Az egészségügyi ellátórendszer 23 éve

Az egészségügyi ellátórendszer 23 éve

III-1. melléklet


III-1. melléklet


III-1. melléklet


III-1. melléklet


III-1. melléklet


III-1. melléklet


III-1. melléklet


III-1. melléklet


III-1. melléklet


III-1. melléklet


III-1. melléklet


III-1. melléklet


III-1. melléklet


III-1. melléklet


III-1. melléklet

A Magyar Köztársaság Kormányának Programja, 1994-1998 ______________________________________________________________________

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYÁNAK PROGRAMJA 1994–1998 Tartalomjegyzék V. SZOCIÁLPOLITIKA ÉS EGESZSÉGÜGY ............................................................... 2 Szociálpolitika .............................................................................................................. 2 Rövid távon a kormány a szociálpolitikában ............................................................ 3 Egészségügy ................................................................................................................. 3 Rövid távon a kormány az egészségügyben ............................................................. 5 Társadalombiztosítás .................................................................................................... 5 Nyugdíjrendszer........................................................................................................ 6 Rövid távon a kormány a társadalombiztosításban .................................................. 7

__________________________________ 1 __________________________________


III-1. melléklet

A Magyar Köztársaság Kormányának Programja, 1994-1998 ______________________________________________________________________

V. SZOCIÁLPOLITIKA ÉS EGESZSÉGÜGY Szociálpolitika A kormány stratégiai feladatának tekinti, hogy hosszú távon is fenntartható, a gazdaság jövedelemtermelő képességéhez igazodó, de a piacgazdaság egyenlőtlenségeit méltányosan kezelő jóléti rendszer jöjjön létre. Az elmúlt négy évben a társadalom szociális feszültségei tovább nőttek. A szociálpolitikában – a változtatások ellenére – nem sikerült rendszer jellegű reformokat és megfelelő válságkezelő mechanizmusokat kialakítani. A szolgáltatások mennyisége, választéka és minősége közötti szakadék nő, az ellátottak jogai elégtelenül érvényesülnek. Az ágazatban dolgozók helyzete, jövedelme, munkakörülményei a viselt felelősséghez, képest rosszabbak, mint más szolgáltatási ágazatokban. Mindezt nem ellensúlyozza eléggé a civil szervezetek, állampolgári kezdeményezések, önsegítő csoportok megnövekedett aktivitása. A jogalkotás során figyelembe vett európai normák csak felszínre hozták az elhallgatott ellentmondásokat, de önmagukban nem alkalmasak a problémák megoldására. A méltányos tehermegosztás érdekében a kormány felülvizsgálja a jóléti szolgáltatások és a szociális juttatások rendszerét. Az anyasági és gyermektámogatások esetében a kormány az egységes családszemléletű megközelítést támogatja. A családi támogatások célzottabbá tételét a kiadásoknak á szociálisan veszélyeztetett rétegek javára történő átcsoportosításával, illetve a magasabb jövedelműek körében a juttatások szűkítésével valósítja meg. A kormány szükségesnek tartja a családtámogatási rendszer egészének áttekintését és átalakítását. A családi pótlék emelését a jövőben családtípusonként, differenciáltan tervezi. A kormány tervezi a gyermek után igényelhető adókedvezmények megszüntetését. Lépcsőzetesen egységessé válik a GYED és a GYES. Első lépésben a GYES jövedelemtő1 független, állampolgári jogon járó juttatás lesz. Ezt követően a kormány tanulmányozza az anyasági támogatások összevonását, a támogatás időtartamának lerövidítését, összhangban a bölcsődei, óvodai ellátás fejlesztésével. Módosul a gyermeknevelési támogatás (GYET) jelenlegi rendszere is: míg a jogosultsághoz szükséges előzetes munkavégzési kötelezettség megszűnik, addig a kérelmezést kizáró jövedelemplafon csökken. A kormány új ellátási formaként bevezeti a továbbtanulási támogatást. A kormány úgy látja, hogy az alapvető szociális biztonság jogi garanciái továbbfejlesztésre szorulnak. Ezért a szociális törvény módosítása elkerülhetetlen. A kormány szándéka első ütemben a diszkriminatív előírások eltörlése, a települési szociális normatívák és a közgyógyellátás rendjének módosítása. A szociális polgárjogok teljes körére, a szociálpolitika szereplőinek munkamegosztására és a szociális ellátások nagy többségére kiterjedő, átfogó új törvény kezdeményezését a kormány 1995-re tervezi. A szociális törvény és a jövedelempótló támogatások fejlesztésekor a kormány a következő szempontokat fogja érvényesíteni: Kiterjeszti a garantált alapjövedelem-jogosultságot az időskorúak fokozatosan szélesedő körére. __________________________________ 2 __________________________________


III-1. melléklet

A Magyar Köztársaság Kormányának Programja, 1994-1998 ______________________________________________________________________ A szociális törvény felülvizsgálata keretében áttekinti a jelenleg általános adózásból fizetett szociális juttatások egészét (pl. rendszeres nevelési segély, rendszeres szociális támogatás). Ennek keretében kidolgozza többek között az egységes egészségkárosodási járadék intézményét. A különböző jövedelempótló támogatásokban a közvetlen költségvetési finanszírozás szerepét növelni szándékozik. Megvizsgálja az ápolási díjrendszer továbbfejlesztésének lehetőségét. Intézkedéseket hoz a juttatások kifizetésének és adminisztrációjának egyszerűsítésére, valamint gondoskodik a jogosultak megfelelő tájékoztatásáról.  A szociális törvénnyel összhangban törvényt készít elő a gyermekvédelemrő1, a gyermekek jogainak védelméről. A nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően felülvizsgálja a gyermekeket érintő jogszabályokat, és 2000-ig tartó cselekvési programot dolgoz ki a nemzetközi egyezményekbő1 következő feladatok végrehajtására. A szociális szolgáltatások körében elsőbbséget élvez az otthoni, házi segítségnyújtás különböző formáinak fejlesztése. A kormány megvizsgálja a szociálpolitikai és a foglalkoztatáspolitikai források összehangoltabb felhasználásának lehetőségét. A kormány erősíti a megyei önkormányzatok szakmai szolgáltató és koordináló szerepét: A szolgáltatásokat igénybe vevők védelme, valamint a közpénzek célszerű felhasználásának ellenőrzése céljából kidolgozza a szociális felügyelet rendszerét. A jogokat korlátozó hatósági és a szolgáltató funkció célszerű szétválasztása érdekében létrehozza az önkormányzatoktól leválasztott központosított gyámhatósági rendszert. Rövid távon a kormány a szociálpolitikában átfogó szociálpolitikai programot dolgoz ki; törvénytervezetet készít a GYES állampolgári joggá tételérő1, illetőleg a GYES és a GYED egységesítésérő1; az adószabályok 1995-re vonatkozó módosításakor megszűnteti a gyermekek után felszámolható szja-kedvezményeket; kezdeményezi a szociális törvény módosítását; megkezdi az időskorúak garantált alapjövedelem-rendszerének bevezetését a legidősebb korosztályok esetében, a rendszeres szociális segély adott korosztályt érintő hányadának felváltásával; már a pótköltségvetés elkészítése során megfelelő forrásokat biztosít a hosszú távon munkanélküliek jövedelempótló támogatásának fedezésére. Egészségügy A magyar egészségügy elhúzódó válságát a lakosság egészségi állapotának romlása, a gazdasági recesszió és az egészségügyi rendszer intézményi nehézségei együttesen hozták létre. Az egészségmegőrzés, a betegségmegelőzés, valamint az egészségügyi rendszer és az egészségbiztosítás fejlesztésének feltételei az elmúlt négy évben tovább romlottak. A reform jórészt leszűkült az egészségügy finanszírozási rendszerének – egyébként szükséges változtatására, s nem készült megfelelő átfogó egészségpolitikai stratégia. A- gondokat növeli, hogy az egészségügyben változatlanul létezik a féllegális, hálapénzen alapuló "magánszektor'. Az önkormányzatok pénzügyi eszközeinek __________________________________ 3 __________________________________


III-1. melléklet

A Magyar Köztársaság Kormányának Programja, 1994-1998 ______________________________________________________________________ elégtelensége és az egészségbiztosítás növekvő hiánya is nyilvánvalóvá tette, hogy az állam nem vonulhat ki az egészségügyből. Ugyanakkor az állami szerepvállalás túlsúlyos: a döntések továbbra is kézi vezérléssel, a többi szereplő érdemi részvétele nélkül születnek. A drámai egészségromlás megállítása nemcsak a népjóléti tárca ügye, ennek elsőbbséget kell kapnia a kormányzati politikában. Ezért parlamenti vitanapot kell kezdeményezni az egészségjavítás esélyeiről és lehetőségeiről, továbbá ki kell alakítani az egészségmegőrzési program teljesítéséhez szükséges ágazatközi és társadalmi együttműködés szervezeti és ösztönzési rendszerét. A kormány az alapvető egészségügyi ellátáshoz való hozzájutást minden állampolgár számára a kötelező biztosítás rendszerén belül garantálja. Előkészíti a betegek jogairól szóló törvény tervezetét, amelyhez az új egészségügyi és egészségbiztosítási törvények is csatlakoztathatók. Az egészségügyben. valódi reformra van szükség. Ennek érdekében a kormány olyan új szervezeti kereteket és döntési mechanizmusokat hoz létre, amelyek az egészségpolitika közmegegyezésen alapuló alakítását és az egészségügy szereplői közötti érdekegyeztetést szolgálják. Kiemelt fontosságú feladatnak tekinti az egészségügyi irányítás és az egészségbiztosítás fokozatos decentralizálását. A kormány célul tűzi ki – a . teljesítményfinanszírozás elvének fenntartása mellett – a jelenlegi finanszírozási rendszer hibáinak korrekcióját. A kormány rövid távon szükségesnek tartja a gyógyszertérítés új rendszerének isidolgozását, amely nagyobb védelmet nyújt az anyagilag rászorulóknak, mindenekelőtt az alacsony jövedelmű időskorúaknak és a krónikus betegeknek. Mivel a társadalombiztosítás gyógyszer-támogatási kiadásainak a reálértéke nem növelhető, ez a cél csak a támogatások más elosztásával valósítható meg. A szabad orvosválasztás kiterjesztésének következő lépcsőjeként a kormány – a jelenlegi beutalási rendelet megváltoztatásával – már 1994-ben lehetőséget kíván teremteni a szakrendelések beutaló nélküli igénybevételére. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat feladatkörének átfogó felülvizsgálatára az önkormányzati törvény módosításával összhangban kerül sor: a hatósági és a közegészségügyi feladatkör erősítésre szorul, ugyanakkor a gyógyító ellátás szakmai felügyeletével kapcsolatos feladatkör megváltozik. (A minőségellenőrzés feladatai kikerülnek az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat hatáskörébő1.) Kiépül a minőségbiztosítás intézményi rendszere, amelynek fő irányító és koordináló szerve a minisztérium. A szakmai kollégiumokat függetleníteni kell a miniszter személyétő1, újjászervezésük delegálási rendszerben indokolt. Irányváltásra van szükség az egészségügyi rendszer átalakításában, az egészségügy prioritásainak és a változások irányainak meghatározását az egészségügy szereplőívek egyetértésére kell építeni. Ezért a kormány mind országos, mind regionális szinten létre kívánja hozni az egészségügy sajátos viszonyainak megfelelő érdekegyeztető fórumokat. Az egészségügy működőképessége és finanszírozhatósága érdekében tovább nem odázható el az egészségügyi, mindenekelőtt a kórházi kapacitások felülvizsgálata, átalakítására vonatkozó döntések meghozatala. A kormány álláspontja szerint ezen döntések meghozatalának megfelelő szintje az egészségügyi ellátás teljes vertikumát __________________________________ 4 __________________________________


III-1. melléklet

A Magyar Köztársaság Kormányának Programja, 1994-1998 ______________________________________________________________________ nyújtó – több megyére kiterjedő – egészségügyi régió. Haladéktalanul hozzá kell fogni – az országos irányelvekbő1 kiinduló – regionális struktúraátalakítási stratégiák kialakításához. Ezekre támaszkodva kell kialakítani a minisztérium, a tulajdonos önkormányzatok és az egészségbiztosítás egyetértését a szükséges konkrét döntésekrő1. Az orvoslétszám további növekedése sem a lakosságnak, sem az orvosoknak nem áll érdekében. Az optimális orvoslétszám kialakítására a kormány átfogó programot kíván kidolgozni (egyetemi reform, orvosok nyugdíjbiztosítása). A kormány a többszektorú szolgáltatási szféra kialakítása érdekében jogi és pénzügyi eszközökkel ösztönzi az egészségügyi privatizáció különböző formáit az alapellátásban és a járóbetelt-szakellátásban, valamint a kórházak infrastrukturális és diagnosztikai részlegein. Ösztönzi az önkormányzati és állami kórházak közhasznú társasággá, alapítványi tulajdonná történő átalakítását. Az egészségbiztosítás egységes járulékfizetés-rendszerét fenntartva e kormányzati ciklus alatt ki kell alakítani a regionális biztosítókat. Szükséges a kötelező biztosítás által nyújtott szolgáltatási határok megállapítása. Az alapellátás reformjának folytatásaként korszerűsíteni kell a fogászati, a foglalkozásés az iskola-egészségügyi ellátás szervezetét. A gyógyszertári központok és a gyógyszertári hálózat privatizációját egységes szakmai feltételek alapján kell megkezdeni. 1995-ben ki kell alakítani az egészségügy működési költségeire vonatkozó olyan finanszírozási rendet, amely amortizációs hányadot is tartalmaz. A kormány folyamatosan törekszik az egészségügyi dolgozók méltatlan bérhelyzetének javítására. Ez az egyik feltétele annak, hogy a társadalmat irritáló és torz érdekviszonyokat szülő hálapénz fokozatosan visszaszoruljon. Rövid távon a kormány az egészségügyben  egészségügyi programot dolgoz ki;  országos és regionális szerkezetátalakítási stratégiát dolgoz ki;  az egészségügy szereplőivel (finanszírozó, tulajdonos stb.) közösen kialakítja a válságkezelés feladattervét;  új betegbeutalási rendeletet alkot. Társadalombiztosítás A társadalombiztosítás a szociális biztonság alapintézménye. Finanszírozási és szervezeti kérdéseivel összhangban felül kell vizsgálni a társadalombiztosítási önkormányzatok és a kormány, illetve a társadalombiztosítási önkormányzatok és a parlament közötti viszonyt. Ennek részeként a kormány módosítani javasolja a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló törvényt, a társadalombiztosítási önkormányzatoknak pedig körülírt szabályozási lehetőséget kíván biztosítani. A kormány átfogó megállapodást kezdeményez a társadalombiztosítási önkormányzatokkal a társadalombiztosítás működőképességének fenntartása érdekében. Ennek részét képezi az elmaradt vagyonjuttatás hozamának pótlását szolgáló 16 Mrd Ft idei átadása. A rendezetlen alaphiánnyal kapcsolatban a kormány át kívánja tekinteni – __________________________________ 5 __________________________________


III-1. melléklet

A Magyar Köztársaság Kormányának Programja, 1994-1998 ______________________________________________________________________ összhangban az 1994-es pótköltségvetéssel – a társadalombiztosítási önkormányzatokkal kötött megállapodást. A kormány a társadalombiztosítási önkormányzatokkal folytatandó tárgyalások során – azaz nem a társadalombiztosítás és az adott vállalatok közvetlen tárgyalásain – kívánja tisztázni az állami tulajdonú vállalatok járulékhiányának rendezését. A társadalombiztosítás kintlevőségeinek csökkentése érdekében a csődeljárásra és az adóskonszolidációra vonatkozó jogszabályokat módosítani tervezi: a társadalombiztosítást az adósságok kiegyenlítésekor a második helyre kívánja sorolni, és biztosítani javasolja a társadalombiztosítás számára a tulajdonba vételt akkor is; ha az adós erre nem tesz ajánlatot. A kormány a társadalombiztosítás számára törvénnyel megígért 300 Mrd Ft értékű vagyon átadását megkezdi. Ezzel kapcsolatban tisztázni kívánja, hogy a vagyon mennyi idő alatt, milyen összetételben és hozamgaranciával adható át. A határidő módosításának törvényi szabályozására javaslatot nyújt be. A kormány az államháztartási reform részeként kívánja vizsgálni a járulékfizetés rendszerének átalakítását, az adókból fizetett állampolgári nyugdíj és az inaktívak (gyermekek, Nyugdíjasok, munkanélküliek) utáni fix összegű járulék lehetőségét. A kormány megvizsgálja annak lehetőségét, hogy a betegség első 30 napja alatt fizetendő táppénzellátás teljes mértékben a munkáltató kötelezettségévé váljon (bizonyos alkalmazotti létszám felett és a krónikus betegek kivételével). Mindezt a kiadások teljes összegét fedező társadalombiztosítási járulékok csökkentésével párhuzamosan tervezi. A társadalombiztosítási ágak szétválása; a profiltisztítás és a szociális igazgatás változásai következtében jogilag rendezetlenné és igen költségessé vált a társadalmi jövedelmek folyósítása és adminisztrációja. A kormány törekszik ennek egyszerűsítésére, a költségek csökkentésére és kellő garanciákat biztosító szervezeti feltételek megteremtésére. Nyugdíjrendszer A kormány célja, hogy miközben a méltányosság és a gazdasági egyensúly szempontjait figyelembe véve megőrzi a már nyugdíjba vonultak nyugdíjának értékállóságát, megalkossa a nyugdíjba vonulás új feltételeit, valamint tisztázza az átmeneti időszak szabályait. 1995-ben a kormány nyugdíjtörvényt terjeszt a parlament elé, amely következő szempontok figyelembevételével készül el: A már fizetett vagy a jelenlegi rendszerben megállapítandó nyugdíjak és nyugdíjszerű szociális ellátások esetében az emelési szabályok egyértelműbbé és kiszámíthatóbbá válnak. Az új nyugdíjak esetében világosabban elválnak egymástól a szolidarisztikus és a teljesítményelv szerinti szempontok. Az újraelosztási célok érvényesítésének egyik fő eszköze a társadalombiztosítási nyugdíjat egy minimumösszegre kiegészítő állampolgári jogosultság, vagy egy fix összegű, mindenkire kiterjedő és a költségvetésbő1 finanszírozott népnyugdíj lesz. A nyugdíjak jövedelemarányos részének a feltételei a jövőben megváltoznak: fokozatosan nő a beszámítási idő, ezzel párhuzamosan megszűnik a résznyugdíj __________________________________ 6 __________________________________


III-1. melléklet

A Magyar Köztársaság Kormányának Programja, 1994-1998 ______________________________________________________________________ intézménye, az állampolgári nyugdíj konkrét rendszerétő1 függően mérséklődik vagy megszűnik a kiszámítási kulcsok depressziója.  A következő évezred első évtizedében egységessé válik a férfiak és a nők hivatalos nyugdíjkorhatára. A különböző szabályok (például rugalmas nyugdíjba vonulás) úgy módosulnak, hogy lényegesen növekedjen a tényleges nyugdíjba vonulási életkor is. Ennek megfelelően módosulnak a rokkantnyugdíjakra vonatkozó szabályok is, a rehabilitációval összhangban.  A nyugdíjtörvény tartalmazni fogja az állandó özvegyi nyugdíj-kiegészítés szabályait is. Rövid távon a kormány a társadalombiztosításban átfogó megállapodást kíván kötni a társadalombiztosítási önkormányzatokkal; új gyógyszertámogatási rendet alakít ki; kidolgozza a táppénzrendszer reformját;  javaslatot tesz a női nyugdíjkorhatár-emelés ügyének a rendezésére, megfelelő átmeneti szabályok megalkotására. Támogatja, hogy meghatározott évjáratok esetében azok a nők kérhessék a régi szabályok szerinti nyugdíjba vonulásukat, akik kellően magas szolgálati idővel rendelkeznek.

__________________________________ 7 __________________________________


III-1. melléklet

Az új évezred küszöbén Kormányprogram a polgári Magyarországért, 1998-2002 _____________________________________________________________________________________

AZ ÚJ ÉVEZRED KÜSZÖBÉN Kormányprogram a polgári Magyarországért 1998-2002

Tartalomjegyzék AZ ORSZÁG JÖVŐJE A POLGÁROK JÖVŐJE ........................................................... 2 Családpolitika ...............................................................................................................3 Családtámogatási rendszer ............................................................................................4 Segélyezés, pénzbeli támogatások ................................................................................5 Intézményes ellátások ...................................................................................................5 Akiknek segítenünk kell ...............................................................................................5 Egészségügy..................................................................................................................7 Társadalombiztosítás ....................................................................................................9 Értékálló nyugdíjak .....................................................................................................10

_________________________________ 1 ___________________________________


III-1. melléklet


AZ ORSZÁG JÖVŐJE A POLGÁROK JÖVŐJE Hitünk szerint a család a polgári társadalom legtermészetesebb közössége. A szeretet, az összetartozás, a bizalom érzése itt születik. Az együtt küzdés képességét, a tudás alapjait, a közösségi lét alapértékeit mindannyian itt sajátítjuk el. A család éltető ereje nélkül mind az egyén, mind a társadalom könnyen sebezhetővé, kiszolgáltatottá válik. Ezért fontos számunkra, hogy a családok tudják, érezzék, érzékeljék, hogy a polgárt koalíció Kormányában őszinte szövetségesűkre lelhetnek. Kiegyensúlyozott, biztonságos körülményeket kell biztosítanunk ahhoz, hogy a családok betölthessék hivatásukat. Hogy képesek legyenek saját életfeltételeik megteremtésére, gyermekek vállalására, felnevelésére, iskoláztatására. Hogy biztos hátteret jelenthessenek az aktív korúaknak álmaik, személyes céljaik valóra váltásában. Hogy szeretet, támaszt, biztonságot nyújtsanak idős családtagjaiknak. Szomorúan vesszük tudomásul, hogy felmérések szerint ma Magyarországon a családok eggyel kevesebb gyermeket mernek vállalni, mint ahányat valójában szeretnének. Meggyőződésünk, hogy mindent meg kell tennünk azért, hogy a családalapítás ne alacsonyodjék gazdasági kérdéssé. Nem nyugodhatunk bele, hogy a gyermekvállalás sokaknak a szegénység vállalását is jelentse. A polgári jövő programja a család, a gyermeknevelés szolgálatában áll. Ma Magyarországon különösen nehéz helyzetben vannak azok a családok, ahol csak az egyik szülő neveli a gyermeket, gyermekeket. Elkötelezett hívei vagyunk egy méltányos, a gyereknevelést középpontba állító családtámogatási rendszer bevezetésének. Mély meggyőződésünk - s ebben saját, személyes élettapasztalatunk is megerősít -, hogy olyan oktatási rendszerre van szükség, amely születésre, vagyonra és lakóhelyre való tekintet nélkül mindenki számára biztosítja a tudás megszerzésének egyenlő esélyét. Tisztában vagyunk azzal is, hogy a közoktatás állapota nem csupán oktatási kérdés. Az iskolarendszer a szocializáció, az esélykiegyenlítés fontos eszköze, mely pótolhatatlan szerepet játszik a nemzedékek kulturális összetartozásának kialakításában, a jövő kihívásaira való felkészülésben. Gyarapodó nemzet nem létezhet kiművelt emberfők sokasága nélkül. Az egyetemi, főiskolai végzettség megszerzése a fiatalok számára önálló életük megteremtésének egyik legfontosabb eszköze. A tanulás lehetőségeinek a tehetségheg, a képességekhez, a szorgalomhoz és nem a tehetősséghez kell kötődniük. A Kormány számára világos: Magyarország sikere múlik azon, hogy polgárai mennyire lesznek képzettek. A személyiség szabad kibontakoztatásának joga független a. Ember nemétől. Ma mégis azt kell látnunk, hogy a nők gyakran hátrányos helyzetbe kerülnek munkavállalásuk, előmenetelük során. Mindemellett a családok terheinek, a gyermeknevelés, a háztartás gondjainak döntő részét is ők viselik. Kötelességünknek tartjuk, hogy mindent megtegyünk a nők esélyegyenlőségének biztosításáért, foglalkoztatási hátrányaik megszüntetéséért, a méltánytalan bérkülönbségek kiküszöböléséért. Meg kell valósítanunk, hogy az adó-, a nyugdíj és a szociális segélyezés rendszere is elismerje a családban, a családért végzett munkát. A tisztes polgári léttől elválaszthatatlan a méltóságteljes időskor. A ma nyugdíjasai közül sokaknak ez mindeddig nem adatott meg. Mindannyiunk kötelessége figyelni rájuk, törődni velük, gondoskodni róluk. _________________________________ 2 ___________________________________


III-1. melléklet


Hisszük, hogy az ember több, mint képességeinek összessége. A fogyatékosok az egészségesekkel azonos méltóságú emberek. Nem szabad, hogy a fogyatékosság hátrányt jelentsen a társadalmi beilleszkedésben. Tennünk kell azért, hogy megszűnhessen fogyatékos embertársaink társadalmi kirekesztettsége. Segítséget kell nyújtanunk abban, hogy egyenjogú tagjaivá válhassanak közősségeinknek. Tisztában vagyunk azzal, hogy az egészséges élethez nemcsak korszerű egészségügyre, hanem tisztes megélhetést biztosító munkahelyekre, családi háttérre, segítő társadalmi környezetre van szükség. Ma a magyar emberek egészségi állapota és életkilátása Európában a legrosszabbak közé tartozik. Hatékony gyógyítás és megelőzés elképzelhetetlen a polgárok jogos elvárásaihoz igazodó, korszerű egészségpolitika és egészségügyi intézmények nélkül. Különösen fontosnak tartjuk a sürgősségi ellátást és betegszállítást biztosító mentőszolgálat megerősítését. Mindent meg kell tennünk a drogok, a dohányzás és az alkohol elleni küzdelmet szolgáló egészségmegőrző programok eredményességéért. Véget kell vetnünk a társadalombiztosításban uralkodó pazarlásnak és korrupciónak. Az egyházak hitéleti, oktatási és karitatív tevékenysége segítségünkre van személyes életünk értékeinek megtalálásában. A mai társadalmi nehézségek közepette különösen fontos a történelmi egyházak közösségeinket összetartó, európai és polgári értékeket is közvetítő szerepe. A polgári koalíció Kormányának feladata már nem az állam és az egyház szétválasztása. Az a dolgunk, hogy megteremtsük a Kormány és az egyházak együttműködésének kereteit az oktatás, a kultúra, a szociális ellátások területén. Tisztában vagyunk vele: jövőnk az egyéni és közösségi értékek megőrzésén és tiszteletén alapul. Az egyének és közösségek értékőrző és értékteremtő képessége nemzeti kultúránkban összegződik. A kultúrában leljük meg mindazt, ami bennünk közös, s azt is, amiben különbözünk. Ahogy nem létezhet állam és társadalom polgárok nélkül, nem létezhet közösség és nemzet sem kultúra nélkül. A polgári Magyarország mindannyiunk közös otthona. Családpolitika A Kormány családpolitikájának célja a családi élet biztonságának újrateremtése, a gyermekvállalás feltételeinek javítása, az ország népességfogyásának megállítása. A Kormány támogatási rendszere a leginkább rászorultak mellett az önmagukért tenni akaró, helyzetükön önerejüket is használva változtatni akaró polgárokat tekinti célcsoportnak. Az állam nem kizárólag a legrászorultabb, támogatásokra, segélyekre szoruló legszegényebbek iránt tartozik a felelősség vállalásával, hanem az adófizető polgárok befizetéseinek célszerű és hatékony felhasználására is garanciát kell nyújtania. A nemzet elemi érdeke a családok érdekeinek képviselete, káros hatásoktól való megvédése. A Kormány olyan családpolitikát szándékszik megvalósítani, amely a gyermekek egészséges fejlődését, nevelését, a betegek otthoni ápolását, a helyes táplálkozást és életmódot, a feszültségek oldását, a testi, lelki, szociális biztonságot segíti elő, foglalkoztatási, szociálpolitikai és egészségügyi eszközökkel. A demokrácia alapintézményei között fontos szerepet kell kapjanak a helyi közösségek. A kisközösségek társadalomépítő, fenntartó szerepe egy polgári társadalomban alapvető fontosságú. A Kormány család- és szociálpolitikája építeni fog a helyi közösségek támogató, megelőző, jelző funkcióira. _________________________________ 3 ___________________________________


III-1. melléklet


A Kormány ösztönzi az egyházi és a civil szervezeteket, hogy több állami feladatot vállaljanak át szerződéses alapon, s egyúttal biztosítja számukra a feladat ellátásához szükséges fonásokat is. E feladatok összehangolása érdekében a Kormány törekszik egy önálló, egyeztető és ellenőrző szerepet ellátó civil koordinációs szolgálat felállítására. A Kormány épít az önkormányzatok problémákat látó és feltáró, megelőző szerepére, azokra a helyi megoldásokra, amelyeket a, önkormányzatok sikerrel megvalósítottak, elindítottak az elmúlt években. Kiszámítható, feladatarányos finanszírozást dolgoz ki annak érdekében, hogy - a települések sokszínűségének megsértése nélkül - minden település kialakíthassa hatékony helyi szociális rendszerét. Az intézményi finanszírozás helyett minden ellátási formában megvizsgálja a feladatfinanszírozásra való áttérés lehetőségéi. Családtámogatási rendszer A Kormány arra törekszik, hogy elismerje a gyermekneveléssel vállalt terheket és áldozatokat. Ezért megvizsgálja a családi típusú adórendszer lehetséges alternatíváit, és megalapozza - a választhatóság elvének fenntartása mellen - annak fokozatos bevezetését a Kormányzati ciklus alatt. A munkajövedelemmel rendelkező családok számára jelentős tehermentesítést jelent, ha a gyermekek utáni kedvezményeket bevallott jövedelmeik alapján leírhatják adójukból. Ezért a Kormány a családpolitikai intézkedéssorozat egyik legfőbb elemeként visszaállítja a gyermekek után járó adókedvezményeket. Megvizsgálja egyes alapvető, csecsemő- és gyermekgondozáshoz szükséges termékek, tápszerek, valamint egyes szolgáltatások általános forgalmi adóját, és kidolgozza a gyermekgyógyszerek családbarát ártámogatásának feltételeit. A családi pótlék, a gyermekgondozási segély és más családi juttatások nem szegénypolitikai könyöradományok, hanem olyan juttatások, támogatások, amelyek az állam részéről - elismerve a család fontosságát - valódi, érdemi segítséget jelenthetnek a gyermekvállalással és gyermekneveléssel kapcsolatos költségek kiegyenlítésére és ezáltal a családi élet biztonságának megteremtésére. Ezért a Kormány visszaállítja a családi pótlék és a GYES alanyi jogosultságát, törekszik a családi pótlék értékmegőrzésére, újraszabályozott formában visszaállítja a gyermekgondozási díj intézményét. Ugyanakkor a családtámogatások rendszerének hosszú távú kialakítása érdekében nemzeti közmegegyezésre törekszik. A Kormány szükségesnek tartja a rehabilitációs munkahelyteremtés hosszú távra biztosított, jogszabályokban garantált ösztönzését. A rehabilitációs foglalkoztatásnak kiemelkedően fontos szerepét látja a sérült, a hajléktalan, a szenvedélybeteg, s általánosan a még munkaképes korú, ám inaktív munkavállalók polgári életformába való visszatérésének biztosításában. A Kormány a foglalkoztatáspolitika családok számára fontos területének tekinti a részmunkaidős (4-6 órás), valamint az egyéb, nem teljes idejű és az úgynevezett atipikus foglalkoztatási formákat. A részmunkaidő a nők, főként a gyermekes anyák, a fogyatékkal élők, a felsőoktatási intézményekben tanulók, s általában véve a családok számára jelentene választási lehetőséget.

_________________________________ 4 ___________________________________


III-1. melléklet


Segélyezés, pénzbeli támogatások A Kormány a támogatásokat és kedvezményeket elsősorban az adó- és járulékrendszeren keresztül juttatja érvényre. A gyermekvállalás, a családfenntartás költségeihez való hozzájárulást alanyi jogon biztosítja. Csak ezek kiegészítéseként használja a szociális segélyezés egyes formáit. A Kormány csökkenti az állam újraelosztó szerepét, támogatja a önsegítés gyakorlatát, háttérbe szorítja a segélyek sokszor igazságtalan, magas adminisztrációs költségű osztogatásának értékromboló gyakorlatát. Elfogadhatatlannak tartja azt a segélyezési rendszert, amely a munkaerő-piactól való távolmaradásra ösztönzi a polgárokat. Támogatja a feltételekhez kötött, ún. szerződéses típusú szociális segélyezés bevezetését, ahol a rászoruló érdekeit és helyzetét figyelembe vevő együttműködési folyamatba való belépéshez kötik a pénzbeli juttatásokat. A Kormány kiemelt figyelmet fordít a hátralékos családok megsegítésére. Ezért új, átfogó támogatási rendszerre van szűkség. A szabadságvesztés-büntetésből szabadultak beilleszkedésének valódi megsegítése érdekében gondot fordít a szétzilálódott pártfogói rendszer újjáépítésére. Intézményes ellátások A szociális segélyek méltányos elosztása érdekében a Kormány áttekinthetővé akarja tenni a támogatási rendszert. Úgy alakítja át, hogy az ösztönzően hasson a munkavállalásra. A szociális támogatásokat - társadalmi hatásuk megőrzése érdekében rendszeresen átvilágítja. A Kormány álláspontja szerint a gyermekek illetve gyermekes családok esélyegyenlőségének érdekében az intézmények által nyújtott szolgáltatások több, egymásra épülő szintjét kell kialakítani. A jelenlegi, gyermekek illetve családok védelmét célzó intézmények (szolgálatok, központok) befogadó jellegét kell erősíteni. Meg kell teremteni egy kábítószerfüggőkkel foglalkozó, cselekvőképes intézményhálózat kiépítésének lehetőségét. A Kormány fontosnak tartja a hatékony és szükséges intézmények (bölcsődéktől a családsegítőkig) megerősítését. Ugyanakkor szükségesnek tartja a bentlakásos intézmények rendszerének teljes átvilágítását. A szociális terület személyi és anyagi körülményeinek rendezése elengedhetetlen alapfeltétele az átgondolt, hatékony, hosszú távú problémakezelésnek. Az e területen dolgozók nem lehetnek rászorultabbak, mint a szociális szolgáltatást igénybe vevők, ezért a szociális munkának, mint szakmának nagyobb megbecsülést kell biztosítani. A Kormány a személyes gondoskodást jelentő szociális segítségnyújtást szolgáltatásnak tekinti. A szolgáltatást igénybe vevők számára biztosítani kell a lehető legtöbb információhoz való hozzájutás lehetőségét. Akiknek segítenünk kell A szociális ellátások pénzügyi finanszírozását a Kormány a területi elv szem előtt tartásával szervezi meg. A különféle, a települési önkormányzatoknál igényelhető szociális támogatások körében minimumokat állapít meg, s annak anyagi feltételeit _________________________________ 5 ___________________________________


III-1. melléklet


központi forrásokból - régiók sajátságait figyelembe vevő kiegészítés formájában biztosítja. A Kormány álláspontja értelmében elsőbbség illeti az idősgondozás, idősellátás intézményeit, szociálpolitikája megkülönböztetett figyelemmel fordul az egyedülálló idősek helyzetének javítása felé. Keresi a lehetőségeket és támogatja azokat a vállalkozásokat, melyek a gyógyíthatatlan betegségben szenvedők vagy önmagukat más okból ellátni nem képesek emberhez méltó elhelyezésének és ápolási feltételeinek megteremtését szolgálnák. A szakképzési rendszernek, intézményei és fejlesztési programja révén fokozott szerepet kell vállalnia a fogyatékos fiatalok különleges képzésében és a munkaerőpiacra való belépést is lehetővé tevő rehabilitációjuk érdekében. Ezért a Kormány a regionális szakmai és módszertani szolgáltatásokat, valamint foglalkoztatási lehetőségeket nyújtó intézmények számát az önkormányzatokkal együttesen megvalósítandó program keretében akarja bővíteni. E területen fontos a képzés és a felnőttkori foglalkoztatás kapcsolatának erősítése, hogy a fogyatékosok szakmai ismereteiknek megfelelően dolgozhassanak is. A fogyatékkal élők munkavégzése nem marad el minőségében a többi munkavállalóétól. A rehabilitáció leginkább kiemelt területe a munkalehetőség biztosítása. A Kormány ösztönzi az olcsó és egyszerű segédeszközök gyártását. Az esélyegyenlőségi törvényből származó feladatokat a Kormány kötelezőnek tekinti magára nézve és megkülönböztetett figyelmet szentel a végre hajtásukra. Fokozatosan megteremti a közintézményekbe való bejutás feltételeit a mozgásukban korlátozottak számára. Az információ és kommunikáció hozzáférhetősége szempontjából elsődleges a jeltolmácsolások biztosítása, a kerekesszékből elérhető nyilvános telefonok számának növelése és az az alapelv, hogy ahol az szükséges, ott az információkat a fogyatékosok számára elérhető formában kell közölni. Az oktatás területén - a már említett akadálymentesítésen túl - biztosítani kell, hogy fogyatékosságától függően minden gyermek és felnőtt megtelelő időhatáron belül a képességeinek megfelelő intézményben tanulhasson. Az egyén állapotához igazodó többletszolgáltatásokat is biztosítani kell. A Kormány a peremhelyzetű, leszakadt csoportok, tartós munkanélküliek szociális, egészségügyi és foglalkoztatási rehabilitációjára kiemelt figyelmet fordít. Ennek eszközrendszerét az aktív szociálpolitika lehetőségeit felhasználva, valamint a képzési, átképzési programok fejlesztésével tervezi elérni. A Kormány a roma kisebbség legitim vezetőivel állandó fórumot kialakítva, az eddig végzett tényleges munkát értékelve, hatékony célprogramok támogatásával kívánja a valódi, belátható távlatot jelentő megoldásokat kialakítani. A közhasznú munka szervezése mellett elsősorban oktatási (képzés, továbbképzés), gyermekvédelmi, ifjúságpolitikai eszközökkel igyekszik megállítani a cigányság további elszakadását a többségi közösségtől. Figyelemmel kíséri, hogy az oktatási rendszerbe folyósított többlet-támogatások valóban a hátrányos helyzetű roma gyermekek érdekében kerülnek-e felhasználásra.

_________________________________ 6 ___________________________________


III-1. melléklet


Egészségügy Az egészség érték, személyes és egyben össznemzeti kincs. A gazdasági fejlődés, a versenyképesség fontos tényezője az egészséges, megfelelően képzett egyén, aki fizikai és szellemi teljesítőképességének javát tudja nyújtani. Az egészségi állapot meghatározza az oktatás, a tanulás és a munkavégzés színvonalát. Mind a mai napig nem állnak rendelkezésre megbízható adatok a lakosság egészségi állapotáról. Ezért a Kormány létrehozza az Egészségfejlesztési Kutató Intézetet, és megbízza problémafeltáró, adatgyűjtő, döntés-előkészítő feladatokkal. A Kormány olyan egészségpolitikát akar megvalósítani, amelynek fő feladata az egészség megőrzése. Az egészség ügye túlmutat a betegségek gyógyításán és csak a legtágabban értelmezett társadalmi megközelítésben fogható fel és kezelhető. A Kormányzati döntéseket megelőzően a Kormány megvizsgálja a tervezett intézkedésnek az érintett lakosság egészségi állapotára gyakorolt hatását. Az iskolai tananyag részévé teszi az egészségvédelmet, a kábítószerek, a dohányzás és az alkohol elleni küzdelmet. A Kormány egészségügyi politikájának egyik vezérlő elve a betegségek megelőzése. Ennek egyik eszköze a hatékony egészségmegőrző program. A Kormány olyan pénzügyi alapot teremt, amelynek forrása az alkohol és a dohánytermékek jövedéki adójának egy része, és amelyet az egészségmegőrzés céljaira fordít. A Kormány vállalja, hogy felülvizsgálja, értékeli és a tapasztalatok birtokában korszerűsíti a jelenlegi egészségvédelmi, nevelési és megelőzési rendszert. Megalkotja a nemdohányzók védelméről szóló törvényt. A Kormány tisztában van azzal az Európában szinte egyedülálló előnnyel, amelyet a védőnők munkája jelent. A védőnők anyagi helyzetének rendezése és munkakörülményeik javítása ennek a Kormányzati ciklusnak kiemelt feladata. A Kormány a szűrővizsgálati módszereket a nemzetközi tapasztalatok alapján felülvizsgálja és a szükséges hatásos programokat bevezeti. Közérdek az indokolt kötelező szűrővizsgálatok rendszerének fenntartása. A családorvoslás feladatát a gyakorlatban is kiterjeszti a betegség-megelőzésre. Az egészségügyben a Kormány csökkenti az állam közvetlen irányítási funkcióit: szerepe főként a jogszabályalkotásra és a hatósági feladatokra fog összpontosulni. Az állami tulajdon az egészségügyi felsőoktatás intézményi betegellátó tevékenységében fog erőteljesebben megjelenni. Az egészségtudományi egyetemeken megteremti a népegészségügyi szakemberek képzését és programot dolgoz ki a középszintű szakemberek utánpótlására a munkaügyi központokhoz rendelt források felhasználásával. A Kormány az azt megillető felelősséggel fogja kezelni az egyetemi klinikákon folyó gyógyító munka feltételeinek megteremtését és megőrzését. Az alap- és járóbeteg-ellátásban a Kormány támogatja a magántulajdon szerepének megerősödését valódi és funkcionális magánosítás formájában. Ugyanakkor létrehozza az egészségügy tervezeti és szabályozott piacát. A Kormány folytatja az alapellátás fejlesztését, melyet stratégiai fontosságúnak tekint. A háziorvosi, házi gyermekorvosi rendszert magánosítja és az ellátásén felelőssé teszi. A Kormány álláspontja szerint a fekvőbeteg-ellátást szolgáló intézmények meghatározó része önkormányzati tulajdonban kell legyen, de egyre nagyobb szerepet kell kapjanak a _________________________________ 7 ___________________________________


III-1. melléklet


non-profit alapon működő szervezetek. Az egészségügyi rendszert nyitottá kell tenni a befektetni hajlandó magántőke előtt is. Az ellátásért a biztosítótól kapott összeg - hatékony működés esetén - fedezetet fog nyújtani a működési költségeken túl az épületek, műszerek karbantartására és pótlására. A fekvőbeteg-ellátás területén a kezelésben megmutatkozó minőségi és felszereltsége különbségek felszámolására programot dolgoz ki. A Kormány növeli a kórházak önállóságát, és egy hatékony központi informatikai rendszert fejleszt ki a menedzsment munkájának megerősítése érdekében. Céljának az eredményes és költség-hatékony kórházak kialakítását tekinti. A kórházak finanszírozását kiszámítható normatív teljesítmény-finanszírozásra szándékszik helyezni. Felgyorsítja a kórházak informatikai fejlesztését. Ezzel komoly költségmegtakarítást lehet elérni, továbbá megalapozható a minőségbiztosítási rendszerek bevezetése. A Kormány ösztönözni fogja sürgősségi osztályok kialakítását a megyei kórházakban és a nagyobb városi kórházakban. A polgárok biztonságának erősítése érdekében egységes országos sürgősségi betegellátó rendszert valósít meg. Az ügyeleti szolgálat megerősítése nem halasztható tovább. A Kormány feladatának tekinti a betegellátás minden területén az ápolás fejlesztését. A Kormány a fogászati ellátás területén bővíti az egészségbiztosító által térített fogászati kezelések körét. A Kormány fontos feladatának tekinti a gyógyszer-támogatási rendszer átalakítását, mely szerint a támogatásokat költség-hatékonyan, átláthatóan, világos szabályok alapján kell elosztani. Az alapelv az egészségpolitika kell legyen. Ennek érdekében elengedhetetlen a gyógyszerek költséghatékonysági vizsgálatának elvégzése. Egyértelmű szabályozást vezet be a gyógyszerek törzskönyvezésében és forgalomba hozatalában. A közgyógyellátás területén olyan változtatásokat eszközöl, amely szerint a szociálisan rászorultak ingyenesen juthatnak hozzá az összes számukra szükséges gyógyszerhez. A támogatás pénzalapja ezért a társadalombiztosítási kiadások köréből a települési önkormányzatok hatáskörébe kerül át. A hatékony felhasználást központi informatikai fejlesztéssel segíti elő. A Kormány partnerként közelít az egészségügy szereplőihez és együttműködésére törekszik velük. Kialakítja a folyamatos kapcsolattartás formáit a magyar orvosi kamarával és a Magyar Tudományos Akadémia vonatkozó tudóstestületével. A Kormány tisztességes, etikus és magas színvonalú munkát vár el az orvosoktól, gyógyszerészektől és ápolóktól, melyért tisztességes jövedelmet szándékszik biztosítani. Rendezi az egészségügyi szektor bérhelyzetét és új bérrendszert vezet be. A jövedelem növelését új források bevonásával, adó- és járulékpolitikai változásokkal fogja megteremteni. Céljául tűzi ki a tisztes visszavonulás lehetőségének biztosítását. Ennek fő eszköze a praxisok forgalomképessé tétele. A rendelkezésre álló humán erőforrás nem megfelelő számú, összetételű és képzettségű. Ezért a Kormány felülvizsgálja az orvosegyetemi képzést. Az egészségtudományi egyetemeknél kezdeményezi új graduális képzés bevezetését (pl. Egészségügyi intézményi menedzser, biztosítási szakember). A szakirányú képzésben létrehozza a központi gyakornoki rendszert, melyhez költségvetési forrást rendel. A főiskolai okleveles képzésben biztosítja az egészségügyi céloknak megfelelő szerkezet- és kapacitás-fejlesztést. _________________________________ 8 ___________________________________


III-1. melléklet


Társadalombiztosítás Ma már nyilvánvaló, hogy a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásához fűzött elvárások nem váltak valóra. Öt éves tevékenységük során nem sikerült átláthatóbbá tenni a járulékokkal való gazdálkodást, nem lett jobb a járulékfizetők érdekérvényesítő képessége, és nem sikerült a biztosítók működését hatékonyabbá, bürokráciamentesebbé tenni. Nem sikerült a jó gazda gondosságával kezelni a biztosítottak által befizetett pénzeket. A társadalombiztosítási önkormányzatok az utóbbi évben pedig már úgy működtek, hogy nem volt meg az ehhez szükséges alkotmányos legitimációjuk sem. A Kormány a társadalombiztosítási önkormányzatok megszüntetését, illetve az alapok irányításának és felügyeletének a Kormány hatáskörébe történő ideiglenes áthelyezését látja indokoltnak. A társadalombiztosítási önkormányzati testületek feloszlatása után az alapoktól elválasztható lesz a béradók beszedése, s az alapok a kifizetések rendszerének hatékonyabb kezelésére összpontosíthatnak. Az egészségügy reformjának keretén belül a Kormány kidolgozza annak mechanizmusát, miként lehet növelni az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásának hatékonyságát, és emellett vonzó intézményi formákat alakít ki annak érdekében, hogy az egészségügyi szolgáltatások költségeinek növekményét egyre nagyobb arányban lehessen nem állami forrásokból finanszírozni. Így válik lehetővé a társadalombiztosítási járulékok csökkentése. A Kormány célja, hogy négy év alatt csaknem felére, 25%-ra csökkentse a társadalombiztosítási járulék mértékét. A Kormány fontos feladata az igazgatási rendszer korszerűsítése. Véghez viszi a szükséges informatikai reformot, amelynek eredményeképpen a vállalkozások és az állampolgárok naprakészen értesülhetnek folyószámláik állásáról. A járulékbevallás kapcsán a Kormány egyszerűsíti a vállalkozások adminisztrációját és kidolgozza a járulékbeszedés reformját. A Kormány szakít azzal a gyakorlattal, hogy egyes állami tulajdonú vállalatok következmények nélkül halmozhatnak fel adósságot a társadalombiztosítás hátrányára. A Kormány az egészségbiztosítás rendszerén belül megkezdi a biztosítási rendszer reformját. A reform fenntartja a mindenkire kiterjedő, szolidaritás alapú egészségbiztosítás elvét, de tágabb teret enged a magán és közösségi kezdeményezéseknek. A Kormány a szolidaritás alapelvű járulékra épülő finanszírozást tekinti a. Alapbiztosítás forrásának. Ennek érdekében átalakítja a finanszírozási rendszert oly módon, hogy minden biztosított járulékkal fedezett legyen. Olyan kétszintű biztosítási rendszert kíván létrehozni, amelyben a. Országos Egészségpénztár feladata a járulék-nyilvántartás, a begyűjtőn járulék capitáció szerinti szétosztása az elismert pénztárak között. A területi elismert pénztárak nyújtják az alapbiztosítást minden állampolgárnak, továbbá kiegészítő biztosításokat nyújtanak egyéni szerződés szerint. E pénztárak közvetlen szerződő partnerei a szolgáltatók szövetségének. A Kormány az ellátórendszer valamennyi területén szabályozott piaci mechanizmust igyekszik érvényesíteni. Forrásbevonási céllal is szorgalmazza a járulékalapú kiegészítő biztosítási rendszer létrejöttét. Támogatja a díjra épülő üzleti egészségügyi biztosítók és biztosítási szolgáltatások létrehozását. A polgárok biztonságát szolgáló változtatások szükségessége miatt kezdeményezi az ehhez szükséges törvénymódosítást. _________________________________ 9 ___________________________________


III-1. melléklet


A Kormány felülvizsgálja a pályakezdők esetében kötelezően előírt magánnyugdíjpénztári tagság kérdését a biztonságos nyugdíjellátás érdekén. A járulékfizetők pénzének védelmében a Kormány felállítja a társadalombiztosítási felügyeletet, amely ellenőrzi az elismert pénztárak tevékenységét. Értékálló nyugdíjak A nyugdíjreform hatására megélhetésük kilátásait tekintve elbizonytalanodás tapasztalható a nyugdíjasok és a nyugdíjhoz közel állók körében. A kérdés megoldásának első lépéseként a Kormány kiemelt feladata a nyugdíjreform hatásainak felmérése. A szükséges teendők súlypontját a jelenlegi nyugdíjasok nyugdíjának védelme jelenti. A Kormány erkölcsi és alkotmányos kötelezettségének tekinti a nyugdíjak értékállóságának biztosítását. A Kormány alapcélja a nyugdíjak reálértékének megőrzése. Fontos cél továbbá a nyugdíja reálértékének lehetőség szerinti emelése, a gazdaság általános helyzetének figyelembevételével. A Kormány arra is törekszik, hogy mérsékelje a nyugdíjrendszeren belüli igazságtalanságokat. Orvosolja az özvegyi nyugdíjak rendszerének megváltozásával kialakult igazságtalanságokat. A nők nyugdíjba vonulásánál figyelembe veszi a gyermekneveléssel töltött éveket. A Kormány a nyugdíjkorhatár jelenleginél rugalmasabb szabályozását látja szükségesnek, amely a jelenleginél jobban képes kezelni az eltérő egyéni sorsokat.

________________________________ 10 ___________________________________


III-1. melléklet

„Cselekedni most és mindenkiért” A nemzeti közép, a demokratikus koalíció kormányának programja, 2002-2006 _____________________________________________________________________________________

„CSELEKEDNI, MOST ÉS MINDENKIÉRT!” A nemzeti közép, a demokratikus koalíció kormányának programja 2002-2006 Tartalomjegyzék III. fejezet: Szociálpolitika ............................................................................................... 2 A. Jóléti fordulat ...........................................................................................................2 1. Jóléti fordulat – szolidáris társadalom .............................................................2 2. Biztonságot adó család- és gyermekpolitika ...................................................3 3. Emberközeli szocális szolgáltatások ...............................................................3 4. Igazságos társadalombiztosítás........................................................................4 5. Összehangolt, stabil, célzott támogatások rendszere .......................................5 IV. fejezet: Egészségügy .................................................................................................. 7 1. Az egészség évtizede .......................................................................................7 2. Az egészségközpontú gyógyítás programja ....................................................8 3. Egészség – érettségi .........................................................................................9 4. Az egészség megőrzésének programja ............................................................9 5. Az új egészségügy megteremtése ....................................................................9 6. A jövő egészségügyének programja ..............................................................10 7. Tulajdonosváltás az egészségügyben ............................................................11 8. A egészségügy anyagi biztonságának megteremtése ....................................12 9. Biztonságos gyógyszerellátás megteremtése .................................................13 10. Az egészségügy társadalmiasítása ...............................................................13

_________________________________ 1 ___________________________________


III-1. melléklet


III. FEJEZET: SZOCIÁLPOLITIKA A. Jóléti fordulat 1. Jóléti fordulat – szolidáris társadalom 1.1. A gazdaság növekvő teljesítményére alapozva átfogó jóléti fordulatot hajtunk végre, hogy hazánkban minden ember anyagi biztonságban élhessen. Így lesz megakadályozható a társadalom kettészakadása. Aki dolgozik, képes legyen tisztességesen megélni a keresetéből; aki gyermeket nevel, annak ez ne legyen teher, aki idős, az ne érezze magát kiszolgáltatottnak és feleslegesnek, aki bajba jutott, az bízhasson az öngondoskodás intézményeiben és szükségében méltósággal számíthasson a társadalom támogatására. A Kormány mindent megtesz azért, hogy hazánk állampolgárai olyan közösséghez tartozónak érezhessék magukat, ahol fontos elv a társadalmi felelősségvállalás, a jól működő szolidaritás. 1.2. Felfogásunk szerint a jóléti rendszerváltás fordulatot jelent a kiszámíthatóságot adó, a tényleges szükségleteket kielégítő, a valóságos szociális feszültségeket feloldani képes demokratikus társadalompolitika megteremtése irányába. Ez a program fejlődő és kiteljesedő folyamat, amelynek eredményeként: - a paternalisztikus, mindent magára vállaló és ezért mindenbe beavatkozó állam helyébe az egyén számára valóságos esélyt teremtő, eredményes és öngondoskodásra is ösztönző rendszer lép; - a centralizált és a kézi vezérelt társadalompolitika helyébe törvényekkel szabályozott, decentralizált, a "civil" megoldásokban is érdekelt intézmények és szolgáltatások kerülnek; - a hatalom által vezérelt igazgatás helyébe pedig több területre kiterjedő horizontálisan együttműködő, demokratikusan áttekinthető közösségi szerepvállalás lép. 1.3. A Kormány számára a legnagyobb kihívást a társadalmilag nem elfogadható szegénységből kivezető módszerek megtalálása jelenti. 1.4. A jóléti fordulat végrehajtása során arra törekszünk, hogy mindenki számára megteremtsük az általános tanulás és a konkrét munkahely betöltéséhez szükséges, úgynevezett felzárkózó tanulás esélyét, ami szükséges a társadalmi befogadáshoz, a rendezett családi élethez és közösségi összetartozás biztonságához. Ennek érdekében a szociális biztonság egész rendszerét nemcsak igazságosabbá és méltányosabbá, hanem korszerűbbé és differenciáltabbá alakítjuk. Minden eszközt mozgósítunk az egyéni és társadalmi kockázatok megelőzésére. A tudás bővítésével, keresőképesség javításával, a foglalkoztatási formák sokféleségével, a hátrányos társadalmi csoportok és régiók esélyeinek javításával arra törekszünk, hogy az emberek saját erőfeszítéseik, munkájuk révén, s nem utolsó sorban közösségi segítség eredményeként megtalálhassák a szegénységből, az emberileg és erkölcsileg is romboló inaktivitásból a kivezető utat 1.5. A gyermeknevelés és a tanulás feltételeinek javításával, a munkaképesség fejlesztésével, továbbá munkahelyteremtéssel, a jövedelmi egyenlőtlenségek mérséklésével, a szegénység enyhítésével, a leszakadók és a hátrányos helyzetűek megkülönböztetett támogatásával, a társadalmi biztonság alapszintjének garantálásával megvalósítjuk az esélyteremtő állam eszméjét, amely mindenkinek utat nyit az emberhez méltó élet felé. _________________________________ 2 ___________________________________


III-1. melléklet


2. Biztonságot adó család- és gyermekpolitika 2.1. Meggyőződésünk, hogy a gyermekek érdekeit szem előtt tartó kormányzati cselekvés egyben jövőorientált politika is. A Kormány a gyermekek életét javító intézkedéseket és támogatást stratégiai "beruházás"-nak tekinti. Javítani kívánunk minden gyermeket vállaló család, minden gyermek helyzetén. Családtámogatási rendszerünk ezért nem tesz különbséget érdemek és családtípusok, támogatási formák és támogatási csatornák szerint. Boldogságot a család ad gyermekeinknek, ennek anyagi feltételeit megteremteni közös felelősségünk is. 2.2. Társadalmilag hasznos tevékenységnek és társadalombiztosítási szempontból jogszerzőnek, illetve teljes idejű munkaviszonynak ismerjük el a gyermekek és az ellátásra szoruló családtagok otthoni gondozását. A munkaviszony-jellegű családi tevékenységek díjazását a minimálbérhez viszonyítva állapítjuk meg és azt folyamatosan értékén tartjuk. 2.3. A Kormány a családi adókedvezmény intézményét úgy fejleszti tovább, hogy ez a jelentős támogatás eljusson azokhoz is, akik ma ezt még kisebb jövedelmük miatt nem élvezhetik. 2.4. A Kormány visszaállítja a gyermekneveléshez nyújtott univerzális és méltányos társadalmi segítség rangját. A családi pótlék összegének idei jelentős emelését követően évente gondoskodik értékének megőrzéséről és növeléséről. Már idén bevezeti az augusztusban folyósítandó egy havi többlet családi pótlék rendszerét, hogy enyhítse az iskolakezdés terheit. 2.5. Az egyenlőtlenségek már az iskolakezdés előtt kialakulnak és behozhatatlan hátrányként rögzülhetnek. Ezért erősítjük nemcsak az iskolák, hanem már a bölcsődék és az óvodák szociális funkcióját is. 2.6. A gyermekvállalás anyagi terheit már a szülést megelőzően csökkentjük. Ezt szolgálja a terhesség 4. hónapjától járó, a családi pótlékkal megegyező összegű új ellátás. Az anyasági támogatás értékvesztését 50 %-os emeléssel ellensúlyozzuk. 3. Emberközeli szocális szolgáltatások 3.1. Az elmúlt években lezajlott társadalmi, demográfiai változások nyomán megnőtt az igény a minőségi, átfogó, emberközeli ellátás iránt. Ezért a Kormány ilyen irányban fejleszti a szociális szolgáltatásokat, kiterjeszti a gondozást, ösztönzi és támogatja az ellátottak meglevőképességeinek megőrzését. 3.2. A szociális ellátó rendszer fejleszti az állampolgári autonómiát, segíti az önálló lét megteremtésére irányuló törekvéseket, a társadalomba való visszailleszkedést. Arra törekszik, hogy a szükséges támogatások igénybevétele mellett, az emberek teljes jogú, sorsukat irányítani képes állampolgárként élhessék a saját életüket. Az ápolási díj feltételeinek kiterjesztése során például a családi és közösségi kötelékek erősítését tartjuk elsődlegesnek. 3.3. Vigyázunk arra, hogy a gondozottak jogainak, akaratának és érdekeinek képviselete minden körülmények között érvényesüljön. A szociálpolitikai intézmények és ellátások áttekinthetőbbek, megismerhetőbbek és ellenőrizhetők lesznek. Bővülnek a szociális információ-szolgáltatás és tanácsadás keretei.

_________________________________ 3 ___________________________________


III-1. melléklet


3.4. A Kormány még ebben az évben 50 %-al emeli a szociális ellátásban dolgozók alapbérét. Ezt követően rendszeresen gondoskodunk arról, hogy keresetük megfelelő mértékben növekedjen. 3.5. A Kormány anyagi és szakmai segítséget ad a megyei és helyi önkormányzatoknak ahhoz, hogy felmérjék a különböző szolgáltatási igényeket és szükségleteket ennek alapján pedig az ellátás bővítésére, fejlesztésére programot készíthessenek. 3.6. A Kormány átfogó tervet készít és valósít meg a korszerűtlen szociális intézmények folyamatos rekonstrukciójához. 3.7. Fenntartjuk az ingyenes szolgáltatásokat a rászorulók részére, míg más körben érvényesülnek a piaci szempontok. Lehetővé tesszük, hogy intézményi feladatokat civil szervezetek is ellássanak. 4. Igazságos társadalombiztosítás 4.1. A Kormány értéknek tekinti, hogy Magyarországon több mint 100 éves múltra tekinthet vissza a társadalombiztosítás rendszere, hogy nemzeti szintű kockázatközösséget létrehozva kötelezően kiterjed minden állampolgárra. A Kormány feladatának tartja a felhalmozott értékek, a társadalmi bizalom és a szervezetben rejlő szaktudás megőrzését. Elengedhetetlennek tartja ugyanakkor, hogy ez a hosszú távú stabilitást és kiszámíthatóságot igénylő rendszer folyamatosan képes legyen alkalmazkodni a gazdaság, a foglalkoztatás, a munkaerőpiac hazai és nemzetközi változásaihoz. 4.2. A nyugdíj- és egészségbiztosítás szorosan kötődik a munka világához. A foglalkoztatás különböző és egyre változatosabb formáinak megjelenésével, a családi tevékenységek társadalmi felértékelődésével, a demográfiai folyamatokkal, a társadalom idősödésével, az öngondoskodás egyéb lehetőségeinek és ösztönzőinek a kiépülésével a társadalombiztosítás feladatai és feltételei is folyamatosan változnak. 4.3. A nyugdíj és egészségbiztosítás átfogó jellege miatt biztosítani kell, hogy változtatásait az abban érdekelt szereplők széles körének bevonásával, valódi egyeztetés során készítsék elő. A Kormány ennek megfelelően fog eljárni. 4.4. A Kormány a járulék- és adószabályok összehangolása mellett elengedhetetlennek tartja, hogy a befizetett járulékok és a költségvetés társadalombiztosítási hozzájárulásainak a felhasználása nyilvános, áttekinthető és ellenőrizhető legyen. Olyan felügyeleti rendszert hozunk létre, amelyik a Parlamenttől kapott felhatalmazásával élve, szavatolni tudja a rendszer törvényes, napi politikai befolyástól mentes, szakszerű és hatékony működését. 4.5. Nyugdíjpolitikánk alapelve, hogy a nyugdíj nem adomány, hanem szerzett jog, melynek következtében az ellátásnak az életkeresettel és a befizetett járulékokkal összhangban kell lennie. Egyre szélesebb körben kívánunk lehetőséget teremteni arra, hogy ne csak a hagyományos foglalkoztatás keretei között, hanem rész- vagy időszaki munkával, az állam által fizetett családi és szociális munkavégzéssel – , akár a sajátos önfoglalkoztatás keretei között is – legyen lehetőség a járulékfizetésre és így az időskori nyugdíj megalapozására. 4.6. Mindenkinek joga van tudni: milyen ellátásra számíthat, milyen feltételek mellett és milyen forrásokból. A biztosítási elv erőteljesebb érvényesítése mellett nem kívánjuk gyengíteni a rendszer szolidáris elemeit a rokkant és baleseti, valamint a hozzátartozói ellátásokban és a nők _________________________________ 4 ___________________________________


III-1. melléklet


számára megállapított nyugdíjak esetében. A rövid szolgálati idővel, vagy alacsony összegű megtakarítással bíró idősek ellátásait viszont nem a nyugdíjrendszer bevételeiből, hanem költségvetési forrásból egészítjük ki. A Kormány a nyugdíjrendszer korszerűsítése során nem adományokat osztogat, hanem az érintettekkel úgy folytat érdemi tárgyalásokat, hogy azok széleskörű egyetértésre vezessenek. 4.7. Az 1998-ban bevezetett a nyugdíjreformot korszakos és hosszú távra szóló intézkedésnek tartjuk. Haladéktalanul korrigáljuk az elmúlt négy év hibás döntéseit és elvégezzük azokat a feladatokat is, amelyek az Országgyűlés határozata ellenére nem teljesültek. 4.8. A magánpénztári tagdíjat 6 %-ról 8 %-ra emeljük. Visszaállítjuk a magánpénztári rendszer garanciális elemeit. Kiegészítjük és pontosítjuk az életjáradék folyósításának és valorizálásának a szabályait. Lépéseket teszünk a működési költségek csökkentésére és a vagyonkezelés eredményességének a javítására. 4.9 Visszaadjuk a nyugdíjasoknak azt az 52 milliárd forintot, amit 1999-ben, a jogbiztonságot súlyosan sértő módon, elvettek tőlük. A nyugdíjemelés eltorzított rendszerét korrigáljuk. Biztosítjuk, hogy a nyugdíjak éves emelése az előző évi tényszámok (bér és infláció), valamint a nyugdíjas fogyasztói kosár változása alapján kiszámítható módon történjék meg. 4.10. Az özvegyi nyugdíjakat 50%-kal emeljük. 4.11. A kormányzati ciklus végéig fokozatosan bevezetjük a 13. havi nyugdíj intézményét. 5. Összehangolt, stabil, célzott támogatások rendszere 5.1. A Kormány növeli a célzott támogatások hatékonyságát. A pénzbeli támogatásnak elsődlegesen az egyéb jövedelemmel nem rendelkezőkhöz kell eljutnia úgy, hogy kiszámítható és garantált összegű legyen. Törvényben meghatározott feltételek szerint, jelentős központi költségvetési forrás biztosításával, az önkormányzatok számára segítséget adunk a minimális szociális jövedelem rendszeresítéséhez. A munkára ösztönzés érdekében a segélyek összegét és a jogosultság feltételeit összehangoljuk a munkanélküli ellátások összegével és szabályozásával. Elhelyezkedés esetén fokozatosan csökkentjük a segélyt, hogy ezzel is ösztönözzük a tartós reintegrációt. 5.2. Az egyszemélyes háztartásban élő idős emberek, főként a kistelepüléseken lakó nők helyzetét jelentősen javítjuk. 75 éves kor felett folyósítjuk az "egyedülálló idősek pótlékát", megkímélve így az érintetteket a segély kérelmezésétől. 5.3. A fogyatékos emberek jogait és esélyegyenlőségét rögzítő 1998. évi törvény korszerű elveit és annak európai normákat követő szellemét változatlanul érvényesnek és alapvetőnek tartjuk. A Kormány a fogyatékosokat önálló, önmagukért felelős jogképes embereknek tekinti, akiknek pozitív diszkriminációval, az iskolai oktatáson, a képzésen keresztül, szociális és munkaerőpiaci, egészségügyi és lakóhelyi közlekedési szolgáltatásokkal segítünk abban, hogy a befogadásukra kész társadalom aktív és megbecsült tagjai lehessenek. Változtatni akarunk azon a ma még – sajnos – jellemző közfelfogáson, amely a fogyatékosságot csupán egészségügyi problémaként, emberi tragédiaként kezeli és nem tartja a hátrányok enyhítését az egész társadalom megoldandó feladatának. _________________________________ 5 ___________________________________


III-1. melléklet


5.4. Változtatunk a jelenlegi minősítési rendszer és a szociálpolitikai gyakorlat felfogásán. A fogyatékosságot társadalmi és emberi jogi kérdésként értelmezzük és azt képviseljük, hogy a környezeti és munkafeltételeket kell elsődlegesen módosítani. Az akadálymentes közlekedést legalább a középületekben oldjuk meg, javítjuk parkolási lehetőségeket, módosítjuk a gépkocsi-vásárlás és az ehhez kapcsolódó hitel felvétel szabályait.

_________________________________ 6 ___________________________________


III-1. melléklet


IV. FEJEZET: EGÉSZSÉGÜGY 1. Az egészség évtizede 1.1. A Kormány a magyar társadalom egészségi állapotának érzékelhető javítására törekszik és ennek érdekében átalakítja az egészségügyi ellátó- és finanszírozási rendszert. Olyan egészségközpontú kormányzati stratégiát dolgozunk ki és valósítunk meg, amely az egyén érdekében képes mozgósítani a társadalom valamennyi gazdasági lehetőségét és teljes szellemi erejét. A szociális, demokratikus és modernizációs fordulat részeként e fontos területen is nemzeti közmegegyezésre törekszünk. Tudatában vagyunk annak, hogy az ellátórendszerben érdemi változásokat és az emberek egészségi állapotában érzékelhető javulást csak hosszabb időszak alatt érhetünk el. Meghirdetjük és megkezdjük az "egészség évtizede" programját. A Kormány az új egészségügyi rendszer kialakításához megteremti a szükséges forrásokat, kimunkálja a fejlesztési programokat, s meghatározó szerepet vállal annak érdekében, hogy az érintett szervezetek partnerként vegyenek részt az egészségügy korszerűsítésében. 1.2. Olyan egészségügyi rendszer megteremtésén fáradozunk, amelyben - az egyének és közösségeik hatékonyan cselekszenek egészségük megőrzéséért és helyreállításáért; - minden magyar állampolgár a kötelező egészségbiztosításban hozzájut az általánosan elfogadott egészségügyi ellátáshoz; - az ellátás és a biztosítás minden elemében érvényre jutnak a szolgáltató funkciók; - a rendszer jogszabályi garanciákkal, elkülönített pénzforrások terhére fokozott figyelmet fordít a különösen hátrányos helyzetű csoportok sajátos szükségleteire és a társadalmilag meghatározott hátrányok ellensúlyozására; - a szolgáltatások biztonságos és fenntartható finanszírozásának változatlanul és döntően a közfinanszírozás az alapja, amelyet adókedvezménnyel is támogatott egészségpénztári bevételekből és egészségcélú megtakarításokból, valamint – megfelelő szabályozás és ellenőrzés mellett – magánforrásokból egészítünk ki, a teherviselők és a szolgáltatásokat igénybe vevők számára méltányos és igazságos feltételek mellett; - a finanszírozási rendszer képes összeegyeztetni a makrogazdasági lehetőségeket a folyamatos modernizációs szükségletekkel; - az egészségügyi intézmények és szolgáltatók önállóan, hatékonyan működnek, ellenőrzött minőségű, korszerű szolgáltatásokat nyújtanak, képesek struktúrájukat, ellátásaikat az eltérő és folyamatosan változó szükségletekhez igazítani, valamint képesek alkalmazkodni a szolgáltatások piacán kibontakozó versenyhez; - az egészségügyben dolgozóknak érdemeikkel és tudásukkal arányosabb, megérdemelt szakmai és anyagi megbecsülésben lesz részük; - a közpénzekkel gazdálkodó hivatalok, szervezetek és szolgáltatók működése átlátható és elszámoltatható; - a szolgáltatásokat igénybe vevő állampolgárok egyéni választása, önállósága kiteljesedik, méltóságuk és személyiségi jogaik nem sérülnek; - az átfogó konszolidációs és modernizációs programok, valamint az érdemi változások és fejlesztések a szereplők lehető legszélesebb közreműködésére épülnek. _________________________________ 7 ___________________________________


III-1. melléklet


1.3. A kormánynak a következő négy évben a problémák gyors és hatékony orvoslása érdekében egyszerre kell megvalósítania az egészségügyi rendszer konszolidációját és modernizációját, illetőleg beindítani az ágazati, tőkepótlási és felhalmozási folyamatot. 2. Az egészségközpontú gyógyítás programja 2.1. Az egészségközpontú kormányzati stratégia a feltételek kialakítását és a szemlélet befolyásolását tekinti feladatának. Új kormányzati szervezeti kereteket és gyakorlatot alakítunk ki, amelynek során minden döntésünknél figyelembe vesszük, hogy az milyen hatást gyakorol a lakosság egészségi állapotára. 2.2. A többszektorú egészségpolitika sikeres végrehajtása érdekében számításba vesszük az egészségügyi rendszeren kívüli anyagi és szellemi erőforrásokat. Programjaink számítanak a civil szervezetek, egyházak, iskolák, munkahelyek, helyi közösségek és az egyes emberek aktivitására. Halaszthatatlan feladatunk, hogy a tömegkommunikációban és az internetes kultúrában dolgozókat megnyerjük az egészségfejlesztés ügyének 2.3. Az egészségfejlesztésben érdekelt piaci szereplőket és az életmódipar vállalkozásait piackonform megoldásokkal ösztönözzük. 2.4. Az öngondoskodás különböző formáinak és szervezeteinek fejlesztését, preventív szolgáltatásaik bővülését – a jogszabályok módosításával és az adórendszeren keresztül is – támogatjuk. 2.5. Megfelelő pénzügyi és adópolitikával segítjük az egészségesebb életmód választását. A leszakadó rétegek és a roma népesség egészségi hátrányai miatt az oktatási, képzési, foglalkoztatási és a szegénységet csökkentő programjainkhoz speciális egészségvédelmi akciókat is kapcsolunk, mindenekelőtt figyelve a gyermekekre és a fiatalokra. 2.6. A Regionális Fejlesztési Tanácsokhoz kapcsolódóan Regionális Egészségügyi Tanácsokat hozunk létre, azok hatáskörébe adjuk a területi egészségfejlesztés stratégiai tervezésének, koordinációjának pénzalapjait. Elsődlegességet adunk az egészségi kockázatokat befolyásoló regionális és helyi szintre alkalmazott megoldásoknak. Ezek kidolgozásához és megvalósításához korszerű ismeretekkel bíró népegészségügyi szakemberek alkalmazását tesszük lehetővé. 2.7. Bővítjük az egészségügyi adatbankokat. Internet alapú információs hálózatot és egészségügyi tájékoztató központokat hozunk létre. 2.8. A Kormány határozott intézkedéseket tesz azért, hogy a megelőzés a gyógyítással egyenrangú tevékenység legyen. Ebben elsősorban a háziorvosokra és a védőnői szolgálatra építünk. Miután kiemelt feladatunk a megelőzés, a gyógyítás és a rehabilitáció hármas egységének a megteremtése, a betegségekhez igazodó magatartásból segítünk átlépni az egészségfejlesztés irányába. 2.9 Az ÁNTSZ szakmai felügyeleti szerepét számottevően erősíteni kell. Gondoskodunk arról, hogy az ellátási követelmények ellenőrzéséhez és a közegészségügyi biztonság fenntartásához szükséges szellemi és anyagi erőforrások rendelkezésre álljanak. A szakmai felügyelet felelősségteljes munkáját az ÁNTSZ kötelékébe tartozó szakfelügyelő főorvosi rendszer erősítésével is segítjük.

_________________________________ 8 ___________________________________


III-1. melléklet


3. Egészség – érettségi 3.1. A Kormány kiemelt jelentőségű megelőző programot indít az egészséges ifjúságért, a gyermek- és ifjúságvédelem kiterjesztéséért. 3.2. A Kormány kulcskérdésnek tekinti a serdülőkorúak egészség-magatartásának komplex iskolai és családi befolyásolását. Speciális szűrővizsgálattal "egészségérettségivel" kívánjuk lezárni az egyéni egészségfejlesztő programokat. 4. Az egészség megőrzésének programja 4.1. Korszerűsítjük és kiterjesztjük a megkezdett népegészségügyi programot, biztosítjuk a végrehajtáshoz szükséges pénzügyi fedezetet. 4.2. A Kormány a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések és halálozások visszaszorítását prioritásnak tekinti. E népbetegségek megelőzésében számít a szakma, a civil szervezetek, az egyházak és a piaci szereplők együttműködésére. Elengedhetetlennek tartja a megelőzés, a szűrés, az ellátás és a gondozás egységes rendszerének megteremtését. 4.3. Programokat indítunk az idős kor sajátosságainak megfelelő egészségvédő életmód kialakítása érdekében. 4.4. Újjászervezzük a lelki egészségvédelmi mozgalmat és folytatjuk az egészséges környezet megteremtésének programját, széleskörű akciót szervezünk a parlagfű visszaszorítására. 4.5. A szűrőprogramokban és a prevencióban felhasználjuk a genetika legújabb eredményeit. 5. Az új egészségügy megteremtése 5.1. A Kormány a konszolidációt több szakaszban hajtja végre. 2006-ig jelentős többletforrást felhasználva elérjük, hogy a hazai össztermékből az egészségügyi közkiadások aránya számottevően növekedjen, és az Európai Unió átlagához viszonyított lemaradásunkat egyharmadára csökkentsük. 5.2. Első lépésben az ágazat bérszínvonalát jelentős mértékben növeljük. Ennek során 100 napos programunk részeként – az egészségügyi dolgozók 50 %-os béremelésére kerül sor. 5.3. Azok az ápolást végző egészségügyi dolgozók, akik már legalább 4 éve ellátják munkakörüket – 1 évi bruttó keresetüknek megfelelő- "hűség jutalmat" kapnak. Ezt az összeget a négy év során folyamatosan kapják meg a jogosultságot elérők. A rendszer működtetésében számítunk az érdekképviseletek közreműködésére. 5.4. A diplomás minimálbérre alapozva kidolgozzuk a szaktudásnak és a teljesítménynek megfelelő bértáblákat, valamint az alapbéren felüli juttatások, pótlékok, ügyeleti díjak és konziliáriusi térítések új rendszerét. Bővítjük és továbbfejlesztjük a szabadfoglalkoztatás feltételeit az egészségügyben. Erősítjük a Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Gyógyszerész Kamara szerepét és felelősségét, létrehozzuk az ápolók köztestületét. 5.5. A dologi kiadások megemelt összegeit és az amortizáció fedezetét fokozatosan beépítjük a szolgáltatások finanszírozásába.

_________________________________ 9 ___________________________________


III-1. melléklet


5.6. Még 2002-ben 1 éves járóbeteg- és kórházi "komfort" programot indítunk 1 Mrd Ft-os pályázható alappal, 50 %-os vissza nem térítendő támogatással. 6. A jövő egészségügyének programja 6.1. A program felöleli a beruházásokat, az alapellátás fejlesztését, a kórházak működési formáinak és szolgáltatásainak átalakítását, a tulajdoni kérdések rendezését, a minőség javítását szolgáló eszközrendszer fejlesztését, a stratégiai tervezés és koordináció regionális szintjének a kialakítását, az állampolgárok és a betegszervezetek részvételi lehetőségének a bővítését, valamint az egészségügyi dolgozók képzésére, foglalkoztatására, demokratikus részvételére vonatkozó elképzeléseket, illetve a finanszírozás reformját. 6.2. A 90-es évtizedben elmaradt beruházásokat már célszerűtlen a jelenlegi struktúrába beépíteni, azokat be kell illeszteni az új intézményi formák és működési mechanizmusok a keretébe. A Kormány ezért már a konszolidációs forrásokból is csak olyan beruházásokat támogat, amelyek maradéktalanul kapcsolódnak az egészségpolitika alapvető céljaihoz és a regionális fejlesztési stratégiákhoz. 6.3. Az egészségügyi ellátás szakmai fejlesztésében erősödik az alapellátás szerepe. Ennek során különféle szociális feladatok ellátása is nagyobb hangsúlyt kap (időskorú és krónikus beteggondozás, a fogyatékosok sokoldalú támogatása). 3-400 új háziorvosi és gyermek háziorvosi körzet létrehozását támogatjuk, elsődlegesen az ellátatlan területeken. A bevétel kiesést a finanszírozás eszközeivel ellensúlyozzuk. A piacképtelen körzetekben továbbra is megoldjuk az orvosok közalkalmazotti foglalkoztatását. 6.4. Támogatjuk a csoportpraxisok terjedését. A háziorvosok kártya-alapú elszámolását fokozatosan szolgáltatáselvű finanszírozással egészítjük ki. A területi ügyeleti szolgálatok fejlesztését központi forrásból is támogatjuk. 6.5. A házi gyermekorvosi szolgálatot, mint bevált, jól működő hatékony szolgáltatást a Kormány fejleszteni kívánja. Megoldjuk az orvosok munkájának szakmai támogatását, lehetővé tesszük a folyamatos konzultációt és erősítjük a védőnőkkel való munkakapcsolatot. 6.6. A fogászati alapellátásban is megoldjuk a területi különbségek kiegyenlítését; a finanszírozást újraszabályozzuk. Ebben a körben a prevenciót ösztönözzük. 6.7. Szakmailag és anyagilag is átjárást teremtünk a gyógyító és az ápolást nyújtó szolgáltatások között. 6.8. A járóbeteg szakellátás fejlesztésére – figyelemmel a területi különbségekre – megfelelő összeget különítünk el. A szakmai és szervezeti változásokat a Kormány kezdeményezi, ösztönzi és támogatja. 6.9. A kórházak és az egyetemi klinikai szervezetek betegellátó szerepe meghatározó. Komplex feladataik színvonalas ellátásához, mind a beruházások terén, mind a gyógyítás eszközrendszerének a megújításához, mind pedig a működési költségek biztosításához jelentős többletforrásokra van szükség. 6.10. A beruházási forrásokat – amelyek pótlólagosan több mint 100 milliárd forintot tesznek ki – a jövő egészségügyének programjába illeszkedve, regionálisan is egyeztetett célok megvalósítására használjuk fel. Vigyázunk arra, hogy a jelentősen megemelt keretek mindenki által átlátható pályázati rendszerben álljanak az önállóságukban is megerősített intézmények és a tulajdonosok rendelkezésére. A cél és ________________________________ 10 ___________________________________


III-1. melléklet


címzett támogatásra rendelkezésre álló forrásokat, valamint a beruházásokra szánt pótlólagos költségvetési eszközöket regionális programok alapján, központilag összehangolva használjuk fel. Ezeket az előirányzatokat a népegészségügyi szempontból fontos fejlesztésekre, a korszerűtlen szakmai struktúrák átalakítására, az elfogadhatatlan területi és ellátásbeli különbségek kiegyenlítésére, valamint az intézmények technikai színvonalának javítására használjuk. 6.11. Szervezetfejlesztési programokat indítunk annak érdekében, hogy kórházaink egyre inkább képesek legyenek üzemszerűen működni és folyamatos, magas színvonalú diagnosztikus és terápiás szolgáltatásokat nyújtani. A struktúraváltás során az onkológiai és rehabilitációs ellátást, az ápolást, a hospice tevékenységet ösztönözzük. Tágabb lehetőséget teremtünk az intézmények és vállalkozások számára a betegszállításban. 6.12. A szolgáltatók kínálta ellátásokra a társadalombiztosítás a betegek érdekeit maximálisan szem előtt tartva, a szolgáltatások minőségét és költséghatékonyságát mérlegelve köti meg a szerződéseit. A társadalombiztosítás által lekötött kapacitásokon felüli kínálatra, az önkéntes biztosítások körében támogatjuk a fizetőképes kereslet kialakulását. Ennek az új szerepnek a kiteljesítéséhez szükségesnek látjuk a menedzsment autonómiájának és felelősségének növelését, a kórházak gazdálkodási feltételeinek és formáinak az átalakítását. Az önkormányzati tulajdonnak – mint meghatározó tulajdoni formának – a fenntartása mellett anyagilag is támogatjuk, hogy az intézmények közhasznú társasággá, gazdasági társasággá alakuljanak át. Ennek érdekében piaci ösztönzőket vezetünk be. A jogszabályokat – a jelenlegi hibákat korrigálva – a kezdeti tapasztalatok alapján, a hatékony és biztonságos működés javára módosítjuk. 7. Tulajdonosváltás az egészségügyben 7.1. A települési önkormányzatoknak fontos kötelezettségei és jogai vannak az egészségügyben. Tehát a vagyoni privatizáció esetében is az orvosok és az önkormányzatok közötti megállapodást tekintjük meghatározónak. 7.2. Az önkormányzati tulajdonnak – mint meghatározó tulajdoni formának – a fenntartása mellett anyagilag is támogatjuk, hogy az intézmények közhasznú társasággá, gazdasági társasággá alakuljanak át. A befektetőkre vonatkozó ágazati megkötéseket feloldjuk. A működési engedélyek jogfolytonosságáról gondoskodunk. 7.3. A szakrendelők leválását, önállósodását bátorítjuk a definitív ellátás és a szakorvosi privatizáció elősegítése érdekében. 7.4. A privatizáció érdekében felélesztjük a más ágazatokban bevált privatizációs technikákat, így a Munkavállalói Résztulajdonosi Programot (MRP) is. 7.5. A pénzügyi és adószabályok módosításával, az egészségügyi intézmények gazdálkodásának formaváltásával, a menedzsment nagyobb autonómiája révén lehetőséget teremtünk arra, hogy az orvosok, más magánbefektetők, az egészségpénztárak is részt vehessenek szolgáltatások nyújtásában, az infrastruktúra korszerűsítésében.

________________________________ 11 ___________________________________


III-1. melléklet


8. A egészségügy anyagi biztonságának megteremtése 8.1. A finanszírozási reform a döntően közpénzekből fenntartható, igazságos, méltányos, legális és hatékony rendszer fokozatos kiépítését tekinti céljának. 8.2. A járulékreformban a közfinanszírozásnak számító források egyértelmű meghatározására törekszünk. Az egészségbiztosítási járulékot a szociálisan rászorulók, a nyugdíjasok, a katonai szolgálatot, a társadalmilag hasznos családi feladatot teljesítők helyett a költségvetésből fizetjük. Olyan jogszabályokat készítünk elő és terjesztünk a Parlament elé, amelyek garantálják, hogy akinek megfelelő a jövedelme, az rendszeresen fizesse a járulékait azért, hogy senki ne lehessen ügyeskedő haszonélvezője a mindenkire kiterjedő kötelező egészségbiztosításnak. Olyan nyilvántartási és egyéni számlarendszert (Egészségbiztosítási Kártyát) vezetünk be, amely az egészségügyi dolgozók adminisztratív terhelése nélkül képes a járulékfizetési kötelezettség teljesítésének nyilvántartására, a (egészségügyi ellátásra) jogosultság igazolására. 8.3. Fokozatosan megszüntetjük a fix összegű egészségügyi hozzájárulást. Ezzel párhuzamosan ösztönözni fogjuk, hogy a munkáltatók önkéntesen támogassák alkalmazottaik egészségcélú előtakarékosságát. 8.4. Határozott lépéseket teszünk azért, hogy a jelenlegi, nem legális magánráfordítások törvényes keretek között jussanak el a szolgáltatókhoz. Ennek érdekében – valamint a magánzsebből fizetendő térítési díjak finanszírozására – adókedvezménnyel támogatott előtakarékossági számlákat nyitunk és önkéntes egészségpénztári megtakarítási lehetőségeket ajánlunk és ösztönzünk. 8.5. Modellezzük a biztosítási reform lehetséges változatait. Ezért támogatjuk és bővítjük az irányított betegellátási kísérleteket, hogy a finanszírozás hatékonyabb formáit – több mint 500 000 biztosított körében – kipróbálhassuk. 8.6. A kiegészítő biztosítások körében – miután nő az időskorú lakosság létszáma és aránya – bevezetjük az ápolási biztosítást. Ezt a formát összehangoljuk a nyugdíj- és egészségcélú megtakarításokkal. 8.7. Kezdeményezzük, hogy az egészségbiztosítás ellenőrzését a parlament egy általa létrehozott és megfelelő jogkörökkel felruházott testületre bízza. 8.8. Fokozatosan megszüntetjük a kötelező szerződéseket és gondoskodunk arról, hogy a versenyhelyzetben a biztosító mindig takarékosan, kizárólag szakmai szempontok alapján vásároljon. Olyan szabályozott piaci feltételeket-helyzetet teremtünk a szolgáltatók és a szerződő felek számára, melyben az intézmények a valóságos teljesítményük arányában jutnak bevételeikhez. 8.9. Az intézményi gazdálkodás stabilitásának biztosítására a finanszírozás szabályait már a költségvetési évet megelőzően meghatározzuk. Fokozatosan bevezetjük, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott járó- és fekvőbeteg ellátásban a zárójelentések mellé mellékelni kell a teljesítményalapú elszámolást és annak átszámítását aktuális forintértékre. 8.10. Megvizsgáljuk az elismert pénztárak szervezésének lehetséges előnyeit. Széleskörű szakmai és társadalmi egyeztetéssel kezdeményezzük a kötelező biztosítás ellátási csomagjának a mainál pontosabb meghatározását. 8.11. Visszatérünk a nagy mennyiségben felhasználandó gyógyszerek és egészségügyi anyagok központosított közbeszerzési eljárással történő vásárlásához.

________________________________ 12 ___________________________________


III-1. melléklet


9. Biztonságos gyógyszerellátás megteremtése 9.1. Átfogó jogszabályba foglaljuk a gyógyszerek ártámogatásának szabályait. Megakadályozzuk, hogy a gyógyszerellátás bármely szereplője jogosulatlan előnyhöz juthasson, miközben arra törekszünk, hogy mindenki átláthassa, átgondolhassa, tervezett módon érvényesítse számításait. Az árszabályozásban megfelelő eljárási rendet vezetünk be. A százalékos támogatást megtartva, egyes életmentő, illetve az idősek számára nélkülözhetetlen gyógyszerek kiemelt támogatására a jelenleginél rugalmasabb lehetőséget teremtünk. Hozzájárulást adunk az oltóanyagok és a fogamzásgátló szerek árához. Elősegítjük a generikumok térhódítását. 9.2. Gondoskodunk a hazai gyógyszertár hálózat biztonságos működéséről, megteremtjük a gyógyszerészek érdekeltségét is a betegek informálásában, költséghatékony gyógyszerelésében. 9.3. Kiépítjük a "családi patikák" rendszerét, engedélyezzük a vevőkártya rendszerek kialakítását. Nagyszabású gyógyszer-tájékoztatási programba kezdünk. 9.4. A gyógyszertárak engedélyeztetését liberalizálni fogjuk. 9.5. Korszerűsítjük a közgyógyellátást. 9.6. A költség-hatékony gyógyszerfelírási szokások ösztönzése érdekében a háziorvosi praxisokban modellkísérletet finanszírozunk. 10. Az egészségügy társadalmiasítása 10.1. A Kormány az állampolgárok és civil szervezeteik számára biztosítani fogja az egészségfejlesztéshez és az egészségügyi rendszer korszerűsítésének támogatásához szükséges információkat. Új ösztönzők bevezetésével erősíti az orvosi és egyéb szakmák önszabályozását, a civil szervezetek befolyását. Olyan intézményi és szervezeti kereteket teremtünk, és olyan eljárási formákat vezetünk be, amelyek elősegítik a lehető legszélesebb társadalmi konszenzus megteremtését a legfontosabb kérdésekben. Ennek stratégiai terepe a Nemzeti Egészségügyi Tanács. 10.2. Létrejön az Országos Betegjogi Közalapítvány. Az önálló, országos intézmény – megyei hálózattal – gondoskodik a betegjogi képviselő alkalmazásáról és az állampolgárok megfelelő informálásáról. A fogyasztóvédelem szerepét az egészségügyben is erősítjük.

________________________________ 13 ___________________________________


III-1. melléklet

H/11640.

Lendületben az ország! A Köztársaság kormányának programja a szabad és igazságos Magyarországért 2004–2006


III-1. melléklet

TARTALOM CSELEKVŐ KORMÁNYZÁS ............................................................................................... 3 ÉLJÜNK, AHOGY ÉLHETNÉNK .............................................................................................................................. 3 ÉRTÉKELVŰ KORMÁNYZÁS ................................................................................................................................. 5

GYARAPODÓ KÖZTÁRSASÁG .......................................................................................... 8 TARTÓS NÖVEKEDÉS A GAZDASÁGBAN ............................................................................................................... 8 AZ EGYENSÚLY MEGTEREMTÉSE ÉS FENNTARTÁSA............................................................................................. 9 A VERSENYKÉPESSÉG JAVÍTÁSA ........................................................................................................................ 10 KISEBB ÉS HATÉKONYABB ÁLLAMOT ................................................................................................................ 12 ÉPÜLŐ MAGYARORSZÁG ................................................................................................................................... 13 A 21. SZÁZAD INFRASTRUKTÚRÁJA ................................................................................................................... 15 MUNKAHELY, MUNKAHELY, MUNKAHELY ........................................................................................................ 16

IGAZSÁGOS KÖZTÁRSASÁG .......................................................................................... 19 IGAZSÁGOSABB KÖZTEHERVISELÉS ÉS ALACSONYABB ADÓK............................................................................ 20 IGAZSÁGOSABB GYERMEKTÁMOGATÁS ............................................................................................................ 21 IGAZSÁGOSABB OTTHONTEREMTÉSI POLITIKA .................................................................................................. 23 AZ IDŐSEK MEGBECSÜLÉSE ESÉLYT A FALUNAK .......................................................................................................................................... 24 VALÓDI EGYENLŐSÉGET A NŐKNEK .................................................................................................................. 25 A TELJES ÉRTÉKŰ ÉLET ESÉLYE A SEGÍTSÉGGEL ÉLŐKNEK ................................................................................ 25 EGYENLŐ ESÉLYEK A ROMÁKNAK ..................................................................................................................... 26

MODERN ÉS DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG ....................................................... 28 AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ÉPÍTÉSE .......................................................................................................... 29 ÁTALAKÍTÁS A FELSŐOKTATÁSBAN .................................................................................................................. 34 NEMZETI ÖRÖKSÉG, NEMZETI KULTÚRA ............................................................................................................ 34 A SZOLGÁLTATÓ ÁLLAM ................................................................................................................................... 29 SZOLGÁLTATÓ KÖZIGAZGATÁS A POLGÁROKÉRT .............................................................................................. 30 A KÖZREND ÉS A VAGYONBIZTONSÁG ERŐSÍTÉSE ............................................................................................. 31 A HAZA VÉDELME ............................................................................................................................................. 33

ÉLHETŐ ÉS OTTHONOS KÖZTÁRSASÁG.................................................................... 38 HATÉKONYABB, JOBB, MAGASABB SZÍNVONALÚ EGÉSZSÉGÜGY ....................................................................... 39 KÖRNYEZETÜNK VÉDELME ............................................................................................................................... 41

EURÓPAI KÖZTÁRSASÁG................................................................................................ 42 MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI UNIÓBAN ................................................. HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. MAGYARORSZÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN ÉS A TÉRSÉGBEN .................. HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ................................................................ HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. A MAGYAR KÜLPOLITIKA ÚJ CÉLJAI ÉS HANGSÚLYAI ............................... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK.

A JÖVŐ FORMÁLÁSA ........................................................................................................ 46

2


III-1. melléklet

CSELEKVŐ KORMÁNYZÁS Ma Magyarország a lehetőségek országa. A teljes körűen még ki nem használt, gyakran igazságtalanul elosztott lehetőségeké. Olyan lehetőségeké, amelyek biztonságot és jólétet teremthetnek, és Európa legfejlettebb országai közé emelhetik hazánkat. Éljünk hát lehetőségeinkkel! Gyarapodó, erős gazdaságunk biztosítja, hogy egyre többen élhessenek egyre jobban. Mindez lehetőséget teremt az örökölt társadalmi igazságtalanságok felszámolására: hogy a szegényeknek és kiszolgáltatottaknak visszaadjuk a méltóságteljes élet esélyét, tovább erősítsük a középosztályt, és ne gördítsünk akadályokat azok elé, akik maguktól is boldogulni tudnak. Polgárainak egyéni és közös sikereire büszke országot szeretnénk, ahol tisztelete van az előrejutásnak. Európai uniós tagságunk megteremti a feltételeit annak, hogy hazánk az 1867-es kiegyezés utáni évtizedekhez hasonlóan biztonságosan és gyorsan fejlődjön. Felzárkózás vagy az örök második vonal – ez az elkövetkező évek tétje. Bátor, cselekvő kormányzás, magabiztos polgárság, sikeres európai Magyarország – ez a haladás receptje.

Éljünk, ahogy élhetnénk A cselekvő kormányzás azt jelenti: merünk változtatni. Hazánkban ma egyszerre van jelen sokak, túl sokak számára a mindennapok létbiztonságáért folytatott küzdelem, másoknak a kiszámítható élet, a gyarapodás esélye és a kevesebbeknek megadatott jólét. Közös felelősségünk csökkenteni az igazságtalanságokat, és biztosítani a gyarapodás feltételeit. A Köztársaság új szocialista-liberális kormánya végrehajtja azt a fordulatot, amit Magyarország régóta vár: annak kell többet segíteni, akinek erre nagyobb szüksége van, és annak kell nagyobb felelősséget vállalnia, akinek a lehetőségei ezt megengedik. A cselekvő kormányzás egyik feltétele a tiszta és világos beszéd. Azt mondjuk: több lehetőséget a nélkülözőknek, több felelősséget a tehetőseknek. Jövedelme nem az államnak, hanem az országnak van, és ezt az emberek teremtik elő. Minden forint, ami fölött a kormány rendelkezik, az emberek közösbe adott pénze. A cselekvő kormány ezért nem érzi az állam feladatának, hogy a közösből egyformán adjon mindenkinek. Vannak, akik nem szorulnak állami segítségre – az állam felelőssége itt az, hogy ne korlátozza őket döntéseikben, lehetőségeikben. Ám tisztában vagyunk azzal, hogy közös dolgunk adni annak, akinek erre valóban szüksége van. 3


III-1. melléklet

A gazdaságban a cselekvő kormányzás azt jelenti: egyensúlyra törekedve tartjuk fenn a beruházás- és fejlesztésvezérelt növekedést, így teremtjük meg a gyarapodó, sikeres jövő alapjait, hogy 2010-ben Magyarországra is elérkezzen a „hétköznapi Európa”, és a forintot felváltsa a közös európai pénz, az euró. A cselekvő kormányzás az egyéni felelősségre és a társadalmi közösségvállalásra épül. Ez egyrészt azt jelenti, hogy az államnak mindent meg kell tennie, hogy csak a szükséges mértékben korlátozza az egyéni autonómiát, minél több döntést bízzon az egyénre, a polgárok helyi közösségeire. De a cselekvő

kormányzásnak

erősítenie kell a társadalmi

közösségvállalást is, hogy támogatást adhasson azoknak, akik szükséget szenvednek. A közösségi és az egyéni felelősség felismerése ad esélyt arra, hogy hatékonyabban éljünk lehetőségeinkkel. Vannak területek, ahol az állam szerepvállalása nem nélkülözhető, ám legtöbbször a polgárok szabad társulásai, illetve a merész és elkötelezett egyének sokasága teremtheti meg az új, sikeres Magyarország sokszínű közösségi hálózatát. A cselekvő kormányzáshoz nem nagy, hanem erős, hatékony és szolgáltató államra van szükség. Az államnak csak akkorának kell lennie, ami elegendő legszükségesebb feladatainak ellátásához. A cselekvő kormányzás az emberek, és nem az állam igényeiből indul ki. Magyarország a hazánk, Európa az otthonunk, biztonságot adó szövetségi rendszerhez tartozunk. Stratégiai partnerként tekintünk szomszédainkra. A cselekvő kormányzás kiegyensúlyozott és kiszámítható, ám határozott külpolitikát jelent: támogatni és megvédeni a magyar érdekeket, ennek részeként támogatni a magyar kisebbség érdekérvényesítését. A cselekvő kormányzás határozott szerepvállalással jár együtt Európában s a világban. Magyarország nem passzív elszenvedője, hanem aktív alakítója az egységesülő Európának. Magyarország komoly esélye a kreativitás, a magyar szellem és szorgalom ereje. A modern világ lehetőségeinek és a modern technológia elérésének biztosítása – ez is a cselekvő kormányzás feladata. A cselekvő kormány aktív, kezdeményező és együttműködő politikát folytat. Aktív ott, ahol a különböző érdekeket képviselő csoportok között születő méltányos megállapodáshoz a gyengébbek oldalán szükséges beavatkozni. Aktív szerepet vállal az idősek, a nők, a gyermekek, a fogyatékkal élők, a munkavállalók és az alkalmazottak, valamint a hátrányos helyzetű csoportokhoz tartozók érdekeinek érvényesítésében. Kezdeményező azokon a területeken, amelyek meghatározzák Magyarország jövőjét és sikerét. Ám nem telepszik rá a

4


III-1. melléklet

mindennapokra, nem erőltet rá világnézetet a polgárokra, és nem akar az emberek helyett döntéseket hozni vagy problémákat megoldani. Együttműködésben kívánunk kormányozni mindenkivel, aki önös szempontjai fölé emelkedve keresi a közös cselekvés lehetőségeit. A jövő formálásában, a sikerhez vezető út megtalálásában a kormány együttműködik a magánszférával, a civil társadalommal, az egyházakkal. Éljünk úgy, ahogy élhetnénk – úgy, ahogy arra a magyar emberek tudása, szorgalma, tehetsége, a magyar gazdaság ereje, az ország európai hagyományai és jövője lehetőséget biztosít. Ezt szolgálja a Köztársaság kormányának programja, a biztonság, a fejlődés és a gyarapodás programja.

Értékelvű kormányzás Magyarország új kormányának működését a szocialista és a liberális párt koalíciós együttműködése határozza meg. A Köztársaság kormányának programját a koalíciós pártok által képviselt értékekre és az ezeket szolgáló tettekre építi. A cselekvő kormányzás nem hatalom-, hanem értékelvű, nem uralkodni, hanem szolgálni kíván. Tetteinket egy jobb ország megteremtésének vágya és képessége vezérli. Meggyőződésünk, hogy az igazságos, szabad világ, az egyéni és közösségi jólét megteremtésének őszinte vágya és az ebből fakadó tettek mozgatják az embereket. A polgárok erkölcsi meggyőződését, hitét, világnézetét az emberi létezés elválaszthatatlan részének tekintjük. Hiszünk abban, hogy a nemzetet nem a kormány, hanem polgárainak munkája, szorgalma, többre vágyása virágoztatja fel. Hiszünk •

a szabadságban

•

az igazságosságban

•

a demokráciában

•

a szolidaritásban

•

a tanulás, a tudás, a munka becsületében

•

a közösségi és egyéni felelősségvállalásban 5

Az egészségügyi ellátórendszer 23 éve •

a versenyben

•

a toleranciában

•

nemzeti kultúránk erejében

•

az európai magyarságban.

III-1. melléklet

A 2002-ben kormányt alakító szocialista-liberális koalíció nagy eredménye, hogy megszüntette a félelem légkörét egy mesterségesen megosztott társadalomban, elősegítette a gazdasági növekedés gyorsulását, és a társadalom jelentős csoportjainak életkörülményeit javította a koalíciós pártok választási ígéreteinek végrehajtásával. Az indokolt jóléti és modernizációs intézkedések összessége azonban nem volt összhangban a gazdaság teljesítőképességével.

Miközben

számos

problémát

megoldottunk,

új

feszültségek

keletkeztek. A lassan megkezdett, de mára már dinamikus növekedést eredményező gazdasági fordulat után hozzá kell fogni az igazságosabb társadalompolitika létrehozásához és az államháztartásnak a versenyképességet szolgáló átalakításához. Lendület, következetesség, határozottság kell. Változásra van szükség. A Köztársaság új kormánya bátor kormányzásra készül. Arra, hogy a polgárokkal egyetértésben hozzálássunk az előttünk álló nagy feladatok végrehajtásához. Ésszerűbbé és igazságosabbá tesszük közös javaink elosztását és felhasználását. Csökkentjük az adókat, s így több pénzt hagyunk az embereknél, és könnyítünk a vállalkozók terhein. Bővítjük a foglalkoztatottságot. Javítjuk az ország, a gazdaság polgárainak versenyképességét. Megkezdjük a betegek érdekeit szem előtt tartó, a verseny ösztönző hatását és a magántőke bevonásából származó előnyöket is kihasználó, minőségi egészségügyi ellátás kiépítését. Korszerűsítjük a gyermekeink majdani sikeres életét megalapozó oktatási rendszert. Segítjük és támogatjuk az innováció, a modern technológia, az informatika hétköznapi használatának elterjedését. Szolgáltatóvá és takarékosabbá tesszük az államigazgatást, a polgárok hivatalos ügyeivel foglalkozó intézményeket. Csökkentjük a bürokráciát, mert hatékonyabbá tesszük az ügyintézést. Környezetünk védelmével is javítjuk az élet minőségét. Erősítjük az önkormányzatiságot. Tisztában vagyunk azzal, hogy a kormányzati ciklus végéig hátralévő idő rövid az összes fontos program végrehajtásához. Az emberek azonban nem kormányzati ciklusokra bontva élik életüket. Ezért nem fogunk késlekedni egyetlen olyan fontos program elindításával sem,

6


III-1. melléklet

amely a nemzet érdekét szolgálja. Az új kormány azzal a felelősséggel végzi munkáját, hogy részt vállal Magyarország következő tíz évének formálásában is. Meggyőződésünk, hogy egyedül ez a szemlélet méltó a Köztársaság polgáraihoz és kormányához. A Köztársaság kormányának programja elérhető célokat fogalmaz meg. Betartható ígéreteket tesz. Felelősségteljes program, amely azt vállalja, hogy az adófizetők pénzének mind kevesebb részét vesszük el, s arra és csak arra fordítjuk, hogy Magyarország sikeresebb, gazdagabb, igazságosabb országgá váljon. A Köztársaság új kormánya folytatja az elmúlt időben sikeresnek bizonyult intézkedéseket. Folytatjuk a hátrányos helyzetű régiók felzárkózását szolgáló és a munkahelyteremtő programokat. Folytatjuk az autópályák építését, a kórház- és iskolafelújításokat, az európai uniós támogatások felhasználását szolgáló intézkedéseket, kidolgozzuk a 2007-től elérhető uniós forrásokra épülő, jövőnket meghatározó második Európa Tervet. Befejezzük a privatizációt, folytatjuk a mezőgazdaság, a magyar vidék versenyképessé tételét. Új programokat indítunk az egészségügy, a felsőoktatás, az adórendszer átalakításának érdekében. Határozottabbá, dinamikusabbá tesszük a kormányzást. A Köztársaság kormányának programja közösségteremtő program. A Köztársaság polgárainak szolidaritását, a közösségi érzést, a demokráciába és a nemzet erejébe vetett hitet erősítő program. Az emberek között gyűlöletet keltő, a másikat ellenségnek tekintő politikai törekvések elutasításának programja. Tízmillió magyar állampolgár kormányának programja, amely egy tizenötmilliós nemzet iránti felelősséggel készült. Tettekre építve lendületbe hozzuk Magyarországot.

7


III-1. melléklet

GYARAPODÓ KÖZTÁRSASÁG A Köztársaság kormányának célja, hogy a szabadságból és a jólétből egyre többen részesüljenek, bárhol éljenek is az országban. Egy ország jólétét elsősorban gazdaságának állapota határozza meg. Ha a gazdaság erős, a kormány számára is egyre több lehetőség nyílik a nagy társadalmi feladatok megoldására. Alapvető

érdek,

hogy

a

magyar

gazdaság

erősödjön,

kiegyensúlyozott és növekvő pályán haladjon. Magyarországon ma sokan vannak, akik lehetőségeikkel élve elég tehetséget és elszántságot éreznek magukban, hogy saját kezükbe vegyék jövőjük formálását. A Köztársaság kormányának feladata, hogy lebontsa az akadályokat az érvényesülni vágyók, a maguk és családjuk növekvő jólétét önerejükből, munkájukból megteremteni akarók elől. Célunk, hogy stabil és növekvő gazdaságra támaszkodva olyan

feltételeket

állampolgárok

teremtsünk,

önmegvalósítását,

amelyek egyre

több

segítik

az

embernek

teremtik meg az egyéni érvényesülés, boldogulás esélyét, s a fejlett

európai

országok

színvonalára

történő

gyors

felzárkózást mind az ország, mind valamennyi polgára számára.

Tartós növekedés a gazdaságban A 2003-ban megkezdett új gazdaságpolitika hozzájárult ahhoz, hogy a magyar gazdaság tartós és egészséges növekedésbe kezdjen. Ennek számos jele már most is érzékelhető: a nemzeti össztermék a 2002-es mélypont után ismét évi 4 százalékkal bővül, nőnek a hazai és külföldi befektetők beruházásai, sok

• Ösztönözzük a gazdasági

növekedést

úgy,

hogy közben javítjuk az egyensúlyi feltételeket. • Csökkentjük az adókat, és karcsúbbá tesszük az államot.

magyar vállalat kiváló teljesítményt mutat, a régióban egyre

8


III-1. melléklet

aktívabbak a magyar befektetők, dinamikusan növekszik az export, a bizalom jeleként pedig a tőzsdeindex két év alatt 50 százalékkal emelkedett, s így rekordszinten áll. A kormány gazdaságpolitikájának elsődleges célja a gyors és egyensúlyőrző növekedés, amely •

felzárkózást hoz a gazdaság teljesítményében,

•

felzárkózást hoz a foglalkoztatás szintjében,

•

felzárkózást hoz az emberek életkörülményeiben.

A gyors növekedés egyszerre lehetőség és felelősség. Lehetőség, hogy jobban éljünk, már ma. Felelősség a jövő nemzedékért, a fenntartható fejlődésért. A

felzárkózás

vállalkozások

gazdaságpolitikája versenyképességének

egyidejűleg javítását,

jelenti az

a

export

ösztönzését és az állami kiadások növelését megakadályozó, egyensúlyőrző költségvetési politikát. Az állami kiadások és ezzel együtt az adók csökkentése több levegőt biztosít a vállalkozásoknak,

nagyobb

lehetőséget

a

fejlesztésre,

növekedésre. A kisebb, hatékonyabb állam megteremtése ugyanakkor nem jelenti a fejlesztési források szűkülését. A költségvetési források, az Európai Unió támogatása, az állami és magánszféra együttműködésével megvalósuló beruházások az elkövetkező években a hazánk történetében legnagyobb fejlesztési program megvalósítását teszik lehetővé.

Az egyensúly megteremtése és fenntartása A növekedés csak akkor lehet tartós, csak akkor eredményezheti a polgárok életszínvonalának növekedését, ha szilárd egyensúlyi feltételeken nyugszik. Ha a gazdaság nincs egyensúlyban, akkor előbb-utóbb komoly veszélybe kerül: az állam eladósodik, nem képes finanszírozni feladatait. Az egyensúlytalanság először csak 9


III-1. melléklet

a költségvetésnek, később azonban minden polgárnak komoly gondokat okoz. Közös érdek, hogy a gazdaság stabil legyen; hogy a

növekvő

életszínvonalat

ne

fenyegessék

az

egyensúlytalanságból adódó veszélyek. Ezért a kormány gazdaságpolitikájának második pillére az egyensúlyi feltételek megteremtése és fenntartása. A kormány fenn kívánja tartani a szigorú és takarékos költségvetési politikát. Ez a feltétele annak, hogy csökkenjen az infláció, mérséklődjön az államháztartás hiánya és az államadósság hazai össztermékhez

• Szigorú

költségvetési

politikát folytatunk. • Csökkentjük az államháztartás hiányát. • Csökkentjük az államadósság arányát. • A jegybankkal közösen

mért aránya. Így csökkenthetők a kamatok is.

vigyázunk

Az állam takarékossága mellett az egyensúly másik forrása a polgárok, a családok megtakarítása. Bátorítani és ösztönözni kell a jövőre szóló öngondoskodást.

a

forint

értékállóságára. • Célunk az euró 2010-es bevezetése.

A fokozatosan javuló egyensúly garanciát ad Magyarország számára,

hogy

2010-ben

bevezethesse

a

közös

európai

fizetőeszközt, az eurót.

A versenyképesség javítása Az egészséges gazdasági növekedés kulcsa a beruházások növekedése. A Köztársaság kormánya arra törekszik, hogy Magyarország vonzó célpont legyen a hazai és külföldi befektetők számára, jól szerepeljünk a tőkéért folyó világméretű versenyben. A Köztársaság kormánya a hosszú távú gazdasági növekedés

• Egyszerűsítjük

az

ügyintézést a befektetők számára. • Új hitelkonstrukciókkal segítjük

a

magyar

vállalkozókat.

biztosításáért és a versenyképesség javításáért kiszámítható, stabil

• Támogatjuk a magyar

jogi környezetet teremt, hatásos beruházás- és fejlesztésösztönző

vállalatok külföldi ter-

programokat indít.

jeszkedését.

Bővítjük és a kis- és közepes vállalkozások számára is elérhetővé

• Javítjuk a kutatómunka feltételeit.

tesszük a fejlesztési adókedvezményeket. Tovább könnyítjük a

• Fejlesztjük

külföldi befektetők letelepedését. Egyszerűsítjük az ügyintézést,

parkokat.

kiterjesztjük az egyablakos támogatási rendszert a 10 és 50 millió

az

ipari

• Folytatjuk a kis- és

10

Az egészségügyi ellátórendszer 23 éve euró értékű termelő beruházásokra.

középvállalatok

A Köztársaság kormánya biztosítja az európai uniós fejlesztési források megszerzéséhez szükséges hazai társfinanszírozást. Egyetlen

euró

sem

veszhet

III-1. melléklet

el

Magyarország

számára.

támo-

gatási programját. • Kidolgozzuk a második Európa Tervet.

Megvalósítjuk a Nemzeti Fejlesztési Tervben foglaltakat. A kormány kidolgozza a második Európa Tervet, amely a 2007– 2013 közötti időszakra határozza meg Magyarország fejlesztési irányait az Európai Unióban. A következő hónapokban kell megálmodnunk és megterveznünk azt a modern Magyarországot, amivé az évi hárommilliárd euro uniós támogatás és saját munkánk révén tehetjük hazánkat. Segítjük a magyar vállalkozások fejlődését. Folytatjuk és továbbfejlesztjük a kis- és középvállalkozások számára beindított támogatási programokat. Támogatjuk a műszaki, technológiai, fejlesztéseket, a vállalkozások együttműködési programjait. A Magyar Fejlesztési Bank új hitelprogramokat és konstrukciókat indít a magyar kis- és középvállalatok számára, és tovább segítjük a mikrovállalkozások hitelhez jutását. Informatikai fejlesztések ösztönzésével erősítjük a magyar vállalkozások versenyképességét. Új exporthitelezési programokkal segítjük a magyar vállalatok nemzetközi terjeszkedését és piacszerzését. Pályázati támogatással, tőkeprogramokkal és hiteleszközökkel támogatjuk a magyar vállalkozások nemzetközi hálózatba szerveződését. A

Köztársaság

kormánya

növeli

a

fejlesztési

források

decentralizációját. Fejlesztjük az ipari parkokat és logisztikai központokat. Támogatást adunk a beszállítói kapcsolatok erősödéséhez. Versenyképességünk záloga a tudásalapú gazdaság kialakulása. Ennek érdekében támogatjuk a tudáscentrumok létrejöttét. További jelentős kedvezményeket kapnak a kutatásifejlesztési tevékenységet folytatók. Támogatjuk a magyar vállalkozásokat

új

termékek

kifejlesztésében,

előnyösebb

11


III-1. melléklet

technológia vagy innovatív szolgáltatások kidolgozásában. Új kezdeményezésekkel ösztönözzük a vállalati kutatómunkát, támogatjuk új vállalati kutatói munkahelyek létrehozását és a szoftverfejlesztést. A Köztársaság kormánya partnerséget kér és ajánl a Magyar Tudományos Akadémiának. A magyar tudomány színvonala, tudósaink ismertsége és elismertsége hazánk fejlődésének egyik legbiztosabb pontja. A kormány célja, hogy a tudományra fordított állami támogatás fokozatosan közelítsen az Európai Unióban

kialakult

átlagos

szinthez.

A

tudomány-

és

technológiapolitika és a gazdaság igényei között szorosabbra vonjuk a kapcsolatot. A vállalkozások már 2005-ben a helyi iparűzési adó 50 százalékát vonhatják le a társasági adó alapjából. A jövőben is lehetőség lesz az újonnan beszerzett, előállított új gépek, berendezések, kísérleti fejlesztések esetén az 50 százalékos értékcsökkenési leírás alkalmazására. Célunk, hogy minél több regionális vállalati központ működjön Magyarországon, támogatjuk a nemzetközi vállalatok szolgáltató központjainak letelepedését.

Kisebb és hatékonyabb államot

• Folytatjuk és befejezzük

A túlzott állami szerepvállalás egyetlen gazdaságnak sem tesz jót. Csak azokat a feladatokat szabad az államra bízni, amelyeket biztonságosan és hatékonyan képes ellátni. Magyarországon az állam még mindig számos olyan területen van jelen, ahol semmi

a privatizációt. • Csökkentjük a jövedelemcentralizációt. • Ésszerűsítjük

az

államigazgatást.

keresnivalója, miközben gyakran nem jut elég pénz, energia a feladatkörébe tartozó szolgáltatások színvonalas elvégzésére. A

privatizáció

folytatatásával

és

befejezésével

közös

vagyonunkat az infrastruktúra fejlesztésére csoportosítjuk át. Azok a vállalatok maradnak állami tulajdonban, amelyek nélkülözhetetlenek az állami alapfeladatok ellátásához. A ma 12


III-1. melléklet

állami tulajdonban lévő, de nem, vagy rosszul hasznosított ingatlanokat – ha az érintettek vállalják a hasznosítást – átadjuk az önkormányzatoknak. Ezzel is a helyi közösségeket szolgáljuk. Az állam ma túlzottan bürokratikus, sok helyen pazarló, a központi közigazgatás túlméretezett. A kormány lépéseket tesz ennek megváltoztatására. Csökkenti az állami túlköltekezést, és karcsúsítja a bürokráciát. Az esélyteremtő és hatékony államhoz takarékos igazgatás illik. A Köztársaság kormányának törekvése, hogy az állam a nemzetgazdaság jövedelméből minden évben egyre kevesebbet vonjon el. Így kap nagyobb teret a vállalkozás és a kezdeményezés.

Épülő Magyarország Magyarországon sokan próbálnak mesterséges megosztottságot teremteni az ország keleti és nyugati része, Budapest és a vidék, a kis- és nagy települések között. A Köztársaság kormánya mindezt

• Fejlesztjük

a

tömeg-

• Hozzájárulunk

az

közlekedést. útfelújításokhoz.

visszautasítja. Egyetlen Magyarország létezik, amelynek részei a

• Építjük a 4-es metrót.

főváros, a megyeszékhelyek, a kisebb városok s a községek

• Segítjük a településeket

egyaránt. Magyarország minden polgára egyenlő – függetlenül

az uniós támogatások

attól, hol lakik. A Köztársaság kormánya számára ezért egyaránt

elnyerésében. • Fejlesztjük

fontos a főváros, minden térség és település fejlődése. A Köztársaság kormánya minden támogatást megad Budapestnek ahhoz, hogy gazdasági, kulturális, tudományos és turisztikai szempontból

Európa

egyik

legdinamikusabban

fejlődő

fővárosává, a régió központjává váljon. A kormány maga is felelősséget vállal a főváros számára legfontosabb, országos kisugárzású fejlesztések megvalósításában. Ebben a ciklusban, évtizedes lemaradást törlesztve elkezdjük építeni a 4-es metrót. A metróépítést a főváros és a Köztársaság kormánya közösen finanszírozza. Fejlesztjük a tömegközlekedést.

városok

a

nagy-

infrastruktú-

ráját. • Megépítjük a cigándi víztározót, elkezdjük a tiszaroffi

tározó

építését. • Modernizáljuk

a

mezőgazdaságot. • Kihasználjuk az uniós támogatásokat.

Nekilátunk a csepeli szennyvíztisztító építésének. Folytatjuk az 13


III-1. melléklet

M0-ás körgyűrű építését, ezzel együtt az északi Duna-híd megvalósítását. A

tömegközlekedés

komoly

gondot

jelent

nem

csupán

Budapesten, hanem valamennyi magyar városban. A kormány szándéka, hogy nem hagyja magára a településeket a városi tömegközlekedés finanszírozásakor. A Köztársaság kormányának célja, hogy az európai modellnek megfelelően a városi tömegközlekedés költségeit méltányos megosztásban az utas, az önkormányzat és a központi költségvetés viselje. Fontos és sürgető feladat a települések útjainak felújítása. A kormány országos programot indít, amelynek keretében az önkormányzati utak burkolatának tartós felújításához az állam minden önkormányzati forinthoz hozzátesz még egyet. Magyarország jóléti, gazdasági, infrastrukturális, kulturális és még megannyi szempontból sokszínű képet mutat. A főváros, amelynek magának is vannak gazdag és mostohább helyzetű kerületei, egészében gyorsan fejlődik, miként számos régió, ezen belül is elsősorban a városok. Az ország más részei azonban lemaradtak a fejlődésben, jelentős térségek leszakadtak. Ez a helyzet méltánytalan és indokolatlan. A változást több állami pénzzel és decentralizált döntéshozatallal gyorsítjuk meg. Az autópályák, autóutak építésével, a szélessávú internethálózat kiépítésének támogatásával elérhetőbbé és vonzóbbá teszünk sok, ma még „távoli” térséget a befektetők számára. Összefogás a régiókban,

a

megyékben,

a

kistérségekben.

Céltudatos

kezdeményezések, amelyeket ösztönöz és támogat a Köztársaság kormánya és az Európai Unió is. Így érhet el a fejlődés a Köztársaság minden polgárához. Folytatjuk a Tisza és mellékfolyói árvízvédelmét biztosító Vásárhelyi-terv megvalósítását, megépítjük a cigándi tározót, és elkezdjük a tiszaroffi tározó építését. Ez a program több mint árvízvédelem,

a

hozzá

csatlakozó

környezetvédelmi,

14


III-1. melléklet

mezőgazdasági programokkal együtt valójában az elmúlt másfél száz év legnagyobb szabású vidékfejlesztése, amely az itt élő másfél millió ember számára teremt jobb életkörülményeket és foglalkoztatási lehetőséget. Folytatjuk

az

agrárgazdaság

modernizálását,

hogy

a

versenyképes, exportorientált gazdasággal a mezőgazdaságból élők életminősége javuljon. Tovább erősítjük a termelők önkéntes szerveződéseit,

érdekvédelmi

együttműködését.

Maximálisan

szervezeteit

és

azok

kihasználjuk

az

uniós

támogatásokat. Folytatjuk műemlék gyógyfürdőink felújítását, a fővárosban és vidéken

egyaránt.

Világörökségi

helyszíneink,

történelmi

városaink turisztikai vonzerejét uniós források bevonásával javítjuk. Továbbvisszük a megkezdett programokat a Balaton és környékének fejlesztése érdekében.

A 21. század infrastruktúrája

• Megépítjük

A Köztársaság kormánya elkötelezett, hogy végigviszi a 2002ben elindított autópálya-építési programot. Így biztosítható, hogy az érvényesülés egyenlő esélyekre épüljön. Így érhető el, hogy a lehetőségeket illetően is csökkenjen a távolság Magyarország különböző

részei

között.

Így

teremtődik

lehetőség

az

érvényesülni vágyóknak. Az autópálya-építési program folytatásával több millió embernek

• Megépítjük • Megépítjük

egyötödén növeljük a pályasebességet, ezáltal gyorsabbá válik a

az

• Megépítjük

autó-

az

autó-

pályát Dunaújvárosig. • Megépítjük Balatonnál.

Magyarország fő- és mellékúthálózatát. A vasúti törzshálózat

autó-

pályát Szegedig.

Nyíregyházáig, Debrecenig, Szegedig, Miskolcig, Dunaújvárosig,

építését. A gyorsforgalmi utak mellett folyamatosan fejlesztjük

az

pályát Debrecenig.

pályát

az autópályát a Balaton déli részén. Folytatjuk az M0-ás körgyűrű

autó-

pályát Nyíregyházáig.

válhat valamivel könnyebbé az élete. Elkészül az autópálya megtervezzük és ütemezzük a 6-os út folytatását. Továbbépítjük

az

az a

• Folytatjuk

autóDél-

az

M0-ás

körgyűrű építését. • Modernizáljuk a vasúti törzshálózat egyötödét. • Javítjuk

a

hátrányos

15

Az egészségügyi ellátórendszer 23 éve személyszállítás

és

az

árufuvarozás.

A

kormány

az

agglomerációban élő polgárok közlekedésének megkönnyítése érdekében

összehangolja

az

elővárosi

és

a

III-1. melléklet

helyzetű

kistérségek

elérhetőségét.

helyi

tömegközlekedést. Könnyebbé válik a nagyvárosokba vasúttal bejárók élete. Folytatjuk a négy és öt számjegyű utak, valamint az önkormányzati

bekötőutak

építését.

önkormányzatok

segítségével

a

Támogatjuk

települések,

különösen

az a

zsáktelepülések közötti hiányzó útszakaszok építését.

Munkahely, munkahely, munkahely

• Járulékkedvezménnyel támogatjuk a fiatalok

A munka megélhetést, biztonságot és önbecsülést ad. Az egyéni

első

érvényesülés feltétele. Tizenöt évvel a rendszerváltás után

jutását.

Magyarországon ma még mindig sokan élnek bizonytalanságban.

munkahelyhez

• Járulékkedvezménnyel

Ez a bizonytalanság a munka elvesztésének, a munkahely

ösztönözzük a gyesről

megtartásának bizonytalansága. Magyarországon még mindig

visszatérő

nagyon alacsony a foglalkoztatottság mértéke. Ezért a kormány

foglalkoztatását.

gazdaságpolitikájának

egyik

központi

eleme

a

munkahelyteremtés, a munkához jutás segítése.

anyák

• Járulékkedvezménnyel támogatjuk évesnél

Magyarországon az elmúlt két évben több mint kétszázezer új munkahely létesült. A munkanélküliség alig fele az európai uniós

az

50

idősebbek

foglalkoztatását. • A Világ-Nyelv program-

átlagnak. Ugyanakkor a közvélemény most szembesül azzal a

mal

természetes folyamattal, amely minden fejlett piacgazdasággal

nyelvtanulást a fiatalok,

rendelkező országnak sajátja: egyszerre van jelen a gyárbezárás,

adókedvezményekkel

elbocsátás és az új munkahelyek létrejötte, egyes területeken és

pedig

szakmákban a munkaerőhiány, máshol a munkanélküliség. Az

körében.

elmúlt két év mérlege pozitív: több tízezerrel nőtt a munkába állók száma. A Köztársaság kormánya tudja, mi a teendője, ezért: •

ösztönözzük

a

a

felnőttek

• Folytatjuk a távmunkaprogramot.

ösztönzi és támogatja a beruházásokat, hogy minél több munkahely jöjjön létre;

•

segíti a munkát keresőket, hogy több tudással, jobb 16


III-1. melléklet

felkészültséggel versenyezhessenek; •

kedvezményekkel ad esélyt azoknak, akik helyzetüknél fogva hátránnyal indulnak.

Célunk, hogy a lehető legtöbb embernek legyen munkája és tisztes megélhetése. A ciklus végére családok újabb tízezrei támaszkodhatnak biztos állásra, kiszámítható jövedelemre A nagyvállalatoktól a kisvállalkozásokig új adókedvezmények széles skáláját biztosítjuk a foglalkoztatást bővítő fejlesztésekhez. A tételes egészségügyi hozzájárulás fokozatos megszüntetése és a személyi jövedelemadó csökkentése is enyhíti a vállalatok bérterheit. A Köztársaság kormánya az oktatási és szakképzési rendszer korszerűsítésével,

a

biztosítja,

egyre

hogy

munkaadókkal több

folytatott

embernek

párbeszéddel

legyen

keresett,

versenyképes tudása. A keresett szakmákban felnőttkorban is ingyenessé tesszük az első szakma, ötven év felettiek esetében a második szakma megszerzését. A munkaerőpiacon való helytállás, a folyamatos képzés érdekében továbbfejlesztjük a felnőttképzés és a korszerű szakképzés intézményrendszerét. A Köztársaság kormánya egyik legfontosabb feladatának tartja, hogy munkahelyet biztosítson a tanulmányaikat befejező fiatalok számára. Átfogó programot indítunk a fiatalok elhelyezkedésének segítésére. Ennek részeként a pályakezdő fiatalt foglalkoztató munkaadók 9 hónapig 50 százalékos járulékkedvezményt kapnak. Bevezetjük a gyakornoki rendszert, és a közszolgálatban lehetőséget teremtünk ösztöndíjas foglalkoztatásra. Így a képzett pályakezdők komoly munkatapasztalat birtokában léphetnek a munkaerőpiacra.

17


III-1. melléklet

A családos fiatalok helyzetét könnyíti, hogy 50 százalékos járulékkedvezményt kapnak azok a munkáltatók is, akik gyesről, gyedről visszatérő édesanyákat foglalkoztatnak. Nekik nyújt segítséget az is, hogy már az idén a részmunkaidőben foglalkoztatottak után a munkáltatónak nem a teljes, hanem csak az időarányos tételes egészségügyi hozzájárulást kell megfizetnie. Szintén az érvényesülést szolgálja a nyelvtanulás ösztönzése, a legfiatalabbak körétől az idősebbekig. A Világ-Nyelv program keretében minél több gyermek és fiatal számára biztosítjuk az idegen nyelvtudás elsajátítását: a 9. évfolyamon indítható intenzív nyelvi előkészítő évfolyammal, az új nyelvi érettségivel és a felnőttek nyelvtanulását segítő adókedvezménnyel. Bővítjük a nappali ellátásokat biztosító intézményrendszert, hogy a kisgyermekes szülők, illetve a tartósan beteg, fogyatékkal élő családtagot gondozók is munkába állhassanak. Folytatjuk a távmunkaprogramot.

Továbbfejlesztjük

az

állásközvetítési

rendszert. A fiatalok, a gyermeknevelésből visszatérők mellett ma a leghátrányosabb munkaerő-piaci helyzetben a munkahelyüket idősebb korban elvesztők állnak. Az ő támogatásukat szolgálja, hogy a jövőben szintén jelentős járulékkedvezményre pályázhat az a munkáltató, aki 50 éven felüli, tartósan munkanélkülit alkalmaz. Az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése fontos feltétele a helytállásnak a munkaerőpiacon. Ezt a kormány prevenciós programok támogatásával segíti. A célzott járuléktámogatások mellett a személyi jövedelemadó csökkenése és a társasági, valamint iparűzési adó új kedvezményei is a foglalkoztatottság bővítésére ösztönzik a vállalkozókat.

18


III-1. melléklet

IGAZSÁGOS KÖZTÁRSASÁG Magyarország ma szabad, de igazságtalan. A Köztársaság kormánya igazságosabbá kívánja tenni Magyarországot, és újra érvényesíteni akarja a szolidaritás értékeit. Megszüntetjük azt a helyzetet, hogy a közösen befizetett adóforintokból is az kap többet, akinek több van. Az igazságosság és a szolidaritás elveit a kormányzás minden területén érvényesíteni fogjuk, de kiemelten kezeljük a közteherviselésben, a gyermekek támogatásában és az otthonteremtésben. Magyarország ma szabad ország, ahol minden ember egyenlőnek születik, de nem mindenki vág neki egyenlő esélyekkel az életnek. Születési hely, családi háttér, nem, származás még mindig gyakran többet számít, mint a tehetség, a tudás, a szorgalom. Ezért a Köztársaság kormánya elsődleges feladatának tekinti az esélykülönbségek csökkentését. Az esélyegyenlőség feltétele a nyomor megszüntetése, a szegénység visszaszorítása. Ma Magyarországon még mindig sokan érzik vesztesnek magukat, túl sok család számára okoz gondot a havi számlák kifizetése, túl sok gyermek tehetsége vész kárba a szülők megélhetési gondjai miatt, túl sok ember számára meghatározó a létért folyó mindennapos küzdelem. Ők önhibájukon

kívül

lettek

a

piacgazdaság,

a

verseny

számkivetettjei, szorulnak segítségre. A Köztársaság kormánya felelősséget érez minden egyes kilátástalan helyzetben élő, nélkülöző állampolgárért. Számukra az esélyegyenlőség megteremtésének első lépése a konkrét segítségnyújtás.

Kiemelt célunk a társadalmi igazságtalanságok felszámolása. Támaszt adunk a szükségben élőknek, segítjük a ma még

19


III-1. melléklet

gondokkal küzdők felzárkózását, erősítjük a középosztályt, és bővítjük öngondoskodásuk lehetőségeit, a jómódúaktól pedig – miközben az adók csökkentésével nagyobb lehetőséget biztosítunk számukra – nagyobb felelősséget várunk el. Célunk, hogy a gyermekeknek védelmet nyújtsunk a kiszolgáltatottság ellen, a nyugdíjasoknak biztosítsuk a méltóságteljes öregkort, a segítséggel, fogyatékkal élő embertársainknak megteremtsük a teljes értékű élet esélyét, a falvakban élő, kis jövedelmű embereknek tisztes megélhetést teremtsünk. Roma honfitársainknak az integráció lehetőségét és a diszkriminációmentességet biztosítjuk a munkalehetőség és a tudás megszerzésén, kultúrájuk ápolásán és a szociális támogatáson keresztül. • Bevezetjük a kétkulcsos

Igazságosabb közteherviselés és alacsonyabb

szja-t, csökkentjük az

adók

adóterheket. • Bevezetjük a bankadót.

Méltányosabbá és igazságosabbá tesszük a közteherviselést. Csökkentjük

a

polgárok

és

a

vállalkozások

adóterheit.

Egyszerűsítjük az adórendszert, s határozott lépésekkel mindenki számára átláthatóbbá és világosabbá tesszük az adózás rendjét. Bevezetjük a kétkulcsos személyi jövedelemadót, ezzel már

• Megtartjuk és továbbfejlesztjük az evát. • Csökkentjük

a

jó-

módúak adókedvezményeit.

2005-ben százmilliárd forinttal több marad az adófizetőknél. Az új személyi jövedelemadó rendszer nem csupán több pénzt hagy az állampolgároknál, nem csupán egyszerűsíti az adózást, de a korábbinál igazságosabbá is teszi a közteherviselést. Jövőre elsősorban az átlagos és átlag alatti keresettel rendelkezők terhei csökkennek,

és

az

elkövetkező

években,

a

további

adócsökkentésekkel elérjük, hogy az átlagfizetésnek ne legyen olyan része, amely a legmagasabb kulcs szerint adózik. Indokolatlan, hogy olyanok részesüljenek adókedvezményekben, akik erre nem szorulnak rá. Ezért korlátozzuk annak a lehetőségét, hogy a személyi jövedelemadó fizetését csökkentő

20


III-1. melléklet

számos adókedvezmény a legmagasabb jövedelműek számára is lehetőséget adjon közterheik mérséklésére. A jövőben évi 6 millió Ft jövedelem felett – a gyermeket és a fogyatékkal élők támogatását célzó kedvezmény kivételével – nem lesz lehetőség ezek igénybevételére. Ezzel komoly lépéseket teszünk a méltányosabb és igazságosabb közteherviselés felé.

Folyamatosan csökkentjük a vállalkozások adó- és járulékterheit. Az eva bevezetése komoly segítség volt a vállalkozói szféra számára. Megtartjuk és továbbfejlesztjük ezt az adónemet. Az igazságosabb közteherviselés jegyében ugyanakkor 2005-ben és 2006-ban a bankoknak a többi vállalkozásnál magasabb adóbefizetést kell vállalniuk. • Többlettámogatást

Igazságosabb gyermektámogatás

kapnak a legnehezebb

Megszüntetjük azt az igazságtalanságot, hogy a családi adókedvezményt ma csak a magasabb adóköteles jövedelemmel rendelkező családok tudják teljes egészében igénybe venni. Közös adóforintjainkból ma még azok kapnak többet, akiknek amúgy is több jut. Viszont egyáltalán nem részesülnek belőle a leginkább nélkülözők. A Köztársaság kormánya több lépésben

körülmények között élő gyermekek. • Nyomasztó megterhelés nélkül szerezhet minden gyermek

használható

tudást az iskolákban. • Folytatjuk a Beruhá-

megszünteti azt az igazságtalanságot, hogy a legnehezebb

zás

körülmények között élő gyermekek kevesebb támogatást kapnak,

iskolájába programot.

mint jómódú társaik. Folytatjuk

a

rászorulók

támogatását

a

rendszeres

ingyenes óvodai és bölcsődei étkezés biztosításával. Elérjük, hogy a közpénzekből a legnehezebb körülmények között élő gyermekek kapjanak többet a közös kasszából.

század

hogy a gyermekeknek egyenlő esélyt biztosítson későbbi A

gyermekneveléshez

Kezdet programot. • Folytatjuk a gyermekek jogairól

nyújtott

tájékoztató

felvilágosító kampányt, és védjük a gyermekeket a

A gyermek az első. A Köztársaság kormánya eltökélt abban, érdekében.

XXI.

• Kiterjesztjük a Biztos

gyermekvédelmi támogatással, az ingyenes tankönyvellátás, az

boldogulásuk

a

családon

belüli

bántalmazástól. • Folytatjuk

a

Sulitej

programot.

21


III-1. melléklet

közvetlen támogatások igazságosabbá tétele mellett számos más eszközzel csökkentjük az esélykülönbségeket. Az oktatás modernizálása nélkül nem lehet eredményesen küzdeni

olyan

társadalmi

problémák

ellen,

mint

a

munkanélküliség, a hátrányos helyzetű régiók leszakadása vagy a kirekesztés. Célunk, hogy minden gyermek használható tudást szerezzen

az

iskolákban.

Csökkentjük

a

gyermekek

túlterheltségét, és hangsúlyosabbá tesszük az alapkészségek fejlesztését. Ennek eszköze az alsó tagozat első három évfolyamán a szöveges értékelés bevezetése és a buktatás megnehezítése, valamint az alapozó szakasz meghosszabbítása az általános iskola első hat évfolyamán. Az elfogadott új Nemzeti Alaptantervnek megfelelően folytatjuk az oktatás tartalmi megújítását. Tovább visszük a Beruházás a XXI. század iskolájába programot, felújítjuk, a versenyképes tudás megszerzésére alkalmassá tesszük az iskolákat és oktatási épületeket. Folytatjuk a Sulitej programot. Kiterjesztjük a Biztos Kezdet programot, amelynek célja az egészségügyi, gyermekjóléti, oktatási szolgáltatások eljuttatása a legrosszabb helyzetben lévő családoknak. Folytatjuk a gyermekek jogairól szóló tájékoztató-felvilágosító kampányt. Fellépünk a családon belüli erőszak ellen, amelynek áldozatai többségükben gyermekek és nők. Sürgősen meg kell változtatnunk azt a szemléletet, hogy a bántalmazottaknak kelljen menekülniük, s a törvények nem nyújtanak megfelelő védelmet a bántalmazókkal szemben.

22


Igazságosabb otthonteremtési politika

III-1. melléklet

• Nagyobb

és

többféle

A Köztársaság kormányának új otthonteremtési politikája azokat

támogatással segítjük a

támogatja, akiknek valóban szükségük van segítségre. A

fiatalok első lakásának

befektetési célú lakásvásárlók helyett a fiatalok és a pályakezdők első otthonának megszerzését támogatjuk. De segítünk azoknak is, akik még így sem engedhetik meg maguknak a lakásvásárlást. Azokról sem feledkezünk meg, akik hátrányos helyzetű régióban élnek, vagy nem tudják vállalni a hitelfelvétel terheit. A cél, hogy egyetlen ember se maradjon fedél nélkül.

megszerzését. • Ösztönözzük a lakások bérbeadását,

lakbér-

támogatást biztosítunk. • Folytatjuk a reménytelen helyzetbe került családok

adósság-

konszolidálását.

Segítséget nyújtunk azoknak a fiatal pároknak első önálló

• Segítséget adunk ahhoz,

otthonuk megteremtéséhez, akik – bár vállalni tudnák a

hogy a családok ne

hiteltörlesztés terheit – megfelelő háttér híján nem rendelkeznek

veszítsék el otthonukat.

az induláshoz szükséges önerővel. Az állam a 30 éven aluli fiatal párok lakásvásárlásához hitelgaranciát biztosít, így már minimális önerővel lehetőségük nyílik az önálló otthon megteremtésére. Ezenfelül a fiatal, már gyermeket nevelő, szerényebb jövedelmű pároknak, amelyek nem tudnak jelentős hiteltörlesztést vállalni, az olcsóbb, használt lakás megvásárlásához is biztosítjuk az egyébként csak új lakás megvásárlásához járó szociálpolitikai támogatás felét. Ennek révén akár saját megtakarítás nélkül is önálló otthon teremthető. A

legnehezebb

helyzetben

lévők

számára

–

az

önkormányzatokkal együttműködve - új lakbér-támogatási rendszert indítunk. Az önkormányzatok szociális bérlakásainak számát növelheti, hogy jelentős kedvezményt kapnak a lakásukat az önkormányzatnak bérbeadók. Folytatjuk a reménytelen helyzetbe került családok adósságának rendezését. Folytatjuk a panelfelújítási programot.

23


Az idősek megbecsülése A

Köztársaság

kormánya

• Még idén sor kerül a

hisz

a

nemzedékek

közötti

összefogásban. Meg kell teremtenünk a békés, nyugodt időskor lehetőségét.

A

mindenkori

kormányok

tartoznak

a

nyugdíjasoknak. A Köztársaság kormánya folytatja e társadalmi adósság törlesztését. Az

értékállóság

III-1. melléklet

nyugdíjak

kiegészítő

emelésére, az özvegyi nyugdíj emelésére. • Folytatjuk a 13. havi nyugdíj kifizetését. • Növeljük a 75 éven

megőrzésén

túl

emeljük

a

nyugdíjak

vásárlóértékét is. A nyugdíjtörvény előírásainak megfelelően, a

felüli, egyedülálló idősek támogatását.

tervezettnél magasabb fogyasztói áremelkedés miatt, még ebben az évben sor kerül a nyugdíjak kiegészítő emelésére, és emelkedik az özvegyi nyugdíj is. Idén novemberben 54. heti, jövőre már 55. heti, 2006-ban pedig teljes egyhavi többletnyugdíj illet meg minden idős embert. A téli magasabb rezsiterhek enyhítése érdekében a többletjárandóság felét ahogy idén, jövőre is már tavasszal megkapják a nyugdíjasok. A legnehezebb körülmények között élő s önerőből jövedelmüket kiegészíteni képtelen idős emberek iránti felelősségből még ebben a kormányzási ciklusban emeljük a 75 éven felüli, egyedülálló idősek támogatását. • Beruházásösztönző

Esélyt a falunak és a magyar vidéknek

programokat

indítunk

A mai Magyarország egyik égető társadalmi problémája a falvak

az elmaradott térségek-

elnéptelenedése, a falun élők gyakran kilátástalan helyzete. Ez a

ben.

folyamat azzal a veszéllyel jár, hogy elveszítjük egyik legnagyobb nemzeti, kulturális kincsünket. A magyar falu megmentése nemcsak nemzeti hagyományaink és kultúránk egy fontos

részének

megőrzését,

hanem

egy

életmód

fennmaradásának esélyét teremti meg. A Köztársaság kormánya beruházásösztönző programokat indít

• Kiterjesztjük a szociális földprogramot

és

a

falugondnoki,

tanya-

gondnoki szolgálatot. • Új, egységes szövetkezeti törvényt dolgozunk ki.

az elmaradott térségekben, hogy minél több munkalehetőséget

• Támogatjuk

adjunk az ott élőknek. Kiterjesztjük a szociális földprogramot, és

gazdálkodók

a

fiatal önálló

24

Az egészségügyi ellátórendszer 23 éve a

falugondnoki,

tanyagondnoki

szolgálatot.

Új,

egységes

szövetkezeti törvényt dolgozunk ki. A modern szövetkezet segítség a vidéknek: szövetkezés nélkül a családi gazdálkodás is kiszolgáltatottá válik a piacon. Az új szövetkezeti törvény is lehetőség, hogy védjük a falun élő, kis jövedelmű lakosságot. Támogatjuk a 20 és 40 év közötti fiatalok vállalkozásainak beindítását falun, folyamatosan segítjük őket a versenyképes, modern ismeretek megszerzésében.

III-1. melléklet

mezőgazdasági

vállal-

kozásának beindítását. • Segítjük

a

magyar

agrárgazdálkodókat

a

modern gazdasági ismeretek megszerzésében. • Támogatjuk

a

vidéki

jövedelemszerzési lehetőségek bővítését.

Továbbfejlesztjük azokat a kormányzati programokat, amelyek a

• Folytatjuk

a

falu-

falvakban élők életkörülményeinek javítását, az elvándorlás

fejlesztési, falufelújítási

megállítását célozzák.

programot.

Valódi egyenlőséget a nőknek • Gyakorlattá változtatjuk

Hazánkban ma minden olyan fontos törvény érvényben van már,

az „egyenlő munkáért

amely az unió országaiban a nők egyenlő bánásmódhoz való

egyenlő bért” elvét.

jogát biztosítja. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a nők ma a férfiakkal azonos esélyeket kapnak az elhelyezkedéskor, a karrierépítésben. A nyílt és rejtett diszkrimináció számos formája létezik társadalmunkban. A Köztársaság kormányának célja, hogy valódi egyenlőséget teremtsünk a nőknek: az „egyenlő munkáért egyenlő bért” ne maradhasson pusztán elv, hanem váljon

gyakorlattá;

senkit

ne

utasíthassanak

• Olyan

feltételeket

teremtünk, nőknek

hogy ne

kényszerűen

a

kelljen választa-

niuk a gyermekvállalás és a karrier között.

vissza

álláskereséskor, amiért még nincs vagy amiért már van kisgyermeke.

Az

ellátórendszer,

a

munkalehetőségek

szélesítésével teremtsünk olyan feltételeket, hogy a nőknek ne kelljen kényszerűen választaniuk a gyermekvállalás és a karrier között. Folytatjuk

A teljes értékű élet esélye a segítséggel élőknek Az esélyek egyenlősége azok számára a legfontosabb, akik

az

akadálymentesítést. Emelt szintű ellátás a fogyatékosokat

gondozó

családoknak.

25


III-1. melléklet

életüket csak segítséggel tudják leélni. A Köztársaság kormánya

Foglalkoztatási

számára az esélyegyenlőség nem más, mint a minél teljesebb

programok a fogyatékkal

értékű, minél önállóbb élet lehetősége. S azok számára, akik

élőknek.

állandó gondozásra szorulnak, a gondviselő család támogatása jelentheti a könnyebb, boldogabb élet lehetőségét. Minden társadalom erkölcsi kötelessége, hogy tegyen a segítségre szorulókért. A segítséggel élők életminőségének javítása érdekében folytatjuk az akadálymentesítési programot, biztosítjuk, hogy minél több középület és szolgáltatás elérhető legyen a fogyatékkal élők számára is. Emelt szintű ellátást biztosítunk azoknak a családoknak, amelyek súlyosan fogyatékos gyermeket vagy felnőttet gondoznak. Korszerűsítjük a csökkent munkaképességűek foglalkoztatásához biztosított támogatási rendszert, biztosítva e jelentős támogatás mainál hatékonyabb, az érintettek munkába bekapcsolódását segítő felhasználását.

Egyenlő esélyek a romáknak

• Folytatjuk

A Köztársaság kormánya elutasít mindenféle rasszizmust és kirekesztést. Az elvi elkötelezettség mellett gyakorlati lépéseket is teszünk a diszkrimináció és az előítéletesség miatt hátrányos helyzetben élő honfitársaink, a romák integrációjának érdekében. Folytatjuk azt a törekvést, amely az esélyteremtést és a diszkrimációmentességet biztosítja roma honfitársaink számára az oktatás, a foglalkoztatás, a lakhatás, az egészségügy és a

oktatásban. •A

Tolerancia

egészségért keretében

az

program javítjuk

az

egészségügy befogadókészségét. • Képzéssel, tanácsadással,

Folytatjuk az integrációs programokat az oktatásban. Integrációs

mokkal

osztályokban, hanem integráltan oktassák a roma és a nem roma

integ-

rációs programokat az

kultúra terén.

normatívával ösztönözzük az iskolákat arra, hogy ne külön

az

közmunkaprogra-

romák

segítjük

a

munkához

jutását.

gyerekeket. Az Utolsó-Padból program segítségével elérjük, hogy az

indokolatlanul

fogyatékosnak

minősített

gyerekek 26


III-1. melléklet

visszakerüljenek a normál tantervű osztályokba. Pedagógustovábbképzési program segíti a tanárokat a befogadó oktatási módszerek használatában. A Tolerancia az egészségért program keretében javítjuk az egészségügy

befogadó

készségét,

hogy

a

kórházakban,

rendelőkben ne szenvedjenek hátrányt roma honfitársaink. Speciális képzési, tanácsadási programokkal támogatjuk roma honfitársaink munkaerő-piaci beilleszkedését. Támogatjuk a roma kultúra terjedését és megismertetését.

27


III-1. melléklet

MODERN ÉS DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG Magyarország ma szabad, de egyenlőtlenül fejlett. A társadalmi igazságtalanságok orvoslása mellett a Köztársaság kormányának másik fő törekvése Magyarország modernizálása. Az elmúlt két évben számos olyan program indult, amely örökölt lemaradásunk behozását célozta. Épülnek az utak, fejlődnek városaink, egyre többen járnak egyetemre, egyre többen használják az internetet. De még messze vagyunk a magyar polgárok elvárásaitól és az Európai Unió színvonalától. Ezért a modernizációt, a fejlesztést fel kell gyorsítanunk. Magyarország polgárai gyakran nem érzik magukénak a Köztársaságot. Szembesülnek az intézmények, a bürokrácia ésszerűtlenségeivel, a hatalommal való visszaéléssel, és gyakran gondolják úgy, hogy az őket érintő döntések a fejük felett, a beleszólás lehetősége nélkül születnek. Márpedig a Köztársaság csak akkor lehet erős, ha polgárai bíznak a demokratikus intézményekben, biztonságban érzik magukat, és úgy érzik: az állam és hivatalai vannak őértük, és nem fordítva. A Köztársaság kormánya tiszteletben tartja a lelkiismereti szabadságot,

az

Megkülönböztetés

emberek nélkül

hitbéli

biztosítja

a

meggyőződését. hitélet

szabad

gyakorlásának feltételeit. A Köztársaság kormánya számít az egyházakra, támaszkodik erkölcsi, nevelő, kulturális, oktatási és szociális tevékenységükre és támogatja azt. Nemzetünk szerves részének, egyenrangú tagjának tekintjük a hazai

nemzeti

kisebbségeket.

Kultúrájuk,

hagyományaik,

anyanyelvük ápolása az egész országot és a teljes nemzetet gazdagítja.

Kapcsolataik

anyaországaikkal

Magyarország

számára érdek és előny. A Köztársaság kormánya kezdeményezi a

kisebbségek

parlamenti

képviseletének

biztosításához

szükséges politikai egyetértés kialakítását.

28


III-1. melléklet

A kormány elkötelezett a polgárok demokráciába vetett bizalmának erősítése iránt. Ennek fontos lépése a bürokrácia visszaszorítása, az olcsóbb és hatékonyabb államigazgatás kiépítése, a párhuzamosságok megszüntetése, az ügyfélbarát szemlélet általánossá tétele. A kormány hatékony intézkedéseket tesz a korrupció visszaszorítása érdekében. Törekszik arra, hogy a döntések az emberekhez közelebb szülessenek meg. Ezért erősítjük az önkormányzatiságot, és folytatjuk a decentralizációt. A polgárok biztonságának megerősítése érdekében szükség van a közrend és a vagyonbiztonság javítására, az igazságszolgáltatás függetlenségének garantálására, az ítélkezés felgyorsítására. Célunk a 21. századi infrastruktúra fejlesztése, a tudásalapú társadalom építése. Célunk a demokráciába vetett bizalom erősítése, az olcsó és szolgáltató állam kialakítása, az igazságszolgáltatás függetlenségének garantálása – vagyis a hétköznapi demokrácia megteremtése.

A szolgáltató állam A Köztársaság polgárai adóforintjaikért joggal várnak kevesebb bürokráciát, jobb szolgáltatásokat az államtól. A mai bürokráciát le kell építeni; az állami pazarlást meg kell szüntetni.

kiskapukat

államigazgatást,

az

ügyeskedők

megszüntetjük

előtt. a

ellen. • Folytatjuk

a

Nép

Ügyvédje programot.

A leghatározottabban fellépünk a korrupció ellen, és bezárjuk a jogi

• Fellépünk a korrupció

Átvilágítjuk

az

párhuzamosságokat,

ésszerűsítjük az ügyintézést – olcsóbbá tesszük az államot. Az ügyfélbarát hatóság koncepciója keretében létrehozzuk a

• Helyreállítjuk

az

ingatlan-nyilvántartás hitelességét. • Fokozzuk a jogalkotási folyamat

nyilvános-

ságát.

hivatali egyablakos rendszert. Megalkotjuk a Közigazgatási

• Új ítélőtáblákat hozunk

Ügyfélszolgálati Kartát. Bővítjük az okmányirodai hálózatot.

létre Debrecenben és

Folytatjuk a Nép Ügyvédje programot, hogy azok is jogi

Győrben.

védelemben részesüljenek, akik azt nem tudják megfizetni. Két új ítélőtáblát

hozunk

létre

Debrecen

és

Győr

székhellyel.

29

Az egészségügyi ellátórendszer 23 éve Megteremtjük

a

modern,

gyors,

polgárbarát

III-1. melléklet

ügyintézés

informatikai feltételeit. Bevezetjük az Európai Unióban is kötelező húsz elektronikus szolgáltatást.

Szolgáltató közigazgatás a polgárokért A

rendszerváltás

önkormányzatiság

egyik

legnagyobb

megteremtése.

A

vívmánya

magyar

az

közigazgatási

rendszer átalakítása azonban tizenöt év elteltével nem halasztható tovább. A rendszerváltás óta egyetlen kormány sem mert érdemi változásokat végrehajtani a magyar közigazgatás rendszerében,

• Előkészítjük a közigazgatás gyökeres átalakítását:

a decentrali-

zációt és a regionalizációt. • Együttműködő partner-

ezért az sok szempontból elavult, nem felel meg a 21. század

ként

követelményeinek.

kezdeményezünk

Szolgáltató

közigazgatásra

van

szükség,

melyet

nem

a

bürokratikus logika, hanem a feladatok minél hatékonyabb teljesítésének igénye mozgat. A Köztársaság kormányának határozott szándéka, hogy a szükségesnél nem nagyobb, a polgárok igényeihez és elvárásaihoz jobban igazodó, hatékonyan működő, ügyfélbarát közigazgatást alakítson ki. A teljesítmények növelésének ösztönzésével stabilizáljuk a közszolgálatot.

tárgyalásokat a

közigazgatás átalakításáról. • Ösztönözzük

és

támogatjuk a kistérségi együttműködést. • Megteremtjük a modern közigazgatás

informa-

tikai hátterét.

Európai uniós csatlakozásunk is megköveteli a közigazgatás átalakítását.

A

közigazgatás

átalakításának

iránya

a

decentralizáció és a regionalizáció lehet. A kormány vallja, hogy a döntéseket a lehető legközelebb kell meghozni az emberekhez. Bízunk a polgárokban, bízunk a helyi közösségekben, hiszen ők, az érintettek tudják a legjobban, mire van szükségük. A döntéshozatal decentralizálása, az önkormányzatiság erősítése egyben a lehetőségek és felelősségek kiterjesztését is jelenti. Magyarország közigazgatását ennek megfelelően úgy kell átalakítani, hogy központi szerepet kapjanak benne a régiók. Hosszú távon választott régiókra van szükség. 30


III-1. melléklet

A Köztársaság kormánya tudja, hogy a szükséges közigazgatási átalakítások teljessége ebben a ciklusban már nem valósíthatók meg, hiszen azokhoz az ellenzék aktív támogatására is szükség volna.

A

kormány

ugyanakkor

megteszi

a

szolgáltató

közigazgatás kiépülését elősegítő azon lépéseket, amelyekre a ciklus politikai körülményei lehetőséget nyújtanak számára. A Köztársaság kormánya konkrét lépéseket is tesz a közigazgatás átalakításáért. A decentralizálás és az önkormányzatiság jegyében elősegítjük a térség jövőjét meghatározó, fejlesztési döntéseknek a régiók, a kistérségek szintjére történő telepítését. A feladatot, a megvalósításához szükséges pénzt és a felelősséget is azoknak kell átengedni, akik erre a legilletékesebbek, a kisebb és tágabb helyi közösségeknek. Ösztönözzük a települések kistérségi összefogását. Azt akarjuk, hogy a legkisebb településen élők, az ő gyermekeik is elérhető közelségben

korszerű,

magas

színvonalú

oktatásban,

egészségügyi ellátásban részesüljenek, esélyeiket, lehetőségeiket ne korlátozzák egy-egy kistelepülés szűkös erőforrásai. Ösztönző támogatásokat

nyújtunk

együttműködésben

vállalt

a

regionális

önkormányzati

és

kistérségi

feladatok

közös

ellátásához a megalakult térségi társulásoknak. A közigazgatás gyökeres átalakításának előkészítéseként a kormány elkészíti a közigazgatás átalakításának középtávú programját. Központi forrásokat biztosítunk a Nemzeti Fejlesztési Tervvel összhangban megvalósuló regionális és kistérségi fejlesztésekhez, önálló döntést biztosítva a Regionális Fejlesztési Tanácsoknak és a Kistérségi Fejlesztési Tanácsoknak.

A közrend és a vagyonbiztonság erősítése A demokrácia csak ott lehet erős, ahol az emberek biztonságban érzik magukat. A Köztársaság kormánya elkötelezett az alkotmányosság és a jogállam értékei iránt. Célunk a szabadság

• Ezer

új

autóval

erősítjük a rendőrséget. • Folytatjuk a bűnmegelőzési programot. • Tűzvédelmi programot

31

Az egészségügyi ellátórendszer 23 éve rendjének és biztonságának megteremtése. A kormány a biztonságot szélesen értelmezi: feladatának tekinti a létbiztonság

III-1. melléklet

indítunk. • Törvényt alkotunk az

erősítését, a jogbiztonság megőrzését és a közbiztonság javítását

áldozatok

csakúgy,

káraik enyhítéséről.

mint

a

szerepvállalást

a

globális

kihívások

védelméről,

megoldásában, a nemzetközi terrorizmus visszaszorításában. A polgárok biztonságérzetének javítása érdekében „láthatóvá” tesszük a rendőrséget. Budapesten megalakítjuk a Cityrendőrséget, a nagyvárosokban elindítjuk a lakótelepi rendőrségprogramot. Folyamatosan fejlesztjük a rendőrség felszereléseit, eszközeit. A 2010-ig tartó rendőrségi fejlesztési program első lépéseként

2005-ben

ezer

új

rendőrautóval

erősítjük

a

rendőrséget. Intézkedéseket hozunk a közlekedési biztonság javítására. A rendőrség, a határőrség, a vám- és pénzügyőrség, a katasztrófavédelem, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok összehangolt működésével és fejlesztésével megsokszorozzuk a rendvédelmi szervek cselekvőképességét.. Törvényt

alkotunk

az

áldozatok

jogi

segítésére,

káraik

enyhítésére. Új törvényt alkotunk a büntetések és büntetőintézkedések végrehajtásáról,

hogy

a

büntetések

jobban

szolgálják

a

megelőzést és a társadalom védelmét. Fejlesztjük a pártfogó felügyelői szolgálatot. Folytatjuk a bűnmegelőzési programokat. Két új, egyenként 700 fős börtönt építünk, folyamatosan korszerűsítjük a büntetés-végrehajtási intézeteket. 2006-ra

alkalmassá

tesszük

a

határőrséget

arra,

hogy

Magyarország a schengeni térség teljes jogú tagjává váljon. Tűz- és katasztrófavédelmi programot indítunk, amelynek célja, hogy

a

megfelelő

berendezésekkel

felszerelt

tűz-

és

katasztrófavédelmi egységek az ország bármely pontjára 15-20 perc alatt eljussanak.

32


III-1. melléklet

• Eltöröljük a kényszer-

A haza védelme

sorozást.

A haza védelme a 21. században új feladatok elé állítja a Köztársaság kormányát. Tagjai vagyunk a NATO-nak, szövetségi politikánk egyértelmű. Magyarország stabilizáló tényezővé vált a

• 500

szolgálati

lakást

építünk és újítunk fel. • 1500 férőhelyet újítunk fel a laktanyákban.

térségben. A 21. század elején azonban új ellenség jelent meg: a terrorizmus.

A

biztonságért

felelős

szervezeteknek

–

a

rendőrségtől a honvédségig – fel kell készülniük az új fenyegetések kivédésére. A

Magyar

Honvédség

történetének

egyik

legjelentősebb

változása előtt áll. Létrehozunk egy olyan hivatásos haderőt, amely jól felszerelt, hatékonyan képes ellátni NATO-szövetségesi feladatainkat – és nem kényszeríti a fiatalokat arra, hogy értelmetlenül pazaroljanak el hónapokat az életükből. Megszüntetjük a sorkatonaságot, létrehozzuk a hivatásos hadsereget, beterjesztjük a parlament elé az ezzel kapcsolatos törvénymódosítás-csomagot. Ezzel párhuzamosan megszüntetjük a hadkiegészítési rendszert is. 500 szolgálati lakást építünk és újítunk fel a katonák és családjaik számára. A Laktanya Rekonstrukciós Program keretében 1500 férőhelyet újítunk fel. Kidolgozzuk a Nemzeti Katonai Stratégiát, amely már figyelembe veszi a terrorizmus újfajta fenyegetéseit. Lehetőségeinkhez mérten eleget teszünk a NATO-tagságunkból fakadó elvárásoknak, megbízható és kiszámítható partnerei leszünk szövetségeseinknek. Aktív szerepvállalással támogatjuk a szabad világ terrorizmus elleni küzdelmét.

33


Átalakítás a felsőoktatásban

III-1. melléklet

• Útjára indítjuk Magyarország

történetének

A Köztársaság kormánya elindítja a felsőoktatás átalakítását.

legnagyobb

Célunk a minőségi és versenyképes tudást nyújtó, ugyanakkor az

felsőoktatás-fejlesztési

adófizetők

programját.

pénzével

megteremtése.

A

megváltoztatjuk következtében

a az

racionálisan bolognai képzési

gazdálkodó folyamatnak

szerkezetet.

intézmények

átjárhatók

felsőoktatás megfelelően

Az

átalakítás

lesznek

• Elindítjuk

a

felső-

oktatás átalakítását.

mind

magyarországi, mind európai szinten, a hallgatói létszám nagysága összeegyeztethető lesz a minőségi követelményekkel, a hallgatók nagy része hasznosítható diplomával tud kilépni a munkaerőpiacra már három év után. A felsőoktatási intézmények vezetőivel egyeztetve hatékonyabbá tesszük a felsőoktatási tevékenységek irányítását. Útjára

indítjuk

Magyarország

történetének

legnagyobb

felsőoktatás-fejlesztési programját: új tantermeket, modern oktatási központokat, 2006 végére pedig több ezer új, illetve felújított kollégiumi férőhelyet hozunk létre az állam és a magánszféra együttműködésével.

Nemzeti örökség, nemzeti kultúra

• Felújítjuk a Várnegye-

Célunk, hogy megőrizzük nemzeti örökségünket, sokszínű kulturális szolgáltatásokat nyújtsunk, megismertessük a világgal nemzeti kultúránkat, és Magyarországra hozzuk a világ kulturális kincseit.

nemzeti kincseink méltó megőrzését, és olyan beruházásokat amelyek

és

a

Mátyás-

templomot. • Elkezdjük a múzeumi negyed

előkészítését

Óbudán.

A Köztársaság kormánya jelentős anyagi ráfordításokkal segíti indít,

det

tovább

színesítik

a

kulturális

kínálatot.

Csökkentjük a nagyvárosok és a kistelepülések közötti kulturális szakadékot, megerősítve, megteremtve a helyben elérhető kulturális alapszolgáltatásokat.

• Felépítjük

a

Jövő

Házát. • Évente művelődési

50

vidéki házat

újítunk fel. • Világhírű

kulturális

kincseket

hozunk

34

Az egészségügyi ellátórendszer 23 éve Folytatjuk a budai Várnegyed felújítását. Megkezdjük a Sándorpalota mellett álló, második világháborús volt vezérkari épület és

III-1. melléklet

Magyarországra. • Befejezzük

a Mátyás-templom felújítását. Az Óbudai Gázgyár területén

szetek

hozzáfogunk a múzeumi negyed kialakításának előkészítéséhez.

építését.

a

Művé-

Palotájának

A Millenniumi Városközpontban befejezzük és átadjuk a Művészetek Palotáját. A kulturális vidékfejlesztés jegyében folytatjuk az elmúlt fél évszázad legjelentősebb múzeumfejlesztési programját, az Alfa programot. Évente ötven vidéki kistelepülési művelődési házat, könyvtárat újítunk fel, és látunk el a legmagasabb informatikai eszközökkel, szélessávú internettel. A Millenárison felépítjük a Jövő Házát – a 21. század interaktív, innovációs, kulturális és oktatási központját. Létrehozzuk a Nemzeti Digitális Adattárat és a Nemzeti Audiovizuális Archívumot. Magyarországot a filmtörvény alapján vonzó és versenyképes övezetté tesszük a nemzetközi filmgyártás számára. A magyar kultúra Európa kincse. A magyar polgárok igénylik a kulturális szolgáltatások sokszínűségét. Az igény, a kereslet megvan, a kormány feladata, hogy – együttműködésben a magánés a civil szférával – kínálatot teremtsen. A kultúra azonban nem lehet a kevesek kiváltsága, a kultúra közkincs. Folytatjuk a magyar kultúra nemzetközi népszerűsítését és a világ kulturális kincseinek hazai bemutatását. 2004-ben Hollandiában, 2005-ben

Oroszországban,

2006-ban

Németországban

szervezünk magyar kulturális évadot. Nagy-Britanniából, Franciaországból, Kínából, Ukrajnából, az Egyesült Államokból a világ művészetének kiemelkedő alkotásait hozzuk el, és mutatjuk meg a magyar közönségnek.

35

Az egészségügyi ellátórendszer 23 éve •A

Az információs társadalom építése

III-1. melléklet Sulinet

Expressz

program

keretében

A Köztársaság kormánya segíti a számítógépes ismeretek és az

2005-ben

minden

internethasználat terjedését. Folytatjuk a Sulinet Expressz

iskolát

programot. 2006-ra teljesen kiépítjük a Közhálót. Ennek keretében

2005-ben

minden

iskolát

szélessávú

internetkapcsolattal látunk el. Tovább bővítjük a szélessávú internet-hozzáférések számát.

magyar település csatlakozni fog a hálózathoz. Támogatjuk az közigazgatási

megoldásokat:

az

elektronikus

önkormányzatot, az elektronikus szolgáltatásokat, a digitális

információs

intézményeinek

társadalom

kiépítése

megerősítésével

államigazgatás

kialakításával

elengedhetetlen

feltétele,

közpénzből

működő

látunk el. • Bővítjük a szélessávú internet-hozzáféréseket. pontot létesítünk. • Támogatjuk

az

elektronikus közigazgatást. • Törvénybe iktatjuk az

aláírás általánossá tételét. Az

internetkapcsolattal

• 4 ezer eMagyarország

2006 elejére 4000 eMagyarország pontot létesítünk, így minden elektronikus

szélessávú

és

a

a

szolgáltató

párhuzamosan

hogy

a

rendszerek

és

demokrácia zajlik.

elektronikus információ szabadságot.

jellegű Ennek

közhatalmi

szervek,

a

állami

szolgáltatások

tevékenysége és gazdálkodása a nyilvánosság előtt történjék. Az adófizetőknek jogukban áll megtudniuk, hogy adóforintjukkal és politikai felhatalmazásukkal hogyan gazdálkodik a hatalom. A

demokrácia

érvényesüléséhez

és

a

korrupció

visszaszorításához átláthatóvá kell tenni az állam működését. Ennek érdekében meg kell erősíteni a közérdekű adatok megismerésének és terjesztésének az Alkotmányban is biztosított jogát: -

az

információszabadság

tényleges

érvényesüléséhez

szükséges, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénybe foglalt garanciák átfogó felülvizsgálatával és tökéletesítésével; -

az

elektronikus

információszabadság

általános

hatályú

törvénybe iktatásával, valamint 36

Az egészségügyi ellátórendszer 23 éve -

III-1. melléklet

az információszabadság követelményeinek biztosításával, különös tekintettel az igazságügyi tájékoztatás, a közérdekű adatbázisok

közhasznú

felhasználása,

az

egészségügyi

információkhoz való hozzáférés, valamint a kultúratámogatás szabályainak felülvizsgálatára

37


III-1. melléklet

ÉLHETŐ ÉS OTTHONOS KÖZTÁRSASÁG Magyarország ma szabad, európai ország, de polgárainak életminősége és várható élettartama elmarad a Nyugat-Európában élőkétől. Egészségtelenül élünk, és egészségtelen a környezet, amelyben élünk. Az egészségügyi és környezeti problémák nem kezelhetők külön. Ezért a Köztársaság kormánya átfogó, életminőség-javító programokat indít. Célunk, hogy egy évtizeden belül a magyar emberek várható élettartama három évvel növekedjen. A rendszerváltás utáni kormányok közös felelőssége, hogy nem tettek elég bátor és határozott lépéseket az egészségügy átalakításában. Az egészségügyi rendszert egyszerre jellemzi a kiemelkedő szakmai teljesítmény, a súlyos egyenlőtlenségek, a torz szerkezethez is kapcsolódó forráshiány. Az egészségügyi rendszer egyszerre pazarló és szegény. A Köztársaság kormánya által – adókból és járulékokból - biztosított, folyamatosan gyarapodó költségvetési hozzájárulás elegendő forrást biztosít, hogy számos, a polgárok jobb ellátását lehetővé tevő változás történjen. Az egészségügyben további gyökeres változásokra van szükség. Alapvetően át kell alakítani az egészségügy szervezetét és érdekeltségi rendjét. Az átalakítás során az állami szerepet csökkenteni, a szolgáltató verseny lehetőségét növelni kell. A magántőkének – kellő ellenőrzés mellett - nagyobb szerepet kell kapnia az egészségügyben. 2006-ig ugyanakkor nincs lehetőség az egészségügy átfogó modernizációjának befejezésére, de a Köztársaság kormányának felelőssége nem is kormányzati ciklusokhoz, hanem az ország érdekeihez kötődik. A Köztársaság kormányának e tényből következően két feladata van. Egyrészt, meg kell tenni a 38

Az egészségügyi ellátórendszer 23 éve szükséges

előkészületeket

az

egészségügy

III-1. melléklet

átalakításának

felgyorsítása érdekében, és fel kell vázolni az átalakítás irányát, várható eredményeit. Másrészt, meg kell tenni azokat a konkrét lépéseket, amelyekre az elkövetkező két évben lehetőség van.

Hatékonyabb, jobb egészségügy A magyar egészségügy problémáit hosszú távon csak a

• Támogatjuk

a

járóbeteg-szakellátás

szolidaritás elveit is érvényesítő, a piaci viszonyokat is

minőségének javítását.

figyelembe vevő egészségügy megteremtése jelentheti. A

• Növeljük a kórházak

Köztársaság kormányának feladata, hogy megteremtse az egészségügy átalakításának feltételeit. Előkészítjük a fejlesztési

komfortját. • Átláthatóbbá és tervez-

és szervezési döntések decentralizációját, a lakossághoz közeli

hetővé

ellátást új érdekeltségi rendszerrel elősegítő javaslatot, az

egészségügy finanszíro-

ápolásbiztosítási rendszer bevezetését. Meghatározzuk a kötelező

zását.

egészségbiztosítási előtakarékosságot,

alapcsomagot, az

továbbfejlesztjük

öngondoskodást

az segítő

egészségpénztárakat. Kedvezményekkel segítjük a közcélú magánbefektetéseket. Bár az egészségügy gyökeres átalakítása kormányzati ciklusokon átnyúló feladat, az egészségügyi szolgáltatások színvonalának növelése a Köztársaság kormányának kiemelt feladata. A kormány az elkövetkező két évben több olyan intézkedést is tesz, amelyek érdemben javítanak a magyar egészségügy helyzetén. A hálapénz betegnek, orvosnak egyaránt megalázó, ezért a kormány feladata, hogy tegyen a visszaszorítása érdekében. A kormánynak a betegjogok erősítésével lépéseket kell tennie ennek érdekében.

tesszük

az

• Javítjuk a magántőke bevonásának

felté-

teleit. • Lépéseket

teszünk

a

hálapénz visszaszorítása érdekében • Folytatjuk a parlagfűmentesítést • 100

tornatermet és

tanuszodát építünk az iskolákban. • Folytatjuk

a

sportlétesítményfejlesztéseket.

A minőségi egészségügy szempontjából különösen fontos a járóbeteg-szakellátás. A kormány támogatja, hogy az ott dolgozók tulajdonossá válásának segítésével érdemi minőségi változás történjék a járóbeteg-ellátásban. A kormánynak folytatnia kell a kórházkomfortosítási programot, 39


III-1. melléklet

a minőségbiztosítási és intézményi minősítési rendszerek fejlesztését. Folytatjuk a sürgősségi ellátás fejlesztését, a mentőautók cseréjét, a mentőállomások felújítását. Megújítjuk a szakorvosi képzést. Az egészségügy szereplőivel hosszú távú megállapodásra

törekszünk

körülményekről,

a

az

életpályát

jövedelmek

befolyásoló

teljesítményarányos

felzárkóztatásáról. A fenti programok mindegyikéhez szükség van az egészségügyi finanszírozás kiszámíthatóvá, tervezhetővé, értékállóvá tételére, a források

elosztásának

és

felhasználásának

áttekinthetőbbé

válására. A Köztársaság kormánya kiemelt feladatának tekinti az egyik legsúlyosabb betegség, a rák elleni küzdelmet, ennek érdekében kell a diagnosztika és a terápia gyors fejlesztését végrehajtani. A szívbetegek gyógyulási esélyeinek javítása érdekében bővítjük a szívkatéteres

laboratóriumok

hálózatát.

Folytatjuk

a

népegészségügyi programot. Folytatjuk a parlagfű-mentesítést, az allergiát okozó növények, anyagok csökkentéséért megkezdett lépéseket. A Köztársaság kormánya eltökélt abban, hogy az egészséges

életmód

népszerűsítésével,

az

egészségügy

fejlesztésével és az egészségre káros környezetszennyezés visszaszorításával javítsa a polgárok életminőségét. Az életminőség javítása az egészséges életmódra neveléssel kezdődik. A sport az egészséges életmód alapja, a nevelés egyik leghatékonyabb eszköze. Gyermekeink sportolási lehetőségeinek bővítése érdekében 2006-ig 100 tornatermet és tanuszodát építünk az iskolákban. A sport közös nemzeti ügy. Az állam nem vonulhat ki a sportból. A Sport XXI. programmal megalapozzuk a

magyar

sport

jövőjét.

Szerepet

vállalunk

a

létesítményfejlesztésben, az iskolai és diáksport átfogó, a szabadidősport és a versenysport részleges finanszírozásában. Ugyanakkor csak kivételesen és csak átmeneti jelleggel nyújtunk

40


III-1. melléklet

pénzügyi támogatást a profitérdekelt sportvállalkozásoknak. Célunk, hogy a sport váljon minél többek mindennapos szabadidős tevékenységévé. Közvetlen támogatást nyújtunk a magyar sport nemzetközi eredményességét biztosító és fenntartó sportágak nyilvánosan meghatározott körének. A költségvetési pénzek

előzetes,

törvényben

rögzített

„pántlikázását”

megszüntetjük. Bevezetjük az egy cél, egy finanszírozási csatorna elvet.

Környezetünk védelme

• Segítjük

A modern világ tiszta. Mi modern, tehát tiszta Magyarországot akarunk. A Köztársaság kormánya elkötelezett a fenntartható

a

hulladékgyűjtés • Növeljük hasznosított

A környezet- és természetvédelem, az életminőség javítása

arányát.

és helyi szinten is a környezet érdekeivel, értékeivel összhangban

terje-

dését.

fejlődés elve és a környezet védelme mellett.

határon belüli, de határokon átívelő feladat is egyben. Országos

szelektív

az

újraanyagok

• Érvényesítjük

a

„szennyező fizet” elvét.

lévő döntések szükségesek. Olyan együttműködéseket kell kialakítani, amelyek szintje a regionálistól a globálisig terjed. A lakott és természetes környezet védelme az életminőség-javítás központi eleme. Ezen a területen is számítunk az Európai Unió támogatásaira. Elkötelezetten védjük nemzeti kincseink, a Duna és a Balaton környezeti értékeit. Érvényt szerzünk az állatvédelmi törvény előírásainak és a természetvédelmi követelményeknek. A környezet és a természet védelme érdekében programokat indítunk a hulladék mennyiségének csökkentésére, a szelektív gyűjtés és újrahasznosítás elterjesztésére. Érvényre juttatjuk a „szennyező fizet” elvét. A környezeti veszélyhelyzeteket szigorúbb ellenőrzésekkel, a hatóságok

erősítésével

és

következetes

jogszabályokkal

csökkentjük. Szolgáltató szervezetekké alakítjuk a nemzeti parkokat.

41


III-1. melléklet

EURÓPAI KÖZTÁRSASÁG Magyarország a hazánk, Európa az otthonunk, az Egyesült Államok a szövetségesünk. Partnerként tekintünk minden demokratikus országra. Az elmúlt két évben a magyar külpolitika helyreállította a nemzetközi bizalmat Magyarország iránt. A rendszerváltáskor megfogalmazott külpolitikai célkitűzések mára megvalósultak. Hazánk az Európai Unió tagja lett, ezzel teljessé vált beilleszkedésünk kontinensünk fejlett, demokratikus országainak közösségébe. A szomszédos államokkal megtörtént a történelmi megbékélés, az elmúlt két évben feloldottuk a korábban kialakult feszültségeket. Magyarország a térségben a stabilitás tényezője lett. A magyar külpolitika a határon túli magyarság jogainak és érdekeinek érvényesítését támogatja, az Európai Unió normáival összhangban.

A Köztársaság kormánya ezt a külpolitikát folytatja. Célja a nemzeti érdekek érvényesítését előmozdító kapcsolatépítés, az aktív és kezdeményező Európa-politika, a térség stabilitását és

a

határon

túli

magyarság

érdekeit

is

szolgáló

szomszédságpolitika, az észak-atlanti szövetségi rendszer erősítése és a nemzetközi terrorizmus elleni harc támogatása. • Kiaknázzuk az

Magyarország az Európai Unióban

tagság előnyeit.

Magyarország előtt az Európai Unió tagjaként történelmében még soha nem tapasztalt lehetőségek nyílnak meg. Az unióhoz csatlakozva

formálói

vagyunk

a

sorsunkat

befolyásoló

döntéseknek. A világ egyik legerősebb politikai és gazdasági közösségének

tagjaként

jelentősen

megnőtt

uniós

érdekeink

• Érvényesítjük

nemzeti

érdekeinket az Európai Unióban. • Aktívan

közreműkö-

dünk Európa és a világ jövőjének alakításában

képviseletének és érvényesítésének lehetősége a világban. Külpolitikai mozgásterünk kitágult.

42


III-1. melléklet

A Köztársaság kormánya arra törekszik, hogy az Európai Unió működése demokratikusabb, átláthatóbb és hatékonyabb legyen, jobban szolgálja az állampolgárok érdekeit. Különösen fontos, hogy az Európai Unió most készülő 2007–2013 közötti költségvetése biztosítsa a forrásokat Magyarország és a többi új tagállam felzárkózásához. A kormány tudatában van annak, hogy az Európai Unióban az érdekérvényesítés sikere az egybeeső érdekekre építve, megfelelő szövetségek kialakításával biztosítható. Érdekeltek vagyunk abban, hogy növekedjék az Európai Unió világgazdasági és világpolitikai szerepe, és ezen keresztül beleszólásunk legyen Európa és a világ jövőjének formálásába A kormány támogatja szomszédaink és a térség más országainak euroatlanti integrációját, Románia, Bulgária és Horvátország európai uniós csatlakozási törekvéseit.

Magyarország

a

Kárpát-medencében

és

a

térségben Magyarország az Európai Unió és a NATO tagjaként aktív szerepet vállal a térség stabilitásának megszilárdításában. Az Európai Unió szomszédságpolitikájával összhangban bővíti kapcsolatait, erősíti együttműködését szomszédaival és a térség

Együttműködünk

a

szomszédos országokkal. • Támogatjuk a határon túli

magyarság

szülőföldön

való

boldogulását. • Részt veszünk az unió

más államaival, megkülönböztetett figyelmet fordít Szerbia-

szomszédságpolitikáján

Montenegróra és a Nyugat-Balkán más országaira, valamint

ak alakításában.

Ukrajnára. Támogatja a demokratikus fejlődést, a politikai, gazdasági és társadalmi reformokat. A Köztársaság kormányának fontos célja a magyar nemzet európai keretekben történő egyesítése, hogy a magyarság egy tágabb közösségben, az Európai Unióban boldogulhasson. Megőrizhesse identitását, nyelvével, kultúrájával részt vehessen Európa sokszínűségének gazdagításában, és sikeres nemzet

43


III-1. melléklet

legyen. Támogatjuk a határon túli magyarságnak az európai gyakorlati megoldások szellemiségével egybevágó, a többség és kisebbség megegyezésén alapuló autonómiatörekvéseit. • Elkötelezettek vagyunk a

transzatlanti

kapcsolatok

erősítése

mellett.

Magyarország biztonsága

• Az ország lehetősége-

A Köztársaság kormánya a közös értékeken nyugvó transzatlanti

inek figyelembevételével

kapcsolatok további erősítésében látja a garanciáját hazánk

mindent megteszünk a

biztonságának és annak, hogy civilizációnk – a felvilágosodás, a

terrorizmus elleni harc

plurális demokrácia, a nyitott társadalom, a jogállam, az emberi

érdekében.

jogok tisztelete –a jövőben is fennmaradjon. Az új típusú, globális és regionális biztonsági kihívások kezelése, a nemzetközi terrorizmus elleni sikeres fellépés csak az Európai Unió és a NATO összehangolt fellépésével, a demokratikus országok legszélesebb összefogásával, az ENSZ és más nemzetközi szervezetek nagyobb szerepvállalásával lehetséges. Részt

vállalunk

az

Európai

Unió

közös

kül-

és

biztonságpolitikájának végrehajtásában, a közös európai védelem megteremtésében, a NATO megújításában, a transzatlanti kapcsolatok,

Európa

és

az

Egyesült

Államok

stratégiai

partnerségének megerősítésében.

A magyar külpolitika új céljai és hangsúlyai Teljesültek a rendszerváltás külpolitikai céljai: csatlakoztunk az észak-atlanti szövetségi rendszerhez és az Európai Unióhoz. Magyarország a fejlett, demokratikus országok közössége köztiszteletnek örvendő tagjaként folytathatja külpolitikáját. Az új helyzet új célok megfogalmazását kívánja: •

az európai uniós tagságunkból származó előnyök teljes körű kiaknázása, nemzeti érdekeink hatékony képviselete; 44

Az egészségügyi ellátórendszer 23 éve •

III-1. melléklet

a határon túli magyarság támogatása abban, hogy szülőföldjén

boldoguljon,

érvényesüljenek

jogai,

megőrizze nyelvét és kultúráját; a magyar nemzetnek a kibővülő Európai Unió keretében történő újraegyesítése; •

az együttműködés erősítése a szomszédos országokkal, euroatlanti integrációjuk, európai uniós csatlakozásuk támogatása;

hozzájárulás

a

térség

stabilitásának

erősítéséhez; •

a kapcsolatépítés folytatása, az együttműködés erősítése a nemzetközi politika olyan fontos tényezőivel, mint Oroszország, Kína, Japán és India

•

az

EU

külpolitikai

törekvéseibe

illeszkedő

kapcsolatépítés, gazdasági, tudományos, kulturális, sport és idegenforgalmi együttműködés a mediterrán térség, Ázsia és Latin-Amerika államaival •

a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem támogatása.

45


III-1. melléklet

A JÖVŐ FORMÁLÁSA Tizenöt éves a Köztársaság. A Köztársaság kormánya a rendszerváltás örökösének tekinti magát. Büszkék vagyunk Köztársaságunkra, amely biztos alapot nyújtott és nyújt ma is a szabadság védelmezéséhez és közös ügyeink intézéséhez. A jogállami forradalom tette lehetővé, hogy megvalósítsuk régi álmunk: Széchenyi és Kossuth, Deák és Eötvös álmát egy olyan Magyarországról, ahol a szabadság és a jólét jegyében európai polgárként élhetünk, miközben büszkék lehetünk saját nemzetünkre és nemzeti hagyományainkra is. Magunkénak tekintjük, ezért védjük a Köztársaság Alkotmányát. Erősítjük a parlamentarizmust, a jogállamiságot és a demokratikus politikai intézményrendszert. Megóvjuk a közigazgatás, a közszolgáltatatás, a közszolgálati média függetlenségét. A közszolgálat a demokratikus Köztársaság szolgálatát jelenti, mely előbbre való a közszolgálatban résztvevők személyes meggyőződéséből fakadó politikai vagy egyéb törekvéseinél. A Köztársaság szolgálata a közös haza, nem pedig valamely politikai mozgalom vagy párt szolgálata. Magyarország az elmúlt tizenöt évben sikeresen teljesítette európai integrációs céljait. Az egyének és erősödő közösségeik életében azonban még nem történt minőségi változás. A Köztársaság kormányának felelőssége, hogy kezdeményezze, szervezze, irányítsa azt a társadalmi, közéleti, szakmai és politikai párbeszédet, amely 2005 nyarára megrajzolja egy új, jobb Magyarország vízióját az előttünk álló tíz évre. Egy szabad, igazságos, gyarapodó, modern, demokratikus, otthonos és európai Magyarországét. Olyan hazáét, amely az európai életminőséget a mindennapok élményévé teszi. Beilleszkedésünk és felzárkózásunk az európai közösséghez ennek csak jól megalapozott lehetőségét teremti meg. Nekünk magunknak kell élnünk a lehetőséggel. A Köztársaság kormánya elkészíti a második Európa Tervet a 2007 és 2013 közötti időszakra, amely közel 8 ezer milliárd forint uniós és nemzeti forrás felhasználásával, a gazdasági és társadalmi partnerek egyetértése esetén további ezermilliárdok bevonásával új növekedési pályára állítja az országot. E grandiózus terv elkészítése a kormány felelőssége, de a jövő Magyarországának képe és terve csak valódi közéleti párbeszéd, közös munka eredménye lehet. A siker záloga, hogy napi feladataink megoldása során, kormányzati ciklusoktól függetlenül tekintettel legyünk a holnap és a holnapután kihívásaira és lehetőségeire is. A kormány ezzel a kettős felelősséggel végzi munkáját. A Köztársaságért! Magyarországért!

46


III-1. melléklet

Az egészségügyi 2 ellátórendszer 23 éve

III-1. melléklet

HAZA ÉS HALADÁS

Haza és haladás – az a vágy és ambíció hajt bennünket, hogy az új világot értő, alakító progresszió és a nemzeti sokaság felemelkedésének ügye újra összekapaszkodhasson. Mindenkire szükség van. Mindenki sikerét, felemelkedését kívánjuk szolgálni. Több, és nem kevesebb demokráciát kívánunk. Nyitott, nemzeti tradíciójára és jelenbeli teljesítményére büszke Magyarországban hiszünk. Erős és sikeres Magyarországot teremtünk. Erőset, amely nem ijed meg a kihívásoktól, amely bátran saját javára fordítja a nyitott, versengő világ új szabályait, alkalmazkodik az új globális realitásokhoz, de öntudatosan alakítani is kívánja azt. Sikeres Magyarországot teremtünk, amely polgárainak tehetségére, tudására, kezdeményezéseire épít, nem menekül a regionális és globális verseny elől, hanem megküzd nemzeti érdekeinkért, és az élre tör. Nem egyszerűen védekezni szeretnénk: azt tekintjük fő feladatunknak, hogy képessé tegyünk mindenkit arra, hogy megállja helyét ebben az új világban, hogy sikeres lehessen. De nem minden a verseny. A köztársaság az együttműködésre épül: polgárok és közösségeik önkéntes, intézmények és szervezetek szabályozott, egymásért felelősséget viselő partnerségére. Verseny és szolidaritás, szabadság és felelősség kéz a kézben járnak. Mi alkotjuk Magyarországot: tízmillió ember – hasonlítunk egymásra és különbözünk. Ahányan vagyunk, annyiféleképpen tekintünk a világra, Magyarországra. Közös magyarságunk mögött meggyőződések, kultúrák, hitek és magatartások színes kavalkádja húzódik meg. Ez a sokféleség a forrása a köztársaság erejének, alkalmazkodó és megújuló képességének. Demokraták vagyunk. Tudjuk, hogy a demokratikus köztársaság létezésének alapja a polgári és politikai jogegyenlőség, az alkotmányos keretek között szabadon szerveződő politikai nézetek, programok és szervezetek tisztességes versenye. Hisszük, hogy szociáldemokraták, liberálisok, konzervatívok és valamennyi alkotmányos politikai irányzat egymást elfogadó és tiszteletben tartó versengő együttműködésére épül a parlamentáris demokrácia. Az elmúlt tizenhat évben elsajátítottuk a politikai versengés szabályait, de eközben elhalványult az együttműködés kötelességének fontossága. Ideje felelős egyensúlyt teremteni az egymást tiszteletben tartó demokratikus politikai versengés és a különbségeket, alternatívákat megőrző együttműködés között.


III-1. melléklet

Hazafiak vagyunk: magyarok és európaiak. Átéljük nemzeti örökségünk megőrzésének és gyarapításának felelősségét. Osztozunk az antikvitásra, a zsidó-keresztény hagyományokra, a felvilágosodásra és a polgárosodásra épülő Európa sorsában, magyarként gyarapítani, erősíteni és alakítani kívánjuk azt. Nincs visszafelé út: megsebzett történelmünk nem régi célok követését, hanem új tanulságok megértését indokolja. A bővülő Európai Unió teremtette keretben jöhet létre az a közös magyar haza, melyben a történelmi nemzet és a harmadik Magyar Köztársaság céljai és lehetőségei nem egymás rovására, hanem egymást gyarapítva érvényesülhetnek. A köztársaság választott, felelős vezetőiként tízmillió magyar polgár nevében, tizenötmillió érdekében kívánunk kormányozni. A rendszerváltozással létrehozott harmadik Magyar Köztársaság alkotmányos rendje, európai normarendszere időtállónak bizonyult. A parlamentáris demokrácia, a szociális piacgazdaság, az euroatlanti együttműködés és integráció a modern Magyarország három pillére. De a rendszerváltozással nem kopogott be minden család ajtaján a biztonságos gyarapodás, a félelem nélküli élet. A politikai szabadság, a gyarapodó gazdaság mögött nem csak sikerek, hanem tengernyi kudarc és nem kevés reményvesztettség is meghúzódik. Kevesek gondtalansága sokak beletörődésével és reményvesztett lemondásával él együtt. Javuló személyes és családi esélyek, valamint be- és elzáródó sorsok kerülnek egyre messzebb egymástól. Az európai értelemben közepesnek számító jövedelmi és vagyoni különbségeket a többség nehezen tudja elfogadni. Egyre merevebbnek tűnik a magyar társadalom. A személyes sorsokat a tehetség, a szorgalom, a valóságos teljesítmény mellett – nem ritkán helyett – a családi származás, a születési hely határozza meg. Nem egy térségben generációk nőnek fel anélkül, hogy bárkinek is szakmája, rendszeres munkája lenne. Másik oldalon pedig azt látjuk, hogy soha ennyien nem tanultak a felsőoktatásban, hogy több lakás épül, mint bármikor az utolsó húsz évben. Nagy becsülete van a magyar műszaki, mérnöki tudásnak, művészek új generációja követel magának helyet a film, az építészet, a képzőművészet, az irodalom és a színház világában. Magyarország sokarcú lett. Lendületes fejlődés és reményvesztett lemaradás egyaránt jellemzi. Fejlődés és lemaradás szigetszerűen messzire került egymástól, miközben lassan épülnek a szétválasztottakat összekötő társadalmi utak és hidak. A szétszakadt lehetőségek összekapcsolása az előttünk álló legnagyobb kihívás. Hogy ne veszhessen el egyetlen többre érdemes sors, tehetség, hogy kiteljesedhessen valamennyi ígéret, hogy ne az elveszettek, hanem a győztesek országát teremthessük meg. Felemelkedni, sikeresnek lenni és győzni. De nem keveseknek, a kiválasztottaknak, hanem mindenkinek – csak ez lehet a célunk.


III-1. melléklet

Nyugatos életminőséget, környezetet kívánunk teremteni. Építünk és beruházunk, annyit, mint soha korábban. Utakat, vasutat, városközpontokat építünk, átépítünk iskolákat, kórházakat, szociális intézményeket, szabályozunk folyókat, építünk csatornákat. Mindeközben megváltozik a falu, a vidék képe, a beruházásokon új magyar ipar jön létre, megerősödnek a hazai kis- és közepes vállalatok. Magyarország a térség pénzügyi- és logisztikai központjává válik, modern, tudásintenzív gazdaságra épülő regionális központok oldják a Budapest-központúságot, idegenforgalmi centrum leszünk, átalakul a mezőgazdaság. Mindebből persze nem épül még új Magyarország. Ahhoz több kell. A beruházásokkal nem a régit kívánjuk megerősíteni, hanem egy igazságos, emelkedő országot kívánunk világra segíteni. Ehhez változások, reformok sokasága kell. Nincs szükség új rendszerváltásra. Ez nem szükséges és nem is lehetséges. A rendszerváltozás során és nyomán kialakult viszonyok okos, bátor, de mégis mértéktartó kiigazítására van szükség. Új reformkorra. Országreformmal, reform Országgyűléssel, reformkormánnyal. A szükséges változások alapja és befogadó kerete annak közös megértése és elfogadása, hogy az új Magyarország csak szabad, felelős autonóm polgárok teljesítményéből építkezhet. Mi vagyunk Magyarország. Nemzeti múltunkkal és cselekvő jelenünkkel. Nemzeti, társadalmi létezésünk közepében nem az állam, hanem a törekvő polgárok, a tenni akaró családok, az önkéntes civil együttműködések sokasága áll. A köztársaság nem tud többet tenni polgáraiért, mint amennyit ők tesznek önmagukért és egymásért. Az országnak nincs polgáraitól független teljesítménye. Az ország minden ereje, minden képessége, hogy felemeljen, hogy bátorítson, vagy éppen óvjon – polgáraitól származik. Erős Magyarország nem önzésből vagy követelésből, hanem önmagukért és a közért felelősséget vállaló hazafiak munkájából, erőfeszítéséből, együttműködéséből épül. A változást az államon és a politikusokon kell kezdeni. Hogy az állam ne akadályozó terhe, hanem segítő partnere legyen életünknek. Polgárok és családok milliói hatalmas utat tettek meg az elmúlt másfél évtizedben. Küzdöttek, nem ritkán küszködtek és változtak. Mert nem volt más választásuk. Munkahelyet váltottak, tanultak, sokszor lakóhelyüktől messze vállaltak munkát. Hitelt vettek fel, hogy tanuljanak, hogy lakást vegyenek, házat építsenek. Az állam eközben mozdulatlan maradt. Így mára a demokratikus képviseleti rendszer az Országgyűléstől a megyei és települési önkormányzatokig, a pártok működése, benne a pártpolitikai tevékenység finanszírozása, a közigazgatás szinte teljes egésze lendítő erő helyett visszahúzó teherré vált. A bátor igazságok helyett a féligazságok és az alig leplezett hamisságok formálják az államélet bántóan nagy részét. Ahelyett, hogy az állam és a politikusok példát mutatnának alkalmazkodásban, fejlődésben, csak kullognak az emberek után, és ezzel sokat vesztettek


III-1. melléklet

hitelükből, hitelességükből. Változni és változtatni kell! Kevesebb kiváltság, nagyobb teljesítmény, kisebb bürokrácia, átlátható és ellenőrzött gazdálkodás – ezek a reformok fő irányai. A magyar egészségügy és az oktatás egyre nehezebben birkózik meg azzal az alapvető feladatával, hogy szolgáltatásait egyenlően, átláthatóan és hatékonyan nyújtsa, hogy a legfontosabb közjavakból, az egészségből, a tudásból és a kultúrából igazságosan részesedhessen mindenki, hogy a közöttünk meglévő társadalmi különbségek csökkenjenek. Ma ennek sokszor az ellenkezője történik. Az egészségügyi szolgáltatásokból való részesedés mértékét és minőségét meghatározó módon döntheti el, hogy ki hol foglal helyet a társadalmi hierarchiában, kinek milyen kapcsolati vannak, melyik városba, faluba született. Az egymást kiegészítő és erősítő egyéni- és közfelelősség szabályozott, ellenőrzött, együttműködő rendszere helyett átláthatatlan érdekviszonyok és alkuk alakítják az egészségügy hétköznapjait, emiatt egyaránt elégedetlen saját helyzetével a beteg, az orvos, a nővér és az egész rendszer mögött ott álló állam is. Mindenki vesztesnek érzi magát. A jelenlegi rendszerben csak egymás rovására lehet előnyöket kicsikarni, de azt is csak rövid távra. Átfogó egészségügyi reformra van tehát szükség, új társadalmi szerződésre, új modellre az egészségügyben. Nem várunk tovább. Az oktatásban sok minden történt a rendszerváltozás óta. Önmagáért való átgondolatlan változtatás és progresszív reform egyaránt. Nem tudtunk ugyanakkor változtatni a két évtizede tartó legijesztőbb tendencián. Azon, hogy a magyar iskolarendszer nem csökkenti, hanem megőrzi, sőt nem egyszer felerősíti a gyerekek, a tanulók otthonról hozott családi, társadalmi különbségeit. Az oktatási rendszerünk a társadalmi egyenlőtlenségek őrzője, a társadalmi tagoltság átörökítője, a társadalmi elit közpénzen történő újratermelője. Ez nem a pedagógusokon, hanem az iskolaügy irányítóin múlik. Őrizni kell az iskolát, és utat nyitni a tehetség felemelkedésének. Az iskolát a legnemesebb magyar hagyományoknak megfelelően újra a magyar társadalmi-gazdasági progresszió motorjává kell tenni. Ez az ország érdeke, ez gyermekeink, unokáink, a jövő generációinak érdeke. Nem várunk tovább. Mindezek az elmúlt tizenhat év adósságai. De ez nem minden. A kormányzati ciklus első felében helyre kell állítani az államháztartás egyensúlyát. Az elmúlt öt-hat évben egyre több, és egyre nehezebben elviselhető terhet tettünk az állam nyakába. Az indokolható szociális és modernizációs célok nem jártak együtt kellő költségvetéspolitikai felelősséggel. Függetlenül attól, hogy a fenntartható növekedés egyensúlyi pályájáról történő letérés 2000– 2001-ben kezdődött, nem kétséges, hogy a nagyobb felelősség a 2002–2006 közötti kormányokat terheli. Összességében az a helyzet állt elő, hogy a társadalmi igazságosság és modernizáció programjának kiteljesítését veszélyezteti az elfogadhatatlanul magas költségvetési hiány. Ezért az új


III-1. melléklet

kormány megalakulását követően azonnal intézkedéseket hoz az államháztartás egyensúlyának helyreállítására. A ciklus közepére teljesíteni kívánjuk a költségvetéssel kapcsolatos maastrichti követelményt. Ehhez rövid távon az állam kiadásainak jelentős csökkentésére, bevételeinek pedig érdemi növelésére van szükség. Nem várunk tovább. Új Magyarországot teremtünk. Tisztességes, bátor reformkormányzással. Tudjuk, hogy mi, politikusok önmagunkban erre nem vagyunk képesek. Ezrek és milliók együttműködése, partnersége kell. Sokak egyező akarata, cselekvése. Új reformkorra van szükség. Nagyobb igazságosságra, több demokráciára. A nyugalom és a méltányosság megőrzésére. Nagyszerű célokhoz lelkesedés társul, szenvedélyes hit egy jobb világban. És alázat, tudva, hogy a kihívás, a feladat fölénk magasodik. Tudjuk azt is: jó döntéseink mellett bizonyosan lesznek tévedések is. Kerülni fogjuk a dölyfös mindenhatóság látszatát, a kérlelhetetlenséget, tettekben való határozottságunk a hazával, a demokratikus renddel szembeni alázattal párosul. Tudjuk és tesszük a dolgunkat. A szociáldemokraták és szabad demokraták kormánya a haza felemelkedését kívánja szolgálni, a haladás ügyét, minden magyar ügyét. Egy jobb és igazabb világért! Magyarországért, a köztársaságért!

2006. május 30.

Gyurcsány Ferenc


III-1. melléklet

REFORMOK AZ ÚJ MAGYARORSZÁGÉRT ÁLLAMREFORM Az állam célja, hogy szolgálja a Köztársaság valamennyi polgárát, a nemzet valamennyi tagját. A szolgáltató állam a köztársasági eszme hétköznapokban való megtestesülése. Az államnak egy új társadalmi konszenzusnak megfelelő szerep kialakítására kell törekednie, és intézményeinek közérdekű szolgáltatóként kell működnie. Olyan rendszert kell teremteni, ami a köztársaság polgáraiban tudatosítja és megerősíti, hogy az állami szolgáltatások ügyfelei, fogyasztói. Az állam magán kezdi az ország átalakítását. Politikai intézményeinek megújításával mutat példát. Szigorúbb szabályok, kevesebb privilégium, magasabb követelmények, kisebb intézmények, hatékonyabb működés. Ezek az elvek szabályozzák az állam reformját. A szükséges reformok egy része nem valósítható meg a parlamenti pártok konszenzusa nélkül. Bízunk benne, hogy valamennyi felelősen gondolkodó magyar politikai erő egyetért abban, hogy az érdemi változtatások sorában elsőként a politikusokon van a sor. Nekik, az ország irányítóinak kell demonstrálniuk, hogy egy korszerűbb, takarékosabb és hatékonyabb állam kialakítása érdekében képesek korlátozni előjogaikat és jövedelmüket, képesek visszaállítani a politikai intézmények hanyatló tekintélyét.

Megújuló politikai intézmények A rendszerváltás óta eltelt 16 év alaposan megkoptatta demokratikus intézményeink, a politika tekintélyét az emberek szemében. Eljött az ideje, hogy az új, modern Magyar Köztársaság végrehajtsa a régóta szükséges és felismert, ám konszenzus hiányában halogatott változtatásokat, és visszaszerezze választott intézményeinknek az állampolgárok tiszteletét. A Köztársaság Kormánya ezért kezdeményezi, hogy a parlamenti pártok konszenzusával döntsünk az alábbi kérdésekben: •

Csökkenjen háromszáz fő alá az országgyűlési képviselők száma. Az egyéni választókerületek megőrzése mellett legyen arányosabb, a választói akaratot jobban kifejező a választási rendszer.


III-1. melléklet

•

Már a 2006. évi önkormányzati választások előtt csökkenjen az önkormányzati képviselők száma.

•

A felhalmozódott tapasztalatok alapján módosítsuk a választási eljárásról szóló törvényt.

•

Legyenek szigorúbbak a képviselők összeférhetetlenségi szabályai és korlátozottabbak a képviselői mentelmi jogok.

•

Szülessen törvény az Országgyűlés új házszabályáról, ebben teremtsük meg a parlamenti vizsgálóbizottságok hatékony és érdemi működésének jogi feltételeit.

•

Legyen átlátható és ellenőrizhető a pártok gazdálkodása, különösen tekintettel a kampányra fordított kiadásaikra. A pártok állami támogatásának növelésével, a kampányra költhető maximális összeg reális megállapításával, ugyanakkor a fentiek szigorú ellenőrzésével váljon világos és átlátható rendszerré a pártfinanszírozás. Erősítsük meg az Állami Számvevőszék ellenőrzési jogosítványait.

Modern közigazgatás – szolgáltató állam Az elmúlt másfél évtizedben emberek milliói, vállalkozások százezrei tanultak meg alkalmazkodni a változó világhoz, az egyre élesebb nemzetközi verseny követelményeihez. A hatalmas változások ugyanakkor szinte változatlanul hagyták az állam másfél évtizede kialakult szervezeteit, a központi és helyi közigazgatást, az önkormányzatokat. Ennek következménye, hogy míg a magyar gazdaság egyre modernebb és versenyképesebb, továbbra is túlméretezett, lassú és drága a közigazgatás, bürokratikus az ügyintézés. A túlzottan centralizált és hatalmas központi igazgatás mellett ma már az önkormányzatok 1990-ben kialakított rendszere is számos területen akadálya a települések fejlődéséhez, felzárkózásához, az állampolgárok számára nyújtott magas színvonalú szolgáltatások nyújtásához immár elengedhetetlenül szükséges kistérségi, regionális összefogásnak, az erőforrások közös és hatékony felhasználásának, érdekeik közös érvényesítésének. Immár hosszú évek óta tudjuk, hogy elkerülhetetlenül változtatni kell a közigazgatás elavult rendszerén, s nem csupán azért, mert a mai hatalmas apparátusok túl sok pénzébe kerülnek az adófizető polgároknak, hanem azért, mert nem serkentői, hanem inkább akadályozói az ország gyorsabb, sikeres fejlődésének. Az elmúlt évtizedben azonban a politika mindig megrettent az átalakítással járó konfliktusoktól, a kisebb, hatékonyabban


III-1. melléklet

működő szolgáltató állam megteremtésének politikai deklarációja soha nem vált érdemi cselekvéssé. A Köztársaság Kormánya nem odázza tovább a szükséges változásokat, hanem bátor lépésekkel nekilát a polgárainak magas színvonalú szolgáltatást nyújtó, hatékonyan működő, a közpénzeket takarékosan felhasználó új közigazgatási és önkormányzati rendszer kialakításához.

Kisebb, szolgáltató közigazgatás Az átalakulást, az áldozatokkal, konfliktusokkal is járó elkerülhetetlen változtatásokat az állam saját magán kezdi. Nem csupán lényegesen csökkentjük a központi közigazgatásban és a helyi államigazgatási szervekben dolgozók létszámát, hanem mind a szervezetekkel, mind az abban dolgozókkal szemben új, a versenyszférában már régóta érvényesülő követelményeket fogalmazunk meg. Olyan közigazgatást akarunk, amelyben javul a közszolgáltatások minősége és színvonala, nő az állampolgárok elégedettsége; csökkennek a ma még meglévő különbségek a szolgáltatáshoz való hozzáférésben. Mindez megköveteli, hogy a közszolgálatban is érvényesüljön a teljesítményelv, és a közpénzek takarékos felhasználásának követelménye; átláthatóvá és ellenőrizhetővé váljon a szervezetek működése.

Csökkenő államapparátus •

11-re csökkentjük a minisztériumok számát, és kevesebb önálló országos hatáskörű szervezetet működtetünk.

•

Drasztikusan csökkentjük az ún. dekoncentrált hivatalok számát.

•

A rendszerváltás óta első ízben törvényt készítünk a kormány, a minisztériumok, a kormányhivatalok működésének általános szabályairól. Új államháztartási törvényt alkotunk valamennyi közszolgáltatást nyújtó, közpénzből gazdálkodó szervezet jogállásáról, gazdálkodásáról. Érvényt szerzünk az „értéket, minőséget a pénzünkért” elvnek a közigazgatás és közszolgáltatások területén!

•

A régiókba koncentráljuk a területi államigazgatási szervek tevékenységét. Létrehozzuk a széles feladat és hatáskörű regionális közigazgatási hivatalokat.

•

Felülvizsgáljuk és átvilágítjuk több mint nyolcszáz állami szerv és háromszáznál több állami részvétellel működő gazdasági társaság és


III-1. melléklet

alapítvány tevékenységét, feladataik indokoltságát. Kialakítjuk az állami szervek új, a jelenleginél kisebb, hatékonyabb rendszerét. •

Csökkentjük a vezetési szinteket, a vezetők számát.

Hatékonyabb államapparátus •

A közpénzek takarékosabb felhasználása és hatékonyabb, átláthatóbb elköltése érdekében központosítjuk a központi közigazgatás egyes háttérfunkcióit (közbeszerzés, pályáztatás, könyvelés, bérszámfejtés, informatika, ügyfélszolgálatok, humánerőforrás gazdálkodás, üzemeltetés, utazás- és protokollszervezés)

•

Átalakítjuk a költségvetési intézmények finanszírozás rendszerét. Nem szervezeteket, hanem elsősorban programokat, a társadalom számára szükséges tevékenységeket finanszírozunk, és előre meghatározott célok alapján értékeljük a tevékenységük eredményét, színvonalát.

•

A közszolgálatban dolgozókkal szemben nagyobb teljesítménykövetelményeket állítunk és rugalmasabbá tesszük alkalmazásuk szabályait. A mainál nagyobb elismerést biztosítunk a színvonalas teljesítménynek, korszerűsítjük a humánerőforrással való gazdálkodást, ösztönözzük a fiatal, felkészült szakemberek foglalkoztatását.

Javuló közszolgáltatások •

Általánossá tesszük az ügyfelek elégedettségének mérését. Folyamatosan értékeljük a közszolgáltatást végző személyek egyéni teljesítményét és biztosítjuk az értékelés nyilvánosságát.

•

A kormányzati ciklus végére az egyablakos és elektronikus ügyintézés széleskörű elterjesztésével, a felesleges bürokratikus szabályok kiiktatásával a leggyakoribb ügyekben a felére csökkentjük az átlagos ügyintézési időt.

•

Kiterjesztjük és általánossá tesszük az elektronikus állami és önkormányzati szolgáltatásokat, elősegítjük az információs társadalom adta lehetőségek kihasználását az egészségügy, a munkaügy és a szociálpolitika terén. A közigazgatás reformjának fontos elemeként 2010-re biztosítjuk, hogy a közigazgatási ügyek többségét elektronikusan intézhessük.

•

Díjcsökkentéssel is támogatjuk az elektronikus ügyintézés elterjedését. Ehhez a különböző hatósági eljárásokat egyszerűsítjük, sztenderdeket alakítunk ki, és az automatikus és normatív döntési eljárásokkal


III-1. melléklet

váltjuk fel a mérlegelésen alapuló, ún. „diszkrecionális” döntési eljárások többségét. Ezzel nemcsak az elektronikus ügyintézés feltételeit teremtjük meg, hanem az ügyintézésben az átláthatóság és teljesítményellenőrzés feltételeit is. •

Egységes kormányzati ügyfélszolgálati központokat hozunk létre az okmányirodák bázisán, ahol az állampolgárok és vállalkozások a szokásos szolgáltatásokon túl más állami szervezetekkel pl. az adóhivatallal, földhivatallal kapcsolatos ügyeiket is elintézhetik.

•

Általánossá tesszük a közigazgatási ügyfélszolgálati chartákat, amikben a hivatal nyilvános és számon kérhető módon „megállapodást” köt az állampolgárokkal ügyeik magas színvonalú ellátására.

Szolgáltató önkormányzat – önkormányzati reform Az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították, hogy egy térség gyors, dinamikus fejlődésének biztosításához ma már nem elegendőek a megyei szinten biztosítható erőforrások, ennél szélesebb, az adott térséget gazdaságilag egybekapcsoló regionális összefogásra van szükség. Uniós csatlakozásunkkal, a régiók megteremtésével a megyék egyre inkább elveszítik funkcióikat. A megyék feladatainak többségét települési, kistérségi vagy regionális szintre kell helyezni. A megyék feladatainak csökkenésével a mostaninál is lényegesebbé válhat a kistérségek szerepe. A többcélú kistérségi társulások kialakításában elért eredmények azt is jelzik, hogy érdemben javítható a lakossági szolgáltatások színvonala, ha ennek ellátására nem egymagában kényszerül egy település, hanem a környező településekkel összefogva közösen szervezik meg magasabb színvonalon a szolgáltatást. A szükséges változások nem gyengítik, hanem éppen megerősítik az önkormányzatiságot, lehetőséget teremtenek arra, hogy valódi, felelős irányítói legyenek településük, térségük, régiójuk fejlődésének. A változások azért is elkerülhetetlenek, mert az elkövetkező évek hatalmas fejlesztési forrásainak településük, térségük felzárkózását, fejlődését biztosító felhasználáshoz nem nélkülözhetik a lehető legszorosabb regionális és kistérségi együttműködést. •

Az önkormányzati reform keretében kezdeményezzük a választott, önkormányzattal rendelkező régiók létrehozását. Ezáltal a megyei közgyűlések helyett regionális közgyűlések működnek majd. 2008-ban


III-1. melléklet

kerülhet sor a megyei közgyűléseket felváltó regionális közgyűlések első megválasztására. •

Megerősítjük az önkormányzatok kistérségi társulásait, és kezdeményezzük a kötelező társulás alkotmányos feltételeinek megteremtéséhez szükséges politikai konszenzus kialakítását. A kormány konszenzus hiányában is törekedni fog a települések önkéntes kistérségi társulásainak ösztönzésére, mivel csak a települések összefogása biztosíthat magas színvonalú oktatási, nevelési, szociális, egészségügyi szolgáltatást valamennyi kistelepülésen élő ember számára. A társulást ösztönző finanszírozási rendszer mellett az államigazgatási feladatok kistérségi koncentrálásával is segítjük az együttműködés erősödését. o A jegyzői feladatok egy részét kistérségi szintre központosítjuk és magas színvonalú szolgáltatást nyújtó kistérségi közigazgatási szolgáltató központokat hozunk létre. o Az 1000 fő alatti terepüléseken az önkormányzati testület megtartása mellett, nem működtetünk önálló jegyzői hivatalt, ezt a feladatot körjegyzőségek látják el. o Töröljük az állam által az önkormányzatokra és hivatalaira testált értelmetlen feladatokat, az ágazati törvények felesleges előírásait.


III-1. melléklet

REFORM A GAZDASÁGBAN Erős és befolyásos nemzeti közösséget építünk. Erőset, amely képes megvédeni polgárai, érdekeit, s amely segít bennünket a versenyben. Befolyásosat, mert mindaz, amit mi, magyarok képviselünk, nyomot hagy a világban. Az erő és befolyás legfőbb forrása, a kultúra és a tudás mellett, a gazdaság. Az erős gazdaság és az általa létrehozott jövedelem teszi lehetővé tudásunk, tehetségünk, kultúránk fejlesztését és képviseletét a világban. Gazdaságpolitikánk célja, hogy hazánk, a Magyar Köztársaság gyors növekedéssel, polgárai életkörülményeinek, biztonságának erősítésével ne csupán minél rövidebb idő alatt behozza az unió fejlett országaitól való lemaradását, hanem teljesítményben és jólétben egyaránt élre törjön. A cél világos. A sikeres Magyarország erős, dinamikus gazdasággal rendelkezik, mely megállja a helyét a versenyben. A hatékony és növekvő gazdaság nem önmagáért való. Az embereket, az országot szolgálja. Magasabb jövedelemmel és nyugdíjjal, több munkahellyel, jobb oktatással, egészségügyi rendszerrel, járható utakkal, korszerű vasúttal, egészséges környezettel. Növekvő gazdasági teljesítményünk értelme, hogy jobban lakható országot teremtsünk. Nem csak a kiválasztott keveseknek, hanem mindannyiunknak. Hogy csökkenjen a kiszolgáltatottság, a szegénység és a kirekesztettség. A magyar gazdaság sikeres, erős, fejlődőképes. Ugyanakkor az állami béklyó, esetenként az állami felelőtlenség nyomot hagy a gazdaságon is. Az államnak a gazdaságot nem korlátoznia, hanem segítenie kell, elsősorban azáltal, hogy megteremti az egyensúlyhoz szükséges feltételeket. A Köztársaság Kormánya elkötelezett, hogy az államháztartás és az adórendszer reformjával hosszú távon is egyensúlyi, és ugyanakkor növekedési pályára helyezi a magyar gazdaságot. Ennek érdekében a Kormány gyors és hatékony intézkedéseket fog tenni: •

Rövid távon gyors intézkedésekkel hozzálát a költségvetési egyensúly helyreállításához

•

Közép- és hosszú távon szerkezet átalakító reformokkal biztosítja, hogy az állam takarékos és felelős módon gazdálkodjon a közpénzekkel, csak olyan feladatokat lásson el, amire a társadalomnak valóban szüksége van, és mindennek eredményeképpen egyszerűbb, átláthatóbb és egységesebb adórendszerrel csökkentse a vállalkozások, az állampolgárok terheit.

Az elmúlt években szociális kárpótlást kaptak a családok a ’90-es évek hatalmas áldozataiért. Négy év alatt harmadával nőtt a bérek, a nyugdíjak vásárlóereje, több és igazságosabb támogatást kapnak a gyermeket nevelő


III-1. melléklet

családok, már nem csupán kevesek kiváltsága az otthonteremtés. Egészségesen és gyors ütemben fejlődik a magyar gazdaság, ismét a beruházás és az export lett növekedésük fő hajtóereje. A gyorsforgalmi úthálózat megduplázásával, az informatikai hálózat kiépítésével megteremtettük annak a feltételét, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás, az elkövetkező évek hatalmas fejlesztései kínálta új lehetőségek az ország korábban elzárt régiói, térségei számára is megnyissák a gyors felzárkózás lehetőségét. A szociális igazságtalanságok gyors enyhítésével, a jövedelmek felzárkóztatásával, az adók mérséklésével, az infrastruktúra fejlesztésével jelentős terheket vállalt magára az állam, anélkül, hogy feladatait újragondolva ezt más kiadásainak csökkentésével érdemben mérsékelte volna. A sokféle társadalmilag elfogadott cél megvalósításának az árát nem csupán a gyorsabb haladásból származó magasabb jövedelmekből, hanem az állam által átvállalt költségekből, az államháztartás által felvett hitelekből fizettük meg. Mindez szükségképpen vezetett oda, hogy minden erőfeszítés ellenére az államháztartás hiánya rendre meghaladta a tervezettet, s mai szintjének tartóssá válása megkérdőjelezné fejlesztési céljaink megvalósítását, a felzárkózás ütemének gyorsítását. A belső államháztartási hiány és a külső fizetési mérleg hiány legnagyobb kockázata, hogy finanszírozása egyre több forrást von el a vállalati fejlesztéstől, a munkahelyek létrejöttét eredményező beruházásoktól, de a jólétet megalapozottan növelni képes lakossági, háztartási fejlesztési döntésektől is. A Köztársaság Kormánya határozott és gyors intézkedésekkel helyreállítja a további gyors növekedéshez szükséges egyensúlyt. A fenntartható fejlődéshez azonban ennél többre van szükség. Szakítanunk kell az elmúlt évtizedek „húzd meg, ereszd meg” gazdaságpolitikájával, amely csak átmenetileg volt képes helyreállítani a rendre megbomló egyensúlyt. Átfogó reformokkal létrehozzuk az egyensúly tartós megőrzésének feltételeit. Az államháztartás hiányát nem az Európai Unió követelményei miatt kell csökkentenünk, hosszabb távon megszüntetnünk, hanem azért, hogy az állam tartósan magas hiánya, növekvő finanszírozási igénye ne vonjon el forrásokat a vállalkozásoktól, ne rontsa a hazai vállalkozások versenyképességét és a külföldi befektetők bizalmát, vagyis ne váljon akadályává a megindult dinamikus növekedésnek. Az euró bevezetése ezzel együtt is fontos lépés: hazánk sem nélkülözheti a biztonságos és közös elszámolást, szilárd tervezést megalapozó közös valutát. Az euró bevezetése, az ehhez szükséges feltételek megteremtése azonban nem célja, hanem egyik eszköze a hazai gazdaság kiszámítható fejlődésének, az ezt szolgáló gazdaságpolitikának. Az államháztartás tartós egyensúlyát az állami kiadások növekedési ütemének megfékezésével, a modern, kisebb, a közpénzekkel hatékonyan


III-1. melléklet

gazdálkodó, de éppen ezért polgárainak magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtó állam megteremtésével lehet biztosítani. A Köztársaság Kormánya az előző kormányok halogató és konfliktuskerülő politikájával szakítva haladéktalanul hozzákezd az ehhez szükséges változások, reformok megindításához és megvalósításához. Az új, modern Köztársaság néhány éven belül polgáraitól kevesebb adót elvonva nyújt majd magas színvonalú közszolgáltatásokat, egészségügyi ellátást, oktatást, és teremt a felzárkózás, megkapaszkodás lehetőségét nyújtó szociális ellátórendszert, miközben kivonul azokról a területekről, ahol nincs keresnivalója. Folytatjuk a privatizációt, aminek célja nem kizárólag a bevételek növelése, hanem az állam felesleges szerepvállalásának szűkítése. A Köztársaság Kormánya az állami újraelosztás mértékének érdemi mérséklésével, az államháztartási hiány leépítésével, az államadósság finanszírozási béklyót jelentő szintjének fokozatos csökkentésével megteremti a feltételeit annak, hogy a kormányzati ciklus végén megkezdődhessen a vállalkozások és a lakosság adóterheinek mérséklése, az egyszerűbb, az állampolgárok többsége számára egységes elvonási mértéket jelentő átláthatóbb adórendszer kialakítása. A megindításra kerülő reformok, a nagy rendszerek átalakítása csak néhány év után hozhat érdemi megtakarításokat. Bár az átalakítás néhány területen rövid távon is a költségek csökkentését eredményezi, szükség van olyan intézkedésekre is, amelyek az ellátás biztonságának veszélyeztetése nélkül már ma érdemben csökkentik az állam pazarló kiadásait. Az egyensúly gyors megteremtése érdekében a kiadások csökkentése mellett elengedhetetlen, hogy az elkövetkező egy-két évben az állam ne csökkentse, hanem növelje bevételeit. Az adócsökkentési program elhalasztása mellett olyan intézkedésekre van szükség, amelyek az igazságos közteherviselés elvét érvényesítve bizonyos területeken növelik a lakosság, a vállalkozások hozzájárulását a közös kiadásokhoz, de egyben hosszabb távú társadalompolitikai és fejlesztési céljainkat is szolgálják. Az állam kiadásainak mérséklésével és bevételeinek növelésével a kormányzati ciklus közepére megteremtjük a tartós növekedéshez – s egyben az euró övezeti csatlakozáshoz – szükséges egyensúlyi feltételeket, és az állam egész működését átfogó reformfolyamat eredményeképpen létrejönnek az egyensúly hosszabb távú, biztonságos fenntartásához szükséges feltételek. A javuló egyensúly kedvezőbb feltételeket teremt a vállalkozások fejlődéséhez, bővíti hitellehetőségeiket, és az elkövetkező évek hatalmas fejlesztéseibe bekapcsolódva lényegesen javul versenyképességük. 2007– 2008-ban a beruházások, az export gyors növekedése mellett a belföldi fogyasztás mérséklődése várhatóan 3–4% körüli ütemre mérsékli a gazdasági


III-1. melléklet

növekedést. A ciklus második felében új lendületet kap a magyar gazdaság, és immár egyensúlyi problémákkal nem terhelt feltételek között felgyorsul a felzárkózás folyamata, a növekedés üteme eléri a 4–5%-ot, a határozott átalakulás és a külső konjunktúra kedvező hatásaival is számolva meg is haladhatja azt. Az egyensúly megteremtéséhez nem kérünk elviselhetetlen áldozatot az emberektől. A jövedelmek növekedési ütemének mérséklődése és az infláció átmeneti, de kis mértékű gyorsulása mellett az elkövetkező két évben is arra törekszünk, hogy megőrizzük a jövedelmek mára elért magas szintjének vásárlóértékét. A nyugdíjak emelése, a családi támogatások és szociális ellátások igazságosabb elosztása pedig az egyensúly helyreállításának éveiben is biztosítják, hogy javuljanak az idősek, a gyermeket nevelők életkörülményei. A kormányzati ciklus második felében ismét – a termelékenység növekedésével arányosan – emelkedhetnek a bérek, mérséklődik az infláció, nő a foglalkoztatottság, és a reformok eredményeképpen egyre javul az állam által nyújtott szolgáltatások, az egészségügy, az oktatás, a szociális ellátások, a közigazgatás színvonala.


III-1. melléklet

REFORM AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN A Köztársaság Kormányának célja, hogy Magyarországon is növekedjen az emberek testi-lelki egészségben megélt életkora, hogy mindenkinek azonos esélye legyen egészsége megőrzésére, és betegség esetén a szükséges, magas színtű egészségügyi ellátásra. Az egészségügyi ellátás megújításának egyik legfőbb akadálya az a – felelőtlen politikai retorikával is megtámogatott – szemlélet, mely szerint az egészségügyi szolgáltatások biztosításában az állam szinte korlátlan felelősséggel, az igénybe vevők pedig kiterjedt jogokkal és lehetőségekkel bírnak. Közös a felelősség, egyéni a jog. Így működik ma az egészségügy. Jelenleg mindenki abban érdekelt, hogy minél kevésbé járuljon hozzá a közös felelősség teljesítését biztosító finanszírozáshoz, miközben a szolgáltatások igénybe vételekor mindenki a legjobb és legtöbb szolgáltatást szeretné kapni. Az emberek egészsége nem csak magánügy. Erős és versenyképes társadalom csak az egészségüket megőrizni, illetve helyreállítani képes emberekből állhat. Az egészség közügy, de nem csak közfelelősség. Politikánk a felelős partnerség elvére épül. Mivel az egészség javai olyan közjószágok, amelyek végső hordozója az egyén, ezért az egészség megőrzésének és helyreállításának lehetőségét az államnak kell megteremtenie, elsődleges felelősségét azonban az egyénnek kell viselnie. Annak érdekében, hogy egészségpolitikai céljainkat megvalósíthassuk, immár tovább nem odázható feladat az egészségügy rendszerének átfogó, érdemi reformjának megindítása. A 100 lépés programjának keretében megkezdtük az egészségügy hosszú évek óta halogatott átalakítását, döntöttünk az egészségügy biztosítási elven alapuló, de a társadalmi szolidaritást is érvényesítő rendszere mellett, s megkezdtük az ennek tényleges érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését. Most nem csupán ennek folytatására, hanem a változások felgyorsítására, olyan lényegi változások megindítására van szükség, amelyek rövid időn belül a járulékfizetők befizetéseivel, a közpénzekkel felelősen gazdálkodó, a betegek számára egyenlőbb, igazságosabb, színvonalasabb egészségügyi szolgáltatást nyújtó biztosítási rendszert teremtenek.

Átalakuló egészségügy Az elkövetkező négy évben átfogóan megújítjuk az egészségügyet. A magán és közfelelősség tisztázásával, a szolgáltatási csomagok meghatározásával, a


III-1. melléklet

versenyt és a szolidaritást egyaránt érvényesítő keretek megteremtésével 2007 végéig létrehozzuk a biztosítási alapon működő egészségügy szabályozási, intézményi, pénzügyi, működési, felügyeleti és garanciális feltételeit. Ezek a változások egyben erkölcsi megújulást is kell, hogy jelentsenek, ami elvezet a hálapénz, a korrupció megszüntetéséhez is. A szervezett és szabályozott piac feltételeinek kialakítását követően a tapasztalatok birtokában dönt a kormány az egészségbiztosítási piac több biztosító felé történő megnyitásáról. A biztosítási alapon működő egészségügy kialakítása érdekében: •

Meghatározzuk, hogy melyek azok a szolgáltatások, amelyek a kötelező egészségbiztosítás keretében minden biztosítottat azonosan, az ország bármely részén megilletnek, és melyek azok, amelyekre a biztosítás már nem terjed ki. Meghatározzuk azoknak a minimális szolgáltatásoknak a körét is, amelyekre mindenki biztosítási jogviszony nélkül is jogosult. o Biztosítási jogviszony hiányában is igénybe veheti minden Magyarországon tartózkodó ember a közegészségügyi, járványügyi szolgáltatásokat, a közvetlen életvédelemmel és az anya- és csecsemővédelemmel kapcsolatos ellátásokat. Ezek forrását a központi költségvetés biztosítja. o A biztosítási csomag magában foglalja az egészség megőrzéséhez és a gyógyuláshoz szükséges egészségügyi szolgáltatásokat. Ezek igénybevételére csak a járulékfizetési kötelezettségeiknek eleget tevő biztosítottak, illetve azok jogosultak, akik helyett – a törvényben meghatározott esetekben, elsősorban a gyermekek, nyugdíjasok, szociális ellátásban részesülők, regisztrált munkanélküliek esetében – az állam teljesíti a járulékfizetést. 2007-től – az engedélyezett egészségügyi ellátásokról elkészülő kötelező eljárási rendek (protokollok) alapján – minden biztosított megismerheti a kötelező biztosítási rendszerben garantált egészségügyi szolgáltatásokat, és azok nyújtásának minőségi követelményeit. o Meghatározzuk azon szolgáltatások körét, amelyekre nem terjed ki a kötelező egészségbiztosítás (pl. esztétikai beavatkozások, hotelszolgáltatás, nem indokolt ellátások, az orvos által javasolttól eltérő szolgáltató igénybevétele, egyes nem vállalható kockázatok). E szolgáltatásokat csak díjfizetés ellenében, vagy külön biztosítás megkötésével lehet igénybe venni.

•

Megteremtjük a járulékfizetés nyilvántartásának és ellenőrzésének rendszerét, melynek hiányában eddig csak elvileg érvényesült a


III-1. melléklet

biztosítási jogviszony. A jövőben a biztosító teljes körű szolgáltatásaira csak azok lesznek jogosultak, akik mögött tényleges befizetések állnak. Ezért 2007-től olyan integrált adó- és járulék-nyilvántartási rendszert működtetünk, ami lehetővé teszi a biztosítottak járulékfizetésének pontos nyomon követését. o 2008-tól bevezetjük az EU-konform egészségbiztosítási kártyát, amelynek alapján folyamatosan ellenőrizhető lesz, hogy a szolgáltatás igénybevevője teljesítette-e befizetési kötelezettségét, vagy csak díjfizetés ellenében kaphat az egészségügyi alapcsomagon túli szolgáltatást. o Az alapellátásban is megteremtjük a beteg ellátását, az igénybevett szolgáltatásokat teljes körűen nyomon követni képes elektronikus nyilvántartást. •

A fejlesztés regionális súlypontjainak meghatározásával és az infrastruktúra fejlesztésével 2008-ra olyan magas színvonalú egészségügyi intézményrendszert alakítunk ki, amely a kapacitásokat a szükségletekhez igazítja, arányos és egyenlő, magas színvonalú ellátást biztosít.

•

Ösztönözzük az egészségügyi intézmények átalakulását rugalmasabb és hatékonyabb gazdálkodást lehetővé tevő gazdasági társaságokká, és támogatjuk a magántőke ellenőrzött bevonását az egészségbiztosítási szolgáltatások nyújtásába, fejlesztésébe. Ennek feltétele az előre kiszámítható, tervezhető, stabil finanszírozás megteremtése. A közpénzek szabályos felhasználásának ellenőrzése érdekében 2007-től közelítjük az egészségügyi közintézmények gazdálkodási és pénzügyi szabályait a versenyszférához.

•

Az egészségügyi szolgáltatások színvonalas kínálatának megteremtése mellett a jobb ellátás biztosítása, az alapellátásban dolgozók terhelésének mérséklése megköveteli, hogy a biztosítottak részéről mérsékeljük az egészségügyi szolgáltatások indokolatlan, felesleges és túlzottan gyakori igénybevételét.

•

A biztosítási rendszert és a biztosítottakat egyaránt terhelő gyógyszerkiadások növekedési ütemének mérséklésére hosszú távú megállapodásra törekszünk a gyógyszergyártókkal, folytatjuk a generikus programot, korszerűsítjük a gyógyszertámogatás rendszerét, mérsékeljük a támogatott gyógyszerek iránti indokolatlan keresletet. A betegek érdekében újraszabályozzuk a gyógyszerforgalmazás rendszerét.

•

Létrehozzuk az egészségbiztosítási rendszer hatósági felügyeletét, amely a szakmai felügyelet mellett kellő súllyal képviseli a biztosítottak érdekeit is. Ennek érdekében a hatóság minőségügyi, fogyasztóvédelmi


III-1. melléklet

jogosítványokkal kell, hogy rendelkezzen. Garantálnia kell, hogy az egészségbiztosítási és szolgáltatási rendszer valamennyi lényeges adatát a nyilvánosság az előírt formában és eljárásrend szerint megismerhesse. •

Átfogó egészségügyi humánerőforrás stratégiát dolgozunk ki, amely új életpálya lehetőségeket nyit az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók számára, s egyben lehetőségeket teremtünk az Európai Unió munkaidő-szabályozásának jobb érvényesülésére. Javítjuk a hátrányos helyzetű térségekben dolgozó háziorvosok szakmai és anyagi megbecsülését, és folytatjuk az egészségügyi dolgozók bérfelzárkóztatását. Önkéntessé tesszük az egészségügyi kamarákban való tagságot.

Több egészség Minden változás célja a lakosság egészségi állapotának javítása, a több egészség. Az eszközöket és az erőforrásokat a megbetegedési és halálozási okokhoz vezető betegségek megelőzésére kell koncentrálni. 2006 végéig hosszú időre meghatározzuk a kiemelt célok finanszírozási feltételeit és forrásait. •

Kiterjesztjük és mindenki számára elérhetővé tesszük a Nemzeti Rákellenes Program keretében megindított szűrővizsgálatokat, folytatjuk az onkológiai központok rendszerének kialakítását és a korszerű diagnosztikai és kezelési feltételek megteremtését.

•

A szív- és érrendszeri betegségek megelőzése és gyógyítása érdekében megkezdjük a lakosság szív- és érrendszeri állapotának teljes körű felmérését, a gyógyítási központok egységes hálózatának és a betegségek komplex rehabilitációs rendszerének kialakítását.

•

Legfontosabb célunk, hogy gyermekeink egészségesen szülessenek, és egészségben fejlődjenek. A Nemzeti Csecsemő és Gyermekegészségügyi Program megindításával jelentős lépést teszünk annak érdekében, hogy csökkenjenek a gyermekeknek már a születés előtt meglévő hatalmas esélykülönbségei az egészséges életre, és minden gyermek számára – lakóhelyétől, szülei anyagi helyzetétől függetlenül – azonos, magas színvonalú egészségügyi ellátást biztosítsunk. E program megvalósítása egyben a gyermekszegénység és az ebből fakadó egészségügyi hátrányok leküzdésének is fontos része.

•

A felelősséget vállaló egyházi és civil szervezetekkel együttműködve küzdünk a szenvedélybetegségek, a kábítószer-fogyasztás visszaszorításáért. A szenvedélybetegeket nem tekintjük bűnözőknek,


III-1. melléklet

elsősorban széles társadalmi összefogással, a megelőzés, a gyógyítás eszközeivel küzdünk a kábítószer-fogyasztás ellen. •

Az európai követelményeknek megfelelően megerősítjük a társadalom biztonságát szolgáló közegészségügyi és járványügyi, valamint élelmiszerbiztonsági tevékenységet.

•

Folytatjuk a sürgősségi betegellátás korszerűsítését, az Országos Mentőszolgálat fejlesztését. Az ország egész területén megszervezzük az új elvek szerint működő, összevont kistérségi ügyeleti rendszert. A sürgősségi ügyeleti rendszer átalakítása, új munkaszervezési módszerek alkalmazása is elősegíti az Európai Unió munkaidő direktívájának teljesítését. Fejlesztjük az otthoni szakápolást.

•

Az Új Magyarország program hatalmas egészségügyi beruházásaival, a korszerű gyógyító centrumok kialakításával megújítjuk az egészségügyi ellátórendszert, hogy az ország minden pontján magas színvonalú, korszerű ellátáshoz juthassanak a betegek.

•

Fejlesztjük a természetes gyógytényezőkre épülő egészségügyi szolgáltatásokat, támogatjuk a gyógyfürdők, a gyógyés egészségturizmus, a magyarországi egészségipar – kiemelten a gyógyszergyártás és kutatás – fejlesztését, az európai élvonalhoz történő felzárkóztatását.


III-1. melléklet

REFORM AZ OKTATÁSBAN Magyarország akkor lesz sikeres a XXI. század minden korábbinál nagyobb lehetőségeket, de egyben minden korábbinál nagyobb versenyt is jelentő globalizált világában, ha legnagyobb kincsévé polgárai tudása, szakképzettsége, hozzáértése válik. A Köztársaság Kormánya, amely nem csak alkalmazkodni, de győzni, az élre törni akar a nemzetek versenyében, a gyermekeink számára magas színvonalú, a kreativitásukat és tehetségüket kibontakoztató oktatást a jövőbe történő legfontosabb befektetésnek tekinti. Az oktatási rendszer folyamatos modernizációjának ugyanakkor nem csupán az oktatás színvonalának emelését kell jelentenie, hanem gyermekeinknek ma a tudás megszerzésében meglévő hatalmas esélykülönbségeinek mérséklését is. Olyan oktatási rendszert akarunk, amely szülei anyagi helyzetétől és születési helyétől függetlenül valamennyi gyermek és fiatal számára megteremteni a biztos megélhetést, a keresett szakmát nyújtó tudás megszerzésének esélyét, az újhoz való folyamatos alkalmazkodás képességét. A tudás, az oktatás az, ami megtörheti a hátrányok nemzedékeken keresztüli átörökítésének láncát, és az ország sikerét és felzárkózását az egyes emberek, családok sikerévé, felzárkózásának, boldogulásának történetévé teszi. E célok érdekében folytatjuk és elmélyítjük az előző négy évben elindított oktatási reformot, hogy egy jobb és igazságosabb oktatási rendszer jöhessen létre Magyarországon. Hiszünk abban, hogy csak ezekkel a változtatásokkal biztosíthatunk valódi esélyegyenlőséget és modern, használható tudást a diákoknak.

Esélyegyenlőséget teremtő, korszerű közoktatás Hogy kiből mi lesz, mi lehet, az alapoknál, a közoktatás intézményeiben dől el. Itt kell megkapniuk gyermekeinknek azt a tudást – de ami még ennél is fontosabb: a tudás megszerzésének képességét –, amire alapozva továbbléphetnek, új ismereteket, a boldogulásukat biztosító szakmát, diplomát szerezhetnek. Éppen ezért a közoktatás intézményeivel, az itt dolgozó pedagógusokkal szemben – az óvodától a középiskoláig – nem csupán a tudás egyre magasabb színvonalú közvetítése a követelmény, hanem az is, hogy a hátránnyal induló gyermekek számára is esélyt teremtsenek a felzárkózásra.

Színvonalas oktatás


III-1. melléklet

•

Az elkövetkező években soha nem látott méretű iskolafelújítási programot valósítunk meg, melynek keretében 2013-ig 1000 iskolát korszerűsítünk és 300 iskola teljes rekonstrukciójára kerül sor. Korszerűsítjük az iskolák fűtési és világítási rendszerét, új tornatermeket, tanuszodákat építünk.

•

Az általános iskola legfontosabb feladata az alapkészségek elsajátítása. Ezért az 1–6. évfolyamon alapvető szerepet kap a képességfejlesztés, a differenciált, az életkori sajátosságokra is figyelemmel lévő oktatási módszerek elterjesztése. Tovább csökkentjük a gyerekek felesleges lexikális ismeretekkel való terhelését. Megnöveljük a nem szakrendszerű oktatás idejét az 5–6 évfolyamon.

•

Folytatjuk a Nemzeti Alaptanterv felmenő rendszerben történő bevezetését. Korszerűsíteni kívánjuk a természettudományos tárgyak oktatását. Megkezdjük a tankönyvjóváhagyás új rendjének bevezetését, annak megkönnyítése érdekében, hogy a diákok használható tudást szerezzenek.

•

Megőrizzük, és a tapasztalatok birtokában egyszerűsítjük a kétszintű érettségi rendszerét.

•

Folytatjuk az idegennyelv-oktatás modernizációját, megőrizzük és fejlesztjük az idegen nyelvi előkészítő évfolyamok rendszerét. 2010-re megteremtjük annak lehetőségét, hogy minden tanuló minden középiskolában alanyi jogon tanulhasson angolul, amely a világérintkezés alapvető nyelvi eszközévé vált.

•

Folytatjuk az információs és kommunikációs technológiák iskolai alkalmazását: Bővítjük a Sulinet Digitális Tudásbázis iskolai szerepét, erősíteni kívánjuk a digitális írástudás kultúráját, a multimédia kínálta lehetőségekkel támogatjuk az egyéni tanulási igényeket és lehetőségeket.

•

Kiteljesítjük a közoktatás minőségfejlesztési rendszerét.

•

Ösztönözzük a többcélú intézmények (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola feladatait ellátó iskolák) működését.

•

Átalakítjuk az állam, az iskolafenntartók teherviselésének arányát, a normatívákat fokozatosan a képzés elismert költségeihez igazítjuk, egyszerűsítjük a normatív finanszírozás rendszerét. Az alapfokú művészeti oktatásra a minőségtől függő differenciált támogatást biztosítunk.

•

Felülvizsgáljuk a pedagógusok és a nem pedagógiai munkát végzők foglalkoztatásának (kötelező óraszám, tanórán kívüli tevékenység, közalkalmazotti jogviszony) rendjét és szabályait, és azt a tanulókkal

átfogó

továbbfejlesztjük

mérési,

értékelési

és

és


III-1. melléklet

való egyéni és szabadidős foglalkozás, a fejlesztő felkészítés érdekében módosítjuk. Erősítjük a pedagógusok jövedelmének a tényleges teljesítmény szerinti differenciálását. Fokozatosan növeljük az osztályfőnöki és intézményvezetői pótlékot.

Esélykülönbségek csökkentése •

A kistelepüléseken – ahol ez lehetséges – megőrizzük az általános iskolák alsó tagozatait. Az oktatási színvonal garanciájaként e kisiskolák a térség másik, teljes évfolyammal működő általános iskolájának tagintézményeiként működhetnek. A közlekedés megkönnyítésétre iskolabuszokkal segítjük, hogy a kisebb településeken élő gyermekek is korszerű tudást biztosító, modern intézményekben tanulhassanak.

•

Erősíteni fogjuk a tizenkét évfolyamos, egységes pedagógiai programot megvalósító iskolák elterjedését a kistérségi, illetve a települési iskolák közti együttműködés, társulás, valamint az egységes iskolák támogatásával. Kiemelt figyelmet fordítunk a kistérségi közoktatási együttműködésre, az intézményfenntartói társulás kistérségi formában történő megvalósulására. Ennek érdekében támogatjuk, hogy a kistérségi társulások vegyék át a fenntartói jogok gyakorlását.

•

Javítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű óvodáztatásának feltételeit, szorgalmazzuk a közös egységes szakmai programot megvalósító óvodák létrehozását. Érvényt szerzünk annak a szabálynak, hogy helyzetű gyermekeket már három éves kortól kötelező óvodába.

•

Fellépünk az iskolai szegregációval szemben. 2007 szeptemberétől az iskolák beiskolázási körzeteit úgy alakítjuk, hogy ne jöjjön létre szegregáció a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek körében. Továbbfejlesztjük az antidiszkriminációs jelzőrendszert, és az oktatási diszkrimináció felszámolása érdekében számítunk a civil társadalom részvételére. Folytatjuk az „Utolsó Padból” programot. Megőrizzük a képesség-kibontakoztató és integrációs normatívát.

•

Biztosítjuk, hogy a fogyatékkal élő gyermekek, amennyiben állapotuk lehetővé teszi, kortársaikkal közösen tanulhassanak.

•

Regionális szinten létrehozzuk a kórház-iskolahálózatot, amely az állapotuknál fogva súlyos betegségben szenvedők iskoláztatásának színtere lesz. Kistérségi programokkal segítjük a családokat az érintett tanulók felkészítésében.

gyermekek igazgatású, és iskolák a hátrányos felvenni az


III-1. melléklet

•

Megőrizzük az évfolyam-ismétlést korlátozó intézkedéseinket, preventív programokkal törekszünk a lemorzsolódás megelőzésére.

•

Az eddigi sikerekre támaszkodva továbbvisszük az Útravaló Ösztöndíjprogramot, amely már ma 20 ezer hátrányos helyzetű diák egyéni fejlesztését segíti.

Piacképes tudást adó szakképzés A szakképzés terén átfogó reform indult a Szakiskolai Fejlesztési Program és a Nemzeti Fejlesztési Terv szakképzési intézkedései keretében. A szakképzés modernizációjának célja, hogy a képzés szerkezete, a kibocsátott tanulók száma és felkészültsége minél jobban és rugalmasabban alkalmazkodjon a gazdaság, a munkaerőpiac igényeihez. Piacképes tudást adjon a tanulóknak és tegye őket képessé képzettségük állandó megújítására. A szakképzés intézményrendszerének a fiatalok oktatásán túl a felnőttek számára is egy életen át kell biztosítania az új és új ismeretek, szakmák megszerzésének lehetőségét. A szakképzés fejlesztésének új stratégiája e célok megvalósítását szolgálja. •

Az elkövetkező négy évben további 30–35 intézménnyel bővítjük a 2006 szeptemberében működését megkezdő 16 Térségi Integrált Szakképző Központ számát. A ciklus végén a szakképzésben tanulóknak már 80%-a tanulhat a XXI. századi igényeknek megfelelően épített, felszerelt, korszerű informatikai eszközökkel rendelkező intézményekben.

•

Nagyobb hatáskört adunk a gazdasági kamaráknak a szakképzés tartalmának meghatározásában, a szakmai vizsgáztatásban, ezáltal a képzés minőségbiztosításában. A szakképző központok, valamint az 500 főnél nagyobb szakképző intézmények mellett megalakuló szakmai tanácsadó testületek jogkört kapnak az intézményben oktatott szakmastruktúra meghatározásában, közelebb hozva ezzel a képzés szerkezetét a helyi és regionális munkaerőpiac valós szükségleteihez.

•

Javaslatot dolgozunk ki a szakképzés normatív finanszírozási rendszerének átalakítására. A tanulók elhelyezkedési arányai alapján differenciáljuk az intézmények támogatását, tovább egyszerűsítjük a gazdálkodó szervezetek tanulószerződéssel kapcsolatos költségeinek elszámolását, csökkentjük a szakképzésben résztvevő gazdálkodók, a képzési alaprész eszközeire pályázók adminisztratív terheit. Kiemelten támogatjuk a hiányszakmákra képző intézményeket.

•

Átalakítjuk a szakiskola 9–10. évfolyamán folyó oktatást, hogy nagyobb szerepet kapjon a pályaorientáció és a gyakorlati oktatás.


III-1. melléklet

•

Korszerűsítjük a szakképzés informatikai rendszerét, hogy az a regionális és helyi munkaerő-piaci igények változásait követve gyors és érdemi segítséget nyújtson a pályaválasztási döntésekhez.

•

A szakmai képzés során a korábban megszerzett tudás beszámításával, a képzés modul-rendszerű oktatássá való átalakításával a megszerzett tudás beszámítható lesz mind a további szakképzésbe, mind a középiskolai általános képzésbe.

•

Továbbfejlesztjük a képző intézménytől független vizsgarendszert, amely alkalmas lehet az objektív értékelésre, kidolgozzuk a képzés EUkonform minőségbiztosítási rendszerét.

•

Támogatjuk a szakképzésben tanuló, illetve a szakképesítést szerzett fiatalok szakmai idegen nyelvi tudásának fejlesztését.

Csökkentjük az oktatási rendszerből szakképzettség nélkül kilépők és lemorzsolódottak arányát. A hátrányos helyzetű, a tankötelezettségnek eleget nem tevő tanulók előkészítő évfolyamon készülhetnek fel 2006 szeptemberétől a szakképző évfolyamok megkezdésére.

Versenyképes, minőségi felsőoktatás A Magyar Universitas Program elindította a szükséges reformokat. Az elkövetkező évek a felsőoktatási reform megvalósításának évei lesznek. A bolognai rendszerű képzés bevezetésével 2006 szeptemberétől a teljes alapképzés új szakrendszer szerint indul, és a 2007. tanévtől folyamatosan meghirdetésre kerülnek a mesterszakok. Néhány év elteltével már a magyar egyetemekről, főiskolákról kikerülők diplomája is Európa bármely pontján megszerzett oklevéllel azonos értékűvé válik. Annak érdekében azonban, hogy a diploma valóban olyan tudást is jelentsen, amire a gazdaságnak és a társadalomnak szüksége van, a pályakezdő diplomások tudása találkozzon a piac, a fejlesztő-fejlődő magyar gazdaság és közszolgálat igényeivel, az elkövetkező években további jelentős változásokra van szükség. •

A felsőoktatás kapacitását, a képzés szerkezetét, a megszerzett tudással szembeni követelményeket szorosabban kötjük a globalizálódó munkaerőpiac igényeihez és követelményeihez, és fejlesztjük a gyakorlati képzés feltételeit. A finanszírozott létszám meghatározásába bevonjuk a foglalkoztatók, a munkaerőpiac szereplőit. Az államilag finanszírozott létszám keretei között növeljük a műszaki és természettudományos szakokra felvehetők létszámát.


III-1. melléklet

•

Az államilag finanszírozott részképzést (esti, levelező és távoktatás) a felnőttképzés keretei közé illesztjük, melyet szükség szerint a Munkaerőpiaci Alap finanszíroz.

•

A felsőoktatási intézmények bázisán folytatjuk az egész életen át tartó tanulás, és a felnőttképzés rendszerének kialakítását. Teljessé tesszük a kreditrendszer nemzetközi kompatibilitását. A képzési támogatás külföldre vihető lesz résztanulmányok finanszírozására.

•

A régiók anyagi és szellemi erőforrásainak koncentrálása, a kritikus tömegű tudás- és szakemberbázis létrehozása érdekében erősítjük a felsőoktatási intézmények (kutatóegyetemek) regionális tudáscentrum szerepét, amellyel azok képesek vonzani az új, innovatív vállalkozások körét és ösztönözni a régiók fejlődését.

•

A tudományos teljesítmény és tehetség kibontakoztatása érdekében kiemelten támogatjuk a szakkollégiumokat, és 2007-től elkezdi működését a Nemzeti Kiválóságok Kollégiuma. Átalakítjuk a doktori képzést, és 2007-ben bevezetjük a tehetséggondozás új ösztöndíjrendszerét az Eötvös Loránd Nemzeti Pályatárs Ösztöndíjakat.

•

2006-ban elvégezzük az intézményi és ágazati minőségfejlesztési rendszer kialakítását, és 2007-től közzétesszük a hazai és nemzetközi értékítéletet tükröző intézményi teljesítménymérésén alapuló rangsort.

•

A felsőoktatási intézmények fenntartható, és a mainál igazságosabb finanszírozása érdekében az államilag támogatott képzésben bevezetjük a tanulmányi költségekhez való utólagos képzési hozzájárulást (egyéni képzési számla), és felülvizsgáljuk a költségtérítéses képzés feltételeit. A jövőben a költségtérítéses képzés díja nem lehet kevesebb a képzési és fenntartási normatíva együttes összegénél.

•

Továbbra is külön támogatásokkal biztosítjuk a hátrányos helyzetű hallgatók tanulmányi és lakhatási feltételeit, megőrizzük e tanulók továbbtanulását pozitív diszkriminációval támogató felvételi szabályokat és a mentor programot.

•

Lehetővé tesszük a diákhitel törlesztésének munkaadói átvállalását.

•

Megerősítjük a felsőoktatási intézmények autonóm, felelős, takarékos gazdálkodásának feltételeit. Növeljük az intézmények vállalkozói, saját bevételt szerző potenciálját, innovációs képességét. Vagyonkezelői jogosítványokkal bővítjük a Gazdasági Tanács jogosítványait. A felsőoktatási intézmény költségvetését és költségvetési beszámolóját az intézményekben működő Gazdasági Tanács terjeszti a Szenátus elé. 2007-ben létrehozzuk a felsőoktatási kockázatfedezeti alapot.

Az egészségügyi 28 ellátórendszer 23 éve •

III-1. melléklet

Befejezzük a felsőoktatási infrastruktúra megújítására indított programot. 2007-re 10 ezer új és 20 ezer korszerűsített diákotthoni férőhely készül el.


III-1. melléklet

FEJLŐDŐ, SIKERES KÖZTÁRSASÁG Hazánk az Európai Unió tagjaként történelmi esélyt kapott arra, hogy az elkövetkező években saját erejére és az európai közösség hozzájárulására támaszkodva ne csupán alkalmazkodjon a világhoz, de az egymással versengő országok között a győztesek táborába kerüljön. A Köztársaság Kormánya az állam és az állam által nyújtott szolgáltatások reformjával, a növekedés tartós egyensúlyi feltételeinek megteremtésével, történelmünk legnagyobb fejlesztési programjának megvalósításával olyan feltételeket teremt, amelyek között az egyes emberek, a vállalkozások képessé válnak az új lehetőségeket a maguk boldogulására és az ország javára felhasználni. A sikerhez azonban ennél több kell. Az állam csak segítheti az élre törni vágyókat, de nem helyettesítheti polgárai személyes erőfeszítéseit. Az országot sikeressé csak polgárai akarata, tudása, szakértelme, kreativitása és szorgalma teheti. A fejlesztés célja, hogy Magyarország megállja a helyét a globális versenyben. A versenyképességet nem egyszerűen gazdasági kategóriának tekintjük, magában foglalja a társadalom közös teherviselő és alkalmazkodóképességét, kohéziós erejét is. Nincs versenyképes gazdaság összetartó társadalom nélkül. A fejlesztő állam befektetésének elsődleges tárgya az ember. Az emberi tudás, az egészség, a kultúra. Ezekre épül a társadalom és a gazdaság versenyképessége.

ÚJ MAGYARORSZÁG PROGRAM – A FEJLESZTŐ ÁLLAM Hazánk az Európai Unió tagjaként a következő években történelmének legnagyobb fejlesztési programját valósíthatja meg. Ha jól használjuk fel a forrásainkat, akkor jelentősen csökkenthetjük infrastrukturális hátrányunkat, kiaknázhatjuk versenyképességi előnyeinket, növelhetjük a foglalkoztatottak számát. A kormány felelőssége, hogy világos célokat tűzzön ki az ország elé, és a fejlesztések ezek megvalósítását szolgálják. Akkor tudunk a versengésben győztes, sikeres Magyarországot teremteni, ha a Magyarország számára megnyíló forrásokat olyan fejlesztésekbe fektetjük be, ahol jók az adottságaink, ahol leginkább megvan a tehetségünk, képességünk arra, hogy ne csupán alkalmazkodjunk, hanem élre törjünk.


III-1. melléklet

A fejlődés húzóágazatai A fejlődés húzóágazatai a magas hozzáadott értéket képviselő termékek és szolgáltatások: modern ipar, innovatív ágazatok, üzleti és kereskedelmi szolgáltatás (ezen belül az üzleti szolgáltató központok) és idegenforgalom. Ez az a három irány, amely a magyar adottságokra építve a sikeres Magyarországhoz vezet.

Modern ipar A modern ipar megteremtésében a fejlesztési forrásokat a magyar mérnöki tudásra és tehetségre épülő, magas hozzáadott értéket termelő 6–7 iparágra kell koncentrálnunk. Az elektrotechnikai beszállítás, az autóipari beszállítás és gyártás, a gyógyszeripar, a biotechnológia, bioenergia ipar, az infokommunikáció fejlesztésével, hazai adottságainkat kihasználva az élre törhetünk. A bioenergia ipar fejlesztése a tisztább energiaforrások használatának elősegítése mellett egyben új lehetőségeket teremt a mezőgazdaság és a vidék fejlődésében is. Ösztönözzük a működő tőke beáramlását ezekbe az iparágakba, és speciális képzési programokkal, a pályakezdő munkába állók esetén az iskolai rendszerű képzés célirányos átalakításával, illetve a munkaadókkal közösen finanszírozott felnőttképzési programok indításával biztosítjuk a megfelelő szakmai kompetenciákkal rendelkező munkaerő igény kielégítését. Hosszú távú stratégiai együttműködést kötünk a nemzetközi vállalatokkal, részben hogy beszállítóként a hazai kis- és középvállalkozásokat részesítsék előnyben, részben pedig a kutatás-fejlesztési tevékenységük szélesítésére.

Magyarország pénzügyi-logisztikai központ Az ország adottságaira központjává válhatunk. •

építve

Európa

egyik

pénzügyi

és

logisztikai

Kihasználjuk, hogy két európai jelentőségű folyónk van, a kilenc legfontosabb európai közlekedési hálózat közül pedig négy hazánkon halad át. Ezeknek az útvonalak, és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltató bázisok fejlesztésével újabb logisztikai rendszerek jöhetnek létre. A logisztikai szolgáltatások feltételeinek átfogó fejlesztésével, a piacbarát szabályozási és üzleti környezet kialakításával, pályázható, fejlesztést ösztönző támogatásokkal a környezeti szempontból is kedvező új intermodális (szállítási módokat összekapcsoló) logisztikai központok létesítését segítjük elő.


III-1. melléklet

•

Ösztönözzük, hogy minél több nemzetközi vállalat regionális üzleti szolgáltató központja települjön Magyarországra, illetve bővítse tevékenységét, mert magas színvonalú tudásra épülő tevékenységet folytatnak, és nagy számban alkalmaznak akár többdiplomás pályakezdőket, építenek a magyar munkavállalók versenyképes tudására.

•

A kereskedelmi és üzleti szolgáltatások gyors fejlődését a bürokratikus engedélyezési–hatósági rendszerek leépítésével, letisztult szabályozással, átképzést ösztönző szakképzési együttműködéssel és az infokommunikációs fejlesztést elősegítő pályázható támogatásokkal ösztönözzük.

Virágzó turizmus, lüktető idegenforgalom Hazánk hagyományai és kultúrája virágzó és élmények sokféleségét nyújtó, vendégbarát vendéglátásra, lüktető idegenforgalom megteremtésére teremtenek alapot. Adottságainkat kihasználva fejlesztési programjainkban méltó helyet adunk a termálvízre épülő és az egészségiparral együttműködő gyógyfürdőturizmusnak, a konferenciaturizmust elősegítő infrastruktúra fejlesztésére irányuló magán- és közösségi kezdeményezéseknek, a falusi turizmust fejlesztő magán- és közösségi összefogásnak. A gyógy- és termálvízkincsünk turisztikai célú hasznosítását fejlesztésekkel és pályázható támogatásokkal segítjük, folytatjuk a műemlék gyógyfürdők felújítását, fejlesztjük gyógyhelyeinket, kiemelt turisztikai övezetként, egységes és összehangolt szabályozás keretében segítjük a Balaton térségének, a Duna és Tisza környezetének fejlődését.

Közlekedési infrastruktúra fejlesztése A közlekedési és az infokommunikációs infrastruktúra folyamatos fejlesztésére van szükség ahhoz, hogy hazánk ne töredezzen szét különböző történeti időkben, életformában létező településcsoportok szigeteire. A különböző térségekben rendelkezésre álló munkaerő foglalkoztatásának, az egymással összekapcsolható fejlesztési szövetségek, a nyitott térségi együttműködések kialakulásának feltétele a bezártság és az önellátás feltörése az infrastruktúra hálózatának összehangolt fejlesztésével.


III-1. melléklet

Bővülő közúthálózat Törvénybe foglaljuk az Új Magyarország program gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési tervét és a megvalósítás részletes ütemtervét. Az időszak végére az autópályák elérik az országhatárokat, gyorsforgalmi utak kötik össze a nagyvárosokat, az ország ma még elzárt területein megnyílnak a lehetőségek új beruházásokhoz, üzleti szolgáltató központok kialakításához. Befejezzük az M6-os, az M7-es autópályák építését. A forgalom Budapestközpontúságának oldására megépítjük a fővárost tehermentesítő gyorsforgalmi körgyűrű további szakaszát a dunai átkelés bővítésével, valamint folytatjuk az M8-as és M9-es gyorsforgalmi közutak kiépítését. Nemzeti Útkorszerűsítési Programba foglaljuk az országos jelentőségű közutak felújításának ütemezését, és befejezzük a 11,5 tonnás burkolatmegerősítési programot, mely a leginkább igénybe vett úthálózat teherbírásának megerősítését célozza. Kiemelt fontosságot tulajdonítunk a városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztésének is. Felülvizsgáljuk a közlekedési fejlesztéseket szabályozó rendeleteket, műszaki előírásokat. Célunk a közlekedésbiztonsági szempontok határozottabb érvényesítése és a lehető legtakarékosabb megoldások alkalmazása.

Tiszta, pontos, korszerű vasút Vasútpolitikánk célja egy európai szinten is működőképes, korszerű, magas színvonalú vasúti közlekedés megteremtése és fenntartása. Ennek érdekében reformok megindítását tűztük ki a személyszállításban, és folytatjuk az elmúlt évben megkezdett vasúti reformot az áruszállítás terén. A személyszállításban csökkentjük a közúti forgalom terheltségét – kényelmesebbé, gyorsabbá, pontosabbá és vonzóbbá téve mind az elővárosi, mind pedig a távolsági vasúti közlekedést. A szolgáltatási színvonal növelésének elengedhetetlen feltétele azonban, hogy a rendelkezésre álló szűkös forrásokból ne finanszírozzunk párhuzamos közlekedési módokat, ezért összehangoljuk az állam és szervezetei: a régiós önkormányzatok által megrendelt vasúti és közúti szolgáltatásokat. Törvénybe foglaljuk és elindítjuk a következő hét év átfogó vasútfejlesztési és járműcsere programját. A fejlesztések eredményeként vidéki nagyvárosainkat korszerű vasúttal lehet elérni, a környezetbarát vasúti közlekedés visszanyeri

Az egészségügyi 33 ellátórendszer 23 éve korábbi elismertségét, megerősítéséhez.

és

hozzásegít

az

ország

tranzit

III-1. melléklet szerepének

Összhang a személyszállításban Egységes személyszállítási szabályokat alkotunk, világosan elhatárolva az egyes szolgáltatási szintekhez (országos, regionális, kistérségi) kapcsolódó feladatokat, munkamegosztást és finanszírozást. A cél az, hogy a helyi sajátosságokhoz igazodó módon történjen az egyes szállítási módok közötti választás, a különböző szinteken a „megrendelő” döntse el, hogy mekkora szállítási kapacitásra szerződik. Óvjuk az adófizetők pénzét, ezért a díjpolitikai elvek összehangolásával, a közlekedési szolgáltatást végző állami társaságok olcsóbb és hatékonyabb működését elősegítő piacosításával növeljük a vasúti szállítás versenyképességét, és egyben tehermentesítjük a költségvetést az indokolatlan kapacitások megléte miatti többletköltségektől. Egységesítjük a tarifákat és a kedvezményrendszereket is. Megteremtjük a feltételeket a menetrendek, szállítási kapacitások összehangolásához, a különböző szintek között tarifaközösségek kialakításához. A fejlesztések pályázati úton, állami, illetve regionális forrásokból támogathatók. Kidolgozzuk a menetrendszerinti személyszállításban a digitális nyomkövető és elektronikus menetjegy rendszerre történő áttéréshez szükséges feltételeket. Megkezdjük Budapest, Debrecen, Miskolc és Szeged villamoshálózatának fejlesztését, fejlesztjük a kistelepüléseket, a falvakat egymással és a városokkal összekötő buszközlekedési lehetőségeket. Kidolgozzuk a nagyvárosi közlekedési szövetségek létrehozását biztosító feltételeket. Kezdeményezzük tarifaközösségek kialakítását, az elektronikus jegyrendszer bevezetését a vidéki nagyvárosokban is.

Gyorsan fejlődő építőipar Az Új Magyarország program megvalósítása soha nem látott lehetőséget jelent építőiparunk és építőanyag-iparunk számára. A beruházások hatására az építőipar teljesítménye iránt évente mintegy 600 milliárd forint többletkereslet jelentkezik. A keresletet élénkíti az is, hogy uniós forrásokból lehetőség nyílik a hazai lakásállomány felújításának (megújításának) támogatására. Az építőipar kis- és középvállalkozásai számára kiemelten fontos piacot teremtünk a lakások energetikai célú felújításának támogatásával is.


III-1. melléklet

A vállalatoknak a hazai és a közösségi piacon az uniós pályázatokon alapuló megrendelésekért meg kell küzdeniük a tőkeerős külföldi konkurenciával. Helytállásuk érdekében mind a szakmai, mind a minőségi felkészülést olyan, a vállalkozások szoros együttműködésén alapuló építőipari klaszter programmal segítjük, amely az eddigi hagyományos érdekvédelmi tömörüléseken túl a gazdasági, szakmai és különösen a minőségi követelményrendszerek érvényesítésével biztosítja a pénzügyi fegyelmet, a versenyképes minőséget. Az igazságos közteherviselés érdekében tovább erősítjük az építőipari foglalkoztatás „kifehérítését”.”

Tisztább és egészségesebb környezet Biztonságos, egészséges, kellemes környezet nélkül nincs jólét. Saját magunk és utódaink érdekében a fenntartható fejlődés elvét kell követnünk a természeti és az emberi erőforrások kezelésében, hiszen csak akkor csatlakozhatunk az élenjáró országokhoz, ha a társadalmi-gazdasági haladás környezetünk minőségét is biztosítja. Bár az elmúlt évek környezetvédelmi fejlesztései eredményeképpen egyre több ember számára vált mindennapi valósággá a tiszta ivóvíz, a csatorna, a hulladékmentes, összességében tisztább és élhetőbb környezet, de ma még túl sokan élnek olyan településen, ahol mindez hiányzik. A már megindult és az elkövetkező években megvalósuló fejlesztések számukra is megteremtik az egészségesebb életkörülményeket. •

2007–2013 között folyatjuk az észak-alföldi és megkezdjük a dél-alföldi ivóvízminőség javító programot, mintegy 600 település közel 2 millió lakosa számára tisztítjuk meg az ivóvizet. A dél-dunántúli régióban, valamint Pécs városában ivóvízminőség-javító programot indítunk.

•

Ma a lakások 65%-a csatornába kötött. A jelenleg futó 10 nagyberuházás 100 település 2 millió lakosa számára biztosítja a csatornázott otthont. A 2007–2013 között induló 9 új szennyvízelvezetési és tisztítási nagyberuházás révén további 100 település közel 1 millió lakosával bővül. Így Budapesten és minden 15 ezer lakosnál nagyobb területen teljessé tesszük a csatornázást és szennyvíztisztítást.

•

A tiszta és egészséges települési környezet megvalósításának fontos lépcsője a regionális hulladékgazdálkodási rendszerek kialakítása és működtetése. Újabb 6 regionális hulladékgazdálkodási rendszert indítunk, és további 6 előkészítése folyik, melyek az ország közel


III-1. melléklet

nyolcszáz településén, több mint 2 millió lakos számára fogják biztosítani a keletkező hulladékok megfelelő kezelését. •

Kiemelt figyelmet fordítunk a múlt környezeti kárainak felszámolására. Folytatjuk a Metallochemia, a budafoki barlanglakások, a mecseki uránbánya, a balatonfűzfői Nitrokémia kármentesítését.

•

Fokozzuk környezetünk biztonságát. Hazánkban a legnagyobb veszélyt az árvizek jelentik, ezért a védelmi rendszer fejlesztését meggyorsítjuk. A Tisza vidékén élők érdekében az új Vásárhelyi Terv keretében folytatjuk a töltéshálózat gyenge pontjainak megerősítését, a hullámtér rendezését, az árapasztó tározók létesítését. A hiányzó Duna menti fő védvonalakat teljes körűen kiépítjük, és fejlesztjük a Körösök, az AlsóDráva, a Zagyva, a Tarna és a Hernád völgy árvízvédelmi műveit is. Az ökológiailag egységes Kárpát-medencében a szomszédainkkal, különösen a felvízi országokkal közös cselekvésre törekszünk az árvízvédelemben és a szennyezések megelőzésében.

•

A belvizek elleni védekezés a társadalmi szintű ésszerűséget tartsa szem előtt. Olyan területeken, ahonnan sokkal drágábban lehet a belvizet elvezetni, mint amekkora hasznot ez eredményez, támogatjuk a művelési mód megváltoztatását.

•

Szélsőséges és szokatlan időjárási helyzetekre a jövőben gyakrabban számítunk, ezért a helyi vízkárok enyhítése érdekében gyors előrejelző rendszert működtetünk, a hegy- és dombvidéki tározók gyors ütemű kiépítésére programot indítunk. Az aszály enyhítésére térségi fejlesztéseket indítunk pl. a Homokhátságon és a Jászságban. Kidolgozzuk a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát.

•

A megbízható szakmai színvonal érdekében megalkotjuk az egységes vízközmű törvényt, lehetővé tesszük a magántőke bevonását. Létrehozzuk a víziközmű-szolgáltatás felügyeletét is ellátó ár- és versenyhatóságot.

•

2007–2013 között a Balaton állapotát további következetes intézkedésekkel, például a Kis-Balaton teljes helyreállításával, a csatornázás és szennyvízkezelés teljes kiépítésével javítjuk. Hasonlóan mentesítjük a Velencei-tavat is a szennyvizektől. A Tisza-tavon, a Ráckeve–Soroksári, a Gemenci és más Duna mellékágakon rehabilitációs programokat valósítunk meg.

•

Természeti örökségünk kezelésében elsődleges a közjó szolgálata és nem az öncélú korlátozás. A védett területeken lévő állami vagyon egységes kezelésére az érintett erdőgazdaságok és nemzeti parkok együttműködését és közös irányítását új elvek szerint alakítjuk. Az állami alapfeladatot ellátó szervek mellett vagyonkezelő gazdasági társaságok gondoskodjanak a társadalmi szolgáltatások szervezéséről.


III-1. melléklet

Folytatjuk a nemzeti parkok modernizációját: erősödjenek a vidéknek rangot adó, munkahelyeket teremtő, kulturális és turisztikai szervező, hagyományokat őrző, gazdálkodó és szolgáltató vonásaik. Irányításukban kapjon aktív szerepet a helyi társadalom is. •

Gazdag ökoturisztikai lehetőségeket is adó értékes természeti területeinken további natúrparkok alakítását segítjük. Szigorúbb szabályokkal lépünk fel a magyar tájak harmóniájának megőrzése, s ahol kell, a visszaállítása érdekében.

•

Összehangoljuk a természetvédelmi és az agrárkörnyezetgazdálkodást, döntően uniós agrár és vidékfejlesztési támogatásokból megteremtjük az európai jelentőségű élőhely- és madárvédelmi (Natura 2000) területeken gazdálkodók érdekeltségét.

•

Célunk, hogy kevesebben szenvedjenek környezeti ártalmaktól, és csökkenjen a hulladék, kevesebb egészségkárosító anyag jusson a vizekbe és a levegőbe. Az embereket legjobban zavaró környezeti problémák ellen, mint például a parlagfű terjedése, a levegő porszennyezése és a zaj, a városi zöldfelületek, parkok leromlása összehangolt hatósági eréllyel lépünk fel. Környezetjavító fejlesztéseinket tovább gyorsítjuk, az uniós támogatás mellé jelentős magántőkét vonunk be.

Informatika – az „intelligens infrastruktúra” fejlesztése Megteremtjük annak feltételeit, hogy 2010-ig minden településen elérhető áron hozzáférhető legyen a szélessávú internet. Folytatjuk a jelenleg 7300 közintézményt ellátó Közháló programot, s egységesítjük a most széttagolt kormányzati informatikai hálózatokat. Az informatikai feltételek biztosításával segítjük a távmunka, a modern és rugalmas munkavégzési formák elterjedését. Az oktatás területén továbbra is biztosítjuk a felnövekvő generációk számára azokat a szoftvereket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az informatikát munkájuk, tanulmányaik és magánéletük hatékony eszközeként használhassák. Elősegítjük az elektronikus tananyagok egységes magyar és európai piacának kialakulását. A Jövő Házát 2010-re bekapcsoljuk a nemzetközi tudományos technológiai kiállítások és oktatási központok hálózatába, hogy mindenki számára


III-1. melléklet

megismerhető legyen a modernizáció állandóan megújuló eszköztára, a hazai és nemzetközi kutatások, innováció eredményei. Az információs társadalom eszközeinek használata a mindennapi életben, a digitális írástudás ma ugyanolyan fontos, mint amilyen fontos volt egykor az írás és olvasás. Programokat indítunk arra, hogy a digitális írástudás az idősek, az alacsony iskolai végzettségűek, a kistelepülések lakói, a fogyatékkal élők, a nők körében is elérje az európai uniós átlagot. Ösztönözzük azokat a gazdasági szervezeteket, interneten tartalomszolgáltatásra vállalkoznak.

amelyek

széles

sávú

Tovább folytatjuk a magyar digitális tudástárak (Nemzeti Digitális Adattár és Nemzeti Audiovizuális Archívum) fejlesztését. 2010-re minden oktatási intézmény és könyvtár számára lehetővé tesszük, hogy közönségük hozzáférjen a digitalizált tartalmakhoz. Kedvező feltételeket biztosítunk az üzleti célú digitális tartalmak előállítására és forgalmazására vállalkozó gazdasági szervezetek számára.

FEJLŐDŐ MAGYAR VÁLLALKOZÁSOK Az Új Magyarország fejlesztési program eredményeképpen a következő években utak, hidak, kikötők, gátak, hulladékhasznosítók épülnek szerte az országban. Kórházak, iskolák újulnak meg, komplett városrészeket rehabilitálunk, logisztikai központokat fejlesztünk, panellakások százezreit korszerűsítjük. Célunk, hogy a fejlesztések első számú nyertesei a magyar vállalkozások legyenek. Olyan gazdaságpolitikát folytatunk, ami nem a verseny szabadságának korlátozását, nem a hazai vállalkozások jogtalan előnyben részesítését jelenti, hanem a magyar kis- és közepes vállalkozások felkészítését a nemzetközi versenyben való helytállásra, az ehhez szükséges támogatások és lehetőségek biztosítását.

A kis- és közepes cégek bővülő piaca Arra törekszünk, hogy a kis- és közepes cégek a lehető legnagyobb arányban tudjanak bekapcsolódni az elkövetkező évek fejlesztéseibe, a piacuk bővüléséből származó növekvő többletjövedelmüket tevékenységük bővítésére, technológiájuk fejlesztésére, versenyképességük javítására fordítsák. Az állam áruk, szolgáltatások megrendelőjeként és a szükséges


III-1. melléklet

jogi szabályozással is segíteni fogja a hazai vállalkozások lehetőségeinek bővülését. •

A közbeszerzési szabályok módosításával megteremtjük annak lehetőségét, hogy a közbeszerzés nyertese számára biztosított jogok, így a rövidebb fizetési határidő a neki beszállító vállalkozásokat is megillessék, és szélesebb körben tesszük lehetővé közös ajánlat benyújtását a közbeszerzésben együttműködő vállalkozások részéről. Biztosítjuk, hogy a kis- és középvállalkozások a közbeszerzésekben való eredményes részvétel érdekében az ajánlatkészítéshez segítséget, szakmai tanácsot, kitöltési útmutatókat kapjanak. A megrendelőknek szóló ajánlással olyan gyakorlat kialakítását segítjük, amely nem hozza hátrányos helyzetbe a kis- és középvállalkozásokat.

•

A vállalkozások életének megkönnyítése, versenyképességük növelése érdekében módosítunk számos gazdasági jogszabályt. Gyorsítjuk a gazdasági ügyekben történő bírósági eljárást, a csődtörvény módosításával pedig a hitelezőkkel történő megállapodást, javítva az életképes cégek továbbműködésének, reorganizációjának lehetőségét. A törvény fontos új eleme lesz, hogy a gazdasági élet tisztaságának érdekében a rosszhiszemű résztvevőket meghatározott időre eltiltjuk a vállalkozási tevékenység gyakorlásától.

•

A nagybefektetőknek nyújtott kedvezmények és támogatások feltételeinek meghatározásánál fokozottan számon kérjük a nagyobb kis- és középvállalkozói beszállítói arányt.

•

A dinamikus üzleti környezet megköveteli, hogy a vállalkozások alapítása, átalakítása, felszámolása a lehető legkevesebb teherrel és akadállyal járjon. A teljes körű és kölcsönös elektronikus ügyintézés feltételeinek megteremtésével biztosítjuk az állami eljárások egyszerűsítését, gyorsítását.

•

A maihoz képest megerősödött, egymással együttműködő, szükség szerint egyesülő vállalkozások nagyobb biztonsággal tudnak helytállni a versenyben, ezért támogatásokkal, kedvezményes finanszírozási forrásokkal is ösztönözzük a vállalkozások hálózatainak kialakulását és fejlődését, a szervezeti összekapcsolódást, koncentrációt.

Több és könnyebben elérhető hitel Jelentősen bővítjük a vállalkozások számára elérhető finanszírozási források összegét. A mikro-, kis- és középvállalkozások hitelhez jutási esélyeinek minőségi növelése érdekében megújítjuk és átalakítjuk a teljes


III-1. melléklet

vállalkozásfinanszírozási rendszert, a kibővülő vállalakozói hitellelhetőségek és a visszatérítendő állami támogatások komplex, a vállalkozások méretéhez, egyedi sajátosságaihoz, működési életciklusához igazodó rendszerét alakítjuk ki. Az új finanszírozási konstrukciókkal 2006–2010 között 100–150 ezer vállalkozás juthat a versenyképességének javítása érdekében fejlesztési és működési hitelhez, garanciához és tőkéhez. •

Bővítjük a Sikeres Magyarországért hitelprogramok hitellehetőségeit. Az EU fejlesztési támogatások elérését normatív feltételű saját erőt kiegészítő hitellehetőséggel biztosítjuk, egységesítjük az állami támogatásokhoz kapcsolódó dokumentációt. A mezőgazdasági mikrovállalkozások hitelezési feltételeinek javítását a nemzeti agrárpolitika kiemelt feladatának tartjuk.

•

Megújítjuk és kiszélesítjük a mikrofinanszírozás rendszerét, a pályakezdő fiatalok, az induló és fiatal vállalkozások részére komplex, támogatást, hitelt és tőkét együttesen biztosító programot indítunk. A hitelhez jutás további könnyítése céljából kiszélesítjük a jelenleg működő hitelgarancia rendszert, és az állami hitelgarancia intézmények garanciadíját 2010-ig a jelenlegi díjszint alá csökkentjük. Megújítjuk az exporthitelezést, amivel az állami exporttámogatás legfontosabb kedvezményezettjeivé a kis- és középvállalkozások válnak.

•

A pályakezdő fiatalok, az induló és fiatal vállalkozások egyedi igényeinek leginkább megfelelő, testre szabott induló és magvető tőkebefektetéseket, illetve a hitelfinanszírozást olyan regionális tőkealapok felállításával valósítjuk meg, amelyek az uniós és költségvetési források mellett képesek a magántőke bevonására is. A magántőke fokozott bevonása érdekében ösztönözzük az „üzleti angyal” típusú befektetések, illetve a vállalatközi fejlesztőtőke elterjedését a magas fejlődési kilátásokkal rendelkező, az új kutatási eredményeket a gyakorlatban alkalmazó innovatív vállalkozások fejlesztésénél.

Fejlesztés-ösztönző, hatékonyság- és versenyképesség-növelő támogatási környezetet teremtünk a vállalkozások számára. A vállalkozások hitelhez, tőkéhez, állami támogatásokhoz, garanciához jutásának egyszerűsítése és könnyítése céljából átalakítjuk a vállalkozásfinanszírozás intézményrendszerét. A Magyar Fejlesztési Bank tevékenységének kiszélesítésével, vállalkozásfejlesztési bankká alakításával összehangoljuk az összes vállalkozási finanszírozási tevékenységet. A kereskedelmi bankokkal és a helyi vállalkozói központokkal való együttműködés alapján az átalakuló MFB-vel megvalósul a vállalkozók által régóta igényelt valódi „egyablakos” finanszírozó, szolgáltató intézményi háttér, a vállalkozó a saját bankjánál egy helyen nyújthatja be hitel- és támogatási kérelmét. Egyszerűbbé és gyorsabbá válik a hitelezés és pályáztatás folyamata, radikálisan


III-1. melléklet

csökkenthetők a visszaélési lehetőségek a hitelbírálatnál és a támogatási döntéseknél. Az új vállalkozásfejlesztési rendszer részeként a „forrásközvetítői egyablakos szolgáltatás” megteremtése mellett komplex üzleti-, pályázati- és közbeszerzési tanácsadási, továbbá projektmenedzselési és térségi gazdaságszervező szolgáltatással segítjük a vállalkozásokat.

INNOVÁCIÓ ÉS TUDOMÁNY Innováció a vállalkozások versenyképességéért A piac és a támogatások-hitelek mellett a magyar vállalkozások sikere azon is múlik, hogy képesek-e a minden korábbinál gyorsabban fejlődő világ kihívásaira folyamatos innovációval felelni. Célunk, hogy a magyar vállalkozók közül mind többen vegyenek részt a kutató-fejlesztő munkahelyek létrehozásában, a tudás ne maradjon az egyetemek és a kutatóintézetek falai között. Ezért olyan nemzeti tudományos, kutatásfejlesztési és innovációs rendszert hozunk létre, amely a nemzetközi kiválóság és az üzleti hatékonyság szempontjainak egyaránt megfelel. •

A versenyképes hazai vállalkozások és termékek fejlesztése érdekében megerősítjük a versenyre képes és a versenyre hajlandó kutatóhelyeket. Támogatjuk a vállalati kutatás-fejlesztést és innovációt, a vállalati kutatóhelyek létrehozását, elősegítjük a vállalatok és kutatóhelyek együttműködését. Innováció-barát jogi és gazdasági környezetet alakítunk ki. A fejlesztési pólusok kialakításával csökkentjük a nemzeti innovációs rendszer területi egyenlőtlenségeit, a kutatási eredményeket létrehozó műhelyeket közelebb visszük az alkalmazásban érdekeltekhez.

•

Összehangoljuk a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, valamint az innovációt és a versenyképességet szolgáló más állami források szabályait és intézkedéseit. A programokban kiemelten támogatjuk a fenntartható fejlődést szolgáló anyag- és energia-hatékony megoldások kidolgozását és alkalmazását. Támogatjuk az iparjogvédelmi oltalom megszerzését, megújítását, fenntartását, védelmét és a jogérvényesítést, valamint a hazai vállalkozások számára fontos külföldi technológiák átvételét, importját. Egyszerűsítjük, és az


III-1. melléklet

alkalmazásban érdekelt vállalatok, transzferszervezetek igényeihez igazítjuk a pályázati és monitoring-rendszert. •

Támaszkodva a regionális innovációs ügynökségek tapasztalataira és segítségére, a régiókban és a fejlesztési pólusokban erősítjük a kis- és középvállalkozásokat segítő tanácsadást, oktatást és képzést. Ösztönözzük az eredeti hazai termékek kialakítását és nemzetközi piaci bevezetését. A technológiai innováció mellett támogatjuk a kis- és középvállalkozások szervezeti és vezetési innovációját, valamint a vállalkozási készségek erősítését is.

•

A húzóágazatokban támogatjuk a technológiai inkubátorok létrehozását és működését, valamint az innovációs szolgáltatásokat nyújtó ipari parkok kialakulását. Ösztönözzük a magyar vállalatok nemzetközi tudományos és technológiai együttműködését, a külföldi vállalatok hazai kutatás-fejlesztési és innovációs beruházásait.

•

Olyan szabályozást alakítunk ki, amely előmozdítja a szellemi tulajdon hatékony hasznosítását, a vállalkozásalapítás és tőkebefektetések szabályrendszerének egyszerűsítését. Támogatjuk húzóágazati innovációs parkok, innovációs központok, valamint innovációs klaszterek létrehozását célzó programokat. Ösztönözzük innovatív projektek megvalósítását a Fejlesztési Pólus Program keretében. A szabadalmak hasznosításának elősegítése érdekében, támogatjuk a technológia transzfer központok kiépítését és hatékonyabb működését.

•

Programokat indítunk a mérnöki és természettudományos képzés és karrier segítésére, népszerűsítésére, innovatív oktatási módszerek kialakítására a munkaadók bevonásával. Támogatjuk a vállalatok emberi erőforrás igényét kielégítő szakképzés megteremtését, valamint a gyakorlatorientált doktori képzést. Ösztönözzük a mobilitást: a nemzetközi tapasztalatszerzést, a vállalatok és kutatóhelyek közötti szakemberáramlást, a tehetséges kutatók hazatérését, valamint kiemelkedő külföldi kutatók magyarországi K+F tevékenységét. Támogatjuk a felsőoktatás, a Magyar Tudományos Akadémia és az alapítványi kutatóhelyek együttműködését, az átjárhatóság növelését. Növeljük a mérésre és teljesítményre alapozott finanszírozás arányát a költségvetési források felhasználásában.

Tudomány Akár a gazdasági, akár a társadalmi innováció akkor lehet sikeres, ha a magasrendű szellemi értéket jelentő tudományos kutatás elismerése és támogatása alapozza meg. A globalizációval változik a tudomány, a


III-1. melléklet

tudományos intézményrendszer az egyes nemzetek életében betöltött szerepe, felértékelődnek azok az alapkutatások, melyek a nemzeti közösségek identitásának megértését és az egyes nemzetek integrálódásának folyamatát segítik elő. •

A Kormány biztosítja az akadémiai és felsőoktatási alapkutatás szabadságát.

•

A kormány olyan rugalmas és koncentrált kutatóintézeti-felsőoktatási szerveződések létrejöttét ösztönzi, melyek az alapkutatások hivatásszerű művelésén túl megfelelő keretet kínálnak hosszú távú programok, interdiszciplináris kutatások számára. Támogatjuk a magyar kutató kapacitások – kutatók, csoportok, műhelyek, iskolák, szervezeti egységek – bekapcsolódását a nemzetközi tudományos hálózatokba. Az EU források felhasználásával olyan kutató-képzési hálózatok kialakítására törekszünk, melyekben a kutatók száma eléri az eredményességhez szükséges ún. kritikus tömeget. Kiemelten támogatjuk az EU új alapkutatási programjában való részvételt.

•

A Kormány szükségesnek látja a tudományos, kutatás-fejlesztési és innovációs intézményi rendszer továbbfejlesztését annak érdekében, hogy növekedjen az intézmények nemzetközi kiválósága és az üzleti hatékonysága.

ÚJ ENERGIAPOLITIKA Megújítjuk hazánk energiapolitikáját az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság követelményének egyidejű figyelembevételével. Biztosítjuk az energiaellátás folyamatosságát, javítjuk az ellátás minőségét, ösztönözzük az energiatakarékosságot.

Energiabiztonság Az energiaellátás biztonságának megteremtése hazánk elemi érdeke. Importfüggőségünk csökkentése céljából újraértékeljük hazai lehetőségeinket, növeljük a beszerzési forrásaink számát, készleteket halmozunk fel, új szállítási módokat és útvonalakat veszünk igénybe. Folytatjuk eddigi sikeres külpolitikánkat, és kiegyensúlyozott kétoldalú kapcsolatokra törekszünk az energiaellátásunkban fontos szerepet játszó országokkal.


III-1. melléklet

Piacnyitás Európai Uniós kötelezettségünk a villamos energia piac 2007-es teljes megnyitása, amelynek egy új alapokra helyezett, a piaci versenyt érvényesítő piaci modellel kívánunk eleget tenni. Ennek érdekében megalkotunk egy új, a liberalizált piac működési rendjét, szabályrendszerét meghatározó működési modellt. Az új piaci modell egyik sarokpontja az erőművek és a közüzemi nagykereskedő között meglévő hosszú távú áramvásárlási szerződések, valamint a hosszú távú villamos energia adásvételi szerződések felülvizsgálata és szükség esetén azok módosítása. A szerződéseket a fogyasztók, az iparági szereplők érdekeire és az Európai Bizottság folyamatban lévő vizsgálatára való tekintettel tervezzük átalakítani. A 2007 közepére megvalósuló teljes piacnyitás megteremti a versenyt az energiapiacokon. Ez lehetővé teszi az adott piaci feltételek melletti legalacsonyabb fogyasztói energiaár elérését, és javítja az ellátórendszer hatékonyságát. A lakossági terhek mérséklésére szociális alapú támogatási rendszert vezetünk be a nemzetközi energiaár-emelkedések ellensúlyozására.

Megújuló energiaforrások növelése A hagyományos energiahordozók mellett az uniós elvárásoknak megfelelően jelentősen növeljük a megújuló energiaforrások felhasználását, különös tekintettel a biomassza – a növényi tüzelőanyagok, a bio-üzemanyagok – felhasználására. A biomassza felhasználás kitörési pontot jelent a vidéken élő emberek számára, számos munkahelyet teremt, és hozzájárul a versenyképes gazdálkodáshoz elengedhetetlen mezőgazdasági struktúraváltáshoz. Támogatjuk 2–3 millió tonna gabona megújuló energiatermelés céljára történő hasznosítását, továbbá a bio-üzemanyagok előállításához szükséges energianövények telepítését és termesztését. Felülvizsgáljuk a villamosenergia-termelés támogatott átvételi szabályozását, és áttérünk a versenyeztetési eljárásra annak érdekében, hogy a támogatott kötelező átvétel lehetősége diszkriminációmentesen kerülhessen kiosztásra a megújuló projektekbe beruházó szereplők között. A nemzetközi összehasonlításban magas hazai fajlagos energiafelhasználási mutatók csökkentése és diverzifikálása érdekében kiemelt hangsúlyt fektetünk az energiahatékonysági és a megújuló energiaforrások


III-1. melléklet

felhasználására vonatkozó fejlesztések, beruházások ösztönzésére, támogatására. A lakosságot és a vállalatokat pénzügyi eszközökkel kívánjuk az energiatakarékos megoldások felé terelni. Erőteljesen ösztönözzük a vállalkozások versenyképességét növelő, a lakosság terheit csökkentő és a fenntartható fejlődést szolgáló energiatakarékosságot az uniós és a hazai pénzügyi források segítségével. Kiemelten támogatjuk az energiahordozókkal kapcsolatos kutatás-fejlesztési programokat, valamint erősítjük részvételünket az energia technológia kutatás-fejlesztés nemzetközi intézményrendszerében.

FEJLŐDŐ VIDÉK – SIKERES MEZŐGAZDASÁG Az elkövetkező évek fejlesztései, a ma még elzárt térségeknek az ország gazdasági vérkeringésébe történő bekapcsolása új lehetőségeket teremt a vidék fejlődésében. A vidék fejlődése azonban a jövőben is elválaszthatatlanul összekapcsolódik a mezőgazdasággal, aminek jelentős szerepe van a vidék fenntartható fejlődésében, a vidéki táj megőrzésében, az itt élők munka- és jövedelemszerzésében. Magyarország kiemelkedően jó adottságai képessé teszik a magyar agráriumot arra, hogy helytálljon az egyre erősödő piaci versenyben. A Kormány agrárpolitikájának célja, hogy a gazdálkodók versenyképességének javításával biztosítsa a hazai fogyasztók egészséges és biztonságos élelmiszerellátását, évről évre növelje a mezőgazdasági termékek exportját, biztonságos megélhetést teremtsen a mezőgazdaságból élők számára.

Korszerű birtokpolitika Támogatjuk a gazdák földhöz jutását, garantáljuk a stabil földhasználat feltételeit. •

A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet lehetőségeinek kihasználásával is ösztönözzük a versenyképes birtokméretek kialakítását, a birtokösszevonásokat.

•

Az uniós támogatási lehetőségek kiaknázásával elősegítjük a fiatal gazdák gazdálkodási tevékenységének megindítását.

•

Folytatjuk a földet életjáradékért programot.


III-1. melléklet

A piacra jutás feltételeinek javítása – piacvédelem Javítjuk a piacra jutás feltételeit, erősítjük a piacvédelmet az egészséges és biztonságos élelmiszerellátás érdekében. •

Fokozzuk a külföldről származó mezőgazdasági és élelmiszertermékek ellenőrzését, kialakítjuk ennek egységes és hatékony szervezetét.

•

Támogatjuk a gazdák és a kisebb gazdaságok összefogását a hatékony integráció, a nagyobb tömegű, egységes áru előállítása és az értékesítési láncban történő jobb érdekérvényesítő képességük kialakítása érdekében.

•

Kihasználjuk a közösségi agrármarketingben rejlő lehetőségeket, szervezetten és koordináltan igénybe vesszük az uniós marketing és a piacra jutási támogatásokat a magyar termékek versenyképességének és nemzetközi ismertségének javítására és belső piacunk megőrzésére.

•

Az agrárlogisztika fejlesztésével támogatjuk alapanyagok felhasználóhoz történő eljutását.

a

mezőgazdasági

Korszerű, piacképes termelési szerkezet A termelési szerkezet javításával hozzájárulunk a növénytermelés és az állattenyésztés optimális arányának helyreállításához, és a szántóföldi növénytermelésen belül kialakítjuk az értékesítési lehetőségekhez igazodó fajtastruktúrát. •

Nemzeti támogatásokkal segítjük az állattenyésztés fejlesztését és kihasználjuk az uniós támogatások nyújtotta lehetőségeket.

•

Differenciáltan növeljük termőterület nagyságát.

•

Ösztönözzük az élőmunka-igényes ágazatok, a kertészet és a szőlészetborászat versenyképességének emelését, felzárkózását az élenjáró uniós országok színvonalához.

•

Az ország energia-szerkezetének megváltoztatása érdekében támogatjuk a megújuló, mezőgazdasági eredetű energiaforrások termelését (bio-üzemanyagok, energianövények), kedvező irányba módosítva ezzel a növénytermelési fajtaszerkezetet. Segítjük a mezőgazdasági termelésből származó melléktermékek és hulladékanyagok energia-előállításra történő felhasználását.

az

agrár-környezetgazdálkodásba

bevont


III-1. melléklet

Szolgáltató agrárigazgatás Ügyfélbarát agrár közigazgatást hozunk létre. •

Megszüntetjük a párhuzamos adatszolgáltatásokat és ellenőrzéseket. Kiteljesítjük az egyablakos rendszert, egyszerűsítjük a nyilvántartások, engedélyezések adminisztratív rendszerét.

•

Felszámoljuk az uniós előírásoknál szigorúbb szabályokat, hogy egyenlő versenyfeltételeket alakítsunk ki a magyar gazdák számára.

•

Regionális tudásközpontokat hozunk létre a mezőgazdasági szaktanácsadás hatékony megvalósítására és a koordinált kutatások irányítására.

Felkészülés az unió közös agrárpolitikájának változásaira •

Létrehozzuk a 2007. január 1-től induló Egységes Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap működtetését szolgáló intézményi és eljárásrendszert.

•

Kidolgozzuk a jelenlegi területalapú támogatást felváltó üzem (gazdaságsoros) támogatási rendszerre történő átállás feltételeit, felkészítjük a gazdákat az új rendszer alkalmazására.

•

Folyamatosan érvényesítjük érdekeinket az uniós piac-szervezetek (termékpálya szabályozások) korszerűsítését, a Közös Agrárpolitika reformját, valamint a WTO Mezőgazdasági Megállapodás változtatását célzó tárgyalásokon.

TERÜLETFEJLESZTÉS – ESÉLYTEREMTŐ MODERNIZÁCIÓ 2007-től kezdődően soha nem tapasztalt nagyságú fejlesztési források nyílnak meg Magyarország számára. Ezek hatékony felhasználásával nem csak a fejlett régiók és nagyvárosi környezet dinamikus tovább fejlődése biztosítható, hanem az eddig leszakadó térségek, „a vidék Magyarországa” is felzárkóztatható az európai színvonalra. A ma még hátrányos helyzetű térségek gyors fejlesztése érdekében az alapvető infrastruktúra


III-1. melléklet

megteremtése, a legfontosabb célok kijelölése mellett olyan hatékony intézményrendszert, egységes irányítást kell kiépíteni, ami biztosítja a fejlesztési források lehető leghatékonyabb, a modernizációt szolgáló felhasználását. Decentralizáljuk a területfejlesztési forrásokat és döntéseket: •

Az önkormányzati reformmal a területfejlesztés feladatai a regionális önkormányzatokhoz kerülnek. Megszűnnek a megyei területfejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik a megyei önkormányzatokkal együtt. A több régiót érintő térségek fejlesztésére (Balaton, Duna, Tisza) a régiók társulásokat hoznak létre. A közreműködő feladatokat a regionális közgyűlés hivatala látja el. A regionális testületek forráselosztó és monitoring feladatokat kapnak.

•

A regionális önkormányzatok létrejöttéig is reform értékű előrelépést teszünk. Világos szereposztással véget vetünk a középszint bizonytalanságának. A régióé a fejlesztés, a megye mint fejlesztési szint megszűnik. A decentralizációt erősíti a választott önkormányzati és kistérségi szereplők nagyobb aránya a régiók testületében. Az elnöki intézmény létrehozásával a régió vezetése megerősítést nyer, a felelősség egyértelművé válik. A munkaszervezetek stabilizálása, szabályozottabbá, ellenőrizhetőbbé és olcsóbbá tétele költségvetési szervvé alakítással (hasonlóan a kistérségekhez) történik.

•

Megerősítjük a kistérségek szerepét, egy munkaszervezetbe integráljuk a fejlesztésekben érintett szereplőket. Felülvizsgáljuk a kistérségek területi beosztását és „üzemi méretű” kistérségeket hozunk létre.

FEJLŐDŐ BUDAPEST Magyarország életében Budapest központi szerepet tölt be. Az ország lakosságának közel ötöde él Budapesten, az agglomerációval együtt közel negyede. Budapestnek az ország szerkezete miatt olyan feladatai vannak, amelyek jelentősége messze túlmutat a lokális érdekeken, az egész országra gyakorolt hatásuk miatt teljesítésük nemzeti érdek. A Kormány a fővárossal megkötött Budapest Megállapodást a kormányprogram részének tekinti. A Kormány támogatja, hogy mind a tömegközlekedés, a közlekedési és egyéb infrastrukturális rendszerek fejlesztése, mind az elengedhetetlen és alapvető nagyberuházások megvalósítása felgyorsuljon Budapesten. Ezért a Kormány elkötelezett a fővárosi tömegközlekedés fenntartása, a tömegközlekedési ágazatok működésének regionális összehangolása, valamint a szolgáltatás


III-1. melléklet

színvonalának javítása tekintetében. A Kormány továbbra is biztosítja az útfelújításokhoz a korábbi formában kialakított támogatási rendszert. A Kormány együttműködik Budapest vezetésével a fővárost érintő infrastrukturális, közlekedési fejlesztésekkel, igazgatási reformokkal kapcsolatos jogszabály- és programalkotás során, bevonva a fővárost a döntések előkészítésébe. A Kormány az elkövetkező hét évben több olyan, országos jelentőségű beruházást is megvalósít, amelyek Budapest számára is kiemelkedő jelentőségűek. Ilyen az M0 körgyűrű építésének befejezése, az Aquincumi Duna-híd és kapcsolódó úthálózat megépítése, az elővárosi vasutak fejlesztése és a Ferihegyi repülőtér gyorsvasúti elérhetőségének megteremtése. A Kormány a fővárossal együttműködve megvalósítja a 4-es metróvonal megépítését, az 5-ös metróvonal építésének előkészítését, az 1-es és a 3-as villamosvonal meghosszabbítását, a csepeli szennyvíztisztító és a kapcsolódó gerincút megépítését, Budapest teljes körű csatornázását, a Délbudai Szennyvíztisztító és kapcsolódó létesítményei megvalósítását, az óbudai Gázgyár területe (funkcióváltással egybekötött), illetve a Moszkva tér rehabilitációját, a budapesti műemlékgyógyfürdők felújításának folytatását, valamint a Margitszigeti Szabadtéri Színpad felújítását és funkcióbővítését. Megépítjük azokat az elkerülő-, bekötő- és gerincutakat, amelyek tehermentesítik a főváros és környéke közlekedését. A városrehabilitáció folytatása érdekében a Kormány kiemelt célja a jelentős eredményt hozó Panel Plusz Program folytatása, a társasházak környezetének felújítása csakúgy, mint a krízisterületek leszakadási folyamatának megállítását célzó szociális városrehabilitáció, valamint barnaövezetes városregeneráció megvalósítása. A Kormány az önkormányzati reform részeként kezdeményezi a főváros hatáskörének korszerűsítését. Ennek értelmében a fővárosi önkormányzat a főváros egészét, vagy egy kerületet meghaladó részét érintő, elsősorban az egységes városi működéshez szükséges műszaki, infrastrukturális jellegű feladatokért és fejlesztésekért felel. Ezen túl gyakorolja a regionális önkormányzat kompetenciáit is.

NÖVEKVŐ FOGLALKOZTATÁS – TÖBB ÉS JOBB MUNKAHELY A jólétet, a biztonságot, az ország gyarapodását a foglalkoztatás, méghozzá a legális foglalkoztatás növekedése alapozza meg. A kormány foglalkoztatásbarát gazdaságpolitikával biztosítani kívánja, hogy az elkövetkező évek gazdasági fejlődése, a hatalmas fejlesztések


III-1. melléklet

eredményeképpen növekedjen azoknak a száma, akik munkájukból tudják eltartani családjukat. Támogatni és ösztönözni fogjuk, hogy döntően a hazai vállalkozások megerősödése, fejlődése több százezer új munkahelyet hozzon létre, ami az elkövetkező évek struktúraváltása, az üzleti és állami szektorban is felgyorsuló munkahelyváltások, munkahely-megszűnések mellett is biztosítja a foglalkoztatottság mai alacsony szintjének növekedését. A Kormány foglalkoztatáspolitikájának központi eleme, hogy segítse, ösztönözze az elhelyezkedést, az álláskeresést, segítsen a fejleszteni kívánó cégeknek, intézményeknek, hogy találjanak megfelelően képzett, felkészült munkaerőt. Csak így lehet kihasználni a példátlan mértékű fejlesztési lehetőségeket, esélyt teremteni a leghátrányosabb helyzetű térségek, rétegek számára is.

Foglalkoztatást bővítő támogatások Célzott támogatásokkal ösztönözzük a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévők foglalkoztatását, és a hátrányos helyzetű térségekben lévő vállalkozások munkahely bővítését. •

Tovább mérsékeljük azoknak a munkáltatóknak a terheit, akik a legnehezebb helyzetben lévőket alkalmazzák: o Kiterjesztjük a pályakezdők START programját. Hasonló járulékkedvezményt biztosítunk azoknak, akik kisgyermekük gondozása után, vagy tartós munkanélküliségből térnek vissza, helyezkednek el. o Elindítjuk a START EXTRA programot. A leghátrányosabb helyzetben lévők, az 50 évesnél idősebb és az ország legelmaradottabb településein élő tartósan munkanélkülieket alkalmazóknak első évben nem kell járulékot fizetniük, második évben is csak 15 százalékot. o Folytatjuk az elkezdett programot középvállalkozások, civil szervezetek képességének növelése érdekében.

•

a kisés foglalkoztatási

A helyi szereplők összefogása, erőforrásaik mozgósítása érdekében ösztönözzük a térségi foglalkoztatási partnerségeket, támogatjuk megerősödésüket, illeszkedésüket a térségi fejlesztési-döntési centrumokhoz.


III-1. melléklet

•

Kiemelten támogatjuk azokat a beruházásokat, amelyek a nem foglalkoztatott embereknek teremtenek munkalehetőséget, különösen a hátrányos helyzetű térségekben.

•

Nemzeti közfoglalkoztatási programot indítunk, amely évente legalább 50 ezer olyan embernek biztosít munkát és tisztes megélhetést, akik más módon nem tudnak foglalkoztatási lehetőséghez jutni.

A munkavállalás ösztönzése és támogatása Megfelelő képzettség, készségek, rutinok, motiváció és elszánás nélkül akkor sem lehet munkát találni, ha növekszik a gazdaság, és százezer számra jönnek létre új munkahelyek. Ezért megújuló intézményekkel, bővülő szolgáltatásokkal, képzési, foglalkoztatási programokkal támogatjuk a munkaerőpiacról kiszorultak és a munkaerőpiacra újonnan belépők álláskeresését, beilleszkedését a munka világába. A sikerhez azonban az is kell, hogy az emberek maguk is megtegyék az eredményes álláskereséshez, elhelyezkedéshez, a munkahely megtartásához szükséges lépéseket. •

A legtöbb segítséget a pályakezdőknek, az ötven évesnél idősebb, veszélyeztetett helyzetűeknek, a kisgyermekes szülőknek, a roma embereknek, a megváltozott munkaképességűeknek kell kapniuk. Előnyben fogjuk részesíteni a szakképzettséggel nem rendelkezőket, és azokat, akiknek az ország leghátrányosabb helyzetű térségeiben kell megkeresni a kenyerüket.

•

Áttekinthető, korszerű, a változó helyzethez rugalmasan alkalmazkodó képzési és foglalkoztatási támogatási rendszert hozunk létre. Biztosítjuk, hogy a munkaerőpiaci szolgáltatások és támogatások elosztása igazságos, a hozzáférés egyszerű legyen, igazodjanak a térségek, rétegek jellemzőihez.

•

Olyan rendszert kezdünk felépíteni, amelyben a megfelelő munkát nem találó emberek, az állástalanságuk miatt szociális ellátásra szorulók egyetlen szervezethez fordulhatnak segítségért. Ennek érdekében összehangoljuk a szociális és a munkaerőpiaci szolgáltatásokat.

•

Megújítjuk az Állami Foglalkoztatási Szolgálatot. A térségi munkaerőpiaci folyamatokat követő, gyorsan reagáló, magas színvonalú, minden érdekelt számára hozzáférhető szolgáltatást biztosító szervezetet hozunk létre.

•

Egyre több, a munkaerőpiaci esélyeket javító közösségi szolgáltatást bízunk nem állami, civil szervezetekre, integrálva a jól működő civil programokat és kezdeményezéseket is. Kialakítjuk ennek átfogó,


III-1. melléklet

eljárási és pénzügyi szabályait. Ezzel olyan területek, rétegek számára is biztosítani fogja a társadalmi gondoskodást, amelyek az állami szervezetek által ma nehezen elérhetők.

Alkalmazkodás a változásokhoz Az az ember érezheti magát biztonságban, aki alkalmazkodni tud a folyamatos változáshoz. Ehhez legfontosabb: tanulni egy életen át. A tanulás is csak akkor eredményes, ha a képzési rendszer maga is képes igazodni a folyamatos változásokhoz, reagál a gazdasági igényekre, naprakész ismereteket közvetít. •

Felülvizsgáljuk, összehangoljuk, ha kell, korrigáljuk a fiatal- és a felnőttkori szakmai képzés támogatásának, finanszírozásának és értékelésének rendszerét. A hasznos tudást mindenki számára hozzáférhetővé tesszük.

•

Az állami fenntartású, támogatású elrendezésű képzési hálózattá szervezzük.

•

Szorosra fonjuk az oktatás-képzés és az üzleti élet kapcsolatát. Biztosítjuk a folyamatos konzultációt a gazdaság szereplőivel.

•

Képzési programokkal segítjük, hogy a gazdaság leggyorsabban fejlődő területein ne korlátozza a fejlődést a jól felkészült munkaerő hiánya. E programok kiterjednek a szakképesítés – akár a tevékenységhez kapcsolódó második szakképesítés – megszerzésére, az adott ágazatban, szakterületen szükséges speciális képzésre és a nyelvtudás megszerzésére is. A vállalatok számára elsősorban a gyakorlati képzés biztosításához nyújtunk támogatást.

•

Egységes pályakövetési rendszer segítségével kísérjük figyelemmel és értékeljük, mikor, hogyan, milyen feltételekkel tudnak elhelyezkedni a tanulmányaikat befejezők. Eredményét felhasználjuk a finanszírozási, támogatási döntésekhez, a felvételi keretszámok meghatározásához.

intézményeket

regionális

Rugalmasság és biztonság Az elmúlt 16 évben jelentősen megváltozott a munka világa, a foglalkoztatás szerkezete, a biztonság fogalma. Rugalmasabb lett a munkavégzés, de úgy, hogy egyre többen dolgoznak kevésbé védett és biztonságos, nem hagyományos formákban. Olyan szabályokra van szükség, amelyek egyszerre


III-1. melléklet

szolgálják Magyarország fejlődését, versenyképességét, javítják a foglalkoztatás rugalmasságát, biztonságát, szélesítik a védelemben részesülők körét. Ez a kormánynak és a szociális partnereknek közös feladata.

• Erősebb

garanciákat fogunk nyújtani a munkavállalóknak, hogy hozzájussanak az elvégzett munka ellenértékéhez akkor is, ha munkáltatójuk fizetésképtelenné válik, helyzete megrendül.

•

A Munka Törvénykönyve átfogó felülvizsgálatával, a munkavégzésre, munkafeltételekre, megállapodásokra vonatkozó szabályok átalakításával is bővíteni kell a legális foglalkoztatást, biztosítani a munkavállalók szociális és egészségi védelmét, megerősíteni a rugalmas foglalkoztatás kereteit.

•

Különösen közszolgálati körben élni fogunk a nem hagyományos munkavégzési formákban, a rugalmas munkaszervezésben rejlő lehetőségekkel is annak érdekében, hogy a szerkezeti, szervezeti változások következtében ne kerüljenek veszélybe egzisztenciák, sőt új munkalehetőségek nyíljanak a fiatalok számára. Meghosszabbítjuk a Prémium évek programot.

•

A szociális partnerekkel közösen jogsegély szolgálatot hozunk létre munkavállalóknak, álláskeresőknek, munkahelyi közösségeknek, munkáltatóknak. A szolgálat nyilvános jelentésben értékeli a tapasztalatait.

A partnerség és a párbeszéd erősítése A Köztársaság Kormánya nem hozott és a jövőben sem hoz érdemi döntéseket, nem alkot kötelező érvényű jogszabályokat a munkavállalók és munkaadók érdekképviseletei bevonása nélkül az őket érintő kérdésekben. A konzultációk a szociális partnerek között továbbra rendszeresek és érdemiek lesznek. A partnerekkel közösen megteremtjük a hazai párbeszéd több szintű rendszerének törvényi feltételeit, annak érdekében, hogy a közös döntések valóban tükrözzék az érintett emberek érdekeit, garantált legyen a megvalósulásuk. Ennek keretében: •

Befejezzük az érdekegyeztetés és a szociális párbeszéd intézményei működésének jogi felülvizsgálatát és szabályozását.

•

Törvényben szabályozzuk az Országos Érdekegyeztető Tanács működését, ezáltal is kifejezve és erősítve az ott születő megállapodások súlyát, jogi legitimációt adva a tanács tagjainak és döntéseinek.


III-1. melléklet

•

Megszilárdítjuk a középszintű szociális párbeszéd, az ágazati párbeszéd bizottsági rendszerének jogi kereteit, annak érdekében, hogy a szociális partnerek maguk alakítsák ki kollektív döntésükkel az ágazatra jellemző munkafeltételeket, kapcsolatokat.

•

Kezdeményezzük a munkaerőpiaci érdekegyeztetés rendszerének felülvizsgálatát is, hogy az egyaránt igazodjék az érdekegyeztetési rendszer szabályaihoz, és a korszerű, egységes foglalkoztatási támogatási rendszerhez, munkaerőpiaci tervezéshez.


III-1. melléklet

MODERN KÖZTÁRSASÁG Az új Magyarország megteremtése, az országreform két pilléren nyugszik. Az egyik az állam reformja, beleértve a nagy ellátórendszerek, a közszolgáltatások reformját is, míg a másik egy új, modern, nyitott, széles értelemben vett társadalmi kultúra létrejötte, amelyben mindenki érti, hogy önmaga és családja boldogulásáért az első számú felelősséget ő viseli, de a közösségért is visel személyes felelősséget. Részt kell vállalni a közteherviselésben, részt kell vállalni a közügyek intézésében, részt kell vállalni a normák megtartásában, mert a szabadság országa csak a rendben létezik. Ha felbomlik a rend, akkor odavan a szabadság. Naponta építeni kell a köztársaságot, és életben kell tartani önkéntes részvétellel a nemzetet. A Köztársaság Kormánya a köz- és egyéni felelősség új kultúrájának létrejöttéhez megteremti a szükséges jogi feltétteleket, harcot indít a közösség normáit megsértők, kijátszók ellen, és a kultúra, média intézményeinek reformjával is elősegíti a minden gond megoldását az államtól váró, de az államot állandóan kijátszó közgondolkodás megváltoztatását. A modern állam az egyén felelősségének erősítése mellett valódi szabadságot biztosít polgárainak. Hitüket, vallásukat, világnézetüket „legszentebb” magánügyüknek tekinti, de az állam feladatának, közügynek tartja, hogy minden polgára háborítatlanul gyakorolhassa vallását, élhessen hitének, világnézeti meggyőződésének megfelelően, amennyiben más polgárok hasonló jogait és a törvényeket nem sérti. A Köztársaság kormánya tiszteletben tartja a lelkiismereti szabadságot, az emberek hitbéli meggyőződését. Megkülönböztetés nélkül biztosítja a hitélet szabad gyakorlásának feltételeit és számít az egyházak erkölcsi, nevelő, kulturális, oktatási és szociális tevékenységére. Az egyházi finanszírozás korszerűsítésével támogatja az egyházak részvételét az állam kötelező feladatainak ellátásában. A modern köztársaságban az állam partnernek tekinti az emberek szabadon létrejövő közösségeit, civil szervezeteit, nem csupán eltűri, de kéri, ösztönzi a kormányzati munka feletti kontrollt, és kisebb-nagyobb közösségeik érdekében végzett munkájukat. A Köztársaság Kormánya a civil szervezetek jogi és pénzügyi feltételeinek szélesítésével is hozzá kíván járulni ahhoz, hogy polgárai szabad szerveződéseinek széles hálója erősítse társadalmunk összetartó erejét. A modern köztársaság nem avatkozik bele állampolgárai életformájába, párkapcsolataiba. Biztosítjuk a tartós élettársi kapcsolatban élőknek a házastársakkal hasonló jogait.


III-1. melléklet

MODERN ÁLLAM Alkotmánymódosítások A köztársaság tizenhat éves alkotmánya teljesíteni tudja alapvető feladatát: biztosítani tudja a polgárok alapvető jogait és a közhatalom gyakorlásának ellenőrzését. A köztársaság nem attól lesz erős, ha új alkotmánya lesz, hanem attól, ha a politika szereplői a hatályos alkotmányt tisztelik. A hatályos alaptörvénynek vannak olyan pontjai, amelyek ettől függetlenül módosításra szorulnak, ezért már 2006-ban kezdeményezni fogjuk az önkormányzati reformhoz szükséges alkotmánymódosítást, 2007-ben pedig a közpénzügyek alapvető szabályait az Alkotmány szintjén rögzítő alkotmánymódosítást terjesztünk az Országgyűlés elé.

Harc a korrupció ellen A korrupció rombolja a társadalom alapvető erkölcsi rendjét, felemészti az állami szervezetrendszerbe vetett bizalmat. A leghatározottabban fellépünk a közhatalom gyakorlásához, a közpénzek elosztásához kapcsolódó korrupciós jelenségekkel szemben. A közhatalmat érintő korrupció a bűnözés egyik legsúlyosabb formája, ezért fokozzuk erőfeszítéseinket a visszaélések maradéktalan felderítése érdekében. •

Megújítjuk a szigorítjuk a szabályokat.

•

Megerősítjük az egyes állami szerveknél már működő korrupcióellenes egységek együttműködését.

•

A korrupció leghatékonyabb ellenszere a nyilvánosság, ezért az internet lehetőségeit is kihasználva biztosítjuk a közérdekű adatok fokozott nyilvánosságát.

•

A visszaélések kiküszöbölése érdekében megvizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy a kormányzati közbeszerzések lebonyolítására egy szervezet keretében kerüljön sor.

•

Szigorúbban érvényesítjük a hatályos versenyjogi és közbeszerzési szabályokat a korrupció visszaszorítása érdekében.

vagyonnyilatkozatok ellenőrzésének rendszerét, döntéshozókra vonatkozó összeférhetetlenségi

Az egészségügyi 56 ellátórendszer 23 éve •

III-1. melléklet

Kibővítjük a gazdasági önkormányzatok (kamarák) hatáskörét annak érdekében, hogy hatékonyabban működjenek közre a közpénzek elosztásának előkészítésében, a döntések végrehajtásában és ellenőrzésében.

Kevesebb, de minőségi jogszabály Lényegesen csökkentjük az emberek, a vállalkozások életét megkeserítő, felesleges bürokratikus szabályokat, és megteremtjük a minőségi jogalkotás feltételeit. Kiszámítható, átlátható, biztonságos jogi környezetet teremtünk. •

Négy év alatt áttekintjük az összes törvényt és rendeletet, és az elektronikus ügyintézésre történő áttéréssel párhuzamosan megszüntetjük a felesleges állampolgári, vállalkozói kötelezettségeket, indokolatlan adminisztratív terheket (kevesebb, egyszerűbb engedélyezési eljárás, nyilvántartás, űrlap stb.).

•

Magasabb szakmai követelményeket támasztunk a jogszabályok előkészítését és szerkesztését végzőkkel szemben, megállítjuk a jogszabályok inflálódását.

•

Kötelezővé tesszük, hogy kizárólag magas színvonalú, átfogó gazdasági-társadalmi hatásvizsgálat nyomán kerülhet egy jogszabálytervezet a Kormány elé.

•

A Kormány mindenkire számít a jogalkotásban, ezért biztosítjuk a civil szféra, de az egyes állampolgárok érdemi részvételének lehetőségét is a döntések előkészítésében. A jogszabály-tervezeteknek, törvénykoncepcióknak a világhálón való nyilvánosságra hozatalával minden állampolgár véleményt nyilváníthat a készülő szabályozásról. Létrehozzuk a Társadalmi Konzultáció Rendszerét, amely érdemben biztosítja, hogy a jogszabályok előkészítésekor mindenki elmondhassa a véleményét.

•

A jog mindenkié. Ezért a jogalkotásban való részvétel mellett mindenki számára biztosítanunk kell, hogy megismerhesse jogait, és élni is tudjon vele. A kormányzati portál segítségével a világhálón is közérthető tájékoztató kiadványokkal segítjük elő a joghoz való hozzáférés egyenlő esélyét. Teljessé és ingyenesé tesszük a jogszabályok internetes megismerhetőségét. Annak érdekében, hogy gyermekeink már könnyebben igazodjanak el a jogok és kötelezettségek világában, az alap- és középfokú oktatásban megerősítjük a jogismereti képzést.


III-1. melléklet

•

Ebben a kormányzati ciklusban az Országgyűlés elé terjesztjük az új, korszerű Polgári Törvénykönyvet, amely kiszámítható és stabil szabályozási hátteret nyújt a vállalkozások és a magánszemélyek számára.

•

Hatékony bűnmegelőzési, és kövezetes, kiszámítható bűntető politikával megerősítjük a mindennapok biztonságát. Új Büntető Törvénykönyvet alkotunk, amely a korszerű büntetőelveknek megfelelően keményen bünteti a súlyos cselekmények elkövetőit, de az enyhébb súlyú cselekményeknél nagyobb teret ad az állam számára rendkívül költséges fogva tartáson kívüli büntetési nemeknek. (A sértett felé tett gesztusnak, kártérítésnek, a közösségi munkával való kiengesztelésnek).

Az igazságszolgáltatási reform folytatása, szolgáltató igazságügy Az elmúlt években sikeresen végrehajtottuk a bíróságok szervezeti reformját. Az elkövetkező évek feladata az eljárások gyorsítása, a minőségi ítélkezés feltételeinek további erősítése, az igazságügyi szolgáltatások körének kiterjesztése. •

Az eljárást szükségtelenül bonyolító rendelkezések hatályon kívül helyezésével, a permegelőző és permentesítő eljárások növelésével, az elektronikus ügyintézés lehetőségének szélesítésével felgyorsítjuk és lerövidítjük a bírósági eljárásokat.

•

A személyiségi jogok tiszteletben tartásával ez interneten hozzáférhetővé tesszük a felsőbíróságok határozatait, hogy átláthatóak legyenek a döntést megalapozó szakmai megfontolások.

•

Az igazságügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő és igazságos hozzáférés érdekében kiterjesztjük a „nép ügyvédje” szolgáltatásait, növeljük a kistelepülésekre kihelyezett ügyfélszolgálatok számát. 2007-től a büntetőeljárásban, 2008-tól már a polgári peres eljárásokban is szakjogászi segítséget biztosítunk a rászorulóknak. A roma antidiszkriminációs hálózatot integráljuk a „nép ügyvédje” programba. Továbbfejlesztjük az áldozatsegítő szolgálatot.

•

Gyors, egyablakos ügyintézést hozunk létre a cégnyilvántartási és céginformációs szolgáltatás keretében, a hatósági igazolások gyors beszerzése érdekében. Gyorsítjuk a cégek piacra lépésének adminisztratív eljárásait. 2007 végéig biztosítjuk, hogy a cégbírósági ügyintézési idő ne vegyen igénybe egy hétnél hosszabb időt. A

Az egészségügyi 58 ellátórendszer 23 éve Cégszolgálat ingyenes kisvállalkozásoknak. •

tanácsadást

nyújt

a

III-1. melléklet mikro-

és

Pontos, könnyen elérhető igazságügyi szakértői, közvetítői és lobbi nyilvántartásokat vezetünk.

KULTÚRA – A NEMZET KÖZÖS ÉRTÉKEI A kultúra teremti meg az egyének, közösségek, régiók és a nemzet önbecsülésének kereteit, formáit, színtereit és tartalmát; a kulturális sokszínűség a jövőbeni újítások forrása a gazdaságban, a politikában, a tudományban, a művészetekben, a mindennapi életvitelben; a kultúra a társadalmi integráció, a szociális kohézió közege, a közösségek fenntartója és megújítója. A Kormány célja a magyar nemzeti identitás, azonosságtudat erősítése. A Kormány feladatának tartja a tehetségek kibontakozási feltételeinek megteremtését, e feltételek egyenlőtlenségeinek mérséklését. Biztosítani kívánjuk a kulturális értékekhez való hozzáférés egyenlő esélyét, a területi, korosztályi, nyelvi-etnikai, szociális hátrányok mérséklését. A Kormány nem kíván ízlést diktálni, ízlés alapján eldöntendő művészeti kérdésekbe beleszólni. Ugyanakkor vállaltan az évezredes magyar kulturális örökséget fenntartó, ápoló, hagyományként folytató, az Európai Unió tagjává vált harmadik Magyar Köztársaság egy modern, világias állam képviselőjének tekinti magát. •

A kulturális igazgatás fő feladata a nemzeti művészeti és közgyűjteményi intézményrendszer fenntartása, működtetése, fejlesztése; a magyar kultúrához kötődő alkotó, művészeti tevékenység, valamint az alkotások és produkciók piacra segítése, a fogyasztás támogatása a piaci mechanizmusok, a magánfinanszírozás kiegészítéseként; az igényes népszerű kultúra és a hazai kreatív ipar piaci lehetőségeinek javítása; a magyar kultúra külföldi, az egyetemes kultúra hazai bemutatásának, megismertetésének segítése.

•

Reálisan számot vetve az ország teherbírásával, a kultúra támogatási lehetőségei elsősorban az EU források és a magántőke bevonásával bővíthetők. A kulturális infrastruktúra beruházásait, a közösségi terek felújítását elsősorban az uniós források felhasználásával valósítjuk meg. A kortárs kultúra támogatásában együttműködünk a magán- és civilszférával, az állami finanszírozás kiegészítéseként új, a magántőkét is bevonó finanszírozási modellt dolgozunk ki.


III-1. melléklet

•

A költségvetési eszközökkel való eredményesebb gazdálkodás érdekében felülvizsgáljuk a kultúrafinanszírozás rendszerét és a kulturális intézményrendszer működését az átláthatóság és a regionalitás elvén. Újraszabályozzuk azoknak a nemzeti kulturális intézményeknek a körét és feladatait, amelyek fenntartásáért teljes körűen az állam vállal felelősséget, meghatározzuk a kulturális alapszolgáltatásokat, átalakítjuk a különböző szintű önkormányzatok és a minisztérium kulturális feladatrendszerét. Az intézményrendszer átalakításának alapelve a kulturális folyamatok folytonosságának, lehetőség szerint zavartalan fejlődésének biztosítása.

•

Folytatjuk a közkultúrát támogató programokat, az Alfa, a PANKKK, a Tengertánc, a Közkincs programot. A kulturális turizmus fejlesztésével bővítjük a régiók, kistérségek, települések kultúrára fordítható forrásait.

•

Megvizsgáljuk, hogy a kulturális közalapítványok működési forrásai milyen járulékokkal, automatikus bevételekkel bővíthetők, ösztönözzük a piaci szereplőket kulturális ráfordításaik növelésére, növeljük az elosztási rendszer hatékonyságát és átláthatóságát. Új szabályozással biztosítjuk az országos kulturális projektek, vállalkozások, a magyar kultúra külföldi megjelenítését szolgáló intézetek és programok forrásstabilitását. A könyvtártámogatás rendszerét átalakítjuk; a kiadói támogatásokra szánt forrásokat könyvtári állománygyarapítási programokhoz, írói és fordítói ösztöndíjalapokba irányítjuk át.

•

Kezdeményezzük az önkormányzati fenntartású művelődési hálózatok integrálását, a helyi sajátosságok figyelembe vételével, számolva a teleházakkal is, törekedve arra, hogy a könyvtárak, iskolák korszerű infokommunális központokká váljanak, szolgáltatásaik száma és minősége bővüljön.

•

A szellemi örökség, az épített környezetünk, települési és tájarculatunk, a formatervezés és tárgykultúra szerves része a nemzeti kultúrának, és ennek megfelelő súlyt kell kapjon a kulturális igazgatásban.

•

Folytatjuk a kultúra digitalizálásának megkezdett programjait, bővítjük a kulturális örökséghez és kortárs kultúrához való digitális hozzáférés esélyeit.

•

A történelmi, kulturális örökség bemutatása hírvivőnk világszerte, és a nemzeti egység megteremtésének is fontos eszköze. Ebbe a folyamatba kívánjuk beilleszteni Pécs európai kulturális fővárosi szereplését 2010ben. Kiemelt kulturális rendezvényként kezeljük 2006–2007-ben a Németországi Magyar Kulturális Évadot, 2009-ben a New York-i


III-1. melléklet

Magyar Kulturális Évet. 2008-at, Hunyadi Mátyás trónra lépésének 550. évfordulóját „A magyar reneszánsz évének” nyilvánítjuk, gondoskodunk a méltó megemlékezésről.

MEGÚJULÓ MÉDIA A média mára társadalmat formáló iparággá vált. Ugyanakkor a kereskedelmi szempontok a rádiózásnál, televíziózásnál és a nyomtatott sajtóban is egyre inkább háttérbe szorítják az információhoz fűződő jogok demokratikus társadalmakban elvárható szempontjait. Ezzel egy időben a technológiai fejlődés következtében rohamosan terjedő új kommunikációs eszközök mind szélesebb körben biztosítják az állampolgárok korábban elképzelhetetlen információs lehetőségét. Ebben a világban a magyar közszolgálati rádiózás és televíziózás nem tud hivatásának megfelelni. Ennek egyik fő oka, hogy a hatályos, immáron tízéves törvényi szabályozás a XX. század végének eszközrendszeréhez igazodik, de ahhoz is sok hiányossággal. Másik oka, hogy a pártok és híveik egy része a közszolgálati médiumokat pusztán a politikai befolyásszerzés terrénumának tekintik A Kormány célja, hogy átfogó szakmai, politikai, és erre épülő nemzeti konszenzussal olyan feltételeket teremtsen a médiumok működéséhez, amelyek magas színvonalon biztosítják az állampolgárok információhoz és a kulturális tartalmakhoz fűződő alkotmányos jogainak érvényesülését.

Elkészítjük a nemzeti audiovizuális stratégiát, amely keretbe foglalja a hazai médiapolitika megújítása érdekében meghozandó szabályozási és közpolitikai intézkedéseket.

Felgyorsítjuk a digitális átállás folyamatát, biztosítva a műsorszórás feltételeinek javulását. Ennek előfeltételeként haladéktalanul elkészítjük a digitális átállás stratégiáját.

Ösztönözzük a közvetlen földi sugárzású, a kábeles, valamint műholdas műsorszórás és műsorelosztás technológiai megújítását.

Célunk, hogy az európai törvényben szabályozzuk a normáit, a műsorszórás és versenyét, a szerzői és szellemi

Kezdeményezzük, hogy a kommunikációs törvény elveire támaszkodva megszülessen a közszolgálati médiumokról. szóló törvényt, új, korszerű irányítási, ellenőrzési és normatív finanszírozási szabályokkal.

normákhoz igazodó kommunikációs műsorkészítés és műsorszolgáltatás terjesztés technológia-semleges piaci tulajdon védelmét.


III-1. melléklet

PROGRAM A FIATALOKNAK A Kormány feladata, hogy elősegítse a fiatalok társadalmi integrációját. Ennek érdekében alkotja meg a Nemzeti Ifjúsági Programot, amely a tanulás, a munkavállalás, az otthonteremtés és a családalapítás területein egyenlő esélyeket kíván teremteni a fiatalok számára a sikeres felnőtté váláshoz. A Kormány fejleszti a szabadidő hasznos eltöltéséhez szükséges infrastrukturális feltételeket (ifjúsági klubok, közösségi terek, ifjúsági szálláshelyek, játszóterek, szabadtéri sportlétesítmények), támogatja a helyi és országos ifjúsági kezdeményezések megvalósítását – a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram, a regionális ifjúsági tanácsok és az Európai Unió ifjúsági programja útján –, valamint programot indít az egészség- és környezettudatos életmód népszerűsítése és a demokratikus állampolgári attitűd fejlesztése érdekében. •

Az ifjúság segítésével foglalkozó szakemberek és civil szervezetek munkájának támogatására létrehozzuk a Nemzeti Ifjúsági Információs és Dokumentációs Adattárat: egy olyan ifjúsági tudástárat, amely nemzetközi példák alapján programok, kezdeményezések, szakemberek, szakirodalmak, kutatási eredmények on-line adatbázisát takarja.

•

Támogatjuk az önkormányzatok, önkormányzati szövetségek és régiók ifjúsági fejlesztéseit, és segítséget nyújtunk a fiatalok élethelyzetének javítását célzó helyi cselekvési tervek elkészítéséhez.

•

A fiatalok tapasztalatszerzése és versenyképes tudásának fejlesztése érdekében bővítjük a hazai és nemzetközi önkéntes tevékenység lehetőségeit.

•

A felsőoktatásban résztvevő nappali tagozatos hallgatók számára bevezetjük a diák munkavállalói könyvet, mellyel segíteni kívánjuk a gyakornoki munkavállalást és a diákok későbbi elhelyezkedését.

•

A Kormány támogatja a fiatalok tudatos családtervezését. A meddőség, az abortuszok elkerülése, az egészséges gyermekek születése érdekében szorgalmazza a fiatalok egészségnevelését és támogatja azon kezdeményezéseket, melyek elősegítik a fenti célok elérését.

SPORT – ÚJ ÉLETMÓD A sport egyszerre az egészségmegőrzés, a nevelés, a személyiségfejlesztés, a közösségépítés, a társadalmi integrációs törekvések megvalósítását, az


III-1. melléklet

európai szinten is teljesítő- és versenyképes társadalom megteremtését segítő eszköz. Fejlesztésében, a mindennapi sportolás lehetőségeinek mindenki számára történő biztosításában egyértelmű az állam felelőssége. A XXI. század sportja ugyanakkor önálló iparág is, a professzionális sport része a globális szórakoztató iparnak. A magyar sport ipar elindult a piacosodás útján, de előrehaladása lassú, működtetése során még mindig jelentős állami ráfordítások szivárognak át a magánszférába. Ezt a helyzetet a következő években tisztázni kell, gátat kell vetni az adófizetők pénze kontrollálatlan kiáramlásának a költségvetésen keresztül. Fel kell mérni, hogy a magyar professzionális sport melyik része versenyképes a hazai és nemzetközi piacon. A privatizációs folyamatok lezárásaként végre kell hajtani a professzionális sport privatizálását. A nem-piaci feltételek között megvalósuló magyar sport általános fejlesztése érdekében:

Az EU támogatásokat elsősorban a képzés és az infrastruktúra fejlesztése területén aknázzuk ki.

Megteremtjük a civil szervezetek nagyobb önállóságát, ösztönözzük aktivitásukat a támogatások felhasználásában, az átláthatóság növelésében, az ellenőrzés szigorításában.

Kiszámítható pályázati-támogatási rendszert alakítunk ki, évenkénti prioritások megjelölésével. A sportszervezetek támogatását a Nemzeti Sportstratégiához igazodó sportágfejlesztési tervek elkészítésének feltételéhez kötjük.

Támogatjuk a sportfejlesztések interdiszciplináris megvalósítását. Csökkentjük a sportban meglévő fél-civil, fél-állami szervezetek bürokratikus súlyát.

Megerősítjük a sportorvosi hálózatot, és hatékonyabban használjuk fel a sporttudomány területén elért kutatási eredményeket.

Ösztönözzük megújítását

a

sporttal

foglalkozó

szakemberképzés

tartalmi

Ösztönözzük a rekreációs célú sportot, a lakosság szabadidős sporttevékenységét a sportszolgáltatást igénybe vevők közvetett támogatásával, a munkaadók dolgozóik nagyobb mértékű támogatására késztetésével. Növeljük a fogyatékkal élők sporthoz való hozzáférési lehetőségeit. Támogatjuk az idősek fizikai aktivitását segítő, modell értékű programok országos bemutatását, elterjesztését. Az iskolai testnevelés és diáksport területén kialakítjuk a mindennapos testnevelés feltételrendszerét, támogatjuk a tanórán belüli és kívüli testmozgást, a sporttáborokat, az úszásoktatást, valamint olyan, nem tantervi, de iskolaidőben megszervezhető sportfoglalkozásokat, amelyek a


III-1. melléklet

sport és a mozgás megszerettetését eredményezik. Erősítjük és fejlesztjük a diákolimpiai rendszert. A versenysport, utánpótlás-nevelés területén támogatjuk a csapatok felkészülését a pekingi és vancouveri olimpián, a paralimpián, speciális olimpián, siketlimpián, valamint a nem olimpiai sportágak világjátékán való eredményes szereplés érdekében. A 2012. évi labdarúgó Európa-bajnokság rendezési jogának elnyerése esetén a Kormány közreműködik a létesítményi feltételek megteremtésében.

NAGYOBB NYILVÁNOSSÁG A KÖZÉRDEKŰ ADATOKNAK Egy modern köztársaságban mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez. Az információszabadság, azaz a közérdekű adatok megismerhetősége előfeltétele a szólás és a sajtó szabadságának, a tényfeltáró újságírásnak, a közügyek tájékozott megvitatásának, a demokrácia működésének. Az állam átláthatóságának hiánya, a túlzott titkosítás lehetősége a korrupció melegágya. A nyilvánossághoz fűződő túlnyomó közérdek szempontjának törvénybe foglalásával tovább kell szűkíteni a döntéselőkészítő adatok titkosíthatóságát. Szélesíteni kell a közérdekű adatok interneten való – gyorsan letölthető, praktikus módon kereshető, könnyű eligazodást lehetővé tévő szerkezetben történő – ingyenes közzétételének hatékony szankciókkal kikényszeríthető kötelezettségét, az elektronikus információszabadságot. Az államtitok-törvényt hozzá kell igazítani a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényhez. Közadatok csak akkor titkosíthatók, ha a titkosításhoz fűződő közérdek valóban erősebb, mint a nyilvánossághoz fűződő közérdek, aminek bizonyítása az államot terheli. Szűkíteni kell a titkosítható adatfajták felsorolását, a titkosítás lehetséges idejét és meghosszabbíthatóságát. Módosítani kell az államtitoksértés büntetőjogi tényállását. Erősíteni kell az újságírók és információforrásaik védelmét, és a közhatalmat gyakorló személyek és más közszereplők köztevékenységét illető bírálat szabadságát.


III-1. melléklet

IGAZSÁGOS KÖZTÁRSASÁG A rendszerváltással visszanyertük politikai jogainkat megteremtettük a szabadságot, társadalmi értelemben mégsem vagyunk szabadok. Érvényesülésünket, életpályánkat még ma is inkább a család és a lakóhely, mint képességeink határozzák meg, és sokan vannak köztünk, akik pusztán önerejükből – életkorúk vagy egészségi állapotuk miatt – nem tudnak javítani életkörülményeiken. A szabad és szolidáris köztársaság több jogot, lehetőséget és támogatást ad a rászorultaknak, és több kötelezettséget és felelősséget vár azoktól, akiknek nagyobb a teherbíró képessége. Magyarország sikere azon múlik, hogy fel tudjuk-e oldani a lemaradók több támogatást, több védelmet igénylő követelése és az elől haladók nagyobb gazdasági, társadalmi szabadságot megfogalmazó elvárása között feszülő konfliktust. A hagyományos szociáldemokrata, liberális vagy konzervatív megoldások nem segítenek. Új politikára van szükség, amely egyaránt épít hagyományos szociáldemokrata és polgári liberális értékekre, de integrálja a jobbközép konzervativizmus törekvéseinek számos elemét is. A Köztársaság Kormánya fordulatot hirdet a szociálpolitikában: az idős emberek életkörülményeinek javítása, a nehéz helyzetben lévők támogatása, vagyis a mai gondok enyhítése mellett, gyökerénél akarja megtörni a hátrányos helyzet, a szegénység átörökítésének generációs láncát. Ezért széleskörű nemzeti összefogást kérve Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Programot hirdet, aminek megvalósításával 25 év alatt a mai töredékére csökkenthetjük a nélkülözésben élő családok és gyermekek számát.

IGAZSÁGOS CSALÁDTÁMOGATÁS – KÜZDELEM A GYERMEKSZEGÉNYSÉG ELLEN 2006-ban alapvető és fontos lépéseket tettünk a gyermeket nevelő családok igazságosabb támogatása érdekében. Megszüntettük azt a torz támogatási rendszert, amiben azok kaptak több támogatást a közpénzekből, akiknek eleve több jutott, és azok kaptak kevesebbet, akik nélkülöztek. Ma több és igazságosabb a gyermekek támogatása, mint volt korábban, mert végre a nehéz körülmények között élő gyermekek is ugyanakkora támogatást kapnak a közös kasszából, mint szerencsésebb sorsú társaik. Igazságosabb, de még mindig nem igazságos. Nem igazságos, mert ma is minden ötödik gyermek szegény családba születik és nélkülözések közepette nevelkedik.


III-1. melléklet

Iskolarendszerünk ma még nem képes kiegyenlíteni az otthonról hozott kulturális-szociális hátrányaikat, így társaiknál jóval kisebb esélyük van arra, hogy a generációs láncot megtörve olyan tudást, jó szakmát szerezzenek, amelynek révén felnőve kitörhetnek a szegénység csapdájából, tisztes megélhetést biztosítsanak önmaguk és családjuk számára. A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Programot 25 éves távlatban kívánjuk megvalósítani. A generációs program mellett azonban már az elkövetkező években is érdemi lépéseket kell tennünk annak érdekében, hogy csökkenjen a reménytelen szegénységben élő gyermekek száma: munkalehetőséget teremtsünk a szülőknek, a közös kasszából már ne csupán ugyanannyit, hanem többet kapjanak a nehéz körülmények között élő gyermekek, csökkenjen a kirekesztettségük, javuljanak esélyeik a tudás megszerzésére. A gyermekszegénység enyhítéséhez a családtámogatás rendszerén túl lényegi változásokat kell elérnünk a szülők foglalkoztatásában, a lakhatási feltételek javításában, az oktatási esélykülönbségek mérséklésében, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásában. Ahhoz, hogy céljainkat megvalósítsuk, a Kormány erőfeszítésein túl széleskörű társadalmi összefogásra is szükség van, ezért kezdeményezni fogjuk társadalmi mozgalom indítását a szegénységben élő gyermekek támogatására. A gyermekszegénység leküzdését szolgáló közvetlen feladatok mellett megkezdjük a szociális ellátás intézményi rendszerének átfogó korszerűsítését, mert a szegénység leküzdésében a támogatásokkal egyenrangú szerepe van azoknak a szolgáltatásoknak, amelyek a segítségre szorulók számára elérhető, hatékony, gondjaik megoldásában személyre szabott segítséget nyújtanak.

Segítség a szülők munkába állásához A szegénység leküzdésének legfontosabb eszköze a munka. Célunk, hogy a szülők munkajövedelmükből tudjanak tisztességes megélhetést biztosítani gyermekeiknek. A foglalkoztatáspolitika célzott eszközeivel, a munkaerőpiaci és szociális intézmények nagyobb együttműködésével elősegítjük, hogy az alacsony iskolai végzettségű szülők számára is legyen lehetőség a munkára: •

A Start-plusz, és a Start-extra programban adott célzott és jelentős járulékkedvezmények elsősorban a hátrányos helyzetű térségekben, az alacsonyabb iskolai végzettségű tartós munkanélküliek elhelyezkedését fogja ösztönözni.


III-1. melléklet

•

Lehetőséget kívánunk teremteni arra, hogy indokolt esetben a szociális segélyre rendelkezésre álló összegek egy részét is közhasznú munka megszervezésére lehessen fordítani.

•

A munkaügyi és a szociális intézmények közötti együttműködéssel a szociális segélyből élők számára álláskeresési szolgáltatást biztosítunk.

szorosabb is érdemi

Több támogatás a nehéz anyagi körülmények között élő családoknak A gyermeket nevelő családok támogatásának növekedésén belül az elkövetkező években elsősorban a szegénységben élő gyermekek célzott támogatásait kívánjuk emelni. •

A rászoruló gyermekek ingyenes étkeztetését kiterjesztjük az általános iskola 5–8. osztályára is.

•

Már idén nyáron biztosítjuk a gyermekek nyári étkezési lehetőségét a teljes tanítási szünetben. Fokozatosan elérjük, hogy mind az óvodában, mind az iskolában biztosítható legyen a gyermekek nyári napközbeni ellátása.

•

A szociális segélyezés új rendszerében biztosítjuk, hogy lehetőség legyen a gyermekek után járó rész természetbeni juttatásként történő biztosítására.

A pénzben és természetben nyújtott növekvő támogatások mellett a legnagyobb gondokkal küzdő gyermekes családok támogatására megújítjuk a gyermekjóléti szolgáltatásokat. Kiterjesztjük a Biztos Kezdet programot, és utazó szolgáltatásokkal is csökkentjük a gyermekvédelmi intézményrendszer területi különbségeit.

A gyermekek napközbeni ellátásának fejlesztése Az otthoni hátrányok leküzdésének egyik legfontosabb eszköze, hogy a hátrányos helyzetű gyermekeknek a mainál nagyobb esélye legyen az étkezést, jó körülményeket és fejlődést biztosító egész napos gyermekintézményi-iskolai ellátásra.


III-1. melléklet

•

Elsősorban a kis- és hátrányos helyzetű településen élők gondjainak megoldására növeljük a családi napközik és az integrált – bölcsődeióvodai ellátást is nyújtó – gyermekintézményi férőhelyek számát. Ösztönözzük, hogy ahol ehhez a feltételek megteremthetők az óvodák már két éves kortól fogadjanak gyermekeket.

•

A szülők munkába állásának megkönnyítésére rugalmasabbá tesszük a gyermekintézmények nyitvatartási idejét.

•

Támogatjuk, hogy azokon a településeken legalább játszóház legyen, ahol nincs gyermekintézmény.

•

Kiterjesztjük az iskolaotthonos – egész napos elfoglaltságot biztosító – oktatást az általános iskolákban.

Lakhatási feltételek javítása Az elkövetkező években érdemi változásokat akarunk elindítani a szegénységben élők lakhatási feltételeinek javításában, biztosítva, hogy a közpénzekből a lakástámogatásra fordított összegek egyre nagyobb hányada jusson azokhoz, akiknek erre a legnagyobb szükségük van. •

Megújítjuk a lakbértámogatás jelenlegi rendszerét, hogy a rászorulók a mainál szélesebb körben vehessék igénybe.

•

Felgyorsítjuk a telep-felszámolási programot

•

Az Új Magyarország program részeként programot indítunk a hátrányos helyzetű családok lakhatási feltételeinek biztosítására.

•

Korszerűsítjük az adósságkezelés és a kilakoltatás szabályait, hogy csökkenjen a gyermeket nevelő családok kiszolgáltatottsága.

•

A lakásfenntartási költségek mérséklésére kialakítjuk az energiafogyasztás új, szociális támogatási rendszerét és kiterjesztjük a kártyás fogyasztásmérőket.

Esélyegyenlőség az iskolában Ma a gyermekek születésükkor meglévő hátrányait az iskolarendszer nem, vagy csak kis hatékonysággal mérsékli. Az elkövetkező években a közoktatás modernizációjánál felsoroltak szerint határozott lépéseket teszünk annak érdekében, hogy az óvoda és az iskola érdemben tudja csökkenteni a gyermekek otthonról hozott hátrányait, biztosítsa felzárkózásuk, képességeik


III-1. melléklet

kibontakoztatását, és szerencsésebb társaikkal azonos esélyt adjon a tudás, a jó szakma megszerzésére. •

A hátrányos helyzetű gyerekek integrációját támogató képzési, intézményfejlesztési programokat indítunk.

•

Továbbfejlesztjük az Útravaló ösztöndíjprogramot.

•

A sajátos nevelési igényű tanulók befogadását segítő speciális képzésekre pályázati támogatást nyújtunk.

•

Fejlesztjük a szakiskolai programokat a lemorzsolódás csökkentése és a korszerű szakmai képzés érdekében

Nemzeti program a gyermekek egészségéért Az egészséges megőrzésében, a gyógyulás lehetőségében ma még hatalmasak a szociális, kulturális, területi különbségek. Nem fogadhatjuk el, hogy a gyermekek hátránya már az anyaméhben megkezdődjön, hogy bár csökken, de még mindig a fejlett országoknál kétszer magasabb a koraszülöttek aránya és a csecsemőhalálozás, hogy még ma is olyan kórházban születik a gyermekek harmada, ahol nincs csecsemőosztály, hogy területileg nagy különbség van a gyermekek orvosi és sürgősségi ellátásának színvonalában. A Kormány ezért elindítja a Nemzeti Csecsemő- és Gyermek-egészségügyi Programot, amelynek keretében: •

A családtervezés, a családvédelem, s szülészeti ellátás fejlesztésével csökkentjük a koraszülöttek számát és a csecsemőhalálozási arányt.

•

Megerősítjük és fejlesztjük a védőnői hálózatot a hátrányos helyzetű kistelepüléseken.

•

Csökkentjük a különbségeket a gyermek-egészségügyi ellátásban az elmaradott térségek felzárkóztatásával.

•

Gondoskodunk arról, hogy az egészséges táplálkozás követelményei érvényesüljenek az intézményi gyermekélelmezésben.

•

Ösztönözzük a testedzéssel, és egészségneveléssel kapcsolatos folyamatos programokat. Sportolásra is alkalmas közösségi tereket hozunk létre.


III-1. melléklet

MEGBECSÜLÉS AZ IDŐS EMBEREKNEK Az elmúlt négy évben jelentősen javultak a nyugdíjasok életkörülményei, kárpótoltuk őket a korábbi években elszenvedett veszteségeikért. A nyugdíjasok az elkövetkező években is számíthatnak életkörülményeik folyamatos javítására. A Köztársaság Kormánya vallja: egy élet munkája után minden idős embernek joga van a tisztességes megélhetést nyújtó biztonságos nyugdíjas évekhez. •

Az elkövetkező években végrehajtjuk a már törvénybe foglalt ötéves Nyugdíjemelési Programot, amivel orvosoljuk az elmúlt évek igazságtalanságait.

•

Az Idősügyi Tanáccsal való konzultáció alapján áttekintjük a nyugdíjasok utazási kedvezményeinek rendszerét, a legidősebb nyugdíjasok jubileumi juttatásának és az özvegyi nyugdíjak szabályozásában jelenleg meglevő hátrányos megkülönböztetés feloldásának lehetőségét.

•

A nyugdíjrendszer fenntartható finanszírozása, de a minél hosszabb aktív élet érdekében is ösztönözzük a munkában töltött idő meghosszabbítását, az 50 év feletti munkanélküliek ismételt elhelyezkedését.

Széles körű társadalmi egyetértésre törekedve előkészítjük a nyugdíjreform következő szakaszát, hogy a következő évtized elejétől szükséges változások biztosítsák a jövőben nyugdíjba menők kiszámítható, anyagi biztonságot nyújtó időskorának hosszú távon stabil finanszírozási feltételeit.

IGAZSÁGOS OTTHONTEREMTÉSI TÁMOGATÁSOK Az elmúlt években lényegesen emelkedett az új lakások száma, igazságosabbá vált a lakástámogatás rendszere, egyre több fiatal és gyermeket nevelő család számára nyílt meg az önálló otthonteremtés lehetősége. Bár egyre nagyobb hányada kerül a támogatásoknak azokhoz, akiknek e nélkül esélyük se volna az otthonteremtésre, még ma is a közös adóforintokból nyújtott támogatások nagyobb részét kapják korábban felvett hiteleik után olyanok, akiknek erre semmi szüksége. Az elkövetkező évek legfontosabb feladatai, hogy igazságosabbá tegyük a lakástámogatások felhasználást, szélesítsük a bérlakás piacot, javítsuk a lakásállomány minőségét. •

A lakásfelújítás támogatásával javítjuk az életminőséget, növeljük a lakásállomány értékét és segítjük az energiatakarékosságot. Bővítjük,


III-1. melléklet

és a hagyományos építésű lakásokra is kiterjesztjük a panel-felújítási programot, amely évente legalább 60-70 ezer lakás megújítását teszi lehetővé. Támogatjuk a lakossági energiatakarékosság növelését célzó lakáskorszerűsítést és a lakótelepek élhetőbbé tételét, városrészek rehabilitációját. •

A támogatási rendszer korszerűsítésével tovább kívánjuk javítani a fiatalok, az alacsonyabb jövedelműek lakásvásárlásához nyújtott támogatásokat.

•

A legális bérlakáspiac kialakulásának ösztönzésével reális lehetőséget teremtünk arra is, hogy egy család tulajdonszerzés helyett a nagyobb mobilitást és kisebb terheket jelentő bérlakást válassza otthonának. A legális bérlakáspiac kialakulása a feltétele annak is, hogy a rászoruló családok számára a tisztességes lakhatási feltételek megteremtéséhez egy korszerű lakbér támogatási rendszer nyújtson segítséget.

A ROMA KISEBBSÉG TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓJA Jogegyenlőség A Kormány kötelességének érzi, hogy a közhatalom ágaival együttműködve őrizze és védje minden magyar állampolgár alkotmányos jogait tekintet nélkül nemére, vallására, politikai meggyőződésére, etnikai hovatartozására, testi-lelki állapotára. A jogegyenlőség biztosítása érdekében a jövőben is különös figyelmet fogunk fordítani az adatvédelmi biztos állásfoglalására, amelynek értelmében „a különleges adatok kezelésére (fogyatékosságra, roma származásra vonatkozó adatok) csak az érintett önkéntes, írásbeli adatszolgáltatása után kerülhet sor”.

Társadalmi egyenlőség A Kormány törekszik arra, hogy a roma származású polgárok jogi egyenlősége megvalósuljon. Erősíti az Egyenlő Elbánás Hatóság tevékenységét, melynek feladata a tudomására jutott hátrányos megkülönböztetési esetek kivizsgálása és azokat a civil kezdeményezéseket és szervezeteket, melyek ezen területen működnek. Támogatja az Állampolgári Jogok Biztosát, valamint az Oktatási Jogok Miniszteri biztosát abban, hogy a korábbi bevált gyakorlatnak megfelelően vizsgálja ki, és hozza

Az egészségügyi 71 ellátórendszer 23 éve nyilvánosságra a kisebbségi megkülönböztetési eseteket.

hovatartozás

okán

III-1. melléklet

létrejött

hátrányos

A Kormány mindent megtesz azért, hogy az igazságszolgáltatás, az ügyészség és a rendőrség vezetése a személyi állomány számára kötelezően írja elő a konfliktusmegoldó, toleranciát fokozó képzési programokon való részvételt, s az újonnan felveendők esetében fordítson különös figyelmet arra, hogy roma származásúak is bekerülhessenek szervezeteikbe. A központi államigazgatás szervei, az önkormányzatok választott és hivatali tisztségviselői, az egészségügyi szervezetekben dolgozók valamint a pedagógusok esetében hasonló továbbképzési programokra van szükség.

Gazdasági–kulturális–politikai integráció A magyarországi roma társadalom kulturálisan, gazdaságilag és területileg is tagolt közösség. A roma társadalom kétharmada esetében elégséges a diszkriminációs gyakorlatok megakadályozása, az előítélet-mentes kommunikáció és reprezentáció, valamint az érdekképviselet lehetőségének további erősítése. A roma társadalom mintegy egyharmada Magyarország nehezen megközelíthető kistelepülésein, elkülönült lakókörnyezetben, valamint városok rehabilitációra szoruló részein él. E területileg elkülönült csoportok számára egyedileg kialakított közösségfejlesztő és integrációs programok szükségesek, melyek középpontjában az oktatás, a képzés a kulturális azonosságérzet áll. Ezen túl a hátrányos helyzetű régiók felemelkedését szolgáló programok kialakításánál figyelembe kell venni ezeket a heterogén társadalmi csoportokat is. A roma népesség gazdasági, kulturális és politikai integrációja érdekében a Kormánynak több területen is konkrét lépéseket kell tennie. •

A roma népesség hátrányos társadalmi helyzetének egyik oka az alacsony iskolai végzettség és az elégtelen szakképzettség. Ezért elő kell segíteni, hogy a lehető legtöbb gyerek óvodába járjon, s onnan tovább minőségi és piacképes tudást nyújtó általános és középiskolákba, melyek semmiképpen nem működhetnek szegregáltan, ugyanakkor lehetőséget teremtenek a kulturális önazonosság megőrzésére.

•

A felnőttoktatás hagyományos és modern eszközeinek biztosítása révén törekedni kell arra, hogy a felnőtt korú roma népességen belül egyre többen szerezzenek közép-és felsőfokú végzettséget, kapjanak megfelelő szakismereteket, tanulhassanak idegen nyelveket.


III-1. melléklet

•

Elő kell segíteni a romák munkaerőpiaci elhelyezkedését, és ezen területen is lépéseket kell tenni a gazdasági tevékenység legalizálására. Törekedni kell arra, hogy a felnőtt roma népesség tagjai a közmunka programok keretében ne csak fizikai munkát igénylő feladatokat, hanem adminisztratív, kereskedelmi, szociális és kulturális munkát is végezhessenek. Támogatni kell a hasonló típusú munkák ellátását biztosító vállalkozásokat.

•

A roma kultúra és történelem intézményeinek megerősítése, elektronikus megjelenítése és hozzáférhetővé tétele a roma közösség tagjai számára kiemelt feladat, csakúgy, mint a roma média szervezetek megerősítése.

A fentieken túl, az Új Magyarország program keretében 25 hátrányos helyzetű, javarészt roma kisebbség által lakott kistérségben komplex gazdasági, kulturális és szociális fejlesztési programot indítunk, melynek célja a kisebbségi társadalom gazdasági, szociális integrációja, életkörülményeik radikális javítása, a versenyképességük erősítése. Folytatjuk a leghátrányosabb térségekben indított Élhetőbb Faluért, a Roma telepeken élők lakhatási és szociális feltételeinek javításáért indított programokat és a Cserehát programot.

ESÉLYEGYENLŐSÉG A NŐKNEK A Magyar Köztársaság alkotmánya, az esélyegyenlőségi törvény és számos más jogszabály tiltja, hogy Magyarországon bárkit hátrányos megkülönböztetés érjen neme miatt. A hétköznapokban a nők mégis a diszkrimináció számos nyílt és rejtett módját kényszerülnek megtapasztalni. A Kormány biztosítani kívánja, hogy a nők a férfiakkal azonos jogai a mindennapokban is érvényesüljenek, a nők férfi társaikkal azonos esélyt kapjanak az érvényesülésre. •

A törvényalkotásban és a törvények alkalmazásában következetesen érvényesítjük az Európai Unió irányelveit, amelyek kiemelt fontosságot tulajdonítanak az élet minden területén a nők nyílt vagy rejtett diszkriminációja felszámolásának.

•

Az oktatásban a pedagógusok képzésével, a tankönyvek által közvetített értékekkel és a kommunikáció eszközeivel is segíteni fogjuk átformálni a nőket sújtó előítéletes társadalmi közgondolkodást.


III-1. melléklet

•

Arra törekszünk, hogy a nemek munkavállaláskor, illetve a munka díjazásában megjelenő diszkriminációját tiltó törvények hatékonyan érvényesüljenek, és emelkedjen a nők aránya vezetők között.

•

A családon belüli erőszak bántalmazottait védő törvényeket egyértelművé, hatékonnyá és alkalmazhatóvá alakítjuk, hogy minél kevesebb nő és gyerek életét követelje a családon belüli erőszak, s hogy minél kevesebben legyenek, akik védelem nélkül maradnak bántalmazóikkal szemben.

•

Kiépítjük azt az intézményhálózatot, ahová a bántalmazottak menekülhetnek bántalmazóik elől, s a szükséges ideig biztonságban lehetnek, jogi, pszichológiai, szociális és orvosi gondoskodásban részesülhetnek.

ESÉLY A FOGYATÉKKAL ÉLŐKNEK A fogyatékossággal élő emberek és gondozóik önálló, felelősségteljes emberek, akiknek nem gyámkodásra, hanem segítségre van szükségük, ahhoz, hogy teljes emberi életét éljenek. Az elmúlt években már sok mindent tettünk annak érdekében, hogy a fogyatékkal élő emberek is teljes értékű életet élhessenek. Ma még azonban számos, részben objektív, részben pedig az előítéletekből fakadó akadály tornyosul azok előtt, akik értelmes munkával, hasznos tevékenységgel szeretnék élni életüket. •

Az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása érdekében megfelelő költségvetési források hozzárendelésével segítjük az akadálymentesítést, amely a szűken vett épített környezet mellett a szolgáltatásokhoz és információkhoz való egyenlő hozzáférés lehetőségét is jelenti.

•

A hallássérült személyek egyenlő esélyű hozzáférésének biztosítása érdekében fejlesztjük a jelnyelvi tolmács-szolgálatokat, kialakítjuk működésük szabályait és biztonságos finanszírozási kereteit.

•

Újraszabályozzuk az figyelembevételével.

•

A rokkantsági nyugdíjrendszer felülvizsgálatával összhangban átláthatóvá kívánjuk tenni a fogyatékos személyek szerteágazó minősítési rendszerét, kialakítjuk a komplex rehabilitációs centrumokat.

•

A felnőtt korban látássérültté vált személyek munkavállalásának lehetővé tétele érdekében gondoskodunk az egészségügyi rehabilitációt követő, és a foglalkozási rehabilitációt megelőző elemi rehabilitációs szolgáltatás hozzáférhetővé tételéről.

ápolási

díjat

az

ellátott

igényeinek


III-1. melléklet

•

Folytatjuk a 100 lépés program keretében megkezdett új lakóotthoni férőhelyek létrehozására irányuló programot, mely értelmileg akadályozott és autizmus spektrum zavarral élő személyek számára biztosít megfelelő ellátást.

•

Átalakítjuk a fogyatékos személyek országos érdekvédelmi szervezetei költségvetési támogatásának rendjét a szervezetek valós tevékenységéhez illeszkedő módon. Ennek keretében garantáljuk a támogatást arra az esetre, amikor az érdekvédelmi szervezet jogszabályban számára előírt feladatot lát el, különválasztjuk az érdekvédelem és a szervezetek által nyújtott újszerű és hiánypótló szolgáltatások támogatását, valamint az előző ciklusban önállóságot szerzett megyei szintű egyesületek támogatását.

VÉDELEM A FOGYASZTÓKNAK Az erős fogyasztóvédelem a jól működő gazdaság elengedhetetlen feltétele. Az erős fogyasztóvédelem nemcsak növeli a verseny tisztaságát, védi fogyasztók egészségét, biztonságát, anyagi érdekeit, csökkenti kiszolgáltatottságukat piacon erőfölényben lévőkkel szemben, hanem érvényt szerez az „értéket a pénzért” elv érvényesülésének és ezzel nemcsak fogyasztóként, de adófizetőként is védi a köztársaság polgárait. •

A fogyasztók, de a tisztességes termelők és kereskedők érdekében is szigorítjuk, gyakoribbá tesszük a fogyasztóvédelmi ellenőrzéseket.

•

Erősítjük a különböző hatóságok együttműködését, bővítjük a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség hatáskörét. A fogyasztók jogérvényesítésének megkönnyítése érdekében egyedül a fogyasztóvédelemben bővítjük az erre létrejött szervezeteket.

•

Korszerűsítjük a bírságolás rendszerét és bővítjük a szankcionálás lehetőségét, beleértve az üzletbezárást.

•

Ösztönözzük Fogyasztóvédelmi Tanácsadó Irodák működtetését, a civil szervezetek bevonását. Erősítjük a civil szervezetek részvételét a fogyasztóvédelemben.

•

A fogyasztók jogainak és jogorvoslati lehetőségeinek széleskörű megismertetése érdekében kezdeményezzük a fogyasztóvédelmi ismereteknek tananyagba illesztését a közoktatásban.


III-1. melléklet

BIZTONSÁGOS KÖZTÁRSASÁG Az új Magyarország a megélhetés biztonsága mellett a mindennapok biztonságát is jelenti. A fejlődő gazdaság, a normakövetésen alapuló új társadalmi kultúra nyújtotta anyagi biztonságot kiegészíti a közrend nyugalma, az ország területi biztonsága. A közbiztonság javítása ugyanazokon az elveken kell, hogy nyugodjék, amelyek állam és polgárának viszonyát más területeken is szabályozzák. Az állam szolgáltató szerepének hangsúlyozásán és a partnerség viszonyának erőteljesebb megjelenésén. A közbiztonság további erősítésének a rendvédelmi szervek és az állampolgárok szorosabb együttműködésén kell alapulnia. Hazánk külső biztonságát immár nem csupán saját védelmi képességeink, hanem a NATO-ba tömörült országok együttes ereje és az európai közösség garantálja. Az átalakult magyar hadsereg, miközben színvonalasan eleget tesz szövetségesi kötelezettségeinek, a közelmúlt árvízi munkáiban való részvételével azt is megmutatta, hogy egy professzionális hadsereg kisebb létszámmal is eredményesen képes megbirkózni a természet erőivel. Az elmúlt négy év során megnőtt hazánk nemzetközi súlya és tekintélye. Nem csupán résztvevői, hanem aktív alakítói vagyunk Európa jövőjének. Történelmi változás, hogy ma már az Európai Unió hazánk számára nem külpolitikai irányt, hanem a mindennapjainkat átható gazdasági–szociális– kulturális kapcsolatot jelent. Az elkövetkező években külpolitikai erőfeszítéseinkkel is erősítjük érdekeink érvényesítését az európai integrációban, szorgalmazzuk, hogy minél hamarabb kerüljön sor a nemzet európai keretekben történő újraegyesítésére, javítjuk kapcsolatainkat a szomszédos országokkal a régió gyorsabb fejlődése és nemzetpolitikai céljaink megvalósítása érdekében. A magyar érdekek szempontjából kiemelt szerepet szánunk az Egyesült Államokkal és Oroszországgal való kapcsolataink további erősítésének.

A MINDENNAPOK BIZTONSÁGA Olyan „szabadság szülte” rendet akarunk Magyarországon, amelyben a köztársaság egyetlen polgárának sem kell félnie. Biztonságunk védelmének alappillére a társadalmi együttműködésen alapuló katasztrófa- és bűnmegelőzés, a cselekvőképes és technikailag jól felszerelt rendőrség. A modern társadalomban a biztonságteremtés az állami, önkormányzati


III-1. melléklet

szervek, a tulajdonosok és a biztonsági magánszolgáltatók, továbbá a civil kezdeményezések együttes tevékenységével valósulhat meg. A biztonság megteremtése nem jár a polgárok jogainak további korlátozásával. Hisszük, hogy a biztonsághoz nem az állam totális kontrollján, hanem a rendvédelmi szervek hatékony együttműködésén keresztül vezet az út. Olyan magas színvonalú, szolgáltató rendvédelmet akarunk, amely szilárd közbiztonságot, teljes körű környezetbiztonságot teremt, visszaszorítja a bűnözést, kezeli a migrációt, erősíti az ország rendjét, a társadalommal összefogva kész a katasztrófák megelőzésére és elhárítására, és félelemmentes életet biztosít mindenkinek, aki az ország területén él. A szervezeti-intézményi korszerűsítéseket e cél érdekében kell megtervezni és végrehajtani. •

Az Európai Unióban fontos feladat hárul az unió határai mentén elhelyezkedő országok közrendvédelmi, biztonsági szerveire. Magyarország érti ezt a felelősséget. A következő időszak egyik legfontosabb feladatának tekintjük a schengeni csatlakozásra való felkészülést. A csatlakozás időpontjáig végre kell hajtani az állomány teljes körű felkészítését, és meg kell teremteni a szükséges jogi, informatikai szervezeti feltételeket. A hatékonyabb feladatellátás és a hatékonyabb gazdálkodás érdekében a schengeni csatlakozást követően integráljuk a Rendőrséget és a Határőrséget.

•

A Kormány kiemelt feladatának tekinti a közterületek, nyilvános helyek rendjének, biztonságának megőrzését, az állami és önkormányzati rendészet valamint a civil szféra összefogását a közterületi jogsértések visszaszorítása, megelőzése érdekében.

•

Új közbiztonsági programot készítünk. A köz- és magánbiztonságról szóló törvényben a személyes adatok védelméhez és a magánszféra sérthetetlenségéhez való jog teljes tiszteletben tartásával fogjuk szabályozni a magánbiztonság védelme érdekében közreműködő szervezetek feladatait. A közbiztonsági szervezetek körébe be kell vonni az önálló feladat- és hatáskörű önkormányzati rendészeti szerveket, a gazdasági társaságok és intézmények által működtetett szakrendészeteket, a magánbiztonsági társaságokat, a civil kezdeményezéseket, illetve a köztestületeket is.

•

Megvalósítjuk a Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiájában szereplő feladatokat, amelynek középpontjában a polgárok mindennapi biztonságának erősítése áll. Folytatjuk az önkormányzatok szerepvállalásának, a társadalom önvédekező mechanizmusának erősítését.


III-1. melléklet

•

A terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem eredményessége érdekében az alapvető jogok további korlátozása nélkül erősítjük az érintett rendvédelmi szervek együttműködését, és közös fellépését.

•

A készenléti szolgálatok hatékony és eredményes működésében kulcsfontosságú szerep hárul az ügyeletekre és a segélyhívásokat, bejelentéseket fogadó központokra, a 112-es sürgősségi rendszerre alapozott tevékenységirányítási rendszerek integrációjára. Ezeknek alkalmasnak kell lenniük a külföldi állampolgárokkal való kommunikációra, a gyors intézkedésre és a megelőzésben való közreműködésre, a térfigyelő rendszerekkel való együttműködésre. Ezek fejlesztése kiemelt feladat. Folytatjuk a készenléti rádió-távközlési rendszer, az EDR valamennyi szervnél történő alkalmazását.

•

A polgári válság-, katasztrófa- és veszélyhelyzetek eredményes kezelése érdekében a jelenleginél egyszerűbb irányítási rendszert alakítunk ki, ahol a felkészülés, a megelőzés és a veszélyhelyzetek kezelése során is érvényesül a Kormány elsődleges felelőssége és a katasztrófavédelmi szervezet koordinációs hatásköre. Megerősítjük az integrált katasztrófavédelmi rendszert, fejlesztjük a katasztrófa-, tűz- és polgári védelem műszaki-technikai eszközrendszerét, javítjuk az ország mentő tűzvédelmének helyzetét.

•

A katasztrófa- és tűzvédelem továbbfejlesztésével biztosítjuk a 15–20 perces beavatkozási időt az ország bármely területén. Fokozatosan csökkentjük a készenléti jellegű szolgálatot ellátó tűzoltók heti munkaidejét, emeljük a veszélyes munkakört betöltők veszélyességi pótlékát.

•

A Seveso II. egyezményben foglalt európai uniós kötelezettség teljesítése érdekében a veszélyeztetettséggel arányos, országos kiterjedésű meteorológiai és vegyi monitoring, valamint lakossági riasztórendszert hozunk létre. Biztosítjuk a gyors információáramlást, az ország területét lefedni képes reagáló rendszert.

HAZÁNK KÜLSŐ BIZTONSÁGA Magyarország biztonságát a NATO, a megbízható magyar tagság garantálja. Külső biztonságunk kettős pilléren nyugszik, az európai és transzatlanti elkötelezettségen. Értékeinket és biztonságunkat ma már nem a hagyományos fenyegetések veszélyeztetik. Új veszélyek leselkednek a modern társadalmakra a nemzetközi terrorizmus, a szélsőséges nacionalizmus, a tömegpusztító


III-1. melléklet

fegyverek terjedése, a világszerte növekvő egyenlőtlenségek, a szegénység, a pusztító éhínségek és betegségek. A természeti katasztrófák drámai módon figyelmeztetnek a környezetünkkel szembeni felelősségünkre. Védelempolitikánk kiemelt feladata, hogy felkészüljünk az új típusú biztonsági fenyegetésekre és szövetségeseinkkel együttműködésben, sikerrel vegyük fel a harcot velük szemben. Ennek érdekében befejezzük a haderő átalakítását oly módon, hogy a hivatásos haderő megfelelő szervezetben, jobb képességekkel és felszereltséggel védelmezze hazánk szuverenitását és az ország nagyságával és teherbíró képességével arányos módon tegyen eleget a nemzetközi szervezetekkel való hatékony együttműködés követelményének, és találja meg azokat a képességeket, amelyekkel a magyar haderő érdemben tud hozzájárulni a szövetség által elhatározott missziók teljesítéséhez. Négy év alatt el kívánjuk érni, hogy a Magyar Honvédség expedíciós feladatokat tartósan ellátni képes szervezet legyen, létszámában, háttérintézményeiben jelentősen karcsúbb, de struktúrában, a „nemzet intézményeként” biztosítsa biztonságát, országhatáron belül és kívül egyaránt.

egy modern, amely vezetői hatékonyabb állampolgárai

•

Magyarország nem lehet pusztán a kollektív biztonság fogyasztója, ezért mintegy 1000 fővel tartósan szerepet vállalunk a NATO, EU, ENSZ békefenntartó műveleteiben, kiemelten azokban, amelyek közvetlen összefüggésben vannak hazánk biztonságával.

•

Aktív részt vállalunk az EU kontinensünkre kiterjedő békefenntartó műveleteiben, szolidaritásunk kifejezéseként pedig korlátozott számban más földrészen.

•

A nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem jegyében a katonai szerepvállaláson túl erősítjük a szövetségesek közötti információcserét, segítjük a partnereink elemző, értékelő munkáját.

•

A NATO átfogó reformjához kapcsolódóan, a korábban felajánlott képességeink felülvizsgálata mellett új képességek kialakításával és felajánlásával segítjük a szabad világ békéért való küzdelmét: o üzembe helyezzük a 3D-s radarokat, amelyek nemcsak hazánk légterének teljesebb ellenőrzéséhez nyújtanak információkat, hanem szövetségeseink munkáját is segítik. o rendszerbe állítjuk a Grippen vadászrepülőket (a MIG-ek egyidejű kivonása mellett), melyek hazánk légterén kívül is részt vehetnek a légtérellenőrzésben. o korszerűsítjük a mobilitást és mozgékonyságot kommunikációs és közlekedési eszközparkunkat. o modernizáljuk a páncélozott szállító járműveinket.

biztosító


III-1. melléklet

•

Átadjuk az új Központi Honvédkórházat (a jelenlegi egészségügyi szervezetünk tevékenységének egyidejű korszerűsítése mellett), mely nem csak a katona-egészségügy, hanem a civil sürgősségi ellátás központi objektuma lehet.

•

Az önkéntes, hivatásos haderő professzionalizmusát növeljük a jobb kiképzés biztosításával, felszereltségük javításával, elismertségük fokozásával. Az irányítási rendszer korszerűsítésével felszabaduló erőforrást a működés feltételeinek javítására fordítjuk.

•

Fejlesztjük a katasztrófa-elhárításhoz szükséges képességeinket.

SIKERES EURÓPAI NEMZET – AKTÍV KÜLPOLITIKA Magyarország külpolitikájának elismertsége és érdekérvényesítő képessége a globalizálódó világban mindenekelőtt az EU-hoz, illetve a NATO-hoz történt csatlakozásunknak köszönhetően megnőtt. Magyarország tagsága az euroatlanti integrációs szervezetekben tudatos értékválasztást és a megnövekedett felelősség vállalását is jelenti. Aktív alakítói lettünk az unió közös kül- és biztonságpolitikájának és a közösségi politikáknak. Együttműködésre koncentráló politikánk révén stabil és kiegyensúlyozott kapcsolatokat alakítottunk ki szomszédainkkal és a hazánk számára fontos országokkal és ország-csoportokkal. Az együttes kormányülések révén hatékony új együttműködési formát hoztunk létre, amelyet folytatni és bővíteni fogunk. A nemzetközi együttműködés új dimenzióit nyitottuk meg stratégiai szövetségesünkkel, az Amerikai Egyesült Államokkal. Látványos áttörést értünk el a magyar-orosz és a magyar–kínai kapcsolatokban. A gyorsan fejlődő ázsiai, csendes-óceáni országokkal folytatott együttműködés a magyar külpolitika fontos új irányává vált. A Köztársaság Kormánya külpolitikájának alapvető célja, hogy a magyar érdekek nemzetközi fórumokon és a kétoldalú kapcsolatokban történő következetes képviseletével elősegítse az ország nemzetközi súlyának növekedését, kultúránk megismertetését, a gazdasági és társadalmi modernizációt. A külpolitika alakításában számítunk a gazdaság szereplőire, a civil társadalomra és az egyes állampolgárokra. Tovább erősítjük a diplomácia szolgáltató jellegét a külföldön tartózkodó állampolgárok biztonsága és az ott tevékenykedő magyar vállalatok, jogi személyek érdekei védelméért. Igyekszünk a kor elvárásainak még inkább megfelelő, modern politikai kultúrát meghonosítani a külpolitikai adminisztrációban is. Külpolitikánk elsődleges földrajzi irányai a szomszédos országok, az Európai Unió tagállamai, az Amerikai Egyesült Államok, NATO-szövetségeseink, Oroszország és Ázsia gyorsan fejlődő államai.


III-1. melléklet

A modernizáció támogatása Az ország gyors ütemű felzárkózása érdekében a külpolitika prioritásai között kiemelt figyelem jut a külföldi tőke bevonására, az innovációra, a fejlett technológiák átvételére, a nemzetközi gazdasági és tudományos együttműködés előmozdítására, a diverzifikált, stabil energiaellátás biztosítására. Hasonlóképpen, minden korábbinál jobban megkülönböztetett figyelmet fordítunk a külföldre irányuló – elsősorban a kelet-közép-európai, illetve a balkáni térséget érintő – magyar működőtőke-befektetésekre.

Az európai uniós integráció elmélyítése Nemzetközi versenyképességünk erősítése szorosan összefügg az Európai Unió globális versenyképességének alakulásával, ezért hazánk továbbra is aktív szerepet kíván játszani az unióban. Befelé az integrációt erősítő, kifelé pedig nyitottságát megőrző demokratikusan, átláthatóan és hatékonyan működő Európai Unió szolgálja leginkább a magyar érdekeket. Magyar érdeknek tekintjük a transzatlanti együttműködés hatékonyságának erősítését, a stratégiai párbeszéd előmozdítását. Víziónk Európa teljes újraegyesülése, és stratégiai érdekünk, hogy Európa minél több országa feleljen meg az EU-tagság politikai és gazdasági feltételeinek, és váljék az EU tagjává. Specifikus magyar érdek szomszédaink integrációjának elősegítése. A Kormány célja az új tagállamok teljes körű integrációjának felgyorsítása, az egyenlő versenyfeltételeken alapuló egységes belső piac kiépítésének folytatása, a közös energiapolitika alapjainak lerakása hosszú távú energiabiztonságunk érdekében, a bel- és igazságügyi együttműködés fejlesztése és a közös kül- és biztonságpolitika kiteljesítésének támogatása. Aktív támogatói és alakítói maradunk az EU bővítési és szomszédságpolitikájának. A Kormány kiemelkedő jelentőséget tulajdonít a Lisszabonban megfogalmazott, de azóta sok tekintetben feladott elvek helyett új és adekvát uniós Stratégia megfogalmazásának. A Kormány célja az EU intézményi reformjának folytatása, amely az intézmények demokratikusabb működését szolgálja, és a Lisszaboni Stratégiában foglaltak megvalósulását segíti elő. A Kormány fontos célja, hogy a „régiek és újak” EU-n belüli megkülönböztetése megszűnjék, és Magyarország az egységes valuta, Schengen, a mezőgazdasági támogatások és a munkaerő szabad vándorlása tekintetében is teljes jogú taggá váljék.


III-1. melléklet

A Kormány már a mostani ciklusban megkezdi a felkészülést arra, hogy 2010-ben Magyarország részét alkotja az EDU elnökségének, és 2011-ben Magyarország lesz az EU soros elnöke.

Szomszédságpolitika – együttműködő európai térségek fejlesztése Magyarország sikere szoros összefüggésben áll a régió egészének sikerével. Ebből következik, hogy a Kormány kezdeményező, együttműködő, a régiónk egészének érdekeit is szem előtt tartó politikát kíván folytatni, melynek súlypontjai: gazdasági-pénzügyi, biztonsági és nemzetpolitikai fejlődés, a társadalmi kapcsolatok erősítése, demokratikus és versenyképes európai régiók kialakítása, a transznacionális infrastruktúra-fejlesztés. A kétoldalú kapcsolatokon túl regionális és Európa-politikánk fontos eszközének tekintjük a Visegrádi Együttműködést. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a Nyugat-Balkánra, illetve Ukrajna európai perspektívájának támogatására. Ennek keretében fontosnak tekintjük a határokon átnyúló térségi, kistérségi együttműködés erősítését, a biztonságos, ugyanakkor átjárható határok rendszerének kiépítését. Folytatjuk a közös kormányülések gyakorlatát, összehangoljuk a környező országok kormányaival a nemzeti fejlesztési terveket. A kormány határozott törekvése, hogy a térség általános társadalmi és gazdasági felemelkedését, az élet minőségének javulását magas színvonalú oktatási, innovációs és logisztikai szolgáltatások nyújtásával, a fejlődést meghatározó régióközpontként segítse elő.

A nemzetpolitika – európai, állami és nemzeti érdekek egybeesése A Magyar Köztársaságban és a Kárpát-medence más államaiban élő magyarok újra egyazon politikai és gazdasági érdekközösség tagjaiként, a többségi nemzet demokratikus erőivel szövetségben, magyarságukat megőrizve lehetnek sikeresek szülőföldjükön. Az európai keretekben megvalósuló újraegyesítés történelmi esély a nemzeti szolidaritás tartalmának megújítására. A Kormány a Magyar Köztársaság polgárai mellett a határokon túli magyarok érdekeit is figyelembe vevő nemzetpolitikát kíván folytatni a határokon túli magyarok képviselőivel való kölcsönös felelősségvállalás alapján, s kezdeményezni fogja az ennek megfelelő szervezeti és intézményi feltételek közös akarattal történő létrehozását. A


III-1. melléklet

Kormány az európai, illetve szélesebb nemzetközi keretekben a kisebbségi jogok elismerését és tiszteletben tartását garantáló intézményi megoldások és jogi biztosítékok kiszélesítése érdekében lép fel. A Kormány alkotmányos felelőssége alapján szükség esetén fellép és a nemzetközi jog allapelveivel és gyakorlatával összhangban védelmet biztosít a magyar közösségeket érő súlyos jogsérelem esetén. A Kormány az európai stabilitáshoz és a regionális fejlődéshez való fontos hozzájárulásként értékeli a határon túli magyarság közösségeinek aktív részvételét az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országokban szükséges politikai, társadalmi és gazdasági változások megvalósításában. A Kormány támogatja az Európai Unió kisebbségi dimenziójának erősítését, és törekedni fog arra, hogy a kisebbségi politikában az egyéni emberi jogi megközelítés mellett a kollektív jogok szemlélete is tért nyerjen. Ezen folyamatokat erősítő törekvésként támogatja a határon túli magyarság autonómia-igényeit, az európai elvekkel és gyakorlattal összhangban, és az érintett ország demokratikus politikai erőivel szövetségben.

Budapest, 2006. május 30.


III-1. melléklet


g

~

III-1. melléklet


III-1. melléklet

~

2

~ ~ ~

4 6 16

~ 1. 2. 3. 4. 5.

~ ~ ~ ~ ~

16 17 43 53 62 78

1


III-1. melléklet

~ ~

~

hog

~

. .

k

~

,

~

~ .

.

~

~

~

.

.

~

g

~ .

~

.

~

~ .

2


~

III-1. melléklet

k

~

, ~

.

~

~

~ ~ ~

.

~ ~

.

3


III-1. melléklet

~

.

~

.

~ ~ g

~ ~ .

~ ~

~ .

~

.

~

~

~

4


III-1. melléklet

~ .

~

~ ~

~ .

~ ~

n

~ ~

~ ~

,

~ ~

~

n n .

~ ~

.

~ 2010

5


III-1. melléklet

~ ~

.

~

~ ~ ~

n ~

~

y b .

ó

~

~

.

~

~

.

~

~

~

~

.

.

~ ~

6


~

III-1. melléklet

~

~ .

.

~

~ ~ . hogy b~

k .

~

. ~

~

. k .

~

~ ~

g

.

~

.

k

.

7


~

III-1. melléklet

~

~ .

.

úgy

~

~

~

~ n

~ .

~ ~ .

~

~

.

~

~ ~ ~

~

. ,

~

~

~

~ .

~

. 2010 ~

8


III-1. melléklet

~ ~

ó

~

.

~ ~ n

~

.

~

y

~

~

k

~ .

~

~ ~

~ ~

hogy

.

~

~ ~

~

~ .

~ ~

k ~ .

9


III-1. melléklet

.

~

,

~ ~

g . ,

~ ~

~

~

~

k .

~ ~

~ ~

. ó ~

~

~ ~

.

.

10


III-1. melléklet

n

k ~k ~ ~ .

~

~ ~ ~ ~ ~

~ ~

.

~

~ ~

.

~ ~

,

~

~

.

11


~

III-1. melléklet

n

~

.

. hogy

.

~

.

n n .

, k

.

~

~ ~

n

~

12


III-1. melléklet

.

n

~ .

~~

~ k

~

b .

~

~

~

k

~

~

,

~

, y

~ .

~

~ k .

13


III-1. melléklet

~ .

~ ~

y k ~

n

~

.

,

~ ~

~

.

,

~ .

~

, k

~ .

k

~ ~

.

14


III-1. melléklet

n ~

.

~.

~

~ .

~

.

..

~

~

15


III-1. melléklet

~ hog k .

,

~ ~

.

~ n

~

.

~

~

~

.

~ .

16

Az egészségügyi ellátórendszer 23 éve 1.

III-1. melléklet

~

1

y

g n b ~ y

~ .

k y . .

n

~ n ~

~

.

ó

17


III-1. melléklet

~

.

k

~köd~

,

~

~

.

~

~

n

~

~

y ~

~

ú n ~

~

~ k

~ .

n ~ ~

~

ó

18


III-1. melléklet

~

k k

.

~

~

~

n

~

b k

~ ~

.

~

ó k g

~

~ g ~

~

.

19


1

~

III-1. melléklet

~

~

~

n , k

~köd~ ~

k ~

~

.

~

~

~

~ ~

d

~

n ~ ~

.

20

Az egészségügyi ellátórendszer 23 éve ~

III-1. melléklet

~

k ~

~

~ ,

~

k

~ ~

~ ~

~ k

n ~

~

~

~

ó

~ .

~

~

. ~

~ ~

, ~

~

b

~ ~ ~

~ ~ ~

~ .

~

. ~

,

21


III-1. melléklet

k

~ .

~ k .

1

~

~ ~

~

k

~

~ .

. ~

.

~

~ ~

~

ó k

~

22


III-1. melléklet

y .

. ~~

~ ~ .

5 ~

~

~ ~

. k ,

~

~ .

~

~

~

~

.

.

~

~ ~

~

23


~

III-1. melléklet

,

~

~ ~ n ~

k

~ ~

k

~ ~

~

~ ~ .

1

~

~ ~

.

~ .

~

~ ~

~

y

~ ~.

~

~

~ ~

~

~ ~

~

~

.

24


~

III-1. melléklet

~

. ,

~

~,

~ ~

.

~ ~ .

~

~

k

.

~ ~

.

1

~

n

~ ~

~

~

~,

~

~

~

~

25


III-1. melléklet

ó ~

~

.

~ ó

~ .

~

~ .

~

,

~ ~

~

~

, ~

~ .

n .

~ ~

~

~ ~

.

~

~

~d~ , .

~ ~

ó

~ b k

26


~

III-1. melléklet

k

~

.

1

g . ,

~

.

~

g . n ~

~ ~ ~

~

.

. k ~ ~

n

27


~

III-1. melléklet

~ .

.

~

k

,

.

~

d ~

n

.

1

~

~

~

k

y

28


III-1. melléklet

~

n

~

~

~

.

~

~

~

k

~

~ ~ , .

~ k ,

~

. k ~

~

~ g ,

~ ~

~

, ~

.

29


III-1. melléklet

ó ~

~

ó k ~ ~ k y

~ ~

n ~

. k

.

.

~

~ ~ ~ n

~

~

y y

k

~ ~

~

~ ~

k

~

30


III-1. melléklet

. ~

~

~ k

~

n k , k ~

~

~

~ .

~

1

k

~

~

~

~

~ ~

~

ó ~

~

~

~ ,

~

~

~

k

b

31


III-1. melléklet

~

~

hogy

~ .

~

~ .

k

~ ~ ~

n y

~ ~

ó

.

~

~

v

.

~

~

,

.

32


~

III-1. melléklet

~

~

~.

1

n

~ n

~

~

n

~ .

~

~

k

~

k k k

~ ~

.

~

~ ~

~

33


III-1. melléklet

~ .

~

1

k

~

.

~

~ ~ ~

~

~

.

, ~ ~

n

,

~ ~ ~

, ~

34


III-1. melléklet

~ ~

~

. n k

~

k

~ ~

k

~

n

y

. k .

~

~ ~

n n ú

35


III-1. melléklet

~ ~ ~

. d

k

~ ~

~

~

.

1

~ , .

~ ~ ~

~

ú ~

, ó .

36


III-1. melléklet

~ .

~

~ ~

g

~

n

~ ~ ~

.

~ ~

.

~

, ~ .

1

~

~

~ k b~

.

~

. ~

.

~ ~ ~

~

~

~

~ ~

~ .

37


III-1. melléklet

~

~ ~ y ~ .

~

~ .

~

~ ~köd~ , ~ ~ . k

~

,

~ ,

~ ~

,

.

38


III-1. melléklet

1

n

~

ó ~ ~ ~ .

. ~ k .

ú ~ n ~ . ó ~, ~

k

. ~

~

~ b k

~

~

~

n

39


III-1. melléklet

d

.

~

~b~ ó

~ .

40


III-1. melléklet

k k .

, k

~ ~

b

~ .

hogy

g

~

~ y

. ~ y

~

~

. .

41


III-1. melléklet

1. . 2. ~

~

. 3.

a ó ~

~

n

4. ~ .

~ 5. ~

~ n b

~

. 6. k .

42


2

III-1. melléklet

~

n

~ ~

~

.

~ b~

~

. y ~

y

. d .

2

k

~ ~ ~ ~

g

43


III-1. melléklet

k . ~

. y

~

~

.

~

~

~k ,

~ ~ .

.

~

~ ~ ~

.

~ d .

2

~

~ g

y n

44


III-1. melléklet

~ ~ ,

~ ~

~

,

~

, g

~

g

~

, b~

. k ~ ~ ~ ~

~

~

n

b~

k ~n, .

2

k

~

n .

~

~

~

~

~

,

45


III-1. melléklet

~ k b~

~n ~

.

~ ~

~ .

~ ~

k

~ ~

~

k

~

n

~ ~

~

b~

n

~

. ~ ~

hog b

~ ~.

~

b~

~

~

g

~

~k .

2

~

~

~

~ n

46


III-1. melléklet

~ .

~

~

~

k

~ ~

~

~ ~ ~

~ ~ .

2

~

~

g

~ ~

~

~

g ,

~ ,

~

~

.

~ ~

47


III-1. melléklet

,

~ ~

,

~ ~

b

~ ~

~ b~

~

~

~

.

2

~

~

~ ~ ~

~

~

~

~

~ hogy

~

~

~ ~ ~ ~

~

~

~

~

~ ~

~ ~

~

k

~ ~

n

~

k .

~

.

48


III-1. melléklet

~ ~ .

~ .

~ ~ ~

~ ~

~

~ ~

k

~

~ hogy

~

2

~

.

~

n

~

n

~

,

~

k

~ hogy

~

~ y n

hogy

~ ~

~

~

~ ~

b

~ ~ ~

n

~

g ~

g ~

49


~

~

~

~

III-1. melléklet

~ ~ k k

.

2

k k ~n,

~

, .

~

~ ~ úgy

~ ~

k

~

ú b~

~ ~. . ~ . .

~

. , ~ ~ ~ ~ , .

50


III-1. melléklet

, ~köd~

.

2

~

~

k

~

~k , .

~ ~

~

~ k .

~

~

~

~ ~ ~ ~

~ ~

~

,

~ ~

~ y

.

51


2

III-1. melléklet

k

~

~

~

,

g

~

, k

~ .

52


III-1. melléklet

~

3.

~

. ~

ú

~

~

hogy

~ ~ ~

.

3 ~ köd ~

hogy

,

53


III-1. melléklet

~

g

~ .

,

~ . ~

g ~

k

~ ~

~

~ .

~ ~

~ ~ k

~

,

~

.

.

~

~

.

54


III-1. melléklet

,

~

~k ~

~

k

~köd~ ~

~köd~ ~ .

~

~ k y ú 0 ,

~

.

~

, . k ~

.

55


III-1. melléklet

~ ~

~ ,

.

~ k

.

~ ,

~ ~

k

~ ~

~

~

~ . ~ ~ .

3

, . k

56


III-1. melléklet

.

~

~

.

,

~ ~

~ y

.

~ .

~

.

3

~ .

.

~ ~

3

~ ~

~k

57


III-1. melléklet

k

~

n .

~ k ~

~

~

~ k

~

.

~

~

k

~köd~ ~

.

~

~

~

g

~ .

3

~

58


III-1. melléklet

~

~

k

~

~

.

~

3

k

~ ~köd~

~

3

.

~

y

~

k

~

~ ~

. ,

.

~

k ~

~

.

59


III-1. melléklet

.

~ ~

~ .

.

~

3

~

y

~ .

n

~

~ ~

~

.

~

~

~ .

60


III-1. melléklet

3

k g ~

k

~ ~

~

.

61


III-1. melléklet

~

4.

~

.

~

k

.

~

~

.

~

~

,

~ .

ó

~ ~

~

,

~ ~

.

b

~

~

~

~

k

.

62


III-1. melléklet

~ ~ .

4

~ ~ . b

~ ~

.

~ . ,

~

, ~

~

~ k

~ ~ ~

~

. k

.

b

.

63


III-1. melléklet

~ ~köd~ .

k

~

~

.

~

ó

~ .

b ~

~k

• • •

~ ~ ~

• •

~

• •

64


III-1. melléklet

~

~ .

~

4

~

~

~ .

~

~ .

~ ~ ~

~

,

.

~

~ ~ n

~ k

~ ~

k

.

65


III-1. melléklet

~ .

~

~

.

~

~

~

~

n~

~

k . ~

~

n~

.

~ k n ~ .

~ .

~ k .

66


4

III-1. melléklet

~

y b

~ .

.

~ ~ ~

k

~ ~ .

~

. ,

~ ~

b

. n

~

~

.

67


III-1. melléklet

~

k

.

,

~

.

ó .

4

~

n

~

~

~

~ k

,

~ ~

k

.

~

~

~

.

68


III-1. melléklet

~ n

~

,

~ .

~

~ .

~ ~

hog

~

.

~ n

~ .

v ~

~ k

~ .

~

~ ~

.

~

k ~

.

69


III-1. melléklet

~

~

ó

~

.

~

.

y

~

k

~ .

4 n

~ ~

, n

~ ,

~köd~ .

~

~ ~ .

~

. ,

~

.

70


~

~

III-1. melléklet

n

~ ~

~ .

ú .

~

k ~

~ ,

~ ~ .

~

,

~ .

~

~ ~ y n

~

n

~

~

~

~

~

~ .

~ ~

.

~ ~

~d~

k

.

71


~

III-1. melléklet

~ . k

~

~ n k ~. ,

~ .

k .

~

n ~

~

~

.

~

~ ~

~

.

~

4

~ ~

g k k

72


III-1. melléklet

~

g

.

k

~

.

~ .

k ~

~

.

~ ~

8

~

k

~ ~

~ ~

~

b

~

k .

~

k

~ .

~

k

73


III-1. melléklet

.

. ~ ~

.

~

g . .

4 , ~d~

~

n . ,

~ ~ ~ ~d~

~

~

~

,

~ ~

.

74


~

III-1. melléklet

~

ú

~ .

n

~

,

~ ~

. ~

~

~

.

~

g . ,

~ .

~

~

,

~

n ~

.

~ ~

.

~

~

~ .

75


4

III-1. melléklet

~

~

~

~ ~

.

~ ~

~

~ .

~

~

~

~

k

~ .

~

, ,

~ ~

g

~ ~ .

~

~

~

.

76


III-1. melléklet

~ n

b

. n ~

.

~

~ .

~

.

77

Az egészségügyi ellátórendszer 23 éve 5.

III-1. melléklet

~

~

~

k

.

n

~ ~ ~

~ n ~ k

k ~ ~

~

~

~ ~

,

78


III-1. melléklet

k ~

~.

~

~ hog

~ .

g

~

. ~

y

~

~ ~

~

b

~

~ ~

.

d

ó

~ ~

,

79


III-1. melléklet

.

y

~ ~ ~

~ ~ ~

n

~

,

~

~ ~ ~

. ~ ~ ~

~ b

b~ ~ .

,

~

k

.

80


III-1. melléklet

k ,

~

~ k

.

5

hog ~

~

y

~ ~

~ ~

n

~ ~ ~

.

81


III-1. melléklet

. g

~ ~

. ~

~ ~

~

~ ~ g .

5

~

~

k

~

ó

k n

~

~

.

82


III-1. melléklet

~köd ~ ~

k

~ ~

~ ~ n ~

úgy

~ ~

ó n

~ ~

~

~ g

~ .

~

k .

.

~

k

83


III-1. melléklet

, ~

~

~

~

.

, ~

~

,

~ ~

n

~ .

~

~ ~

~

k

hogy

~

~ n ~ .

~ ~

.

y

~ ~

n

~

~

84


III-1. melléklet

ó

~ .

d k

g b ~

~

~

.

85


2010 ~

III-1. melléklet

.a

~ g

. ~

k

n

n ~

.

.


III-2. melléklet

Emberközpontú egészségpolitikát! Látlelet 2013 Magyarországon az egészségügyi ellátórendszer helyzetét, a betegellátás színvonalát és biztonságát alapvetően az elmúlt évtizedek szinte folyamatos belpolitikai mellőzöttsége, alulfinanszírozottsága határozza meg. A szakmai és tudományos szervezetek – így a Magyar Orvosi Kamara is – mindhiába fogalmazták meg tényeken alapuló kifogásaikat és aggodalmaikat, tettek sorozatos javaslatokat, azok érdemben hatástalanok, az ágazat pedig háttérbeszorított maradt. 2010-től több kormányzati intézkedés is e helyzet megváltoztatását célozta, célozza. A fiatal orvosgeneráció, a rezidensek jövedelmi helyzetét hivatott jelentősen javítani az az ösztöndíj rendszer, amely a szakorvossá válásig kíséri és támogatja a szerződéses feltételeket vállalókat. 2012ben és az idei évben is béremelésre kerül sor, minek következtében számos területen lényegesen javul a gyógyítók bérpoziciója, a járó- és fekvőbeteg ellátásban dolgozó szakorvosok bére ezen intézkedések következtében közel bruttó 110.000,- Ft-tal emelkedik, ami átlagosan 30%-os növekedést jelent. Ugyanakkor a továbbiakban ígért és várt egzisztencia-javító intézkedések, a komplett életpálya terv bevezetése, és ekképpen a munkavállalók sorsának kiszámíthatóvá tétele még mindig váratnak magukra. Az ország számos helyén önkormányzati tulajdonban, gazdasági társaságként működtetett járóbeteg szakellátó intézmények dolgozói pedig – minden korábbi érvelés és tiltakozás dacára – ismét kimaradnak a béremelésből csakúgy, mint a teljes alapellátás. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a praxisoknak juttatott átlag 70 000,- Forintból nemhogy béremelésre nem futja, de sok helyütt még a praxisok gazdasági egyensúlyának megteremtésére sem elegendő! A Magyar Orvosi Kamara Területi Szervezeteinek Tanácsa részletesen elemezte a gyógyítás, és a benne dolgozók helyzetét, kilátásait az ország különböző területein, illetve az egyes szakmákban és munkaterületeken. Ennek nyomán megállapítható, hogy az orvoshiány jelentős, minek következtében: -

Számos helyen továbbra sem tudják megoldani a szabályos munkaszervezést, a kötelező pihenőidők kiadását;

-

Az orvosok kifejezetten negatív diszkriminációként élik meg, hogy az ügyeleti, túlmunkájuk díjazását továbbra sem a munka törvénykönyve szerint biztosított munkavállalói jogok szerint, hanem egy lényegesen alacsonyabb szinten befagyasztott bérből számítják, ami havi szinten több tízezer forintos nettó keresetveszteséget jelent;

-

Jelentős a ki nem vett szabadságok aránya, egyes helyeken meghaladja a 30%-ot. Ennek oka a helyettesítés megoldatlansága;

-

Az adminisztrációs terhek folyamatos és sokszor értelmetlennek, feleslegesnek tűnő növekedése a betegellátásra fordítható időt tovább csökkenti;

-

Mindez együttesen folyamatosan növekvő túlterhelést eredményez, ami a munka minőségének rovására mehet, a betegellátás biztonságát veszélyezteti, megkérdőjelezve a pihent orvoshoz való alapjogot.


III-2. melléklet

Mindennek következtében általános jelenségként szembesülünk a deprimáltsággal, apátiával, a kiégettséggel. A rossz munkakörülmények a jövedelmi differenciák mellett, sőt lassan azt meghaladva járulnak hozzá az egyes orvosok pályaelhagyási, illetve emigrációs szándékához. Részletesen elemeztük az utolsó három év azonos időszakának migrációs tendenciáit. Köztestületünk adatai alapján minden területen – így a szakképzetlenek, a szakorvosok, és külön vizsgáltan az adott évben friss diplomások között is – lassú, de továbbra is folyamatos növekedés érzékelhető. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a jól képzett szakorvosi középgenerációt érő veszteségek, illetve az átgondolatlan nyugdíjrendelet okozta bizonytalanság következtében a gyógyító és oktató munkával felhagyó nagytapasztalatú, idősebb orvosok nélkülözése komoly minőségromlással fenyeget az orvos-, és különösen a szakorvosképzés területén. Az érintettek ezzel kapcsolatos véleményüket a következőképpen fogalmazzák: „Az oktatók terheinek folyamatos növekedése, a kutatási lehetőségek szűkülése, a nagy pályázatokból eddig elérhető források drasztikus csökkenése, a kritikus bérhelyzet szinte megoldhatatlan feladat elé állítja az egyetemek vezetését. Az oktatói, kutatói utánpótlás egyre nehezebben biztosítható. Az a kormányzati szándék, mely szerint a hazai felsőoktatást Európa egyik legversenyképesebb szegmensévé kívánja fejleszteni, az ehhez szükséges feltételek biztosítása nélkül nehezen képzelhető el. A rektori konferencia menetrend szerint megfogalmazza kéréseit. Jelenleg segélykiáltásként hangzott el, hogy a 2012-es évi kötelező ígérvények sem teljesültek, és "a felsőoktatási intézmények jó, ha a nyári vizsgaidőszak befejezéséig megőrzik működőképességüket". Az állami egyetemek versenyhelyzetbe szorítása és a saját bevételnövekedés iránti presszionált ösztönzés egyre fokozódó ellentmondást szül és szemben áll a költségvetési források folyamatos szűkülésével.”

A nagy tapasztalattal bíró, jól képzett szakorvosok egyre növekvő hiánya az orvosvezetői karban is komoly gondokat okoz. Egy-egy szakterület, kórházi osztály vezetése nagy felelősséget, komoly szakmai gyakorlatot igénylő összetett feladat. Az utóbbi években egyre inkább megfigyelhető, hogy megfelelő jelöltek hiányában a korábbiakban természetes elvárásként megfogalmazott kvalitásokkal és szakmai gyakorlati idővel nem rendelkezők kerülnek osztályvezető főorvosi pozícióba, ami szintén hozzájárulhat beosztottaik képzésbeli előmenetelének meggyengüléséhez. Ebből a szempontból is különösen nehéz a helyzet a sürgősségi betegellátó osztályokon, ahol még a speciális jártasságot és látásmódot igénylő szakképesítéssel bíró orvosok léte is ritkaság, magyarán a sürgősségi szakorvosok száma még messziről sem közelíti meg az elvárható minimumot. Következésképpen az első lépcsős, sürgősségi betegfogadás területén kényszerűségből szakképzetlen, illetve a területbe egyáltalán nem vágó szakképesítéssel rendelkező orvosok nagy tömege dolgozik. Így az ilyen egységektől szakmailag elvárt, felgyorsuló betegellátás helyett sok esetben éppen a sürgős ellátásra szorulók időfaktorának veszélyes mértékű növekedése figyelhető meg. Üdvözlendő és támogatandó az egészségügyi kormányzat által ismételten fókuszba helyezett népegészségügyi megközelítés, a felvázolt népegészségügyi programok. Ennek jelentőségét nem lehet elégszer hangsúlyozni. Ugyanakkor kötelességünk felhívni a figyelmet arra, hogy a betegségmegelőzés és a betegségfelderítés területén eredményes munka kizárólag jól, anyagilag biztonságos körülmények között működő, motivált alapellátással képzelhető el. Ez pedig jelenleg sajnos messze nem biztosított! A háziorvosi, házigyermekorvosi, alapellátó fogorvosi kar mintegy tízezer főre tehető közösségében mára olyan mértékű az elöregedés, illetve a hiány, hogy még a mindennapok feladatait is alig képes ellátni. Ráadásul a praxisok gazdasági szempontból egyértelműen veszteségesek, azok gazdasági egyensúlyát a vállalkozó orvosok egyéb területen


III-2. melléklet

végzett túlmunkával kénytelenek biztosítani, és ilyen módon a közfinanszírozott közellátást saját magánbevételükből támogatni. A szakellátásban sajnálatos módon mára megváltoztathatatlan tényként elkönyvelt várólisták nemcsak a kellő időben történő diagnosztizálás és gyógyítás lehetőségét veszélyeztetik, de következményes módon „visszatorlódást” okozva továbbnövelik az alapellátásra háruló terhet. Egyre jellemzőbb, hogy a betegek a szükségesnél később, és súlyosabb állapotban kerülnek kórházi kezelésre, ahonnan viszont a szakmailag indokoltnál korábban bocsátják el őket, ezzel nem egyszer megoldhatatlan feladat elé állítva a háziorvost. Jól látható hogy a mintegy 1500-ra tehető nyugdíj koron túl dolgozó háziorvos utánpótlását az évi 80 rezidens még akkor is képtelen lenne megoldani, ha az egyéb feltételek maradéktalanul vonzóvá tennék e pályát. Sajnálatos, de teljesen érthető módon ezt az érintettek is érzékelik, és közülük egyre többen „eveznek csendesebb vizekre” egy-egy külhoni praxis ellátására váltva, ami természetesen tovább fokozza a hiányt és a maradók terheit. A német szövetségi egészségügyi miniszter minap a Német Orvosi Kamara éves nagygyűlésén elmondott hosszú, elemző beszédében (kiemelt belpolitikai esemény!) hangsúlyosan két problémára fókuszált, az ún. ageing-re, azaz az idősödésre és az abból következő növekvő egészségügyi ellátási igényre, valamint az egyre fenyegetőbb mértékű orvoshiányra. E kihívásokkal e hazánk is szembesül, és a döntéshozók felelőssége mindent elkövetni azért, hogy a magyar orvoskar ne a gazdagabb, nagyobb országok azonos gondjainak megoldását szolgálja, hanem az itthoniakét. Fentiekre tekintettel, és azokból következően a Magyar Orvosi Kamara felelősségét érző, választott vezetőiként a következőket kívánjuk leszögezni: 1. Az egészségügy nem pénztemető, hanem gazdaságilag is - korábban szakértői szinten kimutatott mértékű - hasznot hozó, nemzetstratégia jelentőségű ágazat. Haladéktalan döntéshozói, politikai és következményes gazdasági paradigmaváltásra van szükség ennek elismerése érdekében. 2. E paradigmaváltás jegyében be kell látni és vezérgondolattá kell tenni, hogy a gyógyítás alapvetően és elsősorban emberközpontú, nem pedig gazdasági érdekektől vezérelt megközelítést és döntéshozatalt igényel. 3. Magyarország közismerten nem magas nemzeti össztermékének (GDP) alig több mint 4%-a – melyet jelenleg az egészségügyi közfinanszírozásra fordítanak – eleve lehetetlenné teszi a jelen írásban megfogalmazott gondok orvoslását, stabil, biztonságos és korszerű gyógyító rendszer működtetését. Európai átlagban kétszer ennyit, de még a V4 átlagában is másfélszer ennyit fordítanak erre éves viszonylatban. Örvendetes, hogy Magyarország kilábalni látszik válságos gazdasági helyzetéből, és ez különösen felbátorít bennünket annak szorgalmazására, hogy a Kormány az 1. pontban hangsúlyozott gondolati paradigmaváltás jegyében haladéktalan gazdasági lépéseket tegyen a biztonságos gyógyítás alapvető feltételeinek biztosítása érdekében. 4. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programban leírtaknak megfelelően a pedagógusok és a kormánytisztviselők, rendőrök, katonák életpálya tervének megalkotása és bevezetése mellett az egészségügyben, a már 11 éve kidolgozott, orvosi életpálya bevezetése is halaszthatatlan! Magyar Orvosi Kamara

Budapest, 2013. július 1.

Az egészségügyi ellátórendszer 23 éve

Recommend Documents