Az ECVET reflector tanulmánya

Kreditrendszer kialakítása és végrehajtása szakmai oktatáshoz és képzéshez

Az ECVET reflector tanulmánya

Az f-bb/BIBB által készített összefoglaló jelentés az Európai Bizottság megbízásából.


Bevezető

3

1.

A tanulmány környezete és szándékai

4

2.

Az ECVET végrehajtására vonatkozó kutatási tevékenység

6

3.

Kedvező a klíma az ECVET számára Európában?

6

4.

Az ECVET végrehajtásának feltételei

7

5.

Az ECVET elemzése a jobb megértés érdekében

8

5.1. Az ECVET átvitele

8

5.2. Egységek, modulok, képzettségek

10

6.

Az egyedi rendszertől az internacionalistáig - a reflector tipológiája

11

7.

Javaslatok

13

7.1. Az “egyedi holisztikus” típus: a kultúrától a gyakorlatig

13

7.2. Az “egységeket használó internacionalista” típusa: a helyes úton

15

7.3. A holisztikus internacionalista típus: minden egyben

16

8.

18

További információk

Jelen összefoglaló jelentés az Európai Bizottság Oktatási és Kulturális Igazgatóságának támogatásával jött létre. Szerződésszám EAC 63. A tanulmányt, melynek címe „Kreditrendszer kialakítása és végrehajtása szakmai oktatáshoz és képzéshez“ a Szakmai Oktatási és Képzési Kutatóintézet (Research Institute for Vocational Education and Training - f-bb) valamint a német Szövetségi Szakmai Oktatási és Képzési Intézet (Federal Institute for Vocational Education and Training BIBB) vezette. A tanulmány alcíme: ”ECVET reflector”. A jelentésben kifejezésre juttatott nézetek és vélemények a szerző sajátjai és nem tükrözik szükségszerűen az Európai Bizottság véleményét. Az Európai Bizottság nem garantálja a jelentésben előforduló adatok pontosságát és nem vállal felelősséget használatuk következményeiért. Az Európai Bizottság Oktatási és Kulturális Általános Igazgatóságának anyagi támogatásával. Minden jog fenntartva.


2


Bevezető Az európai vállalatok által diktált képzési feltételek egyre több hasonlóságot mutatnak. A fiatal munkavállalók versenyképességének megalapozása során alapvető jelentőségű, hogy lehetőséget biztosítsanak számukra külföldi szakmai projektekben való részvételre képzési idejük alatt. Jelenleg Európa szerte általános jelenség, hogy a szakképzésben részvevők csupán alacsony száma él a külföldi képzési lehetőségekkel. A külföldi (szakmai) tartózkodások ideje lényegesen megnőne, ha a külföldön szerzett képesítéseket a hallgató hazájában is elfogadnák. Az ECVET programot, mely egy kreditátviteli- kredithonosítási rendszer az európai szakképzés számára, azért fejlesztették ki, hogy a fent leírt gyakorlati eszközként szolgálhasson a közeljövőben. Az Európai Gazdasági Térség versenyképességének fenntartásához a vállalatok nemzetköziesedése alapvető jelentőséggel bír. Nem csupán a globális piac nagyvállalatai, de a határközeli kisebb és közepes vállalatok is igénylik a nemzetközi átláthatóságot. Az ECVET leegyszerűsíti a képzések ilyen módon történő honosítását, így fejlesztve mind az európai, mind a nemzeti képzési keretterveket. Manapság a tanulás élethosszig tartó folyamat, melynek dokumentációját és értékelését hagyományos eszközökkel végzik. Ez a módszer napjainkban már nem megfelelő. Bár az ECVET program szándéka elsősorban a szakképzés kezdeti szakaszában történő végrehajtás, az élethosszig tartó tanulás átláthatóságát elősegítendő érdemes bevezetni egy kimenetelen alapuló kreditrendszert is. Az ECVET rendszere akkor lesz sikeres, ha ezt a fejlesztést támogatja, és bebizonyítja hasznosságát a szakképzésben. A Szakmai Oktatási és Képzési Intézet (f-bb, Institute for Vocational Education and Training), valamint a Szövetségi Szakmai Oktatási és Képzési Intézet (BIBB, Federal Institute for Vocational Education and Training) szervezetei jelen tanulmánnyal azt kívánják elérni, hogy hozzájáruljanak ehhez a folyamathoz, aktív részvételükkel segítve az európai szakképzési terület megteremtését. Jelen tanulmány nem jöhetett volna létre számos európai kutató segítsége nélkül. Ezúton szeretnénk megköszönni mindannyiuknak elkötelezettségüket és értékes hozzájárulásukat a kutatási folyamatokhoz. Szeretnénk továbbá megköszönni az interjú-partnereknek részletes válaszaikat és készségüket az ECVET kérdéseivel való foglalkozásban az eszköz kifejlesztésének kezdeti fázisától kezdve. Köszönetünket fejezzük ki az Európai Bizottságnak, mely az ECVET CONNEXION és az ECVET reflector tanulmányok Szerződéses Hatóságaként megteremtette az ECVET létrehozásának alapjait, és azt olyan módon hajtották végre, mely megfelel az európai szakképzésben résztvevők igényeinek. Különös köszönetünket fejezzük ki Michel Aribaudnak, aki az Európai Bizottságban az ECVET projekt nevében eljáró felelősként kezdeményezte jelen tanulmányt, és aki folyamatosan lelkes kapcsolattartóként működött közre a jelentés elkészítőivel.

Prof. Dr. Eckart Severing, f-bb


Dr. Georg Hanf, BIBB

3


1. A tanulmány környezete és szándékai A mobilitás nem csupán Európa gazdasági és szociális integrációjának népszerűsítése miatt szükséges, hanem az európai tapasztalatcsere és az európai polgárság előrevitelének intenzívebbé tétele miatt is. Az európai polgárok életében a szakmai oktatás és képzés kezdeti stádiuma olyan időszak lehet, melynek során megtapasztalhatják a mobilitást. A gyakornokok európai országok közötti cseréje mégis csekély mértékű az átáramló munkaerő menynyiségét tekintve. A szakmai képzési programok nemzetközi mozgásának területén a Leonardo da Vinci program (LdV) bír kiemelkedő jelentőséggel. Az LdV programokban mintegy 84.500 munkavállaló vesz részt, míg más nemzetközi és kétoldalú mobilitási programokban csupán 20.000 résztvevőt regisztráltak 2006-ban. A regionális és szakterületekhez köthető kezdeményezések az európai mobilitást erősítik. Ezek azonban inkább mellékes jelenségek a szakmai programokban résztvevő tanulók számához viszonyítva. Ezen a ponton jelenik meg a Szakmai Oktatás és Képzés Európai Kreditrendszere (European Credit system for Vocational Education and Training, a továbbiakban ECVET), melynek célja “a képzésben résztvevők mobilitásának, az élethosszig tartó tanulás kimenetelének érvényesítésének, a képzések átláthatóságának, valamint az európai oktatást és képzést nyújtók kölcsönös bizalmának és együttműködésének”1 erősítése. Az idegen országban elért tanulmányi eredmények átláthatósága, elismerése és átvitelének lehetősége a tanuló hazájában a kitűzött célok legfontosabb alkotóeleme. Mint a konzultációs iratban már ismertettük, az ECVET célja annak elérése, hogy a kreditek gyűjthetők és átvihetők legyenek mind a kezdeti, mind a folytatólagos szakmai oktatásban és képzésben. A rendszer számos külföldön elért tanulmányi eredményt dokumentál egyezmények formájában. Ezek az egyezmények a szakmai oktatási programok nemzeti és európai résztvevői között jöttek létre. A rendszer pozitív irányban befolyásolhatja a tanulók mobilitását a szakmai programokat nemzeti szinten kínálók között azáltal, hogy emeli a részrendszerek horizontális, és vertikális áteresztő-képességét. Különösen olyan rendszerek között valósul meg ez a folyamat, melyben az egyik oldalon a szakmai oktatás és képzés, a másikon pedig a felsőoktatási képzés áll. Mivel az ECVET beszámítja a nem formális úton szerzett szakmai tanulmányi ismereteket is (pl. munkatapasztalat során szerzett ismeretek), így egyszerűsíti azok elismerését is, amennyiben ezt a törvények lehetővé teszik. Az ECVET bevezetéséből így mindazok a tanulók is profitálnak, akik az oktatási és képzési rendszeren kívül állnak. Az ECVET létrehozásával a tanulmányi kimenetelek megállapításának módszerét határozták meg. A szakmai oktatási (VET) programok és európai képzési rendszerek magas fokú összetettségével, valamint mindkét szakmai oktatási referenciarendszerrel: az oktatási szférával, valamint a munkaerő-piaccal foglalkozik. Az Európai Képzési Keretterv (European Qualifications Framework) meghatározása szerint a tanulmányi kimenetel “azt mutatja, hogy a tanulónak milyen ismeretei vannak, milyen kérdések megértésére és milyen lépések megtételére képes a tanulmányainak teljesítése érdekében. Mindezeket az adatokat ismeretek, képességek és szakértelem határozza meg. (azaz knowledge, skills and competence, a továbbiakban KSC)” 2. Az ECVET központjában az egyén áll, azaz az egyénileg elért KSC-t értékelik ki. A tanulmányi eredményeket egységekbe kombinálják. Az egységek a megfelelő értékelési rendszer tulajdonságaitól függenek, és a megfelelő képesítéshez szükséges KSC természetét (minőségi dimenzió), valamint a KSC súlyozását a teljes képesítés függvényében jelzik (mennyiségi dimenzió). Az egységek azok az elemek, melyek átvihetők, és/vagy gyűjthetők, így 1

Európai Bizottság (2006). European Credit system for Vocational Education and Training (ECVET). A system for the transfer, accumulation and recognition of learning outcomes in Europe. SEC(2006) 1431

2

Commission of the European Communities, Implementing the Community Lisbon Programme. Proposal for a recommendation of the European Parliament and of the Council on the establishment of the European Qualifications Framework for lifelong learning (presented by the Commission) {SEC(2006) 1093} {SEC(2006) 1094} Brussels, 5.9.2006.


4


elősegítve a mobilitás megkönnyítését. A kombinálásuk, illetve a gyűjtés módját a nemzeti szintű szabályozások határozzák meg. Utalhatnak szakmai profilokra, képzési szabályokra, vagy kerettervekre. Fig. 1: Learning units in ECVET (according to: Commission of the European Communities, 31 October 2006)

A hallgató szempontjából az egységek gyűjtése és átvitele magában foglalja, hogy az ismeretek, képességek, és szakmaiság megköveteltek egy külföldi tartózkodás során, amennyiben az a szakmai képzés valamelyik szintjén történik oktatási intézménynél és/vagy cégnél. A tanulmányi eredményeket külföldön dokumentálják, a krediteket elszámolják, így hazatérve azok honosíthatók a kívánt képesítéshez, végül pedig hozzáadódnak a már megszerzett egységekhez. A hallgató számára ily módon a szakmai oktatási program tartalom, vagy időtartam tekintetében megrövidülhet. Ez főleg az egyes országokban folyó elsődleges kísérleti oktatási programoktól függ. Elkerülhetetlen, hogy a mobilitásban a szakképzés minden résztvevője részt vegyen. A mobilitás ezen kívül magában foglalja a programok nyújtói (iskolák, cégek, szakmai testületek) közötti megállapodásokat és egyezményeket. Az oktatásra és munkaerő-piacra vonatkozó politikáján kívül az ECVET szándéka, a program felfogásáról szóló memorandum kiadása (Memorandum of Understanding), mely a szakmai oktatási programokat kínálók és szakmai testületek közötti önkéntes alapú keretegyezmény. Ez az eszköz segíti a kölcsönös bizalom kiépítését azáltal, hogy az együttműködés általános feltételeit szabályozza a tanuló által szerzett képesítések elismerésének területén a mobilitási időszak során. Mindezen felül, a tanulmányi megegyezést a tanulók is aláírják, akárcsak a szakmai programok kínálói mindkét érintett országban. A dokumentum meghatározza a mobilitási időszak alatt elérendő tanulmányi kimeneteli célokat mind mennyiségi, mind minőségi vonatkozásban. Fig. 2: Cooperation of competent bodies (according to: Commission of the European Communities, 31 October 2006)


5


2. Az ECVET végrehajtására vonatkozó kutatási tevékenység 2005 végén az Európai Bizottság Oktatási és Kulturális Általános Igazgatósága két tanulmányt adott ki a szakmai oktatási programok állapotának, valamint az európai képzési rendszerek kiértékeléséről a megszülető ECVET végrehajtásának alkalmából. Az elérni kívánt célok az egyes országokban alkalmazott ECVET- re vonatkozó európai javaslatok jóváhagyandó példányához kötődnek. Egy harmadik tanulmány mindazokkal az akadályokkal foglalkozik, melyekkel a gyakornokok, vagy más szakképzésben résztvevő fiatalok a nemzetek közötti mobilitás megvalósítása során tapasztalnak (MOVE-IT) A Az ECVET CONNEXION tanulmánya olyan kérdéseket helyez a középpontba, mint aaz ECVET programjának elképzelése és megvalósítása a szakmai oktatási programok sszemszögéből, mint például az oktatási programok, azok curriculuma, az oktatás szolggáltatói, stb. A program végrehajtási módját alkalmazták a Francia Nemzeti Automobil O Oktatási Szövetségében (ANFA), valamint Franciaország Oktatási Minisztériumában is (MENESR). A Az ECVET reflector tanulmányának kibocsátása annak vizsgálata érdekében történt, hogy az Európai Bizottság konzultációs dokumentumában3 javasolt európai szakképzési kreditrendszer (European credit system for vocational education and training - ECVET) tulajdonságait öszszehasonlítsa a meglévő szabályozásokkal és értékelési gyakorlattal, valamint a tanulmányi eredmények és/vagy képzettségek átvitelének európai lehetőségeivel. A tanulmányt a Research Institute for Vocational Education and Training (f-bb, Szakmai Képzési és Oktatási Kutatóintézet), valamint a német Federal Institute for Vocational Education and Training (BIBB- Szövetségi Szakmai Képzési és Oktatási Intézet) vezette. A tanulmány elemzi a 27 EU tagállam, az EFTA-országok, Horvátország, Törökország, valamint Svájc helyzetét. A tanulmány alapját képezi harminc részletes szakértői jelentés, valamint 156 országos szakértőkkel készített egyéni interjú. Az ECVET CONNEXION és az ECVET reflector szoros együttműködésében készült. Jelen tanulmány az ECVET reflector eredményeit mutatja be.

3. Kedvező a klíma az ECVET számára Európában? A 156 megkérdezett szakértő majdnem mindegyike az ECVET végrehajtása mellett foglalt állást. Az ECVET-et számos speciális nézőpontból vizsgálták meg, például a tanulmányi eredmények lépésről lépésre történő érvényesítése, az egyes országok közötti átvitel, valamint a szakmai oktatás szolgáltatói közötti országon belüli átjárhatóság szempontjaiból. Az ECVET végrehajtásának támogatói (a válaszok 59%-át adók) a programot a mobilitás támogatásának érdekében - mind az oktatást nyújtók szintjén (átviteli lehetőség a szolgáltatók között), mind európai szinten (országok között), - valamint a tanulmányi kimenetel érvényességének megkönnyítése érdekében 3

http://ec.europa.eu/education/ecvt/index_en.html (2007. júliusa)


6


támogatják. A javaslatot fenntartásokkal támogatók, azaz a válaszadók 33%-a szerint az ECVET legnagyobb erőssége a tanulmányi kimenetel lépésről lépésre történő érvényesítése, az európai környezetű transzfer, valamint a szolgáltatók közötti váltási lehetőség lenne. Az ECVET ellenzői (3%) a tanulmányi eredmények lépésről lépésre történő érvényesítését ellenzik, pedig a válaszok felében (50%) ez a legtöbbet említett nézőpont, melyet az ECVET egyik erősségeként jelölnek meg. A válaszadók az ECVET mint a tanulmányi eredmények átviteli eszközének használatában erős potenciált látnak a szakmai oktatási programok környezetében. Az empirikus adatok számos bizonyítékot kínálnak arra vonatkozóan, hogy az európai szakmai oktatási képzési rendszerek részesei az ECVET-et két gyakorlati nézőpontból ítélik meg. Ezek közül a második megközelítés élvez elsőbbséget: • I. megközelítés: Az ECVET végrehajtása csupán a határon átívelő átvitel szempontjából szükséges és célja a mobilitás elősegítése a kezdeti képzési fázisban. A rendszer szempontjából semleges eszköz, mely a hazai és nemzetközi szinten folytatott tanulmányok értékelését megkönnyíti, és lehetővé teszi, hogy az a képzés szerves része legyen. • II. Megközelítés: Az ECVET végrehajtása a nemzeti képzési rendszer hozzáférhetőségét és rugalmasságát célzó hazai reformok népszerűsítése érdekében, a képzési rendszerek mind horizontális, mind vertikális átjárhatósága tekintetében.

4. Az ECVET végrehajtásának feltételei A szakmai oktatási programokban a mobilitást népszerűsítő eszközként az ECVET egy átláthatóságot elősegítő eszköz. Ennek az általános célnak megfelelően a követelmények hat konkrét területe emelhető ki: 1. Az eszközök szakmai oktatási programoktól való függetlensége: A tanulmányi eredmények nemzetközi érthetősége megkívánja a semleges nyelvezet használatát, mely az egyes nemzeti rendszerektől független. Az európai oktatási térben megvalósuló szubszidiaritás elvének érvényesülésének megfelelően biztosítani kell, hogy az ECVET nem okoz számottevő változást az egyes rendszerekben. 2. A szakmai oktatási rendszerek reformjainak támogatása: Ezzel egyidejűleg számos európai ország reformokat és párbeszédeket indított, melynek az ECVET bevezetése európai szinten lökést adhat. Történhet ez a kreditrendszerek megkövetelt semlegessége okán. Azok az országok, melyek megpróbálják az egyes alrendszerek és a szakmai oktatási programok közötti áteresztő-képességet növelni, profitálhatnak az ECVET által nyújtott eszközökből. 3. A rendszer vezérelhetősége: Az átláthatóság eszköze, mint olyan, csak akkor működik, ha a potenciális felhasználó hozzáállásának, nézőpontjának és cselekvéseinek figyelembevételével kivitelezik. A számos követelménynek a rendszer akkor felel meg, ha a gyakorlat figyelembevételével úgy integrálják, hogy mindazoknak, akik a vizsgákkal, értékeléssel és a kreditekkel foglalkoznak elegendő időt adnak a megismerésére. 4. A kreditrendszer kivitelezése: A rendszert egyszerűen kell tartani. Az ECVET sikere nagymértékben függ attól, hogy a szakmai oktatási programok szolgáltatói, azaz a vállalatok, szövetségek, kamarák, képzéseket nyújtók, szakmai és technikai iskolák, és nem utolsósorban maguk a tanulók milyen mértékben fogadják el azt. Az eszköz azonban csak akkor lehet általánosan elfogadott, ha a felhasználók megfelelően szignifikánsnak és érthetőnek találják. Szükséges továbbá, hogy a bizonyítványok kibocsátói végrehajthatónak találják a rendszert.


7


5. Szervezeti keretterv nemzeti és regionális szinteken: Mindezen felül az ECVET szervezeti beépítést igényel a nemzeti oktatási rendszerbe, ily módon biztosítva súrlódásmentességét, és garantálva elfogadottságát a résztvevők részéről. Azonban sem a szakmai testületeket, sem más résztvevőket nem szabad túlterhelni. 6. Szubszidiaritás: A szubszidiaritás elve az ECVET rendszerében jelentős szerepet játszik, amennyiben a jogi vélemény érdekében történő anyaggyűjtésről van szó. A Közösség előírja a szubszidiaritás elvét, amennyiben az Európai Közösségek Szerződés (5. § 3) céljainak elérése a cél. Ez az elv vonatkozik a határokon átnyúló projektekre is, mint amilyenek például az információcsere, vagy a gyakornoki mobilitás. A tanulmányi eredmények leírásának európai rendszere megfelel a szubszidiaritás elvének, amennyiben a „határok közötti funkcióra” szorítkozik. A szakmai oktatási rendszerek képesítései mindössze erre a funkcióra vonatkozóan követelnek meg leírást. Az ECVET és VET (azaz a szakmai képzési programok) végrehajtására vonatkozóan két forgatókönyvet különböztetünk meg: Az első szerint az ország a végrehajtás során nehézségekkel találkozik, és felismeri a reformok szükségességét, vagy megragadja az ECVET által kínált fejlődési lehetőségeket, mellyel a szakmai oktatási és képzési rendszer fejlesztető. Az empirikus adatok azt is alátámasztják, hogy az ECVET rendszerével kapcsolatos viták a szakmai oktatás nemzeti kormányzati sémáival és rutinjaival kapcsolatos kiemelkedő kérdéseket és nehézségeket az előtérbe helyezik. Ilyen kérdések például a résztvevők közötti együttműködés, vagy a képesítések meghatározásának kérdései. A másik oldalról, a szakértők nagymértékben egyetértenek azzal, hogy az ECVET hozzájárul az élethosszig tartó tanulás, valamint egyéni tanulási utak kialakításának népszerűsítéséhez. Ez a tény jól mutatja, hogy az ECVET, elsődleges célján, a határokon átnyúló mobilitás biztosításán kívül a nemzeti oktatási és képzési rendszerek fejlesztéséhez is hozzájárul. Mind a reform szükségességének, mind az élethosszig tartó tanulás ötletének egyik speciális aspektusa a tanulási eredményekre vonatkozó megközelítés: a legtöbb szakértő számára ez a nézőpont jól ismert, és a vizsgák és értékelések során már használják is. Néhány szakértő azonban kombinálja az ismeretek, képességek és szakértelem (KSC) dokumentációjának megfigyelt, alacsony szintjét a nemzeti gyakorlat általános kritikájával.

5. Az ECVET elemzése a jobb megértés érdekében 5.1. Az ECVET átvitele Jogi és szabályzati oldalról nézve az ECVET azonosítani kell az ügyrendi lépéseket egészen a szakmai képesítés megszerzéséig transznacionális alapon. A reflector projekt a következőket tartalmazza: Első lépés:

A tanulmányi eredmény kiértékelése az adott ország által;

Második lépés:

A kreditek kiosztása;

Harmadik lépés:

A külföldön elért tanulmányi eredmények kiértékelése, beleértve a kreditek elosz tását, a megfelelő dokumentációt, és a bizonyítványok kiosztását;

Negyedik lépés:

A külföldön szerzett kreditek elismerése a megszerzett képesítés részeként;

Ötödik lépés:

Képesítés kiosztása a tanuló országának szabályozási rendszerének megfelelően.


8


Fig. 3: Valuation, Validation and Certification in mobility context

Az első két lépés a külföldön elért tanulmányi eredmények érvényesítését szolgálja. A tanuló a külföldön tett vizsgákat a vendéglátó ország szabályai szerint teszi le, és eszerint kapja kreditpontjait is. Az érvényesítési eljárás azzal záródik, hogy a tanuló krediteket kap. Ez magában foglalhatja a teljesítményről szóló bizonyítványok, vagy más, a tanulmányokhoz kapcsolódó dokumentumok kiadását is. Így vezetik be a hármas lépést. A kreditek tehát olyan formális pontgyűjtemények, melyek a tanulmányi eredmények átvitelének megkönnyítését. A krediteket az értékelési folyamat során kapja a hallgató, és megfelelhetnek a vendéglátó ország, vagy a hazai rendszer formális képzései egy részének. Az ECVET folyamatának érvényesítése tartalmazza a tanulmányi eredmények értékelését (3. lépés), azaz a külföldön megszerzett tanulmányi eredmények jóváhagyását a hallgató hazai képzési standardjainak megfelelően. Az értékelési folyamat alapját a vendéglátó ország dokumentációi, valamint a juttatott kreditek képezik. A folyamat a külföldön szerzett kreditpontok hazai elismerését eredményezi. Ennek a lépésnek a kimenetele besorolható az „elismerés“, vagy a „képzés megszerzésének“ folyamata alá. Ez az alternatíva a nemzeti, vagy regionális viszonyoktól függ, amennyiben a negyedik és ötödik lépés a hallgató hazájában zajlik. Különösen az ötödik lépésre vonatkozóan fontos, hogy a képzésekhez kapcsolódó törvényi hátteret figyelembe vegyék. A képzés megszerzése egy bizonyítvány megszerzésével konkretizálódik, mely „olyan hivatalos irat, melyben a kibocsátó szervezet, vagy hatóság a standard értékelési folyamatot, és az egyéni hallgatói teljesítményt dokumentálja. 4” A tanulmány megírása során az alkotók számára az egyik nehézséget az értékelési, valamint a jóváhagyási folyamatok szétválasztása jelentette, ezért az értékelésre a továbbiakban a kiértékelést a jóváhagyás részének tekintjük, azaz a jóváhagyás és kiértékelés egymást azonnal követő folyamatok. A jóváhagyást úgy fogjuk fel, mint „azt az értékelési és elismerési folyamatot, mely a hallgató ismeretire, know-how-jára, képességeire és szakértelmére vonatkozik, melyeket az egyén az oktatás, a szakmai tapasztalat során, vagy a munkáján kívül szerzett. Elsősorban olyan ismeretek számítanak, melyeket a hallgató formális, vagy informális környezetben szerzett, és befolyásolja a tanulmány kimenetelét5”. Az ECVET környezetében az értékelés folyamatát a kiértékeléssel helyettesítjük. A kiértékelés, a jóváhagyás és a képesítés megszerzésének három fő elem alapvető jelentőséggel bír a képesítés honosításának biztosítása során. Egy további fontos definíciós elem a „szakképzési” és „képesítési rendszerek” közötti különbség. A „szakképzés” terminust használjuk tanulmányunkban, amennyiben a szakképzés (VET) 4

Tissot, Philippe, Terminology of vocational training policy: a multilingual glossary for an enlarged Europe. Ed. Cedefop. Luxembourg: Office for Official Publications of the European Communities, 2004, http://www.trainingvillage.gr/etv/Information_resources/Bookshop/default.asp

5

ebenda


9


javadalmazási rendszerét, és programjait hangsúlyozzuk. A „képesítési rendszer” és „szakmai testületek” szakkifejezéseket az Európai Bizottság definíciója szerint használjuk. Ennek megfelelően a képesítés „egy értékelési és érvényesítési folyamat olyan formális kimenetele, melyet szakmai testület határozata alapján szerez meg a hallgató, miután adott standardoknak megfelelően teljesítette tanulmányait. (Az Európai Közösségek Bizottsága, 2006 - Commission of the European Communities, 2006 ). Az ECVET környezetében az értékelés és érvényesítés egymástól elválhat, és azokat két különböző szakképző testület végezheti.

5.2. Egységek, modulok, képzettségek Az ECVET környezetében az „egységeket“ és „modulokat“ tisztán el kell különíteni: A “modul” kifejezés az eljárási szinthez tartozik, azaz a szervezet és a szakmai program levezénylésének szintjéhez. A szakképzés moduláris struktúrája számos egymástól jól megkülönböztethető elemből áll. A különbözeteket itt maga a szervezet adja, azaz olyan összetevőkről van szó, melyek mérhetők, vizsgálhatók. Ennek megfelelően egy „teljes” szakképzési program modulok egyéni kumulációjából épül fel. “Egységekről” akkor beszélünk, amikor a képzés részeinek kimeneteli szintjéről beszélünk, mely definiálható az ismeretek, képességek és hozzáértés alapján. Az „egységek” bizonyítvány kiadásával ismerhetők el. A tanulmányi eredmények, vagy azok egy része egyfelől magában foglalja a képzési programok moduláris, holisztikus struktúráját, másfelől - gyakorlati okból - szüksége is van ezekre az oktatási-tanulási folyamatok formatív kiértékelési keretterve során. A szakértőkkel készített interjúk rámutattak a fent ismertetett kifejezések értelmezése során széles körben elterjedt tévedésekre, ill. megkülönböztetésük nehézségeire. Az ECVET tárgyalása során ez fontos kérdéskör, hiszen meg kell különböztetni a folyamati és a kimeneteli szinteket. Ezek függetlenségét sem szabad figyelmen kívül hagyni. Előfordulhat, hogy némely képzési rendszer nem különbözteti meg mindkettőt. Ilyenek például a holisztikus megközelítésű szakképzési rendszerek. Az is előfordul, hogy egyes rendszerek egy modult (a folyamati szintet) számos egységgel asszociálnak (a kimeneteli szinten), mint azt a következő ábra mutatja: Fig. 4: Identification of “units” in different qualifications systems


10


A mobilitás megértése és az ECVET elfogadásának népszerűsítése magában foglalja a megkülönböztetési szintek ismeretét, és tisztázza, hogy az egységek felismerése a hallgató mobilitásának céljából nem feltétlenül kapcsolódik a programok modulárissá tételéhez. Ezt a jelenséget a következő ábra magyarázza: Fig. 5: Identification of units in context of cross border transfer

6. Az egyedi rendszertől az internacionalistáig - a reflector tipológiája Az ECVET reflector tanulmánya, melynek központjában a honosítás és értékelés kérdéskörei állnak, magában foglalja a mobilitás kérdését két fő folyamat alapján: 1. A tanulmányi eredmények értékelése és kiértékelése a mobilitási időszak alatt; 2. A tanuló eredményeinek honosítása hazájában és a szakképzési rendszerben, a tanulmány eredményeinek elismerése a képesítésben a tanuló hazájának szabályozása szerint. A képzés során zajló értékelési folyamatok eltérőek lehetnek a különböző képzési rendszerekben. Számos minta azonosítható: (1) Egységek értékelése, (2) egységek értékelése egyéni értékeléssel (részleges képesítések kiadásához vezet), (3) egységek kiértékelése és holisztikus értékelés (teljes képesítéshez vezet), valamint (4) egységek kiértékelése és egyéni értékelés (speciális esetekben, mint pl. nemzetközi mobilitás esetén). Ami a honosítást illeti, az történhet nemzetközi, vagy nemzeti környezetben, vagy mindkettőben. Ennek során a honosítás képzési rendszertől függően lehet különleges jellemző. A folyamatok központba állításával lehetővé válik az ECVET-re vonatkozó implicit analógiák azonosítása a képzési rendszereken belül, mely tovább növeli a fent leírt kombinációk számát. Implicit analógiák azokban az országokban is felfedezhetők, ahol például nem fejlesztettek ki külföldön szerzett részleges képesítésekre vonatkozó honosítási rendszereket. Ezekben az országokban a tanulmányi eredmények honosítása lehetséges a hazai képzést kínálók között speciális esetekben. Ezek a rendszerek egyre inkább kivételszámba mennek, de hamarosan megfelelhetnek a normáknak, amennyiben azok bevezetésének igénye továbbra is fennáll. Ez a helyzet számos országban fennáll, mind az értékelésre, mind a honosításra vonatkozó-


11


an. Példa erre a részleges képesítések esete, azaz az az eset, amikor a hallgató (részben) nem felel meg a „teljes képzési program” feltételeinek, vagy más indokból félbeszakítja azt. Ebben az esetben a hallgató az addig teljesített képzésről kap bizonyítványt. A szakmai képzési programban való részvételt megelőző időszak tanulmányi eredményeit a szakképzésben figyelembe lehet venni, ezek esetlegesen rövidíthetik is a programot. A holisztikus, egyedi oktatási rendszer, valamint az egységeket díjazó internacionalista rendszerek a skála két végletén helyezkednek el. Széleskörű lehetőségek tárházát kínálja a kettejük között elhelyezkedő skála. Mindkét típust modellként mutatjuk be jelen tanulmányban. A valóságban azonban nem létezik tiszta holisztikus egyedi rendszer, amely nem engedné az oktatási rendszer határokon kívüli kommunikációját. Másfelől nem létezik olyan egységeket alkalmazó internacionalista rendszer sem, melynek teljesen nyitott rendszere korlátozás nélkül engedné a tanulmányi eredmények felhalmozását tekintet nélkül arra, hogy a képesítést hol szerezték. Table 1: the ECVET reflector typology Types of qualifications systems

Characteristics

Unit-aware Internationalists

Individual units are assessed and the cross-border transfer of partial qualifications is possible.

8

Holistic Internationalists

The training programmes are oriented to a final exam; however, partial qualifications are considered in the context of cross-border transfer.

7

Holistic Loners

The training programmes are oriented to a final exam. The legal and institutional requirements for a transfer of partial qualifications are missing.

15

Total (countries)


Distribution

Degree of ECVETreadiness

high

low

30

12


7. Javaslatok Számos javaslatot készítettünk az intézményi oldal számára. Olyan javaslatokat, melyek a szükséges lépéseket tartalmazzák, és melyeket az alábbi táblázat tartalmaz. Számos javaslat készült a hallgatói oldal számára is, mint az a következőkben bemutatott képzési rendszerekre vonatkozó tipológián látható. Table 2: Proposals for actions to be taken (in relation to the reflector typology) Holistic loner

Holistic internationalist

Unit-aware internationalist

Neutrality of the instrument

Clarification of the cross-border function of ECVET Involvement of those stakeholders, who worry about an erosion of national (e.g. quality-) standards caused by increasing mobility in IVET.

Support of reform in VET

Using ECVET for the creation of more flexibility and transition on national level Using ECVET for a competence-based description of learning outcomes

Design of the credit system

Identification of implicit analogies of ECVET in national VET/ qualifications practices Clarification of the relation between ECVET and existing instruments and methods Legal regulation of equivalence of learning outcomes acquired abroad

Institutional framework

Using ECVET for a competencebased description of learning outcomes

If necessary adaptation of existing legal provisions of regulating equivalence of learning outcomes acquired abroad

Establishing prerequisites for the accomplishment of mobility schemes and the assessment and valuation of learning outcomes in the context of ECVET (e.g. via more flexible regulation of responsibilities or decentralised solutions); securing the resources required.

Responsibility for tasks in connexion with ECVET fulfilled by those institutions currently in charge of analogue tasks; securing the resources required

Az ECVET végrehajtásának négy területére vonatkozó javaslatot az online tanulmány tartalmazza részletesen. A következő javaslatok a hallgató perspektíváit a rendszer fejlesztésének kívánalmaihoz kötik. Ezeket a reflector tipológiája mentén fejlesztették ki.

7.1. Az “egyedi holisztikus” típus: a kultúrától a gyakorlatig Leírás: Rendkívül centralizált szakképzési rendszer. A képzési rendszer alapja nem elsősorban a tanulmányi eredmény. Az oktatási év alatt szóbeli és írásbeli, időközi vizsgák zajlanak. A tanévet záróvizsga zárja. A szakmai gyakorlat érvényesítése folyamatban van, de még nem fejlesztették ki teljesen. Nincsenek egységes elismerési folyamatok, vagy olyan eszközök, melyek egységesen kezelnék a különböző programok tanulmányi eredményeit. A külföldön szerzett eredmények és képesítések elismerésére nincs módszer. A tapasztalatot speciális területeken gyűjtik. A tanulmányi eredmények honosítására nincs hivatalos keretterv. A rendszeren belüli mobilitás az erős centralizációra korlátozódik. A programok között nem átvihetők az egységek. A tanulmányi eredmények halmozódása majdnem irreleváns.


13


A határokon átnyúló perspektíva: A kiértékelés impulzusa Az állami iskolák számára nyitva áll a lehetőség külföldi partnerek keresésére mobilitási projektekhez, a megfelelő egységek felismerésére, a cserediák-programok kerettervi feltételeinek tárgyalására, valamint tanulmányi szerződések megkötésére. Ennek megvalósításához bizonyos fokú jogi függetlenség szükséges.

A tanuló előnyei: A mobilitási projekteket a tanuló igényeihez mérten lehet kidolgozni. A tanuló számára a mobilitási projekt előkészítése nem bürokratikus folyamat, nem szükséges az egyes intézményi fokozatokat végigjárniuk. Az iskolák jelentőségének növelésével a tanulókat egy olyan pozícióba lehet helyezni, ahol a felmerülő szükségeket rugalmasabban oldhatják meg. Ez a módszer növeli a szakképzési rendszer minőségét. A határokon átnyúló lehetőségek a folyamat során erősen kötődnek a rendszerfejlesztési perspektívákhoz.

Ebben a típusban a részleges képzések nem rendelkeznek törvényi függetlenséggel a képzési rendszerben. Az ECVET egységek azonosításának kiterjesztése ezért kiemelkedő fontossággal bír. Ez olyan folyamatokat tesz szükségessé, melyek lehetővé teszik a formatív értékelések hagyományos formájának újragondolását, mely mindig az egységekhez kötődik. Lehetővé teszi ezen kívül a külföldi képzettségekkel meglévő közös vonások azonosítását egy lehetséges partnerországban. Ebből a célból a jól működő gyakorlatok dokumentálása Európában javasolt. Jelenleg ilyenek csak a LEONARDO mobilitási projekt környezetében megfigyelhetők.

A tanuló előnyei: Más európai országban megszerzett képesítés szélesebb körben lehetséges, nem csupán kivételes esetben. A mobilitási projektek átláthatósága ily módon a kölcsönös bizalom légkörét teremti meg. A különböző tanulási rendszerekben megszerzett ismeretek összehasonlíthatósága és megegyezősége miatt a külföldön eltöltött tanulási időszak szisztematikusabban integrálható a tanulás menetébe, és előre tervezhető, mint az egyéni fejlődés, valamint a képzés megszerzésének része.


14


Rendszerfejlesztési perspektíva: új érvényesítési kultúra A vizsgák és értékelési eljárások különleges jelentőséggel bírnak. Kiemelkedő fontossággal bír a vizsgák sokféleségének növelése. Az ECVET hozzájárul, hogy a képesség demonstrálása megkapja a neki járó szerepet a szakképzésben, és a külföldi tapasztalat számos nemzetközi csereprogram keretein belül elérhetőbb legyen. A nemzetközi transzfer jelenleg meglehetősen limitált lehetőségeit az ECVET használatával jelentősen bővíteni lehet biztosabb alapokra helyezve azt. Ez felszabadítaná a forrásokat a redundáns képzés elkerülésével. Az ECVET végül kihasználható a tanulmányi eredmények gyűjtése érdekében a programtól függetlenül.

A tanuló előnyei: A formális szakképzésen kívül szerzett eredmények elismertetése egyszerűbbé válik. A tanulás értékelése új módszerekkel végezhető. Ezáltal láthatóbbá válnak az ismeretek, képességek és szakértelem azokon a területeken is, ahol a programot nem végezték el teljesen. (Pl. félbeszakított tanulmányok esetén.)

7.2. Az “egységeket használó internacionalista” típusa: a helyes úton Leírás: Elsődlegesen iskola-orientált szakmai oktatási és képzési rendszer, melynek központjában az egységek állnak. Az eredmények mind a rendszeren belül, mint határokon átnyúlóan átvihetők. A rendszer krediteket alkalmaz. A szakképzési programok modulokra osztottak, a kreditek elosztása „szkolarisztikusan” történik. Az egyes tantárgyakat kreditpontok jellemzik. Nemrégen végrehajtott újítás: képesség-demonstráció. Ha a tanuló egy egyik szakképzési programról egy másikra vált, vagy általános szakképzésről felső szakközépiskolai programra, akkor legalább a végrehajtott program magját elismerik. Az általános érvényességű egységek átvihetők. Az elismerés folyamata változhat. A szakképzés számos eleme történhet külföldi vállalatnál. A tanulmányi kimenetelek elismerése azonban nem feltétlenül rövidíti a képzés időtartamát. A szakképzések egyes nyújtói kevés bizalommal vannak a másik iránt.

A határokon átnyúló perspektíva A rendszer már meglévő szándéka a külföldi tanulási szakaszok integrálása a képzési útba. Az iskolák képesek cserediák-programok megszervezésére. A képességek demonstrálásának folyamata és a tanulmány értékelésének megfelelő folyamatai még mindig a kezdeti fázis részét képezik. A tanulás tapasztalatainak leírása az eredmények hangsúlyozásával jelentősen egyszerűsítheti a honosítást, tekintet nélkül a rendszerre.


15


A tanuló előnyei: A mobilitási projektek jelentősen leegyszerűsítettek, és egyre elterjedtebben, mivel a megszerzett tanulmányi eredmények tulajdonsága sokkal érthetőbben meghatározott és dokumentált, mint a múltban. Ily módon beszélhetünk egyfajta változásról a standard kezdeti szakképzésben alkalmanként használt „érdekes kiegészítések” felől egy bizonyos szintű normalitás felé az IVET rendszerében.

A rendszerfejlesztési perspektíva A képzési modulok tanulmányi eredményeinek definiálásával a jelenlegi kreditrendszer értéke növelhető, valamint a szakképzést nyújtók közötti kölcsönös bizalom is erősödik. A képzési idő rövidülésével a honosítás leegyszerűsödik. Végül, az ECVET eszköztárának használata megkönnyítheti a képességek demonstrációjának végrehajtási folyamatát, mely jelenség jelenleg zajlik. A hallgató előnyei: A rendszer rugalmassága a tanulót szolgálhatja. Az időigényes kétszeres tanulási fázisok elkerülhetők. A szakképzést nyújtók közötti váltás lényegesen egyszerűbb. A tanuló által teljesített képzési programok és az általa megszerzett bizonyítványok több előnyt nyújtanak. A tanuló képességeinek bemutatása a munkaerő-piac felé könnyebbé válik.

7.3. A holisztikus internacionalista típus: minden egyben Leírás: A szakképzés központjában a teljes körű szakmai kompetencia áll. A vállalati képzés jelentős mennyiségi súllyal szerepel a programban. A szabályok pontosan meghatározzák a megszerzendő ismereteket, az elsajátítandó képességeket és szakértelmet. A bizonyítvánnyal való elismerési gyakorlatok azonban inkább a teljes képzést célozzák. A mikro-szinteken bár léteznek értékelési formák, ezeknek azonban nincs hivatalos jelentősége. A hangsúly magán a bizonyítványon van. Az elismerési folyatok a vizsgákon való részvételt biztosítják. A szakképzési program részei külföldön is teljesíthetők, mely folyamatot egy kompetens szerv felügyel. A vállalati képzési időszak lerövidíthető korábban elvégzett vállalati szakképzési tapasztalatok akkreditációjával. A tanulmányi eredmények felgyülemlése nagy egységeken belül történik. A specializáció az alapképzés után történik. A honosítási lehetőségek jelenleg intenzív vita tárgyát képezik


16


A határokon átnyúló perspektíva A törvényhozás népszerűsíti a tanulmányi eredmények határokon átívelő honosítását. Minthogy a törvényi szabályozás már létezik, az ECVET végrehajtása előtt mindenképpen tanácsos ellenőrizni annak adaptálhatóságát. A mobilitási projektek során a felelősségi területek felaprózódása által okozott nehézségek elkerülése érdekében érdemes megbizonyosodni róla, hogy csupán egy kontaktszemélyt jelöl ki a partner. Ez mindenekelőtt azt kívánja, hogy az iskolák, cégek és más érintett testületek közötti kapcsolat pontosan meg legyen határozva az ECVET-re vonatkozóan. A határokon átnyúló honosítások kiterjesztése érdekében a vállalati környezetben teljesített egységeket meg kell határozni. A szakképzés alapja elsősorban egy összetett, munkaalapú képzési forma, ahol az egység észlelése alacsony szintű. A mobilitási projektek keretében zajló, külföldi partnerekkel történő kommunikációt gondosan elő kell készíteni. Pontosan meg kell határozni a tanuló által már elért KSC szintet, a tanulmány követelményeit, valamint azokat a kritériumokat, melyek meghatározzák a tanulmányi kimenetelt.

A tanuló előnyei: A szakképzés külföldi szakaszának tervezése lényegesen egyszerűbb és kevésbé bürokratikus. Az ECVET bevezetésének konzisztens folyamata kiegészíti az egyéni vizsgákat és szabályzatokat. A külföldi tartózkodás előnyei a tanuló számára jobban láthatóbbak, egyszerűbben értékelhető és érvényesíthető.

A rendszerfejlesztési perspektíva A határon átnyúló honosítások fent leírt módon történő felismerése tovább könnyítené a nemzeten belüli honosítások és átvitelek előfeltételeinek megteremtését. A honosítás a tanulmányi értékelés szintjén történhetne, és lényegesen szélesítené a jelenlegi lehetőségeket. Ez megfelel a jelenlegi fejlesztési igényeknek amennyiben a szakA tanuló előnyei: Ebben az esetben is minimalizálható a kettős tanulás ideje. Egyszerűbb a koordináció a képzés nyújtói között a rendszeren belül, ez kevésbé terheli a tanulót. A részleges képzések dokumentációja a tanulmányi eredmények alapján szintén azok érdekét szolgálja, akik megszakítják a tanulmányokat. Ez a rendszer biztosítja, hogy nem áll fenn többé a „mindent, vagy semmit” rendszer, és a holisztikus képzési programból történő korai kilépés problematikus helyzete is lényegesen egyszerűbbé válik.


17


képzést nyújtók (nappalis képző intézmények, vállalatok, képzési partneri együttműködések) közötti jól működő kommunikáció jelentősége növekszik. Az ECVET felhasználható a résztvevők közötti kommunikáció fejlesztésére a „teljes képzettség” céljának elérése érdekében. Az ECVET felhasználásával azok az eredmények is dokumentálhatók, melyeket a szakképzés félbeszakítása előtt értek el.

8. További információk Az Európai Bizottság ECVET weboldala

ec.europa.eu/education/ecvt/index_en.html

MoVE-iT tanulmányok A project weboldala

www.europe-move-it.eu

PricewaterhouseCoopers

www.nl.pwc.com

CENTRUM VOOR INNOVATIE VAN OPLEIDINGEN – CINOP

www.cinop.nl

ECVET kapcsolatok A projekt weboldala

www.ecvetconnexion.com

ANFA - French National Association for Automobile Training

http://213.251.176.68/index.php

MENESR Franciaország Oktatási, Felsőoktatási és Kutatási Minisztériuma

www.education.gouv.fr

ECVET reflector A projekt weboldala

www.ecvet.net

Szakmai Oktatási és Képzési Kutatási Intézet - Research Institute for Vocational Education and Training (f-bb gGmbH)

www.f-bb.de

Szakmai Oktatási és Képzési Szövetségi Intézet - Federal Institute for Vocational Education and Training (BIBB)

www.bibb.de


18


A szerzők Gabriele Fietz a VET Kutatási Intézetének európai projekt-koordinátora Nürnbergben, Németországban, a Bajor Ipari Szövetség Oktatási Központjainak igazgatóságában számos feladatot lát el. A számos európai hálózati projekt vezetése során számos üggyel foglalkozik, mint például önállóan szervezett oktatások, valamint az új media és módszerek által kínált nem formális oktatási formák népszerűsítését vállalatok számára. Jelenlegi kutatási tevékenysége a tanulmányi kimenetel átláthatóságára, valamint a határokon átívelő mobilitás minőségének javítására koncentrál különböző európai szakmai oktatási rendszerekre vonatkozóan. Kapcsolat: [email protected], Tel.: 00 49 (0)911 277 79-22

Isabelle Le Mouillour a Szakmai Oktatási és Képzési Szövetségi Intézet (Federal Institute for Vocational Education and Training - BIBB) bonni projektmenedzsere a nemzetközi ellenőrzési és európai szakmai képzési programokat felügyelő osztályon. Összehasonlító elemzéseket végrehajtva olyan kérdésekkel foglalkozik, mint az élethosszig tartó tanulást célzó európai és nemzeti stratégiák vizsgálata, a koppenhágai folyamat, a szakmai oktatási programok kormányzati befolyásolása, a bolognai folyamat, vagy az európai felsőoktatási rendszer. Jelenlegi projektjei az ECVET-hez kapcsolódnak, valamint az oktatási rendszereken belüli kreditrendszerekhez. A szakmai oktatási rendszerek átalakítása az európai és nemzeti felsőoktatásnak megfelelően, valamint a nemzeti oktatási programok szintén kiemelkedő szerepet kapnak a vizsgálatok során. Kapcsolat: [email protected], telefon: 00 49 (0)228 107 1638

Thomas Reglin a Szakmai Oktatási Programok Kutatási Intézetének (f-bb) helyettes elnöke, a Szakmai Oktatási Programok nemzetközi kérdéseivel foglalkozó területének, valamint a nürnbergi Bajor Ipari Szövetség Oktatási Központjainak elnöke. Szakterületei magában foglalják a didaktika, a vállalati e-Learning projektek minőségbiztosítását és annak végrehajtását, módszerek szakmai jóváhagyását, valamint a szakmai képzés nemzetközi ügyeit. Jelenleg az európai oktatás átláthatóságának megvalósítási lépésein dolgozik. Kapcsolat: [email protected], telefon: 00 49 (0)911 277 79-44


19

Az ECVET reflector tanulmánya

Recommend Documents