleset-szimulációs, katasztrófa készenléti, járványok megelőzésével kapcsolatos képzésekre, tréningekre is. Csecsemő-, kisdedgondozási ismeretekkel – beleértve az elsősegélynyújtást is – a fiatalokhoz, kismamákhoz, várandósokhoz is eljutnak.

Gyermekbántalmazás megelőzése 11


I-3. melléklet

Az OGYEI több éve foglalkozik a gyermekbántalmazás és elhanyagolás kérdéseivel. Ezt a munkát részben az Országos Bűnmegelőzési Bizottság elnyert pályázatai, részben a Nemzeti Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Program segítségével végezte. 2011. évben orvosok, védőnők, szociális munkások, gyermekgondozók, rendőrök számára konferenciasorozattal folytatódott a „Sose rázd a kisbabádat” oktató program. A program célja, hogy felhívja a szakemberek és rajtuk keresztül a szülők figyelmét, hogy a csecsemők és kisgyermekek rázásának milyen súlyos szövődményei lehetnek. A program segédanyaga egy oktató DVD és szóróanyag. 2011. július 6-tól elérhető a Nemzeti Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Program keretében megvalósult a www.gyermekbantalmazas.hu honlap. Ez az első magyar nyelvű összefoglaló honlap ebben a témában. A honlapot laikusok és szakemberek egyaránt használhatják. Specialitása, hogy a gyermekbántalmazás témáját külön cél- és korcsoportokra bontja. A szakmai oldalakra folyamatosan kerülnek feltöltésre a tartalmak. A Nemzeti Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Program 2012. évre átnyúló szakaszában további fejlesztések indultak (linkgyűjtemény, kereső a weboldalra, segítő szervezetek elérhetőségei stb.). A fejlesztések az új arculat kialakítását követően – egy kvízzel összekötött marketingkampány keretében – kerülnek bevezetésre. Az OGYEI a korábban kiadott módszertani levél aktualizálásával, széles szakmai összefogás megteremtésével megkezdte a bántalmazás megelőzéséről szóló Szakmai Protokoll kialakítását.

Az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása Kutatás (Health Behaviour of School Children HBSC) Magyarország 1985. év óta részt vesz a nemzetközi kollaborációban megvalósuló kutatásban, amelynek célja a 11-17 éves iskolás fiatalok egészséget befolyásoló magatartásának és önminősített egészségi állapotának, közérzetének monitorozása, valamint a közérzettel és életmóddal összefüggést mutató tényezők mind szélesebb körben történő feltárása. A megelőző négy nagy, összefoglaló nemzeti jelentést (1986, 1993, 2003, 2007) követően a kutatás 7. országosan reprezentatív felmérése 2010. évben lezajlott, több mint 8000 felső tagozatos és középiskolás diák bevonásával, mintegy 360 iskolában. Az eredmények és a felmérés bemutatása 2011. évben kutatási jelentés formájában megjelent, 1000 példányban. A kötet címe: Németh, Á., Költő, A. (szerk.): Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja - 2010. Az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása című, az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben zajló nemzetközi kutatás 2010. évi felméréséről nemzeti jelentés készült az OGYEI által. A kutatási jelentés az OGYEI honlapjáról letölthető: www.ogyei.hu.

Kamaszok egészsége A serdülőkor, mint a gyermek- és felnőttkor közötti átmenet különösen veszélyeztetett életszakasz, ún. normatív krízis, mely speciális figyelmet kíván az egészségügyi ellátás szempontjából. Igaz ugyan, hogy a hagyományos betegségi mutatókat tekintve a serdülők a „legegészségesebbek”, de a mortalitási adatokból kitűnik, hogy a balesetek, mérgezések és az öngyilkosság kiemelkedően magas körükben. Ezzel egyidejűleg a

12


I-3. melléklet

pszichés betegségek is gyakoriak, sőt a WHO becslése szerint 2020-ra várhatóan megduplázódik a számuk. A pszichés problémák rizikófaktorának tekinthető az egyéni és a társadalmi élet átmeneti szakasza, a kamaszkor, amely állandó alkalmazkodást igényel az egyéntől, így erősen megterheli a pszichés védekezési mechanizmusokat, könnyen dekompenzációhoz vezethet. A kamaszambulancia egy sokszakmás együttműködésen alapuló, kifejezetten a kamaszok igényeinek (nincs várakozási idő, fiatalos környezet, titoktartás) megfelelően létrehozott ellátási forma, amelyet a „Nemzeti Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Program” keretében az OGYEI öt éve működtet. 2008. évben általános- és középiskolák tanulói számára elkészült egészségnevelő, prevenciós célú kisfilmekhez pedagógiai módszertani anyag készült, majd 2011. évben a két modulra osztott anyaghoz két, egymásra épülő, egyenként 30 órás tréningjellegű képzés tematikájának kidolgozására került sor, amely mentén elindult a pedagógusok felkészítése is. Az OGYEI www.tinivagyok.hu címmel kamaszoknak szóló honlapot működtet, amelyen főként egészségmegőrzéssel, betegségmegelőzéssel kapcsolatos információkat jelentet meg a tinédzserkorú szerkesztők írásaiban.

Perikoncepcionális gondozás A magyar családtervezési modell komplexitásában mindmáig egyedülálló. Célja a veleszületett rendellenességek és a koraszülés megelőzése. A családtervezési szolgáltatás 1984. év óta működik, a hazai és a nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével. 2011. évben az előző évek vizsgálatai alapján „Szakmai irányelv a pre- és perikoncepcionális gondozásról” című szakértői anyag kiadására került sor.

A fiatalok egészségműveltsége/ Ifjúság és egészségfejlesztés - országos konferencia A konferencia általános célja volt, hogy a jelenleg széttagolt, különböző ágazati struktúrák keretében megvalósuló ágazati szakmai (pl. ifjúságpolitikai, egészségügyi, prevenciós stb.) tevékenységek integrációját elősegítse. A rendezvény közvetlen célkitűzései voltak az aktuális országos ifjúságpolitikai törekvések bemutatása; az ifjúsággal foglalkozó önkormányzati, intézmény és civil szakembereknek az ifjúsággal kapcsolatos, az ifjúsági munka egészségfejlesztési aspektusú áttekintése; a prevenció-központú szemlélet megerősítése; a problémagócok előzetes feltárásával az elmélet és gyakorlat közelítése; találkozási – konzultációs lehetőség a közigazgatási, intézményi, civil, egyházi szakemberek, egészségfejlesztéssel és a korosztállyal foglalkozók számára. A konferencia szervezője civil partner volt, az Országos Egészségfejlesztési Intézet (a továbbiakban: OEFI) szakmai együttműködő partnerként vett részt. A konferencián 194 fő vett részt.

Teljeskörű iskolai egészségfejlesztés Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 2011. évi módosítása rögzíti a teljeskörű iskolai egészségfejlesztés bevezetését. Eszerint kiemelt figyelmet kell fordítani az ifjúkori betegségek felismerésére, a betegségek és szövődmények kialakulásának megelőzésére, valamint meghatározott korcsoportokban a rendszeres szűrőprogramok megvalósítására. A törvényi felhatalmazás alapján elkezdődött a teljeskörű iskolai egészségfejlesztés részletszabályairól szóló miniszteri rendelet előkészítése, amelynek

13


I-3. melléklet

elfogadására az új köznevelési törvény végrehajtási rendeleteinek elfogadását követően kerülhet sor.

Kémiai biztonságról szóló komplex ismeretterjesztő program Az Országos Kémiai Biztonsági Intézet (továbbiakban: OKBI) részt vett az Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozóján (továbbiakban: EFOTT). Az öt napos rendezvényen „civil kiállítóként” az OKBI programja (egészség- és környezetvédelem, fogyasztói tudatosság növelése, ismeretterjesztés) az érdeklődőket többféle módon szólította meg (teszt kitöltése, mérgező növényekről szóló ismertető, kézműves foglalkozás, társasjáték, logó-rajzolási verseny, versírás, az Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat munkájának ismertetése érdekes mérgezési esetek bemutatásával stb.), amelyek a kémiai biztonság különböző oldalaira fókuszáltak.

Idősek egészségi állapotának javítása Gyaloglással az egészségesebb idősödésért Az idősödő lakosság egészségtudatosabb magatartását 2011. évben is erősítette az OEFI szervezésében megvalósuló közös gyaloglás, a testedzés. A táv teljesítése előtt különböző, egészséggel kapcsolatos kiegészítő programok (pl. előadás, tanácsadás, mérések) színesítették az eseményt, amelybe minden esetben a helyi döntéshozók, szakemberek és a helyi média is bevonásra került. Az ország különböző pontjain (pl. Budapest, Makó, Mágocs, Pusztaszabolcs, Győrújbarát) regionális gyalogló esemény megvalósításában részt vettek a helyi nyugdíjas és egyéb civilszervezetek, valamint a helyi kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szerveinek szakemberei. Minden rendezvény egy figyelem felhívó, toborzó lépés az országos gyalogló, idősklub hálózat kialakításában.

„Tízezer-lépés” OEFI minta Gyalogló Klub Az OEFI Gyalogló Klubja a ”Tízezer lépés Gyalogló Program” részeként indult, hogy lehetőséget adjon az egyre nagyobb számú, idősödő, fővárosi lakosságnak az együttes gyaloglásra, az egészségesebb mindennapokra klub rendszerben. A klubtagság minden nyugdíjas számára nyitott és ingyenes. A fővárosi, nyugdíjas korú lakosság számára rendszeres, közös gyaloglást biztosított 2011. évben is, minden második kedden délelőtt, a Margitszigeten. A klubszerű foglalkozás részeként közös bemelegítés, két távon közös gyaloglás, utána egyéni és/vagy csoportos életmód tanácsadás zajlik, az időskori egészséges életvitel érdekében. A rendszeres gyaloglás egyben az önellátásra törekvést és annak megvalósítását is elősegíti.

Esélyegyenlőség az egészségért „Crossing Bridges” (2011-2012) Az Európai Unió által támogatott projekt célja, hogy bizonyítékokon alapuló módszerek kidolgozásával, illetve kapacitásépítés által támogassa az „Egészség minden szakpolitikában” szemlélet megvalósítását, és elősegítse az egészség érdekében való ágazatközi együttműködést a partner országokban. A komplex célok megvalósítására több munkacsoport szerveződött. Magyarországot az OEFI két munkacsoportban képviselte. Az ágazatközi együttműködés módszertani fejlesztésére irányuló munkacsoporton belül az „oktatás” fókuszcsoportban a partnerek, köztük az OEFI olyan gyakorlatokról készített

14


I-3. melléklet

esettanulmányt, amelyek ágazatközi együttműködésben jöttek létre és az egészséget szempontként figyelembe veszik, valamint egészségcélokat is szolgálnak. A kapacitásfejlesztésre irányuló munkacsoporton belül az OEFI megkezdte a 2012. évben népegészségügyi szakembereknek tartandó magyarországi képzések megszervezését, melyek célja az egészség érdekében való ágazatközi együttműködéshez szükséges készségek, kompetenciák fejlesztése. A képzés abban kívánja támogatni a népegészségügyi szakembereket, hogy hatékonyabban tudják képviselni és érvényesíteni az „Egészség minden szakpolitikában” szemléletet az egészségügyön kívüli ágazatokkal való együttműködés során. Az OEFI és néhány felkért szakember szükségletfelmérő kérdőívet töltött ki, amellyel a képzés tematikájának kialakításához járultak hozzá. A szükségletfelmérő kérdőív elősegítette, hogy a képzés tematikája igazodjon a résztvevők tudásszintjéhez és igényeihez. Projekt időtartama: 2011-2012, támogatás összege a projekt időtartama alatt: 11453 €.

A társadalmi nemek egészséggel összefüggő esélyegyenlőségét elősegítő jó gyakorlatok feltérképezése (ENGENDER – Inventory of Good Practices in Europe for Promoting Gender Equity in Health) A tizenegy Európai Uniós országot érintő együttműködés keretében az OEFI feladata volt a nemek közötti egyenlőség érdekében megvalósuló egészségfejlesztési programok, mint jó gyakorlatok gyűjtése és a nemzetközi adatbázis készítéséhez adatszolgáltatás civil szervezetekről és tevékenységeikről. Ezzel hozzájárult a hazai jó gyakorlatok nemzetközi megismeréséhez. Az OEFI szakértőként részt vett a kötelező találkozókon, hozzászólt a program alakításához. A program 2011. év novemberében zárult. Projekt időtartama: 2009-2011, támogatás összege a projekt időtartama alatt: 2192 €.

Az Egészségi Egyenlőtlenségek elleni Együttes Fellépés - Equity Action Projekt Az Európai Unió által támogatott projekt célja az egészségi állapotban megmutatkozó egyenlőtlenségek elleni küzdelemhez szükséges tudásbázis növelése és a tagállamok közti együttműködés elősegítése. Az OEFI az érintett szereplők bevonására irányuló munkacsoport társvezetője, ezen kívül részt vesz az egyenlőség fókuszú egészséghatás vizsgálatok módszertanával foglalkozó munkacsoport munkájában is. Várhatóan a projekt elősegíti az egészségi egyenlőtlenségek elleni küzdelem terén való szakmai tapasztalatok gazdagítását, a hazai népegészségügyi erőforrások mobilizálását, valamint azt, hogy a téma prioritást kapjon az egészségügyi, valamint más ágazatokban történő szakmai döntéshozatalban is. Ez a szakismert már részben hasznosult is, a minisztériumok új hatásvizsgálati lapjainak, egészséghatás fejezetéhez írt segédanyagban. Az OEFI már megkezdte a 2012. év májusában Budapesten tartandó konferencia előkészületeit. Az elvégzendő hazai egészséghatás vizsgálat lefolytatásához a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel működnek együtt. Projekt időtartama: 2011-2014, támogatás összege a projekt időtartama alatt: 80.946€.

„Egészségben megnyilvánuló egyenlőtlenségek: elmélettől a gyakorlatig” konferencia A Friedrich Ebert Alapítvány - évek óta tartó szakmai együttműködés keretében az OEFI-vel közös konferenciát szervezett „Elköteleződés az egészségért - Mit tehetünk helyben?”címmel. A korábbi konferencián igényként merült fel a helyi jó gyakorlatok megismerése. Ezért itt egy nemzetközi és 10 hazai lokális jó gyakorlat került bemutatásra a résztvevő népegészségügyi szakemberek legnagyobb megelégedésére. A szakmai konferencia költségeit az együttműködő alapítvány vállalta.

15


I-3. melléklet

Deszegregációs egészségfejlesztési modell program Az OEFI deszegregációs programja keretében az 5-9 éves roma, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szenzomotoros érettségi állapotfelmérése, a kiszűrt gyermekek fejlesztése és a velük foglalkozó pedagógusok képzése zajlott Budapest VIII. kerületében. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium támogatásával megvalósult program keretében a 2010-2011. évi tanévben összesen 172, főképpen hátrányos helyzetű gyermek kapott rendszeres szenzomotoros fejlesztést 11 intézmény, 17 csoportjában. Az életkor és fejlesztés specifikus foglalkozások közben a gyermekek feladattudata és feladattartása erősödik, a verbális és mozgásos feladatok összekapcsolása által pedig javul a testtudatosság és kommunikációs készség. A fejlesztett és kontroll csoport eredményeit összevetve a fejlesztett csoportban közel kétszer annyian érték el az iskolaérettnek minősülő szintet, mint a kontroll csoportban. A deszegregációs egészségfejlesztési modell programba bevont Budapest VIII. kerületi óvodák, iskolák adatszolgáltatása alapján a program menetét az OEFI nyomon követi.

Egészségfejlesztés a mindennapi élet szinterein „Közösen-könnyebben” életmódváltó munkahelyi csapatverseny A program célja - az OEFI és az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület együttműködésében - a munkahely, mint színtér egészségfejlesztési tevékenységének támogatása, továbbá az, hogy a munkavállalók mind szélesebb körében erősödjön a motiváció az egészséges életmódra.

Munkahelyi energiaegyensúly tréning Az OEFI tréningje keretében a munkavállalók a munkahelyi közösségben ismerhetik meg a kalória bevitel (táplálkozás) és a kalória felhasználás (testedzés) egyensúlyát. A tréningen részt vett munkahelyi csoport alkalmas lehet a munkahelyi közösség többi tagjának is befolyásolására, életmódváltásának beindítására.

Az egészség lakossági kommunikációja Az OEFI szakemberei a média segítségével fontos és hasznos üzeneteket juttattak el a lakossághoz az életmóddal kapcsolatos – különösen a táplálkozás és a testedzés témakörében - információk közérthető, szakmai ismertetésével.

Európai baleset-megelőzési konferencia 2011. június 16-17., Gödöllő Az OEFI munkatársai részt vettek a konferencia szakmai előkészítésében, előadásaikkal és szakmai anyagaikkal bemutatták a hazai baleset-megelőzési tevékenységet. A konferencia a 200 főt meghaladó részvétellel, létszámát tekintve egyike volt a három legjelentősebb eseménynek, melyet a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (továbbiakban: NEFMI) koordinált az Európai Uniós elnökség alatt.

II.

Egészséges életmód programja, az emberi egészség kockázati tényezőinek csökkentése

Dohányzás visszaszorítása

16


I-3. melléklet

Magyarországon a dohányzással összefüggő betegségben évente 30 000 ember hal meg, átlagban 15 évvel korábban, mint nemdohányzó kortársai. A tüdőrákot, mint az egyik vezető halálokot tekintve világelsők vagyunk, ennek a betegségnek 90%-át írhatjuk a dohányzás számlájára. A szív és érrendszeri betegségek miatti halálesetek egynegyede is a dohányzás következményének tekinthető. Annak a valószínűsége, hogy egy dohányos szívinfarktusban meghaljon két-háromszoros a nemdohányzók kockázatához képest. Fontos a dohányzók leszokási szándékának erősítése, a leszokásra motiválásuk. Ezek a lépések elősegítik az egészséghez és az egészséges környezethez fűződő alkotmányos jogok gyakorlását. A dohányzás visszaszorításának két fő iránya a rászokás megelőzése, valamint a leszokás elősegítése. Megtett intézkedések: 1. Setting alapú rászokás megelőzési és passzív dohányzás elleni nevelő oktató programok széleskörű hozzáférésének biztosítása már az óvodáskortól kezdve. A dohányzás mint egészségkárosító szokás denormalizálása. http://www.dohanyzasvisszaszoritasa.hu/megelozes_es_leszokas_segites.html 2. Jogi, adópolitikai intézkedésekkel a megfelelő környezet kialakítása. Jövedéki adó rendszeres és az infláció mértékét meghaladó mértékű emelése, teljes reklám tilalom, dohányzás korlátozása a közforgalmú intézményekben és közterületeken. Képekkel kombinált figyelmeztető feliratok bevezetése a dohánytermékek csomagolásán. 3. Leszokást segítő intézményrendszer megerősítése az evidencia alapú leszokás támogató módszerek elterjesztése, támogatása. Leszokásra ösztönző társadalmi környezet kialakítása.

Dohányzás megelőzés óvodában Az OEFI online regisztrációs rendszert készített az újonnan csatlakozó óvodák részére, amelynek segítségével az óvodák egyedi felhasználónévvel és jelszóval jelentkezhetnek a program megvalósítására. A programdobozok, illetve gyerekcsomagok előállításához szükséges forrás biztosítása után megvalósítható az óvodák bevonása, a program bővítése. 6000 db nyomtatott tájékoztató anyag készült a Dohányzás Fókuszpont tevékenységének, illetve honlapjának bemutatására, amelynek terjesztése jelentős mértékben segíti az új óvodákkal történő kapcsolatfelvételt is. Online regisztrációs rendszerükön keresztül az OEFI rendszeresen értesíti az óvodákat a programba történő bekapcsolódás lehetőségéről.

Dohányzás megelőzés iskolában Az OEFI iskolai programjának bevezetése óta 407 intézmény töltötte le a regisztrációs oldalról a „Ciki a cigi!” Dohányzás Megelőzési Program elemeit, azaz a tanári kérdőívet, szöveges segédletet, flash alapú prezentációt, valamint a programhoz tartozó tanári és diák kérdőíveket. A Dohányzás Fókuszpont tevékenységének, illetve honlapjának bemutatására szolgáló 6000 db tájékoztató anyag, valamint a SULINET hálózata is népszerűsíti a programot.

Dohányzásmentes Világnap A WHO 2011. évi világnapra vonatkozó témája a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye volt, amivel kapcsolatban a Dohányzás Fókuszpont magyar nyelvű összefoglalót készített, amelyet a Dohányzás Fókuszpont honlapján elhelyezett, illetve elküldte azt szakmai és civil szervezeteknek. (http://www.fokuszpont.dohanyzasvisszaszoritasa.hu/hu/content/dohanyzasmentes-vilagnap)

17


I-3. melléklet

Dohányzás visszaszorítása 2010 elektronikus kiadvány (e-booklet) A nemdohányzók védelméről szóló törvény módosítását megelőző szakmai támogató tevékenység részeként az OEFI-ben elkészült a „Dohányzás visszaszorítása 2010 Tájékoztató az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága részére” című összefoglaló. Az elektronikus kiadvány letölthető a www.dohanyzasvisszaszoritasa.hu oldalon.

Nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorításával kapcsolatos tevékenység Az OEFI a NEFMI Egészségügyért Felelős Államtitkárságával együttműködésben összefoglaló anyagot készített a teljes tiltást bevezető országok tapasztalatairól, az érintett országokból beérkező információk alapján. Kulcsfontosságú üzeneteket, valamint a hozzájuk kapcsolódó szakmai háttéranyagot tartalmazó kommunikációs javaslat készült a NEFMI részére: „Kommunikáció - A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz (T/2489. szám).”

Jogalkotás A Parlament 2011. április 26-án kiugróan magas - 84 %-os - többséggel döntött a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény (továbbiakban: Nvt.) módosításáról. Az Egészségügyért Felelős Államtitkárság intenzíven azon dolgozik, hogy megfelelő tájékoztatással és véleményformálással segítse a jogkövető magatartást. Továbbá mindent megtesz annak érdekében, hogy a dohányzók leszokással összefüggő motivációját erősítse és a dohányzás abbahagyásához a szükséges segítséget megkapják. 2012. szeptember 1-től a dohánytermékek csomagolása csak képes egészségvédő feliratokkal gyártható, 2013. január 1-től pedig csak így hozható forgalomba. Ez fontos előrelépés a dohányzás elleni küzdelemben, a képekkel támogatott feliratok ugyanis bizonyíthatóan fokozott hatást képesek kifejteni, elősegítve az érintett, így különösen az életkoruk miatt kiemelt odafigyelést igénylő személyek egészségének védelmét. Az Nvt.-ben foglalt módosítások végrehajtása érdekében meghozott, a dohánytermékek jelöléséről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló 291/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet tartalmazza a gyártók által kötelezően alkalmazandó, azaz sem tartalmában, sem pedig motívumaiban nem megváltoztatható képes egészségvédő figyelmeztetéseket, azok legkisebb méretét és azt is, hogy a feliratokat hol kell elhelyezniük a csomagoláson. A csomagoláson a leszokásban segítségként konkrét információ kerül feltüntetésre szövegben a www.leteszemacigit.hu honlapcím és a 06 40 200 493 telefonszám. Szintén az Nvt. módosításainak végrehajtását segíti az a notifikációs eljárásra Brüsszelbe kiküldött kormányrendelet-tervezet is, amely többek között a dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyek, helyiségek, közterületek, valamint a nemdohányzó intézmények jelölésére szolgáló feliratokat illetve képeket tartalmazza. Kommunikációs kampány indult a törvénymódosítással járó változások lényegének ismertetése és a lakosság véleményformálása céljából. A jelenlegi információkban gazdag média világában a figyelem ráirányítása a témára, illetve a közérdekű mondanivaló célcsoportokhoz történő sikeres eljuttatásának igénye összefogást tett szükségessé a civil szervezetekkel, és dohányzás visszaszorításában érdekelt iparágakkal. A dohányzás egészségkárosító hatásait a lakosság számára megfelelő életszerűséggel bemutatott jelenetek hozzájárulnak a hiteles és pontos tájékoztatáshoz. 18


I-3. melléklet

2011. évben kezdődött el a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényjavaslat kidolgozása. A törvényjavaslat célja a dohánytermékek széleskörű kiskereskedelmi beszerezhetőségének, illetve a dohánytermékek megjelenésének korlátok közé szorítása annak érdekében, hogy Magyarországon minél kevesebb fiatalkorú dohányozzon. Ez az első lépés annak érdekében, hogy a dohányzásnak a fiatalkorúak körében történő visszaszorításával közép- és hosszútávon az egész magyar társadalom közegészségügyi állapota is jelentős mértékben javuljon.

Dohányzás visszaszorítása portál továbbfejlesztése Az OEFI elkészítette a www.dohanyzasvisszaszoritasa.hu honlap korábbihoz képest kibővített, több menüpontot tartalmazó változatát magyarul. Ennek alapján történik az ÁNTSZ nyitóoldalán megjelenő dohányzás témával kapcsolatos szakmai információk megjelentetése is.

Dohányzás leszokás támogatása Több európai uniós támogatással megvalósuló dohányzásról leszokást támogató program került 2011. évben előkészítésre, amelyek már meghirdetésre kerültek, illetve közvetlenül meghirdetés előtt állnak. Ezek eredményeként országos dohányzás leszokás támogatási módszertani központ jöhet létre (forrás: 250 millió Ft, TÁMOP-6.1.2/11/04/A), továbbá dohányzás leszokás támogató pontok kerülnek kialakítása a tüdőgondozó intézetek bázisán (forrás: 420 millió Ft, TÁMOP-6.1.2/11/04/B). Elérhetővé vált az egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok a kistérségekben (forrás kb.: 7 milliárd Ft, 25-125 millió Ft / pályázat, TÁMOP-6.1.2/11/3) keretében több dohányzással kapcsolatos támogatott tevékenység pl.: rövid intervenció, vagy leszokás támogatás. Az Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok az egészségfejlesztés lokális színterein (forrás: 5 milliárd Ft, 1-10 millió Ft / pályázat, TÁMOP6.1.2/11/1) keretében szintén elérhető támogatások vannak a dohányzás megelőzésre és dohányzásról való leszokást támogató programok megvalósítására.

Az alkohol és drogmegelőzés Alkohol megelőzés Az Országos Egészségfejlesztési Intézet Országos Addiktológiai Centruma (a továbbiakban: OEFI-OAC) konferenciát szervezett az „Alkohol-problémások szűrésének és ún. rövid intervenciójának rendszerszintű bevezetése az egészségügyi alapellátásban” című fejlesztési program eredményeiről. Az OEFI – OAC lefordította és kiadta a „Kézikönyv az alkohol- okozta károk csökkentéséhez (Handbook for action to reduce alcoholrelated harm)” című WHO-kiadványt, melyet a WHO finanszírozott. Az OEFI-OAC szakértője részt vesz a WHO Nemzeti Alkoholpolitikai Összekötő (WHO National Alcohol Policy Counterpart) hálózatában, ezen belül az „Európai Alkohol Akcióterv 2012-2020” („European Alcohol Acton Plan 2012-2020”) kialakításában. Az EU Nemzeti Alkoholpolitika és Fellépés Bizottságban (CNAPA - Commitee on National Alcohol Policy and Action) összekötőként vesz részt az OEFI-OAC szakértője az EU Alkohol-stratégiája megvalósításának monitorozásában.

Drogmegelőzés A kábítószerügyi kezelési és halálozási informatikai fejlesztési program megtervezésében és az informatikai fejlesztés lebonyolításában való közreműködés

19


I-3. melléklet

keretében az OEFI-OAC által végzett tervezési és szakmai előkészítő munkálatok, és az ezzel kapcsolatos szakmai konzultációk zajlottak le 2011. évben.

Addiktológia az alapellátásban Az Országos Alapellátási Intézet (a továbbiakban: OALI) folytatta a 2007. évben elkezdett ”Mindennapi függőségeink” rendezvénysorozatát, és az alapellátásban dolgozó orvosok, szakdolgozók részére továbbképző előadás sorozatot szervezett a szenvedély betegségekről. A továbbképzést kiegészítette a napjainkban egyre több beteget érintő pszichés probléma, a depresszió témakörével is. A képzés 2732/2010. és a 435/2011 nyilvántartási szám alatt engedélyezett "Addiktológia az alapellátásban" című "B" típusú szakmai továbbképzés, amely 2011. évben 7 helyszínen került megrendezésre, összesen 895 fő részvételével.

Egészséges táplálkozás és élelmiszer-biztonság Jogalkotás A krónikus nem fertőző betegségek kialakulásában számottevő táplálkozási kockázati tényező van egyebek mellett a túlzott cukor, só, telített zsír, valamint az alacsony zöldséggyümölcs fogyasztása. Az egészségesebb élelmiszerválaszték eléréséhez lehetőséget teremtett az egészségtelen összetevőket tartalmazó élelmiszerek megadóztatása. Az adót azokra az élelmiszeripari termékekre volt indokolt kiterjeszteni, amelyek fogyasztása tudományos bizonyítékok alapján táplálkozás-egészségügyi szempontból kedvezőtlen. Az Országgyűlés 2011. év júliusában nagy többséggel támogatta a népegészségügyi termékadó (továbbiakban: Neta) 2011. szeptember 1-én történő bevezetését, majd a szabályozás 2012. január 1-től történő pontosítását. A népegészségügyi termékadó nem érint alapélelmiszereket, csak olyan termékkört, amelynek van egészséges alternatívája.

A termékadó bevezetésének célja: - a magyar lakosságot az egészségesebb életmódra ösztönözze; - az élelmiszergazdaság szereplőit kedvező összetételű termékek előállítására ösztönözze, ezzel az élelmiszerpiac kínálatát az egészséges táplálkozás irányába mozdítsa; - azoknak a termékeknek a megadóztatása, melyek fogyasztása bizonyítottan egészségügyi kockázatot hordoz (jelentős cukor-, illetve sótartalom, továbbá bizonyos magas cukortartalmú termékek koffeintartalma), így közvetve csökkentse ezen élelmiszerek fogyasztását; - táplálkozási szokásaink kedvező irányú változásának eredményeként legalább annyi ideig éljünk, mint a nyugat-európai állampolgárok, - a termékadóból származó bevétel a lakosság egészségi állapotának javítását szolgálja. A népegészségügyi termékadó hatálya alá eső termékek köre, illetve kivételek Termékkör 1. Üdítőitalok

2011. szeptember 1-től Legalább 25 gyümölcshányadot

százalék tartalmazó

Változások 2012. január 1-től A Magyar Élelmiszerkönyv szerinti kivonat alapú szörpök, valamint a legalább 25

20

Az egészségügyi ellátórendszer 23 éve sűrítmények, koncentrátumok, szörpök, nektárok és gyümölcslevek kivételével az olyan üdítőitalok, amelyek hozzáadott cukortartalma meghaladja a 8 g cukor/100 ml mennyiséget, mértéke: 5 Ft/liter.

2. Energiaitalok

Olyan üdítőitalok, amelyek hozzáadott koffeintartalma meghaladja a 10 mg koffein/100 ml mennyiséget, mértéke: 250 Ft/liter.

3. Előrecsomagolt cukrozott készítmények

Ha hozzáadott cukortartalmuk meghaladja a 25 g cukor/100 g, csokoládék esetében a 40g cukor/100 g mennyiséget, mértéke: 100 Ft/kg.

4. Sós rágcsálnivalók

5. Ételízesítők

6. Ízesített sör, alkoholos frissítő

7. Gyümölcsíz

I-3. melléklet

százalék gyümölcs, illetve zöldséghányadot tartalmazó sűrítmények, koncentrátumok, szörpök, nektárok, gyümölcslevek és zöldséglevek, valamint a legalább 50 %-ban tejalapanyag felhasználásával készült termékek kivételével, ha hozzáadott cukrot tartalmaznak és cukortartalmuk meghaladja a 8 gramm cukor/100 ml mennyiséget. A sűrítmény, koncentrátum, vagy szörp formájú üdítőital esetében bevezetésre került a 200 Ft/liter összeg, más üdítőital esetében 7 Ft/literre emelkedett. Az energiaital definícióját pontosítani kellett a metil-xantin- és a taurin-tartalomra való utalással, az adóelkerülés megakadályozása céljából. Ha hozzáadott cukrot tartalmaz és cukor tartalma meghaladja a 25 mg cukor/100 gramm mennyiséget, illetve csokoládé esetében a legalább 50%-ban tejalapanyag felhasználásával készült termék kivételével, ha hozzáadott cukrot tartalmaz és cukor tartalma meghaladja a 40 g cukor/100 gramm mennyiséget és kakaótartalma 40 g/100 g terméknél alacsonyabb. Mértéke: cukrozott kakaópor esetén 70Ft/kg, más előrecsomagolt cukrozott készítmény esetében 130 Ft /kg. Snackek, ha sótartalmuk meghaladja az 1 g só/100 g mennyiséget, ide nem értve a kenyeret és a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti, legfeljebb 2 g só/100g sótartalmú sütőipari termékeket. Mértéke 250 Ft/kg-ra emelkedett.

Snackek, ha a sótartalmuk meghaladja az 1g só/100 g – kenyér és pékáru kivételével, ha annak sótartalma meghaladja az 1 g só/100 g mennyiséget. Mértéke: 200 Ft/kg. Ha sótartalmuk meghaladja az 5g/100 g mennyiséget, kivéve a mustár, a ketchup és az olyan, nem szárított, aprított vagy pépesített, Mértéke 250 Ft/kg-ra emelkedett. sózott ételízesítő zöldség készítményt, amelynek sótartalma nem haladja meg a 15 gramm só/100 gramm mennyiséget, mértéke: 200 Ft/kg. Sört, vagy más alkoholt és hozzáadott cukrot tartalmaz és cukor tartalma meghaladja az 5 g cukor/100 ml mennyiséget. Mértéke: 20 Ft/liter. Gyümölcsízek, kivéve a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti extradzsem, extrazselé, marmelád és a különleges minőségű lekvárok. Mértéke: 500 Ft/kg.

21


I-3. melléklet

HAPPY (Hungarian Aqua Promoting Program in the Young) Program ORSZÁGOS ELTERJESZTÉSE – A HAPPY-HÉT A vízfogyasztást népszerűsítő, 2007. évben modellprogramként indított Happy Program - amely a gyermekek ismereteinek és folyadékfogyasztási szokásainak javítását célozza – után- követéses vizsgálata alapján megállapítható volt, hogy a beavatkozás már viszonylag rövid idő alatt kedvező változásokat ért el mind a gyermekek tudásszintjében, mind ennek a gyakorlatba való alkalmazása terén, függetlenül a szociális- és gazdasági tényezőktől. A program egyéves követésének eredményei azt mutatták, hogy a kedvező változások mind az ismeretek, mind a táplálkozási szokások területén jelentős részben megmaradtak. 2011. évben már második alkalommal került megrendezésre az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (a továbbiakban: OÉTI) közreműködésével a HAPPY-hét, amelynek célja a cukros szénsavas üdítőital-fogyasztás – mint a gyermekkori elhízás egyik kockázati tényezője – csökkentése és a vízfogyasztás népszerűsítése általános iskolás tanulók körében. Az egyhetes programsorozathoz az OÉTI internetről letölthető, 18 elemből álló, vízfogyasztást népszerűsítő interaktív programcsomagot készített, melynek segítségével a tanulók tájékozódhattak a megfelelő folyadékfogyasztásról. A programhoz csatlakozó támogatók 19 378 fő alsó- és felső tagozatos gyermek számára biztosítottak a hét során mosdókon kívül elérhető ivóvizet. Az elégedettségi kérdőív tanúsága szerint a HAPPY-hét továbbra is nagy népszerűségnek örvend a tanulók körében, az iskolák szinte kivétel nélkül hasznosnak ítélik a kezdeményezést és örömmel csatlakoznának ahhoz a jövőben is, a program hosszútávú fenntartásához igényelve az ingyenes víz biztosítását. A Happy-hét célkitűzéseinek megvalósulását az iskoláknak küldött kérdőív segítségével évente utánkövetik.

A „Startolj reggelivel!” ISKOLAREGGELI program utánkövetése A „Startolj reggelivel!” Iskolareggeli Program elsődleges célja volt, hogy hatékonyan hívja fel a figyelmet az egészséges reggeli fontosságára az általános iskolások körében, emellett cél volt a tanulók, szüleik és tanáraik reggelizési szokásainak és ismereteinek felmérése. A program országosan 14 intervenciós és 10 kontroll általános iskola 5. és 8. osztályos tanulói és tanárai bevonásával zajlott. Figyelemre méltó, hogy átlagosan a gyerekek 20%-a fogyasztott energiaitalt reggelire, jelentős különbség volt azonban kimutatható az iskolák szociális helyzete szerint. Az OÉTI által összeállított ingyenes reggeliket hat héten keresztül minden tanítási napon tanáraikkal közösen fogyasztották el a tanulók. A program hatását az ismeretekre és szokásokra kérdőívek segítségével mérték fel a programot követően és hat hónap múlva. A program hatására a tanulók 40%-ánál megváltoztak a család és a gyerekek reggelizési szokásai. A változások döntő többségét az egészségesebb reggeli fogyasztása, a változatosabb étkezés és a heti többszöri reggelizés jelentette. A pedagógusok a követés időszakában a program elemeinek nagy részét meg tudták valósítani.

5. ábra

22


I-3. melléklet

6. ábra

7. ábra

23


I-3. melléklet

STOP SÓ - Nemzeti Sócsökkentő Program Már bizonyítást nyert a nagymértékű sófogyasztás és a szív- és érrendszeri megbetegedések összefüggése. A hazai lakosság sóbevitele többszöröse az ajánlottnak, ezért 2008. évben Magyarország csatlakozott az Európai Bizottság sócsökkentő keretprogramjához. Az OÉTI által kidolgozásra került a STOP SÓ Nemzeti Sócsökkentő Program, melynek keretében egyebek mellett több mint 500 élelmiszer sótartalmát mérte meg az OÉTI laboratóriuma. A feldolgozott élelmiszerek közül a lakosság sóbeviteléhez több mint 60%-al járulnak hozzá a kenyérfélék, pékáruk és húskészítmények. Az OÉTI – főként plakátok, szórólapok és ingyenes vérnyomásméréssel egybekötött dietetikai tanácsadás útján zajló – figyelemfelkeltő kampánya folyamatosan jelen van lakossági és szakmai rendezvényeken, többek között a Magyarország átfogó Egészségvédelmi Programja 2010-2020 szűrőkamion állomásain. A program sikereként könyvelhető el a népegészségügyi termékadóról szóló törvény, magas sótartalmú ételekre vonatkozó passzusa, valamint az országos tisztifőorvos által kiadott normatív utasítás, amely meghatározza a közétkeztetésben alkalmazásra javasolt maximális sómennyiséget. Az OÉTI 2011. évben állami támogatás nélkül tartotta fenn a programot. 8. ábra A feldolgozott élelmiszerek aránya a lakosság sóbevitelében

24


I-3. melléklet

Forrás:www.stopso.eu

A rendszeres étkezést biztosító, szervezett élelmezési ellátásra vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírások-ról szóló EMMI rendelet előkészítése Az OÉTI korábbi vizsgálatai alapján egyértelmű megállapítást nyert, hogy a közétkeztetés táplálkozási kockázatot hordoz, mely már az óvodás gyermekek esetében is kimutatható. 2011. augusztus 1-én életbe lépett 62/2011. (VI. 30.) VM rendelet hatálytalanította a 67/2007. (VII. 10.) GKM-EüM-FVM-SZMM együttes rendeletet, ezzel a közétkeztetésben alkalmazandó korcsoportos táplálkozás-egészségügyi ajánlások is megszűntek. A keletkező joghézag felszámolása sürgős cselekvést igényelt. A közétkeztetőknek iránymutatásul szolgáló, az OÉTI által összeállított szakmai anyagok alapján az országos tisztifőorvos 2011. augusztusában kiadta az 1/2011. sz. Normatív Utasítást „A közétkeztetésben alkalmazandó táplálkozás-egészségügyi ellenőrzési szempontokról”, valamint ezzel egy időben a „A rendszeres étkezést biztosító, szervezett élelmezési ellátásra vonatkozó táplálkozás-egészségügyi ajánlás közétkeztetők számára” című táplálkozás-egészségügyi ajánlást. Az ajánlás széleskörű egyeztetésére az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (a továbbiakban: OTH) konszenzus konferenciát hívott össze az OÉTI és az érinttetek részvételével, ahol több mint 400 észrevétel megválaszolásra került. Az OÉTI még további két országos konferenciát rendezett a témában és több road-show jellegű előadást tartott, elsősorban a közétkeztetők munkájának segítésére. A normatív utasítással összefüggésben, az OÉTI laboratóriuma 220 vizsgálatot végzett el. A legfrissebb tudományos eredményekre alapozott táplálkozás-egészségügyi ajánlás, valamint az ellenőrzést megkönnyítő Tisztifőorvosi Normatív Utasítás együttesen egy EMMI rendelettervezet formájában vár arra, hogy – az esetlegesen szükséges további egyeztetéseket követően – rendelet formájában járuljon hozzá az egészségesebb közétkeztetés megvalósításához.

InForm nemzetközi projekt Az InForm az Európai Unió FP 7 által támogatott pályázata, 8 ország (hazánkból az OÉTI) részvételével, melynek célja, hogy integrált megelőzési és kezelési stratégia kidolgozásával járuljon hozzá a gyermekkori elhízás csökkentéséhez. A projekt részét képezte egyrészt a gyermekkori elhízásra specializálódott trénerek képzése, másrészt a képzés módszertanának és a képzés során használt oktatási segédanyagnak az összeállítása. A képzés e-learning kurzussal kiegészített elméleti és gyakorlati részből állt, melynek keretében túlsúlyos gyerekek és szüleik – köztük két magyar család – számára szerveztek kéthetes életmód tábort. Az OÉTI hozzájárult a képzési segédanyag és a tábor gyakorlati táplálkozási útmutatójának elkészítéséhez, valamint a figyelemfelhívó közösségi marketing kampány hazai adaptálásához. Az InForm projekt részeként figyelemfelhívó közösségi marketingkampány indult el, melynek keretében elkészült egy gyerekeknek, szülőknek és szakembereknek egyaránt szóló honlap (www.informactive.eu). A honlap magyar nyelvű tartalmát az OÉTI munkatársai készítették el. Az InForm nemzetközi projekt lezárult, a konzorciumi tagok megállapodást kötöttek, hogy a rendelkezésre álló források függvényében az elkészült anyagokat, útmutatókat nemzeti szinten terjesztik.

Aktív testmozgás elterjesztése

25


I-3. melléklet

„Sportnagykövet” képzés a jelentkező, sportos munkahelyek számára Egy OEFI program keretében a munkahelyi „sportnagykövet” kiválasztása a jelentkezők közül (60 fő) pályázat útján történt meg, majd az előkészítés után három napos képzésben részesültek a sportolásért/egészségért felelős munkahelyi kulcsszemélyek. A képzés tartalmát képezte a rendszeres testedzés, az energiaegyensúly és az egészséges életmód munkahelyi közösségben, valamint mindezeknek eredményes kommunikálása. Mindez elméleti és gyakorlati foglalkozások keretében valósult meg. A képzés után hírlevélben szakmai segítségnyújtásra - és igény szerint - egyéni tanácsadásra került sor. A 2011. évi képzésről és a korábbi ismeretek legjobb gyakorlataiból CD kiadvány készült. A program partnere az EMMI és az OTH, civil partnere pedig az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület, illetve más munkahelyi egészségfejlesztéssel foglalkozó egyesület, Nemzeti Szabadidősport Szövetség.

Kiemelt jelentőségű szabadidősport események megvalósításának támogatása 2011. évben folytatódott az OEFI modellprogramja, a fővárosi, margitszigeti Női klub. A klubban rendszeres a közös sportolás, heti 2-3 alkalommal. Negyedévente interaktív beszélgetés, kiselőadás szerveződik a testmozgásban gazdagabb életmód elsajátításához, valamint az egészséges táplálkozás ismereteinek bővítéséhez. Évente zajlik a program eredményességének mérése tesztfutással, kérdőívvel, valamint fenntarthatóságának és továbbfejlesztésének vizsgálatával.

Közegészségügyi és járványügyi biztonság Háztartási balesetek nyilvántartásba vétele és azok regisztrálása Az OKBI Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálata az egészségügyi intézmények által bejelentett emberi mérgezési eseteket, a 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról, a 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet, valamint az Országos Statisztikai Adatszolgáltatási Program (OSAP) „Jelentés az emberi mérgezési esetekről" (nyilvántartási szám 1570) előírásai alapján dolgozza fel. 2011. évben az OKBI-hoz bejelentett emberi mérgezési esetek száma összesen 15 466 volt. Gyorsreagálási feladatok Az OTH gyorsreagálási tevékenysége funkcionálisan és szerkezetileg két területre tagolódik, a Gyorsreagálási Főosztály tevékenységére és a kihelyezetten működő Sürgősségi Betegellátást Koordináló Osztály (továbbiakban: SBKO) – volt Központi Ágygazdálkodási Osztály (továbbiakban: KÁNY) – által ellátott feladatokra. A gyorsreagálási tevékenységet – jellegéből adódóan – a bekövetkező hazai válság-, és veszélyhelyzeti események, valamint a nemzetközi egészségbiztonságot fenyegető események határozzák meg alapvetően. A 2011. évben az alábbi fő államigazgatási és krízis-események voltak meghatározóak: - megváltozott a közigazgatási és a védelmi igazgatási jogi környezet (a katasztrófavédelmi törvény és a csatolt ~70 új, vagy jelentősen változott joganyag); - szervezeti-működési változások: a területi szervek átadása a Kormányhivatalokba, és a KÁNY átvétele SBKO néven az OTH állományába megtörtént; - az EU soros elnökség rendezvényeinek komplex egészségügyi biztosítási feladatai koordinálásában kapott részfeladatok (betegelhelyezés); - a természeti, ipari és társadalmi, közelebbi és távolabbi környezetben lezajló krízisesemények (8 alkalommal), az alábbiak voltak:

26

Az egészségügyi ellátórendszer 23 éve -

-

-

-

-

I-3. melléklet

a 2010. évről átnyúló és az év közepéig tartó vörös iszap katasztrófa elleni védekezés rehabilitációs szakasza, földrengés volt Oroszlány térségében 2011. január 29-én a Richter skála szerint: 6.4 erősségű – katasztrófa egészségügyi vonatkozása szerencsére nem volt, az „arab népek tavasza” társadalmi válságsorozat kirobbanása, amely keretében 2011. március 11-én EU audio-konferencia került megtartásra, a Líbiában talált vegyi fegyver készlet (kénmustár) kockázatainak a déli EU tagországokra gyakorolt esetleges hatásáról témakörben, a líbiai és más arab államokban kialakult események következményeként a dél-európai térséget elborító menekülthullám katasztrofális hatásai egyes mediterrán EU tagállamok (FR, IT) eseteiben, 2011. március 16-án, a DG SANCO audio konferencián adott első tájékoztatást a Japánt sújtó extrém méretű komplex természeti-ipari katasztrófa (földrengés és cunami kitöréséről, amely különösen súlyos nukleáris ipari katasztrófával szövődött), az OTH az Országos „Frédéric Jolit-Curie” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézettel (a továbbiakban: OSSKI) szorosan együttműködött, több audio-konferencia került megrendezésre, a nyári hőségriasztások elrendelése több alkalommal megtörtént, a nemzetközi kiterjedésű németországi eredetű E.coli O154 STEC járvány kirobbanása és a riasztás fogadásában való részvétel az Országos Epidemiológiai Központtal (a továbbiakban: OEK) együttműködésben, a magyar eredetű (Csillebérci) küszöbérték alatti nemzetközi kiterjedésű izotópszennyezés kibocsájtása főként az OSSKI/Országos Atomenergia Hivatal feladatkörben.

Fentieken túl nemzetközi és hazai interszektoriális feladatok keretében sor került vörös iszapárral, fehérporos ügyek megoldásával kapcsolatos feladatok elvégzésére, továbbá a NER-2005-tel (Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok) kapcsolatos jelentések elkészítésére. A Sürgősségi Betegellátás Koordinálásával kapcsolatos tevékenység szoros együttműködésben folyt az Országos Mentőszolgálat Közép-magyarországi Regionális Szervezetével. A tevékenység meghatározó részét képezte a sürgősségi betegellátás, a CT, MR diagnosztikai háttér biztosításának koordinációja, és az akut sebészeti érsebészeti és hajléktalan-ellátások területein történő tételszámos betegirányítás, továbbá, a sürgős vérszállítások lebonyolítása is, valamint a lakosság, az intézmények, és az orvosok megkeresése alapján végzett folyamatos információ-szolgáltatás.

Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram Parlagfű Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Aerobiológiai Hálózata 2011. évben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (továbbiakban: ÁNTSZ) Aerobiológiai Hálózata (a továbbiakban: Hálózat), amelyet az Országos Környezetegészségügyi Intézet (továbbiakban: OKI) Aerobiológiai Monitorozási Osztálya működtet, 18 monitorozó állomáson gyűjtötte, elemezte és értékelte heti rendszerességgel a légköri allergénekre vonatkozó adatokat. Lakossági tájékoztatás

27


I-3. melléklet

A polleninformációs szolgáltatás az oki.antsz.hu honlapon 2011. évi szezon alatt is folyamatosan működött. A jelentés megjelent www.antsz.hu honlapon, továbbá a facebook-on is (facebook.com/tisztiorvos). A Hálózat 2011. évben is szolgáltatott részletes pollenadatokat az Európai Allergia Hálózat számára (EAN), illetve magyar adatok olvashatók a www.polleninfo.org honlapon is. 9. ábra Lakossági pollenexpozíció- és szezonhossz-változás

2011. évben bevezetésre került a Parlagfű Pollen Riasztási Rendszer (PPRR), amelynek keretében országos érvényességű, hatszintű riasztást adtak ki a fokozat és a szín megnevezésével, izokoncentrációs térképeken ábrázolva. A PPRR térképeit, ill. jelzéseit az OKI honlapján kívül többek között a Tisztifőorvos Facebook oldalán is közölték. (oki.antsz.hu >> „Váltás parlagfű riasztásra”). 10. ábra

28


I-3. melléklet

Aerobiológia és Klímaváltozás A 2011. év folyamán zárult az EUPOL elnevezésű COST Program (ES0603), amelynek célja az allergén pollent termelő növények egészségi hatásának, elterjedésének, pollenszórásának és termelésének vizsgálata. A program keretében elindult a parlagfű allergiás betegek napi tüneteinek naplózása önkéntes részvétel alapján. A kérdőívet lefordították magyar nyelvre, így 2012. évben itthon is meg lehet kezdeni az adatgyűjtést. A kérdőívről és a már folyó felmérésről bővebb információ a www.polleninfo.org honlapon található. A Vidékfejlesztési Minisztérium, - költségvetési fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítással - 12.000.000 Ft forrást biztosított az OKI részére a légköri pollenkoncentrációs adatok nyomon követésével és az Aerobiológiai Hálózat működtetésével kapcsolatos feladatokra.

Klímaváltozással kapcsolatos egészségre gyakorolt hatások 2011. évben a nyári átlaghőmérséklet az előző 3 évben regisztrált értékekhez hasonlóan alakult, a 25oC feletti napok száma (összesen 13 nap) nem volt túl magas. A hőhullám napok száma (14 nap) sem jelentett kiugróan alacsony, illetve magas értéket. 2011. évben egy alkalommal regisztráltak 30°C feletti napi középhőmérsékletet A 2011. év során is folytatta az OKI a hőségriasztással kapcsolatos tevékenységét. Két alkalommal került sor hőségriasztásra az OKI szakmai javaslata alapján:

29


I-3. melléklet

Az országos tisztifőorvos július 8-11-e között III. fokú hőségriasztást rendelt el, amelyet július 12-15-ig II. fokozatúra csökkentett. Augusztus 23-28-e között ismét II. fokú riasztás volt, amelyet augusztus 24-26. között III. fokozatúra kellett emelni. A nyári időszak halálozási maximumai is a III. fokú riasztási időszakokra esett – az országos 326 fő napi átlaghalálozáshoz képest július 10-én 410 haláleset, augusztus 24-én 403 haláleset történt, ami 25%-ot meghaladó növekedésnek felel meg. A napi átlaghalálozás a riasztási fokozatok alatt az elrendelés ellenére is megemelkedett, különösen a III. fokozatban - a Fővárosban 23%-kal, országos szinten 17%-kal.

Intézményrendszer fejlesztése keretében egységes vízbiztonság felügyelet kialakítása Az OKI dolgozta ki a közüzemi ivóvíztermelés és vezetékes szolgáltatás vízbiztonsági rendszere szabályzatának és felügyeleti rendszerét. Komplex minősítési szempontrendszert hoztak létre az ivóvízminőség adatok értékelésére, ennek segítségével a vízminőségi kifogások egészségkockázati alapon súlyozhatóak és rangsorolhatóak. A vízszolgáltatók részére eseti tanácsadói tevékenységet végeztek, mind kémiai, mind biológiai, ill. mikrobiológiai ivóvízminőség terén. Nagy ivóvíz szolgáltatóknál végzett speciális vízminőség-ellenőrzést és értékelést végeztek, különös tekintettel a WHO szerinti vízbiztonsági követelményekre. Felülvizsgálatot végeztek, a DG ENV programjára („Article 12” Committee, ENDWARE, Network of Drinking Water Regulators) és a WHO ivóvízbiztonság-tervezési irányelveire alapozva. Az OKI a program keretében a környezeti és a beltéri levegőminőség vizsgálatát és értékelését végezte, közreműködött a környezeti levegőminőség határértékeinek felülvizsgálatában, valamint a beltéri levegőminőség szabályozás kialakításában. Véleményt nyilvánított a szakterületet érintő jogszabályok előkészítési folyamata során. Napi rendszerességgel értékelte Budapest és az ország 28 településének levegő-egészségügyi helyzetét, melyet a lakosság tájékoztatása céljából közreadott az ÁNTSZ és az intézet honlapján. Lehetőségeihez mérten szakterületi feladatot vállalt a katasztrófavédelmi tevékenység területén, a légszennyezettség okozta lakossági expozíció megállapítása érdekében. Célzott kutatási programok keretében végzi az epidemiológiai vizsgálatokhoz szükséges légszennyezettség méréseket a környezeti levegő minőségének meghatározására, valamint oktatási intézményekben a gyermeket ért belső téri expozíció felmérésére.

III. Az elkerülhető halálozások, megbetegedések, fogyatékosság megelőzése Koszorúér- és agyérbetegségek okozta megbetegedések, halálozások visszaszorítása „Szívbarát lépések” életmódváltó program 2011. évben az OEFI annak elérésére, hogy az egészséges életmód a mindennapi élet részévé, napi rutinná váljon - testedzés és táplálkozás témakörben (120 fő/év),- online egyéni kérdésre egyéni válaszadást tart, szakmai anyagokat állít össze, kutatási eredményeket prezentál, valamint munkahelyi egészségnapokon aktív részvétellel támogatja a résztvevőket.

Daganatos megbetegedések visszaszorítása Kémiai biztonsági felügyelők továbbképzése

30


I-3. melléklet

2011. évben is két alkalommal, 1-1 napos továbbképzések keretében előadások tartásával, nyomtatott anyagok szétosztásával és gyakorlati példák megoldásával hívták fel a figyelmet az OKBI munkatársai a kémiai vegyszerek okozta daganatos betegségek megelőzésére. A program az egész országra kiterjedt. A programban az OKBI, mint megvalósító, és az OTH, mint szervező vettek részt. A program célja: Az Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv (továbbiakban: NSZSZ) kémiai biztonsági felügyelőinek folyamatos továbbképzése elsősorban az 1907/2006/EK (REACH), az 1272/2008/EK (CLP), valamint a készülő Európai közösségi biocid rendeletek végrehajtásának ellenőrzése területén végzett munkájuk elősegítésére, a megjelenő EU és magyar rendelet-módosítások alapján. Felhasznált forrás: a 2010. év során befolyt kémiai terhelési bírság keretből 3 millió Ft.

Civil szervezetek működése A Magyar ILCO Szövetség vállalt feladata körében ellátja a sztómával élők érdekvédelmét, utóápolásuk megszervezését, egészségvédelmi továbbképzését, rehabilitációjuk elősegítését. Az országos központ koordinálásában működő szervezetekben, klubokban folyik a bélkivezetéssel élő emberek, köztük fiatalok és gyermekek személyre szóló lelki és fizikai utógondosa. Munkájukat szakorvosok, háziorvosok bevonásával végzik. 2011. évben nemzetközi workshop keretében sor került a fogyatékosokat képviselő civil szervezeti kihívásokra való felkészítésére, a szervezeti sajátosságokhoz legjobban alkalmazkodó megoldások kidolgozásárára. Megszervezésre került a „Fogyatékossággal élők közösségfejlesztő gyakorlata és módszerei Közép-Európában” című nemzetközi konferencia, amely a különböző fogyatékossággal élőket segítő civil szervezetek közösségfejlesztő programsorozatának harmadik állomása. A Magyar Rákellenes Liga (a továbbiakban: Liga) húsz éve szolgálja az egészség megőrzését a daganatos betegség megelőzését, a gyógyítást. A Liga ötezer tagja negyven alapszervezetében országszerte felvilágosító, tájékoztató programokat szervez, mozgósítva a gyerekektől az öregekig mindenkit. Az onkológiai központok mellett működő segítő szolgálatok fogadják a daganatos betegeket és hozzátartozóikat, pontszerző továbbképzéseket szerveznek az alapellátás orvosainak a rákgyógyítás és diagnosztika határterületeiről. A Lelkisegély vonalon képzett önkéntesek várják a segítségre vagy csak meghallgatásra váró emberek hívását. A Rákbetegek Országos Szövetsége szervezetei országos kiterjedtséggel olyan közfeladatokat látnak el a rákbetegek, a hozzátartozóik és a lakosság körében, amelyek hiányzó szolgáltatások pótlását jelentik az egészségügyi, a szociális ellátás és a társadalmi rehabilitáció, sőt a megelőzés területein. A legszélesebben értelmezve, az állami és az önkormányzati, népegészségügyi célok megvalósítását segítik. Célkitűzések: - a magyarországi rákbetegek érdekeinek országos képviselete, érdekérvényesítése, - a rákbetegek hazai egyesületeinek, klubjainak összefogása és meghatározott témakörökben közvetlen segítése, - a rákbetegséggel, a rákbetegek életével kapcsolatos széleskörű szemléletformálás, - a rákbetegek kellő mértékű, humánus és szakszerű tájékoztatása, jogaik megismertetése, érdekképviselete, - segítő szolgáltatások biztosítása. A rákellenes civil szervezetek – legtöbb esetben önkéntesen végzett - munkája következtében a társadalomban nő a rákbetegek emberi méltóságának tisztelete, a

31


I-3. melléklet

humánum, a szolidaritás, a segítés/önsegítés, a kölcsönös segítségnyújtás, az önkéntesség és a betegtársak iránti felelősségvállalás.

A lelki egészség megerősítése Mental Health „Munka: Lélekre Hangolva” projekt A munkavállalók lelki egészségének fejlesztést célzó projekt keretében 2011. évben a következő tevékenységek valósultak meg: a projekt pénzügyi zárása (pénzügyi elszámolás benyújtása), projektzáró nemzetközi konferencián való részvétel, azon egy hazai jó gyakorlat bemutatása, valamint a jó gyakorlatok közzététele az OEFI honlapján. A projekt eredményei: a kampányban 62 vállalat vett részt, közülük kettő díjazásra került még 2010. év végén hazai, és 2011. év elején nemzetközi szinten.

AIDS-megelőzés HIV/AIDS prevenció, családi életre nevelés és az ifjúság biztonságos szexuális életre nevelését szolgáló programok iskolákba történő kiajánlása Az OEFI a közoktatási intézmények számára értekezletek és konferenciák keretében olyan HIV/AIDS prevenciós anyagok bemutatását és ajánlását vállalta fel, amelyek megfelelnek mind szakmai, mind pedig alkalmazhatóságát tekintve is az – általános és közép - iskolákban tanuló diákok számára. Ezeket a programokat olyan szervezetek jegyzik, amelyek megbízható és stabil szakmai háttérrel rendelkeznek, évek óta végzik prevenciós munkájukat az említett témakörben. Munkájuk hitelességét az iskolai és egyéb szakmai fórumok visszajelzései is megerősítik. Programok: - Szex Edukációs Kiemelten Közhasznú Alapítvány: A magánélet és az egészség kultúrája - Szülészeti-Nőgyógyászati Prevenciós Tudományos Társaság: A-HA program - OEFI: Iskola – egészségfejlesztés – szexedukáció (Veszélyeztetett korú diákok prevenciós igényei és szükségletei) c. kutatás alapján módszertani továbbképzés pedagógusoknak A programok kiajánlása részben a pedagógusoknak szervezett oktatásügyi szakmai értekezletek keretén belül (Pécs, Győr összesen 170 pedagógus), részben pedig elektronikus és/vagy telefonos kapcsolatfelvétel során valósult meg. Az OEFI a honlapján hozzáférhető információkon túl, a témát feldolgozó kiadvány térítésmentes hozzáférésével biztosította a programok megismerésének lehetőségét.

A HIV prevalencia és a HIV-hez társuló szexuális úton terjedő fertőzések (hepatitis B, hepatitis C, syphilis) MSM-csoport (men who have sex with men – férfiak, akik férfiakkal létesítenek szexuális kapcsolatot) körében Az OEK laboratóriumaiban, a NEFMI által támogatott program keretében 926 személy vérmintájának vizsgálatát végezték el. A járványügyi osztály által koordinált epidemiológiai vizsgálat során, a magyarországi MSM populációban 4,1%-os HIV prevalenciát (21 HIV-fertőzött személy), 1,1%-os HCV, 0,5%-os HBV prevalenciát találtak.

32


I-3. melléklet

HIV szűrés és tanácsadás a bőr- és nemigondozó hálózatban az ÁNTSZ által működtetett anonim HIV/AIDS tanácsadókban és a civil szervezeteknél A NEFMI által támogatott tanfolyam megteremtette a lehetőséget arra, hogy a bőr-és nemibeteg-gondozók, a szakellátást végző járóbeteg rendelések és a civil szervezetek szakemberei aktualizálják és elmélyítsék tudásukat a HIV-fertőzésre és a tanácsadás gyakorlatára vonatkozóan. Az országból összesen 43 szakember vett részt a képzésen 7 megyéből és Budapestről, 25 fő a fővárosból, 18 fő vidékről érkezett.

A hazai intravénás kábítószer-használattal összefüggő fertőzések (HIV, hepatitis B, hepatitis C ) 2011. évi prevalenciájának felmérése A vizsgálatba Budapesten öt tűcsere állomás és két kezelőhely, vidéken nyolc drogambulancia, és három tűcsere állomás került bevonásra, ahonnan 2011. január 1. és május 31. között 700 minta érkezett az OEK-be laboratóriumi vizsgálatra, közülük 666 minta került be a statisztikai elemzésbe. A 666 minta mindegyike negatívnak bizonyult HIVfertőzés tekintetében, 157 személynél (24%) mutattak ki hepatitis C, három esetben (0,5%) hepatitis B fertőzöttséget.

Nemzeti HIV/AIDS Stratégia Bár hazánkban európai összehasonlításban még mindig kifejezetten alacsony a HIV fertőzöttek és az AIDS megbetegedések száma, a kérdés nem elhanyagolandó, hiszen a HIV/AIDS - amely többnyire a társadalom perifériájára sodródott embereket sújtja -, továbbra is megbélyegzett állapot. Hazánkban 1985 és 2011 év között 2115 HIV fertőzött személyt vettek nyilvántartásba, akik közül 656-an betegedtek meg AIDS-ben, közülük 327-en meghaltak. A NEFMI Egészségügyért Felelős Államtitkársága 2011. évben kidolgozta a II. Nemzeti HIV/AIDS Stratégiáról tervezetét. A stratégia átfogó képet nyújt a HIV/AIDS betegségben szenvedők helyzetéről, bemutatja ezen fertőző területen működő szervezetek tevékenységét, továbbá ezeket alapul véve a jövőre vonatkozóan javaslatot tesz a helyzet javítására. A NEFMI egy olyan öt éves időtartamot átfogó anyagot dolgozott ki, amelynek legfőbb célja, hogy 2015. évre legalább negyedével csökkenjen a szexuális úton szerzett új HIV-fertőzések száma, valamint az alacsony fertőzési gyakoriság fenntartása mellett mérséklődjön az AIDS-megbetegedések és halálozások aránya minimum 20, illetve 25%kal. Fontos célkitűzés továbbá, hogy hatékonyabb legyen a HIV fertőzött személyek azonosítása, a fertőzés ne forduljon elő újszülöttek és csecsemők körében, illetve, hogy olyan megelőzési programok készüljenek, amelyek beilleszthetők az iskolai oktatásba. Ez utóbbi kiemelten fontos, hiszen ha a fiatalok minél korábban és minél több információval rendelkeznek a témát illetően, annál nagyobb az esély arra, hogy tudatos magatartásukkal elkerülik a veszélyt. A HIV-vírusátadás megelőzésének még mindig a helyes és következetes óvszerhasználat a leghatásosabb módja, esetleges intravénás-kábítószerhasználat esetén pedig elengedhetetlen a steril tűk és fecskendők használata. A HIV-fertőzés átadása azonban megelőzhető. A siker kulcsa a helyi adottságokra és a magasabb kockázatnak kitett népességcsoportokra irányuló célzott és bizonyítékon alapuló megelőzési stratégia. A hatékony megelőző intézkedések hosszú távú előnyökkel járó, költséghatékony befektetésnek tekinthetők. A dokumentum elkészítésében és későbbi véleményezésében részt vettek a Nemzeti AIDS Bizottság tagjai, továbbá az OTH, az OEFI, az OEK, az Országos Vérellátó Szolgálat, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Megelőző orvostan és népegészségtan, kórház higiéné

33


I-3. melléklet

tagozata, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház- Rendelőintézet, valamint civil szervezetek.

IV. Az egészségügyi és népegészségügyi intézményrendszer fejlesztése az egészségi állapot javítása érdekében Népegészségügyi szűrővizsgálatok Népegészségügyi Onkológiai Szűrések A KSH adatai szerint 2010. évben Magyarországon összesen 32 460 fő (18 032 férfi és 14 428 nő) halt meg rosszindulatú daganatos betegsége miatt. 2010. évben felfedezett és regisztrált rosszindulatú daganatok száma 67 398 (34 514 férfi és 32 884 nő). Az összhalálozás 2010. évben 130 414 fő, akikből 66 324 fő férfi és 64 090 fő nő. 1. táblázat Leggyakoribb daganatos halálozás a 1975 és 2010 közötti időszakban, nemenkénti bontásban év

rákhalálozás összesen

tüdő

vastagbél-végbél

ajak-szájüreg

emlő

méhnyak

férfi

nő

férfi

nő

férfi

nő

nő

nő

1975

25 514

3414

755

1477

1548

383

79

1674

536

1980

27 550

4167

992

1718

1820

585

114

1800

669

1990

30 871

5416

1492

2146

2090

945

175

2095

602

2000

33 280

5727

2097

2514

2372

1256

275

2316

481

2003

33 530

5849

2352

2787

2311

1456

304

2309

465

2008

32 770

5597

2733

2563

2190

1364

287

2108

418

2010

32 460

5741

2907

2704

2261

1232

292

2011

379

2. táblázat Leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedések a 2001 és 2010 közötti időszakban, nemenkénti bontásban év

megbetegedés összesen

tüdő

vastagbél-végbél

ajak-szájüreg

emlő

méhnyak

férfi

nő

férfi

nő

férfi

nő

nő

nő

2001

62 931

7759

3638

4606

4311

3028

842

6196

1 355

2003

70 197

7840

3886

5006

4519

3265

991

8032

1 332

2008

72 136

7581

4301

5423

4582

2982

967

6938

1 074

2010

66 666

6633

3927

5167

4374

2706

898

6599

930

Daganatos halálozás csökkenésére – rövid és középtávon – a korai felismerés és a korai kezelés a legígéretesebb stratégia. A daganatos betegségek korai felismerésének eszköze a veszélyeztetett életkorban lévő magukat egészségesnek vélő panasz- és tünetmentes személyek időről-időre elvégzett szűrővizsgálata. Hatásosságuk a célbetegségből származó halálozás csökkenésével mérhetően bizonyított. Ennek a feltételrendszernek – a nemzetközi szakmai irodalom tanúsága szerint – máig három szűrővizsgálati módozat felel meg:

34


I-3. melléklet

 a 45-65 év közötti nők kétévenként végzett emlőszűrése lágyrészröntgenvizsgálattal (mammográfia);  a 25-65 közötti nők egyszeri negatív szűrővizsgálata után 3 évenként megismételt, sejtvizsgálatot (citológia) is alkalmazó nőgyógyászati szűrővizsgálata;  az 50-70 év közötti férfiak és nők kétévenkénti szűrővizsgálata a székletbeli rejtett vér laboratóriumi (immunkémiai) kimutatása útján. A lakosságszűrési rendszer működtetése A lakossági szűrési rendszer működését a kormányzat 2001. óta két forrásból biztosítja, a Népegészségügyi Programnak az állami költségvetésben biztosított forrásaiból, valamint az E-alapból. Ezt egészítik ki az Európai Uniós és hazai pályázatok során (pl. Szűrőprogramok Országos Kommunikációja program, komplex szűrések) elnyert források. A népegészségügyi szűrőprogram szervezeti felépítése, adminisztratív kapacitás A népegészségügyi szűrőprogram működtetője az OTH Népegészségügyi Főosztály részeként működő Országos Szűrési Koordinációs Osztály Országos Szűrési Nyilvántartása. A területi szervezést - 2011. január 1-től - a Fővárosi és Megyei Kormányhivatalok Népegészségügyi Szakigazgatási Szerveinek szűrési koordinátorai végzik. A struktúra átalakítás következményeként 2011. évben a koordinátorok a szűrési koordinátori feladatok mellett más egészségfejlesztési tevékenységet is ellátnak. Kizárólag koordinátori feladatokat kevés helyen – pl. a fővárosban és Pest megyében, Csongrád megyében stb. – végeznek. Információs rendszer 2010. év decemberében elfogadásra került az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása (továbbiakban: törvénymódosítás), amelynek eredményeként (16/A. § (1) bekezdés) az államigazgatási szerv (OTH szervezeti struktúrájában 2005. év óta működő Országos Szűrési Információs Rendszer) kezelheti a szűrővizsgálatokon részvett személyek egészségügyi és személyi adatait. A korábbi években csak aggregált adatok álltak rendelkezésre, de a törvénymódosítás által lehetőség nyílik számos, az Európai Unióban már alkalmazott indikátor előállítására, amelyek között a legfontosabb minőségbiztosítási indikátor, az un. intervallum rák megállapításnak lehetősége. Az OTH, az OEP és a Nemzeti Rákregiszterrel kötött szerződések segítségével követhetővé válnak a beteg-utak. Nyomon követhetővé válik, hogy a szűrésre meghívott mennyi idővel a meghívólevél kiküldése után, melyik intézményben kerül ellátásra, valamint pontos adat áll majd rendelkezésre a szűrés eredményéről is. Szűrési, diagnosztikus és terápiás kapacitás Méhnyakszűrés Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) adatai alapján évente mintegy 760 000 – 950 000 (az un. onkológiai éberség keretében vett, diagnosztikus célú) citológiai kenetvételt jelentenek, ami pontosan megfelel a szűrhető korosztály egy évre vonatkoztatott számának. Bár a jelenlegi szakellátásra alapuló szervezett méhnyakszűrési kapacitás mennyiségileg elégségesnek tekinthető, és lefedi az egész országot, a legnagyobb probléma ma is a regisztrált részt vettek alacsony száma. Ennek oka, hogy a 3 éves átszűrtségről, illetve a szűrési és diagnosztikus célzatú méhnyakszűrési vizsgálatok teljes számáról nem rendelkezünk hiteles adatokkal, csak aggregált adatok álltak rendelkezésre, amelyeket a

35


I-3. melléklet

citológiai laboratóriumok szolgáltattak. A szűrési nyilvántartásban csak a behívólevéllel együtt lejelentett kenetvételi vizsgálatok jelennek meg, amely igen nagy adatvesztést hordoz magában. A jelenleg hozzávetőlegesen 5%-os lejelentett részvételi arányhoz képest azonban lényegesen magasabb a részvétel, az OEP nyilvántartásaiban lévő, szűrési és diagnosztikai célú vizsgálatok szignifikánsan magasabb arányt mutatnak (30%). A magán nőgyógyászoknak nincs jelentési kötelezettségük, holott felmérések szerint (OLEF 2003.) a veszélyeztetett korosztályhoz tartozó nők mintegy 30%-át szűrik. A tényleges átszűrtséget/átvizsgáltságot mutató adatok a fenti törvénymódosítás következtében - az OEP által az OTH részére történő, személyhez kötött adat továbbítást követően – állnak majd rendelkezésre. A törvénymódosítás alapján, a rendszer teszt-vizsgálata keretében - az OEP-pel együttműködve - azon meghívottak beteg-útja került vizsgálatra, akik az utóbbi egy évben biztosan kaptak behívólevelet. Ennek alapján a megjelentek aránya 30,2% volt, de az OEP felé nem szűrési kódon, hanem diagnosztikus kódon jelentve. Ugyanezen törvénymódosítás eredményeként az egészségügyi államigazgatási szerv (OTH) adatot kérhet a szolgáltatóktól, és kezelheti a szűrővizsgálaton részt vevő személyek egészségügyi és személyazonosító adatait. Ennek következtében a jövőben, a magán nőgyógyászok által elvégzett citológiai kenetvételek számáról és eredményéről is pontos, személyhez kötött adatok állnak majd rendelkezésre. Így a védőnők, a magán nőgyógyászok által és a szakrendelőben elvégzett szűrések számaránya meghaladhatja az emlőszűrési adatokat. Követhetőek lesznek a beteg-utak a szűréstől az esetleges kezelés végéig. Pontosan láthatóak azok lesznek azon személyek, akik nem vesznek részt szűrésen (szervezett/ opportunisztikus), valamint azok is, akik indokolatlanul gyakran veszik igénybe a szolgáltatást. Mindezek alapján a jelenlegi behívó-visszahívó méhnyakszűrési rendszer megfelel azoknak a rendszereknek, amelyek azokban az országokban használatosak, ahol a méhnyakszűrés sikeres. A látszólag alacsony compliance másik fő oka, hogy a nőgyógyász szakorvosi vizsgáló helyek hozzáférhetősége és elérhetősége korlátozott a kistelepüléseken élők számára. A szűrési lehetőség „helybe vitele” szükséges, ennek rendszerszerű biztosítása az un. szakdolgozói szűrés, melynek első lépése a védőnői mintaprogram. Védőnők által végzett Méhnyakszűrő Mintaprogram III. A méhnyakrák okozta halálozás csökkentésére - a népegészségügyi célú, szervezett méhnyakszűrésen történő lakossági részvétel növelése érdekében - a NEFMI és az OTH együttműködésében, az NSZSZ-ek és kistérségi intézeteinek aktív közreműködésével valósult meg a védőnők által végzett Méhnyakszűrő Mintaprogram III (továbbiakban: VMP 2011). A VMP 2011-re 181 védőnő jelentkezett, akik 19 megye 300 településének érintett női lakosságát látják el. A jelentkezés feltétele volt most is, hogy a tanácsadó rendelkezzen nőgyógyászati vizsgálószékkel és megfelelő informatikai eszközzel. A program eredményesnek bizonyult mind a lakosság, mind a védőnők körében. A szűrésen történő részvétel nőtt, a védőnők bebizonyították, hogy képesek és alkalmasak a méhnyakszűrés végzésére és a lakosság ez irányú megszólítására. A VMP 2011-program keretében 25 258 meghívólevelet küldtünk ki a programba jelentkező védőnők ellátási területére (azok a nők kaptak meghívólevelet, akik megfelelnek a szervezett méhnyakszűrés kritériumainak). A védőnők a kiküldött meghívólevelek alapján a szűrendők 52,36 %-át (13 227 fő) elérték, azaz a szűrendőről/szűrendőtől tájékoztatást kaptak a szűrésen való részvételi szándékukkal kapcsolatosan.

36


I-3. melléklet

Az elért nők közül 3 159 fő esetében (23,88 %) a szűrés nem volt teljesíthető (pl. meghalt, elköltözött, műtét, stb.). Az elért nők közül 1 739 fő (elért szűrendő 13,14 %-a) nem akar részt venni a védőnői méhnyakszűrésen, mert 3 éven belül volt már (magán)nőgyógyásznál szűrésen. Az elért nők közül 2 467 fő (18,65 %) nem akart részt venni a szűrésen egyéb ok miatt. Az elért nők közül 2 091 fő (15,81 %) nőgyógyászhoz kívánt menni. A védőnők által végzett méhnyakszűrések száma: 3 771 (elért szűrendők 28,5 %-a). Kiszűrt pozitív esetek száma (daganat gyanú): 15. A citológiai laboratórium értékelése alapján a védőnők által levett kenetek minősége 89%-os volt. Összehasonlításként a szakrendelőben orvosok által levett kenetek minősége 90,4 %; magánrendelésen levett kenetek minősége 94,4% volt. Mindhárom védőnők által végzett méhnyakszűrő mintaprogram esetében az effektív szűrési idő nagyon rövid – 4-9 hét – volt. A programok keretében a védőnők által kitöltött kérdőívek alapján a program sikeres, mert elérték és meggyőzték azt a céllakosságot, akik igen ritkán, vagy egyáltalán nem vesz részt szűrésen. A védőnők által végzett méhnyakszűrő mintaprogram eddigi három ütemében összesen 15 425 nőnél történt kenetvétel, akik közül gyulladás miatt 983 nőnek, daganatos megbetegedés miatt 82 nőnek tanácsoltak további nőgyógyászati vizsgálatot. A védőnői mintaprogram eredményei a szervezett méhnyakszűrő program eredményeivel nehezen összehasonlíthatóak, az alábbiak miatt: - a nőgyógyászok a szakrendeléseken „várják”, hogy bemenjen a szűrendő a meghívólevéllel, míg a védőnők felkeresik a kapott lista alapján a szűrendő nőket, és megpróbálják meggyőzni őket arról, hogy menjenek el szűrésre a nőgyógyászhoz, vagy hozzájuk; - a szervezett szűrésben 3 év áll rendelkezésre a szűrésre, míg a védőnői mintaprogramban legfeljebb 1-2 hónap; - a kistelepülésekről általában akkor mennek a nők nőgyógyász szakrendelésre szűrésre, ha panaszuk van, míg a védőnők ugyanezeken a helyeken a panaszmentes nőket is elérik, akik nagyon régen, vagy egyáltalán nem vettek részt szűrésen. A TÁMOP 6.1.3/A projekt keretében - amely jelenleg az előkészítés fázisában van - a következő két évben az összes védőnő elsajátítja a méhnyakszűrési kenetvételt, és mintegy 1500 védőnő kezdi meg tevékenységét az 5000 fő alatti településeken. A védőnői méhnyakszűrő mintaprogramban résztvevő védőnők adatgyűjtése – akik felmérést készítenek az ellátási területükön elő szűrendő személyekről – jelentősen hozzájárul majd a lakossági szűrési listák javításához.

Vastagbélszűrés Ebben a „szűrési évben” a vastagbélszűrési program lebonyolításában keletkezett adminisztratív korlát, a közbeszerzés folyamatának elhúzódása lehetetlenné tette reagensek időben történő beszerzését, így a program nem valósulhatott meg. 2012. évtől, a TÁMOP 6.1.3/A projekt keretében megtörténik a vastagbélszűrés kiterjesztése, amely a tervek szerint, a rendelkezésre álló források alapján mintegy 100 000 fő életkor alapján veszélyeztetett férfi és nő szűrését teszi lehetővé.

37


I-3. melléklet

Emlőszűrés Az OTH Országos Szűrési Informatikai Rendszere - az OEP által havonta átadott listák szerint – a megyei szűrési koordinátorok a szűrőállomások közreműködésével elkészíti az adott területre vonatkozó szűrési listákat. Ezek alapján a szűrőállomások havi bontásban - a Magyar Posta közvetítésével - névre szóló meghívó levelet küldenek az érintetteknek. Jelenleg 37 Komplex Mammográfiás Központ (KMK) és 7 Mammográfiás Szűrő Állomás (MSZÁ) folytatja tevékenységét. Figyelembe véve a minimumfeltételeket, az emlőszűrő kapacitás lefedi az egész országot. Az akkreditált egységeken kívül közel 360 mammográfia működik az országban, (amelyek nem garantálják a vizsgálatok minőségét), ugyanakkor mammográfiás jártassági vizsgával csak 83 radiológus rendelkezik. Felülvizsgálatuk minimumfeltétel szempontjából elengedhetetlen. Az emlőszűrés a nemzetközi szakmai szervezetek által ajánlott protokoll szerint történik. A releváns szakmai szabályozók alapján 2006. évben készült el a második újított kiadás, amelyet az illetékes Szakmai Kollégiumok 2008. év első felében ismételten jóváhagytak. 3. táblázat Emlőszűrés részvételi arány (%) Megye Budapest Baranya megye Bács-kiskun megye Békés megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Csongrád megye Fejér megye Győr-Moson-Sopron megye Hajdú-Bihar megye Heves megye Komárom-Esztergom megye Nógrád megye Pest megye Somogy megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Tolna megye Vas megye Veszprém megye Zala megye

2002 37,4 43,0 41,0 37,8 46,1 42,9 61,9 40,8 46,7 40,8 0,0 0,0 51,5 58,8 66,8 29,1 16,3 69,8 57,2 32,5

2003 25,93 37,96 23,72 25,42 29,95 44,22 51,82 43,59 73,17 42,96 0,00 60,40 30,03 55,12 76,00 25,21 44,45 70,35 54,45 44,86

2004 25,83 34,04 36,40 39,70 47,59 33,66 38,73 26,66 35,52 32,22 33,70 50,95 36,08 37,77 61,11 40,45 49,96 59,82 49,86 45,63

2005 30,09 40,89 32,61 45,62 43,25 40,62 48,15 30,82 37,93 54,16 38,81 34,89 21,99 38,57 64,71 30,70 49,36 60,81 49,46 44,37

2006 30,32 45,32 48,68 50,20 56,58 41,97 52,47 35,85 37,29 34,32 35,56 41,09 26,07 46,86 61,59 38,87 54,55 62,75 41,21 62,49

Összesen:

45,57 39,84 36,69 37,77 41,73

2007 2008 2009 2010 40,39 35,97 31,12 36,48 34,31 42,29 40,33 31,69 57,48 49,36 31,47 56,04 47,30 62,70 39,52 56,64 54,77 47,21 34,38 49,07 45,32 52,73 43,46 60,4 54,82 47,44 44,7 46,07 48,80 44,10 38,79 55,02 305,16 55,92 39,8 55,56 37,29 40,47 39,97 39,9 46,02 49,82 49,69 42,07 47,84 51,08 35,08 48,67 24,21 24,03 23,66 20,29 102,31 282,25 38,72 149,04 145,00 69,43 42,29 60,47 111,15 61,40 40,92 65,78 53,26 34,23 33,23 69,23 64,16 66,20 65,59 65,58 50,16 76,28 49,56 52,17 51,04 71,71 44,71 62,1 52,49

49,42 38,15

48,5

2011 35,09 27,30 52,01 54,29 40,85 61,84 50,52 48,15 53,26 47,71 39,44 45,24 31,68 45,84 58,39 65,78 64,36 62,71 52,81 59,11 46,78

Szűrőprogramok Országos Kommunikációja kiemelt projekt keretében megtartott akkreditált szemináriumok -TÁMOP 6.1.3-08/1-2008-0002

38


I-3. melléklet

Az ország 20 helyszínén, a megyeszékhelyeken és a fővárosban megvalósult továbbképzés sorozat célja az akkreditált team-továbbképzés (szakmai nap, kommunikációs nap) szervezése és lebonyolítása volt közel 700 fő részvételével. A továbbképzéseken az alapellátás orvosai és szakdolgozói vettek részt, akik felvilágosító munkájuk által, információátadással, motiválással hatnak a szervezett szűrővizsgálatok meghívottjaira a minél nagyobb arányú megjelenés elérése érdekében. Az elméleti továbbképzés tématerületei az alábbiak voltak: - az egészségromlás háttértényezői, az egészségmegőrzés lehetőségeinek megalapozása, - a team munka erősítése a praxison belül, kapcsolatok kialakítása az alapellátáson kívüli egyéb prevenciós kulcsszemélyekkel, - a személyiség és a rizikómagatartás összefüggései, utóbbi módosítása, - a célzott, szervezett népegészségügyi szűrések rendszere és folyamata, valamint a hazai és nemzetközi „jó gyakorlatok” a prevenció területén. Az elméletet egy gyakorlati tréning egészítette ki, amelynek keretében érvelési, meggyőzési készségek fejlesztésére, konfliktus-kezelési módok elsajátítására, a hatékony figyelemfelkeltés alkalmazásának megismerésére, valamint a sikeres szóbeli kommunikációs készségek támogatására került sor.

Férfiak egészséghetének egy napos konferenciája – a szűrési részvétel fokozása érdekében Hagyományosan az OEFI által 2011. évben is megszervezett „Férfiak egészsége” c. konferencián az érdekelt szakmai szervezetek képviseletében több mint 70 fő vett részt. A négy meghívott előadó a kreatív idősödés érdekében különböző szakmai nézőpontból tartott előadást.

Findrisk II projekt A Magyar Diabetes Társaság és az OALI kiterjesztette a 2009. évben végzett FINDRISK vizsgálatát. A projekt célja a szénhidrát-anyagcserezavarok korai felismerése a cukorbetegség és előállapotai szempontjából fokozottan veszélyeztetett felnőtt, 20-69 éves személyek körében nagy esetszámú, országos lefedettségű vizsgálatban. A 2011. év júniusában zárult egy éves projektben 706 háziorvosi praxis vett részt. 70 432 páciens adatlapjából 68 476 volt statisztikailag feldolgozható. A vizsgált páciensek 41%-ánál volt azonosítható nagy rizikó.

Ellátásfejlesztés Praxisprogram I. 2006. év januárjában indult el az OALI Praxisprogramja, amelynek célja, hogy az igénylő önkormányzatok számára a tartósan betöltetlen felnőtt és vegyes körzetekben biztosítsa az orvosi ellátást. Pályázat meghirdetésére kerül sor olyan önkormányzatok részére, ahol a tartósan betöltetlen körzetekben a területi ellátási kötelezettségnek 12 hónapja csak helyettesítéssel tudnak eleget tenni. Ezek többnyire az egyéb szempontok szerint is hátrányosnak minősülő térségekben fordulnak elő. A program keretében azokat az (nem háziorvos) orvosokat, akik így lépnek a rendszerbe, a szakvizsgájuk megszerzéséig az OALI 39


I-3. melléklet

közalkalmazottként alkalmazza. Az önkormányzatokkal az OALI feladatvállalási szerződést köt a háziorvosi ellátás biztosítására, és megkéri a területileg illetékes ÁNTSZ kistérségi intézetétől a működési engedélyt. Ennek birtokában köthető meg a finanszírozási szerződés a területileg illetékes egészségbiztosítási pénztárral. A szerződött orvosok párhuzamosan látják el a körzet háziorvosi feladatait, és teljesítik a háziorvostani szakvizsgához szükséges gyakorlatokat. Eddig 78 orvos lépett a rendszerbe.

Praxisprogram II. Klinikai szakvizsgával rendelkező orvosok az OALI-val képzési szerződést kötve látnak el vállalkozási/önkormányzati közalkalmazotti formában háziorvosi feladatokat. A program 2009. év júniusában indult, eddig 88 orvos lépett be.

Praxis Alap 2011. évben megtörtént a Praxis Alap létrehozásának előkészítése, amely lehetőséget biztosít az idős, nyugdíjba vonuló háziorvosoknak a praxis átadására, és a fiatal, belépő orvosoknak a praxis átvételére. Az egészségügyi ellátórendszerben ez az egyik jó példa a nemzedékek közötti együttműködés elősegítésére. 2012. január 1-t követően mintegy 2 Mrd Ft áll rendelkezésre ahhoz, hogy a fiatal háziorvosok és az idős, visszavonulni szándékozó kollégák egymásra találjanak és a praxis gazdát cseréljen. A rendszer fenntartható működésének kidolgozása folyamatban van.

Orphanet Ritka Betegségek Portál Az OEFI az Európai Unió által támogatott „Joint Actions on EUROCAT” 2011-13 között megvalósuló EU projektjén belül megtörtént a hazai helyzetről a WP7 folsavsupplementációs kérdőívek kitöltése. Megvalósult a nemzetközi szakmai elvárásoknak megfelelő adatgyűjtés.

Veleszületett Rendellenességek Európai Felügyelete " European Surveillance of Congenital Anomalies A fő cél az összes EU és társult tagország veleszületett rendellenesség regiszterei adatbázisának regionális és országos értékelése. Az előadásokat az egyes regiszter képviselői és a „Joint Action” workpackage vezetői tartják. Az Antwerpenben megrendezett idei (2011-es) EUROCAT konferencián bemutatásra került az eddig elkészült menetrend. Az OEFI részéről előadást tartottak a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása (továbbiakban: VRONY) aktuális munkájáról, illetve a soron következő, 2012. évben Budapesten megrendezésre kerülő éves konferencia előkészületeiről.

Magyarországon előforduló ritka betegségek epidemiológiai vizsgálata Az OEFI létrehozta az informatikai felületet a magyarországi ritka betegeket ellátó egészségügyi szolgáltatók regisztrációjához, majd konvertációval regisztrálta a bejelentkezett szolgáltatókat a nemzetközi, Orphanet rendszerbe. A továbbiakban a szolgáltatók, betegszervezetek, érintettek közvetlenül regisztrálnak az Orphanet portálon.

Tudományos megalapozó tevékenység – Ritka betegségek

40


I-3. melléklet

Az OEFI aktív esetkutatást végzett a VRONY alapján, a Primer congenitális glaucoma, autoszómális policystás vese és ritka szindrómákra (pl:Smith-Lemli-Opitz szindróma) vonatkozóan. A hazai ritka betegségek helyzet felmérése egy európai uniós projekt keretein belül folyamatosan történik a rendelkezésre álló, más célból gyűjtött egészségi állapotról szóló adatbázisok másodlagos elemzése révén. Megtörtént a ritka betegségben szenvedőkkel kapcsolatos epidemiológiai alapadatok előállítása, az európai és a hazai adatokat együttesen tartalmazó jelentés előkészítése.

A ritka betegségek szakértői központtá nyilvánítás megfelelőségi kritériumainak összeállítása és tesztelése A NEFMI és az OEFI által koordináltan a négy orvostudományi egyetem ritka betegség koordinátorainak együttműködésével meghatározásra került azon a ritka betegségek listája, amelyek speciális központok kialakítása nélkül nem láthatók el az elvárható színvonalon. Az Európai Unió ajánlásainak figyelembe vételével, azok hazai adaptálásával elkezdték a ritka betegségek szakértői központtá nyilvánítás megfelelőségi kritériumainak összeállítását.

Erőforrás-fejlesztés VRONY területi képviselőinek oktatása, továbbképzése Az OEFI szervezésében megvalósult 2011. május 19-én a VRONY területi képviselők feladatainak ismertetése és az új megbízó leveleik átadása, amely felhatalmazza őket az illetékességi területük VRONY adatainak kezelésére. A megvitatott téma a veleszületett fejlődési rendellenességek bejelentési hatékonyságának értékelése a VRONY-ba bejelentett és az adott területi egységben kontrollált munka alapján. A 2011. június 23-án megtartott értekezlet témája a Down-szindróma szűrés klinikai audit és informatikai problémák ismertetése volt, továbbá a VRONY képviselők ezzel kapcsolatos új feladatainak meghatározása.

Háziorvosok, gyerekorvosok, neonatológusok oktatása, továbbképzése Az OEFI a ritka betegségek ellátásában jártas szakemberekkel közösen olyan előadás sorozatot állított össze, amelyen a nemzetközi evidenciákon felül saját tapasztalataikat is bemutatják. A Ritka Betegségek Központja koordinálja a háziorvosi továbbképzési rendszerben már alkalmazott előadássorozat országos akkreditálását és minden régióban szervezi a továbbképzési programok elérhetőségét.

Graduális és posztgraduális programok fejlesztése, a ritka betegségek területén Az orvostudományi egyetemeken működő Ritka Betegség Koordinációs Központok hozzájárulásával az OEFI curriculumot készített a szakorvosok kötelező továbbképzési tanfolyamai számára (háziorvos, gyerekorvos, neonatológus stb.).

A közösségi ápoló teendői a mindennapi gyakorlatban Az OALI gyakorlati ismeretekkel bővített körzeti közösségi ápolói 40 órás továbbképzést tartott, e-learning továbbképzéssel és elektronikus vizsgáztatással egybekötötten. A „közösségi ápoló teendői a mindennapi gyakorlatban” című továbbképzésen a 2011. évben összesen 276 fő eredményes elektronikus vizsgájával zárult, 6 helyszínen.

41


I-3. melléklet

Korszerű várandós gondozás az alapellátásban A védőnők primer prevencióban betöltött szerepe egyre jobban előtérbe kerül. Kiemelt szerepük van a várandós gondozásban és a háziorvosokkal való kapcsolattartásban a várandós nők esetében. A védőnők munkájának segítése volt célja annak a továbbképző sorozatnak, amelyet az OALI szervezett és 2011. évben 3 helyszínen, 387 fő részvételével zajlott le.

Monitorozás-informatika Az EKOP 3.1.1 projekt Az OTH „Az ÁNTSZ gyors reagálási képességet növelő komplex információs rendszerének fejlesztése a külső szolgáltatások és a belső hatékonyság növelésének támogatására” c. Elektronikus Kormányzat Operatív Programjának (továbbiakban: EKOP) célkitűzése a közigazgatás területén az elektronikus ügyintézés paradigmaváltása. A Közép-magyarországi régióban tervezett projekt a sürgősségi ellátás- és a riasztási központ (112) kiszolgálására, a járványügy, a kémiai biztonság és sugáregészségügy szakmai területein olyan szakrendszeri és infrastrukturális fejlesztést irányozott elő, amely a fenti paradigmaváltást az EKOP célkitűzéseinek kielégítése mellett az ÁNTSZ szervezetén belülre is kiterjeszti. A projekttel egy meghatározó ágazati népegészségügyi rendszer épült ki a Közép-magyarországi régióban, amely az ottani lakosság egészségbiztonságát nagymértékben növeli (sürgősségi ellátás támogatása, katasztrófavédelem kiegészítése, járványügyi biztonság, kémiai biztonság, sugárbiztonság növelése). A projektgazda eközben megvalósította az ágazati e-kormányzati szolgáltatások jelentős hányadát, hasznosítva a központi informatikai szolgáltatások rendszerét (kormányzati gerinchálózat, egykapus ügyintézés, ügyfél azonosítás, biztonságos dokumentum-forgalom stb.). Projektben résztvevők  Országos Tisztifőorvosi Hivatal  Országos Epidemiológiai Központ  Országos Kémiai Biztonsági Intézet  Országos „Frédéric Jolit-Curie” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet  Országos Környezetegészségügyi Intézet  Budapest Főváros Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv A projekt teljes költségvetése 2009-2011 között: 1 772 999 848 Ft A projekt megvalósítása 2009. június 17. - 2011. augusztus 31-ig tartott.

JAMIE projekt – EU Az európai unió által támogatott projekt a balesetek folyamatos adatgyűjtését tűzi ki célul, az összes EU-s országban. A munka alapja a 2010. évben lebonyolított pilotkutatás. Az evaluációs munkacsoport vezetőjeként az OEFI munkatársai elkészítették az értékelési tervet, majd részt vettek 2011. év áprilisában, Luxembourgban a szűkebb munkacsoport részére, majd szeptemberben, Bécsben a résztvevő országok számára megrendezett értekezleten. Kérdőíves módszerrel értékelték az egyes értekezletek eredményességét, a résztvevők elégedettségét. Az első 12 hónapban a különböző nemzetközi munkacsoportok a módszertani leírásokat készítették el, ennek alapján tervezzük a tényleges adatgyűjtés bevezetését 2013-tól. Projekt időtartama: 2010-2014, támogatás összege a projekt időtartama alatt: 8 925€.

42


I-3. melléklet

„A lakosság egészségi állapota az önök régiójában” elnevezésű felmérés lebonyolítása és értékelése 2011. év szeptemberében az OEFI szakemberei felmérték az összes önkormányzat igényét a térségük egészségi állapotát illetően. A visszajelzések alapján a Dél-Alföldi régióban, Szentesen (november 15.) és a Közép-Dunántúli régióban, Velencén (november 25.) tartottak tájékoztatót az érintettek egészségi állapotáról. A két rendezvényen összesen 30 fő vett részt. A tájékoztatás alapját a 2009. év Országos Lakossági Egészségfelmérés képezte, melyet CD-n minden résztvevő megkapott. Egy-egy színhelyen 10-15 fő vett részt, akik különböző szervezeteket képviseltek. A szétosztott anyag a lakossági egészségtervek készítéséhez használható fel, mint alap állapot leírás.

A VRONY-OEFI szakmai tevékenységei

 A tervezett on-line bejelentésre épülő Kóroki Monitor fejlesztése: a kérdőív tartalmi része elkészült, az informatikai háttér kialakítása megvalósításra vár.  A multiplex fejlődési rendellenességek epidemiológiai elemzése: A bejelentett adatok alapján a multiplex rendellenességek leválogatása, tisztítása, azonosítása megtörtént. Az eredmények a VRONY éves jelentésében kerültek ismertetésre.  A hazánkban bejelentett veleszületett szemfejlődési rendellenességek alregiszterének működtetése: A szemrendellenességek valós pervalenciájának felmérése érdekében felülvizsgálatuk a VRONY bejelentések adattartalmát és aktív esetkutatást végeztek.  A hazai ivóvizek arzén összetételének összefüggése a veleszületett fejlődési rendellenességekkel: A Down-kór és a multiplex fejlődési rendellenességek kialakulásában került sor az arzén szerepének vizsgálatára, amelynek során egyértelmű összefüggést nem sikerült igazolni.  Gyógyszer-rezisztenciában szerepet játszó genetikai prediszponáló tényezők vizsgálata hazai roma és nem roma populációkban: Roma populáción belül az oláh cigány szubpopuláció gyógyszer-rezisztencia meghatározása történt, az eredményekről közleményekben számoltak be.

A Magyarországon előfordulói ritka betegségek epidemiológiai értékelése A járó- és fekvőbeteg szakellátás teljesítmény-elszámolási adatbázisai alapján az OEFI 2011. évben elkészítette a legtöbb ritka betegségre kiterjedő, teljes hazai ellátórendszert lefedő alapadatbázist. Ennek segítségével meghatározásra kerülnek a nem-, kor- és régióspecifikus gyakoriságok. Az ilyen módon megállapított prevalencia alapján jól vizsgálhatónak tűnő betegségek esetében a beteg-utak leírása készül el. Az eredményekről jelentés készül, ami kiegészül a haláloki diagnózisok értékelésével.

Adatgyűjtési feladatok – OEFI

 Nemzeti TDI-adatgyűjtés (TDI: treatment demand indicator, kezelési igény indikátor), kábítószer-halálozási adatgyűjtés: a nemzeti statisztikák határidőre elkészültek.  Szubsztitúciós adatgyűjtés modellezése: lezárás 2011. december 31-ével. A Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) 2012. évi XVII. Vándorgyűlésére a modell-projektről készített előadás kivonat befogadásra került, a szakmai anyag összeállítása megtörtént.  Éves jelentés készítése (VRONY): a 2010. év adatainak bemutatása elkészült; a 70 oldalas jelentés ismerteti a VRONY működését, célját, a vonatkozó jogszabályokat, a

43


I-3. melléklet

bejelentés módját, a nemzetközi szervezeti tagság rendjét; továbbá kb. 4500 bejelentett fejlődési rendellenesség orvos epidemiológiai feldolgozását táblázatok, grafikonok és szöveges értékelését mutatja be.  Down-szindrómás újszülöttek szülői tájékoztatási protokolljának kidolgozása megkezdődött a betegség mibenlétéről, várható következményeiről és a segítségnyújtás lehetőségeiről. A végleges változat 2012. évben kerül elfogadásra.

Lakosság egészségi állapotának leírása - Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők meghatározása a népegészségügyi szükségletek, igények, WHO által kiemelt betegségek elemzésével A halálozási adatokat (2004-2009), az alapellátási adatokat (2005, 2007, 2009), valamint az OEP adatait a fekvőbeteg ellátásra vonatkozóan az OEFI 2010. évig bezáróan elemezte. (Az adatfeldolgozás egy éves késéssel történik; az adatáramlás OEP-ESKI ezt teszi lehetővé.) Az elemzett betegségek: daganatok, méhnyakrák, emlőrák, tüdőrák, gyomorrák, endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek, cukorbetegség, mentális és viselkedészavarok, depresszió, keringési rendszer betegségei, magas vérnyomás, légzőrendszer betegségei, asztma, COPD, emésztőrendszer betegségei, májcirrhosis, gyomorfekély, nyombélfekély, csont, izomrendszer, kötőszövet betegségei, nyak- hát, derékfájás, ízületi betegségek.

TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM A Népegészségügyi Program 2011. évi megvalósításához a központi költségvetés fejezeti kezelésű előirányzatok által nyújtott támogatások mellett a Társadalmi Megújulás Operatív Program (a továbbiakban: TÁMOP) népegészségügyi célkitűzésekhez kapcsolódó fejlesztései is jelentősen hozzájárultak. A népegészségügyi fejlesztési források felhasználása szakmai prioritások mentén, a Népegészségügyi Programban meghatározott prioritásokkal és célkitűzésekkel összhangban történt 2011. évben. Ezáltal lehetőség nyílt arra, hogy célirányosan, nagyszámú célcsoport számára biztosítsunk támogatást a Népegészségügyi Programban foglaltak megvalósítására. Egészségügyi tárgyú fejlesztésekre a TÁMOP „6. Egészségmegőrzés és egészségügyi humánerőforrás-fejlesztés” című prioritásának keretében nyílik lehetőség. A prioritás támogatási konstrukciói révén 2011. december 31-ig 425 pályázó összesen mintegy 8,332 milliárd Ft összegű támogatást nyert el egészségfejlesztési, valamint képzési és foglalkoztatási projektjeinek megvalósítására. 2011. év második felében egy újabb kiírás meghirdetésére került sor 500 millió Ft keretösszeggel. Emellett további 25 kiírás előkészítése kezdődött meg, melyek 2012. évi megjelenése révén további mintegy 61,403 milliárd Ft fejlesztési forrás válik elérhetővé az egészségügy területén. A Népegészségügyi Program célkitűzéseihez köthető szakmai célkitűzéseket megfogalmazó uniós egészségügyi fejlesztési konstrukciók előrehaladása 2011. december 31-ig az alábbiak szerint alakult. 4. táblázat TÁMOP 6.1.1 Tudományos A

konstrukció

előkészítése

folyamatban

van,

44


I-3. melléklet

bizonyítékokon alapuló meghirdetésére várhatóan 2012. júniusában kerül sor. egészségfejlesztési ismeretek kidolgozása az oktatás különböző szintjei számára TÁMOP 6.1.2 Egészségre  nevelő és szemléletformáló életmódprogramok

TÁMOP Szűrőprogramok kommunikációja

6.1.3 országos

TÁMOP Koragyermekkori program

6.1.4 kiemelt

A konvergencia régiókban és Közép-Magyarországon 2011. év végéig 300 pályázó összesen mintegy 2,762 milliárd Ft támogatást nyert el a 2009. június 30-án megjelent kiírások keretében.  A leghátrányosabb helyzetű kistérségek támogatása keretében az előzetesen jóváhagyott projekttervek megvalósítói – önkormányzatok, ill. civil szervezetek – számára szintén 2009. június 30-án kiírt pályázatok révén 2011. év végéig 15 pályázó mintegy 784,088 millió Ft összegű támogatásáról született döntés.  A le nem kötött maradványkeretek erejéig a leghátrányosabb helyzetű kistérségek újabb előzetes projektterveket nyújthattak be. A zsűri által előzetesen jóváhagyott újabb projektjavaslatok támogatására a 2012. januárban mintegy 1,033 milliárd Ft keretösszeggel megjelenő újabb kiírás révén nyílt lehetőség. Az OTH kiemelt projektje számára megítélt támogatás: 865 668 290 Ft, a szerződéskötésre 2009. május 29-én sor került. 2009. év óta elkészült a projekt kommunikációs stratégiája, az érzékenyítő tréningek, kommunikációs és motivációs tájékoztató napok szakmai tartalma, továbbá a kommunikációs tevékenységek közbeszerzési dokumentációja. Az országos akkreditált továbbképzési sorozat megvalósult, eredményei beépítésre kerülnek a 2012. évben tervezett TÁMOP 6.1.3 projektekbe. Mintegy 120 millió Ft elszámolására került sor. A projektgazda OTH 2,5 milliárd Ft támogatási igényű kiemelt projektjének előkészítése megtörtént, meghirdetése 2012. év májusában várható.

TÁMOP 6.2.1 Egészségügyi Az EEKH és a GYEMSZI alkotta konzorcium egységes humánerőforrás monitoring ágazati HR monitoring rendszer és adattárház kiépítésére irányuló 500 millió Ft-os kiemelt projektjének tervezési rendszer felhívása 2011. november 8-án megjelent. TÁMOP 6.2.2/A Képzési  programok az egészségügyben foglalkoztatottak számára, hiányszakmák képzése, kompetenciafejlesztés 

A 2009. év májusában megjelent – majd a maradványösszegek erejéig 2009 decemberében ismét megnyitott – felhívások révén országszerte 29 projekt valósulhat meg összesen mintegy 766,395 millió Ft képzési támogatással. A 2011-2013. évi képzési pályázatok meghirdetésére a konvergencia régiókban mintegy 9,062 milliárd Ft, valamint Közép-Magyarországon mintegy 903,104 millió Ft keretösszeggel 2012. év januárjában került sor.

45


TÁMOP 6.2.3 Országos egészségmonitorozási rendszer kiépítése





TÁMOP 6.2.4  Foglalkoztatás támogatása

 

Regionális Operatív  Programok: Leghátrányosabb helyzetű kistérségek alapellátási fejlesztései 

I-3. melléklet

A jelenlegi ágazati információrendszer széttagolt, az adatok megbízhatósága korlátozott, és sok esetben nagy késéssel kerülnek feldolgozott állapotba. Állandó probléma az adatokhoz való hozzáférés – vélt vagy valós adatvédelmi korlátok és hibás szemlélet miatt – erősen korlátozott, az ágazati adatvagyon hasznosulása alacsony. A fentebb vázolt probléma megoldásához szükséges, hogy az ágazat rendelkezzen egy tisztán saját felügyelete alatt álló, kellően megerősített informatikai háttérintézménnyel, amely képes az ágazat egészét érintő projektek - minden érintett szereplő bevonásával történő – menedzselésére. Az e célt szolgáló 1 milliárd Ft keretösszegű kiemelt projekt kedvezményezettje a GYEMSZI vezette konzorcium lesz. A felhívás megjelenése 2012. áprilisban várható. 2008. decemberben megjelent – majd a maradványösszegek erejéig 2009. decemberben újra megnyitott – első pályázat keretében összesen 67 pályázó egészségügyi szolgáltató számára 2,526 milliárd Ft támogatás megítéléséről született döntés. A 2011-2013 évi kiírás megjelenésére mintegy 6,625 milliárd Ft keretösszeggel 2012. év januárban került sor. 2011-2013 évi leghátrányosabb helyzetű kistérségek számára elkülönített akciótervi keret: 1 milliárd Ft, mely további 1,5 milliárd Ft konvergencia régiós pályázók számára elérhető forráshoz hasonlóan a járóbeteg szakellátás-fejlesztési kiírások nyertesei pályázói által foglalkoztatási célokra használható fel. A kiírások meghirdetése 2012. áprilisban várható. A Dél-Alföldön, Észak-Alföldön és ÉszakMagyarországon 2009. júliusban megjelent, LHH kistérségek számára elkülönített kiírások keretében 44 alapellátás fejlesztési projekt összesen mintegy 1,472 milliárd Ft támogatást nyert el. Az elkülönített keretek mellett az LHH-33 besorolású kistérségek pályázói az egyes régiók egésze előtt nyitva álló kiírásokon is indulhattak. Így az összességében az alapellátásra megítélt 13,017 milliárd Ft támogatásból az összeg 31%-a került a leghátrányosabb helyzetű kistérségekbe: 4,380 milliárd Ft támogatással korszerűsödhet 94 komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségben működő egészségház, orvosi rendelő.

Az Új Széchenyi Terv keretében a 2011-13 évi időszakban a TÁMOP „6.1. Egészségfejlesztés és egészségtudatos magatartásra ösztönzés” című művelet keretében összesen 25,851 milliárd forint kerülhet felhasználásra. Folytatódik a korábbi akciótervi időszakban megkezdődött kistérségi és települési egészségre nevelő és szemléletformáló

46


I-3. melléklet

életmódprogramok támogatása a lokális színtereken (települések, munkahelyek, bölcsődék és óvodák, stb.). Új elemként jelenik meg a korábbi akciótervi időszakban el nem indított, az egészségfejlesztési ismeretek kidolgozását támogató konstrukció. Új kiemelt projektkonstrukció támogatják egyes szűrőprogramok országos kiterjesztését, illetve a népegészségügyi és egészségfejlesztési programok kommunikációját. Emellett külön felhívások szolgálják a fizikai aktivitáson és sportoláson alapuló egészséges életmód elterjedését, a kistérségi Egészségfejlesztési Irodák létrehozását, szolgáltatásaik fejlesztését, egy országos dohányzás leszokás támogatási módszertani központ és dohányzás leszokási pontok kialakítását, valamint a teljeskörű iskolai egészségfejlesztés céljait. Az egyes felhívások megjelentetésére 2012. január és május között kerül sor. A „6.2. Egészségügyi szerkezetátalakítást támogató humánerőforrás- és szolgáltatásfejlesztés” című művelet keretében mintegy 35,552 milliárd forint szolgálja a fejlesztések megvalósulását. Folytatódnak az egészségügyi humánerőforrás képzését és foglalkoztatását támogató konstrukciók. Az új elemek közül kiemelendő az egészségügyi szerkezetátalakítást jelentős keretösszeggel, összesen 13,7 milliárd Ft-tal szolgáló TÁMOP 6.2.5 konstrukciók, amelyek keretében a beteg- és gyógyszerbiztonsági kockázatok kezelését, valamint a biztonság javítását célzó országos külső felülvizsgálati rendszer, továbbá a Semmelweis Tervben lefektetett célkitűzések alapján a Térségi Egészségszervezési Központok rendszerének kialakítása valósulhat meg. A MAGYAR EURÓPAI UNIÓS ELNÖKSÉG EREDMÉNYEI - NÉPEGÉSZSÉGÜGY Magyarország 2011. január 1 - 2011. június 30. között töltötte be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét. A magyar EU-elnökségre meglehetősen nehéz időkben került sor, és a globális pénzügyi-gazdasági válság okán át kellett gondolnunk prioritásainkat. A magyar EU-elnökség programja egy „Erős Európa” megteremtését szolgálta. Az Európai Unió minden polgárát megilleti az egészséghez és az egészségügyi ellátáshoz való jog. Az egészség védelme – illetve betegség esetén az egészség lehetséges mértékig történő mielőbbi helyreállítása – alapvetően fontos meghatározója az egyén, a közösség, a társadalom életminőségének, prosperitásának. Az egészség védelme a gazdasági fejlődésnek is fontos eleme. Az egészség és az egészségügyi szektor komoly gazdasági, társadalmi és politikai jelentősége széles körben felismerésre került és elismerést nyert a XXI. században. Az egészséges állampolgár, az egészséges munkaerő, az idősödő népesség egészségben töltött életéveinek meghosszabbodása a gazdasági versenyképesség fontos tényezőjévé vált. Miniszteri konferencia foglalkozott az eEgészségügy kérdéseivel, kiemelve azon összefüggéseket, hogy az eEgészségügyi alkalmazások hogyan segíthetik az ellátórendszerek modernizációját, a befektetések hatékonyságát, a tényeken alapuló döntéshozatalt, a humán erőforrás hiányok kiegyensúlyozását egyes területeken. Fórum keretében a meghívottak megtárgyalták az országos tisztiorvosok, a főnővérek, az antibiotikum rezisztenciával foglalkozó szakembereknek az egészségügyi biztonság, az egészségügyi ellátás aktuális kérdéseit. A tisztiorvosok azon túlmenően, hogy tapasztalatcserét folytattak az országaikban zajló egészségügyi folyamatokat és szervezetrendszereket érintő változásokról, a találkozón különös figyelmet szenteltek a tagállamokban és tagállamok között fennálló egészségi és egészségügyi egyenlőtlenségek megszüntetésének, a lakosság egészségi állapotának javulását célzó legjobb gyakorlatok megosztásának is.

47


I-3. melléklet

Európában a nem-fertőző betegségek megnövekedett gyakorisága komoly problémát okoz, annak ellenére, hogy minden tagállam rendelkezik a főbb egészségmeghatározók kezelését célzó politikával vagy stratégiával. Bár a nem-fertőző betegségek előfordulási aránya tagállamonként eltérő, minden tagállamban jelen vannak és az egészségügyi kiadások jelentős részét teszik ki. E tendencia megfordítása érdekében szakértői szintű konferencia szervezésére került sor az egészségmegőrzés – az egészséges táplálkozás, a fizikai aktivitás, a dohányzás elleni küzdelem – aktuális kérdéseiről, a legjobb tagállami tapasztalatokról, valamint a sérülések és balesetek megelőzése területén elért eredményekről és a jövőbeni teendőkről. A mentális egészség területén való fellépés tagállami és uniós szintű elősegítését célzó, öt prioritási területet felölelő Lelki Egészség és Jól-lét Európai Paktum keretében megrendezett öt tematikus konferencia eredményeit a magyar EU-elnökség tanácsi következtetések formájában összegezte. Szakértői konferencia keretében - gyermekkori védőoltások témakörben - tanácsi következtetések elfogadására került sor. A résztvevők ráirányították a figyelmet arra, hogy a gyermekkori védőoltások kérdését napirenden kell tartani, mind a jó járványügyi helyzetet mutató országokban, hogy a korábban csaknem felszámolt betegségek ne jelenhessenek meg újra, mind azon országokban, ahol számos lakossági csoportban alacsony az átoltottság és gyakoriak a járványok. Action for Prevention (PREVACT) konferencia (Budapest, 2011. május 30-31.) előkészítése, szervezése, lebonyolítása, közreműködés a szakmai programban, pénzügyi, szakmai jelentés elkészítése Magyarország EU elnöksége idején az EU által is támogatott népegészségügyi szakértői konferencia megszervezésére és lebonyolítására az OÉTI kapott lehetőséget. A prevenciót fókuszba helyező Action for Prevention (PREVACT) „Tegyünk a megelőzésért!” című népegészségügyi szakértői, elnökségi konferencia az Európai Bizottság és a NEFMI támogatásával, a WHO Európai Regionális Irodájával együttműködésével valósult meg. A konferencia célja a dohányzással, a fizikai aktivitással és az egészséges táplálkozással, mint befolyásolható kockázati tényezőkkel kapcsolatos megelőzési programok jó gyakorlatainak megismerése, elsősorban a cselekvésre helyezve a hangsúlyt. A konferencián a 27 tagállamból 26 képviseltette magát 182 regisztrált fővel. A másfél napos konferencián 28 előadás hangzott el, plenáris ülések és workshop-ok keretében, megvitatva az európai, nemzeti és helyi szintű akciókat, kiemelten kezelve a közép- és kelet európai régió közös sajátosságait. A 2011. évi soros Magyar EU elnökség alatt a társfinanszírozott („e-Health 2011. miniszteri” konferencia, „Tegyünk a megelőzésért” népegészségügyi konferencia) projektekre fordított bruttó összköltség: 92.798.551-Ft, amelynek forrása kettős: - az EU-val kötött Finanszírozási Megállapodásban rögzített és tárcánk Igazgatására átutalt pénzügyi keret, - a Külügyminisztérium fejezeti soráról tárcánk fejezetére átcsoportosított előirányzat (projekt önrésze, ÁFA, és egyéb járulékos költségek). A költségek hazai és EU-s megoszlását részletesen az alábbi táblázat tartalmazza. 5. táblázat A költségek hazai és EU-s megoszlásának részletes kimutatása

48


Projekt megnevezése, ideje eHealth 2011 miniszteri 2011. május 101. 12. konferencia "Tegyünk a 2011. május 30megelőzésért" 2. 31. Népegészségügyi szakértői konferencia Összesen

Költségek összesen (Ft)

I-3. melléklet

Hazai forrás (Ft)

EU-s forrás (Ft)

86 201 491

36 467 891

49 733 600

6 597 060

4 808 309

1 788 751

92 798 551

41 276 200

51 522 351

A fenti kimutatásban csak a felsorolt projektekről van adatunk, a további konferenciákat, rendezvényeket (A sérülések megelőzésével és a biztonság elősegítésével foglalkozó 3. európai konferencia, az Országos Tisztiorvosok és Országos Tisztifőnővérek találkozója, antimikrobiális rezisztenciával (AMR) foglalkozó fókuszpontok találkozója, Egészséges jövőt gyermekeinknek – gyermekkori védőoltás) ágazatunk készítette elő és szervezte, de költségeinek finanszírozása eltérő módon történt: - „A sérülések megelőzésével és a biztonság elősegítésével foglalkozó 3. európai konferencia” (2011. június 16-17) - Európai Szövetség a baleseti sérülések megelőzéséért és biztonság javításáért (EuroSafe) közvetlenül kötött szerződést az EU-val, - az Országos Tisztiorvosok és Országos Tisztifőnővérek találkozója, antimikrobiális rezisztenciával (AMR) foglalkozó fókuszpontok találkozója (2011. március 21-22), Egészséges jövőt gyermekeinknek – gyermekkori védőoltás (2011. március 03-4) - a Külügyminisztérium közvetlen szervezésében és finanszírozásában bonyolódott, amelyről nem rendelkezünk adatokkal.

A NÉPEGÉSZSÉGÜGYI PROGRAMBAN ELŐÍRT MEGVALÓSÍTÁSÁRA BIZTOSÍTOTT FORRÁSOK

CÉLKITÜZÉSEK

A Népegészségügyi Program megvalósításának 2011. évi pénzügyi forrása az alábbiakból tevődik össze: - a magyar uniós elnökség népegészségügyi programjainak költségei: összesen 92 798 551 Ft, melyből 41 276 200 Ft hazai forrás (5. táblázat), - a Nemzeti Erőforrás Minisztérium „Népegészségügyi és egészségfejlesztési feladatok” fejezeti kezelésű előirányzata: 173 014 000 Ft (6. táblázat), - szervezett népegészségügyi szűrőprogramok (emlő- és méhnyakszűrés) költsége: 200 000 000 Ft, - az OTH és háttérintézményeinek ráfordításai, melyek tevékenységtől függően egészben, vagy részben szolgálják a népegészségügyi célkitűzések megvalósítását (7-9. táblázat), - a TÁMOP prioritáson keresztül az egyes kedvezményezettek részére átutalt európai uniós támogatások összege (15%-os hazai önrésszel), melyek egészben, vagy részben szolgálják a népegészségügyi célkitűzések megvalósítását (10. táblázat).

49


I-3. melléklet

6. táblázat 2011. évben, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium „Népegészségügyi és egészségfejlesztési feladatok” fejezeti kezelésű előirányzatból a Népegészségügyi Programban előírt célkitűzések megvalósítására biztosított források és azok felhasználása Feladatok Célzott, szervezet szűrővizsgálatok (védőnők által végzett méhnyakszűrés) (Országos Tisztifőorvosi Hivatal) Rákbetegek Országos Szövetsége (49/2011. (III. 30.) Korm. rendelet) Magyar ILCO Szövetség sztómával élők segítésének támogatása (49/2011. (III. 30.) Korm. rendelet) Nemzeti Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Program Pályázat a "HIV/AIDS megelőzése a civil szervezetekkel " Népegészségügy című szakfolyóirat megjelentetése A nemdohányzók védelméről szóló törvény kommunikációja A nemdohányzók védelméről szóló törvény betartásának ellenőrzésére jegyzőkönyv nyomtatása Szervdonációs és Transzplantációs Európa- és Világnap megrendezése A www.leteszemacigit.hu honlap bővítése, továbbfejlesztése A nemdohányzók védelméről szóló tv. módosítás társadalmi elfogadottságának növelése A nemdohányzók védelméről szóló törvénymódosítás, ill. hatályba lépése miatti monitorizálási rendszer megújítása Kék Vonal továbbfejlesztése Egész családra kiterjedő lelki segítségnyújtás Interdiszciplináris Emlőrák Konferencia megrendezése, szakmai továbbképzések Országszerte felvilágosító program, valamint továbbképzések szervezése az alapellátás orvosainak Egyéb támogatások, a népegészségügyi feladatokhoz kapcsolódó szakértői díjak, szakmai és színtér rendezvények MINDÖSSZESEN:

2011. év (millió Ft) 30 20 15 18,75 14,98 6 25,667 2,5 1,5 1 6 7,5 1,5 10 1 10 1,617

173,014

7. táblázat 2011. évben, az Országos Tisztiorvosi Hivatal és háttérintézményeinek a Népegészségügyi Programban előírt célkitűzések megvalósítására fordított forrásai és azok felhasználása (a „Népegészségügyi és egészségfejlesztési feladatok” fejezeti kezelésű előirányzaton kívül) Feladatok Intéz2011. év Saját forrás, Uniós/WHO/ mény (Ft) illetve bevétel nemzetközi biztosítása támogatás (Ft) (Ft)

50


I-3. melléklet

WHO Gyermekbiztonsági világjelentés gyermekbarát változat elkészítése Probiotikumok által kiváltott atópiaprevenció és az anyatej oxidatív kapacitása közötti lehetséges összefüggés vizsgálata Kémiai biztonsági felügyelők továbbképzése Kémiai biztonságról szóló komplex ismeretterjesztő program Gyermekkori mérgezések megelőzése, mérgezési adatok gyűjtése, elemzése Szűrőprogramok országos kommunikációja (SZOK) - TÁMOP-6.1308/1.2008-0002 Az ÁNTSZ gyors reagálási képességet növelő komplex információs rendszerének fejlesztése a külső szolgáltatások és a belső hatékonyság növelésének támogatására - EKOP 3.1.1-09-2009-0001 Koragyermekkori (0-7 év) program TÁMOP 6.1.4 "Crossing Bridges Developing methodologies, building capacity and generating policy innovation to advance the implementation of HIAP " - „Egészség minden szakpolitikában” szemlélet megvalósítása – EU

OGYEI

596.425

0

596.425

OGYEI

247.905

0

247.905

OKBI

3.000.000

3.000.000

0

OKBI

200.000

200.000

0

OKBI

6.000.000

6.000.000

0

OTH

21.000.000

3.150.000

17.850.000

OTH

1.234.000.000

185.100.000

1.048.900.000

OTH

2.574.020

386.103

2.187.917

OEFI

385.757

129.460

256.297

ORPHANET Europe JOINT ACTION európai ritka betegség tudásközpont fejlesztéséhez való hozzájárulás EUROCAT Joint Action - a fejlődési rendellenességek epidemiológiai viszonyainak európai monitorozására irányul JAMIE (Joint Action on Monitoring Injuries in Europe) - balesetek fekvőbeteg intézetekre vonatkozó adatbázisának létrehozása National Heart Forum London, Equity Action - „Szolidaritás az egészség terén” ENGENDER - egészséggel összefüggő nemi esélyegyenlőséget elősegítő jó gyakorlatok feltérképezése Kiemelt jelentőségű szabadidősport események megvalósításának támogatása A magyarországi ritka betegségek epidemiológiai értékelése Alkalmazott kutatás Európában -

OEFI

160.548

83.485

77.063

OEFI

335.490

221.424

114.066

OEFI

211.966

105.983

105.983

OEFI

612.066

306.033

306.033

OEFI

176.859

70.744

106.115

OEFI

900.000

900.000

0

OEFI

800.000

800.000

0

16.334.330

0

16.334.330

OKI

51

Az egészségügyi ellátórendszer 23 éve Neuromusculáris betegségek felmérése és kezelése (projekt összköltsége: 48.855.075 Ft, megvalósítási ideje: 2007.01.01-2011.12.31.) A Duchenne izomdystrophia betegség gondozási előírásaira vonatkozó információ terjesztése és alkalmazása Európában (projekt összköltsége: 36.586.916 Ft, megvalósítási ideje: 2010.05.01-2013.04.30. a támogatás intenzitása: 67%) Neuromuscularis betegségek nagy hatékonyságú diagnosztikájához célzott DNS chipek kifejlesztése (projekt összköltsége: 60.642.016 Ft, megvalósítási ideje: 2008.10.012011.09.30.) HIV Pandémia monitorozása – EU (Norvég alap, projekt összköltsége: 79.785.390 Ft, megvalósítási ideje: 2009. július-2011. március) STOP SÓ - Nemzeti Sócsökkentő Program „Startolj reggelivel!” ISKOLAREGGELI program UTÁNKÖVETÉSE HAPPY (Hungarian Aqua Promoting Program in the Young) Program ORSZÁGOS ELTERJESZTÉSE – A HAPPY HÉT Fast Vac - átfogó prediktív szabályozás, amely lehetővé teszi a vakcinák gyorsított fejlesztését, termelését, felszabadítását (projekt összköltsége: 204.298 Euro, megvalósítási ideje: 2009.11.06-2013) ERINHA – BSL fejlesztése, ott végzett vizsgálatok monitorozása, összehasonlítása más európai BSL-ben végzett vizsgálatokkal (projekt összköltsége: 16.617,75 Euro, megvalósítási ideje: 2011.03.08-2015) I-MOVE – Influenza védőoltás hatékonyságának vizsgálatát célzó esetkontroll (projekt összköltsége: 160.000 Euro, megvalósítási ideje: 2007-2011) PROHIBIT – Egészségügyi ellátások esetében fellépő fertőzések kezelése (projekt összköltsége: 34.560 Euro, megvalósítási ideje: 2010.01.11-2013) EU HEP-SCREEN – felmérés Hepatitis B, C szűrőprogramok bevezetéséhez az

I-3. melléklet

OKI

*

*

*

OKI

12.604.982

0

12.604.982

OEK

*

*

*

OÉTI

13.528.700

13.528.700

0

OÉTI

6.781.500

6.781.500

0

OÉTI

6.929.370

6.929.370

0

OEK

13.400.000

2.680.000

10.720.000

OEK

640.607

320.303,5

320.303,5

OEK

6.747.500

0

6.747.500

OEK

700.000

70.000

630.000

OEK

*

*

*

52


I-3. melléklet

EU-ban élő migráns populáció körében (projekt összköltsége: 74.478 Euro, megvalósítási ideje: 2011.07.25-2015-ig) EQUADEBA – Establishment of Quality OEK Assurances for Detection of Highly Pathogenic Bacteria of Potential Bioterrorism Risk (projekt összköltsége: 82.406 Euro, megvalósítási ideje: 2007.05.30-2011.07.30.) Összesen:

5.320.339

1 354 188 364

0

5.320.339

230 763 105,5 1123425258,5

* nem volt pénzügyi teljesítés 2011. évben 8. táblázat 2011. évben, az Országos Tisztiorvosi Hivatal és háttérintézményeinek a Népegészségügyi Programban előírt célkitűzések megvalósítására fordított forrásai és azok felhasználása (a „Népegészségügyi és egészségfejlesztési feladatok” fejezeti kezelésű előirányzaton kívül) Feladatok IntézProjekt MegvalósíEurópai uniós mén össztás ideje: támogatás költsége Intenzitása (%) (Euro) European Health Risk Assessment OSSKI 47.000 2009.02.01100 Network on Electromagnetic Fields 2012.06.31. Exposure (EFHRAN) – elektromágneses terek felmérése Cognitive and Cerebrovascular Effects OSSKI 270.000 2011.10.01100 Induced by Low Dose Ionising 2014.09.31. Radiation (CEREBRAD) – kis sugárdózisok agyi erekre gyakorolt hatásának vizsgálata COPHES (Consortium to Perform OKI 24.000 2009.12.0150 Human biomonitoring on a European 2012.11.30. Scale) - biomonitoring vizsgálat kereteinek és feltételeinek megteremtése DEMOCOPHES (Demonstration OKI 67.000 2010.09.0190 Project of COPHES) - európai humán 2012.11.30. biomonitoring felmérés elővizsgálata (pilot-studv) SINPHONIE (School Indoor Pollution OKI and Health Observatory Network in Europe) - iskolai környezet és a gyermekek egészségi állapota közötti összefüggés vizsgálata ESCAPE (Europen Study of Cohorts OKI for Air Pollution Effects) - a szállóporra vonatkozó EU-s határérték

166.950

2010.10.012012.09.30.

100

72.800 2008.06.01.2012.05.31.

75

53

Az egészségügyi ellátórendszer 23 éve felülvizsgálatának tudományos megalapozása ECNIS2 – Towards ECNIS Centre for Research and Education on Cancer, Environment and Food - európai szintű virtuális intézmény rendszer kialakítása NewGeneris: Újszülöttek és genotoxikus expozíció kockázat (Newborns and Genotoxic exposure risks) APHEKOM – a levegőszennyezettség egészségi hatásainak elemzése, a kommunikáció javítása (2011. évben pénzügyi teljesítés: 1243,5 euro ) PHASE - extrém időjárási helyzetek (hőséghullámok) közegészségügyi hatásának vizsgálata. Hőséghullám indikátorok tesztelése (2011. évben pénzügyi teljesítés: 9.574 euro ) TRIPLE-S-AGE - tüneti felügyeleti rendszerek működnek, a kapacitások számbavétele (2011. évben pénzügyi teljesítés: 5.217 euro) UNIPHE - regionális indikátorok kifejlesztése és alkalmazása a közegészségügyi helyzet javítására Európában (2011. évben pénzügyi teljesítés: 15.159 euro)

I-3. melléklet

OKI

16.678,8 2011.05.012013.05.01.

75

OKI

200.733,5 2006.02.012011.07.31.

100

OKI

13.524

2008-2011

53

OKI

29.531,86

2011-2014

64,7

OKI

15.529

2010-2012

62,3

OKI

98.536

2009-2012

60

322.672

2010.01.012013.03.31.

75

62.654,92

3 év

49

Viroclime - vízzel terjedő vírusok OKI terjedésének vizsgálata a klímaváltozással összefüggésben (3 évre össztámogatás: Euro, megvalósítási ideje:, a támogatás intenzitása: 75%) INFORM 2008-2011 OÉTI

9. táblázat 2011. évben, az Országos Tisztiorvosi Hivatal és háttérintézményeinek a Népegészségügyi Programban előírt célkitűzések megvalósítására fordított forrásai és azok felhasználása (a „Népegészségügyi és egészségfejlesztési feladatok” fejezeti kezelésű előirányzaton kívül) Feladatok Intézmény 2011. év (USD) „Kézikönyv az alkohol- OEFI 3 489 okozta károk csökkentéséhez (Handbook for action to reduce alcohol-related harm)” 54


I-3. melléklet

című WHO-kiadvány, melyet a WHO finanszírozott. 10. táblázat A Népegészségügyi Program célkitűzéseihez köthető uniós pályázatokban a közreműködő szervezet által a kedvezményezett folyószámlájára utalt összegek Kifizetett (folyószámlára utalt) összegek 2011. évben Előleg Utólagos, számla alapú kifizetés Konvergen- Összesen KonvergenÖsszesen (Ft) KMR (Ft) cia (Ft) (Ft) KMR (Ft) cia (Ft) TÁMOP6.1.2/A-09/1KMR TELEPÜLÉSI Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok

121 167 747

121 167 747

0

478 980 501

478 980 501

0

450 185 801

0 450 185 801

537 654 014

0

537 654 014

195 502 683

0 195 502 683

62 049 421

0

62 049 421

2 947 084

0

2 947 084

1 469 569

1 469 569

0

TÁMOP6.1.2/A-09/1 KONV TELEPÜLÉSI Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok

TÁMOP6.1.2/LHH-09/1 ÖNK LHHK Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben

TÁMOP6.1.2/LHH-09/2 CIVIL LHHK Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben

6 876 040

0

6 876 040

TÁMOP6.2.2/A-KMR09/1 KMR Képzési programok az egészségügyben foglalkoztatottak

55


I-3. melléklet

számára, hiányszakmák képzése, kompetenciafejlesztés

TÁMOP6.2.2/A-KMR09/2 Képzési programok az egészségügyben foglalkoztatottak számára, hiányszakmák képzése, kompetenciafejlesztés

13 538 417

13 538 417

0

36 476 936

36 476 936

0

33 040 890

0

33 040 890

65 714 176

0

65 714 176

47 608 282

14 615 742

32 992 540

16 360 329

5 022 621

11 337 708

219 177 072

219 177 072

0

TÁMOP6.2.2/A-09/1 KONV Képzési programok az egészségügyben foglalkoztatottak számára, hiányszakmák képzése, kompetenciafejlesztés

TÁMOP6.2.2/A-09/2 KONV Képzési programok az egészségügyben foglalkoztatottak számára, hiányszakmák képzése, kompetenciafejlesztés

28 203 660

0

28 203 660

TÁMOP-6.2.2 /B-09/1 Képzés Módszertani fejlesztés

TÁMOP6.2.2/09/2 B Képzés Módszertani fejlesztés

39 943 355

12 262 610

27 680 745

TÁMOP6.2.4/A-08/1 KMR Foglalkoztatás támogatása A

56


I-3. melléklet

komponens

TÁMOP6.2.4/A08/1/KONV Foglalkoztatás támogatása A komponens

411 762 282

0

411 762 2

129 497 686

0

129 497 686

75 885 826

75 885 826

0

146 968 774 708 448 929 2 118 624 068

831 628 267

1 286 995 801

TÁMOP6.2.4/A-09/1 KONV Foglalkoztatás támogatása A komponens

TÁMOP6.2.4/A09/1/KMR Foglalkoztatás támogatása A komponens

Összesen 2011. évben:

855 417 703

A fentiek alapján összesen 2 974 041 771 Ft került kifizetésre népegészségügyi fejlesztésekre, amelyből 15 %-ot (446 106 265,65 Ft) a magyar állam, 85 %-ot (2 527 935 505,35 Ft) az Európai Unió finanszírozott.

A minisztériumok részbeszámolói a Népegészségügyi Program keretében végrehajtott tevékenységeikről 2011. évben Az egyes minisztériumok, illetve azok ágazatai 2011. évre vonatkozóan megküldték részbeszámolóikat, amelyben saját megítélésük szerint sorolták be a Népegészségügyi Program egyes alprogramjaiba a végrehajtott tevékenységeiket. Terjedelmi korlátok miatt a leírásokat rövidített formában tartalmazza a Jelentés. A megküldött részbeszámolók egy részében nem teljes körűen, vagy egyáltalán nem, illetve nem specifikusan a Népegészségügyi Programban foglaltakhoz kapcsolódóan került feltüntetésre a pénzügyi forrás, így – a torzítások elkerülésére – azt nem összesítő táblázatos formában, hanem programokhoz rendelve jelenítjük meg.

I. Egészséget támogató társadalmi környezet kialakítása Egészséges ifjúság Oktatásért Felelős Államtitkárság

57


I-3. melléklet

A nevelési–oktatási intézményekben az egészségfejlesztés, egészségnevelés mindennapi alkalmazását erősíti az a kötelezettség, amely a közoktatásról szóló törvénynek a 2003. évi LXI. törvénnyel történt módosításából fakad. Az előírtak alapján az iskoláknak kötelező a helyi programjukban megfogalmazniuk az egészségfejlesztéssel, egészségneveléssel és a környezeti neveléssel kapcsolatos feladataikat. Az intézményeknek ezen programjait, feladatait folyamat jelleggel kellett beépíteni a nevelési–oktatási tevékenységeikbe, továbbá rendszeres időközönként el kell végezni a felülvizsgálatukat, szükség szerint azok módosítását, megújítását eszközölni. A Nemzeti alaptanterv (továbbiakban: Nat.) és az arra épülő kerettantervek központi feladatként fogalmazzák meg az iskolai egészségneveléssel kapcsolatos tennivalókat. A Nat. felülvizsgálata során megerősítésre került az iskola koordinatív szerepe, felelőssége. A Nat. Testi és lelki egészség kiemelt fejlesztési részében erőteljes hangsúlyt kap, hogy az iskola nyújtson támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülőknek – az egészséges életmód kialakításában, így főként a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol– és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás, illetve az un. „viselkedéses” addikciók) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata az egészséges életmódra nevelés, az egészségfejlesztés holisztikus szemléletének alkalmazása, kiterjesztése az intézmény egészére. Az egészségfejlesztés, egészségnevelés holisztikus szemléletét előtérbe helyezve 2011. évben is támogatásra kerültek a Zöld óvoda és az ÖKOISKOLA programok, amelyek kritériumrendszerében hangsúlyosan jelen vannak az egészség-, és környezettudatosságra nevelés szempontjai. Az oktatási ágazat saját forrásai terhére a Zöld óvoda programra 1,2 M Ft-ot, míg az ÖKOISKOLA programra 2,7 M Ft-ot fordított.

Sportért Felelős Államtitkárság Az Államtitkárság által felügyelt SPO-HH-2011 pályázati konstrukció „A” komponensének keretein belül a Fogyatékosok Országos Diák- és Szabadidősport Szövetsége megyei tagszervezetei adhatták be pályázataikat hátrányos helyzetű társadalmi csoportok egészségjavító szabadidős sporttevékenységek végzésének finanszírozásához. A hátrányos helyzetű fiatalok életmódját, mindennapjait pozitív irányban befolyásoló események és programok az összes megyei szövetség bevonásával országos szintű lefedettséget biztosítottak. 2011. évben az Államtitkárság 27 M Ft-tal támogatta a program megvalósulását. Az SPO-HH-2011 pályázati konstrukció „C” komponensének keretein belül a magyarországi gyermekotthonokban élő fiatalok szabadidős sporttevékenységei kerültek támogatásra. A támogatásból közel 100 szabadidős és diáksport rendezvényt valósítottak meg a pályázók. 2011. évben az Államtitkárság 27 M Ft-tal támogatta a program megvalósulását.

Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság Az Államtitkárság a szociális ágazatot érintő programjaiban (gyermekbántalmazás, gyermekek és fiatalok egészségmagatartására vonatkozó kutatás témakörökben) együttműködött az OGYEI-vel, részt vett az egyes kapcsolódó eseményeken.

Belügyminisztérium A rendészeti oktatási intézmények fontos szerepet kapnak az egészségnevelésben, így a képzés keretében nagy hangsúlyt kap a szakmai képzésen túlmenően az életmód formálása.

58


I-3. melléklet

Az oktatás, képzés szerves része a testnevelési óra, amely elősegíti a rendszeres testmozgás mindennapi igénnyé válását. A rendészeti oktatási intézmények jellegéből adódóan a képzésben kiemelt az önvédelmi sport, és az egyéni erőnlétet fejlesztő kondicionáló programok. A sportolás a fizikai állapot javítása mellett segítséget nyújt a pszichés terheléssel való megküzdéshez, valamint a népbetegségnek számító elhízás és a mozgásszervi betegségek megelőzéséhez. A rendészeti oktatási intézményekben szintén nagy hangsúlyt kap a lelki egészségmegőrzés. A tanulók, illetve hallgatók pszichológiai tréningek keretében leendő szolgálati feladataikkal összefüggésben pszichológiai képzést is kapnak, amelyek célja a kommunikáció, az önismeret és személyiség fejlesztése, valamint a stressz-feldolgozás elősegítése. Az oktatási intézmények alapellátó orvosai az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek átadására kiemelt figyelmet fordítanak, és folyamatosan rendelkezésre állnak az ezzel összefüggésben felmerülő kérdések megválaszolására.

Idősek egészségi állapotának javítása Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 2010. évtől 3 éves befogadással, pályázati úton, finanszírozási szerződés mellett kerül támogatásra. A szolgáltatás célja a a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú személyek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.

Esélyegyenlőség az egészségért Sportért Felelős Államtitkárság 2011. évtől a Fogyatékosok Országos Diák- és Szabadidősport Szövetsége rendezi a tanulásban akadályozott tanulók felmenő rendszerű bajnokságát négy sportágban. A bajnokság résztvevői a tanulásban akadályozott tanulók nevelését, oktatását ellátó általános iskolák, általános iskolai tagozatok, valamint az előkészítő szakiskolák és speciális szakiskolák 9-10. évfolyamának azon tanulásban akadályozott tanulói, akik egy magyar oktatási intézménybe a 2010/2011-es tanév kezdetéig beiratkoztak, és a verseny időpontjában az iskola tanulói. A folyamatosan fejlődő bajnokság jelenleg mintegy 220 eseménnyel és 11 800 fős részvétellel zajlik. A sportért felelős államtitkárság 2011. évben 38 M Ft-tal támogatta az eseménysorozatot. Együttműködő partner volt a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége és a Fogyatékosok Országos Diák- és Szabadidősport Szövetsége.

Belügyminisztérium A társadalomból kirekesztett lakossági csoportok, egészségügyi ellátórendszerhez, illetve ellátásokhoz, megelőzési programokhoz való egyenlő, diszkriminációmentes hozzáférésének biztosítása szempontjából a Belügyminisztérium irányítása alá tartozó szervek vonatkozásában elsősorban a büntetés-végrehajtási intézetek felelőssége emelendő ki. A kevésbé egészségtudatos magatartást tanúsító fogvatartottak is – önkéntes alapon – igénybe vehetik az alapvető (pl.: fogászati, magas vérnyomás-, szív-, cukorbetegség, tüdő-, stb.) szűrő- és gondozó programokat, ezen túl speciális (Hepatitis B és C, HIV,

59


I-3. melléklet

bőrgyógyászati, nőgyógyászati, stb.) szűréseket. E programok nem külső színtereken, hanem a büntetés-végrehajtási intézetekben vehetők igénybe.

Egészségfejlesztés a mindennapi élet szinterein Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság Hazai és uniós pályázatok kiírásával került sor a családi egészségnevelésselfejlesztéssel kapcsolatos programok támogatására. Hazai pályázatok: - családbarát közgondolkodás népszerűsítése (62 millió Ft teljes forrás, melynek része az egészségfejlesztésre vonatkozó közgondolkodás erősítése), - családok közösségeinek közös nyaralása (23,75 millió Ft). Európai Uniós pályázatok: TÁMOP-5.5.1.B-11/2 A családi közösségi kezdeményezések és programok megerősítése. (teljes keretösszeg 4,6 milliárd Ft). A pályázat keretében minden olyan, helyben működő civil szervezet részesülhet támogatásban, amelynek tevékenysége a helyi családok összefogására, közös programok, rendezvények szervezésére, a gyermekvállalás népszerűsítésére irányul, és e tevékenységén belül tanácsadást, lelki gondozást, a gyermekfelügyelet megszervezéséhez való segítségnyújtást stb. is vállal. A tanácsadások elsősorban a párkapcsolat, a házasság, a gyermekvállalás és – nevelés, a gyermek elhelyezése kapcsán felmerülő kérdéseket érintik, annak érdekében, hogy a helyi közösségek érintett tagjai kölcsönösen átadhassák egymásnak tapasztalataikat. A hazai és uniós pályázati forrásokból nevesítve egészségfejlesztési programokra jutó támogatás pontos összege jelenleg nem áll rendelkezésre.

Belügyminisztérium A kötelező munkaegészségügyi intézkedéseken túlmenően a dolgozók egészségfejlesztésére is kiemelt hangsúlyt helyez. Évente több száz igényjogosult mozgásszervi rehabilitációs kezelése valósul meg rendkívül kedvezményesen, ezen túl a mentálhigiénés gondozás is bővült a pszichológusok létszámának növekedésével.

Honvédelmi Minisztérium A Magyar Honvédség (továbbiakban: MH) egészségügyi ellátásának tervezése, szervezése és működtetése során kiemelt prioritást élvez egy olyan egészségfejlesztési és preventív politika kialakítása, mely képes elősegíteni a humán erőforrás legmagasabb szintű fizikai és mentális egészségének fejlesztését és védelmét. Az MH Egészségmegőrző Program a Népegészségügyi Program prioritásainak figyelembevételével került kialakításra, melynek gyakorlati megvalósítását 2007. év óta folyamatosan végzi. A program a személyi állomány egészségtudatos magatartását hivatott kialakítani, illetve továbbfejleszteni. 2011. évben 19 alakulatot kerestek fel programmal, amelynek során kiscsoportos (20-25 fős), interaktív csoportfoglalkozások keretében 843 főt értek el. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően a 2011. évben végrehajtott MH Egészségmegőrző Program fő témakörei az alábbiak voltak:  szív- és érrendszeri betegségek megelőzése,  egészséges táplálkozási és testmozgási szokások kialakítása,  szenvedélybetegségek megelőzése (dohányzás, kábítószer-fogyasztás, túlzott alkoholfogyasztás, viselkedési addikciók),

60


I-3. melléklet

 stressz-kezelés, mentálhigiénés jellegű problémák megelőzése,  a légzőszervi allergiás jellegű betegségek,  a szűrővizsgálatokon való részvétel fontosságának tudatosítása. A kiemelt központi és egyéb katonai rendezvényeken az egészségfejlesztési tevékenységük keretében kognitív ismeretátadásra, személyes tanácsadásra, prevenciós kiadványaink átadására, szakmai totók kitöltésére, illetve helyben elvégezhető szűrővizsgálatok (vérnyomás-, vércukor-, koleszterin szintmérés, testzsír % meghatározás) elvégzésére van lehetőség. A rendezvények fő célpopulációja a személyi állomány egésze (katonai, köztisztviselői, közalkalmazotti) és családtagjaik, azonban a rendezvényeken – főként a központi katonai rendezvényeken- nagy számban jelenik meg a civil lakosság is. 2011. év során összesen 2192 főt értek el.

II. Egészséges életmód programja, az emberi egészség kockázati tényezőinek csökkentése Dohányzás visszaszorítása Belügyminisztérium A nem dohányzók védelméről szóló jogszabály-változások szigorú betartása, illetve betartatása minden belügyi szervnél megtörténik, amely jelentősen segíti a dohányzás visszaszorítását. Az egészségügyi szolgálatok minden egészségfejlesztéssel kapcsolatos fórumon, illetve szórólapokon, plakátokon folyamatosan tájékoztatják a belügyi állományt a dohányzás káros hatásairól. E téren a közösségek magatartásformáló hatásának is nagy szerepe van azzal, hogy a dohányzó kollégák figyelmét felhívják arra, hogy saját egészségük veszélyeztetésén túl a nem dohányzó munkatársak, sőt családtagjaik, különösen a gyermekeik és más személyek egészségére is súlyos veszélyt jelentő káros szokást folytatnak.

Honvédelmi Minisztérium A szenvedélybetegségekkel kapcsolatos kognitív ismeretátadásra, a szakmai totók kitöltésére, CO mérésre, prevenciós kiadványok és szóróanyagok átadására az MH Egészségmegőrző Programja és a közösségi színtér programok keretében került sor. Missziós felkészítés keretében összesen 138 fő felkészítése történt meg alkohol-, dohányzás-, és drog-prevenciós témakörökben.

Az alkohol- és drogmegelőzés Oktatásért Felelős Államtitkárság

61


I-3. melléklet

Szakmai támogatást nyújtott a „Kábítószer prevenciós programok támogatására kiírt KAB-ME-11-A” pályázat, amelynek célja az iskolai egészségfejlesztési, egészségnevelési és drogprevenciós tevékenység előmozdítása és támogatása. A pályázaton nyertes iskolák a helyi programjukban rögzített, illetve annak szerves részét képező iskolai egészségfejlesztési, egészségnevelési feladatokra, és a drogstratégiára épülő tevékenységek megvalósulására kaphattak támogatást.

Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság 2011. évben előkészítette a jelenleg jóváhagyás alatt álló nemzeti drogstratégiatervezetet. A tervezet megelőzéshez kapcsolódó célkitűzésében rögzíti, hogy: ”A helyi közösség a veszélyeztetett, sérülékeny személyek és csoportok számára biztosítsa a célzott megelőző beavatkozás igénybevételének lehetőségét”, továbbá azon célt is, hogy ”a helyi közösség a függőnek nem minősülő, de problémás kábítószer-használat jeleit mutató személyek számára biztosítsa a javallott megelőzés, a szakszerű beavatkozás, illetve kezelés igénybevételének lehetőségét, továbbá támogassa a családtagokat és a hozzátartozókat.” 2011. évben a „Kábítószer prevenciós tevékenységek támogatására” (KAB-ME11-A/B/C) c. pályázat célja az univerzális, célzott és javallott prevenciós programok támogatása volt, 200 M Ft keretösszeggel. Az „A” kategória célja a gyermek és ifjúsági korosztályt célzó integrált megközelítést alkalmazó, a személyes hatékonyságot növelő programok támogatása, amelyek az iskola pedagógiai programjára, illetve az annak szerves részét képező iskolai egészségfejlesztési, egészségnevelési feladatokra, továbbá az abban megfogalmazott drogstratégiára épülnek. A „B” kategória célja a családi rendszer megerősítését, a szülői készségek fejlesztését szolgáló univerzális, célzott, javallott programok támogatása. A „C” kategória célja a helyi közösségi erőforrásokra támaszkodó programok, kezdeményezések támogatása, amelyek vonzó alternatívát jelenthetnek a szerhasználattal szemben a szabadidő eltöltés, a gyermekvédelmi intézményrendszer, a büntetőigazságszolgáltatás intézményei, az internet és más médiumok, munkahely színtereken. Összesen 222 nyertes pályázat született, a programok megvalósítási ideje 2011. szeptember 1-től 2012. május 15-ig tart.

Belügyminisztérium A belügyi szerveknél nem engedélyezetett az alkohol tartalmú italok árusítása, és az alkohol fogyasztása. Jelentősen növeli az antialkoholisták, illetve alkoholt minimálisan fogyasztók számát a rendszeresen sportolók arányának növekedése. A büntetés-végrehajtás keretei között a drogfüggők, illetve elvonási tünetekben szenvedők szakszerű ellátása az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben zajlik, emellett drog-prevenciós körletek működnek 23 büntetés-végrehajtási intézetben, 372 férőhellyel.

Honvédelmi Minisztérium Az MH Egészségmegőrző Programhoz kapcsoltan, vagy önállóan került bemutatásra a prevenciós plakátkiállítás, amely a vizuális szemléltetés eszközén alapuló prevenciós tevékenység. A kiállítás tematikáját tekintve a legjelentősebb népegészségügyi problémákat állítja a figyelem fókuszába: a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és az illegális kábítószer-fogyasztás káros hatásait, a túlzott mértékű és indokolatlan gyógyszer használat egészségkárosító hatásait, az egészségtudatos táplálkozás és a rendszeres testmozgás egészségi állapot javító hatásait, valamint a szexuális úton terjedő fertőző betegségeket kiemelve a HIV/AIDS megbetegedést. A plakátkiállítást 1000 fő tekintette meg 2011. évben.

62


I-3. melléklet

A 167/2009. MH HEK intézkedés 6. b) pontjának értelmében a csapattagozat egészségügyi szolgálatainál kiképzett személyeknek a katonai szervezet éves fegyelmi helyzetértékelő állománygyűlésén a szenvedélybetegségek megelőzésével kapcsolatban előadást tartottak, melyek végrehajtásához a kiképzett szakelőadóval nem rendelkező alakulatok egészségügyi szolgálatfőnökei foglalkozásvezetőt igényeltek a Honvédkórháztól. A külszolgálatra tervezett állomány felkészítési programjának keretében – tekintettel a stressz faktorok, frusztrációs tényezők fokozott jelenlétére - 2008. év óta a felkészítés tematikájában a legális és illegális szerfogyasztással kapcsolatos kiképzés is szerepel. Az előadások elsődleges célja a túlzott alkoholfogyasztás, illetve az illegális drogok fogyasztásának megelőzése. Missziós felkészítés keretében 2011. évben 138 fő vett részt. Az MH személyi állományának kábítószer hatása alatti állapotának ellenőrzésére irányuló szűrővizsgálatok - a 26/2008. (HK 7) HM utasítás értelmében - alkalmasság-vizsgálat (foglalkozás-egészségügyi), preventív célból végzett vizsgálat (szolgálatteljesítésre alkalmas állapot ellenőrzése) kábítószer befolyásoltság (hatósági) vizsgálata alapján történnek. A szolgálatot teljesítő katona állományban a bizonyítottan drogfertőzöttek aránya 0,08% volt 2011. évben. A bizonyítottan fogyasztott kábítószer túlnyomórészt THC volt.

Egészséges táplálkozás és élelmiszerbiztonság Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság 2011. évben az egészséges közétkeztetést segítő tárcaközi munkacsoport munkájához kapcsolódóan a Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézettel (továbbiakban: NCSSZI) közösen az államtitkárság – együttműködésben az egészségügyi ágazattal, OTHval, OÉTI-vel, OGYEI-vel – kidolgozta a szociális, gyermekvédelmi és gyermekjóléti ellátórendszerben tervezett országos reprezentatív közétkeztetés felmérés módszertanát és a kérdőívet. A web alapú, online felmérés nemcsak az étkeztetés minőségéről, hanem a beszállítókról, a minőségi kistermelői/ őstermelői élelmiszerek felhasználásáról is felvilágosítást nyújt. A felmérés lefolytatása 2012. évben történik meg. Az egészséges közétkeztetés egyik kiemelten fontos színtere volt a bölcsődei étkeztetés 2011. évben is. A bölcsődék elkötelezettek az egészséges táplálkozás megalapozásában, melyet már a születés pillanatától kellene elkezdeni és folytatni a csecsemő és kisgyermekkoron át egészen a felnőttkorig. Ha ez a szoktatás jól sikerül, akkor már bölcsődés korban elültethetjük a gyermekekbe az egészséges táplálkozás csíráit, ami később már szokássá válik, és már tudatosan fogja igényelni a gyermek. A bölcsődés korban megkezdett egészséges közétkeztetés a hosszú távú prevenció fontos része, többek között megalapozva a szív- és érrendszeri betegségek, az elhízás és a 2. típusú diabetes megelőzését. Ennek a felelősségteljes, egészségmegőrző és prevenciós munkának a tudatában többször tartanak a bölcsődék ételbemutatókat, családi délutánokat, melyen a szülők megismerkedhetnek a különböző ételekkel és természetesen meg is kóstolhatják azokat. A bölcsődeorvosok szintén elkötelezett hívei az egészséges kisgyermek étkeztetésnek. Az intézmények, fokozott figyelmet fordítanak az étel-érzékeny kisgyermekek étrendjének elkészítésére is. A KSH 2010. évi adatai alapján a bölcsődébe járó gyermekek száma (beíratott gyermekek alapján) mintegy 36 ezer, melyből a gyermekek 100 %-a veszi igénybe a közétkeztetést.

63


I-3. melléklet

2011. évben is megvalósult a szociális nyári gyermekétkeztetés programja, amelyhez nyújtott támogatást azok a települési önkormányzatok igényelhették, amelyek vállalták, hogy a nyári időszakban folyamatosan, legalább 45, legfeljebb 55 munkanapon keresztül napi egyszeri meleg étkeztetést biztosítanak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek számára. 2011. évben a 2,4 milliárd Ft rendelkezésre álló forrásból 136 ezer gyermek részére biztosította 1.430 települési önkormányzat a napi egyszeri meleg étkezés lehetőségét, túlnyomórészt a teljes nyári szünet időtartamára. A rendelet szerinti hátrányos és leghátrányosabb helyzetű települések az átlagos helyzetű településekhez képest könnyített feltételekkel igényelhettek támogatást, így biztosítva, hogy a szegényebb településekről több gyermek részesüljön meleg étkeztetésben. A helyi kezdeményezések és a helyi kistermelők támogatása, továbbá a gyermekek helyben megtermelt, egészséges ételekkel való ellátása érdekében a jogszabály rögzítette, hogy előnyt jelent a pályázatok elbírálásánál, ha a pályázó önkormányzat vállalja, hogy az ételt legalább részben kistermelők által megtermelt, vagy előállított alapanyagokból biztosítja.

Honvédelmi Minisztérium Kognitív ismeretátadásra, a szakmai totók kitöltésére, az antropometriai adatok (testsúly, testmagasság, testzsír %, derék-csípő arány) és fizikális paraméterek (vércukor, koleszterin szint) mérésére az MH Egészségmegőrző Program és a közösségi színtér programok keretében került sor. A honvédségi közétkeztetés egészségesebbé tétele érdekében folytatódott a kérdőíves felmérés a közétkeztetést igénybevevő személyi állomány körében a táplálkozási szokások elemzése céljából, 12 alakulatnál 564 fő részvételével. Kutatási eredményeik közzététele a Magyar Katona- és Katasztrófa Orvostani Társaság XIV. Tudományos Konferenciáján történt.

Vidékfejlesztési Minisztérium Tanyafejlesztési Program Hazánkban a tanyás térségek, illetve a tanyákon élők, gazdálkodók helyzetének javítása évtizedek óta sürgetett, de forráshiány miatt háttérbe szorult célkitűzés volt. A Vidékfejlesztési Minisztérium (továbbiakban: VM) 2011. évben első alkalommal, kizárólag nemzeti forrásból indította útjára az általa kidolgozott Tanyafejlesztési Programot, amely a hazai tanyarendszer korszerű megújítását, a hagyományos tanyai gazdálkodási forma megerősítését, a tanyás térségekben élők életkörülményeinek javítását, a hosszú távú tanyafejlesztés beindításához szükséges alapok megteremtését célozza. A program támogatja a magyar tanyavilág fennmaradását, értékeinek megőrzését, a tanyák revitalizációját és fejlesztését, egyben visszaállítja a tanyasi emberek munkájának becsületét. Két kiemelt terület: - A helyi piacok fejlesztése, térségi nagybani piac létrehozása, önkormányzatokkal közös tanyasi élelmiszerbolt-hálózat kialakítása, amely a tanyák életképességének visszaszerzését, megtartását helyezi a középpontba, támogatva a tájfenntartó mezőgazdálkodást folytató gazdálkodó tanyákat infrastruktúrával, gazdálkodási modellekkel, szaktanácsadással, szolgáltatások biztosításával, az élet- és gazdálkodási feltételek javításával.

64


I-3. melléklet

Célja a tanyai élelmiszerek, mint az egészséges, helyi termékek piacra jutásának elősegítése. A tanyai gazdálkodás, ezzel együtt a tanyai életforma egyik megújulási lehetősége lehetne a piacképes, helyi élelmiszer-termelés és feldolgozás bővítése, valamint a tanyai áruk piacra jutásának elősegítése, a piaci csatornák, lehetőségek célzott kiépítése. Ennek egyik formáját a települési önkormányzatok által non-profit módon működtetett helyi boltok, helyi piacok jelenthetik, amelyek kizárólag az önfenntartásra és a lakosság áruellátására törekedve, az adott településen megteremthetik a megfelelő élelmiszerellátást.

-

A tanyákon élők egészséges ivóvízzel történő ellátásának biztosítása érdekében a vízminőségi vizsgálatok költségeinek fedezése. A tanyákon élő családok számára is garantálni kell a tiszta, egészséges vízhez való hozzájutás lehetőségét. Ennek érdekében szükséges a tanyás térségekben a tanyai kutak vízminőség vizsgálatának támogatása.

A 2011. augusztus 11-én kihirdetett 81/2011. (VIII. 11.) VM rendelet alapján a Tanyafejlesztési Program két célterülete keretében a tanyák, valamint a tanyás térségek megőrzése és fejlesztése érdekében a települési és térségi fejlesztések támogatására (TP-1), illetve a tanyák, valamint a tanyás térségek megőrzése és fejlesztése érdekében a tanyagazdaságok fejlesztésének csekély összegű támogatására (TP-2) nyílt lehetőség. 11. táblázat A 2011. évi Tanyafejlesztési Program pályázatainak értékelése Jogcímek

Indikatív Befogadott Beérkezett keretösszeg pályázat támogatási (Ft) (db) igény (Ft)

I. célterület/1. Tanyai termékek 500 millió piacra jutásának elősegítése I. célterület/4. Tanyákon élők egészséges ivóvízzel történő ellátása érdekében szükséges 10 millió vízminőség vizsgálatok elvégzése

Indikatív keretösszeg beérkezett támogatási igény (Ft)

22

733.071.677

-233.071.677

1

2.500.000

7.500.000

 A tanyai termékek piacra jutásának elősegítése jogcím esetében az egy pályázatra adható maximális támogatási összeg 49.279.267 Ft-ban történő meghatározásával 78 pontos ponthatárig, 482.891.653 Ft módosított keretösszeggel 14 db pályázat támogatása biztosított. Előleget 13 pályázó igényelt, 105.939.127 Ft összegben.  A tanyákon élők egészséges ivóvízzel történő ellátása érdekében szükséges vízminőség vizsgálatok elvégzése – a jogcímre beérkezett pályázat támogatása 2.500.000 Ft keretösszeggel. Előleget igényelt 625.000 Ft összegben. Az első év tapasztalatai alapján, a benyújtott pályázatok nagy száma azt mutatja, hogy a tanyás térségekben élőknek szükségük van a tanyai fejlesztésekre, az életkörülményeik javítására. 65


I-3. melléklet

Belügyminisztérium A belügyi objektumokban működő, közétkeztetést biztosító vendéglátó egységekkel szemben alapvető elvárás, hogy az egészséges táplálkozásnak megfelelő menüt, illetve ételválasztékot szolgáljanak fel. A belügyi szervek alapellátó orvosai a mindennapi orvosbeteg találkozás alkalmával személyre szabott étkezési tanácsokat is adnak a hozzájuk forduló betegeknek, figyelemmel az adott betegség jellegére. A büntetés-végrehajtás szakemberei rendszeres közegészségügyi-járványügyi ellenőrzésekkel szilárdítják a közegészségügyi biztonságot intézményeikben. A higiénés fegyelmet és a megfelelő étrendet képzett és megfelelő táplálkozási ismeretekkel továbbképzett személyi állomány arányának növelésével biztosítja a szervezet; az ételfertőzések, ételmérgezések megelőzése érdekében az élelmezési tevékenységben érintett fogvatartottak személyre szóló képzésben részesülnek. Élelmiszerbiztonság

Vidékfejlesztési Minisztérium Napjainkra világszerte fontos témává vált az élelmiszerbiztonság, amelynek oka, hogy a nemzetközi élelmiszerkereskedelem koncentrációja és intenzitása jelentősen megerősödött. A termékek gyakran több ezer kilométert tesznek meg, amíg eljutnak a végső fogyasztóhoz, ami nagymértékben felgyorsítja az élelmiszerekkel közvetíthető veszélyforrások terjedését. A közigazgatási intézményrendszerben végbement strukturális átalakításokat követően az élelmiszerbiztonsági hatósági ellenőrzéseket jelenleg a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium irányítása alá tartozó megyei kormányhivatalok élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságai végzik, a VM irányítása alatt álló Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (továbbiakban: MgSzH) szakmai irányítása mellett. Kiemelt feladat a fogyasztók szakszerű, pontos és gyors tájékoztatása az aktuális élelmiszerbiztonsági eseményekről, illetve a táplálkozással és a háztartási higiéniával összefüggő megbetegedések kockázatáról. Az információkat a fogyasztókhoz sajtótájékoztatók, hírügynökségi anyagok, interjúk, sajtóanyagok útján, valamint tájékoztató füzetek, szaklapok kiadásával juttatja el. Nagy hangsúlyt kap a vállalkozások képzése is. Az Államreform Operatív Program (továbbiakban: ÁROP) keretében 2011. évben négy élelmiszerbiztonsági témában készültek el tananyagok. Két tananyagot e-learning formában, kettőt e-learning és hagyományos formában is oktattak a hatóság szakemberei. Az oktatásokon 2011. évben összesen 2700 fő vett részt. Az élelmiszer eredetű megbetegedések kivizsgálása keretében 2011. évben 49 eseménynél bizonyosodott be az élelmiszer-eredet. A megbetegedettek száma 1140 fő volt, közülük 105 kórházi ápolást igényelt. Élelmiszer eredetű megbetegedés miatt bekövetkezett halálesetet 2011. évben nem regisztráltak. Az élelmiszerláncban 2011. évben összesen 78 859 élelmiszerbiztonsági ellenőrzésre került sor, amely alapján üzemelési hiányosságok miatt 4085 alkalommal 2 494 457 810 Ft pénzbírság került kiszabásra. A létesítményekben tapasztalt élelmiszerbiztonságot veszélyeztető hiányosság megszüntetésére 4092 rendelkező határozatot adtak ki a hatóság munkatársai, ebből 479 esetben valamilyen tevékenységet korlátoztak. A 2011. évi élelmiszer monitoring laboratóriumi ellenőrzés keretében 69 377 mintából 285 061 laboratóriumi vizsgálatot végzett a hatóság.

Aktív testmozgás elterjesztése

66


I-3. melléklet

Sportért Felelős Államtitkárság Az aktív testmozgás elterjesztésére, szabadidősport események támogatására pályázat kiírására került sor (SPO-SE-11/A). A pályázat célja a népesség egészségügyi helyzetének javítása, az egészséges életmód iránti figyelem széleskörű felkeltése, valamint a lakosság szabadidős sporttevékenységének aktivizálása volt. A támogatható események 2011. január 1. és 2011. június 15. között kerültek megrendezésre. A beérkezett 114 pályázatból 43 került támogatásra. A rendelkezésre álló keretösszeg 55.351.000 (+ 2.900.000 pályázatkezelési költségek) Ft volt. A pályázat során több mint 80, köztük számos, több napos eseményt támogattunk. Együttműködő partner: Nemzeti Szabadidősport Szövetség A „Tízezer Lépés” Program célja, hogy a támogatásból a résztvevő szervezetek minden évben legalább 20 alkalommal rendezzenek gyalogló eseményt a tagjaiknak, ezzel ösztönözve őket a rendszeres testmozgásra. A program keretében alakuló gyalogló klubokat lépésszámlálóval látják el. A 2011. évben 18 szervezet vett részt a programban, amelyeknek az előző évekhez képest jobb minőségű, megbízhatóbb lépésmérőt biztosított az Államtitkárság. A közel 400 gyalogló eseményen 2110 lépésmérőt (korábbi évek lépésmérőivel kiegészítve) és Lábjegyzet füzet kiosztására került sor a szervezetek részére. A programra a 2011. évben 5 M Ft-ot fordított az államtitkárság. Országos Nordic Walking Program keretében a nordic walking Európa-szerte egyre szélesebb körben ismert mozgásforma, amely kiemelkedően pozitív élettani hatásokkal bír, és amely program legfőbb célja a szabadidős sporttevékenységen keresztül megvalósuló egészségmegőrzés, illetve prevenció. A 2011. évben sikerült a Nordic Walking Program oktatói bázisát növelni, valamint új nordic walking klubok megalakulását elősegíteni. Az eredmények hatékonyan támogatják az állami sportirányítás által a magyarországi szabadidősport szféra fejlesztése kapcsán megfogalmazott közép-, és hosszú távú célokat. 2011. évben 134 képzett instruktor irányításával, 1700 pár bot került kiosztásra, valamint 2450 eseményt szerveztek országszerte. 2011. évben 5 M Ft-tal támogatta a programot az államtitkárság. A népesség egészségügyi helyzetének javítása, az egészséges életmód iránti figyelem széleskörű felkeltése, a lakosság sporttevékenységének ösztönzése, a szabadidősportot magas szinten és széles körben népszerűsítő események, különösen a fajlagosan alacsony költségigényű életmód sportágakban megrendezendő események szervezésének elősegítése érdekében pályázat kiírására került sor (MOB-KJSZE-11). A pályázat célja olyan kiemelkedő jelentőségű szabadidősport események támogatása volt, amelyek Magyarországon, 2011. április 16. és 2012. április 15. között kerülnek megrendezésre. A rendelkezésre álló keretösszeg 142.500.000 (+ 7.500.000 Ft pályázatkezelési költségek) Ft volt. A 63 nyertes pályázó szervezet több mint 80, köztük számos több napos eseményt rendezett. A program együttműködő partnere volt a Magyar Olimpiai Bizottság, illetve a Nemzeti Szabadidősport Szövetség. Az egészségjavítást célzó szabadidős sporttevékenységek támogatásának (SPO-EJ11) célja a szabadidősportban tevékenykedő sportegyesületek (különösen: diáksport egyesületek) működési feltételeinek biztosítása, a feladataik ellátásához szükséges feltételrendszer javítása, szabadidősport eseményeken történő részvételük elősegítése, valamint tevékenységük gyakorlásához szükséges sportszerek, sporteszközök beszerzésének támogatása. A szabadidősportban résztvevő sportegyesületek rendszeres

67


I-3. melléklet

fizikai aktivitást, mozgást, sportot ösztönző tevékenységének támogatása, ennek érdekében különösen és elsődlegesen az egészséges és testedzésben gazdagabb életmód kialakításához és megtartásához szükséges feltételek biztosítása. A rendelkezésre álló keretösszeg 100.000.000 Ft volt. A pályázat 2011. július 10-i beadási határidejéig 390 darab pályázat került benyújtásra, jelenleg 292 pályázóval van folyamatban a támogatási szerződések megkötése, illetve a támogatási összegek első részleteinek (25%) utalása. Szabadtéri szabadidősport létesítmények fejlesztésének, kihasználtságuk növelésének támogatására (SPO-SZALÉT-11) kiírt pályázat célja volt, hogy a Magyarország területén elhanyagolt állapotban lévő szabadtéri szabadidősport létesítmények helyzetén javítson minőségi, multi-funkciós sportpályák létrehozásának támogatása, valamint meglévő sportpályák fejlesztése által, kihasználtságuk növelése érdekében. A pályázat elősegíti a sportolási lehetőségek szélesítését, a szabadidő mozgásban gazdag, hasznos eltöltésének ösztönzését. A rendelkezésre álló keretösszegből (100.425.685 Ft) a beérkezett 39 pályázatból 10 támogatására került sor.

Belügyminisztérium A hivatásos állománynak meg kell felelni az életkor és a beosztás alapján meghatározott fizikai követelményeknek, és évente fizikai felmérés keretében történik az előírt fizikai követelményeknek való megfelelés vizsgálata. A fizikai követelményrendszer az állomány tagjait arra ösztönzi, hogy készüljön fel a felmérésre, ami jelentősen elősegíti a rendszeres sportolás mindennapivá válását. Budapesten rendelkezésre áll egy szabadidőközpont, ahol a belügyi szervek sok esetben szervezett formában rendeznek sportnapokat, ugyanakkor az állomány tagjai saját elhatározásukból is bármikor igénybe vehetik a szolgáltatásokat. A rendvédelmi szervek más objektumaiban is megtalálhatóak olyan létesítmények, melyek a szabadidő hasznos és egészséges eltöltését biztosítják (uszoda, szauna, sportpálya, kondicionáló termek). A belügyi szervek a helyi lehetőségeket is kihasználják a felmérésre való felkészüléshez – van, ahol uszodabérletet kapnak a dolgozók, máshol a kerékpározást támogatják (kerékpár-kölcsönzés), vagy szerződéssel, illetve együttműködési megállapodásokkal valamely sportlétesítményben biztosítják annak térítésmentes igénybevételét.

Honvédelmi Minisztérium „A fizikai felkészítés hatékonyságát fejlesztő új ismeretek és módszerek” címmel akkreditált képzést tartottak testnevelők és kiképző tisztek részére. A képzésen 32 fő vett részt. A képzésről „A hatékony fizikai felkészülés érdekében: egészségügyi szakdolgozók és testnevelők közös továbbképzése” címmel publikáció jelent meg (Hadtudományi Szemle 2011. júliusi szám).

Közegészségügyi és járványügyi biztonság Honvédelmi Minisztérium A HM részt vett az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) BIO-EDEP programjában, melynek célja az Európai Unió védelmi képességeinek fokozása egy komplex, többszintű biológiai detektáló, azonosító és monitorozó képesség és eszközrendszer létrehozása. Ennek részelemeként egy második generációs telepíthető biológiai laboratórium kifejlesztésének előkészítése történt.

68


I-3. melléklet

Közegészségügy-járványügy szakterületen belül az alábbi témájú továbbképzések zajlottak:  katasztrófavédelmi feladatok (ATP-45),  munkavédelem-munkaegészségügy,  ABV RIER gyakorlat,  bővített és átfogó sugárvédelmi tanfolyam,  munka- és sugárhigiénés továbbképzés,  nem ionizáló sugárzás tanfolyam. Az MH KJSZ a 2010-2011. évi influenza szezonban is működtette járványügyi figyelőszolgálatát, az influenzaszerű megbetegedések száma az országos tendenciának megfelelően alakult.

Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (továbbiakban:KIM) támogatásával az Önkéntes Központ Alapítvány az Önkéntesek Hete keretében megvalósuló önkéntes programok támogatására írt ki pályázatot civil szervezetek, állami és önkormányzati fenntartású közintézmények, magyarországi székhelyű egyházi jogi személyek, helyi önkormányzatok és kisebbségi önkormányzatok számára. A felhívás keretében pályázni lehetett, többek között lakókörnyezetben végzett parlagfű irtásra is. A nyertes pályázatok támogatására rendelkezésre álló keretösszeg 27.000.000 Ft volt. Az Önkéntesség Éve keretén belül a VM írt ki pályázatot az önkormányzatok számára 2011. év májusában parlagfűvel fertőzött belterületek felderítésére és mentesítésére „Parlagfűmentes település” címmel. A pályázat támogatására rendelkezésre álló keretösszeg 50.000.000 Ft volt. Központi akciókon kívül az Önkéntesség Éve koordinátoraként a KIM nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára közvetetten részt vett több népegészségügyi tevékenységhez köthető aktivitásban, amelyeket egy civil szervezet vagy más intézmény szervezett. Ezeket az akciókat az Önkéntesség Éve honlapján jelentette meg. Ilyen volt például a zöldterületeink közös védelme érdekében meghirdetett akciók. A tevékenységek célja az volt annak elérése, hogy az állampolgárok sajátjaként gondoljanak a budapesti zöldterületekre. A 2011. év tavaszán meghirdetett és egészen késő őszig tartó önkéntes programjával a Főkert Nonprofit Zrt. például lehetőséget biztosított a lakosságnak arra, hogy ők is tevékenyen részt vegyenek a munkákban és betekintést nyerjenek a zöldfelület gondozás rejtelmeibe. Vízvédelem

Vidékfejlesztési Minisztérium Felszín alatti vizeink mennyiségi és minőségi védelme stratégiai szintű feladat, hiszen a hazai lakosság ivóvízellátása döntően e forrásból történik. A vízbázis-védelmi program végrehajtásáról szóló 2052/2002. (II. 27.) Korm. határozat által előírt vízbázisvédelmi beruházási program keretében szerződéssel rendelkező 12 beruházás közül 2 üzemelő vízbázis beruházása 2011. évben lezárult. A beruházási program várhatóan 2012. évben is tovább folytatódik.

69


I-3. melléklet

A 2009. év decemberében elkészült vízgyűjtő-gazdálkodási terv szerint a sérülékeny földtani környezetben lévő üzemelő ivóvízbázisok darabszámát tekintve a vízbázisok 40%-ánál fejeződött be az állapotfelmérés (diagnosztika), amely a sérülékeny vízbázisok összes kapacitásának mintegy 90%-át jelenti. Kiemelt feladata a vízellátási szakterületnek az Ivóvízminőség-javító Programmal (a továbbiakban: IMJP) kapcsolatos szakmai feladatok ellátása. Az országos IMJP a Nemzeti Fejlesztési Terv I. és II. ütemében, majd a KEOP keretében nyújt lehetőséget arra, hogy a bór, a fluorid, a nitrit, az arzén, valamint az ammónium tekintetében kifogásolt ivóvízzel ellátott települések pályázati rendszerben olyan támogatáshoz jussanak, melyek segítségével az ivóvízminőség javítását szolgáló fejlesztéseket végezhetnek. Az IMJP végrehajtása a Csatlakozási Szerződésben vállalt 2009. december 25.-i határidőre nem teljesült ezért az újabb halasztási kérelem benyújtása mellett a Kormány döntött az IMJP felgyorsításáról szóló 1224/2011. (VI. 29.) Korm. határozatban rögzített intézkedésekről, az érintett önkormányzatok pályázati aktivitásának fokozása érdekében. A jogszabály az ivóvízminőség-javító pályázatoknál a támogatás feletti önerőnek az EU Önerő Alapból történő teljes mértékű finanszírozását teszi lehetővé, melynek hatására az érintett önkormányzatok pályázati aktivitása fokozódott. 2011. évben egyszerűsített feltételekkel megjelent a Pályázati Felhívás a KEOP1.3.0/09-11 az Ivóvízminőség-javítás című konstrukcióhoz és a KEOP-7.1.3.0/B/09-11 és KEOP-1.30./B/09-11 Ivóvízellátás biztonságának javítása című komponenshez, valamint a KEOP-7.1.0 derogációs víziközmű projektek előkészítése tárgyban. Az IMJP 2011. évi eredményességét elősegítette az annak végrehajtását segítő önkormányzati források megteremtéséről szóló 1254/2010. (XI. 19.) Korm. határozat, amelyben a 2011. évi költségvetésből 1 milliárd Ft összeghatárig saját forrás kiegészítésre nyílt lehetőségük az érintett önkormányzatoknak az IMJP végrehajtásához.

A Nemzeti Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program előrehaladása tekintetében 2011. év márciusában sikeresen lezárult az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep III. fokozatának (nitrogén- és foszfor-eltávolítás) próbaüzeme, ezzel tovább javítva a Duna vízminőségét. A projekt a Világbank támogatásával valósult meg a Magyar tápanyag-csökkentési projekt keretében. Az Észak-Pesti Szennyvíztisztító Telep fokozott tápanyageltávolítás projekt ünnepélyes átadása 2011. április 29-én volt. A szennyvíztisztító telep 700.000 főt szolgál ki, 1,3 millió lakosegyenérték szennyezőanyageltávolításai kapacitással. A 2007-2013-as programozási időszakra 420 milliárd Ft áll rendelkezésre a szennyvíz szakterületi projektek társfinanszírozásához. Több száz projekt tervezése és kivitelezése van folyamatban. Az Európai Bizottság 2011. április 14-én elfogadta a „Tápió menti régió szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása” nagyprojektről szóló bizottsági határozatot. A térség további fejlődése szempontjából meghatározó fontosságú lesz a csatornázás és szennyvíztisztítás kiépítése. A VM célja az Európai Unió által az 91/271/EGK irányelvben kötelezően előírt feladatokon belül a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és – tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. rendeletben meghatározott, a Csatlakozási Szerződésben vállalt határidők betartása. Hulladékkezelés

70


I-3. melléklet

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Az Önkéntesség Európai Éve keretében 2011. május 21-én került sor az ország történetének eddigi legnagyobb önkéntes megmozdulására. A KIM a VM és az Önkéntes Központ Alapítvány által szervezett „TeSzedd! Önkéntesen a tiszta Magyarországért” elnevezésű kezdeményezésben az önkéntesek több ezer tonna hulladéktól tisztították meg hazánkat. Az akcióban az ország mintegy 1500 helyszínén több mint 160 ezer önkéntes vett részt, a mozgalomhoz magánszemélyek, civil szervezetek, cégek, minisztériumok, önkormányzatok és intézmények is csatlakoztak, bebizonyítva, hogy a szemétszedés is lehet közösségi élmény. Az önkéntesek nemcsak a gyűjtésben, hanem a hazánkban található illegális hulladéklerakó helyek feltérképezésében is részt vettek, így az akció honlapján elkészült Magyarország első hulladéktérképe. Az országszerte zajló kampányt a reklámszakma az egyik legrangosabb nemzetközi szakmai elismeréssel, a társadalmi célú kommunikáció arany EFFIE-díjával jutalmazta. A Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság tájékoztatása szerint az Európai Unió által biztosított forrásából, azaz a 2011. évi EU soros elnökség lakossági ernyőkommunikációjához kapcsolódó médiastratégia-alkotási, médiatervezési és vásárlási, reklámügynökségi és online szolgáltatási feladatok elvégzése tárgyú gyorsított tárgyalásos közbeszerzési eljárás keretszerződése keretében kreatív feladatokra 22 632 368 Ft, médiavásárlásra 76 888 125 Ft-ot használtak fel.

Vidékfejlesztési Minisztérium A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény és végrehajtására kiadott kormányrendelet hozzájárul a környezetszennyezés mértékének csökkenéséhez, a környezettudatos életmód, továbbá a környezetvédelmi szempontból előnyösebb (többször felhasználható) termékek lényegesen szélesebb körben történő elterjedéséhez. A szemléletmód változtatást célzó pályázatok közül, 2011. évben meghirdetésre került „illegális hulladéklerakók felszámolása” című pályázati felhívás keretében 22 db pályázat került támogatásra. A pályázat célja a közterületen illegálisan lerakott, elhagyott hulladék felszámolása, a hulladékelhagyó magatartás jelenségének megváltoztatását célzó komplex programok támogatása. „A védett természeti területeken, barlangokban és azok felszíni védőövezetén elhagyott hulladék felszámolásának feladatai” pályázati kiírás keretén belül pedig közel 30 pályázóval történt meg a szerződéskötés. Levegőminőség

Vidékfejlesztési Minisztérium A levegőminőségi mérőhálózatokat (továbbiakban: OLM) 2002. évtől a környezetvédelemért felelős tárca működteti, és anyagi lehetőségeinek függvényében gondoskodik a mérőrendszerek folyamatos fejlesztéséről. 2011. évben az OLM az ország 32 településén 53 helyen mérte folyamatosan a levegőben a kiemelt jelentőségű légszennyezőanyagok mennyiségét és a szükséges meteorológiai paramétereket, további 3 mérőállomás állt rendelkezésre a háttérszennyezettség mérésére. Az automata mérőhálózaton kívül 93 településen rendszeres mintavétel után laboratóriumi mérések történtek a levegő kén-dioxid, nitrogén-dioxid és ülepedő por szennyezettségének vizsgálatára. Külön feladatot jelentett a MAL Zrt. vörösiszap tárolójánál bekövetkezett ipari baleset levegő minőségre gyakorolt hatásainak vizsgálata. A balesetet követően 2011. év novemberéig a környezetvédelmi hatóság folyamatos méréseket végzett a levegő szállópor (PM10) tartalmának meghatározására, emellett a porminták fémtartalmát is

71


I-3. melléklet

vizsgálta. A légszennyező anyagok nyomon követését a leginkább érintett településeken a környezetvédelmi hatóság jelenleg egy mérési program keretében végzi, amely negyedévente két hetes időtartamú mérést jelent. A mérőhálózat eszközeinek korszerűsítése céljából 2011. évben folytatódott a környezetvédelemért felelős tárca által benyújtott Svájci–Magyar Együttműködési Program keretében indított projekt előkészítése. A fejlesztés célja a mérőhálózat üzembiztonságának, működési színvonalának emelése, EU konformitásának javítása (2008/50/EK irányelv követelményeinek teljesítése). A projektre a svájci hatóság 5.750.250 CHF (közelítőleg: 1,4 Mrd Ft) összegű támogatást ítélt meg, jelenleg a megvalósítás előkészítése van folyamatban. A tárca által végzett folyamatos levegőminőségi vizsgálatok eredményei alapján a meteorológiai előrejelzések figyelembe vételével az év során több esetben került sor az érintett önkormányzatok által a szmog-riadó tájékoztatási fokozatára előírt intézkedések megtételére. A szálló por szennyezettségi helyzete többek között Budapesten, Miskolcon és Pécsett tette szükségessé a szmog-riadó riasztási fokozatának elrendelését. Az EU 2008/50/EK a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról szóló irányelvében foglalt előírásoknak a magyar jogszabályokba történő átvétele 2011. évben vált teljessé. Parlagfű

Vidékfejlesztési Minisztérium A parlagfű fertőzöttség visszaszorítását elsősorban a földhasználók jogkövető magatartása eredményezheti, ezért a hatósági eljárás erősítése mellett szükség van a folyamatos társadalmi tudatformálásra, szakmai oktatási fórumok szervezésére. A megelőzés szempontjából a legfontosabb az oktatás, az ismeretterjesztés és az oktató-tájékoztató jellegű kommunikáció, a földhasználókon túl a társadalom széles rétegei számára. A 2011. évi parlagfű mentesítési intézkedések keretében a külterületeken a földhivatalok 3 972 esetben, 7 190 hektárt találtak parlagfűvel fertőzöttnek. A szennyezett területek felderítésében a gépjárművel történő bejárást a 2011. évben kiegészítette a helikopteres felderítés, melyek során szintén a földhivatalok munkatársai vettek fel jegyzőkönyveket a Kormányhivatalok Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságainak (továbbiakban: Megyei NTI) közreműködésével. A Megyei NTI-k a földhivataloktól átvett jegyzőkönyvek alapján 6490 db helyrajzi számmal kapcsolatban indítottak eljárást, amelyek jelentős része lezárásra került, 3 444 esetben, 6076,3 hektár vonatkozásában 167 886 518 Ft bírságot szabtak ki. A Megyei NTI-k összesen 3900 esetben, 4070,3 hektár területen rendeltek el közérdekű védekezést. A fennmaradó területek kultúrnövénnyel borítottak voltak, ezért közérdekű védekezést nem lehetett elrendelni. A földhivatalok ellenőrzései alapján a Megyei NTI-k által kijelölt vállalkozók 929 esetben, 760,6 hektáron végezték el a közérdekű védekezést. A 2011. év adatai azt mutatják, hogy tovább erősödött a jogkövető magatartás és a földhasználók már akkor intézkednek a gyommentesítés elvégzéséről, amikor tudomást szereznek területük beméréséről, hogy a közérdekű védekezés elvégzésének költségétől mentesüljenek. A 2011. évben az ügyfelek 2 971 esetben, összesen 3309,7 hektáron végezték el önként a gyommentesítést a kijelölt vállalkozó megérkezése előtt. A 2011. szeptemberében végzett légi felderítés során 12 megyében a tervezett 1 782 ezer haból összesen 1 580 ezer ha felderítésére került sor. A különbség oka, hogy a belterületeken nem történt helikopteres felderítés, illetve egyes esetekben a mintatér egy része tiltott légi teret érintett.

72


I-3. melléklet

11. ábra Légi felderítésre kijelölt 4 mintaterület

A megyei kormányhivatal földhivatalainak és növény- és talajvédelmi igazgatóságainak szakemberei felderítéseik során összesen 197 esetben találtak olyan parlagfűvel fertőzött területet, ahol a parlagfű legalább virágbimbós fenológiai állapotban volt. Ez a közel 200 folt 387 hrsz.-ot érintett. A Megyei NTI minden parlagfűvel fertőzött hrsz. esetében elindította eljárását az ingatlan földhasználójával szemben. Az eljárásokra jellemző, hogyha több helyrajzi számú területnek azonos a földhasználója, akkor az eljárás során összevonják ezen ügyeket, és a növényvédelmi bírság a földhasználó összes parlagfüves területére egyszerre kerül kiszabásra. Az ügyek összevonásának következtében összesen 139 növényvédelmi bírság határozat kiszabására került sor. A KIM koordinálásában zajló Önkéntesség éve 2011. programsorozat keretében sikeresen lezárult „Parlagfű-mentes település” pályázat, amelyben a VM pályázatot hirdetett a települési önkormányzatok és körjegyzőségek részére „Parlagfű-mentes település” címmel, melyben lakossági önkéntes mentesítési akciókra, tájékoztatásra, valamint a jogkövető magatartás tudatosítására lehetett pályázni. Az 50 millió Ft-os rendelkezésre álló keretből egy-egy önkormányzat max. 250.000 forintot kapott. Közel 600 pályázat érkezett a felhívásra, melyből 205 önkormányzat nyert támogatást. A program nemzeti összefogásra szólított fel, amelynek alappillére az önkéntes jogkövető magatartásra nevelés, a közösségi felelősségvállalás erősítése, gyommentesítési kampányok szervezése volt. A nyertes önkormányzatoknál a programok sikeresen lezajlottak, civil szervezetek, iskolák, önkéntesek aktív közreműködésével. Meghívásos pályázati kiírás keretében országos közfoglalkoztatási program támogatására került sor a parlagfű által legfertőzöttebb kistérségek számára. Az összehangolt kormányzati munka jegyében a Nemzetgazdasági Minisztérium (a továbbiakban: NGM) gondozásában meghirdetett program célja a regisztrált álláskeresők és bérpótló juttatatásra jogosultak részére átmeneti munkalehetőség megteremtése, részmunkaidővel a parlagfű elleni védekezést szolgáló célprogram segítségével. A pályázatra a parlagfűvel való fertőzöttség és a munkaerő-piaci szempontok alapján a leginkább érintett 50 kistérség kapott meghívást. A programba 2079 fő regisztrált álláskereső került be, köztük bérpótló juttatásra jogosultak foglalkoztatása válik lehetővé 2 hónapos időtartamban 6 órás részmunkaidőben. A sikeres

73


I-3. melléklet

közfoglalkoztatási program kiegészített folytatása várható a 2012. évi szezonban a Belügyminisztérium (továbbiakban: BM) koordinálásával. A 2011. évi Sziget Fesztivál „Civil Szigetén” figyelemfelkeltő, tájékoztató jellegű, a VM parlagfű elleni stratégiához kapcsolódó hasznos információkat jutattunk el a jövő nemzedékei számára.

III.

Az elkerülhető megelőzése

Koszorúér- és visszaszorítása

agyér

halálozások,

betegségek

megbetegedések,

okozta

fogyatékosság

megbetegedések,

halálozások

Honvédelmi Minisztérium A személyi állomány körében végzett éves szűrővizsgálatok elemzésével folyamatosan nyomon követhető a kardiovaszkuláris megbetegedések illetve a hozzájuk kapcsolódó rizikótényezők prevalenciája. A szűrővizsgálati adatbázison folyamatosan zajló K+F tevékenység célja egy speciálisan a MH személyi állományára jellemző prediktív jellegű kockázatbecslő modell felállítása.

A lelki egészség megerősítése Oktatásért Felelős Államtitkárság A pedagógusok és rajtuk keresztül a diákok egészséges életmódját, a testi–lelki egészség erősítését szolgálja a Mentálhigiénés Alapfokú továbbképzésképzés Pedagógusoknak (MAP). A továbbképzés szervezésére a Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Oktatási és Üdültetési Nonprofit Kft.-t kértük fel. Ennek keretében 2011. évben 96 pedagógus vehetett részt a programon, melyre közel 6 M Ft–ot biztosított az ágazat. A Nat., és az arra épülő kerettantervek központi feladatként fogalmazzák meg az iskolai egészségneveléssel kapcsolatos feladatokat. A Nat. Testi és lelki egészség kiemelt fejlesztési területében erőteljes hangsúlyt kap, hogy az iskola nyújtson támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülőknek – a családi életre nevelés, HIV–AIDS prevenció területén. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van, az iskolai program megvalósulásához folyamatos szakmai támogatást nyújtunk elsősorban a középfokú, de az alapfokú nevelési– oktatási intézmények számára is.

Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság A szociális ágazat 2011. évben is biztosította a Szociális törvény által nevesített alapszolgáltatásokat a pszichiátriai- és szenvedélybeteg célcsoport vonatkozásában. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben nevesített alapszolgáltatások feladata, hogy a szociális munka eszköztárával segítséget nyújtson a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból, vagy más okból származó problémáik megoldásában. A nappali ellátás lehetőséget biztosít a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény

74


I-3. melléklet

szerint megszervezi a napközbeni étkeztetést. A szenvedélybetegek nappali intézménye az önkéntességre és a speciális segítő programokra épülve biztosítja az ellátást igénybe vevők igényei alapján a felvilágosító, tanácsadó, tájékoztató, kulturális, szabadidős, képzési, átképzési állásközvetítő, védett lakhatást elősegítő, lakossági és családi programok szervezését és lebonyolítását, valamint alacsonyküszöbű és ártalomcsökkentő szolgáltatást nyújt. A pszichiátriai betegek nappali intézménye az öntevékenységre, az önsegítésre épülve biztosítja az ellátást igénybevevőkre tekintettel a kulturális, szabadidős, tájékoztató, képzési, átképzési állásközvetítő, védett lakhatást elősegítő, lakossági és családi programok, találkozók szervezését, lebonyolítását. Az intézmény szolgáltatásai körében egyéni, csoportos, pár- és családterápiákat is szervezhet. 2009. évtől a közösségi ellátások és az alacsonyküszöbű szolgáltatás normatív állami hozzájárulás helyett 3 éves befogadással, pályázati úton, finanszírozási szerződés mellett kerülnek támogatásra, mint nem kötelező önkormányzati alapszolgáltatások. A szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása magában foglalja az egészségügyi ártalmak csökkentését, a krízis-intervenciót, az egészségügyi, vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban való részvétel ösztönzését, a szenvedélybetegség okozta életvitellel összefüggésben különösen a rövid pihenési lehetőség, a mosási, szárítási, mosakodási lehetőség, illetve a folyadékhoz, élelemhez jutás biztosítását.

Belügyminisztérium A hivatásos állomány körében kétévente időszakos pszichikai alkalmassági vizsgálatra kerül sor, amely – hasonlóan az egészségi alkalmassági vizsgálathoz – az adott beosztásra való alkalmasság elbírálásán túlmenően a pszichés zavarok felismerését is célozza. A pszichológusok a legkisebb eltérés észlelése esetén pszichológiai tanácsadást, szükség esetén pszichológiai gondozást végeznek, amely elősegíti a súlyosabb pszichés elváltozások kialakulását. A lelki egészség megőrzését szolgálja, hogy a személyi állomány tagjai saját maguktól, önkéntesen igénybe vehetik a pszichológus segítségét, akik a tanácsadáson túlmenően szükség szerint gondozást végeznek, illetve pszichiáterhez irányítják az érintettet. A pszichológusok különböző tréningeket (pl. konfliktuskezelő, csapatépítő, intézkedéslélektani, stb.) is tartanak az állomány számára, és különösen nagy pszichés terhelést jelentő szolgálati feladatok végrehajtói számára pszichológiai segítséget nyújtanak mind a felkészüléshez, mind pedig az átélt stressz-élmények feldolgozásához.

Honvédelmi Minisztérium A stresszkezeléssel, mentálhigiénés problémák megelőzésével kapcsolatos kognitív ismeretátadásra, tesztek (pl. munkastílus, A-típusú személyiség stb.) kitöltésére, egyéni tanácsadásra az MH Egészségmegőrző Program és a közösségi színtér programok keretében került sor. A külszolgálati missziót ellátó, kiutazó állomány részére pszichológiai felkészítő tréning valósult meg a két éves ciklusban már felkészítést kapott katonák számára 10 órás tréning, a két éven túl, vagy még felkészítésen részt nem vett állomány számára 30 órás felkészítő tréning alkalmazásával. 2011. évben 33 alkalommal került végrehajtásra felkészítő tréning, összesen 2416 fő részvételével. A harci események és az azokkal közvetlenül összefüggő veszélyeztető helyzetek a személyi állomány pszichés traumatizációjához vezethetnek, melynek megelőzést szolgálja a misszióból visszatérő állomány pszichológiai reintegrációja visszaillesztési tréninggel. 2011. évben 90 alkalommal 3811 fő visszaillesztési tréningjét hajtottuk végre. A Mentálhigiénés Iroda szolgáltatásait 347 esetben vették igénybe az MH személyi állományából, illetve családtagjaik köréből. A tanácsadásra főként pszichoszomatikus

75


I-3. melléklet

zavarok, krízishelyzetek, párkapcsolati problémák, illetve speciálisan a katonai pályához kapcsolódó pszichés megterhelésből eredő problémák miatt került sor. Rendkívüli pszichológiai biztosítás végrehajtása történt az Afganisztánban balesetet szenvedő katonák és családtagjaik részére itthon, valamint a KFOR 5. állomány részére műveleti területen. Végrehajtásra került a MH TD díszzászlóalj mentálhigiénés szűrése és szervezeti kutatás megvalósítása (200 fő). Képzések megtartására került sor a személyi állomány részére:  az emberi szervezet szellemi és fizikai regenerálódásának lehetőségei, burn-out prevenció 2 alkalom (60 fő),  sebesültellátás pszichés vonatkozásai, harctéri stressz 8 alkalom (293 fő),  krízisprevenció és krízisintervenció 3 alkalom (55 fő),  katonai pályaszocializáció, beilleszkedés segítése 7 alkalom (820 fő),  búvártevékenység során fellépő pszichológiai jelenségek 1 alkalom (30 fő),  az emberi szervezet szellemi és fizikai regenerálódásának lehetőségei,  viselkedés szabályai fogvatartás körülményei között 6 alkalom (158 fő),  deep survival gyakorlat keretében a túlélés lélektana témában 2 alkalom (40 fő),  hatékony kommunikáció elmélete és gyakorlata az egészségügyben címmel akkreditált továbbképzés az egészségügyi szakállomány részére.

HIV/AIDS megelőzés Belügyminisztérium A belügyi állomány tagjai szolgálati feladataikkal összefüggően különböző biológiai veszélyeknek vannak kitéve. A BM szervei ezért nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy az érintett állomány részére a HIV fertőzés elleni egységfelszerelést biztosítsák.

Honvédelmi Minisztérium 2011. évben az alkalmasság vizsgálatok során 6586 db HIV szűrést végzésére került sor, valamennyi eredmény negatív volt.

IV. Az egészségügyi és népegészségügyi intézményrendszer fejlesztése az egészségi állapot javítása érdekében Népegészségügyi szűrővizsgálatok Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság 2011. évben kezdődött meg a Teleki Blanka Stratégia a nők és férfiak esélyegyenlőségéért című stratégia kidolgozása. A stratégia kitér a férfiak és nők egészségének állapotára, a fennálló problémákra. Mind a férfiak, mind a nők esetében hangsúlyosan jelenik meg a szűrések fontossága.

76


I-3. melléklet

Belügyminisztérium Évente időszakos egészségi alkalmassági vizsgálat történik, amelynek keretében a beosztásra való alkalmasság elbírálásán túlmenően elvégzik a rizikófaktorok feltárását, a betegségek korai felismerését célzó szűrővizsgálatokat is. A vizsgálatra jelentkezőnek be kell mutatni a népegészségügyi szűrővizsgálatokon (emlőszűrésen, méhnyak-szűrésen és tüdőszűrésen) való megjelenésről szóló igazolást, így ezen állomány számára gyakorlatilag kötelező e szűréseken való részvétel. Az alapellátó orvosok a vizsgálatok során kiemelt figyelmet fordítanak a népbetegségnek számító magas vérnyomás és cukorbetegség tüneteinek megállapítására, különösen azoknál az állománytagoknál, akiknél a rizikófaktorok e betegségek kialakulását valószínűsíti.

Honvédelmi Minisztérium Végrehajtásra került a személyi állomány éves szűrővizsgálata, a 6/2010. (HK 1/2011.) HVK EÜCSF intézkedésben rögzítettek szerint a 2011. évben a MH 30 év feletti hivatásos és szerződéses személyi állománya volt kötelezett szűrővizsgálatra. (Résztvevők száma: 13856 fő).

Ellátásfejlesztés Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság 2011. év szeptemberében az Új Széchenyi Terv keretében megjelentek a „Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése” című pályázati kiírás, mely keretében lehetett új bölcsődei férőhelyekre pályázatot benyújtani. A rendelkezésre álló forrás 8,5 milliárd Ft. A 2009-2010-es és a 2011. évben megjelent pályázati kiírásoknak köszönhetően körülbelül 3200-3500 új bölcsődei férőhely valósul meg 2013. év végéig, ami csaknem 10%-os mértékű kapacitásbővítésnek felel meg. A családi napközikhez és a gyermekjóléti ellátáshoz, valamint a szociális alapszolgáltatásokhoz kapcsolódó támogatások hét milliárd forintos nagyságrendben, hat régióban jelentek meg. A gyermekek napközbeni ellátásának javításához kapcsolódik, hogy a 2011. évben, az új tanévtől már az általános iskola 8. osztályában is, tehát immár az alapfokú oktatás során végig igénybe vehetik a rászoruló gyermekek az ingyenes étkeztetést.

Belügyminisztérium A munkahelyi biztonság és egészségmegőrzés-, egészségfejlesztés erősítése érdekében a BM Egészségügyi és Koordinációs Osztály, valamint az Országos Rendőrfőkapitányság (továbbiakban: ORFK) Egészségügyi és Pszichológiai Osztály szakemberei elvi szakmai együttműködés keretében rendszeres meghívottai az EU-OSHA (Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség) magyarországi képviselete által szervezett konferenciáknak és rendezvényeknek. Az ORFK Egészségügyi és Pszichológiai Osztály és általa a rendőri szervek alapellátó egészségügyi szolgálatainak munkatársai rendszeres látogatói az Elhízás Elleni Tudományos Társaság szakmai konferenciáinak, ahol a megszerzett ismereteket a szakemberek mindennapi munkájuk során kamatoztatni tudják. 2011. évben az ORFK és szervei a korábban kidolgozott egészségfejlesztési terveket felülvizsgálták és a szükséges módosításokat elvégezték.

Honvédelmi Minisztérium

77


I-3. melléklet

A szűrővizsgálati adatok rögzítésére és tárolására alkalmas számítógépes szoftver telepítése valamennyi alakulatnál megtörtént. Az újonnan kialakított szűrővizsgálati program és szoftver az egészségi állapot monitorozására, a változások detektálására és a várható kedvezőtlen tendenciák előrejelzésére a korábbi szűrővizsgálati rendszernél lényegesen alkalmasabb.

Erőforrás fejlesztés Honvédelmi Minisztérium A 2011. évben a csapatpszichológusi hálózat 27 kialakított beosztásából 18 feltöltésre került, a pszichológusok szocializációs és képzési tervének, valamint a hálózat működési rendjének a kidolgozása megkezdődött.

Nemzetgazdasági Minisztérium A 2011. évben megjelent szakképesítések, szakmai és vizsgakövetelmények, illetve központi programok a beszámoló három témaköréhez, az ” I. Egészséget támogató társadalmi környezet”, a „II. Egészséges életmód programja, az emberi egészség kockázati tényezőinek csökkentése”, valamint a „IV. Az egészségügyi és népegészségügyi intézményrendszer fejlesztése az egészségügyi állapot javítása érdekében” voltak besorolhatóak.

78


I-3. melléklet

Összegzés A Semmelweis Terv, mint szakmai koncepció elfogadását követően 2011. év már a valódi cselekvés éve volt. Mind az egészségügyi ágazat, mind pedig más ágazatok, illetve minisztériumok számos programot valósítottak meg 2011. évben, amelyek jelentősen hozzájárultak a Népegészségügyi Programban megfogalmazott célkitűzések teljesüléséhez. Több esetben mondhatjuk, hogy intézkedéseink a népegészségügy jelentős mérföldkövét képezik. A népegészségügyi mutatók javítása érdekében tett ágazatközi intézkedéseken túl 2011. év kiemelt párhuzamos kihívásai voltak: 1. a hosszú távú, szisztematikus népegészségügyi cselekvés feltételrendszerének kialakítása, 2. azonnali hatásos és költség-hatékony beavatkozások. 1. A népegészségügy feltételrendszerének megújítása megkezdődött azért, hogy alkalmasabbá váljon napjaink legfontosabb népegészségügyi kihívásaira adekvát válaszokat adni. Ennek érdekében elindult a Semmelweis Tervvel összhangban az intézményrendszer mozaikszerű fejlesztése Európai Uniós – TÁMOP - és egyéb fejlesztési forrásokból. A szisztematikus, szervezett népegészségügyi cselekvéshez megfelelő intézményrendszer szükséges. A jelenlegi a közegészségügyi és járványügyi biztonság fenntartására alkalmas, a nem-fertőző megbetegedések megelőzésére nem teljesen. Ennek érdekében elkezdődött az Országos Népegészségügyi Intézet megalapítása, továbbá az egészségügyi ellátórendszer prevenciós kapacitásainak javítása. Előkészítésre került - a rurális háziorvosi alapellátási közösségi reorientációs modellprojektje, kistérségi Egészségfejlesztési Irodák által koordinált, kockázatbecslésre alapozott egészségfejlesztés az alapellátás bevonásával, - a dohányzás leszokást támogató intézményrendszer fejlesztése. Szintén elindult az egészségügyi rendszeren belüli és azon kívüli népegészségügyi hálózat megszervezése. 2. a.) A nemdohányzók védelméről szóló törvény módosításának eredményeként forradalmi lépést tettünk azzal, hogy minden nyilvános közösségi térből kitiltottuk a dohányzást. A változás a dohányzók és a nemdohányzók egészségének javítását is célozza. A dohányzás közforgalmú intézményekben, munkahelyeken és tömegközlekedési eszközökön történő teljes betiltásának közvetlen pozitív egészséghatása az adott helyeken tartózkodó, nemdohányzó személyeket éri leginkább a környezeti dohányfüst expozíció eliminálása révén. Másodsorban, a dohányzás lehetőségének beszűkülése a dohányzóknál is eredményezhet előnyös egészségügyi hatást, mivel csökkenhet az elszívott cigaretták száma a dohánytilalom alatt álló helyeken tartózkodás ideje alatt, illetve növekedhet a leszokási hajlandóság. Tudjuk, hogy fontos a dohányosok leszokási szándékának erősítése, a leszokásra motiválásuk, ennek segítése érdekében több program is elindításra kerül. Ezek a lépések elősegítik az egészséghez és az egészséges környezethez fűződő alkotmányos jogok gyakorlását. Továbbá javítja a munkavállalók munkahelyi biztonságát és egészségvédelmét. 2. b.) A fenntartható finanszírozás biztosításának első lépcsőjeként bevezetésre került a népegészségügyi termékadó. A népegészségügyi termékadóból befolyt bevétel 2011. évben 3274,3 millió Ft volt.

79


I-3. melléklet

Népegészségügyi termékadóból befolyó bevétel 2011. évben hozzájárult a fokozottabb kockázattal, nagyobb munkaterheléssel járó munkakörökben dolgozó 68.392 fő egészségügyi alkalmazott többletdíjazásához, amelynek bértömege 5,6 milliárd forint volt. A pótlékalap közel háromhavi összegének megfelelő egyszeri juttatást – bruttó 21.600, 72.000, illetve 90.000 forintot – kaptak a jogszabály alapján pótlékra jogosult egészségügyi dolgozók. A termékadó bevezetésének egészségügyi hatásai később lesznek mérhetőek. Jelenleg legfőbb célunk, hogy a magyar lakosság egészséggel kapcsolatos szemléletét megváltoztatva ösztönözzük a kiegyensúlyozott életmódra való törekvést, és javítsuk az egészséggel kapcsolatos morbiditási és mortalitási adatokat. Mindezt közvetlenül befolyásolja az egészségügyben dolgozók helyzetének javítása. Az egészségesebb élelmiszerkínálat bármilyen módon történő elérésének haszna népegészségügyi szempontból felbecsülhetetlen: a helyes táplálkozással csökkenthető a betegségek előfordulási gyakorisága, és nő az állampolgárok minőségi életéveinek száma. 2011. évi intézkedéseinkkel a krónikus nem fertőző betegségteherért felelős két életmódbeli tényezőnek (dohányzás és helytelen táplálkozási szokások) üzentünk hadat, ezzel törlesztve évtizedes adósságunkat. További feladataink Bár sok minden elindult 2011. évben, de feladatunk 2012. évben is bőven lesz. Nagyon fontos azonban, hogy munkánkat az előre meghatározott legfontosabb beavatkozási irányok által kijelölve, azok mentén tudjuk továbbfolytatni: - az egészségműveltség fejlesztésére irányuló projektek előkészítése - az egészséges életmód programjainak a társadalom széles rétegeiben történő megvalósítása, - az egészségügyi ellátórendszer prevenciós kapacitásainak javítása, - népegészségügyi szűrővizsgálatok fejlesztése. A szűrővizsgálatokhoz kapcsolódva – a Népegészségügyi Programot meghaladóan – tovább kell gondolnunk a tüdőszűrés jelenlegi helyzetét Magyarországon. 2011. évben mintegy 145 tüdőszűrő állomáson 2,2 millió tüdőszűrés történt. Megállapítható, hogy a tüdőszűrés fenntartása azon személyek és lakosságcsoportok számára, ahol a jogszabály jelenleg is elrendeli, továbbra is indokolt. Az ország egyéb területein indokolt ugyan az „éberség”, de általános lakosságszűrés nem. A TBC tüdőszűrő rendszer több lépcsőben, megfelelő idő biztosításával megvalósuló átalakításakor az alábbi fő irányokat érdemes átgondolni: - foglalkozás-egészségügyi szűrővizsgálati kör felülvizsgálata, - TBC kontaktok szűrésének megerősítése, - területi alapú szűrés helyett kockázat alapú szűrés bevezetése, - a 20 évnél régebbi szűrőeszközök kivonása a rendszerből, - mobil szűrőállomások számának növelése, - a tüdőgondozók hagyományain alapuló és szakmai tevékenységét tovább végző kistérségi tüdőgyógyászati járóbeteg szakellátás szétválasztása a tüdőszűrő állomástól és a tüdőszűréstől. A hajléktalan tbc-s betegek felkutatása, gyógykezelése, gondozása komplex, több ágazatot érintő olyan feladat, amelyet a tüdőgyógyászat önmagában nem képes kezelni. A TBC-szűrésen túl a jövőt illetően egyre inkább előtérbe kerül a tüdőrák-szűrés létjogosultságának vizsgálata.

80


I-3. melléklet

Tovább kell dolgoznunk azon, hogy az egészséges életmódhoz szükséges tudás, és készségek megszerzését támogassuk minden lakos számára, az egészségtudatos, felelős magatartás kialakítása érdekében. A 2012. évben a népegészségügyi termékadóból befolyt bevételt az egészségügyben dolgozók béremelésére tervezi fordítani az ágazat. Kihívás, cél, feladat bőven maradt még, így a megkezdett munkát a társadalom valamennyi szereplőjének bevonásával folytatni kell 2012. évben.

81


I-3. melléklet

Rövidítések jegyzéke Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat Emberi Erőforrások Minisztériuma Kormányhivatalok Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságainak Közép-magyarországi Régió Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Magyar Honvédség Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet Nemzeti Erőforrás Minisztérium Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Országos Alapellátási Intézet Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Egészségfejlesztési Intézet Országos Egészségfejlesztési Intézet Országos Addiktológiai Centruma Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet Országos Epidemiológiai Központ Országos Gyermekegészségügyi Intézet Országos Kémiai Biztonsági Intézet Országos Környezetegészségügyi Intézet Országos Rendőrfőkapitányság Országos Tisztifőorvosi Hivatal Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása Vidékfejlesztési Minisztérium Egészségügyi Világszervezet Emberi immunhiány-előidéző vírus (Human Immunodeficiency Virus) Szerzett immunhiányos tünetegyüttes (Acquired Immune Deficiency Syndrome )

ÁNTSZ ETTSZ EMMI Megyei NTI KMR KIM MH MgSzH NCSSZI NEFMI NSZSZ OALI OEP OEFI OEFI-OAC OÉTI OEK OGYEI OKBI OKI ORFK OTH VRONY VM WHO HIV AIDS

82


I-4. melléklet


I-4. melléklet


I-4. melléklet


I-4. melléklet


I-4. melléklet


I-4. melléklet


I-4. melléklet


I-4. melléklet


I-4. melléklet


I-4. melléklet


I-4. melléklet


I-4. melléklet


I-4. melléklet


I-4. melléklet


I-4. melléklet


I-4. melléklet


I-4. melléklet


I-4. melléklet


I-4. melléklet


I-4. melléklet


I-4. melléklet


I-4. melléklet


AN

E

I-4. melléklet

K -i

2. sz.

A NEK

L

M

P

A NEK

A

A NEK

-ai

A

Tartalomjegyzék A lelki megújulás programja – a lelki egészségvédelem kultúrájára építve

3. oldal

A lelki megújulás programja – stratégia

7. oldal

A Lelki Megújulás Programja (összefoglaló ismertet )

2

11. oldal


I-4. melléklet

A lelki megújulás programja a lelki egészségvédelem kultúrájára építve

A lelki egészég-védelem el kell foglalja a fontosságának megfelel helyet a közösségi kultúrák értékteremt és értékhordozó közegében, mert alkalmas arra, hogy az egyéni és közösségi lelki megújulás alapjául szolgáljon. Az elmúlt id szakok mélyreható társadalmi/ kulturális változásai egyre nagyobb és bonyolultabb alkalmazkodási, egyensúlyteremtési er feszítéseket és készségeket kívánnak az egyes embert l, a családtól, a közösségekt l, az egész társadalomtól. Az egyén társadalmi munkamegosztásban való szerepvállalását, közösségbe épülését, önmegvalósító és értékteremt tevékenységének kibontakozását eddig nem tapasztalt mértékben lelki összetev k befolyásolják, illetve határozzák meg – ezért a lelki egészség-védelem kultúrája felértékel dött. Ez ad keretet az egyén és közösségei fejl désének, dönt szerepet a lelki egészség-védelemnek. A lelki egészség-védelem mindazon tevékenységek összessége, amelyek a személyiséget és kapcsolat-rendszereit fejlettebbé, érettebbé, elvárt társas/társadalmi szerepeinek betöltésére alkalmasabbá teszik; valamint a pszichés zavarok, megbetegedések, magatartászavarok megel zése. A lelki egészség-védelem általános célja - a pro-szociális magatartásmódok és értékek fejlesztése; - az életigenl magatartások támogatása; - a destruktív és antiszociális tendenciák visszaszorítása; - az öndestruktív megnyilvánulások megel zése, kezelésük támogatása. A lelki megújulás programja egy olyan kívánatos állapot kiteljesítésének folyamatát célozza, amelyben az egészség, a lelki értékek és a viselkedéskultúra összhangba kerül. A lehetséges teend k meghatározása széleskör helyzetfelmérésen kell alapuljon. Ennek alapjait a hazai kutatások megteremtették. Szükség van egy összkép kialakítására és a változások folyamatos monitorozására. A lelki megújulás programja stratégiájának középpontjába az érték- és normarendszer helyreállítását, valamint a személyes, közösségi és nemzeti identitás er sítését kell állítani. A társadalom lelki egészsége kritikus állapotban van, a magyar lelki egészségmutatók sokkal rosszabbak, mint amit az ország fejlettsége indokolna. A 3


I-4. melléklet

mentálhigiénés alapellátás megszervezése, meger sítése alapvet cél. E hálózat olyan problémák megoldását segítheti az egyének és közösségek, mindenekel tt a családok támogatásával, amelyek az életvezetést akadályozzák, szenvedéssel járnak, de még nem tekinthet k betegségi állapotoknak. A mentálhigiénés alapellátás a gyakorlatban életvezetési tanácsadást, krízisellátást, illetve lelki els segélyt jelent. Önkárosító magatartásformák, szenvedélybetegségek a depresszió, stressz-reakciók és krónikus stressz, a krónikus nem fert z és pszichoszomatikus betegségek megel zése és kezelése szakellátási feladat. Az iskola nagy mentálhigiénés perspektívája a személyiségfejlesztésben rejlik. Ezért az önismereti munka általános követelménnyé kell váljon a tanárképzésben és az iskolai oktató/nevel munkában egyaránt. Szükséges a Nemzeti Alap Tanterv mentálhigiénés szempontú átvilágítása. Tematikai és módszertani hangsúlyt kell kapjon a pszichológiai kultúra, különös tekintettel az önismeretre és a problémamegoldó eszköztár fejlesztésére. A m vészeti oktatás a lelki egészség szempontjából dönt jelent ség , az alkotás az ön- és közalakító motivációt és aktivitást potenciálja. A sportok az er nlét és én-er , az akarat, az együttm ködés, az önként vállalt fegyelem és szabálytudat iskolái. A fels oktatási intézményekben m köd diáktanácsadó, illetve kortárs segít programokat általánossá kell tenni. Ezek a hallgatók mentálhigiénés ellátásának, és képzésének fontos színterei. A mentálhigiéné akkreditált, egyetemi szint , posztgraduális képzési programját, valamint a f iskolai szint graduális képzés összehangolást kíván. El kell segíteni a pedagógus-továbbképzések mentálhigiénére nyitását. A kultúra napszámosai, a közm vel dési intézmények, önm vel csoportok, klubok, körök. a nem-formális feln ttképzés, az ismeretterjesztés, a könyvtárak, múzeumok, a könyvkiadás lelki egészségvédelemben betöltött szerepét újra kell gondolni, s tudatos programalkotással bevonni ezeket az er források közé. A korszer , nemzeti lépték mentálhigiénés programok fontos eszköze az írott és elektronikus sajtó. A médiatartalmak összességét tekintve szakmailag is indokolt az agresszív minták visszaszorítása, illetve a proszociális tartalmak el térbe állítása. A közszolgálati csatorna programjainak egésze mentálhigiénés arculatot ölthet. A médiatartalmak egészségkárosító hatásnak csökkentése, a lakossági önszervez dés er sítése, illetve az egészséges intézmények kialakítása érdekében egyaránt fontos lenne a közszolgálati m sorszolgáltatók és a különböz társadalmi csoportok együttm ködésének b vülése. Hasznos volna, ha bizonyos mentálhigiénés ismeretek beépülnének a média-szakemberek képzési tananyagába. Az egyházak hitéletükben és szociális küldetésük vállalásában megnyilvánuló alaptevékenysége önmagában is kedvez lelki egészségvéd hatású. A hív ember számára a közösségben megvalósuló tevékenység a saját és mások személyiségét kibontakoztató eszköz, a lelki egészség meg rzésének egyik fontos lehet sége. Hazánkban az egyházak közösségszervez szerepe az elmúlt évtizedekben 4


I-4. melléklet

besz kült, de még most is jelent s. Vallási közösségek számos mentálhigiénés szolgálatot ellátnak, ezek er sítése ugyancsak indokolt. A lelki egészség els sorban az életmin ség mutatóiban – például a munka- és alkotóképesség, a pszichés egyensúly, a személyiségfejl dés, egyáltalán a fejl dés képessége, stb. – mutatkozik meg. Jelent s befolyással bírnak az egyén, a közösség, a társadalom lelki egészsége szempontjából dönt élettémákra, életmagatartásokra az úgynevezett társadalmi t ke összetev i: a bizalom, a kölcsönösség, a civil részvétel, a vallásgyakorlás, a közösségi hatékonyság és az együttm ködési készség. Egy társadalom lelki egészsége, lelkiállapota befolyásolható, pozitív irányba megváltoztatható a társadalmi t ke-változók módosulásával/módosításával, például a társadalmi kohézió er sítésével, a szolidaritás megélésével, a versengés mérséklésével. A lelki egészség meg rzése nem csak egészségügyi, társadalombiztosítási érdek, hanem a társadalom és a gazdaság fejl désének alapfeltétele, ahol a középpontban a jöv kép, a bizalom és a szolidaritás er sítése áll. Fontos kórnemz tényez , hogy a modern társadalmakban a munka, mint élettéma dominánssá vált, a többi élettéma rovására, s a munka(hely) tematizálja és meghatározza a többi élettémát. Ugyanakkor a munka nem vált ön- és értékmegvalósító tevékenységgé, az alkotó munka tere besz kült. A munka domináns élettémává válásával és kiüresedésével a munka-hely, - körülmények és feltételek, mint stresszorok dönt jelent ség vé váltak. A munka-stressz, mint krónikus feszültségforrás mérséklése, lelki egészségre gyakorolt negatív hatásainak kivédése szervezési-igazgatási, jogszabályi és munka-kultúra feladat. Fontos a családi, közösségi hagyományok identitást er sít feltárása és feldolgozása pl. a közm vel dési, köznevelési programokban, amelyek támogatják a legkülönböz bb önszervez d helyi közösségek érték rz és értékteremt folyamatait, és követend példaként mutatják be a közösségi együttélés és a problémamegoldás adaptív modelljeit. A lelki egészség-védelem hatékonysága a (kis)közösségek önszervez d képességének függvénye. A már m köd segít , önsegít csoportokat, tevékenységüket támogatni szükséges. E kezdeményezéseket – a nyilvánosság csatornáin keresztül – modellként lehet bemutatni. Ösztönözni kell olyan laikus segít csoportok megszervez dését, amelyek a terepen közvetlenül is segíteni tudják a családokat és az egyéneket az egész életen át tartó identitásfejl dés kritikus pontjain. A reális élethelyzetek megannyi kihívásának megoldására szervez dhet a szokványos intézményes m ködésnél hatékonyabb közösségi támogatás.

5


I-4. melléklet

A kisebbségek, a hátrányos helyzet rétegek és csoportok beemelése a társadalomba – a közösségteremtés szándékával, akceptálva sajátos értékeiket – a társadalom, a közösség lelki egészségének fontos összetev je, hosszú távú feladat. A közösségi lélekvédelem szempontjainak a döntéshozás és a törvényhozás szintjére emelése, munkamóddá válásának el segítése stratégiai fontosságú. A lelki egészség-védelem, a mentálhigiéné, mint szakma saját er s érdekképviselete megszervezésével is mintát nyújthat, példázva ezzel az önszervez désben rejl lehet ségeket. Az er s szakmai érdekképviseletet szolgáló els lépés olyan információs rendszer kiépítése, amely összekapcsolja a terepen munkálkodókat.

Budapest, 2010. január

a

6

Magyar

Buza Domonkos Mentálhigiénés Szövetség elnöke


I-4. melléklet

A lelki megújulás programja stratégia

Új társadalmi szerz désre van szükség. Ebben jelent s szerepet kell kapjon a lelki megújulás programja, mely az egyéni, családi, közösségi életterv megvalósításának alapja. A program a Magyar Mentálhigiénés Szövetség keretében együtt munkálkodó, a mentálhigiénében tevékenyked szervezetek négy évtizedes kultúrájára épül. A magyar társadalom lelki állapota kritikus szinten van, a negatív tendenciák destruktív hatása áthatja az egész közösséget. Ehhez hozzájárul, hogy a nem szerves társadalomfejl dés, és ezt helyettesíteni látszó, megalapozatlan, els sorban haszonszerzés céljával forszírozott technológiai fejl dés/fejlesztés növelte a társadalomban a különbségeket az egyes rétegek és csoportok között, ezek túlélési stratégiái, érdekei elszakadtak egymástól és szembekerültek egymással. A piacra és haszonelv ségre épül , és nem emberközpontú politika ezt csak feler sítette. Ezek a társadalmi változások már az emberhez méltó életet veszélyeztetik. A lelki megújulás programjának általános célja a lelki egészség, mint szemlélet és gyakorlat a közkultúra részként való érvényesítése a társadalomban. A lelki megújulás programja egy olyan kívánatos állapot kiteljesedésének folyamatát célozza, amelyben az egészség, lelki értékek és a viselkedéskultúra összhangba kerül. A lelki egészségvédelem céljai:    

a közösségben pozitív (pro-szociális) magatartásmódok és értékek fejlesztése; az életigenl magatartások támogatása; a destruktív és antiszociális tendenciák visszaszorítása; az öndestruktív megnyilvánulások megel zése, kezelésük támogatása

Els dleges feladatok a pozitív változások elérése céljából:  a társadalom állapotáról rendelkezésünkre álló adatok értékelése, összegzése; széleskör helyzetfelmérés; a folyamatos helyzetértékelés monitorozásának intézményesítése;  az ebb l ered lehetséges teend k meghatározása;  olyan összehangolt, átfogó, nemzeti lépték mentálhigiénés stratégia és program kidolgozása, a mely nem merül ki a kárelhárításban. A program a létrejöv országterv részét képezi. A jelenleg rendelkezésünkre álló közösségi er források, infrastruktúra és szakmai háttér:

7


I-4. melléklet

 A m köd mentálhigiénés ellátó-helyek, els sorban a tárcákhoz nem köthet alapellátást (életvezetési tanácsadást és krízisellátást) biztosító lelki els segély telefonszolgálatok hálózata. A jelenleg m köd cca 25 szolgálat mintegy 400-500 kiválasztott, kiképzett és folyamatosan karbantartott önkéntessel dolgozik. A hálózat fenntartásához két tárca ad támogatást, évi mintegy 40 mFt-ot (a szükséges cca 120 mFt helyett).  Az egészségügyi ellátórendszer, a szociális ellátás (a családsegít és gyermekjóléti szolgálatok, az id sgondozás); az oktatásügy/nevelésügy (gyermekvédelmi intézményrendszer, nevelési tanácsadók) mentálhigiénésen képzett szakembergárdája. A mentálhigiénés tevékenység mindhárom ellátórendszerben maradék-elven m ködik.  A mentálhigiéné szemléletét alakító és közvetít közép és fels fokú képz helyek. Már jó néhány fels oktatási intézményben folyik képzés, részben elindult, illetve kialakulóban van a határon túli magyar képzések hálózata.  A mentálhigiénés célú civil szervezetek. A folyamatos m ködés biztonsága hiányzik, így a magas színvonalú munka esélye esetleges.

Az ellátó-kapacitások, – különösen a civil keretek között m köd szervezetek és intézmények – fenntartása (finanszírozása és m ködtetése) csak óriási er feszítéssel lehetséges. A normális m ködés alapfeltételei hiányoznak. A szakmai kritériumok, az ellátási protokollok, nagyjában-egészében kidolgozottak, a normatív illetve programfinanszírozás kialakulatlan, esetleges, megoldatlan. A m köd rendszerek fenntartásához szükséges feltételek: A lelki els segély telefonszolgálatok hálózata a 2004/2005. évi éves egymilliós hívásszámról – a propaganda szinte teljes hiánya, a mobilról hívhatóság korlátai és lehetetlensége miatt – mára cca háromszázezerre csökkent. A szolgálatok mintegy negyede, ha nem is sz nt meg, szünetelteti a tevékenységét (forráshiány, a fenntartás nehézségei miatt). Egy ilyen kultúra újra-építéséhez évtizedek kellenek. Az EU által szorgalmazott (2010. márciusi határid vel megvalósítandó) európai rövidített hívószám bevezetése politikai akarat kérdése, finanszírozási szempontból a költséghatékonyságot figyelembe véve kis ráfordítást jelent és nagyon hatékony. A teljes hálózat kiépítése egyszeri nagyobb beruházással megoldható, a folyamatos m ködtetés cca 120 mFt évente. Az egészségügyi, szociális és oktatási/nevelési szférában m köd , a lelki egészséget (is) szolgáló ellátások – kevés kivételt l (pl. nevel szül i hálózat, jelz rendszeres id sgondozás, a NECC internetes ifjúsági életvezetési tanácsadás rendszere, stb.) eltekintve – az elmúlt években besz kültek, a szakemberek a for-profit szférába távoztak, a szükséglet-alapú ellátás szinte teljesen ellehetetlenült. Helyre kell állítani az alapm ködtetés és a program-finanszírozás struktúráit. A devianciák kezelésében, illetve a szociális ellátás területén jó néhány m köd , életképes civil kezdeményezés van (pl. a szenvedélybeteg-ellátás). Örvendetesen n az 8


I-4. melléklet

egyházak kezelésében m köd humán szolgáltatások, s köztük a mentálhigiénés feladatokat is felvállaló szervezetek/intézmények száma. A biztonság, a hosszú távú fenntarthatóság megteremtése a legfontosabb prioritás, alapkövetelmény mindegyik rendszer vonatkozásában.

A lelki megújulás programjainak végrehajtása érdekében szükséges fejlesztések: A. A fejlesztés irányai 1. Az identitás er sítését szolgáló mozgalmak elindítása, elindulásuk támogatása a nemzeti önazonosság, az érték és normaképviselet, a társadalmi t ke-változók (bizalom, kölcsönösség, civil részvétel, közösségi hatékonyság és együttm ködés) területén. 2. A mentálhigiénés alapellátás meger sítése, illetve kiépítése. A családsegít és gyermekjóléti szolgálatok, a gyermekvédelem és az id s-gondozás, a fogyatékosellátás lelki egészségvéd funkciójának és a lelki els segély szolgálatok krízis-ellátó szerepének kiteljesítése. A csonka és diszfunkcionális családok segítése, a család bels életének regenerálódását segít programok. 3. Az ellátási rendszerek specifikumainak, a feladatoknak megfelel szakmai kritériumok kidolgozása, min ség-biztosítás szintjére emelése, a finanszírozási feltételek kidolgozása és megteremtése. 4. A pozitív népesedési folyamatok potenciálása, elindítása és támogatása. B. A program megvalósításában érintett intézmények, szervezetek és részkultúrák  A család szocializációs, támasz és referencia funkcióinak támogatása, az ép családok meger sítése. A családtámogatási rendszer teljes újra-gondolása és kiépítése. A családszervezetek (pl. NOE) er s érdekképviseleti és gyenge érdekérvényesít képességgel bírnak, meger södésük létfontosságú.  Az iskola másodlagos szocializációs, nevel , világkép-formáló funkciójának helyreállítása; személyiségfejleszt (pszichológiai, m vészeti és sport) alapprogramok beépítése az oktatási-nevelési folyamatba. A közm vel dés és feln ttnevelés megújítása. A már m köd ígéretes részprogramok összefogása, m ködtetésük folyamatosságának biztosítása jelent s eredményeket hozhat.  A közszolgálati médiumok programjainak fejlesztése úgy, hogy teljes egészében mentálhigiénés, a lelki egészséget szolgáló arculatot öltsön. Ebben jelent s szerepe van a pozitív élettémák bemutatásának, a katarzis-média térfoglalásának. A média teljes vertikumában a civil kontroll kifejl désének támogatása, meger sítése.  A devianciák kezelésére, visszaszorítására hivatott, els sorban civil szervezetek, intézmények, kezdeményezések m ködési biztonságának megteremtése. A szenvedélybeteg-ellátás részterületén a viszonylag eredményes Nemzeti Drogstratégia folyamatos megújításra szorul. 9


I-4. melléklet

 A munka, mint domináns élettéma kórnemz ’mellékhatásainak’, a munka-stressz, mint krónikus stessz-forrás hatásainak mérséklése. (Már elindult kezdeményezés a Selye János Lelki Egészség Program). A munka, mint ön- és értékmegvalósító tevékenység megvalósulásának el segítése.  Az egyházi/hitéleti tevékenység helyzetbe-hozása különös tekintettel arra, hogy ez nemcsak az állami/önkormányzati feladatok ellátásában hiánypótló szolgálatok és szolgáltatások ellátást segít el , hanem – önmagában, aspecifikusan és specifikusan is – hozzájárul a nemzeti identitás és közösség, a norma- és értékképviselet és –követés meger södéséhez. A lelkiségi mozgalmak, a pozitív életpéldák (média-megjelenése), a hagyomány és kultúra területeinek ’m velése’ folyamatosan b vül /b víthet er forrás.  A helyi (lakó- és szomszédsági, stb.) közösségek, a faluközösségek, a civil szervez dések támogatása, helyzetbe-hozása minden közösségi szinten. Ilyen az Otthon Segítünk Alapítvány mozgalma. A leszakadó térségek reorganizációjának támogatása, a kisebbségek és hátrányos helyzet rétegek és csoportok (fogyatékosok, szegények, munkanélküliek, stb.) helyzetbe-hozása, beemelése a társadalomba. Példa a mozgássérültek Önálló Élet Mozgalma.  A lelki egészségvédelem, mint szemlélet és stratégiai cél bevezetése és meghonosítása az államigazgatásban és a közszolgálatokban, ismeretanyagának bevezetése és meger sítse a fels fokú képzésben.  Kormányzati szinten rögzíteni szükséges a lelki egészségvédelem programját, stratégiáját, s ennek megvalósítására (valamint monitorozására és fejlesztésére) intézményes kereteket kell teremteni.

Budapest, 2010. február 2.

Buza Domonkos Magyar Mentálhigiénés Szövetség

10


I-4. melléklet

A Lelki Megújulás Programja (összefoglaló ismertet )

A magyar társadalom lelki állapota kritikus szinten van, a negatív tendenciák destruktív hatása áthatja az egész közösséget. Ehhez hozzájárul, hogy a nem szerves társadalomfejl dés, és ezt helyettesíteni látszó, megalapozatlan, els sorban haszonszerzés céljával forszírozott technológiai fejl dés/fejlesztés növelte a társadalomban a különbségeket az egyes rétegek és csoportok között, ezek túlélési stratégiái, érdekei elszakadtak egymástól és szembekerültek egymással. A piacra és haszonelv ségre épül , és nem emberközpontú politika ezt csak feler sítette. Ezek a társadalmi változások már az emberhez méltó életet veszélyeztetik. Az elégedetlen és önmagába forduló társadalom sokkal kevésbé hatékony, kevésbé eredményes és versenyképes, mint a lelkileg egészséges, nyitott és kiegyensúlyozott társadalom. A társadalom majd minden színterének változása és együttm ködése szükséges ahhoz, hogy a nemzet és a társadalom gyógyulása elkezd dhessen. Új társadalmi szerz désre van szükség. Ebben jelent s szerepet kell kapjon a lelki megújulás programja, mely az egyéni, családi, közösségi életterv megvalósításának alapja. A program a Magyar Mentálhigiénés Szövetség keretében együtt munkálkodó, a mentálhigiénében tevékenyked szervezetek négy évtizedes kultúrájára épül. A lelki megújulás programjának általános célja a lelki egészség, mint szemlélet és gyakorlat a közkultúra részként való érvényesítése a társadalomban. A lelki megújulás programja egy olyan kívánatos állapot kiteljesedésének folyamatát célozza, amelyben az egészség, lelki értékek és a viselkedéskultúra összhangba kerül. A lelki egészég-védelem el kell foglalja a fontosságának megfelel helyet a közösségi kultúrák értékteremt és értékhordozó közegében, mert alkalmas arra, hogy az egyéni és közösségi lelki megújulás alapjául szolgáljon. Mert mi valójában a lelki egészség? A lelki egészség els sorban az életmin ség mutatóiban, – például a pszichés egyensúly, a munka- és alkotókészség, a személyiségfejl dés, egyáltalán a fejl dés képessége, stb. mutatkozik meg. ,A lelki egészség egy pozitív, aktív szemlélet, amit élnünk kell, – nem várni, elvárni, kivárni, vagy megvárni. A lelki megújulás programja Magyarország felemelkedését szolgálja. Talán az áradat létmetafora a legjobb kifejez je annak, ami történik, megtörténhet velünk. Nemcsak azért mert tavasz van, hanem azért is mert minden a megújulásra vágyakozik. 11


I-4. melléklet

A „következmények nélküli országból” a morál visszaszerzésére; a krónikus stressz és depresszió nyomorúságából az életkedvre, az identitás-vesztésb l a felemelt fejhez, egyszóval a méltóság visszaszerzésére. A lelki megújulás programja stratégiájának középpontjában ezért az érték- és normarendszer helyreállítását, valamint a személyes, közösségi és nemzeti identitás er sítését kell állítani. Hogyan mehet segítségével.

ez végbe?

A lélekemel k, lélekmelegít k és léleker sít k

A mai magyar társadalom tele van lelki sérülésekkel: gyenge a társadalmi kohézió; gyakran hiányzik a szolidaritás; bizonytalan az egyéni és közösségi identitás; tovat nt a bizalom, megrendült az egyének és csoportok biztonságérzete; kevesekben lelhet meg a toleráns és befogadó attit d; ellentétébe fordult a pozitív életérzés, a társadalmi jókedv; felborult a szabadság és felel sség egyensúlya; mélyre süllyedt a társas érintkezés kultúrájának színvonala; nagyon sokan válnak áldozatává a mindenfel l áradó lélekromboló hatásoknak, s teszik magukévá a negatív értékeket. Ezen kívül nagyszámú ember él lelki szegénységben, ami a lelki értékekben való sz kölködést jelenti: gyenge, vagy hiányzó képességeket, alacsony szint tudást, érzelmi sivárságot, a megbirkózási képesség hiányát, a sz k id perspektívát, a gyenge motiváltságot, az identitás bizonytalanságát, a gyökértelenséget, az általános lelki lealacsonyodást. De a lelki szegénység a lehet ségek korlátozottságát is jelenti: a társas kapcsolatok szegényességét, az információhoz jutás nehézségét, a megértés, empátia és elfogadottság nélkülözését, a fejl dés, a kibontakozás akadályozottságát, az értelem-keresés korlátait, a biztonság és bizalom fogyatkozását, a támogató háló hiányát. Ezt a diagnózist egy mondatba s rítve kijelenthetjük, hogy a magyar társadalom nagy része lelkileg lealacsonyodott, kulturálisan lesüllyedt, morálisan roncsolódott. Ezért kiemelked mentálhigiénés feladat a lélekemelés, a lelki megújulás alapja, kezdete. Kultúra teremt közösséget és a közösség teremt kultúrát, amelynek épít kövei, impulzusai az alkotás, a m vészetek, a megélt közösség, a közösségi élmények. A lélekemel szimbóluma a kengyel. A lélekemelésnek a nemzet lelkületénél kell elkezd dni, hogy azután a nemzet el tudja mozdítani tagjainak lelki emelkedését. A nemzetnek - az egyénhez hasonlóan önmaga fölé kell n ni, s úgy találhat magára, hogy meghaladja önmagát. A magára találás a saját méltóságának megtalálását jelenti. Méltóságának magas nyergébe kengyelek segítségével kapaszkodhat fel a nemzet, s ezek a kengyelek tarthatják meg biztonságosan a magasban, vagy ha mégis lecsúszna, ezekre támaszkodva tud 12


I-4. melléklet

visszakapaszkodni. A kengyel – éppen páros jellege miatt - tarthatja dinamikus egyensúlyban a nemzetet, hogy semmiféle széls ség, egyoldalúság irányába ne hajoljon el. Néhány ilyen páros érték, amely kengyelként szolgálhatja a nemzet lelki emelkedését: ünneplés / rejtett szolgálat; tisztelet / közvetlenség; múltba nézés / jöv be tekintés; sikerorientáltság / kudarct rés; önbecsülés / alázat; szabadság / felel sségvállalás; nagylelk adakozás / hálás elfogadás; humor / önirónia; remény / jelenben élés; tudatosság / önfeledtség; teljességre törekvés / a korlátozottság elfogadása; hazaszeretet / szolidaritás az emberiséggel; alkotás / t rés; megbocsátás / kiengesztelés; hagyományh ség / modernség; nemzeti küldetéstudat / kritikus nemzeti önismeret; jókedv / együttérzés mások szenvedésével; Istenhit / természettisztelet; lelkier / gyengédség; bátorság / mások félelmének megértése; a végtelenre nyitottság / érzékeny figyelem a hétköznapi apró feladatokra; közösségbe köt dés / személyi kibontakozás. A lelki megújulás programjával keresni kell az eszközöket, melyekkel el segíthetjük az egyén, a közösség és a nemzet lélekemelését, s feltárni ehhez a kereteket, feltételeket. A program keretében a következ kben felsorolt feladatokat kell elvégezni. Újra meg kell tanítani a valódi, bens séges ünneplést, s meg kell teremteni a rendszeres, hiteles közösségi ünneplések formáit, az alkotás és az élmények, az együttlét és az aktivitás tágabb tereit. Valós reményt kell adni az embereknek, s meg kell akadályozni, hogy bizonyos körök reménytelenséget terjesszenek. Távlatot kell nyújtani a közösségeknek. Feltétel nélkül tiszteletben kell tartani mindenki személyes méltóságát, s er síteni kell a közösségi illetve a nemzeti identitást. El kell segíteni a pozitív történelmi emlékezést, korlátozni a deheroizálást, s törekedni a reális, de pozitív (értékfeltáró) nemzeti önismeret fejlesztésére. Nagyon fontos a társadalom jókedvre derítése, a pozitív gondolkodásra hangolása, a der sebb munkahelyi és iskolai légkör kialakítása. Újra kedvet kell adni az egyéneknek és közösségeknek: er síteni kell az életkedvet, a munkakedvet, a tanulási kedvet, a gyermek-vállalási kedvet, a házasodásai kedvet, a vállalkozó kedvet, stb. Vissza kell szorítani a verbális agressziót, a nyelvi durvaságot. A földhöz ragadt materializmus, anyagias szemlélet helyett a transzcendens felé való nyitást, a spirituális értékek keresését kell szorgalmazni. A lélekmelegít

szimbólumnak a mellényt tekinthetjük.

A mellény si, népi neve a lélekmelegít . Ahogy átfogja, átöleli az ember teste közepét, a lélek elképzelt székhelyét, azt beburkolva melegen tartja, s t felmelegíti. A mellény jelképesen átölelheti, összetarthatja a kisebb-nagyobb közösségeket is, közelebb hozhatja egymáshoz az embereket, felkeltheti bennük a szolidaritás érzését, az összetartozás tudatát. A lélekmelegít hatások között prioritást kell kapni az egyének, családok, csoportok közötti mélyebb találkozásoknak. Nagyon fontos megteremteni vagy b víteni azokat a térbeli és id beli kereteket, amelyekben ez egyének bens séges kapcsolatba kerülhetnek egymással, s amelyekben a kisebb közösségek – például a családok 13


I-4. melléklet

találkozására is van lehet ség. A lelkek felmelegítésében nagy jelent sége van a bizalomnak, amely a társadalmi t kének is az egyik legfontosabb összetev je. A mindennapi társas érintkezések stílusában el kell mozdítani a kedvesség érvényesülését: a kedves azt is jelenti, hogy az egyénnek kedve van a másik egyénnel, a közösségnek a másik közösséggel való együttm ködésre, s hogy jókedvvel tart vele kapcsolatot. Buzdítani kell a tartós köt dések vállalására a kapcsolatokban, s vissza kell állítani h ség érték-jellegét. A léleker szimbóluma lehet az üll . Az üll nagyon nagy er t jelképez. Már önmagában is statikus er t, szilárdságot jelez. Nehéz, súlyos, mozdíthatatlan, törhetetlen, elpusztíthatatlan. Az üll adja vissza a pöröly ütésének erejét a vasnak, az üll áll ellen, tarja meg a csapások alatt a vasat, és „segít” neki formálódni. Ugyanakkor az üll a ritmikusan rázuhanó ütések hatására szép dallamot ad ki magából. Az er s lelk ember elfogadja önmagát, olyannak amilyen, az fájdalmas és akadályozó adottságokkal együtt, az élet terheiben is fel tudja fedezni az értelmet. A lelki er ben benne van a bátorság, szembenézni a jelen és a jöv kihívásaival. A lelki er legfontosabb teljesítménye a szenvedések, veszteségek, kudarcok elviselése. A lelki er bizalomból fakadó türelmet is jelent a súlyos élethelyzetek túlélésében. A veszélyek, korlátok vállalása a személyi és közösségi növekedés, fejl dés er úforrásává válhat. Ezért a lelki megújulás folyamatában keresni kell azokat a társadalmi hatótényez ket, amelyek növelik a lelki edzettséget, lelki állóképességet, fokozzák az egyének és közösségek, s t az egész nemzet t r - és ellenálló képességét, visszaadják nekik a bátorságot a kihívásokkal való szembenézésre, a kudarcok, szenvedések elviselésére, s a kitartást a céljaik eléréséért folytatott küzdelemben. . Mit jelent az egészséges lelkület társadalom az egyének számára: többek között jobb közérzetet, egyre kevesebb stressz által kiváltott negatív tünetet, egyre kevesebb feszültséget, több biztonságérzést, egymásra figyelést, újra kialakuló bizalmat egymás iránt.



A társadalom majd minden színterének változása és együttm ködése szükséges ahhoz, hogy a nemzet és a társadalom gyógyulása elkezd dhessen. 14


I-4. melléklet

1. A lelki megújulás s evvel a gyógyítás els lépése a pontos és átfogó diagnózis. A lehetséges teend k meghatározására széleskör helyzetfelmérésen kell alapuljon. A program m ködésének, ennek a rendszerszemlélet fejleszt tevékenységnek is feltétele egy tényfeltáráson alapuló társadalmi diagnózis elkészítése. Ennek alapjait a hazai kutatások megteremtették. A széleskör helyzetfelmérést folyamatos monitorozás, illetve helyzet- és eredmény-értékelés, s ennek intézményesítése kell kövesse. A tényfeltárást az emberi er forrásokkal kell kezdeni. A diagnózis-készítést ki kell terjeszteni a már m köd mentálhigiénés alapellátó helyek és ott dolgozó szakemberek felmérésére. Elengedhetetlen a mentálhigiéné szemléletét alakító és közvetít közép és fels fokú képz helyek meger sítése. 2. Cél minden olyan közösség meger sítése, támogatása, melynek szerepe lehet az emberek lelki megújulásában. Legfontosabb ilyen közösség a család. Központi helyet foglal el tehát a család, mint társadalom-épít er , újbóli el térbe hozása, a család szocializációs, támasz és referencia funkcióinak támogatása, az ép családok meger sítése, a család- és szül -szervezetek meger sítése, a családer sít pályázati rendszer újra-indítása. A családtámogatási rendszer teljes újra-gondolása és kiépítése prioritást élvez. A csonka és diszfunkcionális családok segítése, a család bels életének regenerálódását segít programok. 3. Az iskola másodlagos szocializációs, nevel , világkép-formáló funkciójának helyreállítása; személyiségfejleszt (pszichológiai, m vészeti és sport) alapprogramok beépítése az oktatási-nevelési folyamatba. A „minden gyermek tehetség” alapgondolat kell hogy áthassa az oktatás, nevelés egészét. Az iskola nagy mentálhigiénés perspektívája a személyiségfejlesztésben rejlik. Ezért az önismereti munka általános követelménnyé kell váljon a tanárképzésben és az iskolai oktató/nevel munkában egyaránt. Szükséges a Nemzeti Alap Tanterv mentálhigiénés szempontú átvilágítása. Tematikai és módszertani hangsúlyt kell kapjon a pszichológiai kultúra, különös tekintettel az önismeretre és a problémamegoldó eszköztár fejlesztésére. A m vészeti oktatás a lelki egészség szempontjából dönt jelent ség , az alkotás az ön- és közalakító motivációt és aktivitást potenciálja. A sportok az er nlét és én-er , az akarat, az együttm ködés, az önként vállalt fegyelem és szabálytudat iskolái. A fels oktatási intézményekben m köd diáktanácsadó, illetve kortárs segít programokat általánossá kell tenni. Ezek a hallgatók mentálhigiénés ellátásának, és képzésének fontos színterei. A mentálhigiéné akkreditált, egyetemi szint , posztgraduális képzési programját, 15


I-4. melléklet

valamint a f iskolai szint graduális képzés összehangolást kíván. El kell segíteni a pedagógus-továbbképzések mentálhigiénére nyitását. 4. A közm vel dés és feln tt-nevelés megújítása. A már m köd ígéretes részprogramok összefogása, m ködtetésük folyamatosságának biztosítása jelent s eredményeket hozhat. A kultúra napszámosai, a közm vel dési intézmények, önm vel csoportok, klubok, körök. a nem-formális feln ttképzés, az ismeretterjesztés, a könyvtárak, múzeumok, a könyvkiadás lelki egészségvédelemben betöltött szerepét újra kell gondolni, s tudatos programalkotással bevonni ezeket az er források közé. A helyi (lakó- és szomszédsági, stb.) közösségek, a faluközösségek, a civil szervez dések támogatása, helyzetbe-hozása minden közösségi szinten. Fontos a családi, közösségi hagyományok identitást er sít feltárása és feldolgozása pl. a közm vel dési, köznevelési programokban, amelyek támogatják a legkülönböz bb önszervez d helyi közösségek érték rz és értékteremt folyamatait, és követend példaként mutatják be a közösségi együttélés és a problémamegoldás adaptív modelljeit. A lelki egészség-védelem hatékonysága a (kis)közösségek önszervez d képességének függvénye. A már m köd segít , önsegít csoportokat, tevékenységüket támogatni szükséges. E kezdeményezéseket – a nyilvánosság csatornáin keresztül – modellként lehet bemutatni. Ösztönözni kell olyan laikus segít csoportok megszervez dését, amelyek a terepen közvetlenül is segíteni tudják a családokat és az egyéneket az egész életen át tartó identitásfejl dés kritikus pontjain. A reális élethelyzetek megannyi kihívásának megoldására szervez dhet a szokványos intézményes m ködésnél hatékonyabb közösségi támogatás. 5. Az identitás er sítését szolgáló mozgalmak elindítása, elindulásuk támogatása a nemzeti önazonosság, az érték és normaképviselet, a társadalmi t ke-változók (bizalom, kölcsönösség, civil részvétel, közösségi hatékonyság és együttm ködés) területén. Jelent s befolyással bírnak az egyén, a közösség, a társadalom lelki egészsége szempontjából dönt élettémákra, életmagatartásokra az úgynevezett társadalmi t ke összetev i: a bizalom, a kölcsönösség, a civil részvétel, a vallásgyakorlás, a közösségi hatékonyság és az együttm ködési készség. Egy társadalom lelki egészsége, lelkiállapota befolyásolható, pozitív irányba megváltoztatható a társadalmi t ke-változók módosulásával/módosításával, például a 16

Az egészségügyi ellátórendszer 23 éve társadalmi kohézió er sítésével, a mérséklésével. A lelki egészség társadalombiztosítási érdek, hanem a alapfeltétele, ahol a középpontban a jöv áll.

I-4. melléklet

szolidaritás megélésével, a versengés meg rzése nem csak egészségügyi, társadalom és a gazdaság fejl désének kép, a bizalom és a szolidaritás er sítése

6. Az egyházi/hitéleti tevékenység helyzetbe-hozása. A hív ember számára a közösségben megvalósuló tevékenység a saját és mások személyiségét kibontakoztató eszköz, a lelki egészség meg rzésének egyik fontos lehet sége. Vallási közösségek számos mentálhigiénés szolgálatot ellátnak, ezek er sítése ugyancsak indokolt. Hazánkban az egyházak közösségszervez szerepe az elmúlt évtizedekben besz kült, de még most is jelent s. Állami/önkormányzati feladatok ellátásában hiánypótló szolgálatokat és szolgáltatásokat m ködtetnek, hitéletükben és szociális küldetésük vállalásában megnyilvánuló alaptevékenységük önmagában is kedvez lelki egészségvéd hatású, s önmagában – aspecifikusan és specifikusan is – hozzájárul a nemzeti identitás és közösség, a norma- és értékképviselet és –követés meger södéséhez. A lelkiségi mozgalmak, a pozitív életpéldák (média-megjelenése), a hagyomány és kultúra területeinek „m velése” folyamatosan b vül /b víthet er forrás. A hív ember számára a közösségben megvalósuló tevékenység a saját és mások személyiségét kibontakoztató eszköz, a lelki egészség meg rzésének egyik fontos lehet sége. Vallási közösségek számos mentálhigiénés szolgálatot ellátnak, ezek er sítése ugyancsak indokolt. 7. A mentálhigiénés alapellátás meger sítése, illetve kiépítése. A m köd mentálhigiénés alap-ellátó helyek, az életvezetési tanácsadást és krízisellátást biztosító lelki els segély telefonszolgálatok hálózatának meger sítése. A családsegít és gyermekjóléti szolgálatok, a gyermekvédelem és az id s-gondozás, a fogyatékos-ellátás lelki egészségvéd funkciójának kiteljesítése. Az ellátási rendszerek specifikumainak, a feladatoknak megfelel szakmai kritériumok kidolgozása, min ség-biztosítás szintjére emelése, a finanszírozási feltételek kidolgozása és megteremtése. Fontos feladat egyes hivatáscsoportokat (pedagógusok, szociális szakemberek, egészségügyi szakszemélyzet, egyházi hivatások) olyan helyzetbe hozni, hogy valóban kompetensek legyenek életvezetési segítség nyújtásában.

17


I-4. melléklet

8. A devianciák kezelésére, visszaszorítására hivatott, els sorban civil szervezetek, intézmények, kezdeményezések m ködési biztonságának megteremtése. A szenvedélybeteg-ellátás részterületén a viszonylag eredményes Nemzeti Drogstratégia folyamatos megújításra szorul. 9. A komplex beavatkozást igényl elindítása és támogatása.

pozitív népesedési folyamatok potenciálása,

10. A leszakadó térségek reorganizációjának támogatása, a kisebbségek és hátrányos helyzet emberek és csoportok (fogyatékosok, szegények, munkanélküliek, stb.), leszakadó rétegek helyzetbe-hozása. Beemelésük a társadalomba – a közösségteremtés szándékával, akceptálva sajátos értékeiket – a társadalom, a közösség lelki egészségének fontos összetev je lehet. E probléma-kör megoldása hosszú távú feladat. 11. Fontos kórnemz tényez , hogy a modern társadalmakban a munka, mint élettéma dominánssá vált, a többi élettéma rovására, s a munka(hely) tematizálja és meghatározza a többi élettémát. Ugyanakkor a munka nem vált ön- és értékmegvalósító tevékenységgé, az alkotó munka tere besz kült. A munka domináns élettémává válásával és kiüresedésével a munka-hely, -körülmények és feltételek, mint stresszorok dönt jelent ség vé váltak. A munka-stressz, mint krónikus feszültségforrás mérséklése, lelki egészségre gyakorolt negatív hatásainak kivédése szervezési-igazgatási, törvénykezési/jogszabályi és munka-kultúra feladat. A munka, mint ön- és értékmegvalósító tevékenység megvalósulásának el segítése, az alkotó munka terének kiszélesítése. 12. A korszer , nemzeti lépték mentálhigiénés programok fontos eszköze az írott és elektronikus sajtó, dönt a „negyedik hatalmi ág”, a média szerepének újraértékelése. Szükséges a médiában, különösen a közszolgálati médiumokban a rendelkezésre álló m vészeti eszközökkel, megfelel m vészeti szinten megindítható teljes m sorszerkezet közösséget, társadalmat emel átalakítása. A közszolgálati médiumok programjainak fejlesztése úgy, hogy teljes egészében mentálhigiénés, a lelki egészséget szolgáló arculatot öltsön. Ebben jelent s szerepe van a pozitív élettémák bemutatásának, a katarzis-média térfoglalásának. A média teljes vertikumában a civil kontroll kifejl désének támogatása, meger sítése.

18


I-4. melléklet

A médiatartalmak összességét tekintve szakmailag is indokolt az agresszív minták visszaszorítása, illetve a proszociális tartalmak el térbe állítása. A médiatartalmak egészségkárosító hatásnak csökkentése, a lakossági önszervez dés er sítése, illetve az egészséges intézmények kialakítása érdekében egyaránt fontos lenne a közszolgálati m sorszolgáltatók és a különböz társadalmi csoportok együttm ködésének b vülése. Hasznos volna, ha bizonyos mentálhigiénés ismeretek beépülnének a média-szakemberek képzési tananyagába. 13. A közösségi lélekvédelem szempontjainak a döntéshozás és a törvényhozás szintjére emelése, munkamóddá válásának el segítése stratégiai fontosságú. Fontos ezért a lelki egészségvédelem, mint szemlélet és stratégiai cél bevezetése és meghonosítása az államigazgatásban és a közszolgálatokban, ismeretanyagának bevezetése és meger sítse a fels fokú képzésben. Kormányzati szinten rögzíteni szükséges a lelki egészségvédelem programját, stratégiáját, s ennek megvalósítására (valamint monitorozására és fejlesztésére) intézményes kereteket kell teremteni. 14. A lelki egészség-védelem, a mentálhigiéné, mint szakma saját er s érdekképviselete megszervezésével is mintát nyújthat, példázva ezzel az önszervez désben rejl lehet ségeket. Az er s szakmai érdekképviseletet szolgáló els lépés olyan információs rendszer kiépítése, amely összekapcsolja a terepen munkálkodókat.



A lelki megújulás bennünk, az egyes emberekben kell hogy elkezd djön, nem várhatunk a másikra, s még ma el kell kezdjük, nem odázhatjuk el holnapra.

Budapest, 2010. április 8.

Magyar Mentálhigiénés Szövetség

19

Az egészségügyi ellátórendszer 23 éve

Recommend Documents