-hu
AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS PROGRAMJA ÁLTALÁNOS PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2008–2010 KÖZÖTTI IDŐSZAKRA 2009-ES AKTUALIZÁLÁS – STRATÉGIAI PRIORITÁSOK TARTALOM
HOGYAN HASZNÁLJUK A DOKUMENTUMOT? .............................................................. 3 BEVEZETÉS – ÁLTALÁNOS SZAKPOLITIKAI HÁTTÉR ................................................. 4 BEVEZETÉS – A PROGRAM ÁLTALÁNOS ÉS KONKRÉT CÉLKITŰZÉSEI .................. 6 1. FEJEZET – ÁGAZATI PROGRAMOK................................................................................ 7 1. Comenius – Közoktatás...................................................................................................... 7 1.1. Mobilitás és partnerségek........................................................................................... 8 1.2. Többoldalú projektek ................................................................................................. 8 1.2.1. 1. prioritás: A tanulás és a készségek elsajátításának tanulása iránti motiváció erősítése.............................................................................................................. 8 1.2.2. 2. prioritás: A transzverzális kulcskompetenciák támogatását célzó oktatási és tanulási megközelítések kialakítása ................................................................... 9 1.2.3. 3. prioritás: Iskolavezetés................................................................................... 9 1.2.4. 4. prioritás: Nyelvoktatás és nyelvi sokszínűség................................................ 9 1.2.5. 5. prioritás: Az olvasási készség javítása ......................................................... 10 1.2.6. 6. prioritás: Digitális oktatási tartalom és szolgáltatások................................. 10 1.3. Hálózatok ................................................................................................................. 10 1.3.1. 1. prioritás: Az iskola előtti (óvodai) nevelés és a gyerekkori tanulás lehetőségeinek fejlesztése ................................................................................ 10 1.3.2. 2. prioritás: Iskolavezetés................................................................................. 11 1.3.3. 3. prioritás: A vállalkozói szellem és a munka világával való kapcsolatok támogatása........................................................................................................ 11 1.3.4. 4. prioritás: Digitális oktatási tartalom és szolgáltatások................................. 11 1.3.5. 5. prioritás: A tudományos oktatás vonzerejének növelése ............................. 11 1.3.6. 6. prioritás: A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának fejlesztése valamennyi fiatal, különösen a fogyatékkal élők beilleszkedése céljából ....... 12 2. Erasmus – felsőoktatás, felsőfokú szakoktatás és -képzés............................................... 13 2.1. Mobilitás................................................................................................................... 14 2.2. Többoldalú projektek ............................................................................................... 15 2.2.1. Tantervfejlesztési projektek ............................................................................. 15 2.2.2. A felsőoktatási intézmények és a vállalatok közötti együttműködést célzó projektek........................................................................................................... 16 2.2.3. A felsőoktatási intézmények modernizációját támogató projektek.................. 16 2.2.4. Virtuális egyetem projektek ............................................................................. 17 2.3. Tematikus hálózatok ................................................................................................ 17 2.3.1. Akadémiai hálózatok........................................................................................ 17 2.3.2. Strukturális hálózatok....................................................................................... 18 3. Leonardo da Vinci – szakmai alapképzés és továbbképzés ............................................. 19 3.1. Mobilitás és partnerségek......................................................................................... 20 3.2. Többoldalú projektek ............................................................................................... 21 3.2.1. 1. prioritás: A kompetenciák és végzettségek átláthatósága és elismerése ...... 21 1
-hu
3.2.2.
2. prioritás: A szakképzési rendszerek és gyakorlatok színvonalának és vonzerejének növelése...................................................................................... 21 3.2.3. 3. prioritás: A szakképzésben részt vevő tanárok, képzésvezetők és oktatók készségeinek és kompetenciáinak fejlesztése .................................................. 22 3.2.4. 4. prioritás: A munkaerő-piaci igényeket figyelembe vevő szaktudás fejlesztése .......................................................................................................................... 22 3.2.5. 5. prioritás: A veszélyeztetett csoportok kompetenciaszintjének emelése....... 22 3.3. Hálózatok ................................................................................................................. 23 3.3.1. ECVET-hálózatok ............................................................................................ 23 3.3.2. Az érdekelt felek hálózatai............................................................................... 23 4. Grundtvig – Felnőttoktatás és más oktatási formák ......................................................... 24 4.1. Mobilitás és partnerségek......................................................................................... 25 4.2. Többoldalú projektek ............................................................................................... 25 4.2.1. 1. prioritás: Kulcskompetenciák....................................................................... 26 4.2.2. 2. prioritás: A felnőttoktatás színvonalának növelése ...................................... 26 4.2.3. 3. prioritás: A felnőttoktatás vonzerejének növelése és jobb hozzáférés ......... 26 4.2.4. 4. prioritás: A nem formális és informális tanulás értékelésének javítása ....... 27 4.2.5. 5. prioritás: A felnőttoktatás segítése a társadalom perifériájára került és hátrányos helyzetű polgárok és migránsok esetében........................................ 27 4.2.6. 6. prioritás: Időskori, valamint generációk közötti és családi tanulás és tanítás .......................................................................................................................... 27 4.3. Hálózatok ................................................................................................................. 27 4.3.1. 1. prioritás: Nyelvtanulás a felnőttoktatásban .................................................. 27 4.3.2. 2. prioritás: Egyetemi hálózatépítés a felnőttoktatásban.................................. 28 4.3.3. 3. prioritás: A felnőttoktatásban érdekelt felek közötti hálózatépítés .............. 28 4.3.4. 4. prioritás: Értékelés és tanúsítás .................................................................... 28 2. FEJEZET – TRANSZVERZÁLIS PROGRAM .................................................................. 30 1. 1. kulcstevékenység – szakpolitikai együttműködés és innováció................................... 30 1.1 Mobilitás (tanulmányutak) ....................................................................................... 30 1.2 Tanulmányok és összehasonlító kutatás................................................................... 31 2. 2. Kulcstevékenység – Nyelvek ....................................................................................... 32 2.1 Többoldalú projektek ............................................................................................... 32 2.2 Hálózatok ................................................................................................................. 33 3. 3. Kulcstevékenység – IKT .............................................................................................. 34 3.1 Többoldalú projektek ............................................................................................... 34 3.2 Hálózatok ................................................................................................................. 35 4. 4. Kulcstevékenység – Az eredmények terjesztése és hasznosítása................................. 37 4.1 Többoldalú projektek ............................................................................................... 37 4.2 Tanulmányok és referenciaanyagok......................................................................... 37 3. FEJEZET – JEAN MONNET PROGRAM ......................................................................... 38 Jean Monnet tanítási, kutatási és reflektív tevékenységek....................................................... 38
2
-hu
HOGYAN HASZNÁLJUK A DOKUMENTUMOT? Ez a dokumentum az egész életen át tartó tanulás közösségi programjára vonatkozó 2008– 2010. évi általános pályázati felhívás prioritásainak frissített változata. Felsorolja azokat a prioritást élvező témaköröket, amelyekre a program különböző intézkedéseinek keretében pályázni lehet. Míg a 2008-2010. évi pályázati felhívások többsége változatlan marad, sor kerül a politikai folyamat alakulását tükröző és új programtevékenységek bevezetését elősegítő kisebb kiigazításokra. Az e dokumentumban felsorolt prioritások az oktatási és képzési politika európai szintű kidolgozásának központi kérdéseit tükrözik. Azonos minőség esetén az e prioritásokra irányuló javaslatok nagyobb eséllyel kapják meg a támogatást. Az általános pályázati felhíváshoz figyelembe kell venni a következő dokumentumokat: – az Egész életen át tartó tanulás programjának a 2007–2013 közötti időszakra történő létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatot; – a tevékenységek leírását és a pénzügyi és adminisztratív rendelkezéseket tartalmazó pályázati útmutatót.
A pályázók figyelmét felhívják arra, hogy a pályázati útmutató a Comenius és Grundtvig ágazati programok keretében 2009-ben beindítandó számos új tevékenységet tartalmaz.
3
-hu
BEVEZETÉS – ÁLTALÁNOS SZAKPOLITIKAI HÁTTÉR Az Egész életen át tartó tanulás programjának átfogó prioritása, hogy az oktatás és képzés terén hozzájáruljon a lisszaboni célkitűzés eléréséhez: az EU-t a világ legversenyképesebb tudásalapú gazdaságává kell tenni, amely több és jobb munkahellyel és nagyobb társadalmi kohézióval képes a fenntartható gazdasági növekedésre. A program valamennyi része előnyben fogja részesíteni a készségszint fejlesztését, a következetes és átfogó egész életen át tartó tanulási stratégiák kidolgozását és megvalósítását, valamint az innováció és a kreativitás elősegítését célzó tevékenységeket. Ennek megfelelően a 2009-es tevékenységek prioritási területei a következők: •
Az „Oktatás és képzés 2010 munkaprogram” végrehajtásának támogatása, melynek célja az európai oktatási és képzési rendszerek színvonalának, hozzáférhetőségének és nyitottságának javítása, elsősorban az egész életen át tartó oktatási és képzés valamennyi formája és szakasza közötti összhang erősítése révén, fiatal kortól kezdve, és elősegítve a különböző rendszerek közötti rugalmas átjárást , például az európai képesítési keretrendszer, valamint a nem formális és informális tanulás elismerését célzó rendszerek és az egész életen át tartó pályaorientáció megvalósításának a segítségével;
•
Az oktatás és képzés szerepének erősítése a lisszaboni folyamaton belül európai és nemzeti szinten egyaránt, nemcsak a versenyképesség növelése, de a fenntartható gazdasági növekedés és a társadalmi kohézió érdekében;
•
A kreativitás és az innováció támogatása az oktatás és képzés valamennyi rendszerében és szintjén annak érdekében, hogy a kreativitás és innováció európai éve (2009) sikeres legyen;
•
Az egész életen át tartó tanulási stratégiák megvalósítása a hatékonyság és az igazságosság1 alábbiak révén történő fokozása érdekében: a korai iskolaelhagyók és az alacsony szintű alapkészségekkel rendelkezők számának csökkentésére, a migránsok gazdasági és társadalmi integrációjának elősegítésére, a társadalmi-gazdasági hátrány kezelésére, a kulcskompetenciák korai elsajátítása és a fenntartható finanszírozás elősegítésére, valamint a politika és a gyakorlat tudásalapjának növelésére irányuló intézkedések.
•
A valamennyi típusba tartozó oktatási szolgáltató személyzet – különösen a tanárok és oktatók – oktatása és képzése minőségének javítása;
•
A felsőoktatási rendszerek modernizációja, összehangoltabbá tétele, és a társadalmi szükségletekhez való igazítása. A modernizációra azért van szükség, hogy az európai egyetemek kulcsszerepet játszhassanak a tudás Európájában, és egyben
1
A Tanács és a Bizottság 2008. évi közös időközi jelentése az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram megvalósításáról – „Az egész életen át tartó tanulás megvalósítása a tudás, a kreativitás és az innováció fejlesztése érdekében”, http://ec.europa.eu/education/policies/2010/natreport08/council_hu.pdf ; Az Oktatási és Kulturális Főigazgatóság 2000-től kezdődő fő politikai kezdeményezéseinek és eredményeinek kivonata, http://ec.europa.eu/education/policies/2010/comp_en.html .
4
-hu
megbirkózhassanak a globalizáció jelentette kihívásokkal, és fejleszthessék az európaiak tudását, készségeit és kompetenciáit, valamint Európának az innovációra és a versenyképességre való kapacitását. A modernizációnak lehetővé kell tennie az egyetemek számára, hogy betölthessék a tudás Európájában őket illető szerepet, és jelentősen hozzájárulhassanak a növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni stratégiához. •
A szakoktatás és -képzés színvonalának és vonzerejének növelése a koppenhágai folyamat prioritásainak végrehajtásával nemzeti szinten, például a javasolt európai szakoktatási és szakképzési kreditátviteli rendszer (ECVET) megvalósításának tesztelése által;
•
Különösen az idősebb munkavállalók és az alacsonyan képzettek felnőttoktatásban való alacsony szintű részvételének növelése annak érdekében, hogy csökkentsék a foglalkoztatás akadályait, valamint növeljék az embereknek a gyorsan változó élet- és munkakörnyezethez való alkalmazkodási képességét;
•
A polgárok mobilitásának elősegítése, különösen a minőség szempontjából, többek között a mobilitás minőségének javításáról szóló ajánlás2 megvalósításával és az Europass használatával. A fenntartható fejlődés megerősítése, beleértve az energiával és az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdéseket az oktatás és képzés valamennyi ágában megvalósuló intézkedésekkel.
•
A Tanácsnak és a Bizottságnak az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram megvalósításáról („Az egész életen át tartó tanulás megvalósítása a tudás, a kreativitás és az innováció fejlesztése érdekében”) szóló 2008. évi közös időközi jelentésén kívül a témáról számos szakpolitikai referenciadokumentum található az Oktatási és Kulturális Főigazgatóság 2000től kezdődő fő politikai kezdeményezéseit és eredményeit összefoglaló gyűjteményben3. Az ágazati programokhoz tartozó kísérő intézkedésekre és a 2. kulcstevékenységre (nyelvek) vonatkozóan nincsenek konkrét prioritások. Valamennyi programmal kapcsolatban megjegyzendő, hogy azok kiemelt figyelmet fordítanak az eredmények rendszeres terjesztésére és kiaknázására projekt- és programszinten egyaránt. Ezért valamennyi projektjavaslatnak pontos tervet kell tartalmaznia az eredmények terjesztésére és kiaknázására vonatkozóan. Az előző években finanszírozott hálózatok új munkaprogramjának társfinanszírozására benyújtott pályázatokat a Bizottság az érintett hálózatok bizonyított teljesítményére tekintettel veszi figyelembe.
2
2006. december 18-i 2006/961/EK ajánlás, HL L 394., 2006.12.30. http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2006:394:0005:0009:EN:PDF 3 http://ec.europa.eu/education/policies/2010/doc/compendium05_en.pdf
5
-hu
BEVEZETÉS – A PROGRAM ÁLTALÁNOS ÉS KONKRÉT CÉLKITŰZÉSEI Az Egész életen át tartó tanulás programjának a programról szóló határozat 1. cikkében megfogalmazott általános és konkrét célkitűzéseit tájékoztatásul az alábbiakban közöljük. Ezek a program minden részére megfelelően alkalmazandók, minden alprogram esetében konkrét és működési célkitűzések által egészülnek ki, amelyeket e pályázati felhívás megfelelő fejezeteiben közlünk. A határozat 1. cikke (2) bekezdésének értelmében a program általános célkitűzése, hogy az egész életen át tartó tanulás révén hozzájáruljon az Európai Unió mint fenntartható gazdasági fejlődést mutató, több és jobb munkahellyel és nagyobb fokú társadalmi kohézióval rendelkező, fejlett, tudásalapú társadalom fejlesztéséhez, biztosítva mindeközben a környezet megfelelő védelmét a jövő generációk számára. Különösen elő kívánja segíteni a Közösségen belüli oktatási és képzési rendszerek közötti kölcsönös cserét, együttműködést és mobilitást, hogy e rendszerek a minőség tekintetében az egész világ számára referenciaértékké válhassanak. A határozat 1. cikke (3) bekezdésében leírt konkrét célok a következők: a) hozzájárulni az egész életen át tartó minőségi tanulás fejlesztéséhez, és támogatni a magas teljesítmény elérését, az innovációt és az európai dimenziót e terület rendszereiben és gyakorlataiban; b) támogatni az egész életen át tartó tanulás európai térségének létrejöttét; c) segíteni a tagállamokon belül az egész életen át tartó tanuláshoz rendelkezésre álló lehetőségek minőségének, vonzerejének és hozzáférhetőségének javítását; d) megerősíteni az egész életen át tartó tanulás hozzájárulását a társadalmi kohézióhoz, az aktív állampolgársághoz, a kultúrák közötti párbeszédhez, a nemek egyenjogúságához és az egyéni kiteljesedéshez; e) segíteni a kreativitás, a versenyképesség, a foglalkoztathatóság előmozdítását, valamint a vállalkozói szellem erősítését; f) hozzájárulni valamennyi korosztály fokozott részvételéhez az egész életen át tartó tanulásban, beleértve a különleges nevelési igényűeket és a hátrányos helyzetűeket is, tekintet nélkül társadalmi-gazdasági hátterükre; g) támogatni a nyelvtanulást és a nyelvi sokszínűséget; h) támogatni az egész életen át tartó tanuláshoz kapcsolódó IKT-alapú innovatív tartalom, a szolgáltatások, módszertan és gyakorlat fejlesztését; i) megerősíteni az egész életen át tartó tanulás szerepét az emberi jogok és a demokrácia megértésén és tiszteletén alapuló európai állampolgárság tudatának megteremtésében, valamint a más népek és kultúrák iránti tolerancia és tisztelet ösztönzésében; j) támogatni az együttműködést a minőségbiztosítás terén az európai oktatás és képzés valamennyi ágazatában; k) az oktatás és képzés minőségének javítása érdekében ösztönözni az eredmények, az innovatív termékek és folyamatok legmegfelelőbb felhasználását, és kicserélni a helyes gyakorlatokat azokon a területeken, amelyekre az Egész életen át tartó tanulás programja kiterjed.
6
-hu
1. FEJEZET – ÁGAZATI PROGRAMOK 1. COMENIUS – KÖZOKTATÁS Bevezetés: Szakpolitikai háttér A tagállamok az oktatás javítását célzó konkrét célokat tűztek ki, amelyek négyötöde az iskolai oktatást érinti4. További erőfeszítésekre van szükség. Nem történ előrehaladás az olvasási készség terén, és továbbra is túl lassan javulnak a korai iskolaelhagyás, illetve a középfokú tanulmányok befejezésének arányai. Noha a matematikai, természettudományos és műszaki tárgyak terén a diákok elérték a kitűzött célt, a reáltanulmányokon kívüli tárgyak háttérbe szorulnak, és a lányok részvétele az oktatásban túl alacsony. Az iskolai oktatás tekintetében a 2006. decemberi ajánlás5 nyolc kulcskompetenciát határoz meg az egész életen át tartó tanuláshoz, amelyeket az alapoktatás és szakképzés végére a fiataloknak ki kell fejleszteniük. Ezek nemcsak az alapvető kompetenciákra (anyanyelv, idegen nyelvek, matematikai, tudományos és digitális kompetenciák) terjednek ki, hanem a transzverzális kompetenciákra is (a tanulás elsajátítása, társadalmi és állampolgári kompetenciák, kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia, kulturális tudatosság és kifejezőkészség), melyek közül sokat a nemzeti tantervben az egész tanterven átívelő célkitűzésként jelölnek meg, tehát az iskolai fejlődés teljes időtartama alatt központi szerepük van. 2007-ben a Bizottság nyilvános konzultációt tartott az iskolai oktatásnak a jelenlegi és jövőbeli kihívások megválaszolását célul tűző korszerűsítéséről6. Elfogadott egy, a tanárképzés színvonalának javításáról szóló közleményt is7. Egyre inkább tudatosul az iskola előtti (óvodai) nevelés és a fiatalkori tanulás szerepének fontossága az egész életen át tartó tanulás folyamatában, illetve az oktatás és szakképzés valamennyi szintjén a méltányosság biztosításában. Ennélfogva az alábbi prioritások a tudásalapú társadalom minden tagja által kifejlesztendő alapvető kompetenciák szükségességét tükrözik és azt, hogy különös figyelmet kell fordítani az oktatás szempontjából bármely hátránnyal rendelkezőkre. Mivel számos kihívás szervezeti változásokat és az oktató személyzet szakmai fejlődését teszi szükségessé, a tanárok és az iskolavezetők képzése kulcsfontosságú.
4
Council Conclusions of May 2003 on Reference levels of European average performance in education and training (benchmarks) (A Tanács 2003. májusi következtetései az európai oktatási és képzési átlagteljesítmény referenciaszintjeiről [teljesítménymérő referenciaértékek])és a 2007. évi előrehaladásról szóló jelentés, amely a „Hírek” menüpontban található az alábbi weboldalon: http://europa.eu.int/comm/dgs/education_culture/ 5 Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása (2006. december 18.) az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról (2006/962/EK), HL L 394, 2006.12.30., 10. o. A nyolc kulcskompetencia a következő: Az anyanyelven folytatott kommunikáció; az idegen nyelveken folytatott kommunikáció; matematikai kompetencia és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén; digitális kompetencia; a tanulás elsajátítása; szociális és állampolgári kompetenciák; kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia; kulturális tudatosság és kifejezőkészség. 6 http://ec.europa.eu/education/school21/index_hu.html 7 http://ec.europa.eu/education/com392_en.pdf
7
-hu
Bevezetés: A Comenius program konkrét és működési célkitűzései A programról szóló határozat 17. cikke (1) bekezdésének értelmében a Comenius program konkrét célkitűzései az alábbiak: a) az európai kulturális és nyelvi sokszínűség, valamint az ebben rejlő érték megismerésének és megértésének fejlesztése a fiatalok és az oktatási személyzet körében; b) a fiatalok segítése a személyes fejlődésükhöz, jövőbeni foglalkoztatásukhoz és aktív európai polgárságukhoz szükséges alapvető életvezetési készségek és ismeretek elsajátításában. A programról szóló határozat 17. cikke (2) bekezdésének értelmében a Comenius-program működési célkitűzései az alábbiak: a) a különböző tagállamok tanulóit és oktatási személyzetét érintő mobilitás minőségének javítása és mennyiségének növelése; b) a különböző tagállamok iskolái közötti partnerségek minőségének javítása és mennyiségének növelése olyan mértékben, hogy a program időtartama alatt legalább hárommillió tanuló részt vegyen közös oktatási tevékenységben; c) a modern idegen nyelvek tanulásának ösztönzése; d) az egész életen át tartó tanuláshoz kapcsolódóan az IKT-alapú innovatív tartalom, a szolgáltatások, a módszertan és a gyakorlat fejlesztésének támogatása; e) a tanárképzés minőségének és európai dimenziójának fokozása; f) a pedagógiai módszerek és az iskolavezetés fejlesztésének támogatása. A Comenius-program tevékenységeinek prioritásai 1.1.
Mobilitás és partnerségek
E tevékenységekre vonatkozóan nincs konkrét tematikus prioritás. 1.2.
Többoldalú projektek
A Comenius program valamennyi többoldalú projektje az innováció fejlesztésére vagy átadására vonatkozik a tanárképzés javításának és az oktatási személyzet folyamatos szakmai fejlődésének érdekében, hozzáférhetővé téve számukra oktatási segédanyagokat, módszereket és más segítséget. Az alábbi munkaterületek élveznek elsőbbséget: 1.2.1.
1. prioritás: A tanulás és a készségek elsajátításának tanulása iránti motiváció erősítése
A tudásalapú társadalomban nem csupán a tanulási lehetőségekhez való hozzáférés biztosítása elengedhetetlen, hanem az egyének motiválása az iskolában és az egész életen át tartó tanulásra is. Különösen gyorsabb ütemben kell javítani a középfokú iskolát eredményesen elvégzők arányát. ¾ A projekteknek az alábbiakat célzó oktatási segédanyagok, új pedagógiai módszerek és stratégiák kifejlesztésére, tesztelésére és megvalósítására kell összpontosítaniuk:
8
-hu
– a diákok motivációjának erősítése, a tanulás vonzóbbá tétele különösen a migránsok és a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetűek szemében; – a tanulási készségek elsajátításának fokozása; – az iskolai oktatás és a munka világa közötti kapcsolatok szorosabbra fűzése; – az interkulturális oktatás és annak a társadalmi beilleszkedéshez való hozzájárulásának erősítése; – a változó munkahelyű személyek és a migráns munkavállalók gyermekei igényeinek kielégítése; – az oktatási lehetőségekben való részvétel kiterjesztése sporttevékenységek révén. 1.2.2.
2. prioritás: A transzverzális kulcskompetenciák támogatását célzó oktatási és tanulási megközelítések kialakítása
Egyre inkább elfogadott, hogy az alapoktatásnak a transzverzális kulcskompetenciákat (48. kulcskompetencia)8 is biztosítania kell a diákok számára, amihez az iskolai személyzet minden típusának összehangolt megközelítése szükséges. ¾ A projekteknek kurzusok, oktatási segédanyagok, módszerek és innovatív stratégiák kifejlesztésére, tesztelésére és megvalósítására kell összpontosítaniuk (pl. kiscsoportos oktatás). 1.2.3.
3. prioritás: Iskolavezetés
Ahogyan az iskolai környezet egyre összetettebbé válik, az iskolavezetők – igazgatók – vezetői képességei egyre inkább központi szerepet töltenek be az iskolák sikerességében, ám ezek fejlesztése a tanároknak szóló képzésekben alig szerepel. ¾ A projekteknek a vezetői képességek és az iskolavezetés gyakorlati oktatását biztosító megközelítések kifejlesztésére, tesztelésére és megvalósítására, továbbá az iskolákon belüli értékelés szokásának kialakítására kell összpontosítaniuk. 1.2.4.
4. prioritás: Nyelvoktatás és nyelvi sokszínűség
A projekteknek elsősorban tantervek, kurzusok vagy oktatási segédanyagok, módszerek és pedagógiai stratégiák kifejlesztésére, tesztelésére és megvalósítására kell összpontosítaniuk az alábbi területeken: ¾ kisgyerekkori nyelvtanulás; ¾ a kevésbé elterjedt és tanított nyelvek tanításához és tanulásához szükséges eszközök kifejlesztése és terjesztése9; 8
Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása (2006. december 18.) az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról (2006/962/EK), HL L 394, 2006.12.30., 10. o. A nyolc kulcskompetencia a következő: 1. Az anyanyelven folytatott kommunikáció; 2. az idegen nyelveken folytatott kommunikáció; 3. matematikai kompetencia és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén; 4. Digitális kompetencia; 5. a tanulás elsajátítása; 6. szociális és állampolgári kompetenciák; 7. kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia; 8. kulturális tudatosság és kifejezőkészség. 9 A rendszerint nem oktatott nyelvekről van szó, tekintet nélkül arra, hogy azok az egész életen át tartó tanulás programjában részt vevő országok hivatalos, regionális, kisebbségi nyelvei-e, vagy migráns munkavállalóinak
9
-hu
¾ a tartalomalapú nyelvtanulás (CLIL); valamint ¾ a nyelvi képességek tesztelése. 1.2.5.
5. prioritás: Az olvasási készség javítása
Az olvasási készség szintje EU-szerte nem javul az iskolás diákok körében, néhány esetben pedig romlik. Az olvasás kultúráját egyre jobban fenyegeti az új multimédiás eszközök vonzereje. Rendkívül nagy szükség van az olvasási készség megszerzése és fejlesztése iránti motiváció erősítésére, különösen a fiúk körében. A migráns munkavállalók és a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetűek olvasási készségére sokszor különös figyelmet kell fordítani. ¾ A projekteknek az olvasási készség oktatásának és elsajátításának fejlesztését célzó oktatási segédanyagok, kurzusok, új pedagógiai módszerek és stratégiák kifejlesztésére, tesztelésére és megvalósítására kell összpontosítaniuk. 1.2.6.
6. prioritás: Digitális oktatási tartalom és szolgáltatások
Bővíteni kell a tanárok ismereteit és javítani képességüket a bármely típusú, a kereskedelmi forgalomban fellelhető vagy informálisan kifejlesztett digitális oktatási tartalmak és szolgáltatások által teremtett új lehetőségek alkalmazása terén. ¾ A projekteknek az iskolai oktatásban – elsősorban a kulcskompetenciák megszerzésével kapcsolatban – felhasználható jó minőségű digitális tartalom javítását célzó oktatási segédanyagok, kurzusok és új pedagógiai módszerek kifejlesztésére, tesztelésére és megvalósítására kell összpontosítaniuk. 1.3.
Hálózatok
Az alábbi témák élveznek elsőbbséget: 1.3.1.
1. prioritás: Az iskola előtti (óvodai) nevelés és a gyerekkori tanulás lehetőségeinek fejlesztése
E prioritás keretében a hálózatoknak fórumot kell biztosítani a iskola előtti (óvodai) és a gyerekkori tanulás terén tevékeny szolgáltatók, kutatóintézetek és szövetségek számára a felelősséget megosztva vállaló szülők bevonásával. A hálózatoknak a következőkre kell kiterjedniük: ¾ az iskola előtti (óvodai) és gyerekkori tanulás lehetőségei terén meglévő tapasztalat és bevált gyakorlat meghatározása, átadása és alapul vétele; ¾ a gyermekek kreativitását fiatal koruktól kezdve erősítő pedagógiai megközelítések; ¾ gyerekkori nyelvtanulás; nyelve, ahol a projektek segítségével javítható e nyelvek oktatásának minősége, a tanulási lehetőségekhez való hozzáférés, ösztönözhető az oktatási segédanyagok előállítása, átalakítása és átadása és az információk és a bevált gyakorlat átadása.
10
-hu
¾ európai szintű meghatározása. 1.3.2.
többoldalú
projektek
és
más
együttműködések
tárgyának
2. prioritás: Iskolavezetés
Az iskolaigazgatók központi szerepet játszanak az iskolák irányításában és vezetésében. Sok megosztott vezetésű szervezethez hasonlóan a tanári kar valamennyi felelősséggel járó pozícióban lévő tagjának szüksége van vezetői képességekre. E prioritás keretében a hálózatoknak a következőkre kell összpontosítaniuk: ¾ hatékony iskolavezetők felkészítésének és képzésének javítása; ¾ az iskolavezetők szerepének jobb megértetése. 1.3.3.
3. prioritás: A vállalkozói szellem és a munka világával való kapcsolatok támogatása
E prioritás keretében a hálózatoknak következőkre kell kiterjedniük: ¾ sikeres átmenet az alapoktatás, továbbképzés és szakmai pályafutás között, beleértve az orientációt és pályatanácsadást; ¾ a Comenius-projektek, más európai intézkedések és „az iskola és a munka világának kapcsolata” terén végzett tevékenységek eredményeinek felhasználása és terjesztése; ¾ a tapasztalatok átadása és az érdekelt felek (szakértők, intézmények stb.) hálózatba szervezése, az iskolák által a fiatalok munkanélküliségének visszaszorítására tett erőfeszítések fokozása érdekében; ¾ a kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia a tanulók és tanárok körében történő fejlesztésére irányuló módszerek meghatározása. 1.3.4.
4. prioritás: Digitális oktatási tartalom és szolgáltatások
E prioritás keretében a hálózatoknak a következőkre kell összpontosítaniuk: ¾ a digitális tartalom összegyűjtése, értékelése és terjesztése és annak integrálása a nemzeti és regionális oktatási rendszerekbe; ¾ a tartalom többnyelvűségének és az európai értékeket és etikát tükröző jellegének biztosítása; ¾ a szerzői jogokkal, licensszel, minőségbiztosítással, a köz- és a magánszféra partnerségével és a többnyelvűséggel kapcsolatos szolgáltatások és tanácsadás biztosítása; ¾ a kulcskompetenciákkal kapcsolatos digitális oktatási tartalom biztosítása és a tanárok ösztönzése a digitális technológia és források kreatív használatára. 1.3.5.
5. prioritás: A tudományos oktatás vonzerejének növelése
E prioritás keretében a hálózatoknak a következőkre kell összpontosítaniuk: ¾ a tudományos tanulmányok vonzerejének növelése a középiskolás diákok szemében; ¾ a jövőbeli tudományos tanulmányokkal vagy pályákkal kapcsolatos tájékoztatás biztosítása; 11
-hu
¾ a nemek egyenlőtlenségének csökkentésére irányuló intézkedések a tudományos tanulmányok és pályafutás terén. 1.3.6.
6. prioritás: A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának fejlesztése valamennyi fiatal, különösen a fogyatékkal élők beilleszkedése céljából
Ez a prioritás erősítené a sajátos nevelési igényű tanulók oktatására vonatkozó szakpolitikák megvalósítását, valamint a speciális iskoláknak a sajátos nevelési igényű tanulók különböző alcsoportjainak oktatását elősegítő forrásközponttá való átalakítását. Kielégítené az oktatási személyzet képzési igényeit is, valamint nyitottabbá tenné ezeket az iskolákat a társadalom felé.
12
-hu
2. ERASMUS – FELSŐOKTATÁS, FELSŐFOKÚ SZAKOKTATÁS ÉS KÉPZÉS Bevezetés: Szakpolitikai háttér Az EU felsőoktatási politikája a tagállamok felsőoktatási rendszereinek reformjait támogatja és hangolja össze, felkészültebbé téve azokat a tudásalapú társadalom kihívásaira. A reformokra azért van szükség, hogy ezek a rendszerek képesek legyenek szembenézni a globalizáció kihívásaival és az európai munkaerőt képezzék és átképezzék. A reformok lehetővé teszik, hogy a felsőoktatási intézmények betöltsék a tudás Európájában őket illető szerepet, és jelentősen hozzájáruljanak a növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni stratégiához. A Bizottság az egyetemek korszerűsítésével kapcsolatban három fő reformterületet határozott meg a felsőoktatásban: o Tantervreform: háromciklusos rendszer (alapképzés–mesterképzés–doktori), kompetencialapú tanulás, rugalmas tanulmányi formák, az oklevelek és képesítések elismerése, mobilitás a bolognai folyamattal összhangban; o Vezetési reform: a felsőoktatási intézmények autonómiája és elszámoltathatósága, stratégiai partnerségek, minőségbiztosítás; o Finanszírozási reform: a felsőoktatási intézmények diverzifikált bevétele, képzési díj, támogatások és kölcsönök, méltányosság és hozzáférés, célzott uniós finanszírozás. 2006 májusában a Bizottság közzétette Az egyetemek korszerűsítési programjának megvalósítása: oktatás, kutatás és innováció című közleményét10, melyben kilenc, a felsőoktatási intézmények korszerűsítési menetrendjéhez szükséges intézkedést határozott meg, melyek kiterjednek a fenti három reformterületre: 1. Az egyetemeket körülvevő korlátok lebontása Európában; 2. Az egyetemek valódi autonómiájának és elszámoltathatóságának biztosítása; 3. Az üzleti közösséggel való strukturált partnerség ösztönzőinek biztosítása; 4. A munkaerő-piaci készségek és képességek megfelelő kombinációjának biztosítása; 5. A finanszírozási hiány csökkentése és az oktatás és kutatás finanszírozásának hatékonyabbá tétele; 6. Az interdiszciplinaritás és a transzdiszciplinaritás erősítése; 7. A tudás aktiválása a társadalommal való kölcsönhatás révén; 8. A kiválóság jutalmazása a legmagasabb szinten; 9. Az európai felsőoktatási és kutatási térség ismertségének és vonzerejének növelése világszerte. A felsőoktatási intézményektől azt várják, hogy betöltsék a rájuk szabott szerepet a „tudás háromszögében” (oktatás, kutatás és innováció), és hogy részt vegyenek a felsőoktatási intézmények és a vállalatok közötti együttműködés szorosabbra fűzésére irányuló projektekben: ezt a prioritást az Európai Technológiai Intézet létrehozásáról szóló bizottsági javaslat11 hangsúlyozza, de általánosságban is alkalmazható a felsőoktatásra.
10 11
COM(2006)208 http://ec.europa.eu/education/policies/educ/eit/index_en.html
13
-hu
A minőségbiztosítással kapcsolatos további európai együttműködésről szóló 2006-os ajánlás12 végrehajtása továbbra is kiemelt feladat, ugyanígy az európai képesítési keretrendszer megvalósítása és az európai felsőoktatási térség képesítési keretrendszerével való kapcsolatának szorosabbra fűzése. A felsőoktatási politikai menetrend keretét továbbra is a lisszaboni stratégia és a bolognai folyamat adja, kellő tekintettel az EU és a bolognai folyamat miniszteri találkozóinak következtetéseire. Bevezetés: Az Erasmus program konkrét és működési célkitűzései A programról szóló határozat 21. cikke (1) bekezdésének értelmében az Erasmus program konkrét célkitűzései az alábbiak: a) az európai felsőoktatási térség megvalósításának támogatása; b) a felsőoktatásnak és a felsőfokú és egyéb felsőszintű szakképzésnek az innováció folyamatához való hozzájárulásának megerősítése. A programról szóló határozat 21. cikke (2) bekezdésének értelmében az Erasmus-program működési célkitűzései az alábbiak: a) az egész Európára kiterjedő hallgatói és oktatói mobilitás minőségének javítása és mennyiségének növelése, hozzájárulva ahhoz, hogy 2012-re az Erasmus program és elődprogramjai keretében a hallgatói mobilitásban legalább hárommillió fő vegyen részt; b) az európai felsőoktatási intézmények közötti többoldalú együttműködés minőségének javítása és mennyiségének növelése; c) az európai felsőoktatásban és a felsőfokú és egyéb felsőszintű szakképzésben szerzett képesítések közötti átláthatóság és megfeleltethetőség fokozása; d) az európai felsőoktatási intézmények és vállalkozások közötti együttműködés minőségének javítása és mennyiségének növelése; e) az innovatív gyakorlatok fejlesztésének elősegítése a felsőszintű képzés terén, valamint e gyakorlatoknak – többek között egyik részt vevő országból a többi országba történő – átadása; f) az egész életen át tartó tanuláshoz kapcsolódóan az IKT-alapú innovatív tartalom, a szolgáltatások, a módszertan és a gyakorlat fejlesztésének támogatása. Az Erasmus program tevékenységeinek prioritásai 2.1.
Mobilitás
Hallgatói mobilitás, ideértve a hallgatók vállalati szakmai gyakorlatát, az oktatók és az egyéb személyzet mobilitása A hallgatók és az oktatók mobilitása kulcsszerepet játszik az európai felsőoktatási térség létrehozásában. Az Erasmus programban részt vevő intézményeknek tovább kell növelniük a hallgatók tanulmányi mobilitását és a vállalati szakmai gyakorlatban való részvételét annak érdekében, hogy elérjék a 2012-re célul kitűzött 3 millió Erasmus hallgatói létszámot, valamint növelniük kell az oktatói és egyéb személyzet mobilitását. 12
Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása (2006. február 15.) a felsőoktatás terén a minőségbiztosítással kapcsolatos további európai együttműködésről, HL L 64., 2006.3.4.
14
-hu
A felsőoktatási intézményeket felkérik, hogy az Erasmus egyetemi chartával és az európai mobilitásminőségi chartával13 összhangban biztosítsák a jó minőséget a hallgatói és az oktatói mobilitási programok során. A hallgatói mobilitás terén nincs európai szinten meghatározott prioritás a tudományterületek tekintetében, a nemzeti hatóságok viszont meghirdethetnek országspecifikus prioritásokat. Az általános célkitűzés az, hogy egyenletes legyen a mobilitás földrajzi és tematikus eloszlása az EU-ban. Az oktatási személyzet mobilitásának területén prioritást élvez annak biztosítása, hogy a vállalkozások személyzete a felsőoktatási intézményekben való oktatás céljából fokozottan vegyen részt a mobilitásban. Erasmus intenzív programok Prioritást élveznek a következő programok: – olyan szakterületekre való összpontosítás, ahol a rövidebb programok konkrét hozzáadott értéket teremtenek; – a részt vevő intézmények tevékenységeinek teljes körű elismerése és hitelesítése; – kettős vagy közös diplomát adó, integrált tanulmányi programok részét képező projektek; – erősen multidiszciplináris jellegű projektek; – az intenzív projektek előkészítéséhez és nyomon követéséhez IKT-eszközöket és szolgáltatásokat felhasználó projektek, melyek hozzájárulnak a fenntartható tanuló közösség létrehozásához az érintett területen. Erasmus intenzív nyelvtanfolyamok (EILC) Prioritást élveznek azok a tanfolyamszervezők: – akik bizonyítják az Erasmus intenzív nyelvtanfolyamok megszervezésére és megtartására való kapacitásukat; – akik bizonyítják a teljes elismerést és hitelesítést. 2.2.
Többoldalú projektek
Prioritást élveznek azok a projektek, amelyek az e tevékenységen belül már finanszírozott projektek által nem eléggé lefedett területekre és témákra összpontosítanak. 2.2.1.
Tantervfejlesztési projektek
A tantervfejlesztési projekteknek az innováció folyamatát és a felsőoktatás korszerűsítését kell elősegíteniük. Bármely tudományterületen javasolhatók. Prioritást élveznek az alábbiak kialakítására vagy felülvizsgálatára irányuló projektek:
13
Az Európai Parlament és a Tanács 2006/961/EK ajánlása (2006. december 18.) a Közösségen belüli, oktatási és képzési célú transznacionális mobilitásról: az európai mobilitásminőségi charta: http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2006:394:0005:0009:HU:PDF .
15
-hu
¾ egy teljes tanulmányi ciklust (alapképzés, mesterképzés vagy doktori szint) lefedő, elismert kettős vagy közös diplomát adó integrált programok; ¾ a múltban szerzett tudás frissítését szolgáló továbbképzési tantervek és modulok; ¾ oktatási modulok interdiszciplináris területeken, vagy szoros transznacionális oktatási együttműködést igénylő területeken. 2.2.2.
A felsőoktatási intézmények és a vállalatok közötti együttműködést célzó projektek
Prioritást élveznek az alábbiakra irányuló projektek: ¾ a felsőoktatáson kívüli alábbi partnerek bevonása: vállalatok (különösen kkv-k), szakmai szervezetek, kereskedelmi kamarák, szociális partnerek vagy helyi/regionális szervezetek; ¾ a tanulmányok és a jövőben szükséges készségek, valamint foglalkoztatási igények közötti kapcsolat erősítése, például az üzleti szféra hozzájárulásának a tanmenetbe és a tananyagba való beemelése által; ¾ az oktatási szolgáltatások fejlesztése, pl. külön kurzusok az alkalmazottak tudásának és képességeinek frissítésére (beleértve a versenyképességet növelő nyelvi képességeket), lehetőségek részidős tanulók számára, haladó szintű szakmai képzés stb.; ¾ stratégiák tervezése a felsőoktatási intézmények és a vállalatok közötti cserék és együttműködés előmozdítására; ¾ a hallgatói tanterv, illetve az oktatói/kutatói képességek részét képező vállalkozói szellem, kreatív gondolkodás és innovatív megközelítés elősegítése; ¾ a jövőben szükséges készségek és foglalkoztatási igények értékelése annak érdekében, hogy a készségek jobban megfeleljenek a jövőbeli piaci igényeknek. 2.2.3.
A felsőoktatási intézmények modernizációját támogató projektek
Prioritást élveznek a felsőoktatási intézményeket az alábbiak kialakításában segítő projektek: ¾ a felsőoktatási tevékenységek korszerűsítésére és átláthatóbbá tételére irányuló stratégiák (pl. a képesítéseknek a tanulási eredmények alapján történő leírása), valamint az orientáció biztosításának erősítése; ¾ az irányítást és a finanszírozást célzó tevékenységek annak érdekében, hogy az intézmények jobban megfeleljenek a munkaerőpiac elvárásainak, illetve a polgárok és a társadalom igényeinek; ¾ (a felsőoktatást a szakoktatásra és -képzésre vonatkozó rendszerrel és bizonyítványokkal összekapcsoló) egész életen át tartó tanulási stratégiák, amelyek célja annak lehetővé tétele, hogy a felsőoktatási intézmények a régió „továbbképzési központja” vagy „nyitott tanulmányi központja” szerepét tölthessék be; ¾ a teljesítmény minőségének javítását és az elszámoltathatósághoz való hozzájárulást célzó intézkedések; ¾ a nem formális vagy informális tanulmányokat folytatók vagy alternatív képesítésekkel (pl. korábbi tapasztalati tanulásból származó) rendelkezők jobb hozzáférését célzó intézkedések; ¾ a felsőoktatási intézmények vonzerejét növelő és a széles nagyközönségnek az intézmények tevékenységeiről való hatékonyabb tájékoztatását elősegítő stratégiák.
16
-hu
2.2.4.
Virtuális egyetem projektek
Prioritást élveznek azok a projektek, amelyek a részt vevő felsőoktatási intézményekben nyilvánvalóan az IKT hatékony integrációját célzó globális stratégia részei, és amelyek az alábbiakat célozzák: a virtuális egyetemek létrehozására és fenntartására irányuló modellezhető megközelítések európai szintű kialakítása és terjesztése; nyílt oktatási források biztosítása, garantálva, hogy a szervezeti, technikai és minőségi kérdések az európai szintű tartalommegosztást és könnyű hozzáférhetőséget szolgálják; ¾ egy teljes tanulmányi ciklust (alapképzés, mesterképzés vagy doktori szint) lefedő, elismert kettős vagy közös diplomát adó integrált programok kialakítása vagy felülvizsgálata, amelyekben IKT-eszközöket és -szolgáltatásokat alkalmaznak a hallgatók és a személyzet virtuális mobilitásának lehetővé tételére. ¾ az együttműködés és a stratégiai tapasztalatok átadásának elősegítése a döntéshozók között a virtuális egyetem kialakításának terén, különös hangsúlyt fektetve az IKT használata eredményezte hatásokra, hozzáadott értékre és előnyökre.
¾
2.3.
Tematikus hálózatok
Az Erasmus tematikus hálózatok két típusa: ¾ Akadémiai hálózatok: egy vagy több meghatározott tudományágban vagy multidiszciplináris területen támogatják az innovációt. ¾ Strukturális hálózatok: a felsőoktatási szervezet, igazgatás, irányítás vagy finanszírozás egy meghatározott aspektusát fejlesztik és korszerűsítik. Az egyes hálózattípusokban végzendő tevékenységek minimumát az Egész életen át tartó tanulás programjának pályázati útmutatója írja le részletesen. Valamennyi hálózatnak megfelelő számú, az érintett témában érdekelt felet kell összefognia. Prioritást élveznek azok a hálózati pályázatok, amelyek az ebben a tevékenységben már finanszírozott hálózatok által nem eléggé lefedett területekre és témákra összpontosítanak (lásd a 2.3.1. szakaszt). A támogatási ciklusuk végére érő és a folytatásra pályázó hálózatok szintén elsőbbséget élveznek, amennyiben jelentős múltbeli teljesítményük (pl. eredmények és hatások) mellett azt is bizonyítani tudják, hogy a hálózatok jelentősen továbbfejlődnek (pl. tevékenységi körük, módszertani megközelítésük, földrajzi hatókörük szempontjából). A két hálózattípus prioritásai az alábbiak: 2.3.1.
Akadémiai hálózatok
Az alábbi területek egyikére összpontosító projektek: ¾ jog, ¾ gazdaságtudomány, ¾ irodalom, ¾ a kultúra és az oktatás összekapcsolása, ¾ filozófia, 17
-hu
¾ ¾ ¾ ¾ ¾
matematika, európai integrációs tanulmányok, kultúrák közötti kapcsolat és többnyelvűség, tanárképzés, fenntartható fejlődés, ideértve az energiával és éghajlatváltozással kapcsolatos kérdéseket, ¾ testnevelés és sport, ¾ vállalkozás és innováció; ¾ transzdiszciplináris témák. 2.3.2.
Strukturális hálózatok
¾ A felsőoktatás elérhetősége A kulcskérdések: a nem hagyományos tanulók, pl. a szakmabeliek, idősebb tanulók és a nem formális képesítéssel rendelkezők hozzáférése és a korábbi nem formális és informális tanulmányok elismerése. ¾ Az oktatás, kutatás és innováció „tudásháromszöge” A kulcskérdések: a felsőoktatás és a kutatás kapcsolata, annak alkalmazása az iparban és a vállalatoknál, az egyetemek mint a regionális fejlődés mozgatói köré összpontosuló tanulmányi régiók létrehozása. ¾ A felsőoktatási intézmények igazgatása A kulcskérdések: az egyetemek autonómiájának és elszámoltathatóságának növelése, jobb személyzetirányítási rendszerek és a belső és külső minőségbiztosítási mechanizmusok megvalósítása a 2005-ben Bergenben elfogadott, az európai felsőoktatási térségre vonatkozó minőségbiztosítási normákkal és iránymutatásokkal összhangban.
18
-hu
3. LEONARDO
DA TOVÁBBKÉPZÉS
VINCI
–
SZAKMAI
ALAPKÉPZÉS
ÉS
Bevezetés: Szakpolitikai háttér A Leonardo da Vinci program szakpolitikai kerete továbbra is a maastrichti közleménnyel (2004) és legutóbb a helsinki közleménnyel frissített (2006) koppenhágai folyamat. A folyamat középpontjában a szakképzési rendszerek vonzerejének növelése, minősége és teljesítménye, az átláthatóság, a tájékoztatási és pályaorientációs rendszerek javítása, a kompetenciák és végzettségek elismerése és az európai dimenzió erősítése áll. A 2010-ig tartó időszakban a szakoktatás és -képzés közös európai eszközének kifejlesztésére, tesztelésére és megvalósítására irányuló konkrét kezdeményezések hatással lesznek a program tevékenységére. Ide tartozik a szakképzéshez kialakított európai kreditátszámítási rendszer (ECVET) kifejlesztése és tesztelése, az európai képesítési keretrendszer (EQF) megvalósítása és a szakoktatás és -képzés minőségbiztosításáról szóló 2004-es tanácsi következtetések nyomon követése. E tevékenységek kulcsfontosságúak a kölcsönös tanulás, az együttműködés, továbbá a tapasztalatok és a know-how átadása szempontjából. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak az ágazatok, szociális partnerek – szervezetek és vállalatok – , különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) részvételének megkönnyítésére valamennyi Leonardo da Vinci pályázattípusban. Bevezetés: A Leonardo da Vinci program konkrét és működési célkitűzései A programról szóló határozat 25. cikke (1) bekezdésének értelmében a Leonardo da Vinci program konkrét célkitűzései az alábbiak: a) az ismeretek, készségek és képesítések megszerzése és felhasználása céljából tartott képzéseken és továbbképzéseken részt vevő személyek támogatása a személyes fejlődés, a munkavállalói esélyek és az európai munkaerőpiacon való érvényesülés megkönnyítése érdekében; b) a szakképzési rendszerek, intézmények és gyakorlatok minőségi javításának és az e téren megvalósuló innovációnak a támogatása; c) a szakképzés és mobilitás vonzóbbá tétele munkáltatók és magánszemélyek számára, valamint a szakképzésben részt vevő munkavállalók mobilitásának elősegítése. A programról szóló határozat 25. cikke (2) bekezdésének értelmében a Leonardo da Vinci program működési célkitűzései az alábbiak: a) a szakmai alapképzésben és továbbképzésben érintett személyek egész Európára kiterjedő mobilitása minőségének javítása és mennyiségének növelése azzal a céllal, hogy a vállalkozásokhoz történő gyakorlatok száma az egész életen át tartó tanulás programjának végére legalább évi 80 000-re növekedjen; b) az oktatási és képzési szolgáltatást nyújtó intézmények vagy szervezetek, a vállalkozások, a szociális partnerek és más érintett szervek közötti európai szintű együttműködés minőségének javítása és mennyiségének növelése;
19
-hu
c) az innovatív gyakorlatok fejlesztésének elősegítése a felsőfokútól eltérő szintű szakképzés terén, valamint e gyakorlatoknak – többek között egyik részt vevő országból a többi országba történő – átadása; d) a képesítések és a kompetenciák – köztük a nem formális és informális tanulással szerzettek – átláthatóságának és elismerésének javítása; e) a modern idegen nyelvek tanulásának ösztönzése; f) az egész életen át tartó tanuláshoz kapcsolódóan az IKT-alapú innovatív tartalom, a szolgáltatások, a módszertan és a gyakorlat fejlesztésének támogatása. Meg kell említeni, hogy a Leonardo da Vinci program keretén belüli mobilitási intézkedések és az innováció átadására irányuló projektek esetében a nemzeti hatóságok meghatározhatnak kiegészítő prioritásokat (pl. tudományterület, célország stb.). E prioritásoknak összhangban kell lenniük az e dokumentumban leírt európai prioritásokkal, és azokat a Bizottságnak jóvá kell hagynia. A prioritásokat vagy meghatározott nemzeti pályázati felhívások útján, vagy a nemzeti ügynökségek weboldalának segítségével hozzák nyilvánosságra. A Leonardo da Vinci program tevékenységeinek prioritásai 3.1. Mobilitás és partnerségek Nagy súlyt fektetnek a mobilitás megszervezésének minőségére, beleértve a külföldi tartózkodás pedagógiai, nyelvi és kulturális előkészítését az európai mobilitásminőségi chartában meghatározott alapelvek alapján a mobilitási tapasztalat hatásának optimalizálása érdekében. Szakképzési célú mobilitás és szakképzési szakemberek mobilitása Ez a program kétféle mobilitást érint: (1) a szakmai alapképzés bármely formájában részt vevő gyakornokok és a szakmai továbbképzésben részt vevő munkaerő-piaci szereplők mobilitása. Prioritást élveznek a gyakornokok – azaz duális gyakornoki rendszerben vagy más, az iskolai és a munkahelyi képzést vegyítő rendszerben vagy vállalatoknál szakoktatási rendszerben részt vevő személyek – mobilitását érintő projektek; (2)
a szakképzési szakemberek mobilitása.
Prioritást élveznek az alábbiak: ¾ ¾
a tanárok, trénerek és oktatók kompetenciáinak fejlesztése a kkv-kkal való együttműködés.
Leonardo da Vinci partnerségek Nincsenek prioritást élvező témák.
20
-hu
3.2. Többoldalú projektek A Leonardo da Vinci program e tevékenységéhez az alábbi két projekttípus tartozik: - az innovációátadást célzó többoldalú projektek (decentralizált irányítás) - az innovációfejlesztést célzó többoldalú projektek (centralizált irányítás) A szaknyelvi nyelvtanulás és a tartalomalapú nyelvoktatás a többoldalú Leonardo projektek teljes skáláján alkalmazandó prioritások. 3.2.1. 1. prioritás: A kompetenciák és végzettségek átláthatósága és elismerése E prioritás keretében a projekteknek a nemzeti és ágazati képesítési rendszerek fejlesztését kell támogatni, és olyan kereteket, amelyek beemelik az átláthatóság és elismerés előmozdítására kialakított közös európai eszközöket, mint az Europass, az ECVETrendszer és az európai képesítési keretrendszer (EQF). Támogatniuk kell e keretprogramok olyan elemeinek tesztelését és végrehajtását, mint pl. az alábbiak: ¾ a képesítések tanulási eredmények alapján történő meghatározása; ¾ a szakképzési képesítések leképezése a nyolc EQF referenciaszintre a nemzeti képesítési keretek és rendszerek segítségével; ¾ a tanulási eredmények átvihető egységeiben mérhető képesítések megtervezése kreditpontok adásával; ¾ szakképzési programok tervezése, a formális, informális és nem formális oktatásban elért tanulási eredmények értékelésére, transzferére és elismerésére szolgáló rugalmas eszközökkel; ¾ az európai eszközök és keretek vagy azok meghatározott ágazatokban történő alkalmazásának kombinálása és továbbfejlesztése. 3.2.2. 2. prioritás: A szakképzési rendszerek és gyakorlatok színvonalának és vonzerejének növelése E prioritás keretében a projekteknek: ¾ fejleszteniük és tesztelniük kell a minőségbiztosítási eljárásokat a szakmai alapoktatás és továbbképzés terén, beleértve az európai minőségbiztosítási referenciakeret használatát14; ¾ magas színvonalú szakképzési formák kialakítását kell segíteniük, amelyek megkönnyítik a munkába és/vagy a további magasabb szintű oktatásba való átmenetet, és segíteniük kell a pályaorientációt és tanácsadást valamennyi szinten; ¾ erősíteniük kell a szakképzési rendszerek irányítását és vonzerejét a szociális partnerekkel és valamennyi érdekelt féllel való együttműködés által.
14
Az európai minőségbiztosítási referenciakeret olyan referenciarendszer, amely közös elvek és kritériumok alapján segíti a tagállamokat és a részt vevő országokat saját rendszereik és gyakorlataik kialakításában, fejlesztésében, nyomon követésében és értékelésében.
21
-hu
3.2.3. 3. prioritás: A szakképzésben részt vevő tanárok, képzésvezetők és oktatók készségeinek és kompetenciáinak fejlesztése E prioritás keretében a projekteknek figyelembe kell venniük a szakképzési, illetve pályaorientációval foglalkozó szakemberek készségeinek és kompetenciáinak fejlesztése iránti igényt, beleértve a folyamatos szakmai fejlődést és a nyelvtanulást. A pályázatoknak a következőkre kell kiterjedniük: ¾ a szakképzési szakemberek szerepének alakítása az olyan rendszerszintű változásokra válaszul, mint a tanulási eredményeket és a kompetenciákat alapul vevő rendszerre történő átállás; ¾ a szakképzési szakemberek és a munka világa (vállalatok, foglalkoztatási ágazat stb.) közötti kapcsolat erősítése; ¾ pedagógiai készségeik és a tantervfejlesztésben való részvételük fejlesztése. 3.2.4.
4. prioritás: A munkaerő-piaci igényeket figyelembe vevő szaktudás fejlesztése
E prioritás keretében a projektek a munka világával való szoros kapcsolatot támogatják annak érdekében, hogy a szakképzés jobban megfeleljen a munkaerő-piaci igényeknek. A projekteknek a szükséges készségek és kompetenciák egyes ágazatok szerinti meghatározásának és előrejelzésének javítására kell irányulniuk, valamint ezeknek a szakképzés rendszerébe történő beépítésére. Emellett a tanulás munkával való ötvözésének elősegítését is célozzák. A pályázatoknak a következőkre kell kiterjedniük: ¾ az érdekelt feleknek arra történő ösztönzése, hogy fokozottabban vegyenek részt a szakképzésnek a munkaerő-piaci igényekhez való igazításában, figyelembe véve a különböző rendszerbeli változásokat, például a tanulási eredményekre és a kompetenciaalapú rendszerekre való áttérést; ¾ a szükséges készségek előrejelzését célzó közös ágazati módszerek és rendszerek kifejlesztése és tesztelése a vállalatoknak/ ágazati szervezeteknek/ szociális partnereknek a szakképzésbe való bevonása által; ¾ a tanulás munkával való összeegyeztethetőségének elősegítése a tanulást jobban támogató munkahelyi környezet, a munkahelyi képzések és a munkaerő-piaci igények szempontjából fontos szaktudás elsajátításának alapjául szolgáló szakmai gyakorlat fokozott támogatása révén. 3.2.5. emelése
5. prioritás: A veszélyeztetett csoportok kompetenciaszintjének
E prioritás keretében a projekteknek a következőkre kell összpontosítaniuk: ¾ a munkaerőpiacon különböző nehézségekkel szembesülő csoportok – pl. a korai iskolaelhagyók, alacsonyan képzett munkavállalók, fogyatékkal élők, bevándorlók és migráns háttérrel rendelkezők, etnikai kisebbségek – integrálása munkával kapcsolatos képességeik és kompetenciáik fejlesztésével; ¾ a férfiak vagy a nők érdeklődésének és részvételének növelését célzó intézkedések olyan szakképzési területeken, ahol az egyik nem alulreprezentált, (mint például a nők a műszaki tudományok területén); 22
-hu
¾ a demográfiai változás által okozott problémák kezeléséhez kapcsolódó tevékenységek, pl. az idősebb munkavállalók foglalkoztatásának fenntartása. E tevékenység segíti, hogy a tagállamok 2010-ig elérjék az oktatási és képzési részvételre kitűzött referenciaértékeket. 3.3.
Hálózatok
E tevékenység keretében a projekteknek ágazati alapon támogatniuk kell a szakképzésben résztvevők, a vállalatok, a gazdasági ágazatok, a szociális partnerek és a képzési szervezetek együttműködését. A hálózatoknak az alábbiakat kell támogatniuk: 3.3.1.
ECVET-hálózatok
Az európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszer (ECVET)15 tesztelésének támogatása a következő kulcságazatokban: -
gépkocsigyártás és -karbantartás; feldolgozóipar, elsősorban vegyipar; közlekedés és logisztika; építőipar szálloda- és vendéglátóipar; kereskedelem kézművesség. banki, biztosítási és pénzügyi szolgáltatások 3.3.2.
Az érdekelt felek hálózatai
¾ A bevált képzési gyakorlat azonosítása és terjesztése egyes ágazatokban és a szakképzés egészében. ¾ A szakképzési szolgáltatók és a vállalatok közötti együttműködés fejlesztése és megerősítése.
15
http://ec.europa.eu/education/policies/educ/ecvet/com180_hu.pdf
23
-hu
4. GRUNDTVIG – FELNŐTTOKTATÁS ÉS MÁS OKTATÁSI FORMÁK Bevezetés: Szakpolitikai háttér A Grundtvig program keretét az Európai Unió gazdasági növekedésre, versenyképességre és társadalmi integrációra irányuló átfogó célkitűzése (a lisszaboni stratégia) szolgáltatja; a program célja, hogy választ adjon egyrészt az iskolát korán elhagyó számos felnőtt – illetve a migránsok esetében számos olyan felnőtt, akiknek sosem nyílt lehetőségük az iskolai oktatásban való részvételre – másrészt az öregedő népesség kettős oktatási kihívására. A felnőttoktatás segít e kihívások megoldásában azáltal, hogy mindkét kategóriába tartozó felnőtteknek segít tudásuk és kompetenciáik bővítésében. A felnőttoktatás alapvető eleme az egész életen át tartó tanulásnak. A felnőttek részvétele az oktatásban és képzésben azonban nemcsak korlátozott, de egyenlőtlen eloszlású is. A legalacsonyabb végzettséggel rendelkezők esetében a legkevésbé valószínű, hogy tanuljanak. A tagállamok az egész életen át tartó tanulás tekintetében jóváhagyott referenciaértékével összehasonlítva – amely 2010-re a munkaképes korú felnőtt lakosság 12,5%-a – az átlagérték 2006-ban 9,6 % volt, országonként igen jelentős – 1,3%–29% – eltérésekkel. Annak érdekében, hogy e kérdésre, valamint az Európa előtt álló más kihívásokra – mint a demográfiai változások, a világ más régióiban tapasztalt gyors fejlődés, és a társadalmi integráció problémájával kombinált szegénység – választ adjon, a Bizottság 2006-ban közleményt tett közzé „Felnőttkori tanulás: Tanulni sohasem késő” címmel16. A közlemény hangsúlyozza azt a meghatározó szerepet, amelyet a felnőttkori tanulás játszik a munkaerőpiaci foglalkoztathatóság és mobilitás, valamint a társadalmi beilleszkedés tekintetében azáltal, hogy mindenki számára lehetővé teszi a kulcskompetenciák elsajátítását, elősegítve a társadalmi beilleszkedést támogató munkaerőpiac és társadalom kialakulását. A közleményt 2007 szeptemberében egy cselekvési terv17 követte, amely bemutatta, hogy a tagállamok és más érdekelt felek az európai szintű támogatás segítségével hogyan hozhatnak létre eredményes és hatékony felnőttoktatási rendszereket. Központi fontosságú a felnőttkori tanulásba bekapcsolódók arányának növelése és a felnőttképzés igazságosabbá tétele. Erősíteni kell a minőségközpontúságot különös figyelmet fordítva a tanulókra, az oktatószemélyzet szakmai fejlődésére, a szolgáltatókra és a szolgáltatás módjára. A nem formális és informális oktatásban elért tanulási eredmények értékelésére és elismerésére szolgáló rendszerek megvalósítása kulcsfontosságú a felnőttek tanulási motivációja szempontjából. Végül javítani kell a felnőttoktatási igények mérésére szolgáló adatok minőségét és összehasonlíthatóságát mint a jövőbeli szakpolitikai döntéshozatal alapját. Bevezetés: A Grundtvig program konkrét és működési célkitűzései A programról szóló határozat 29. cikke (1) bekezdésének értelmében a Grundtvig program konkrét célkitűzései az alábbiak: 16 17
http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/site/hu/com/2006/com2006_0614hu01.pdf http://ec.europa.eu/education/policies/adult/com558_hu.pdf
24
-hu
a) megfelelés az európai népesség elöregedése által felvetett oktatási kihívásoknak; b) a felnőttek számára az ismereteik és képességeik javításához vezető utak biztosításában nyújtott segítség. A programról szóló határozat 29. cikke (2) bekezdésének értelmében a Grundtvig program működési célkitűzései az alábbiak: a) a felnőttoktatásban érintett személyek egész Európára kiterjedő mobilitása minőségének és hozzáférhetőségének javítása és mennyiségének növelése azzal a céllal, hogy 2013-ra évente legalább 7 000 ilyen személy mobilitása részesüljön támogatásban; b) a felnőttoktatásban érintett szervezetek közötti együttműködés minőségének javítása és mennyiségének növelése Európa-szerte; c) a veszélyeztetett társadalmi csoportokból származó és a társadalom perifériáján élő személyek – különösen az idősebbek és oktatást az alapfokú végzettség megszerzése nélkül elhagyók – segítése annak érdekében, hogy lehetőségük nyíljon a felnőttoktatásban való alternatív részvételre; d) az innovatív gyakorlatok fejlesztésének elősegítése a felnőttoktatás terén, valamint e gyakorlatoknak – többek között egyik részt vevő országból a többi országba történő – átadása; e) az egész életen át tartó tanuláshoz kapcsolódóan az IKT-alapú innovatív tartalom, a szolgáltatások, a módszertan és a gyakorlat fejlesztésének támogatása; f) a pedagógiai módszerek és a felnőttoktatási szervezetek irányításának javítása. A Grundtvig program tevékenységeinek prioritásai 4.1.
Mobilitás és partnerségek
Mobilitás: Továbbképzési támogatások a személyzet számára Nincsenek prioritást élvező témák. Partnerségek Nincsenek prioritást élvező témák.
4.2.
Többoldalú projektek
Olyan projekteket támogatnak, amelyek bizonyítottan fejlesztik az innovációt és/vagy terjesztik az innovációt és a bevált gyakorlatot.
25
-hu
4.2.1.
1. prioritás: Kulcskompetenciák18
E prioritás keretében a projekteknek olyan konkrét és terjeszthető eredményekkel (módszerek, eszközök, anyagok) kell járniuk, amelyek például az alábbi szempontokra összpontosítanak: – az alapvető készségek – olvasási készség, idegen nyelveken történő kommunikáció, matematikai kompetencia, alapvető tudományos és műszaki kompetencia és digitális kompetencia elsajátításához való hozzáférés javítása; – a tanulók segítése a transzverzális kompetenciák – szociális, állampolgári, kulturális és interkulturális kompetenciák és vállalkozói kompetencia – elsajátításában a változó társadalomhoz és a munkaerő-piaci elvárásokhoz való alkalmazkodás érdekében; – a felnőttek önbizalmának növelése, önmegvalósításuk segítése kulturális tudatosságuk és a kreatív kifejezésmód képességének kialakításával. 4.2.2.
2. prioritás: A felnőttoktatás színvonalának növelése
E prioritás keretében a projekteknek olyan konkrét és terjeszthető eredményekkel (módszerek, eszközök, anyagok) kell járniuk, amelyek például az alábbi szempontokra összpontosítanak: – a tanárok, képzésvezetők és más személyzet tanulási igényeinek meghatározása; – a tanárok, trénerek és a felnőttoktatás más személyzete képzettségének javítását szolgáló közös megközelítések kialakítása, annak érdekében, hogy ehhez igazíthassák képzésüket; – a felnőttoktatási szervezetek, más tanulási szolgáltatók és vállalatok közötti helyi és regionális együttműködés fokozása a „tanulmányi régiók” kezdeményezés keretében; – a szolgáltatások és intézmények minőségbiztosításának javítása, beleértve annak felmérését, hogy hogyan lehet a szakképzéshez kidolgozott európai minőségbiztosítási referenciakeretet alkalmazni a felnőttoktatásban. 4.2.3.
3. prioritás: A felnőttoktatás vonzerejének növelése és jobb hozzáférés
E prioritás keretében a projekteknek olyan konkrét és terjeszthető eredményekkel (módszerek, eszközök, anyagok) kell járniuk, amelyek például az alábbi szempontokra összpontosítanak: – az egyes tanulók motiválása a tanulás iránti elkötelezettségre, ideértve a pályaorientációs szolgáltatást, a tájékoztatási stratégiákat, az ismeretterjesztő kampányokat és a vállalatokkal való partnerségeket; – az IKT és az e-tanulás használata a felnőttoktatáshoz való hozzáférés kiszélesítése érdekében; – a felnőttoktatásban szerzett képesítések átláthatóságának és használatának javítása, és a szakképzéshez, az általános oktatáshoz és a felsőoktatáshoz való hozzáférés megkönnyítése. 18
Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása (2006. december 18.) az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról (2006/962/EK), HL L 394, 2006.12.30., 10. o. A nyolc kulcskompetencia a következő: Az anyanyelven folytatott kommunikáció; az idegen nyelveken folytatott kommunikáció; matematikai kompetencia és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén; digitális kompetencia; a tanulás elsajátítása; szociális és állampolgári kompetenciák; kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia; kulturális tudatosság és kifejezőkészség.
26
-hu
4.2.4.
4. prioritás: A nem formális és informális tanulás értékelésének javítása
E prioritás keretében a projekteknek az alábbiakat célzó módszerek, eszközök és segédanyagok kidolgozására, tesztelésére és végrehajtására kell összpontosítaniuk: – a nem formális és informális tanulási eredmények értékelésének javítása, figyelembe véve a felnőtt tanulók különböző igényeit; – a felnőttoktatásban részt vevő tanárok nem formális és informális tanulása értékelésének javítása; – annak értékelése, hogy a meglévő keretek és elvek hogyan alkalmazhatók a felnőttek speciális igényeinek megfelelő felnőttkori tanulásban; – a kompetenciaértékelési mechanizmusoknak, valamint a formális, nem formális és informális tanulás elismerésének meghatározása és elterjesztése a migránsok esetében. 4.2.5.
5. prioritás: A felnőttoktatás segítése a társadalom perifériájára került és hátrányos helyzetű polgárok és migránsok esetében
E prioritás keretében a projekteknek olyan konkrét és terjeszthető eredményekkel (módszerek, eszközök, anyagok) kell járniuk, amelyek például az alábbi szempontokra összpontosítanak: – a társadalom perifériájára került és hátrányos helyzetű polgárok társadalmi és munkaerő-piaci be-, illetve visszailleszkedését segítő alternatív tanulási megközelítések kidolgozása; – a társadalom perifériájára került polgárok interkulturális oktatása, és nyelvi, társadalmi és kulturális beilleszkedésük terén szerzett gyakorlatának átadása; – a társadalom perifériájára került és hátrányos helyzetű polgárok tanulási lehetőségeinek biztosítása sporttevékenységek révén; 4.2.6.
6. prioritás: Időskori, valamint generációk közötti és családi tanulás és tanítás
E prioritás keretében a projekteknek olyan konkrét és terjeszthető eredményekkel (módszerek, eszközök, anyagok) kell járniuk, amelyek például az alábbi szempontokra összpontosítanak: – az időskori oktatás ismereteinek, módszereinek és bevált gyakorlatának átadása; – az idősek számára a változáshoz való alkalmazkodáshoz és a társadalmi aktivitás megőrzéséhez szükséges készségek biztosítása; – az idősek hozzájárulásának fokozása mások tanulásához; – a generációk közötti és családi tanulás innovatív megközelítéseinek kifejlesztése. 4.3.
Hálózatok 4.3.1.
1. prioritás: Nyelvtanulás a felnőttoktatásban
E prioritás keretében a hálózatoknak a következőkre kell összpontosítaniuk:
27
-hu
– a felnőttek nyelvtanulási lehetőségeivel kapcsolatos tudás átadása és a bevált gyakorlat terjesztése; – a felnőttkori nyelvtanulással kapcsolatos európai együttműködés jelenlegi, felmerülő és jövőbeli elvárásainak meghatározása (beleértve a formális, nem formális és informális oktatást); – a felnőttkori nyelvtanulás hiányosságainak kezelésére irányuló stratégiák kialakítása, ahol ez jelenleg nem megfelelő; – a felnőttoktatási személyzet interkulturális kompetenciájának megerősítésére irányuló stratégiák, modellek és segédanyagok kidolgozása; – modellek és oktatási segédanyagok eljuttatása a felnőtteket oktató nyelvtanárokhoz. 4.3.2.
2. prioritás: Egyetemi hálózatépítés a felnőttoktatásban
E prioritás keretében a hálózatoknak szorosabb együttműködést és hálózatépítést kell elérni a felnőttkori tanulással kapcsolatos tanítás és a kutatás, illetve az oktatási szolgáltatók és a tanárok között A következőkre kell összpontosítaniuk: – általánosságban az egész életen át tartó tanulásra, különösen pedig a felnőttkori tanulásra vonatkozó európai tanítási és kutatási menetrend szükségleteinek felmérése és elemzése; – az egyetemi szintű továbbképzés kutatása terén fennálló aktuális és jövőbeli tendenciák tanulmányozása, elemzése és megvitatása; – hatékony modellek kidolgozása az egyetemi hálózatépítés finanszírozására ; – az andragógia/felnőttoktatás területével foglalkozó felsőoktatási intézmények közötti szorosabb együttműködés és hálózatépítés megvalósítása és támogatása; – a felnőttoktatás minőségbiztosításának és minőségének javítására szolgáló eszközöknek a kidolgozása, tesztelése és népszerűsítése; – a felnőttoktatási ágazatra vonatkozó nemzeti reformok hatásainak elemzése; – a felnőttkori tanulással kapcsolatos tevékenységek kutatásával és kidolgozásával foglalkozó felnőttoktatási intézmények, európai szintű egyesületek és más szervek közötti együttműködés és együttműködési struktúrák kialakítása. 4.3.3.
3. prioritás: A felnőttoktatásban érdekelt felek közötti hálózatépítés
E prioritás keretében a hálózatoknak a következőkre kell összpontosítaniuk: – az együttműködés szorosabbra fűzése a helyi, regionális, nemzeti és európai szintű oktatási szolgáltatók, civil szervezetek, a civil társadalom, a szociális partnerek és a döntéshozók között; – a felnőttek európai tanulási lehetőségeivel kapcsolatos tudás átadása és a bevált gyakorlat terjesztése; – a felnőttkori tanulással és pályatanácsadással kapcsolatos európai együttműködés jelenlegi, felmerülő és jövőbeli elvárásainak meghatározása; – a felnőttek oktatásba való bevonásának fokozását célzó módszerek és gyakorlatok megvizsgálása. 4.3.4.
4. prioritás: Értékelés és tanúsítás
E prioritás keretében a hálózatoknak a következőkre kell összpontosítaniuk: 28
-hu
– a nem formális és informális tanulási eredmények értékelésének javítása, figyelembe véve a felnőtt tanulók különböző igényeit; – a felnőttoktatásban részt vevő tanárok nem formális és informális tanulása értékelésének javítása; – annak értékelése, hogy a meglévő keretek és elvek hogyan alkalmazhatók a felnőttek speciális igényeinek megfelelő felnőttkori tanulásban; – a kompetenciaértékelési mechanizmusoknak, valamint a formális, nem formális és informális tanulás elismerésének meghatározása és elterjesztése a migránsok esetében.
29
-hu
2. FEJEZET – TRANSZVERZÁLIS PROGRAM A transzverzális program konkrét és működési célkitűzései A programról szóló határozat 32. cikke (1) bekezdésének értelmében a transzverzális program konkrét célkitűzései az alábbiak: a) a két vagy több ágazati alprogramot lefedő területeken folytatott európai együttműködés előmozdítása; b) a tagállamok oktatási és képzési rendszerei minőségének és átláthatóságának előmozdítása. A programról szóló határozat 32. cikke (2) bekezdésének értelmében a transzverzális program működési célkitűzései az alábbiak: a) az egész életen át tartó tanulás terén az európai szintű politikafejlesztés és együttműködés támogatása, különösen a lisszaboni folyamat és az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram, valamint a bolognai és koppenhágai folyamat és azok utódai összefüggésében; b) az egész életen át tartó tanulás politikája fejlesztésének alátámasztására megfelelő mennyiségű összehasonlítható adat, statisztika és elemzés biztosítása, valamint az egész életen át tartó tanulás célkitűzései és céljai irányába tett előrehaladás nyomon követése, és a különleges figyelmet igénylő területek meghatározása; c) a nyelvtanulás ösztönzése és a tagállamok nyelvi sokszínűségének támogatása; d) az egész életen át tartó tanuláshoz kapcsolódóan az IKT-alapú innovatív tartalom, a szolgáltatások, a módszertan és a gyakorlat fejlesztésének támogatása; e) az egész életen át tartó tanulás programja eredményeinek széles körben történő, megfelelő elismerésének, bemutatásának és alkalmazásának biztosítása.
1.
1.
KULCSTEVÉKENYSÉG SZAKPOLITIKAI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS INNOVÁCIÓ 1.1
–
Mobilitás (tanulmányutak)
E tevékenység középpontjában az Európai Unió közös érdekeit érintő témákról szóló viták, cserekapcsolatok és az egymástól való tanulás ösztönzése áll, amely előmozdítja a minőségközpontú megközelítéseket és az oktatási és képzési rendszerek átláthatóságát. A tanulmányutak programja az oktatási és képzési politika prioritásaihoz igazodik, beleértve a tagállamok által meghatározott prioritásokat is. Ezenfelül különös figyelmet fordítanak e kérdéseknek a 2010-es munkaprogram célkitűzéseivel való összekapcsolására. A tanulmányutak prioritást élvező témái a következők: – Tényekkel alátámasztott politikai döntéshozatal és gyakorlat – Az európai eszközök végrehajtásának innovatív megközelítései – A társadalmi beilleszkedés és az integráció kérdései 30
-hu
– – – –
A szakképzés vonzerejének növelése és minőségének javítása Tanulás a munkahelyi környezetben Az oktatás és képzés költségmegosztással működő modelljei A felnőttek részvételének növelése az oktatásban és képzésben (pl. szociális partnerekkel való együttműködés) – Az egész életen át tartó tanulási stratégiák oktatási eszközeinek és foglalkoztatási politikáinak integrációja – A kreatív művészetek az oktatásba és képzésbe való beépítésére irányuló innovatív megközelítések – A gazdasági változásoknak és a gazdaságilag aktív népesség öregedésének kezelésére kialakított pályatanácsadás és szakképzés.
1.2
Tanulmányok és összehasonlító kutatás
E tevékenység célja az európai oktatási rendszerek összehasonlító elemzése annak érdekében, hogy az egész életen át tartó tanulás politikája fejlesztésének alátámasztásához, az egész életen át tartó tanulás célkitűzései és céljai irányába tett előrehaladás nyomon követéséhez és a különleges figyelmet igénylő területek meghatározásához megfelelő mennyiségű összehasonlítható adatot, statisztikát és elemzést biztosítsanak. Az oktatási és képzési szakpolitikát és gyakorlatot alátámasztó tények megerősítését szolgáló összehasonlító kutatás elsőbbséget élvező témái az alábbiak: ¾ 1. téma: A kiválóság, hatékonyság és méltányosság támogatása a felsőoktatásban: a hallgatók hozzáférése és megtartása ¾ 2. téma: A felnőttek tanulási lehetőségeinek továbbfejlesztése: a felnőttoktatás szervezési, irányítási és finanszírozási színvonalának meghatározása, értékelése és előmozdítása. ¾ 3. téma: A kulcskompetenciák megszerzésével kapcsolatos hiányosságok leküzdése az óvodában és a kötelező oktatásban. ¾ 4. téma: A szakképzés vonzerejének és minőségének növelése: a szakképzési rendszerek irányítása és a szakképzés, a felsőoktatás és a munka világa közötti kapcsolatok megértésének javítása. ¾ 5. téma: A kreatív tevékenységek szerepe a tanulási folyamatban és hatásuk az emberek innovációs képességére.
31
-hu
2. 2. KULCSTEVÉKENYSÉG – NYELVEK Bevezetés: Szakpolitikai háttér A nyelvi sokszínűség Európában a mindennapok része. Az Európai Unió elkötelezett aziránt, hogy megőrizze és támogassa kultúráink e kulcsfontosságú vonását. Az újra elindított lisszaboni stratégiában és az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogramban az idegen nyelveken való kommunikálás képessége kulcskompetenciának számít. A gyakorlati nyelvtudással és interkulturális készségekkel rendelkező munkaerő hozzájárulhat ahhoz, hogy az európai vállalkozások sikeresen versenyezzenek a globális piacon, növelheti saját foglalkoztathatóságát, továbbá kulcsfontosságú a gazdasági növekedés és a jobb munkahelyek szempontjából. A többnyelvűség erősíti a személyes fejlődést, az európai polgárságot és a társadalmi kohéziót, valamint segíti a kultúrák közötti párbeszédet, lehetőséget teremtve más értékek, hitek és magatartásformák megismerésére. A nyelvtanulás és a nyelvi sokszínűség előmozdítása a program egészének célja, és különösen a Comenius, Erasmus, Grundtvig és Leonardo programnak. A „Nyelvek” kulcstevékenység azzal egészíti ki ezeket az ágazati programokat, hogy a nyelvoktatási és -tanulási igényeket két vagy több ágazatra kiterjesztve kezeli. A program keretében valamennyi nyelv támogatható. A 2. kulcstevékenység prioritásai: Nyelvek 2.1
Többoldalú projektek
E transzverzális projekteknek az előbbiekben tárgyalt négy program közül legalább kettőt ki kell egészíteniük, a következőkre koncentrálva: a nyelvtanulás előnyeinek tudatosítása, az Európai Unió többnyelvű jellege, a nyelvtanulási forrásokhoz való hozzáférés segítése és a nyelvtanulási segédanyagok fejlesztése és terjesztése, ideértve az online tanfolyamokat és a nyelvi szintfelmérés eszközeit. Adott esetben határozottan ajánlott az Európa Tanács közös európai nyelvi referenciakeretének alkalmazása. A következő témák egyikét vagy közülük többet érintő pályázatok élveznek prioritást: – a kevésbé használt európai nyelvek elsajátításának erősítése, és/vagy a figyelem felkeltése e nyelvek iránt; – a nyelvi kompetenciák megszerzésének erősítése a kultúrák közötti párbeszéd javítására Európában; – a foglalkoztatás szempontjából fontos nyelvi kompetenciák erősítése az egyének vállalatokba való beilleszkedésének javítása és az európai versenyképesség növelése érdekében; – a nyelvtanulók motiválására és nyelvtanulási képességeik javítására szolgáló módszerek kidolgozása és terjesztése.
32
-hu
2.2
Hálózatok
A transzverzális hálózatok hozzájárulnak a nyelvpolitikák fejlődéséhez Európában. Támogatják a nyelvtanulást, a nyelvi sokszínűséget, az innovatív technikákról és bevált gyakorlatokról való információcserét, különösen a döntéshozók és az oktatási szakemberek körében, és a korábbi projektek termékeit hozzáigazítják a lehetséges végfelhasználókhoz (hatóságok, szakmabeliek, üzleti szféra, nyelvtanulók stb.) A következő témák egyikét vagy közülük többet érintő pályázatok élveznek prioritást: – a bevált gyakorlattal kapcsolatos információk meghatározása, fejlesztése és terjesztése annak érdekében, hogy a kultúrák közötti párbeszéd Európa-szerte javuljon a nyelvtanulás- és tanítás révén; – a nyelvtanulás és a nyelvi sokszínűség előmozdítását szolgáló politikák általános érvényesítésének fejlesztése és előmozdítása a formális és nem formális oktatás valamennyi szintjén; – a speciális oktatást igénylő személyek tanítása terén bevált gyakorlatok meghatározása, átadása és alapul vétele.
33
-hu
3. 3. KULCSTEVÉKENYSÉG – IKT Bevezetés: Szakpolitikai háttér A IKT oktatási célú felhasználásának előmozdítása a program egészének célja, és különösen a Comenius, Erasmus, Grundtvig és Leonardo programnak. Az „IKT” kulcstevékenység azzal egészíti ki e programokat, hogy az IKT oktatási célú felhasználása iránti igényeket két vagy több ágazatra kiterjesztve kezeli. Középpontjában az IKT-potenciál áll mint a társadalmi és oktatási innováció és változás katalizátora. Lényege nem a technológia, hanem a tanulásnak az IKT-val való támogatása (pl. szimuláció; felfedező tanulás; az iskolaelhagyók megnyerése a tanulásnak; az iskolai környezeten kívüli tanulás lehetővé tétele; rugalmas egész életen át tartó tanulás a „digitális szakadék” áthidalására). Az IKT oktatási célú felhasználása terén valamennyi tagállamban lényeges előrehaladást értek el a lisszaboni stratégia meghirdetése óta. Szinte valamennyi oktatási és képzési intézmény fel van szerelve IKT-val és hálózatba van kötve. További lépéseket kell tenni azonban az IKT az innovatív pedagógiai fejleményeket támogató teljes potenciáljának tudatosítása, az egész életen át tartó tanuláshoz való általános hozzáférés és a oktatási rendszerek korszerű irányítása érdekében. Mindez hozzájárul az IKT-ba történt múltbeli befektetések maximális megtérüléséhez. A 3. kulcstevékenység prioritásai: IKT 3.1
Többoldalú projektek
Az alábbi területek élveznek elsőbbséget: 3.1.1
1. prioritás: Az IKT innovatív felhasználásainak azonosítása és megvalósítása az egész életen át tartó tanulás terén, különösen a kirekesztéssel fenyegetett csoportok esetében
Az IKT segítségével az emberek erősíthetik társadalmi kapcsolataikat, bővítve ezáltal tanulási lehetőségeiket. A tanulás javarészt társadalmi folyamat. Az önképzés és az informális egymástól tanulás (peer learning) fontosak az e-készségek és a digitális kompetenciák kialakításában. Ezek azonban a formális tanulásban is egyre inkább fontos készségek. Az IKT-alapú társadalmi hálózatépítő eszközök és fórumok (Web 2.0 és más vonatkozó IKTfejlesztések) új generációjának népszerűsége gyorsan nő. Ilyenek például a weblogok, a wikik, a podcasting, a közösségi szoftverek, a virtuális közösségi oldalak, vagy olyan eszközök, mint a mobiltelefon. Ezek könnyen használhatók, megfizethetők és széles körben elterjedtek, különösen a kirekesztéssel veszélyeztetett egyének körében (korai iskolaelhagyók, etnikai kisebbségek, idősek stb.), és ezáltal lehetőséget teremtenek az ilyen csoportok újbóli bevonására a közszolgáltatásokba, a tanulásba és az állampolgári tevékenységekbe. A projekteknek a következőkre kell kiterjedniük:
34
-hu
– az új tendenciákhoz és eszközökhöz kapcsolódó kísérleti megközelítések kialakítása és végrehajtása, ideértve a tanulási eredményekre, a tanulók magatartására és viselkedésére, valamint átfogóbb oktatáspolitikai célok – például a színvonal, a méltányosság, az integráció, a hatékonyság, a tolerancia stb. – elérésére gyakorolt hatásuk elemzését; – a meglévő gyakorlatok összehasonlító elemzése az átadható bevált gyakorlatok és sikertényezők meghatározása érdekében. 3.1.2 2. prioritás: Az IKT mint az innováció és a kreativitás katalizátora az egész életen át tartó tanulásban Az innovációs készségek erősítése új tanulási és tanítási megközelítéseket tesz szükségessé, amelyek az aktív tanulási megközelítéseken alapulnak, mint a kreatív problémamegoldás, a felfedező tanulás, a gyakorlat általi tanulás, a kritikai gondolkodás és a kreativitás. Az IKTval támogatott tanulás hatékonyan támogathatja ezen újszerű megközelítéseket. A projekteknek innovatív oktatási megközelítéseket kell kialakítaniuk a tanulási készségek kibővítéséhez és az innovációs kapacitások megerősítéséhez. Azon IKT-alapú tanulási megoldásokat meghatározó és alkalmazó projektek élveznek elsőbbséget, amelyek a következő témák egyikét vagy azok közül többet tartalmaznak: – a kreativitás erősítése, ahol a tanuló kreatív kifejezés, kritikus és laterális gondolkodásmód segítségével tanulhat új gondolatok és innovatív megoldások megfogalmazása érdekében; – a kérdezésen és problémamegoldáson alapuló megközelítések, amelyek során a tanuló a gyakorlat által tanulhat, valós és/vagy virtuális környezetben elvégzett kísérletek segítségével; – a távtanulás és az autonóm és önálló tanulás támogatása olyan területeken, ahol a tanulók tudásukat közvetlenül alkalmazhatják a gyakorlatban; – az együttműködő csoportos tanulás támogatása a kreatív és innovatív megoldást kívánó összetett problémák megoldása érdekében. 3.2
Hálózatok
Prioritást élveznek a következőket célzó hálózatok: 3.2.1
1. prioritás: A tanuló közösségek az IKT általi innovatív összekapcsolását célzó transzverzális kérdések
A tanuló közösség koncepciója – az iskolák, otthonok, munkahelyek és helyi közösségek közötti szorosabb kapcsolatoknak köszönhetően – egyre elterjedtebb. Ez az Európában létrehozandó új IKT-szolgáltatások és -infrastruktúrák központi eleme. A következő témák egyikét vagy közülük többet érintő, hálózatokra vonatkozó pályázatok élveznek prioritást:
35
-hu
– a tudás megosztása és partnerségek létrehozása az IKT-alapú tanulásban érintett valamennyi szereplő bevonásával, mind a keresleti, mind a kínálati oldalon (pl. kiadók és alkalmi tartalomfejlesztők bevonásával) – a formális, informális és nem formális tanulás során alkalmazott digitális tartalomszolgáltatás használatára alkalmazott transzverzális kérdésekben tanácsadás és támogatás, pl. jogi, szellemi tulajdonjogi, minőségi normák, e-értékelés és eportfóliók; – szélesebb körű oktatási innováció kialakítása, amely az IKT azon képességére épül, hogy új pedagógiai módszereket támogat és azokat hozzáigazítja a társadalmi és gazdasági változásokhoz, új tanulási készségeket támogat és átalakítja a vezetést. 3.2.2
2. prioritás: AZ IKT-, a kreatív és az innovációs készségek közötti kapcsolatok szorosabbra fűzése
Egyre nagyobb fontosságra tesz szert az IKT oktatási és képzési célú felhasználásának fejlesztései és az ebben rejlő, az egyének, csoportok és szervezetek kreativitásának és innovációjának ösztönzésére Európa-szerte megnyíló új lehetőségek közötti interfész. A következő témák egyikét vagy közülük többet érintő, hálózatokra vonatkozó pályázatok élveznek prioritást: – a tudás megosztása és tapasztalati megközelítések megvalósítása a kreativitás és innováció IKT-használat általi fejlesztése érdekében; – tanácsadás és támogatás a területen aktív intézményeknek és szakmabelieknek; – a bevált gyakorlatok meghatározása és esettanulmányok készítése az innovációs kapacitást elősegítő tanítási és tanulási megközelítések terén; – reklám- és figyelemfelkeltő tevékenységekben való részvétel, az érdekelt felek közötti párbeszéd elősegítése, az európai eredmények széles körben való terjesztésének támogatása.
36
-hu
4. 4. KULCSTEVÉKENYSÉG – AZ EREDMÉNYEK TERJESZTÉSE ÉS HASZNOSÍTÁSA Az „eredmények terjesztése és hasznosítása” kulcstevékenység azt tükrözi, hogy a politikai döntéshozók és a szakmabeliek egyre inkább tudatában vannak annak, hogy biztosítani kell az EU által finanszírozott projektek és tevékenységek maximális hatását a felülvizsgált lisszaboni menetrend támogatása és az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram kivitelezésének támogatása érdekében. E kulcstevékenység első számú célkitűzése, hogy keretet teremtsen az eredmények hatékony hasznosításához helyi, ágazati, regionális, nemzeti és európai szinten. Az e kulcstevékenység keretében finanszírozott tevékenység kiegészíti a konkrét eredmények terjesztésére és hasznosítására irányuló, az ágazati programokon és más kulcstevékenységeken belüli tevékenységet. Általában azon projekteket részesítik előnyben, amelyek integrált megközelítést javasolnak az egész életen át tartó tanulás programjának két vagy több különböző ágazatában, bevonják a legfontosabb döntéshozókat és/vagy jelentős mérhető hatással rendelkeznek ágazati, regionális, nemzeti és/vagy európai szinten. 4.1
Többoldalú projektek
Prioritást élveznek a következőkre összpontosító többoldalú projektek: – megfelelő infrastruktúra kialakítása (elemzés, mechanizmusok, módszerek és gyakorlati eszközök), amely megkönnyíti az eredmények kiaknázását; – európai szintű transzverzális tevékenység (ágazatonként, témánként vagy felhasználói csoportonként); – az „eredmények hasznosításának” előmozdítása meglévő kulcshálózatok, valamint fontos szervezetek által azzal a céllal, hogy az eredményeket átadják és alkalmazzák (multiplikálás), és/vagy beépítsék őket a szakpolitikákba. 4.2
Tanulmányok és referenciaanyagok
Prioritást élveznek a következőkre összpontosító projektek: – jelenlegi és jövőbeli fogyasztói igények felmérésével foglalkozó kutatóintézetek és megfigyelőközpontok stb. támogatása annak érdekében, hogy ezeknek az igényeknek a meglévő eredmények felhasználása révén megfeleljenek; – a projekteredményeknek a politikai döntéshozatalba való átültetése lehetőségeinek vizsgálata, valamint a projekteket, programokat és szakpolitikákat összekapcsoló mechanizmusok meghatározása és bemutatása; – az eredmények hasznosítását célzó megfelelő hálózatok kifejlesztése, elemzése és használata; – az eredmények széles körben való terjesztése és hasznosítása bevált gyakorlataként elismert tevékenységek meghatározása.
37
-hu
3. FEJEZET – JEAN MONNET PROGRAM
A Jean Monnet program konkrét és működési célkitűzései A programról szóló határozat 35. cikke (1) bekezdésének értelmében a Jean Monnet program konkrét célkitűzései az alábbiak: a) az oktatási, kutatási és reflektív tevékenységek ösztönzése az európai integrációs tanulmányok területén; b) az európai integráció kérdéseivel, valamint az oktatással és képzéssel európai megközelítésben foglalkozó intézmények és szövetségek megfelelő skálájának biztosítása. A programról szóló határozat 35. cikke (2) bekezdésének értelmében a Jean Monnet program működési célkitűzései az alábbiak: a) a kiválóság ösztönzése az európai integrációs tanulmányokkal kapcsolatos, a Közösségen belüli és azon kívüli felsőoktatási intézményekben folyó oktatás, kutatás és reflektív tevékenység terén; b) az európai integrációval kapcsolatos témákra vonatkozó ismeretek bővítése és a tudatosság fokozása az erre szakosodott tanárok és előadók, valamint általánosságban az európai állampolgárok körében; c) az európai integráció kérdéseivel foglalkozó kulcsfontosságú európai intézmények támogatása; d) az oktatás és képzés területén tevékenykedő, kiváló minőséget képviselő európai intézmények és szövetségek fennállásának támogatása.
JEAN
MONNET
TANÍTÁSI,
KUTATÁSI
ÉS
REFLEKTÍV
TEVÉKENYSÉGEK A Jean Monnet-program a) célkitűzése a tanítás, kutatás és reflektív tevékenységek ösztönzése az európai integrációs tanulmányok területén a felsőoktatási intézmények szintjén (az Európai Unión belül és kívül). A cél az európai integrációval kapcsolatos témákra vonatkozó ismeretek bővítése és a tudatosság fokozása az oktatók, hallgatók, valamint világszerte a polgárok körében. Prioritást élveznek az alábbiakkal kapcsolatos projektek: a) Jean Monnet tanszékek -
amelyek új tanítási tevékenységeket hoznak létre, különösen a tagjelölt országokban és a világ többi részében;
38
-hu
-
amelyek egyrészt egyetemi szinten (a posztgraduális szintet is beleértve) oktatnak, másrészt felügyelik a kutatást posztgraduális szinten.
b) Ad personam Jean Monnet tanszékek -
amelyek rendszeres kurzusokat tartanak az európai integrációs tanulmányok terén, valamint rendszeres reflektív tevékenységeket szerveznek az európai integrációs folyamatról (pl. konferenciák, szemináriumok, kerekasztalok).
c) Jean Monnet európai modulok -
melyek olyan hallgatókra összpontosítanak, akik nem kerülnek automatikusan kapcsolatba az európai integrációs tanulmányokkal (pl. orvosi, mérnöki, természettudományos, tanári, művészeti vagy nyelvi tanulmányokat végző hallgatók); melyek polgárokat (felnőttoktatás) és meghatározott civil társadalmi csoportokat (pl. általános és középiskolai tanárok) vesznek célba.
d) Jean Monnet kiválósági központok -
melyek multidiszciplináris forrásokat kiaknázó egyetemi tevékenységeket vonnak be; melyek nyitottak a civil társadalom felé.
e) tájékoztatási és kutatási tevékenységek melyek transznacionális dimenzióval rendelkeznek (pl. közös transznacionális tevékenységek létrehozása); melyek multidiszciplináris forrásokat kiaknázó egyetemi tevékenységeket vonnak be; melyek nyitottak a civil társadalom felé. f) többoldalú Jean Monnet kutatócsoportok -
melyek célja a nemzeti keretek között folytatott kutatási tevékenységekkel nem elérhető kutatási eredmények elérése; melyek multidiszciplináris forrásokat kiaknázó egyetemi tevékenységeket vonnak be; melyek nyitottak a civil társadalom felé.
39
