AZ E-KERESKEDELEMHEZ VEZETŐ ÚT MAGYARORSZÁG ÉS AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG PIACÁN

Készítette: Skiba Katalin

Létrehozva 2008. 12.11.

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÚLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi Marketing és Teljeskörű Minőségirányítás SZAK Nappali tagozat Fogyasztói piac szakirány

AZ E-KERESKEDELEMHEZ VEZETŐ ÚT MAGYARORSZÁG ÉS AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG PIACÁN

Készítette : Skiba Katalin

Budapest, 2008 77


Létrehozás dátuma 2009.05.04.

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ...................................................................................................................... 3 1.1. A szakdolgozat témája, célkitűzései .......................................................................... 3 1.2. A téma relevanciája ................................................................................................... 3 2. Az elektronikus kereskedelem ...................................................................................... 5 2.1. Az internet kialakulása............................................................................................... 5 2.2. Fogalmi tisztázás........................................................................................................ 6 2.3. Milyen egy jó e-szolgáltató?...................................................................................... 9 2.4. Az internetes kereskedelem előnyei ........................................................................ 10 2.5. Az elekronikus kereskedelem problémái, nehézségei ............................................. 11 2.6. Fizetési módok......................................................................................................... 12 2.6.1. Biztonság .............................................................................................................. 13 2.7. Jogi vonatkozások.................................................................................................... 13 3. Az elektronikus kereskedelem kialakulása Magyarországon ..................................... 15 3.1. Történelmi visszatekintés ........................................................................................ 15 3.2. Információs társadalom Magyarországon................................................................ 17 3.2.2. Az elektronikus kereskedelem kialakulása ........................................................... 18 3.3. Magyarországi statisztikák ...................................................................................... 22 3.3.1. Lassan fejlődik a magyarországi e-kereskedelem (napjainkig)............................ 27 4. Elektronikus kereskedelem az Egyesült Királyságban ............................................... 33 4.1. Történelmi visszatekintés ........................................................................................ 34 4.2. Információs társadalom............................................................................................ 36 4.2.1. Az e-commerce kialakulása az Egyesült Királyságban ........................................ 36 4.2.1.2. Nagy Britannia................................................................................................... 38 4. 3. Eredmények Nagy Britanniából.............................................................................. 40 5. Primer kutatások ......................................................................................................... 48 5.1. A kutatás módszertana, felépítése............................................................................ 48 5.2. Magyarországi felmérés.......................................................................................... 49 5.2.1. Kiértékelés ........................................................................................................... 49 5.3. Kutatás az Egyesült Királyságban ........................................................................... 55 5.3.1. Kiértékelés ............................................................................................................ 56 6. Konklúzió.................................................................................................................... 62 2



1. Bevezetés 1.1. A szakdolgozat témája, célkitűzései Napjainkban egyre nagyobb szerepet kap az internet és az általa nyújtott lehetőségek. Az e- kereskedelem elterjedtsége a világban már számottevő. A fejlett országok évek óta használják és hasznosítják az ebben rejlő lehetőségeket. Az internet összeköti egymással az ország és a világ bármely részén élő embereket, vállalkozásokat és szervezeteket. Mindenki, akinek számítógépe van, csatlakozhat a világhálóra, amelyen vásárolni tud anélkül, hogy ehhez el kellene mozdulnia a helyéről. Mindez jelentős hatással volt a gazdaságra az elmúlt évtizedekben. Az internet megjelenésével és rohamos terjedésével az üzleti élet szereplői előtt is új lehetőségek sorakoztak. Az elektronikus kereskedelem a világháló egyik legkomolyabb üzleti lehetőségét kínálja az embereknek és úgy tűnik, van is jövője ennek az új iparágnak. Azonban Magyarország még nem tart ott, hogy az ebben a témában rejlő összes alternatívát- melyet a gazdaságilag fejlettebb országok már felfedeztek- meglelje és kihasználja. Ezért választottam ezt a témát, hogy nyilvánvalóvá tegyem ennek a kereskedelmi módszernek az előnyeit és összefoglaljam mindazt, ami által megláthatjuk, mi várhat ránk a jövőben e-téren azáltal, hogy az egyik legfejlettebb országgal, az Egyesült Királysággal vetem össze a magyarországi helyzetet. Választásom azért erre az országra esett, mert Európában – Németország és Dánia mellett - itt a legfejlettebb az e- kereskedelem. Becslések szerint az online értékesítés legalább 40%-át tudhatta majd magának a 2008-as év során. Célom tehát az, hogy megtudjam, miért van Magyarország elmaradva és, hogy mit várhatunk a jövőben, milyen fejlődésen fog keresztül menni az e-kereskedelem hazánkban. Szeretnék rávilágítani egy fejlett gazdaságú ország és Magyarország közötti különbségekre és a lehetőségekre, melyekkel ezt csökkenteni lehet.

1.2. A téma relevanciája Úgy gondolom senki számára nem kérdés ennek a témának a relevanciája, hiszen a fejlett világ létezésének alappillére az internet és a vele párosuló lehetőségek. Nemcsak az üzleti élet szereplői, de a hétköznapi ember is hasznot tud húzni a világhálón való kereskedésből. A Magyarországon is gyorsan szaporodó internetes

3



áruházak a világ legkényelmesebb beszerzési forrásai, olyanok, akár a hagyományos boltok vagy szaküzletek, vagy bevásárlóközpontok. A téma meglehetősen aktuális, abból a szempontból is, hogy sorra alakulnak az internetes online kereskedelemmel foglalkozó cégek, de a hagyományos offline társaságok is lázasan igyekeznek tevékenységüket a világhálón megjeleníteni. „A kereskedelem a hálón kezdetben lehet, hogy veszteséges lesz, de biztosan azzá fog válni, ha nem kerül oda!” (Esther Dyson) A GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft., mely többek között az elektronikus kereskedelemre vonatkozó várakozások és trendek feltérképezésével és vizsgálatával foglalkozik, 2005-ben az on-line áruházak dinamikus növekedéséről írt. Az elmúlt években továbbra is számottevően emelkedett az interneten keresztül kosaras rendszerben értékesítő kiskereskedelmi boltok forgalma: 2006-ban elérte a 30 milliárd forintot, s 2007-ben közel 45 milliárd forint körül alakult. Az utánvétes fizetés aránya továbbra is meghatározó, ötből négy esetben így valósul meg a fizetés. A két vezető online aukciós piactér (C2C) átmenő forgalma 2007-ben megközelítette a 10 milliárd forintot. 1.számú ábra

Forrás: Kis Gergely: Online áruházakMagyarországon

28

Ezzel szemben az Egyesült Királyságban a legmagasabbak az elektronikus kereskedelem forgalmának mutatószámai. A Mintel kutatása szerint az online vásárlás

4



forgalma elérte a 18,5 milliárd eurót 2007-ben. Számításaik szerint 199 %-kal fog ez a szám emelkedni az elkövetkezendő négy évben, tehát 2012-re ez a szám eléri az 56milliárd eurót. 1 Mindezt csak ízelítőnek szántam mindahhoz, amit a következőkben ki fogok fejteni.

2. Az elektronikus kereskedelem 2.1. Az internet kialakulása Az internet szó egy nemzetközileg elterjedt angol kifejezésből ered -internetwork-, magyar jelentése: „hálózatok hálózata”. Az internet a számítógép hálózatokat köti össze, úgy, hogy különböző hálózatok egymással átlátszó módon tudjanak

elektronikus

leveleket

cserélni,

állományokat továbbítani. Mindez olyan ütemben növekszik, hogy az erre vonatkozó adatok pár hónap alatt elavulnak. Úgy is emlegetik, mint a világ elektronikus postája, ahol a felhasználók azonnal választ kaphatnak leveleikre. Kialakulása az 1960-as évekre vezethető vissza, mikor az USA-ban a katonai fejlesztések kezdtek átszivárogni a civil szférába. Ekkor vált szükségessé egy szilárdabb számítógép hálózati rendszer kialakítása. 1972-ben létrejött az első e-mail program és 1974-ben jelent meg az „internet” kifejezés. A National Science Foundation úgy gondolta, hogy ez a hálózat sok új eredményhez vezethet még a tudományos kutatások területén, ezért nagy szerepet vállalt az internet bővítésében. A hálózaton nincs „egy” központi gép és a hálózat bármely pontja képes akármelyik másik ponttal kapcsolatot teremteni. A világhálót eredetileg ugyan katonai célokra hozták létre, de hamar általános kommunikációs információtovábbító médiává vált, ez után pedig már nem kellett sok, hogy új formái jelenjenek meg az emberek közötti kapcsolatteremtésnek. 1992-től pedig már a számítógépekhez nem értők is tudtak „szörfölni” az interneten.2

1

UK leads Europe in e-commerce

2

http://hu.wikipedia.org/wiki/Internet

5



2.2. Fogalmi tisztázás Tanulmányaim és vizsgálódásaim során rendkívül sok fajta megoldást olvastam az elektronikus kereskedelem és az e-business meghatározására. Néhány ezek közül: "olyan üzleti környezet, ahol a szereplők működésük során az információs technológia eszközeit internetes környezetben használják" - Báthory Balázs a Webigen Rt. igazgatója - "az e-business piacok, szervezetek, folyamatok és rendszerek integrációja internetes vagy ahhoz kapcsolódó technológiákkal" - PricewaterhouseCoopers tanácsadó cég meghatározása - "az e-business az üzleti folyamatok Internetes technológiákon alapuló támogatása" - az IBM meghatározása szerint - "az e-business, azaz az elektronikus üzletvitel nem más, mint kereskedelmi, üzleti

és

adminisztratív

tranzakciók

megvalósítása

az

informatika

és

a

telekommunikáció segítségével" - KPMG Consulting tanácsadó vállalat szerint - az elektronikus kereskedelem több mint egyszerűen a javak elektronikus úton történő vétele és eladása; magába foglalja a hálózati kommunikációs technológiák alkalmazását, hogy mind a szervezeten belüli, mind a szervezeten kívülre nyúló értékteremtő lánc összes szintjén széles körű tevékenységet tudjon folytatni (APPLEGATE at al., 1996) - Kalakota és Whinston szerint

az elektronikus kereskedelem: számítógép-

hálózatok használata információk keresésére és kinyerése, melyek segítik az emberi és vállalati döntéshozást; egy új és modern módszer, mellyel a szervezetek, kereskedők és fogyasztók csökkenteni tudják a költségeket, javítani tudják az áruk és szolgáltatások minőségét és csökkenteni tudják az áruk leszállítási idejét. (KALAKOTA at al, 1997)/ - az elektronikus kereskedelmet úgy definiálhatjuk, mint a számítógépes hálózatok

és szoftverek használata a termékek és szolgáltatások cseréjét segítő

kommunikáció és tranzakciók növelésére, hatékonyabbá és hatásosabbá tételére (Osmonbekov, Bello és Gilliland (2002)) - elektronikus kereskedelemnek nevezzük mindazon eszközök és eljárások összességét, amelyekkel megvalósítható az áruk, termékek, szolgáltatások és

6



ellenértékük cseréje és az ehhez kapcsolódó adminisztráció a világhálón keresztül. Akácz (2002)3 Mindemellett az elektronikus kereskedelem fogalma gyakran keveredik az ebusiness (elektronikus üzletvitel) fogalmával, ezért célszerű, és egyre inkább elfogadott az e-tevékenység kategóriájának kettébontása. A szétválasztás utáni két fogalomkör egy lehetséges meghatározása az alábbi módon történhet. 2. számú ábra

Forrás: Az e-business és az e-commerce viszonya4 SAP [2001]

Az e-business elnevezés az internetes kommunikációtól, az adat átvitelen, az elektronikus beszerzésen, a pénzügyi tranzakciókon, az aukciókon, a távfelügyeleten és a kontrollon keresztül egy sor olyan tevékenységet jelöl, amely digitalizált kommunikáció segítségével megy végbe. Az e-business tehát nem csupán az elektronikus úton történő vételt és eladást, hanem a vevők részére nyújtott szolgáltatást és az üzleti partnerekkel történő együttműködést is jelenti. Ezért az üzleti partnerek közötti olyan tranzakcióként, vagy kommunikációként fogható fel, amelyben az információcsere nem fizikai, hanem elektronikus úton megy végbe. Az e-business része az elektronikus kereskedelem. Ebbe a kategóriába tartozhatnak azok az elektronikus megoldások, melyek segítik a vállalatokat, igazgatási és egyéb szervezeteket folyamataik integrálásában, üzleti és ügyviteli folyamataik felgyorsításában, annak érdekében, hogy üzletvitelüket, illetve

3

(Berecz Patrícia: Elektronikus kereskedelem a gyakorlatban. 5.oldal)

4

Forrás: SAP [2001]

7



működésüket hatékonyabbá tegyék Így kapcsolja össze megjelenési formájától függően a kereskedőt és a vásárlót (B2C- Business to Consumer), a vállalatokat (B2B- Business to Business), illetve a közigazgatást (B2A-Business to Administration), és egyre inkább bankokat is, így a vásárlás folyamatának nagy része automatizálható.5 3.számú ábra

Forrás: dr. Kutor László: Az elektronikus kereskedelem

5

Jogi vonatkozásból nézve elektronikus kereskedelemnek nevezzük a távollévők között, elektronikus eszközök által tett olyan jogilag releváns cselekményeket, amelyek egyedileg meghatározható jogalanyok között polgári jogi jellegű jogviszonyt hoznak létre, feltéve, hogy a jogszabály az elektronikus kereskedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazását nem zárja ki.6 A

Wikipédia

meghatározása

szerint

az

elektronikus

kereskedelem

(e-

kereskedelem) az árucikkek interneten való eladása, vásárlása, illetve cseréje. Azokat a honlapokat, amelyek fő profilja bizonyos árucikkek értékesítése, webáruháznak nevezzük. A hagyományos kereskedelemtől eltérően a webáruházakban lényegében megfoghatatlan formában találkozhatunk a termékekkel, gyakran csak egy apró képet láthatunk, jó esetben többet, kinagyíthatóakat, illetve hol szegényes, hol részletekben gazdag leírást kapunk az áruról. Az emberek szívesebben vesznek olyan dolgokat, 5

dr. Kutor László: Az elektronikus kereskedelem

6

Berecz Patrícia, Elektronikus kereskedelem a gyakorlatban

8



amiket meg tudnak fogni, érezhetik az anyagát, felpróbálhatják stb. Éppen ezért hazánkban manapság továbbra is azokat a termékeket szeretik a vásárlók az internetről rendelni, ahol az előbb felsorolt dolgok nem lényegesek a vásárlás szempontjából. Ilyen cikkek a DVD-k, könyvek, egyszerűbb háztartási cikkek, valamint az olyan termékek, amelyeket az ember általában szégyell boltban megvenni (elsősorban szexuális segédeszközök, filmek). Ezeket legtöbbször postai úton, utánvéttel lehet megvásárolni. Külföldön, főleg az Egyesült Államokban már viszonylag régóta népszerű vásárlási forma az internetről való rendelés. Kiforrott a vásárlási fegyelem, nagyobb bizalommal fizetnek – akár egy autó teljes értékét – bankkártya segítségével. Törvényben rögzítve van, hogy számlát minden esetben küldeni kell. A vásárlás történhet utánvéttel, bankkártyával, készpénzzel és átutalással. A szállítás postán keresztül vagy futárszolgálattal bonyolódik, de lehetőség van az árut a boltban is átvenni, ha az adott webáruház rendelkezik ilyennel. A webáruházak nagy részénél lehetőség van értékelni, véleményt írni a termékekről. Akik véleményt írnak, azok általában vagy nagyon elégedettek, vagy épp nagyon elégedetlenek az adott termékkel. A vásárlók döntését pedig igencsak tudja befolyásolni, hogy egy-egy árucikkről milyen vélemények jelennek meg, és ha bőséges a választék, akkor bizony a "leszólt" termékekből elég kevés fog fogyni. A webáruházak életben maradását számos tényező befolyásolja, amit a kereskedőnek feltétlenül szemmel kell tartaniuk.7

2.3. Milyen egy jó e-szolgáltató? A jó e-szolgáltatónak meg kell teremtenie az egyszerű és biztonságos rendelés lehetőségét. A világban összességében a vásárlások 90%-a banki átutalással valósul meg, a bankkártya számának megadásával. Fontos a megbízható működés. Az emberek bizalmatlanabbak az olyan áruházakkal szemben, melyek hol működnek, hol nem. Kialakult üzleti modellt (stratégiát) sugall.

Lehetőleg a legfejlettebb technológiát használja és így a

hagyományos vásárlási élményhez a legjobban közelít (ilyen pl. amikor egy terméket az egér segítségével teljesen körbe tudunk forgatni, így minden oldalról megfigyelhetjük). Naprakészen frissíti a termékskáláját és lépést tart a vásárlói igényekkel, reagál az esetleges gazdasági, szociális vagy fizikai környezet változásaira. Kellemes a 7

http://hu.wikipedia.org/wiki/E-kereskedelem

9



megjelenése: ízléses színvilággal, grafikákkal, fotókkal rendelkezik, nincs túlzsúfolva, így a vásárlók szívesebben térnek vissza máskor is, akár néha csak nézelődni A megjelenített termékekből lehetőleg mindig tart raktáron, így a vásárlónak nem kell csalódnia. A termékei a kiszállítás után nem okoznak csalódást, működőképesek és/vagy hibátlanok.

2.4. Az internetes kereskedelem előnyei Az

elektronikus

kereskedelem

elterjedésére három tényező van leginkább hatással.

Az

infrastruktúra

online rendelkezésre

elérhetőségének elektronikus

mértékétől, kereskedelmi

kommunikációs állásának

és

illetve

az

rendszerek

mennyiségétől és minőségétől is nagymértékben függ, harmadrészt pedig a bizalmat megteremtő jogi keretek meglététől. Előnyként említhetjük tehát, hogy az interaktív kommunikáció révén jönnek létre a vásárlások, amiket a nap bármelyik szakában véghez lehet vinni. A termékek a hagyományos boltokban kaphatóknál kedvezőbb áron kaphatóak. A kiválasztott áru néhány kattintással megrendelhető, illetve gyorsan lehet köztük keresni. Motiváló tényezőket, amiket az oldal biztosít a vásárlóknak, hogy később is itt vásároljon (kuponok, ajándékok, leárazások). Interaktivitása miatt személyre szabott vásárlási élmény biztosít (pl. a weboldal többféle színvilággal böngészhető, a korábbi vásárlások alapján olyan termékeket kínál fel, amelyek érdekelhetik a vevőt). Közösségi élmény érzetét nyújtja (a korábban leírt vásárlói vélemény írásának lehetősége, fórumok, esetleg chat szobák biztosítása) A webáruház saját image-e az egész vásárlási folyamat alatt jelen van, (pl. a kiszállított termék egyéni kialakítású és grafikájú dobozban érkezik). A vásárló képes legyen önállóan eligazodni az áruházban. Ehhez tapasztalt emberek által létrehozott menürendszert és felületet érdemes használni, illetve környezetfüggő súgók beiktatása célszerű.8

8


10



2.5. Az elekronikus kereskedelem problémái, nehézségei Amennyiben a szolgáltató azt gondolja, hogy pontosan tudja, vásárlói mit és hogyan szeretnek vásárolni és nem végez el előzetes kutatást, valószínűleg nem tudja majd megfelelően kielégíteni célközönsége igényeit. Még a legjobban hangzó márkákat és legtetszetősebb termékeket sem lehet eladni a weben, ha a kereskedők elszámítják a vásárlók elvárásait, szokásait vagy motivációját. Irányított piackutatással legtöbbször ez kiküszöbölhető. Néhány problémát említnék meg, ami nélkül nem működhet az online értékesítés. •

Szakemberek hiánya

Nagyobb

webáruházak

esetén előfordul, hogy

hiányoznak

a

tapasztalt

szakemberek. Egy sor cég olyan embereket alkalmaz, akik keveset tudnak az internetről, az emberek böngészési szokásairól. • A versenyhez való akaraterő hiánya. • A versenykörnyezet várható reakcióinak megjóslására való képtelenség. Nagyon fontos meghatározni az alapvető kérdéseket, minek megválaszolása után tud csak hatékonyan működni a rendszer. Mit fognak lépni a versenytársak? Bevezetnek-e újabb márkákat? Bevezetnek-e újabb szolgáltatásokat? Megpróbálják-e elcsalogatni a vásárlókat? Kitör-e az árháború? A versenytársak megismerésével, piackutatással mindez megelőzhető. • A működéshez szükséges erőforrások félrebecsülése Milyen szoftver- és hardvereszközök, humán erőforrások szükségesek az optimális működéshez? Ennek megelőzéséhez átfogó erőforrás-tervezésre és munkaerőképzésre lehet szükség. • A legfelső cégvezetés érdeklődésének, motivációjának hiánya. Ez legtöbbször ahhoz vezet, hogy egy bizonyos feladat megvalósításához nem gyűlik össze megfelelő mennyiségű anyagi forrás. Megelőzhető, ha a csúcsvezetést a fejlesztőcsapat már az elején bevonja a munkába.

11



• Az elkészítéshez szükséges idő alábecslése. Egy elektronikus áruház kialakítása sok időt és pénzt emészthet fel, ennek elszámítása pedig még többe kerülhet. Alapvető projekt-tervezés, és fejlett analízis módszerek használatával ez kiküszöbölhető. • Számítástechnikai eszköz igényes A vásárlás nem tud létrejönni számítógép és internet nélkül. Ezért függvénye az elektronikus kereskedelem terjedése az internet hozzáférés terjedésének.9

2.6. Fizetési módok Fizetés tekintetében a bankkártyák használata a legelterjedtebb, a vásárlók 59%-a rendezi számláját ezzel a módszerrel. A banki átutalás (23%) és utánvét (13%) szintén népszerűek, és egyre inkább felfele törekszik a telefonos fizetés, amit azonban hazánkban még nem igen alkalmaznak. “Európa

fogyasztói

eltérnek

a

nagy

átlagtól: a portugálok (35), a görögök (31) és a spanyolok (29) a bankkártyás fizetés után a csomag kiszállítójának fizetnek készpénzzel a legszívesebben, szemben ÉszakAmerika lakóival, akik 69 százalékban a hitelkártyájukat, 29 százalékban telefonjukat használják a leggyakrabban10.” Magyarországon a legelterjedtebb még mindig a postai utánvét, de az internetes vásárlásban tapasztalt fogyasztók negyede fizetett már az értékesítés helyén egy, a világhálón megrendelt termékért. 2005 óta pedig már értékbiztosítást is lehet kötni a küldendő csomagokra, amit 2006 januárjától korlátozásnak vetettek alá, ugyanis 20kg– ig 3800 Ft-ot kell fizetni a belföldön való szállításért, ami viszont egy alig pár ezer forintos tételnél nagyon magasnak számít.11

9


10

Nagy Dániel: Vásárlás az interneten a.)- fizetési módok

11

Nagy Dániel: Vásárlás az interneten b.)

12



2.6.1. Biztonság Eddig még nem ejtettem szót az egyik legnagyobb gátló tényezőről, a bizalom hiányáról. Mivel még csak pár éve ütötte fel a fejét nálunk ez a fajta kereskedelem, az emberek tapasztalatlanok és emiatt bizalmatlanok, legyen szó a fizetésről, vagy egyáltalán arról, hogy elhiszik-e, hogy egy ilyen üzletből elégedetten jöhetnek ki. Nyilván ennek oka, hogy nincsenek tisztában a gyakorlatban megvalósuló fizetési folyamattal, pedig erre ki vannak alakítva a megfelelő biztonsági programok. Az internetes vásárlásra bármely dombornyomott Visa, illetve MasterCard kártya használható, és a kibocsátó bank politikájának függvényében egyes Visa Electron kártyák is. Mivel a kártyás fizetéskor sem a PIN-kódot (personal identification number személyes azonosítószám), sem aláírást nem adnak meg, elengedhetetlen, hogy az interneten keresztül áramló információk biztonságban legyenek az esetleges rosszszándékú felhasználóktól. Ennek alapjául az e-kereskedelem legnagyobb részében az SSL protokoll szolgál, amely rendelkezik egy 128 bites, a kommunikációs csatornát védő titkosítókulccsal. A vásárló által használt böngészőprogram az SSL segítségével a kártyabirtokos adatait az elküldés előtt titkosítja, így azok kódolt formában jutnak célba, az esetlegesen illetéktelen helyre került adathalmaz pedig a megfejtőkulcs nélkül értelmezhetetlen. A hazai bankok kínálatában nem olyan rég kerültek forgalomba az első internetkártyák. E kártyákat, mivel nincs rajtuk sem aláíráspanel, sem mágnescsík, és PIN-kód sem tartozik hozzájuk, csak és kizárólag internetes vásárlásra lehet használni. A tranzakcióhoz az elfogadóhely általában a dombornyomott kártyáknál megszokott három azonosítót: a bankkártya 16 jegyű számát, a lejáratát és a hátoldalon található háromjegyű biztonsági kódot kéri, a tranzakciót pedig csak abban az esetben fogadja el, ha az a kártyacég által is bejegyzett elfogadóhelyről érkezik a pénzintézethez.12

2.7. Jogi vonatkozások Az

elektronikus

kereskedelmi

szolgáltatások,

valamint

az

információs

társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény szól. (utolsó módosítás: 2002. XII. 10.)

12

Rajczy Gábor - Kummer Krisztián - Lovas Katalin: Lassan fejlődik a magyarországi e- kereskedelem

13



Az internetes kereskedelem a magyar jogi szabályozás szerint – általános jellemzőit tekintve – kereskedelmi tevékenységekkel azonos megítélés alá esik. E kereskedelmi formával foglalkozhat (a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény alapján) a Magyarországon létrehozott, illetve (a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. CXXXIV törvény értelmében) a képviseletet, fióktelepet alapító külföldi székhelyű vállalkozás. Az elektronikus kereskedő tevékenysége hazai jogunk szerint tulajdonképpen csomagküldő tevékenységnek felel meg. Ezért az internetes kereskedelemmel foglalkozó társaságra irányadóak az egyes kereskedelmi tevékenységek gyakorlásáról szóló 15/1989. (IX. 7.) KeM rendelet előírásai. A 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről tájékoztat. Az elektronikus úton kötött szerződések távollevők között létrejött adásvételi szerződések, minta utáni vételként határozhatók meg. Az interneten elhelyezett képek alapján a fogyasztó úgy válogathat a termékek között, mintha a kínálatról egy katalógus oldalai alapján tájékozódna. Figyelmet érdemelnek az egymással közvetlenül nem érintkező személyek között létrejövő szerződések speciális fogyasztóvédelmi szabályai, mert az internet, mint új információs technológia alkalmazása előnyei mellett komoly veszélyeket is rejt magában. A fogyasztó szempontjából rendkívül nagy kockázatot jelent, ha a szerződés feltételeit nem ismeri, kínált termékek és szolgáltatások alapos megvizsgálására nincs módja. Az online kereskedelem hazai szabályozásában kiemelkedő jelentőségű az Európai Unió vonatkozó irányelvének szabályaira épülő, a távollévők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (11.5.) Korm. rendelet, amely 1999. március 1-jén -lépett hatályba, illetve a későbbiekben kiadott 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet. Természetesen elállási joga is van a fogyasztónak, amennyiben ezt nyolc munkanapon belül megteszi, ez indoklás nélkül történhet.Az elállás jogát pedig attól a naptól gyakorolhatja, mikor az árut átvette, illetve szolgáltatás esetében a szerződés megkötése után. 13

13

Fogyasztóvédelem az elektronikus szolgáltatások esetében

14



3. Az elektronikus kereskedelem kialakulása Magyarországon 3.1. Történelmi visszatekintés Bojár Gábor szavai úgy gondolom, megfelelő választ adhatnak arra a kérdésre, hogy miért vagyunk ennyire elmaradva a nyugati államoktól. „Gazdasági lemaradásunk okainak elemzésekor szerencsétlen földrajzi helyzetünkre szoktunk hivatkozni, ennek is két konkrét következményére. Az első az, hogy a Kárpát-medence igencsak „huzatosnak” bizonyult az elmúlt 1000 évben, és volt alkalmunk négy nagyhatalom invázióját és hosszú megszállását átélni, melyek nem kedveztek a fejlődésnek. Ezen belül a török megszállás összefügg a másik okkal, a világtengerek felértékelődésével. A török birodalom terjeszkedése ugyanis elvágta a korábbi, a Kárpát-medencén is áthaladó fő kereskedelmi útvonalakat, és kikényszerítette a hajózás gyors fejlődését. Ez pedig Amerika felfedezéséhez és a világgazdaság, világkereskedelem súlypontjának az európai kontinens nyugati felére tolódásához vezetett.”14 Igen, országunk a múlt folyamán általában nem a győztesek sorába tartozott. Történelmünk során sok mindent túléltünk már, sok viszályon és háborún át vezetett oda az utunk, ahol most tartunk. Azonban napjainkra is kihatnak múltbéli sebeink, minek következtében nehéz megküzdeni a modernkor problémáival, hiszen sosem álltunk stabilan lábunkon, sosem tartoztunk a gazdaságilag erős nagyhatalmak közé. (Már csak méretünkből adódóan sem, ami szintén a múlt hagyatéka.) Úgy vélem, ahhoz, hogy valóban meg tudjuk állapítani, hogy Magyarország miért tart most itt és az Egyesült Királyság miért tart most ott, ahol tart, szükség van egy kis történeti visszatekintésre. Múltunkban, ha a törökökig nem is, de az első világháborúig azért érdemes visszamenni az időben. A legmélyebb sebet talán a Trianoni békeszerződés aláírása jelentette, mikor is elvesztettük országunk területének több, mint kétharmadát, így 92 963 km² maradt meg nekünk a 282 870 km²-ből. Az Osztrák-Magyar Monarchia az első világháború előtt Európa egyik legnagyobb állama volt, bár fejlettsége nem aránylott a többi nagy államéhoz. Az első világháború következtében azonban a birodalom megingott és a korábbi egységes piacot önálló szuverén államokra osztották fel. Ennek 14

Bojár Gábor: Magyarország az informatika korában

15



következtében Magyarország mind területileg, mind gazdaságilag, mind pedig katonailag gyengévé és sebezhetővé vált, így új gazdasági szerkezet megalkotására volt szükség, ami nem ment könnyen, hiszen nem csak területünk, de vele együtt a természeti kincseink jelentős részét is elvesztettük. Ez pedig azzal járt, hogy függővé váltunk a szomszédos országoktól. A mezőgazdaság és az ipar megmaradt értékei aránytalanok voltak, új vámhatárok, vámtarifák és gazdaságpolitikák alakultak ki a korábbi egységes piac helyén. Az új gazdasági szerkezet kialakításával fejlettségi mutatóink elkezdtek emelkedni és csökkentek a területi fejlettségbeli különbségek.15 Azonban ezt a fejlődést megtörte az 1929-ben kezdődő gazdasági világválság, ami miatt megszorító intézkedéseket kellett hozni a kormánynak. Mivel még nem voltunk gazdaságilag stabilak, igen nehéz volt megszerkeszteni a válságból való kilábalás programját. Ennek következménye az lett, hogy függővé váltunk a külföldi tőkétől. Elsődlegesen az amerikai, angol, német és kisebb részben francia tőke szerzett érdekeltséget a magyar gazdaságban. Világszinten túltermelés alakult ki, s hatalmas mennyiségű cikk vált eladhatatlanná, ráadásul megindult az ipari forradalom harmadik hulláma is. Ezek után 1929. október 24-én, a „fekete csütörtökön” megkezdődött a részvénypiaci recesszió is, sokan innen számítják a válság kitörését.16 Hazánk legjelentősebb gazdasági ágazata a mezőgazdaság volt, éppen ezért érintette igen érzékenyen a gazdaságot a külkereskedelmi cserearányromlás mellett a Magyarországon különösen nagyra nyíló agrárolló. A főváros vált abszolút központtá. Budapesten és környékén koncentrálódott mind a tömegtermelés, mind pedig az innovációt hordozó új ágazatok minőségi termelése is. Az infrastruktúra területén jelentős mennyiségi és minőségi fejlődés következett be. A külkereskedelemben már nem volt ilyen bíztató a helyzet, hiszen külkereskedelmünk Ausztria központúvá vált, nem tudtunk önálló politikát kialakítani ezen a téren. 1935-1936-ra Németország vált a legfontosabb kereskedelmi partnerünké. Magyarország rövid idő alatt "beilleszkedett" a német gazdasági munkamegosztás rendszerébe és gazdasági tekintetben a "német élettér" szerves részévé vált. Ez az összefoglaló rámutatott talán azokra a gyökerekre, amiktől Magyarország azóta sem tud szabadulni. Most szeretném röviden felvázolni az 1945 és 1989 közötti

15

A két világháború közötti Magyarország gazdaságtörténete

16

http://hu.wikipedia.org/wiki/Nagy_gazdas%C3%A1gi_vil%C3%A1gv%C3%A1ls%C3%A1g

16



helyzetet, majd rátérek az utóbbi évek gazdasági helyzetére, megcélozva az elektronikus kereskedelmet. Az 1945-ös évet követően sem lett összességében jobb a helyzet, hiszen a szovjet megszállás és katonai jelenlét nem tette lehetővé a nyugati típusú piacgazdaság fenntartását. 1953-ra az ipari termelés az 1938-as háromszorosára növekedett, az életszínvonal azonban nem érte el a háború előtti szintet sem. A hatvanas évek derekán kiderült, hogy olyan fejlődésre van szükség, amely minőséget, a hatékonyságot és az eladhatóságot helyezi előtérbe. 1968-tól a kormány meghatározta az elérendő (gazdasági) célokat. A gazdaság fejlesztésének másik útja, a reformok mellett, a nemzetközi hitelfelvétel volt. A hetvenes években különösen kedvező feltételekkel vett fel az ország hiteleket, így Magyarország külföldi adóssága a tízszeresére nőtt. 1981ben- a fenyegető pénzügyi összeomlás elkerülése érdekében-Magyarország belépett a Nemzetközi Valutaalapba és a Világbankba. Egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy nem elegendő a gazdasági átalakítás, politikai reformokra is szükség van az ország jövőjének stabilizálása érdekében. A gazdasági ellehetetlenülés magával vonta a rendszerváltás szükségességét, ami 1989-ben be is következett.17

3.2. Információs társadalom Magyarországon Ahhoz, hogy Magyarországon megteremtődjenek a versenyképesség feltételei, meghatározó alapja az információs társadalom megfelelő mértékű fejlődése, melyben kiemelt szerepe van az e-kereskedelemnek. Ennek a folyamatnak egy részét emelném ki, mely az ITTK csoport 2008-as jelentésében szerepel. E szerint az 1990-es években az információs társadalom már a világ politikai célkitűzéseinek középpontjába került, azonban Magyarország ezt nem érezte meg, mivel nem kapott megfelelő támogatást. Csak 2001-re készült el az első saját információs társadalom stratégiája, a Nemzeti Információs Társadalom Stratégia (NITS). Az új kormány 2002 nyarán önálló Informatikai és Hírközlési Minisztériumot hozott létre. Stratégiája, a Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) modellje a fejlesztések két alapvető pilléreként a folyamatok korszerűsítését és a szolgáltatások modernizálását határozta meg. A MITS célkitűzései és programjai illeszkedtek az Európai Unió akkoriban érvényben lévő eEurope stratégiájához.18 17

Shackallor: A magyar gzdaság jellemzői 1945 és 1980 között

18

Magyar információs társadalom jelentés 1998–2008

17



Ezután viszont nem fejlődött megfelelően az ország és tovább nőtt lemaradása nem csak az Unió tagállamaihoz, hanem a csatlakozó országokhoz képest is. A jelentésben a magyar internetkultúrát négy fő szakaszra osztják. Ezek: Első

korszak (1990-1995): amikor még kihívás a működtetés: Ez a

kezdeti időszak a hőskorszak, a szellemes és egyedi megoldások, a mérnökök és specialisták világa. A ’90-es évek előtt elkezdődött. Ekkor a kihívás maga a működtetés volt. Második korszak (1995-2000): modemre szabva: ekkor kezd ténylegesen elterjedni az internet Magyarországon és megalakul a Magyar Elektronikus Könyvtár, mely szinte egyéni munkából az ország legismertebb digitális szövegforrásává vált. Van egy akadályozó tényező, mégpedig, hogy az internet drága és lassú még ebben az időszakban, így hamar megcsappan a kezdeti felhasználók száma. Harmadik korszak (2000-2004): a magyar Web 1.0 virágzása: virágzik a digitális kultúra és egyre szélesebb tömegekhez jut el. Ebben a négy-öt évben az internet ára lassan, de biztatóan csökken, a szélessávú kapcsolatok száma nő. Negyedik korszak (2004-től napjainkig): a többségi kultúrává válás küszöbén: 2004-től dinamikusan növekszik a szélessávú felhasználók száma: egyre többen egyre többet interneteznek széles sávon.19

3.2.2. Az elektronikus kereskedelem kialakulása A történelmi áttekintés révén meglátásom az, hogy országunk a sok-sok megpróbáltatás után nem tudta maga mögött hagyni a történelem hagyatékát, hiszen jelenleg sem vagyunk gazdaságilag stabilak. Nyilván nem csak a mi hibánkból adódik a gazdasági elmaradottság. Sokszor a világban történt események határozzák meg, hogy mire kell fókuszálni, ahelyett, amire valójában fókuszálni kellene, hogy az ország helyzetét helyrehozzuk. Ezek következményeképpen az eddigi terveinket újra át kell gondolni ahhoz, hogy olyan gazdasági szférát teremtsünk, ami lehetővé teszi, hogy Magyarország kamatoztatni tudja elért eredményeit és felfejlődjön a tőle levárt gazdasági szintre. 19

Magyar információs társadalom jelentés 1998–2008

18



Látható, hogy Magyarország törekszik arra, hogy megteremtse az információs társadalom elvárt feltételeit, csak ez nálunk lassabban valósul meg, mint a fejlett országokban. Ezután térnék ki az elektronikus kereskedelem kialakulására hazánkban. Az elektronikus kereskedelem kifejezést először az interneten való web-alapú vásárlások elnevezésére alkalmazták, ezek gyakoriságának érzékelhető növekedésekor, a 90-es évek elején. Az új fogalom bevezetését azért tartották indokoltnak, mert úgy gondolták, hogy egy általános, új kereskedelmi mód született, melynek segítségével rövidesen mindenki így bonyolítja majd le vásárlásainak legnagyobb részét. Ennek megfelelően az első meghatározások közös jellemzői az alábbiak voltak: ♦ kizárólag a kiskereskedelmi tevékenységre, azon belül is a vásárlót érintő olyan szakaszokra vonatkoztatta az elektronikus kereskedelmet, mint az áru/szolgáltatás hirdetése és megrendelése ♦ a vásárló, mint természetes személy és a termékek vagy szolgáltatások értékesítését végző vállalatot képviselő rendszer közti kapcsolatra terjedt ki ♦

informatikai

eszközrendszerét

tekintve

az

internetes

web-elérésre

korlátozódott.20 Ekkor folyamatosan alakultak az elektronikus kereskedelem első generációját alkotó „dotcom” vállalkozások, melyek gyors sikereket értek el, rövid idő alatt jelentős piaci részesedésre tettek szert. Azonban 2000-2001 fordulóján kidurrant a „dotcom” lufi. A '90-es évek végén az internet robbanásszerű fejlődésével a tőzsdén új, online üzlettel foglalkozó cégek részvényei tűntek fel. A legtöbb esetben fiatal technológiai fejlesztők adták el ötleteiket befektetőknek, akik a tőzsdén értékesítették tovább az újonnan alakult cégek papírjait. A vállalatok közül azonban igen sok nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: papírjaik ugyan már többszörös áron forogtak a tőzsdén, a társaságok azonban jelentős veszteségeket szenvedtek. Így következett be a tőzsdekrach.

20

http://plusabit.tvnet.hu/html/editorial/ebiz/index_1280.php

19


Létrehozás dátuma 2009.05.04. 4.számú ábra

Forrás: Strauss, Judy – Frost, Raymond: E-marketing Az elektronikus kereskedelem fejlődésének útja21 Ezután a konszolidáció időszaka következett. Megindult a „dotcom” cégek „természetes kiválasztódása”, amelynek során az életképes vállalkozások fennmaradtak, míg a kevésbé életképesek kénytelenek voltak lehúzni a virtuális redőnyt. Az erősebb vállalkozások

bekebelezték

a

gyengébbeket,

gyakoriak

voltak

a

fúziók,

vállalatfelvásárlások. Ezt a folyamatot mutatja be a 4. számú ábra. Gyakorlati oldalról nézve 1998-ban a Depo.hu, illetve a Netpincér voltak az első olyan oldalak, akik elkezdték megismertetni az interneten való kereskedelem fogalmát az emberekkel. A Depo.hu-t mindazon kereskedők kezdték el használni és azóta is használják, akik az elektronikus kereskedelmet kockázatmentesen, jelentősebb költség- és energia befektetés nélkül szeretnék kipróbálni. Az oldal tehát összegyűjti a kereskedők termékeit, így egyszerűbben lehet a kívánt termékekre rákeresni. Azóta egyre csak nőtt sikere, amit bizonyít, hogy az elmúlt pár évben kétszáz kiskereskedelmi cég alkalmazta a szolgáltatást költséghatékonysági megfontolásokból és egyszerre arra is rájöttek, hogy így azonnal több tízezer vásárlóhoz juttathatják el áruikat. Áprilistól már licitálásra is lehetőség van a portálon.22

21

Forrás: Strauss, Judy – Frost, Raymond: E-marketing (Berecz Patrícia: Elektronikus kereskedelem a

gyakorlatban-11.oldal) 22

Szilágyi Szabolcs: Új elszámolási rendszert vezet be a Depo.hu

20



A Netpincért alapvetően az éhes egyetemisták „megmentésére” találták ki az akkor még ugyancsak egyetemista alkotók. Végül 1999-ben elkezdődött a kiszállítás, először még csak öt budapesti kiszállítóval. Ezen az oldalon számos étterem, szendvicsbár, pizzázó, stb. hirdeti magát és az ország több területén kínálnak házhoz szállítást.23 Először ezek az oldalak külföldi mintákat követtek, azonban hamarosan rá kellett jönniük, hogy más a magyar és, a például angol fogyasztó, mások az attitűdjeik, igényeik, elvárásaik. Ezen kívül nálunk nagyon későn született meg az első információs társadalomról szóló törvény, addig teljesen szabályozatlan volt ez az új, ismeretlen és kiforratlan társadalmi hullám. 2000-ben két lehetőség közül lehetett választani: vagy agresszíven, saját outletekkel előrenyomulnak az itthoni portálok, vagy elvégeznek egy kérdőíves felmérést és a magyar vásárlók igényeire szabják az interneten kialakuló kereskedelem képét. 2002-től aztán kezdett kibontakozni az online marketing, amit néhányan túlzásba is vittek. Példaként lehet említeni a Fotexnetet, ugyanis létrehozott egy gyűjtőportált, ahol a vásárlók számára megjelent az összes létező bolthálózat, mely interneten is elérhetővé vált, így a vásárlók kedvükre válogathattak a különböző típusú termékek között. Emellett rengeteg pénzt költött kampányokra, amik nem hozták meg a kívánt eredményt, így rá kellett jönniük, hogy erre nincs még igénye a fogyasztóknak. Miután 2003-ban olcsóbbá vált az ADSL hozzáférés, a 20042005-ös év hatalmas lendületet hozott az elektronikus kereskedelembe. Leginkább az eDigital és a Bookline hozott döbbenetes eredményeket. Ezzel együtt pedig az Alexandra könyváruház kialakította online áruházát és a könyvpiacnak adott még egy hatalmas löketet. 2006-ban jött egy újabb löket a mobilinternet megjelenésével, ami csak mostanában kezd elfogadottabbá válni nálunk. Pár hónapja azonban a T-Mobile, a Pannon és az FHB Bank bejelentette, hogy elindítja a mobilfizetést, ami azt jelenti, hogy lehetőség lesz mobiltelefonon keresztül fizetni, méghozzá úgy, hogy nincs szükség ehhez internetre. Mindezek mellett azonban, még mindig hiányzik a fogyasztókból a megfelelő mértékű bizalom, ami egyrészt a tájékozatlanságból, másrészt pedig a még mindig kiforratlan törvényi szabályozatlanságból fakad. Ezt 23

Jóri-Molnár Anikó: Netet az éhes szájaknak

21



minden bizonnyal az erőteljesebb és jobban fókuszáló kommunikáció kialakításával lehetne javítani. (Nagy Sándor, a GRoby ügyvezető igazgatója, külső konzulens)

3.3. Magyarországi statisztikák Ebben a részben szeretném számokkal is érzékeltetni az online kereskedelem fejlődését Magyarországon, a kilencvenes évektől egészen napjainkig. A kilencvenes évek közepétől a mikrohullámú átjátszó berendezések, a műholdas technológia, valamint a kábeles fejlesztések következtében sok magyar háztartás számára váltak elérhetővé a legkülönfélébb tévécsatornák, egyre több információt juttatva el a világ eseményeiről a magyar állampolgárokhoz. Ezzel párhuzamosan a korszerű számítástechnikai eszközök és a rajtuk futó szoftverek is beszerezhetővé váltak mind a magyar háztartások, mind a modernizációban lehetőséget látó cégek számára.

24

A Business to Consumer kereskedelem a csomagküldő szolgálatokkal kezdődött hazánkban. A KSH adatai szerint 1998-ban 300 000 háztartásban volt az országban személyi számítógép, viszont ezeknek csak kis hányada volt képes csatlakozni az internethez. Kutatási adatok alapján elmondható, hogy a számítógépet és az internetet használó emberek nagy része csak munkahelyén, illetve az iskolában használja ezeket, ez 1998-ban 250 000 internet használót jelentett. Ez a szám egy évvel később már a duplájára emelkedett és elérte a lakosság 5%-át, ami már megközelítette az EU-s átlagot, ami 6%. Ekkoriban a legnagyobb szolgáltatók az Axelero, az Elender, a DataNet és az Euroweb voltak. Az internethasználók átlagéletkora 30 év alatti, jellemzően 19-24 éves kor között, általában magasabb iskolai végzettségűek, diplomásak és karrierjük elején vannak. Jellemzően nagyvárosokban élnek és jövedelmük magasabb a magyarországi átlagnál. Ezekkel lehetett jellemezni azt a réteget, aki már a ’90-es években felismerte az ebben rejlő lehetőségeket. Azonban nem volt mindenkinek lehetősége arra, hogy kipróbálja és megismerje az internetet, ugyanis az internet-hozzáférési díjak a magyar háztartás számára rendkívül magasak, annak ellenére, hogy a szolgáltatók kedvezményes csomagokat is kínálnak. A világhálón 1998-ban mintegy 2,5 millió magyar weboldal volt található, ezek jelentős része cégekhez, vállalkozásokhoz kapcsolódó. A telefonköltségek is meglehetősen borsosak, 24

ITTK Csoport: Magyar információs társadalom jelentés 1998–2008

22



bár mind a vezetékes, mind a mobil szolgáltatók kedvezményes díjcsomagokat kínálnak az esti-éjszakai szörfözők részére.25 Úgy tűnt, az online kereskedelem nem tud „beilleszkedni” a magyar társadalomba. Ezt erősítette meg egy pár évvel későbbi kutatás. 2002-ben lakossági kikérdezések alapján Magyarországon az internetes üzletet felkeresők 90%-a nem vásárolt, egyrészt azért mert az online vásárlás túlságosan drága, másrészt azért, mert a virtuális áruházakban nem volt elég bő a kínálat (30-30%). Ekkor Magyarországon a B2C kereskedelem csak olyan árukat és szolgáltatásokat kínált a vásárlók számára, amelyek a kiskereskedelemben is a vevők rendelkezésére állt. 26 Egyre több vállalat használta az internetet, illetve egyre többen jelentek meg ott, szolgáltatásaikat, termékeiket kínálva és reklámozva. Számuk évről- évre növekedett, bár elég kis mértékben. Mint a következő ábrán is látni lehet, a 2000-es év végére, már majdnem 80%-uk volt jelen a világhálón.27 5.számú ábra

Forrás: dr. Kutor László: Elektronikus kereskedelem Internet használat fejlődése

Az 1990-es évek végétől egyre több kutatást végeztek ezen a téren. A GKI Gazdaságkutató Rt. leánycége, a GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. elvégzett egy felmérést 2005-ben az online áruházak forgalmának alakulásáról. Eszerint, tehát

25

Lévai István: Elektronikus kereskedelem a fejlett országokban, hazai eredmények

26

Lévai István: Elektronikus kereskedelem a fejlett országokban, hazai eredmények

27

dr. Kutor László: Elektronikus kereskedelem

23



2005-re közel 18 milliárd forint körülire becsülték interneten keresztül értékesítő kiskereskedelmi boltok forgalmát. Ez 2004-ben 12 milliárd forint volt. Az alábbi ábrán az interneten keresztül értékesítő kiskereskedelmi boltok forgalma figyelhető meg: 6. számú ábra

Forrás: Az on-line áruházak- „Dinamikus Fejlődés” GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. Az on-line áruházak forgalmának alakulása 2001-2005. között (millió forint)28 „Magyarországon 2005-ben az online áruházak közel háromnegyede működött nyereségesen, sőt a 2004 évihez képest javult a nyereséget termelő webáruházak aránya, tehát csak részben igaz az a hiedelem, hogy a pénzhiány gátolja az innovációt. A magyar szabályozási környezet bonyolultsága és az elektronikus kereskedelem szempontjából kiforratlan törvény ellenben mindenképpen a piac fejlődésének útjában álló tényezőnek tekinthető. Egy magyar online kiskereskedelmi áruház működtetéséhez hazánkban számos hivatal engedélyével kell rendelkezni, amiről az újonnan piacra lépők nem is tudnak minden esetben. „-derül ki az IBM és a GKIeNET közös kutatásából.29 Kis Gergely, a GKIeNET partner ügyvezetője szerint 2004-ben a piaci szereplők 81%-ának, 2005-ben 75%-ának az éves nettó árbevétele nem érte el az öt millió forintot. Ez alatti, illetve a 20-100 millió forint közötti forgalmat generált áruházak egy része 28 29

Az on-line áruházak- „Dinamikus Fejlődés” GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. Az on-line áruházak- „Dinamikus Fejlődés” GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.

24



évről évre magasabb árbevétel kategóriába lépett, ami alapján a szereplők megerősödése egyértelműnek tűnt. 30

Ezzel együtt idővel szükségessé vált megfigyelni, hogy melyek azok a boltok, akik csak online, illetve melyek azok, amik online és offline módon is tevékenykednek, mivel egyre több típusú bolt jelent meg termékeivel az interneten. Így elég nehéz volt megállapítani, hogy melyik az a bolt, amelyik csak interneten keresztül értékesít és melyik az, amelyik a hagyományos értékesítés mellett jelenik meg a világhálón. A következő ábra az átlagos árbevételeket mutatja, különválasztva a tisztán interneten értékesítő és „vegyesen” értékesítő boltokat: 7.számú ábra

Forrás: Az on-line áruházak- „Dinamikus Fejlődés” GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. Az átlagos árbevétel alakulása, 2003-2005. (millió forint; N=80)31

A felmérésből az is kiderült, hogy a felhasználók számára megéri a világhálón vásárolni, mert az áruházak 35%-a a termékek többségét, további 35%-a pedig részben olcsóbban kínálja, mint a hagyományos kiskereskedelmi egységek. E boltok több mint

30

Az on-line áruházak- „Dinamikus Fejlődés” GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.

31


25



86%-a 1 és 10% közötti kedvezményt biztosít vásárlói számára. Ezt a következő ábra támasztja alá: 8. számú ábra

Forrás: Az on-line áruházak- „Dinamikus Fejlődés” GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. „Az on-line áruházakban forgalmazott termékek olcsóbbak-e az off-line kereskedelmi egységekben forgalmazott termékeknél?”32

Ekkor a megkérdezettek azt vallották ugyan, hogy, ha interneten keresztül vásárolnak, annak nem elsődleges oka az ár, tehát nem árérzékenyek, mégis a felhasználók többsége számára az elérhető árkedvezmények a vonzók. Egy, a 2005. októberi felmérés szerint több mint 627 millió ember vásárolt már interneten a világon, vagyis a Föld minden tizedik lakója - mutatta ki az ACNielsen online kereskedelemről készített globális kutatása. A legnépszerűbb interneten vásárolt termék a könyv (több mint 212 millió vásárló), azután a DVD- vagy videojáték (több mint 135 millió) és a repülőjegy következik. A kutatásból kiderül, hogy az online vásárlók aránya Európában és Észak-Amerikában a legnagyobb: a toplista élén Németország áll, őt követi Ausztria, illetve Nagy-Britannia. Az éllovas országokban az internethasználók

legalább

95

százaléka

vásárolt

már

a

világhálón,

2005.

szeptemberében átlagosan hat-hét terméket rendelve. A havonta átlagosan öt termékkel

32


26



Európa megelőzi a köztudottan vásárláscentrikus Egyesült Államokat is, ahol az internetes vásárlók a havi néggyel is "beérték".33

3.3.1. Lassan fejlődik a magyarországi e-kereskedelem (napjainkig) A 2005-ös évet követő időszakot úgy gondolom érdemes kicsit részletesebben is elemezni, hogy lássuk mi volt a tendencia az országban a közelmúltban. Egészen 2005ig megfelelő ütemben fejlődött az e-kereskedelem. Ekkor Magyarországon három millióan használták az internetet, azonban így is az európai felkészültségi rangsorok utolsó negyedében szerepelt. Az lett a cél, hogy meggyőzzék a maradék öt millió felnőtt lakost, hogy figyeljenek fel a körülöttük folyó fejlődésre és kezdjék el kihasználni annak hozadékait. "A hazai fejlesztési politika és eszközrendszer jelentős hányadát ennek a társadalmi igénynek az előmozdítására kell fordítani, hiszen az internet használat ilyen szintű növekedési ütemével Magyarország körülbelül 25 év alatt éri el a fejlett országok jelenlegi használati szintjét."34 Hátráltató tényező, hogy elég drága az internet használata hazánkban, mivel a leginkább versenyképes országokban alacsonyabbak a DSL-hozzáférési árak. Szeretném még megemlíteni a területi fejlettségi szempontokat, hiszen ez nagy mértékben hatással van az internet használat alakulására hazánkban. Magyarországon nagyok az eltérések a különböző méretű és fejlettségű települések között, ez pedig befolyásolja a szélessáv elterjedését, ami maga után vonja, a kistelepülések elmaradottságának kialakulását e téren is. Az internetet használók társadalmi összetétele lényegében nem változott, a korábbi törésvonalak, amelyek elsősorban a kor és az iskolai végzettség, a jövedelem illetve a településtípus mentén szerveződtek, továbbra is fennállnak.35

33

Rajczy Gábor: Hiányzik a bizalom

34

Kék notesz 2006-4.oldal a.)

35

Kék notesz 2006. b.)

27



Mindez azt jelenti, hogy a fiatalok, a magas iskolai végzettséggel rendelkezők, a magas jövedelműek, illetve a településhierarchia szerint magasabb státuszú településen lakók még mindig lényegesen nagyobb arányban használják az internetet.36 A Világgazdasági Fórum által közreadott Hálózati Felkészültségi Index szerint Magyarország a 38. helyen áll, azonban szomszédaink sokkal dinamikusabban fejlődnek, mint mi, de még mindig nem eléggé dinamikusan. Nem túl bíztató ugyanis az a tény, miszerint, ha a kelet-európai országok nem tudnak az elkövetkezendő időszakokban jelentősebb előrelépést mutatni, az unió egésze kerülhet tartósan versenyhátrányba.37 A fentiek mellett az egyik legnagyobb probléma az elektronikus kereskedelem fejlődésének elvárt megvalósulása előtt, hogy míg több százezren használják az elektronikus banki szolgáltatásokat, az internetes vásárlás egyelőre a hagyományos kiskereskedelem csupán 0,1 százalékát teszi ki. Talán még ez a korosztály túlságosan is benne él a múltban és nem tud elszakadni a hagyományos vásárlási formáktól, de a felnövőben lévők már alapvetően ebben az információs társadalomban születtek, ezért várható lesz a következő években az itthoni elektronikus kereskedelem nagyobb ütemű fejlődése. Ezzel kapcsolatban tavaly a Kutató Centrum és a HVG Press közösen végzett egy tanulmányt, mely idén látott napvilágot. Ebben többek között az online és offline vásárlási szokások közötti kapcsolatokat vizsgálja. A célcsoportot a 18-64 éves lakosság jelentette, ezen belül is azokat kérdezték, akik napi szinten használják a világhálót, ez pedig a lakosság hozzávetőlegesen 20%-át érintette. Közülük csaknem 50% vásárolt már online. Leginkább azokat az alkalmazásokat használják, melyekhez nem kötött kötelező regisztráció. „A hagyományos bevásárlást végző emberek (más néven offline bevásárlók) a neten is aktívabbak, mintegy kétharmaduk vásárolt már valamit online. Az offline és online bevásárlók összetételét vizsgálva a legszembetűnőbb eltérés a nemek arányában található; míg a hagyományos módon történő bevásárlás túlnyomó többségben a hölgyekre hárul, addig az online vásárlást kínáló honlapok szolgáltatásait inkább a férfiak veszik igénybe. Nem meglepő módon a fiatalabb (18-39 éves) korosztály

36


37


28



képviselői nyitottabbak az új vásárlási mód kipróbálására, mint a 40 év felettiek.”- írja a jelentés.38 Ha vásárolni már nem is olyan sokan, érdeklődni azonban annál többen érdeklődtek az újfajta vásárlási mód után. Eszerint már két millió internetező látogatott el valamilyen online üzlet oldalára. Az eredmények azt sugallják, hogy legfőképp a kedvezőbb árak miatt érdeklődnek az internetes vásárlás után a fogyasztók.39

A leginkább „fogyasztott” áruk továbbra is az elektronikai cikkek, őket követik a CD-DVD-k, könyvek és ruhaneműk. 9. számú ábra

Forrás: E-shopping Report 2008. Milyen típusú termékeket/ szolgáltatásokat vásárolt online?40

A Gemius Hungary Kft. által elvégzett felmérés csak az internetes vásárlások gyakoriságára fókuszál, azt részletezi. Ez alapján, a magyarországi internetezőknek majdnem a fele vásárolt már online, tehát nem sokat változott egy év alatt az arány.

38

E-shopping Report 2008.

39


40


29


Létrehozás dátuma 2009.05.04. 10. számú ábra

Forrás: Ács Tamás: E-kereskedelem Magyarországon Internetes vásárlás gyakorisága41 Eszerint az emberek legfőképp ármegfontolásból kezdenek el nézegelődni és vásárolni interneten keresztül. Megállapították tehát, hogy az eladóknak különleges figyelmet kellene szentelniük árpolitikájuknak. A kutatás eredménye szerint, a válaszadók gyakrabban vásárolnának, ha különleges kedvezményekkel (16%), vagy alacsonyabb árakkal (18%) találkoznának. Mivel az internet-felhasználók több mint harmada (36%), aki hallott már valaha is az online vásárlás lehetőségéről kockázatosnak ítéli meg azt, a tranzakciók biztonságának növelése valószínűleg újabb ügyfeleket hozhatna.42 A kutatás kiterjedt az aukciós oldalak népszerűségére is. A vásárlók előnyben részesítik az online vásárlást az online aukciókkal szemben. A megkérdezettek a legnagyobb előnyként az időmegtakarítást és a rendelések tetszőleges leadásának idejét nevezték meg. A felhasználók többségének fontos a termékinformáció megbízhatósága és az, hogy valóban azt a terméket kapják kézhez, amit megrendeltek. Minden negyedik válaszadó szerint ezek a főbb előnyei az online boltoknak az aukciós oldalakkal szemben. Ezen felül, az internetes vásárlók nagy hányada elégedett — az online üzletekben valaha is vásárolt internetezők 70%-a nem találkozott semmilyen 41 42

Ács Tamás: E-kereskedelem Magyarországon Ács Tamás: E-kereskedelem Magyarországon

30



problémával a vásárlás folyamán. Aki már vásárolt aukciós oldalon, többek között előnyként említette, hogy nehezen megszerezhető dolgok is fellelhetőek az ilyen oldalakon és itt is, mint minden internetes vásárlás esetében az itt található termékeknek kedvezőbb az ára. Az aukciós oldalak forgalma 2007-ben 9,8 milliárd forint volt.43 11. számú ábra

Forrás: Ács Tamás: E-kereskedelem Magyarországon Az aukciós oldalak használatának okai az online vásárlók körében44 Egy teljesen friss, novemberben közzétett elemzést mutatnék most be, amit a GKIeNET Kft. készített. Ebben 2001-től ez év második negyedévig dolgozták fel Magyarország e-kereskedelmi helyzetét. Az adatok pozitív eredményeket mutatnak 2008-ra vonatkozóan. Közel 50%-os az internet hozzáférés az ország 14 évesnél idősebb lakosság körében. Ez az eddigi legmagasabb arány. 45

43

Ács Tamás: E-kereskedelem Magyarországon

44

Ács Tamás: E-kereskedelem Magyarországon

45

A Magyarországi e-kereskedelmi piac 2008, GKIeNET Kft.

31



Forrás: A Magyarországi e-kereskedelmi piac 2008, GKIeNET Kft. Az Internet hozzáférés alakulása45

Azok száma, akik még nem használták az internetet már csupán kb. 16% és majdnem 50%-a a lakosságnak mindennap internetezik. 13. számú ábra

Forrás: A Magyarországi e-kereskedelmi piac 2008, GKIeNET Kft. Az internetezés gyakorisága Magyarországon45

32



Az eredmények, azt gondolom bíztatóak az e-boltok népszerűségének tekintetében is. Jelenleg hazánkban 2300 db e-bolt működik, melyek forgalmának 80%-át a húsz legnagyobb adja. Számomra meglepő, hogy a legnépszerűbb termékkategóriák már nem az elektronikai cikkek, hanem a biztosítási szolgáltatások. Ezt követik az élelmiszer, irodaszer, könyv, ruha, számítástechnikai eszköz, telekommunikációs szolgáltatás és végül az utazási szolgáltatások sora. Meg lehet állapítani tehát, hogy ebben az időszakban lassan, de biztosan halad előre az internetes kereskedelem „szekere”. Természetesen fejlesztésekre, javításokra még mindig szükség van, így a kereskedőknek a lehető legjobban arra kell törekedniük, hogy olyan környezetet teremtsenek, amiben a vásárlók biztonságban érzik magukat mindamellett, hogy megelégedéssel nyugtázhatják vásárlásaikat.

4. Elektronikus kereskedelem az Egyesült Királyságban Az Egyesült Királyság Angliából, Skóciából, Észak-Írországból és Walesből áll. Szigetország lévén meg kellett tanulnia a történelem során, az összetartás fogalmát, hiszen nem tudott közvetlen szomszédokra támaszkodni. Ebből azonban nagyon sok előnyt tudott kovácsolni, megtanult a saját lábára állni és sikerült a világ vezető hatalmai közé kerülnie. Ezért nem is véletlen, hogy a „világ műhelyeként” szokták emlegetni. A 17-18. században lezajlott ipari forradalom után, a 20. századra kissé megtorpant Nagy Britannia ereje. Ekkor erős hanyatlás jellemezte az ország gazdaságát, amit csak a ’70-es évekre sikerült visszaszorítani. Napjainkra pedig Európa harmadik legerősebb gazdaságává nőtte ki magát, bruttó nemzeti összterméke 2000 milliárd dollár felett van. Az egy főre eső GDP 29 000 USD/fő, éves gazdasági növekedése meghaladja a 2%-ot, így ő Nyugat-Európa legerősebb állama. 46

46

www.wikipedia.org/wiki/Egyes%C3%BClt_Kir%C3%A1lys%C3%A1g

33



4.1. Történelmi visszatekintés Az első világháború igen nagy törést okozott az akkor már dinamikusan fejlődő ország életében. Egész Európára a hatalmas pusztítás és rombolás okozta károk mielőbbi helyreállítása várt. Ezen az országok hadigazdasága mind az önellátásra rendezkedett be, így nehezükre esett visszatérni a kölcsönös kereskedelmi szerződések rendszeréhez. Európa ekkor az USA-tól várt és kapott támogatást, amit természetesen vissza kellett hatályos időn belül fizetni. Nagy Britannia ereje jelentősen megfogyatkozott mind gazdaságilag, mind pénzügyileg. Londonnak, akarata ellenére fel kellett adnia vezető bankár szerepét, mivel nem tudta irányítani az ország gazdaságát. Ebből következően az USA lett a pénzügyi, gazdasági, politikai központ. Mivel az első világháború utáni válságos időszak szinte minden országra nagy mértékben kihatott, a 1920-as évek második felében megkezdődött a világgazdaság stabilizációja. Egyértelmű volt, hogy ezt csak amerikai hitelekből lehet megvalósítani. A tömegtermelés, a specializáció, és a modern technikai eljárások, a termelés nagyarányú növekedését eredményezték.47 Mire kezdett volna teljesen lábra állni az ország, kitört a gazdasági világválság 1929-ben. Mindmáig tisztázatlan okokból kifolyólag – a New York-i tőzsdén eladási láz tört ki, a részvények árfolyama 40-60%-kal zuhanni kezdett. Az igazi mélypont október 28-án jött, ekkorra 19%-os (hozzávetőlegesen ötven milliárd USA-dollárnyi veszteség) csökkenés mutatkozott. Az állam feladata az egyensúly fenntartása lett, majd ebből alakult ki a II. világháború utáni szociális piacgazdaság. Természetesen a válság az Egyesült Királyságot is- mint minden országot –súlyosan érintett. A kilábalás csak amerikai

segítséggel

sikerült,

ami

viszont

súlyos

feltételekkel

járt.

Ennek

eredményeképpen elvesztette gyarmatai jó részét és gazdaságilag jelentősen meggyengült.48 A háború után sok kárt kellett helyrehoznia egész Európának, mivel a gazdaságot jelentősen visszavetette ez az időszak. Nyugat-Európában meglepően gyorsan zajlott le a rekonstrukció, élén Németországgal. A helyreállítás utáni időszak jelentős 47

A világgazdaság jellemzői a két világháború között

48

A világgazdaság jellemzői a két világháború között

34



eredményeket hozott minden országban Nyugat-Európa egészében az egy főre jutó GDP átlagosan közel évi 4%-kal nőtt. A termelékenység emelkedése átlagosan kétszer olyan gyors volt, mint az azt megelőző vagy azt követő időszakokban.49 Ezek után azonban Anglia töretlenül haladt a fejlődés útján. 1959-ben csatlakozott az EFTA-hoz, 1973-ban az Európai Közösséghez. 1973 végén azonban újabb csapás érte a szigetországot. Bekövetkezett az olajválság, amire megoldást kellett találnia az államnak. Ezalatt az időszak alatt közel 3,5 millió munkahely szűnt meg. Nehéz időszak volt, amiből ki kellett kerülni, de végül sikerült. 1990-re már több, mint 3,5 millió munkahelyet sikerült teremteni. A 21. század elején a banki, biztosítási, üzleti és egyéb ipari szolgáltatásokból származó bevételek a GDP háromnegyedét adták és a munkaerő 80%-át ezek alkalmazták. Nagy Britannia ma a világ egyik ipari nemzetállama. Területén eloszlanak a különböző iparágazatok. London Európa első pénzügyi központja, vasáruk, járművek és elektronikai eszközök készítése a nyugati részben jellemző. Dél

Wales a

szénbányászatban és vaskitermelésben jeleskedik, ezenkívül jó minőségű szén és kőolaj, valamint földgáz készletekkel rendelkezik, energiaipara a GDP 10%-át állítja elő. Skóciában az elektronikai termékek játszanak jelentős szerepet. 1992 óta töretlenül fejlődik, alacsony a munkanélküliség és az infláció. A növekedés fenntarthatósága attól függ, sikerül-e a lakossági fogyasztás szintjét magasan tartani. Törekszenek a gazdasági stabilitást fenntartani nemzetközi szinten is. A pénzügyi helyzet stabilitása érdekében alkalmazott „aranyszabály” szerint a gazdasági ciklus folyamán a kormány kizárólag befektetési célból vesz fel kölcsönt, a folyó kiadások fedezésére azonban semmiképpen sem. Az Európai Unió gazdasági reformjainak előbbrevitelét szem előtt tartják és e szerint hozzák döntéseiket, céljuk még az uniós belső piac működését meghatározó folyamatok befolyásolása. Mindezek ellenére az ország nem tagja az euroövezetnek, ami kissé akadályozza céljai elérésében.50

49

https://christal.elte.hu/curriculum2/Tortenelem/13Tomka/html/gazd5.htm

50

Nagy Britannia – Gazdaság jellemzése

35



4.2. Információs társadalom

Az angol kormány célja, a legmegfelelőbb környezetet megteremteni az elektronikus kereskedelem számára. Ehhez az információs telekommunikációs technológiák gyors elterjesztésében, az ország vállalkozóinak az alkalmazásban és fejlesztésben történő támogatásában látja a lehetőséget. Mindezeket szolgálja az 1999ben elfogadott [email protected] program. Az a tény, hogy a web nyelve angol, nagyfokú előnyt jelentett az ország számára, így az állam fokozott figyelmet fordított erre a témára, olyannyira, hogy saját feladataként határozta meg többek között, hogy a lakosság többségének biztosítva legyenek a megfelelő eszközök és a hálózatok mindenkit elérjenek, a fogyasztók megbízzanak az e-kereskedelemben, ehhez pedig meg kellett teremteni az elektronikus kereskedelem biztonságos feltételrendszerét. Mivel azonban az angolok köztudottan konzervatívak, az államnak kellett ezt a problémát feloldania, így saját megrendelések által serkenti ezt az újfajta kereskedelmi formát. A miniszterelnöki hivatalban a tárcák e-kereskedelemhez kapcsolódó feladatait harmonizálják és minden hónapban készítenek róla egy állapotjelentést.

4.2.1. Az e-commerce kialakulása az Egyesült Királyságban 4.2.1.1. Nemzetközi kitekintés

Látható tehát, hogy Nagy Britannia alapvetően más mentalitással rendelkezik, mint Magyarország. Valószínűleg ez is közrejátszott abban, hogy ez az ország ma a világ egyik vezető gazdasági állama. Persze, nemcsak a mentalitás, de a környezeti, természeti adottságok is befolyásolták sorsa alakulását. Az elektronikus kereskedelem, mint fogalom, már az 1960-as években megjelent, amikor is az elektronikusan végbemenő tranzakciók egyszerűsítésére szolgált. EDI (Electronic Data Interchange- elektronikus adatcsere: az okiratok papírmentes biztonságos cseréje) és az EFT (electronic funds transfer-számítástechnikai rendszerek funkcióiban megtestesült fizetési eszközökkel végzett fizetés technológiája és gyakorlata) az 1970-es évek végén lett bevezetve, lehetővé téve ezzel az üzleti élet szereplőinek, hogy kereskedelmi dokumentumokat küldjenek elektronikusan, mint 36



például megrendeléseket vagy számlákat. A hitelkártyák, az ATM-ek és telefonos banki szolgáltatás megjelenése és elterjedése az 1980-as években szintén az elektronikus kereskedelem formái voltak. Létrejött a repülőjegy foglaló rendszer, melyet a Sabre vezetett be az USA-ban, illetve a Travicom az Egyesült Királyságban. Itt 1979-ben vezették be az online vásárlást. Az 1980-as évek alatt leginkább olyan autógyártók használták, mint a FORD, Peugeot-Talbot, GM és a Nissan. Továbbá az 1990-es évektől az online kereskedelem már magába foglalta a vállalati erőforrás tervezés rendszerét (ERP), az adatbányászatot és az adat raktározást. A fizikai termékek elektronikus kereskedelmére a Boston Stock Exchange-en volt példa először, ahol 1982ben vezették be a számítógépek használatát. Az első online információs piactér, beleértve az online tanácsadást, az Amerikai Információs Tőzsde volt, egy másik elő internetes online rendszert 1991-ben vezettek be. Bár az internet 1994-ben vált világszerte népszerűvé, körülbelül öt évig tartott, hogy bevezessék a biztonsági protokollokat és a DSL-t, ami folyamatos kapcsolatot tesz lehetővé az internethez. 2000. végére pedig már számos üzleti vállalat ajánlotta szolgáltatásait a World Wide Weben keresztül.51 Az

egyszerűbb

áttekinthetőség

kedvéért,

pontokban

összefoglalnám

az

elektronikus kereskedelem fejlődésének útját: 1990: Tim Berners-Lee, (az Internet szülőatyja) megírta az első web böngészőt, World Wide Web, NeXT számítógépet használva. 1992: J.H. Snider. és Terra Ziporyn publikálták a Future Shopot: Hogyan fogják megváltoztatni az új technológiák a módszert, ahogy vásárolunk és azt, amit vásárolunk. St Martin's Press 1994: A Netscape forgalomba hozza a Navigator browsert Mozilla kódnév alatt. A Pizza Hut pizza rendeléseket vesz fel a weboldalán. Megnyílik az első online bank. Próbálkozások online virág kiszállítás és magazin előfizetés felajánlásra. Idővel felnőtt tartalommal bíró áruk is kereskedelmileg elérhetővé váltak, úgy, mint kocsik vagy kerékpárok készítésének folyamata. 1995: Jeff Bezos elindította az Amazon.com-ot és az első szabadkereskedelmi 24 órás időszakot, internetes rádióállomások, Radio HK és a NetRadió megkezdte műsorszórását. Dell (hardwer gyártó) és Cisco (hálózatokat tervez, Cisco systems) 51

http://en.wikipedia.org/wiki/Electronic_commerce

37



elkezdte az agresszív Internet használatot kereskedelmi tranzakcióihoz. Pierre Omidyar, programozó megalapította az eBay-t, mint aukciós weboldalt. 1998: elektronikus postai bélyegeket lehetett vásárolni és letölteni a webről nyomtatásra. 1999: a Business.com-ot 7.5 millió dollárért adták el az eCompaniesnek 2000: a dotcom csőd 2003: az Amazon.com közzétette első éves profitbeszámolóját 2007: R.H. Donnelley megvásárolta a Business.com-ot 2008: az amerikai eCommerce és az Online Retail értékesítés 204milliárd dolláros határt tűzött ki maga elé célul, ami 17%-os növekedést jelent 2007-hez képest.52

4.2.1.2. Nagy Britannia US National Science Foundation 1990-ben jóváhagyta a világháló nem tudományos célokra való használatát, 1993-ra pedig kifejlesztették azokat a technológiákat, melyek révén létrejött World Wide Web. Később az SSL szerver megalkotásával lehetővé vált az adatok biztonságos átvitele. 1999-ben készült egy kutatás, melyben az EU országaira lebontva mérték az SSL használatát. Ennek eredményeképpen az Egyesült Királyság szerepelt az első helyen.

52

http://en.wikipedia.org/wiki/Electronic_commerce

38



Forrás: E-commerce in Europe

SSL használat az EU országaiban53 Ebben az időszakban hatalmas lendületet kapott az e-kereskedelem az EU fejlett országaiban, különösen Németországban és az Egyesült Királyságban. 1998. és 1999. augusztusa között mindkét országban meghaladta az EU átlagot a növekedési ütem.54 Nemsokára szükségessé vált az online kereskedelem törvényi szabályozása. Az USA-ban már 1966-ban megszületett az Információs Szabadság Törvénye, 1996-ban pedig az Elektronikus Információs Szabadság Törvénye jelent meg. Az Európai Unióban azonban csak 2000. márciusában fogalmaztak meg egy tíz pontos javaslatot, ahol az internet alkalmazása került a középpontba és kiemelt programként jelent meg az elektronikus kereskedelem

53

E-commerce in Europe

54

E-commerce in Europe

39



4. 3. Eredmények Nagy Britanniából 1999-ben a kormány felvetette a kérdést, az online vásárlás milyen mértékben befolyásolja a kiskereskedelmi árindexet. Az Office for National Statistics (ONS) minden évben készít egy felmérést arról, hogy a családok és vállalatok átlagos kiadásában milyen arányban jelenik meg az online vásárlás. Ekkor közel 600 000 cég kereskedett interneten keresztül, ami 65%-kal több, mint 1998-ban és 40-50 milliárd dolláros forgalmat bonyolítottak le. Az e-kereskedelemmel kapcsolatos oldalak látogatottsága egy éven belül 31%-ról 41%-ra emelkedett. Mégis sokan úgy gondolták, hogy az online kereskedelemnek nincs jelentősebb hatása a gazdaságra. A London School of Economics professzora azonban úgy gondolta már ekkor is, hogy az állam hiszi, hogy a későbbiekben érzékelhető lesz a hatása az elektronikus kereskedelemnek a gazdaságban. Bízott abban, hogy a személyreszabottabb, speciális szolgáltatások még jobban növelik a hatékonyságot. Igaza lett, ugyanis a 2000-ben elvégzett felmérés szerint 56.6 milliárd

Font értékű internet forgalom bonyolódott le, illetve csak a

vállalatok interneten keresztüli vásárlásainak összege 19,6 milliárd Font volt. A B2C kereskedelem pedig kétmilliárd Fontot tett ki az egész éves forgalomból.55 Ez évben meg is jelent egy cikk, aminek címe azt hangoztatta, hogy az elektronikus kereskedelem nagykorúvá vált az Egyesült Királyságban. Eszerint az online kereskedelem legyőzte a kommunikációt, mint hajtóerőt a web fejlesztésben. A Fletcher Research és a Forrester Research készítette ezt a felmérést, amiből kiderült, hogy erőteljesen élesedik a verseny a web-alapú induló vállalkozások között, a nagy cégek pedig minél hamarabb meg akarják szerezni a sikert online területen is. Eközben amerikai vállalatok is feltűntek és sokszor agresszíven próbáltak betörni az angol piacra. Sok esetben a piac olyan vállalatok által van irányítva, akik Amerikában kezdték meg működésüket és elkezdték uralni az angol piacot is. Példa erre az Amazon.com, akinek 2000-ben 50%-os részesedése volt az angliai on-line könyvpiacból. Látható, hogy itt sem volt egyszerű fenntartani az elektronikus kereskedelem fejlődésének növekedési ütemét, de ezek a kihívások csak erősítették a későbbi kialakult 55

Jane Wakefield: E-commerce to count in inflation statistics

40



állapotot. Az éles verseny azonban fellendítette az internetgazdaságba való befektetések számát, minek révén egyre növekednek a webes cégek megalapítási és fenntartási költségei.56 Ezt követően több cég is foglalkozott a kérdéssel, így számos tanulmány született. A Goldman Sachs egy 2001-es kutatása szerint 1999. óta 4.5 milliárd dollárról 8.9 milliárd dollárra nőtt például az ünnepi vásárlások forgalma, így mutatták ki a fogyasztók, hajlandóak és akarnak is interneten keresztül bonyolítani akár egy ünnepi bevásárlást is. Ebben az évben került megrendezésre az eTail konferencia, ahol több, mint harminc kereskedő mutatta be az e-kereskedelemre vonatkozó stratégiáját, majd bemutatták legújabb termékeiket.57 Az Ernst & Young pedig megállapította negyedik éves Global Online Retailing Special Reportjában, hogy a kizárólag egy üzletággal foglalkozó vállalatokkal 2000-ben rosszul bánt a piac, azonban ezt túlélték és még mindig haladnak webes eladásaik, sőt hatással vannak a világ értékesítésére is. Néhány megállapítás erre vonatkozóan: ◊ a siker kulcsa a többcsatornás értékesítés ◊ a 4400 vásárló közül, akiket az Ernst & Young interjút készített, több mint kétharmada vásárolt már elektronikusan és 97%-uk növelte online kiadásait az elmúlt

év során

◊ több, mint 50%-uk kevesebbet látogatott áruházakat, mert már online vásárolnak ◊ ugyanakkor elvárják ugyanazt a minőséget, választékot és vásárlási élményt, mintha áruházakba mennének.58 2003-ban elkészült a British Chamber of Commerce (Angol Kereskedelmi Kamara) jelentése, mely 2002-es adatokat használ fel és európai ecommerce statisztikákat közöl. Ebben megállapítják, hogy a kiskereskedelmi értékesítés elenyésző hányada bonyolódott csak online, mivel a látogatók többsége csak „window-shoppers”, tehát csak nézegelődik az adott oldalon, de nem vásárol. Ezeket a megállapításokat országokra lebontva egy táblázatban foglalták össze. 56

Report: E-Commerce Comes of Age in the UK

57

Kurt Peters: Surviving the shakeout: E-retailers adopt many strategies to assure their future

58

Ernst & Young projects a rosy future for online selling

41



country

Sweden

ecommerce as % of total retail sales

0.68

% online country window country shopping

Finland

% of internet users buying online

28

Sweden

27

Netherland 0.37

Netherland 28

Norway

26

Germany 0.34

Sweden

23

UK

22

Belgium

0.30

Norway

22

Germany 21

France

0.16

Spain

16

Netherland 18

Italy

0.14

France

14

Finland

16

Spain

0.09

Germany 14

France

8

Portugal

0.06

Italy

14

Spain

8

0.06

UK

13

Italy

7

Forrás: E-kereskedelmi statisztikák, országokra lebontva59 Akkor fő problémaként említették meg a következőket: nyelvi korlátok még nem mindegyik országban vezették be közös fizetőeszközként az Eurot adózásbeli különbségek az e-kereskedelemre vonatkozó megfelelő törvények hiánya gyenge infrastruktúra hálózat logisztikai támogatás határon túli hiánya Ekkor az Egyesült Királyságban a cégek még csak 24 százalékának volt weboldala és csak 10%-uk vett fel rendelést online. 60

59

Ecommerce Statistics: Europe

42



Ezzel szemben az Interactive Media jelentése szerint 2003-ra a világhálón keresztüli vásárlás már 6%-át tette ki a kiskereskedői forgalomnak. Már 2000. és 2001. között is 70%-os növekedési ütem volt megfigyelhető, de ez 2003-ra csak növekedett. Az értékesítési adatok stabilak voltak, a termékek és szolgáltatások egyre szélesebb választékával találkozhattak a látogatók. Példa erre, hogy cipőből 200 pár fogyott csak januárban, pedig ebben a hónapban általában jóval kevesebbet vásárolnak az emberek a többihez képest. Úgy látták, hogy 2003-ra jött el a „szüretelés” időszaka az elektronikus kereskedelemben.61 Tehát a sokféle szempont sokfajta eredményt szül, leellenőrizni sajnos nem tudjuk, hogy melyik kutatás támaszkodik valós, reális adatokra és melyik kevésbé. Az azonban biztos, hogy ebben az országban mérföldekkel nagyobb ütemben fejlődött és fejlődik ez a kereskedelmi ágazat. Egy más szempontból negatív tényezőt is kiemelnék. Az, hogy egyre inkább növekedett az új kereskedelmi forma népszerűsége, azzal járt, hogy az interneten elkövetett lopások száma is robbanásszerűen emelkedett. 2002-ben 30 millió Font kárt okoztak a tolvajok. Mindezt a fizetési rendszerek feltörésével tudták megtenni. Két év alatt 15%-kal nőtt a bűntények száma. Azokat az oldalakat törték fel leggyakrabban, ahol már tároltak hitelkártyára vonatkozó adatokat, melyek aztán jó pénzért keltek el. Az angol kereskedők megoldásként a chip és PIN alkalmazását kezdték el.62 2004-ben végre meglett az eredménye az erőfeszítéseknek és befektetéseknek, hiszen a Forrester kutatási eredményei alapján a az Egyesült Királyság „európaelső” lett az e-kereskedelemben. Egy e-vásárlóra eső átlag 118 angol font összegű költés jut. Az EU online értékesítésének 36%-át adta ki az országban végbemenő online forgalom. A második helyen a németek álltak, akiknél ugyanez az arány 27%volt ekkor. Ezek alapján az Egyesült Királyság és Németország együttesen az Európai Unió online eladásainak közel kétharmadát biztosította. Mindez az eredmény szakértők szerint az ország kormányának volt köszönhető, akik vezető digitális gazdaságává akarták

61

Online shopping booms in the U.K.

62

Egyre több az e-visszaélés Angliában

43



változtatni Nagy Britanniát. Magyarországgal ellentétben itt rohamosan csökkentek az internethozzáférési árak. 2000-2001 között például ez a csökkenés 61% volt.63 Ezt követően arra kellett a kiskereskedőknek koncentrálni, hogyan tudnának még nagyobb forgalmat generálni ebből az iparból. Egy, az Interactive Media kiskereskedelmi rétegre vonatkozó felmérése szerint az online vásárlók 1,5 milliárd Fontot költöttek csak 2005. májusában, ami 35,6%-os növekedést jelent az előző év ugyanezen időszakához képest. A vállalat vezérigazgatójának nyilatkozata szerint a megfelelően biztonságos fizetési rendszer és a fejlett szállítási megoldások segítségével tudták elérni ezt az eredményt. Az idő előrehaladtával maguk a szolgáltatások is nagymértékben fejlődtek, mely által a nézelődés könnyebbé vált, a kereskedők változatosabb képeket használtak és szélesebb termékválasztékot kínáltak a vásárlók számára.64 Összetételét tekintve az évben összesen 34 millió felnőtt használta az internetet, ebből 14% pedig vásárolt is ennek segítségével valamilyen aukciós oldalon. Egy szélesebb periódust vizsgálva megállapítható, hogy azok közül, akik először látogatnak el ilyen oldalra, ötven százalékuk vásárol is rögtön valamit. Ez 14%-os növekedést jelent 2004-hez képest. A kutatás konklúziójaként azonban itt is figyelmeztetnek az egyre növekvő számú bűncselekményekre. Csakis vírustól védett és biztonságos oldalakról lehetne vásárolni.65

4.3.1. Hol tart ma az Egyesült Királyság?

A 2005-ös évet követően szinte egyre dőltek meg a rekordok online kereskedelem terén. Erre szolgáltat példát egyrészt a Mintel jelentése, az „Ecommerce – Europe”, miszerint 2006. márciusában ez a típusú értékesítési csatorna „normál” értékesítési csatornává vált, igazán „felnőtt” lett. A további évekre is kétség nélküli biztos és

63

Az Egyesült Királyság "európaelső" az e-kereskedelemben

64

U.K. online sales spike 80% in July over the same month a year ago

65

Surge in online spending at auction sites

44



erőteljes fejlődést jósoltak a szakemberek. Másrészt pedig a 2007-es év nyara hozott rekord eredményeket, amikor az internet marketing forgalma egyre csak nőtt, miközben a hagyományos hirdetési formák vesztettek népszerűségükből. A cégek 30%-a jelentett ebben az évben forgalomnövekedést. Szakemberek kijelentették, hamarosan a kommunikációs mix szerves részévé fog válni az interneten való hirdetés.66 Ezt bizonyítja a következő ábra, mely a 2007. márciusától 2008. márciusáig tartó időszakot öleli fel és értékeli az internetes kereskedelem előrehaladását. Egy év alatt 6,5%-kal nőtt ez a mutatószám, ami elég meredek növekedési ütemet jelent, mint az az ábrán is látható. 16. számú ábra

Forrás: http://weblogs.hitwise.com/robin-goad/Upstream uk internet traffic from google properties to other websites in the UK 2007 2008 chart.png Az internetes kereskedelem növekedése67

2008 januárjában a Nielsen közzétette a legfrisebb online trendekre vonatkozó adatokat. Ezek globálisan értelmezendő adatok. A világon 875 millió fogyasztó vásárolt

66 Ian Jindal: UK is now Europe's largest etail market at 9.8bn Euros 67

Az internetes kereskedelem növekedése

45



már online. Nagy Britannia a második helyen áll az online vásárlások terén. Az első Dél.Korea 99%-kal, a második helyen három ország áll, egyenlő megoszlással, az Egyesült Királyság, Németország és Japán 97%-kal, illetve az Egyesült Államok 94%kal. A leggyakrabban vásárolt termékek a könyvek (41%), ruhák, kiegészítők, cipők (36%), video, DVD játékok, repülőjegyek (24%) és végül az elektronikai eszközök (23%).68 17. számú. ábra

Leggyakrabban vásárolt termékek globális szinten

Elektronikai eszköz

23%

videó, DVD játék

24% 36%

Ruha,cipő, kiegészítők

41%

Könyv

A Mintel áprilisi eredményei azt mutatják, hogy a múlt évben az Egyesült Királyság 75%-os növekedést produkált online forgalom terén. A következő négy évre pedig 199%-os növekedést jósoltak a szakemberek, ami azt jelentené, hogy az ország online értékesítési forgalma eléri majd az 56 milliárd Eurot. Simon Crisp, a Shopsafe.co.uk igazgatójának véleménye, hogy a mostani hitelválság előre mozdította a piacot, hiszen többen látogatnak weboldalakat azóta, alkudozás reményében.69

68 69

Sante J. Achille: World statistics on the number of internet shoppers UK leads Europe in e-commerce

46



Az előző cikket igazolván említeném meg az ez év szeptemberében az eMarketer által kiadott jelentést, melyben közzétette, hogy az eredmények alapján a válság nincs jelentősebb negatív hatással az online értékesítési forgalmak alakulására, ugyanis a B2C online értékesítés meghaladja az 59,8 milliárd dollárt, ami 28%-kal több, mint a tavalyi év során. Mindez a versenyképes áraknak, üzemanyag megtakarításoknak és más előnyös tényezőnek köszönhető, ami csak bátorítja a fogyasztókat az online vásárlásra.70 A Pago Report a 'Trends in E-commerce Purchasing and Payment Behaviour based on real Transactions' címmel jelent meg idén. Ez az európai fogyasztói és fizetési viselkedés fejlődését, illetve a nem fizetés kockázatának és irányvonalainak fontosságát elemzi az e-kereskedelmi szektorban. Az angol internetes kerekedők sokkal inkább vonzanak nemzetközi vásárlókat, mint bármely más nemzet. A nemzetközi online vasárlók közel egyharmada származik valamilyen Európán kívüli országból, mint az USA, vagy Ázsia. Ezzel szemben Németországban az online értékesítés csupán 5%-át teszik ki nemzetközi vásárlók. Ezt a nyelvi korlátoknak tudják be. Mivel az angol nyelv a legelterjedtebb a világon, ezért ez nem jelentett gondot az angol piac számára. Hétvégén azonban nagyon gyenge az internetes forgalom, ekkor a heti tranzakciók 20%-a bonyolódik csak le. Ez az arány Németországban kicsivel magasabb, 26%. Az angolok a legtöbbet délután kettő és négy óra között vásárolnak a világhálón, tehát munkaidőben. A németek viszont este nyolc és tíz óra között, munkaidő után. Fizetés szempontjából a hitelkártyás fizetés terjedt el legnagyobb arányban mind az angol, mind más európai ország fogyasztói körében.71 Annak érdekében, hogy egyszerűbbé tegyék az internetes kiskereskedelmi értékesítések beazonosítását, kiadtak egy tanulmányt (BRC-KPMG Retail Sales Monitor), melyben megállapították, amennyiben csak az október hónapot vizsgálják, akkor körülbelül 6 %-os visszaesést lehet tapasztalni, amit a válság eredményének tudnak be, mivel a fogyasztók aggódtak saját pénzügyi kilátásaik miatt. Ezt kis mértékben ellensúlyozta viszont, hogy a rossz idő hatására inkább otthon maradtak az emberek és az Internet előtt ültek. A vásárolt termékeket illetően az előző hónapokban

70

http://findarticles.com/p/articles/mi_m0EIN/is_2008_Sept_18/ai_n28569378

71

British e-commerce very different from elsewhere in Europe

47



leginkább az étel-ital vásárlása nőtt jelentősen, a ruhákból és lábbelikből származó jövedelem még mindig nem éri el a kívánt szintet, a bútorok pedig még gyengébben szerepeltek a vizsgálat során, mindenféle akció és árleszállítás ellenére.72

5. Primer kutatások 5.1. A kutatás módszertana, felépítése A kutatás eszközéül a kérdőíves megkérdezést választottam, mivel interneten keresztüli vásárlásról készült a tanulmány. A felmérés az e-kereskedelem ismertségének mértékére vonatkozóan lett elkészítve az internet használók és ismerők körében, valamint az e-kereskedelem szükségességére, elterjedtségére vonatkozó igények lettek feltárva a fogyasztók szempontjából. Ezzel is azt szeretném megtudni, hogy mennyiben játszik szerepet az online vásárlás egy fiatal életében, illetve mennyire van a köztudatban ma, az, hogy létezik és virágzik ez az új értékesítési rendszer. A kérdések jellegéből adódóan négy fejezetre lett felosztva a kérdőív, melyek a következők: - első rész: a válaszadók internet hozzáférésre, internet használatára vonatkozó kérdéseket tartalmazza (ez a kérdőív 1- 4. kérdése) - második rész: a fogyasztók e-kereskedelemre vonatkozó, e-szolgáltatókkal kapcsolatos ismereteire, illetve azok használatának gyakoriságára, mennyiségére és minőségére vonatkozó kérdések (5- 8. kérdés) - harmadik rész: maga a fogyasztói elégedettség vizsgálata (9- 13. kérdés) - negyedik rész: az általános kérdések (14- 15. kérdés)

72

Sarah Clark: Monitor adds online sales indicator

48



5.2. Magyarországi felmérés

5.2.1. Kiértékelés A mintában egyetemista/főiskolás hallgatók szerepelnek. Ennek magyarázata, hogy az ő körükben a legelterjedtebb az internet használat, ezért ez a célcsoport a legalkalmasabb az e-kereskedelem jelenlegi helyzetét és a jövőbeli perspektíváját vizsgálni. Az első rész Ebben a részben mértem fel, hogy a válaszadók hány százaléka rendelkezik internet hozzáféréssel. 18. számú ábra Igen

96

Nem

9

Össz.

105

Internet hozzáféréssel rendelkezők száma

Az 18. számú ábra is jól mutatja, hogy a megkérdeztetek jelentős része, 91% rendelkezik internettel. Azoknak,

akik

nem

rendelkeznek

internet

hozzáféréssel

otthonukban,

kétharmaduk jelölte meg okként azt, hogy időhiány miatt nem éri meg bevezettetni, egyharmad rész pedig azt válaszolta, hogy egyáltalán nem rendelkezik számítógéppel. Senki nem hivatkozott arra, hogy ne engedhetné meg magának anyagilag, vagy ne értene hozzá, illetve, hogy bizalmatlan lenne az internet szolgáltatókkal szemben. Nem meglepő, hogy a megkérdezettek között nem volt olyan hallgató, aki nem használja egyáltalán az internetes szolgáltatások valamelyikét. A leggyakrabban többségük (37%) otthon használja a világhálót, 18%-uk emellett/vagy az iskolában (is) internetezik, továbbá jelentős a kollégiumban, munkahelyen illetve valamely ismerősnél internetezők száma is. Az eredmények azt mutatták, hogy meglehetősen nagy arány szinte egész nap használja az internetet valamilyen formában, ha ehhez hozzávesszük 49



azok számát, akik napi több órát ülnek a gép előtt, arányuk összességében meghaladja a 70%-ot, ami meglehetősen magas szám. A válaszok alapján tehát elmondható, hogy heti rendszerességgel interneteznek a fiatalok. Használati célokat és az azokhoz kapcsolódó gyakoriságokat tekintve, a munka (iskola melletti munkáról van szó, ez 11%) céljából való felhasználás esetén csupán két fajta választ kaptam: napi több órát interneteznek el e célból; vagy munkával kapcsolatos teendőket végeznek a világhálón, ez a ritkább. Ugyanez tapasztalható az iskolai célokra való felhasználás esetén is. Chatelésre használják a legtöbbet a válaszadók, hiszen a tevékenység közben más is végezhető, emellett letöltésekre ritkábban kerül sor, általában heti rendszerességgel. Hetente többször, illetve, amikor csak szükségük, idejük van rá, információt gyűjtenek, vagy csak böngésznek az oldalak között. Ezek aránya 33% a mintában. Vásárlás előtti információgyűjtésre legtöbben havonta, vagy annál ritkábban használják a netet, a teljes minta 66%-a. Arra a kérdésre, hogy milyen gyakran használják ki az e-kereskedelmi szolgáltatásokat, előzetes feltevésemnek megfelelő eredményt kaptam, a válaszadók több, mint 77 %-a mondta azt, hogy ritkábban, mint havonta, vagy sosem vásárol online. A megkérdezettek 9%-a válaszolta, hogy napi rendszerességgel használja az ekereskedelmi oldalakat. Ezen belül a férfiak aránya magasabb, mint a nőké. Második rész: 19. számú ábra

E-szolgáltatók ismertsége

Vatera 20%

15%

eBay Aprónet 21%

18% 13%

13%

Amazon.com Bookline Alexandra

50



A fejezetet első kérdése a különböző e-szolgáltatók ismertségére kérdez rá. Ahogy azt a 19. számú ábra mutatja, túl nagy különbség nem látható ezek között, legtöbben ugyan az EBay-t, legkevésbé az Amazon.com-ot és az Aprónetet ismerik, ám a különbség nem jelentős. Sajnos nem túl bíztató az eredmény a szolgáltatás igténybevételének gyakoriságát illetően. A következő ábrán látható, hogy az emberek nagy része soha nem vásárol interneten keresztül. Erre már a kérdőív 4. számú kérdésének eredménye is utalt („ritkábban” kategória), ám ennél a konkrét kérdésnél (kérdőív 6. számú kérdése) kiderült, hogy a hallgatók másik fele viszont igenis vásárolt már a neten keresztül (34%), sőt, 6%-uk nagyon gyakran teszi ezt. A válaszadók között nem fordult elő olyan, aki kizárólag online rendelné meg a kívánt termékeket. A nemek között a vásárlási szokásokban csak a vásárolt termékek jellegét illetően vehetőek észre eltérések, magában a használat gyakoriságában nem. Tehát, ahogy arra már az előző részben is utaltam, míg a felhasználók között nagyobb a férfiak aránya, addig a felhasználás gyakoriságára vonatkozóan nem tehetünk különbséget nemek szerint. 20. számú. ábra E-vásárlások gyakorisága 34%

34% 20% 6%

6% 0%

soha

ritkán

hetente többször

0% mindig

A következő kérdés a leggyakrabban interneten megrendelt árucikkekre vonatkozik. A megkérdezettek legnagyobb százaléka (20%) könyvet, illetve elektronikai cikket (16%) vásárol interneten. Itt jelentős a nők és férfiak megoszlása, mivel az előbbit leginkább a nők preferálják, utóbbit pedig szinte kizárólag csak a férfiak vásárolják. A könyvet követik a ruházati és informatikai cikkek, valamint az élelmiszervásárlás, melyek aránya mind 12 százalék körül mozog. A nők a ruházati cikkeket, a

51



férfiak az informatikai cikkeket vásárolják, az ételrendelésnél viszont megoszlik a nemek közötti arány. Az online vásárlások fennmaradó százalékát a CD, ajándék, illetve egyéb dolgok vásárlása teszi ki, mint például jegyrendelés, legyen szó moziról, színházról, vagy akár repülőjegyről. Ezen termékek vásárlása is csak ritkán, alkalomszerűen történik interneten, esetleg havi rendszerességgel, olyan esetekben, mint pizza rendelés, könyvvásárlás, vagy elektronikai cikk vásárlása. Legutóbbi azzal magyarázható, hogy sokkal olcsóbbak, mint az üzletekben, illetve mert itt a vásárlás kockázata is kisebb, mivel az elektronikai cikkek esetén garanciát minden esetben kapnak a termékre, továbbá kényelmes megoldás a házhozszállítás miatt. Használtan is megvehetjük őket igény szerint, amire máshol nemigen van lehetőségünk, és nem elhanyagolható a külföldi termékek vásárlásának lehetősége sem. Ezeket grafikusan a 21. számú ábra mutatja. 21. számú ábra Vásárolt termékek Könyv 9%

10%

CD

20%

Elektronikai eszköz 9%

12% 12%

Ruha Informatikai eszköz

12%

16%

Élelmiszer Ajándék Egyéb

Ami a gyakoriságot illeti, megkérdezettek közül az Alexandrát, és az EBay-t látogatják a legintenzívebben, ezek után kis mértékben lemaradva következik a Bookline és az Amazon.com.

Harmadik rész A következő fejezetben a vevői elégedettséget vizsgáltam. A vásárlók többsége elégedett volt az alábbi szempontok szerint a szolgáltatások és a termékek minőségével. 52



A garancia esetén az a tapasztalat, hogy ebben a kérdésben a legelégedetlenebbek a megkérdezettek, leginkább pedig a megbízhatóság tekintetében voltak elégedettek, ami arra vonatkozott, hogy valóban megküldik-e, illetve, hogy a megfelelő terméket küldike az eladók, legyen szó webáruházról, vagy aukciós oldalról. A válaszadók feladata volt, hogy öt fokú skálán osztályozzák az egyes szolgáltatókat. (1: nagyon gyenge, 5: nagyon jó) A szolgáltatók értékelése egyenként történt az egyes szolgáltatásokra vonatkozó vevői elégedettség alapján. A Vatera esetében a legelégedettebbek a megbízhatósággal kapcsolatban a vásárlók, ezután következett a gyors szállítás, melyre általában négy pontot adtak. A megfelelő termékminőséget hármas osztályzattal értékelték, míg a garancia csak két pontot kapott átlagosan a minta szerint. Az EBay által nyújtott szolgáltatások általában közepes minősítést kaptak, ez alól csak a megbízhatóság volt kivétel, mely maximum pontot kapott. Az Aprónet esetében legtöbb pontot a megbízhatóság kapott, ezután következik a gyors szállítás, majd a megfelelő termékminőség, végül a garancia, melyet két-három pont közötti értékű minősítést adtak. Az Amazon.com esetében

a gyors szállítás tekintetében megoszlottak a

vélemények, hiszen sokan értékelték „nagyon jó”-ra, ám többen csupán közepes mértékben vannak megelégedve ezzel a szolgáltatással. Ugyanez vonatkozik a megfelelő termékminőségre is. A garancia az előző szolgáltatókhoz képest „jó” (4-es) minősítést kapott. A Bookline által nyújtott előnyökkel voltak a legelégedettebbek a vásárlók, hiszen a garancia kivételével minden szempont szerint „nagyon jó”-ra értékelték a szolgáltatót. A gyors szállítást és a garanciát négyesre értékelték az Alexandra esetében, míg a megfelelő termékminőség és a megbízhatóság itt is ötöst kapott. Az egyéb kategóriás szolgáltatók, melyeket a válaszadók maguk neveztek meg, a garancia kivételével (amely „közepes”-re értékeltek) „nagyon jó” minősítést kaptak. Ilyenek például: Tesz-Vesz, Pizzafutár szolgáltatók, Alibaba.com. Arra a kérdésre, hogy előfordult-e már, hogy az adott válaszadó elégedetlen volt a szolgáltatással, viszonylag sokan, 35% válaszolta azt, hogy igen, előfordult már ilyen eset. Rákérdeztem a szolgáltató ezzel kapcsolatos reakciójára is, amire többen azt

53



válaszolták, hogy semmi nem történt, hiszen nem közölték elégedetlenségüket a szolgáltatóval.

Azok,

akik

éltek

panaszlehetőségükkel,

általában

a

javítást,

pénzvisszafizetést vagy éppen a termékcserét jelölték meg. A kérdőív kiterjedt a válaszadó környezetében élőkre is, tehát, hogy családjában kik veszik még igénybe az e-szolgáltatásokat. A válaszok többségében a szülőket, a rokonokat vagy a barátot/barátnőt jelölték meg. A következő kérdés arra irányult, hogy a hallgatók számára melyek a legfontosabb előnyök, illetve hátrányok. A legnagyobb előnynek a egyszerű lebonyolítást tartják, ehhez hozzájárul a házhoz szállítás kényelme, az, hogy otthonról nyílik lehetőség rendelni, emellett a széles választék és a viszonylagos olcsóság. Hátránynak az e-szolgáltatások „zsákbamacska” jellegét nevezték meg, a garancia hiányát, a termékek megfoghatatlanságát, az ezzel kapcsolatos bizonytalanságot, ami már a kutatás megkezdése előtt is sejthető volt. Negyedik rész: Ebben a fejezetben az általános kérdések következtek, lakóhelyre, nemre, korra, iskolai végzettségre és foglalkozásra vonatkozóan (ami jelen esetben egyértelmű volt). Az alábbi diagrammokon a lakóhely, életkor és nemek szerinti megoszlás látható.

54



22. számú ábra Lakhely szerinti megoszlás 6%

26% Budapest

26%

Nagyváros Kisváros Egyéb 42%

23. számú ábra Nemek szerinti megoszlás

Férfi 37% Nő 63%

5.3. Kutatás az Egyesült Királyságban Úgy gondolom a legeredményesebben akkor tudok rámutatni a két ország közötti különbségekre, ha ugyanazt a kutatást elvégzem az Egyesült Királyságban is. Lehetőségem ugyan nem volt ugyanannyi kérdőívet kitöltetni, lévén, hogy külföldön kellett kérdőíves kutatást készítenem, de hosszas utánajárás után sikerült kapnom egy email címet egy angliai egyetemről, ahol szétküldték interneten keresztül ötven egyetemista diáknak az általam elkészített kérdőívet. Végül negyven példány állt rendelkezésemre ahhoz, hogy megtudjam, hogyan viszonyulnak az angol diákok az országukban már kiteljesedett kereskedelmi formához. A kiértékelést ugyanolyan

55



formában végzem, mint a magyarországinál, tehát négy részre osztottam fel. Egyedül az e-szolgáltatóknál van eltérés, mert ott angliai oldalakat soroltam fel.

5.3.1. Kiértékelés Első rész Internettel mindegyik általam megkérdezett tanuló rendelkezik, úgy vélem, ez számukra nem kérdés. 24. számú ábra Igen

40

Nem

0

Össz.

40

Internet hozzáféréssel rendelkezők száma

Leginkább otthon használják a világhálót (mindenki ezt jelölte meg elsőnek), ezt követi az iskola, amit szintén mindenki a második helyen jelölt meg. A többi lehetőség között azonban megoszlanak az arányok. 40% harmadik helyen jelölte meg azt, hogy egy barátjuknál szörföznek az interneten, illetve 30% a munkahelyét, további 30% pedig az internetkávézót. Az általam megkérdezettek között nem volt olyan, aki ne használná az internet adta lehetőségek valamelyikét egész nap, illetve nagyon magas arányban napi több órát interneteznek. Ezeket együtt vizsgálva, majdhogynem 80%-ot tesz ki azok száma, akik mindennap, több órát ülnek gép előtt, ez pedig azt mutatja, hogy a fiatalok már nem tudnának meglenni internet nélkül, teljesen beépült az életükbe. Megszokták, hogy naponta nézik leveleiket, chatelnek egymással és az egyetemhez/főiskolához szükséges dolgokat is innen szerzik meg. 20%-uk tölt el akár napi több órát is böngészéssel, 40% közülük pedig naponta legalább egy órát letöltéssel foglalkoznak. A diákok 38%-a napi egy órát foglalkozik vásárlás előtti információgyűjtéssel, 52%-uk többször egy hónapban és 10% hetente többször foglalkozik ezzel. Ez valószínűleg attól függ, hogy ki, milyen rendszerességgel vásárol online, ugyanis, aki napi egy órát foglalkozik információgyűjtéssel, az e-kereskedelemmel is napi egy órát tölt, illetve- ők voltak

56



többségben-, aki havonta többször informálódik, az havonta többször is foglalkozik konkrétan a vásárlással és így tovább.

Második rész Ebben a részben azt mértem fel, ki milyen gyakran vásárol interneten keresztül, melyik webshopokat ismeri, ki melyiket használja és mit vásárol általában. Az összes kitöltött kérdőívet figyelembe véve mindegyik általam felsorolt oldalról hallottak már a diákok. Ennél a résznél pedig konkrétan is rákérdeztem, ki milyen gyakran hajt végre elektronikus vásárlást. Itt általában egyeztek az arányok az előző részben kijött eredményekkel. Magyarországgal szemben, az Egyesült Királyságban az Amazon.com a legismertebb és leggyakrabban használt oldal. Legkevésbé ismert a DoBeDo, az Addict és a Shopfitter.com. 25. számú ábra E-szolgáltatók ismertsége 40%

35% 20% 5%

Am azon.com

eBay

Yahoo! Shopping

Egyéb

Az országban valóban jelentősen magasabb a vásárlások aránya, mint hazánkban. A diákok fele vásárolt már interneten keresztül és csupán 15%-uk nem vásárolt még soha. Havonta pedig körülbelül egyharmaduk vesz valamit, ami meglehetősen nagy arány hozzánk képest.

57



26. számú ábra E-vásárlások gyakorisága 50% 30% 15% 5% Soha

Ritkán

Havonta

Hetente

0% hetente többször

0% Naponta

A leggyakrabban vásárolt termékek, csakúgy, mint Magyarországon a könyvek (22%), elektronikai termékek (13%), CD-k és DVD-k (20%). Ezenkívül ők meglehetősen gyakran vásárolnak ajándékot is ilyen formában. Ajándékot és könyvet magasabb arányban vásárolnak nők, míg értelemszerűen elektronikai, informatikai és sporteszközöket inkább a férfiak vesznek meg. Az étel és CD, DVD kategóriában nem tudok ugyanilyen elhatárolást megállapítani. Náluk sem jellemző, hogy ékszert vagy esetleg egészségügyi dolgokat vennének. Ezek aránya elenyésző, az egyéb kategóriába tartoznak. Látható, hogy az angolok tájékozottabbak és ebből fakadóan bátrabban vásárolnak bármit is „látatlanban”. 27. számú ábra

58



Online vásárolt termékek CD, DVD

8%

Könyv

4% 5% 2%

22%

Ajándék Elektronikai dolgok

10%

13%

Étel Ruha

20%

Sport kellék

16%

Informatikai eszközök Egyéb

Harmadik rész Vevői

elégedettség

szempontjából

nagyon

változatos

képet

mutatnak

eredményeim. Jelentősen eltér egy-egy kérdőív egymástól ezeknél a kérdéseknél, személytől függően, tapasztalatuk alapján változatos válaszokat kaptam. Az eszolgáltatók

megbízhatóságáról

szóló

kérdés

kiértékelése

adta

számomra

a

legmeglepőbb eredményt, hiszen azt gondolhatnánk, hogy egy szolgáltató minden vásárlót ugyanúgy „szolgál ki”, vagy legalábbis törekszik erre. A szolgáltatók értékelése: A Shop.com, Shopfitter, Addict és DoBeDo a kevésbé ismert oldalak közé tartozik. Szállítás gyorsaságát tekintve döntően négyesre értékelték. Termékei minőségiek az általam megkérdezett diákok szerint és a garanciára sem volt panasz. Megbízhatóság szempontjából semmi kifogást nem találtak azok a diákok, aki már vásároltak ezeken az oldalakon. Az eBay oldal gyorsaságát tekintve elég eltérő képet mutat. Kaptam erre a kérdésre „nagyon jó” és „nagyon rossz” minősítést is. Termékek minősége és garancia szempontjából többségében jó eredményeket mutat, illetve a megbízhatóság opció kapta a legjobb pontokat.

59



A Yahoo! Shopping oldal egyhangúan jó minősítést kapott mind gyorsaság, minőség és megbízhatóság oldalról is. Úgy gondolom, ez a stabil tendencia csak jót jelenthet, hiszen ezek szerint minden vásárlás alkalmával ugyanolyan minőségben tudja kiszolgálni vevőit. Végül az Amazon.com, ami szintén elég változatos eredményeket hozott. Gyorsaságát tekintve általában megfelelő, de születtek közepes pontszámok is. Termékei minősége jó, megbízhatóság tekintetében sem volt nagyobb kiugrás a pontszámok között. A garancia döntő többségben a „nagyon jó” értéket kapta. A következő (10-es) kérdésnél arra voltam kíváncsi, vajon volt-e már olyan eset, hogy elégedetlenek voltak egy-egy vásárlásnál és ha igen, akkor ez a helyzet hogyan oldódott meg. Sok esetben – 45%-ban – kaptam azt a választ, hogy már okozott kellemetlenséget is egy-egy vásárlás. A megoldás általában a pénzvisszafizetés volt, de találkoztam olyan válasszal is, ami a Paypalt nevezte meg, mint megoldást. Tehát az illető áttért a készpénz nélküli fizetési módra, így biztonságosabbá vált az ekereskedelmi tranzakció. Arra a kérdésre, hogy ki használja családjában még az e-szolgáltatásokat, csak úgy, mint hazánk esetében, legtöbben a szülőket és testvéreket jelölték meg. Legfőbb előnyökként a gyors lebonyolítást, széles termékválasztékot és csökkentett árakat jelölték meg a diákok. Ezenkívül sokan írták, a kényelmességet, tehát, hogy nem kell elmenni otthonról ahhoz, hogy megvegyék a kiválasztott terméket. Hátránynak a fizetési kockázatot említették meg, illetve ők is a termékek „kézzelfoghatatlanságát” hiányolják legjobban. Fontos megemlíteni, hogy sokan írták azt, hogy elégedetlenségük esetén nehezen tudtak reklamálni, amiben nagy szerepe volt a személyes kapcsolat hiányának is. Negyedik rész Ebben a részben kérdeztem rá az általános dolgokra, korra, nemre, lakhelyre. Szerencsére lakhely szempontjából változatos volt a kép, ami szintén bizonyítja, hogy az Egyesült Királyságban már vidéken is elterjedt az elektronikus kereskedelem

60



infrastruktúrája és megfelelő arányban használják ezt a szolgáltatást az egész ország területén. 28. számú ábra Lakhely szerinti megoszlás 35% 30% 20% 15%

Főváros

Nagyváros

Kisváros

Falu

29. számú ábra Nemek szerinti megoszlás

Férfi 40% Nő 60%

61



6. Konklúzió Úgy vélem, olyan témát választottam dolgozatomhoz, amivel érdemes volt, érdemes és mindig is érdemes lesz foglalkozni, mivel ez még az egész világon egy viszonylag új kereskedelmi formának tekinthető. Azt gondolom, nemcsak az igazán fejlett országokban, de a közepesen fejlettekben is, mint hazánk nagy jövője van ennek az iparágnak és mindenhol meg fognak teremtődni ennek feltételei, ehhez azonban először arra van szükség, hogy mindenki felismerje a téma relevanciáját. Érdekes és izgalmas volt számomra, hogy mélyebben beláthattam az ekereskedelmi helyzetbe mind Magyarország, mind egy fejlett ország – Nagy Britannia – piacán. Párhuzamosan szemlélhettem végig a két „világ” történelmét, egészen napjainkig és előzetes feltevésemet igazolva beláttam, hogy tényleg jelentős szerepe van a történelemnek a jelenlegi helyzet kialakulásában. Az Egyesült Királyság gazdasági ereje révén előbb felismerte az internetben rejlő lehetőségeket, így jóval előbb tudta megkezdeni azok kiaknázását. Náluk az e-kereskedelem egy kiforrott iparágnak, nálunk még nem igazán. Többek között, ami a legnagyobb hátrányt jelentette a kezdetektől fogva, hogy nincs kiforrott törvényi szabályozás erre a rendszerre, szinte csak említések szintjén. Ez ugyan megjelent az angoloknál is, de náluk hamarabb megoldódott ez a kérdés (lásd: 4.2.1,2 fejezet). Ez azért gátló tényező, mert nincsenek megszabva a korlátai és lehetőségei az interneten való megjelenésnek, ezért sokan nem mernek belevágni. Ezek mellett a fogyasztói oldalon természetesen ott szerepel a tájékozatlanság

bizalmatlanság

problémája,

mint

fő

akadályozó

szempont.

Tapasztalataim alapján elmondható, hogy az ország nem fordít elég energiát arra, hogy tájékoztassa az embereket ennek az iparágnak egyáltalán a létezéséről, nemhogy annak jellemzőiről, előnyeiről és hátrányairól. Véleményem szerint többet kellene foglalkozni a megfelelő kommunikáció kialakításával, illetve szükséges lenne a folyamatos tájékoztatás a magyarországi és nemzetközi helyzetről is. Kutatási eredményeimet figyelembe véve elmondható, hogy az angol diákok már bátrabban mernek interneten keresztül vásárolni és annak ellenére, hogy rendelkeznek negatív tapasztalatokkal is, ez nem befolyásolja későbbi vásárlásaikat. Náluk is legfőképp a fizetésből adódóan jelentkeznek az elégedetlenségek, de az egyre terjedőben lévő, hazánkban még nem meghonosodott PayPal biztonságos fizetési rendszere ezt is kiküszöböli idővel. 62



A vásárolt termékek körét tekintve hozzávetőlegesen nem tér el. A legnépszerűbb áruk a könyvek, CD-k, DVD-k és elektronikai eszközök. A legnagyobb különbséget a vásárlások gyakoriságában látom, ők sokkal nagyobb intenzitással vásárolnak online, ez pedig az előzőekben leírtakkal magyarázható. A vásárlási kedv, úgy látom, nálunk is növekszik és a fiatalok egyre nyitottabbak lesznek a világhálón keresztüli kereskedés felé, hiszen lassanként kezdik felismerni ennek előnyeit, például, hogy vehetnek olyan árucikket is, ami csak külföldről beszerezhető, vagy ritkaságnak számító, boltokban nem kapható. Persze nem utolsó szempont az sem, hogy nem kell felkelni a számítógép elől és bármikor megrendelhetjük az általunk kiválasztott terméket. Összességében azt látom, hogy van jövője az elektronikus kereskedelemnek Magyarországon, főleg a legfrissebb adatokat tekintve. Az internet rohamos terjedésének révén az e-kereskedelem sem fog megállapodni mostani helyzetében, csak azon kell dolgozni, hogy a növekedési ütemet gyorsítsuk.

63



MELLÉKLETEK

64



Kérdőív Adatai bizalmasan vannak kezelve, semmilyen egyéb célra nem lesznek felhasználva.

1. Rendelkezik ön otthonában internet hozzáféréssel? •

Igen

•

Nem

a.)Ha nem, azért, mert: - Nem engedhetem meg magamnak - Nem értek hozzá - Bizalmatlan vagyok a szolgáltatókkal szemben - Nincs rá időm, nem éri meg - Nincs számítógépem - Egyéb:………………………………………

2. Szokott Ön internetezni? •

Igen

•

Nem

a.) Ha igen, hol szokott leggyakrabban internetezni? (számozással

tegye sorrendbe gyakoriság szerint, 1-

leggyakrabban) •

Otthon

•

Munkahelyen

•

Iskolában

•

Internet-kávézóban

•

Vendéglátóhelyen (pl. gyorsétterem)

•

Multimédiás üzletben, internetezőben

•

Ismerősnél, barátnál

•

Egyéb………………………………. 65



3. Milyen gyakran használja az internetet? •

Szinte egész nap használom (munka, iskola miatt…)

•

Naponta több órát

•

Naponta 1, vagy kevesebb, mint 1 órát

•

Hetente többször

•

Hetente egyszer

•

Havonta többször

•

Havonta

•

Ritkábban

4. Milyen célból használja az internetet? (több válasz is lehetséges)

munka iskola e-mail fiók letöltés chat,MSN internetes vásárlás böngészés(hobby) info gyűjtés eseményről vásárlás

előtti

információ gyűjtése egyéb:………………..

66

ritkábban

többször

havonta

1szer

hetente

többször

hetente

< 1 óra

naponta

1 óra

naponta

Célja

1 óra

egész nap

Gyakorisága

naponta >

Kérjük, tüntesse fel ezen oldalak használatának gyakoriságát!



5. Ismeri- e ezen e-kereskedelmet folytató oldalakat? (internetes vásárlás) •

Vatera

•

Ebay

•

Aprónet

•

Amazon.com

•

Bookline

•

Alexandra

6. Milyen gyakran vásárol interneten keresztül? Kérjük karikázza 1-7 ig a listán (1-soha;7-nagyon gyakran) 1

2

3

soha

előfordult már

4

5

6

7

ritkán,

többször

gyakran,

nagyon

mindig

1-3

havonta

több 1

gyakran

havonta

héten

7. Milyen terméket és milyen gyakran vásárol?

Könyvet CD-t Elektronikai eszközt Sporteszközt Ruházati cikket Ékszert Kozmetikum 67

többször

naponta

naponta

hetente

havonta

en

ritkán,

soha

Termékcsoport

kivételes

Ha a 7-es kérdésre a válasza nem 1-es



Informatikai eszközt (szoftver, stb.) Gyógyászati eszközt Bútort Élelmiszert Irodaszert Ajándéktárgy Egyéb:……… …………… ……….. 8. Jelölje meg az alábbi szolgáltatók közül melyiket milyen rendszerességgel használja (0-5; 0: soha 1: már volt rá alkalom 2: havi 3:heti 4:napi 5: naponta többször) •

Vatera

•

Ebay

•

Aprónet

•

Amazon.com

•

Bookline

•

Alexandra

•

Egyéb

68

Készítette: Skiba Katalin 9. Ön

szerint

mennyire

Létrehozás dátuma 2009.05.04. megbízhatóak

az

e-szolgáltatók

(amelyek

szolgáltatásait már használta) az alábbi kérdésekben: 1-nagyon gyenge, 5-nagyon jó Gyors szállítás 1 2 3 4 5 Vatera Ebay Aprónet Amazon.com Bookline Alexandra Egyéb

Megfelelő termékminőség 1 2 3 4 5 Vatera Ebay Aprónet Amazon.com Bookline Alexandra Egyéb Garancia

1 2 3 4 5

Vatera Ebay Aprónet Amazon.com Bookline Alexandra Egyéb

69



Megbízhatóság (valóban küldik-e?) 1 2 3 4 5 Vatera Ebay Aprónet Amazon.com Bookline Alexandra Egyéb 10. Előfordult már hogy elégedetlen volt a szolgáltatással? •

Igen

•

Nem

Ha igen: Mi volt a szolgáltató reakciója? •

javítás

•

pénzvisszafizetés

•

kedvezmény

•

csere

•

egyéb:

11. Családjában ki használja még az e-szolgáltatásokat? •

Élettárs

•

Szülő

•

Barát

•

Rokon

•

Egyéb

70



12. Milyen előnyöket jelent az Ön számára egy e-vásárlás? •

kedvezményes ár

•

gyors lebonyolítás

•

ingyenes házhozszállítás

•

szélesebb választék

•

megbízhatóság

•

rugalmasság

13. Az Ön lakóhelye: •

Budapest

•

Nagyváros

•

Kisváros

•

Falu, Község, Egyéb

14. Ön szerint mi az e-kereskedelem három legnagyobb: •

Előnye:

•

Hátránya

15. Személyes adatok: •

Nem:

•

Kor:

•

Foglalkozás:

•

Iskolai végzettség:

Köszönöm, hogy válaszolt! 71



Questionnaire Your answers is treated confidental and won’t be used for any other purposes.

1. Have you got Internet access at your home? •

Yes

•

No

If not, why: • Because I can’t afford it • Because I don’t understand it • I haven’t got trust in Internet hosting companies • I haven’t got any time for it • I haven’t got a computer • Other:………………………………………

2. Do you surf on Internet ? •

Yes

•

No a.) If you surf, where do you use it most of the time? (with numbering put it into an order according to frequency please, 1- most frequency) • at home • at my workplace • in the school • in an internetcafe • in restaurant 72


Létrehozás dátuma 2009.05.04. • at a friend • other……………………………….

3.

How often do you use Internet?

•

Almost all day, because of my work, the school…

•

Many hours a day

•

About one or less than one hour a day

•

Several times a week

•

Once a week

•

Several times a month

•

Monthly

•

Rarely than the previous

4.

In what purpose do you use the Internet? (here more than one

answer is possible)

Job University Mailing Downloading Chat,MSN Ecommerce Browsing (hobby) Collect information for example of an event Collect

information

before shopping

73

previous

than Rarely

month

Several times a

Once a week

week

Several times a

hour a day

Less than one

One hour a day

All day

Target

hour a day

Frequency

More than 1

Please write how often do you visit these sites!



other:………………..

5.

Please mark the webshops that you heard about! (Internet

purchasing)

•

Shop.com

•

Yahoo! Shopping

•

EBay.com

•

Amazon.com

•

Shopfitter.com

•

Addict.com

•

DoBeDo

6.

How often do you purchase on Internet? Please circle it from 1 to 6. 1

2

3

4

5

6

never

once or

monthly

weekly

several times

daily

twice

a week

74


7.


Which products do you purchase and how often? If the previous answer is not 1.

Product line

never

rarely

monthly

weekly

daily

several times a day

Book CD/DVD Household devices Sport equipment Clothing Jewelery Beauty products Informatics product Healthcare Furniture Food Stationery Gift Other:……………… ……………..

75

Készítette: Skiba Katalin 8.


Please mark from the following sites which ones do you use and how

often. (0-5; 0: never 1: sometimes 2: monthly 3: weekly 4: daily 5: several times a day)

9.

•

Shop.com

•

Yahoo! Shopping

•

eBay

•

Amazon.com

•

Shopfitter.com

•

Addict

•

DoBeDo

•

Other

What do you think about the e-suppliers? Are they sufficiently

reliable? (which you have already use in these questions: (1 is very bad, 5 is very good Quick delivery

1 2 3 4 5

Shop.com Yahoo!Shopping eBay Shopfitter Amazon.com Addict DoBeDo Other 76


Létrehozva 2008. 12.10.

Quality of product 1 2 3 4 5 Shop.com Yahoo!Shopping eBay Shopfitter Amazon.com Addict DoBeDo Other Warranty

1 2 3 4 5

Shop.com Yahoo!Shopping eBay Shopfitter Amazon.com Addict DoBeDo Other

Trustiness

1 2 3 4 5

Shop.com Yahoo!Shopping eBay Shopfitter Amazon.com Addict DoBeDo Other

77


10.


Have you ever been unsatisfied with the service?

•

Yes

•

No In case of yes, what was the reaction of the supplier?

•

Preparation

•

Money repayment

•

Allowance

•

Change

•

Other:

11.

Have you got family member who use e-services?

•

Companion

•

Brother/Sister

•

Parent

•

Relative

•

Other

12.

What do you think, what is the benefit of the e-shopping?

•

Discount price

•

Fast management

•

Delivery free

•

Wide range of products

•

Reliability

•

Flexibility

78



13.

Where do you live?

•

Capital

•

In a big city

•

In a town

•

Village

14.

What do you think, what is the biggest advantage and disadvantage

of e-commerce?

15.

Personal datas:

•

Sex:

•

Age:

•

Profession:

•

Education level:

Thank you for your answers!

78 79



Ábrajegyzék 1. számú ábra: Online áruházakMagyarországon 2. számú ábra: Az e-business és az e-commerce viszonya 3. számú ábra: Az elektronikus kereskedelem 4. számú ábra: Az elektronikus kereskedelem fejlődésének útja 5. számú ábra: Internet használat fejlődése 6. számú ábra: Az on-line áruházak- „Dinamikus Fejlődés” 7. számú ábra: Az on-line áruházak- „Dinamikus Fejlődés” 8. számú ábra: „Az on-line áruházakban forgalmazott termékek olcsóbbak-e az offline kereskedelmi egységekben forgalmazott termékeknél?”73 9. számú ábra: Milyen típusú termékeket/ szolgáltatásokat vásárolt online? 10. számú ábra: Internetes vásárlás gyakorisága 11. számú ábra: Az aukciós oldalak használatának okai az online vásárlók körében 12. számú ábra: Az internet hozzáférés alakulása 13. számú ábra: Az internetezés gyakorisága Magyarországon 14. számú ábra: SSL használat az EU országaiban 15. számú ábra: E-kereskedelmi statisztikák, országokra lebontva 16. számú ábra: Az internetes kereskedelem növekedése 17. számú ábra: Leggyakrabban vásárolt termékek globális szinten 18. számú ábra: Internet hozzáféréssel rendelkezők száma 19. számú ábra: E-szolgáltatók ismertsége 20. számú ábra: E-vásárlások gyakorisága 21. számú ábra: Vásárolt termékek 22. számú ábra: Lakhely szerinti megoszlás 23. számú ábra: Nemek szerinti megoszlás 24. számú ábra: Internet hozzáféréssel rendelkezők száma 2. 25. számú ábra: E-szolgáltatók ismertsége 2. 26. számú ábra: E-vásárlások gyakorisága 2. 27. számú ábra: Online vásárolt termékek 2. 28. számú ábra: Lakhely szerinti megoszlás 2. 29. számú ábra: Nemek szerinti megoszlás 2.

78



Webes irodalom: 1. A Magyarországi e-kereskedelmi piac 2008, GKIeNET Kft. http://www.evker.hu/download/e-kereskedelem_gkienet_2008.pdf. Letöltve: 2008. dec. 2. 21:36 2. A két világháború közötti Magyarország gazdaságtörténete www.bibl.u-szeged.hu/ha/gazd/gazdasag/index.html Letöltve: 2008.szept.30. 18:11 3. A világgazdaság jellemzői a két világháború között http://www.eretlenek.hu/tetelek/emelt/2007/tortenelem/a_vilaggazdasag_jellemz oi_a_ket_vilaghaboru_kozott Letöltve: 2008. nov. 10. 22:47 4. Ács Tamás: E-kereskedelem Magyarországon www.gemius.hu/hu/aktualnosci/2008-02-26/01 Letöltve: 2008.nov. 3. 20:45 5. Az Egyesült Királyság "európaelső" az e-kereskedelemben http://e-ker.hu/news.php?id=3669 Letöltve: 2008.nov 22. 21:09 6. Az Elektronikus Kereskedelem http://plusabit.tvnet.hu/html/editorial/ebiz/index_1280.php; Letöltve: 2008. okt.31. 20:50 7. Az internetes kereskedelem növekedése http://weblogs.hitwise.com/robin-goad/Upstream uk internet traffic from google properties to other websites in the UK 2007 2008 chart.png Letöltve: 2008. dec. 5. 22:50 8. Berecz Patrícia, Elektronikus kereskedelem a gyakorlatban b.) http://odin.agr.unideb.hu/su2006/studentwork/Berecz%20Patricia.pdf. Letöltve: 2008. július 25. 11:52 9. Berecz Patrícia: Elektronikus kereskedelem a gyakorlatban a.) 5.oldal http://odin.agr.unideb.hu/su2006/studentwork/Berecz%20Patricia.pdf. Letöltve: 2008. július 25. 11:52 10. Bojár Gábor: Magyarország az informatika korában http://www.talaljuk-ki.hu/index.php/article/articleview/68/1/3/ Letöltve: 2008.okt.15. 13:12

78



11. British e-commerce very different from elsewhere in Europe (Különbözik a brit e-kereskedelem Európa más országaitól) http://www.pr-inside.com/british-e-commerce-very-different-from-r729353.htm Letöltve: 2008. nov. 26. 17:56 12. dr. Kutor László: Elektronikus kereskedelem http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/e-keresk.html Letöltve: 2008. dec. 5. 22:34 13. E-commerce in Europe (E-kereskedelem Európában) http://www.exploit-lib.org/issue3/ecommerce/index.html Letöltve: 2008. nov. 2. 11:15 14. Ecommerce Statistics: Europe (E-kereskedelmi statisztikák: Európa) http://www.ecommerce-digest.com/ecommerce-prospects-europe.html Letöltve: 2008. nov.20. 17:05 15. Egyesült Királyság, Wikipédia http://www.wikipedia.org/wiki/Egyes%C3%BClt_Kir%C3%A1lys%C3%A1g; Letöltve: 2008. nov. 10. 21:33 16. Egyre több az e-visszaélés Angliában http://www.sg.hu/cikkek/29824/egyre_tobb_az_e_visszaeles_angliaban Letöltve: 2008. nov.20. 18:19 17. Ernst & Young projects a rosy future for online selling (Ernst & Young rózsás jövőt jósol az online értékesítésnek) www.internetretailer.com/dailyNews.asp?id=2593 Letöltve: 2008.nov. 15. 16:32 18. Fogyasztóvédelem az elektronikus szolgáltatások esetében /inet/ofe/hu/menu/rendezveny/konf08ea/fischer/object/fg_2008.ppt Letöltve: 2008. szept. 12. 12:45 19. Ian Jindal: UK is now Europe's largest etail market at 9.8bn Euros (UK Európa legnagyobb etail piaca 9.8 mrd euróval) http://www.internetretailing.net/news/uk-is-now-europes-largest-etail-market-at98bn-euros/?searchterm=Mintel:%20ecommerce-Europe Letöltve:2008. nov. 26. 10:31 20. IBM Magyarország – GKIeNET: INNOVÁCIÓS TRENDEK http://www.marketinginfo.hu/file/download.php?sitename=mediainfo&id=124& redire ct=/tanulmanyok/essay.php?id=1022 - a.) Letöltve: 2008.okt.7. 15:34 21. ITTK Csoport: Kék notesz 2006 a.) http://www.internethajo.hu/ Letöltve:2008.okt. 31. 22:10

78



22. ITTK Csoport: Kék notesz 2006 b.) http://www.internethajo.hu/ Letöltve:2008.okt. 31. 22:10 23. ITTK Csoport: Magyar információs társadalom jelentés 1998–2008 http://www.ittk.hu/web/docs/ITTK_MITJ_1998-2008 Letöltve: 2008. okt. 31. 20:01 24. Jane Wakefield: E-commerce to count in inflation statistics (Az e-kereskedelem számít az inflációs statisztikákra) http://news.zdnet.co.uk/internet/0,1000000097,2074326,00.htm;OUTLAWNews, 13/09/2001 http://www.out-law.com/page-1976 Letöltve: 2008.nov. 15. 12:06 25. Jóri-Molnár Anikó: Netet az éhes szájaknak http://vnegyed.hu/20060127/netet_az_ehes_szajaknak Letöltve: 2008. dec. 1. 18:29 26. Kis Gergely: Online áruházakMagyarországon http://www.evker.hu/download/online_aruhazak_gkienet_2007.pdf. Letöltve: 2008. szept. 12. 12:56 27. Kurt Peters: Surviving the shakeout: E-retailers adopt many strategies to assure their future (Túlélni a recessziót: Az e-kereskedők számos stratégiát fogadtak el, hogy biztosítsák jövőjüket) http://www.internetretailer.com/article.asp?id=2992 Letöltve:2008.nov. 15. 14:21 28. Kutató Centrum: E-shopping Report 2008. http://www.kutatocentrum.hu/tantar_esr2008_full.php Letöltve: 2008. okt. 31. 13:02 29. Lévai István: Elektronikus kereskedelem a fejlett országokban, hazai eredmények http://www.jegyzet.hu/notes.aspx?download=1&id=1113 Letöltve: 2008. okt. 5. 09:43 30. Mezei András : Az e-business helyzete és szerepe Magyarország és a fejlett országok agrárgazdaságában http://www.doksi.hu/get.php?lid=6135 Letöltve: 2008. nov. 6. 18:42 31. Nagy Britannia – Gazdaság jellemzése www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcsolatok/ Europa/nagy-britannia/gazdasagi.htm Letöltve: 2008. nov. 10. 23:42 32. Nagy Dániel: Vásárlás az interneten a.) http://www.hatekonyhonlap.hu/vasarlas-interneten.html Letöltve: 2008. okt. 4. 10:25 78



33. Nagy Dániel: Vásárlás az interneten b.) http://www.hatekonyhonlap.hu/vasarlas-interneten.html Letöltve: 2008. okt. 4. 10:25 34. Online shopping booms in the U.K. (Online vásárlási láz az Egyesült Királyságban) http://www.internetretailer.com/dailyNews.asp?id=8694 Letöltve: 2008. nov.20. 17:27 35. Rajczy Gábor - Kummer Krisztián - Lovas Katalin: Lassan fejlődik a magyarországi e- kereskedelem http://www.bankkartya.hu/?cikk=3195&lap=1 Letöltve: 2008. szept. 12. 11:31 36. Rajczy Gábor: Hiányzik a bizalom http://www.piacesprofit.hu/?s=32&n=77&mr=1786; Letöltve: 2008.okt.11. 10:27 37. Report: E-Commerce Comes of Age in the UK (Jelentés: Eljött az ekereskedelem kora az Egyesült királyságban) http://www.internetnews.com/bus-news/article.php/350581 Letöltve: 2008.nov. 15. 13:26 38. Sante J. Achille: World statistics on the number of internet shoppers ( Globális statisztikák az interneten vásárlók számáról) http://www.multilingual-search.com/world-statistics-on-the-number-of-internetshoppers/28/01/2008 Letöltve: 2008. nov. 26. 12:21 39. Sarah Clark: Monitor adds online sales indicator (Felügyelő online értékesítési iránymutatók) http://www.internetretailing.net/news/monitor-adds-online-sales-indicator Letöltve: 2008. nov. 26.20:44 40. Shackallor: A magyar gzdaság jellemzői 1945 és 1980 között www.moonshadow.hu/index.php?module=cikk&show=425 Letöltve: 2008. szept. 30. 19:20 41. Surge in online spending at auction sites (Az aukciós oldalakon való online költések nagy mértékű növekedése) http://www.apacs.org.uk/media_centre/press/06_31_07.html Letöltve: 2008.nov 25. 21:39 42. Szilágyi Szabolcs: Új elszámolási rendszert vezet be a Depo.hu http://www.terminal.hu/cikk.php?article_id=110635 Letöltve: 2008. dec. 1. 17:16 43. U.K. online sales spike 80% in July over the same month a year ago (Az online értékesítés júliusban 80%-kal meghaladta az előző évit az Egyesült 78



Királyságban) http://www.internetretailer.com/dailyNews.asp?id=23509 Letöltve: 2008. nov 22. 22:14 44. UK leads Europe in e-commerce (Az Egyesült Királyság vezet e-kereskedelem terén Európában) http://www.drltd.com/UK-leads-Europe-in-e-commerce-43801127918530965.aspx Letöltve: 2008 .szept. 30. 10:23 45. http://hu.wikipedia.org/wiki/Internet Letöltve: 2008. okt. 31. 19:16 46. http://hu.wikipedia.org/wiki/E-kereskedelem Letöltve: 2008. szept. 30. 15:43 47. http://hu.wikipedia.org/wiki/Nagy_gazdas%C3%A1gi_vil%C3%A1gv%C3%A1 ls%C3%A1g Letöltve: 2008. szept. 30. 18:36 48. https://christal.elte.hu/curriculum2/Tortenelem/13Tomka/html/gazd5.htm Letöltve:2008. nov. 10. 23:12 49. http://en.wikipedia.org/wiki/Electronic_commerce letöltve:2008. nov.6. 19:10 50. http://findarticles.com/p/articles/mi_m0EIN/is_2008_Sept_18/ai_n28569378 Letöltve:2008. nov. 26. 15:55

Könyvek: 1. Csuhai Imre: Elektronikus kereskedelem, Krea Kft., 2002. 2. Mojzes Imre- Talyigás Judit: Az új gazdaság útikönyve: az elektronikus kereskedelem, Műegyetemi Kiadó, 2004. 3. Perjés László: Internet marketing magyar szemmel, Bagolyvár Kft., 2001. 4. Robert Spector: amazon.com, Alexandra Kiadó Pécs, 2003 5. Veres – Hoffmann – Kozák: Bevezetés a piackutatásba, Akadémiai, 2006

78

AZ E-KERESKEDELEMHEZ VEZETŐ ÚT MAGYARORSZÁG ÉS AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG PIACÁN

Recommend Documents