EREDETI KÖZLEMÉNY ER ED ETI K ÖZLEM ÉN Y
Az egészséges táplálkozással kapcsolatos attitűdök feltárása kérdőíves megkérdezés alapján* Szűcs Viktória dr.1 1
■
Szabó Erzsébet dr.1
■
Bánáti Diána dr.2
Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ – Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet, Budapest 2 International Life Sciences Institute Europe, Brüsszel
Bevezetés: Napjainkban a civilizációs betegségekben szenvedők száma folyamatosan nő, de ezen betegségek előfordulásának kockázata jelentősen csökkenthető a helyesen megtervezett, kiegyensúlyozott és egészséges életvitellel. Célkitűzés: A kutatás fő célja a magyar fogyasztók egészséges táplálkozással kapcsolatos attitűdjének megismerése volt. Módszer: A kérdőíves vizsgálatot 473 résztvevővel végezték. Eredmények: A résztvevők, bevallásuk szerint, nehezen igazodnak el az egészséges táplálkozással kapcsolatos információk között, és leggyakrabban az „internetet” használják tájékozódásra. Klaszterelemzés segítségével a szerzők 3 szignifikánsan elkülönülő fogyasztói csoportot azonosítottak: a „törekvőket”, akik pozitív hozzáállást mutatnak; az „egészségtudatosokat”, akik aktívan cselekednek táplálkozásuk egészségessé tételének érdekében; valamint a „közömbösöket”, akik kevésbé érdeklődőek és nem tesznek jelentős lépéseket az egészséges táplálkozás érdekében. Következtetések: A kérdőíves felmérés eredményei rámutattak a fogyasztók célzott és a célcsoporthoz alkalmazkodó tájékoztatásának fontosságára, valamint a hiteles információs források népszerűsítésének jelentőségére. Az egészséges táplálkozás költséghatékony megoldásainak bemutatása és népszerűsítése, főként az arra rászoruló fogyasztói csoportok esetén (például idősek, alacsony jövedelemmel rendelkezők), kiemelt fontosságú feladat. Orv. Hetil., 2015, 156(16), 636–643. Kulcsszavak: egészség, táplálkozás, fogyasztói attitűd, kérdőíves felmérés, információforrások
Exploration of healthy nutrition attitudes using a questionnaire survey Introduction: Nowadays the number of people suffering from different non-communicable diseases is continuously rising. However, the risk of the incidence of these diseases can be reduced with the help of conscious and healthy lifestyle. Aim: The main aim of the study was to explore Hungarian consumers’ attitude related to healthy diet. Method: A questionnaire survey was conducted with 473 respondents. Results: According to the participants it is difficult to make head or tail of information about healthy nutrition, and the “Internet” is the most frequently used source of information. With cluster analysis 3 significantly different consumer groups were identified: participants of the “ambitious” group show positive attitude towards healthy diet; the “health conscious” cluster cares about and actively supports health and diet; and members of the “indifferent” cluster are less interested and do not make a remarkable effort for their healthy diet. Conclusions: Results of the questionnaire survey pointed out the importance of targeted information to relevant consumer groups, as well as the importance of popularization of accurate and reliable information sources. Furthermore, presentation and popularization of cost-effective healthy nutrition are of outstanding importance, especially for consumers in need (e.g. elderly, low-income people). Keywords: health, nutrition, consumer attitude, questionnaire survey, information sources Szűcs, V., Szabó, E., Bánáti, D. [Exploration of healthy nutrition attitudes using a questionnaire survey]. Orv. Hetil., 2015, 156(16), 636–643. (Beérkezett: 2015. február 2.; elfogadva: 2015. február 27.)
* A bemutatott munka a szerzők nézeteit tartalmazza és nem feltétlenül tükrözi az International Life Sciences Institute Europe álláspontját.
DOI: 10.1556/OH.2015.30129
636
2015
■
156. évfolyam, 16. szám
■
636–643.
ER ED ETI K ÖZLEM ÉN Y
Az egészség fogalma az elmúlt évtizedek során sokat formálódott. Míg a második világháború előtti időszakban a betegségek hiányát jelentette, addig napjainkban az egészséget inkább az aktív életmóddal azonosítják [7]. Az egészség az egyik legfőbb fogyasztói trend, amely világszerte a jóllét megélését jelenti [8]. A legújabb kutatások alapján az egészség inkább szubjektív, az egyéni célok, attitűdök, szokások és észlelések határozzák meg, valamint egyre népszerűbb az a megközelítés, miszerint az egészség az egészségügy gyakran teljesíthetetlen elvárásainál (például napi 70 perc intenzív mozgás, sómentes diéta) többet jelent [9]. Vagyis az egészséges életvitel a táplálkozás, a mozgás és a lelki egyensúly megfelelő össz hangja. Az egyén egészségére – számos társadalmi és gazdasági tényező mellett – jelentős hatást gyakorol a magatartás is. Minden olyan viselkedés egészségmegőrző magatartásnak számít, amelyet az egyén annak érdekében végez, hogy védje, fenntartsa vagy fejlessze egészségét, függetlenül az általa észlelt egészségügyi állapottól és attól, hogy az adott viselkedés objektíven hatékony-e [10]. Azonban az „egészség-magatartás” meghatározása sok esetben nem egyértelmű, mivel a rendelkezésre álló tudományos eredmények alapján egy adott viselkedés egészségre kifejtett hatását nem minden esetben lehet egyértelműen beazonosítani. Az „egészség-magatartást” többféle meggondolás alapján csoportosíthatjuk, mint az új magatartás felvétele (például testmozgás megkezdése), illetve a már meglévő magatartások módosítása (például étkezési szokások megváltoztatása). A gyakoriság alapján lehet ritka viselkedés (például védőoltás beadása), illetve gyakori cselekvés (például testedzés); egészséget veszélyeztető tényező közvetlen elkerülését szolgáló (például szűrővizsgálat), illetve az egészséget elősegítő, fejlesztő magatartások (például étkezési szokások); valamint az alapján, hogy a viselkedés jól (például fogmosás) vagy nehezen (például étkezési szokások, amelyek sokféle és összetett viselkedéssel és döntéssel járnak) meghatározható-e [11]. Gergely és szerzőtársai (2014) [12] nem reprezentatív vizsgálata alapján a magyar egyetemisták az egészségtudatos magatartást a káros szenvedélyektől mentes élettel, a rendszeres mozgással, valamint a tudatos vásárlással azonosítják. Az étkezéssel kapcsolatos viselkedések jelentőségének vizsgálatát számos tanulmány tűzte ki céljául. Az egészséges táplálkozás jellemzőiként leggyakrabban a több zöldség és gyümölcs fogyasztását [13, 14, 15, 16], a zsíros ételek fogyasztásának kerülését [13, 14, 15], illetve a vegyes és kiegyensúlyozott táplálkozást [13, 15] említik a fogyasztók. A magyar lakosság egészségére legveszélyesebb tényezőknek a stresszt, a dohányzást és a túlzott gyógyszerszedést tartjuk, továbbá az elhízás, a túlsúlyosság, a zsíros, egészségtelen és a rendszertelen étkezés is gyakran említett tényezők [17]. Mindezek mellett a magyar fogyasztók számára fontos az élelmiszerek tartósítószer[14, 15] és „E-szám”-mentessége is [14]. A magyarok többségét (88%) nem érdekli a „bio-, fitnesz- és wellness
Rövidítések EUFIC = (European Food Information Council) Európai Élelmiszer Információs Bizottság; FAO = (Food and Agriculture Organization of the United Nations) Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet; WHO = (World Health Organization) Egészségügyi Világszervezet
Az életmódhoz köthető, úgynevezett civilizációs betegségek előfordulása – a fertőző betegségek visszaszorulásával párhuzamosan – folyamatos növekedést mutat. Az idült betegségekkel kapcsolatos halálozás 2020-ra a világ összes halálozásának csaknem háromnegyedét fogja kitenni. Feltételezhető, hogy 2025-re a cukorbetegek száma, becsült adatok alapján, több mint két és félszeresére nő, valamint, hogy az elhízás gyakorisága az előző évtizedhez képest megduplázódik, megtriplázódik [1]. Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek után a daganatos megbetegedések a második leggyakoribb halálozási tényező [2]. Az említett két betegségcsoporton kívül számos más, táplálkozással összefüggő betegség van jelen hazánkban, mint az elhízás, a csontritkulás, az idült májbetegség és a tápanyaghiánybetegségek. Az Európai Unió tagországaiban az Eurostat által végzett felmérés (European Health Interview Survey) eredményei alapján a 18 éven felüli magyar nők 18,8%-a, a férfiaknak pedig 21,4%-a küszködik elhízással [3]. Azonban fontos megjegyeznünk, hogy az említett betegségek és halálozási okok megelőzhetők, illetve bekövetkezésük kockázata jelentősen csökkenthető kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozással és életmóddal. Ezek alapján egyértelmű, hogy a jövő élelmiszertrendjei között kiemelt szerepet kap az egészség [4], amely komoly kihívást jelent a szakemberek számára, hogy a gyakran – alternatív táplálkozási koncepcióktól vezérelt – tévútra tévedt fogyasztókat visszatereljék a megfelelő útra. Az egészség fogalmának meghatározása szempontjából két megközelítés létezik. A naturalista iskola szerint az egészség és a betegség alapvetően biológiai fogalmak, amelyek az élet-halál fogalmakból vezethetők le. Legnagyobb hatású képviselője Boorse volt, aki élesen elutasította, hogy az egészség értékrend- vagy ideológiafüggő volna. Elgondolása szerint az egészség a tervrajznak – az evolúció során a szervek kialakult funkcióinak – való megfelelés, és nem a tervrajznak a társadalom által kialakított értékrenddel való megegyezése. Ezzel szemben a normativista meghatározás alapján az egészség és betegség fogalmak nem függetlenek az értékrendtől, az egészség egyfajta társadalmi norma. Az irányzat jeles képviselője Parsons, aki szerint az egészség az egyén olyan állapota, amelyben az egyén képes azokat a feladatokat és szerepeket megfelelően ellátni, amelyekre szocializálták [5]. Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization – WHO) által megfogalmazott definíció szerint: „Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jóllét állapota, és nem csak a betegség vagy fogyatékosság hiánya” [6]. ORVOSI HETILAP
637
2015 ■ 156. évfolyam, 16. szám
ER ED ETI K ÖZLEM ÉN Y
őrület, ahol megmondják, hogy mi az egészséges”, és kevesen (12%) „igyekeznek minél több bio- és fitnesz(például kalóriaszegény) élelmiszert fogyasztani” [18]. Az Eurobarometer 2005-ben végzett felmérése alapján a magyarországi megkérdezettek 56%-a gondolta jónak vagy nagyon jónak egészségügyi állapotát [13]. Kovács és Lelovics (2008) [19] vizsgálatai alapján a résztvevők többsége (70,7%) egészségesnek tartja táplálkozási szokásait, valamint a 2009-es Európai lakossági egészségfelmérés (ELEF) szerint a 18 éven felüli lakosság több mint 80%-a fejezte ki elégedettségét egészségével kapcsolatosan [20]. A táplálkozás és a fogyasztói hiedelmeket vizsgáló reprezentatív felmérés során kiderült, hogy a válaszadók többsége szerint „a táplálkozás és az étrend minősége meghatározó az egészség megőrzésének szempontjából” (82,2%), és „az egészségesebb táplálkozásra történő áttérés csökkenti a különböző civilizációs betegségek kialakulásának kockázatát” (76%). A fogyasztók többsége (70,9%) úgy véli, hogy „egyes élelmiszerek növelik a betegségek kialakulásának esélyét, mások viszont csökkentik” [21]. Annak ellenére, hogy Magyarországon sokan érdeklődnek az egészséges életmód iránt (70–80%), konkrét cselekvésig csak kevesen jutnak el (30–55%) [21], aminek leggyakoribb okaként az időhiányt [13, 14, 21], a pénztelenséget [14, 21], az elfogyasztott élelmiszerekkel kapcsolatos információ hiányát [13] és a gyenge akaraterőt említik a fogyasztók. Azonban pozitív hatást gyakorolhat a baráti kör, a saját tapasztalat, a táplálkozási szakemberek véleménye, a munkáltatók és a fiatalok közösségi nyomása [21]. Az élelmiszerek kiválasztására ható okok megértése fontos a táplálkozási szokások hatékony irányainak kialakításához [22]. A GfK Hungária 2005-ben végzett étkezési szokásokra vonatkozó felmérése alapján a magyar fogyasztók számára az élelmiszer-vásárlásnál a legfontosabb tényezők a jó minőség, hogy „megérje az árát”, valamint, hogy olcsó legyen. Továbbá az adalékanyagoktól való mentesség (tartósítószer, mesterséges ízesítőanyag, mesterséges színezék), valamint a magyar eredet is fontos kritériumok [23]. A két évvel később végzett felmérés eredményei szerint a kritériumok sorrendjének tekintetében az első két helyen nem történt változás (jó minőségű legyen, megérje az árát), azonban a magyar eredet fontossága felértékelődött. A mesterséges ízesítőanyag-, a mesterséges színezék-, valamint a tartósítószermentesség továbbra is jelentős tényezőknek bizonyultak, míg a beltartalmi érték szerepe (zsír-, szénhidrát- és kalóriatartalom) kevésbé fontos szempontnak bizonyult [24]. Az élelmiszerek csomagolásán lévő tápanyag-információkat főleg azok olvassák el, akik az egészséges táplálkozás iránt érdeklődnek, illetve, azok megértése főleg a táplálkozási ismeretekkel függ össze [25]. Az Európai Élelmiszer Információs Bizottság (EUFIC) által 2008ban végzett felmérés eredményei alapján a magyar fogyasztók 19%-a megnézi és elolvassa az élelmiszerek cso2015 ■ 156. évfolyam, 16. szám
magolásán található tápanyagjelölést. Az élelmiszerek csomagolásán legtöbbet ellenőrzött információ a kalória-, a szénhidrát-, az adalékanyag-, valamint a cukortartalom [26]. Az egészséges táplálkozásról nap mint nap sokat hallanak az emberek, továbbá az éppen aktuális irányvonalak rohamosan váltják egymást, és az elérhető információk gyakran egymásnak ellentmondanak. Így nem csoda, hogy a fogyasztók nehezen igazodnak el az információk tengerében, és a hiteles források kiszűrése komoly feladatot jelent számukra. A fogyasztók számos forrásból juthatnak információhoz az egészséges táplálkozással kapcsolatban. Az egészséges fogyasztókat egészségük megőrzése érdekében, míg a betegeket annak megszerzése érdekében érdeklik az információk. A legtöbb paradigma szerint, ha a fogyasztókat ismerettel látjuk el, akkor a táplálkozással kapcsolatos attitűd megváltozik, ami új táplálkozási szokásokat eredményez. Azonban az ismeret maga nem gyakorolhat hatást a viselkedésre, ahhoz motivációra van szükség. A motivációs ismeret az, amely hatására a tudatos étkezés jobb egészséget és ezáltal csökkentett kockázatot fog jelenteni a krónikus betegségekkel szemben [27]. A 16. Sziget Fesztiválon végzett kérdőíves megkérdezés alapján a válaszadók 33%-a táplálkozási tanácsért a dietetikusokhoz fordulna, 20,5%-uk a háziorvoshoz, míg 18,9%-uk a baráti körében tájékozódna. Legkevesebben a védőnőkhöz (1,3%) és a gyógyszerészekhez (1,0%) fordulnának [28]. A fővárosban és nagyvárosokban élő lakosokkal végzett reprezentatív felmérés alapján az egészséges táplálkozással kapcsolatos tájékozódás során az élelmiszercímkék, az orvosok, a családtagok, a barátok, illetve a fogyasztóvédelem bizonyultak a leghitelesebb információforrásnak. A legkevésbé hitelesnek a reklámok, a kormányzati információk, az élelmiszer-kereskedők, az internet, valamint a magazinok cikkei bizonyultak [15]. Annak ellenére, hogy az internet oldalait kevésbé hiteles forrásnak vélik, a fogyasztók szívesen használják a világháló adta lehetőséget élelmiszerekkel kapcsolatos ismereteik bővítéséhez [29]. A magyar lakosság egészségügyi helyzete indokolttá tette kutatásunkat, amelynek fő célja az egészséges táplálkozással kapcsolatos attitűdök megismerése volt.
Módszer Vizsgálatunk során kérdőíves megkérdezést végeztünk a 18 éven felüli magyar lakosok körében (N = 473). A megkérdezettek szociodemográfiai adatait az 1. táblázat mutatja be. A kérdőívek kitöltetésére a hólabda módszert használtuk, amely során véletlenszerűen kiválasztott emberek gyűjtöttek számunkra kitöltött kérdőíveket. A kérdőívek értékelését SPSS 21. statisztikai programcsomag segítségével végeztük (gyakoriságvizsgálat, ANOVA, páros t-próba, χ2-vizsgálat, K-közép klaszterelemzés). 638
ORVOSI HETILAP
ER ED ETI K ÖZLEM ÉN Y 1. táblázat
2. táblázat
A megkérdezettek szociodemográfiai megoszlása (N = 473)
Szociodemográfiai tényezők
N
%
Nő
323
68,3
Férfi
150
31,7
18–24 éves
84
17,8
25–34 éves
155
32,8
35–44 éves
72
15,2
45–59 éves
121
25,6
60 év feletti
41
8,7
Budapest
206
43,6
Város
176
37,2
Község, falu, egyéb
91
Általános iskola vagy szakmai (szakmunkás) vizsga
A résztvevők táplálkozásának jellemzői
Állítás
N
Átlag
SD
Főként nyersen fogyasztom el a gyümölcsöket.
470
4,50
0,799
Tudom, hogy a zöldségekben/ gyümölcsökben milyen egészséges összetevők vannak.
471
4,04
1,055
Naponta legalább egyszer fogyasztok zöldséget/gyümölcsöt.
470
3,94
1,178
Érdekelnek az egészséges táplálkozással kapcsolatos újságcikkek, tévéműsorok.
470
3,34
1,215
Egészségesen táplálkozom.
473
3,25
0,875
Hajlandó vagyok többet fizetni azért, hogy étrendem egészséges legyen.
470
3,19
1,090
Főként nyersen fogyasztom el a zöldségeket.
473
3,17
1,125
19,2
Naponta többször fogyasztok zöldséget/gyümölcsöt.
468
3,15
1,393
52
11,0
Rendszeresen mozgok az egészségem megőrzése érdekében.
470
3,04
1,306
Érettségi
130
27,5
2,77
1,105
100
21,1
Köretként inkább zöldséget fogyasztok, mint burgonyát vagy rizst.
471
Felsőfokú végzettség az agrobizniszben (folyamatban/befejezett)
2,68
1,169
191
40,4
Nem engedhetem meg magamnak az egészséges táplálkozást, az túlságosan drága lenne.
471
Felsőfokú végzettség egyéb területen (folyamatban/befejezett)
2,39
1,204
112
23,6
Átlagos jövedelem
309
65,5
Nem tudom pontosan, hogyan kellene egészségesen táplálkoznom, mit kellene rendszeresen ennem, illetve, hogy mit nem szabadna fogyasztanom.
473
Átlag alatti jövedelem Átlagosnál jobb anyagi helyzet
52
10,9
Nem
Kor
Lakhely
Legmagasabb iskolai végzettség
Jövedelemi helyzet
(1 = egyáltalán nem jellemző; 5 = teljes mértékben jellemző)
Jelen munkánk célja, hogy bemutassuk a fogyasztók egészséges táplálkozással kapcsolatos attitűdjét, valamint, hogy a hatékony és célzott kommunikációs stratégia kialakítása érdekében különböző fogyasztói csoportokat azonosítsunk és jellemzőiket elemezzük.
A szociodemográfiai tényezők elemzése alapján (p≤0,05) a nők, szemben a férfiakkal, nagyobb érdeklődést mutatnak az egészséges táplálkozással kapcsolatos újságcikkek, tévéműsorok iránt, és igyekeznek rendszeresen mozogni egészségük megőrzésének érdekében. A főváros és a városok lakói egészségesebbnek tartják táplálkozásukat, mint a községek és falvak lakói. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők egészségesebbnek ítélik táplálkozásukat, úgy érzik, hogy megengedhetik maguknak az egészségüket szolgáló élelmiszereket, valamint, bevallásuk alapján, azzal is tisztában vannak, hogy hogyan kell egészségesen táplálkozni, míg az alacsonyabb végzettséggel rendelkezők kevésbé. A megkérdezettek táplálkozásának egészségessége a jövedelmi kategória növekedésével együtt növekedést mutat, vagyis a jobb anyagi körülmények között élők megtehetik, hogy jobban odafigyeljenek táplálkozásukra, szemben a szűkösebb körülmények között élőkkel.
Eredmények A megkérdezettek táplálkozási jellemzői A résztvevők – szemben Kovács és Lelovics (2008) [19] megállapításával – táplálkozásukat nem tartották teljesen egészségesnek, azonban naponta legalább egyszer igyekeznek zöldséget vagy gyümölcsöt fogyasztani. Úgy vélték, hogy ismerik a zöldségek/gyümölcsök egészséges összetevőit, azonban kevesebben tudják, hogy az egészséges táplálkozáshoz pontosan mit és hogyan kellene tenniük. A gyümölcsöket gyakrabban fogyasztják nyersen, mint a zöldségeket, valamint köretként inkább burgonyát és rizst fogyasztanak zöldségek helyett. A válaszadók – szemben Szakály (2009) [21] eredményével – nem mutattak jelentős érdeklődést az egészséges táplálkozással kapcsolatos újságcikkek, tévéműsorok iránt, és az egészséges étrend érdekében sem hajlandóak jelentős többletkiadásokat vállalni (2. táblázat). ORVOSI HETILAP
Az egészséges táplálkozással kapcsolatos attitűdök A megkérdezettek inkább örömforrásnak érzik az egészséges táplálkozást, nem pedig önmaguk sanyargatásának. 639
2015 ■ 156. évfolyam, 16. szám
ER ED ETI K ÖZLEM ÉN Y
Egyetértenek abban, hogy az egészséges táplálkozásnak nincs receptje, mindenkinek másra kell odafigyelnie, az egészséges táplálkozást a kiegyensúlyozott és mértékletes táplálkozással azonosítják, és nem a fogyókúrával. Azonban a sok információ között kissé elveszettnek érzik magukat. Az egészséges táplálkozást inkább költségesnek érzik (3. táblázat). A szociodemográfiai tényezők alapján végzett kereszttáblás elemzések (p≤0,05) alapján elmondható, hogy az idősebbek inkább egyetértenek azzal az állítással, amely szerint „az válik igazán egészségünkre, ami ízlik is”, nehezebben tudják követni a témában folyamatosan megjelenő újabb és újabb ismereteket, illetve többször próbálkoztak már sikertelenül az egészséges táplálkozásra való áttéréssel, mint a fiatalok. A községek és falvak lakói költségesebbnek vélik az egészséges táplálkozást, mint a városok lakói. Az alacsonyabb végzettséggel rendelkezők számára fontos az elfogyasztott élelmiszer íze, az egész-
3. táblázat
4. táblázat
A résztvevők egészséges táplálkozással kapcsolatos attitűdje
Állítás
N
Átlag
SD
Nem lehet egységes receptet adni az egészséges táplálkozásra, mindenkinek másra kell vigyáznia.
473
4,10
0,996
Sokkal többet tudunk arról, hogy mit kellene megváltoztatnunk ahhoz, hogy egészségesen táplálkozzunk, de sajnos keveset teszünk érte.
473
Egészséges embernél elég arra figyelni, hogy változatos, kiegyensúlyozott és mértékletes legyen a táplálkozás.
472
Hiába mondják, hogy egészséges valami, ha nem ízlik, nem erőltetem.
462
3,83
1,134
Az egészséges táplálkozás nem önmagunk sanyargatása, hanem ellenkezőleg: örömforrás.
472
3,82
0,960
Fitoszterinek, flavonoidok, gyökfogók, probiotikumok – az ember csak kapkodja a fejét a számára ismeretlen fogalmak hallatán és egyre tanácstalanabb, hogy mit is kell tennie, ha egészségesen akar táplálkozni.
470
3,79
1,195
Az egészséges táplálkozás nagyon költséges.
473
3,70
1,198
Az egészséges táplálkozásra vonatkozó ismeretek folyamatosan változnak, bővülnek, ezért nehéz követni azokat.
472
3,66
1,085
Az válik igazán egészségünkre, ami ízlik is.
471
2,96
1,241
Már többször megpróbáltam egészségesen táplálkozni, de átmeneti önsanyargatás után visszatértem a megszokott gyakorlathoz.
472
2,53
1,255
Az egészséges táplálkozásról nekem mindig a fogyókúra jut eszembe.
473
2,26
1,279
4,08
0,976
Állítás
N
Átlag
SD
Internet
471
3,30
1,266
Iskolában tanultak
470
3,27
1,257
Élelmiszerek jelölése, címkeinformációk 472
3,24
1,132
Egészségügyi kiadványok, kézikönyvek
473
3,08
1,255
Termékismertetők, szórólapok
472
2,94
1,075
Szomszéddal, ismerőssel, baráttal való tapasztalatcsere
472
2,88
1,126
Egészségügyi ellátás során kapott személyes tájékoztatás (orvos, dietetikus, gyógyszerész stb.)
471
2,87
1,461
Televízióműsorok
473
2,87
1,143
Szakboltokban (például biobolt, fitotéka) szakképzett eladó felvilágosítása
473
2,77
1,377
Női magazinok életmóddal, egészséges táplálkozással kapcsolatos cikkei
470
2,76
1,285
Ingyenes kiadványok témába vágó írásai 470 (például Patikatükör, ételt házhoz szállító cégek kiadványai stb.)
2,67
1,247
Rádióműsorok
471
2,57
1,139
Reklámok újságokban, plakátokon
472
2,53
1,128
Tévéreklámok
472
2,42
1,197
(1 = kevésbé fontos információforrás; 5 = fontos, meghatározó információforrás) 3,98
1,082
séges táplálkozást inkább a változatos, kiegyensúlyozott, mértékletes étkezéssel azonosítják. Az egészséges táplálkozást költségesebbnek vélik, illetve nagyobb nehézséget okoz számukra a bővülő ismeretek nyomon köve tése, mint a felsőfokú tanulmányokat végző/végzett résztvevők számára. Az egészséges táplálkozást a magasabb jövedelmi kategóriába tartózó válaszadók kevésbé költségesnek ítélték meg, szemben az alacsony jövedelmi szinttel rendelkezőkkel.
Az információforrások értékelése Az „internet” – ahogy azt Szűcs és mtsai (2014) [29] eredményei is mutatták – bizonyult a legjelentősebb információforrásnak a megkérdezettek számára. Sőt az „internet” fontosságát olyannyira kiemelték, hogy csupán csak az „iskolában tanultak” és az „élelmiszer-jelölések, címkeinformációk” jelentőségétől nem különítették el szignifikánsan (p≤0,05). Viszont a többi tényezőt már kevésbé fontosnak ítélték. Az „egészségügyi ellátás során kapott személyes tájékoztatások” és a „televíziós műsorok” fontossága között a kérdőív eredményei alapján nem tettek jelentős különbséget. A szekunder adatokkal történt összevetés alapján elmondható, hogy vizsgálatunk eredménye megerősítette az „élelmiszer-jelölés és
(1 = egyáltalán nem értek egyet; 5 = teljes mértékben egyetértek) 2015 ■ 156. évfolyam, 16. szám
Az egészséges táplálkozással kapcsolatos információforrások értékelése
640
ORVOSI HETILAP
ER ED ETI K ÖZLEM ÉN Y
címkeinformációk” jelentőségét [15], azonban a szakemberek kiemelkedő szerepét eredményeink nem iga zolták [15, 28]. Az „internet” tekintetében fontos megjegyeznünk, hogy bár kényelmes és gyors információforrásnak tekinthető, az oldalak hitelességét a fogyasztók is gyakran megkérdőjelezik [15, 29]. Fontos megjegyezni, hogy a legmagasabb fontossági értékű „internet” is alig több mint közepes átlagértéket kapott, illetve, hogy a résztvevők értékelése viszonylag nagy szórásértékeket mutat (4. táblázat). A szignifikáns (p≤0,05) kapcsolatok vizsgálata alapján megállapítható, hogy a nők jelentősen fontosabbnak tartanak néhány forrást, mint a férfiak („egészségügyi kiadványok, kézikönyvek”, „termékismertetők, szórólapok”, „szomszéddal, ismerőssel, baráttal való tapasztalatcsere”, „ingyenes kiadványok témába vágó írásai” és „élelmiszerek jelölése, címkeinformációk”). Az „internet” adta lehetőséget a fiatalok gyakrabban veszik igénybe, mint az idősebbek, míg az „egészségügyi kiadványok, kézikönyvek” esetében ellentétes tendencia figyelhető meg. Legmagasabb iskolai végzettség tekintetében elmondható, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára a „szomszéddal, ismerőssel, baráttal való tapasztalatcsere”, a „női magazinok cikkei” és a „reklámok újságokban, plakátokon” kevésbé jelentős forrást jelentenek, azonban az „internet” információinak nagyobb jelentőséget tulajdonítanak. Az agrobiznisz területén felsőfokú végzettséget szerző/szerzett megkérdezettek
5. táblázat
számára az „iskolában tanultak” igen fontos ismereteket biztosítanak, szemben az egyéb területen tanulókkal/ tanultakkal.
A klaszterelemzés eredményei A hasonló egészség-magatartású fogyasztói csoportok azonosítása érdekében a 2. táblázatban található állítások alapján klaszterelemzést végeztünk, amely három szignifikánsan (p = 0,001) elkülönülő klasztert ered ményezett. A klaszterek kialakulására legerősebb hatása a zöldség- és gyümölcsfogyasztási gyakoriságot (F = 303,840 és F = 153,342) vizsgáló kérdéseknek volt. Legkevésbé a „Főként nyersen fogyasztom el a gyümölcsöket” (F = 11,927) állítás tekintetében különültek el a csoportok, vagyis megállapítható, hogy klaszterektől függetlenül a résztvevők a gyümölcsöket leggyakrabban nyersen fogyasztják (5. táblázat). A klasztereket a szocio demográfiai tényezők, valamint a 3. és a 4. táblázatok eredményei alapján is vizsgáltuk (p≤0,05).
„Törekvő” fogyasztói csoport A legnépesebb klaszter tagjai alapvetően pozitívan viszonyulnak az egészséges táplálkozáshoz, azonban nem igazán tudják, hogy milyen élelmiszereket kellene rendszeresen fogyasztaniuk és melyeket kellene elkerülniük. A
A klaszterelemzés során kialakított fogyasztói csoportok
Klaszterek
F
Szignifikancia
1,697
303,840
0,000
4,630
2,811
153,342
0,000
3,314
3,837
2,523
113,137
0,000
Hajlandó vagyok többet fizetni azért, hogy étrendem egészséges legyen.
3,122
3,941
2,470
84,097
0,000
Köretként inkább zöldséget fogyasztok, mint burgonyát vagy rizst.
2,612
3,578
2,167
78,034
0,000
Érdekelnek az egészséges táplálkozással kapcsolatos újságcikkek, tévéműsorok.
3,154
4,207
2,720
71,607
0,000
Rendszeresen mozgok az egészségem megőrzése érdekében.
3,064
3,800
2,295
55,224
0,000
Főként nyersen fogyasztom el a zöldségeket.
3,000
3,770
2,788
33,032
0,000
Tudom, hogy a zöldségekben/gyümölcsökben milyen egészséges összetevők vannak.
3,883
4,548
3,780
24,526
0,000
Nem tudom pontosan, hogyan kellene egészségesen táplálkoznom, mit kellene rendszeresen ennem, illetve, hogy mit nem szabadna fogyasztanom.
2,410
1,919
2,856
21,988
0,000
Nem engedhetem meg magamnak az egészséges táplálkozást, az túlságosan drága lenne.
2,665
2,319
3,053
13,999
0,000
Főként nyersen fogyasztom el a gyümölcsöket.
4,372
4,763
4,371
11,927
0,000
Törekvő (N = 188)
Egészségtudatos (N = 135)
Közömbös (N = 132)
Naponta többször fogyasztok zöldséget/gyümölcsöt.
3,207
4,437
Naponta legalább egyszer fogyasztok zöldséget/ gyümölcsöt.
4,245
Egészségesen táplálkozom.
ORVOSI HETILAP
641
2015 ■ 156. évfolyam, 16. szám
ER ED ETI K ÖZLEM ÉN Y
Megbeszélés
csoport tagjai között számos nőt és érettségivel rendelkezőt találhatunk. A témával kapcsolatban nyitottak, így a kommunikáció szempontjából ők ígéretes célcsoportnak tekinthetők. Legfontosabb információforrásuk a témában az „internet” és az „élelmiszerek jelölése, címkeinformációk”. A „szomszéddal, ismerőssel, baráttal való tapasztalatcsere” számukra fontosabb (p≤0,05), mint a „közömbös” vagy akár az „egészségtudatos” klaszter tagjai számára. Vagyis a „törekvők” számára fontos a személyes érintettség, tapasztalat.
Az egyre inkább elterjedő civilizációs betegségek visszaszorításának elengedhetetlen eszköze az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozás. A fogyasztók tisztában vannak a helyes táplálkozás irányvonalaival (például sok zöldség és gyümölcs fogyasztása), azonban a konkrét cselekedetig már kevesen jutnak el, aminek mind külső (például anyagi helyzet, rohanó életvitel), mind belső (például lustaság, ragaszkodás a megszokott dolgokhoz) okai vannak. Vizsgálataink eredményei alapján a megkérdezettek nehezen igazodnak el az egészséges táplálkozással kapcsolatos információk között, költségesnek tartják az egészséget szolgáló táplálkozást, valamint további nehézséget okoz számukra, hogy ragaszkodnak az ízletes, megszokott ételekhez. Az információforrások tekintetében fontos kiemelnünk, hogy az „iskolában tanultak” és az „élelmiszerek jelölése, címkeinformációk” mellett az „internet” igen nagy jelentőséggel bír. Emiatt fontosnak véljük a hiteles információkat tartalmazó „internetes” oldalak bemutatását, azok népszerűsítését, amely további segítséget nyújthat az itt előszeretettel informálódó „közömbös” klaszter tagjainak esetleges érdeklődésfelkeltésében is. Klaszterelemzés segítségével három szignifikánsan elkülönülő fogyasztói csoportot alakítottunk ki. A „közömbös” klaszter tagjai nem tartják táplálkozásukat egészségesnek és nem is tesznek sok mindent, hogy azzá tegyék. Költségesnek tartják és a témával kapcsolatos információ sem igazán érdekli őket. A „törekvő” csoport tagjai már pozitívabb hozzáállást mutatnak, nyitottak az információra, így az attitűdformálás szempontjából ők ígéretes célcsoportnak tekinthetők. Az „egészségtudatos” klaszter tagjai aktívan törekszenek táplálkozásuk egészségessé tételére, hajlandóak arra időt és pénzt áldozni. Felmérésünk eredményei rámutatnak a magyar lakosság egészséges táplálkozással kapcsolatos célzott tájékoztatásának fontosságára, amely nem csak a kevésbé egészségesen táplálkozó csoportok (például „közömbös”) esetében elengedhetetlen. Az információk átadása során törekednünk kell az egyszerű és közérthető formára, szem előtt tartva a különböző fogyasztói csoportok jellemzőit, valamint az adott csoport által használt és hitelesnek tartott forrásokat. Továbbá kiemelt fontosságú iránynak tekintjük az egészséges táplálkozás költséghatékony megoldásainak bemutatását és népszerűsítését, főként az arra rászoruló fogyasztói csoportok számára (például idősek, alacsony jövedelemmel rendelkezők).
„Egészségtudatos” fogyasztói csoport Ezen klaszter résztvevői igyekeznek a leginkább egészségesen élni, naponta egyszer vagy akár többször is fogyasztanak zöldséget vagy gyümölcsöt, és közülük sokan rendszeresen mozognak egészségük megőrzésének érdekében. Érdekli őket az egészséges táplálkozással kapcsolatos hírek, és könnyen eligazodnak azok között. Részben ennek köszönhetően ismerik a zöldségek és gyümölcsök egészséges összetevőit. Ezen csoport tagjai tartják legkevésbé költségesnek az egészséges táplálkozást, és ők mutatták a legnagyobb fizetési hajlandóságot az egészséges termékekkel kapcsolatban. Az „egészségtudatos” fogyasztók közé főleg a nők és a magasabb végzettséggel rendelkezők tartoznak. A témában történő informálódásuk során fontos forrásuk az „iskolában tanultak”, valamint az „élelmiszerek jelölése, címkeinformációk”. A többi klaszterrel szemben az „egészségügyi kiadványok, kézikönyvek” nyújtotta információknak szignifikánsan (p≤0,05) nagyobb jelentőséget tulajdonítanak.
„Közömbös” fogyasztói csoport A klaszter tagjai nem tartják táplálkozásukat egészségesnek, nem jellemző rájuk sem a rendszeres zöldség- és gyümölcsfogyasztás, sem a mozgás. Továbbá fontos számukra az elfogyasztott élelmiszer íze. Az egészséges táplálkozást költségesnek tartják és nem hajlandóak érte többletkiadásra. A témával kapcsolatos információk iránt nem mutatnak jelentős érdeklődést, és bevallásuk szerint nehezen is igazodnak el azok között. A „közömbös” klaszter tagjai között számos férfit és érettséginél alacsonyabb végzettségű fogyasztót találhatunk. Az egészséges táplálkozással kapcsolatos ismereteiket főként az „internet” információira és az „iskolában tanultakra” alapozzák. Az „internet” nyújtotta információknak az „egészségtudatos” klaszter tagjaival szemben jelentősen (p≤0,05) nagyobb jelentőséget tulajdonítottak, míg az „egészségügyi ellátás során kapott személyes tájékoztatásnak”, az „ingyenes kiadványok témába vágó írásainak”, a „szakboltokban szakképzett eladó felvilágosításának”, az „iskolában tanultaknak” és az „élelmiszerjelöléseknek, címkeinformációknak” éppen ellenkezőleg. 2015 ■ 156. évfolyam, 16. szám
Anyagi támogatás: A közlemény megírása anyagi támogatásban nem részesült. Szerzői munkamegosztás: A munka megtervezésében, a kézirat megszövegezésében és az eredmények értékelé 642
ORVOSI HETILAP
ER ED ETI K ÖZLEM ÉN Y
sében valamennyi szerző részt vett. Adatgyűjtés és -értékelés: Sz. V., Sz. E. A cikk végleges változatát mindhárom szerző elolvasta és jóváhagyta.
ban I.] Élelmiszer, Táplálkozás és Marketing, 2011, 8(1–2), 25–30. [Hungarian] [15] Szakály, Z.: Nutrition Marketing. [Táplálkozásmarketing.] Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2011. [Hungarian] [16] Grunert, K. G., Wills, J., Celemín, L. F., et al.: Socio-demographic and attitudinal determinants of nutrition knowledge of food shoppers in six European countries. Food Qual. Pref., 2012, 26, 166–177. [17] GfK: Stress and smoking are the most harmful for the health according to the patients. [A betegek szerint a stressz és a dohányzás a legártalmasabb az egészségre.] GfK Piaci Trend Hírlevél, 2009, September–October. [Hungarian] [18] GfK: Most of the Hungarians do not buy organic food. [A ma gyarok többsége nem vásárol bioélelmiszert.] GfK Piaci Trend Hírlevél, 2007, March–April. [Hungarian] [19] Kovács, I., Lelovics, Zs.: With screening for life programme – Picture from the nutritional habits. [Szűréssel az Életért Program (Sz.É.P.) – A táplálkozási szokásokról alkotott kép.] Új Diéta, 2008, 3–4, 12–14. [Hungarian] [20] National Statistical Office: European Health Interview Survey – Hungary, 2009. Summary results 1. [Európai Lakossági Egészségfelmérés – Magyarország, 2009. Összefoglaló eredmények 1.] Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2011. [Hungarian] [21] Szakály, Z.: Health behaviour and functional foods: What Hungarian consumers think of them? [Egészségmagatartás és funkcionális élelmiszerek: Hogyan vélekednek a hazai fogyasztók?] Élelmiszer, Táplálkozás és Marketing, 2009, 6(1–2), 9–18. [Hungarian] [22] Dallongville, J., Marécaux, N., Cottel, D., et al.: Association between nutrition knowledge and nutritional intake in middle-aged men from Northern France. Public Health Nutr., 2001, 4(1), 27–33. [23] GfK: Consumption habits, 2005. [Étkezési szokások, 2005.] http://www.tetplatform.hu/letoltes/tetplatform.pdf [Hungarian] [24] GfK: Good quality is the most important for the consumers. [A vásárlóknak legfontosabb az élelmiszer jó minősége.] GfK Piaci Trend Hírlevél, 2007, November–December. [Hungarian] [25] Grunert, K. G., Wills, J. M., Fernández-Celemín, L.: Nutrition knowledge, and use and understanding of nutrition information on food labels among consumers in the UK. Appetite, 2010, 55(2), 177–189. [26] Márton, M.: Our health consciousness is improving – GDA gives a good direction. [Fejlődik egészségtudatosságunk – jó irányt ad az INBÉ.] 2008. http://www.elelmiszerallergia.hu/hirek/1/ hirek_erdekessegek/2069/fejlodik_egeszsegtudatossagunk_-_ jo_iranyt_ad_az_inbe/ [Hungarian] [27] Blaylock, J., Smallwood, D., Kassel, K., et al.: Economics, food choices, and nutrition. Food Policy, 1999, 24(2–3), 269–286. [28] Kovács, I., Burai, B., Dobák, Z., et al.: Tell, what are you doing/ eating? Nutrition and health consciousness among the visitors of the 16th Sziget Festival. [Mondd, mit (t)eszel? Táplálkozás és egészségtudat a 16. Sziget Fesztivál látogatóinak körében.] Új Diéta, 2008, 5, 10–11. [Hungarian] [29] Szűcs, V., Fülöp, Á., Juhász, R.: Impact of media on the risk perception of food additives: Results of focus group interviews. International Conference on Science and Technique Based on Applied and Fundamental Research, Szeged, Hungary, 25 April, 2014.
Érdekeltségek: A szerzőknek nincsenek érdekeltségeik.
Irodalom [1] WHO/FAO: Diet, Nutrition and the Prevention of Chronic Diseases. World Health Organization, Geneva, 2003, 5. http:// www.fao.org/docrep/005/AC911E/AC911E00.HTM [2] National Statistical Office: Population, vital statistics. [Népesség, népmozgalom.] KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest, 2012. http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_ hosszu/h_wdsd001a.html [Hungarian] [3] Eurostat: European Health Interview Survey. Between 8% and 25% of adults are obese across member states. 2011. http:// ec.europa.eu/eurostat/documents/2995521/5032782/ 3-24112011-BP-EN.PDF/831f0ca4-7105-4045-9e25604141ef5108?version=1.0 [4] Mullaney, L.: Top 10 food trends of tomorrow. 2012. http:// www.foodmanufacture.co.uk/NPD/Top-10-food-trends-of-tomorrow [5] Buda, B., Kopp, M. (ed.): Behaviour sciences. [Magatartástudományok.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2001. [Hungarian] [6] WHO: Preamble to the Constitution of the World Health Organization as adopted by the International Health Conference, New York, 19–22 June, 1946; signed on 22 July 1946 by the representatives of 61 States (Official Records of the World Health Organization, no. 2, p. 100) and entered into force on 7 April 1948. [7] Kozák, Á.: Nourishment, consumption and lifestyle in Hungary after the political transformation. [Táplálkozás, fogyasztás és életmód a rendszerváltás utáni Magyarországon.] Élelmiszer, Táplálkozás és Marketing, 2009, 6(1–2), 19–23. [Hungarian] [8] GfK: People own health status judgement is deteriorating. [Egyre romlik a lakosság saját egészségi állapotának megítélése.] GfK Piaci Trend Hírlevél, 2012, March 6. [Hungarian] [9] Lantos, Z.: How healthy are the Hungarians? Beliefs: Hungarians do not pay attention to their health. [Mennyire egészségtudatosak a magyarok? Hiedelem: A magyar fiatalok nem figyelnek oda az egészségükre.] Trade Magazin, 2011, June–July, 88–89. [Hungarian] [10] Füzesi, Zs.: Health behaviour. In: Bakacs, M., Vitrai, J. (ed.): National Health Report 2003. [Egészségmagatartás. In: Bakacs, M., Vitrai, J. (szerk.): Népegészségügyi Jelentés 2003.] Országos Epidemiológiai Központ, Budapest, 2004. [Hungarian] [11] Urbán, R.: Toward behavioral healthy psychology: Models and approaches to health behaviors. [Útban a magatartásszempontú egészségpszichológia felé: Az egészségmagatartás pszichológiai elemzése.] Magyar Pszichológiai Szemle, 2001, 56(4), 593–622. [Hungarian] [12] Gergely, É., Szabó, B., Balázs, K.: The effects of health and environmental consciousness and values on consuming bio foods. [Az egészség- és környezettudatosság, valamint az értékrend hatása a bioélelmiszer-fogyasztásra.] Marketing & Menedzsment, 2014, 48(4), 27–37. [Hungarian] [13] Eurobarometer: Health and food. Special Eurobarometer Nº 246. 2006, 105–106. http://ec.europa.eu/health/ph_publication/eb_food_en.pdf [14] Marián, A., Molnár, Zs., Erdey, J., et al.: Healthy eating in consumers’ consciousness, I. [Egészséges étkezés a fogyasztói tudat-
ORVOSI HETILAP
(Szűcs Viktória dr., Budapest, Herman Ottó út 15., 1022 e-mail:
[email protected])
643
2015 ■ 156. évfolyam, 16. szám